Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) család története és családfája.

 

                                                                                  „Örök büszkeségem/Az én székelységem.”[1]

 

A Sipos családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Wikipédia:

Sipos család (kézdimárkosfalvi)

MATRIKULA:

Dr. Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi) és Bodola (zágoni) családfák I. rész. MATRIKULA 2020. 1. szám.

MATRIKULA 2020. 1. szám.

Dr. Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi) és Bodola (zágoni) családfák II. rész. MATRIKULA 2020. 3. szám.

MATRIKULA 2020. 3. szám.

 

 

A  márkosfalvi székely Siposok

 

„Székely volt az, aki a székely székek egyikében élt, és a három fő katonai rend, a nemes, a lófő vagy a gyalogos puskás között teljesített hadi szolgálatot, esetleg solymár vagy darabant volt”[2] A síposok a hadban szolgáltak, sípot fújtak, (fistulátor=sípos), nevüket innen nyerték, valamint muzsikusok, zenészek is voltak a síposok, sípot fújó vagy valamilyen sípon, fúvóhangszeren játszó, játszani tudó személy volt a sípos.[3] A Sípos vezetéknév - katonáskodásra utaló foglalkozási név - a XIII.-ik század elején alakult ki. Pl. „1222-1277: Sypus,…1409: Sypos,…1439: Sipos,…1522: Zypws, 1553: Sӱpos,…stb.[4] Nagyobb erdélyi Sípos családok közül megemlítek néhányat: vállaji,[5] nyárádgálfalvi[6], maroskeresztúri, rigmányi, vadasdi, somosdi, lécfalvi, martonosi,[7] domahidi[8], stb. Sípos családok.

A márkosfalvi Siposokat 1614 előtt különböző módón írták: Sijpws, Sijpos, Sypos, Sӱpos. 1614 után egységesen a Sipos nevet használták, de előfordult a Siposs is. Családunk rövid i-vel írja a nevét.

Apai őseim, a kézdimárkosfalvi Siposok a XV. század eleje óta, biztosan Kézdimárkosfalván éltek. Az utolsó egyeneságú ősöm Sipos György (*1841.-†1928.) dédapám volt az, aki még Márkosfalván maradt és ott élt haláláig, Sipos Béla I. nagyapám már elköltözött Márkosfalváról.

 

Kutatási források[9]

 

1. Anyakönyvek. Az 1939. és 1944. közötti időszakban a zsidótörvények^[10] miatt, a kötelező származásigazolás idejéből sok anyakönyvi irat maradt fenn az őseimről, mind apai mind anyai ágon. Ezen igen fontos iratok alapján a Sipos és rokon családok eredetét több esetben az 1800-as évek elejéig illetve közepéig minden esetben egyértelműen le tudtam vezetni. A besztercei, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi levéltárakban való kutatást, anyakönyvek fotózását 2003. és 2013. között csináltam meg. Először 2003-ban jutottam el a Sepsiszentgyörgyi Levéltárba, ahol kutathattam a kézdimárkosfalvi református anyakönyveket (1759.-1895.). Itt ismerkedtem meg Kocs Jánossal, aki megtanított az anyakönyvek fotózására. Kocs János (Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Genealógiai Társaság elnöke) 2003. óta segíti munkámat, akitől több a Sepsiszentgyörgyi Levéltárban általa digitalizált község illetve város anyakönyvét kaptam meg.

2. Gyászjelentések. A XIX. század közepétől megmaradtak a Sipos és rokon családokra vonatkozó gyászjelentések. Ezekben a legközelebbi egyenes ági hozzátartozókon (gyerekek, unokák, házastárs, szülők, nagyszülők) kívül legtöbbször megemlítik a távolabbi és oldalági (ún. sógorsági) rokonságot is.

3. A családi hagyatékok feldolgozása. Segítségemre voltak a családjainknál őrzött régi bibliákba bejegyzett családi események (születések, keresztelések, házasságok, halálozások stb.) feldolgozása. Hasonló módon használni tudtam az egyes őseim által vezetett naplókat, a megmaradt leveleket, a családfák megrajzolása ügyében lefolytatott levelezésemet és a családtörténetünkkel kapcsolatosan az idősebb rokonaimmal folytatott beszélgetéseimet. A hagyatékokban maradt családi levelezéseket is megőriztem és feldolgoztam. Megmaradt Sipos Sámuel (*Márkosfalva, 1806.-†Márkosfalva, 1841.) ügyvéd ükapám naplójának mintegy egyharmada az 1836.-1841. közötti időszak, ami igen sok családi adatot közölt. A családi fényképek hátlapjára írt bejegyzések is sok esetben hasznos információkat tartalmaztak. A megőrzött önéletrajzok, iskolai és egyetemi bizonyítványok, végrendeletek adatait is feldolgoztam. Megkerestem a közeli és távoli - korábban nem  ismert de megtalált - rokonokat, így a  Sipos, a Bodola, a Jakó, a Fekete, a Gazda, a Terray, a Reuss családok rokonságát és így is sok adathoz jutottam.[11]

4. Írott családtörténetek. A márkosfalvi Sipos családról (1590-től) fennmaradtak kéziratban Sipos Béla (*1875.-†1967.) és fia Sipos Géza (*1905.-†1993.) családtörténetei. Birtokomban van két megrajzolt családfa a Sipos családról ugyancsak 1590-től. Az egyik családfa rajzot Sipos János (akit beazonosítani nem tudtam, lehet, hogy Sipos István ágán Sipos János (az 1800-as évek első felében élt leszármazottja) írta alá, a másikat Sipos Béla nagyapámtól kaptam, amit a kézirat alapján fia Sipos Géza rajzolt meg. A két családfa azonos adatokat tartalmaz. Sipos Béla anyósának Dr. Fodor Béláné sz. Reuss Malvinnak (*1862.-†1941.) családtörténete és naplója is megmaradt. Olosz Katalin megküldte Sipos Ferenc (*1836.-†1927.) teljes családfáját.[12]

5. Sírok adatai. Sok adatot gyűjtöttem a temetőkben járva, lefényképezve és feldolgozva a temetői sírkövek adatait.[13] [14]

6. Vizitációs és presbiteri jegyzőkönyvek. Különösen fontosak az anyakönyvezés előtti vizitációs jegyzőkönyvek. A márkosfalvi vizitációs jegyzőkönyvek[15] az 1735-1767 közötti időszakra, a presbiteri jegyzőkönyvek[16] 1795-től, az anyakönyvek[17] pedig 1759-1895 közötti időszakra álltak rendelkezésemre.

7. Szakirodalom. A nevesebb ősökre,[18] közelebbi rokonokra vonatkozó irodalmat és a nemesi családokat ismertető fontosabb forrásokat is feldolgoztam. Ezek általában a XIX. sz. végéig mutatták be a nemesi családfákat, de a rendelkezésre álló anyakönyvek alapján sikerült legtöbbször a családfát folytatni. (pl. a márkosfalvi Barabás, a zágoni Bodola, a lisznyói Jakó, és más családok esetében)

8. Birtokperek iratai. A szakirodalom feldolgozása során a birtokperek latin nyelven tartalmaztak igen hasznos információkat. A XVII - XIX. század folyamán - néha még korábban is - a nemesek a családfákkal tartották nyilván és tudták bizonyítani, kinek milyen jogai voltak a nemesi birtokhoz. E jogok bizonyításából azután sok birtokper (produkcionális[19]) kerekedett. A birtokperek pedig tele vannak genealógiai adatokkal. Pl. ennek alapján tudom bizonyítani, hogy a Siposok az 1400-es évek elejétől, közepétől kezdve Kézdimárkosfalván éltek és birtokokkal rendelkeztek.[20]

9. Internet. Az internet használatával is számos családtörténeti adathoz jutottam. Pl.: az Arcanum adatbázis, a  Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Plakát- és Kisnyomtatvány tárában található egy hatalmas gyűjtemény 1840-től 1990-ig terjedő időszakra.[21] a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) Adatbank. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár adatbázisa, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) stb.

 

Márkosfalvi anyakönyvek. (1759-1895)

 

1488-ban a falu plébánosa Baranyai Mihály, aki mint gyakorló pap kérte felszentelésének engedélyezését Ince pápától. Az egyházközség legrégebbi feljegyzése alapján a falu lelkipásztora 1584-1624 között Hodor Kelemen volt. A XVI. században a színtiszta katolikus falu áttért a református vallásra. Temploma kőből épült a XV. században, három karzata volt, valamint kőből faragott szószéke és keresztelő medencéje. A különálló harangtoronyban három harang foglalt helyet. A haranglábtól kiindulva a templomot s a mellette elterülő kis zöld övezetet képező teret kőfal vette körül. Ezt a templomot az 1802-es földrengés teljesen tönkretette. [22]

         A márkosfalvi lelkészek névsora 1759. és 1895. között, akik a vizsgált időszakban az anyakönyveket írták[23]: Szabó (dálnoki) István, 1754.-1764. február 18. Benkö Ferenc, 1764. április 24.-1772. május 16. Wass (albisi) Gábor, 1772. június 8.-1778. május, kézdi esperes 1772-től., Székel Ferenc, 1778. május- 1779. április 24. Kováts (kézdivásárhelyi) Sámuel, 1779. április 26.-1808. október 2.-ig. 1795.-1808. esperes. Bodola (feldobolyi vagy zágoni) Ferenc (egyeneságú ős) 1809. április – 1851. Mint esperes halt meg 1858-ban. Bodola Samu (Sámuel) előbbi fia, 1851. április 22. – 1892. Kelemen Győző (*Márkosfalva, 1851. szeptember 2.-) q Debreczi Vilma (*Zabola, 1856. november 20.-) Márkosfalva, 1879. szeptember 2. 6 gyermekük született 1880. és 1894. között.[24] Kelemen Győző mátisfalváról jött, kézdi esperes, 1892. október 30.-1907. áprilisig. 1892-ben Mátisfalva és Márkosfalva politikailag és egyházilag egyesült, a korábban mátisfalvi lelkészt Kelemen Győzőt választotta meg az egyesült egyház és Ö költözött a márkosi parochiába[25]. Kelemen Győző 1907. áprilisában Toroczkószentgyörgyre[26] távozott. 1907. után Demes Ferenc[27] [(*1879. október 7.) Q Balogh Zsuzsanna. (*Zabola, 1896. október 22.-) Zabola, 1920. június 10.] 40 évig szolgált.

A születési anyakönyvekben 1759-1833 között csak a keresztelés időpontját közölték, 1834-től már a születés időpontját és a keresztszülők neveit, továbbá a bába nevét is rögzítették. A keresztelés a születés napján vagy azt követően 1-3 napon belül általában megtörtént.

A házassági anyakönyvekben a tanúk saját aláírásukkal igazolták, hogy a házasságra lépni szándékló jegyespárokat meghallgatták. Nyilatkoztak arról a házasulók, hogy a házasságkötésük szabad szándékukból történt és esetenként a szülői beleegyezést is megemlítik. A nyilatkozat szövege ez volt: „önként és szeretetből és minden kényszer nélkül veszem el tisztelt személyt”. A Sipos család tagjai általában más községekből választottak házastársat, kivétel volt a márkosfalvi Barabás család.

1759 és 1835 között a halotti anyakönyveknél csak a temetés időpontját írták be, 1836-tól viszont már a bekövetkezett halál időpontját is rögzítették. A halál és a temetés közötti idő általában 1-2 nap volt. 1836-ban kolera járvány volt. A himlő elleni beoltás először 1812-ben fordult elő. Ha a csecsemő nem volt megkeresztelve, akkor a pap nem temette el, a temető árka volt a temetés helye. Ez volt az oka, hogy a születést követően 1-3 napon belül meg volt a keresztelő, mert magas volt a csecsemő halandóság és a szülők nem szerették volna, hogy gyermekük „pogány” legyen. Anyakönyvi adatok esetén a város, község neve mellett az év, hónap és nap is szerepel. A szakirodalmi forrásból származó anyakönyvi adatoknál csak az év van feltüntetve.

1812-től jegyezték fel a konfirmáltak neveit.

 

Márkosfalvi családi könyv

 

A kézdimárkosfalvi református egyházközség család könyve. I. kötet.[28] A-K. A II. kötet hiányzik, így a Siposokra vonatkozó családi adatokat nem találtam meg. Sipos Sámuel özvegy felesége 1851. április 12-én férjhez ment Barabás Dánielhez, így Botár Inesz adatait megtaláltam.  Botár Inesznek 4 gyermeke született Sipos Sámueltől és 5 gyermeke született Barabás Dánieltől. Azt, hogy Botár Inesz hol született és ki volt az édesanyja nem sikerült kideríteni. Azt tudjuk, hogy apja csíktapolcai Botár József volt. Mindkét férje agyvérzésben fiatalon halt meg és Botár Inesz magas kort élt meg, 82 éves korában halt meg. A Kolozsvári katolikus halotti anyakönyvekben találtam meg Botár Inesz szüleinek halotti anyakönyveit. Botár József, meghalt 1846. október 12-én, Kolozsváron, 76 éves volt, vallása római katolikus, nyugdíjas katonatiszt, régies megnevezéssel főstrázsamester, mai nevén őrnagy. Ez annak idején olyan magas rendfokozatnak számított, hogy Széchenyi István nem tudta elérni, ezért is hagyta ott a katonaságot. Ezek szerint 1770-ben született, valószínüleg Csíktapolcán. A halál oka aggkori gyengeség, sorvadás. Temette Kedves István apát. Botár József felesége Cancici Katalin (Catharina) meghalt 1860. július 2-án, 80 éves korában, váratlanul, Kolozsváron, vallása római katolikus, született Udinében (Olaszországban) 1780-ban. Lakott Kolozsvárott a Kül közép utca 412.-ben. Özvegy, férje volt Botár József, C. R. főstrázsamester. Temette Ágoston Károly. A Mormon egyház honlapja alapján Udinében 1806-1815 és 1871-1911 között Cancici nevű gyermek nem született, Canciani viszont igen, számszerint 1719. Valószinű, hogy a Cancici Katalin név helyesen Canciani Katalin.

Márkosfalva vizitációs jegyzőkönyvei. (Részletek)

Kézdivásárhelyi református egyházmegye visitationalis (vizitációs)[29] jegyzőkönyvei az 1735.-1767. közötti időszakra álltak rendelkezésemre.

A Canonica visitatio-t, az egyházlátogatást az esperes rendelte el.[30] Az egyházmegye, így a kézdivásárhelyi egyházmegye élén is az esperes állt. A püspök nagy jelentőséggel bírt az esperes megválasztásában. Az esperesi székbe általában a képzettebb, külföldi egyetemeken tanult papokat választották. Egyeneságú őseim közül esperes[31] volt 1843. és 1858. között Márkosfalván Bodola Ferenc (*1783.-†1858.), akinek felesége (q Kézdivásárhely, 1809.) Keresztes Zsófia (*1785.-†1845.). Keresztes Zsófia édesapja Keresztes Máté (*1727.-†1795.) püspök (1793.-1795.) volt. Bodola Ferenc pap volt Márkosfalván 1809.-1851. között. Az évenkénti  vizitáció során a lelkészek és a rektorok (iskola igazgatók) munkáját, továbbá az egyházközségek anyagi ügyeit is vizsgálták. Tárgyalták továbbá, ha előfordult a nők paráznaságát, az iskolák-, az erdők állapotát, az eklézsia pénzügyi helyzetét, stb. A vizitációt az esperes vezette, az ellenőrzésben részt vett, a juratus notarius (a főjegyző), a juratus assesor (a székező bírák egyike) Az adatszolgáltatók (nomina conjugatorum), az összekötők, adatszolgáltató egyházi személyek, általában presbiterek voltak. A vizitációs jegyzőkönyvet a consistorialis (egyháztanácsi) személyek írták alá. A családfa kutatás szempontjából az anyakönyvezés előtti időszakban fontos források a vizitációs jegyzőkönyvek, mert a jegyzőkönyvekben községenként szereplő személyek, ha más források is rendelkezésre állnak beazonosíthatóak. Az eddigi források alapján tudjuk, hogy Sipos Pál II. 1680. körül született, az 1713-ban és az 1722-ben a lustrákban vannak adatok Sipos Pál II. vagyoni helyzetéről. Sipos Pál II. fia Sipos Pál III. 1720. körül születhetett, a halotti anyakönyve meg van, Márkosfalván 1781. január 24-én hunyt el. Megyebíró volt. Két felesége volt, Szentkirályi Ilona és Barta Kata (1770-ben már biztosan). A vizitációs anyakönyvek alapján a következőket lehetett megállapítani. 1735. november. Márkosfalva. Nomina Conjugatorum: Sipos Pál, Sipos József. A vizitációs jegyzőkönyvet a consistorialis személyek (egyháztanácsi) írták alá, köztük Sipos József.  Sipos Józsefet a családfán elhelyezni nem tudtam. Sipos Pál Sipos Pál II.-vel lehet azonos. Vizitáció Márkosfalván 1735. december 1. Nomina Conjugatorum: Vajna Miklós úr, Sipos Pál úr, Sipos József úr, Kovács Ádám úr, Orbán Tamás úr, Szabó Ádám, Orbán István, Gelei Mihály, Szánto Gergely.

                

       1735. december 1. Vizitáció Márkosfalván. Adatszolgáltatók: Sipos Pál, Sipos József.

 

A következő két vizitációkban Márkosfalván (1739. február 18. és 1741. november 17.) Sipos Pál neve nincs említve, valószínű, hogy 1735. után de még 1739. előtt elhunyt, vagy beteg volt. A következő rendelkezésre álló vizitációban, 1759. március 14.-én részt vett, mint consistorialis személy Sipos Pál uram, aki Sipos Pál III.-val azonos. 1762. január 18.-án a vizitáció során consistorialis személyek Vajna Miklós, Barabás Mihály, Vajna Ádám, Sipos Pál, Török András. Sipos Pál és Vajna Miklós számolt be az egyház pénzügyi helyzetéről.

1767.-ben a vizitációnál említve vannak: Vajna Miklós, Barabás Mihály, Pávai Kovács Ábrahám, de Sipos Pál III. nem szerepel, akiről tudjuk, hogy 1781-ben halt meg.

Márkosfalva presbitériumának jegyzőkönyvei. 1794-1803. (Részletek)

Presbitériumi jegyzőkönyv Protocollum. A jegyzőkönyveket a márkosfalvi református egyház felsőbb utasításra 1794. szeptember. 3.-tól vezette. A bevezetés szövege: „ezen protocollumban a Márkosfalvi Református Szent Eclezsia (eklézsia, egyházközség) minden törvényes dolgainak és előfordulo bajainak protocollatioja abban a nevezetes időben melyben amaz emlékezete fenn maradno Frantzia háború naponként a Márs[32] mezején véres tsatározásokkal foljdogálna és a Lengyel Országi fellázadás is uralkodnék melj két véres tsata Piatzán Hazánknak és Eclézsiánknak is jeles ifjai életüket kotzkáztattyák.”

A Sipos család tagjai, - mint nemesek és földbirtokosok - aktív szerepet játszottak a helyi egyházi életben. Sipos Gábor (*Márkosfalva, 1766. július 9.-†Márkosfalva, 1832. március 20.) strázsamester 1794-ben 28 éves volt és tagja volt a márkosfalvi református egyház presbitériumának, 1806. és 1809. között pedig megyebírónak választották. Sipos Gábor apja, Sipos Pál III. és nagyapja Sipos Pál II. szintén presbiterek és megyebírók vagyis gondnokok voltak. Sipos Gábor fia Sipos Sámuel és unokája Sipos György szintén betöltötték ezeket az egyházi hivatalokat a Márkosfalvi Eklézsiában. A presbitérium ülésein a leggyakrabban tárgyalt témakörök a következők voltak: kepe[33] (egyházi adó egy fajtája, melyet terményben fizettek, kivetése ház illetve vagyon alapján történt.) befizetések, a befizetők nevei, a befizetés alóli felmentést kérők elbírálása, legtöbbször az ok a rossz termés volt. A templomot nem látogatók megdorgálása, a templomi ülésrend betartásának ellenőrzése. Néhányszor előfordult a templomi ülésrend be nem tartása miatti vita rendezése, ez általában pénzbüntetéssel zárult. A nők esetében, ha volt rá több tanú, a paráznaság kivizsgálása, a cselédek ha teherbe estek, annak tisztázása ki volt az apa. Válóperes ügyek, békítési kísérletek. Ha pl. a feleség közölte, hogy el kíván válni, ezt tudomásul vette a presbitérium. A válás indoklása, ha megfelelő volt akkor a presbitérium javasolta a válóper elindítását a törvény útján. Ha reményt láttak a kibékülésre, akkor három napos határidőt adtak. A válások tipikus okai voltak: a férj elköltözött egy másik nőhöz, a férj részeges volt, bántalmazta a feleségét, külön éltek már legalább egy éve stb. A válóperek száma 1849. után növekedett. Vagyoni viták, verekedések, erőszakos cselekedetek tárgyalása, lopások pl. sírkő elvitelének kivizsgálása, ezekben többnyire felperesek és alperesek is szerepeltek, mint a bírósági perekben. A papi épületek, a templom és az iskola felújítása, gyűjtés elrendelése. Karbantartási munkák előírása, pl. temető, papi lak, a falú őrzése. A megvitatott ügyekben deliberatum (határozás) született, amit a jegyzőkönyv tartalmazott. Az ülések helyszíne általában a rectori (rektori, iskola igazgatói) háznál volt. A presbiterek csak férfiak voltak.[34]

A lelkészekre, megyebírókra, iskolai tanítókra, a Sipos és rokon Barabás családra vonatkozó néhány adat a jegyzőkönyvekből.

Megyebírók: 1794.-1795.  Baksi József, 1795-1801. Kotsis Ádám, 1801-1803. Barabás Elek, 1804-1806. Barabás Izsák, 1806-1809. Sipos Gábor, 1809-1816. 1817-1819. Barabás Dénes, 1819-1822. Mihály István, 1822-1824. Barabás Antal, 1824-1825. Valonts Ferenc, 1825. Barabás Antal, 1825-1829. Gelei Pál, 1829-1833. Barabás Sámuel, 1833-1837. Baktsi Miklós, 1838-1841. Sipos Sámuel, Barta (Bartha) József, 1842-1846. Székely Antal, 1846-1849. Forró János és Valanes István, 1849-1853. Kotsis (Kocsis) Károly, 1853-1858. Bitai Sámuel, 1858-1861. Kos János, 1862-1883. Kos András, 1884.-1893. Korda Mihály, 1893-1896. Becző Dénes, 1896-1903. Sipos György.

1794. Pap kézdivásárhelyi Kováts Sámuel (1779. április 26.-1808. október 2.-ig. 1795.-1808. esperes.). Megyebíró Baksi József, consistoralis (egyháztanácsi, presbitériumi) urak: Barabás Péter, Barabás János, Barabás Mihály, Barabás Sándor, nemes Sipos Gábor, Barta József. Sipos Gábor 1827-ig a presbitérium tagja volt. (Megjegyzés: a Barabás család nagyobb és kiterjedtebb volt, mint a Sipos család. 1759 és 1895 között, az anyakönyvek alapján egy időben általában csak 1-2 Sipos családfő élt családjával Márkosfalván, a Barabás családnál viszont lényegesen több, általában 7-9. A Sipos családnál Márkosfalváról az elvándorlás már az 1600-as évek első felében elkezdődött, csak Sipos Pál I. (*1655. k.) leszármazottai maradtak Márkosfalván. A vasútközlekedés elterjedése a XIX. század végén azt eredményezte, hogy a Sipos család több tagja elköltözött Márkosfalváról, egy részük a mai Magyarország területén települt le. 1945 után a Barabás család utolsó tagjai is elköltöztek Márkosfalváról. 2006-ban Sipos Zsigmond egyik leszármazottjának a felesége még élt Márkosfalván. (S. B.)

1795. Rector Barabás György, aki 1801-ig volt iskola igazgató.

1795. október 10. Esperes Kováts Sámuel (1809-ig volt pap Márkosfalván), megyebíró Kotsis Ádám, presbiterek:… Sipos Gábor.

1801. március 8. 1798.-tól Kepe befizetők: Sipos József.

1801. április 12. „Panaszolja consistorialis atyánkfia, Sipos Gábor strázsa mester ökegyelme, hogy házastársa Tompa Sára asszony és asszonytársai nem tartották be a templomi ülésrendet. Látván ugyanis, hogy az első székekben a nemes asszonyságok nem férnek el, ezért választottak maguknak ülő helyeket az északi sorban lévő legutolsó székeken. A felháborodás oka az, hogy ezek a székek idegen vallású oláhok részére voltak fenntartva. Az asszonyok pre okkupálták (előre elfoglalták) a székeket, holott az előtte való székek üresek voltak. Sipos Gábor kéri a konzisztóriumot (az egyház helyi kormányzó szervét), hogy tetessen olyan rendelést és határozást, hogy az idegen vallású jobbágy asszonyok úgy helyezkedjenek el, hogy ne excludálják (ne zárják ki) az ülőhelyeikről, se az Ő felesége, Tompa Sára asszony, se Barabás Jánosné asszony, se Forró Károlyné asszony, sem pedig Orbán Zsigmondné asszony.”  A határozat Sipos Gábor panaszát jogosnak tartotta és az ülésrend betartására kötelezte az asszonyokat.

 

      Sipos Gábor panasza Tompa Sára feleségével kapcsolatban. 1801. április 12.

1801.-1803. Említve van Barabás György és fia Mózes, veje Kovács Sámuel. Megyebíró Barabás Elek. Néhai Barabás Sándor özvegye Nagy Anna, apja Nagy György. Iskolamester, rector Incze László, aki 1847-ig volt Márkosfalván tanító.

1804.-1806. megyebíró Barabás Izsák.

1806. március 8.-1809. március 22. Sipos Gábor megye bíró.

1806. március 29-én hazaérkeztek a katonák.

1806. Húsvéti befizetések Sipos Gábor 14, Betző Gábor junior 12. Kováts Sámuel 4. Barabás Mózes 4. Barabás Elek 12. A pünkösdi Deák számára a befizetések Barabás Elek, Barabás Jánosné, Barabás Istvánné, Betző Gábor junior, Sipos Gábor 18. Pénznem a magyar forint és garas.

1808. november 18. Keresztes Máté (Bodola Ferenc márkosfalvi pap felesége Keresztes Zsófia, akinek apja Keresztes Máté.) püspök levele nagyobb harangok öntését rendelte el Kovászana községeiben.

1809. április 1. Bodola Ferencet papnak hívja meg a presbitérium. Barta (Bartha) Józsefet megyebírónak választják, aki 1816-ig volt megyebíró.

1809. március 22. Sipos Gábor megyebíróságot befejezte. Sipos Gábor a presbitérium tagja marad.

1809. május 14. megválasztják Bodola Ferencet lelkésznek. Sipos Anna neve szerepel a jegyzőkönyvben. Valószínüleg Sipos József I. (*Márkosfalva, 1763. k.-†Márkosfalva, 1808. január 5.) és Gajdo Borbála leányáról van szó. Sipos Anna (*Márkosfalva. 1784. január 6.-)

1814. december 9. A templom építéséről döntenek. 1815. és 1817. között 360 rénes forintot gyűjtöttek a templomépítésre.

1818. február 12. Megyebíró Barabás Dénes, aki 1817-1819. között töltötte be ezt a választott tisztséget. 50 ezer téglát vettek a templomépítéshez. Bodola Ferenc részt vesz az üléseken, Ő vezeti az üléseket. Korábban a lelkész nem vett részt a presbitérium ülésein, csak ha meghívták.

1819. április 19. Consistorium ülése, Bodola Ferenc lelkész hívja össze. Új megyebíró Mihály István, aki 1822-ig volt választott megyebíró.

1822. december 1. Megyebírónak választották Barabás Antalt, aki 1824-ig volt megybíró.

1824. november 17. Valonts Ferenc megyebírónak választoták, egy évig volt megyebíró.

1825. Barabás Antal curator.[35]

1825. november 9. Új megyebírót választottak, aki Gelei Pál, 1829-ig volt megyebíró.

1827. január 24. Sipos Gábor, utoljára vesz részt a presbitérium gyűlésén. Az orgona javításának az ügyét tárgyalják.

1829. május 10. Curátor és megyebíró Barabás Sámuel (1833-ig volt megyebíró). Téma a pénzügyi elszámolások és mérlegek elkészítése.

1829. május 17. Sipos Zsigmond először van említve, aki részt vett az ülésen.

1830. Új pénz a pengő.

1833. január 18. Megyebírónak, aztán curátornak választják Baktsi Miklóst, aki 1837-ig volt megyebíró.

1833. augusztus 27. Sipos Zsigmondot presbiternek választják.

1834. augusztus 3. Presbitérium ülése. Bodola Ferenc lelkész, presbiterek: Sipos Zsigmond, Sipos Sámuel, Baktsi Miklós, Barabás Izsák, Barabás Antal, Mihály István, Bitai Tamás.

1837. július 9. Sipos Sámuelt a presbitérum kinevezte a consistoralis (egyháztanácsosi) feladatok ellátására.

1837. december 12. Curátor Forró János, 1834-1838. között. Jegyző Sipos Sámuel.

1838. január 27. Forró János 4 évig volt curator, lemondott és Sipos Sámuelt választották meg curátornak és megyebírónak, aki haláláig (1841. október 16-ig) ellátta ezt a két feladatot.

    

1838. január 27. Sipos Sámuelt kurátornak választják.

1841. április 14. Eklézsiai közönséges gyűlés Kováts András iskolamester házánál, téma a temető környékén lévő földek bérbe adása. A névsor: Barabás Izsák, Barabás Farkas, Barabás Antalné, Barabás István, Barabás Sándor, Sipos Zsigmond, Sipos Sámuel, Barabás Antal, Barabás Sámuel, Barabás József….

1841. május 2. Presbitérium ülése. Ekkor volt utoljára az ülésen Sipos Sámuel curator. 

1841. október 31-én már nem volt ott, meghalt október 16-án. (október 13-án akut agyi érkatasztrófa, a köznyelvben gutaütés, szélütés érte és három nap múlva meghalt.) Bodola Ferenc pap bejelenti, hogy Sipos Sámuel meghalt, feladatait szétosztották a presbiterek között.

1845. április 6. A torony meghasadozott, a javítását határozták el, kőműves pallér Láng András urat kérik a javításra.

1846. november 17. Presbiter lett Bodola Lajos (*1825-†1897. Márkosfalván született és ott is halt meg. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Oloszországba menekült és csak 1879-ben tért haza.). Sipos Zsigmond és felesége az Eklézsiának ajándékozott egy koronát.[36]  Egy 1863-ban késztett vagyoni leltár: Vallásos buzgóságukról Egyházunk előtt ismeretes Sipos Zsigmond és nője Barabás Rozália ajándékozott 1846-ban egy szép koronát, melyet Kézdivásárhelyi művésznő Jantso Mária asszony készített. Kelt. Márkosfalva, 1863. február 24. Barabás Dániel aláírása.

                                 

          Sipos Zsigmond és felesége által ajándékozott szószéki korona a márkosfalvi templomban 2006-ban. 

1847. Rector Incze László, nyugdíjba ment.

1848. augusztus 20. Barabás Dánielt (özvegy Sipos Sámuelné, szül. Botár Inesz második férjét) presbiternek választották.

1849. április 22.  Harangozó hivatala megüresedett, 17 igen 8 nem szavazattal Mántó Miklós lett a harangozó.

                                                            

       1850. november 1. Barabás Dániel és Sipos Zsigmond aláírása.

1851. László Mózes lett az új rector, 1870-ig dolgozott ebben a beosztásban. Özvegy Junglingné asszony van említve.

1851. április 22. Papnak jelöli a presbitérium Bodola Ferenc fiát Bodola Sámuelt.

1852. január 24. már Bodola Sámuel megválasztott pap elnököl a presbitérium ülésén.

1853. január 25. Nagyborosnyói Bartha Elek miután feleségét Barabás Máriát elhagyta, Barabás Mária úgy nyilatkozott, hogy Bartha Elek úrhoz mint feleség soha vissza menni nem fog. Bíró Kocsis Károly. Jegyző Barabás Dániel.

1853. szeptember 18. Barabás Dánielt gondnoknak választják.

1857. március 23. Nyugalmazott rector Incze László, aki földjeit adományozta az iskolának. 3 köböl szántóföldről volt szó a szegényebb tanulók támogatása. Amíg él fizet 4 pengő forintot évente, mert a haszonélvezeti jogot megtartotta.

1858. február 19. Az iskolának több helyen pénze van kamat alatt. Bodola Sámuel pap ezen pénzek számba vételire kinevezi Barabás Dánielt, Barabás Eleket, Sipos Zsigmondot, László Mózest, Valanes Istvánt.

1860. február 29. Incze László adományozó nyugdíjas rector elhalálozott. Az általa 1857. március 23-án adományozott földet az egyház megkapta.

1862. január 22. Megye bírónak választották Kos Andrást, presbiternek illetve egyházi tanácsosnak Barabás Dánielt, Barabás Sámuelt, Barabás Károlyt.

1863. augusztus 9. Ekkor van említve először Sipos György mint árva, a kepe befizetéssel kapcsolatban, fizessen 10 kupa ősszi és 6 kupa tavaszi gabonát, míg a többiek 2 kéve gabonát fizessenek. 1864. január 15. Barabás Albert volt a jegyző, mandátuma lejárt, az új jegyző Szonda Lajos 11 szavazatot kapott Barabás Dániel pedig csak 1 szavazatot.

1865. január 3.  Bizományi tag lett Barabás Dániel.

1866. október 31. Válóperes ügyek. Orbán Amália nem kíván férjével együtt élni. Férje Barabás pap József. Barabás István válni akar Farkas Zsuzsától. Határozat Barabás István „lépjen tovább a törvény utján.”

1867. április 13. „Megjelent Egyház tanácsunk előtt nemes Sipos György azon kéréssel, hogy Neje Kováts Róza mellőle eltávozott, kéri ezért Egyháztanácsunkat, hogy közte és a neje közt a békét állítsa vissza, minek folytán Egyház tanácsunk a jelen levő nő és kérvényező férj között a békét elpróbálván jónak látta Egyház tanácsunk három napi időhaladékot engedett nekök.”[37]

                                                      

       1867. április 13. Sipos György kérése, ki akar békülni feleségével Kovács Rózával, aki elhagyta.

1867. október 22. Barabás Miklóst egyházi jegyzőnek választották.

1869. február 7. Egyházgyűlés a községházánál. Barabás Dánielt világi képviselőnek választották, Sipos Zsigmondot (69 éves volt) egyházi tanácsosnak választották, de Ő bizonyos körülmények miatt nem vállalta el, ezért Barabás Józsefet választották meg.

1869. július 23. egyházgyűlés, jelen voltak: …Barabás Dániel, Kepézők: Barabás Károly, Barabás Miklós, Sipos György, ifj. Sipos Ferenc, Barabás Dávid, Barabás Pál, Barabás Dániel,  Barabás István, Barabás Péter, Barabás Elek, Barabás Sámuel, Barabás József, Barabás Jánosnő, idősebb Sipos Ferenc, Sipos Zsigmond, Fél kepések: Barabás pap Zsigmond,…

1870. február 2. László Mózes tanító a fiú iskolában lemondott, Barabás Dánielnek nem sikerült meggyőznie arról, hogy maradjon. A leányiskola tanítója Orbán Mihály is lemondott.

1870. augusztus 7. Egyházgyűlés. Ott volt Barabás Dániel, Sipos György, Sipos Lajos, megyebíró Koss András. László Mózes mégis marad az egyház szolgálatában. Határozat: az Egyház megnyugszik oskola tanító László Mózes ezen nyilatkozatán.

1870. október 24. Egyházgyűlés, részt vett: Barabás Dániel, Sipos György. Tanító Kovács József.

1871. február 10. Presbiternek választották Barabás Albertet. Esperes Szini János. Megye bírói elszámolás.

                                                   

1871. február 10. A presbiter alírók között Barabás Dániel és Kováts Áron.

1871. augusztus 19. Egyháztanácsi gyűlésen utoljára vett részt Barabás Dániel, 1871. november 24.-én agyvérzésben meghalt.

A márkosfalvi egyház képviselőinek a névsora 1871-ben. Egész kepések: Barabás Albert, Barabás Károly, Barabás Dániel, Barabás Jánosné, Barabás Dávid, Barabás Pál, Barabás Sándor hagyatéka, Sipos György, Sipos Ferenc, Sipos Zsigmond, Sipos Ferenc,… Egyéb kepések Barabás István, Barabás Péter, Barabás Elek, Barabás Gyula, Barabás Elek hagyatéka, Barabás József, Sipos Lajos,… Fél kepések Barabás Zsigmondné,…

1871. november 8. Presbiteri ülés. Énekvezér Kerestély Lázár.

1876. március 24. Egyházi gyűlés. Sipos Lajost egyházi tanácsosnak választották meg.

1876. évi egész kepe fizetők Sipos György, ifj. Sipos Ferenc, Barabás Dánielné, Botár Inesz, Sipos Lajos, Sipos Zsigmond,…

1877. január 17. Bodola Rozália, Bodola János és Bodola Sámuel testvérek a szülőik emlékét és az egyházunk iránti tiszteletét úgy fejezték ki, hogy saját költségükön csináltattak egy díszes úr asztalt és az egyháznak ajándékozták. Indoklás, itt ezen egyházban születtek, itt kezdték tanulásukat, itt növekedtek, gyermeki ifjú emlékek kötik Őket az egyházhoz, szüleik itt nyugszanak.

Forro Albert a templomtorony építésére vállalkozott és a presbitérium megbízta ezzel a feladattal.

1877. március 31. Az újonnan felépült templomban Bodola Sámuel elnökletével egyházgyűlést tartottak, utoljára ott volt Sipos Zsigmond, (1878-as halotti anyakönyvben nincs adat, tehát 1878 után halt meg, az 1879-1885 közötti márkosfalvi anyakönyvek viszont nincsenek meg a Sepsiszentgyörgyi Levéltárban. Sipos Zsigmond 1881-ben még fizetett, 1882-ben viszont már nem fizetett kepét, így 1881-ben halhatott meg 81 éves korában.)

1878. Kepe fizetők Sipos György, ifj. Sipos Ferenc, id. Sipos Ferenc, Barabás Dánielné, szül. Botár Inesz, Sipos Lajos, Sipos Zsigmond, Csia Lázár,…

1879. március 19. Egyházi tanácsos Sipos Lajos mandátuma lejárt.

1879. május 4. Barabás Albertet az egyházmegyei tanács világi képviselőjének választották.

1882. Kepefizetők, egész kepét fizetnek id. Sipos Ferenc, ifj. Sipos Ferenc, Barabás Dánielné, szül. Botár Inesz, Sipos Lajos, Csia Lázár, Sipos György,… Sipos Zsigmond nincs feltüntetve.

1883. február 24. Helybeli megyebíró Kos András 24 évi szolgálat után lemondott.

1883. március 11. Bodola Sámuel pap értékeli Kos András munkásságát az új templom és torony építése körüli fáradozását. Új megyebírót választanak, a legtöbb szavazatot (7 szavazat) Korda Mihály kapta.

1883. április 7. április 8. Esperes által kijelöltek közül: Korda Mihálynak 7 szavazata volt, Hatházi Ádámnak 6 szavazata volt és Barabás Eleknek 6 szavazata volt. A megyebírót egy évre választják, fizetése évenként 10 forint. Bodola Sámuel javaslatát a presbitérium elfogadta, a három legtöbb szavazatot elért prebiter neve került a szavazó lapra. A szavazás eredménye Korda Mihály 17 szavazat, Barabás Elek, 4 szavazat, Hatházi Ádám 1 szavazat. Korda Mihályt 1884. Szent György napjától (április 24. a tavasz kezdete, az állatok első kihajtásának a napja.) kinevezték.

        A márkosfalvi szent eklézsiának interest hozó capitalisairól és minden névvel nevezhető jövedelmeiről szolló protocollon 1816-ban kezdődik és 1874-ben végződik. Bartha Josef megye bíróságában. Székely Dénes volt a notarius.

1822. december 4. Barabás Antal a márkosfalvi református egyház curatora: „Vetem 24 szál faragot léczet a Sipos Gábor úr jelen létibe öt krajcáron és fizettem”…„Vettem Kézdi Vásár helyt 3500 zsendelyt … Sipos Zsigmond jelen létében” Vett Kézdivásárhelyt Sipos Gábor úr jelenlétiben 40 ezer zsendely szeget. Ezért 1 rénes forintot és 15 garast fizetett. A paplak, az istálló  és a csűr építése. a tanító házának építése  volt folyamatban, részletes pénzügyi kimutatást közölt, a vásárlásokon mindig volt tanú..

1840. január 20. Bevételek Dénes Balázs úr segedelmező ajándéka 4 magyar forint, föld arendája 1840-re 12 magyar forint, 1841. december 13. Sipos Sámuel halála miatt neje adta le az Eklézsia jövedelmeiről készített kimutatást. Bevétel 212 forint és 49 garas. Kiadás 149 forint 74 garas. A számoló tiszt. özvegyet a számadás minden terhe alól felmentik.

1841. december 13. és 1842. február 14. között Sipos Sámuel curator halála miatt Forro János készítette el a számadást és vette át ideiglenesen a curatori hivatalt. Sipos Sámuel 1841. október 13-án dolgozott utoljára a számadáson, 3 nap múlva agyvérzésben meghalt.

1844. március 13. Sipos Zsigmond interfésze (kamat) 35 forint a kiadási oldalon.

1845. február 19. Bevételek Dénes Balázs urtól való föld három évi arendája 36 forint.

1846. évről számadás, 1847. január 30. Készítette megyebíró Székely Antal, Bevételek: Dénes Balázstól a föld arendája 12 forint, Sipos Zsigmondtól 2 forint, Sipos Sámuelnétől interesz 12, tőkepénz 200 forint,

1850. március 4. Bevételek, özvegy Dénes Balázsnő, arenda, 12 forint. Sipos Zsigmond interes 2 forint 14.

1853. február 9. Az 1852-es számadás, szerepel benne a bevétel oldalon ikafalvi nemes Dénes Balázs féle alapítvány 200 forint. Sipos Zsigmondtól 35 magyar forint után kamat 2 magyar forint 10 dénár.

1860. február 29. Szini János esperes rendelete az, hogy mindent számba vegyenek az egyháznál, a leveleket, okiratokat, alapitványokat. Leltár: van egy orgona, amit 1746-ban ajándékozott Barabás István és Gidófalvi Judit. 1786. Ajándék kanna Barabás István és neje Veres Ilona. Van egy keresztelési kanna mely lyukas melyen az 1770.-es év látható és curator Sipos Pál és neje Bartha Katharina nevei van felírva. (Sipos Pál egyeneságú ős második felesége volt Barta Kata, ezek szerint 1770. előtt házasodtak.)

1884. augusztus 1. 1884. kepések listája. Barabás Károly, Barabás István, Barabás Péter, Barabás Elek, Barabás János, Barabás Pál, Barabás Gergely, Barabás Albert, Sipos Ferenc, özvegy Barabás Dánielnő, szül. Botár Inesz. Sipos Lajos, Csia Lázár, Sipos György, ifj. Sipos Ferenc, … Félkepések: özvegy Barabás Zsigmondné,…

1884. szeptember 21.-1893. Karda Mihály a megyebíró.

1886. február 19. Sipos György egyházi tanácsosnak lett megválasztva.

1886. augusztus 6. Karda Mihály megyebíró hívta össze az egyháztanács ülését. Téma: kepe összeírás. Egész kepések: Barabás Károly, Barabás István, Barabás Péter, Barabás Elek, id. Sipos Ferenc, özvegy Barabás Dánielné, szül. Botár Inesz. Barabás Pál, Barabás Dávid, Sipos Lajos, Csia Lázár, Barabás Gergely, Barabás Albert, Barabás Gyula, Sipos György, Forró Imre, ifj. Sipos Ferenc, nem fizet kepét özvegy Barabás Zsigmondné, A kepe beszedésére megbízottak: 1. napra Sipos György 2. napra Barabás Gyula.

1887. január 18. Bodola Sámuel pap által vezetett egyház község gyűlés, Sipos Györgyöt, a maximális 14 szavazattal presbiternek választották meg.

1887. december 19. Zoltán Elek esperes javaslata. Kelemen Gyöző, mátisfalvi pap legyen a lelkész Márkosfalván Bodola Sámuel nyugdíjba vonulása után.

1888. február 3. Makó Ferencné szül. Barta Julianna férje kegyetlen bánásmódja miatt válni akar, a presbitérium döntése „utasítatnak a törvény rendes útjára”  Bodola Sámuel hazatért a leltárt elkészítette.

1888. augusztus 5. Kepe ügyek. Egész kepések ifj. Sipos Ferenc, Sipos Lajos, Sipos György, Csia Lázár, Forró Imre, id. Sipos Ferenc, nem fizetett özv. Barabás Zsigmondné, Kepe beszedők Sipos György, Sipos Lajos egyházi tanácsosok, 1-1 napra.

1889. augusztus 9. Megyebíró Korda Mihály elnöklete alatt egyháztanácsi gyűlés, téma a kepe. 1889. egész kepét fizetők: Forró Imre, Barabás Albert, Sipos György, Csia Lázár, ifj. Sipos Ferenc, id. Sipos Ferenc, Kepe válságot fizetett özvegy Barabás Zsigmondné.

1889. december 3. Teljes egyházügyi közgyűlés, vezette Bodola Sámuel. Bodola Sámuel előadja, hogy Bodola Lajos állami főmérnök testvérével néhai édesatyjok emlékére ezen felirattal „Zágoni Bodola Ferenc református esperes emlékére fiai Sámuel és Lajos 1889. egy ezüst, belül aranyozott keresztelő pohárt adományoznak egyházközösségünknek, mely szép poharat e gyűlés színén bémutatja és átadja egyházi közösségünknek” Egyházközösség köszöni az ajándékot és a jegyzőkönyvet hálájuk jeléül Bodola Lajos főmérnöknek megküldi.

Jegyzőkönyv azon adakozok neveíről akik 1888. évben a harang megvásárlásához adományt adtak, a harangot 1888. november 28-án tették a toronyba a helyére. Adományozók: Sipos György 5, Sipos Lajos 2, ifj. Sipos Ferenc 1, Csia Lázár 5, Barabás Dánielné, szül. Botár Inesz 1. Becző györgyné, Sipos Rákhel 1. forint A legnagyobb öszeget Becző Zoltán fizette 10 forintot. A harang teljes ára, üzembe helyezéssel együtt 365 forint 46 krajczár.

1890. július 27. Korda Mihály elnökletével egyház tanácsi ülés. Téma: 1890. évi kepe, egész kepét fizetnek Sipos Ferenc, Sipos György, özvegy Barabás Dánielné, sz. Botár Inesz. Özvegy Sipos Lajosnő, Csia Lázár,…

1891. november 25. Egyházközösségi gyűlés, vezette Bodola Sámuel ott volt ifj. Sipos Ferenc,

Bodola Sámuel 40 éve volt lelkész, beteges, kéri hogy nyugalomba menjen 1891. október 24-én kelt levele. Kéri nyugdíjasként az ősszi és tavaszi kepe felét.

1891. november 28. Bodola Sámuel nyugalomba menését a presbitérium jóváhagyta, Kelemen Gyözőt lelkésznek elfogadja, fél kepét fizet Bodola Sámuel haláláig, utána egész kepét fizet az új lelkésznek. Az esperes a nyugdíjazási feltételeket elutasította ez ellen fellebeztek.

1892. június 25. Bodor Géza kézdi esperes helyettes bejelentése.  Kelemen Gyöző lelkész lett Márkosfalván és maradt Mátisfalván is lelkész, a két egyházközség egyesült. Jelen voltak Csia Lázár, Sipos György, id. Sipos Ferenc,…

1892. október 30. Beiktatták Kelemen Gyöző papot, Bodola Sámuelnek lakást biztosítottak.

1893. március 1. Kelemen Gyöző vezette a márkosfalvi és mátisfalvi egyesült egyházközség gyülését. Ott volt Sipos Ferenc és Sipos György. Becző Dénest az egyházközösség számadó gondnokának választják. Egyháztanácsnoknak választották Sipos Györgyöt, 21 szavazattal, Hatházi Ádám kapott 22 szavazatot. Megyebíró Becző Dénes.

1893. április 23. Tanító Vancsa István.

1894. február 18. Templom felújítási költségterv készítése. Kézdivásárhelyi asztalos mester ifj. Czimbalmas Ferenc által elkészített költségtervet a presbitérium túlságosnak találta és nem fogadta el, viszont a királyi nyugalmazott mérnök tekintetes Bodola Lajos által elkészített költségtervet elfogadta.

1894. május. Egyháztanács ülése. Vadházasságban élők száma: 6 pár.

1895. február 6. Egyházi földek haszonbérletbe adása licitálás alapján: Haszonbérlők nevei: Sipos György 8.5 forint.

1896. február 22. Gondnoki állás betöltése. Jelöltek voltak Világos Sándor, Becző Dénes és Sipos György. Közfelkiáltással Becző Dénest választották meg.

1896. április 26. Püspöki rendeletének felolvasása, millenniumi ünnepségek elrendelése. Előadó Kelemen Győző pap.

1896. május 10. A millenniumi ünnepségek megszervezése 1896. május 2.-október 31. között. Fákat ültettek a templom körül.

1896. május 22. Becző Dénes a gondoki hivatalról lemondott.

1896. május 30. Sipos Györgyöt 13 jelölt közül nyílt szavazással számadó gondnoknak választották. Először a 13 jelölt közül kiválasztották Sipos Györgyöt, Koos Andrást és Bakk Zsigmondot, majd a 3 jelölt közül Sipos Györgyöt választották meg. Sipos György egyház tanácsosi helyére Nagy Sándort választották. A presbiteri jegyzőkönyvek 1903-ig vannak meg, Sipos György még 1903-ban is gondnok (korábbi megnevezéssel megye bíró) volt.

1896. augusztus 16. A templom faipari felújítását, a munkáinak elvégzését Alsócsernátonon élő Gál Sándor asztalosra bízták a munkabér ára 699 forint 50 krajcár. határidő 1897. május 1. Munkabéri szerződés. Ikafalván élő Deák István végezte a kőműves munkákat, 260 forintért.

Sipos György megyebíró illetve egyházgondnok feladata a világítás, a tempolom körüli takarítás megszervezése, a kepét nem fizetők bejelentése, a felújítási munkák ellenőrzése.

                                                   

1896. augusztus 16. Kelemen Gyöző lelkész és Sipos György megyebíró aláírása.

1898. december 21. Kerestély Lázár énekvezér 26 évig 1871. januártól szolgált, megbetegedett nyugdíjba ment. Elmebeteg lett 1898 május havában munkáját nem tudta ellátni. 268 forint volt az éves fizetése 68 forint kegydíjat kapott, az új énekvezér fizetése évi 200 forint. Tanító Váncsa István. Az új énekvezéri állás meghirdetésénél a fizetésből a kegydíjat levonták, így a kisebb fizetés ismeretében senki nem jelentkezett az állás betöltésére.

1899. február 1. Tekintetes Sipos Irma kisasszony az olvasó könyvárat 25 darab érdemes könyvekkel ajándékozta meg. Az Egyháztanács köszönetét nyilvánítja ki, amit személyesen Sipos György és Vilalyos Sándor adott át.

1899. április 30. Egyház Község gyűlése, Sipos György egyházgondnok szolgálati ideje lejárt, de mivel kivalló szorgalmat fejtett ki, a gyűlés egyhangúan újra megválasztotta.

1900. május 27. Egyházközség gyűlés részt vett Forró Imre, Barabás Imre, Barabás Zsigmond, ifj. Sipos Ferenc,…

1900. október 30.  Vancsa István tanítót énekvezérnek választották meg.

1901. március 13. Egyháztanácsosnak választották meg Forró Imrét. Váncsa István igazgató tanár énektanári kinevezését a vallás és közoktatásügyi miniszter 1901. január 31-én 2963. számon kelt rendeletében jóváhagyta.

1902. február 2. Presbitérium gyűlése. Kelemen Gyöző pap, elnök. Előterjeszti, hogy a számadó gondnokuk hivatalos ideje letelt, ezért az esperes úr 130-1900 számú intézkedése alapján kijelölt Sipos György, Forró Ignácz és Koos András egyháztagok közül választhatnak az egyházközösség tagjai. A választás eredménye Sipos Györgyöt közfelkiáltással választották meg.

1902. április 30. Presbitérium gyűlése. Kelemen Győző pap bejelenti, hogy 1902. április 29-én Bodola Sámuel egyházközségünk nyugalmazott lelkésze Retteg községben meghalt. Megbízzák Sipos György számadó gondnokot, hogy a temetésen részt vegyen, ha Bodola Sámuelt Rettegen temetik el és a gondnok utazzon el a temetésre és az egyház nevében helyezzen koszorút az elhunyt ravatalára. A rettegi református egyház halotti anyakönyve szerint Bodola Sámuel nyugdíjas református lelkész meghalt 1902. április 30-án, 80 éves volt, a halál oka tüdőlob, Márkosfalván született, eltemették Rettegen 1902. május 2-án. Temető lelkész Kiss Sándor.

1902. december 21. Köblös Albertné, Bodola Janka apjának, az elhunyt Bodola Sámuel nyugdíjának fennmaradt hagyatékát kéri, ami állítása szerint 111 korona és 64 fillér. A presbitérium állásfoglalása: Bodola Sámuel nyugdíja évi 252 korona 80 fillér, ennek fele illeti az örökösöket, amely 226 korona és 40 fillér. Ebből megkaptak 224 koronát, tehát 2 korona és 40 fillér követelésük lehet, mely összegnek kifizetése elhatároztatik.

1903. március 15. Kelemen Győző bejelenti, az elmúlt héten Sipos György Budapesten járt és Bodola Lajos márkosfalvi illetékességű egyetemi tanár jelenlétében Sternberg Ármin budapesti hangszer gyárosnál közösségünk részére szemeltek ki egy harmóniumot, aminek az ár 490 korona.

A szükséges pénz kifizetését a presbitérium jóváhagyta. A harmonium beszerzését Bodola Lajos egyetemi tanárra bízták.

 

Márkosfalvi iskolabefízetések. 1856-1886.

 

4 elemi osztály működött Márkosfalván 1856-1886 között. 1901-től pedig 6 elemi osztály volt. Az 1886-1900 közötti időszakra vonatkozóan iratokkal nem rendelkezett a márkosfalvi református egyház. Tantárgyak: vallás, természettan, magyarok története, magyar nyelvtan, számtan, erkölcsi szabályok, szavalás, olvasás, imák, írás és ének. A történelem tárgyat Rajcsányi János Magyarország története[38] c. könyvből tanították. Minden évben elkészítették a számadási könyvet, s azt megvitatták, jóváhagyták. Az iskola irányító testülete az „oskola ügy igazgató bizotmány”,  vezetője a mindenkori lelkész volt.  Bevételek: Tőkék és kamatok, földek haszonbérbe adása. Kiadások: fűtés, takarítás, vízhordás, könyvek tanodai szerek és naplók beszerzése, stb. A tanulók neveit, néha a szülők neveit is felsorolták.

Az iskola tanulói voltak (Barabás, Bodola, Forró, Sipos család gyermekei közül):

1856/57. Barabás János, Barabás Gergely.

1857/58. Forró Zsuzsanna, Barabás Lóri, Sipos Julianna, Sipos Zsuzsanna, Forró Berta, Sipos Rákhel. Tanító Kovács József.

1858/59. Sipos Zsuzsanna, Sipos Rákhel. Tanító László Mózes.

1859/60. Dénes Rákhel, fia Miklós, Sipos Zsigmond és Barabás Rozália leánya Rákhel, Forró János és Becző Borbála leánya Berta, és másik leánya Czéczi, Cecilia, Barabás Péter és Rákosi Kata fia Leonárd, Barabás István és Farkas Zsuzsa fia Móricz, Csomos József és Dénes Trézsi fia István, Bodola Sámuel és Jüngling Lotti leánya Mária, Barabás Károly és Szabó Róza leánya Mária.

1860/61. Forró Czéczi, Bodola Mária, Barabás Mária.

1861. november 20. Iskolai tanács ülése, tagok: Bodola Sámuel lelkész, elnök, Barabás Sámuel, Barabás Dániel, ifj. Barabás Elek, Barabás Albert.

1861/62. Barabás Móricz, Barabás Lénárd, Becző Imre, Barabás Zsigmond, Bodola Gyula, Forró Berta, Forró Cecília, Bodola Mária, Becző Mária, Barabás Mária.

1862/63. Barabás Móricz, Barabás Lénárd, Barabás Zsigmond, Barabás Béla, Bodola Gyula, Becző Imre, Forró Cecília, Bodola Mária, Barabás Mária, Barabás Róza, Barabás Cecilia.

1863/64. Barabás Móricz, Koss András, Barabás Lénárd, Bodola Gyula, Barabás Béla, Barabás Zsigmond, Barabás Mihály, Forró Cecilía, Barabás Mária, Barabás Rozália, Barabás Berta, Barabás Lotti, Konfirmációs kátét kapott Bodola Gyula, Barabás Béla, Barabás Zsigmond, énekes könyvet kaptak Barabás Lénárd, Barabás Móricz, író kötáblát nyert Barabás Mária.

1864/65. Bodola Gyula, Barabás Zsigmond, Becző Imre, Barabás Mihály, Barabás Róza, Barabás Mária, Barabás Lotti, Barabás Cecília, Barabás Berta.

1865/66. Barabás Mihály, Barabás Antal, Barabás Mária, Barabás Rozália, Barabás Lotti, Barabás Berta, Bodola Janka, Barabás Cecília. 

1866/67. Barabás Mihály, Barabás Antal, Barabás Sándor, Barabás Rozália, Bodola Johanka, Barabás Berta, Barabás Lotti, Barabás Etelka, Barabás Cecília.

1867/68. tanulók Barabás Antal, Barabás Imre, Sipos László, Barabás Sándor, Barabás Mária, Barabás Rozália, Barabás Lotti, Barabás Berta, Barabás Cecília, Barabás Etelka, Barabás Vilma.

1869. február 17. iskolaügyi igazgató bizomány gyűlése, vezeti a lelkész Bodola Sámuel, ott volt Sipos Zsigmond, Barabás Dániel, Barabás Elek,

1868/69 iskolába járók Sipos László, Barabás Antal, Barabás Sándor, Barabás Imre, Bodola Johanna, Barabás Cecília, Barabás Etelka, Barabás Vilma, Barabás Berta.

1870. március 9. Oskola ügyiigazgató bizotmány gyűlés volt a községházán, ott volt Kovács Áron, Barabás Miklós.

1871. február 18. Barabás Dániel utoljára vett részt az iskolatanács ülésén.

1871/72. Sipos László, Sipos Irma, Barabás Sándor, Barabás Lőrinc, Barabás Imre, Barabás Berta, Barabás Amál.

1872/73. Korábban összevont oktatás volt, 1872-től négy osztályban folyt az oktatás.

1886. Számadási könyv. Aláírta Kelemen Győző lelkész, Sipos György, ifj. Sipos Ferenc, Barabás János.

Iskolakötelesek névsora: 1853. Barabás István leánya Mária. 1854. Barabás Károly leánya Mária.

Bodola Sámuel leánya Mária. 1855. Barabás József fia Béla. Kovács Áron leánya Terézia. 1856. Barabás István leánya Mária. Bodola Sámuel fia Gyula, 1857. Barabás Elek gyermekei Mihály és Cecília. Barabás Dániel leánya Róza. 1859. Barbás Dávid fia Antal, Barabás Károly leánya Berta, Barabás Péter leánya Etelka, 1860. ifj. Barabás Elek fia Sándor, ifj. Sipos Ferenc fia László, Bodola Sámuel leánya Johanna, Barabás József fia Irma. 1861. Barabás Dávid fia Imre, 1862. Barabás Elek leánya Berta, 1863. Barabás József leánya Amália, Sipos Ferenc leánya Irma, 1864. Barabás Elek fia Lőrinc, 1866. Barabás Dávid fia András, 1867. Barabás Dávid fia Fábián, Barabás Zsigmond leánya Polixenia. 1868. Barabás Gyula fia László, 1869. Barabás Dávid fia István, Barabás Albert fia Jenő, Sipos György fia Gábor szül. 1869. június 5.

 

Iskolakötelesek 1901-től 2003-ig.

Sipos László. (*1892. december 9. Keresztelték december 18.) Apja Sipos György földbirtokos. 1903-ban VI. osztályos. Felsőbb intézetbe tanul. A Sipos család férfi tagjai között Sipos László volt az utolsó, aki Márkosfalván kezdte el tanulmányait.

Jakó Emilia. (*Székelytamásfalva, 1912. június 15.) Szülei Jakó Pál és Sipos Etelka. 1919-ben II.-os. Elköltözött, református gimnáziumban tanult tovább.

Jakó László. (*Székelytamásfalva, 1908. június 18.) Szülei Jakó Pál és Sipos Etelka. 1921-ben I. osztályos. Gimnazista.

Jakó Etus. (*Székelytamásfalva, 1915. december 16.-) Szülei Jakó Pál és Sipos Etelka. 1921-ben I. osztályos. 1926-ban V. osztályos. Kézdivásárhelyre költözött.

Jakó Róza (*Székelytamásfalva, 1917. május 1.-) Szülei Jakó Pál földmíves és Sipos Etelka. 1923-ban I. 1926-ban IV. osztályos. 1927-ben Kézdivásárhelyre költözött.

Jakó Erzsébet (*Székelytamásfalva, 1920. január 2. Keresztelték május 26.-) Szülei Jakó Pál református volt tanító, és Sipos Etelka. 1927-ben Kézdivásárhelyre költözött.

 

A Székely Oklevéltárakban megtalálható forrásanyag

 

 A legrégebbi (1497.-1548.) latin nyelvű periratok, amelyekben adatok vannak a Sipos család tagjairól.

Részletek Dr. Szabó Károly tanulmányából[39]: „A székely primőr Domokos-család a Nyujtódi-családból ágazott ki, melynek első ismert őse Nagy Lajos korában élt. A Mátyás király idejében Kézdi széken főhadnagyságot viselt Nyujtódi Domokosnak, ki már 1497-ben nem élt, három fia volt: Mihály, kinek maradékairól a családi levéltárban nincs emlékezet, Pál, ki atyja nevéről a Domokos nevet vette föl s az oklevelekben mint dictus Domokos van jelölve, a most virágzó Domokos család törzsatyja, és Tamás, kinek fia Imre a Becz nevet vette föl s a Domokosokkal testvér Becz-családot alapította. A Domokos-család a Jenő nem Besenyő ága jogán bírt ősi örökségét a Kézdi széki Al-Csernátonban, Ikafalván, Futásfalván és Márkosfalván századokon át gondosan megtartotta s mind azt ma is bírja, a mit elődei, a Nyujtódiak, Nagy Lajos és Mátyás király korában bírtak vagy szereztek. Minthogy azonban a székely örökségekre, melyeket a székelyek verség jogán bírtak és osztottak magok közt, királyi adománylevelek, igtató parancsok, káptalani vagy konventi hiteles jelentések s általában kiváltságlevelek nem kelhettek, a Domokos-család birtokaira vonatkozó levelek közzűl a legrégibb csak 1497-ből való, de ez sem az ősi Nyujtódi-féle jószágra, hanem Márkosfalvi Jakab fia Szép Péter márkosfalvi székely örökségére vonatkozik, melynek birtokába Nyujtódi Domokos, a Szép Péter vérrokona Angyalosi László hűtlensége czímén, Mátyás király korában jutott. Az 1497-ben kelt oklevélben bélteki Drágfi Bertalan erdélyi vajda és székely ispán bizonyítja, hogy a Szép Péter márkosfalvi öröksége iránt annak két leánytestvérétől származott örökösei néhai Nyujtódi Domokos fia Domokos Pál ellen pert folytatván, ezen perben a felek által választott bírák, maksai Kún Antal és oltszemi Mikó Péter, úgy Ítéltek, hogy a peres márkosfalvi örökség minden tartozandóságaival maradjon az alperes Domokos Pál és utódai örökös birtokában, ki viszont a felpereseknek, néhai Szép Péter megnevezetlen leánytestvére fiának, Felső-Csernátoni Jánosnak, és Veronika nevű másik leánytestvére fiainak, angyalosi Sebestyén Jánosnak és Albertnek[40], tartozzék 50 arany forintot fizetni. Ebből az oklevélből értesülünk, hogy a felperesek keresőtöket arra alapították, hogy a néhai Szép Péter márkosfalvi örökségét, mely annak halálával néhai Angyalosi Lászlóra szállt, annak kimultával pedig őket mint vérrokonokat illeti, néhai Nyujtódi Domokos törvénytelenül s hatalmasúl foglalta, el, fia Domokos Pál is jogtalanul tartja elfoglalva, mi által nekik 1000 arany forint kárt okozott; ez állítás ellen pedig Domokos Pál azzal védekezett, hogy a kérdéses örökséget sem atyja nem erőszakkal foglalta el, sem ő nem hatalmasúl bírja, mert azt néhai Mátyás király adományozta az ő atyjának Nyujtódi Domokosnak, azért, mert annak házát néhai Angyalosi László hatalmaskodva megrohanta és két szolgáját megölte. Az 1497-diki választott bírósági ítélet, illetőleg egyesség, szerint Domokos Pál birtokában maradt a Szép Péter örökségének, de halála után fiát Domokos Mihályt s ennek osztályos vérrokonát Becz Pált, néhai Becz Imre fiát, a Szép Péter rokonai, Felső-Csernátoni János, angyalosi Sebestyén János és Albert, 1522-ben perbe fogták; de még évekkel azelőtt Angyalosi Mózes, az 1497-ben már nem élt angyalosi Sebestyén Lukács fia, is pert indított ellenök az őt mint vérrokont illető márkosfalvi székely örökségért. Ezen utóbbi per, melyben 1523-ban Szapolyai János erdélyi vajda és székely ispán az alperesekre, ellenben Báthori István nádor, mint a király távollétében annak helytartója, a felperes Angyalosi Mózesre nézve hozott kedvező ítéletet, II. Lajos király perujító engedélyénél fogva Domokos Mihály és Becz Pál által megújítva, előbb Angyalosi Mózes, majd annak özvegye, utóbb fia ugyancsak Angyalosi Mózes ellen, kinek elhaltával a per testvérére Angyalosi Katalinra, igaz nevén Margitra, dálnoki Török Mátyás nejére szállt, egész 1548-ig folyt; mikor az említett felperes nő az általa ítélettel megnyert, márkosfalvi lófőséghez tartozónak vitatott tisztség iránt is pert indított Domokos Mihály ellen; keresetét azonban mind a főperre mind a mellékperre nézve még azon évben letette, minthogy az előbb kelt ítéletben és peres levelekben neve hibásan Katalinnak volt írva valódi neve Margit helyett. ….Az ötven esztendőnél tovább húzódott pernek, mint említém, 1548-ban szakadt vége amikor… a márkosfalvi peres örökség Domokos Mihály és utódai birtokában maradt.”

A perekben szereplő Nyujtódi Domokos a családfán a következőképen helyezkedik el.[41] [42] [43] [44] [45]

A családfa: Nyujtódi Simon (1370. k.) fia Nyujtódi Péter (1426. Kézdiszék követe Zsigmond királyhoz) fia Nyujtódi János (1459. a vajda személyese) két fia 1. Nyujtódi Pál (tőle kihal a Nyujtódi család. 1490. Udvarhelyszék bírája, 1497-ben mint alperes pert nyer a Márkosfalvi Szép Péter örökségéért folytatott perben.) 2. Nyujtódi Domokos Tamás (†1497. előtt), akinek két fia testvérek, de a nevük különbözik. 1. Becz Imre (1506. †1522. előtt.) [4 gyermeke, köztük Becz Pál q Daczó Krisztina. 6 leánya volt. 1522-tól Márkosfalvi Szép Péter örökségéért perel, alperes.] 2. Domokos Pál, az első Damokos (*1471.) q Bogáthy Ilona, tőle jön le az alsó-csernátonyi Damokos család. Domokos Pál fia Domokos Mihály (-†1600. Basta Márkosfalva közelében megölette.) 1523-tól Márkosfalvi Szép Péter örökségéért perel, unokatestvérével Becz Pállal alperes.

A per tehát Domokos Pál (*1471.) ellen indult, s ez azért volt érdekes, mert szerepelt benne néhai márkosfalvi Sipos Benedek és fia néhai Sipos Miklós. A Siposok az 1400-as évek elejétől, közepétől, biztosan Márkosfalván éltek, így Sipos Miklós (Nicolaus, Sijpos, Sijpws, Sypos) örökségéért, a néhai márkosfalvi Szép Péter Kézdi széki márkosfavi örökségéért folyó per részeként 1497. és 1548. között hosszú per folyt.[46] Sipos Miklós mivel a per 1497-ben kezdődött, feltételezhető, hogy 1497. előtt már meghalt.[47] A periratok eredetije a Domokos család levéltárában volt fellelhető. Az 507. irat magyar nyelvű összefoglalója [48]: „Drágfi Bertalan erdélyi vajda[49] és székely ispán bizonyítja, hogy Angyalosi Sebestyén János és Albert s Felsőcsernátoni János, a néhai Márkosfalvi Szép Péter Kézdi széki márkosfalvi örökségéért néhai Nyujtódi Domokos fia Pál ellen folytatott perökben, a felek által választott közbírák Maksai Kún Antal és Oltszemi Mikó Péter ítélete szerint Maksán úgy egyeztek ki, hogy azon örökséget 50 arany forintért az alperesnek engedték át.” Kelt Prásmáron 1497. nov. 2.-án. A következő az 567. irat,[50] amely a néhai Szép Péter féle örökségi perről tudósit. Idézem: „Szapolyai János erd. vajda[51] és székely ispán a Sebestyén Mózes által Domokos Mihály [52] és Becz Pál[53] ellen a néhai Szép Péter márkosfalvi székely örökségéért folytatott perben hozott ítéletét, mely szerint ezen örökség három negyed részét az alperesnek, egy negyedét pedig a felperes Sebestyén Mózesnek ítélte, a király törvényszéke elébe fölterjeszti” Kelt Medgyesen. 1523. febr. 12-én. A latin szöveg végén: Báthori István nádor[54] 1523. márt. 19-én kelt ítéletleveléből.[55] Az 569. irat összefoglalója: „Báthori István nádor s királyi helytartó Angyalosi Mózesnek Domokos Mihály és Becz Pál ellen folytatott perében ítéletet hozván, a néhai Szép Péter márkosfalvi székely örökségét egészen a felperes részére ítéli. Kelt Budán 1523. márcz. 19-én.”[56] Az 598. irat összefoglalója: „Majlád István erd. vajda és székely[57] ispán a Domokos Mihály és Becz Pál által Angyalosi Mózes ellen a márkosfalvi Szép Péter-féle székely örökségért folytatott perben hozott ítéletét, - mely szerint a János király által kiadott perújítási engedélyt, minthogy a pert a felperesek 60 nap alatt meg nem újították, erejét vesztettnek nyilatkoztatta, - a felperesek kívánsága s a király parancsa szerint János király elébe fölterjeszti. Kelt Kolozsvártt 1537. május 4-én.[58]”  A 600. irat lényege: „Altorjai Apor László, Oltszemei Mikó János, Köröspataki Kálnoki Péter, Altorjai Apor Balázs, Matisfalvi Csató György Kézdi széki kapitány és Albisi Both Bertalan Kézdi széki bíró jelentik Majlád István erd. vajdának, hogy parancsa szerint Domokos Mihályt és Becz Pált a néhai Szép Péter márkosfalvi örökségébe beigtatták. Kelt Márkosfalván 1537. dec. 15-én.”[59] ”A 607. irat latin szövegében említés történik először néhai Nicolai Sijposról, Sipos Miklósról. „Juxta adiacentes, videlicet hereditatem olim Nicolai Sijpos, cum suis pertinencijs.” A 607. irat lényege a következő:[60] Martinuzzi György kir. helytartó[61] 1544. szept. 25. kelt levele (a Domokos család levéltárában) alapján: „Szamosfalvi Mikola László erdélyi királyi alhelytartó megparancsolja több Kézdi széki előkelő székelynek, hogy Márkosfalván a hely színén tartsanak vizsgálatot az iránt, hogy Márkosfalvi Török Mátyás, midőn a néhai Szép Péter-féle székely örökséget ítélettel megnyerte és birtokába vette (1537. december 15.), nem foglalt-é el némely oly örökségeket[62] is, melyek a perrel megnyert örökséghez nem tartoztak, s melyeket Domokos Mihály és Becz Pál[63] régtől fogva békésen bírtak.” A latin nyelvű szövegben: „Idem in causam attractus eandem hereditatem consecutus fuisset, et cum Idem in causam attractus Justiciam execucioni demandare habuisset, certas suas hereditates Juxta adiacentes, videlicet hereditatemolim Nicolai Sijpos, cum suis pertinencijs, ac quedam; feneta komlosrheth vocata,..” Kelt Szamosfalván 1544. július 5-én. A 608-as irat lényege[64] a következő: „Fráter György váradi püspök és királyi helytartó megparancsolja több Kézdi széki előkelő székelynek, hogy Kézdi-Vásárhelyen hallgassák ki Mátisfalvi Csató Györgyöt és Jánost az iránt, hogy Domokos Mihály a maga tanúit nem ígéretekkel vesztegette-é meg arra, hogy a per alatt álló örökséget a néhai Sipos Miklós örökségének vallják. Kelt Enyeden 1544. sept. 25‐én.” 1544. szept. 25-én. Az ügy 1547-ben folytatódott Domokos  Mihály és Becz Pál részére további tanúk meghallgatásával. A 611. ügyirat[65] Martinuzzi György 1547. május 18.-i ítéletleveléből való. „Tanúvallatás Domokos Mihály és Becz Pál részére a Márkosfalván lévő Sipos Miklós-féle peres székely örökség ügyében”. Kelt 1547. febr. 3-án. Ekkor említés történik Sipos Benedekről (Benedictus Sijposról) Sipos Miklós ugyancsak elhunyt apjáról.[66] „Nicolai Sijpos, in Markosffalwa habite, modo et ordine sub- sequenti.…. Insuper certo scit, quod Nicolaus Sijpos possedit hanc hereditatem ad racionem propriam, et non ad alienam, huic contradicitur….Item Paulus Waska de Dalnok citatus et Juratus fassus est ferme centenarius se certo scire, quod Nicolaus Sijpos hanc hereditatem semper ad racionem propriam possedit, et non ad alienam, vtrum la tamen ab auo suo ipsi Nicolao descenderit, ignorat Similiter et Benedictus Sijpos, pater Nicolai, hanc eandem hereditatem ad racionem propriam possedit, de terris arabilibus et fenetis nichil scit, huic contradicitur….Emericum Becz tres e medio eorum, quorum vnus erat Joannes Dombij, alter vero Petrus olti, qui vivo vocis oraculo sic eum alloculi sunt, dominacio (inquit) vestra hic domum erigere ne velit, sed pocius super auiticam hereditatem Nicolai Sijpos, quam cum ab eisdem sciscitatus fuisset vbi locorum esset, ostenderunt hanc hereditatem litigiosam fuisse aui ipsius Nicolai Sijpos, et sic domum istic erexit, huic contradicitur….Item Joannes Egijed de fewlchernathon Juratus fassus est, se certo scire hanc hereditatem auiticam fuisse Nicolao Sijpos,… Item Andreas Dombij[67] de Jkaffalwa Juratus fassus est, se certo scire Quod Nicolaus Sijpos hanc hereditatem possedit ad racionem ville, Item franciscus forijka de fewlchernathon Juratus fassus est, se certo scire quod ista hereditas fuit auitica Nicolao Sijpos, ad eandemque pertinere duas partes terrarum arabilium, in Reethfark particulam feneti, atque komloszeg, huic contradicitur,..” A 612. ügyirat[68] lényege: „Fráter György váradi püspök és királyi helytartó Domokos Mihálynak és Becz Pálnak Márkosfalvi Török Mátyás neje Margit ellen a márkosfalvi Sipos Miklós féle székely örökségért folytatott perében, melyet a felek által választott bírák eldönteni nem akartak, a Török Mátyás által felajánlott párbajt visszautasítva, a peres örökséget a nevezett felperesnek ítéli, s több előkelő székelynek megparancsolja, hogy a felpereseket [69] ezen örökségbe iktassák be.” Kelt. Gyulafehérvárt. 1547. máj. 18. A 613. ügyirat[70] alapján megállapítható, hogy „Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán Szentléleki Gondos Mihálynak  Domokos Mihály és Becz Pál ellen a márkosfalvi Sipos Miklós féle örökségért folytatott, s hozzá fellebbezett perében a felperest mint patvarkodót (pereskedőt) 24 márkában elmarasztalja, a peres örökséget pedig az alperesek birtokában hagyja, s megparancsolja több előkelő székelynek, hogy a 24 márka bírságot a felperes ingóságaiból, s ha azokból nem telnék, a székely örökségeiből is hajtsák fel.„ Kelt. Görgény várában 1548. febr. 28. Az 1548. jún. beérkezett tárgyalássorozat[71] következtetései: A kihallgatások során Domokos Mihály és Becz Pál a hatóságot különböző határozatokra és kiváltságlevelekre hivatkozva állandóan akadályozni igyekeztek abban, hogy a tanúkat megkeressék és vallomásaikat elfogadják, az említett okmányokat pedig nem voltak hajlandók a hatóság rendelkezésére bocsátani, valamint arra sem, hogy saját tanúik vallomásait írásba foglalva adják. Ezért a bizottság csak az általa kihallgatott tanúk vallomásait tudta aláírásukkal hitelesítve írásba foglalni és a felettes szervhez eljutatni. A 614. irat lényege: „Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán Török Mátyás nejének Margitnak Domokos Mihály és Becz Pál ellen folytatott s hozzá feljebbezett perében ítéletet hozván, megparancsolja több előkelő székelynek, hogy a peres márkosfalvi örökség színhelyén hallgassák ki a felperes nő tanúit az iránt, hogy az alperesek az általok nyert ítéletlevélben megnevezett örökségeken kívül a Szép Péter-féle márkosfalvi örökséget nem foglalták-é el törvénytelenül? Kelt Görgény várában 1548. febr. 28‐án.”[72] Zabolai Bassa Mihály[73] 1548. febr. 28-án Török Mátyásnénak Damokos Mihály és Becz Pál ellen folytatott perében, mint közbíró említtetik. Szörcsei István és más társaival tesz ez ügyben Ödönfi László görgényi várnagyhoz 1548. máj. 1-én jelentést.  A vizsgálatok eredményeit a 616. irat[74] tartalmazza. A 616. irat: „Szőrcsei István és társai jelentése Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagyhoz és székely alispánhoz, a márkosfalvi Sipos Miklós-féle peres székely örökség ügyében.” Kelt Márkosfalván 1548. május 1-én. A latin nyelvű szöveg végén: Ödönfi László székely alispán 1548. jún. 21. kelt hiteles átiratából. Szerepel a latin nyelvű iratban Dionisius Sipos, Sipos Dénes, mint tizenharmadik tanú. „Item Decimus tercius testis Dionisius Sijpos de eadem Juratus fassus est Quod ipse nesciret hereditates terras videlicet arabiles et feneta Nicolai Sijpos nisi sint Petri Zep, et cum Michael Damokos statui faceret,…” A 618. irat: „Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán Domokos Mihály és Becz Pál részére átírja és kiadja a maga 1548. május 1-én kelt vallató parancsát.” Kelt Gerlán (=Szamos-Ujvártt) 1548. jún. 21-én. A 616. irat.: „Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán megparancsolja több előkelő székelynek, hogy Torja‐Vásárhelyen tartsanak tanúvallatást az iránt, hogy a Jenő nem Besenyő ágát illető lófőségi tisztség a néhai Szép Péter márkosfalvi örökségéhez tartozik-é, melyet Dálnoki Török Mátyás neje Katalin perrel megnyert, s magának követel, vagy a Domokos Mihály csernátoni jószágához, s a Domokos család 32 esztendőnél tovább volt-é ezen tisztség birtokában? Kelt Görgény várában 1548. mart. 1-én.[75]” A 619. irat: „Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán megparancsolja több előkelő székelynek, hogy Domokos Mihály és Becz Pál részére Márkosfalván tartsanak tanúvallatást a Sipos Miklós örökségéhez tartozó bizonyos föld iránt. Részlet: ”Dicitur Nobis in personis Egregiorum et Agilium Michaelis Damokos de chernaton ac Pauli Becz de Kozmas Qualiter Idem Exponentes per incolas et inhabitatores possessionis Markosfalva pro parte cuiusdam terre ad hereditatem sipos myklos eoreke pertinentis,…Kelt Prásmáron 1548. okt. 17.-én.”[76]  Végül a 621. irat[77]: „Nagymihályi Ödönfi László görgényi várnagy és székely alispán bizonyítja, hogy Márkosfalvi Török Mátyás neje Margit azt a pert, melyet a Szép Péter székely örökségéért folytatott, a szokásos három forint teher lefizetésével letette. „ Kelt Prásmáron. 1548. oct. 18-án.

Szabó Károly kutatásai alapján tehát azt tudjuk, hogy Sipos Miklós (†1497. előtt.) édesapja Sipos Benedek volt.[78] Sipos Benedek,  így az 1400-as évek elején vagy közepén születhetett, mivel a per már 1497-ben biztosan elkezdődött. A perben 1548-ban 13. tanúként Sipos Dénes (1548-ban felnőtt ember, *1510. k.)  is szerepel, de nem tudjuk azt, hogy milyen rokoni kapcsolatban volt Sipos Miklóssal,valószínű, hogy unokája volt, és az Ő unokája lehetett a nemességszerző Sipos Bálint.[79] Figyelembe véve, hogy általában az elsőszülöttek maradtak Márkosfalván, a másodszülött fiú gyermekek elmentek tanulni (gyakran katonák, lelkészek, jogászok stb. lettek) feltételezhető, hogy a felsorolt Siposok egyenes ágú őseink voltak. A rendelkezésre álló föld ugyanis kevés volt kb. 70-80 hold[80], így azt nem lehetett megosztani. (S. B.)

 

Székely Oklevéltárak, lustrák

 

          1602. aug. 1. III./1. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett Kézdi-, Orbai-, Sepsi-, és kászonszéki nemesek, lófők és szabad székelyek katonai összeírása. Márkosfalva (Markosfalua) [81] Teljes névsor, Z. Sipos Péter[82] és Z.  Sipos Miklós (Z.=szabad székelyek).  Barabás Gergely, lovas katona.

(Sipos Pétert és Sipos Miklóst a családfán elhelyezni nem tudtam, egy időben éltek a nemességszerző Sipos Bálinttal. S. B.)

1604. márc. 15. Marcos falua. (Márkosfalva) [83]: Teljes névsor: ….Sÿpos Petter. Barabás Bálint, Török Máté.

(Sipos Pétert a családfán elhelyezni nem tudtam, 1560-1570. körül születhetett, azonos az 1602-es lustrában lévő Sipos Péterrel. Ugyanakkor Sipos Miklós már nem szerepel a lustrában, valószínű, hogy 1602. augusztus 1. után, de 1604. március 15. előtt elhunyt. S. B.)

1614. febr. 17-23. 345. CON. Markos falua. (Márkosfalva.)[84]: Teljes névsor. Primipili[85]: …Sipos Peter regi Dr.[86] és Sipos Bálint regi Dr. (Sipos Péter szerepel a lustrában, de a következőben 1619. július 13-án már csak a feleségét említik, tehát korábban meghalt. Sipos Bálint királyi gyalogos puskás a nemességet szerző Sipos Bálint lehetett, 1614-ben még élt. S. B.) Barabás Mihály. Gyalog lófők: Borsai István és Pál Péter Barabás Mihály zsellérei. Barabás Gergely (1602-ben még élt, lustrált.) meghalt, özvegye 1619-ben még élt, leánya van.

1619. július 13.[87] Markosfalua (Márkosfalva)[88] Primipili Barabás Mihály, Török Miklós, Török György, özvegy Barabás Gergelyné, Pixidarii (gyalogosok, puskások): … Sipos Péterné. Török István,.

1635. október 19. [89] Sepsi-, Kézdi-, és Orbaiszék katonai összeírása. Regestum generale.[90]

d. A kézdiszéki hadköteles székelyek jegyzéke. (246.) Markosfalva (Márkosfalva)[91]: Pedites Pixidary (darabant, gyalogos puskás): Sipos Mihali betegh, Fia Péter. Sipos István lon mustral (lón mustrál) ketten m. h. (meghalt) urunktól mondhjak levelet lenni. (Urunktól levelet lenni, a fejedelemtől kaptak kiváltságlevelet, aki már meghalt. Levél = fejedelem által adományozott címeres, lófőnemességi egyéni vagy közösségi kiváltságlevél) Szabó Georgy def. (def. = defunktus elhalálozott) az jószágot Sipos Mihali (Sipos Mihály) bírja. Viduae (özvegy): Szabó Jánosné ob. (obiit, meghalt) Sipos Mihali bírja Felesége után örökséget. Recentes (megszámláltak): Sipos István: fia Sipos Bálint. Sipos János fia Sipos Geogey (Sipos György). (1635. október 19. lustrában több márkosfalvi Sipos szerepel. A családfa rajzon is látható Sipos Mihály, aki beteg 1635-ben (1621.-1658.) akinek a fia Sipos Péter, akinek nemesi levele van (1635.). Sipos István lón mustrál, nemesi levele van, a családfa rajzon Sipos István (1621.-1635.) (apja Sipos Bálint), fia Sipos Bálint II. református pap Bonyhán. (1635.-1682.). Szabó György és özvegy Szabó Jánosné halála után a birtokot Sipos Mihály örökölte, valószínűleg valamilyen rokoni kapcsolat, pl. feleség jogán. Sipos János és fia Sipos György nem szerepel a családfán. „Demeter leszármazását nem ösmerjük, de valószínű, hogy a márkosfalvi székelyek lustralis könyvében 1635-ben és 1680-ban előforduló Sipos János és György, a kiket a táblázaton nem tudunk elhelyezni, az ö maradékai voltak.”[92] S. B.)

1670. körül. A háromszéki nemesek, lófők és gyalogpuskások összeírása. Kézdiszék.^[93] Márkosfal-

va. Sipos János senior. Sipos János junior. Sipos Péter. Török János senior. Török János junior. Török István junior.

Kis Borosnyó. [94] Nobiles: Tompa János, Tompa Kelemen, Bodola János primipilus.

Nagy Borosnyó. [95]  Barta András, Barta István, Barta János, Barta Péter. Primipily:  Barta György, Barta Imre, Barta Miklós, Barta István, Barta Péter. (A Bartákat Bartháknak is írták.)

(Sipos János I. és fia Sipos János II. nem szerepel a családfán. Valószínű, hogy Sipos Demeter leszármazottai. A forrásanyag alapján Sipos Demeter fia lehetett Sipos János, akinek 2 fia Sipos György és Sipos János. Sipos Péter, aki szerepelt az 1635. lustrában 1670-ben már nem szerepelhetett a nyilvántartásban, mert vagy nem élt, vagy öreg volt. Ez a Sipos Péter lehetett az előbbi fia, de erre adattal nem rendelkezünk. S. B.)

1676. április 20. Kézdiszéki adóösszeírás. Possessio. (Birtok, részbirtok) Markosfalua.^[96] Primipili et pixidary. Sipos Istvánné. Sipos János. Nobiles: Barabás István és Barabás János uram. Török János Senior, Török andrás, Török Mihály.

(Ifj. Sipos János apja, id. Sipos János  már nem szerepel, valószínűleg 1671. és 1676. között elhunyt. Sipos István sem élt, csak a feleségét említik. Egy Sipos István 1635-ben szerepelt a lustrában.)

Újszékely. 1679. július 10. A hadköteles udvarhelyszéki székelyek katonai összeírása. Nagy Baczon. [97] Keresztes Máté. Nagybölön. 1680. április 20. Háromszéki katonai összeírások. Kézdi lovasok. Gyárfás István uram száza.^[98] Markosfalva (Márkosfalva) Sipos junior Mihály szolga, Gyárfás István szolgája. Sipos Mihály Senior, Mikes uram szolgája. Sipos János. Sipos István. Lisznyo.[99] Jakó Pál junior, Jakó Balázs, Jakó Pál senior, Henter Mihály uram szolgája, Jakó György, Jakó András. (A Jakókat rövid óval írták 1680-ban.)

Fel-Doboly.[100] Bodola János.

Kis-Borosnyó. Bodola János. [101]

Gyárfás István uram száza.[102] Gyárfás Istvánhoz tartózó kézdi lovasokat a következő falvakból verbuválták: Lécfalva, Márkosfalva, Martonfalva, Hatolyka, Maksa, Bita.

(A családfa rajzon Sipos Mihály II. junior (1677.), apja Sipos Mihály I. senior (1621.-1658.) 1635. október 19. lustrában viszont Sipos Mihály I. mint beteg szerepel, ezért valószínűleg 1680-ban már nem élt, ezért a Sipos Mihály I. senior  valójában, Sipos Mihály II.-vel azonos, akinek lehetett egy Sipos Mihály III. fia, akiről nincs adatunk. Ifj. Sipos Jánost és Sipos Istvánt nem tudtam a családfán elhelyezni, lehetséges, hogy Sipos Demeter leszármazottai voltak. S. B.)

1682. augusttus 27. Kissolymos. A hadjáratból távolmaradt udvarhelyszéki székelyek százankénti és települések szerinti jegyzéke. Nagybacon. [103] Keresztes Máté, Dániel Ferenc uram szolgája.

1683. évi bécsi hadjárat után. 6. Kézdi lovasok.^[104] Gyárfás István uram száza.^[105] Markosfalva. (Kézdimárkosfalva). Sipos Mihály Junior, Gyárfás István uram szolgája.  Öcsei (át van húzva, hogy bátyjai) Sipos Pál és Sipos Gábor. Sipos János fia 2 lóval lustrált, Sipos István fia 1 lóval lustrált, egyszer hadnagya mentette. R. Sipos Simon fia 1 lóval lustrált.

(Az előző indoklás és bizonyítékok alapján Sipos Mihály II. (1677.) fiai lehettek: Sipos Mihály III., Sipos Pál és Sipos Gábor. Sipos Jánosról és fiáról, Sipos Istvánról és Sipos Simonról valamint fiaikról nincs adatunk. S. B.)

Lécfalva. Gyárfás István uram száza.^[106] Sipos Gergely, Gyárfás István uram szolgája.

Lisznyó. [107] Jakó György, Daczó Pál uram mentette, unokája egy, Jakó Pál junior, mind a háromszor kapitány uram felmentette a hadi szolgálat alól, két útra egy paripát adott, öccse Jakó István. Jakó András polgár. Jakó Pál senior. Jakó Balázs fia 1 lóval lustrált.

Kisborosnyó.^[108] Bodola János. Az utolsó táborban meghalt, fia egy van, 8 esztendeig ne szolgájjon.

Feldoboly. [109] Bodola János fia 2 lóval lustrált, bátyja Bodola János Mikes Pál uram szolgája. 1691. május 17. Háromszéki lustra.[110] Kézdi nemesség,...Barabás György.. Sipos Sámuel, …Tusa Ferencz. Eresztevényi uram száza. Márkosfalva. Török. Sipos Mihály, Sipos Pál, szolga Apor, ... Sipos Mihály senior, sz. egyház fia....Sipos János, őszig hon lehet,......Sipos István, polgár. (Itt a családfa rajzon véleményem szerint hiányzik két generáció, a nevek után a családfa rajzon feltüntetett évszámokat írtam. 1683. után és 1691-ben Sipos Mihály Sipos Mihály III.-mal, (Mihály II. fia, 1677., nem szerepel a családfán, de a lustrában igen) Sipos Mihály senior Sipos Mihály II.-vel (Mihály II. 1677.) lehet azonos.  Feltételezésem szerint a családfa így folytatódik: Sipos Mihály II. (1677.) fiai: Sipos Mihály III., Sipos Pál I. (1661.-1677.) és Sipos Gábor I. (1661.-1677.) Sipos Pál I. (1661.-1677.) fia Sipos Pál II. (a családfa rajzon nem szerepel, az 1691-es lustrában viszont igen, később is 1713-ban és 1722-ben is) akinek a fia Sipos Pál III. (Pál II. 1753.) Sipos János és Sipos István nem szerepelnek a családfán. S. B.) 1713. január 17. Háromszék lakosai hűségesküje III. Károly királynak 1713. január havában. IV. Kézdi szék. Anno 1713 die 17 Januarii in possessione Alsó-Torja. Pagus Márkosfalva.[111] [112] Nobiles. …Sipos Pál. Sipos Sámuel. 1713. január 14. Altorja.  A kézdiszéki nemesek, lófő és gyalog puskás székelyek hűségeskü-lajstroma. Markosfalva. Nobiles (nemesek) Sipos Páll (Sipos Pál) és Sipos Sámuell. (Sipos Sámuel).[113]

(1713-ban Sipos Pál Sipos Pál I. fia Sipos Pál II. lehetett. (a családfa rajzon Pál II. 1753-ban van említve, apja pedig Pál I. 1661-1677. látható, hogy hiányzik egy generáció.) Sipos Sámuel I. (1750. Nagyenyeden élt) szerepel a családfán, Sipos Gábor I. fia volt, de nem erről a Sipos Sámuelről van szó, mert még 1713-ban elhunyt.)

1713. október 1. Kézdiszék összeírásának falvankénti összesítője. Pagus Markos falva.[114] Armalisae nro. 5: … Paulus Sipos (Sipos Pál).

„SIPOS Pál az 1713-as homagiális lajstrom szerint márkosfalvi nemes volt. (Szádeczky Lajos. Br. Apor Péter verses művei és levelei. Budapest. 1903. II. 623.) Az 1683-as összeírásban a márkosfalvi lovasok közt találjuk Sipos Mihály Juniort, Gyárfás Jstván ur[am] szolgáját, két öccsével, SIPOS Pállal és SIPOS Gáborral. (Székely Oklevéltár VIII. Id. mű. 188.)”[115]

A kilentz falu erdejire bé birhatosok deliberatumai. Anno 1713. 12. Junij. Bodok. „(36, 37) D[eli]b[eratu]m. Márkosfalvi Sipos Pál nem demonstrálhatta ‘s nemis verificaltatta juxta exmissionem hogy ugy Gidofalván ugy Bodokon benn valo fundussa volna, per hoc excludáltatik az Kilentz Falu erdeib[en] valo erdőlésből.”[116]

(Sipos Sámuel már nem szerepelt az 1713. október 1.-i és későbbi lustrákban, valószínű, hogy 1713. január 17. után elhunyt. Sipos Sámuel nem szerepel a családfán, rokoni kapcsolata Sipos Pállal (a bizonyítékok alapján Sipos Pál I. fia) már az adatok hiánya miatt nem deríthető ki. S. B.)

1721-1722. Szolgáló emberrel rendelkező háromszéki armalisták és lófők kimutatása. Markosfalva. armalista: Sipos Pál.[117]

1721-1722. A Kézdiszéki armalisták, lófők, gyalogpuskások, jobbágyok és zsellérek és egyéb adófizetők családonkénti összeírása. Márkosfalva. Armalisták: Sipos Pál.[118]

(1721-1722-ben Sipos Pál Sipos Pál I. fia Sipos Pál II. lehetett, aki hiányzik a családfa rajzon)

 

Erdélyi testamentumok[119] feldolgozásával nyert családi információk.

A végrendelkezők (1548. és 1711. között) kevés kivétellel a hadviselő székelyek soraiból kerültek ki. A végrendelkezők közül sokan 30-40 évesek voltak. Sokan a táborba szállás előtt fogalmazták meg végrendeletüket. A végrendeletekben a betegségek közül a pestist emlegetik legtöbben. Pestis volt 1631-ben és az azt követő években 1646-ig, majd 1677-ben. A végrendeleteket papok és írástudók, deákok készítették.

23. Felsőcsernáton, 1599. április 4. – 1608. február 16. „Felsőcsernátoni Rákosi Gergely csonka végrendeletében felsorolja zálogos és vásárolt jószágait, jobbágyait és malmát, melyet pénzkölcsönző tevékenysége során szerzett Felső – és Alsócsernáton - ban, Markosfalván[120] és Illyefalván.” [121] [122]Márkosfalva Zálog kötelezettséggel (általában széna) terheltek és a szomszédok nevei Márkosfalván: Kanisztos János, Ágoston Márton, Veress Miklós,  Orbán Jakab, Barrabás Gergely, Hatházi György, Fábián Bálintné, Butyka Miklós és János, (Butyka János apja Butyka György) Gál István, Olozj Gergely és István, Oloszi  Mihályné és András, Péter Mátyás, Szabó György, Kelemen Jánosné, Farkas István, Oloszi István, Ugron Pál, márkosfalvi Szabó Jakab deák, Jakóczy János, Szabó Mihály, dálnoki László Imre, Bod András, Gál György és János, Deák Balázs, Péter Gergely, Szabó Márton és leánya Szabó Erzsébet, Orbán Jakab, Tusa Máté[123] mártonfalui, [Tusa Máté leánya lehetett Tusa Jusztinia aki Sipos  Pál I. *1620 k. felesége volt) Török Máté, dálnoki Székely László, Donát István, Donáth István, György Pál, Imre. Sipos Péter szena fwue az az Saygora meneobe nalam zalogon pro. flor. 10.  Olozi mihaly vicinus, (Olozi Mihály szomszédja) melliet most en birok. Sipos Péter adot kez rez szena fwuet az Kalnaban zalogon pro. flor. 12, mind ketteonek Gal Istuan vicinusa.

(Sipos Péter tehát a nemességszerző Sipos Bálint I. és Demeter rokona volt, a családfán elhelyezni nem tudtam. Lehetett a testvérük is, de adattal nem rendelkezem. Említve van az 1602. és 1604. lustrákban is. S. B.) 

62. Kézdimárkosfalva. 1650. szeptember 28.[124] Barabás Mihály II. (világtalan, beteg, aki márkosfalvi nemes, 1636. március 2., albisi nemesként osztozkodik Barabás Tamás testvérével[125], apja Barabás I. Mihály, aki 1617-ben Bethlen Gábortól nemesi címert nyert, testvérei János, Tamás, György, István. Első felesége Szabó Erzsébet, a második kézdimárkosfalvi Sipos Kata. Leánya Barabás Erzsébet, valószínűleg Sipos Katától. Leánya Erzsébet, férje Török Máté, fia Török Mihály. Háza Márkosfalván. Öröksége: Csernáton, Dálnok, Lécfalva, Márkosfalva határában. Álló és ülőhelyek a márkosfalvi templomban) márkosfalvi nemes Kézdimárkosfalva, Csernáton, Dálnok és Lécfalva határában levő szántóföldjeit, kézdimárkosfalvi házát gazdasági épületekkel és házi szerszámokkal, valamint a templombéli asszony és férfi állóhelyekkel együtt leányára, Erzsébetre, vejére, Török Mátéra és unokájára, Török Mihályra testálja. Barabás II. Mihály második felesége márkosfalvi Sipos Kata, leánya Barabás Erzsébet, akinek férje Török Máté, gyermekük Török Mihály. …”hetedik hold feöld vagion az kwlseö halom utban az felliel,  vicinussa (szomszédja) felseö Sipos Istuan feölde. …”Ittem: Az meli feöldeket es zena fwueket magam leltem es kerestem az en vtolzori felesegemmel Sipos Kathaual (Sipos Kata[126], márkosfalvi) es leaniommal Teöreök Matene Erzsebettel eggiwt.”

(Említve van márkosfalvi Sipos István, aki 1650-ben még élt. A családfa rajz alapján a nemességszerző Sipos Bálint fia Sipos István (1621.-1635.) lehetett.)

 

Az Enyedi kollégium tanárai és tanulói[127]  (Részletek)

 

1775. Paulus Sípos. Rector et prof. Patakini. (Sipos Pál rektor és egyetemi tanár)

1807. Paulus Sípos, (Sipos Pál) ex Márkusfalva, discessit propter mortem domini Erdélyi.

A Székely Mikó Kollégium Emlékkönyve. 1859-1994. Szerkesztette Kelemen József. Sepsiszentgyörgy. 1996.

Tantestület. Szakács Mózes 1860-1863. Gyárfás Sámuel. 1861-1872. Szakács Károly 1863-1865. Sipos László. 1919-1923.

Tanulók névjegyzéke. I osztály. Sipos Sándor. 1865-1866. 1872-1873. Bodola Antal. 1879-1880. Jakó Károly. 1885-1886. Szaniszló Kálmán. VIII. osztályt végzettek névjegyzéke. 1894-1895. Barabás Béla, Barabás Ferenc, Sipos Béla I. 1909.-1910. Jakó Albert. 1911-1912. Sipos László. Sipos Miklós. 1916. Katonai szolgálat miatt magántanulók. Bodola Antal.

 

A márkosfalvi nemes Sipos család eredete

 

Kézdi széken az egymáshoz közel lévő két faluban Lécfalván és Márkosfalván is volt nemes Sipos család, a két család közötti kapcsolat nem deríthető ki. Pálmay József szerint a márkosfalvi Sipos ág a lécfalviból vált ki.[128]

Sipos (léczfalvi).[129]  Székely család. A czímeres levelet Bethlen Gábortól 1625. márcz. 13. Sipos Simon nyerte. (Gyfv. LR. XIII-19.; ered. Sipos Samu tulajdonában Sepsiszentgyörgyön.) Kihirdettetett Gyulafehérvár 1625. máj. 23. – Czímer: kék paizsban könyöklő pánczélos kar kardot tart, zárt sisak. A család F. Fehérmegyétől 1799. nyert nemesi bizonyítványt.

Sipos (márkosfalvi)[130]. Sipos de Markosfalva Bálint, Demeter.[131] Kiadó Báthori Zsigmond - Gyulafehérvár, 1590. 10. 04. Honos Marosszék – 1593. Háromszék Küküllő Alsó-Fehér Levéltári jelzet F 139 - Cista iplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. H - N. 82. F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. C - N°. 161. Sorszám 1s659.

Adatbázisok: A 57, K 19 Libri Regii · Királyi Könyvek 1527-1918. Típus: K. Név: Sipos de Márkosfalva Gábor.[132] Kiadó: II. József magyar király. Bécs 1784.11.29 nemességigazolás. Jelzet: A 57-Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 53. kötet - 103. oldal. A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1784 - N. 13894. Honos: Küküllő. Birtok: Küküllő.  Koródszentmárton. Sorszám: 53.74. Megjegyzés: Erdélyi Gubernium.

 

A Márkosfalvi Sipos családfa[133]

 

„Törzsökös székely család, melynek két tagját: márkosfalvi Sipos Bálintot és Demetert Báthory Zsigmond erdélyi vajda Gyulafehérvárott 1590. október hó 4-én kelt levelével a kézdiszéki primipilusok (lófők) rendjéből országos nemességre emelte és czímerül háromszegletű kék paizsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik. A paizs feletti zárt sisak dísz nélkül való, a sisaktakarók pedig nincsenek leírva az armálisban, melynek eredetijét Sipos Sámuel 1766-ban a marosvásárhelyi királyi táblán fölmutatta és átíratta. Az adományozott czímer később annyi változáson ment keresztül, hogy a kard hegyére levágott fő tűzetett. (Sipos Gábor 1821. évi pecsét lenyomata. Országos Levéltár. Erdélyi osztály.) Demeter leszármazását nem ösmerjük, de valószínű, hogy a márkosfalvi székelyek lustrális könyvében 1635-ben és 1680-ban előfordult Sipos János és György, akiket a táblázaton nem tudunk elhelyezni, az ő ivadékai voltak.”

A nemességet szerző márkosfalvi Sipos Bálint leszármazottai[134]

 

 

A márkosfalvi Sipos család 1590-1892 között.

 

Megjegyzés. A családfa levezetés alapján Sipos Gábor 1766-ban született, ükapja Sipos Bálint pedig 1560. körül születethetett, mert 1590-ben nemességet kapott.  Ennek alapján az apák átlagos életkora (1766-1560=206/4=51,5 év.) Ez nehezen hihető, még akkor is, ha a férfiak a katonáskodás után házasodtak általában. Hiányzik véleményem szerint egy vagy két generáció és a lustrák adatai alapján igyekszem ezt bizonyítani és a családfát módosítani.

 

A Sipos (márkosfalvi) címer

 A címer háromszegletű kék pajzsban görbe kardot tartó kar. A pajzs fölötti zárt sisak dísz nélkül való. Sipos Demeter és testvére Sipos Bálint a nemesi okiratot Somlyói Báthory Zsigmondtól, Erdély fejedelmétől Gyulafehérvárott 1590. október 4.-én kapta, amit Kovacsoczy Farkas kancellár is aláírt. Továbbá címeréül háromszegletű kék pajzsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik. A címerben lévő kard hegyére később (az időpontot nem ismerjük, de valószínűleg 1595. után) egy török fej lett tűzve. Egy békésebb időszak után (1568.-1594.) a törökök ellen a jelentősebb hadműveletek 1595-ben kezdődtek. Sipos Demeter leszármazottait nem ismerjük. Sipos Béla I. (Tatus) eredeti feljegyzésében 1940-ben a márkosfalvi Sipos család nemeslevele az alábbiak szerint lett megfogalmazva: “Mi Somlyói Báthory Zsigmond Erdély fejedelme és a székelyek grófja jelen soraink által adjuk emlékezetül mindazoknak, a Kiket illet, hogy mi midőn egynéhány tanácsos urainknak az okból való alázatos közbenjárására igazságosan megvizsgálván és megfontolván Márkosfalvi Sipos Demeter és Sipos Bálint agilis (agilis, anyja vagy felesége jogán nemesi birtokkal rendelkező nem nemes ember) nemeseknek hűségét és hív szolgálatait, melyet minden időben és helyen hozzanak és ezen országhoz tartoztak és ragaszkodnak és a jövőben is tartozni és ragaszkodni szándékoznak. Ugyanezen Sipos Demetert és Bálintot Kézdi széknek hátramaradt Primi- pilusainak  (lófő, székely huszár) állományából és rendjéből kitörültettük és ezen Erdély országnak valódi nemeseinek sorába és számába írattuk, és ehhez képest oda számítjuk, sorozzuk és írjuk, határozottan elrendelvén, hogy ennél fogva ezentúl ugyanazon Sipos Demeter és Bálint és mindkét nemű leszármazottai valódi és kétségtelen nemesembereknek tartassanak és tekintessenek. Ennél fogva igaz és bizonyos nemességük jelvényébe égszínű kép, katonai pajzzsal betakart emberi kar kezében a pajzs felső széle felé egyenes kardot emelve annak végén levágott török fejjel, felette zárt sisak legyen helyezve, melynek csúcsából tincsek vagy különböző színű és szétfutó szalagok vagy levelek a pajzs minden részét szépen körülfutják és kerítik. Megfontolt elhatározással elrendeltetik, hogy levelünk utasításai festőnek keze és művészete által világosabban kifejeztessenek és lefestessenek, és ezt tudomásul Nekik, valamint mindkét nembeli örököseiknek és utódaiknak adtuk és azokra ráruháztuk, helyeselvén és megengedvén, hogy ők és utódaik más valódi és jeles fegyverviselő nemesek szokása szerint mindenütt: csatákban, fegyver játékokban, tornákban, párviadalok és magán harcaik, valamint bármi más nemesi gyakorlatukon, nemkülönben udvaraik, házaik, pajzsaik, sátraik, pecsétjük, edényeik, zászlóik, sírboltjaik, lándzsáik, általában pedig bármely ügyük, tárgyalásaik és eljárásuk alkalmával tiszta és becsületes nemességük címén, mellyel őket úgy mindenkitől, mint az egyesektől - bármely állapotú, állású, méltóságú és kitűnőségű emberekként élnek  címeztetni, tartatni, neveztetni és tiszteltetni akarjuk. Viseljék és hordják mindazon összes és egyes tiszteletet, kegyet és előjogokat, kedvezményes szabadságokat, sérthetetlenséget és elsőbbségeket, melyeket a fent említett Erdély országunk többi valódi és született nemesei és katonai emberei bármely jog és szokás alapján használnak, élveznek és magukénak tartanak, azokat örökké használhassák, élvezhessék és azoknak örvendezhessenek. Melyeknek emlékezetéül és örök erősségéül jelen függő és hiteles pecsétünk által megerősített levelünket nevezett Sipos  Bálintnak és Demeternek és az Ők mind két nemű valamennyi örököseiknek és utódaiknak kibocsátani és kézbesíteni rendeltünk. Kelt Gyulafehérvár városunkban október hó 4-ik napján az Úr 1590-ik esztendejében”.

 

Sipos Gábor által használt pecsét 1821-ben egy zálogos levélben

Alább Nevemét fel irt Személy adom az én Contractualis (hivatalos) Levelemét arrol, hogy mivel a Volontsékkal (Vollonts-márkosfalvi családnév) ki folyt Perbeli Költséget magam tehetségemből ki nem álhattam, annak fél Segéllesire at adtam égy fél áll Szánto foldemét zállogba Scolae Rector Intze Laszlo Uramnak, melj föld vagyon a Márkosfalvi felső Mezőben Völgyön kivül, vic(inusa) féljel Kováts Sándor, alol Martonfalvi föld, capit. metr. 5. mélj meg szomszedolt szánto földemre adot és fel véttem válto tzédolába. 60 Rft. Egy krajtzáros réz pénzbe. 52. Ket krajtzárosba hasonlo rez penzbe.21. Három krajtzárosba hasonlo réz penzbe.9. 30 x. Tsászári Huszar ezüst Conventions penzbe huszon egy darabokot, mely tészen..7. Mind együt a föld Zállog Summaja.149 Rf. (rénes forint) 30 xr. Mely Száz Négyven kilentz Rforintokba és 30 xrokba által adtam a meg szomszedoltam földet ugy hogy birhassa békességesen, ha pd. meg trágyáza attol fogva birhassa békességesen három Ugar szerig t. ill. mig a hasznát ki vészi, ugy hogy senki ki ne válthassa, eltelvén pd. a 3 Ugarszer és a Zállogját Sz. Josef Napjáig még adván én vagy posteritásim tartozzék ki botsáttani, meg pd. a Specificalt pénz Neme le tétele után, Meljről Evictiotis fogadok minden legitimus impeditorok ellen. Arrol adom az én igaz hitem szerint költ petsétes Levelemet Márkosfalu az foljo 1821-ik Eszt. 7ber. 23k Napján. Ezen zállagos vásár igaz voltát  magam is meg erosittem. Márkosfalvi Sipos Gábor Intze Laszlo Ns. Személj Márkosfalvi fungens Rector.

                                            

         Sipos Gábor hivatalos adóságlevele 1821-ből és a pecsétcímer kinagyítva. 

                      

          Sipos család címere 1595.[135] Tűzzománc címer[136] Címer a fadobozon.[137]    

               

   Kézdivásárhely temetőben Márkosfalvi Sipos Karolina 1896. és Márkosfalvi Sipos Etelka és Jakó Pál sírja. 1950. 1965.  Mind két síron a Sipos család címere. Jakó Pálnál a Jakó család cimere.

 

A Sipos család armális (nemesi) levele

 

          Válasz Sipos Gyula  kérelmére: „A márkosfalvi Sipos családnak 1590-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől nyert armális levele illetőleg czimere az Orsz. Levéltárban nem volt feltalálható, azonban találtatott egy 1804-ben kelt királyi leírat, mely szerint Sipos József és Gábor armális nemeseknek elismertettek, továbbá egy Sipos Gábor részére 1755-ben hozott erdélyi táblai ítélet, melyben egyebek között a szóban forgó armálisra is történik hivatkozás, s ezek kívánságára hiteles másolatban ki fognak adatni, ha a szabályszerű költségekre előlegül esetleg fedezetül szolgáló 16 koronát az Országos Levéltárnak beküld.” Sipos Gábor kérelme  is megmaradt, ami a következő: „Alulírott mély alázattal azon kéréssel fordulok Nagy méltóságodhoz, hogy Sipos Gyula és Béla testvéreimnek nemességük és márkosfalvi előnevük használatát az ugyanazon atyától és anyától származott alulírtra is kiterjeszteni méltóztassék. Kérelmem indoklásául mellékelem születési és anyakönyvi kivonatomat, valamint a kézdimárkosfalvi református pap 135/1912. sz. értesítését, melyek Sipos György és Kovács Rózától, Gyula és Béla testvéreimmel egy azon apánktól és anyánktól való származásomat igazolják, továbbá igazolják azt is, hogy az 117122/1901 számú belügyminisztériumi ügyszám alatt kelt átiratban említett Sipos Gábornak egyenes leszármazottja vagyok, mely említett 117122/1901  számú belügyminisztériumi átiratot magában felemlítő 9272/1901 sz. magyar királyi honvédelmi miniszteri rendelet másolatát is mellékelem, ebben Gyula és Béla testvéreim nemességének és márkosfalvi előnevének jogosultsága ismertetik el.”

Igazolt nemesek névsora. 1899. SIPOS Márkosfalvi Gyula m. kir. honv. százados, *1872. Apja Sipos György a Sipos Sámuel fia. n. e. 117122/1899.[138]

„A m. kir. belügyminiszter Sipos Gyula magyar királyi honvédszázados és Sipos Béla testvérek régi nemességét, valamint a „márkosfalvi” előnév használatához való jogát f. évi 117122/1899. szám alatt igazolta.”[139]

 

A Sipos családfa rajz

                            

             A Sipos (márkosfalvi) családról megmaradt családfa rajz, amit Sipos János 1930-ban készített.[140]

A családfa ennek alapján[141]: Sipos Demeter és Bálint testvérek. Bálint q Aszalos Anna. 2 fiúk: István és Mihály q Csiszér Kata. 3 fiúk: Mihály, Gábor és Pál. Mihály két fiánál Gábornál és Pálnál szétválik a családfa. Gábor q Aszalos Ilona, fiuk Sámuel q Dobolyi Anna, 3 gyermek: Anna, Ábrahám Józsefné, Samu és György q Tétsi Kata 2 fiú: József (4 gyermek: Kata, Gönczi Mártonné, Júlia, József és János) János q Finta Anna, fiuk: Pál q Baritz Amália, fiuk János q Horváth Berta, 2 gyermek: Berta és János q Sándor Anna, 2 fiú János és Zoltán. Mihály másik ága: Pál I. q Tusa Jusztina, fik Pál II. q Szentkirályi Ilona, fiuk Gábor q Tompa Sára, 4 gyermek: Rozália, Zsuzsa, Sámuel (q Botár Inesz. 2 fiú György és Ferenc), Zsiga (q Barabás Zsuzsa, 10 gyermekük született.).

(A családfa rajzon véleményem szerint 2 generáció hiányzik. S. B.)

 

Sipos Gyula kérelmére adott családfa levezetés. Készítette a márkosfalvi anyakönyvek alapján Kelemen Gyöző református pap 1899. szeptember 24-én.[142]

    

            Sipos családfa, Sipos Páltól Sipos György gyermekeiig.

 

A Sipos család háza Márkosfalván, a temető közelében volt, az 1960-as években bontották le.

 

                                     

                                        A Sipos család háza Márkosfalván 1930 körül[143].

                                             

 

A Sipos (márkosfalvi) részletes családfa [144] [145]

 

A1. Bálint (*Márkosfalva, 1560. k.-†Márkosfalva, 1614. után és 1619. előtt.) Θ Aszalos Anna. Sipos Bálint

testvére Demeter, akivel 1590. október 4-én nemességet szerez. Demeter leszármazottait nem ismerjük. Az 1614-es lustrában Sipos Péter és Sipos Bálint, mint királyi darabantok, gyalogos puskások szerepeltek. Sipos Pétert a családfán nem tudtam elhelyezni. 1619. július 13. Márkosfalva, gyalogosok, puskások: Sipos Péterné. Sipos Péter és Sipos Bálint 1619-ben már valószínűleg meghaltak, mert csak Sipos Péterné van említve. „Sipos Bálintnak két fia maradt: Mihály és István, akiket Fábián Péter márkosfalvi prédikátor, Dávid Demeter es Gáli János, mint fogott bírák 1621. május 13-án Buthka Tamással bizonyos márkosfalvi pörös jószágra nézve barátságosan kiegyeztettek. A testvérek, nevezetesen Sipos Mihály I. Sipos Péter fiával és Sipos István Sipos Bálint fiával 1635-ben a márkosfalvi puskás gyalogok között említtetnek, de megjegyeztetik, hogy mind a ketten lóval mustráltak és hogy „meghalt uraméktól mongyak levelét lenni.”[146] Bennök a család két ágra szakadt.”[147]

B1. Mihály I. (*Márkosfalva, 1590. k.-†Márkosfalva, 1658. k.) Θ Csiszér (gidófalvi) Kata. Apja való-

színűleg Csiszér Miklós.[148] A nemességszerző márkosfalvi Sipos Bálint idősebb fia, Sipos Mihály. 1635. Lustra. Márkosfalva, gyalog puskás: Sipos Mihaly beteg, Péter fiával lustrál. Az elhunyt Szabó György és özvegy Szabó Jánosné jószágát Sipos Mihály I. bírja. A nemességszerző markosfalvi Sipos Bálint idősebb fia Sipos Mihály I. utolszor 1658-ban említtetik, mely esztendőben a márkosfalvi határban fekvő bizonyos földjét Török Jánosnak^[149] [150] adta cserébe.

C1. Péter (*Márkosfalva, 1615. k.-†Márkosfalva, 1658.-1661.) Sipos Péter, akinek nemesi levele

van (1635.). Sipos Péter először 1635. évi lustrális könyvben említették. Úgy látszik, mag nélkül halt el, mert a testvérének 1661-i március 5-én kelt osztálylevelében sem ő, sem maradékai nem fordulnak elő.

C2. Mihály II. (*Márkosfalva, 1622. k.-†Márkosfalva, 1680.-1683.) A családfa rajzon nem szere-

pel, a lustrában viszont igen. Nagybölön. 1680. április 20. Háromszéki katonai összeírások. Kézdi lovasok. Gyárfás István uram száza. Márkosfalva: Sipos junior Mihály (Sipos Mihály III.) szolga, Gyárfás István szolgája. Sipos Mihály senior, (Sipos Mihály II.) Mikes uram szolgája. Az 1683 utáni lustra alapján Sipos Mihály II. fiai: Sipos Mihály III. Sipos Pál I. és Sipos Gábor.

D1. Mihály III. (*Márkosfalva, 1650. k.-) Sipos Pál I. Sipos Mihály III. és Sipos Gábor testvé-

rek 1677. július 25-én Sidó Istvánnal és feleségével Sára asszonnyal a márkosfalvi határban Dálnok felől való mezőben levő szántóföldön egyezkedik[151]. Az 1680. április 20. és az 1683 utáni lustrákban szerepel. 1683. után. Kézdi lovasok Sipos Mihály Junior, Gyárfás István uram szolgája. Öccsei Sipos Pál és Sipos Gábor.

D2. Pál I. (*Márkosfalva, 1655. k.-) Említve 1683. évi bécsi hadjárat után. Θ Tusa Jusztinia.

E1. Pál II. (*Márkosfalva, 1680. k.-†Márkosfalva, 1735.-1739.) A családfa rajzon nem

szerepel, az 1713-ban és az 1722 -es lustrában vannak adatok Sipos Pál II. vagyoni helyzetéről. 1735. novemberi vizitációban, mint presbiter részt vesz, az 1739-es vizitációban nem említik.

F1. Pál III. (*Márkosfalva, 1720. k.-†Márkosfalva, 1781. január 24.) Megyebíró em-

lítve 1753, 1766. 1. Θ Szentkirályi Ilona (*1730. k.-†1767. k.) 1755. 2. Θ Bartha Kata (*1740. k.-†1787. augusztus 15. után.) 1768. k. Sipos Pál felesége 1770-ben már Bartha Kata volt. A házassági anyakönyvek Márkosfalván 1759. óta vannak meg, de Sipos Pál házasságáról nincs bejegyzés. Bartha Katáról Márkosfalván a halotti anyakönyvekben nincs bejegyzés, valószínű, hogy férje halála után elköltözött. A Barthák Dálnokiak vagy Nagyborosnyóiak voltak. Az 1700-as években a nagyborosnyói Bartha családnak több tagja volt, mint a dálnokinak. 1713. január 9. Angyalos. A sepsiszéki nemesek, lófők és gyalog puskás székelyek hűségeskü-lajstroma. Nagyborosnyó. Nobiles: 14 Bartha, Primipili: 4 Bartha neve van felsorolva[152] Dálnokban (Kézdiszék) viszont Nobiles: 2 Barthát, Primipili: 2 Barthát találunk.[153] A nagyborosnyói református egyház halotti anyakönyvei meg vannak 1766-tól, de Bartha Katát nem találtam meg, tehát másutt halt meg. A házassági anyakönyvek 1767-től vannak meg, nem találtam bejegyzést Sipos Pál és Bartha Kata házasságáról. Sipos Pál III. gyermekei közül csak a legidősebb, Sipos Gábor született 1766-ban Márkosfalván. 3 gyermek nem Márkosfalván született, de Márkosfalván haltak meg 1765. után. A dálnoki házassági anyakönyvek 1772-től meg vannak, de Sipos Pál és Bartha Kata esküvője 1770. előtt, 1768 körül volt. A dálnoki születési anyakönyvek csak 1854-től, a halotti anyakönyvek pedig csak 1855-től álltak a rendelkezésemre. Dálnok közelebb van Márkosfalvához, mint Nagyborosnyó. „Sipos Pál III. az ősi fészekben Márkosfalván lakott és minekutána az 1590-ben címeres levelet szerző Sipos Bálinttal való egyenes leszármazását őseink folytonos nemesi szabadságban való élését okmányokkal és tanúvallomásokkal igazolta, 1753-ban a marosvásárhelyi királyi tábla által kétségtelen nemesnek ítéltetett. (Országos Levéltár)”[154] 1759. március 14.-én részt vett, mint consistorialis személy Sipos Pál uram, aki Sipos Pál III.-val azonos. 1762. január 18.-án a vizitáció során consistorialis személyek között is ott volt Sipos Pál, továbbá Sipos Pál és Vajna Miklós számolt be az egyház pénzügyi helyzetéről. Sipos Pál III. megye bíró is volt. Presbitérium jegyzőkönyve. 1863. január 30. A vagyontárgyak számbavétele. Van egy keresztelési kanna mely lyukas melyen az 1770.-es év látható és curator Sipos Pál és neje Bartha Katharina (Kata) nevei van felírva. Márkosfalvi anyakönyv. Pro Memoria. 1781. június 14. és július 18. között a templom tornyát javították, ehhez szükséges pénzt a márkosfalvi hívek adták össze, köztük: Sipos József (Sipos Pál III. fia.), Sipos Pálné özvegyasszony és Sipos Mária (Sipos Pál III. leánya.) hajadon.

    

                        Sipos Pál halotti anyakönyve, Márkosfalva, 1781.

G1. József. (*Márkosfalva, 1760. k.-†Márkosfalva, 1808. január 5.) q Gajdo Bor-

       bála. Márkosfalva. 1784. január 6.

H1. Anna. (*Márkosfalva, 1784. november 28.-) Említve 1809. május 14.

H2. Bálint I. (*Márkosfalva, 1786. november 20.-†Márkosfalva,1803. de-

       cember 22.)

H3. N. (1790. k.-†Márkosfalva, 1790. szeptember 30.)

H4. István I. (*Márkosfalva, 1794. június 5.-†Márkosfalva, 1796. november

      28.) Ikertestvére András.

H5. András. (*Márkosfalva, 1794. június 5.-†Márkosfalva, 1795. június 20.)

      Ikertestvére István I.

H6. Mária. (*Márkosfalva, 1797. november 26.-† Márkosfalva, 1800. január

       26.)

H7. István II. (*Márkosfalva, 1800. július 19.-)

H8. Bálint II. (*Márkosfalva, 1802. november 24.-†1803. december 22.)

H9. Tamás. (*Márkosfalva, 1804. december 27.-)

G2. Mária. (*Márkosfalva, 1762. k.-) q Demeter Sámuel. Márkosfalva, 1787. au-

gusztus 15. Sipos Mária, Sipos Pálné (Sipos Pál már nem élt, felesége viszont igen) leánya és fogarasi Schola rector, (iskolaigazgató) Demeter Sámuel consesusokat (megegyezésüket házasságkötésre) adják.

G3. N. (*Márkosfalva, 1765. k.-†Márkosfalva, 1766. október 27.) 1766. október

      27-én Sipos Pál úr leánykáját temettem.

G4. Gábor (*Márkosfalva, 1766. július 9.-†Márkosfalva, 1832. március 20.)

Strázsamester (őrmester). Sipos Gábor Sipos József testvérével együtt 1804. január 26-án legfelsőbb helyről kétségtelen nemesnek ismertetett el. Sipos Gábor 1794-től presbiter, 1806. március 8.-1809. március 22. pedig megye bíró. Első három gyermeke Bartha Sárától, a többi öt gyermeke Tompa Sárától született.

1. q Bartha (nagyborosnyói) Sára. (*1770. k.-†Márkosfalva, 1831. január 10.) Márkosfalva, 1792. március 5.

2. q Tompa (kisborosnyói) Sára. Márkosfalva, 1797. k. A házasság nem Márkosfalván történt, de a borosnyói anyakönyvekben sem található anyakönyvi bejegyzés. A márkosfalvi egyházi könyvben[155] van egy feljegyzés 1801. április 12-én. Sipos Gábor panaszolja, hogy házastársa Tompa Sára asszony és asszonytársai nem tartották be a templomi ülésrendet.

H1. Júlia (*Márkosfalva, 1792. december 26.-†Márkosfalva, 1795. október

12.) 1795. december 12-én temettem Sipos Gábor strázsamester úr véletlenül megholt 6 esztendős leánykáját Sipos Júliát, aki a fuszulykát (babot) ette, az a torkán elakadt és hirtelen megfulladt.

H2. Anna (*Márkosfalva,1795. július 11.-†Márkosfalva, 1797. március 8.)

H3. Lajos I. (*Márkosfalva, 1796.-†1797. július 9.)

H3. Zsuzsanna (*Márkosfalva, 1797. október 8.-†Ikafalva, 1878. október 13.)

Sipos Lajos II. ikertestvére. Konfirmált 1812. május 10. Θ Dienes (Dénes) (ikafalvi) Balázs (*Ikafalva, 1780.-†Ikafalva, 1850. január 27.). Márkosfalva, 1838. július 30. Dienes Balázs 1. Θ László Betulia (*1775.-†1866.augusztus 23.) Elváltak.

I1. Dienes Kornélia. (*Ikafalva, 1841. január 16.-)

I2. Dienes Karolina. (*Ikafalva, 1843. január 9.-) Θ Fetés Gábor (*1837.

augusztus 26.-) 1864. május 2. [Fetés Gábor szülei: Fetés Mózes és Fetés Judit.]

H4. Lajos II. (*1797. október 8.-) Sipos Zsuzsanna ikertestvére.

H5. Zsigmond. (*Márkosfalva, 1800. május 9.-†Márkosfalva, 1881.) katona-

tiszt. Θ Barabás (márkosfalvi) Rozália. (*Márkosfalva, 1804. január 4.-†Márkosfalva, 1873. június 16. Meghalt hosszas betegség után. Temette Bodola Sámuel.) Márkosfalva, 1827. április 17. 1827. április 17-én nemes Sipos Zsigmond ifjú legény és Barabás Antal úr hajadon leánya Barabás Rozália házasságot kötöttek. Esperesi úr dispensatio-ja[156] (felmentése) mellett. A márkosfalvi ref. templom szószéki koronáját adományozta és felirat is megmaradt: T. Sipos Zsigmond és nője Barabás Rozália asszony 1843-ban. Barabás Rozália sírja a Márkosfalvi temetőben van, a felirat: Itt nyugszik Sipos Zsigmondnő Barabás Rozália szül. 1804. jan. 4-én, és meghalt 1873. június 16.-án. Párosult 1827. április 4-én. Dédunokái Kónya Anna (1903.-1992.) és Kónya Emília (1912.-) [Barabás (márkosfalvi) Rózália apja Barabás Antal. Folytatás: Barabás (márkosfalvi) családfa.]

I1. Károly. (*Márkosfalva, 1828. január 12.-†Nyújtód[157], 1903. decem-

ber 20.) q Csüdör (nyújtódi) Mária (*1830.-†Nyújtód, 1904. március 2.) 1873.

     

                 Márkosfalvi Sipos Károly gyászértesítője. 1903.

„Alólirtak a maguk s több közeli és távoli rokonok nevében a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy Márkosfalvi Sipos Károly a jó és gondos férj, 1848-beli honvéd, f. hó 20-án, munkás életének 76-ik, házas életének 31-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, végelgyengülés következtében elhunyt. A boldogult halott földi maradványai folyó hó 23-án, az engesztelő szentmise áldozat bemutatása után délelőtt 10 órakor fognak a nyújtódi róm. kath. templom kerítésében örök nyugalomra helyeztetni. Béke legyen áldott porai felett! Nyújtódon, 1903. december 20-án. Nyújtódi Csüdör Mária, Már- kosfalvi özv. Sipos Károlyné, bánatos özvegy. A boldogult testvérei: Márkosfalvi Sipos Ferencz, Sándor, Sipos Karolina, özv. Daszbek Jánosné, Sipos Rozália, özv. Nagy Mózesné, Sipos Anna, Arros Ferenczné, Sipos Zsuzsa, Csia Lázárné, továbbá mint jó sógorai és sógornői. Ny. Ifj. Jancsó M. a Székelyföld első gőzerőre berendezett új könyvnyomdájában. Kézdivásárhely. 1903. Séra Imre első temetkezési vállalata.”

Márkosfalvi özv. Sipos Károlyné született Csüdör Mária gyászértesítője. 1904.

„Alólirtak a maguk s több közeli és távoli rokonok nevében a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy márkosfalvi özv. Sipos Károlyné született Csüdör Mária életének 74-ik, özvegységének 3-ik havában, folyó évi március hó 2-án délelőtt 7 órakor, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Az üdvözültnek porrészei folyó év és hó 5-én délelőtt 10 órakor a róm. kath. szertartás szerint fog a templomkerítésben örök nyugalomra helyeztetni. Béke legyen áldott porai felett! Nyújtódon, 1904. március 2-án. Gyászolják: Csüdör Mári férj. Fazekas Dénes, Csüdör Irma férj. Német István és gyermekeik. Bögözi Mihály és neje sógor és sógornő. Csüdör Ilona férjezett Simon Balázsné és Csüdör Béla hátramaradt gyermekei. Simon József, Csüdör Róza, Berta, Etelka és Mariska. Kovács Teréz férj. Kádár János és gyermekei. Bodó Endre és Ignácz, Kovács Amália férj. Kádár János, Kovács Miklós és Ferencz, mint unokák. Ny. Ifj. Jancsó M.-nél.  Kézdivásárhely. 121-1904. 836. Séra Imre első temetkezési vállalata.”

I2. Ferenc I. (*Márkosfalva, 1829. december 29.-†Márkosfalva, 1891.)

Keresztszülők: Becző András, Sipos Zsuzsánna, Salamon Mózes és felesége. Bába: Hegyeliné. Θ Bartok Rákhel. (-†Nyújtod, 1903. december 20. után) Márkosfalva, 1875. k.

J1. Jenő. (*Márkosfalva, 1877.-†Márkosfalva, 1886. november 21.)

Meghalt Sipos Jenő 9 éves, apja ifj. Sipos Ferenc. Bodola Sámuel temette a köztemetőben.

J2. Ferenc II. (*Márkosfalva, 1879. k.-†Márkosfalva, 1893. után)

I3. Karolina. (*Márkosfalva, 1832. május 12.-†Kézdivávásárhely,

1910.május.). Keresztszülő Sipos Zsuzsanna. Bába Mántó Andrásné. Konfirmált 1845. 1. Θ Daszbek János, 1857. 2. Θ Rácz Bálint (*1830. január 17.-†1889. május 29.)

     J1. Daszbek Mária. (*1862. augusztus 1.-). Θ Szász Dániel I.

             (*1862. január 4.-) Kézdivásárhely, 1887. május 30.

K1. Szász Mária. (*Kézdivásárhely, 1883. október 25.)

A házasságkötés után törvényesnek elismerve.

K2. Szász Dániel II. (*Kézdivásárhely, 1889. május 6.-

       †Kézdivásárhyely, 1894. augusztus 19.)

K3. Szász Lajos. (*Kézdivásárhely, 1896. február 27.-)

     J2. Daszbek Laura, (Lóri). (*1865. január 23.-). Θ Jancsó István I.

            (*1862. január 4.-). 1883. november 11.

            K1. Jancsó István II. (*1884. szeptember 22.-)

            K2. Jancsó Lajos. (*1886. szeptember 12.-)

             K3. Jancsó Gizella. (*1888. augusztus 23.-). Θ Kézsmárky.

             K4. Jancsó Béla. (*1890. október 20.-)

             K5. Jancsó Anna. (*1892. augusztus 23-) Θ Györfi.

             K6. Jancsó Ilona. (*1896. december 31.-†1898. november 12.)

I4. Rozália I. (*Márkosfalva, 1834. augusztus 5.-†Márkosfalva, 1836.

október 26. A halál oka kolera) Keresztszülők: Barabás Sándor és Sipos Zsuzsanna. Bába Hegeliné.

I5. Lajos. (* Márkosfalva,1836. november 21.-†Márkosfalva, 1890. május 27.

Meghalt erőszakos halállal. Felboncolás után D. Antal főorvos átiratára temetették el. Lakott Márkosfalva 93. Temette Bodola Sámuel.) Keresztszülő Sipos Zsuzsanna. Bába: Mántóné. Θ Kovács Poli (*1842.-†1928.).

J1. Zsuzsa. (*1872. k.-)

J2. Anna. (*Márkosfalva, 1875. szeptember 29-†Márkosfalva, 1944.)

1875. szeptember 29-én született Sipos Anna, szülei Sipos Lajos és Kovács Poli. Keresztszülők lisznyói Fekete György és neje Kovács Ágnes. q Konya Gábor.

K1. Kónya Zsuzsa.

K2. Kónya Anna. (*1903.-†Márkosfalva, 1992.)

K3. Kónya Emília (*1912.-†Márkosfalva, 1995.)

K4. Kónya Júlia.

K5. Kónya Róza.

K6. Kónya Gábor.

J3. Zsigmond I. (*Márkosfalva, 1877. szeptember 26.-) 1877. szeptember

26-án született Sipos Zsigmond, szülei Sipos Lajos és Kovács Poli, keresztszülők Sipos Ferenc és Bartok Ráchel. Pap Bodola Sámuel, bába Dombo Jánosné, Bakk Mari.

   K1. Zsigmond II. (*1900. k.) Q Lack Mária. Budapest. Postai főtaná-

         csos.[158]

                                          

                                            Sipos Zsigmond. 1930. k.

I6. Rozália II. (*Márkosfalva, 1839. január 28.-†Nyújtod, 1903. december 20. után). Keresztszülők: Donát József és Donát Lajos. Barabás Anna, Becző Józsefné, Barabás Sándor. Bába: Mántóné. Konfirmált 1852. Θ Nagy (feldobolyi) Mózes, özvegy. (*1817. †Nyújtod, 1903. december 20. előtt) Márkosfalva, 1861. január 8. Esketési tanúk: feldobolyi Damó Ferenc, Damó Sándor, márkosfalvi Volanus István, Mihály Elek. Pap Bodola Sámuel.

I7. Anna. (*Márkosfalva, 1841. március 14.-†Nyújtod, 1903. december

20. után) Θ Aros Ferenc. (*1838. k.-†Nyújtod, 1903. december 20. után) Keresztszülők Barabás József és felesége. Bába Mántóné. Konfirmált 1852. 

I8. Sándor. (*Márkosfalva, 1843. április 28.-†Nyújtod, 1903. december 20.

után) Keresztszülők Barabás József és felesége. Bába Mántóné. Konfirmált 1857.

     J1. Jenő.

I9. Julianna. (*Márkosfalva, 1845. május 5.-) Keresztszülő: Barabás József

és hitvese. Θ Szilveszter István. (*1817.) 1871. szeptember 2. Házasságot kötöttek Szilveszter István alsócsrnátoni, 54 éves, özvegy és márkosfalvi Sipos Julianna 26 éves, hajadon. Tanúk Sipos Ferenc, Kovács József, Barabás Elek. Eskető pap Bodola Sámuel.

I10. Zsuzsanna. (*Márkosfalva, 1847. február 10.-†1923. március 26.)

Keresztszülő Dénes Balás és felesége Sipos Zsuzsanna. Bába Csomosnő. Konfirmált 1859. Θ Csia (czofalvi) Lázár. (*1842. december 12.-†1919. december 27.) Márkosfalva, 1873. szeptember 18-án házasságot kötöttek Csia Lázár, (*1842.) Czofalvi, Orbai széki 31 éves és Sipos Zsuzsanna (*1847.) 26 éves. Tanúk Csia Sándor, Nagy Mózes, Barabás Péter, Bitai József. Eskető pap Bodola Sámuel.

I11. Rákhel (Ráki). (*Márkosfalva, 1849. március 29.-†Márkosfalva, 1887.

október 19.). Keresztszülők: özvegy Donát Józsefnő és Dénes Balázsnő, Barabás Péter ifjú. Bába Rácz Andrásnő. Konfirmált 1861. Θ Becző György, unitárius (*1841. szeptember 19.-†1919.).Θ Márkosfalva, 1873. január 15-én házasságot kötöttek Becző György (*1842.) 31 éves és Sipos Ráchel (*1849.) 24 éves. Tanúk Sipos Ferenc, Sipos Lujza, Becző István, Garai István, Sánta István, Kovács József, Kovács András.

J1. Becző Kálmán. (*Márkosfalva, 1873. október 24.-†Márkosfalva,

     1874. május 22.).

H6. Rákhel. (*Márkosfalva, 1803. március 27.-) Beoltottak: 1812. május. Tiszt. Sipos Gábor leánya Ráchel (9 éves volt) Konfirmáltak: 1816. november Sipos Gábor úr leánya Ráchel. Θ Lantos Salamon (lécfalvi gyalog katona, Brassói iskolamester) 1827. augusztus 3.

H7. Sámuel. (*Márkosfalva, 1806. október 25.-†Márkosfalva, 1841. október 16. A halál oka agyvérzés.) „1841. október 16-án meghalt, október 18-án temették nemes Sipos Sámuel curator urat, a halál oka gutaütés, meghalt hosszas betegség után.” Himlő ellen beoltottak 1812. májusában. Sipos Sámuel és Sipos Rákhel. Ügyvéd, földbirtokos volt. Θ Botár Inesz (*1813. december 8.-†Márkosfalva, 1895. október 27.) Márkosfalva, 1833. október 25. A rendelkezésre álló irat alapján megállapítható, hogy Sipos Sámuel született 1806. esztendőben Márkosfalván. Keresztelő 1806 okt. 25. volt. Szülei: Sipos Gábor és Kis-Borosnyói Tompa Sára.[159]  Az eredeti okirat a legrégebbi rendelkezésemre álló anyakönyvi kivonat, melynek pontos szövege: "Egyházi hivatalos Bizonyítás Arrol, hogy Márkosfalvi Tekint(etes) Sipos Sámuel Úr, mostan Regio Tablary Cancellista (ügyvéd gyakornok) ugyan Márkosfalván élő és residealó (jelenleg is élő) Szüleitől, Tekintetes Nemes Sipos Gábor úrtól és Tekintetes K. (kis) Borosnyói Tompa Sára Affonytól, született az ezer nyolcszáz hatodik, 1806. esztendőben, és kereszteltetett ugyanazon esztendő október hónapjának 25.-k napján. Mely dolognak hiteles voltát a Márkosfalvi Szent Eclésia Matriculájának 39.l és 200.l lapjáról ezekben hivatalosan ki írtam, s adtam. Márkosfalván 28. Júl. 1830. Bodola Ferenc református pap.

 

Sipos Sámuel és Botár Inesz házasságkötési anyakönyve.

„1833. október 25. Márkosfalvi nemes és Sup.(erior, tehát felső) Asloson Tiszt. Sipos Sámuel úrfi házassági cerenomiát jelenti Szilágyban, Somlyó városában (ma Szilágysomlyó, Zilahtól 25 km-re fekszik) lakó Csik Tapolcai Peregrinus (Bevándorló, idegen földön tartózkodó) Major Tiszt (Katona, őrnagy.) Botár József hajadon leányával Inessel (Inesszel), akit kikérdezvén azt felelte, hogy önként és szeretetből és minden kényszer nélkül veszi el tisztelt személyt. Mi előttünk: Forro János, székely Betző András. Szilágy, Somlyó vára. Katolikus pap.”  Botár Inesz[160] emigráns tiszt leánya, Sipos Sámuel és Botár Inesz Kolozsvárt ismerkedtek meg. (Sipos Sámuel naplójából tudjuk, hogy 1839-ben Botár Inesz szülei Kolozsvárt éltek) Botár Inesz testvére Botár Eugén (Jenő) katonatiszt. Botár József generálist a dálnoki tetőn fogadták, mikor jött katonai felülvizsgálatra. Ez valószínűleg a Napoleoni harcok idején történhetett, az 1800-as évek elején.[161] Botár József (Josephus Botár) (*1770.-†Kolozsvár, 1846. október 12. 76 éves volt. A halál oka marasmus, öregkori sorvadtság, kóros soványság. A halál bekövetkezte: Improvisus, váratlanul, hirtelen történt. Temette Kedves István Steph. Kedves Abb. (*1782-†1864) kolozsvári apát-plébános. Lakott Claudopolis városában, tehát Kolozsvárt), a kolozsvári katolikus halotti könyvek alapján, aki Csiktapolczai származású volt[162]. Botár József Conditio (státusz): Pensionatus Supremus Vigiliarum Magister, régies megnevezéssel főstrázsamester, mai nevén őrnagy. Ez annak idején olyan magas rendfokozatnak számított, hogy Széchenyi István nem tudta elérni, ezért is hagyta ott a katonaságot. Felesége olasz származású volt. A kolozsvári katolikus halotti anyakönyvek alapján: Botár József felesége Cancici (vagy Canciani) Katalin (Catharina) meghalt 1860. július 2-án, 80 éves korában, váratlanul, Kolozsváron, vallása római katolikus, született Udinében (Olaszországban) 1780-ban. Lakott Kolozsvárott a Kül közép utca 412.-ben. Özvegy, férje volt Botár József, C. R. főstrázsamester. Temette Ágoston Károly. Sipos Sámuel naplóját (naplójának kb. egyharmada maradt meg.) 1841. október 13-ig írta és három nap múlva meghalt. Márkosfalvi halotti anyakönyv: 1841. október 18. nemes Sipos Sámuel Curator úrat, guta ütés követően, hosszú betegség után, meghalt október 16-án. A márkosfalvi egyházban az 1841. november 1. ülésen Sipos Sámuel halálozása után, az általa az egyházban végzett munkát a presbitérium szétosztotta.

Botár Inesz 2. Θ Barabás Dániel. (*Márkosfalva, 1820. április 11-†Márkosfalva, 1871. november 24. A halál oka agyvérzés). Márkosfalva, 1852. április 12. (Folytatás, Barabás (márkosfalvi) családfa.) Sipos Béla I., 1959. július havában 84. éves korában többek között ezt írta családtörténetében: „A nagy zökkenő a családban 1842-ben[163] következett be, mikor nagyapánk, Sipos Sámuel szorgalmas és törekvő ügyvéd fiatalon 36 éves korában elhalt, hátra hagyva 6 éves Ferencz és 1 éves György gyermekeit. Özvegye Botár Inez, egy csaszaki (Botár Inesz édesanyja lehetett olasz vagy spanyol származású, az édesapa Botár József csíktapolcai, katolikus vallású volt. S. B.) kis huszárkapitány lánya, férjhez ment Barabás Dániel úrhoz, ki is mostoha gyermekeit mesterségre adja, Ferencz asztalos, György szabó lesz, de csak nagykorúságuk eléréséig. Mihelyt gyámság alul felszabadulnak, mindketten hazatérnek, átveszik megdézsmált örökségüket és a 70-80 hold földbirtokból megmaradt 40-45 holdon gazdálkodni kezdenek.” Olosz Katalin a következőkben foglalta össze a dédapja Sipos Ferenc szüleiről megmaradt családi emlékeket.[164] Botár József ügyvéd-őrnagy volt. Spanyol feleségét katonáskodása idején szerezte. Az asszony vele ment a háborúskodások idején is. Egyik gyermeküket Fiuméban hagyták, a másikat egy másik helyen. A háború után összeszedték őket, s hazatértek Márkosfalvára. Sipos Sámuel korán meghalt, két kiskorú árvát (Ferencet és Györgyöt) hagyva maga után. Feleségének hátrahagyta, hogy taníttassa a két fiát abból a 40 hold földből, amit tőle örököltek. Az asszony hamarosan férjhez ment egy Barabás Dániel nevű márkosfalvi emberhez, s nem teljesítette Sipos Sámuel végakaratát. A két fiút nem küldte iskolába, hanem iparosnak adta: Ferencet asztalosnak, Györgyöt pedig szabónak. Egyik sem folytatta a mesterségét, gazdálkodtak az apjuktól örökölt birtokon.

Sipos Sámuel naplójából, pénzügyi elszámolásaiból (összesen 153 lap) megmaradt 45 lap. Az 1836.-os évből 45.-60. lapok (1836. május 5. – 1836. november 14.)  Az 1838.-as és 1839.-es évekből 97.-108. lapok (1838. augusztus 21. - 1839. január 1.) Az 1839.-es évből 109.-124. lapok, (1839. január 1.-1839. szeptember 17.) végül az 1841.-es évből 151.-153. lapok, (1841. augusztus 30. -. 1841. október 13.).  1841. október 13. után nincs bejegyzés, nincs utalás betegségre, de a halotti anyakönyvből kiderült, hogy agyvérzésben 1841. október 16-án, tehát 3 napi szenvedés után hunyt el. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy Sipos Sámuel mikor kezdte írni a naplóját, feltételezhetjük, hogy 1834. január hónapban kezdte Sipos Sámuel a naplója írását, miután megnősült.[165] Sipos Sámuel tömören, tárgyszerűen jegyezte fel az eseményeket. Ferenc és Adolf fiairól keveset írt, többnyire azt, hogy Ferencet, ahogy becézte Ferust elvitte Nővére, Zsuzsanna és sógora, Dénes Balázs Ikafalvára.  Dénes Balázzsal rendszeresen találkozott, láthatóan jó viszonyban voltak. A jogi munka mellett a fő tevékenysége a mezőgazdasági munka és annak megszervezése volt. Termesztettek: búzát, zabot, kukoricát, burgonyát, káposztát, tököt, veteményeket, mákot, kendert, lent, dohányt. A földet rendszeresen trágyáztatta. A felesleges terményeket Ö, vagy a felesége Botár Inesz a környező településeken eladta. Néha a szolgák is elmentek árusítani. A tartott állatok közt említi a lovakat, teheneket, ökröket, disznókat, juhokat. Közlekedési eszközök: lószekér télen lószán. Pálinkát a városban Kézdivásárhelyen vásárolt és nagyrészt a szolgáknak adta. Templomba Szentkatolnára is jártak. Sipos Sámuel igen szorgalmas ember volt, állandóan vagy úton volt, vagy otthon a mezőgazdasági munkát szervezte. Elsősorban a Háromszéket járta be ügyei miatt, de Kolozsvárra és környékére is eljutott. Halála előtt egy új ház építésébe kezdett. A pénzügyi elszámolásai pontosak voltak. A szolgák szerződésében pontosan leírta a fizetési feltételeket, amiben a ruházkodás is benne volt foglalva. Fával fűtöttek, a fát az erdőből hordatta. 1839. aug. 10.-én beszámol arról, hogy apósa és anyósa Kolozsvárról egy szekeressel Márkosfalvára érkeztek látogatóba és augusztus 18-án utaztak haza. 1839. augusztus 14.-én a pedig két szekéren elmentek Ozsdolára sógorához Eugénhez (Botár Ödönhöz). Az utolsó bejegyzés 1841. október 13.-án: „Kolozsvárra írunk meg írva hogy a Josa (Józsa) pénzét 73 rft.-t 27 krajcárt méltóztatnék fizetni, hogy avval a pénzzel az elkezdett építést folytathassuk, ezt a levelet feltettem a postára.”

I1. Ferenc. (*Márkosfalva, 1836. április 10.-†Márkosfalva, 1927. októ-

ber. 21.) 1836 ápr. 24. Sipos Sámuel és Botár Inesz törvényes házasságából Ferentz nevű fiát kereszteltem, aki született 1836. ápr. 10. K(ereszt) K(oma) Generális Villata úr ő nagysága kinek is fő kereszt atyai helyettese volt Botár L. alhadnagy úr, K(ereszt)anyja Tekintetes Cseh József királybíró úr kisasszonya Tekintetes Cseh Susanna es több jelen levők előtt. Baba: Hegyeline. Konfirmált 1850. Θ Barabás Mária (*Márkosfalva, 1836.-†Páva, 1938. január 6.). Márkosfalva,1859. október 27. Sipos Ferenc fél szemét és fél füle hallását kilenc éves korában skarlátban elvesztette. Mint iparos legény bejárta Németországot, megtanult németül. Öreg korára teljesen megvakult és megsüketült. (1916-ban még hallott, ha hangosan beszéltek a fülébe.) Márkosfalván temették el. A család úgy tudja, hogy meghagyta: a sírját csúcsosan hantolják fel, hogy  “a marha ne legelhessen rajta”.[Barabás Mária  Barabás Antal (*1809.-) barátosi jegyző és zágoni Bodola Róza (*1811. február 1.-) leánya. Folytatás márkosfalvi Barabás és zágoni Bodola család] A márkosfalvi kepe főkönyv, egyházfenntartói járulék fizetése. Részletek: 1922.-1926 évek: Sipos Ferenc, Sipos György, Jakó Pál, Sipos Lajosné. 1927. év: Sipos Ferenc, ősszel fizetett, 1927. október 21-én meghalt és Márkosfalván temették el. Sipos György, fizetett, meghalt 1928. január 13-án. Jakó Pál, Sipos Lajosné (özvegy). 1928.-1929. évek: Sipos Ferencné, Sipos Zsuzsa. 1930. év: Sipos Ferencné, a következő évben nem fizetett, Pávára költözött, ott halt meg 102 éves korában 1938. január 6-án. Páván temették el.  Sipos Zsuzsa. 1931. év: Sipos Zsuzsa.

                          

Sipos Ferencné, Barabás Mária fotója 1930. k.

                                                                               Sipos Ferencné, Barabás Mária gyászértesítője. 1938.

Özvegy Sipos Ferencné, szül. Barabás Mária munkás élete 102-ik, gyászos özvegységének 11-ik évében 1938. január 6-án reggel 8 órakor végelgyengülésben Páván elhunyt. A pávai temetőben nyugszik. Gyászolják: Sipos Irma és Sipos Mária gyermekei, Bartha Károly veje, Bartha Jenő, ifj. Bartha Károly, neje Rozenthál Rózsi, Bartha Ella, Bartha Irma, férje Olosz Ferenc unokái, Olosz Ella dédunoka.

J1. László. (*Márkosfalva 1860. november 17.-†Versec 1886. július

30.) Anyakönyv. 1860. november 17-én született 24-én keresztelték Sipos Lászlót, szülei Sipos Ferenc és Barabás Mária nemesek. Keresztszülők Forró János és Becző Borbála nemesek. Keresztelte Bodola Sámuel. Bába Kádárnő. Nagyenyeden tanult, tanító volt, de benn maradt a katonaságnál. Sipos Lászlót Magyar királyi honvédelmi miniszteri rendelettel 1884. augusztus 23-án a krassó-temesi 17-ik zászlóaljhoz helyezték[166], majd 1885. november 1-ével a tettleges állományban a gyalogságnál a 17-ik zászlóaljnál tiszthelyettesnek nevezték ki.[167] Ezt követően 1885. november 18-án a torontál-temesi 16-ik zászlóaljhoz vezényelték.[168] Így került személyes tragédiájának városába a Temes megyében lévő Versecre, a Verseci járás székhelyére. 1886. július 30-án Herceg Ferenccel párbajozott Versecen. A párbajban halálos sebet kapott, a helyszínen elvérzett, [169] [170] Versecen temették el. Végtisztességéről Deák Alajos ottani adóhivatali tisztviselő, távoli rokon gondoskodott. Ő értesítette a szülőket is, ifj. Barabás Antal borosnyói postamester útján, aki testvére volt Sipos László édesanyjának, Barabás Máriának. Sipos Ferenc ágán így a fiúág kihalt.[171] Barabás Mária élete végéig gyászruhát hordott, a párbaj idején 50 éves volt, 102 évet élt. Eszes Máté ezredes, a Zrínyi könyvkiadó igazgatója 1997-ben nagysikerű könyvet írt „Híres bajvívások, hírhedt párbajok” címen. Ebben a Herczeg-Sipos párbajt is részletesen leírta: részlet a könyvből: „Mindjárt az első összecsapásnál Siposs jobb hóna alatt kapott, ahonnan valósággal ömlött a vér. A szerencsétlen ember megtántorodott, az orvosok és a segédek siettek a segítségére. A két orvos hiába követett el mindent, az elmetszett ütőeret nem tudták lekötni. Az erősen vérző fiatalember néhány perc után a karjaiban meghalt. Délután lett volna a második párbaj, de a barátját ért szerencsétlenség hatása alatt Fodor hadnagy visszalépett. Kijelentette, hogy lemond tiszti rangjáról, amit valóban meg is tett.” [172] Gazda Árpád: Herzogból Herczeg. Párbajhistória[173] „Halálos kimenetelű, Versecen zajlott kardpárbajról számoltak be 1886. augusztus elsején a pesti és vidéki lapok. Az újsághírekben jobbára iniciáléval jelölt Sipos László honvéd tiszthelyettes és Herzog Ferenc jogászhallgató négy nappal korábban a Magyar Nyelvterjesztő Liga mulatságán egy kisasszony miatt szólalkozott össze, s kölcsönös sértegetések vezettek a Sipos számára végzetes párbajhoz. A fiatal tiszthelyettest évtizedeken át gyászolta a háromszéki család. A győztes "párbajvétség" miatt három hónapig vezekelt a váci államfogházban. Unalmában írni kezdett, s Herczeg Ferenc néven a század első felének legünnepeltebb magyar írója lett. A párbajhistóriát eddig kizárólag az ő leírása alapján ismerte az irodalomtörténet. Egy családi levelesládából azonban nemrég olyan levelek kerültek elő, melyek a történetet a másik fél szemszögéből tálalják”[174]….Olosz Katalin (Sipos Ferenc és Barabás Mária dédunokája) kutatásai alapján a következő megállapítást lehetett tenni: „A levelek szerint Herczeget megbotránkoztató viselkedése miatt kiutasították a társaságból, Herczeg viszont úgy írja le, hogy ő maga látta jobbnak elmenni. …Gettmann Anna kisasszonyt Sipos bajtársa, Fodor Ferenc hadnagy kitáncoltatta a cselédek közé” A párbaj emiatt történt, nem is Sipos Lászlónak kellett volna párbajoznia.[175] A Fővárosi Lapok 1888. novemberében megemlékeztek a párbajról, teljesen elfogultan Herczeg Ferencet védve. „Ítélet párbajért. Nyáron múlt két éve nagy híre volt egy párbajnak, melyben Sipos László áldozatul esett…Sipos László jó vívó hírében állt, de ellene fordult a nemezis,….Tegyük hozzá, hogy ebben az egész ügyben Herczog Ferenc volt a lovagias.”[176]

A Fővárosi Lapok. (1886. augusztus 213. szám. 1552. o.) tárgyszerűen ismertette a párbaj történetét, ahogy Sipos Béla I. nagyapám 1960-ban elmondta: „A verseci párbaj oka egy kisasszony báli szeszélye volt. Sipos honvédtiszt-helyettes fölkérte táncra, de a kisasszony azt felelte: »Nem táncolok, mert gyászom van«. De mikor Herczog, a volt polgármester fia kérte föl, akkor fölfüggesztette a gyászt és táncolt. Fodor hadnagy látta ezt s ő is táncra kérte. S ment vele. A hadnagy pedig kitáncoltatta az ajtón s künn hagyta. Ez megtorlás, de egyszersmind sértés is volt. Herczog vett érte elégtételt s a tiszthelyettest is, a hadnagyot is, kihívta. Ez a párbaj, mint tudva van, a fiatal Sipos életébe került, kit közrészvéttel temettek el. A másik párbaj elmaradt.” Sipos László gyászértesítőjét és fényképét Gazda Enikőtől kaptam meg. A gyászértesítő szövege: A Verseczen állomásozó m. királyi honvédtisztikar mély fájdalommal jelenti felejthetetlen bajtársa Sipos László m. kir. honvéd hadapród-tiszthelyettesnek 1886. évi július hó 30-án délelőtt 8 órakor életének 26-ik évében hirtelen történt gyászos kimúltát. Versecz. Verseczen temették el az ágostai hitvallásúak sírkertjében. A férfiág Sipos Ferencnél ezért kihalt.

               

           Sipos László 2 fényképe 1886-ból.[177]

J2. Irma. (*Márkosfalva, 1863. október 1.-†Páva, 1942. április 22.)

Anyakönyv. 1863. október 10-én született és október 11-én keresztelték Sipos Irmát, szülei ifj. Sipos Ferenc és Barabás Mária. Keresztszülők Vékás Lajos barátosi lelkész és Barabás Lujza. Bába Rácznő. Pap Bodola Sámuel. Konfirmált 1878. Varrónőnek tanult, nem ment férjhez. Apja, Sipos Ferenc haláláig Márkosfalván élt, az 1930-as években édesanyjával együtt Pávára költözött Mária húgához (Bartha Károlynéhoz). Páván van eltemetve. Családja nem lévén, minden idejét a kézimunkázásra fordította.

         

 

Sipos Irma gyászjelentése. Páva. 1942. április 22.

J3. Mária. (*Márkosfalva, 1873. október 21.-†Páva, 1947. augusz-

tus) Anyakönyv. 1873. október 21-én született és november 2-án keresztelték Sipos Máriát, szülei ifj. Sipos Ferenc és Barabás Mária. Keresztszülők nemes Sipos Ferencznő, Bartok Rákhel. Bába Tompa Andrásné. Pap Bodola Sámuel. Θ Bartha Károly I. (*Páva, 1867.-†Páva, 1943. március 12.) pávai tanító. Páva. 1897. június 19. Bartha Károly I. az 1800-as évek végén Gyulafalván (Háromszék vm.) kezdte tanítói pályafutását, majd szülőfalujába Pávára került haza. Szőcsné. Gazda Enikő tanulmánya: „20. század eleji értelmiségi életmód Páván egy családi levelezés tükrében”^[178] c. tanulmánya a Bartha család sorsának alakulására vonatkozó igen fontos forrás. A terjedelmes publikáció az interneten letölthető csak néhány megállapítását idézem. „Az aktuális tanulmány tárgyát képező levelezés 1924 ősze és 1942 ősze közt keletkezett, alkotói nem a klasszikus értelemben vett „parasztság” képviselői: a pávai tanító családjának a tagjai írták azokat.[179]  A levelek létrejöttének közvetett indító oka a Trianoni békeszerződés, és ezáltal  Erdély Romániához való csatolása. Ez a történelmi esemény a levelezést folytató pávai Bartha család életét is felborította. A budapesti közgazdasági egyetemen tanulmányait folytató Bartha Jenő (a címzett) 1920-ban, alig 22 esztendősen olyan új társadalmi kontextusba került, amelyre sem anyagilag, sem szellemileg nem lehetett felkészülve. A biztos anyagi támaszt jelentő szülők (Bartha Károly tanító és felesége Sipos Mária) a székelyföldi Páván maradtak, maga Jenő pedig egzisztenciális nehézségeivel, munkahely nélkül, egy elkezdett egyetemmel Magyarországon rekedt.” …”A nagyborosnyói előnevű, lovaskatonai múltú Bartha család egyik ága a 18. század közepén került Pávára, egy másik ágát pedig a 19. században kezdik e kis településen említeni a levéltári forrásaink. ..Bartha Károly apja Bartha István (-†1909. július 21.) közel fél évszázadig Páván kántor volt. Bartha Károly halotti értesítője: özvegy Bartha Károly nyugdíjas igazgató tanító, református presbyter életének 76-ik, boldog házasságának 45-ik évében Páván 1943. március 12-én hajnalban váratlanul visszaadta lelkét Teremtőjének.  [Bartha Károly I. szülei Bartha István iskola mester q Tnita  Rózália]

 

           Sipos Mária. Kézdivásárhely. 1897.

                            

A Bartha család. Barha Károly II. Bartha Gabriella, Barha Jenő, Barha Irma.1930. k.

  

A pávai otthon lakói, Bartha Károlyné, Sipos Mária, Bartha Irma, Bartha Károly, Bartha Ella, Bartha Jenő. 1928. k

   

Bartha Károly és Sipos Mária sírja a Pávai temetőben. Bartha Károly igazgató tanító (1867-1942) és neje Sipos Mária (1867-1943), Sipos Irma (1863-1942), Bartha Jenő.

K1. Bartha Jenő. (*Páva, 1898. április 15.-†Páva, 1969.)

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett kitűnő diákként, Budapestre ment egyetemre (közgazdász akart lenni), ott érte a közhatalom változás. Szüleitől, szülőföldjétől elszakadva újságíróként tartotta fenn magát, rövid ideig Pomázon volt nevelő, aztán 1942-ben hazatért, Zabolán volt jegyző a két világháború közötti években, 1945. után onnan kikopott. Családot nem alapított, édesanyjával élt Páván. Anyja halála után is Páván maradt.

K2. Bartha Károly II. (*Páva, 1900. január 22.-†Dachau, 1945.)

Ugyancsak Sepsiszentgyörgyön érettségizett. A Trianoni döntés után kint rekedt Magyarországon, később sem tért vissza Erdélybe. Rétközön volt tisztviselő. 1945-ben a nyilasok elhurcolták. Minden valószínűség szerint Dachauban halt meg tifuszban. Gyermeke nem volt. Felesége, Rosenthal Róza első házasságából két fiúgyermeket hozott magával. Az egyik fiatalon meghalt, a másik, Kelemen György Budapesten élt. Leánya, Kelemen Éva Lipovecz Ivánhoz (a Heti Világgazdaság 1988-2005. között volt főszerkesztőjéhez) ment férjhez, két leányuk van. 

K3. Bartha Gabriella (Ella). (*Páva, 1902. február 10.-†Kovász-

na, 1986. április 13.) Kézdivásárhelyen végezte a polgári leányiskola négy osztályát. A negyvenes évekig Páván élt a szüleivel, a világháború után néptanácsi tisztviselő volt Kovásznán. Nem ment férjhez, testvére, Olosz Ferencné Bartha Irma családjával együtt lakott Kovásznán. A pávai temetőben, szülei mellett nyugszik.

K4. Bartha Irma. (*Páva, 1904. március 30.-†Kovászna, 1997.

május 10.) Kézdivásárhelyen végezte a polgári leányiskola négy osztályát. Férjhez meneteléig Páván élt a szüleivel. Rendkívüli kézügyessége és szépérzéke minden fajta kézimunkában (hímzés, horgolás, szövés, varrás), de különösen a csipkeverésben mutatkozott meg; kézimunkáival kiállításokon vett részt, s díjat is nyert több alkalommal. Θ Olosz (kovásznai) Ferenc I. (*Kovászna, 1899 október 10.-†Kovászna, 1976. április 7.) kántortanító, aki akkor a Brassó megyei Keresztváron volt református felekezeti tanító. A bécsi döntés hírére, 1940 szeptemberében hazaköltöztek Kovásznára, mert Keresztvár Dél-Erdélyben, román kézen maradt. Végérvényesen Kovásznán telepedtek le, Olosz Ferenc I. a kovásznai általános iskolában tanított az V-VII. osztályban matematikát.

L1. Olosz Ella. (*Keresztvár, Brassó megye, 1937. január

3.-†Kovászna, 1993. február 7.)[180] [181] Textilművészként önálló kiállításai mellett számos csoportos kiállításon vett részt. Életművéről férje Gazda József írt monográfiát. (Gazda József: Gazdáné Olosz Ella. Kriterion – Püski Kiadó. 1994.) 2004-ben, a sepsiszentgyörgyi retrospektív kiállítás alkalmából ugyancsak Gazda József készített albumszerű, igényes katalógust műveiből. (Gazdáné Olosz Ella. Medium Kiadó. Sepsiszentgyörgy, 2004.) Életművéről újabb album: Gazdáné Olosz Ella. Kovászna, 2014.) Olosz Elláról a Wikipédiában ez olvasható: „Vonzalmát a szövéshez édesanyjától, Bertha Irmától örökölte, aki a háromszéki hagyományoknak megfelelően a családi otthon minden textilszükségletét maga szőtte. Középiskoláit Kovász- nán, majd a sepsiszentgyörgyi Leány középiskolában végezte (1954), Kolozsvárt a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát a textil szakon (1961), ahol a nyugati gobelinművészetre Ciupe Mária, az erdélyi népi szövészet hagyományaira Szentimrei Judit irányította rá a figyelmét. 1961-64 között Nagyenyeden, majd 1990-ig Kovásznán rajz- és kézimunkatanár volt. Tíz éven át, 1975-től 1985-ig, szervezte a Kovásznai Nyári Tárlat című kiállítás sorozatot. Már egyetemista korában falusi gyűjtőutakon vett részt, majd élményeit külföldi tanulmányutakon egészítette ki. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban, Ausztriában és Görögországban ismerkedett a régi és mai Európa textilművészeti értékeivel, de a helyszínen tanulmányozta Egyiptom, Törökország, Szíria, Irak, Irán, Pakisztán, Afganisztán és Türkmenisztán népi textilkultúráját is. Az így szerzett nyugati és keleti tapasztalatok szintéziseként vállalkozott Erdélyben arra, hogy a hagyományos és a modern egymásra hatását a textil nyelvén megfogalmazza. „Az egyszerűség döbbenetét szeretném az emberekből kiváltani!” – ez volt ars poeticája, s alkotásai valóban egy minden lényegest magukban hordó leegyszerűsödés mélységével ragadnak meg. Esztétikai tanulmányait, jegyzeteit közölték a Kriterion kiadásában megjelent Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükör, A Hét, Korunk és Az Ige hasábjain. Szerkesztette és bevezette Csulak Magda 125 árapataki szálán varrott hímzésminta (Sepsiszentgyörgy 1972) című albumát. Önálló munkája a Kézimunkázók könyve (Kriterion. Bukarest, 1986). Megalakulása óta tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak. Kárpitjai gyűjteményével 1991-ben a budapesti Műcsarnokban jelentkezett; halála után került sor kolozsvári kiállítására (1994).” Munkáiról 2015-ig 86 méltatás jelent meg. Θ Gazda József II. (Kézdivásárhely, 1936. április 8.-) magyar nyelv- és irodalom szakos tanár, aki művészet- történettel és dokumentum irodalommal is foglalkozik. [Gazda József II. szülei: Gazda József I. és Benedek Klára. Θ] 1961.

      

                            Olosz Ella munka közben.

M1. Gazda Zoltán. (*Nagyenyed, 1962. március 9.-)

Színművész Sepsiszentgyörgyön. Θ Szász Szende, súgó a sepsiszentgyörgyi színháznál.

N1. Gazda Emese. (*Sepsiszentgyörgy, 1992.

      október 6.-)

N2. Gazda Előd. (Sepsiszentgyörgy, 1994. no-

      vember  21.-)

M2. Gazda István. (*Kovászna, 1963. július 18.) Re-

formátus lelkész Temesváron. Θ Mátyus Melinda, református lelkész egy Temesvár melletti faluban.

       N1. Gazda István Tamás (*Kovászna, 1995. július

            29.)

M3. Gazda Árpád. (*Kovászna, 1966. január 28.-) Fi-

zika szakot végzett 1991-ben a temesvári egyetemen. Temesvári diákoskodása idején kapcsolatba került Tőkés Lászlóval. Amikor 1989-ben Tőkés Lászlót a temesvári református templomból Menyőbe hurcolták, a lelkész legközelebbi híveivel együtt Gazda Árpádot is letartóztatták és súlyosan bántalmazták. Fizikusként soha nem tevékenykedett, a kilencvenes években újságíró volt különböző romániai lapoknál. 1999-ben elvégezte a budapesti ELTE-n az újságíró szakot. 1999-től a Kolozsváron megjelenő országos napilap, a Krónika vezető szerkesztője. Θ Schultes Noémi, ugyancsak fizika szakot végzett Temesváron 1994-ben.

        N1. Gazda Botond Kende. (Temesvár, 1994. ok-

           tóber 2.-)

        N2. Gazda Imola, Flora.

M4. Gazda Enikő. (*Kovászna, 1968. október 27.-)

Magyar-német-néprajz szakot végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban dolgozik muzeológusként. Θ Szőcs Imre, végzettségét tekintve francia szakos tanár, de könyvtárosként dolgozik Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtárban.

N1. Szőcs Eszter. (*Sepsiszentgyörgy, 1996. feb-

       ruár 12.-)

N2. Szőcs Gergely. (*Sepsiszentgyörgy,  2002.

        december 31-)

L2. Olosz Éva. (*Keresztvár, 1938.-†három napos korá-

      ban)

L3. Olosz Katalin. (*Kovászna, 1940. december 29.-)

 [182]Magyar nyelv-és irodalom szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Kolozsváron. Az államvizsga után, 1963-ban kinevezést kapott a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékére. Három évi gyakornokoskodás után versenyvizsgával átment a Román Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetébe. Onnan ment nyugdíjba főkutatóként 1999-ben. Θ 1970 Kicsi Antal I. (*Torja, 1936 augusztus 24 –†Székelyudvarhely, 1980. november 27.) irodalomtörténész.

M1. Kicsi Antal II. (*Marosvásárhely, 1971. december 9.) A kolozsvári Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. Marosvásárhelyen dolgozik egy magáncégnél, mint számítógép-hardwer- es szakember. Θ Pop Noémi (*Marosvásárhely, 1972. március 14.-) református kántor-tanító.

        N1. Kicsi Anna-Réka. (*Marosvásárhely, 1998.

              zeptember 6.-)

        N2. Kicsi András Antal III. (*Marosvásárhely,

               2007. november 10.)

L4. Olosz Ferenc II. (*Kovászna, 1944. február 2.-)

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán szerzett diplomát 1966-ban. Előbb Gyergyóremetén, majd Erdődön volt tanár, aztán Szatmárnémetiben egy gépipari szakközépiskolában oktatott matematikát. 1990 óta a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum tanára, a matematika katedra vezetője. Előad a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett főiskolai tagozatán is. Szerzője egy középiskolásoknak szánt matematikai példatárnak, feleségével együtt elkészítette a matematikatanítás módszertanát tanítóképzősök és tanítók számára. Θ Árokháti Etelka (*Debrecen, 1944. január 1-) szintén matematikatanár (1966).

M1. Olosz Ferenc III. (*Szatmárnémeti, 1968. május

19.-) Biokémikus. A bukaresti egyetemen tanult, Miamiban doktorált. Szatmárnémetiben él. Θ Ványi Emese matematikatanár.

M2. Olosz Emese. (*Szatmárnémeti, 1971. szep-

tember 22.-) A kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Jelenleg Budapesten dolgozik. Q Péczy László. 2011. augusztus 13.

N1. Péczy Boroka. (*Budapest, 2012. április 28.-)

N2. Péczy Domokos. (*Budapest, 2013. szept-

       ember 19.)

M3. Olosz Ildikó. (*Szatmárnémeti, 1971. szeptem-

ber 22.-) A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán szerzett diplomát. Θ Nádori Gergely biológiatanár. Budapesten élnek. Klubvezető.

N1. Nádori Jakab. (*Budapest, 2001. decem-

       cember 6.)

N2. Nádori Gáspár. (*Budapest, 2005. február

      21.)

I2. Adolf. (*Márkosfalva, 1838. február 23.-†Márkosfalva, 1840. július

28.) Keresztelés 1838 március 7. Keresztszülők: Kézdivásárhelyi Kováts Dániel és felesége Geréb Karolina, Barabás Sámuel és hitvese, Botár Károly[183], Mátyás Zsigmondné és Bodola Anna. Bába: Hegyeliné. 1840. július 28-án meghalt, temették július 30-án T. Sipos Sámuel úr fiát Sipos Adolfot, himlőbe és torokfájásban halt meg.

I3. Dénes. (*Márkosfalva, 1840. január 4.-†Márkosfalva, 1841. augusz-

tus 12.) 1840. január 4-én született és 1840. február 13-án keresztelték Sipos Dénest. Keresztszülők: Bak József, Szörtsei Veronika, bába Hegeliné. Halotti anyakönyv. 1841. augusztus 12-én Sipos Sámuel Curator Dienes (Dénes) két éves fia torokfájásban meghalt.

I4. György. (Márkosfalva, 1841. szeptember 20[184].-†Márkosfalva, 1928.   január 13.)

 

Sipos György eredeti születési anyakönyve, Márkosfalva, 1841.

Székely Közélet. 1928. január 15. „Halálozás. Márkosfalvi Sipos György földbirtokos meghalt 86 éves korában Márkosfalván. (Háromszékm.) Az elhunytban Sipos Béla főmérnök édesatyját gyászolja.”[185] Θ Kovács (kézdivásárhelyi) Róza. (*1843. február 9.-†Márkosfalva, 1889. április 12. A halál oka méhsorvadás. Lakott Márkosfalva 26. Temették Székely János és Kovács István kézdivásárhelyi papok.). Kézdivásárhely, 1865. szeptember. 26. Esketési tanúk: Kovács Áron, Csiszár Dániel, Szőcs Dániel, Barabás Dániel.[186] Eskető pap: Székely János.[187]  2. Θ Hadnagy Ottilia. (*Dálnok, 1849. szeptember 4.-†Márkosfalva 1907. október 17.) Dálnok, 1890. január 12. A vőlegény Sipos György földbirtokos, 49 éves, Márkosfalván él, szülei Sipos Sámuel és Botár Inesz földbirtokos. A menyasszony Hadnagy Ottilia földbirtokos, 40 éves, Dálnokon 147. él, szülei Hadnagy Albert és Miklós Klára földbirtokos. Esketési tanúk: Gidófalvi Bálint és Vitályos Sándor birtokosok. Eskető lelkész Vriss József. [Folytatás Bodola, Keresztes, Szőts és Kovács családfák.] [Dálnok. Családi könyv. Anyakönyv. Hadnagy Ottilia szülei Hadnagy Albert, nemes (*1822. május 27.-†Dálnok, 1899. január 26.) q Miklós Klára. (*1826. január 29.- †Dálnok, 1902. január 16.) Dálnok, 1848. szeptember 23. Esketési tanúk: Abai Mózes és Bod Tamás. Hadnagy Ottilia volt a legidősebb gyermekük, ezen kívül még 9 gyermekük született 1850. és 1868. között. Miklós Kára Dálnokon 1838-ban konfirmált. Hadnagy Ottilia Dálnokon 1862-ben konfirmált.] Sipos Györgyről megmaradt 3 fotó, ezek 1927. őszén készültek Márkosfalván a háza udvarán. A halálának okát nem ismerjük, de váratlanul halt meg. Sipos György és felesége Kovács Róza sírját 1996-ban találtam meg, amikor először eljutottam Márkosfalvára, a síron lévő feliratot Sipos György unokatestvéremmel 2008-ban felújítattam. A családi hagyomány szerint Sipos György 1929-ben halt meg, élete utolsó éveiben Márkosfalván méhészkedett. A Székely Közélet. 1928. január 15-én megjelent híradását Sipos György haláláról Gazda Enikőtől 2016. októberében kaptam meg, aki ekkor találta meg a hivatkozott lapot.

         

            Sipos György. Márkosfalva, méhes. 1927. október k.

          

Sipos György és Kovács Róza sírja a márkosfalvi temetőben 1996. és 2008.[188]

Sipos Györgyné, szül. Hadnagy Ottilia halotti értesítője. Márkosfalva, 1907.

       

Sipos Györgyné, Hadnagy Otillia halotti értesítője.

Márkosfalvi Sipos Györgyné, szül. Hadnagy Ottilia életének 58-ik, boldog házasságának 18-ik évében 1907. október 17-én d. u. 1 órakor rövid szenvedés után Kézdimárkosfalván elhunyt. Gyászolják: özvegy M. Sipos György mint férje, M. Sipos László, mint édesgyermeke, M. Sipos Gábor és családja, M. Sipos Gyula és családja, M. Sipos Béla és családja, M. Sipos Etelka, férj Lisznyói Jakó Pálné, mint nevelt gyermekei, Hadnagy Albert (*1850. október 23.-) és családja, Hadnagy Ignác (1852. július 30.-) és gyermeke, Hadnagy Lajos és családja, Hadnagy Ida (*1856. április 11.-), férj. Bodola Antalné és családja, Hadnagy Eszter (*1858. április 22.-), férj. Pataki Gergelyné és családja, Hadnagy Mária (*1860. május 5.-), özvegy Földes Vendelné, Hadnagy Pál (*1868. szeptember 22.-) és családja, mint testvérei.[189]

J1. Sipos Johanna (*Márkosfalva, 1866. június 6.-†Márkos

falva, 1866. június 16.) 1866. június 6-án született és június 10-én keresztelték Sipos Johannát, szülei Sipos György és Kovács Róza nemesek, reformátusok. Márkosfalva 24. ház. Keresztszülők Bodola Sámuel márkosfalvi lelkész és neje Jüngling Lotti. Bába martonfalvi Bende Józsefnő, Kovács Róza. Keresztelte és eltemette Bodola Sámuel.

J2. Sipos Emma. (*Márkosfalva, 1868. február 15.-

†Márkosfalva, 1868. június 30. A halál oka vérhas.) 1868. február 15-én született, február 25-én keresztelték Sipos Emmát, szülei Sipos György és Kovács Róza nemesek, reformátusok. Márkosfalva Keresztszülők Becző Zoltán és Becző Ilka. Keresztelte és eltemette Bodola Sámuel. Bába martonfalvi Bende Józsefnő

J3. Gábor. (*Márkosfalva, 1869. május 5.-†Debrecen,

1950. október 9.) Anyakönyv. 1869. július 21-én született és július 28-án keresztelték Sipos Gábort, szülei Sipos György és Kovács Róza nemesek, reformátusok. Keresztszülők Győrbiró Lázár és Keresztes Sára. Keresztelte Bodola Sámuel. Bába martonfalvi Bende Józsefnő. Θ Veress (herpályi) Mária. (*Kisújszállás, 1874. május 29.-Debrecen, 1943. augusztus 13.) 1896. május. 26. [Veress Mária szülei: Dr. Veress Károly és Kiss Rozália.]

        

            Sipos Gábor gyászértesítője. Debrecen, 1950.

Sipos Gábor nyugdíjas postai főfelügyelő 1950. október 9-én 82 éves korában Debrecenben elhunyt. A Debreceni köztemetőben temették el. Gyászolják Sipos Mária és László gyermekei, Sipos Gyula, Sipos Béla, Sipos László testvérei, Dr. Veress Károly (elhunyt feleségének, Veress Máriának a testvére) és Jakó Pál (elhunyt testvére Sipos Etelka férje) sógorai.

    

    Sipos Gáborné gyászértesítője. Debrecen, 1943.

Márkosfalvi Sipos Gáborné, sz. herpályi Veress Mária, 1943. augusztus 13-án Debrecenben 69 éves korában, boldog házasságának 49-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A Debreceni köztemetőben temették el. gyászolják: bánatos férje, márkosfalvi Sipos Gábor, gyermekei: Sipos László orvos és Sipos Mária, gimnáziumi tanárnő, testvére herpályi Dr. Veress Károly, közkórházi főorvos, sógorai: márkosfalvi Sipos Gyula feleségével, márkosfalvi Sipos Béla feleségével, márkosfalvi  Sipos László feleségével, márkosfalvi Sipos Etelka férjével.

          

Sipos Gábor 1896-ban és feleségével Veress Máriával és Mária leányukkal. 1904.

K1. Mária. (*1898. november 13.-†1967. k.) Tanárnő

       Debrecenben.

K2. László Dr. orvos. (*1906.-†1951. szeptember 22.)

Sipos László gyászértesítője: Dr. Sipos László MTRI főorvos 1951. szeptember 22-én, 45 éves korában, hívatás teljesítés közben szerzett gyógyíthatatlan betegségben Debrecenben elhunyt. A Debreceni köztemetőben nyugszik. Lakás: Debrecen, Honvéd utca 13. Gyászolják: Sipos Mária, testvére, Vágó Andrásné, hűséges munkatársa, Dr. Veress Károly, Sipos Gyula, Sipos Béla, Sipos László nagybátyjai, közeli és távoli rokonai, jóbarátai és mindenki, akit visszaadott az életnek.

J4. Gyula. (*Márkosfalva, 1872. szeptember 20.-†Buda-

pest, 1959. október 9. 1958-ban prosztata műtéte volt. Az Alkotás utcai Honvéd kórházban halt meg.) 1872. szeptember 20-án született és szeptember 22-én keresztelték Sipos Gyulát, szülei Sipos György és Kovács Róza nemesek, reformátusok. Márkosfalva Keresztszülők Győrbiró Lázár és Keresztes Sára. Keresztelte Bodola Sámuel. Bába martonfalvi Bende Józsefnő. Budapesten a sírja a Nemzeti Sírkert része[190], Farkasréti temető, 22/1-1-39 parcellájában van eltemetve második felesége Papp Irén első férjével id. dr. Bathó Kálmánnal (1884-1957) (1933-ban elváltak) és fiával ifj. dr. Bathó Kálmánnal (1921-1980)

1. Θ Mazaly Etelka. (*Szlatina, 1881.- Pécs, 1938. március 26.[191]) Pécs, 1903. január 15. Eskette Károly Ignácz plébános. 2. Θ  Papp (szentgyörgyi bogdi) Irén [Ica][192]. (1898. október 29.-1979. április 24.[193]) Budapest 1942. május 2. Sipos Gyula a Ludovika Akadémiát Budapesten, a hadiskolát Bécsben végezte. Kinevezéséről a Pesti Hírlapban 1891. augusztus 18-án jelent meg tudósítás[194]: „Új egyenruhák. A m. kir. honvédség e hó 17-én megjelent rendeleti közlönye nagy örömöt szerzett a Ludovika Akadémia 4-ik osztálybeli növendékeinek. Új rangot, új csillagot és új egyenruhát nyertek. Két növendék hadnaggyá neveztetett ki, 23 gyalog- és 10 lovas hadapród tiszthelyettessé, 16 gyalog- és 9 lovas hadapróddá léptettetett elő. Ezeket a fiatal növendékeket ma avatták föl a Ludovika Akadémia dísztermében, intelligens közönség jelenlétében. A mint bevonultak a vérmezőről, hol díszruhájukban, csákóikba tűzött gályákkal, igazán kedves látványt nyújtottak, az akadémia udvarán felolvasta előttük a kinevezési parancsot Szvetics tábornok segédtisztje, Smittko Ferenc főhadnagy és tudomásukra adta, hogy mely ezredekhez vannak beosztva. Ablakok, folyosók, telve voltak néző publikummal. A növendékek dobogó szívvel hallgatták a kedves parancsot s különösen két növendék: Borbús Károly és Sipos Gyula arcai ragyogtak az örömtől; ők már hadnagyi rangot nyertek. … A honvédhuszár hadapródok forgós csákóin piros, zöld, kék, fehér és szürke alapon pompázott a sárga őrmesteri sáv, a szerint, a milyen ezredhez voltak beosztva. Büszkeséggel nézett végig rajtuk a professzoruk Nagy Győző százados, mikor jelentette Szvetics tábornok-parancsnoknak, hogy a növendékek mind itt vannak. A tábornok odafordult hozzájuk és egyszerre csend lett a teremben. … Rövid, de tartalmas és erőteljes beszédet intézett hozzájuk a tábornok, figyelmeztetve, hogy bár kilépnek az ő kezei alul, tartsák mindig szemük előtt a haza és trón iránti kötelességüket. Azon reményben bocsátom el önöket - mondá - hogy a honvédség és állam véderejének hasznos tagjai lesznek. Isten áldása kísérje önöket. - Eskühöz! …. Ezután a tábornok aláírta az okmányokat és kiutalványozta az útiköltségeket.” „Legfelsőbb elhatározás. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi (1891.) augusztus hó 12-én Ischlben kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia tisztképző tanfolyamának IV-ik évfolyamából kilépő Borbás Károly és Sipos Gyula növendékeket a folyó évi november havában netalán soron kívül előléptetendő hadapródok számára való rang- fenntartás mellett, folyó évi augusztus hó 18-ával és 1891. évi november hó 1-töl számítandó ranggal, a m. kir. honvéd gyalogság tényleges állományában hadnagyokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (Rendelet szám. 4175/eln. 1891. augusztus 15.) 1891. augusztus 15.-én Sipos Gyula hadnagyot a 13. honvéd gyalogezred 3-ik zászlóaljához nevezték ki, majd 1891. október 27-én  7. rangszámot nyert. ”[195] [196] [197] 1894. november 1-én a pozsonyi 13. gyalogezrednél főhadnagyi kinevezést nyert.[198] Sipos Gyula főhadnagyot, a pozsonyi 13. honvéd gyalog ezredtől, valamennyien ezredeiknél létszám felett vezetés mellett, a honvédelmi ministerium állományába, az I. ügyosztályba való beosztással 1897. július 27-én kinevezték.[199] 1899. május 1-én II. osztályú századossá nevezték ki.[200] 1899. október 1-vel Sipos Gyulát, a pozsonyi 13. honvéd gyalog ezredbeli II. oszt. századost a honvédelmi ministerium állományából, a debreczeni 3. honvéd gyalog ezredhez, ennek 3-ik zászlóaljához való beosztással nevezték ki.[201] Később mint tanár a pécsi hadapród iskolában működött, első feleségével Mazaly Etelkával itt ismerkedett meg, 1911-ben mint őrnagyot a kassai 9. honvéd gyalogezredhez és 1914. október 15-én mint alezredest a brassói 24. honvéd gyalogezredhez helyezték át. Mint utóbbi ezred I. zászlóaljának parancsnoka vonult az orosz harctérre, ahol mint ezredparancsnok súlyosan megsebesült kinevezése után egy nappal, 1914. október 16-án.[202] 1915-től a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka volt és az első Isonzó-csatától a háború befejezéséig az olasz fronton harcolt.[203] „Sipos alezredes, majd ezredes egészen a háború végéig az ezred élén maradt, az összeomlást követő fölfordulásban pedig nem kis nehézségek árán rendben hazavezette ezredét az olasz frontról Székesfehérvárra, és ott szabályosan le is szerelte embereit. Abban az időben ez rendkívüli teljesítménynek számított, ami csak a parancsnok iránti bizalom és hűség alapján történhetett meg.[204]” Még a világháború alatt felállítatta az ország első háborús emlékművét. Egy fehérvári kőleves főzet mának szóló üzenete. …”2011. július 18-a a fehérvári 17-es ezred emléknapja... Márkosfalvi Sipos Gyula ezredes 1915. májusától 1918. végéig, a frontok felbomlásáig parancsnokolta a 17-eseket. Az ezred kevés katonai alakulatok egyike, akik a háborúskodás megszűntének hírére, zárt alakzatban, fegyverüket, katonai mivoltukat megtartva, sőt ahol kellett annak megtartásáért, esküjükhöz híven a hazautazás keservei közepette is tették a dolgukat. Igaz ugyan, hogy hazatérésükkor mindenre számítottak, csak arra nem, hogy a rövid éljenzésüket követően, néhány nap múlva szélnek eresztik őket az akkori hatalom képviselői. A több mint 4 év frontszolgálat alatt az ezred több ízben került feltöltésre, veszítette el - akkori nyelvezeten szólva - a puskáinak, zömét. A 17-es ezred állományából, akik túlélték a galíciai és az olasz frontok kínjait helytállásukkal méltán érdemelték volna ki a haza hálájának megnyilvánulásait. E helyett rájuk az újabb éhezés, munkanélküliség várt, sokukra betegeskedés, a rokkantság, a családjukról való gondoskodás terhei zúdultak…..Kiadó: Krajczáros Alapítvány” 1911-ben jelent meg márkos- falvi Sipos Gyula őrnagy: Támadás vagy védelem ?[205] c. jutalmazott pályaműve. Sipos Gyula kitüntetései[206]: a Vaskorona-rend hadiérme és kard II. osztály [1917. XI. 7./60] és III. osztály [Sipos Gyula[207] 24. h. gy. Ezredbeli alezredes a 17. h. gyalog ezred parancsnoka. M. kir. 81. h. gy. Dandár kitüntetési javaslata alapján. 1915. V. 12. 1915.75.] osztálya, a Lipót-rend lovagkeresztje[208] [M. kir. 81. h. gy. Dandár ki-tüntetési javaslata alapján 1916 III. 27.74. az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásának elismeréséül. Sárkány Obst. M. p. német nyelven], tiszti arany vitézségi érem[209] [1922. XII. 6. ], Károly csapatkereszt, II oszt. német vaskereszt, Vörös kereszt, tiszti keresztje II. oszt. [1916. jún. 3. német nyelven], katonai érdemkereszt III. osztálya [1916 XII. 11. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül. Német nyelven.], hadirokkant érem, Királyi porosz vaskereszt 2. oszt. [1917. 145. ] stb. Igazolványt kapott a „Hadirokkant jelvény (érem)” viselésének jogosultságára a sebesülési érem szalagján. Sipos Ezredes fotója szerepel a Magyar hősök. 1914-1916. A hősök képei kiadványban is.[210] Székesfehérvár szabad királyi város díszpolgára. [1918. évi jan. 28-án tartott közgyűlés alapján. A közgyűlés nevében Dr. Kerekes Lajos sk. főjegyző, Dr. Saára Gyula sk. polgármester. 1918. III. 27.]

          

                      Sipos Gyula díszpolgári oklevele, 1918.

„Díszpolgári oklevél. Székesfehérvár szabad királyi város törvényhatóságának közgyülése, polgármestere és tanácsa a városi polgárság nevében emlékezetül adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy ezen oklevelünk keltének helyén és idejében egybeseregelvén a város polgármestere és tanácsának előterjesztésére méltóságos márkosfalvi Siposs Gyula m. kir. honvédezredes urat, a székesfehérvári l7. sz. honvéd gyalogezred minden tiszteletreméltó vitéz parancsnokát a legnemesebb katonai jellem mintaképét fiaink iránt úgy a harcok pusztító viharaiban, mint a pihenés életadó óráiban tanúsított feláldozó szeretetéért és gondosságáért, valamint felemelő hazafias és közéleti működéséért, hálánknak ragaszkodásunknak minden időre szóló tanúságtételéül közlelkesedéssel Székesfehérvár szabad királyi város díszpolgárává választottuk. Amely határozatnak megfelelően ezen díszoklevelünket 1918. évi január 28.-án tartott közgyűlésünkből ezennel kiadjuk. A közgyűlés nevében: Dr. Kerekes Lajos sk. főjegyző. Dr. Saára Gyula sk. polgármester.„ 1918. november 19. „Hazaérkeztek a székesfehérvári honvédek. Székesfehérvárról jelentik: A székesfővárosi 17. honvédgyalogezred teljes tábori felszereléssel Sipos Gyula ezredes ezredparancsnok vezetésével az olasz frontról vasárnap reggel hazaérkezett. Az ezred mintegy 150 kilométernyi gyaloglás után Villachban (Ausztria) szállt fel a vonatra és minden akadály nélkül jutott át a határon és a déli vasút vonalán, Csáktornyán keresztül érkezett haza Székesfehérvárra. Az állomáson a Nemzeti Tanács nevében Zavaros István és Velinszky László üdvözölték a derék ezredet, melynek nevében Sipos ezredes mondott köszönetet. Az állomáson a legénységet megvendégelték, majd énekszóval bevonult a laktanyába, ahol példás rendben megtörtént a leszerelés.”[211] Budapesti Hírlap. 1918. „Köszönet és elismerés hazatérő katonáinknak. Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke Dobár Géza ezredeshez, a 40. honvédgyalog-dandár. Reviczky László ezredes, az 1. honvédgyalogezred és Sipos Gyula ezredes, a székesfehérvári 17. honvédgyalogezred parancsnokához levelet intézett, amelyben a Nemzeti Tanács nevében meleg szavakkal hálás köszönetét és elismerését fejezi ki minden tisztnek és közvitéznek a háború során tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásért, a sok szenvedésért és véráldozatért.”[212] Budapesti Hírlap. 1919. március 1. „Tábornokok és ezredesek nyugdíjazása. A hivatalos mai száma közli, hogy a hadügyminiszter …Sipos Gyula ezredest nyugállományba helyezte.”[213] Sipos Gyula részt vett egy ideig Stromfeld Aurél vezérkari főnök irányítása alatt a Tanácsköztársaság harcaiban.[214] [215] [216]1920-ban internálták, de katonai kitüntetései miatt nem bántották, nyugdíjazták. „Sipos Gyula ezredes, mint a 17-es székesfehérvári gyalogezred parancsnoka, a háborúban igen vitézül harcolt és számos kitüntetést szerzett. Székesfehérvár városa annak idején meg is válaszolta díszpolgárává. 1919 áprilisában nyugdíjazták, a kommün alatt tehát csak egészen rövid ideig teljesített szolgálatot. A proletárdiktatúra megbukása után feljelentették (a feljelentő Sréter István, volt honvédelmi miniszter, akit Sipos Gyula rágalmazás címén feljelentett), Sipost, aki ellen meg is indult a tiszti becsületügyi eljárás. Az eljárás teljesen rehabilitálta és valamennyi tiszti fórumon felmentették.”[217] [218] A Sréter Istvánnal folyó per 1922-ben zárult le. Sipos Gyula nyilatkozatából részlet: „ki kell jelentenem, hogy Sréter vádjait akkor vonta vissza, amikor azokat három teljes éven át (1919-1922.) minden képzelhető fórum kivizsgálta azokat alaptalanoknak és valótlanoknak találta. Azok visszavonása tehát nem bírt jelentőséggel az ügy lényegére. Akkor már csak az ellene még folyamatban volt rágalmazás és becsületsértés halmaza címén emelt vádak visszavonásáról lehetett érdemileg szó: ez tisztán tőlem függött, engem pedig főleg azon körülmény vezetett, hogy Sréter - kijelentése szerint - vádjainak alaptalan- ságáról meggyőződött: őt félrevezették.”[219] A Pesti Hírlap 1929. június 23. vasárnapi száma arról tudósított, hogy tiszti arany vitézségi érmet kaptak:…márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok. „A Mária Terézia-rend arany vitézségi érmével kitüntetett tisztek. A hivatalos lap mai száma közli: A kormányzó 1929. május 25-én kelt elhatározása alapján megengedte, hogy az alább megnevezettek a katonai Mária Terézia Rendkáptalan által odaítélt tiszti arany vitézségi érmet viselhessék:… márkusfalvi (helyesen márkosfalvi S. B.) Sipos Gyula….”[220] „A Budapesti Hírlap tudósítása, 1936. A volt Székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog és népfelkelő ezredek) világháborús ezredtörténetét és ezredalbumát a 17-es honvéd gyalogezred volt parancsnoka, márkosfalvi Sipos Gyula ny. á. tábornok állítja össze. Az ezredtörténeti bizottság azzal a kérelemmel fordul úgy a tábori, mint a népfelkelő ezrednél szolgált bajtársakhoz, hogy az ezredekre vonatkozó minden feljegyzéseiket, naplóikat, jegyzeteiket bocsássák sürgősen Sipos Gyula tábornok (Budapest, I., Váralja-utca 15.) rendelkezésére. A jegyzeteket és naplókat felhasználás után mindenki sértetlenül visszakapja.”[221]

Sipos Gyula I. világháborús harcairól két könyv jelent meg:

1. A tizenhetesek. 1914-1917. Emlékkönyv a székesfehérvári honvédek harcaiból. A tizenhetesek közreműködésével szerkesztette Dr. Szabó István. Kiadja a Székesfehérvári Honvédezred. 1918. 171.

2. 17-esek a Világháborúban. 1914-1918. Sipos Gyula. A m. kir. Székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. Tizenhetesek közreműködésével szerkesztette: márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok, a honvéd gyalogezred volt utolsó parancsnoka. Székesfehérvár, 1937. Csitáry G. Jenő könyvnyomda. 372.  Előszót írta: Márkosfalvi Sipos Gyula, ny. á. tábornok.[222]  Reprint kiadás. 2014. Székesfehérvár.

Lázár Miklós a Pesti Napló haditudósítója 1916. augusztus 7-én számolt be a 17-ik honvédgyalogezred történetéről és Sipos Gyula parancsnokról. Sipos Gyula ezredesről ezt írta: „a nyugodt, vasakaratú, a magyar katona mintaképe; teli szeretettel és megértéssel a honvédei iránt A katonái rajonganak érte és vakon követik a parancsait. És ez nagyban hozzájárult, hogy a fehérvári honvédek egy talpalatnyi sziklát sem veszítettek azokból az állásokból, amelyek védelmével megbízattak.”[223] „1935. Megalakult a Magyar Telek-és Villa-tulajdonos Egyesületek Országos Szövetsége, ahol társelnöknek választották meg Sipos Gyula nyugdíjas tábornokot.”[224] „A Budapesti Hírlap tudósítása, 1936. (Ezrednap). A  volt székesfehérvári 17-es honvéd gyalog és népfölkelő ezredek július 19-én tartják ezrednapjukat Sipos Gyula ny. á. tábornok volt  ezredparancsnok részvételével Székesfehérvárott. Az  ünnepség kezdete d. e. 9 órakor a Magyar Király előtt…”[225] Sipos Gyula honvéd vezérőrnagy előléptetése nyugállományú ezredessé. Ülés: 101. jkv. 1946. április 18. Nagy Ferenc kormánya.[226] Sipos Gyulának 1946-ban felajánlották neki az újjáalakuló honvédség első miniszteri tárcáját, amit Ő, korára való tekintettel nem fogadott el.[227] 1946. július 16-án Jászberényben kapta meg a Tombor Jenő vezérezredes, Honvédelmi miniszter levelét, amiben közli: „Értesítem Vezérőrnagy Urat, hogy előterjesztésemre a Miniszterelnök útján a Köztársasági Elnök Úr a honvédség nem tényleges állományába a I. Tábornoki karban 1946. április hó 1-ével, 1946. április 1-i ranggal nyugállományú altábornaggyá előléptette”[228] Sipos Gyula emlékének ápolása Székesfehérváron: A Székesfehérvári Helyörökség történeti Emlék-gyűjtemény nagytermében (Székesfehérvár, Tiszti Klub)[229] elhelyezésre került a Sipos Gyuláról készült festmény, amit a Budapesti Hadtörténeti Múzeum adott át, Sipos Gyula székesfehérvári díszpolgári oklevele[230], amit Sipos Gyula rokona dr. Sipos III. Béla adott át. 2011. július 18-án (a Magyar Királyi 17. székesfehérvári honvéd gyalogezred emléknapja) került sor márkosfalvi Sipos Gyula magyar királyi ezredes (az ezred egykori parancsnoka) szobrának avatása. Alkotó: Horváth Lajos. Helye: Székesfehérvár, Tiszti Klub (az ezred egykori laktanyája) Malom u. 2. Székesfehérvár MJV Közgyűlése Sipos Gyula emlékére díjat alapított, melyet minden évben egy székesfehérvári katona érdemeit elismerve adnak át. Az első átadás 2012. májusában történt, Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében. Somogyi Győző festőművész, aki 100 magyar hős arcképét festette meg és kiadta. A Magyar hősök arcképcsarnokában Sipos Gyula festménye is található.[231] 100 esztendeje nevezték ki Sipos Gyula ezredest a Magyar Királyi 17 honvéd gyalogezred parancsnokának. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete erre emlékezve megemlékezést és koszorúzást szervezett 2015. január 26-án a Farkasréti temetőben Márkosfalvi Sipos Gyula altábornagy a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred egykori parancsnokának, Székesfehérvár Város Díszpolgárának sírjánál. 2016. november 18-án Székesfehérváron mutatták be a „Csak még egyszer előre” c. Burján Zsigmond filmjét, ami emléket állított Sipos Gyulának is.[232]

                            

 Sipos Gyula ezredes, 1896-ban és 1917-ben.

      

Sipos Gyuláról készült festmény.

                   

          Sipos Gyuláné, Mazaly Etelka. 1903. január 16.[233]

Sipos Gyulának és feleségének Mazaly Etelkának a sírja.

Sipos Gyuláról készített filmbemutató (2016.) és a szoboravatás (2011.)[234] képe. Székesfehérvár.

Megemlékezés Sipos Gyula sírjánál. 2015. január 26. A sírnál a megjelent rokonok: Nedeczky Ildikó, Sipos Dóra, Jakó Edit, Sipos Béla, Jakó Edit két fia: Kóta Emőd és Paál Bese.

K1. Gabriella, (Babi) (*Pécs, 1904.-†Budapest, 1955.

október. 31. A gyászértesítő alapján hosszú és gyötrő szenvedés után halt meg. A halál oka, mint édesanyjánál is a rákos daganat volt. Budapesten a Farkasréti temetőben van a sírja.) Θ Fedák Béla. Budapest, 1927. december 14. Házasság. Márkos- falvi Sipos Baby és Fedák Béla f. hó 14-én 1/2 l órakor tartják esküvőjüket a Krisztina-téri templomban. Tanúk; menyasszony részéről Oberham- mer Antal orsz. gy képviselő, vőlegény részéről dr. Gárdonyi Albert egyetemi m. tanár, főlevéltáros.[235] Sipos Gabriella sírja a Farkasréti temetőben van.[236]

K2. Mária (Mici) (*Pécs, 1905. augusztus. 4.-†Buda-

pest, 1998.) 1. Θ Bocsor Géza II. (*1902. október 16.-†Budapest, 1973. január 28.) Budapest, 1938. július. 7. Elváltak 1947-ben. Bocsor Géza II. szülei: Bocsor Géza I. q Körösy Paula. (2. q Hanny Katalin.)

J5. Béla I. mérnök. (*Márkosfalva, 1875. szeptember 16. – †Székelyudvarhely, 1967. december 3.) 1875. szeptember 16-án született és szeptember 26-án keresztelték Sipos Bélát, szülei Sipos György és Kovács Róza. Keresztszülők kézdivásárhelyi Kovács Károly és neje Csiszár Anna. Pap Bodola Sámuel.  Bába Bak Mari. Θ Fodor Malvin[237]. (*1884. szeptember, 16.-†Kolozsvár, 1962. november 20.) [Fodor Malvin szülei: Dr. Fodor Béla orvos (*1846. november, 25.-†1918. szeptember, 29.) q Reuss Malvin Lujza (*1862. december, 24.-†Kolozsvár, 1941. október 7. A házsongárdi temetőben van a sírja, leányával és vejével)]  Sipos György: Részletek apai nagyapám Sipos Béla I. „valóság-meséjéből” (Székelyudvarhelyen – 90 évesen, bal oldali bénulás után ágyhoz kötődve [238]) ..Amit most elmondok, tudjátok meg, hogy mind igaz, úgy mondom el ahogy annak idején történtek a dolgok….1895 őszén mentem fel Budapestre, hogy beiratkozzak a Királyi József  Műegyetem Mérnöki karára. Ott felkerestem rokonunkat Bodola Lajost, aki akkor fiatal tanár volt a Technikán. Mikor én felmentem, akkor Ő azt mondta, hogy majd ki fog járni egy stipendiumot részemre. Mert az érdekes volt, tudjátok, hogy én kb. 60 forinttal a zsebemben mentem fel Budapestre, hogy 4 évet végezzek….Ha a vonalzókat, ceruzákat, kirglit s’ rőf papírokat számítom, hát kevés volt a „lényeg” ! Hát az első esztendő nagyon keserves volt, mert a kérést beadtuk, de a stipendium késett, egyelőre nem volt - mondhatni egy krajcárom se… A stipendium állt évi 500 forintból, melyet havi részletekben adtak….képzeljétek a kirgli maga - nem is tudom mennyi, 30-40 forint volt… Hát aztán valahogy kihúztam…. Aztán volt Salamon Ferenc történetíró… Nahát ennek a Salamon Ferencnek a mostoha lányát vette el a rokonunk, ez a Bodola Lajos aki a geodézia tanára volt a Technikán mikor én Pestre kerültem.” Sipos Béla I. 1904-1912 között mérnök volt Rimaszombatban, és ott nősült. 1912-ben Dévára került, fiai ott jártak a reáliskolába. 1920-ban a román kormány Székelyudvarhelyre nevezte ki főmérnöknek a megyei és állami utak és hidak fenntartásához. 1929-ben nyugdíjba ment és 1930-ban Kolozsvárra költözött. Anyósa özvegy Fodor Béláné, sz. Reuss Malvin is velük élt 1941-ben bekövetkezett haláláig. 1965-ben Géza fiához Székelyudvarhelyre költözött egy enyhe agyvérzés után, ott halt meg, de Kolozsváron temették el.

              

            Sipos Béla I. 1906. k. és az I. világháborúban.1915.[239] [240]

                          

Sipos Béla, Fodor Malvin és Fodor Béláné sírja a Házsongárdi temetőben.^[241]

K1. Béla II. Dr. (*Rimaszombat, 1904. augusztus 8.-†Budapest 1980. szeptember 17.) Jogász, államügyész. Θ Szakács Dóra (*Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. május 28.) Sajóudvarhely 1944. május 25. Életrajza a megmaradt dokumentumok alapján. Iskoláit a Dévai Áll. Főreáliskolában (I-IV. o.-t), majd a Székelyudvarhelyi Református Főgimnáziumban (V-VIII-t) végezte el. 1923. július 10-én kelt Gimnáziumi érettségi bizonyítvány alapján jeles eredménnyel érettségizett. (Fizika és Rajz jó, a többi tárgyból jeles). Erkölcsi magaviselete jó. A következő nyelveket tanulta (román, magyar, latin, francia, német, angol, görög). A vizsgálóbizottság tagjai voltak: Szabó Árpád, a latin nyelv és irodalom tanára, Dr. Kósa János a román nyelv és történelem tanára, Finta Gergely a magyar nyelv és irodalom tanára és Csefó Sándor a matematika és fizika tanára. Igazgató: Szabó András, a vizsgáló bizottság elnöke az érettségin Dr. Gyárfás Pál. Sipos Bélát főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánították. Érdekesség, hogy alkotmánytanból és közgazdaságból volt akkor érettségi. 1918. május 9.-én konfirmált Déván. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte. (1924-27). Közben (1923-24) a grázi egyetemen és a miskolci jogakadémián is folytatott tanulmányokat. Ismertebb professzorai, akiknél tárgyakat felvett: Sztehló Zoltán (ismertem, a leány unokáját matematikára tanítottam 1969-ben.) (római jog), Balás Károly (közgazdaságtan), Kenéz Béla (statisztika), Navratil Ákos (pénzügytan) Szekfü Gyula (magyar. tört. 1526-1604). Sipos Béla 1935.-1939. között tisztségviselőként, 1935. július 16.-1939. június 1. között adóhivatali szakra beosztott havidíjas hivatalnokként a székesfőváros (Budapest) szolgálatában állott. Együtt dolgozott Ságvári Endrével. 1937. október 7.-én dr. Sipos Béla adóhivatali szakra beosztott havidíjas hivatalnokot a VIII/A adókerületi adószámviteli hivataltól a IX. kerületi elüljárósághoz helyezte át Budapest polgármestere, Szendy Károly.[242] Állásáról 1939. január 1. hatállyal lemondott.1939. március 30-án a m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék tanúsítja, hogy Dr. Sipos Béla a m. kir. “Mária Terézia” 1.honvéd gyalogezredbeli  zászlós. hadbíró jelölt a hivatásszerű hadbíró jelöltek számára előírt honvéd hadbíró vizsgát megfelelő eredménnyel letette.  1939. május 15.- 1940. augusztus Kassára helyezték a VIII. hadtest bíróságára, hadbíró volt. Utána Nagyecseden dolgozott XII. Hadosztály hadbíróságon. Magyar Távirati Iroda, 23. kiadás. 1941. szeptember 18. (Birósági kinevezések) dr. Sipos Béla hadbiró főhadnagyot a marosvásárhelyi királyi ügyészséghez ügyésszé az igazságügyi miniszter kinevezi. 1941. évi november hó 1-ével dr. Sipos Béla III. hadbíró-főhadnagyot saját kérelmére tartalék-állományba helyeztem, közvetlen állami szolgálatba történt átlépése folytán. Vitéz Bartha Károly, honvédelmi miniszter.  s. k.[243] Magyar Távirati Iroda, 31. kiadás. 1942. május 6. Az igazságügyi miniszter dr. Sipos Béla marosvásárhelyi királyi ügyészt a pestvidéki királyi ügyészséghez ügyésznek kinevezi.[244] 1941. október 30. és 1942. május 2. között tehát Marosvásárhelyen dolgozott államügyészként,[245] majd saját kérelmére a Pestvidéki kir. ügyészségre helyezték át, s állását 1942. május 3.-án foglalta el. Magyarország tiszti cím- és névtára. 50. évfolyam. 1943. Magyar királyi igazságügyiminisztérium. (630.) 7. Pestvidék. (Budapest, II. Fő utca 70. II. emelet) Ügyészek: Sipos Béla dr. A kinevezését 1944-ben megerősítették.[246] 1947. január 1-től, mint pestvidéki ügyészt a VI. fizetési osztály 2. fokozatába léptették elő. 1944. december 14-től 1945. június 4-ig Sopronban lakott, mind állami ügyész és tartalékos hadbíró hadnagy. Nyilatkozat igazolja (aláírták Erdős Ferenc, Szalay Géza, Thirring Lajosné), hogy “ez idő alatt sem nyilasokkal, sem németekkel nem érintkezett, semmiféle politikai pártnak a tagja nem volt és úgy magatartásában, mint kijelentéseiben mindig németellenesnek és demokratának mutatkozott. ”Nevezett az úgynevezett nyilas kormányzat idejében teljesen visszavonult életmódot folytatott és gyakran kijelentette, hogy ezt a bandát megveti és velük semmiféle közösséget nem vállal.” (Sopron, 1945. július 14.) 1944.-ben (július végén) nősült, felesége Szakács Dóra 1948. november 22-én kelt Rádió műsorvevő engedély bizonyítja, hogy már Budapesten lakott, II. kerület, Görgei Artúr (később Varsányi Irén utca) 17. II. e. 4. alatt, feleségével Szakács Dórával. Sopronban a Szinház u. 19.-ben laktak 1945 július végéig. 1949. június 30-án felmentették állásából, saját kérelmére, hatósági orvos- bizonyítvánnyal igazolt tartós szolgálatképtelenség miatt. Beszámítható szolgálati ideje 13 év 11 hó 13 nap, plusz 5 év, így összesen 19 év. Fizetése 58 %-a 399.-Ft, 4 fillér) lett a nyugdíja, amiből megélni nem lehetett. Aláírta a felmondó levelet Menráth István miniszteri tanácsos. Ügyvédi kamarai bejegyzési kérelmét elutasították, mivel az 1949. augusztus 1-én kelt Hatósági erkölcsi bizonyítvány szerint “államvédelmi szempontból kifogás alá esik”.(2. Ker. Kapitányság indoklást nem adott). 1951. augusztus 1. és 1952. március 28. között segédmunkás, majd raktárkezelő  (Műszaki Árut Értékesítő Vállalat, Bp. VI., Bajcsy-Zs. ut 53.), majd tisztviselő és kereskedelmi ügyintéző 1952. március  28. - 1953. június 25. (Főv. Bőrhulladék Feldolgozó Váll. Bp. VIII. Eszperantó u. 34.) 1953. október 1.- 1954. július 15. statisztikus, majd adminisztrátor (Minőségi Kelmefestő Vegyi- és Fehérnemű-tisztító Szövetkezet VII. Sági u. 10.) 1954. december 27-én a Budapesti Ügyvédi Kamara Tagfelvétel Tárgyában Eljáró Bizottsága felveszi az ügyvédek névjegyzékébe és Hatvanba helyezi. (Többszöri fellebbezés után, Nagy Imre 1954. jan. kormányprogramjának hatására történt a rehabilitáció.). Hatvanba helyezés azonban állandó ingázást jelentett, amit nehezen bírt. 1955. január 14.-én foglalhatta el állását Hatvanban. Ezt nem tette meg, s csak 1956. február 9.-1957. február 8. között volt tagja a Hatvani Ügyvédi Munkaközösségnek. (1957. február 8.-án kizárták). 1958. augusztus 18. kelt határozat szerint az ügyvédi hivatásgyakorlására nem alkalmas. Indoklás nincs. 1959. január 29. -1961. március 20. között fiókraktáros (Műszaki Bőrárú Ponyva és Sportcikk Készítő K. Sz. Bp. VI. Hajós u. 21.) 1961. március 20. -1967. április 30. között leltározó (az “Elzett” Fémlemezipari Művek Irószer Gyár-egységénél Bp. X. Gyömöri út 61.). Ezt követően nyugdíjas. 1960 április 12-től Bp. VI. Szinyei M. u. 1-be költözött családjával. Sipos Mária (Manci) halála után debreceni házát örökölte. Súlyos betegség után 1980. szeptember 17-én halt meg korházban.  1990-ben Kulcsár Kálmán ig. min. rehabilitálta. Barátai voltak Horty László fogorvos, Dr. Aszalos Zoltán.

                                               

                                            Dr. Sipos Béla. 1922.

              

Dr. Sipos Béla és Szakács Dóra sírja a Deáktéri

Evangélikus urnatemetőben.

L1. Dr. Sipos Béla III. (*Sopron, 1945. április 7.-) Θ dr.

RédeyKatalin (*Balasagyarmat, 1947. január 14.-) Bp. 1970. szeptember 26. 1971 óta Pécsett élnek.

     M1. Dr. Sipos Béla IV. (*Budapest, 1971. szeptember 12.

) 1. Θ Dr. Herédi Erika (*Pápa, 1973. szeptember 29.- ) 2000. július 8. Elváltak. 2012. 2. q  Göntz Krisztina. (*Zalaegerszeg, 1982. december 21.-) 2015. május 30.

N1. Sipos  Béla V. Máté. (*Győr, 2003. június 24.)

       Herédi Erikától.

  N2. Sipos Bertalan. (*Győr, 2009. október 31.) Heré-

        di Erikától.

 N3. Sipos Dóra, Mária. *(Győr, 2016. február 8.)

        Göntz Krisztinától.

 M2. Dr. Sipos Balázs. (*Budapest, 1972. október 17.-)

1. Θ Kész Lívia, 2006. október 28.  Elváltak 2009. január 2. 2. Θ Hámori Tímea (*1972. március 21.-) 

N1. Fábián Rebeka. (*Pécs, 2007. március 21.-) Apja  Fábián Márk.

N2. Sipos Hédi. (*Pécs, 2010. október 27.-)  

 L2. Sipos Dóra dr. (*Budapest, 1947. január 17.-) Közgaz-

        dász.

 L3. Sipos Judit. (*Budapest, 1951. szeptember 9.-) 1. Θ

Berczi Károly I. 2. Θ Hrivnak Miklós (Budapest, 1957. május 23.-)

M1. Berczi Károly II. (*Budapest, 1975. november 16.-)

Θ Gere Szilvia (*1976. július 5.-) q 2001. július 30. Gere Szilvia szülei Gere Sándor I. (*1949. május 28.-) 1. Q Pásztor Mária (*1952. február 10.-) 2. Q Geréné Váncsa Erzsébet (*1959. december 28.-) Gyermekük Gere Sándor II. (*1988. április 20.-)

        N1. Berczi  Melinda. (*Dunaújváros, 2004. szept-

              ember 27.)

M2. Berczi Judit. (Budapest, 1977. március 17.-) Ka-

nada. q (élettárs, elváltak) Ty Hamilton. (*Kanada, London, Ontario, 2011. március 14.-)

N1. Hamilton Vanessa Rylee. (*Kanada, London,

      Ontario 2006. július 15.-)

N2. Hamilton Jaylin Remy. (*Kanada, London,  2011. március 14.-)

M3. Hrivnak Krisztián.  (*Bécs, 1988. április  24.-) q

      Leah Pearce. (*1989. február 4.-)

       N1. Hrivnak Henrix. (*Kanada, Vancouver, 2012.

          október 16.-)

       N2. Hrivnak Alder. (*Kanada, Vancouver, 2015.

               július 12.-)

K2. Géza I.[247] (*Rimaszombat, Gömör megye, 1905. november

8.-†Székelyudvarhely, 1993. április 16.)[248] Θ Csató Irén (*Székelyudvarhely, 1911. július 14.-†Székelyudvarhely, 1992. január 4.) Θ Székelyudvarhely, 1934. szeptember 23. Református pap. (1932.) Sipos Géza I. Reáliskolai bizonyítványai megőrződtek, ennek alapján először Déván tanult, 1915. és 1919. között, eredményei általában jelesek. 1923.-ban Székelyudvarhelyen érettségizett szintén jeles eredménnyel. Két évig kőművesként dolgozott, majd két évig Bukarestben építész iskolán volt.[249] 1928-ban kezdte meg tanulmányait a Református Theológiai Fakultáson Kolozsvárott. Leckekönyve alapján megállapítható, hogy pl. héber nyelvet Kecskeméthy Istvántól, filozófiai és teológiai ismereteket Tavaszy Sándortól, a magyar ref. egyház történetét Nagy Gézától, egyházi éneket Nagy Gerőtől, görög nyelvet Maksay Albertől, közegészségtant Török Imrétől tanult. Tanárai több tárgyat oktattak. Tanulmányait 1932.-ben fejezte be Kolozsvárott. Minősítési lapja megmaradt, ennek alapján lelkészképesítő vizsgát 1933.-ban, vallástanári vizsgát 1942.-ben szerzett. Szaktárgya: vallástan. Több tudományos dolgozata jelent meg.[250] Lelkipásztori szolgálatra 1933. november 26.-án szentelték fel Kolozsvárott. 1932. szeptembertől tényleges hitoktatói szolgálatot végzett Kolozsvárott és Tordán. 1941 szeptemberétől hitoktató lelkész Székelyudvarhelyen. Hivatali esküt 1942. október 17-én tett Székelyudvarhelyen. 1933. és 1941. között segédlelkész, 1941. és 1945. között vallástanár, 1945.-ben a Székelyudvarhelyi Ref. Leánygimnáziumban igazgató, rektor professzor.[251] A minősítési lapja Sipos Gézának itt végződik, 1945. után családját nem tudta eltartani és ezért könyvelőként helyezkedett el.  1990. január 14-én a Szabadság című napilapban „Élő történelem” címen vezércikk jelent meg, Kik védték Tőkés László igazságát, melyben az 1989. november 21-én kelt állásfoglalást aláírta id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Sipos Géza nyugdíjas tisztviselő, presbiter is. Hobbyja a bélyeggyűjtés volt.[252]

  

                                                                                              Sipos Béla és Sipos Géza. 1941. k.

                                                                                      Sipos Géza I. Csató Irén, Sipos Béla Sipos

                                                                                           Géza II., Sipos György és Sipos Katalin. 1943.

    

                                                                                 Sipos Géza és felesége Csató Irén sírja a Székelyudvar-

                                                                                helyi református temetőben. 2000.

L1. Géza II. (*Székelyudvarhely, 1935. november 6.-

      †Székelyudvarhely, 1975. május 10.)

L2. Katalin. (*Székelyudvarhely, 1938. február 7.-†

      Székelyudvarhely, 2016. február 14.) Agrármérnök.

L3. György. (*1942. augusztus 31.-) Bányamérnök, geoló-

gus. Θ Geng Gizella. (*Nagybánya,1951. február 17.-) Θ 1973. április 21.

[Geng Gizella szülei: Geng János (*1920.-†1975) és  Szabó Gizella.]

M1. Sipos Gábor. (*Balánbánya, 1975. február 20.)

M2. Sipos Réka. (*Csíkszereda, 1979. május 18.)

M3. Sipos Hunor. (*Csíkszereda, 1989. május 14.)

L4. Árpád I. (*Székelyudvarhely, 1944. június 8.-)

Asztalos mester. Θ Benedek Mária (*1948. január 2.-) Gyermekeik és unokáik is Székelyudvarhelyen élnek.

     M1. Katalin. (*1971. április 19.-) Θ Pap Levente. Szé-

           kelyudvarhely.

            N1. Pap Tamás. (*1991. november 10.-)

            N2. Pap Hunor. (*1996. július 25.-)

     M2. Mária. (*1973. április 1.-) Θ Czerják Attila.

             N1. Czerják Attila. (*1993. április 2.-)

             N2. Czerják Izabella. (*1995. július 28.-)

     M3. Árpád II. (*1979. július 21.-). Θ Balázs Irén.

            (*1979.) Elváltak.

             N1. Zsolt. (*Székelyudvarhely, 2002. június 27.-)

J6. Sipos Géza (*Márkosfalva, 1877. november 23.-†

1877. december 7.) 1877. november 23-án született és december 7-én keresztelték Sipos Gejzát, szülei Sipos György és Kovács Róza, Keresztszülők Bodola Janka, Kovács Károly, Csiszár Anna. Pap Bodola Sámuel. Bába Tompáné.

J7. Etelka. (*Márkosfalva, 1881. október 11.-†Barot, 1950. március 7. A halál oka szívbénulás. Sírja Kézdivásárhelyen.) (anyja Kováts Róza) Θ Jakó Pál (1879. február 2.-†Kézdivásárhely, 1965). (Folytatás a lisznyói Jakó családfa) Márkosfalva, 1904. július 17.

J8. László. (Márkosfalva, 1892. december 9.-†Kolozsvár,

Házsongárdi temető, 1964. október 15.) 1892. december 9. született és december 18. keresztelték Sipos Lászlót, szülei Sipos György birtokos és Hadnagy Ottilia. Laknak a Márkosfalvi temető után, keresztszülők Hadnagy Pál ifjú legény és Hadnagy Mária hajadon. Bába Bakk Mária. Keresztelő pap Kelemen Győző. Matematika tanár. Θ Csekme Irma (*1894.-†Kolozsvár, Házsongárdi temető, 1980.) 1922. k. „Márkosfalvi Sipos László, Márkosfalva, t. főhadnagy, 1915 április 1-én vonult be a táb. [tábori] ezredhez, s részt vett annak súlyos küzdelmeiben a Kárpátokban, az olasz, orosz és újból olasz harctéren, rövid megszakításokkal a háború végéig. Kitüntetései: Br. kat. é. é. [bronz katonai érdemérem] II. o. e. v. é. [másod osztályú ezüst vitézségi érem], Br. v. é. [Bronz vitézségi érem] Károly csapat kereszt.)”[253]. A kötet végén Sipos László fényképe is megtalálható a 17-esek fényképei között. A másik fotó az egyetemi bizonyítványában volt 1919-ben. Kolozsvár, a Mathematika és természettudományi Karnak 360-1918/19 sz. 1919. május 5-én kelt határozatával egy katonai félévet tanulmányi idejében beszámított. 1919. május 7. Tanulmányait 1912. szeptember 11-én kezdte meg a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen, de katonai szolgálata miatt csak 1919-ben végzett. Tanárai között volt többek között Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Tangl Károly, Farkas Gyula.

                    

                       

  Sipos László 1917-ben és 1919-ben.

            

Sipos László gyászértesítője. Kolozsvár. 1964.

Sipos László nyugalmazott tanár életének 72., évében 1964. október 15-én rövid szenvedés után Kolozsvárt elhunyt. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Gyászolják özvegy Sipos Lászlóné, szül. Csekme Irma neje, Sipos György fia és felesége, Sipos Julika unokája. Sipos Béla testvére, Incze Árpádné, szül. Csekme Olga és Csekme Margit sógornői.

                        

Sipos László és Csekme Irma sírja a Házsongárdi temetőben.[254]

K1. György (*Kolozsvár, 1925.-†Bukarest, 1982. október 19.) q N. Corina. 1956. k. „Sipos György mezőgazdasági szakíró. Életéről csak bizonytalan adataink vannak: 1948-ban végzett a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémián, utána egy évig tanársegéd volt ugyanott, majd Bukarestbe került; a lovrini, majd a funduleai kutatóközpontban dolgozott haláláig. Egy, a szerzők nevének feltüntetése nélkül kiadott kötet, Az agronómus kézikönyve (Bukarest, 1954), majd Az öntözés gyakorlata (uo. 1973) társszerzője (utóbbi D. Mureşannal, Nagy Zoltánnal és Titz Lajossal). A hetvenes években az Analele ICCS (Brassó), Analele ICCPT (Fundulea), Probleme Agricole, Revista de Protecţie vegetală – Cereale şi plante tehnice közölte a cukorrépa, gyapot, kukorica termesztésére, öntözésére, szerves trágyázására, a talaj előkészítésére vonatkozó, román társszerzőkkel írott tanulmányait.”[255] Az 1971. és 1974. között megjelent Mezőgazdasági Útmutatóban is publikált. Rostás Zoltán[256] interjúja[257] alapján meghalt 1982. október 19-én 59 éves korában. Ennek alapján 1924-ben született és szüleinek házasságkötési időpontja 1922-re tehető. Sipos György 1947-től végzett kutatómunkát, a Bethlen kollégiumban végezte középiskoláit, majd Kolozsvárt tanult, végzés után a tanügyben dolgozott, a bánsági Lovrinban (Temesvár és Arad közelében) kutató volt. 1967. és 1982. között Funduleán[258] (Bucuresti közelében) intézetvezető volt és az öntözéssel foglalkozott. Sipos Katalin kiegészítései: Sipos Györgyöt a Bukaresti református temetőben (Lutherana, a magyar templom kertjében van a temető) temették el. Feleségének keresztneve Corina, román nő volt, aki Izraelbe települt és ott elhunyt. Júlia leányuk férje német, keresztneve Helmult, akivel Németországba települtek. A házasságkötésük valószínű időpontja 1956, Sipos Júlia 1958 körül születhetett.

                                                                              L1. Júlia.

                F2. Mózes I. (*Márkosfalva, 1735. k.) 1. q N. N. (*1738. k.-†Márkosfalva, 1782. április 18.) 2. q

                      Gyöngyös (csernátoni) Istvánné. Márkosfalva. 1782. november 12.

                       G1. Mária. (*Márkosfalva, 1759. március 8.-)

                       G2. András. (*Márkosfalva, 1762. április 12.-)

                       G3. Mózes II. (*Márkosfalva, 1765. szept. 28.-)

                       G4. N. (-†Márkosfalva, 1770. április 2.-)

D3. Gábor. (*Márkosfalva, 1666. k.-) Említve 1683. évi bécsi hadjárat után. Θ Aszalos Ilona.

E1. Sámuel I. (*Márkosfalva, 1700. k.-†Nagyenyed, 1750. után) 1750. Nagyenyeden ta-

      láljuk. q Dobolyi Anna.

 F1. Sámuel II. szűcsmester (*Márkosfalva, 1735. k.-†Nagyenyed, 1769. k.) aki családjának címeres levelét 1766-ban a Marosvásárhelyi királyi táblán átíratta. q Kovács Katalin.

G1. Pál.  (*Nagyenyed, 1759. október 16.-†Szászváros, 1816. szeptember 15. Tordos község[259] [260]lelkészeként (1810.-1816.) halt meg tífuszban. Holttestét Szászvárosból Tordosra visszavitték, és a legvalószínűbb, hogy a templomot szegélyező területen temették el.)  [261] [262] [263] Sipos Pál életrajza [264] [265] [266] [267]: „ref. pap, tanár, matematikus, filozófiai író.[268] Nemesi előneve Márkosfalvi volt, de ő nem használta. Családjában a szűcsmesterség apáról fiúra szállt. Ezt a láncot Sipos Pál szakította meg. 1775-től Nagyenyeden tanult. A nagyenyedi református Bethlen-kollégiumban matematika tanára Zabolai Kovács József volt (aki Baselben Bernoulli Jánostól tanult matematikát és Bernoulli Dánieltől fizikát, Párizsban pedig kapcsolatba került többek között Clairautval is). A kiválóan tanuló Sipos egy ideig a Teleki-család házi nevelője, 1783-tól 1787-ig akadémiai rektor volt a szászvárosi református iskolában. 1787-től 1791-ig az ifjú Teleki József gróf nevelőjeként rendelkezésére állt a gróf hatalmas, jelentős matematikai műveket is tartalmazó könyvtára. Az ifjú gróf apja, maga is kitűnő matematikus, Bernoulli Dániel és Clairaut magántanítványaként nyerte ilyen irányú ismereteit. Az ő segítségével vált lehetővé Sipos külföldi tanulmányútja. 1791-től 1797-ig Odera-Frank- furtban, Göttingenben, Bécsben tanult. 1798. november 25.-től újra átvette a szászvárosi iskola vezetését, most már „recrtorprofessor” címmel. 1805-től matematikatanár a sárospataki református kollégiumban.[269] [270] 1810-től haláláig református pap Tordoson. Hírnevét a berlini tudományos akadémia által kiadott és aranyéremmel jutalmazott matematikai dolgozata alapozta meg.[271] [272] Az ellipszis kerületének meghatározására ma is kitűnő közelítő szerkesztési eljárása épp úgy elismerést érdemel, mint a körív tetszőleges arányban történő felosztására alkalmas izométernek nevezett, csigavonal (kochleoid) élű vonalzója. Ő használta először Magyarországon szögmérésre a negyedkör tízes rendszerű törtrészeit, és trigonometrikus táblájának szerkezete egyetlen a maga nemében. Sipos Pál az első magyar matematikus, aki önálló felfedezéssel gazdagította tudományát.[273] A sárospataki ref. kollégiumnak 1810-ben kitűnő matematika tantervet készített. Mint filozófus Kant és Fichte követője.[274] [275] Az 1810-es években barátaival: gróf Gyulai Lajossal, Döbrentei Gáborral, Buczy Emillel egy tudós társaság létrehozásán is fáradozott. Szépirodalommal is foglalkozott, több alkalmi verse ismeretes. – F. m. Beschreibung und Anwendung eines mathematischen Instruments für die Mechaniker, zur unmittelbaren Vergleichung der Circulbogen (Sammlung deutscher Abhandlungen 1790 – 91, Berlin, 1796); Specimen novae tabulae trigonometricae… (Pozsony, 1807). – Irod. Dósa Dénes: A szászvárosi ref. Kun-kollégium története (Szászváros, 1897); Dávid Lajos: Magyarok a világkultúrában. Matematikusok és fizikusok (A Magyarság évkönyv 1926.); Fogarasi Albert: Sipos Pál (Enyedi Hírlap, 1931. ápr. 12.); Woyciechowsky József: Sipos Pál élete és matematikai munkássága (Bp., 1932); Makkai Ernő: Sipos Pál és Kazinczy Ferenc (Kolozsvár, 1944); M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században (Bp., 1964).” Ponori Thewrewk József: Sipos Pál élete. Jelezte: OSzK Quart. Hung. 2658. p. 2. Kaziczy Ferenc (1759–1831)  Prof. Sipos Pálhoz[276] címmel verset írt hozzá. A legutóbbi megemlékezés: 200 évvel ezelőtt halt meg Sipos Pál.[277] Sipos Pálról nem maradt fenn sem festmény, sem metszet, sem rajz. Szerencsére tanítványa, Ponori Thewrewk József a máig kéziratban maradt életrajzban külsejét is leírja: „Termetére nézne törpe volt, zömök testalkotású, feje középszerű nagyságú, homloka derült, haja barna, s tiszta ábrázata… Továbbá szemei kékellők voltak, [...] s ez igen jól illett neki….. Anyanyelvén kívül tudott görögül, deákul, franciául és németül.” [278] [279]

                                     

Sipos Pál aláírása 1806.[280]

F2. György. (*Nagyenyed, 1738. k.-) q Tétsi Kata.

      G1. József I. (*Nagyenyed, 1765. k.-) 1794-1805. Nagyenyeden.

            H1. József II.

            H2. János.

            H3. Katalin. q Gönczy Márton.

            H4. Júlia.

G2. János I. Csizmadia. (*Nagyenyed, 1777.-Kolozsvár, 1862. április 11.) q

Finta Anna.  Említve. 1794-1805. „Sipos József I. és Sipos János nagyenyedi lakósok 1794-1805. között nemességigazoló pört folytatnak. Nagy-Enyed város előjárósága 1804. május 8-án bizonyítványt adott arról, hogy márkosfalvi Sipos János csizmadia mester igaz nemes szabadságban élő ember. A bizonyítvány hátlapján Sipos János feljegyezte, hogy Sipos Teréz nevű leánya 1805. október 14.-én, Sipos Zsuzsanna pedig 1807. augusztus 5-én született[281].”[282]

                     

                            Sipos János halotti értesítője. Kolozsvár. 1862.

„Sipos Teréz, seborvos néhai Csoma György özvegye, s léánya Boheczel Sándorné sz. Csoma Juliánna; Sipos János és fia György; kir. országos főszámvevőségi számtiszt, Sipos Samu s neje Pénteki Ágnes; Sipos Juliánna s férje Maksai László és fia Miklós, valamint Sipos Klára s férje Jáger Mihály és Teréz leánya bánatos szívvel jelentik Márkusfalvi Sipos Jánosnak, szeretett édesatyjok,- apósuk-, s illetőleg nagyatyjoknak folyó hónap 11-én, délután 4 órakor történt gyászos kimultát. Az istenben megboldogult jámbor életű aggastyán földi pályája 86 évre terjedt, a midőn egy húzamosb ideig tartott öregségi elgyengülés következtében élete világa csendesen kialudt. Az üdvözült hült tetemei a híd-utczai 295. számu halottas háztól egy gyász-ima után folyó hónap 13-ikán délután 4 órakor fognak a közsírkertbe végnyugalomra kisérteni. Mely végtisztesség megadására a résztvevő emberbarátok tisztelettel s szomoruan fölkéretnek. Kolozsvár, április 13-án 1862.”

Kolozsvári református anyakönyv. 1862. április 11. Sipos János 86 éves, tüdőszélhűdés következtében elhunyt, aki 5 gyermek atyja.

H1. Pál. (*Nagyenyed, 1803. k.-†Kolozsvár, 1860.) Sipos Pál megyei tiszti

ügyész 1849-ig, meghalt 1860.[283] q Baritz Amália. (*1806. k.-†Kolozsvár, 1862. után) Fiuk Sipos János 1862-ben, főkormányszéki írnok Kolozsvárott.

I1. János I. (*1838.-†Kolozsvár, 1862. április 15.) q Horváth Berta.

     Kolozsvár, 1858.

        

                Sipos János I. halotti értesítője. Kolozsvár, 1862.   

 „Baritz Amália mint édes anya, Horváth Bertha mint özveggyé lett nő, maga  - s két csecsemői János és Bertha nevükben, megkeseredet szívvel jelentik, hogy az egyetlen gyermek, a forrón szeretett férj és illetőleg atya – Sipos János Erdélyi fő kormányszéki Írnok, élete 25-ik, házassága 4-ik éviben, hosszasan sújtó aszkórban, f. hó 15-én d. e. 10 órakor a halál méjj álmára szenderült. Csak most rendíté meg a házat az ős tölgynek kidölése, s már a gyökértől sarjadzott fiatalt is kivágta a sors irgalmatlan keze. A halál órája és a sir gödör megrázó tekintetek mindenkor: de leginkább egy ifjú ember elhunytakor, kiben egy anya a maga támaszát, a női szív legkedvesebb barátját, s ártatlan gyermekek a szerető atyát vesztették el. Nem értik ugyan még az árvákká lett csecsemők a vesztést: de szívszaggató lesz, mikor kérdezni fogják: hol van a mi atyánk ? Az anyának pedig már most ajkaira illenek:  Ismét keserűséggel illetett engemet az Úr, azért sírok én, mert messze távozott tőlem, a ki vigasztalta az én lelkemet!   És a korán özvegyült nő egyben kócsolt kezekkel, szaggatott szívvel zokogja: Elszakasztotta az Úr az én barátomat! A több nevezetek alatt elsiratottnak kiszenvedett földi része f. hó 18-kán d. u. 4 órakor fog a b. magyarutczai családi házától – rövid ima után – a köztemető nyugalmára kisértetni. Kolozsvártt, april. 16-án, 1862. Az ev. Ref. Főtanoda betűivel Kolozsvártt”

Kolozsvári református anyakönyv. 1862. április 15. Sipos János korm. írnok, 2 gyermek atyja 24 éves korában aszkor gyengeségben elhunyt.

J1. János II. (*Kolozsvár, 1860. k.-)

      K1. János III. q Sándor Anna.

             L1. Zoltán.

             L2. János IV.

J2. Berta. (*Kolozsvár, 1861. november 9.-†Kolozsvár, 1862. ápri-

lis 22. A halál oka aszkor.) Keresztszülők: Salamon József és Berdo Áronné, Szarvadi Károlina. Bába: Vászi Anna.

H2. Teréz. (*Nagyenyed, 1805. október 14.-†Kolozsvár, 1862. után) q

Csoma György sebész orvos. (*1802. k.†Kolozsvár, 1862. előtt.) 1835. k.

       I1. Csoma Juliánna. (*Kolozsvár, 1836.-) q Boheczel Sándor.

Kolozsvári református egyház anyakönyve: 1836. kereszteltem városi Chirurgus (görög-latin Chirurgus = Kirurgus sebész orvos) Csoma Györgynek és Sipos Theréziának Csoma Juliannát. Keresztszülők: Szász Lörintz és Sipos Juliánna, aki Sipos János 4-ik leánya, Sipos Teréz húga.

H3. Zsuzsanna. (*Nagyenyed, 1807. augusztus 5.-†1862. előtt)

H4. Juliánna. (*Nagyenyed, 1809. k.-) q Maksai László.

      I1. Maksai Miklós.

H5. János II.

      I1. György (1844 k.-†1916 után) Θ Császár Kata. (*1866. k.-

†Kunszentmiklós közelében a tassi szeretet otthonban, 1955.) Sipos György vándor kelmefestő, Császár Kata okleveles bába. Sipos György Káposztásszentmiklóson élt, majd Dicsőszentmártonba költözött. Sipos György 1894 körül hagyta el a családját, amikor elmúlt ötven éves, ennek alapján 1844-ben születhetett. Húsz év múlva 1914-ben, amikor hetvenegy éves lehetett Sipos György, megjelent Kolozsvárott lakó unokaöcscsénél, Lengyel Sándor nyomdai művezetőnél, akinek édesanyja (Sipos N.) Sipos György testvére. 1916-ban Sipos György elhagyta a kolozsvári rokonságot és nemsokára Galacból írt, ahol az ottani zsidó temetőnek volt a gondnoka. Azt is megírta, hogy átmegy Törökországba. Ezt követően nem jött hír felőle. Császár Kata szülei: Császár Ferenc és Oprisor Mária.

J1. Etelka. (Dicsőszentmárton, 1890. k.-Orosháza, 1953.)

     Tánctanárnő.

J2. Domokos I. (*Dicsőszentmárton, 1892. augusztus 4.-

†Dicsőszentmárton, 1927. december 22.) Θ Komáromy Graciána (*1900. május 2.– †Dunaújváros, 1990 október 5.) Dicsőszentmárton, 1919 június 7. Sipos Domokos író, költő.

K1. Domokos II.(*Dicsőszentmárton, 1920–†1989) q Solty

       Márta.

H6. Sámuel, kir. országos főszámvevőségi számtiszt. (*1815.-†Kolozsvár,

1878. május 16.) q Pénteki (Pénteky) Anna. (*1831.-†Kolozsvár, 1904. július 19.) Kolozsvár, 1871. Pénteky Anna testvérei: Pénteky Sámuel (*1817.-†Kolozsvár, 1885. április 1.), Pénteky József (*1820.-†Kolozsvár, 1895. december 30.)

               

                    Sipos Sámuel halotti értesítője. Kolozsvár, 1878.

Pénteki Anna a maga, az elhunytnak testvére Sipos Terézia, özvegy Csoma Györgyné és leánya Csoma Lilla-Bohetzel Sándorné, Csoma Teréz és férje Pungur Béla…megszomorodott szívvel jelenti, hogy magyar királyi nyugalmazott számtiszt Sipos Sámuel életének 64-ik, boldog házasságának 7-ik évében Kolozsvárt 1878. május 16-án tüdő-szélhüdés következtében egy jobb hazába költözött.

          

    Özvegy Sipos Sámuelné, Pénteki Anna gyászértesítője, Kolozsvár 1904.

Pénteky Béla, neje Szőts Klára és gyermekei, Pénteky István neje és gyermekei, Pénteky Ágnes és férje, mint unokatestvérei, Pénteky Berta mint nevelt leánya…megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen, forrón szerető nagynéni, illetve rokon özvegy Sipos Sámuelné szül. Pénteky Anna 1904. július 19-én életének 74-ik, özvegysége 24-ik évében Kolozsváron hosszas szenvedés után jobblétre szenderült.

Pénteky Sámuel gyászértesítője, Kolozsvár, 1885.

Pénteky Sámuel (*1817.) 1885. április 1-én reggeli 1 órakor, életének 68-ik évében, végelgyengülés következtében megszűnt élni. Gyászolják: Pénteky István, neje és gyermekei, a megboldogultnak gyermeke. Pénteky József és gyermekei, Pénteky Anna, özvegy Sipos Sámuelné, mint testvérek.

Pénteky József gyászértesítője, Kolozsvár, 1895.

Pénteky József (*1820.) 1848-49-iki honvéd tizedes, 1895. december 30-án d. u. 2 órakor, élete 75-ik évében, Kolozsvártt öregségi végelgyengülés következtében megszűnt éli. Gyászolják: Pénteky Béla, neje, gyermekei, Pénteky Ágnes, mint gyermekei, özvegy Sipos Sámuelné, mint testvére.

H7. Klára. q Jáger Mihály.

I1. Jáger Teréz.

F3. Anna I. (*Márkosfalva, 1740. k.-) q Ábrahám József.

B2. István. (*Márkosfalva, 1586. k.-†Márkosfalva, 1635. előtt) Említve 1621. Sipos Mihály és Si-

posIstván, akiket Fábián Péter márkosfalvi prédikátor Dávid Demeter és Gáll János, mint fogadott bírák 1621. május 13-án Butthka Tamással,[284] bizonyos márkosfalvi pörös jószágra nézve kiegyeztettek. Sipos  István Sipos Bálint fiával 1635-ban a márkosfalvi puskás gyalogok között említtetnek, de megjegyeztetik, hogy mind a ketten lóval mustráltak és hogy “megholt uraiméktól mongyják levelét lenni,” tehát fejedelmi kiváltságlevéllel illetve nemesi oklevéllel rendelkeztek.

              C1. Bálint. (*Márkosfalva, 1628. k.-†1682. után.) Folyfalva, majd Bonyha, református pap. 1682.

február 3-án márkosfalvi birtokát bizonyos folyfalvi (marosszéki) jószágért elcserélte. Később Küküllő megyében Bonyhán telepedett meg és holta napjáig papi hivatalt viselt. Bonyhán szép udvarházat és birtokot szerzett, melyet azonban fiai gróf Bethlen Elekkel bizonyos dányáni (Dányán Bonyha közelében attól északkeletre található) jószágért elcseréltek.

                    D1. József I. (*1668 k.)

                          E1. József II. (*1706. k.)

                                F1. Gábor. (*1752.-†1800.) Említve 1754. 1755. és 1784. november 29. Nemességét

igazolja II. József király. Θ Nagy Mária. Sipos Gábor Bonyháról Koródszentmártonba költözködött, ahol osztályos rokonaival együtt hat egész jobbágytelket (antiqua ussio) és három örökös jobbágyot bírt, s ezen kívül magának különösen is volt Oláh Solymoson egy telkes jobbágya. Kóród Szent Márton adózó közönsége ellen nemességigazoló pört kezdvén a marosvásárhelyi királyi tábla által birtokos nemesnek ítéltetett, mely ítélet 1784. nov. 29-én legfelsőbb helyről jóváhagyatott. Gyermekei nem voltak.

D2. Sámuel I. (*1670. k.) Bonyhán élt.

       E1. Sámuel II. (*1710. k.)

              F1. Mózes. (*1740. k.) Csizmadia mesterséget tanult és 12 esztendeig vándorolt külső

országokban. Annak utána Kolozsvárra telepedett, hol közönségesen bécsi csizmadiának hívták.

G1. Gábor. (†1803. előtt.) Θ Szőnyi Erzsébet. (*1750.-†Kolozsvár, 1829. március

      15.)

       H1. Mária. (*Kolozsvár, 1774. február 12.-)

       H2. József. (*Kolozsvár, 1780. május 3.-†1850. szeptember 20.) Csizma-

             diamester.

G2. Sámuel III. (*1765. k.) 1803-ban kolozsvári polgár, csizmadia mester. A há-

zsongárdi temetőben van eltemetve Sipos Sámuel csizmadia mester, akinek sírján a következő felirat volt: "Sipos Sámuelnek itt van temetése,\Három tsemetével lesz innen kelése"[285]

H1. János szintén kolozsvári polgár és haszonbérlő volt. Nemességét 1824-

      ben igazolta. Ezen ág további leszármazásáról adataink nincsenek.

G3. Zsuzsanna. Θ Matolcsy László.

D3. Pál.

D4. János. 20 éves korában, gróf Bethlen Elek bonyhai tiszttartója volt és a jobbágyok

       agyonverték.

 

 

A Sipos (kézdimárkosfalvi) rokon Barabás (kézdimárkosfalvi), Jakó (lisznyói), Keresztes (nagybaconi), Bodola (zágoni) családfák.

 

A Barabás (márkosfalvi) családfa

 

A Barabás (márkosfalvi) család címere.[286]

 

Kerek pajzsban lovas vitéz jobbjában karddal, a lovas előtt és a lovas mögött két-két szuronyos fegyvertartó katona tiszteleg. A márkosfalvi Barabás családról részletes adatokkal rendelkezünk a szakirodalomban.[287] [288] [289]

          A márkosfalvi Sipos és a márkosfalvi Barabás család közötti kapcsolat: Barabás Mihály II. (1636. körül élt.) második felesége Sipos Kata, Barabás Dániel (*1820-†1871.) felesége özvegy Sipos Sámuelné, szül. Botár Inesz (*1813.-†1895.) és Sipos Zsigmond (*1800.-†1881.) felesége Barabás Róza (*1804.-†1873.).

Típus: I. Név: Barabás de Márkosfalva Mihály. Kiadó: Bethlen Gábor. 1619.08.07 nemességigazolás. Jelzet: F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. L - N°. 80. Honos: Háromszék. Pest. Birtok: N/A. Sorszám: 1b597.[290] (Ld. még MNL OL 1301/1898. sz.)

Típus: K. Név: Szegedy-Maszák de Pest Hugó író n: Barabás de Márkosfalva Adél-Ilona-Mária. gy: 1. Aladár, 2. Elemér, 3. Tihamér-Antal, 4. Árpád-János, 5. Miklós-Ferenc-Hugó, 6. Leóna-Mária, 7. Viola-Petra-Mária, 8. Susette-Hermina-Alíz. Kiadó: Ferenc József |Budapest| 1887.05.25| nemesség és címer adományozása; előnév adományozása; névváltoztatás. Jelzet: K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 641.

 

A1. Barabás Mihály I. székely hadnagy címeres nemeslevelet Bethlen Gábortól 1619. augusztus 7-én

nyert. Barabás Mihály I. Márkosfalván 1614. febr. 17-23.[291], majd 1619. július 13. is[292] lófőként lovon lustrált. 1614. febr. 17-23. két zsellére mint gyalog lófők lustráltak, ezek: Borsai István és Pál Péter. 1614-ben Barabás Gergely meghalt, özvegye 1619-ben még élt, egy leánya van. Barabás Gergely Barabás Mihály testvére vagy unokatestvére lehetett. 1625. karácsony harmadnapján Márkosfalván megállapodás született Jancsó Gáspár I. fiai Jancsó István és Jancsó Gáspár II. valamint anyjuk (Olti Erzsébet Q Jancsó Gáspár I., akik 1625-ben már nem éltek) testvére Olti András között. A megállapodásnál tanú volt Barabás (márkosfalvi) Mihály I. [293]

       B1. Mihály II. [294] 1636-1650. tájt élt, világtalan. 1636. március 2., albisi nemesként osztozkodik

Tamás testvérével. 1650. szeptember 28. Márkosfalva, beteg.1. q Szabó Erzsébet. 2. q Sipos (márkosfalvi) Kata.

             C1. Erzsébet. q Török Máté.

                   D1. Török Mihály.

       B2. Tamás. 1635-ben lustrál. 1650. k. élt.

       B3. György. Deák.

       B4. N. Q Butyka Miklós. „Márkosfalvi Butyka Miklós 1624. november 25-én Gyulafejérvártt

keltezve Bethlen Gábor fejedelemtől székely lófőlevelet (primipilátust) nyert, melylyel Márkosfalván levő háza is felmentetett az adófizetés alul.”[295]

       B5. István. Q Bod Anna, szülei Bod Miklós[296] [297]és Gyárfás (lécfalvi) Anna.

 C1. Ilona. Q Vajna (pávai) András.[298] Pálmay József[299]. és Szentkatolnai Bakk Endre[300] alapján 1713-ból Háromszék lakosai hűségesküje III. Károlynak,  s a nemesek, lófők és puskások névsora. Pagus Márkosfalva. Nobiles. Vajna András, Vajna Ferenc, Vajna Gábor, Barabás János, Sipos Pál, Sipos Sámuel. Primipili. Butyka Miklós, Butyka Tamás. Barabás Tamás. 

                    D1. Vajna (pávai) Ferenc. Q Lázár (dálnoki) [301] Mária.

                    D2. Vajna (pávai) Gábor. 1771-ben élt. 1. Q Apor lány, báró. 2. Q Bartha Judit.

                           E1. Vajna (pávai) László. Anyja Bartha Judit. Q Koncz Mária.

                    D3. Vajna (pávai) Miklós. Hadnagy. Q Veres (dálnoki) Éva.

                           E1. Vajna (pávai) András. Q Vajna (zágoni) Zsuzsa.

                    D4. Vajna (pávai) N. Q Zsigmond (lemhényi) Pál.

                           E1. Zsigmond (lemhényi) Gábor. Q Székely Erzse.

                    D5. Vajna (pávai) N. Q Bodo Pál.

                    D6. Vajna (pávai) N. Q Eresztevényi Ádám.[302] Eresztevényi Ádám apja Eresztevényi

István II., akinek az apja Eresztevényi András, akinek az apja Eresztevényi István I. 56. Végrendelet. Eresztevény, 1644. január 22.[303]  Id. Eresztevényi István lófő és felesége, Dálnoki Demjén (Dimien) Kata közös végrendeletükben a vagyont egymásra testálják. Haláluk után pedig Eresztevényi István fiaira, Boldizsárra és Andrásra, az anya, Demjén (Dimien) Kata (beteg) Boldizsárt mellőzve, András fiára bízza az örökséget. 69. Végrendelet. Eresztevény, 1658. december 23.[304] Eresztevényi Istvánné Demjén (Dimien) Kata nemesasszony ingó és ingatlan javait fiára, Eresztevényi Andrásra, valamint leányunokáira, Annokra és Erzsókra hagyta. (Eresztevényi Boldizsár leányai voltak Annok Q Nagy (szotyori) Tamás és Erzsók Q Dési Márton.)  Demjén Kata első férje Vontzi (illyefalvi) Péter volt, aki fiatalon meghalt. Eresztevényi István 1614, 1635-ben a régi lófők között mustrált. 1642. február 21-én, I. Rákóczi Györgytől nemességet nyert. Eresztevényi András 1686-ban az eresztevényi templomot építette.

                            E1. Eresztevényi Ferenc.

                            E2. Eresztevényi András. 1790-ben végrendelkezik.

                            E3. Eresztevényi Elek I. Q Keserü Anna.

                                  F1. Eresztevényi Elek II. Királybíró. (-†1824. előtt) Q Szentiványi

                                        (sepsiszentivá-nyi) Mária. [305]

             C2. Zsuzsa. Q Forró (angyalosi) István I.[306]

                    D1. Forró László I.

                          E1. Forró László II. Q Barabás Krisztina.

                          E2. Forró György.

                                F1. Forró Károly.

                                      G1. Forró Rozália. Q Intze[307] (lisznyói) József.

                                      G2. Forró Mária. Q Becző Lázár.

                                      G3. Forró János. Márkosfalva.

                          E3. Forró István.

                          E4. Forró Teréz. (*1720.-) Q Kálnoki Antal. Csernáton.

                    D2. Forró István II.

                           E1. Forró László. 1. Q Barabás Krisztina, (*1771.) szülei Barabás Mihály II. és Deák

                                 Zsuzsa. Barabás Krisztina 2. Q Gidófalvy Samu.

                           E2. Forró György.

                           E3. Forró István. Q Fekete N.

                           E4. Forró N. Q Kálnoki Antal. Csernáton.

                    D3. Forró N. Q Török Ferenc pap. 

 B6. János I. 1645 k. Béldi János tisztje. Márosfalván élt. Θ Bod Margit, szülei Bod Miklós és

Gyárfás Anna. 1635-ben Márkosfalván Bod Miklós és testvére Bod Lukács (Q Kálnoky (csernátoni) Anna.) mint nemesek 1-1 lóval lustrálnak. [308] Volt egy leánytestvérük Bod Erzsébet, Q Csüdör (nyujtódi) Mózes (1662.) Szüleik Bod Tamás (Albisból házasodott Márkosfalvára) Q Török Anna. Bod Tamás apja Bod Kelemen. Török Anna apja Török András, akinek az apja Török Mátyás[309]. (1497). 

             C1. János II. 1700. elején élt. Θ Folta Ilona Kézdiszentlélekről.

                     D1. Mihály I. q Köntzei Mária. (-†Márkosfalva, 1775. március 11.) Említve 1741-ben.

1762. január 18.-án a vizitáció során consistorialis személyek Barabás Mihály, Vajna Ádám, Vajna Miklós.

                            E1. Ferenc. (-†Márkosfalva, 1784. június 8.) q Vajna Borbála. (-†Márkosfalva, 1772.

                                   március 3. Temette Wass Gábor.)

                            E2. Mihály II. (-†Márkosfalva, 1813. április 3.) 1. q Deák Zsuzsa. (*1744. k.-

†Márkosfalva, 1795. június 2.) Márkosfalva, 1764. augusztus 12. 2. q özvegy Nagy (szotyori) Lázárné, szül. M. Éva. Márkosfalva, 1797. február 28.

F1. Zsuzsa. (*Márkosfalva, 1765. szeptember 21.-†Márkosfalva, 1829. július 6.) q Becző Gábor.

F2. Elek. (*Márkosfalva, 1769. április 2.-†Márkosfalva, 1822. május 18.) q

Kováts Klára (*1773.-†Márkosfalva, 1851. szeptember 22. A halál oka vízibetegség.). Márkosfalva, 1795. május 27. Kováts Klára szülei Kováts Sámuel Q Birtalan Erzsébet.

G1. Salome. (*Márkosfalva, 1795. szeptember-) Konfirmált 1812. május 10.

q Kováts Lajos. [A lelkész Kováts Sámuel, bejegyzése unokámat kereszteltem, tehát Kováts Klára apja Kováts (kézdivásárhelyi) Sámuel, (-†Márkosfalva, 1808. október 2.) aki Márkosfalván volt lelkész 1779. április 26.-1808. október 2. továbbá 1795.-1808.között haláláig esperes is volt. Kováts Sámuel Q Birtalan Erzsébet. (-†1813. november 21)]

 G2. Klára. (*Márkosfalva, 1798. április 24.-) Konfirmált 1812. május 10. q

         Nagy (szotyori) György.[310]

G3. Krisztina. (*Márkosfalva, 1800. március 23.-) Konfirmált 1813. novem-

       ber 28. q Forró Dávid.

G4. Sámuel. (*Márkosfalva, 1802. november 21.-†Márkosfalva, 1874. május

10. A halál oka végelgyengülés.) Székassesor (ülnök). q Lukáts Karolina. (*1810.-†Márkosfalva, 1865. január. 6. Meghalt 55 évesen. A halál oka szívgörcs, hosszas évek alatt alakult ki, Temette Bodola Sámuel.) Márkosfalva, 1831. szeptember 5. Esketési tanú Becző András.

H1. Imre. (*Márkosfalva, 1833. szeptember 22.-) Keresztszülők, Had-

nagy Fejér úr és Mátyás Zsigmondné. Bába, Hegyeli Bálintné, Kádár Éva. (*1819. október 14.-†1893. december 25.). (Pálmaynál Albert, *1833. def.)

H2. Albert I. (*Márkosfalva, 1835. március 9.-†Márkosfalva, 1895. jú-

nius 15.) Keresztszülők Barabás Farkas és József, Barabás Karolina. Bába Hegyeliné. q Kovács Róza. (*1836. május 26.-†1891. november 19.) Márkosfalva, 1859. november 21. Esketési tanúk Forró János, Becző Sándor, Cseh Sándor, Cseh Farkas. Eskető pap Bodola Sámuel.

I1. Ilona I. (*Márkosfalva, 1860. november 9.-†1861. október 12. Meghalt szamárhurutban) Bába Kádárnő. Keresztelő pap Bodola Sámuel.

I2. N. Ikerlányok halva születtek. (*Márkosfalva, 1862. április 1.) Bába Rácznő.

I3. Dániel. (*Márkosfalva, 1864. április 4.- †Márkosfalva, 1907. február 24) Konfirmált 1878.

I4. Ilona II. (*Márkosfalva, 1867. április 26.-†Márkosfalva, 1868. július 24.)

I5. Jenő I. (*Márkosfalva, 1869. április 26.-†Márkosfalva, 1943.

január 14.) q Brassóban élt, hazajött 1932-ben. q Bakk Anna. (*1867. január 19.-†1940. február 13.) 1897. december 2.

J1. Anna. (*Sepsiszentgyörgy, 1898. október 3.-)

J2. Jenő II. (*Sepsiszentgyörgy, 1900. július 17.-)

J3. Albert. (*Sepsiszentgyörgy, 1902. október 1.-)

I6. Albert II. (*Márkosfalva, 1872. február 6.-†Márkosfalva, 1901.

április 28.) Keresztszülők Kocsis Gábor és Kis Emma. Konfirmált 1886.

I7. Irma. (*1876. december 4.-†1893. május 29. A halál oka tüdő-

     vész.) Konfirmált 1892.

I8. Aladár. (*Márkosfalva, 1876. december 4.-†Márkosfalva, 1877.

      április 14.)

H3. Gyula. (*Márkosfalva, 1837. február 13.-def.) Keresztszülők Becző

        Sándor és testvére Betcző Julianna. Bába Hegyeliné.

H4. Veronika. (*Márkosfalva, 1839. május 11.-) Keresztszülők Barabás

        József és Barabás Polixena. Bába asszony Hegyeliné.

H5. Karolina. (*Márkosfalva, 1841. május 20.-) Keresztszülők Barabás

       József és hitvese, Becző Júlia. Bába Mántóné.

H6. Gyula. (*Márkosfalva, 1843. május 29.-) Keresztszülők Barabás

József úr és hitvese, Becző Júlia. Bába Mántóné. q Forró Mária. (*Márkosfalva,1844. április 20.-) 1866. január 23. Elköltöztek Sepsiszentgyörgybe.

I1. Domokos. (*Márkosfalva 1867. július 13.-†Márkosfalva 1867.

     július 23.)

I2. László. (*Márkosfalva, 1868. augusztus 18.-†1935. január 8.) q

     1899. május 22. Sepsiszentgyörgybe költözött.

I3. Anna. (*Márkosfalva 1870. június 12.-†Márkosfalva 1885. ok-

-tóber 19.) Konfirmált 1884. Q Móra István (*Csíszármihályfalva, 1864.) iparos, Márkosfalva, 1892. december 26. Eskető lelkész Kelemen Gyöző. (*1851. szeptember 2.-†1907.)

I4. Ilona. (*Márkosfalva 1873. június 8.-) Konfirmált 1886. q

Bereczki Domokos (*1859.) birtokos, szentháromsági, 35 éves. Márkosfalva, 1894. szeptember 2. Marosszékbe költözött. Esketési tanúk Bereczki Dániel, Nagy Sándor, Kos András, Barabás Gyula és Forró Mária.

I5. István. (*Márkosfalva 1873. június 8.-) Ilona ikertestvére.

Keresztszülők Forró Albert (*1842. február 26.-†1913. augusztus 9.) ifjú legény és Baricz Johanna hajadon. Bába martonfalvi Bende Józsefnő. Keresztelte Bodola Sámuel pap.

G5. Erzsébet. (*Márkosfalva, 1805. október 13.-)

G6. Ráchel. (*Márkosfalva, 1808. május 11.-) Konfirmált 1823. május. q

       Forró Gergely.

G7. Karolina. (*Márkosfalva, 1810. december 26.-) Konfirmált 1823. május.

       q Pünkösti Mózes.

G8. József. (*Márkosfalva, 1813. március 5.-†) Dulló. 1. q Becző Júlia.

(*1816.-†Márkosfalva, 1866. október 23. Meghalt kolerában.) 1841. k. 2. q Kovács Zsuzsa. (*1817.-†Márkosfalva, 1877. november 15. A halál oka tüdősorvadás.) Márkos falva, 1868. k. A gyermekek anyja Becző Júlia.

        H1. Ignác. (*Márkosfalva, 1842. május 23.-) Keresztszülők Barabás

Sámuel, Forró János és hitvesei. Bába: Sz. Katolnai Bánfi Farkasné. q Szabó Ilona.

I1. Piroska.

I2. Irén.

I3. Gyula.

 H2. Berta I. (*Márkosfalva, 1844. május 23.-) Keresztszülők: Becző

Lázár és felesége, Forró Mária, több rokon jelenlétében. Bába Csomos Jánosnő.

 H3. Géza. (*Márkosfalva, 1846. augusztus 1.-†Márkosfalva, 1868.

augusztus 16. Öngyilkos volt főbe lőtte magát.) Keresztszülők Barabás Farkas körjegyző és Barabás Amália. Bába Csomos Józsefnő.

 H4. Eleonóra. (*Márkosfalva, 1848. november 6.-) Kuti Ferenc özvegy (*1844.-). Márkosfalva, 1867. december 16.

 H5. Gergely. (*Márkosfalva, 1850. július 23.- †1926. május 17.) Bába:

Kádár Ferencnő. Kőrjegyző. q Rediger Laura. (*1848. december 30.-†1919. január 22.) Márkosfalva, 1874. november 9. Elköltöztek 1893. április 24-én.

I1. Juliánna. (*Márkosfalva, 1876. január 23.-†Márkosfalva, 1878.

      november 7.)

I2. Andor. (*Márkosfalva, 1879. március 18.-†Márkosfalva, 1885.

      június 13.)

I3. Gerő. (*Márkosfalva, 1881. augusztus 27.-) Elköltözött.

I4. Márton. (*Márkosfalva, 1884. szeptember 10.-†Márkosfalva,

    1885. július 8.)

H6. Béla. (*Márkosfalva, 1855. április 11.-) Gazdatiszt. q özv. Kovács

       Ignácné.

H7. Aladár. (*Márkosfalva, 1858. január 2.-†Márkosfalva, 1858.

november 11. A halál oka himlő.) Keresztszülők Lázár Mihály és neje, Bokor Miklós és neje. Bába Kádárnő.

H8. Sabrina, Irma. (*Márkosfalva, 1860. október 18.-†Budapest, 1945.

Hamvait 1970-ben Márkosfalvára hazahozták.) Keresztszülők Forró János és Becző Borbála. Keresztelte Kese Mihály. Bába Kádárnő. q Kos (Koós) András II. (*1855.-†1925.), akinek az apja Kos (Koós) András I. földbirtokos. Márkosfalva, 1882. április 10. 10 gyermekük született, közülük hat élte meg a felnőtt kort.” A Koós-kúriában férje halála után hosszabb ideig Irma lánya családjával lakott, besegített a gyermekek nevelésébe, a házi munkába. Velük költözött Sepsiszentgyörgyre is, amikor úgy döntöttek, bérelnek ott egy lakást, mert így gazdaságosabb, mint ha minden gyermeknek internátust fizetnének, márpedig mindegyiket taníttatni akarták. Itt érte őket a hír, hogy közeledik a frontvonal. Nem akartak menekülni, de az idős nagymamát gyermekei Budapestre költöztették Albert fiához (ő Kolozsváron Mezőgazdaságtudományi Egyetemet végzett, Orosházán kapott állást a Wengheim birtokon intézőként. Nem tervezte, hogy végleg szülőföldjétől távol telepedjen le, de apja ezt javasolja neki egy 1918 körül írt levelében, arra hivatkozva, hogy otthon kiszámíthatatlan a politikai helyzet. Albert a gazdatiszt lányát vette el feleségül, Budapesten telepedtek le, utódaik ma is többségükben ott élnek). Koós Irma nyolcvanon túl van, amikor a háborús körülmények okozta idegesség, nyugtalanság miatt egyre romlik egészsége és fekvőbeteg lesz. Bombariadókkor nem tudott lemenni a pincébe, egy fürdőszobát alakítottak át neki, hogy ott meghúzódhasson. Ott halt meg az egyik légitámadás alatt. Mivel kijárási tilalom volt, a bérház udvarán hantolták el. Háború után Budapest egyik temetőjébe költöztették, aztán az 1970-es évek végén egy urnában hazahozták hamvait, és a márkosfalvi temetőben helyezték el. Akkor már gyermekei közül csak Albert élt.”[311]

I1. Kos András III. (*Márkosfalva, 1883.-) Minthogy Barabás Anis

még konfirmálatlan volt, helyette anyja, Barabás Gyuláné Forró Mária tartotta keresztvíz alá” Andrást, elsőszülött fiát.[312]

        I2. Kos Zsuzsa. (*Márkosfalva, 1887. május 14.-) Keresztszülők

Becző Zoltán (*1847.-Márkosfalva, 1905. február 12.[313]), Becző Irma, bába Bakk Mária, keresztelő pap Bodola Sámuel.

        I3. Kos Mária. (*Márkosfalva, 1889. január 1.-) Keresztszülők ifj.

Kocsis Gábor és Kocsis Róza. Bába Bakk Mari. Pap Bodola Sámuel.

        I4. Kos Irma. (*Márkosfalva, 1890. november 26.-) Keresztszülők

Sepsiszentgyörgyről Pataki Áron és Kovács Anna. Bába Bakk Mari. Pap Bodola Sámuel. „Az ifjabb Koós Irma a három lány közül egyetlenként tanult tovább. Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, és a háromszéki Páván kezdte pályáját. Itt ismerkedett meg a zabolai Bende Jenővel, akivel házasságra lépett. Bende Jenőnek volt már egy felesége, akit fiatalon elvesztett, s aki után maradt egy fia is. Ifjabb Bende Jenőt pávai nagyszülei nevelték. De aztán mindhárman Márkosfalvára költöztek. A szülők a helyi iskolában tanítottak, s a szolgálati lakásban kezdték egybekötött életüket. Négy közös gyermekük született, de mind az öten úgy nőttek fel, mint édestestvérek….Bende Jenőné Koós Irmának nem csak az anya, de a családfő szerepét is be kellett töltenie. Férjét alig tíz év házasság után egy rejtélyes betegség mozgásképtelenné tette, fokozatosan lebénította, majd elvitte.”[314]

J1. Bende N. (leány) október 2.-) 1943-tól a Nagyváradi tanító-

      képzőben tanult.

J2. Bende Mária. (*1924. október 2.-) 1942-től a Nagyváradi

tanítóképzőben tanult. 1944. áprilisában a front közeledése miatt az oktatást felfüggesztették és a tanulókat hazaküldték. 1945-ben Budapestre menekült, majd visszatért Márkosfalvára. A tanítóképzőt Kolozsváron befejezte és 1948-ban Dálnokba ment tanítani. Q Miklós István szabó. Dálnok. 1954.

 J3. Bende Sándor.

 J4. Bende Lajos.

I5. Kos Ferenc. (*Márkosfalva, 1894. május 28.-) Keresztszülők

Barabás Jenő kereskedő segéd és Kocsis Ida hajadon. Bába Bakk Mária. Keresztelő pap Kelemen Győző.

I6. Kos N. (leány) (*Márkosfalva, 1896. február 19.-) Szülésznő

Bak Mária, anyakönyvvezető (az anyakönyvvezetést 1895-ben vezették be) Veres Péter.

I7. Albert.

H9. N. (*Márkosfalva, 1862. július 20.-†Márkosfalva, 1862. július 20.

       Halva született.)

G9. Lajos. (*Márkosfalva, 1815. december 13.-)

G10. Amália. (*Márkosfalva, 1820. április 15.-) q Barabás János.

F3. Krisztina. (*1771.) 1. q Forró (angyalosi) László. 2. q Gidófalvy Samu.

F4. Dénes. (*Márkosfalva, 1776. április 22.-†Márkosfalva, 1819. április 12.)

Megyebíró. q Ingarten Klára (*1781.-†Márkosfalva, 1863. június 15. Meghalt hosszas rendes betegségben).

   G1. Farkas. (*Márkosfalva, 1813. március 28.-†Márkosfalva, 1860. március

         4. A halál oka üdült köszvény.)

   G2. Polixena I. (*Márkosfalva, 1815. május 15.-†1815.)

   G3. Polixena II. (*Márkosfalva, 1816. október 24.-) q Becző Miklós. Márkos-

          falva, 1841. december 5.

E3. István. (†Márkosfalva, 1788. április 27.)

      F1. Mária. (-†Márkosfalva, 1786. február 22.-)

E4. Zsuzsa. (-†Hatolya, 1784. szeptember 12.)

                          E5. Mária. q Kocsis András. Márkosfalva, 1764. augusztus 23.

                   D2. István. (*Márkosfalva, 1710.-†Márkosfalva, 1784. augusztus 24.) Említve 1741-ben.

1. Θ Vajna (pávai) Éva. (*Páva, 1715.-) Vajna Éva apja Vajna Zsigmond.[315] 2. Θ Forró (angyalosi) Sára (†Márkosfalva, 1773. november 19.).

                          E1. Péter I. (*1736.-†Márkosfalva, 1811. október 28. 75 éves volt.) Θ Deák (kovász-

                                nai) Ilona (*1739.-†Márkosflva, 1824. december 7. 85 éves volt.)

                               F1. Péter II. (*Márkosfalva, 1769. július 28.-)

                               F2. Berta. (*Márkosfalva, 1772. június 8.-) q Lázár (dálnoki) Lajos.

                               F3. Júlia (*1762. k.). q Kotsis (márkosfalvi) Ádám. Márkosfalva, 1781. október 13.

F4. Antal I. (*Márkosfalva, 1777. január 11.-†Márkosfalva, 1835. január 17.

Meghalt forró betegségben.) Megyebíró volt Márkosfalván 1822-1825. Θ Balogh (barátfalvi) Anna (*Barátfalva, 1785.-Márkosfalva, 1867. április 9. 82 éves volt.). Márkosfalva, 1803. február 18.

G1. Pál I. (*Márkosfalva, 1804. január 4.-def.)

G2. Róza. (*Márkosfalva, 1804. január 4.-†Márkosfalva, 1873. június 16.

Meghalt hoszszas betegségben. Temette Bodola Sámuel pap.) Konfirmált 1820. március. Θ Sipos Zsigmond. (*1800. május 9.-†Márkosfalva 1881.) Θ 1827. április 4. Barabás Pál ikertestvére Róza. (Folytatás ld.: márkosfalvi Sipos családfa.)

G3. Antal II., barátosi jegyző. (*Márkosfalva, 1809. május 22. -†Réty, 1901.

november 5.) Bodola (zágoni) Róza. (*Márkosfalva, 1811. február 1.-†Barátos, 1888. február 24. A halál oka szélhűdés. Halotti értesítő alapján.) 1834. április 17-én Bodola Ferenc hajadon leánya Bodola Rozália és Barabás Antal fia ifj. Barabás Antal házasságot kötöttek. Esketési tanúk Forró János, curátor, Intze László, márkosfalvi református schola (iskola) rector, (igazgató) eskető pap alsócsernátoni Kovács Sámuel.

                                         

                                     Barabás Antal és Bodola Róza. 1886. k.

                          

                                          Márkosfalvi id. Barabás Antalné, szül. zágoni Bodola Rózália halotti értesítője. 1888. Bodola Rózália 1888. február 24-én éjjel 2 órakor, életének 78-ik, boldog házasságának 55-ikévében, szélhűdés következtében megszűnt élni. Barátosi sírkertben temették el. Gyászolják: idősb Barabás Antal, férje, gyermekei: Barabás Mária, férje Sipos Ferenc és gyermekei, Barabás Károly, neje Imre Róza és gyermekei.

                               

                   Id. márkosfalvi Barabás Antal halotti értesítője. 1901.

Id. márkosfalvi Barabás Antal 1901 évi november hó 5-én, életének 93-ik évében örök álomra hunyta le szemeit. Réty. Gyászolják gyermekei: 1. Barabás Mári és férje Sipos Ferencz, valamint gyermekei: Sipos Mariska és férje Barta Károly. 2. Barabás Károly és neje Imre Róza és gyermekei: Barabás Róza és férje Bitai Béla, református lelkész, Barabás Anna és férje Borbáth Ödön, honvéd főhadnagy, ifj. Barabás Károly honvéd főhadnagy. 3. Barabás László. 4. Ifj. Barabás Antal és gyermekei: Andor, Klára, Mariska, Erzsike, Lajos és Rózsika.

 

H1. Mária. (*1836.-†1938.). Θ Sipos Ferencz. (*Márkosfalva, 1836. április

       10.- †1927. október. 21.) Θ 1859. október 27.

H2. Károly I. q Imre Róza. Barátoson éltek.

       I1. Róza. (*1868.-) q Bitai Béla, református lelkész.

       I2. Anna. Borbáth Ödön, honvéd főhadnagy.

       I3. Károly II., (*Márkosfalva, 1885. február 3.) honvéd főhadnagy. Q

Czakó Róza. (*1882. október 26.-†1930. október 25.) Márkosfalva, 1911. november 18.

           J1. Barabás Béla. (*Márkosfalva, 1913. február 22.-) Konfirmált 1926.

           J2. Barabás Gizella. (*Márkosfalva, 1914. október 7.-) Konfirmált

                1928.

           J3. Barabás Margit. (*Márkosfalva, 1921. január 13.-)

           J4. Barabás Anna. (*Márkosfalva, 1922. szeptember 22.-) Konfirmált

               1936. május 21.

H3. László. Tanár Czirákon, Nográd megyében.

H4. Antal III. (*1846.-†Réty, 1920. június 3.) 1. q Bokros Maria. (*1853.

-†Nagyborosnyó, 1888. március 1.[316]) 1878. 2. q Stefán Róza.

                                                                        

                               Barabás Antal III. halotti értesítője. 1920.

Márkosfalvi Barabás Antal körjegyző, 1920. június 3-án életének 74-ik évében elhunyt. A Réty református temetőben temették el. Gyászolják: Stefán Róza, felesége, gyermekei 1. Dr. Barabás Andor és felesége Hollaky Irénke és gyermekei: Andor és Béla. 2. Barabás Mariska. 3. Barabás Erzsébet. 4. Barabás Lajos és felesége, Izsák Annus és gyermeke Barabás Dezső. 5. Rózsa és férje Keresztes Gyula. 6. Gyula.

I1. Andor I. q Hollaky Irén.

      J1. Andor II.

      J2. Béla.

I2. Klára.

I3. Mariska.

I4. Erzsébet.

I5. Lajos. q Izsák Anna.

     J1. Dezső.

I6. Rózsa. q Keresztes Gyula.

I7. Gyula.

G4. Anna. (*Márkosfalva, 1812. március 19.-) q Donáth József.

G5. Pál. (*Márkosfalva, 1813.-†Márkosfalva, 1817.)

G6. Júlia. (*Márkosfalva, 1815. február 3.-) 3. q Bodor (gidófalvi és lécfalvi)

Farkas II.[317] Bodor  Farkas 1. Q Bodor Klára. 2. Q Szabó Franciska. Bodor Farkas 5 gyermeke gyermekkorukban meghalt. Bodor Farkas II. apja Bodor Farkas I.

      H1. Bodor Pál. Q Sándor Mária.

      H2.  Bodor Katalin. Q Nagy Tamás. Zágon.

      H3. Bodor György agglegény.

G7. István. (*Márkosfalva, 1818. augusztus 30.- †Márkosfalva, 1907. június 2.)

1848/ 49. honvéd. q Farkas (alsócsernátoni) Zsuzsa. (*1834. április 18.-†1909. február 9.) Márkosfalva, 1851. február 11. Esketési tanú Kovács József.

        H1. Mór. (*Márkosfalva, 1853. szeptember 24.-) Konfirmált 1868.

        H2. Mária. (*Márkosfalva, 1856. október 1.-) Konfirmált 1870. q Végh Fe-

               renc. Márkosfalva, 1875. február 13. Alsócsernátonban élt.

        H3. Ferenc. (*Márkosfalva, 1858. november 24.-†Márkosfalva, 1858.

               november 24. Halva született.)

        H4. Anna. (*Márkosfalva, 1864. március 18-†Márkosfalva, 1864. április

12.) Keresztszülők Alsócsernátoni Farkas Pál és neje Farkas Anna. Bába Rácznő. Keresztelte és temette Bodola Sámuel.

G8. Péter. (*Márkosfalva, 1821. július 9.- †Márkosfalva, 1889. július 24.

Meghalt végelgyengülésben. Bodola Sámuel temette.) q Rákosi (mártonfalvi) Kata. Márkosfalva, 1851. február 20. Esketési tanú Kovács József.

        H1. Ödön. (*Márkosfalva, 1851. december 1.-†Márkosfalva, 1852. május

               20.)

        H2. Leonárd. (*Márkosfalva, 1854.-†Márkosfalva, 1873. július 5.)

H3. László. (*Márkosfalva, 1857. június 5.-†Márkosfalva, 1858. július 13.

Meghalt vérhasban.) Keresztszülők Lukács Károly és Rákosi Klára. Bába Kádárnő.

 H4. Etelka. (*Márkosfalva, 1859. december 3.-) Bába Rácznő. q Bakk

        István (*1855.)  Márkosfalva, 1887. június 29.

G9. Elek. (*Márkosfalva, 1824. május 20.-) 1848/49. honvéd. q Bodor Karo-

        lina. (*1830.-†Márkosfalva, 1890. október 22.)

H1. Rozália. (*Márkosfalva, 1850. október 16.-†Márkosfalva, 1852.

szeptember 25. A halál oka vérhas.) Keresztszülő: özv. Donáth Józsefné. Bába: Csákánynő.

H2. Berta I. (*Márkosfalva, 1855. június 7-†Márkosfalva, 1857. augusztus

      21.)

H3. Cecília. (*Márkosfalva, 1857. február 2.-) Keresztszülők Barabás

Dániel és neje Botár Inesz, Barabás István és neje Farkas Zsuzsa q Király Kálmán. Sepsiszentyörgy.

H4. Sándor I. (*Márkosfalva, 1860. január 22.-†Márkosfalva, 1929.

december 24.) Keresztszülők Barabás József és Becző Julianna. Bába Kádárnő. Keresztelő pap Bodola Sámuel. Körjegyző. q Karácson Róza. (*1876. december 1.-†Márkosfalva, 1910. június 22.) Márkosfalva, 1910. június 22.

I1. András. (*Márkosfalva, 1895. december 20.-) q 1922. július 22.

      Brassóba költözött.

I2. Miklós. (*Márkosfalva, 1897. szeptember 22.-) q 1921. június 28.

     Brassóba költözött.

I3. Sándor II. (*Márkosfalva, 1899. október 9.-†Márkosfalva, 1901.

     június 3.

I4. Anna. (*Márkosfalva, 1904. április-) q Szabó Károly. Márkosfalva,

     1923. március 5.

I5. László. (*Márkosfalva, 1906. január 9.-) q Szabó Emília.

(*Márkosfalva, 1914. szeptember 3.-) Márkosfalva, 1932. augusztus 27.

     J1. Imre. (*Márkosfalva, 1933. január 1.-)

I6. Ilona. (*Márkosfalva, 1908. szeptember 18.-) Konfirmált 1922.

I7. Sándor III. (*Márkosfalva, 1912. augusztus 30.-)

I8. Erzsébet. (*Márkosfalva, 1919. február 26.-) Konfirmált 1932.

      május 17.

H5. Berta II. (*Márkosfalva, 1862. január 6.-) Keresztszülők Kocsis Gábor

ifjú és Barabás Lujza nemes. Bába Rácznő. Keresztelő pap Bodola Sámuel. q Fejér József, (*1841. február 22.-†1932. április 21.) Sepsiszentgyörgy. 1900. június 4.

H6. Lőrincz. (*Márkosfalva, 1864. június 26.-) Keresztszülők Bodor

Lörincz krakkói pap és Barabás Lujza. Bába Rácznő. Keresztelő pap Bodola Sámuel. Királyi jegyző, Esztelneken. q Málnási Etelka.

        I1. Károly. (*1900.)

G10. Dávid. (*Márkosfalva, 1828. január 5.-) 1848/49. honvéd. q Becző Julian-

         na.

         H1. Antal IV. (*Márkosfalva, 1859. március 20.-) Keresztszülők Barabás

Albert és Barabás Lujza nemesek. Bába Kádárnő. Keresztelő pap Bodola Sámuel.

         H2. Imre. (*Márkosfalva, 1861. február 2.-) Keresztszülők Szabó István és

neje Barabás Klára nemesek. Bába Rácznő. Keresztelő pap Bodola Sámuel. q Kovács Róza. (*1853. május 17.-†1917. február 28.) Márkosfalva, 1886. július 11. Esketési tanúk Bakk Lázár, Kovács András, Kocsis Gábor, Barabás Gergely. Eskető pap Bodola Sámuel.

I1. Róza. (*1887. április 7.-†1923. április 17.) Keresztszülők Kupán

Dániel és Kovács Zsuzsa. Bába Benkoné. Pap Bodola Sámuel. Konfirmált 1900. 1. q Forró Géza. (*1877. szeptember 2.-†1943. november 17.) Márkosfalva, 1920. március 27. 2. Q Nagy Vilma. (*Alsócsernáton, 1887. július 28.-†1935. december 9.) Márkosfalva, 1923. december 1. 2 leányának az anyja. 3. Q Bakk Tékla. (*Márkosfalva, 1895. november 19.-) Márkosfalva, 1936. április 8.

J1. Forró Berta. (*1924. december 31.-)

J2. Forró Panni. (*1928. december 2.-)

I2. Mária. (*1888. szeptember 2.-) Bába Bakk Mari. Konfirmált 1902.

május 11. q Bitai Zsigmond. (*1898. július 20.-) Márkosfalva, 1924. május 8.

    J1. Bitai Ferenc. (*1922. július 8.-) Házasság előtt született.

    J2. Bitai Margit. (*1925. április 4.-†1925. október 4.)

    J3. Bitai Klára. (*1828. augusztus 5.-)

    J4. Bitai László. (*1931. november 15.-†1932. július 28.)

I3. Örzse. (*1891. január 16.-†1891. május 25.) Bába Bakk Mari.

H3. Klára. (*Márkosfalva, 1863. július 21.-) Keresztszülők Szabó István és

        Barabás Klára. Bába Rácznő.

H4. Fábián. (*Márkosfalva, 1867. január 20.-) Keresztszülők Szabo

       (czofalvi) István és Barabás Klára. Bába martonfalvi Bende Józsefnő.

H5. István. (*Márkosfalva, 1868. december 25.-) Keresztszülők nemes

Kovács Áron és neje Denes Teréz. Bába martonfalvi Bende Józsefnő. Keresztelte Bodola Sámuel.

H6. Izsák. (*Márkosfalva, 1871. május 6.-†Márkosfalva, 1886. április 22.)

Keresztszülők Kovács Áron és Dénes Irén nemesek. Bába Bakk Mari.

H7. Ilona. (*Márkosfalva, 1876. október 18.-) Keresztszülők Kisó András

       ifjú és Barabás Czeczilia hajadon. Bába Tompáné

G11. Pál II. (*Márkosfalva, 1831. október 15.-†Márkosfalva, 1916. szeptember

1.) Keresztszülők: Bodola Ferenc és felesége. Bába: Sok Anna. q Tódor Ágnes, gazdasszonya. (-†Márkosfalva, 1921. szeptember 12.)

        H1. Mária. (*Márkosfalva, 1877. november 26.-) Konfirmált 1907. május

20. Házasságon kívül a szolgálójától született, de magáénak ismerte el. Aláírta Orbán Lajosné.

 F5. Julia. (*Márkosfalva, 1779. k.-) Q Kocsis Ádám. Márkosfalva.

 F6. Zsuzsa. (*Márkosfalva, 1781. k.-)  

E2. János I. (*Márkosfalva, 1735.-†Márkosfalva, 1803. június 11. 68 éves volt.)

Említve 1752-ben és 1781-ben. (Johannes Barabás). 1. q Hadnagy (dálnoki) Anna. Márkosfalva, 1759. augusztus 9. 2. q Forró György özvegye, Bárdi Krisztina. (*1749.-†Márkosfalva, 1835. április 20. 86 éves volt.) Márkosfalva, 1786. május 15.

F1. Zsigmond. (*Márkosfalva, 1762. augusztus 15.-†1762. augusztus 15.)

      Benjámin ikertestvére.

F2. Benjámin. (*Márkosfalva, 1762. augusztus 15.-) Zsigmond ikertestvére.

F3. Eszter. (*Márkosfalva, 1764. április 1.-) q Szathmáry Gábor pap.

F5. Éva I. (*Márkosfalva, 1770. január 4.-†Márkosfalva, 1774. február 6.)

F6. Mihály. (*Márkosfalva, 1773 augusztus 29.-) 

F7. Izsák. (*1774.-†Márkosfalva, 1854. január 8. Meghalt vízkorságban, 80 éves

       volt.) Megye bíró 1804-1806 között. q Forró Krisztina.

      G1. Elek. (*Márkosfalva, 1802. november 7.-†Márkosfalva, 1865. május 23.)

1. q N. 2. q Bitai Rozália. (*1804. k.-†Márkosfalva, 1852. december 3.) Márkosfalva, 1848. november 29. Barabás Elek özvegy volt. 3. q Szabó Éva (*1817.-). Márkosfalva, 1853. október 4. Szabó Éva 36 éves hajadon. Tanúk Kovács József, Todor József. 4. Q N.

H1. Zsigmond. (*Márkosfalva, 1855. január 2.-†Márkosfalva, 1936.

augusztus 10.) Anyja Szabó Éva. q Székely Mari. (*1853. június 11.- †Márkosfalva, 1937. február 24.) (*1853. június 11.-) Márkosfalva, 1879. október 15.

H2. Mihály. (*Márkosfalva, 1857. január 19.-) Anyja Szabó Éva. q Bod

       (albisi) N.

H3. Anna. (*Márkosfalva, 1860. december 8.-†Márkosfalva, 1861.

augusztus 21. A halál oka vérhas.) Anyja Szabó Éva. Bába Rácznő. Keresztelő pap Bodola Sámuel.

G2. Zsigmond. (*Márkosfalva, 1805. május 10.-†1842.) Udvari tiszt.

G3. Borbála. q Hadnagy (dálnoki) Sámuel.

G4. Mihály (*1812.-) q Kékkövi Eszter.

G5. Károly. (*Márkosfalva, 1819. december 28.-) q Szabó Róza. Márkosfalva,

      1854. március 5.

    H1. Mária. (*Márkosfalva, 1854. december 10.-†Márkosfalva, 1877.

           július 27. Meghalt tüdősorvadásban, 23 éves volt.) q Gyöngyösi

           István.

    H2. Róza. (*Márkosfalva, 1857. november 14.-) Keresztszülők Barabás

Farkas és Gál Rozália. Bába Kádárnő. q Székely János.

    H3. Berta. (*Márkosfalva, 1859. november 20.-) Bába Kádárnő,

           keresztelő pap Bodola Sámuel. Q Gyöngyösi István.

G6. Mária. (*Márkosfalva, 1823.-) 1. q Domokos (gidófalvi) 2. q Bartha

(nagyborosnyói) Elek. Márkosfalva, 1852. február 18. Barabás Mária özvegy gidófalvi Domokosnő. Tanúk Forró János és Kovács József. Presbiteri jegyzőkönyv, békéltetési tárgyalás: „1853. január 25. Nagyborosnyói Bartha Elek miután feleségét Barabás Máriát elhagyta, Barabás Mária úgy nyilatkozott, hogy Bartha Elek úrhoz mint feleség soha vissza menni nem fog.” 3. q Szabó Károly. Márkosfalva, 1861. október 31. Barabás Mária elvált, 38 éves. Esketési tanúk Barabás Albert és Szonda Lajos. Eskető pap Bodola Sámuel.

F8. Róza.  (*Márkosfalva, 1778.-) q Bartha László, marosszentkirályi református

      pap.

F9. János II. (*1779. k.-†1823. február)[318] 1. q Gaál (dálnoki) Terézia, (*1780. k.

-†1837. után, 1840. k.) Gaál (dálnoki) István leánya. 1807. Gaál István (†1829. után) fia Gaál Miklós, aki 1822-ben öregsége miatt a gazdaságának az irányítását átadta fiának.  Gál Terézia. 2. Q Szabó (dálnoki) Antal. Dálnok. 1817. január 20. Diszperzáció mellett. Esketési tanúk Barabás Elek és Lázár Dávid. 4 gyermeke született Szabó Antaltól. Barabás János II. a jobb módú nemesek közé tartozott, Márkosfalván és Feltorján bírt ingatlanokat. Az utolsó nemesi felkelésre (insurrectio-ra) 1809-ben, a napóleoni háborúk alatt került sor és ehhez csatlakozott Barabás János II. aki a felső fehérmegyeiekhez állt táborba, ahol főhadnagyi rangot viselt. A résztvevőknek azonban nem valami nagyon sok dolguk volt, ettek, ittak, kártyáztak, mulattak s ez okozta azt, hogy a dorbézolást Barabás János II. annyira megszokta, hogy a nemesi felkelés után is folytatta. Gaál Terézia látva az így bekövetkezendő végromlást és az ittas állapottal vele járó bánásmódtól is sokat szenvedve, Barabás Miklós fiát hat hónapos korában az ölébe vette és Márkosfalváról átgyalogolt Dálnokba. Erre Gaál Terézia édesapja Gaál István megkezdte leánya nevében a válópert, ami 1810-ben fejeződött be. Gaál Terézia így a szülői házban talált menedéket és Márkosfalvára nem tért vissza.

                                                          

                                         

Barabás Miklós édesanyja Gaál Terézia, második házasságából, Szabó Antaltól származó gyermekeivel, 1828. Készítette Barabás Miklós.

2. q Jankó (feltorjai) Anna. Felső Torja. 1820. Jankó Anna rokonai Könczeiné és Pocsáné.

G1. János III. (*1808. k.-†Márkosfalva, 1851. február 8. A halál oka öngyil-

kosság.) Anyja Gaál Terézia. q Barabás Amália (*Márkosfalva, 1820.-†Márkosfalva, 1874. szeptember 6.). 1847. szeptember 7-én házasodott Barabás Elek leánya Barabás Amália és özvegy Barabás János.[319]

H1. János III. (*Márkosfalva, 1848. július 6.- †Márkosfalva, 1896.

február 12.) Keresztszülők: Barabás Lajos ifjú és Forró Klára kisasszony. Bába Csomós Józsefné. q Miklós Ilona. (*1852. szeptember 7.-) Márkosfalva, 1875. április 17.

I1. Irén. (*Márkosfalva, 1873. február-†Márkosfalva, 1875. au-

     gusztus 7. A  halál oka szamárhurut.)

I2. Gyula. (*Márkosfalva, 1874. augusztus 16.-†Márkosfalva,

     1875. augusztus 3. A halál oka szamárhurut.)

I3. Emma. (*1876. április 5.-) Konfirmált 1890.

I4. Zoltán. (*1877. október 16.-) Konfirmált 1890.

I5. Kálmán I. (*1879. június 11.-†1880. szeptember 27.)

I6. Kálmán II. (*1882. november 7.-†1885. május 1.)

I7. Géza. (*1884. október 25.-)

I8. Róza. (*1881. február 11.-)

I9. Miklós. (*1886. október 9.-) Keresztszülők ifj. Kos András és

     Barabás Irma.

I10. Irma. (*Sepsiszentgyörgy, 1890. november 5.-)

H2. Károly. (*Márkosfalva, 1850. július 22.-†Márkosfalva, 1853.

október 22.) Keresztszülők: Jankó Tamás és Barabás Polixena. Bába Csomós Józsefné.

        G2. Miklós.[320] [321] [322] [323] (*Márkosfalva, 1810. február 10.-†Budapest, 1898.

február 12.  Márkosfalván szülőhelyén kopjafát állítottak fel, amit a csernátoni Haszmann fivérek készítettek. A felírat: Ezen a helyen született Márkosfalvi Barabás Miklós festőművész, falunk nagy szülöttje 1810-1898.) 1970-ben Hunyadi László marosvásárhelyi szobrász által elkészített Barabás Miklós márványszobrát állították fel a falu közepén. Anyja Gaál Terézia. 1822-ben 12 éves korában járt utoljára Háromszéken, szülőföldjét elhagyta. q Bois de Chesne Zsuzsanna. (*Konstanz[324]. 1813.-†Pest, 1861.). Pest. 1841. június. Chesne Zsuzsanna testvére Bois de Chesne Pierret Genfben élt. 1836 szeptember 10-én az MTA levelező tagjának választották. 1859-ben engedélyt kapott egy Képzőművészeti Társulat megalapítására, melynek 1862-től haláláig igazgató elnöke volt. A III. oszt. vaskoronarend lovagja volt. 2008-ban Márkosfalván a könyvtár, az általános iskola és az óvoda is Barabás Miklósról kapta a nevét.

                                                      

                                   Barabás Miklós. Önarckép. 1841. Barabás Miklósné.

 

                       

                Barabás Miklós családja körében.

H1. Henriette. (*Pest, 1842. december 10.-†Pest, 1892. március 2.) q

Demjén  László I. 1863. Henriette rajzolni és festeni atyjától tanult, kezdetben csendéleteket, később arcképeket festett. q Demjén László I. (*Balmazújváros, 1836. április 3.-†Kolozsvár, 1886. február 14.) kolozsvári könyvárus, könyvkiadó. 1863. Barabás Henriette 1865-ben betegeskedni kezdett és férjétől elválva, hazament Budapestre atyjához egyéves fiacskájával együtt. Elnehezedett idegbaja 1892 tavaszán sírba vitte.

I1. Demjén László II. (*Kolozsvár, 1864.-†München, 1929.)

Festőművész. Előbb Pesten, majd Münchenben tanult s ott is telepedett le.

H2. Ilona (Hona). (*Pest, 1844. július 14.-Pest, 1929. március 12.) q

Szegedy-Maszák Hugó.(*Nagyenyed, 1831. augusztus 10.-†Budapest, 1916. augusztus 28. Sírja védett 2004. Fiumei úti temető, Budapest. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 20, N/A, 2,  61) Pest.) 1866. február 10. Újságíró, grafikus. Barabás Miklós tanítványa Pesten, majd veje. 1887. május 25. nemességet kapott. Szülei Maszák János és Szegedy Zsuzsánna. 1867 és 1882 között 9 gyermekük született.[325]

                                     

             Barabás Ilona fotója. Készítette apja Barabás Miklós. 1864.

 

H3. Alice. (*Pest, 1846. február 18.-†Pest, 1867. december 30.) q Thaly

       Guido.

H4. Elemér, Arthur. (*1849. január 26.-†Pest, 1869. augusztus 9. A

halál oka tüdő gümő.) Keresztapja Görgey Artúr. Harmadéves orvosnövendék volt, amikor fiatalon meghalt.

  G3. János. (*Torja, 1814.-) Huszár volt. Anyja Jankó Anna. Torja.

       G4. Polixéna. (*Torja, 1815.-†1875.) Anyja Jankó Anna. 1. q Csoboth

(altórjai) József, huszárfőhadnagy. 2. q Csoboth (altórjai) András[326]. (*1830.-†1894.) főhadnagy. 2. Q Török Mária. (*1833.-†1885.)

       G5. Lajos. (*Torja, 1817.-†Márkosfalva, 1866. november 2.) Anyja Jankó

              Anna.

E3. Éva. q Forró (angyalosi) András.

                          E4. György I., iskola igazgató. (*Márkosfalva, 1746.-†Márkosfalva, 1820. október

13.) 1. Θ Kováts (martonfalvi) Krisztina (*1850. k.-†Márkosfalva, 1797. december 13. előtt.) Márkosfalva, 1771. július 9. 2. Θ özvegy Debrenti Andrásné (-†Márkosfalva, 1814. január 16.). Márkosfalva, 1797. december 13. Barabás György özvegy volt. A 12 gyermek anyja Kováts Krisztina.

F1. Dániel. (*Márkosfalva, 1772. április 6.-†Márkosfalva, 1772. október 31.)

F2. Terézia. (*Márkosfalva, 1773 okt. 12.-) q Kovács Sámuel.

F3. Mózes. (*Márkosfalva, 1775. szeptember 17.-†1829. után.) q Veress Anna

(*1762.-†Márkosfalva, 1829. december 18. 67 éves volt.), Márkosfalva, 1800. április 19.

F4. József. (*Márkosfalva, 1777. november 16.-)

F5. Éva. (*Márkosfalva, 1780. március 17.-) q Hodor Samu.

F6. Rebeka. (*Márkosfalva, 1781. február 18.-)

F7. Sámuel. (*Márkosfalva, 1783.-†Márkosfalva, 1783. október 8.)

F8. Erzsébet, (*Márkosfalva, 1784. november 26.-†csecsemő korában.)

F9. Anna. (*Márkosfalva, 1785. szeptember 21.-)

F10. István (*Márkosfalva, 1787. augusztus 2.-†Márkosfalva, 1844. szeptember

4.) 1. Θ Szász (pókai[327]) Borbála, Pókai tiszteletes úr leánya, Márkosfalva, 1809. május 3 2. Θ Nagy (szotyori) Anna (*1785.- †Márkosfalva, 1849. november 25.)

G1. Zsuzsa. (*Márkosfalva, 1811. január 20.-) q Becző Sámuel, Márkosfal-

       va, 1834. február 14.

G2. Mária. (*Márkosfalva, 1814. április 21.-)

G3. Éva. (*Márkosfalva, 1816. február 2.-)

G4. András. (*Márkosfalva, 1817. április 16.-†1817.)

G5. Dávid. (*Márkosfalva, 1818. április 4.-†1818.)

G6. Dániel (*Márkosfalva, 1820. április 11.-†Márkosfalva, 1871. november

24.). Θ Botár Inesz (*1813. december 8.-†Márkosfalva, 1895. október 27.) özvegy Sipos Sámuelné. Θ Márkosfalva, 1852. április 12. 1852. április 10-én a római catholikus egyházból átvevődött özvegy Sipos Sámuelnő, Botár Inesz, az 1850-279 szám alatt köröztetett gubernialis rendelet értelmében. Kellő bizonynyalttal ellátva. Aláírta és igazolta Kovács András egyházfi és Kocsis Károly gondnok. Házasságot kötöttek ős polgár ifjú legény Barabás Dániel és özvegy Sipos Sámuelnő, Botár Inesz. Tanúk Becző Miklós, Kocsis Károly. Házasodtak diszperzáció mellett.

H1. Lujza (Luiga) (*Márkosfalva, 1844. július 20.-†Márkosfalva,

1926.június 3. Felsőcsernátonban élt, Márkosfalván halt meg.) Barabás Dániel úrfia gyermeket magától származónak vallotta. Keresztszülők Barabás József és felesége. Bába Csomosnő. Konfirmáció 1856. Θ Szaniszló Ferencz. 1868. február 19.

        H2. Miklós (*Márkosfalva, 1846. április 19.-†Márkosfalva,1871. nov-

ember 1. A halál oka tífusz. Bodola Sámuel és Borbát Pál temette.) Konfirmáció 1859.

 H3. Dániel II. (*Márkosfalva, 1848. július 3.-†Márkosfalva, 1859.

december 31. A halál oka tífusz. ) Keresztszülők: T. Barabás József úr és felesége. Bába Csomós Józsefné. Elismerte sajátjának Barabás Dániel.

 H4. Sándor (Márkosfalva, 1850. szeptember 20.-Márkosfalva 1854.

július 5.) Barabás Dánieltől sajátjának elismerve. Keresztszülők: Szabó (czófalvi)[328] József és felesége. Bába: Kádár Ferencnő.

 H5. Sarolta (Lotti) (Márkosfalva 1857. augusztus 2.-†Márkosfalva

1931. május 17.) Keresztszülők Forró János és neje Becző Borbála. Bába Kádárnő. Konfirmáció 1871. november 21. q Forró Imre, (*Márkosfalva, 1846. március 31.-†Márkosfalva, 1917. november 15.) Márkosfalva, 1874. november 21.

I1. Forró Mári. (*1875. szeptember 2.-†Bárkány, 1903. február 4.

 [329]A márkosfalvi köztemetőbe temették el.) Konfirmált 1890. q Imreh Benedek. 1895. november 23. [Imreh Benedek szülei Imreh János és Kövér Klára. Gyermekeik még: Imreh Giza, Kiss Jenőné, Imreh László, Imreh Antal. Kövér Klára szülei Kövér Mózesné, született Incze Klára.]

J1. Imreh Emma.

J2. Imreh Anna.

J3. Imreh Klára.

J4. Imreh Irma.

J5. Imreh Béla.

I2. Forró Géza. (*Márkosfalva, 1877. szeptember 2.-†Márkosfalva,

1943. november 17.) Konfirmált 1892. 1. q Barabás Róza (*1887. április 7.-†Márkosfalva, 1923. április 17.) Márkosfalva, 1920. március 27. 2. q Nagy Vilma. (*Alsócsernáton, 1887. július 28.- †Márkosfalva, 1935. december 9.) 3. q Bakk Tékla. (*Márkosfalva, 1895. november 19.-) Márkosfalva 1936. április 8.

J1. Forró Berta. (*Márkosfalva, 1924. december 31.-) Nagy

     Vilmától.

J2. Forró Pana. (*Márkosfalva, 1928. december 9.-) Nagy

      Vilmától.

I3. Forró János. 1879. december 4.-†1880. szeptember 18.)

I4. Forró Miklós I. (*1881. december 6.-†1884. április 20.)

I5. Forró Ilona. (*1883. április 11.-†Márkosfalva, 1915. június 12.)

Konfirmált 1896. q Jancsó Vince. (*1873. december 3.-1935. március 13.) 1908. július 5. Nagynyújtodon lakott.

     J1. Jancsó Anna. (*1909. április 29.-)

     J2. Jancsó László. (*Nyújtod, 1910. június 27.-†1960.) Q

           Veress Sára. (Felsőcsernáton, 1913.-†1987.)

I6. Forró Julianna. (*1886. október 18.-†1889. november 4.)

Keresztszülők Barabás Gyula és Forró Mari. Bába Bakk Mari. Keresztelő pap Bodola Sámuel.

I7. Forró Borbála. (*1888. április 14.-†1889. november 10.)

Keresztszülők Barabás Gergely és Rediger Laura. Bába Bakk Mari. Keresztelő pap Bodola Sámuel.

I8. Forró Miklós II. (*1889. október 21.-) Keresztszülők Szaniszló

Ferenc és Barabás Lujza. Bába Rácz Andrásné. Keresztelő pap Bodola Sámuel. Elköltözött Márkosfalváról.

I9. Forró Erzsébet. (*1892. november 10.-†1935. után.) Kereszt-

szülők Vitályos Sándor birtokos és neje Szaniszló Kata. Bába Bakk Mária. Keresztelő pap Kelemen Győző. Márkosfalván az elemi iskolában 1903-ban V. osztályos. q Horváth Árpád. Márkosfalvára visszajött 1935-ben.

I10. Forró Gyula. (*1894. augusztus 18.-†1895. szeptember 1.)

G7. Klára. (*1823.-) q Szabó István.

F10. Péter.(*Márkosfalva, 1789. október 24.-)

F11. György II. (*Márkosfalva, 1793. július 28.-†1802.)

F12. Samu. (*Márkosfalva, 1796. október 30.-)

E5. Borbála. (*Márkosfalva) 1776. q Bakcsi (albisi) Elek[330]. Bakcsi Elek szülei

Bakcsi István II. Q Szőcs Mária Kézdivásárhelyről. Bakcsi István II. szülei Bakcsi István I. Q Györi Zsuzsa, Györi Márton pap leánya. Bakcsi István I. szülei Bakcsi Gábor Q Török R. Bakcsi Gábor szülei Bakcsi Boldizsár (-†1635.) Q Bod Kata (1643. december 26. Kézdialbis, beteg, özvegy. Örökségét leánya Bod Györgyné örökli, mert gondoskodott Róla.) 1610-ben nemességét megerősítik, 1614-ben Albison mint nemes lustrál. [331]  

F1. Bakcsi Pál. Albis.

F2. Bakcsi Sándor. Albis.

F3. Bakcsi Dénes. Albis.

F4. Bakcsi Sarolta. Albis.

F5. Bakcsi Zsófia. Albis.

F6. Bakcsi Róza. Albis.

F7. Bakcsi Anna. Albis.

E6. Erzsébet. (*1761.)

E7. Mária. (*Márkosfalva, 1764. augusztus-) q Székely (márkosfalvi) Elek. Márkos-

      falva, 1793. május 21.

E8. Sándor I. (*1766. k.-†Márkosfalva, 1800. március 13.) Megyebíró.q Nagy Anna

(*Lécfalva, 1767.-†Márkosfalva, 1842. május 20. 75 éves volt.) A lécfalvi pap Nagy György leánya. Márkosfalva, 1788. február 13.

   F1. Sándor II. (*Márkosfalva, 1789. január.-†Márkosfalva, 1867. január 29. a

          családi sírboltba temették.) Keresztszülők: Vajna Ferencz és Miklós.

   F2. Anna. (*Márkosfalva, 1790. december 26.-) q Lörincz Antal.

   F3. Dávid. (*Márkosfalva, 1794. október 19.-†Márkosfalva, 1806.)

   F4. Miklós. (*Márkosfalva, 1797. április 16.-†Márkosfalva, 1803.)

   F5. Ádám. (*Márkosfalva, 1799. november 14.-†Márkosfalva, 1810.)

D3. Anna. 1. Q Györffy Mihály. 2. Q Czikó Mihály.

 

Gyárfás családfa  [332] [333] [334] [335] [336]

 

                                                       

                                                     A Gyárfás (lécfalvi) címer. Gyárfás József címere.

                                           Vágott pajzs, fenn a vörös mezőben hármas zöld halmon daru

                                                                felemelt jobbjában tollat tart.[337]

Gyárfás Pál I. (*1550.) leszármazottai:

 

A1. Pál II. fejedelmi tanácsos. akinek testvére István I., aki 1609-ben sepsiszéki jegyző, birtoka volt Lécfal-

ván, 1635-ben, mint primor lustrált. István I. testvére és annak Pál III. fia[338] Gyulafehérvárt 1609. október 8-án nyerte el a családi címert Báthory Gábor fejedelemtől. István I. és Pál II. (Gyulafehérvári Levéltár VI/390.) 1621. február 9-én a kihalt altorjai Török család javait (Altorja, Peselnek és Kantafalva, Háromszéken lévő falvak) kapták meg Bethlen Gábor fejedelemtől. (Gyulafehérvári Levéltár X/205.

     B1. István II. (-†1657. A lengyel háborúban esett el.) 1. Q Csákány Kata. 2. Q Nagy (szemerjai) János

         1648-ban török követ.

          C1. Pál IV. Q Modra Katalin. Sepsiszentgyörgy.

                D1. István III.

                      E1. Mihály.

                            F1. Sámuel.  

                                 G1. Dávid. Országgyűlési követ. 1. Q Bakó Eszter. 2.Q Sipos Ágnes.

                                       H1. Emília. (*Sepsiszentgyörgy, 1850. június 7.) Anyja Sipos Ágnes. Q Jakó László

                                              I. (*Lisznyó, 1838. május 20.-†Lisznyó, 1922. november 10.)

                                       H2. Gyárfás Ágnes. (*Sepsiszentgyörgy, 1848.-†Bodok, 1872. március 14.) Q

Zajzon Farkas. (*Uzon, 1838.-†Kovászna, 1906. szeptember 24.) Sepsiszentgyörgy, 1865. Református pap volt Sepsiszentgyörgyön. [Zajzon Farkas[339] szülei Zajzon István (*Ikafalva, 1810. december 30.-†Turia, 1886. augusztus 25.) Q Könczey Ágnes. (*Torja, 1811.-†Karatna, 1890. január 24.) Zajzon István szülei Zajzon Lajos (*Nagyborosnyó, 1780.-†Ikafalva, 1856. január 29.) Q Török Éva (*Ikafalva, 1790.-†Ikafalva, 1863. december 7.) Ikafalva, 1806. április 30. Könczey Ágnes szülei Könczey Rafael (*Torja, 1775.-†1856.) Q Petho Ágnes. (*1780.-) Zajzon Lajos szülei Zajzon Mihály (*Uzon, 1744.-†Nagyborosnyó, 1819.) Q Istók Judit. (*Uzon, 1740.-†Ikafalva, 1853. június 11.) Uzon, 1775. Könczey Rafael apja Könczey Zsigmond ] 

                                              I1. Zajzon Ilona. (*Uzon, 1866.-†Karatnavola, 1908. október 10.) Q Vén Károly

I. (*1860.-†Sepsiszentgyörgy, 1908.) Sepsiszentgyörgy, 1891. május 19.

                                                   [Vén Károly I. szülei Vén Mihály Q Milkus Anna.]

                                                   J1. Vén Károly I. (*Karatnavola, 1890.-)

                                       H3. Gyárfás Lina. Zajzon N.

                                              I1. Zajzon Géza.

                                              I2. Zajzon Anna.

                                              I3. Zajzon Anna. Q Farkas György. Bikafalva. 

 

Keresztes (nagybaconi) családfa

    

                                                                      

                                                          Keresztes Máté (nagybaconi) címere, 1795.[340]

 

A1. Keresztes György (pedes pixidarius, gyalog katona illetve puskás, említve: 1602, 1604, 1614,

1627-ben bíróságot is viselt, 1635-ben primipili veterani, kiszolgált, tehát idősebb, lófő, ugyanakkor zam ado, számadó: a nagyközségek, és az uradalmak nyájaiért felelős személy, számadó juhász volt.

        B1. Máté I. (*1600 k.)

              C1. Máté II. (*1625 k. említve: 1648 és 1655.)

                     D1. Máté III. (*1655. k. . Czímeres levelet Apaffy Mihálytól 1681. május 20-án nyert)

                            E1. Sámuel.

                                    F1. Ferenc (felesége egy Dézsi nemes leány, akinek anyja Pál Anna, aki Baróti

Pál János és Keresztes Borbála leánya volt, birtokaik voltak Miklósvárszéken és Bardócszéken)

 G1. Máté IV. (*Nagybacon, 1727.-†Nagyenyed, 1795. december 4. A halál

oka gutaütés.)[341] 1752 és 1759 között Kolozsvárt tanult, majd 1759-ben Máramarosszigeten iskolarektorkodott[342], hogy külföldi tanulmányainak költségét összegyűjtse. 1761. május 16-án iratkozott be a franekeri egyetemre,[343] két év múlva, 1763 májusában pedig kézhez vette a professzoraitól aláírt bizonyítványokat. 1763 nyarán tért haza Erdélybe. Gr. Kendeffi Elek udvarában végzett papi szolgálatot, majd 1764-1768 között Alsórákoson, 1768 májusától Zabolán, s még ez év október 10-től Kézdivásárhelyen lelkészkedett. 1768-1793 között volt kézdivásárhelyi lelkész és a 1782. április 9-től a Kézdi Református egyházmegye esperese, később nagyenyedi lelkész, 1787 júliusától egyházkerületi főjegyző, 1793 december 6-1795 december 4 között püspök. Nem sokáig folytathatta püspöki hivatalát, mert szeme világát elvesztette s nemsokára agyvérzésben meghalt.

 Kézdivásárhelyi református keresztelési anyakönyv. 1768. október 10. Keresztes Máté papságának kezdete.

Kézdivásárhelyen meghatározó a főtér arculatában a református templom, mely ezer férőhellyel rendelkezik. Keresztes Máté esperes építette 1770-1782 között a barokk és neoklasszicista stílusjegyeket magán hordozó erődített templomot.

1.Θ Bogdány (telegdi) Ilona, nagybatzoni pap Bogdán Péter leánya (*1749-† Nagyszeben, 1781. október 8. Szalesti János plébános hivatalosan igazolta, hogy a 32 éves, református vallású Telegdi Bogdány Ilona, aki halottas ágyán a katolikus vallásra tért át.) Alsórákos. 1765 körül. Elvált 1778-ban. Mária Terézia királynő a válást nem engedélyezte és csak a halála (1780. november 29.) után történt meg a válás. 6 gyermekük született. 2. Θ Szőts (kézdivásárhelyi) Krisztina. (*Kézdivásárhely, 1742. november 8.-) 1778. Apja: Szőts István ötvös.

H1.  Keresztes Máté V.

H2.  Keresztes József.

H3.  Keresztes Ádám.

H4.  Keresztes Éva.

H5.  Keresztes Sámuel.

        I1. Károly. Szászváros.

H6.  Keresztes Ersébeth.

H7.  Keresztes István. Enyedi professor.

H8.  Keresztes Terézia. Θ Baló (enyedi) István.

H9.  Keresztes Susánna. Θ Szolga kapitány.

H10. Keresztes Zsófia. (*1785.-†Márkosfalva, 1845. szeptember 29.)

 Θ Bodola (zágoni) Ferencz I. márkosfalvi pap, esperes. (*1783.-†Márkosfalva, 1858. november 28.) 1809. július 25.

        I1. Bodola Rozália(*1811. február 1.-)

I2. Bodola Anna (*1813. január 27.-) 1.Θ Becző (hadikfalvi)

Antal, nemes Becző Gábor fia. Márkosfalva, 1834. február 15. 2. Θ Bodola Anna, divortiata (elvált), Kováts (kézdivásárhelyi) Ábrahám (*Kézdivásárhely, 1807. december 23.-†1857. április 27.) Esperesi engedéllyel. Márkosfalva, 1840. december 1. Kováts Ábrahám szülei: Kováts Miklós (akinek apja néhai Kováts Kelemen) és Pap Rákhel. (akinek apja notárius Pap Mihály) Θ 1799 december 16.

     J1. Kováts Róza. (*1843. február 9.-†Márkosfalva, 1889.

április 12.) Θ Sipos György (Márkosfalva, 1841. szeptember 29.-†1928. január Márkosfalva.) Márkosfalva, 1865. szeptember 26.

I3. Bodola János. (*1815. április 16.-)

I4. Bodola Mária. (*1817. január 18.-)

I5. Bodola Ferenc II. (*1819. május 29.-)

I6. Bodola Sámuel. (*1822. november 16.-)

I7. Bodola Lajos. (*1825. április 15.-)

H11. Keresztes Dániel szászvárosi pap.

H12. Keresztes Sára.  Θ Osváth hadnagy

 

A Szőcs (kézdivásárhelyi) család[344]

 

                                                        

                                                           A Szőts (kézdivásárhelyi) család címere.[345]

1597-ben Szőcs Gergely kézdivásárhelyi lakos volt. Szőcs István 1711-1722 között főbíró volt. Felesége Hankó Erzsébet. Gyermekeik Kristóf, Klára, Krisztina. Kézdivásárhelyi Szőcs István. 1721. május 20., Bécs. III. Károly nemességet és címert nyert, nevét Szőtsre változtatta. Szőcs Samu 1775-ben Kézdivásárhely hadnagya, vagyis főbírája, leánya Szőcs Krisztina, Keresztes Máté püspök felesége. Az anyakönyvek alapján Szőcs Krisztina apja Szőcs István ötvös, anyja Kováts Erzsébet.

 

A1. Szőcs István. (ötvös) Θ Kováts Erzsébet. (-†1749. december 16.)

       B1. Szőcs Krisztina. (*Kézdivásárhely, 1742. november 8.-) Θ Keresztes Máté. 1778.

 

Bodolla (zágoni) családfa

 

       Bodola de Zágon Ferenc[346] és gyermekei: András, János, Ferenc. Kiadó Apafi Mihály 1 - Gyulafehérvár, 1676.11.20. Honos 1676.12.17. Háromszék Levéltári jelzet F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. Q - N°. 213. Sorszám 1b1746.

      Betétív az 1354/1916 O. L. (MNL OL) számú ügyirat 2. ívéhez. Bodolla de Zágon.[347] Az Országos Levéltárban őrzött táblai perekből megállapítható a következő leszármazás: 1676 november 26-án Apafi Mihálytól czimeres nemes – levelet kapnak Bodolla I. Ferencz és három fia: I. András, II. Ferencz és I. János. Budapest 1917. április 20. Kivonatolta: Ányos. Bemutattatott a következő eredeti czímeres levél: 1676. november 26. Gyulafehérvár. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Zágoni Bodolla Ferenczet és általa András, János és Ferencz nevű fiait, akik egyébiránt addig is székely szabadságban éltek („consideratis fidelitate fidelibusque servitiorum meritis agilis Francisci Bodola de Zágon…. eundem igitur Franciscum Bodola ac per cum Andream, Joannem et Franciscum filios eius et hactenus, ut intelligimus, libertate Siculica gavisos …de statu et conditione minus nobili .. eximendos stb.”) nemességre emeli és nekik a következő, a nemeslevél elejére befestett czímert adományozza:…. „Datum in civitate nostra Alba Julia die vigesima sexta mensis Novemberis anno Domini millessimo sexcentesimo septuagesimo sexto. Ellentmondás nélkül kihirdettetett az erdélyi országgyűlésen Gyulafehérvárt, 1676 deczember 17-én. Kivonatolta Ányos.

 

                                                                       

                                                                            Bodolla (zágoni ) család címere.[348]

       Czímer: kék paizsban vörös ruhás könyöklő kar  kardot tart; sisakdisz: nincs; takarók: vörös-ezüst, kék-arany.

 

                                                             

                                                                      A márkosfalvi Bodola ház 2006-ban.

 

A1.  Bodolla Ferencz I. (*1640 k.) 1676. november. 26.-án három fiával Apafi Mihálytól címeres

        nemesleveleket kapnak.

        B1. András.

        B2. János.

        B3. Ferencz II. (*1670 k.) Θ Vardó Borbála. 1723. előtt Zágonból Feldobolyba költözött.

               C1. György I. (*1695. k.) Q Böjte Kata. Bodola György I.-nek gyermekei 1741-ben és 1744-

ben osztoztak meg, később perlekedtek. Böjte család.[349] Kihalt székely család, bírt egykoron Háromszékben Fel-Dobolyban, azonban fi-ágon kifogyván, az utolsó leány Bodola Györgyné a székely törvény szerint fiúsíttatott, és mivel mégis a Bodola család kezén 1741. és 1744-ben ezen Böjte birtokban a Bodola leányok is osztályrészt kaptak, azt az erdélyi kir. tábla 1798-ban Bodola család fi-ágának vissza-ítélte. Az ítélet-levélből ily nemzedékrend tűnik ki: Böjte Márton (végrendeletet írt 1669.) fia Böjte János, akinek leánya Böjte Kata, Bodola György I.-né.

                     D1. György II.

                     D2. István. Említik 1741.-1744.

                            E1. Elek. (1785. február 4-én produkált[350]) aki 1798-ban indította meg Zsuzsanna

nagynénje ellen a pört, megmutatván, hogy annak oly jószágok is adattak részébe, melyek jure siculicalis praefectionis csak fi-ágat illetnek. A végső ítélet kimondá a fölperes részére, hogy a zágoni jószág nem Böjte Kata után (ki praefeciálva volt) hanem Vardo Borbála jogán háramlott a családra.

                      D3. Zsuzsa. Q Bartok Kelemen.

               C2. János I. (*1705 k.)

                      D1. József. 1785. február 4-én produkált, az ítéletben apja János. Az ítélet megerősítve

                            1793. március 15-én. Feldobolyon élt.

                      D2. János II. (*1730. k.-) 1785. február 4-én produkált. Q N. N. (-†Feldoboly, 1797.

                             március 8.)

                             E1. János III. (*Feldoboly, 1754. február 14.-†Nagyenyed, 1836. január 14. A halál

oka gutta ütés.) Részlet Bodola János halotti értesítőjéből: „Az Erdélyi Nagy Fejedelemségben a’ Helvétziai és némely Ágostai Vallástételt követő Ekklé’siáknak ritka bölcsességü és buzgóságu Fő Tiszteletű Püspöke, már néhai b. e. Zágoni Bodola János nints többé. A’ folyó 1836^dik év’ Januáriussának 6^dik napján estvéli 7 órakor, gutta ütésből következett elgyengülésben, 82 évekre terjedett földi pályáját, papsága 52, Püspöksége’ 21-dik esztendejében bevégezve, átszenderedék a jobb életre,…” Püspök 1815-1836. „Felső-Dobolyban Sepsi-Székben; tanult Kézdi-Vásárhelyen öt, a nagy-enyedi kollegiumban 14, végre a leydai akadémián három évig; innét haza érkezvén, a nagy-enyedi ref. község 1784 végével meghívta papjának és 1787-ben az ottani kollegium theologiai s egyháztörténeti tanszékére, egyúttal főkönyvtárnok is volt. 1799-ben kiutazott Angolországba, a kollegium építésére ott gyűjtött segedelmi tőkepénz tisztába hozatalára. 1806-ban az erdélyi ref. egyház főjegyzőjévé választatott és kilencz évig az elbetegesedett Abats püspök mellett ennek kötelességeit is sokszor teljesítette. 1815-ben püspökké választották és szept. 22. a király diplomával is megerősítette hivatalában.” [351] Az erdélyi felvilágosodás legfontosabb művei, Sipos Pálnak (ld. a márkosfalvi Sipos családfa) a kanti kritikai filozófia és transzcendentalizmus, valamint a fichtei tudománytan szellemében írott eredeti alkotásai azonban nem jelenhettek meg, éspedig – a legutóbbi esetében bizonyítottan – az egyházi cenzúra (Bodola János püspök ) miatt, amely a politikai cenzúrát képviselte.[352] Q Deák Teréz.

                                                   

         Bodola János erdélyi református püspök. Barabás Miklós ceruzarajza. 1836 előtt.

                                    F1. Károly. (Nagyenyed, 1790. k.-Szászváros, 1836.)[353] ref. lelkész, Nagyenye-

den végezte iskoláit, azután köztanítóságot is viselt, majd külföldre ment s 1814-ben a göttingeni egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérve, 1815-ben igazgató, 1821-ben lelkész lett. Szászvároson, ahol mint első pap halt meg.

                                    F2. Mihály. Veresmarti birtokos, 1848/49-ben dullóbiztos. Q Eperjesi Teréz.

                                           G1. Imre. (*1832.-†1904. után.) Főlevéltárnok. Q Kenderessy Mária.

 (*1837.-†M-Forró, 1904. augusztus, 17.[354]) 1861. [Kenderessy Mária testvére Kenderessy Ida.]

                                                  H1. Mihály. (*1864.) Q Magyarforrói (Marosújvár közelében.) birto-

kos. 1. Q Csiky Berta. 2. Θ Harmat Matild. [Csíky Berta szülei: Csíky (nagylaki) Albert és Fosztó Julianna. Csíky Berta leánytestvére: Csíky Ilona, Böjte Zsigmondné. Csíky Berta első férje férje Bodola Mihály, második férje László Kálmán. Harmat Matild testvérei Margit és Gyöző, apjuk Harmat Lajos, akinek testvére Harmat János. Csíky Berta második férje: László Kálmán, gyermekeik: 1. László Simon (Noslac, Marosnagylak, Marosújvári járás, Alsó-Felsővármegye (*1899. július 11.–† Noslac, 1964. február 19.) Q Tulodi Katinka. 2. László Ernő. 3. László Juliska Q Puhala Ernő I. fiúk: Puhala Ernő II.]

                                                         I1. András. (*1890.-)Anyja Csíky Berta.

                                                         I2. György (*1892. június 20. - 1967. január 7. ) anyja Csíky Berta

                                                               Θ Ferenczi  Magda  (*1910.-) 

      J1. Gyöngyi (*1941.-) Θ Simon Valentin (*1941.-)

            K1. Simon Gyöngyi (*1971.-).

      J2. Barna I. (*1939.-) Θ Bernáld Mária (*1942.-) 

            K1. Barna II. (*1966-2002)

            K2. Huba (*Marosvásárhely, 1969.-) Θ Őrfi Rita (Miskolc

                   *1977.-)

I3. Margit (-†1952. április 22.), anyja Harmat Matild.

I4. Erzsébet (*1898.-†1967. augusztus 19.), anyja Harmat Matild Θ

     Folbert Tamás.

     J1. Folbert Gábor.

     J2. Folbert Katalin. (*1927. január 13.-†1973. január 16.).Θ

          Gálfi Dénes.

K1. Gálfi Ica.

K2. Gálfi Julianna.

K3. Gálfi Irma.

K4. Gálfi Mária.

                                    F3. Imre. Gárdista, testőr Bécsben.

                                    F4. Anna. Q Lázár (csíktapolcai) Farakas.

                                    F5. Klára. Q Imre (étfalvi) Miklós.

                             E2. Antal. Q Izsók Anna.

                             E3. Sámuel I. (*1760. k.-†1796.) Bölcselettanár. előbb pap Búnban (Maros megyé-

ben), majd 1787- 96-ig a székelyudvarhelyi ref. kollégium tanára.  Q Huszár (vajdaszentiványi) Veronika. (-†1803)

                                    F1. Sámuel II.[355] (*Székelyudvarhely, 1790. december 10.-†Kolozsvár, 1866.

április 22. Marosvásárhelyen temették el. Kováts Áron, marosvásárhelyi pap búcsúztatta.) Püspök. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult 1803-ig; ezután nagybátyja, Bodola János református püspök neveltette Nagyenyeden, ahol a bölcseletet, jogot és teológiát elvégezte s osztálytanító lett. Az 1814. iskolai év végével a göttingeni egyetemre ment, de alig tölthetett ott másfél évet. Visszatért hazájába s 1816 tavaszán Kolozsvártt özvegy báró Dániel Istvánné udvarában volt pap; ugyanennek az évnek november 17-én Héderfájára került lelkésznek. 1817-ben a dévai zsinaton fölavatták a papi hivatal folytatására. 1818. június 21-én a marosvásárhelyi egyházközség választotta lelkészének, és 1822. január 22-e után ment a székelyudvarhelyi református kollégiumba teológiatanárnak, ahonnan 1833. június 30-án távozott, mivel a marosvásárhelyi főiskolához helyezték át. 1836-ban a református egyház főjegyzővé választotta; ezt tanári hivatalával együtt folytatta 1841-ig; ekkor Nagyenyedre választották meg teológiatanárnak. 1848. november 17-én a felbőszült román nép elől Kolozsvárra menekült; innen 1849-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol 1850. július 19-étől teológiatanár volt. 1854-ben átköltözött Kolozsvárra a teológiai szeminárium igazgatójának. 1852 februárjában a főkonzisztórium püspökhelyettessé tette, 1861. május 22-én püspöki hivatalában megerősítette, egyszersmind királyi tanácsos lett. Életrajzát Bartók György írta meg a Nagy papok életrajza című kötetben (Budapest, 1877.) Q Antal (magyardellői) Zsuzsanna. (*1803.-†Marosvásárhely, 1889. június 22.[356]) Marosvásárhely, 1821. Antal Zsuzsa szülei Antal János püspök (Oláhdellő, 1767. február 22.-Marosvásárhely, 1854. augusztus 12.)[357] Q Péterffi (kibédi) Mária.[358] [359]

                                           

                                         Bodola Sámuel. 1861.

                                          G1. Ágnes. (*1823.-†Marosvásárhely, 1893. december 3.[360] Bodola Sámuel

                                                 hamvai mellé temették el.) Hajadon.

                                          G2. János (*1829. december 3.-†Marosvásárhely, 1884. május 11.[361])

Államügyész helyettes, amikor nősült. A marosvásárhelyi királyi tábla tagja, királyi táblai bíró volt. Ügyvéd. Öreg honvéd Gál Sándor székelyföldi hadosztályából[362]. Q Gáti (Gáthy) Terézia. (*Marosvásárhely, 1834.-†Marosvásárhely, 1909. november 28.[363]) Marosvásárhely, 1856. október 6. Esketési tanúk Vályi Károly postamester és Bartha József. Gáti Terézia apja néhai Gáti János.

                                                 H1. Sámuel. (*Marosvásárhely, 1860. április 28.-†Bécs, 1879. június

12. A halál oka ínláz.[364]) A bécsi egyetem joghallgatója volt, 19 éves korában meghalt. Először a bécsi evangélikusok temetőjébe, majd Marosvásárhelyen temették el.

                                                 H2. Katinka.(*Marosvásárhely, 1857.-†1928.) Q Horváth (székesi)

                                                        Miklós.

                                                       (*1853.-†Marosvásárhely, 1923.) Főszámvevő Alsófejér megyében.

                                                       I1. Horváth Lili. . (-†1927. után.)

                                                       I2. Horváth Trézsi. (-†1927. után.) Q Ternovszky Ferenc.

                                                       I3. Horváth János dr. (-†1927. után.) Vitéz.

                                                       I4. Horváth Miklós dr. (-†1927. után.)

                                                       I5. Horváth Sámuel. Meghalt két hónapos korában. Marosvásárhe-

                                                            lyen temették el, nagyapja Bodola János mellett.

                                                 H3. Gábor I. (*Marosvásárhely, 1862. május 2.-†Székelyudvarhely,

1909. február 9. Marosvásárhelyen a családi sírboltba temették el.[365]) A Székelyudvarhelyi királyi törvényszéknek az elnöke, a Székelyudvarhelyi református gimnázium főgondnoka. Q Fekete (nagyfalusi) Anna. 1894. [Fekete Anna szülei Fekete Gábor és neje Balogh Anna. 1909-ben még éltek. Gyermekeik még 1. Fekete Katalin Q Almay Salamon. 2. Fekete Károly Q Madarász Bea.  3. Fekete Sándor.]

I1. Gábor II.

                                                  H4. Béla I. (*1865. május 18.-†Budapest, 1927. október 22. A Kerepe-

si úti temetőben temették el.[366]) A magyar királyi kúria bírája. Q Bálinth (lemhényi) Irma. (-†Budapest, 1947. július 25.[367] Budapest, X. kerület,új köztemetőbe temették el.) Laktak Budapest, IV. kerület Szarka u. 1.

                                                        I1. Béla II. (*1895.-†Toporouc melletti csatában esett el 1916.

január 6-án. A csernoviczi főtemetőben temették el, ahonnan 1916. május 18-án a Jókai Mór utcai Bodolla-háztól a Marosvásárhelyi temetőbe vitték és a családi sírboltba temették.[368]) Magyar királyi honvédhadnagy volt az I. világháborúban.

I2. János Dr. (*1898.†Budapest, 1969. március 13. Rákoskeresztúri

temetőben nyugszik.)[369] Q Farnos Marianne. 1949. Farnos Marianne testvérei: Farnos Eszter, Löte Lajosné, Farnos Olga, dr. Bielek Tiborné, Farnos Erzsébet, Novotny Jánosné.

                                                 H5. Ferenc dr.(*1868.-†Marosvásárhely, 1943. augusztus 25.[370])

Ügyvéd, városi tiszti főügyész, a marosvásárhelyi református egyház főgondnoka. Q Ternovszky (kelemenfalvi) Margit. (*1880.-†1943. után.) Marosvásárhely, 1902. március 31. Esketési tanúk Fekete Gábor és Dobay Albert. Eskető pap Bíró András. [Ternovszky Margit szülei Ternovszky Béla (*1848.-†Kolozsvár, 1914. július 11. A kolozsvári egyetemi klinikán halt meg, hosszas betegség után.[371]) A Marosvásárhelyi királyi ítélőtábla elnöke. Q Andreánszky Ilona. 1872. Ternovszky Béla apja Ternovszky Károly. magyar királyi főerdész. (*1817.-†Tepla, 1904. január 30.[372]) Ternovszky Béla testvére Ternovszky Irma. (*1854.-†Lipótepla, 1912. október 6.[373]) Ternovszky Margit testvérei dr. Ternovszky Béla, Ternovszky Aranka, Bíró Kálmánné, (gyermekei ifj. Bíró Kálmán, Bíró Margit) Ternovszky Ferenc Q Horváth Trézsi, dr. Ternovszky Jenő Q Hankó Klára.]

                                           G3. Dénes. (*Marosvásárhely, 1834.-†Fejérd, 1888. január 1.[374] Édesapja

Bodola Sámuel sírjába temették Marosvásárhelyt.) Fejérdben (Kolozs megye) református pap 1868-1888. Q Szakács Ida. (-†1900.) 1868. [Szakács Ida szülei Szakács István I kolozskalotai esperes Q Miklós Deborah. Gyermekeik még 1. Szakács Gizella Q Biedermann Alajos. 2. Szakács István II.]

                                                H1. Sámuel. Közjegyző.

                                                H2. István. (*1860. k.-†1918.) Birtokos.

                                                H3. Johanna. (*1862.-†1899.) 1. Q Szabó Lajos (*1862.-) 2. Q

                                                       Vásárhelyi Sándor Marosvásárhelyt.

                                                H4. Viktor. Állami vasúti hivatalnok.

                                                H5. Ida. Hajadon.

                                          G4. Mária. (-†1870. július) Q Kacziány Ferninánd (Nádor), hevesmegyei

törvényszéki ülnök, törvényszéki bíró. Marosvásárhely, 1851. január 15. Esketési tanúk Lisowszky Teofil, Görög Károly. Eskető lelkész Molnár György, héderfáji (marosmegyei) pap.

                                                 H1. Kacziány Ödön.[375] (*Marosvásárhely, 1852. január 8.-†Budapest,

1933. január 10. Sírja a Kerepesi úti temetőben, 47-1-59 parcella.[376])[377]  [378] [379] Keresztszülők Dr. Antal László, özvegy prof. Molnár Sámuelné, Antal Borbála. Antal László és Antal Borbála szülei Antal János püspök és Péterffi Mária. Bába Nagy Györgyné. Festőművész. Először Barabás Miklóstól tanult rajzolni. 1876 szeptemberében a zentai községi gimnáziumban, 1877-től 1880-ig a ceglédi polgári iskolánál tanított. 1880 és 1890 között a szegedi magyar királyi állami főreáliskola rendes tanára volt. Q Král Anasztázia.

I1. Kacziány Adrienne. (Zenta, 1877. május 1.-) Festőművész.

Budapesten atyjánál, majd Münchenben és Berlinben tanult. Tájképekkel és csendéletekkel szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain.[380]

I2. Kacziány Aladár. (*Nográdsurány, 1887. október15.-Budapest,

1978.) 1933-1946 között a budapesti Iparművészeti Iskola tanára.[381]

H2. Kacziány Kálmán.

                                                 H3. Kacziány Géza. (*Arad, 1856.-†Budapest, 1939. december 16. A

nógrádverőcei családi sírboltban nyugszik.)[382] Budapesten hírlapíró, középiskolai tanár, majd miniszteri tanácsos. Q Oroszy Vilma.

                                                 H4. Kacziány Oszkár. Körjegyző.

                                          G5. Johanna. (-†1889. után.) Q Garda József. Teológiai tanár Nagyenyeden.

                                                  H1. Garda Dezső. Mávnál gépészmérnök Budapesten.

                                                  H2. Garda Sámuel dr. Nagyenyedi bölcsész tanár.

                                                  H3. Garda Kálmán dr. Ügyvéd.

                             E4. György (*1770.-†1829.) Ügyvéd Déván. Q Kenderessy (seréli, hunyad megyei)

                                   Ágnes. 1801.

                                    F1. Zsigmond. (*1810.-) Q Silling Kata. (*1810.-)

                                          G1. Eszter. (*1843.-)

                             E5. Zsuzsa.

                      D3. György. 1785. február 4én produkált. Feldobolyon élt.

                      D4. Ferenc III. (*1745 k. ) (1785. február 4én produkált. Az ítéletben: Bodola Ferenc[383]

apja Bodola  János. Az ítélet megerősítve 1793. március 15-én.) Θ Zilahy Rákhel.

                             E1. Ferenc IV.[384] (*1783.-†Márkosfalva 1858. november 28. Temette 1858.

december 1-én Zaizon István direktor és Szini János jegyző. A márkosfalvi temetőben a bejárattól balra megtalálható Zágoni Bodola Ferenc sírja, az egyházi nyilvántartásban az 57. sir. 1. Zágoni Bodola Ferencz márkosfalvi ref. pap, esperes, Rikán inneni egy-ház gyülekezeti elnök (1783 - 1858). 2. Ezredesnő Szabó Debora (1809 - 1868) Jüngling Jánosné. 3. Bodola Mária (1854-1870). Református pap volt Márkosfalván 1809.-1851. Θ Keresztes Zsófia. (*1785.-†1845. szeptember 29.) Márkosfalva, 1809. július 25.

                                          

                       Zágoni Bodola Ferenc sírja a Márkosfalvi temető bejáratánál.

                                    F1. Róza. (*Márkosfalva, 1811. február 1.-†Barátos, 1888. február 24.) Q

 Barabás Antal I. (*Márkosfalva, 1809. május 22.-†Réty, 1901. november 5.)

                                          G1. Barabás Mária. (*1836.-†1938.) Q Sipos Ferenc. (*1836-†1927.) [Ld.

                                                 Barabás és Sipos családfákat]

                                   F2. Bodola Anna. (*Márkosfalva, 1813. január 27.-†1871. szeptember. 20.).1.

Q Betző Antal (a mátisfalvi Betző Gábor fia) 1834. február 27. 2. Θ Kováts Ábrahám, (*Kézdivásárhely, 1807. december 23.-†1857. április 27.) aki Kézdivásárhelyen ügyvéd volt. Θ 1840. december 1. [Kováts Ábrahám szülei: Kováts Miklós, akinek apja néhai Kováts Kelemen és Pap Rákhel. (akinek apja Notárius Pap Mihály)]

G1. Betző Gábor (-†1836. október 20.)

                                         G2. Kovács Róza. (*1843. február 9.-†Márkosfalva, 1889. április 12.). Θ

Sipos György.(Márkosfalva, 1841. szeptember 29.-†1928. január Márkosfalva.)

                                   F3. János. (*Márkosfalva, 1815. április 16.-)

                                   F4. Klára. (*Márkosfalva, 1816. március-†Márkosfalva, 1840. augusztus 8.)

                                   F5. Mária. (*Márkosfalva, 1817. január 18.-)

                                   F6. Ferenc V. (*Márkosfalva, 1819. június 29.-†1865.) 1849 februárjától őrmes-

ter a 15. határőr ezred 1. zászlóaljánál. 1849  május 9-én hadnagy ugyanitt illetve a 83. honvédzászlóaljban a besztercei hadosztálynál. 1849 szeptemberében besorozzák a 17. határőr ezredhez, de megszökik. 1867. szülőhelyén gazdálkodik, a Háromszéki Honvédegylet tagja[385]. Q Bruz Lajos özvegye, Silling Mária. (*1824.-†1860.)

                                   F7. Sámuel. (*Márkosfalva, 1822. november 16.-†Retteg, 1902. április 29.[386])

Márkosfalvi pap 1851-1892. Q Jüngling Sarolta (Lotti). (*1829. október 2.-†Márkosfalva, 1899. június 25. [387] A halál oka végelgyengülés. Temette Kelemen Gyöző.) Sepsiszentgyörgy, 1852. október 28. Eskető pap Gödri Ferenc sepsiszentgyörgyi pap és esperes. [Jüngling Sarolta szülei: özvegy Jüngling János, ezredes Kézdivásárhelyen és Szabó Deborah. Jüngling János apja lutheránus pap Mirkvásán, ki 1760 körül születhetett, és Hollandiából származtak. Jüngling Lotti testvérei Jüngling Mihály, kincstári igazgató és Jüngling János, miniszteri tanácsos.]

G1. Mária (*Márkosfalva, 1854. június 27.-†Márkosfalva, 1870. október 30.

A halál oka tifusz. Temették Borbát Pál dálnoki és Jancsó Ferenc maksai lelkészek.) Keresztszülők Kovács István, Mátyás Zsigmondnő, Gál Rozália. Kézdivásárhelyi Kovács Áron és felesége Szőcs Anna. Bába Kádár Ferencnő. Keresztelő pap Szász Károly kézdivásárhelyi lelkész.

G2. Gyula. (*Márkosfalva, 1856. június 25.-) Keresztszülők Kézdivásárhelyi

Kovács Áron és felesége Szőcs Anna. Keresztelte Simó Sándor kézdimártonfalvi pap. Q Bodola Anna. (*1853.-†Kolozsvár, 1900. július 13.[388]) Marosvásárhely. 1884. május 11. Eskette Székely János pap.

H1. Matild.

H2. Gyula.

H3. Erzsébet.

H3. Lajos.

G3. Johanka (Janka) (*Márkosfalva, 1860. január 14.-†Retteg, 1940. Meg-

halt szívtágulásban) Keresztszülők Jüngling János ifjú legény, Jüngling Johánka és Barabás Laura hajadonok. Keresztelte az apa Bodola Sámuel. Q Köblös Albert. (*1853. augusztus 29.-†1894. november 12.)

        H1. Köblös Mária (*1887.-)

        H2. Köblös István (*1894.-)

        [Folytatás Köblös család. Boldog Gyöngyi ősei.]

G4. Mari (*Márkosfalva, 1872. június 6.-†Márkosfalva, 1887. március 20. A

halál oka tífusz.) Keresztszülők: Szabó Károly és neje Barabás Mária. Keresztelte Szini János esperes. Konfirmált 1886-ban.

                                   F8. Lajos I. (*Márkosfalva, 1825. április 15.-†Brassó, 1897. április 3. Márkos-

falván temették el[389].)[390]  1848-iki tüzér főhadnagy,[391] [392]főmérnök, kincstári igazgató. A jogot Nagyenyeden végezte. 1848-ban nevelő Nagyszebenben, ahonnan hazatért, és részt vett az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen. 1848. novemberétől önkéntes Gábor Áron Háromszéken alakuló tüzérségénél. 1849. február 1-jétől hadnagy, az 1. székely hatfontos üteg parancsnoka. Február 4-én részt vett a Szászhermány és Szentpéter közötti, oroszokkal vívott csatában, ahol megsebesült. 1849. március 16-tól főhadnagy. Háromszékről az 1. székely tüzérüteggel Segesvárra, onnan Medgyesre rendelték, végül Nagyszeben bevétele után a Vöröstoronyi szoros őrseregében szolgált. Július 20-án a cári csapatok Havasalföldre szorították, ahol letették a fegyvert a török csapatok előtt. A vidini, majd a sumlai menekülttábor lakója. Később, egy időre, a török hadseregben tüzérszázados, ahonnan kilépett, és Svájcba utazott. 1852-től Olaszországban mérnök. A magyar légióban is szolgált. 1874-ben hazatért. A földművelésügyi minisztériumban, majd állami főmérnökként Brassóban nyert alkalmazást.  A Pusztaszéklai rizsterme- lőtelep igazgatójaként 1892-ben ment nyugdíjba. Q Montanó Adél. (*1840.-Brassó, 1892. július 18.[393]) 1858.

                                                  

                                                    Bodola Lajos I. 1875. k. [394]

                                         G1. Bodola Lajos II. (*Sampierdarena. Olaszország, 1859. október 9.-

†Budapest, 1936. június 28. Sírja a Farkasréti temetőben, védett sír. 5/4-1-3[395][396] Czettler Jenő, az MTA levelező tagja tartotta a gyászbeszédet.)[397]  Bodola Lajos 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től ny. rk. tanár, 1896-tól 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia ny. rendes tanára. 1910-11-ben a Műegyetemen volt rektor. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). Q Pettkó Berta. (*1861.-†1938.) Budapest, 1886.

                                     

              Bodola Lajos II. és felesége Pettkó Berta. 1905 december 27.

                           Házasságuk 20-dik évfordulója emlékére készítették.

 

A Köblös család.

 

A1. Köblös (rettegi) István[398]. (*Székelykövesd, 1822.-†1887. augusztus 27.) 1848-as hadnagy, pap

Székelyősön, majd Rettegen. Apja Köblös István. 1. Θ Nagy Anna (*1832.-†1864.) B1- B6 gyermek. 2. Θ Vitályos (gidófalvi) Eleonóra Laura (*1838.-†1913.) B7-B13 gyermek.

B1. Gábor. (*1851. december 6.-†1882. július 26.), Kolozsváron ügyvéd. Θ Péter Ilona.

B2. Albert I. (*Retteg, 1853. augusztus 29.-†Retteg, 1894. november 12.) Θ Bodola (zágoni)

      Janka. (*Márkosfalva, 1860. január 14.-†Retteg, 1940.)

       C1. Mariska. (*Retteg. 1887. szeptember 18.-) Q Pásztohy Dénes. (*Mezőbánd, 1871. dec-

             ember 25.-) 1909.

       C2. Albert II.

       C3. Anna.

       C4. István. (Beszterce, 1894.-†Melbourne, 1966.) Református lelkész Szengyelben,

Magyardécsén, Bodonkúton, Ördögkeresztúron, majd Kolozsváron, a Farkasutcai templomban, ahol a papi lakban laktak. Q Cseh Olga.

             D1. Levente. (Ausztrália)

             D2. Csaba. (Amerika)

             D3. Nóra. (*1925.) (Ausztrália)

B3. István. (*1855. augusztus 20.-†1928. k.) 50 éven át Magyarnemegyén lelkész. Θ Sajtos

        Gizella, 1882. május 1.

B4. Lajos I., dr. orvos Budapesten. (*1859. január 24.-) Θ Pongrácz Erzsi.

       C1. Lajos II.

B5. Domokos, vagy Dezső. († fiatalon)

B6. Berta (*1864. január 4.-) Θ Dr. Újvárosi Gábor. 1884. április 5.

      C1. Újvárosi Miklós.

B7. Gizella (Giza), (*1866. január 6.-†Dicső, 1943. január 16.) Θ Kiss (zaláni) Sándor rettegi lel-

       kész. 1890 március 16.

       C1. Kiss (zaláni) Gyula.

B8. Anna (*1868. január 26.-†fiatalon)

B9. Jenő (*1870. július 13.-†1877. november 20.)

B10. Laura vagy Lenke. (*1872. szeptember 1.-†1872. október 27.)

B11. Krisztina (*1873. október 23.-†1874. április 12.)

B12. Samu, (*1875. augusztus 30.-†Debrecen, 1939. szeptember 30) Hajdúböszörményi igazga

tó-tanár. Θ Szintay Teréz. Szintay Teréz testvérei: Dr Szintay Lajos, Szintay Kálmán, Szintay Erzsébet, valamint Szintay Irén, Mohácsy Ferenc neje.

        C1. Judit.

B13. Nina. (†fiatalon.)

 

Kovács (kézdivásárhelyi) családfa

 

Kézdivásárhelyi Kovács Andrásról van adat, hogy 1606-ban élt és felnőtt ember volt. „1606. junius 25-én Jancsó Balázs, mint magtalan egyén nagy beteg lévén, kézdivásárhelyi Kovács András, Kalmár Ferencz, Papp János és Pécsi Márton testamentariusok előtt végrendelkezett.…Jancsó Balázsnak 1606-ban kelt testamentuma kézdivásárhelyi Kovács András, Kalmár Ferencz, Papp János és Pécsi Márton nevök aláírásával és szokott pecsétjökkel megerősítve.” [399]

Kovács (kézdivásárhelyi) Nemességet 1655. június 28-án Rákóczy Györgytől Kovács Géza nyert.[400]  

1713. szeptember 26. Háromszéki mezővárosok lakosságának családonkénti összeírása. Kézdivásárhely. A nemesi előjogukat, az ősi székely jog alapján megőrizték: Szőcs István nótárius (íródeák, jegyző), Szőcs István városi bíró, Kovács János, Kovács Volfgangus, Kovács Péter, Kovács István. Csizmadiák: Kovács János, Kovács István, Szőcs Jakab.[401]

 

A1. Kováts József. (*1710. k.-)

      B1. Kelemen (*1740.-†Kézdivásárhely, 1780. október 20.) Q Csiszér Anna. (*1742. k.-†1799.

            után) Kézdivásárhely, 1763. február 7.

C1. Miklós (*Kézdivásárhely, 1770. december 10.-) Q Pap Rákhel. (*Kézdivásárhely, 1784.

január 3.) Kézdivásárhely, 1799. december 16. Pap Rákhel notárius Pap Mihály II. leánya. Pap Mihály I. fia Pap Mihály II.

                     D1. Ábrahám (*1807. december 23.-†1857. április 27. 49 éves korában szívszélhűdés-

ben halt meg.) császári és királyi huszár. Keresztszülők Pungratz Pál és Hanko Anna. Q Bodola Anna (*Márkosfalva, 1813. január 27.- Márkosfalva, 1871. szeptember 20.) Márkosfalva, 1840. december 1. Bodola Anna Bodola Ferenc elvált leánya. Esketés Bodola Ferenc esperesi engedélye mellett. Eskető Kováts Sámuel alsócsernátoni pap.

E1. Róza. (*Márkosfalva, 1843. február 9.-†Márkosfalva, 1889. április 12.) Q Sipos

György. (Márkosfalva, 1841. szeptember 20.-†Márkosfalva, 1928. január 13.)

D2. Judit. (*Kézdivásárhely, 1809. december 4.-) Keresztszülők Pungratz Pál és Hanko

       Anna.

D3. Rebeka. (*Kézdivásárhely, 1814. szeptember 14.-) Keresztszülők Pungratz Pál és

       Hanko Anna.

 

Jakó (lisznyói) családfa[402]

                                                           

A1. Jakó Sámuel I. (*1730. k.) Apja Sámuel vagy Mihály lehetett.

       B1. Antal I. (*1756.-†1833. március 31.). 1. Θ Kuti (uzoni) Erzsébet[403]. (-†1811. január 29. Meghalt

              forró nyavalyában) Lisznyó, 1781. március 10. 2. Θ N. 1811. február 14. Uzon.

             C1. Antal II. (*Lisznyó, 1791.-†1857. után.) Anyja Kuti Erzsébet. Református pap Székelymuzsnán.

Részt vett a Makk-József-féle székelyföldi összeesküvésben, 1851. június-1852. január. Habsburg-ellenes titkos szervezkedés volt Magyarország függetlenségének visszaállítására. Jakó Antal a szervezkedésben községvezető volt Muzsnán. 1852-ben (január és június között) letartoztatták, Nagyszebenben raboskodott. 61 éves volt amikor letartoztatták, Ő volt a legidősebb rab a lelkészek között. A császári és királyi nagyszebeni haditörvényszék Jakó Antalt (vezető egyesületi tag, nevezetesen mint községi főnök, a törvényszék előtt tett vallomása alapján „6. rendű vádlott. Jáko Antal, erdélyi, háromszéki, lisznyói születés, 61 éves, református, nős, négy gyermek atyja, musnai lelkész”[404]) több társával együtt a 1853. október 11-án kötél általi halálra, majd 1854. február 18-án I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király a halálos ítéletet 10 év vasban töltendő várfogságra enyhítette. 1853. szeptembere és 1854. márciusa között a gyulafehérvári vár kazamatáiban raboskodott elítélt társaival együtt[405]. 1854. március közepétől a csehországi Josefstadt várbörtönben volt rab. 1857. május 13-án uralkodói kegyelemmel szabadult. 4 gyermeke volt, közülük Albertről van adatunk.

D1. Albert (-†1880. április 14. előtt.) Q Csusz (imecsfalvi) [406] Klára. (-†1880. április 14.után.)

1880. október12-én Lisznyóban özvegy Jakó Antalné, született Csusz Klára 200 forintra becsült ingatlanára végrehajtási árverést rendelt el a sepsiszentgyörgyi királyi járásbíróság. Végrehajtó brassói Jakó Ferenc ügyvéd volt. Kelt 1880. április 14.[407]

                             E1. Sámuel. Az olasz légiónál szolgált. Q Sigmond Anna.

                                    F1. Béla. Q Fodor Sali.

                            E2. Lina. Q Kovács István. Református pap Újszékely.

                            E3. Miklós. (*Lisznyó, 1830.-†Lisznyó, 1907. október 23. A halál oka aggkori

végkimerülés) 1848/49-ben honvéd. 1. Q Damó Zsófia. (*1832. február 25.-†1867. július 19.) Lisznyó, 1858. július 20. Esketési tanúk: Damó Sándor, Damó György és Barabás Antal. Eskette Dénes (ikafalvi) Antal ref. pap. 2. Q Zakó Lídia.

                                  F1. Lujza. (*Lisznyó, 1859. május 27.-) Keresztszülők Jakó István és neje Bartha

Mária. Bába Bodoki Györgyné. Keresztelő lelkész Dénes Antal. Q Kóré Sámuel. (*1852.-) Lisznyó, 1877. szeptember 25. Esketési tanúk Barabás Gergely, Damó Ferenc, Tölgyes István, Barabás Ferenc. Eskette Dénes Antal ref. pap.

                                   F2. Dénes I. (*Lisznyó, 1860. október 10.-†1861. előtt.) Keresztszülők Barabás Antal

és neje Damó Borbála. Bába Gligor Dénesnő, Nikuc Anna. Keresztelő lelkész Dénes Antal. Laknak Lisznyó 104.

                                  F3. Dénes II. (*Lisznyó, 1862. február  10.-) Keresztszülők Jakó István és neje Bartha

Mária. Bába Gligor Dénesnő, Nikuc Anna. Keresztelő lelkész Dénes Antal. Állami tanító Olt-Halmágyon. Q Incze Lujza.

                                      G1. Dénes II.

                                      G2. Ferenc.

                                      G3. Melinda.

                                F4. Károly. (*1863. december 18.-) Keresztszülők Jakó István és neje Bartha Mária Bába

                                     Gligor Dénesnő, Nikuc Anna. Keresztelő lelkész Dénes Antal.  Adótiszt.

                               F5. Pál I. (*1865. december 12.-) Keresztszülők Jakó István és neje Bartha Mária. Bába

                                   Gligor Dénesnő, Nikuc Anna. Keresztelő lelkész Dénes Antal.   Q Décsi Anna.

                                   G1. Pál II.

           C2. Mária. Q Tolvay Ferenc. Református pap Pókában.

           C3. Pál I. (*Lisznyó, 1803. május 14.-†Lisznyó, 1872. január 27. Meghalt forró nyavalyában. Temette

 Dénes Antal ref. pap)

                                                                   

                                          Jakó Pál aláírása. Lisznyó. Keresztelési anyakönyv. 1830, december.

Jakó Pál I. assessor, ülnök, 1830-ban főkáplár, az 1848-as forradalomban részt vett, strázsamester, megsebesült, tovább nem szolgálhatott, felszerelt lovát a húszároknak adományozta. Θ Magyarosi Anna (*Alsócsernáton, 1814.-†Lisznyó, 1874. október 2. Rendes halál. 59 éves volt. Temetés a háznál és a sírnál könyörgéssel. Temető pap Dénes Antal.) Θ 1831.

                                                      

                                                                Lisznyói id. Jakó Pál gyászértesítője. Lisznyó, 1872.

Lisznyoi idősb Jakó Pálné született Magyarosi Anna és egyetlen gyermeke Jakó László, úgy ennek nője született Gyárfás Emília és gyermekeik Lajos, Anna, Emília, valamint szintén özvegy Gyárfás Dávidné született Sipos Ágnes (Gyárfás Emília édesanyja) …megszomorodott szívvel tudatják Lisznyói id. Jakó Pálnak 17 napi szenvedés után, mindenki által becsült munkás élete 69. évében 1872. január 27-én történt kimultát.

 

D1. Miklós. (*Lisznyó, 1833. január-†Lisznyó.1833. július 1.)

D2. Albert. (*Lisznyó, 1836. január 24.-†1872. előtt.)

D3. László I. (*Lisznyó, 1838. május 17.-†Lisznyó, 1922. november 10.) körjegyző, dulló. 1.Θ Jakó

Borbála. Lisznyó, 1862. Törvényesen elváltak. 2. Θ Gyárfás (lécfalvi) Emília. Lisznyó (*Sepsiszentgyörgy, 1850. június 7.-†1935. február 19.), a ki Sepsiszentgyörgyön az Olt utcát vitte hozományként a házasságba. Szülei: Gyárfás Dávid (-†1872. január 27. előtt) és Sipos Ágnes (-†1872. január 27. után). Gyárfás Emília testvérei: 1. Gyárfás Ágnes Q Zajzon Farkas, református pap Sepsiszentgyörgyön és 2. Gyárfás Lina. (Folytatás ld.: Gyárfás (lécfalvi) család.)

                                                    

                                                 

                                                                                       A Jakó család. 1909.

Balról jobbra. Hadnagy Antal neje Jakó Irén, ölében Hadnagy Erzsébet, Hadnagy Béla, Hadnagy Gizella, Jakab Álmos neje Jakó Emília, Jakab Dezső, ifj. Jakab Álmos tanító, Jakab Jenő. Hadnagy Mihály neje Jakó Anna, Hadnagy Irén, Hadnagy Jenő, Hadnagy Jolán, Hadnagy István, Hadnagy Árpád. Földes József, Jakó Ilona, állapotos, Gábor fiával, középen Jakó László és Gyárfás Emília, mögöttük állnak: Jakó László, Jakó Erzsébet és Jakó Pál.

 

                  E1. Lajos I. (*1863).

                  E2. Anna. (*1869. április 4.-) Laknak Lisznyó 73. Keresztszülők: Bodoki református pap. Zajzon

Farkas és neje Gyárfás Ágnes. Bába Gyárfás Benczénő Keresztelte Zajzon Farkas, ref. pap. Θ Hadnagy Mihály I. (*Márkosfalva, 1862. december 1.-) Lisznyó, 1888. szeptember 16. Esketési tanúk Barabás György (*1826.-†1922. Sírja megvan a lisznyói temetőben, 2016-ban.) és Kádár József. Tanító Lisznyón és Dálnokon. Hadnagy Mihály apja Hadnagy Albert.

                      F1. Hadnagy István. (*Lisznyó, 1889. november 5.-†Lisznyó, 1912. május  17.)

                      F2. Hadnagy Irén. (*Lisznyó, 1891. március 31.-)

                      F3. Hadnagy Jenő (*Lisznyó, 1893. szeptember 30.-†Lisznyó, 1973. június 5.)

                      F4. Hadnagy Jolán. (*Lisznyó, 1900. április 10.-) Keresztszülők Hadnagy Albert magyar

királyi postatávirdai főtiszt és neje Schud Józefa, Temesvár.

                     F5. Hadnagy Árpád. (*Lisznyó, 1896. március 12.-)

                     F6. Hadnagy Mihály II. (*Lisznyó, 1904. október 2.-†Lisznyó, 1914. május 20.)

                E3. Emília. (*1871. január 14.-) Laknak Lisznyó 73. Keresztszülők Tompa Miklós és neje Tompa

Etelka. Bába Gligernő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. Θ Jakab Álmos I. (*1866.-) Tanító Sepsiszentgyörgyön. Lisznyó, 1890. augusztus 19. Esketési tanúk Zajzon Farkas és Nagy Károly. Jakab Álmos I. apja Jakab Sándor.

                       F1. Jakab Álmos II.

                       F2. Jakab Jenő.

                      F3. Jakab Dezső.

                 E4. Ilona (*Lisznyó, 1872. július 23.-) Laknak Lisznyó 73. Keresztszülők: Bodoki ref. pap Zajzon

Farkas és Dénes Polixena. Bába Gligernő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. Θ Földes József II. (*Nagyborosnyó, 1867.-†1922. március 31.) Kereskedő, vasúti raktárnok. Lisznyó, 1894. december 27. Esketési tanúk Hadnagy Mihály, Jakab Álmos, Nagy Károly Elköltöztek Lisznyóból Nagyborosnyóba. Földes József II. szülei Földes József I. és Incze Eszter.

                        F1. Földes József III.

                        F2. Földes Gábor.

                        F3. Földes Mici.

                       F4. Földes Ilona.

                 E5. István. (*Lisznyó, 1873. június 12.-†Lisznyó, 1875. november 20.) Keresztszülők Nagy

Károly és Kovács Emília. Bába Gligernő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

                E6. Irén. (*Lisznyó, 1877. január 3.-) Laknak Lisznyó 73. Keresztszülők Nagy Károly és neje

Kovács Emma. Bába Gligernő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. Θ Hadnagy Antal I. (*Zabola, 1873.) Tanító Sepsiszentgyörgyön. Lisznyó, 1896. augusztus 29. Esketési tanúk Nagy Károly földbirtokos és Hadnagy Mihály tanító. Eskető pap Antal Lajos. Hadnagy Antal I. szülei Hadnagy Dénes és Nagy Róza.

                      F1. Hadnagy Béla. (*Lisznyó, 1897. július 14.-†Sepsiszentgyörgy) Keresztszülők Földes

Gábor tanárnövendék, Nagy-Borosnyó. Nagy Bella kisasszony, Kilyén. Bába Nagy Árpádné. Keresztelő pap Antal Lajos.

                     F2. Antal II. Sepsiszentgyörgy.

                     F3. Erzsébet. Sepsiszentgyörgy.

                     F4. Gizella. Sepsiszentgyörgy.

                     F5. András. Sepsiszentgyörgy.

              E7. Pál II. (*Lisznyó, 1879. február 3.-†Kézdivásárhely, 1965.) Keresztelték 1879. február 23.

 Keresztszülők Nagy Károly és neje Kovács Emma. Laknak Lisznyó 73. Bába Gligernő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. Tanító Tamásfalván. Ө Sipos (márkosfalvi) Etelka. (*Márkosfalva, 1881. október 17.-†Barot, 1950. március 7. A halál oka szívbénulás. Sírja Kézdivásárhelyen.) Θ 1904. július 17. 1922-1927 között Márkosfalván éltek, 1927-ben Kézdivásárhelyre költöztek.

                                                                 

                                                                             Jakó Pál II. és Sipos Etelka családja. 1928.

Alsó sor: Jakó Róza és Jakó Erzsébet, középső sor, a szülők, Sipos Etelka és férje Jakó Pál II. felső sor, állnak: Jakó Etelka, Jakó Pál, Jakó Lászó, Jakó Emma.

 

A márkosfalvi református egyház kepe könyve szerint egyházfenntartói járulékot Jakó Pál 1922 és 1926 között fizetett. Bogdán Éva emlékezete szerint, miután Sipos György fiait, Gábort, Gyulát, Bélát és Lászlót kitanítatta és fiai elhagyták Márkosfalvát, földjeit és házát Sipos Etelkára íratta. Sipos Etelka férje Jakó Pál eladta 1927 évben a Sipos birtokot, egy Forró Józsefnek és a pénzt eltékozolta, elmulatta. Így a család Sipos Etelka és 6 gyermeke nyomorgott, Kézdivásárhelyen albérletben több helyen éltek, többek között a református templom mögötti házban is. A Forrók megengedték, hogy Sipos György dolgozzon a méhészetben, unokája Jakó László segítette az 1920-as években.

                    F1. Pál III. (*Tamásfalva, 1906. július 20.-†1965.), kereskedő volt. Θ Lénárd Ilona. (*1909.

augusztus 23.-) Kézdivásárhely, 1934. szeptember 22. Esketési tanúk Bene Albert és Dr. Dávid István ügyvéd. Eskető pap Paál Lajos. Lénárd Ilona szülei: Lénárd Miklós és Werner Mária (Zindics) (*1861.-†1942.). Sacul-Severin. (Temesi járás, Krassó-Szörény vm. környékén van). 

                          G1. Ildikó.

                         G2. Katalin.

                    F2. László II. (*Székelytamásfalva, 1908. május 18.-†Budapest, 2001. július 26. Sírja az óbudai-

temetőben) 1. Θ Lökös Edit, (*1928. július. 22.-) 2. Θ. Zakariás Katalin, Cica, (*1913. április 16.-†Budapest, 2013.) Θ Budapest, 1972. 2 leányának anyja Lökös Edit. 1919-ben szüleivel Lisznyóba költöztek a Jakó családi házba, 1921-ben Márkosfalvába költöznek Sipos György házába, a házat később 1926-ban Forró József veszi meg, aki a családi emlékezet szerint bűnöző volt. 1927-ben Kézdivásárhelyen laktak a régi templom mögötti házban. 1933-ban a szülők és a lányok Barótra költöztek, majd 1940-ben visszaköltöztek Kézdivásárhelyre. Jakó László II. tanulmányainak elvégzése után 1940-től Nagybányán tanító. 1944-ben katona Maroshévízen, visszavonulás után Kapuvárra került. 1945-ben Ausztriába menekült, amerikai fogságba kerül, de még az év ősszén visszakerült Budapestre. 1948-ban Szőlősgyörökön, 1950-ben Balatonzamárdiban élt. 1957-ben Budapestre költözött. 1971-ben Lökös Edittől elvált. 1972-ben feleségül vette Zakariás Katalint.

                         G1. Edit (*Budapest, 1951. szeptember 16.-) 1. Θ Kóta Ferenc (*1950. október 26.-)

Budapest, 1975 2. Θ Paál Sándor (*1957. március 11.-) Budapest, 1984.

                                H1. Kóta Emőd (*Budapest, 1976. július 7.-) Q Sándor Anna. Budapest, 2011. július 16.

                                      I1. Kóta Marcell. (*Budapest, 2012. július 2.-)

                                      I2. Kóta Szilárd. (*Budapest, 2015. március 6.-)

                                    I3. Kóta Lilla. (*Budapest, 2016. október 31.-)

                            H2. Paál Bese (*1985. február 24.-)

                      G2. Emő (*Budapest, 1955. augusztus 6.-) 1.Θ Fogarasi Róbert 2.Θ Szirtes András, karnagy.

                             3.Θ Jancarbo Portolani.

                            H1. Szirtes Réka (*Budapest, 1974. szeptember 16.-) Q Schoone Erik. Hollandia. 2007.

                                  augusztus 25.

                                 I1. Schoone Emília. (*Budapest, 2007. november 30.-)

                                I2. Schoone Leon. (*Budapest, 2009. szeptember 22.-)

                         H2. Szirtes Gergely. (*Budapest, 1975. november 4.-) 1. Q Sipos Mónika. 2004. július 31.

                                2. Q Borza Zsuzsanna.

                                I1. Szirtes Flóra. (*Budapest, 2004. december 2.-) 1. feleségétől.

                                I2. Szirtes Kira Liza. (*Budapest, 2008. május 26.-) 2. feleségétől.

                                I3. Szirtes Brunó Márk. (*Budapest, 2016. november 26.-) 2. feleségétől.

                        H3. Portolani Gina (*München, 1983. november 6.-) Budapesten él, szobrász. Q Tánczos

                              Zoltán, informatikus, borász. 2010. július 3.

                               I1. Tánczos N. (*Budapest, 2013. július 29.-)

                               I2. Tánczos Keude. (*Budapest, 2015. március 30.-)

                               I3. Tánczos N. (*Budapest, 2017. április 1.-)

            F3. Emília (*Székelytamásfalva, 1912. július 22. –) Θ Borbáth Zoltán.

                  G1. Borbáth Mariska, testnevelő tanár. Θ Bihari András, mérnök.

                         H1. Bihari Zoltán, Izraelbe települtek le.

                         H2. Bihari András, Izraelbe települtek le.

           F4. Etelka (Etus) (*Székelytamásfalva 1915. december 16.-†Kézdivásárhely, 1999. július 26,

meggyilkolták). Θ Bogdán Elemér (*Sepsiszentgyörgy, 1914. október 19.-†Kézdivásárhely, 1988.), fényképész. Barot, 1938. március 28. Bogdán féle fényképészeti műterem.[408] Kézdivásárhely, Kovászna megye. Jellege: Ipartörténeti emlék. Vezető: Dimény Attila. Története: A Bogdán-féle műtermet az 1870-1880 körül alapították, s 1999-ig az alapító Bogdán Ferenc (*1859.-†1918.) leszármazottai vezették. Tőle fia, Bogdán Artúr (*1883.-†1933.) vette át, őt fia Bogdán Elemér (*1914.-†1988.) követte, halála után felesége, lécfalvi Jakó Etelka (*1915.-†1999.) dolgozott a műteremben. 2000-ben a magyar állam, a Nemzeti Örökség Minisztériumának támogatásával megvásárolta a műtermet berendezésével, s rábízta a Kézdivásárhelyi Városi Múzeum által létrehozott alapítvány kezelésébe.

               G1. Bogdán Éva (*1941.-) Θ Bogdán Antal gépészmérnök, elvált.

                      H1. Bogdán István, mérnök (*Kézdivásárhely, 1971. május 17.-) Θ Papp Ágnes (*1976. január

                             21.-) 2006. július 23. 3 gyermekük született.

              G2. Bogdán Elemér, Pál, (*1946.-) mezőgazdasági gépészmérnök, Brassóban tanult.

                     H1. Bogdán Boglárka.(*1972.-)

                            I1. Gyopár. (*1996.-)

          F5. Rozália (*Székelytamásfalva 1917. május 1.-†2003. k.). Θ Komsa Lajos.

                  G1. Komsa Lajos. USA-ban él.

                  G2. Komsa Zsuzsa. USA-ban él.

          F6. Erzsébet (*1920. január 2.-†2003.) Konfirmált 1935. Kézdivásárhely. Θ Székely József.

     E8. László II. (*1884. április 10.-) Keresztszülő özvegy Máréfi Károlyné, született Magyarosi Ágnes. Bába Gligernő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. MÁV tisztviselő, Budapesten élt.

           F1. László II.

          F2. Piroska.

      E9. Erzsébet. (*Lisznyó, 1888. január 6.-) Keresztszülő Kovács Ferenc tanár neje Kozek Fáni.

Bába Gligorné. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.  Θ Kádár János I. (*Mezőköplény, 1881.-) 1910. március 28. Kádár János szülei Kádár Mihály és Papucs Ágnes.

            F1. Kádár János II.

            F2. Kádár Ferenc (*Lisznyó, 1917. április 14.-†Lisznyó, 1990. május 6.).

            F3. Kádár Rózsi.

       D4. N. (*Lisznyó, 1843.-†Lisznyó, 1847. december 24. Meghalt Jakó Pál 4 éves leánykája himlőbe)

B2. Sámuel II. (*Lisznyó, 1768.-†Lisznyó, 1840. április 18.) Q Kese Rebeka (-†Lisznyó, 1813. október 30.

      Hirtelen halállal hunyt el.) Kese Miklós leánya. Lisznyó, 1792. január 24.

B3. András (*Lisznyó, 1774.-†Lisznyó, 1857. június 6. Meghalt 83 éves korában.) Huszártiszt. Q Kováts

Krisztina. (*1782.-†Lisznyó, 1860. május 1. Meghalt 78 éves korában. Rendes halál. Temette Dénes Antal ref. pap.) Lakik Lisznyó 70.

        C1. Anna. Q Kóré Mózes.

       C2. Ferenc I. (*Lisznyó, 1812. december 13.-†Lisznyó, 1880. június 17. Rendes halál. Lakik Lisznyó

70. Temette Dénes Antal ref. pap.) Keresztszülők: Kese György és felesége Kese Jolán. Ügyvéd. Q Barabás Rákhel. (*1816. szeptember 5.-) Lisznyó. 1836. április 11. Eskette Dénes András ref. pap. Barabás Rákhel szülei Barabás József strázsamester Q Mak Julianna. Sepsiszentgyörgy, 1813. április 30. Esketési tanúk Kese Mihály, Kese Benjámin, Kese Borbála.

                 D1. Sándor I. (*Lisznyó, 1838. november 6.-†Lisznyó, 1838.)

                 D2. Sándor II. (*Lisznyó, 1839. november 6.-) Q Kese Rozália (*Lisznyó, 1849.) Lisznyó, 1869.

 március 9. Esketési tanúk Barabás Mihály, Kese György, Bedő Károly és Lörintz Sándor. Eskette: Dénes Antal.

                      E1. István. (*Lisznyó, 1870. augusztus 22.-†Lisznyó, 1870. szeptember 11. Temette Lörintz

                            Sándor ref. pap)

                      E2. Sándor III. (*Lisznyó, 1872. május 31.-) Ikrek. Keresztszülők Damó Elek és neje Kese

                            Ágnes. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

                     E3. Rozália. (*Lisznyó, 1872. május 31.-) Ikrek. Laknak Lisznyó 192.

                     E4. Berta. (*Lisznyó, 1874. szeptember 25.-†Lisznyó. 1877. december 1. A halál oka torok-

gyík. Temette Lőrinc Sándor. ref. pap.) Keresztszülők: Szotyor István és neje Barabás Ágnes. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

                    E5. Anna. (*Lisznyó, 1877. március 2.-†Lisznyó, 1879. március 3.) Keresztszülők: Jakó András

                          és neje Jani Anna. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

           D3. István (*Lisznyó, 1842. január 16.-)

           D4. András I. (*Lisznyó, 1848. április 25.-†Lisznyó, 1848. december 18.)

           D5. András II. (*Lisznyó, 1849. szeptember 8.-†Lisznyó, 1912. augusztus 25. A halál oka gyomor

görcs.) Lakik Lisznyo 192. 1. Q Jáni Anna. (*1855. május 20.-†1880.) Lisznyó, 1872. december 26. Esketési tanúk Damó Elek és Jakó Sándor. Eskette: Dénes Antal. Elváltak. 2. Q Janó Zsuzsanna (*1857. december 30.-†Lisznyó, 1924. szeptember 26.) Lisznyó, 1880. június 19. Esketési tanúk Bedő Lajos és Bikfalvi Albert. Eskető lelkész Dénes Antal. Az első gyermek anyja Jáni Anna, a többié Jánó Zsuzsanna.

                 E1. Antal I. (*Lisznyó, 1880.-†Lisznyó, 1883. november 24. A halál oka torok lob.)

                 E2. Antal II. (*Lisznyó, 1881. május. 30.-†Lisznyó, 1883. november 24.) Keresztszülők Páljános

Mihály és neje Szotyori Anna. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

                  E3. Béla. (*Lisznyó, 1883. március 2.-†Lisznyó, 1893. május 13. A halál oka toroklob.)

Keresztszülők özvegy Orbán Józsefné, Janó Julianna, Cseke János és neje Janó Mária. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

                 E4. Ferenc I. (*Lisznyó, 1885. március 22.-†Lisznyó, 1917. Meghalt a háborúban.) Keresztszülők Damó Sándor és Kovács Rebeka. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. Q Barabás Zsuzsa. (*Lisznyó, 1883. március 8-†Lisznyó, 1968. január 24.) Lisznyó, 1909. július 24. Barabás Zsuzsa szülei Barabás Dénes Q Dósa Borbála. Lisznyó. Keresztszülők Barabás Sándor (*1835.) Q Szotyori Franciska. (*1850.) Lisznyó, 1866. december 26. Bába Gligornő.

                          F1. Pál. (*Lisznyó, 1910. április 27.-†Lisznyó, 1981. február 5.) Konfirmált 1924. május 29.

                          F2. Ödön. (*Lisznyó, 1911. június 3.-) Konfirmált 1926. május 13.

                          F3. András. (*Lisznyó, 1913. szeptember 28.-) Konfirmált, 1928. május 17.

                          F4. Ferenc II. (*Lisznyó, 1915. április 6.-†Lisznyó, 1976. február 12.) Konfirmált 1929.

                                május 9.

                         F5. István. (*Lisznyó, 1916. szeptember 10.-†Lisznyó, 1917. június 26.)

                  E5. Antal II. (*Lisznyó, 1890. január 2.-) Keresztszülők Barabás Gergely és neje Lőrincz Laura

                        Bába uzoni Gyárfásné. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

                 E6. Gizella. (*Lisznyó, 1891. november 26.-) Keresztszülők Fekete Lajos számadó gondnok

                       és földbirtokos és Dancs Jula. Bába Keresztes Józsefné.  Keresztelő pap Antal Lajos. Q 1911.

                       március 18.

                E7. István. (*Lisznyó, 1894. augusztus 20.-†Lisznyó, 1932. augusztus 23.) Q Bikfalvi Gizella.

                      (*1892.-†Lisznyó, 1969. július 18.) 1920. k.

                       F1. Gizella. (*Lisznyó, 1921. június3.-†Lisznyó, 1923. június 6.)

                       F2. Lajos. (*Lisznyó, 1924. június 6.-†Lisznyó, 1992. május 21.) Q Antal Piroska.

                             G1. Albert. (*Lisznyó, 1956. május 14.-)

                            G2. Hajnalka. (*Lisznyó, 1958. augusztus 4.-)

                    F3. Ilona. (*Lisznyó, 1926. június26.-) Q Bedő Lajos. (*1909. október 15.-†1997. április 22.)

 Lisznyó, 1947. március 30. Bedő Lajos. 2. Q Darabont Ágnes. (*1927. június 13.-) Lisznyó, 1958. szept-

ember 6.

                        G1. Bedő Rozália. (*Lisznyó, 1961. március 29.-) Konfirmált 1975. július 13.

             E8. Anna. (*Lisznyó, 1897. január 1.-)

            E9. Lina. (*Lisznyó, 1899. január 27.-)

            E10. Mária. (*Lisznyó, 1902. április 10.-)

      D6. Ágnes. (*Lisznyó, 1851. szeptember 8.-) Lakik Lisznyo 192. Q Bikfalvi Albert. (*Bikfalva, 1839.)

Lisznyó, 1869. március 9. Esketési tanúk Simon Sámuel, Zsigmond Mihály, Simon György és Jana Ferencz. Eskette: Dénes Antal.

       D7. Ferenc II. (*Lisznyó, 1854.-†Lisznyó, 1857. augusztus 11.

C3. István. Káplár. (*Lisznyó, 1815. június 4.-†Lisznyó, 1886. november 17. Temette Dénes Antal ref.

pap.) 1. Q Gál (aldobolyi) Teréz. (*1822.-†Lisznyó, 1847. december 20. A halál oka himlő.) Lisznyó, 1840. november 7. Esketési tanúk Jakó Ferencz és Jüng Ferencz káplár. Eskette Dénes (ikafalvi) Antal ref. pap. 2.Q Bartha Mária. (*Lisznyó, 1833.-†Lisznyó, 1892. január 11. A halál oka guttaütés.) Lisznyó, 1850. július 16. Esketési tanúk: Damó Elek és Szotyori Antal. Eskette Dénes (ikafalvi) Antal ref. pap. Az első két gyermeke az első a többi a második feleségétől született.

        D1. Pál I. (*Lisznyó, 1841. december 20.-) Keresztszülők strázsa mester Jakó Pál és Magyarosi

             Anna. Bába Bokorné. Q Molnár Eszter.

             E1. Pál II. Királyi törvényszéki jegyző, Brassó.

             E2. Ferenc. Vámtiszt.

      D2. Antal. (*Lisznyó, 1845. január 28.-†Lisznyó, 1882. október 25. A halál oka agyszélütés)

Keresztszülők strázsa mester Jakó Pál és Magyarosi Anna. Bába Bokorné. Tartalékos honvédhadnagy, gazdatiszt. Lakik Lisznyó 70.

     D3. Ágnes. (*Lisznyó, 1852. január 6.-†Lisznyó, 1883. március 3.) Keresztszülők Jakó Pál és neje

Magyarosi Anna. Bába Bodokiné. Q Barabás Gergely I. (*Lisznyó, 1849. január 28.-†Lisznyó, 1909. július 6.) Lisznyó, 1875. február 9. Esketési tanúk Jakó László és Damó Elek. Eskette Dénes Antal. Barabás Gergely özvegy. 2. Q Lőrincz Laura özvegy. (*1850.-†Lisznyó, 1922. október 15.) Lisznyó, 1883. szeptember 18. Esketési tanúk Jakó Sándor, Barabás Albert, Moldvai János. Barabás Gergely I. keresztszülei a lisznyói református pap Dénes Antal és felesége Csia Zsuzsa. Barabás Gergely I. szülei Barabás Mihály (*Lisznyó, 1808. szeptember 30.-†Lisznyó, 1871. október 19.) Q Bedő Rozália. (-†Lisznyó, 1887. november 20.) Lisznyó, 1834. 1843. és 1851. között hat gyermekük született, a harmadik volt Barabás Gergely I.

             E1. Barabás Gergely II. (*Lisznyó, 1881. január 2.-†Lisznyó, 1883. november 5.) Jakó Ágnestől.

             E2. Barabás Gergely III. (*Lisznyó, 1887. augusztus 15.-) Lőrincz Laurától.

            E3. Barabás Árpád. (*Lisznyó, 1891. április 12.-†Lisznyó, 1922. január 17.) Konfirmált 1905.

                 június 1. Lőrincz Laurától.

     D4. Ferenc I. (*Lisznyó, 1854. november 26.-) Q Kese Zsuzsa (*1860. július 10.-†Lisznyó, 1902.

április 28. A halál oka öngyilkosság.) Lisznyó, 1879. november 18. Esketési tanúk Csia Sándor, Jakó Lászlo, Csia Sándor és Löfi Antal. Eskette: Dénes Antal pap. Laknak Lisznyó 52. Kese Zsuzsa keresztszülei ifj. Szotyori Ferenc és neje Kese Anna. Kese Zsuzsa szülei Kese József elvált (*1820.) Q Csia Zsuzsanna hajadon (*1833.) Lisznyó, 1856. május 4. Esketési tanúk Jakó Pál és Jakó István.

            E1. Mária. (*Lisznyó, 1880. július 15.-†Lisznyó, 1884. március 26. A halál oka vízkorság.) Ke-

                  resztszülők: Kese Károly és neje Jakó Mária. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

           E2. Ferenc II. (*Lisznyó, 1882. január 2.-†Lisznyó, 1884. február 19. A halál oka toroklob.) Ke-

                  resztszülők őspolgár Jakó László és neje Gyárfás Emília. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal

                  ref. pap.

          E3. István I. (*Lisznyó, 1884. február 11.-†Lisznyó, 1884. november 13. Rendes halál.)

         E4. Ilka. (*Lisznyó, 1885. november 8.-†Lisznyó, 1903. szeptember 26. A halál oka tüdővész.)

               Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

        E5. Berta I. (*Lisznyó, 1889. november 4.-) Konfirmált 1905. június 1. Q Damó József I. (-

            †Lisznyó, 1955. május 2.) Lisznyó, 1919. július 29.

            F1. Damó Ilona, Edit. (*Lisznyó, 1923. november 2.-)

            F2. Damó József II. (*Lisznyó, 1925. június 4.-)

      E6. Margit I. (*Lisznyó, 1891. október 9.-†Lisznyó, 1893. május 5.)

      E7. István II. (*Lisznyó, 1887. szeptember 21.-†Lisznyó, 1894. szeptember 6.) Keresztszülők

           Veres István és hajadon Damó Ágnes. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

      E8. Berta II. (*Lisznyó, 1889. november 4.-) Keresztszülők ifjú Csia Kálmán és Barabás Berta

            hajadon.

     E9. Margit II. (*Lisznyó, 1891. október 9.-†Lisznyó, 1893. május 5. A halál oka toroklob.) Ke-

resztszülők Fekete Lajos számadó gondnok és földbirtokos és Dancs Jula. Bába Keresztes Józsefné. Keresztelő pap Antal Lajos.

E10. Ferenc III. (*Lisznyó, 1894. október 30.-)

E11. Irma. (*Lisznyó, 1896. július 21.-)

E12. Antal. (*Lisznyó, 1900. március 15.-)

D5. Rozália. (*Lisznyó, 1856. május 8.-†Lisznyó, 1916. augusztus 20.) Q Damó Lajos I. (*1847.

augusztus 3.-†Lisznyó, 1923.) Lisznyó, 1875. augusztus 9. Lakik Lisznyó 31. Esketési tanúk Jakó Lászlo és Szotyori Antal.  Eskette: Dénes Antal ref. pap. Damó Lajos szülei Damó Károly és Csia Ágnes.

                                                               

                                         Jakó Rozália, Damó Lajosné sírja (részlet) a Lisznyói temetőben. 2016.

 

     E1. Damó Lajos II. (*Lisznyó, 1876. szeptember 5.-)

     E2. Damó Albert. (*Lisznyó, 1878. október 6.-†Lisznyó, 1947. február 7.)

     E3. Damó Ödön. (*Lisznyó, 1880. november 14.-)

     E4. Damó Antal. (*Lisznyó, 1883. július 1.-†Lisznyó, 1883. november 3.)

     E5. Damó Ilona. (*Lisznyó, 1885. március 8.-†Lisznyó, 1947. február 15.)

     E6. Damó Erzsébet. (*Lisznyó, 1888. január 29.-†Lisznyó, 1894. január 7.)

     E7. Damó Margit I. (*Lisznyó, 1890. július 20.-†Lisznyó, 1891. augusztus 30.)

     E8. Damó Margit II. (*Lisznyó, 1892. június 8.-†Lisznyó, 1893. május 6.)

     E9. Damó Erzsébet I. (*Lisznyó, 1894. május 20.-†Lisznyó, 1894. november 27.)

    E10. Damó Antal. (*Lisznyó, 1896. január 28.-†Lisznyó, 1925. május 6.) Szentkirályi reformá-

          tus lelkész.

    E11. Damó Erzsébet II. (*Lisznyó, 1898. február 21.-†Lisznyó, 1898. február 22.)

D6. Albert. (*Lisznyó, 1858. szeptember 25.-†Lisznyó, 1929. november 14.) Bíró. Keresztszülők Jakó Pál és

Magyarosi Anna. Q Kese Mária. (*Lisznyó, 1871. június 17.-†Lisznyó, 1949. május 12.) Lisznyó, 1888. január 24. Esketési tanúk Jakó Ferenc és Damó Lajos. Eskető pap Dénes Antal. Kese Mária szülei Kese György és Dusa Anna. Kese Mária keresztszülei Fekete György és neje Kováts Ágnes. Bába Gligornő.

                                                           

                                     Jakó Albert (*1858-†1929) sírja (részlet) a Lisznyói temetőben. 2016.

 

          E1. Albert II. (*Lisznyó, 1889. február 24.-) Lisznyó 70. Keresztszülők Jakab Álmos tanító és Jakó

                 Emilía hajadon. Bába Gligorné. Keresztelte Dénes Antal ref. pap,

         E2. Dezső I. (*Lisznyó, 1891. május 20.-†Lisznyó, 1892. január 20.)

         E3. Dezső II. (*Lisznyó, 1893. február 4.-)

  D7. Sándor I. (*Lisznyó, 1861. április-†Lisznyó, 1862. márc. 16.) Fővigyázó.

  D8. Sándor II. (*Lisznyó, 1863. január 10.-) Keresztszülők: őspolgár Jakó Pál és neje Magyarosi

       Anna, ev. ref. vallásúak. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

   D9. Mária. (*Lisznyó 1865. október 8.-) Keresztszülők Tatrangi (uzoni) Sándor és neje Benke Julianna, ev.

ref. vallásúak. Bába Kovács Andrásnő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap. Q Kese Károly I. (*Lisznyó, 1857.-) földész. Lisznyó, 1881. november 15. Esketési tanúk Jakó László, Jakó Ferenc, Csia Sándor, Bedő Károlyné. Eskette: Dénes Antal pap.

        E1. Kese Károly II. (*Lisznyó, 1882. szeptember 20.-) Keresztszülők Jakó Ferenc és Kese Zsuzsanna.

        E2. Kese Mária. (*Lisznyó, 1885. május 19.-†Lisznyó, 1896. augusztus 18.)

        E3. Kese József. (*Lisznyó, 1888. július 4.-) Lisznyó 52. Keresztszülők Bardocz István

csendőrparancsnok és neje Barabás Ilona. Bába Bodrea Mária Bodzai lakos. Keresztelte Bartha Boldizsár Bodzai katolikus lelkész.

       E4. Kese Lajos. (*Lisznyó, 1897. október 26.-) Keresztszülők Jakó Albert bíró és neje Kese Mária.

           Bába Bagoly Jánosné. Keresztelő pap Antal Lajos.

       E5. Kese Dezső.

       E6. Kese Albert.

   D10. András. (*Lisznyó, 1869. szeptember 16.-†Lisznyó, 1869. október 19.) Laknak Lisznyó 70.

 Keresztszülők őspolgár Tatrang Sándor és neje Benke Julianna. Bába Gligornő. Keresztelte Dénes Antal ref. pap.

B4. István.

       C1. Sándor.

 

 

---

[1] Atyai barátom, Fülei Szántó Endre, ifj. egyetemi tanár (*1924.-†1995.) nagyapjának Fülei Szántó Lajos (író, költő, publicista; 1882-ig római katolikus pap) (*1851-†1910.) Sírfelirata. Farkasréti temető. 6/6. parcella, 1-14.

[2] Tüdős S. Kinga. Erdélyi hétköznapok. I. Rákóczi György hadiszemléje a Székelyföldön. 1635. Osiris. Budapest. 2001. 18.

[3] Jakab Elek – Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Pallas – Akadémia. Csíkszereda. 1994. (Reprint kiadás Budapest 1901.) c. művükben a következőket írták: „A főkapitány a gyalog közé … sipost is rendeljen, mert a sereg azzal szép.” Bocskai István fejedelem levele. Kassa. 1606. július 20.

[4] Kázmér Miklós. Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 1993. 937-938.

[5] Sípos Ferenc. A vállaji Sípos család genealógiája. Turul. 1995. 3-4. füzet. 1. Értekezések, önálló cikkek. 84-92.

[6] Pálmay József. Marostorda Vármegye nemes családjai. Maros-Vásárhely. 1904. Hasonmás kiadás. Charta Kiadó. Sepsiszentgyörgy. 2000.  Sipos (nyárádgálfalvi), Sípos (maroskereszturi), Sípos (rigmányi), Sípos (vadasdi), Sípos (somosdi). 120.

[7] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Sepsiszentgyörgy. 1901. Hasonmás kiadás. Charta Kiadó. Sepsiszentgyörgy. 2000. Sipos (martonosi) 1607-ben nyerték el a nemességet. 393. Sipos (léczfalvi) 391-393.

[8] 1608. május 20. Gyulafehérvár. Nemességet nyert Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől Domahidi Sipos János és fiai. Áldásy Antal. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címeres levelek. 3. kötet. 1601-1657. Budapest. 1937. 36.

[9] A teljes kutatási anyag, digitalizált iratok letölthetők a www.terray.hu családtörténet oldalról.

Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat folyamatosan adom le a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak, a továbbiakban MNL OL.-nek. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.” Ld. még: Sipos család története III. rész. (S. B.)

[10] Az első zsidótörvény (1938. XV. tc.), a második zsidótörvény (1939. IV. tc.), a harmadik zsidótörvény (1941. XV. tc.).

[11] Segítségemre voltak: Jakó László (*1908.-†2001.) édesapám unokatestvére és leánya Jakó Edit (*1951.-), akikkel gyermekkoromban kapcsolatban voltunk, de ez a kapcsolat az 1970-es években, amikor Pécsre költöztünk megszakadt, majd az 1990-es évek közepén találkoztunk újra. Jakó Edit unokatestvére Bogdán Éva (1941.-) Kézdivásárhelyen lakik, miután 1997-ban megismerkedtünk, számos fontos adatot közölt a Sipos és rokon Jakó családról. 1996 nyarán ugyanis egy buszkirándulás kapcsán eljutottam először Márkosfalvára, találtam rokonokat, Konyáékat, akik Sipos Zsigmond, - ükapám, Sipos Sámuel testvérének Zsigmondnak (* 1800.) - leszármazottai. Ők értesítették Bogdán Évát, majd levélváltásunk után megkaptam Jakó László és leánya Edit budapesti lakáscímeit, akiket újra megtaláltam. 1997 nyarán Jakó Edittel valamint férjével Paál Sándorral és feleségemmel Rédey Katalinnal erdélyi körutat tettünk és a rokonok többségét meglátogattuk. A sírokat lefényképeztem. Sok új adatot sikerült összegyűjteni. 1997. óta szinte minden évben elmegyünk Erdélybe forrásanyagot gyűjteni. Legutóbb 2016 júniusában Lisznyón jártunk, ahol sikerült a Református lelkészi hivatalban a családi könyvet és a temető sírjait lefotózni.

2004-ben Nedeczky László dr. (*1913.-†2008.) és leánya Ildikó, Zádor Józsefné, a Sipos családdal és Sipos Gyulával, nagyapám Sipos Béla testvérével kapcsolatos családi iratokat, anyakönyveket adtak át nekem. Nedeczky László dr. anyósa ugyanis Sipos Gyula második felesége Bathó Kálmánné, született szentgyörgyi bogdi Papp Irén volt. Tanulságos a megismerkedésünk, amihez „isteni” szerencsére volt szükségem. 2004. március 30.-án Anyósom, Murár Valéria és Apósom Rédey Sándor sírjától indultam el a Farkasréti temető felső részéből és bejártam a temetőt, hogy megtaláljam Sipos Gyula sírját és így leltem meg a sírt, a temető 22/1-1-39 parcellájában. A sírt lefényképeztem. A következő felirat van a fehér márvány síron: Sipos Gyula (*1872.-†1959.) Dr. Bathó Kálmán (*1884.-†1957.), Dr. Bathó Kálmán (*1921.-†1980.). Az irodán csak a halál és a temetés időpontját tudták megmondani. Sipos Gyula: Elhalálozás: 1959. október 10. Temetés: 1959. november 18. Bathó Kálmán id. meghalt 1957. július 27. és temetés 1957. július 31. Bathó Kálmán ifj. meghalt 1980. július 23. és temetés 1980. augusztus 2. A sír megújítása 2005-ben esedékes. A budapesti telefonkönyvben két Bathó nevet találtam: Bathó Kálmánné dr. 1121 Hajnalka u. 16.a  és Bathó Kálmán 1021 Bp. Hűvösvölgyi út. 38. b. Sipos Gyula második feleségének nevét nem tudtam, arra emlékeztem, hogy első házasságából született fia jogász volt. Levelet írtam Bathó Kálmánnak és Bathó Kálmánnénak. Bathó Kálmánné értesítette Dr. Nedeczky Lászlót, aki 2004. április 28.-án telefonált a Pécsi lakásunkra és megadta címét. Sikerült még másnap 2004. április 29.-én találkoznunk Budapesten Logodi utcai lakásán. Többször találkoztunk és igen fontos családi iratokat kaptam meg, amikre a feldolgozás során utalok. Nedeczky László felesége Bathó Márta 2006. november 7.-én halt meg.

[12] 2006 februárjában elküldtem Olosz Katalinnak (*1940.-) a Sipos család története rövidített változatát. Olosz Katalin dédapja Sipos Ferenc (*1836.-†1927.) és az Én dédapám Sipos György (*1841.-†1928.) testvérek voltak. Olosz Katalin 2006 augusztus 2.-án megküldte Sipos Ferenc teljes családfáját, amiről korábban csak részleges adatokkal rendelkeztem. Ugyancsak sok adatot, fotókat kaptam Sipos Ferenc ükunokájától Szőcsné Gazda Enikőtől (*Kovászna, 1968.-) aki a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban dolgozik.

[13] Pl. a csikdelnei, a csikszentmártoni, a farkasréti, a fellaki, a kézdivásárhelyi, a kerepesi, a kolozsvári (házsongárdi), a márkosfalvi, a mezőcsávási, a miskolci, a pécsi, a sajóudvarhelyi, a székelyudvarhelyi, a szenterzsébeti temetőket bejárva sok családi adathoz jutottam.

[14] Gaal György: Házsongárdi panteon. 247-286.  In.: Korunk évkönyv. 1980. Ember, város, környezet. Kolozsvár-Napoca. 1980. 287. áttekintést ad a Házsongárdi temető neves halottairól.

[15] Lefotóztam 2011-ben az Erdélyi református egyházkerület Gyűjtőlevéltárában, Kolozsvárott. Vezető Sipos Gábor történész. Megtalálható a Farkas utcai templomban.

[16] Kocs Jánossal lefotóztam 2011-ben a Márkosfalvi lelkészi hivatalban.

[17] Kocs Jánossal lefotóztam 2011-ben a Sepsiszentgyörgyi állami levéltárban.

[18] Pl. írók, költők, lelkészek illetve püspökök, tanárok, katonák.

[19] Ld.: Erdély bírósági szervezete 1526 és 1848 között.

[20] Szabó Károly szerk. Székely oklevéltár. Kiadta a Székely történelmi pályadíj - alapra felügyelő bizottság.  Kolozsvár. 1890. III. kötet. 272-286. 291-293. 296.

[21] Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (a Mormon Egyház) családkutatók honlapja (FAMILY SEARCH) 537104 gyászjelentést tartalmaz kép (jpg) formátumban.

[22] KÉZDIMÁRKOSFALVA. OSzK Kézirattára, F1/3814/A. 24. mft. (Fol. Hung. 1114/18.) [157r]

[23] A márkosfalvi lelkészi hivatalban megtalált gépelt szöveget lefotóztam 2006-ban.

[24] Márkosfalvi családi könyv. I. kötet. 529.-530.

[25] Parókia, paplak, lelkészi hivatal.

[26] Torda-Aranyos vármegye, Torockói járás.

[27] Tódor-Berszán István presbiter közlése. Kisgyörgy Zoltán. Háromszék. Keresztül-kasul a Mezőföldön. Erdély.ma. 2014. 12. 04.

[28] A márkosfalvi lelkészi hivatalban őrzik. A II. kötet elveszett.

[29] A vizitációs jegyzőkönyvek feldolgozása intenzíven folyik, az Arcanum adatbázisban 2511 publikációt lehetett találni e témakörben. Megjegyzem, hogy tapasztalataim szerint Erdélyben a presbiteri jegyzőkönyvek feldolgozása még nem történt meg, ezeket a jegyzőkönyveket a lelkészi hivatalokban őrzik, tehát egyenként kéne lefotózni azokat. A vizitációs jegyzőkönyvek Erdélyben a református levéltárakban megtalálhatóak.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJ2aXppdFx1MDBlMWNpXHUwMGYzIn0

[30] A vizitációs bizottság rendszerint Szent Márton napján, azaz november 11-én kelt útra és általában a következő év februárjában fejezte be a munkáját. A falvakat egymás után látogatták, így Mártonfalva, Márkosfalva, Lécfalva, Maksa, Dálnok, Alsócsernáton, Ikafalva stb. volt az útvonal.

[31] Az esperesi megbízást a lelkészek életük végéig betöltötték, ha súlyosabb kihágást nem követtek el.

[32] Arész a római Mars a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke.

[33] Ld. Kepe rendszer. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kepe_rendszer

[34] 1991-ben amikor a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség presbitere voltam és a vitatéma az volt, hogy válasszunk-e női presbitereket, ezt 10 igen és 2 nem szavazati aránnyal szavaztuk meg, nagy vita után. Szénási János lelkész is azt támogatta, hogy legyenek női presbiterek. Az ellenzők érvelése az volt, hogy Jézus Krisztus 12 tanítványa/apostola mind férfi volt. (S. B.)

[35] Kurátor a református egyházközösség anyagi ügyeit felügyelő világi vezető.

[36] 2017-ben is megvan, 2006 nyarán lefotóztam. (S. B.)

[37] Dédszülők Sipos György és Kovács Róza (*1843.-†1889.) 1865. szeptember 26-án házasodtak, első gyermekük Sipos Johanna 1866. június 6-án született és 10 nap múlva meghalt. A békítő tárgyalásról nem volt információnk. A békítés sikeres volt, még hat gyermekük született, közülök kető meghalt, négy életben maradt és magas kort élt meg, köztük Sipos Béla I. (*1875.-†1967.) nagyapa és Sipos Etelka (*1881-†1950.), Jakó Pál (*1879-†1965.) felesége. (S. B.)

[38] Rajcsányi János. Magyarország története. Az ifjúságnak írta. 2-ik kiadás. Hartleben Konrád. Pest. 1852.

Rajcsányi János. Magyarország története. A népiskolák számára. Budapest. Franklin-társulat. 1873.

[39] Dr. Szabó Károly. A zöld ág mint a székely főtisztek jelvénye. Századok. 1889. Értekezések. 195-199.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1889/?query=m%C3%A1rkosfalvi%20Sz%C3%A9p%20P%C3%A9ter&pg=254&layout=s (Letöltés dátuma 2016. november 25.)

[40] Ld. Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. Id. mű. 381.  Sebestyén (angyalosi) Sebestyén János de Csernáton. 1523. Sebestyén János apjának a fiú testvére Zeep (Szép) Péter, Márkosfalván székely öröksége volt, maradék nélkül 1497. előtt halt el. Sebestyén János apjának a leánytestvére Sebestyén Veronika, férje angyalosi Sebestyén Mózes (†1529. augusztus 10. előtt). Sebestyén János nagyapja, akitől meg van a családfa Márkos Jakab de Márkosfalva.

[41] Doby Antal. Az Andrássy-, Becz-, Domokos-, Kemény-, Rákóczi-rokonság. (Alsó-csernátonyi Domokos László királyi táblabíró úr szívességéből.) Adalékok Zemplénvármegye történetéhez. 1898. október. (4. évfolyam, 10. szám.) 332.

[42] Ld. Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű. Damokos (alsócsernátoni) család. 133-137.

[43] Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár. 1854. Nyujtodi Domokos. 76-77.

[44] Báró Apor Péter Lusus Mundija. Fordította Szász Ferencz. Genealógiai Füzetek. 1911. 53-59.

[45] Deák Farkas: Az alcsernátoni Damokos család nemzedékrendje. Turul. 1888. 96-102.

[46] Szabó Károly szerk. Székely oklevéltár. Kiadta a Székely történelmi pályadíj - alapra felügyelő bizottság.  Kolozsvár. 1890. III. kötet, (1270-1571) 131-133. 145-149.  274-276. 278-281. 284-286. 291-293. 296.

[47] Nem tudni, hogy Sipos Miklós mikor halt meg és hány éves korában. Feltételezhető, hogy 1450. körül született.

[48] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 131.

[49] Bélteki Drágffy Bertalan (*1447.-†1501. október 26.) erdélyi vajda. Erdélyi vajdaként 1493-tól 1498-ig Báthori István utóda volt. Kegyetlenül elnyomta a székelyek lázongását.

[50] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 216-221.

[51] Szapolyai I. János magyar király. (*Szepesvár, 1487. február 2.-†Szászsebes, 1540. július 17-21.) erdélyi vajda, 1526. és 1540. között Magyarország királya, a befolyásos Szapolyai-család sarja. I. Jánost az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés választotta magyar királlyá a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, I. Ferdinánd ellenében.

[52] Domokos Mihály 1522. és 1549. között szerepelt a periratokban.

[53] Bethlen Farkas: Erdély története. II. (1538-1571) Nagyszeben 1782.  Enciklopédia Kiadó Bp. 2002. azt írta a kiegészítő jegyzetben (Kruppa Tamás írta a jegyzeteket) a 284. oldalon Becz Pálról, hogy 1576-ban már nem élt, csak özvegye. Becz Pál 1523. és 1548. között szerepel a periratokban.

[54] Ecsedi Báthori (III.) István (*1480-as évek közepe-†Dévény, 1530. május 8.) 1519-től 1523. májusáig nádor.

[55] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű 221.

[56] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű 222-227.

[57] Majláth István (alakváltozatai: Maylád, Májlát, Majlát, Mailáth, Majlád és Majáth), (-†Konstantinápoly, 1550.) 1534.-1541. között erdélyi vajda.

[58] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű 261-263.

[59] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű 265-266.

[60] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű 272-274.

[61] Martinuzzi György, Fráter György vagy György barát. (*1482. június 18.-†Alvinc, 1551. december 17.)

[62] Pl. Nicolaus Sijpos, [Sijpws], Sipos Miklós örökségét is, amint ez a latin nyelvű iratból kiderült. Fontos megállapítás az, hogy a Sipos Miklós örökség az amely a perrel megnyert örökséghez nem tartozott, s melyeket Domokos Mihály és Becz Pál régtől fogva békésen bírtak. Tehát Sipos Miklós valószínűleg 1497. előtt élt.

[63] Az alcsernátoni Damokos család nemzedékrendje. Turul 1888. III. 97-99. részletesen ismerteti a Damokos (Domokos) és a Becz család nemzedékrendjét. Domokos Mihály 1523.-ban született, Becz Pál (neje Daczó Katalin 7 gyermekük volt) apja Becz Imre 1506.-ban született. Régi neves székely család.

[64] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 274-276.

[65] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 278-281.

[66] Sipos Benedek 1440-1470 körül születhetett.

[67] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű 145. Dombi (ikafalvi) Dombi András 1587. január 3-án Báthori Zsigmond adománylevelében Dombi András van említve. Dombi András testvére Dombi Tamás, akinek a fia Dombi János 1614-ben lustrál.

[68] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 281-284.

[69] Domokos Mihályt és Becz Pált.

[70] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 284-286.

[71] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 618. irat 295. és 619. irat 296.

[72] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 286-288.

[73] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 286. 291.

[74] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 291-293.

[75] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 288-291.

[76] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 296.

[77] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 298.

[78] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 279.

[79] Szabó Károly (1890) III. köt. Id. mű. 292. Sipos Bálint 1560. körül születhetett, Sipos Dénes 1548-ban felnőtt ember, tanúként szerepel, tehát 1510. körül születhetett.

[80] Sipos  Béla I. családtörténeti leírása alapján. 1959. július.

[81] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. IV. Székely népesség–összeírások. 1575-1627. Erdélyi Múzeum–Egyesület Kiadása. Kolozsvár. 1998. 55.  

[82] Szabó Károly: Székely Oklevéltár. V. kötet. i. m. 189-190. p.

[83] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. IV. Székely népesség–összeírások. 1575-1627. Id. mű. 185. 

[84] Demény Lajos IV. köt. Id. mű. 459-460.

[85] Primipili: lóháton hadakozó lófők.

[86] Dr. = darabant, gyalogos puskás, regi = királyi.

[87] Demény Lajos IV. köt. Id. mű. 586. - 631.

[88] Demény Lajos  IV. köt. Id. mű. 628.

[89] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. V. Székely népesség- összeírások. 1635. Erdélyi Múzeum – Egyesület Kiadása. Kolozsvár. Felelős kiadó: Sipos Gábor. 1999. 510.

[90] Demény Lajos. V. köt. Id. mű. 13-197.

[91] Demény Lajos. V. köt. Id. mű. 146.-148. 

[92] 38. Márkosfalvi Sipos család.  Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Értekezések és önálló czikkek.  Dr. Komáromy András (r. r.) 288-290.

[93] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. [2004.] Erdélyi Múzeum - Egyesület Kiadása. Kolozsvár. 192-216. 205.

[94] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. [2004.] Erdélyi Múzeum - Egyesület Kiadása. Kolozsvár. 192-216.198.

[95] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. [2004.] Erdélyi Múzeum - Egyesület Kiadása. Kolozsvár. 192-216.198.

[96] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 253.

[97] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 280.

[98] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 319-320.

[99] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 311.

[100] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 311.

[101] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 311.

[102] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VII. 1680-1680. Id. mű. 319-320.

[103] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. Id. mű. 72.

[104] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. [2006.] Marosvásárhely.  Mentor. 167-191.

[105] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. Id. mű. 187-190.

[106] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. Id. mű. 187.

[107] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. Id. mű. 153.

[108] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. Id. mű. 157-158.

[109] Demény Lajos. Székely népesség-összeírások VIII. 1680-1692. Id. mű. 157-158.

[110] Sándor Imre: Háromszéki lustra 1691-ből. Első közlemény. Genealógiai Füzetek. Kolozsvár IX. 1911. 73-77.

[111] Szádeczky Lajos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 37. MTA.  Br. Apor Péter verses művei és levelei, 1676—1752 (2., Bp., 1903) FÜGGELÉK XII. HÁROMSZÉK LAKOSAI HŰSÉGESKÜJE III. KÁROLYNAK S A NEMESEK, LÓFŐK ÉS PUSKÁSOK NÉVSORA 1713-BÓL. 623.

[112] „Formula iuramenti. Én N. N. esküszöm az élő, igaz és örök Istenre, és ígérem s kötelezem arra magamat, hogy a felséges, hatalmas és győzhetetlen hatodik Carolushoz, római választott császárhoz, Német, Spanyol, Magyar, Cseh országok királyához és erdélyi fejedelemhez, az én kegyelmes, legitimus és haereditarius uramhoz s fejedelmemhez és ő felsége legitimus haeressihez s successorihoz egész életemben hű, engedelmes, igaz és tökéletes subditus, barátinak baráttya. ellenséginek ellensége lészek. Az ő felsége szentséges személye, állapottya, méltósága, tisztessége és birodalmi ellen sem titkon, sem nyilván nem machinálok, sem másokot akármi szín alatt, arra nem tanácslok, segítek és arra indító ok nem lészek, sőt inkább, ha valakiket, ez ellen munkálkodni, vagy peniglen ő felsége successori és birodalmi ellen valamely károkat hallok, vagy eszemben veszek, azokat vagy magam, vagy mások által, immediate vagy mediate jó idein megjelentem és edszer s mind az efféle malitiokat és mind egyéb károkat tehetségem szerint megakadályoztatom és elhárítom. Ellenben pedig az ő felsége és successori jovát s hasznokat, a mint tőlem lehet, előmozdítom. Isten engem ügy segélljen s úgy adgya lelkem üdösségét.” Szádeczky Lajos (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 2. Scriptores 37. MTA. Id. mű. 571-572. 

[113] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2011. 97. Az eskü szövege 62.

[114] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Id. mű. 152.

[115] Coroi Artur. A háromszéki kilenc falu közös erdejének törvénye, 1713. II. rész. Acta Siculica. 2010. 259.

[116] Coroi Artur. A háromszéki kilenc falu közös erdejének törvénye. Id. mű. 248.

[117] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Id. mű. Sedes Kezdi. Markosfalva. 446. Armalista Sipos Pál vagyoni helyzete: 1 jobbágytelek (sessio), 2 jobbágy (sessio popu- losa), 4 marha, 3 tehén, 4 ló, 17 juh és kecske, 1 méhkaptár, 66 köböl (köböl=egy magyar katasztrális hold) őszi vetésű föld, 19 köböl tavaszi vetésű föld,  4 köböl borsó, 5 kalangya (Erdély egy részén kerek alapú, 5–10 szekér szénából rakott boglya) kender, 50 libra (libra=kb. fél kiló) dohány, hadisarc 31 aranyforint (1 aranyforint=100 dénár) és 5 dénár, adóság 183 aranyforint.

[118] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Id. mű. 274.

[119] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Hadviselő székelyek végrendeletei. Háromszék. Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2003. 617.

[120] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. 85-88.

[121] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. 85 – 103.  Eredeti: MOL. P. 1610. Lázár cs. Lvt. 5. cs. 63. tétel.

[122] A neveket, ahol egyértelmű volt, a jelenlegi helyesírási szabályok szerint írtam.

[123] Pálmay József: Háromszék vm. II. rész. Id. mű. 442. p. alapján Thusa (mártonfalvi) közül 1614-ben Máté, János, Lörincz, Gergely, Bálint, Demeter és György fordulnak elő.

[124] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. 175-179. Eredeti MOL. P. 907. 4. cs. 1. tétel, Asboth cs. lvt.

[125] MOL: P. 614, 4 tétel Bod család levéltára.

[126] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Sepsiszentgyörgy. 1901. 43. Barabás (márkosfalvi) Márkosfalvi Barabás I. Mihály fia Barabás II. Mihály 1645-1650 tájt, világtalan, első felesége Szabó Erzse, második márkosfalvi Sipos Kata, leányuk Erzsébet, Török Máténé. (Sipos Kata 1620. körül születhetett, így elképzelhető, hogy Sipos I. Mihály és gidófalvi Csiszér Kata leánya volt.)

[127] Jakó Zsigmond: Nagyenyedi diákok. 1662-1848. Diáknévsorok. Enyedi kollégium. Függelék. 1662-1848. 208.

[128] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. Sipos (márkosfalvi). 393.

[129] Kempelen Béla. Magyar nemes családok. [elektronikus dokumentum] Budapest. Arcanum Adatbázis, 2001. Megjegyzések: A nyomtatott 11 kötetes mű CD változata. 9. kötet. 378. Sipos (léczfalvi).

[130] Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Id. mű. 288-290.

[131] Illéssy János (1861-1905) gyűjtemény, elektronikus dokumentum: A Magyar Országos Levéltár családtörténeti cédula gyűjteménye. Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. Magyar Országos Levéltár, 2001. Sipos de Markosfalva.

[132] A nemességszerző Sipos Bálint fiának, Sipos Istvánnak az unokája Sipos Gábor.

[133] Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Id. mű. 288-290.

[134] Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Id. mű. 290.

[135] Az első címert nagyapámtól Sipos Bélától kaptam.

[136] Unokatestvérem Jakó Edit férje Paál Sándor készítette el a tűzzománc címert 2011-ben.

[137] A díszes fadobozt, aminek tetején a Sipos címert formálták ki nagyapámtól Sipos Béla I.-től 1960-ban kaptam. (S. B.)

[138] Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek. 1867-1937. Budapest. 1938. 322.

[139] Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) II. Kisebb rovatok. Hivatalos értesítő. A 7719/1899. sz. B. M. rendelet alapján. 301.

[140] 2004. május 21-én Nedeczky Lászlótól megkaptam Sipos Gyula hagyatékából a Sipos János által 1930-ban megrajzolt családfát. A Sipos Géza által megrajzolt családfa azonos adatokat közölt.

[141] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés időpontja, helye, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni, N. a vezeték vagy kereszt név ismeretlen. Vastag betű=egyeneságú ős. 1759. és 1832. között a születésnél csak a keresztelés időpontját jegyezték fel, 1833-tól már a születés időpontját is közölték. A halotti anyakönyveknél 1759. és 1835. között a temetés, 1836-tól már a halálozás és a temetés időpontját is megadták. A keresztneveket a ma használatos formában írtuk: pl. Borbála, (Borbára), Imre, (Imreh), Ferenc, (Ferencz), Zsigmond, (Sigmond) stb. Ettől akkor tértünk el, amikor anyakönyvi vagy irodalmi forrást idéztünk.

[142] Nedeczky Lászlótól és leányától Nedeczky Ildikótól 2004. május 21.-én megkapott eredeti, hiteles anyakönyvi irat.

[143] Jakó Lászlótól kaptam 2000-ben. (S. B.)

[144] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés időpontja, helye, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni, N. a vezeték- vagy kereszt- név ismeretlen. Vastag betű=egyeneságú ős. A keresztneveket a ma használatos formában írtuk, pl. Borbála, (Borbára), Imre, (Imreh), Ferenc, (Ferencz), Zsigmond, (Sigmond) stb. Ettől akkor tértünk el, amikor anyakönyvi vagy irodalmi forrást idéztünk.

[145] Részletesebben a Sipos családdal kapcsolatos dokumentumok, digitalizált iratok megtalálhatók: www.terray.hu családtörténet oldalon.

A márkosfalvi Sipos család iratai kutathatók az MNL OL-ben. P 836 - 2. - S - No. 157. Sipos (márkosfalvi) (Egyes irat)

[146] A fejedelemtől kaptak nemesi kiváltságlevelet, aki már meghalt.

[147] 38. Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) 288-290.

[148] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. Sepsiszentgyörgy. 1901. I. kötet. 115-117. Csiszér (gidófalvi) Csiszér Máté 1602-ben esküszik fel a császár és király hűségére, fia Miklós, nemes, az 1614-es és 1635-ös lustrákban szerepel.

[149] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. 440-442. A márkosfalvi Török család tagjai között említi az 1658.-ban földcsere ügyében hivatkozott Török Jánost, aki 1635-ben lustrál, 1639. márc. 7.-én nemes levelet nyer I. Rákóczy Györgytől. 1668-ban már nem él. Török János apja Török György 1602-ben Rudolf király hűségére esküszik fel.

[150] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. V. Székely népesség-összeírások. 1635. Id. mű. 146-147. Markosfalván említi: Nobiles (nemesek): Tőrők Mathe (Török Máté) 1 lóval lustrál, Primipili Veterani (régi lófők) Tőrők Georgj, fia János (Török György fia Török János), 1 lóval lustrál, Tőrők Miklós.

[151] Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Id. mű. 289.

[152] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Nagy Borosnyó. Id. mű. 70-71.

[153] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Pagus Dálnok. Id. mű. 96-97.

[154] Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Id. mű. 289-290.

[155] A márkosfalvi ref. eklézsia protocoluma 1794. szept. 3. napjától van vezetve.

[156] A felmentés a tisztán egyházi törvény kötelező erejének részleges, esetre való felfüggesztése. A kézdi esperes Bodola Ferenc márkosfalvi pap volt.

[157] Nyújtód: Kézdivásárhelytől 5 km-re északkeletre az Ojtozi-szoroshoz vezető út mentén a Feketeügy jobb partján fekszik. Nagy- és Kisnyújtódból áll, utóbbit csak az Esztelnek-pataka választja el Kézdiszászfalutól.

[158] Unokája Csomós Vilmos (*1949.) levélbeli közlése.

[159] Az egyházi hivatalos bizonyítást 1830. júl. 28.-án Bodola Ferenc ref. pap jegyzetelte ki Márkosfalván. Lepecsételve, elmosódott pecsét. Sipos Sámuel ügyvéd gyakornok (Regio Tablary Cancellista) volt 1830.-ban 24 éves korában és 35 éves korában 1841. okt. 18.-án halt meg.

[160] Bogdán Éva adatai.

[161] Sipos Etelka levele alapján. Arra utal, hogy a Sipos Sámuel naplójában írt erről. Sajnos ez a lap elveszett.

[162] Az 1683 utáni lustrában szereplő Botár lovasok: Botár János, Botár Bálint fia 2. Kapitány uram kőművese, aki menti, Botár Mihály fia 4. Botár János junior, fia 1. 22 faggyút ad a kapitánynak a hadból való mentességért. Demény Lajos: Székely Oklevéltár. 1680-1692. Új sorozat. VIII. Id. mű. 83. 90. 92. 1683. évi bécsi hadjárat után. Csíki nemesség. Bodo Mihály uram száza.  Tapolcza. (Csíktapolca)

[163] Pontosan: Sipos Sámuel 35 éves korában: 1841. október. 18.-án halt meg agyvérzésben. Sipos György fia 1 hónapos, Ferenc fia 5 éves volt halálakor. (S. B.)

[164] Olosz Katalin: Sipos Ferenc (1836-1927) leszármazottai. Kiegészítések Dr. Sipos Béla családtörténetéhez. (Adatok, narratívák) 2006. Részlet.

[165] Sipos Sámuel naplója digitalizálva és feldolgozva megtalálható a Sipos Béla: a márkosfalvi Siposcsaládtörténete1rész.doc-ban. www.terray.hu családtörténet oldalon.

[166] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1884. 11. évfolyam. 08-27/28. szám. 197.

[167] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1885. 12. évfolyam. 10-27/36 szám. 279.

[168] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1885. 12. évfolyam. 11-26/39. szám. 301.

[169] A párbaj története le van írva: Magyar párbaj. Osiris 2002. Clair Vilmos: Magyar párbajok. I-II. Bp. 1930. Reprint. 299-301. Herczeg Ferenc és Siposs honvéd tiszthelyettes. 1886. VII. 31. Sipos III. Béla kiegészítése: Clair Vilmos 1930-ban adta ki munkáját, amikor Herczeg Ferenc valóban kora ünnepelt írója volt, de a párbaj idején még író sem volt, a váci börtönben a párbaj után írta első könyvét, a „Fenn és lent” c. munkája  1890-ben jelent meg és elnyerte az Egyetemes Regénytár pályadíját. Tehát Herczeg Ferenc a párbaj után, annak hatására lett író. Clair Vilmos (*1858.-†1951.) elfogult Herczeg Ferenc javára és még Herczeg visszaemlékezéséhez képest is rosszabb színben tüntette fel Siposs Lászlót.

[170] Herczeg Ferenc: Emlékezési. A várhegy. Szépirodalmi. Kiadó. 1985. 192-199. Herczeg Ferenc részletesen leírta Sipos Lászlóval történt párbaj történetét. A Várhegy 1933-ban jelent meg, tehát 47 évvel a párbaj után, így nem biztos, hogy Herczeg Ferenc pontosan emlékezett az eseményekre, akkor amikor már ünnepelt író volt.

[171] A Sipos ág fiú ága Sipos Ferenc testvérénél, Sipos Györgynél, annál is csak Sipos Béla I. fiánál folytatódott.

[172] Eszes Máté: Híres bajvívások, hírhedt párbajok. Budapest. Móra, 1997. 85-88.

[173] Gazda Árpád: Herzogból Herczeg. Párbajhistória.171-186. Megjelent: Erdélyi Napló, 1999. július 29. 8–10.

[174] Sipos László nagybátyjának Barabás Antal magyar királyi postamester levele Deák Alajoshoz. Nagy- borosnyó, 1886. szeptember 2.

[175] Sipos I. Béla nagyapám 1960. körül hasonló módón emlékezett meg a párbajról. Fodor Ferenc helyett azért párbajozott először Sipos László, mert jobb vívó volt. (S. B.)

[176] Fővárosi Lapok. 1888. november. 318. szám. 2337.

[177] Sipos László fotóit Olosz Katalintól kaptam meg 2006-ban.

[178] Szőcsné. Gazda Enikő: 20. század eleji értelmiségi életmód Páván egy családi levelezés tükrében Páva. 119-158. Tanulmányok egy orbaiszéki faluról. In.: A Zabolai Csángó Néprajzi Múzeum Kiadványai. II. 2011.

[179] A levelekre Olosz Ferencné Bartha Irma kovásznai lakásának csűrjében, egy olyan hozományos ládában bukkantunk rá, amelyet feltételezhetően a pávai ház eladásakor, az 1980-as években hoztak át Kovásznára. A levelek fennmaradásáról a család egyetlen tagja sem tudott.

[180] Olosz Ella életrajza az artpoortal lexikonban. 1969-2010 között 23 kiállítását sorolja fel.

[181] Gazdéné, Olosz Ella textilművész honlapja.

[182] Olosz Katalin életrajza.

 

[183] Botár Károly Botár Inesz rokona lehetett. Botár Inesz apja Botár József, testvére Eugén (Ödön) volt.

[184] Sipos György szül. 1841. szept. 20. születési kivonata. Keresztelő 1841. szept. 29.-n. Szülei Sipos Sámuel és Botár Inesz református nemesek. Szülők lakhelye: Márkosfalva. Keresztelő pap Bodola Ferenc. Keresztszülők, Barabás Polixena kisasszony és Becző (Betző) Miklós úrfi. Szülésznő Mántóné. Kiállítva Kézdimárkosfalva Sz.: 88-1925. 1925. jún. 29.  Sz.: 46-1938. 1938. április 28.-n és Sz.: 6-1942. 1942. jan. 5. Aláírta: 1925.-ben és 1938.-ban Demes Ferenc kézdimárkosfalvi ref. lelkész, 1942.-ben Dr. Czirják János kézdimárkosfalvi ref. lelkész. Három különböző időpontban kiállítva, azonos adatok, egyeznek az eredeti anyakönyvi adatokkal. Kivonat a Kézdimárkosfalvai református nemes és szent ekklesia szülöttek és kereszteltek Anyakönyvéből. I. kötet. 94. lap. Sipos Sámuel naplójában 1836. szept.30-án írt arról, „hogy szept. 20-án megszületett György fia. A keresztelő szept. 29-én du. 3-kor volt. Jelen volt hetedik Após Betzö Miklós úrfi, hetedik Anyós Barabás Poliszena, Barabás Sámuel feleségével. Meghívtam Szörcsei Jánost is.”

[185] Székely Közélet. 1828. január 15. 3.

[186] Barabás Dániel Sipos György mostoha apja.

[187] Kézdivásárhelyi református nemes és szent ekklesia házassági Anyakönyve. I. 4. kötet. 2. lap. 21. szám. 1865. szeptember 26. Sipos György 26 (pontosabban 24) éves, Kovács Rózália (pontosabban 22) 20 éves.

[188] A sírt felújította márkosfalvi Tódor-Berszán István 2006-ban.

[189] Lábjegyzetbe írtam Hadnagy Ottilia testvéreinek születési adatait, amiket a Dálnoki családi Könyvből írtam ki. A családi könyvet Kocs Jánostól kaptam meg 1906-ban.

[190] A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 97/2013. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja Sipos Gyula altábornagy sírját. Aláírta Radnainé, dr. Fogarasi Katalin elnök. Budapest, 2014. január 3. Előterjesztő Sipos III. Béla kezdeményezésére Görög István ezredes, Székesfehérvár. Farkasréti temető, 22/1-1-39 parcellájában van eltemetve második felesége Papp Irén férjével id. dr. Bathó Kálmánnal (1884-1957) (1933-ban elváltak) és fiával  ifj. dr. Bathó Kálmánnal (1921-1980)

[191]   Mazaly Etelka gyászértesítője. Márkosfalvi Sipos Gyuláné sz. Mazaly Etelka 1938 márc. 26.-án reggel 6 órakor súlyos szenvedés után, életének 57.-ik, boldog házasságának 36.-ik évében nemes lelkét visszaadta az Úrnak. Mazaly Etelkát gyászolták, testvérei, Mazaly Helén, özv. Lösch Istvánné, Mazaly Paula, özv. békási  Békéssy Sándorné és Mazaly József. Pécsett van eltemetve. A márványsír a főbejáratnál balra található. Feliratok: Mazaly Józsefné, Adler Aloizia meghalt életének 52.-ik évében 1897.-ben, Mazaly Etelka férj.: márkosfalvi Sipos Gyuláné, 1881-1938. Mazaly József 1883-1952. Mazaly József meghalt életének 78.-ik évében 1917. A Mazaly József féle márvány sírboltot, K parcella (Pécsi Temetkezési Kft. sírboltkönyv 185.) 2014. január 21-én 60 évre kiváltottam. A 6 személyes sírt 2074-ben kell megváltani. (S. B.)

[192] Papp Irén. 1. Q dr. Bathó Kálmán. 2. Q Sipos Gyula. Papp Irén (*Ecséd, 1898 október 29.-†Budapest, 1979 április 24. sírja Farkasrét új parcella 9/5 sor meghosszabbítva 2039-ig.) Papp Irén testvérei: 1. dr. Papp Ferenc. (*Ecséd, 1894 december 24.-†1945. március.) 1918-ban hazajött az orosz fogságból 1920 december 18-án orvosdoktorrá avatták 1937-ben a jászberényi Erzsébet közkórház belgyógyász osztályos főorvossá nevezték ki. 2. Papp Jolánta. (*1887. május 4.-†Jászberény, 1899. május 4. Vakbél műtétben halt meg.) 3. Papp Izabella. (*Budapest, 1904. június 20.- †Budapest, 1961. március 29.) Papp Irén és testvéreinek a szülei: Papp Ferenc (*1858. március 20.) Q Hamar (páni, futásfalvi és gyöngyöshalászi) Gizella (*Csány, 1863. július 17.-†Budapest, 1933. április 7. Sírja a Budapesti X. ker. Új köztemetőben van.) Heves megye, Csány. 1885. február 14. Papp Ferenc szülei: Pap József (*1791.-†1844. január 12.) szenátor. Q Parragh Eszter. Hamar (páni futásfalvi gyöngyöshalászi) Gizella szülei: Hamar (páni futásfalvi gyöngyöshalászi) Ottó (Csány, 1832. október 3.-) csányi birtokos. Q Demkó (bélai, belánszki) Izabella (*Csány, 1841. április 29.-†Csány 1863. november 12. Meghalt 23 éves korában, házassága 3-ik évében.) Csány, 1860. november 27. Hamar Otto szülei: Hamar (páni futásfalvi gyöngyöshalászi) Ferenc és Ambrozy Vilma. Demkó Izabella szülei: Demkó István és Majzik Zsuzsanna. Csányban.

[193] Pap Irén sírja a Farkasréti temetőben van fent a zsidó temetővel szemben a sarkon levő 3-4 sorban, új 9.-es parcella 5 sor, 67 sír.).

[194] Pesti Hírlap. 1891. (13. évfolyam) 226. szám. Augusztus 19. 4-5.

[195] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1891. (18. évfolyam) 46. szám. Augusztus 17. 285.

[196] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1891. (18. évfolyam) 46. szám. Augusztus 17. 287.

[197] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. 1891. (18. évfolyam) 61. szám. Október 27. 384.

[198] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. 1894. (21. évfolyam) 43. szám. Október 28. 214.

[199] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. Magyar királyi honvédelmi ministeri rendeletek. 1897. (24. évfolyam.) 31. szám. Július 30. 140.

[200] Budapesti közlöny. 1899. (33. évfolyam) 99. szám. Április 29. 8.

[201] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. Magyar királyi honvédelmi ministeri rendeletek. 1899. (26. évfolyam) 45. szám. Szeptember 26. 196.

[202] Bíró Lajos-Antal Áron-Nemesdy Ernő. A volt m. kir. brassói 24. honvéd gyalogezred, népfölkelő gyalpgezred és pótzászlóalj története. Könyvnyomda. Székelyudvarhely. 1943. 96.

[203] Székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred. 128-141. 105. kép Sipos Gyula ezredes, ezredparancsnok. (HM HIM) In.: Pintér Tamás-Rózsafi János-Stencinger Norbert: Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében. Hibernia Nova Kiadó-Kiadó-Zrinyi Kiadó. 2009. 191.

[204] Damó Elemér. Honvédtiszt az I. Világháborúban. A 17. Honvéd gyalogezred egy tisztjének jegyzetei. Székesfehérvár. 2011. 171.

[205] Magyar Katonai Közlöny. Szerkeszti és kiadja a M. Kir. Honvédelmi Miniszter Kirendelte Bizottság. 1911. (4. évfolyam) 349-365. Sipos Gyula tanulmányával kapcsolatos megjegyzés: A szerkesztőség a cikk fejtegetéseivel nem mindenben ért egyet.

[206] Sipos Gyula kitüntetési iratainak másolatát Nedeczky Lászlótól kaptam meg 2004. május 21-én. A kitüntetéseket egy siófoki orvos, Sipos Gyula ismerőse el Nedeczky Lászlótól elkérte, így azok nem kerültek elő. (S. B.)

[207]  Budapesti Hírlap. 1915. (35. évfolyam) 215. szám. Augusztus 4. 10.

[208] Budapesti Hírlap. 1916. (36. évfolyam) 162. szám. Június 11. 14.

[209] Ld.: Sipos Gyula, fotóval. http://www.hungarianarmedforces.com/album/OAT/

[210] Szerkesztő: Tábori Kornél. Magyar hősök. 1914-1916. A Pesti Napló kiadása. A hősök képei. A Doberdó magyar hősei. Az aranyérmes vitézek. Márkosfalvi Sipos Gyula ezredes, a székesfehérvári 17-esek parancsnoka.

[211] Az Újság. 1918. (16. évfolyam) 271. szám. November 19. 11.

[212] Budapesti Hírlap. 1918. (38. évfolyam) 276. szám. November 24. 5.

[213] Budapesti Hírlap. 1919. (39. évfolyam) 52. szám. Március 1. 5.

[214] Vörös Újság 1919. május 29. száma szerint a Tanácskormány dicséretét és elismerését fejezte ki.

[215] Bánlaky József: A Magyar nemzet hadtörténelme. Bp. 1928. A Magyar nemzet hadtörténelme. 24. A magyarországi 1918/19. évi forradalmi mozgalmak és a vörös háború története. C) A románok előnyomulása a Tiszáig. XII. A románok támadása. Április 23.

[216] Sipos Gyula részvétele a Tanácsköztársaság harcaiban. 1919. április 21.-május 15. Ld.: Magyarország hadtörténete. Két kötetben. Hadtörténeti intézet és múzeum. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Zrínyi Katonai Kiadó. 1985. ( I. kötet 670. II. kötet. 658.) II. kötet 222.-225.

[217] 8 Órai Újság. 1921. (7. évfolyam) 173. szám. Augusztus 6. 1. Parlament. Ma este döntenek az elnökkérdés fölött. Sréter István nemzetgyűlési képviselő interpellációt jegyzett be, amiatt, hogy bírói eljárás alatt áll, s meg kívánta világítani a maga szempontjából a Sipos Gyula ezredessel szemben felmerült ügyét.

[218] Pesti Hírlap. 1921. (43. évfolyam) 173. szám. Augusztus 6. 2.

[219] Ld. Sipos Gyula nyilatkozatát. Pesti Hírlap. 1924. (46. évfolyam) 163. szám. Augusztus 9. 5.

[220] Budapesti Hírlap. 1929. (49. évfolyam) 187. szám. Augusztus 20. 11.

[221] Budapesti Hírlap. 1936. (56. évfolyam) 79. szám. Április 4. 7.

[222] 17-esek a világháborúban. A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. 17esek. Kiadó: Városi Levéltár és Kutatóintézet. Szerkesztő: márkosfalvi Sipos Gyula ny. tábornok. Székesfehérvár, 2014. Digitális reprint kiadás. Megvásárolható: 1800 Ft. A Városi Levéltár és Kutatóintézet fontosnak tartja, hogy az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról tudományos rendezvényekkel és kiadványokkal emlékezzen meg. E program egyik fontos része a Székesfehérvárhoz kötődő katonai alakulatok történetét bemutató kötetek reprint kiadása. E kötetekből alig lelhető fel egy-két példány, s állaguk, állapotuk az évtizedek során jelentősen romlott. Ezen okból és a kutatók munkájának megkönnyítése céljából jelentetjük meg e sorozat első kiadványát, „A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története" című munkát.

[223] Pesti Napló. 1916. (67. évfolyam) 217. szám. Augusztus 6. 7-9.

[224] Budapesti Hírlap. 1935. (55. évfolyam) 141. szám. Június 23. 15.

[225] Budapesti Hírlap. 1936. (56. évfolyam) 158. szám. Július 12. 13.

[226] MNL OL. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1946. 

[227] Nedeczky László: „Hazánk egy életút tükrében. Az óra mutatta az utat.” Leírta Dávid Sándor. Budapest. 1992. 98.

[228] Rózsafi János hadtörténész küldte el a kinevezés fotóját. Megtalálható a Hadtörténeti Levéltárban.

[229] Székesfehérvár Malom utca. 2.  Helytörténeti Emlékgyűjtemény Sipos Gyula szoba. A Zichy liget sarkánál kezdődik a Malom utca, ott van az egykori 17-es honvéd laktanya, amelyben a Tiszti Kaszinó is működik. A liget sarkánál pedig a 17-esek oroszlános emlékműve található.

[230] Sipos Gyula díszpolgári oklevelét Nedeczky Lászlótól kaptam meg 2004-ben. (S. B.)

[231] Hermann Róbert-Somogyi Győző: Magyar Hősök arcképcsarnoka. 2006. Kiadó: Anno BT. 38.

[232] A filmmel kapcsolatos néhány híradás, letöltve 2016. november 20.

https://szikmblog.wordpress.com/2016/02/29/sipos-gyula-csak-meg-egyszer-elore-szekesfehervari-17-es-honvedek-a-doberdon/

http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_156259

http://www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_182628

http://onkormanyzat.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_182704

[233] Boronkai B. Béla, Ő Császári és Királyi Fensége József Főherceg udvari fényképésze. Pécsett. Széchenyi tér 2. (Leöwy palota)

[234] Múlt kor. Szobrot állítottak Márkosfalvi Sipos Gyula magyar királyi ezredesnek, az egykori Magyar Királyi 17. Székesfehérvári Honvéd Gyalogezred parancsnokának Székesfehérváron; a szobrot hétfőn az ezred egykori laktanyájában, a mai tiszti klubban leplezték le. 2011. július 19. 16:01 MTI.

[235] Pesti hírlap. 1927. (49. évfolyam, 282. szám.) december 13. 15. (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[236] Fedák Béláné Sipos Gabriella (temetés 1955. november 4.) sírját (28/2 parcella 1. sor sírhelyszám 55, lejárat éve 2009) megtaláltam a Farkasréti temetőben. A felirat a síron Fedák család. A temető irodájában a következő információkat kaptam: Fedák Béla megh. 1979. május 11. temetés 1979. május 29. Fedák Béláné, Fedák Béla második felesége, Milla, meghalt 1990. március 2. temetés 1990. március 26. Szijártó Dalma, megh. 1966. november 27.  a Fedák család sírjába lett áthelyezve 1976. augusztus 28., valószínűleg Milla első házasságából származó leánya. (Fedák Bélával és Millával többször találkoztunk) (S. B.) Fedák Béla unokatevére volt Fedák Sára (Beregszász, 1879. október 16.-Bp. 1955. május 5.) színésznő. Egy 1961.-ből származó lakásigénylési lapból megállapítható, hogy 1961. április 24.-én Fedák Béla 65 éves, Fedák Béláné 62 éves volt. Fedák Béláné tehát 91 éves korában, Fedák Béla 83 éves korában hunyt el, született 1896-ban.

[237] Fodor Malvin őseit ld.: Sipos III. Béla: A Terray, Reuss, Schulek stb. család története I.-II. rész. www.terray.hu családtörténet. A Terray, Reuss, Schulek stb. család történetét későbben tervezem publikálni a MACSE-MATRIKULA szaklapban. (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[238] Lejegyzetelte 2006. január 15.-én Sipos György.

[239] A fotó hátoldalán Sipos Béla I. levele, amit 1915. április 19.-n felesége Fodor Malvin nagymamájának, özvegy Reusz Adolfnénak, Terray Mária Lujzának (*1839. december 28.-†1920. március 1.) írt, címe Miskolcz, Újvilág utca 4. sz. A levél: „Édes nagymama! Két napra haza néztem, jól vannak. Itt küldöm pesti lovas képemet, így szoktunk kilovagolni. Kezeit csókolja Sipi.” Rimaszombat, 1915. április 19. Alul a másik levél: Kedves Nagymama! Már Sipi el is utazott, mi jól vagyunk, Apó [Apó: Fodor Malvin édesapja, Dr. Fodor Béla orvos (*1846. november 25.-†1918. szeptember 29.) akinek felesége Reuss Malvin Lujza (*1862.-†1941.)] kint jár az udvaron, szép idő van, kezeit csókólom Manya (Sipos I. Béláné, Fodor Malvint szólították Manyának, mi Máminak, férjét pedig Tatusnak hívtuk)

[240] 1912. évi április hó 1-ével: tartalékos hadnagy lett: Márkosfalvi Sipos Béla, (szül. év 1875, tart. hely: Rimaszombat, 52. népf. járás) brassói 24. honvéd gyalogezrednél.

Honvédségi Közlöny. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. 1912. 39. évfolyam. Május. 16. szám. 173.

[241] A sírt 2011-ben újítattam fel. (S. B.)

[242] Fővárosi Közlöny. 1937-10-22/55. szám. 1795.

[243] Honvédségi Közlöny. Személyes Ügyek. 1941.-11-11/52 szám. 1941. november 11. 684.

[244] Igazságügyi Közlöny. 1942-05-31/5. szám. Személyi hírek. 189.

[245] Dr. Sipos Béla II. Marosvásárhelyen hivatalból együttműködött az embermentő Bocskor Lóránt csendőr alezredessel, akivel felesége Szakács Dóra révén rokonságban volt. Szakács Dóra nagyszülei: Szakács Károly (*1847-†1889) és Bocskor Nina (*1853-†1889). Ld.: http://www.macse.hu/matrikula/Matrikula-2015-1.pdf

[246] Magyar kir. igazságügyminisztérium. Magyarország tiszti cím- és névtára. 51. évfolyam. 1944. 647.

[247] Sipos Géza. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon.

[248] Wikipédia. Sipos Géza.

[249] Székelyudvarhely 1984. szept. 23. Sipos Géza: „ötven év a csodák földjén” c. önéletrajzi írása alapján.

[250] Pl.: A spiritizmusról az ige fényében (Torda, 1937; bőv. kiad. Szilágysomlyó, 1940); Tűz és só. Egyházi beszédek (Kolozsvár, 1939); Az utolsó ítélet (Torda, 1937); Halál, hol a te fullánkod? (Torda, 1938); Feltámadás és spiritizmus (Kolozsvár, 1938); Biblia-melléklet (Kolozsvár, é. n.); Utaid, Uram, mutasd meg (Pápa, 1944). Tanulmányai jelentek meg a Lelkipásztor 1936. jan., júl., 1937., febr., 1939. okt., és 1940. dec. számaiban. Tűz és só. Egyházi beszédek. Kolozsvár. 1939. Ismerteti a Református Szemle 1940. máj. 10. 13. sz. 210.

[251] Dr. vitéz Jodál Gábor koll. Gondnok 1945. jan. 28-án kelt kinevezési irata alapján. Megmaradt a Tisztogató Bizottság igazolványa 1945. márc. 8-án keltezve, mely szerint Sipos Géza iskola igazgató ellen politikailag semmi kifogás nincs. Aláírta Dobos az igazoló bizottság elnöke.

[252] Írásai jelentek meg a Filatéliai Szemle 1975. januári és 1976 októberi számaiban.

[253] Sipos Gyula szerkesztette: A magyar kir. székesfehérvári 17.-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. 1937. Id. mű. 350. Sipos László.

[254] A sírt 2003-ban találtam meg és lefotóztam, 2012-ben már nem találtam, felszámolták. (S. B.)

[255] Sipos György. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Kriterion Kiadó.

[256] Rostás Zoltán (Székelyudvarhely, 1946. december 28. –) szociológus, szerkesztő.

[257] A felvétel szövegét a Hét 1977. kulturális hetilap márciusában közölte. Ld.: Rostás Zoltán. Visszajátszás. Interjúk. Albatrosz Könyvkiadó. Bukarest. 1984. Mi marad meg az ember munkájából. Sipos György. 193-199.

[258] Ld.: Pacepa I. M. A kreml öröksége. A hírszerzés szerepe a kommunista kormányzási rendszerben. II. Kiadás. PolgArt, Budapest, 2002. munkája (141-145.) ismerteti, hogy Dej pártelnök a „Genezis” hírszerző akció keretében 1960 után, hogyan szerezte meg az USA-ban kitermesztett, kukoricafajtát, amit hibridnek hívtak, mert jól ellenállt az aszálynak. Dej saját személyes vezetése alá rendelte a funduleai Agronómiai Kutatóintézetet, DIE hírszerző tiszteket vezényelt oda és kiadta a szigorúan titkos utasítást, hibrid kukoricára kell szakosodnia. Ösztöndíjasokat küldött ki az USA-ban, akiket kiképeztek és 1960-1965 között több száz kiló genetikai anyagot loptak a kiküldött kutatók. 1978-ban Ceausescunak megküldött jelentésében a román mezőgazdasági miniszter dicsérte a DIE hozzájárulását a román mezőgazdaság fejlődéséhez, s véleménye szerint a „Genezis” 300 millió dollárt takarított meg. Sipos György tehát egy a Román Hírszerzőszolgálat, a DIE által rányitott agrárkutató intézetet vezetett. Pacepa I. M. : Vörös horizontok. 215. szintén beszámol erről a DIE hírszerző akcióról., aminek eredményeként 1972-ben lett Románia Európa első hibridkukorica termelője. Sipos Géza, édesapám testvére kapcsolatban volt Sipos Györggyel, aki elmesélte Neki, hogy Ceausescu egyik látogatása során, azt javasolta, hogy sűrűbben vessék a kukoricát, ezt kellett tenni és így csak csalamádé termett.  (S. B.)

[259] Tordos Hunyad megyében Szászvárostól hat kilométerre nyugatra, a Maros bal partján fekszik.

[260] Rumy Károly György: Adalék Sipos Pál életrajzához. (Ponori Thewrewk Józsefnek) Századunk, Po-zsonyban, Alapítá és szerkeszti Orosz József. – Nyomtatja Schmid Antal.  1845. 19. 152. hasáb.

[261] Woyciechowsky József. Sipos Pál élete és matematikai munkássága. Athenaeum. Bp. 1932. 7-8. szerint  1759. okt. 16. született Nagyenyeden. Református család gyermeke; apja (nevének csak a rövidítése ismeretes: Sam.) állítólag szűcsmester volt. A Lécfalvi Sipos családból vált ki a Márkosfalvi ág. Ennek sarja Sipos Sámuel akit 1750. körül Nagyenyeden említenek.(Komáromy-Pettkó, Nagy Iván családtörténeti értesítő. I. évf. Bp. 1899. 290. Pál azonban nem szerepel az előbb említett Sipos Sámuel de Márkosfalva leszármazói között, talán azért, mert Sipos Pál pap lett, nőtlen maradt s így nemességének igazolására nem volt szükség.

[262] A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai c. könyvsorozat kötetei. Kiadja az SZTE Társadalomelméleti Gyűjteménye, az SZTE Filozófia Tanszéke és a Pro Philosophia Kiadó. Sorozatszerkesztő: Laczkó Sándor és Tonk Márton. VIII. kötet. Egyed Péter: Az ismert ismeretlen: Sipos Pál c. tanulmányában a következőket írta: 1759. október 16-án született Márkosfalvi Sipos Pál Nagyenyeden. Atyja Sipos Sámuel, szűcsmester, korán elhalt, édesanyja Kovács Katalin gondoskodott a neveltetéséről.

[263] Értékes forrás még: Kazinczy Ferenc: Levelei Sipos Pálhoz. 1806-1816. Lipcse. 1846.

[264] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest: Hornyánszky Viktor Akadadémiai Könyvkereskedése, Budapest. 1891-1914. 12. kötet. Sipos Pál. 1166-1167.

[265] Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969. 635. Sipos Pál.

[266] https://hu.wikipedia.org/wiki/Sipos_P%C3%A1l_(matematikus) (Letöltés dátuma 2016. november 28.)

[267] História. Tudósnaptár. Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók. Sain Márton. Sipos Pál.

[268] A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai c. könyvsorozat kötetei. Kiadja az SZTE Társadalomelméleti Gyűjteménye, az SZTE Filozófia Tanszéke és a Pro Philosophia Kiadó. Sorozatszerkesztő: Laczkó Sándor és Tonk Márton. VIII. kötet. Sipos Pál. A keresztyén vallásnak és a világosodásnak együtt való terjedéséről. A kötetet szerkesztette és a kéziratokat sajtó alá rendezte Egyed Péter (Kolozsvár-Szeged, 2002.)

[269] Szűcsné Csiszár Magdolna. Emlékezés egy tudós tanárra, Sipos Pálra. Honismeret. 25. 1997. 2. 15-16.

[270] Gulyás József. Sipos Pálra vonatkozó iratok a pataki könyvtárban. Új magyar Museum I. köt. I. füzete. Kassa. 1942. 150-152.

[271] Sipos Pálnak az 1795-ös értekezése, amelynek címe: „Beschreibung und Anwendung eines mathematischen Instruments für die Mechaniker, zur unmittelbaren Vergleichung der Circulbogen”. Ez az első önálló, olyan magyar matematikai tanulmány, amely nemcsak nem marad a kor színvonala mögött, hanem kivételesen nagy külföldi elismerést kapott. A berlini tudományos akadémia annak ellenére, hogy Sipos Pál nem volt tagja, az értekezést 1796-ban kiadta, sőt szerzőjét 1795-ben aranyéremmel jutalmazta.

[272] Ld.: Weszely Tibor. Sipos Pál, az első aranyérmes magyar matematikus (Természet Világa, 126. évf., 5. füzet)

[273] Sain Márton. Matematika-történeti ABC. Tankönyvkiadó, Budapest. 1974. 206.

[274] Tóth Zoltán. A szabadság filozófusa. Sipos Pál /1759-1816/ liberális teológiája.  Confessio. 23. 1999. 3. 46-50.

[275] Makkai Ernő. Sipos Pál: Természet és szabadság. Erdélyi Féniks. 1. Kolozsvár. 1944. 61. Az ismertetett Sipos Pál tanulmányok: I. A valóságról. 15-21. II. Filosofiai Tekintések. 22-25. III. Foljtatása az elébbeni vitatásnak más ujabb szempont látásábol. 26-29. IV. Fichte tudományának veleje. 30-36. V. Mitsoda a szabadság ? 37-42. VI. Természet és szabadság. 43-61.

[276] Sipos Pál és Kazinczy Ferenc. Erdélyi Tudományos Füzetek. 174. sz. Kolozsvár. 1944. Különlenyomat az Erdélyi Múzeum 1944. évi 1-2. füzetéből.

[277] Weszely Tibor: 200 évvel ezelőtt halt meg Sipos Pál. e-NÉPÚJSÁG.ro 2016. szeptember 12.

[278] Szerző: Maxim Orsolya, IX. B, Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed. Sipos Pál.

[279] Benkő Samu: A helyzettudat változásai. Kriterion K. Bukarest 1977. Sipos Pál és a magyar filozófiai esszé születése. 84-121. c. tanulmányában Sipos Pál filozófiai írásainak alapos elemzését adja. Többek között ezt írta: „Anyanyelvén kívül tudott görögül, deákul (latinul), franciául és németül.” Id. Mű. 88.

[280] Berényi Ágnes Zsuzsanna. Sipos Pál szabadkőműves kapcsolatairól. Széphalom. 23. A Kazinczy Társaság évkönyve. 2013. 335-338.

[281] Orsz. levéltár, Erdélyi osztály.

[282] Márkosfalvi Sipos család. Dr. Komáromy András és Pettkó Béla (szerk.) Nagy Iván Családtörténeti Értesítő 1. (1899.) Id. mű. 289.

[283] Nagy Iván: Magyarország családai. Id. mű. X. kötet. Sipos család (Márkosfalvi) Székely család Háromszékből. Közűlök Antal adóíró biztos 1815–1837. körül; Pál ugyanott megyei tiszti ügyész 1849-ig, meghalt 1860. Neje Baricz Amália, fia János 1862-ben, mint főkormányszéki írnok Kolozsvárott. Sámuel főkormányzószéki széki számvevő. (Sipos Antalt nem találtam meg a családfán. S. B.)

[284] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű. 95. A márkosfalvi, kovásznai Butyka családot említi, Butyka Tamásról nem ír, hanem a következőket: „1602-ben Márkosfalván Butyka János és Lukács esküsznek fel, mint szabadszékelyek.” ”Márkosfalvi Butyka Miklós 1625. nov. 25.-én Gyula- fejérvártt keltezve Bethlen Gábor fejedelemtől székely lófőlevelet (primipilátust) nyert, melylyel Márkos- falván levő háza is felmentetett az adófizetés alul.” Véleményem szerint Butthka Tamás a márkosfalvi Butyka család tagja volt. (S. B.)

[285] Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Házsongárdi temető. Kolozsvár. 2013. Forrás: erdely.ma

[286] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. 43-46. Barabás (márkosfalvi) 43.

[287] Ld. Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 1. kötet. Id. mű. 362-366. Barabás (márkosfalvi). Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. 43-46. Barabás (márkosfalvi) alapján vezeti le a családfát. A márkosfalvi anyakönyvek 1759-től állnak rendelkezésre és az anyakönyvek alapján megállapítottam, hogy a Pálmay József által közölt négy táblából álló részletes Barabás családfákban az adatok pontosak. A márkosfalvi családi könyv I. kötete (A-K) maradt meg a Márkosfalvi lelkészi hivatalban. (S. B.)

[288] Zsigmond Júlia. Családtörténet női ágon. Művelődés. Kolozsvár. LXIV. évfolyam. 2011. szeptember.

[289] Barabás Miklós (*Kézdimárkosfalva, 1810.-†Budapest. 1898.) A márkusfalvi Barabás-család családfája.

[290] Adatbázisok. A 131 Illésy-féle családtörténeti adatbázis. Barabás Mihály rekord lapja. MNL OL.

[291] Demény Lajos IV. köt. Id. mű. 459-460.

[292] Demény Lajos  IV. köt. Id. mű. 628.

[293]  Szentkatolnai Bakk Endre. A Bak és Jancsó család története. Vizaknai római katholikus lelkész. Budapest, Hunyadi Mátyás Intézete. 1883.

február 6. Jancsók. 158.

[294] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. 175-179. Eredeti MOL. P. 907. 4. cs. 1. tétel, Asboth cs. lvt. Barabás II. Mihály. 373-374.

[295] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. Butyka (márkosfalvi, kovásznai) 95.

[296] Bod (albisi és felső-csernátoni) Miklós 1614-ben lustrált. Apja Tamás, akinek az apja Kelemen. A Bod család egyik ága Márkosfalván élt. Ld.: Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. Bod (albisi és felsőcsernátoni) család. 78.

[297] Bod Miklós lustrált Albis. Szádeczky Lajos. Székely oklevéltár V. Kolozsvár. 1896. A Sepsi, Kézdi és Orbai széki nemesek, lófők és szabad-székelyek, a kiket Básta György főgenerális a császár-király hűségére összeíratott és feleskettetett 1602. aug. 1.178. Barabás Gergely. Márkosfalva. 189. Gyárfás Gergeely, Gyárfás István, Gyárfás Jakab, Gyárfás György, Gyárfás András. Lécfalva. 185.

[298] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. Vajna (pávai, kovásznai és zágoni) 458-464.

[299] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. Vajna család IV. tábla, Vajna András és Barabás Ilona leszármazottai. 461.

[300]  Szentkatolnai Bakk Endre. A Bak és Jancsó család története. Vizaknai római katholikus lelkész. Budapest, Hunyadi Mátyás Intézete. 1883.

február 6. I. Bak család. III. I. Török Máttyás (1497) családfája.

[301] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű.Lázár (dálnoki) 283..

[302]  Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. Eresztevényi (eresztevényi) 154-155.

[303] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. Eredeti: Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár. Fond. 65/37, Eresztevényi család iratai.160-161. és Eresztevényi István és Istvánné Demjén Kata. 384.

[304] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. Eredeti: Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár. Fond. 65/37, Eresztevényi család iratai.194-196.

[305]  Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. Szent-Iványi (sepsi-szentiványi) 418-421.

[306]  Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. Forró (angyalosi) 164-165.

[307] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. Intze (killényi és lisznyói) 219-220.

[308] Demény Lajos. V. köt. Id. mű. 147.

[309]  Szentkatolnai Bakk Endre. A Bak és Jancsó család története. 1883. I. Bak család. III. I. Török Mátyás (1497) családfája.

[310] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. Id. mű. Nagy (szotyori) 335-337. Első nemeslevelük 1585. szeptember 27-én kelt, amit Nagy Elek nyert.

[311] Zsigmond Júlia: Családtörténet női ágon. Művelődés - közművelődési folyóirat- Kolozsvár LXIV. évfolyam 2011. szeptember.

[312] Zsigmond Júlia: Családtörténet női ágon. Id. mű.

[313] Becző Zoltán (Q Becző Szerena.) halotti értesítője. Gyászjelentők. Székely nemzeti múzeum. Sepsiszentgyörgy.1763-1940.

[314]  Zsigmond Júlia: Családtörténet női ágon. Id. mű.

[315] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. Vajna (pávai, kovásznai és zágoni) Vajna Zsigmond. 1729. Az orbai szék királybírája. Q Tusa Klára. Gyermekei között csak Zsigmondot és leszármazottait ismerteti. Vajna Zsigmond testvére Vajna István I., 1710. 1720-ban az orbai szék királybírája. Q Barabás (márkosfalvi) Mária, akit a Barabás családfán az adatok hiánya miatt elhelyezni nem tudtam. 459-460.

[316] Márkosfalvi ifj. Barabás Antalné, szül. Bokros Mariska halotti értesítője.

[317]  Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai I. Id. mű. Bodor (sepsizaláni- gidófalvi- és léczfalvi) 82-88.

[318] Barabás Miklós emlékirata.

[319] Barabás Miklós megjegyzése (Bakk Pál. Barabás Miklós kiadatlan levele. Korunk. 1970. 29. évfolyam. 8. szám. 1261.): „Mint testvéreim vannak felemlítve 1-ször János sz. 1787-ben torjai lakos, neje Barabás Amália, Cop. 1847-ben. Ez elég vén legény lehetett, mikor megházasodott, 60 éves korában, nagy bátorsága volt megházasodni, én ennek hírét soha nem hallottam sem Torján, sem Márkosfalván. Torjai lakos nem volt.” A márkosfalvi anyakönyvek szerint viszont valószínűleg Barabás Miklós testvére volt Barabás János, nem torjai, hanem márkosfalvi lakos. Márkosfalvi anyakönyv: 1847. szeptember 7-én házasodott Barabás Elek leánya Barabás Amália és özvegy Barabás János. 1851. február 8-án Barabás János öngyilkos lett. 1874. szeptember 6-án meghalt özvegy Barabás Jánosnő, Barabás Amália (*1820.) 54 éves volt. Két gyermekük János III. és Károly, ahogy az anyakönyvek alapján közöltem. Ezek az anyakönyvi adatok egyeznek Pálmay József által közölt családfával, Barabás család III. tábla. Id. mű. 45.

[320] Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza.

[321] Magyar Életrajzi Lexikon. Barabás Miklós.

[322] A Pallas nagy lexikona. Barabás Miklós.

[323] Barabás Miklóssal kapcsolatos irodalom.

[324] Konstanz város Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

[325] Ld.: MACSE Magyar családtörténeti adattár. Szegedy-Maszák Hugó.

[326] Ld. Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. Első kötet. Id. mű. Csoboth (altorjai) család. András szülei: József I. (*1789.-†1872.) és Babos (besenyői) Rozália. (-†1852.), József I. szülei: Pál II. (*1753.-†1819.) és Benkő (altorjai) Ilona. (-†1828.) Pál II. szülei: Simon I. (*1710.-†1793.) és Szabó (altorjai) Borbára, Szabó László leánya. Simon I. apja Pál I. akinek apja Csoboth (altorjai) Imre, 1680-ban élt, földbirtokos.. 117-119.

[327] Póka falu a Maros megyében, Marosvásárhelytől 15 km-re északra a Sár-patak jobb partján.

[328] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. 401. Szabó (czofalvi) Háromszéki székely család, melyből József 1848-ban az orbai alszékben árvaszéki ülnök volt.

[329]  Imreh Benedekné, született márkosfalvi Forró Mária halotti értesítője. Gyászjelentők. Székely nemzeti múzeum. Sepsiszentgyörgy.1763-1940.

[330] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Id. mű. Baktsi (albisi és étfalvi) 30-32.

[331] Tüdős S. Kinga válogatta: Erdélyi testamentumok I. Id. mű. Baktsi Boldizsár. 372.

[332] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Gyárfás (léczfalvi) Id. mű. 186-191.

[333] http://www.familyhistory.ro/index.php?id=20061203gy

[334] Gyárfás Elemér dr. A léczfalvi Gyárfás család sepsiszentgyörgyi ága. Genealógiai Füzetek 4. 1906.  37.

[335]  Nagy Iván. Magyarország családai. IV. kötet. Gyárfás (Léczfalvi) 460-462. Pótlék kötet. Gyárfás család. 261-162.

[336] http://genealogy.euweb.cz/hung/gyarfas.html

[337] Kempelen Béla.  Magyar nemes családok. 4. kötet. Gyárfás (Léczfalvi) Id. mű. 388.

[338] Dr. Gyárfás Elemér. A léczfalvi Gyárfás család sepsiszentgyörgyi ága. Genealógiai Füzetek. 1906. 37. Gyárfás Elemér bizonyítja, hogy a nemességet és a családi címert 1609-ben nem Gyárfás Pál II. hanem testvére Gyárfás István I. a fiával Gyárfás Pál III. nyerte el. Az 1621-es adományozásnál elfogadja Pálmay József érveit, hogy Gyárfás Pál II. és testvére Gyárfás István I. kapták közösen az adományt.

[339] A Zajzon családra vonatkozó adatokat ifj. Demeter Jánostól kaptam meg.

[340] Wikikönyvek. Címerhatározó/Keresztes címer.

[341] Sipos Gábor. Adatok Keresztes Máté püspök életéhez. Cselekvő hit. Emlékkönyv Csiha Kálmán püspöki szolgálatának 10 éves évfordulójára. Kolozsvár, 2000. 191-199.

[342] „Mathaeus Keresztes, prius rector Szigeth factus, tandem acad. salut. et redux pastor Rákosiensis factus.”  Török István: A kolozsvári collegium tanulóinak névsora. A kolozsvári ev. ref. collegium Értesítője 1905/1906. 43.

[343] G. Henk van de Graaf: A németalföldi akadémiák és az erdélyi protestantizmus a XVIII. században. Kolozsvár, 1979.- Szabó Miklós–Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Marosvásárhely, 1998. 258.

[344] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. 425.

[345] Wikikönyvek. Címerhatározó. Szöcs címer.

[346] Illéssy János (1861-1905) gyűjtemény, elektronikus dokumentum. Bodola de Zágon Ferenc. Id. mű.

[347] Elküldte Bodola Huba, 2001-ben.

[348] Bodola György. Ősök, származás, család.

[349] Nagy Iván. Magyarország családai. 2. kötet. Böjte család. Id. mű. Arcanum DVD könyvtár. IV. családtörténet.

[350] Mária Terézia 1769-1771 között kiadott rendeletei szerint a nemesség bebizonyításánál a nemesség általános megvizsgálása (generalis

nobilium investigatio) helyett új eljárást rendelt el s ez az eljárás a nemesség igazoló per (processus legitimatorius vagy produclionalis) volt.

Köblös Zoltán. Nemesség igazoló perek. I. közlemény. Genealógiai Füzetek. 1905. július-augusztus hó. 77.

[351] Bodola János (zágoni). In.: Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Id. mű.

[352] Enyed Péter. Az erdélyi felvilágosodás és a filozófiaoktatás kapcsolatáról (1781-1830) Korunk. 2009. október.

^[353]  Bodola Károly (Zágoni). Debreceni református kollégium nagykönyvtára. Elektronikus könyvtár. Zoványi Jenő. Magyarországi

protestáns egyháztörténeti lexikon.

[354] Bodola Imréné, született Kenderessy Mária halotti érteítője alapján.

[355] Bodola Sámuel. Marosvásárhelyi Pantheon.

[356] Özvegy zágoni Bodola Sámuelné, született Magyar-Déllői Antal Zsuzsanna halotti értesítője.

[357] Antal János. Debreceni református kollégium nagykönyvtára. Elektronikus könyvtár. Zoványi Jenő. Magyarországi

protestáns egyháztörténeti lexikon.

[358] Bodola Sámuel (zágoni) In.: Szinnyei Józsf. Magyar írók élete és munkái. Id. mű.

[359]  Nagy Iván. Magyarország családai. 1. kötet. Antal család. Id. mű. Arcanum DVD könyvtár. IV. családtörténet.

[360] Zágoni Bodola Ágnes halotti értesítője.

[361] Zágoni Bodolla János halotti értesítője.

[362] A szabadságharc háromszéki arcai. Háromszék. Független napilap. Sepsiszentgyörgy. 2008. március 15.

[363] Özvegy Zágoni Bodolla Jánosné, született Gáthy Terézia halotti értesítője.

[364] Zágoni Bodolla Samu halotti értesítője.

[365] Zágoni Bodolla Gábor halotti értesítője.

[366] Zágoni Bodolla Béla dr. halotti értesítője.

[367] Özvegy Dr. zágoni Bodolla Béláné, született lemhényi Bálint Irma halotti értesítője.

[368] Zágoni Bodolla Béla halotti értesítője.

[369] dr. Bodolla János halotti értesítője.

[370] Zágoni Bodolla Ferenc dr. halotti értesítője.

[371] Kelemenfalvi Ternovszky Béla halotti érteítője.

[372] Kelemenfalvi Ternovszky Károly halotti értesítője.

[373] Kelemenfalvi Ternovszky Irma halotti értesítője.

[374] Zágoni Bodola Dénes halotti értesítője.

[375] Kacziány Ödön. Első magyar festményszakértő iroda.

[376] Kacziány Ödön sírja 2004 óta védett.

[377] Kacziány Ödön életrajza. Wikipédia.

[378] Galéria Savaria. Kacziány Ödön. Életrajzi adatok.

[379] Kaczián Ödön. Magyar életrajzi lexikon. Id. mű. 834.

[380] Kacziány Adrienne. Első magyar festményszakértő iroda.

[381] Kacziány Aladár. Első magyar festményszakértő iroda.

[382] Kacziány Géza. Magyar életrajzi lexikon. Id. mű. 834.

[383] Bodola János II.-nek nem lehetett a fia Bodola Ferenc (*1783.) márkosfalvi pap, mert ez a Bodola Ferenc 1785-ben produkált,

tehát Bodola Ferenc apjáról van szó.

[384] Pálmay József.Háromszék vármegye nemes családjai I. Id. mű. 80. szerint Bodola János (*1754.) püspök és Bodola Ferenc

(*1783.) márkosfalvi esperes testvérek voltak. Ez nehezen hihető, mert 29 év köztük a korkülönbség. Salati Ferenc Marosvásárhely

adatait fogadtam el, amit a 118. lábjegyzet is igazol. Radix fórum. (S. B.)

[385] Bodola Ferenc. In.: Bona Gábor. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Heraldika kiadó. Buda-

pest. 1998. Első kötet: A-Gy.

[386] Bodola Sámuel halotti értesítője.

[387] Z. Bodola Sámuelné, született Jüngling Sarolta halotti értesítője.

[388] Bodola Gyuláné, született Bodola Anna halotti értesítője.

[389] Bodola Lajos id. halotti értesítője.

[390] Bodola Lajos id. Életrajzi lexikon. Id. mű. 228-229.

[391] Bodola Lajos 1848/49-es harci tevékenységéről és emigrációjáról ld.: Kinizsi István: "A sánta huszár naplója -Történelmi emlékek az 1848-1849-es magyar szabadságharc katonáinak emigrációs életéből. II. kiadás, IMPRESS, Marosvásárhely, 1999, 7-75. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár. 1849.

László Károly: Katona életemből. Terebess Kiadó, Budapest, 2001. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár.

[392] A szabadságharc háromszéki arcai. Háromszék. Független napilap. Sepsiszentgyörgy. 2008. március 15.

[393] Bodola Lajosné, Montano Adél halotti értesítője.

[394] Bodola Lajos id. Életrajzi lexikon. Bodola Lajos I. fotója. Id. mű. 229.

[395] Bodola Lajos ifj. halotti értesítője.

[396] Bodola Lajos és feleségének a sírja. Farkasréti temető. Budapest.

[397] Bodola Lajos. Magyar életrajzi lexikon. Id. mű. 228-229.

[398] http://www.radixforum.com:80/surnames/koblos/ Salati Ferenc adatai, Marosvásárhely Radix fórum. Köblös Katalin kiegészítése Radix fórum (2015. június 14-én)

 

[399] Szentkatolnai Bakk Endre. Kézdivásárhely s az ottani Jancsó családok története. Kézdivásárhely. 1895. I. A kézdivásárhelyi ős Jancsók. 92. 102.

[400] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Id. mű. 262.

[401] Pál-Antal Sándor: Székely székek a 18. században. IV. Háromszék 1701-1722 között. Id. mű. 172. A családfákon az adatok hiánya miatt a Szőcs és Kovács család felsorolt tagjait nem sikerült elhelyeznem. (S. B.)

[402] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Jákó (lisznyói) Id. mű. 226-227.

[403] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. II. kötet. Kúthy (uzoni) család. Kúthy Gergely 1596-ban uzoni birtokos, akinek a fia Kúthy Péter 1627-ben kapott nemes levelet és 1635-ben lustrált. Id. mű. 279.

^[404] Budapesti Hírlap. (380. szám.) 1854. március. 29. 2138.

[405] Köztük volt Dáné (bágyi) Károly és Dáné (bágyi) Mózes II., akik a Szakács (szenterzsébeti) családdal rokonságban voltak. Ld.: Boldog Gyöngyi - Dr. Sipos III. Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái. I. rész. Macse-Matrikula. 2017. 1. sz.

[406] Pálmay József. Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Csusz (imecsfalvi) 1620-ban nyert nemesi levelet. Id. mű.128.

[407] Budapesti Hírlap. (211. szám.) 1880. szeptember 15. 7097.

[408] ERDÉLYI ÖRMÉNY GYÖKEREK füzetek. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület havonta megjelenő kiadványa. VIII. évfolyam 93. szám. 2004. november. Irodalom: Ráday Mihály: Az utolsó lehetőség. Népszabadság 2000 április 22.; Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben. Székelyudvarhely, 2000. 102.; Butka Zsuzsa: Napfény-műteremből fotómúzeum. Antiquité 2001/3. 25 28.

 

Sipos Béla: A Fekete (nyárádgálfalvi)-Pápay (mezőcsávási)-Szénásy (nagyváradi) és rokon családok története és családfái

 

 

A Fekete (nyárádgálfalvi)-Pápay (mezőcsávási)-Szénásy (nagyváradi) családfák rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

Fekete-Jakab-Pápay-Szénásy családfák.

Wikipédia:

Pápay család

Fekete család (nyárádgálfalvi)

                                                                               

 „Szeresd a földet ! … Önző vagy talán ?
Úgy kell szeretned még csak igazán !
Hiszen te is csak por vagy, semmi több,
Egy kis múlékony, mozgó földi rög,
Kit ha a föld szerelme elragad :
Akkor sem mást szeretsz, csak te magad !"

 Jakab Ödön: Szeresd a földet! 1909.[1]

                        

 

   Édesanyám Dr. Sipos II. Béláné, sz. Szakács Dóra (*Fellak, 1914. október 19.-†Budapest 1998. június  28.) anyai ágon lévő őseit dolgoztam fel ebben a tanulmányomban. Szakács Dóra szülei Szakács Sándor és Fekete Jolán. Szakács Sándor édesanyja pedig Bocskor Nina. A Bocskor családfát Boldog Gyönyi unokatestvéremmel publikáltuk a Macse-Matrikula szaklapban két részletben 2015-ben (1., 2. szám) míg a Szakács családfát három részletben 2017-ben (1., 2., 3. szám).

Ebben a tanulmányomban anyai nagymamám Fekete Jolán őseit, a nyárádgálfalvi Fekete, az alsójárai majd mezőcsávási Pápay, a kidei és pánczél-csehi és nagyváradi Szénásy és rokon családok történetét dolgoztam fel anyakönyvek, periratok, vizitációs- és presbiteri jegyzőkönyvek és szakirodalmi források alapján. Érdekesség, hogy sikerült bizonyítanom távoli rokonaim Buksa Ferenc rigmányi református lelkész és Mihalik Béla Vilmos történész[2] segítségével, hogy a Pápay őseink a következő nemes illetve főnemes családokkal voltak rokonságban, ezen családok között voltak egyeneságú őseink az 1703. előtti időszakban.[3] [4]Az ősök családtagjai közül többen részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711) és nótáztatták őket vagyis vagyonukat elvesztették, aminek következtében őseink a főnemesi rétegből a nemesibe kerültek. A felsorolt családok családfái ismertek a szakirodalomban, amiket feldolgoztam. Terjedelmi korlátok miatt csak néhány családfa részletet mutatok be, a teljes anyag letölthető a www.terray.hu családtörténet[5] oldalról. A Fekete (nyárádgálfalvi és nagyfalusi), családal rokon nemesi és főnemesi családok: Ákos, Antimus, Baládffy (csapói, kis-kendi, ádámosi és ózdi), Bán (galambodi), Bánffy (losonczi, régeni), Bánffy (alsólendvai), Barcsai (nagybarcsai), Bercsényi (székesi, zekesi, gróf, káli), Berzenczei (görgény szentimrei), Berzeviczy, Bethlen (iktári és bethleni gróf), Csáki  (keresszeghi, gróf), Csiszár (ölyvesi), Czikó (pomázi), Daczó (sepsiszentgyörgyi), Dárói (vagy Dáray, Majos) Debreczeni, Debrői, Décsey (kisdobai és nagydobai), Derencsényi, Deső (valószínűleg mérai és patai), Dózsa (makfalvi és uzapanyiti), Dunajeci, Erdélyi (somkeréki), Gönyűi, Görög (valószínűleg marosvásárhelyi), Győrffi (galambodi), György (mezőcsávási), Héder (Héderváry), Hobordanecz (vagy Habardanacz, Habardanczy), Horváth, Jakcs (kusaly) Jármi (magyardéllői), Kajlai (kaylai), Kezcheg  (mezőmadarasi), Konya (mezőcsávási), Kozárváry (szolnoki), Kún (káli), Lackfy, Lorántfi (serkei), Mágner (ördögkeresztúri), Majos (dárai, dárói), Makján, Marhatfy, Méhesi, Mike, Nagy (hosszúmezői, illetve holiczi és velomirovichi illetve havaselvi), Nagy (vizaknai), Pápay (temesvári, alsó-járai, tordamegyei, majd mezőcsávási), Németi, Pálffy, Pethő (gersei), Rikalf, Rozgonyi (rozgonyi), Salamonvári, Sárossy (Saárossy, kissárosi), Salamonvári, Sebestyény (folyfalvi), Serkei (kaplai, lorántfi),  Szécsi, Székely (ernei vagy ernyei, ernyői, nagy-ernyei, kereszturi), Szolnoki (kozárvári), Telegdi (serkei), Toldi (nagyszalontai, feketebáthori és nagyfalusi Tholdy), Toldalagdi (gáldtői, nagyercsei Toldalaghi, Tholdalagi), Tomori  (szucsáki és kövesdi).

 

Kutatási források

 

1. Anyakönyvek. A második zsidótörvény alapján[6] harmadíziglen kellett igazolni, hogy valaki zsidó vagy sem. Szüleim beszerezték Erdélyből a származási adatokat, ez képezte a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Az adatokat Fekete Jolán nagymamám húga Fekete Ilonka egészítette ki, még 1970-ben. A besztercei, a kolozsvári, a marosvásárhelyi levéltárakban való kutatást, anyakönyvek fotózását 2003 és 2017 között csináltam meg. Felkerestem azokat a református lelkészi hivatalokat, ahol őseim éltek. Lefotóztam az anyakönyveket, családi könyveket, presbiteri jegyzőkönyveket és egyéb egyházi iratokat a Bethleni, a Mezőcsávási, a Mezőmadarasi, a Mezőpaniti, a Rigmányi, a Sajóudvarhelyi és a Vadasdi Lelkészi Hivatalokban.

2. Vizitációs jegyzőkönyvek. Matriculák. Maros megye. 1687-1816.[7] Székely Oklevéltárak. 1787 előtti időszak, amikor anyakönyvek Mezőcsáváson nem álltak rendelkezésre. Az anyakönyvezést megelőző időszak forrásai a családtörténeti publikációk mellett a lustrák, katonai szemlék és vagyoni, valamint népességi összeírások Erdélyben[8], de mindenek előtt a vagyoni- és a nemességigazolási perek iratai. A Marosvásárhelyi Állami Levéltárban ezen perek iratait Buksa Ferenc fotózta és dolgozta fel. [9]

3. Sírok adatai. Sok adatot gyűjtöttem a Mezőcsávási, a Sajóudvarhelyi, a Vadasdi, temetőkben járva, lefényképezve és feldolgozva a temetői sírkövek adatait.

4. Szakirodalom. A nevesebb ősökre,[10] közelebbi rokonokra vonatkozó irodalmat és a nemesi családokat ismertető fontosabb forrásokat is feldolgoztam. Ezek általában a XIX. sz. végéig mutatták be a nemesi családfákat, de a rendelkezésre álló anyakönyvek alapján sikerült legtöbbször a családfát folytatni.

5. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) A Kun és Pápay stb. családfa levezetése az 1600-as évektől kezdve, az 1700-as évek végéig a MNL OL mikrofilm Teleki gyűjteményében találhatók meg. Megtalálta Mihalik Béla Vilmos történész. Az iratokat 2008-ban fotóztam le az MNL OL Óbudai egységében.[11] (S. B.)

6. Internet. Az internet használatával is számos családtörténeti adathoz jutottam. Pl.: az Arcanum adatbázis[12], a  Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Plakát- és Kisnyomtatvány tárában található egy hatalmas gyűjtemény 1840-től 1990-ig terjedő időszakra.[13] a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) Adatbank, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Hungary Civil Registration, 1895-1980. Erdélyi magyar elektronikus könyvtár adatbázisa, Erdélyi Népesség történelmi adatbáziasa, stb.

 

Fekete (nyárádgálfalvi) családfa[14] a mezőcsávási anyakönyvek, vizitációk és lustrák alapján

 

A Mezőcsávási anyakönyveket 1787. Szent György havának (vagyis április) 30-ik napján kezdte vezetni Orbán Péter prédikátor.

A megmaradt mezőcsávási református anyakönyvek (1787-1876) feldolgozása alapján bizonyítható volt, hogy Fekete László I. egyeneságú őst Mezőcsáváson 1803. július 10-én keresztelték és szülei Fekete György II. és Czegő Borbála voltak. Mezőcsávás. Keresztelési anyakönyv. 1803. július 10. Kereszteltem Fekete ifjabb György fiát lászlónak. Keresztszülők Nagy László Úr és felesége. Fekete György II. és Czegő Borbála Mezőcsáváson házasodott 1802. május 11-én.

Copulati. Anno 1802. 11. May. Proscriptio. (nyilvánosan kihirdet) Copulaltam (egyházilag eskettem) két pár személyeket, …a nem különben ugyan Mezőcsáváson lakó tekintetes ifjú legényt Fekete Györgyöt és az itt lakó Czegő György ökelme hajadon leányával Borbárával.

Fekete György I. és felesége 1787. előtt házasodott, a házassági anyakönyvek nincsenek meg, csak a halotti anyakönyvek állnak rendelkezésre. Ennek alapján Fekete György I. 1808. december 18-án 73 éves korában halt meg, született tehát 1735-ben. (Az anyakönyvek mivel 1787. előtt nem álltak rendelkezésre az 1735. születést illetve a 73 éves kort kritikával kell fogadnunk, néhány éves eltérés előfordulhat. Bár az évszámok becsültek, Fekete György I. 45 éves volt fia Fekete György II. születésekor.) Fekete György feleségéről sajnos csak anyi adat van a halotti anyakönyvekben, hogy 1805. január 13-án temettem Fekete Györgynét.

A mezőcsávási viztációs jegyzőkönyvekből (1692-1814)[15] a Fekete család tagjaira vonatkozóan a következő adatokkal rendelkezünk, a felsoroltakat a családfán nem tudtam elhelyezni.

Fekete János I. (*1768. k.-†Csávás, 1851. szeptember 16. 3 feleségétől 11 gyermeke született.) 1796. november 19-én megesküdött. (Fekete György I. fia is lehetett Fekete János I. de ez adatok hiánya miatt nem volt megállapítható.)

Fekete István 1771-ben presbiter. (A családfához való kapcsolata nem tisztázott.)

Fekete György (*Csávás, 1690. k.-†Csávás, 1740. után.) a következő vizitációkban mint presbiter szerepelt. 1727. december 9.[16] 1731. november 26.[17] 1735. január 31.[18] 1740. február 11.[19] 1721-1722. Csávás, vagyonösszeírás, Fekete György lófő[20] 1740. után már nincs említve, valószínüleg elhunyt, Fekete György I.-vel való kapcsolata nem bizonyított, lehet, hogy a nagyapja volt.

Fekete Györgyné (*1660. k. lehet, hogy Fekete György *1690. k. anyja) 1694-ben kívül lakik urától.[21] 

99. Visita[cio] Continuata in Eccla Csavasiensi A[nno] 1694. 7. Febr[uarius] Ministro loci Laurentio Fartzádi Rect[or] Michaele Potsai Conjur[atores]. 1. Cseter János. 2. Veres Péter. 3. Székely Mihály. Minister Eccla laudat[ur] ab auditoribus in functionis suae partib[us] diligenter occupatus, nulla excepta. Rector accusant[ur=vádolta]: Öreg Szász György ellen a kapitány[nak] supplicatiot [nyilvános könyörgést] irván 25 forintot vettek miatta rayta. Fekete Györgyné kit kívűl lakik urától. Némelly halgatok talán soha sem élnek az Úr vatsorájával, sem templomba sem mennek. Adm [Admonitio=Emlékeztető]

 

Fekete György I. előtt tehát két különböző generációban élt Fekete György volt Csáváson, de a rokoni kapcsolatok nem voltak megállapíthatóak.

Fekete Gergely (*1600. k.) Kidébe ment lakni, öröksége nem volt. Mezőcsávás. 1635. november 24–27.[22]

Fekete Márton és Fekete Péter. Lustra. 1685. június 19. Mezőcsávás. Dósa Gergely főhadnagy száza.[23]

Fekete Ferenc. Lustra. 1677. június 1. Mezőcsávás. Szekeres György százada.[24]

A Feketék az adatok alapján 1677. előtt települhettek Csávásra.

Mezőcsávásra vonatkozó néhány fontos adat.

Az 1661. évi török dúlás a marosi egyházmegye életében is mély nyomokat, helyrehozhatatlan pusztulásokat okozott. Mezőcsávás székely közössége teljesen elpusztult, s helyükbe a földesurak oláh zselléreket telepítettek be, „mert a faj alázatos szolga volt”[25],  de ennek ellenére nem csappant meg annyira a református hívek száma, hogy az egyházközség ne tarthatta volna meg önálló jellegét.

Mezőcsávás. Papok 1692-1849. között[26]. 1692–1699 Fartzádi Lőrinc, 1701–1702 Küküllővári Péter, 1711–1712 Fartzádi Ferenc, 1715–1716 Darótzi Márton, 1718–1722 Thordai András, 1723–1731 Galambfalvi István, 1733–1740 Udvarhelyi József, 1741 Halmágyi József, 1742–1762 Makfalvi Zsigmond, 1763–1772 Sánta István,  1773–1785 Krizbai János, 1787–1801 Orbán Péter, aki az anyakönyvek vezetését elkezdte, 1802–1807 Marton Imre, 1808–1814 Kovács György, 1815–1820 Kis Sámuel, 1821–1838 Tolvaj Zsigmond, 1839–1847 Ertsei Elek; 1849 Faluvégi József, 1830–1847 Oroszlán István s. pap.

Mesterek: 1692–1695 Potsai Mihály, 1699 Fartzádi Ferenc, 1701 Bibartzfalvi István, 1702 Vajai György, 1711 Zilahi János, 1712–1722 Albisi Azaria, 1723–1728 Dálnoki János, 1729–1730 Havadi István, 1731–1736 Jancsó Péter, 1737–1743 Dálnoki János, 1745–1746 Udvarhelyi József, 1747 Fartzádi József, 1748–1758 Nagy Ferenc,  1758–1763 Bölöni János, 1765–1768 Kis Lőrinc, 1768–1772 Kováts István, 1773–1787 Dállyai János, 1780–1793 Szép János, 1793–1795 Várdó Elek, 1790–1804 Ertsei Elek, 1805–1807 Szente Mihály, 1808–1818 Bitai Sámuel, 1820–1834 Bitai Elek, 1835–1841 László István, 1842–1840 Getse Áron, 1849 Pálosi Sándor.

 

A Fekete családfa

 

A1. Fekete György I. (*1735.-†Csávás, 1808. december 18. Meghalt 73 éves korában, guttaütésben.) Θ N. N. (*1755.

k.-†Mezőcsávás 1805. január 13. Marton Imre református pap temettem Fekete Györgynét.) Fekete György I. megesküdött mint egyházi vezető 1795. december 2. 1796. november 19. 1800. november 19. mint volt kurátor[27], 1806. március 11. 1807. november 13. Utoljára van említve, a következő évben elhunyt, 1807-ben még egészséges lehetett mivel egyházi tisztséget viselt.

         B1. Fekete György II. (*1780. k.-†Csávás, 1841. után.) Θ Czegő Borbála. (*Csávás 1782.-†Csávás, 1834. június

10. Meghalt hosszas betegségben.) Θ Csávás, 1802. május 11. [Czegő Borbála apja Czegő György (*1750 k.-†Csávás 1808. december 21.)]

               C1. Fekete László I. Nemes. (*Csávás, 1803. július 10.-†Csávás, 1843. június 25.) Keresztszülők Nagy László

és felesége. Θ György Sára. (*Csávás, 1809. október 13.-†Csávás, 1843 május 20.) Θ Csávás, 1827 május. 8. Házasságot kötöttek a szüleiknek az engedélye után. [György Sára apja: György István (*Csávás, 1774.-†Csávás, 1834. március 30)].

                    D1. Fekete László II. (*Csávás, 1828. március 25.-†Csávás, 1828. augusztus 18.) Keresztszülők: Pápay

                           József, Imre László, Kis Mária, Vas Julianna.

D2. Fekete Gergely. (*Csávás, 1829. május 29.-†Bethlen, 1915. december, 31.) Keresztapák: Balog József,

Szabó András, K. A. (keresztanyák) Marton Éva, Farkas Zsuzsanna. Nemes, vitézlő. Tanító. Θ Nagy Rózália. (*Csávás, 1840. március 16.-†Bethlen 1904. február 7.) Keresztszülők: Balogh Márton és nője Kis Ágnes földész, Mezőcsávás. Szülésznő: László Jánosné. Keresztelő pap Oroszlány István ev. ref. pap. Θ Csávás, 1860. szeptember 13. Esketési tanúk: Tökés Mihály és Pápay László földészek. Összeeskető lelkész Oroszlány István ref. pap. Esperesi mentesitmény mellett. Fekete Gergely részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A bethleni egyházközségben 1860-tól 56 éven át dolgozott. Bethlenben volt eltemetve. Képezdei bizonyítványa alapján: 1859. április 12.-én mint a reformátusok Nagy-Enyedi papnöveldéjével kapcsolatban álló mesterképezdének növendéke kitűnő első osztályú bizonyítványt érdemelt. 1909. március 11.-én 80 éves korában, házasságának 50.-ik évében annak emlékére, hogy néhai Albert fia az évek során Sajóudvarhelyen, mint jegyző lakott, "néhai Fekete Albert" címen 200 koronás alapítványt tett, aminek kamataiból a szegényeket segélyezhették. (Sírját felszámolták, 2012-ben már nem találtam meg. S. B.) Fekete Gergely ükapámról találtam iratokat (önéletrajza, vitái Gyárfás Albert lelkésszel stb.) 2013. októberében a Kolozsvári Református Levéltárban, továbbá a Bethleni Lelkészi Hivatalban, ezeket feldolgoztam. Gyárfás (léczfalvi) Albert, lelkész (szolgált Bethlenben 1881. augusztus 20.–1915. december 31.) és Fekete Gergely között 1888-tól erős ellentétek alakultak ki. Gyárfás lelkész többször feljelentette Fekete Gergelyt az esperesnél, aki a vádakat tagadta. Érdekes az, hogy a bethleni presbitérium jegyzőkönyveiben nincs nyoma annak, hogy vita volt Fekete Gergely és Gyárfás Albert között. Egy gyanús eset történt 1903. december 6-án Gyárfás Albert előterjeszti a 74 éves Fekete Gergely nyugdíjazási kérelmét, szóbeli megbeszélésükre hivatkozva. Az egyik presbiter kéri Fekete Gergely meghallgatását, tehát nem hiszi el a lelkészi előterjesztés azon állítását, hogy Fekete Gergely önként nyugdíjba akar menni. A következő ülésen Fekete Gergely közli, hogy nem kíván nyugdíjba menni és így a presbitérium a lelkészi előterjesztést elutasítja és Fekete Gergely majdnem haláláig 86 éves koráig 1915. júniusáig tovább szolgált. Fekete Gergely életrajza. „Született 1829. június 9-én Mezőcsáváson Maros-Torda megyében. 14 éves korában árván maradt öt testvérével. Nevelő anyja mesterségre adta, de őt szíve és lelke a tudományhoz vonzotta. Így lett a Marosvásárhelyi Református Kollégiumnak egyik szegény tanulója, ön szorgalmára, jó magaviseletére és kitartására utalva. Tanárai megszerették segítették s így eljutott a VII.-ik gimnáziumba. Ekkor tört ki az 1848/49-es dicsőséges önvédelmi szabadság harcz, midőn minden igaz hazafinak fegyvert kellett fogni, s mindent feláldozni egyetlen s legfőbb mindenükért, hazájukért. Tanulótársaival együtt az akkor 19 éves ifjú meghallotta a hívó szózatot és szent lelkesedéssel ragadtak fegyvert az ellenség ellen. Végig harcolta az egész szabadságharcot, s a fegyverletétel után a legyűrteket elnyomni akaró törvénytelen uralom, őt is hadifogolynak nyilvánítva erőszakkal besorozta az osztrák hadseregbe katonának. S mint ilyen Olaszországban teljesített katonai nehéz szolgálatot 7 éven felül. Onnan haza érkezve az idő már elhaladt felette. Nem térhetett vissza a férfiú az ifjúk közé a Marosvásárhelyi Kollégiumba, hanem kántor tanítói vizsgát tett és oklevelet szerzett s mint ilyet 1859-ben ezen bethleni református egyházközség kántortanítójává választotta, s mint szolgált itt az is az iskolák államosításáig, utána pedig mint énekvezér 56 esztendeig. Családi életet kezdett szeretett hitvesével Nagy Rózával az 1860 esztendőben. Több gyermekkel áldotta meg a sors házasságukat, amelynek azonban szomorú vége lőn. Előbb gyermekeit, majd szerető hitvesét is eltemette. Csupán egy kis fia maradt életben Fekete Gerő, jelenleg szásznyirjesi lelkész és számvevő. Utóbbi életének egyedüli öröme, reménysége és boldogsága. Egyenes lelkű, hízelegni nem tudó, de kötelességét mind a halálig híven teljesítő, értékes áldott életét, az elmúlt év utolsó napján szenvedés nélkül alig pár perces kínlódással fejezte be. Felesége, elhunyt gyermekei, s az őt nevelő apja emlékére, az egyházközösség részére csaknem 3000 koronás alapítványt hozott létre.” (Kézirat, 1916 elején készült) Alapítvány ügy.[28] Mezőcsávási református templom 200 Korona. Fekete Gergely szülei: Fekete László és György Sára nevén vannak. Testvérei Fekete László és Fekete Zsuzsa nevén a csávási községnek alapítványi alapban van 300 korona, továbbá testvérei Zsigmond, Márta és Zsófia nevén. [Fekete Gergely szülei: Fekete László és György Sára. Nagy Rozália szülei: Nagy József és Pápay Berta.] Fekete Gergely ref. énekvezér életének 87-ik évében 1915. decz. 31-én csendesen költözött át a mulandóság hazájából az örökkévalóságba. Mint ifjú az 1848-49-i szabadság harczban, azután a bethleni egyházközségben 56 éven át teljesítette kötelességét, de mindig példamutató pontossággal és igaz lelkesedéssel. Hív volt a kevesen, talentumát nem ásta el, nem rejtette véka alá, hanem övéi, az anyaszentegyház és szegényei számára kamatoztatta. Emléke legyen áldott. Földi részei 1916 január 3-án d. u. 2 órakor fognak az anyaföldnek átadatni. Bethlen. Gyászolta: Fekete Gerő gyermeke, valamint Fekete Albert, Jolán, Ilonka, Pál, Margit unokái, Szakács Jolán, Szakács Sándor, és Szakács Dóra dédunokái. Szakács Sándor unoka veje. Szénásy Berta, özv. Fekete Albertné és Benedek Aranka menyei. Halotti értesítő szövege. Fekete Gergelyné, szül. Nagy Róza életének 65-ik, és boldog házasságának 44-ik évében 1904. febr. 7-n elhunyt. Bethlen. Gyászolják: Fekete Gergely ev. ref. énekvezér férje és gyermekei: 1. Fekete Albert és neje Szénásy Berta és gyermekei. 2. Fekete Gerő és neje Benedek Aranka. Nagy Róza Bethlenben van eltemetve. Temetés időpontja: 1904. febr. 9. du. 2 óra.

E1. Fekete Sándor. (*Bethlen, 1861. november 14.-†Bethlen, 1864. január 6.)

E2. Fekete Albert I. (*Bethlen, 1863. szeptember 30.-†Sajóudvarhely 1908. augusztus 24. A halál oka

szív és tüdőbaj, temette Csejik István.) Keresztelő lelkész: Csürös József és neje Vályi Eszter. Bába Kovácsné. Református körjegyző. Θ Szénásy Berta. (*Mezőmadaras 1861.-†Sajóudvarhely 1931. augusztus 4. A halál oka végelgyengülés, temette Bodi György.) Θ Sajóudvarhely, 1892. augusztus 30.

F1. Fekete Albert II. (*Sajóudvarhely, 1893. május 23.-†Sajóudvarhely, 1978. október 12.

Besztercére ment filmet nézni, kissé süket volt és amikor lelépett a járdáról egy motorbiciklis elütötte. Eltört a lába és a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott ami elvitte.) Nőtlen gazdálkodó.

F2. Fekete Jolán. (*Sajóudvarhely 1894. augusztus 27.-†Sajóudvarhely 1971. szeptember 22.) Θ

Szakács Sándor I. (*Fellak, 1888. április 23.-†Sajóudvarhely, 1918. november 19.) Sajóudvarhely 1910 július 16.

      G1. Szakács Jolán. (*Fellak, 1911. június. 5.-†Dézs, 2000. április. 12.) Θ Gombár Sándor.

            (*Dézs, 1899. június. 13.-†Dézs, 1974. augusztus 17.) Θ Dézs, 1933. október.

      G2. Szakács Sándor II. (*Fellak, 1912. május 4.-†Fellak, 1912. szeptember 25.)

      G3. Szakács Sándor III., Károly (*Fellak, 1913 július 24.-†Sajóudvarhely †1918. november

              21.)

      G4. Szakács Dóra. (*Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. június 28.) Θ Dr. Sipos Béla

II. (*Rimaszombat, 1904. augusztus 18-†Budapest, 1980. szeptember 17.) Θ Sajóudvar- hely 1944. június 25. egyházi, polgári Kolozsvár 1944.

G5. Szakács Tihamér. (*Sajóudvarhely, 1917. május. 20-†Sajóudvarhely, 1918. november 14.)

F3. Fekete Ilonka. (*Sajóudvarhely 1898. június 8.-†Sajóudvarhely 1979. november 2. A halál oka

szívbaj. Dézsre vitte volna özvegy Gombár Sándorné, Gasú néni, de nem akart menni, ebbe halt meg. A temető lelkész Bak Ádám.) Nem ment férjhez.

F4. Fekete Pál. (*Sajóudvarhely, 1900. július 19.-†Sajóudvarhely 1944. december 22. A halál oka

gyomorrák. Temette Kese Attila.) Θ Mágner Júlia. (*1907. április 3.-†Sajóudvarhely, 1996. január 13.) 1934.

G1. Fekete Edit. (*Melegföldvár, 1935. június 28.-) Θ Pálffy Gusztáv. (*Dézs, 1931. június

22.-†Kolozsvár, 1992. január 29.) Sajóudvarhely, 1955. augusztus 15. [Pálffy Gusztáv szülei Pálffy István q Lakatos Vilma.]

H1. Pálffy Pál. (*1956.-) Θ Kun Gazda Margit. (*1958. június 8.-)

       I1. Pálffy Eszter.

       I2. Pálffy Péter.

H2. Pálffy Gusztáv.

       I1. Pálffy Orsolya. (*1985. augusztus 31.-) 

G2. Fekete Judit (Juci). (*1937. augusztus 30.-†Sajóudvarhely, 2010. november 26.) 1. Θ Gál

Mihály (1932. május. 21.-) 1959. május. 31. Elváltak. 2. Θ Gusztinelli Lajos. (1936. február 7.-†Sajóudvarhely, 2012.)

G3. Fekete István. (*Melegföldvár, 1939. december 24.-†Beszerce, 1991. március 6.) Θ Váradi

Mária (Babi). (*1946. augusztus 28.- ) Θ Sajóudvarhely, 1965. augusztus 22. [Váradi Mária szülei: Váradi János és Laár Mária.]

         H1. Fekete Anna Mária, orvos (*1975. szeptember 21.-) Θ Székely György ref. lelkész.

E3. Fekete Róza. (*Bethlen, 1866. január 8.-†Bethlen, 1907. november 25.)

E4. Fekete Gergely I. (*Bethlen, 1868. május 13.-†Bethlen, 1869. május 21.)

E5. Fekete Gergely II. Gerő. (*Bethlen, 1870. augusztus 12.-†Sajószentandrás, 1948. július 24.)

Szásznyiresi ref. lelkész. 1. Θ Benedek Aranka. 2. Θ Orbán Klára. (*1878.-†1938. május 20. Sepsiszentgyörgyön temették el.)

                                F1. Fekete Margit. Anyja Benedek Aranka. Θ Lázár Ferenc. (*1904.-†Dés, 1968. szeptember 12.) 

                                  G1. Lázár Csaba . Θ Gergely Nóra.

                                         H1. Lázár Mária.

                                         H2. Lázár Tibor.

                                  G2. Lázár Klára. Θ Pető István.

                                         H1. Pető Erzsébet.

                                         H2. Pető Miklós. 

E6. Fekete Sándor. (*Bethlen, 1872. október 28.-†Karczag, 1905. január 31.) Lelkész volt.

                      D3. Fekete László III:(*1831. január 18.-†1868. után) Keresztszülők: Kis József, Szabó András, Zongor

Sára, Farkas Zsuzsánna.1845. konfirmált. Θ 1856. január 22. Kis Eszter. [Kis Eszter apja néhai Kis János.]

         E1. Fekete László IV. (*Csávás, 1857. január 18.-)

         E2. Fekete István. (*Csávás, 1860. december 10.-)

         E3. Fekete Ferenc. (*Csávás, 1863. március 9.-) Keresztszülők: Kis Ferencz és nője Pápay Zsuzsánna,

                ifjabb Pápay Lajos és nője Kis Salomé. Bába Nyikitáné.

         E4. Fekete Sára. (*Csávás, 1865. szeptember 28.-) Keresztszülők Nemes Károly és nője Nagy Eszter,

               Pápay Dénes és nője Pap Anna, ifjabb Czegő Ferenc és nője Kis Szófia.

D4. Fekete Zsuzsanna. (*1833. február 18.-) Keresztszülők Kis József, Székely Mihály, Zongor Sára és Si-

      mon Kata. 1845. konfirmált.

D5. Fekete Zsigmond. (*1835. március 1.-) Keresztszülők Kis János, Kis József, Kis Erzsébet, Zongor Sá-

ra. Θ Bakó Zsófia. (*1837.-†Csávás, 1873. január 29. A halál oka nehéz szülés.) 1858. november 17. [Bakó Zsófia apja Bakó József.]

     E1.Fekete Sára. (*Csávás, 1859. oktober 5.-) Θ Székely Gergely I. (*1855. október 9.-) Csávás, 1878.

          november 1.

            F1. Székely Ilona. (*Csávás, 1880. szeptember 11.-)

            F2. Székely Márton. (*Csávás, 1882.-)

            F3. Székely Szófia. (*Csávás, 1884. október 10.-)

            F4. Székely Sándor. (*Csávás, 1886. május 5.)

            F5. Székely Gergely II. (*Csávás, 1889. január 29.-)

            F6. Székely Regina. (*Csávás, 1895. május 26.-)

            F7. Székely Etelka. (*Csávás, 1896. augusztus 17.-†1898.)

      E2. Fekete Antal. (*1873. január 29.-†Csávás, 1874. április 9. Meghalt himlőben.

D6. Fekete Sára. (*1837. május 21.-) Keresztszülők: Pápay Zsigmond, Székely Mihály, György Mária, Si-

       mon Kata.

D7. Fekete Márta. (*1839. január 8.-) Keresztszülők: Kis József, Balog József, Zongor Sára.

D8. Fekete Zsófia. (*1841. május 21.-)

C2. Fekete György III. (*Csávás, 1805. július 28.-†1868 után.) 1820. konfirmált. Θ Imre Zsuzsanna. Csávás,

      1833. március 5.

D1. Fekete Elek. (*Csávás, 1835. október 22.-†Csávás, 1837. december 6.) Keresztszülők: Pápay Antal,

        Pápay János, Székely Mihály, Simon Kata, Székely Anna.

D2. Fekete Borbála I. (*Csávás. 1837. november 9.-†Csávás, 1845. június 29.) Keresztszülők: Pápay Antal,

        Pápay Elek, Balog Márton, Székely Klára, György Sára, Kis Ágnes.

D3. Fekete Lajos I. (*Csávás, 1840. február 22.-†Csávás, 1840. február 28.) Lajos I. ikertestvére Ferenc.

D4. Fekete Ferenc. (*Csávás, 1840. február 22.-†Csávás, 1840. május 10.)

D5. Fekete Lajos II. (*Csávás, 1841. március 20.-) Lajos és Júlia ikrek.

D6. Fekete Júlia. (*Csávás, 1841. március 20.-)

D7. Fekete György IV. (*Csávás, 1842. november 3.-)

D8. Fekete Ágnes. (*Csávás, 1845. április 5.-)

D9. Fekete Borbála II. (*Csávás, 1848. szeptember 3.-) Θ Szász András. (*1844.-) 1868. január 25.

C3. Fekete István. (*Csávás, 1812. november 23.-†Csávás, 1837. február. A halál oka hülés.)

C4. Fekete Gergely. (*Csávás, 1815. július 8.-†Csávás, 1817. november 8.)

C5. Fekete Sára. (*Csávás, 1820. június 20.-†Csávás, 1841. augusztus 4. A halál oka sárgaság.)

 

Mezőcsáváson élt Fekete és György család tagjai, akiket a családfán az adatok hiánya miatt nem tudtam elhelyezni

 

A1. Fekete Péter I. Θ N. N. (*1720.-†Csávás, 1815. március 30. Meghalt 95 esztendős korában.) Fekete Péter 1774.

        november 12. vizitációban szerepel.

       B1. Fekete Péter II. özvegy ember. (-†Csávás, 1800. január 8.) 1. Θ Fodor Borbála. (-†Csávás, 1792. október 8.)

             1786. k. 2. Θ Mako Kata hajadon leány. Csávás. 1792. december 31.

             C1. Fekete Borbála. (*Csávás, 1788. julius 20.-) Fodor Borbálától.

             C2. Fekete Márton. (*Csávás, 1791. szeptember 12.-†Csávás, 1795. január 27. Megfulladt.) Fodor Borbálától.

             C3. Fekete István. (*Csávás, 1793. december 14.-†Csávás, 1793. december 28.) Mako Katától.

             C4. Fekete András. (*Csávás, 1795. március 17.-†Csávás, 1795. április 27.) Mako Katától.

             C5. Fekete N. (*Csávás, 1797. augusztus 22.-)

 

A1. Bara Mihály. Θ Fekete Erzsébet. (*1759.-†Csávás, 1819. február 2.)

 

A1. Jenei János. Θ Fekete Pana (*1761.-†Csávás, 1819. január 17.)

 

A1. Bako Ferenc. Θ Fekete Erzsébet. Csávás. 1792 május 1.

 

A1. Fekete János I. (*1768. k.-†Csávás, 1851. szeptember 16.) 1. Θ Deák Kata. (-†Csávás, 1790. április 14.) 2. Θ Kis

       Zsófia. (-†Csávás, 1792. február 26.) 3. Θ Szabó Juliánna (székelyderzsi, hargita megyei). Csávás. 1793. január 7.

       B1. Fekete István I. (*1786.-†Csávás, 1788. április 1.) Deák Katától.

       B2. Fekete János II. (*Csávás, 1789. május 5.-) Deák Katától. Ferenc ikertestvére.

       B3. Fekete Ferenc. (*Csávás, 1789. május 5.-) Deák Katától. János ikertestvére.

       B4. Fekete György I. (*Csávás, 1790. augusztus 26.-†Csávás, 1790. szeptember 24.) Kis Zsófiától.

       B5. Fekete János III. (*Csávás, 1791. szeptember 21.-) Kis Zsófiától.

       B6. Fekete István II. (*Csávás, 1794. július 14.-†1804. előtt.) Szabó Júliannától.

       B7. Fekete Anna I. (*Csávás, 1796. március 2.-†1797. k.) Szabó Júliannától.

       B8. Fekete György II. (*Csávás, 1796. oktober 19.-) Szabó Júliannától.

       B9. Fekete Dániel I. (*Csávás, 1799. április 18.-†1799.) Dániel I. és Anna II. ikrek, a keresztelés különböző idő-

             pontban volt. Szabó Júliannától.

       B10. Fekete Anna II. (*Csávás, 1799. május 19.-) Szabó Júliannától.

       B11. Fekete Dániel II. (*Csávás, 1800. április 18.-) Szabó Júliannától.

       B12. Fekete István III. (*Csávás, 1805. január 26.-) Szabó Júliannától.

 

A1. Fekete Márton özvegy. (*1765.-†Csávás, 1820. december 25. 55 éves volt.) 1. Θ Szölössi Mária. (*1760.-†Csávás,

1816.  május 14. 56 éves volt.) 2. Θ  Fekete Judit, özvegy. Csávás, 1817. április 29. Bizonyságot adtak (esketési tanúk) Pápay Péter, Pápay Imréné.

 

A1. Kis György özvegy ember. Θ Fekete Zsuzsaanna. (Kis Zsigmond mostoha leánya) Csávás, 1810. február 20.

 

A1. Fekete Mihály. (*1771.-†Csávás, 1808. április 20. Meghalt 37 esztendős korában, forró nyavajában.) Θ Szách Kata.

       Csávás, 1797. május 16.

       B1. Fekete András. (*Csávás, 1798. julius 9.-) Θ Kardos Anna. (*1803.-†Csávás, 1875. január 16.)

             C1. Fekete Zsuzsanna. (*Csávás, 1828. március 26.-) Keresztszülők: Kis Mihály, Székely István, Simon Mária.

             C2. Fekete Mihály. (*1829. november 20.-†Csávás, 1874. január 14.) Θ Czegő Zsófia. (*1835. július 21.-†Csá-

                    vás, 1893. január 3.) Csávás, 1857. március 10.

                    D1. Fekete Eszter. (*Csávás, 1857. november 5. -) Θ N. N. 1880. március 4.

                    D2. Fekete Júlianna. (*Csávás, 1859. november 3.-†Csávás, 1889. április 5.) Pápay János. Θ Csávás, 1870.

                           december 11.  

                    D3. Fekete Zsuzsanna. (*Csávás, 1861. február 19.-†Csávás, 1880. augusztus 9.)

                    D4. Fekete Lajos. (*Csávás, 1863. május 2.-) Keresztszülők Székely János és nője Pápay Ágnes, Pápay Já-

                           nos és nője Bacsó Anna, Székely István és nője Pápay Zszsánna, György János és nője Lengyel Márisko.

             C3. Fekete Ágnes. (*Csávás, 1831. április 18.-)

.            C4. Fekete József. (*Csávás, 1832. szeptember 18.-) Keresztszülők: Székely János, Pápay Béla, özvegy Székely

                    Istvánné.

             C5. Fekete Sára. (*Csávás, 1834. december 18.-)

             C6. Fekete Julianna. (*Csávás, 1838. március 7.-) Keresztszülők: Czegő György, Székely Zsuzsanna.

       B2. Fekete Borbála. (*Csávás, 1800. oktober 21.-)

       B3. Fekete Juliaanna.

       B4. Fekete N. (*Csávás, 1803. január 11.-†Csávás, 1804. február 24.)

   

A1. Szász György. Θ Fekete Kata. (-†Csávás, 1791. július 25.)

       B1. Szász József. (*Csávás, 1789. február 28.-)

       B2. Szász Péter. (*Csávás, 1790. február 22.-)

       B3. Szász Dániel. (*Csávás, 1793. június 12.-)

       B4. Szász Anna. (*Csávás, 1795. augusztus 1.-)

 

A1. Székely Antal nemes. Θ Fekete Ágnes. 1827. k.

       B1. Székely Zsuzsanna I. (*Csávás, 1828. május 27.-†1829. k.) Keresztszülők Salamon József és Fekete Mária.

       B2. Székely Anna. (*Csávás, 1829. julius 3.-)

       B3. Székely Zsuzsanna II. (*Csávás, 1832. február 19.-) Keresztszülők Salamon József és Fekete Mária.

       B4. Székely Sámuel. (*Csávás, 1834. február 19.-)

       B5. Székely Szófia. (*Csávás, 1836. január 9.-)

       B6. Székely Mária. (*Csávás, 1837. november 5.-) Keresztszülők Pápay Elek, György Sára.

       B7. Székely Ágnes I. (*Csávás, 1839. november 7.-†Csávás, 1839. november 14.)

       B8. Székely Lajos. (*Csávás, 1840. szeptember 27.-)

       B9. Székely Ágnes II. (*Csávás, 1842. augusztus 30-)

       B10. Székely Rozália. (*Csávás, 1844. julius 26.-)

       B11. Székely Klára. (*Csávás, 1846. junius 18.-†Csávás, 1846. szeptember 4.-)

       B12. Székely Ferenc. (*Csávás, 1849. november 29.-) Keresztszülők helybeli pap Faluvégi József, Szekeres Poli-

               xena, Balog Miklos, Imre Borbála, Nagy Sándor, ifj. Czegö György és felesége Lengyel Borbála.

 

A1. Györki Márton szebédi unitárius legény. Θ Bako Szófia.  Csávás, 1830. február 9. [Bako Szófia szülei Bako Ferenc.

       Θ Fekete Sára. (*1774.-†Csávás, 1834. december 10.)]

 

A1. Bako György. Θ Fekete Sára. (*1765.-†Csávás, 1847. május 3. Meghalt 82 éves korában, öregségben.)

       B1. Bako Sára. (*Csávás, 1790. július 20.-)

       B2. Bako Péter. (*Csávás, 1792. május 11.-)

       B3. Bako Kata. (*Csávás, 1795. április 20.-)

 

A1. Székely Imre I. Θ Fekete Sára. (*1778.-†Csávás, 1826. julius 25. Meghalt Özvegy Székely Imréné, Fekete Sára 48

       esztendősen, elme háborodásban.)

       B1. Székely Imre II. (*Csávás, 1815. julius 10.-)

 

A1. Fekete István. (-†Csávás, 1850. március 21. előtt.) Θ Szabó Sára. (*1790.-†Csávás, 1850. március 21.)

 

A1. Fekete József. (*1805.-†Csávás, 1847. május 10.) Θ Szász Julianna.

      B1. Fekete Zsuzsanna I. (*Csávás, 1837. február 2.-†Csávás, 1845. március 15.)

      B2. Fekete Mária. (*Csávás, 1838. szeptember 2.-)

      B3. Fekete Mózes. (*Csávás, 1840. február 23.-)

      B4. Fekete Júlia I. (*Csávás, 1841. december 24.-†Csávás, 1842. december 31.)

      B5. Fekete Júlia I. (*Csávás, 1843. március 13.-†Csávás, 1843. március 20.)

      B6. Fekete Zsuzsanna II. (*Csávás, 1845. november 25.-† Csávás, 1845. november 25.)

      B7. Fekete Ágnes. (*Csávás, 1847. augusztus 20.-)

 

A1. Fekete József mezőcsávási ifjú legény. Θ Virág Erzsébet, özvegy. Csávás, 1822.  március 4.

.,     B1. Fekete Júlia. (*Csávás, 1823. május 11.-)

       B2. Fekete Sára. (*Csávás, 1825. oktober 22.-)

 

A1. Fekete Márton. Θ N. Sára.

       B1. Fekete Gergely I. (*Csávás, 1813. junius 28.-)

       B2. Fekete Zsuzsanna. (*Csávás, 1814. november 22.-)

       B3. Fekete Gergely II. (*Csávás, 1823. február 23.-) Θ Pál Zsuzsanna. 1845. k.

              C1. Fekete Lajos. (*Csávás, 1846. december 5.-)

              C2. Fekete Sára. (*Csávás, 1849. február 3.-)

 

A1. Pápay Ferenc. Θ Fekete Zsuzsanna. (-†Csávás, 1818. február 17.)

 

A1. Fekete György. Θ Czegő Julianna.

      B1. Fekete Lajos. (*Csávás, 1833. december 22.-) Keresztszülők: Pápay Antal, Pápay Elek, Székely Klára, Székely

            Anna.

 

A1. Fekete József. Θ Gede Mária.

       B1. Fekete Mihály. (*Csávás, 1828. szeptember 10.-) Keresztszülők Imre István, Nagy Zsuzsanna.

       B2. Fekete Mária. (*Csávás, 1830. november 10.-)

       B3. Fekete Ágnes. (*Csávás, 1834. március 3.-)

 

A1. Fekete Péter. Θ Sebestyény Julianna. 1842. k.

       B1. Fekete Bálint. (*Csávás, 1843. május 4.-)

       B2. Fekete Ferenc. (*Csávás, 1845. május 7.- ) Keresztszülők Székely Elek, Zongor Mártha. Bába: Csimás Marian-

             na.

 

A1. Kis István. Θ Fekete Zsuzsanna.

       B1. Kis Zsuzsanna. (*Csávás, 1857. március 7.-)

       B2. Kis Eszter. (*Csávás, 1860. április 24.-)

 

A1. György Mihály. (-†1844. november 2. előtt.) q Székely Erzsébet. (*1791.-†Csávás, 1846. január 2.) Csávás, 1809.

       május 9. [Székely Erzsébet apja Székely Péter. Székely Péter fia Székely György (*1787. május 21.-)]

       B1. György György. (*1810.-) q Simon Katalin. (*1818.) Csávás, 1844. november 2. Esketési tanúk Pápay János,

            Székely János. Lelkész: Oroszlány István.  [Simon Katalin szülei Simon István és Lengyel Katalin]

 

A1. György István. (*Csávás, 1774.-†Csávás, 1834. március 30, Meghalt förtelmes halállal, a falu bikája megdöfte

és ölve vonszolta) 1812-ben az Egyháznak bért fizető volt. 1826 julius 9-én Szász Péternek és Pápay Annának keresztelték Mártát. Keresztszülők György István és Medve Mária. Lehert, hogy György István felesége Medve Mária volt.

         B1. György Sára. (*Csávás, 1809. október 13.-†Csávás, 1843 május 20.) Keresztszülők Székely Imre és felesége.

Konfirmált 1820. május 7. q Fekete László I. Nemes. (*Csávás, 1803. július 10.-†Csávás, 1843. június 25.) Csávás, 1827. május. 8.

 

Fekete (nyárádgálfalvi)  családfa a szakirodalom és periratok alapján

 

    A nyárádgálfalvi Fekete család a nyárádgálfalvi Nagy családból szakadt ki, a régi okmányokban „Fekete alias Nagy” néven szerepel, de már 1602-ben és 1603-ban Fekete Péter és Fekete Márton, továbbá Nagy Miklós, Nagy Jakab, Nagy János és Nagy Péter mint lovas székelyek esküsznek fel Básta főgenerális rendeletére a császár és király hűségére.[29] Nyárádgálfalván Fekete Bálint, máskép Nagy de Nyárádgálfalva 1605. szeptember 15-én és testvére Fekete Péter, máskép Nagy de Nyárádgálfalva 1605. szeptember 16-án Bocskay Istvántól Medgyesen[30] primipillaris leveleket nyertek, ami 1605-ben Székely-Vásárhelyen kihirdetésre került.[31] [32]1605. után Fekete Bálint és Fekete Péter Nyárádgálfalváról eltávoztak. Fekete Bálint és Fekete Péter közötti kapcsolat nem állapítható meg. Nyárádgálfalván 1636-ban Fekete Bálint, Fekete Péter és Fekete Gergely még élnek, egy lustrában szerepelnek. Szabédi Feketék produkcionális (nemességigazolási) pere. 1763. [33]  Doboka vármegyében Kidében lakó Nagy másként Fekete Gergely 1621. március 4-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől aramálist nyert, majd Kidéből Nyárádgálfalvára jött lakni, 3 fia volt: Fekete Márton, Fekete György és Fekete Ferenc, Fekete György Bazédra ment lakni, akinek voltak gyerekei, a két testvérének viszont nem. Fekete Bálint és Fekete Péter prim. levele, Fekete Bálint utódai a nyárádgálfalvi jószágból kifizeti Fekete Péter utódait, Fekete Bálint utódai települtek Mezőcsávásra, Fekete Péter leszármazottai maradtak Nyárádgálfalván. Fekete Péter leszármazottai mentek gyilkosság miatt Bazédra, a nyárádgálfalvi részt elveszítik, majd Szabédba mentek, így a Szabédi Fekete család valóságosan Nyárádgálfalváról való. Nem a nyárádgálfalvi, hanem a Doboka vármegyei famíliából való Fekete (Ferenc) legény vette feleségül a Lengyelországban elhunyt Rácz István özvegyét, Sidó Margitot, Fekete Ferenc Kibédben meghalt, s minden armalium maradt Sidó Margitra, ki vissza jött Mezőcsávásra, az aramális róla szálott Rácz Györgyre, erről Rácz Katára, ettől Czegő Ferenc (a Czegők jobbágy származásúak voltak) megvette, tőle Nyárádgálfalvi Fekete Márton vette meg. (Sidó Margit és Fekete Ferenc fia volt Fekete Márton.) Buksa Ferenc megjegyzése: az aramális körül minden kétes, kutatásai alapján részben hamisítvány, amit a szakirodalomban közöltek, a nemességet akarták igazolni. A családfa eleje C2. Fekete Györgyig más források alapján is igazolható és ugyanez mondható el az 1800-as években születetettekre is, ahol anyakönyvek már rendelkezésre állnak. A csalás valószínüleg az 1722 után  és 1800. előtt születteknél követték el. A következő per a nyárád-gálfalvi Fekete-Nagy család productionalis pere. 1803. március 11. [34]  Ebben a perben is megfogalmazzák a hitelesség problémáját.

 

A1. Fekete Ferenc (Nagy).

       B1. Fekete Gergely (Nagy), ? (*1580. k.-†1636. után.) Dobokamegyébe, Nagyfaluba, később 1635-ben Kibédbe

költözözött[35], a II-ik Ferdinánd császár elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért Bethlen Gábortól 1621. március 4-én nemeslevelet kapott nagyfalusi előnévvel. Kelt Nagy-Szombaton 1620. márcz. 4.[36] [37]Fekete-Nagy Gergely nemsokára Nyárádgálfalvára visszaköltözött és nemeslevelét Marosvásárhelyt 1629. június 28-án a székgyűlésen ellentmondás nélkül kihirdették. Aláírta Gregor Ozdi de Gálfalwa juratus Notar Sed. Maros. Csak 1620-ban van feljegyezve, hogy a nagyfalusi Fekete család birtokkal rendelkezett Nagyfaluban. 1620.[38] Nagyfalvi Fekete, máskép Nagy család itteni 1 telkes nemes. 1635. Fekete Gergely Kibédbe ment lakni, öröksége nem volt, ott halt meg. 1636-ban primipillusként lustrált.

C1. Fekete Márton. (-†Mikháza, 1662. után.) török rabságba esett, testvérei György és Ferenc a váltságdíjért

nyárádgálfalvi minden jószágukat eladták, Mártont a fogságból kiváltották, s így hazatérvén Mikházán magtalanúl elhalt. Fekete Márton 1762 szeptember 12-én kelt irat alapján Nyárádgálfalván semmi jussal nem rendelkezett, 85 forintért Bazédon birtokot szerzett.

C2. Fekete György. (-†1677. előtt) Nyárádgálfalváról Bazédra költözött, ott nősült. Voltak gyermekei, két

testvérének Mártonnak és Ferencnek viszont nem. Θ Csécs. N. Csécs (Csécz) János (bazédi) (1614.) leányát vette feleségül, úgy szerzett magának jószágot Bazéden a Nyerges jószágában. (Periratok alapján[39])

D1. Fekete István I. (bazédi, majd szabédi), 1677-ben a lustrában szerepel, dragonyos, Bazédon lakik,[40]

Bazédon nyert jussát 1691. június 17-én Szabédra cserélte és Szabédra költözött, ahol a Fekete család idősebb szabédi ágának lett megalapítója. Fekete István leszármazását igazolta.

E1. Fekete János. 1677. Szabéd, a lustrában szerepel.[41] Fekete János, nemess a vagyonösszeírásokban

      szerepel. Szabéd. (Szabédi Fekete család) 1701. 1710. 1711. 1712. 1713. [42]

      F1. Fekete Ferenc.

            G1. Fekete József. Prod. 1809.

            G2. Fekete István. Prod. 1809.

      F2. Fekete Miklós.

E2. Fekete István I. 1677. lustrában szerepel, dragonyos. Az 1710. október 6. és 1713-as vagyon ösz-

      szeírásokban szerepel.[43]

      F1. Fekete Márton I.

            G1. Fekete György. Prod. 1809.[44]

            G2. Fekete Márton II. Prod. 1809.

      F2. Fekete Zsigmond I.

            G1. Fekete András.

            G2. Fekete Mihály. Szentgericén.

            G3. Fekete Zsigmond II.

      F3. Fekete János I.

            G1. Fekete János II. Prod. 1809.

E3. Fekete Mihály. Szolnokmegyébe költözött. Szabéd. Fekete Mihály nemes, mint lóháton hadakozó

lófő (primipili),a vagyonösszeírásokban szerepel: Szabéd. (Szabédi Fekete család) 1701. 1710. 1711. 1712. 1713. [45]

D2. Fekete János I. Θ Szombatfalvi (szombatfalvi) Krisztina.

        E1. Fekete György.

              F1. Fekete Ferenc.

        E2. Fekete Mihály.

              F1. Fekete Dániel. Prod. 1803.

              F2. Fekete László. Prod. 1803.

        E3. Fekete János II.

D3. Fekete Mihály I. Nyárádgálfalván, 1636-ban[46] és 1647-ben lustrál.  Nyárádgálfalvi ág megalapítója.

Θ Gálfi Kata. Periratok alapján[47]: 1751. március 17. Néhai Fekete Mihály II. anyja Gálfi Kata. Fekete Borbála, leánya Fekete Mihály II.-nek. Fekete Mihály II. testvérei Fekete György és Fekete András.

A kb. 130 évvel később élt Fekete György I. (*1735.-†Csávás, 1808. december 18.) és Fekete Mihály I. között hiányzik három-négy generáció adata. Fekete György I.-től a családfa anyakönyvek alapján, mint korábban bemutattam levezethető volt.

   E1. Fekete Anna (szabédi). 1. Θ Székely Mihály (szabédi). 2. Θ Kis Márton I. (szabédi)

F1. Kis Márton II.[48] (*1714.-) Θ Székely Anna.

                         E2. Fekete György.

                               F1. Fekete Ferenc I.

                                     G1. Fekete Ferenc II. Prod. 1803.

                              F2. Fekete János I. Nyárádgálfalva, 1721-1722.[49]

                                   G1. Fekete János II.

                                   G2. Fekete Miklós.

                                         H1. Fekete Dániel. Prod. 1803.

                                         H2. Fekete László I. (*1765.) Θ Nagy (bikfalvi) Kata. Prod. 1803.

                                               I1. Fekete Mária. (*1791.-) Θ György (tompai) Sándor.

                                               I2. Fekete László II. (*1788.-) Θ Dicső (szekeresi) Rebeka. Marosvásárhelyt.

                                                    J1. Fekete Károly. (*Marosvásárhely, 1816.-†1880.) Ügyvéd, 1872-től királyi törvény-

széki bíró. Θ Simatits Véri. [Simatits Véri apja Simatits János ny. császári és királyi alezredes.]

                                               I3. Fekete Lőrincz. Θ Csupor (szentgericzei) Kata.

                                              I4. Fekete Rebeka. (*1795.-) Θ Csíki Sámuel (nyárádgálfalvi).

                         E3. Fekete András. Def. 1677.

                         E4. Fekete Mihály II. (*1700-†1751. március 17. előtt.) Nyárádgálfalva, 1721-1722.[50] Θ Kocsis Sára.

(*1710.-) Nemességigazolási per. 1763. Tanú[51]. Idősebb Nagy Mártonné, Kocsis Sára 53 éves. Első férjem volt Fekete Mihály, ki a Fekete György attya, szoros kapcsolatot tartottak néhai úramék a csávásaikkal.

F1. Fekete Borbála. Θ Áts János.

F2. Fekete György I. Nyárádgálfalva.

      G1. Fekete György II.

             H1. Fekete Miklós. Prod. 1803.

             H2. Fekete András. Prod. 1803.

             H3. Fekete István. Prod. 1803. 

      G2. Fekete Márton.

      G3. Fekete Mihály.

F3. Fekete Erzsébet.

               C3. Fekete Ferenc.  Def. 1677.

            

A1. Fekete Gergely[52]. Kibédből[53] ki nem jött, hanem ott halt meg.[54]

       B1. Fekete István.

              C1. Fekete Mihály.

                    D1. Fekete András. Cserefalván[55] lakott.

 

A1. Fekete Zsigmond (mezőcsávási). (-†1805. előtt.) 1. Θ Kis Judit. (-†1800. április 22. előtt.) [Kis Judit szülei Kis Já-

nos és Nagy Erzsébet, gyermekeik: Kis György, Kis Zsigmond, Kis Kata, Kis Erzsébet és Kis Judit. Kis János apja Kis Márton.] Kis Zsigmond, özvegy 2. q Nagy Erzsébet. (mezőmadarasi). Csávás, 1800. április 22. Kis Zsigmond Kis Judit testvére volt. Mezőcsáváson élt. Kis Zsigmond leánytestvérének, Kis Juditnak a kért jószágot nem adta át, ezért perlekedtek 1796-ban.

        B1. Fekete György (bándi). (*1735.-†1805. után.) 70 éves korában 1805. február 22-én kérelmet adott be őseinek

igazolására. Szülei ekkor már nem éltek.[56]

        B2. Fekete Zsuzsaanna q Kis György özvegy ember. Csávás, 1810. február 20. [Kis Zsigmond mostoha leánya

              Fekete Zsuzsaanna]

 

A1. Fekete Mihály I.

       B1. Fekete Mihály II. (1700.)

             C1. Fekete Mihály III. (*1700-)

                    D1. Fekete Miklós.

 

A1. Fekete István I.[57]

       B1. Fekete János.

              C1. Fekete Ferenc (*1720-).

              C2. Fekete Zsigmond.

              C3. Fekete József.

              C4. Fekete István.

       B2. Fekete Miklós.

              C1. Fekete László.

              C2. Fekete Sámuel. 

       B3. Fekete Ferenc.

 

A1. Fekete Márton.

      B1. Fekete István.

            C1. Fekete Mihály.

                    D1. Fekete György.

            C2. Fekete András.

                   D1. Fekete Márton.

                   D2. Fekete Zsigmond.

                   D3. Fekete János.

 

A1. Fekete Bálint (Nagy).Testvére Fekete Péter. (Nagy)

       B1. Fekete György.

              C1.  Fekete Márton.

                      D1. Fekete  Miklós. Nyárádgálfalvi nemes.  Mezőcsáváson élt. 1768 március 8.-án. 

           

A1. Fekete Márton. (Nagy)

       B1. Fekete Gergely. Θ Pápay Judit. 1701. december 21-23. Erdélyi István járásába tartozó adófizetők összeírása.

Gálfalvi. Örökséges vonó marhás szabad rendek. 2 tehene volt Fekete Gergelynek.[58] Az 1711. június 13. [59] Marosszéki összírásban, továbbá az 1713. éviben [60] és az 1721-1722. éveiben[61] már nem szerepel, valószínüleg 1702. és 1710. között elhunyt. Fekete Gergely és Pápay Judit házasságából való az  egész Fekete család Csáváson. Ők Buksa Ferenc ősei. [Pápay Judit apja Pápay László. (*1630. k.-†1676. után.) Pápay László szülei Pápay Mózes I. Alsó-járai. (*1590-†1665.-1667.) Θ Kún Magdolna, (káli). (*1618. k.†-1662.-1667.) Kún Magdolna apja Kún János.]

              C1. Fekete Judit. (*1695.-†1763. április után és 1764. február 12. előtt.) Θ Toszó János. (*1687.-†1775.)

Szentgericei címzetes, nemes. Backamadarason élt. 1764. február 2. A Fekete Judit jussán maradt materum bonumok (anyagi javak iránti előnyök) iránti perben, 1764. február 12. az ítéletben a következők olvashatók. A Toszó család nemes Udvarhelyszékről, Vargyasról[62] származott, hajdani Toszó Péter Backamadara-

son szerzett birtokot, felesége Berecki Katalin révén. A perben Toszó János fiai és leányai szerepelnek, közülük ismert: Toszó Péter (*1721.-†1790.) és felesége Szántó Zsuzsanna, akik között az örökség felosztva lett. A néhai Fekete Judit jussán maradott materum … Daczó János van még említve. 1763. április. Magyarsárosi Kedi Pál attam Fekete Juditnak 6 forintot. [Toszó János szülei Toszó István. Θ Jakab Anna, aki Szentgericén, Maros megyében volt nemes földbirtokos. Toszó István szülei Toszó Péter Θ Bereczki Katalin. Toszó Péter apja Toszó Gergely. Jakab Anna apja Jakab István vagy Mihály.]

D1. Toszó Péter I. Szentgericei nemes. (*1721.-†1790.) Θ Szántó Zsuzsanna. Backamadarasi nemes.

       E1. Toszó Péter II. (*1754.-†1827.) Θ Kis Borbála. (*1762.-†1846.) Backamadarasi nemes. [Kis

              Borbála szülei Kis Márton (*1731.-†1815.) Θ Nagy Judit. (*1742.-†1804.)]

              F1. Toszó József. Baczkamadarasi nemes. (*1785.-†1864.) Θ Szövérfi Borbála. Baczkamadarasi.

(*1804.-†1852.) [Szövérfi Borbála szülei Szövéfi József. (*1761.-†1830.) Θ Barabás Anna.  (*1775.-†1736.)]

                    G1. Toszó Eszter. Baczkamadarasi nemes. (*1829.-†1891.)

       E2. Toszó Zsuzsanna. (*1756.-†1832.) Θ Boros János. (*1755.-†1835.) Szentgericei birtokos, nemes.

D2. Toszó István. (-†1778.)

       E1. Toszó Anna. Θ Farkas Zsigmond. (*1759.-†1817.)

              F1. Farkas András. (*1800.-)

C2. Fekete Márton I. Mezőcsáváson élt. Θ Kökényesi Anna. 1746-ban testvére Fekete Judit perli, jussát köve-

       teli. 1751. Csávási Fekete Márton feleségét paráznaságon érték.

  D1. Fekete Márton II. (-†1819. előtt). Nyárádfalvi. Θ Balog Erzsébet.

      E1. Fekete Anna (Panna). (*1761.-†Mezőcsávás, 1819. január 17.) 1. Θ Jenei János, nemes. 1807. jan-

uár 3-án Mezőpaniti Szabó János Nemes Maros Szék Hites asszeszora (jogi ülnök, akit Jármi Jánosné bízott meg) által írt levél a Biró Nagyságának és a Törvény Széknek, melyben csávási Jenei Jánosné, született Fekete Anna[63] pereskedik Pápay Elek és Édes Anyja ellen.[64] Említve van Pápay Zsigmond özvegye, Jármi Kata (*1751-†Mezőcsávás, 1817. április 6.), továbbá fiúk Pápay Elek (*1774.-†Mezőcsávás, 1853. augusztus 3.) úr, akik ellen a per folyt. 1806. december 9-én a donatioban (adományban vagy örökségben) Pápay Elek konfiskált (lefoglalt)

E2.  Fekete Márton III. Mezőcsáváson élt.

E3.  Fekete Sára. Θ Kántor János (kölpényi.[65]) Csávás, 1804. junius 21. 1807 január 3-án[66] Mzőpaniti

Szabó János Nemes Maros Szék Hites asszeszora (jogi ülnök, akit Jármi Jánosné bízott meg) által írt levél a Biró Nagyságának és a Törvény Széknek, melyben csávási Jenei Jánosné, született Fekete Anna[67]  pereskedik Pápay Elek[68] és Édes Anyja ellen. Említve van Nemes Mezőszéki Mezőcsávási Fekete Márton őkegyelme, Fekete Anna, nemes Jenei Jánosné, Fekete Sára, Kántor Jánosné. Fekete Anna, nemes Jenei Jánosné, Fekete Márton III. és Fekete Sára, Kántor Jánosné, akik hárman gyermekei[69] nyárádgálfalvi néhai Fekete Márton II.-nek  és feleségének Balog Erzsébetnek. Fekete Márton II. apja Fekete Márton I., akinek apja Fekete Gergely, (Pápay Judit a felesége a MOL Teleki fol. 263. családfáján) akinek apja Nagy Fekete Bálint. Említve van még néhai Pápay Zsigmond özvegye, Jármi Kata, továbbá fiúk Pápay Elek úr, akik ellen a per folyt, továbbá Simon János. 1806 december 9-én a donatioban (adományban vagy örökségben) Pápay Elek konfiskált (lefoglalt) jószágokat, ezért folyt a per.

 

A1. Fekete György. (*1680. k.-†1751.előtt.) Θ Nagy Erzsébet. (*1683.-†1751. után.). Özvegy Fekete Györgyné, sz.

Nagy Erzsébet, 1751. március 17. Nyárádgálfalva tanú.[70] [Nagy Erzsébet apja Nagy János, akinek apja Nagy István, akinek apja Nagy Márton.]

        B1. Fekete János.

              C1. Fekete Mihály.

                    D1. Fekete Dániel.

                    D2. Fekete László.

             C2. Fekete Ferenc.

                    D1. Fekete Péter.

                          E1. Fekete Mózes.

 

A1. Nagy Márton.

      B1. Nagy István.

             C1.  Nagy János.

                     D1. Nagy Erzsébet.

 

A1. Fekete Mihály (nyárádgálfalvi). Θ Katona Anna. [Katona Anna apja Katona György]

       B1.Fekete Zsigmond I.

              C1. Fekete Zsigmond II. 1802. k. Perli  Nagy Zsuzsannát, Botos Péternét, aki leánya Kis Nagy Józsefnek.

 

A1. Székely György.

       B1. Székely Mihály. Θ Fekete Anna (szabédi nemes címeres nemes).

              C1. Székely leány, Θ Czegő Ferenc, mezőcsávási jobbágy, zsellér.

                     D1. Czegő Judit (*1747.-†1825.) Θ Kiss Mikós (szabédi nemes címeres nemes) (*1739.-†1805.).

                            E1. Kiss Anna (szabédi nemes címeres nemes) (*1760.[71]-†1842.) Θ Varga (szabédi címeres nemes)

                                  István. (*1754.-†1811.)

                                 F1. Varga (szabédi címeres  nemes) Mária (*1798.-†1844.)

 

A1. Fekete György I. Nagyfalúból és Nyárádgálfalváról.

       B1. Fekete György II. Mezőköplényből.

             C1. Fekete György III.

             C2. Fekete Márton.

             C3. Fekete Zsigmond.

             C4. Fekete János.  

 

A1. Fekete Péter (Nagy). (1724-ben még élt, záloga miatt volt a per.[72]) Testvére Fekete Mihály.

       B1. Fekete Kata. Θ Szombat N.

             C1. Szombat Péter.

                   D1. Szombat János.

                   D2. Szombat György.

                   D3. Szombat István.

                          E1. Szombat Zsigmond.

       B2. Fekete Anna. 1778.

 

A1. Fekete Gergely (nyárádgálfalvi)

       B1. Fekete Péter. (*1625.-) Θ Gálfi Anna (nyárádgálfalvi). [Gálfi Anna szülei Gálfi Tamás I. (1635.-1636.) Θ Ka-

             csó Judit.]

             C1. Fekete Borbála. (-†1746.) Θ Farkas István (harasztkeréki). (-†1733. előtt.) (Periratok alapján[73]) 1733. tanú,

Harasztkeréki özvegy Farkas Istvánné Fekete Borbála: aki egy jobbággyal (aki apjától Fekete Pétertől maradt) kapcsolattal azt vallotta, hogy apja nyárádgálfalvi Fekete Péter, akinek a testvére volt Fekete András, akinek leányai: Fekete Erzsébet, Márkodi Péterné és Fekete Judit, Kovács Mártonné. A jobbágy végül Fekete Erzsébethez és Fekete Judithoz került, akik eladták a jobbágyot Kádár Gergelynek. Fekete Péter apja Fekete András, akinek apja Fekete György, de Nyárádgálfalva

       B2. Fekete Márton (nyárádgálfalvi). (*1632.-)

       B3. Fekete András (nyárádgálfalvi). (1677.)

              C1. Fekete Erzsébet. Θ Márkodi Péter.

              C2. Fekete Judit. Θ Kovács Márton.

 

A1. Gálfi Máté (nyárádgálfalvi). (1602. 04.)

       B1. Gálfi Tamás I (1635.-1636.) Θ Kacsó Judit.

             C1. Gálfi Mihály.

             C2. Gálfi Anna. Θ Fekete Péter (nyárádgálfalvi).

             C3. Gálfi Tamás II. Magtalan.

             C4. Gálfi Kata. Θ Fekete Mihály (nyárádgálfalvi).

       B2. Gálfi Pál. (1635.)

 

A1. Nagy (ilencfalvi) Pál János.

       B1. Nagy Kata. Θ Mátyás Miklós.

             C1.  Mátyás András.

             C2. Mátyás Kata. ΘJánosi Mihály I.

                   D1. Jánosi Mihály II.

                         E1. Jánosi Dénes. Θ Nagy Kója Erzsébet.

                               F1. Jánosi János.

                               F2. Jánosi Márta.

                               F3. Jánosi Mózes. Θ Tollas Judit.

                               F4. Jánosi Zsigmond.

                               F5. Jánosi Kati.

                        E2. Jánosi Orbán.

            C3. Mátyás Erzsébet. Θ Bestéte N.

                   D1. Bestéte Erzsébet. Θ Tollas György.

                          E1. Tollas István. 1769.

                          E2. Tollas György.

      B2. Nagy Erzsébet. Θ Nagy (kszmiklóci[74]) István.

      B3. Nagy Sára. Θ Pető János.

      B4. Nagy Anna. Θ Konya Mihály.

 

 

A nagyfalusi és nyárádgálfalvi Fekete család nemesi címere faragott címer mérete: 30 x 50 cm, anyaga: diófa. 2012. október 27., szombat. (Fekete de Nyárádgálfalva et Nagyfalu (nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete)[75]

 

A Mezőcsáváson élt Nagy családfa

 

A1. Nagy Sándor I. (Hosszúmezői[76]) (*1762. k.–†Csávás, 1818. június 18.) Θ Konya Anna. (*1764.-†Csávás 1824.

      január 7.) Θ Csávás, 1793. július 9.

      B1. Nagy Terézia. (*1794. április 18.- )

      B2. Nagy Anna. (*1796. október 22.-†1796. december 1.)

      B3. Nagy Zsuzsanna. (*1798. január 29.-†1802. október 29.)

      B4. Nagy Sándor II. (*1801. május 20.-) 1820. május 7. konfirmált.

      B5. Nagy József I.  (*1803. március 21.-†1803.)

      B6. Nagy József II.  (*1804. július 15.-†1866. február 8.) özvegyember, a város majorosa 1836-ban. Marosvásár-

hely várnagya, vagy előkelősége. Θ Pápay Erzsébet (Berta) (*1812. május 23.-†1876. után) Θ 1834. augusztus 19. [Pápay Erzsébet (Berta) szülei Pápay Pál I. (*1760.-† Mezőcsávás, 1844. szeptember 26.) Θ Jármi Mária. Mezőcsávás, 1792. január 12.]

           C1. Nagy Róza. (*Csávás, 1840. március 16.-†Bethlen, 1904. február 7.) Θ Fekete Gergely. (*Csávás, 1829.

június 7.–†Bethlen, 1915. december 31.) 1860-ban Fekete Gergely Bethlenben tanító. 1860 augusztus 29.

Esketési tanú Pápay László.

           C2. Nagy Ferenc. (*1836. július 5.-) Θ Pápay Márta. (*1836.-) 1864. július 12. [Pápay Márta szülei Pápay Elek

                  és  Kis Juliánna.]

           C3. Nagy József III. (*1843.-†1848. május 10.)

           C4. Nagy Klára. (*1845.-) Θ Székely Zsigmond. (*1845.-) 1867. november 20.

           C5. Nagy József IV. (*1852. január 25.-)

     B7. Nagy Mária. (*1805. február 29.-)

     B8. Nagy Mihály. (*Csávás, 1812. november 15.-) Keresztszülő Pápay Imre.

 

A Mezőcsáváson élt Nagy család tagjai, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni

 

A1. Tőkés István I.

       B1. Tőkés István II., mezőcsávási. q Nagy Sára, mezőcsávási. Csávás, 1788. március 15. Imreh Miklós uram há-

              zánál, esketési tanúk idősebb Tőkés István, Kis András és Imreh Miklós.

              C1. Tőkés István III. (*Csávás, 1789. február 27.-)

              C2. Tőkés János. (*Csávás, 1790. október 16.-)

              C3. Tőkés Judit. (*Csávás, 1792. május 8.-)

              C4. Tőkés Sára. (*Csávás, 1793. április 28.-)

              C5. Tőkés Erzsébet. (*Csávás, 1794. április 1.-)

 

A1. Nagy János, özvegy. q Barakonyeli Kata, özvegy. Csávás, 1798. március 27.

 

A1. Nagy Sándor. q Domokos Kata. Csávás, 1799. november 20.

 

Mezőcsáváson élt Pápay család tagjai, akiket a családfán az adatok hiánya miatt nem tudtam elhelyezni

 

A nagyságos és nemes Pápay család az 1840-es években kiterjedt család volt Mezőcsáváson. Ezt bizonyítják a presbiteri jegyzőkönyvek, amelyek 1809-től vannak meg a Mezőcsávási Lelkészi Hivatalban. 1840. november 13-án a mezőcsávási presbiteri jegyzőkönyv alapján döntést hoztak arról, hogy orgonát szereznek be, a jegyzőkönyv alapján a Pápay család következő tagjai támogatták a beszerzést: idősebb Pápay Lajos (10 Rf[77]), Pápay Antal (4 Rf), idősebb Pápay Elek (8 Rf), Pápay Pál (2 Rf), Pápay Elek a Pápay Farkasé (9 Rf), Pápay Zsigmond (50 Rf), Pápay Péter a Pápay Péter fia (5 Rf), Pápay György (30), Pápay Lajos a Pápay Ferenc fia (2 Rf), Pápay József a Pápay Ferenc fia (2 Rf), Pápay Mihály (1 Rf), Pápay Péter (1 Rf), Pápay Mihály (1 Rf), Pápay Farkas (2 Rf), özvegy Pápay Istvánné (1 Rf).

1841. október 16-án Mezőcsáváson presbiternek választották meg: Pápay Lajost, Pápay Eleket, Pápay Farkast, Pápay Elek fiát. Czegő Jánost. 1851. június 27-i presbiteri ülés jegyzőkönyvét Pápay Ferenc, mint a presbitérium jegyzője írta alá. A jegyző korábban Nagy Elek volt.

 

A1. Pápay Ferenc.

       B1. Pápay Rebeka. q Kis György. Csávás, 1788. november 1. Pápay Ferenc házánál, tanú Pápay Mózes,

     

 

A1. Pápay Farkas I. Nemes és nemzetes. (*1747.-†Csávás, 1842. március 5. Meghalt 95 éves korában, öregségben.) Θ

Intze Erzsébet. (*1761.-†Csávás, 1819 julius 27. 58 éves volt.) Csávás, 1780. k. Pápay Farkas neve több vizitációban szerepel Mezőcsáváson, így, a megesküdtek között, 1797. november 19. továbbá mint presbiter 1806. november 13. kurátor 1807. november 13. és 1808. hitesek között 1813. november 14.

        B1. Pápay Anna. (*Csávás, 1787. junius 6.-) Az anyakönyvezés 1787-ben kezdödött, így feltételezhető, hogy több

testvére született korábban. Az anyja születésekor 26 éves volt. q Szöts Péter. Csávás, 1809. május 2. Esketési tanúk Pápay Elek, Pápay Károly.

        B2. Pápay Borbála. (*Csávás, 1790. március 30.-†Csávás, 1853. szeptember 21. Meghalt 65 éves korában, özvegy

volt.) Θ Székely Péter II. Csávás, 1808. november 15. Esketési tanúk Pápay Elek, Pápay Károly és feleségeik és mások előtt. [Székely Péter II. apja Székely Péter I. (*1748.-†Csávás, 1815. december 16. Meghalt oldalfájásban.) Marosszék adófizető lakosságának falvankénti összeírása. Pagi Csávás. 1777. Nobiles (Nemesek): Székely Márton, Székely László, Székely Péter[78]. Vizitációs könyv Csávás, 1789. február 1. Presbiterek: az 1788-as évről áttekintést készített Székely Péter.]

C1. Székely Ágnes. (*Csávás, 1810. október 9.-)

      B3. Pápay Farkas II. (*Csávás, 1794. április 25.-†Csávás, 1794. junius 22.)

 

A1. Pápay Elek. (*1757.-†Csávás, 1850. november 5.)

 

A1. Pápay Péter I. θ N. N. (-†Csávás, 1793. július 27. Meghalt Pápay Péter Uram özvegye.)

       B1. Pápay Péter II. (*Csávás, 1742.-†Csávás, 1815. március 30.) Θ Osváth Sára. (-†Csávás, 1754.-†Csávás, 1822.

              január 18.)

              C1. Papay Borbála. (*Csávás, 1787. junius 12-) Θ Tavaszi Mihály. Csávás, 1810. december 13. Esketési tanúk

                    Pápay Pál, Pápay Károly és Kis Péter valamint feleségeik.

              C2. Pápay Lujza, Lidía. (*Csávás, 1790. március 29.-†Csávás, 1849. július 9.) Θ Székely György. (*1787. má-

                     jus.-†Csávás, 1853. augusztus 28.) Csávás, 1812. április 21. Esketési tanúk Fekete János, Pápay Pál és Pápay

                     Károly.

 D1. Székely Márton. (*Csávás, 1814.-) özvegy. q Barta Zsuzsanna. (*1823.-) Csávás, 1845. január 11. Tanú

       Pápay Mihály. Lelkész: Oroszlány István. [Barta Zsuzsanna szülei Barta János q Sárkány Julia]

                     D2. Székely Ágnes. (*Csávás, 1815. december 19.-)

                     D3. Székely Anna. (*Csávás, 1819.-) q Lengyel Péter. (*1811.-) Csávás, 1841. február 23. [Lengyel Péter

                           szülei Lengyel Ferenc q Tökés Klára]

                     D4. Székely Zsuzsanna. (*Csávás, 1820. február 16.-)

                     D5. Székely Dániel. (*Csávás, 1823.-†Csávás, 1845. január 18.)

                     D6. Székely Gergely. (*Csávás, 1827. január 28.-)

                     D7. Székely Rebeka. (*Csávás, 1829. december 23.-)

             C3. Pápay Ágnes I. (*Csávás, 1799. március 18.-)

             C4. Pápay Péter III. (*Csávás, 1793. február 22.-)

 

A1. Pápay Péter I. (*Csávás, 1784.-†Csávás, 1849. március 9.) Θ Baka Ágnes, néhai Pápay Lajos úr elmaradott özve-

       gye. Csávás, 1811. január 1. Esketési tanúk Kis Péter, Szabo András és feleségeik.

 

A1. Pápay Péter. (*Csávás, 1786.-†Csávás, 1853. szeptember 1.) Θ Farkas Ágnes. (*1800.-†Csávás, 1841. április 12.

       Meghalt vízkórságban.)

       B1. Pápay Rozália. (*Csávás, 1822. február 11.-)

       B2. Pápay László. (*Csávás, 1823. február 19.-)

       B3. Pápay Ágnes. (*Csávás, 1824. julius 9.-) Keresztszülő: Fekete János. 1843 május 28-án a hitben

              megerősitették.

       B4. Pápay Lajos. (*Csávás, 1827. február 10.-) 1841 május 23-án hitben megerősitettek. Q Kis Sára. (*1834. au-

              gusztus 9.-) Csávás, 1853. január 19.

              C1. Pápai Katalin. (*Csávás, 1853. november 10.-†Csávás, 1866. április 5.)

              C2. Pápai Gergely. (*Csávás, 1856. január 31.-) q N. N. Csávás, 1882. január 15.

              C3. Pápay Lajos. (*Csávás, 1858. február 8.-)

              C4. Pápay Sára. (*Csávás, 1860. szeptember 1.-) q N. N. 1879. december 8.

              C5. Pápay Róza. (*Csávás, 1863. augusztus 29.-†Csávás, 1892. április 30.)

              C6. Pápay Julianna. (*Csávás, 1866. április 8.-) q N. N. Csávás, 1885. december 1.

              C7. Pápay Péter. (*Csávás, 1869. augusztus 6.-)

              C8. Pápay Sándor. (*Csávás, 1872. július 16.-)

       B5. Pápay Gergely. (*Csávás, 1832. január 10.-) 1847-ben konfirmált.

       B6. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1834. junius 13.-)

       B7. Pápay Mária. (*Csávás, 1837. április 29.-)

 

A1. Pápay Ferenc.

       B1. Pápay Péter. (*Csávás, 1787. november 9.-)

              C1. Pápay Krisztina. Θ Kovács János. Csávás. 1802. junius 21.

      B2. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1790. szeptember 28.-)

 

A1. Balog András. q Pápay Krisztina. Csávás, 1805. február 25.

 

A1. Pápay Ádám. q Tőkés Mária. Csávás. 1805. április 25.

 

A1. Pápay Lajos. (*1798.-†Csávás, 1850. november 27-) Θ Szekeres Borbála, özvegy. (*1803.-†Csávás, 1849. május

       10. 1825. november 15. Szüleiknek engedélyével.

       B1. Pápay Gergely. (*Csávás, 1826. szeptember 24.-†Csávás, 1827. julius 26.)

       B2. Pápay Dénes. (*Csávás, 1841. szeptember 14-)

 

A1. Pápay Sámuel I. Nemes. (*1766.-†Csávás, 1847. október 31.) 1. Kis Erzsébet. (-†Csávás, 1799. július 19.) Θ 2. Θ

      Szász Katalin. (*1776.-†Csávás, 1851. junius 25.) 1812-ben bért fizetők voltak Pápay Sámuel I.

      B1. Pápay János. (*Csávás, 1786.-†Csávás, 1809. január 15.) Kis Erzsébettől.

      B2. Pápay Borbála. (*Csávás, 1787. november 11.-) Kis Erzsébettől.

      B3. Pápay Klára. (*Csávás, 1789. oktober 2.-) Kis Erzsébettől.  Θ Tökés János. Csávás, 1812. január 14. Esketési

            tanúk Balog György, Balog István, Lengyel Márton és feleségeik.

      B4. Pápay Krisztina. (*Csávás, 1791. április 28.-†Csávás, 1791. május 1.) Kis Erzsébettől.

      B5. Pápay Sámuel II. (*Csávás, 1792. május 27.-†Csávás, 1792. június 19.) Kis Erzsébettől.

      B6. Pápay László I. (*Csávás, 1793. szeptember 18.-†Csávás, 1797. február 2.) Kis Erzsébettől.

      B7. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1795. április 29.-†Csávás, 1796. november 27.) Kis Erzsébettől.

      B8. Pápay Farkas I. (*Csávás, 1797. oktober 20.-†Csávás, 1797. október 27.) Kis Erzsébettől.

      B9. Pápay Inesz. (*Csávás, 1800. augusztus 6.-) Szász Katalintól.

      B10. Pápay Sámuel III. (*Csávás, 1802. február 23.-) Szász Katalintól.

      B11. Pápay László II. (*Csávás, 1803. május 6.-) Szász Katalintól. 1821. júniusában konfirmált.

      B12. Pápay Mihály. (*Csávás, 1806. március 29.-) Szász Katalintól.

      B13. Pápay György. (*Csávás, 1809. március 30.-) Szász Katalintól.

      B14. Pápay Péter. (*Csávás, 1814. március 25.-) Szász Katalintól. 1832-ben konfirmált. Θ László Lujza. Csávás,

              1836. március 4. Esketési tanúk Pápay Tamás és László János. [László Lujza apja vitézlő László János.]

 

A1. Pápay Sándor.

       B1. Pápay Mihály. Θ Imre Zsuzsanna. Csávás, 1821. julius 17. [Imre Zsuzsanna  apja néhai Imre Miklós]

 

A1. Pápay Ferenc I. Nemes és nemzetes. (*Csávás, 1771.-†Csávás, 1840. július 31.) 1. Θ Fekete Zsuzsanna. (-†Csávás,

1818. február 17.) Csávás, 1789. k. 2. Θ Pápay Eszter. (*1777.-†Csávás, 1831. január.) 1819. k. Gyermekei Fekete Zsuzsannától születtek.

B1. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1790. szeptember 28.-)

B2. Pápay Mihály. (*Csávás, 1797. julius 11.-)

B3. Pápay Zsigmond. (*1798. november 1.-†Csávás, 1859. április 25.) Θ György Mária. (*1802. k.-†Csávás,

       1859. április 25. után)

       C1. Pápay Karolina. (*Csávás, 1823. március 3.-)

       C2. Pápay Dániel. (*Csávás, 1827. január 30.-) Gábor ikertestvére.

       C3. Pápay Gábor. (*Csávás, 1827. január 30.-) Dániel ikertestvére.

       C4. Pápay Gergely. (*Csávás, 1829. junius 2.-)

B4. Pápay Sándor. (*Csávás, 1802. junius 9.-)

B5. Pápay Ferenc II. (*Csávás, 1804.-†Csávás, 1817. oktober 5.)

B6. Pápay József. (*Csávás, 1807. december 28.-)

B7. Pápay Elek. (*Csávás, 1809. november 7.-) Keresztszülők Pápay Elekné és a Bába.

B8. Pápay Rákhel. (*Csávás, 1817. május 12.-†Csávás, 1817. május 19.)

 

A1. Pápay Pál. Θ Konya Eszter. (*1789.-†Csávás, 1829. február 5.)

       B1. Pápay Elek. (*Csávás, 1815. április 11.-)

       B2. Pápay Imre. (*Csávás, 1821. február 7.-)

 

A1. Pápay Imre. (*1767.-†Csávás, 1841. január 4. A halál oka guttaütés.) Θ Zollyomi Ágnes  (galambodi) (*1768.-

      †Csávás, 1858. május 4.) Csávás, 1796. november 27.

      B1. Pápay György. (*Csávás, 1796. december 11.-)

      B2. Pápay László. (*Csávás, 1799. február 26.-)

      B3. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1802. március 6.-)

 

A1. Pápay Mózes. (*1724.-†Csávás, 1809. január 18.) 1787-ben presbiter Mezőcsáváson.

 

A1. Pápay Mózes. (*1774.-†Csávás, 1847. március 5.) Θ Szombat Zsuzsanna. (*1775.-†Csávás, 1852. szeptember 8.)

       B1. Pápay Ágnes. (*1797. november 13.-†Csávás, 1813.)

       B2.  Pápay Lajos. (*Csávás, 1812. január 30.-)

 

A1. Pápay Sándor I. (-†Csávás, 1803. január 6.) Vizitációs jegyzőkönyv. Csávás. 1789. február 1. Presbiterek: Pápay

       Sándor curator.

       B1. Pápay Sándor II.

             C1. Pápay Mihály. (*Csávás, 1799. május 28.-)

             C2. Pápay Rozália. (*Csávás, 1803. augusztus 7.-†Csávás, 1804. november 29.)

             C3. Pápay Borbála. (*Csávás, 1806. junius 3.-)

             C4. Pápay Klára. (*Csávás, 1812. junius 8.-)

 

A1. Pápay Lajos I.

       B1. Pápay Lajos II. (*Csávás, 1799. december 18.-†Csávás, 1799. december 29.)

 

A1. Pápay Ferenc. Θ Pápay Eszter. Csávás, 1797. január 27.

      

A1. Pápay Elek. Θ Székely Zsófia. Csávás, 1799. november 26.

 

A1. Pápay Ádám. (*1758.-†Csávás, 1843. szeptember 10.-)

 

A1. Pápay Ádám Θ Tökés Mária. Csávás, 1805. április 25.

       B1. Pápay Mózes. (*Csávás, 1806. április 2.-†Csávás, 1814. augusztus 22. A halál oka vérhas.)

 

A1. Pápay Károly. (*1777.-†Csávás, 1848. március 23.) Θ özvegy Kun Istvánné, Konya Zsuzsanna. (*1778.-†Csávás,

       1833. január 23.) Csávás, 1806. december 22.

       B1. Pápay Lajos. (*Csávás, 1807. augusztus 31.-)

 

A1. Pápay Sándor Θ Bölönyi Borbála. Csávás, 1806. február 21.

 

A1. Pápay Elek I.

       B1. Pápay Elek II. Θ Vizi Rozália. (*1816.-†Csávás, 1846. június 8. Meghalt vizkorságban.)

              C1. Pápay Mózes. (*Csávás, 1840. december 8.-) Keresztszülők: idősebb Pápay Lajos, Pápay Antal,

                    Szekeres Borbála, Székely Klára.

              C2. Pápay Eszter. (*Csávás, 1842. október 12.-) Keresztszülők: ifjabb Czegő György, Nagy János. Bába

                    Fekete Mária.

 

A1. Székely Elek. Θ Pápay Hedviga. (*1790.-†Csávás, 1816. november 11. Meghalt szülésben.) Csávás, 1807. január 6. 

 

A1. Magyarossi Mihály (fülpesi). Θ Pápay Rákhel. Galambod, 1807. február 18.

 

A1. Pápay György I. Θ Nagy Sára. (*1800.-†Csávás, 1835. március 24.) Csávás, 1820.  február 22. Esketési tanúk

       Czegő Sándor, Pápay Farkas, Kis György.

       B1. Pápay Anna. (*Csávás, 1821. február 24.-) Θ N. Dániel. (*1818.) Csávás, 1845. január 25. Lelkész: Oroszlány

             István (N. Dániel szülei kolozsvármegyei nemes N. János és Pápay Zsuzsánna)

       B2. Pápay Imre. (*Csávás, 1822. december 5.-†Csávás, 1890. április 2.) 1. Θ Nagy Ágnes. Csávás, 1844. junius 19.

     Esketési tanúk Fekete János és Fekete György. [Nagy Ágnes szülei Nagy Elek és Szikszai Anna] Elválltak 1860.

     2. Θ N. Rozália. (*1830. április 7.-) Csávás, 1862. szeptember 13.

             C1. Pápay Mózes I. (*Csávás, 1845. augusztus 31.-) Θ Korgon Karolina. (*1852. február 16.-†1896. július 2.)

                   1868. április 31.

                   D1. Pápay Imre. (*Csávás, 1869. július 27.-)

                   D2. Pápay Mózes II. (*Csávás, 1871. november 1.-)

                   D3. Pápay György I. (*Csávás, 1874. szeptember 31.-†Csávás, 1874. november 16.)

                   D4. Pápay György II. (*Csávás, 1876. augusztus 15.-)

                   D5. Pápay Mária. (*Csávás, 1878. december 4.-)

      B3. Pápay György II. (*Csávás, 1825. május 28.-†Csávás, 1840. szeptember 2.)

      

A1. Kis Sámuel Θ Pápay Zsuzsanna. Csávás, 1824. január 24. Pápay Imre házánál házasságot kötöttek.

 

A1. Pápay László I. Θ Székely Zsuzsanna. Csávás, 1824. november 9.

       B1. Pápay László II:  (*Csávás, 1825. szeptember 19.-)

       B2. Pápay Márton. (*Csávás, 1827. augusztus 20.-)

       B3. Pápay Gergely. (*Csávás, 1830. április 5.-)

       B4. Pápay Ferenc. (*Csávás, 1832. oktober 18.-)

       B5. Pápay Elek. (*Csávás, 1834. julius 19.-†Csávás, 1885. november 8.) Θ Pápay Borbála. (*Csávás, 1837. decem-

           ber 29.) Csávás, 1857. november 17.

           C1. Pápay Sára. (*Csávás, 1858. december 22.-) Θ N. N. 1879. június 17.

           C2. Pápay Róza. (*Csávás, 1860. január 29.-†Csávás, 1876. április 29.)

           C3. Pápay Klára. (*Csávás, 1862. április 12.-†Csávás, 1870.)

           C4. Pápay Dávid. (*Csávás, 1864. december 18.-†Csávás, 1887. szeptember 21.)

           C5. Pápay Ilka. (*Csávás, 1868. július 23.)

           C6. Pápay Anna. (*Csávás, 1870. január 22.-)

      B6. Pápay Szófia. (*Csávás, 1835. julius 21.-) . Keresztszülő Fekete András.

      B7. Pápay Sára. (*Csávás, 1841. junius 15.-)

      B8. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1843. junius 10.-†Csávás, 1843. november 17.)

 

A1. Pápay József. Θ Kis Mária. Csávás, 1827. április 17.

       B1. Pápay Rozália. (*Csávás, 1828. február 6.-) Keresztszülők: Fekete László, Nagy József.

       B2. Pápay Imre. (*Csávás, 1837. január 6.-) Θ Mátyás Eszter. (*1840.-†Csávás, 1866. január 19. A halál oka szél-

              ütés.) Csávás, 1864. november 21. [Mátyás Eszter szülei néhai Mátyás Imre és Kelemen Zszsánna]

              C1. Pápay Sára. (*Csávás, 1865. december 27.-)

 

A1. Pápay József.

       B1. Pápay Antal. Θ Székely Klára. Csávás, 1828. április 7.

              C1. Pápay János. (*Csávás, 1828.-†Csávás, 1848. március 7.)

              C2. Pápay József. (*Csávás, 1829. február 19.-) Keresztszülők: Jako Pál, Jako Mária, Pápay Klára.

              C3. Pápay Lajos. (*Csávás, 1830. december 8.-)

              C4. Pápay György. (*Csávás, 1832. oktober 28.- ) Keresztszülők: Pápay György, Nagy Sára, Székely Anna.

              C5. Pápay Hedviga I. (*Csávás, 1834. február 25.-†Csávás, 1842. előtt.) Keresztszülők: Fekete György,

                    Pápay Pál, Imre Zsuzsanna.

             C6. Pápay Ágnes. (*Csávás, 1835. szeptember 25.-) Keresztszülők: Pápay Elek, vitézlő ifj. Fekete György, Szé-

                    kely Dánielné, özvegy Simon Borbála, György Sára, Imre Zsuzsánna.

             C7. Pápay Borbála. (*Csávás, 1837. december 3.-)

             C8. Pápay Klára. (*Csávás, 1839. február 5.-) Keresztszülők: Pápay Zsigmond, Fekete György, György Mária,

                   Imre Zsuzsanna. Θ Szász József. (*1835.-†Csávás, 1874. március 27. Meghalt himlőben.)

            C9. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1841. julius 14.-)

            C10. Pápay Hedviga II. (*Csávás, 1842. oktober 16.-†Csávás, 1834. december 28.)10

            C11. Pápay Anna. (*Csávás, 1844. k..-†Csávás, 1846. december 5.)

 

A1. Pápay Ágnes. Θ Szöllösi Ferenc. (borosjenői) Csávás, 1828. november 9.

 

A1. Pápay Klára. Θ Jakó Pál. (lisznyói) Csávás, 1829. január 21.

 

A1. Pápay János. Θ Székely Anna. Csávás, 1833. április 23. Tanú Székely György.

 

A1. Pápay Elek I. Θ Zolyómi Mária.

       B1. Pápay Elek II. (*1809.-†Csávás, 1875. március 22. Meghalt tüdőbajban. 65 éves, 2 élő gyermek apja) Θ Kis Ju-

lianna. (*1813.-†Csávás, 1869. szeptember 7.) Csávás, 1834. május 25. [Kis Julianna szülei mezőcsávási vitézlő Kis Péter. Θ Pápay Borbála. (*1778.-†Csávás, 1832. március 10.) Csávás, 1809. január 16. [Pápay Józsefné leánya Pápay Borbála.]

              C1. Pápay Péter. (*Csávás, 1834. szeptember 17.-)

              C2. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1836. május 23.-) Keresztszülők: Pápay Antal, Kis Sámuel, Székely Klára,

                     Pápay Zsuzsanna.

              C3. Pápay Márta. (*Csávás, 1838. szeptember 30.-) Keresztszülők: Székely Farkas, Balog Miklos, Kis Ágnes,

Imre Borbála. Θ Nagy Ferenc. (*1836. július 5.-) Csávás, 1864. julius 12. Esketési tanúk Pápay Antal, Pápay Dániel. Lelkész: Nemes Károly. [Nagy Ferenc szülei Nagy József és Pápay Erzsébet. Másik gyermekük Nagy Róza. (*Csávás, 1840. március 16.) akinek férje Fekete Gergely.]

.            C4. Pápay Eszter. (*Csávás, 1843. február 26.-†Csávás, 1847. november 27.)

 

A1. Pápay András. Θ Fügty Mária.(*1773.-†Csávás, 1826. október 2.) 1810. k.

       B1. Pápay Julianna. (*Csávás, 1815. december 17.-)

       B2. Pápay Borbála. (*Csávás, 1819. július 3.-)

 

A1. Pápay István. (*1809.-†Csávás, 1867. február 10.) Θ Bako Ágnes. (-†1868. április 12. után.) Csávás, 1833.

        január 27.

        B1. Pápay János. (*Csávás, 1833. május 18.-†Csávás, 1833. július 20.)

        B2. Pápay Szófia. (*Csávás, 1837. június 2.-)

        B3. Pápay János. (*Csávás, 1839. július-†Csávás, 1839. december 8.)

        B4. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1842.-†Csávás, 1868. április 24.)

        B5. Pápay Miklós. (*Csávás, 1845. május 1.-)

        B6. Pápay Sára. (*Csávás, 1846. július 22.-)

     

A1. Tőkés Elek. (*1841. június 15.-) 1. Θ Pápay Szófia. (*1841. január 7.-†Csávás, 1890. június 25.) Csávás, 1867. ja-

       nuár 7. 2. Θ Gábor Eszter. (*1847.-) Csávás, 1892. május 2.

       B1. Tőkés Ferenc. (*Csávás, 1862. február 25.-†Csávás, 1875. március 2. )

       B2. Tőkés Sára. (*Csávás, 1869. december 26.-†Csávás, 1875. március 4.)

       B3. Tőkés István. (*Csávás, 1871. december 1.-)

       B4. Tőkés Sándor. (*Csávás, 1874. január 4.-)

       B5. Tőkés Pál. (*Csávás, 1876. április 3.-)

       B6. Tőkés Zsuzsanna. (*Csávás, 1880. február 29.-)

       B7. Tőkés János. (*Csávás, 1885. május 8.-)

 

A1. Pápay Imre I.

       B1. Pápay Imre II. (*Csávás, 1837. január 6.-†1887. október 5.) 1. Θ Sipos Ágnes. (*1839.-†Csávás, 1875. decem-

             ber 31.) Csávás, 1872. novemer 11. 2. Θ H. Anna. (*1840. május 29.-) Csávás, 1887. január 18.

             C1. Pápay Lina. (*Csávás, 1873. augusztus 8.-)

             C2. Pápay Imre III. (*Csávás, 1875. január 5.-†Csávás, 1875. szeptember 18.)

 

A1. Pápay Gy. József. (*Csávás, 1834.-†Csávás, 1875. március 22. 5 gyermek apja.) Θ Székely Eszter.

       B1. Pápay Péter. (*Csávás, 1855. szeptember 19.-)

       B2. Pápay Ágnes. (*Csávás, 1857. június 22.-)

       B3. Pápay Benjámin. (*Csávás, 1858. március 31.-)

       B4. Pápay Eszter. (*Csávás, 1869. február 23.-)

 

A1. Pápay Imre I. (*1826.-†Csávás, 1861. december 12. A halál oka vízkorság.) Θ Kis Anna. (*1830.-†Csávás, 1857.

       szeptember 6.)

       B1. Pápay Lajos. (*1849. február 3.-)

       B2. Pápay Imre II. (*Csávás, 1852. március 27.-)

 

A1. Székely Gergely. (*1817.-†Csávás, 1854. február 4.) Θ Pápay Julianna. (*1825.-†Csávás, 1848. október 7.

       Meghalt kolerában.)

       B1. Székely Gábor. (*Csávás, 1848. február 12.)

 

A1. Pápay Lajos. (*Csávás, 1849.-†Csávás, 1875. január 1. Meghalt szárazbetegségben.) Θ Imre Sára.

       B1. Pápay Ferenc. (*Csávás, 1873. november 26.-)

 

A1. Pápay Sámuel I. (*Csávás, 1861. április 10.) Θ Pápay Lila. (*Csávás, 1866. április 8.-) Csávás, 1885. december 1.

       B1. Pápay Eszter. (*Csávás, 1887. február 23.-†Csávás, 1889. október 17.)

       B2. Pápay Zsuzsanna. (*Csávás, 1889. május 26.-)

       B3. Pápay Klára. (*Csávás, 1892. január 17.-)

       B4. Pápay Sámuel II. (*Csávás, 1894. február 19.-)

       B5. Pápay Róza. (*Csávás, 1896. november 23.-)

 

A Mezőcsáváson élt Czegő család tagjai, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni

 

Mezőcsáváson 1719-ben és 1727-ben, 1735-ben, 1741-ben, 1742-ben a vizitációnál Czegő Ferenc presbiter, 1748-ban pedig ifj. Czegő Ferenc presbiter neve van említve.[79]

381. Csávás. 1719. Január 18. Visitatio eccla Csávásiensis 18. jan. pastore r. d. Andrea Thordai, rectore Azaria Albisi. Conjuratores: Nagy Márton, Nyito György, Fodor János, Szász Miklos, Czegő Ferencz, laudant[ur.]

Visitatio continuata ecclesiae reformatae Csávásiensis 1727. 14. Januarii. Pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores: Bakó István, Veres István, Bara András, Kis Márton, Nyitó György, Czegő Ferencz.

Visitatio continuata ecclesiae MezőCsávásiensis 1735. 31. Januarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhelyi, rectore Petro Jancsó, conjuratores Hamza András, Fodor István, Fekete György, Kis Nagy Márton, Czegő Ferencz.

Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 1741. 17. Martii, pastore reverendo domino Josepho Halmágyi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores Nagy Márton, Imreh János, Gáspár Mihály, Nyírő János, Czegő Ferencz.

Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 20. Februarii, pastore reverendo domino Sigismundo Makfalvi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores Czegő Ferenc, Kis Miklós, Nagy Márton, Harczó András, Imreh János.

Continuata Visitatio ecclesiae Csávásiensis 1748. 17. Novembris, pastor reverendus dominus Sigismundus Makfalvi, rector Stephanus Nagy, conjurati: Simon Mihály, Czegő Ferenc junior, Bogáti János, Lengyel István, Nagy Márton.

1746-ban Czegő János neve szerepel a vizitációs jegyzőkönyvekben.

Visitatio continuata ecclesia Csávásiensis 1746. 29. Novembris, pastore reverendo domino Sigismundo Makfalvi, rectore defuncto Johanne Udvarhelyi, conjuratores: Nagy Márton, Czegő János, Imreh János, Szekely György, Balog István.

 

A1. Czegő György. (*1750. k.-†Csávás, 1808. december 21.) A csávási anyakönyv első bejegyzése. Copulati. (Házas-

ságok) 1787. május 22. Csávási lakosok Simon Márton és Bodo Borbála házasságot kötöttek Czegő György uram házánál, esketési tanú volt Czegő György.

        B1. Czegő Borbála. (*Csávás, 1782.-†Csávás, 1834. június 10.) Θ Fekete György II. (*Csávás. 1780. k.-) Csá-

               vás, 1802. május 11.

        B2. Czegő Zsuzsanna. (*Csávás, 1788. augusztus 7.-) Θ Székely György.

        B3. Czegő Judit. (*Csávás, 1791. július 2.-)

        B4. Czegő Mihály. (*Csávás, 1794. május 2.-)

        B5. Czegő Márta. (*Csávás, 1797. június 10.-)

        B6. Czegő Ferenc. (*Csávás, 1801. június 15.-)

        B7. Czegő Katalin. (*Csávás, 1804. november 9.-)

 

A1. Székely István. (-†Csávás, 1839. előtt.) q Czegő Sára. (*Csávás, 1777.-†Csávás, 1839.) Csávás, 1794. március 25.

      

A1. Czegő István (-†Csávás, 1799. december 3. előtt.) özvegy. 1. q N. N.  2. Θ Zsor Mária, mezőmadarasi hajadon.

      Csávás, 1793. február 5. Zsor Mária, özvegy. 2. Θ Kis István ifjú legény. Csávás, 1799. december 3.

      B1. Czegő Miklós. (*Csávás, 1793. december 8.-) Zsor Máriától.

      B2. Czegő György. (*Csávás, 1795. január 5.-)

 

A1. Czegő István I. Θ Mako Borbála. Csávás, 1794. március 25. 1759-ben presbiterek között volt Czegő István.[80]

       B1. Czegő Ferenc. (*Csávás, 1803.-†Csávás, 1803. szeptember 22.)

       B2. Czegő István II. (*Csávás, 1809. augusztus 10.-†Csávás, 1813. előtt.)

       B3. Czegő István III. (*Csávás, 1813. július 18.-†Csávás, 1813. július 22.)

       B4. Czegő Márta. (*Csávás, 1812.-†Csávás, 1813. szeptember 20.)

 

A1. Czegő Mária. (*1785.-†Csávás, 1833. január 29.) 1. Θ Kis Ferenc. Csávás, 1800. december 29. 2. Θ Kis József.

 

A1. Czegő János I. (*1784.-†Csávás, 1869. augusztus 8.) Θ Simon Erzsébet. Csávás, 1808. május 3. Esketési tanúk

      Pápay Elek és Simon János, a templomnál az esketésnél több mint százan voltak. [Simon Erzsébet apja Simon István.]

      B1. Czegő János II. (*1819.-†Csávás, 1844. március 13.)

      B2. Czegő Anna I. (*1825.-†Csávás, 1827. június 28.)

      B3. Czegő Anna II. (*1831.-†Csávás, 1831. május 13.)

 

A1. Czegő György. Θ Székely Zsuzsanna. Csávás, 1832. szeptember 3.

       B1. Czegő Szófia. (*Csávás, 1835. július 21.-) Keresztszülők: Fekete András, Balog Ferenc, Kardos Ágnes, Czegő

             Eszter.

 

A1. Czegő György. Θ Szász Zsuzsanna. (*1812.-†Csávás, 1870. október 1.)

       B1. Czegő Lőrinc. (*Csávás, 1837. március 5.-†Csávás, 1843. november 15.)

       B2. Czegő Júlia. (*Csávás, 1839. november 3.-) Keresztszülők: Pápay László, Székely Zsuzsanna.

 

A1. Simon József. Θ Czegő Judit. Csávás, 1812. április 21. Esketési tanúk Czegő Sándor, Imreh Mihály, Imreh Miklós,

       Simon György és sokan feleségeikkel a Templomban.[Czegő Judit anyja Csegő Györgyné.]

 

A1. Czegő György I.

       B1. Czegő György II. 1. Θ Balog Eszter. (*1820.-†Csávás, 1844. március 10.) 2. Θ Lengyel Borbála.

              C1. Czegő Salome. (*Csávás, 1839. szeptember 1.-) Balog Esztertől.

              C2. Czegő Ferenc. (*Csávás, 1841. március 2.-) Balog Esztertől.

              C3. Czegő György III. (*Csávás, 1843. április 20.-) Balog Esztertől.

              C4. Czegő Zsuzsanna. (*Csávás, 1848. január 19.-) Bába Fekete Mártonné. Lengyel Borbálától.

              C5. Czegő János I. (*Csávás, 1853. május 18.-†Csávás, 1857. február 2.) Lengyel Borbálától.

              C6. Czegő Sára. (*Csávás, 1858. április 21.-†Csávás, 1858. április 22.) Lengyel Borbálától.

              C7. Czegő János II. (*Csávás, 1863. február 13.-) Bába Nyikitáné. Lengyel Borbálától.

.

A1. Czegő György. (-†Csávás, 1808. december 21.-) Θ Dénes Judit. (*1759.-†Csávás, 1808. 1822. április 6.)

 

A1. Czegő György. (*1810.-†Csávás, 1849. április 19.)

 

A1. Czegő János I. Θ Sárkány Salome. (*1790.-†Csávás, 1866. január 17.)

       B1. Czegő János II. (*Csávás, 1819. január 8.-)

       B2. Czegő Anna I. (*Csávás, 1825. augusztus 5.-†Csávás, 1830. előtt.)

       B3. Czegő Anna II. (*Csávás, 1830. szeptember 29.-)

.

A1. Kis József. Θ Czegő Márta. Csávás, 1818. április 14. Esketési tanúk Pápay Elek úr és felesége, Czegő Sándor, Nagy

       Mihály.

 

A1. Czegő Mihály. Θ Simon Sára. (*1794.-†Csávás, 1846. december 25.) Csávás, 1818. július 7.

       B1. Czegő György. (*Csávás, 1820. május 28.-)

 

A1. Székely György. Θ Czegő Zsuzsanna. Csávás, 1820. április 4. [Székely György anyja Székely Imréné.]

        B1. Székely János. (*Csávás, 1823. március 7.-)

        B2. Székely Márta. (*Csávás, 1825. május 23.-)

        B3. Székely Zsuzsanna. (*Csávás, 1828. augusztus 15.-) Keresztszülők Pápay József, Kis Mária.

 

Pápay (temesvári-, alsó-járai-, tordamegyei-, mezőcsávási) családfa

 

A1 Pápay Gergely (temesvári). (*1555. k.-†1607. után), 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Teomeoswar-

i (Temesvári) Pápay Gergelynek[81] valamint Pápay György és Pápay Mózes nevű fiainak címeres nemeslevelet adományozott. (Kiadó: Rákóczi Zsigmond - Gyulafehérvár, 1607.10.07 - nemesség és címer adományozása; adó- és/vagy vámmentesség. Birtok: Torda-Colosvar ucza (Torda). Megjegyzés: címerleírás: temesvári törökök elleni harc, utca Tordán.)

B1. Pápay György (alsó-járai) (*1580.-†1650. k.) 1608-ban (Kolozsvár, 1608.05.01) Báthori Gábor erdélyi fejede-

lemtől nemeslevelet (czimeres) nyert. Adó- és/vagy vámmentesség. 1642-ben Pápay Mózes testvérével  produkált Tordán, bemutatva az 1608-as armálist. A maros-járai czímer: kék mezőben arany koronából növekedő, balra fordított grif kinyújtott jobbjában egyenes kardot tart. Sisakdísz: A pajzsalak. Takarók: kékarany-vörösezüst. 1606-ban, 1610-ben, 1616-ban Tordán városi tanácsos, szenátor volt. 1625-ben esküdt polgár. 1641-ben két adómentes háza volt Tordán.  Pápay György 1646-ban 66. életévében járt, tehát 1580-ban született, meghalt 1650. körül.

B2. Pápay Mózes I. (alsó-járai.) (*1590.-†1665.-1667.) Θ Kún Magdolna (káli). (*1618. k.-†1662.-1667.)

A családfa innen períratok, majd Pápay Páltól (*1760.-†1844.) anyakönyvek alapján levezethető. Pápay Mózes I. Bethlen Gábor 1614-iki adomány levelében a fejedelmi emberek között van, 1638-ban városi tanácsos, szenátor, (egregius, jeles, kiválló Moses Papai) 1614-1653 között többször szerepel királyi emberként különböző fejedelmi parancsok végrehajtásában. 1642-ben Torda város főbírája, 1648-ban alsókománai[82] udvarbíró. 1642-ben György testvérével bemutatta Tordán az 1608-beli armálist. 1642-ben és 1650. november 26-án a kiváló számvevő Pápay Mózes úr említve van. Torda vármegye nemeseinek lustráján részt vett “Papai Moises senior” 1655-ben, akkor kb. 65 éves volt. 1659-ben és 1665-ben Pápay Mózes még élt, hivatalt viselt. [Kún Magdolna (Káli) szülei, Kún János (káli)[83] [84] (*1580. k.-†1647. előtt.) Θ Bercsényi Zsófia. (*1585.-1590. k.-†1647.-1648 ) 1615. Harmadik leányuk Kún Magdolna.] Buksa Ferenc és Sipos Béla III. közös ősei.

              C1. Pápay László. (*1630. k.-†1676. után.) Presbiter: 1676. január 4. Csávás vizitáció. 1667. osztozik testvéré-

                     vel Pápay Péterrel.

                      D1. Pápay Anna. Θ Nagy Lőrincz. (káli.)

                             E1. Nagy József I.

                                    F1 Nagy József II.

                                         G1. Nagy Elek.

                            E2. Nagy György. 1730.

                            E3. Nagy János. 1730.

                    D2. Pápay Judit (alsójárai).Θ Fekete Gergely (nyárádgálfalvi) nemes. (*1655. k.-) [Fekete Gergely apja

                           Fekete Márton.] Buksa Ferenc ősei.

             C2. Pápay Péter. (*1640. k.-†1685. június 19.) Θ Bán Borbála (galambodi). (*1650. k.-†1702. után.) Pápay

Péter és testvére Pápay László 1667. május 14-én Mezőcsáváson osztoznak házhelyeken Pápay Mózes örökségén. A marosszéki hadköteles nemesek és lófők között van említve. Pápay de Alsójára et Mezőcsávás: 1677-ben és 1685-ben Maroszékből Pápay Péter lustrál. 1676. január 4. Csávás vizitáció. Nemzetes Pápay Péter a csávási eklézsia jegyzője, földet adott az iskola mesternek, hogy az legyen lakásának örökös lakóhelye. 1685. Pápay Péter 1 lóval lustrál. [Bán Borbála szülei Bán Mihály I. Θ Csiszár Zsuzsa].

                    D1. Pápay Zsigmond. (*1680. k.-†1745. után.) Θ Győrffi Anna (galambodi) Vizitáció 1712. Mezőcsá-

vás, Pápay Zsigmond adománya az egyháznak. Mezőcsávás. 1730. november 22. és 1731. november 26. Vizitáció. Presbiter. 1745-ben adózott. Mezőcsávás. 1730. november 22. Visitatio Mezőcsávás. Pápay Sigmond és Pápay Ádám potentiose (bíráskodva) a mester házára menvén, ablakait bédöfölték. Csávás. 1731. november 26. Visitatio Mezőcsávás. Nota bene: Pápay Zsigmond (Sigismund) úr suspicióban ejtvén magát, imponáltatott, hogy inquiráltasson (kutasson, nyomozzon) s az inquisitiot producállya előttünk. [Győrffi Anna apja Győrffi Miklós (galambodi)

                       E1. Pápay Péter. (mezőcsávási). (*1714. k.-†1774. február 4. előtt.) 1759. tanú. Az 1770. évi regest-

rumban Pápay Péter, csávási szerepel. 1774. esztendő február 4.[85] olim (egykori) Petri (Péter) Pápay fia Petri (Péter) Pápay. Mezőcsáváson laktak..

F1. Pápay Sándor. (*1742. k.-†1803. január 6.) Θ Fejérvári Mária. (*1750. k.-†1819. augusztus 12.)

      1777-ben adózik, 1789. február 1. presbiter és  curator. Mezőcsáváson lakik.

F2. Pápay Zsigmond. (*1744. k.-†1808. február 18.) Θ Jármi Kata. (*1751.-†Csávás, 1817. április

       6.) 1777-ben adózik. 1795. curator. Mezőcsáváson lakik.

       G1. Pápay Elek. (*1774.-†1853. augusztus 3.) Θ Székely Zsófia. Mezőcsávás. 1799. november

            26. Presbiter volt 1810.-1813. között.

            H1. Pápay József. (*1807. július 15.-)

            H2. Pápay János. (*1812-)

            H3. Pápay Anna. (*1814.-)

      G2. Pápay Mihály, (*1776. k.-†1787. június 22.)

      G3. Pápay Hedviga. (*1788. május 22.-)

      G4. Pápay József. (*1791. december 2.-)

 F3. Pápay Péter II. (*1742.-†Mezőcsávás, 1815. március 30.) 1774. tanú. 1777-ben adózik. Mező-

       csáváson lakik. 1806. presbiter.

       G1. Pápai Borbála (1787. június 12.-)

       G3. Pápai Liza. (1790. március 29.-)

       G4. Pápai Péter III. (1793. február 22.-)

                                F4. Pápay Pál I. (*1760.-†Mezőcsávás, 1844. szeptember 26.) Θ Jármi Mária. Mezőcsávás,

                                      1792. január 12.

G1. Pápay Erzsébet. (*Csávás, 1793 december 7.-)

G2. Pápay Lajos. (*Csávás, 1796. április 11.-†1796. április 26.)

G3. Pápay Eszter. (*Csávás, 1797.-†1797. január 8.)

G4. Pápay Pál II. (*Csávás, 1802. november 3.-)

G5. Pápay Klára. (*Csávás, 1806. január 30.-)

G6. Pápay Elek. (*Csávás, 1807. május 7.-†Csávás, 1880. augusztus 18.) Θ György Sára.

(*1817.-†Csávás, 1852. január 25. után.) Csávás, 1834. augusztus 10. 1852. január 25-én keresztszülők voltak.

        H1. Pápay Albert I. (*Csávás, 1836. november 1.-†Csávás, 1846. előtt.) Keresztszülők: Fe-

              kete György, Fekete Ágnes, Imre Zsuzsanna.

        H2. Pápay Dalma. (*Csávás, 1839. julius 7.-) Bába: László Jánosné.

        H3. Pápay Bálint. (*Csávás, 1839. július 7.-†Csávás, 1878. február 4.) 1. Θ Szász Ágnes.

(*1846. december 19.-) Csávás, 1865. január 21. Elváltak. [Szász Ágnes szülei Szász Mihály és néhai Kis Zsuzsanna] 2. Θ Sóvárosi Katalin.

I1. Pápay Sándor. (*Csávás, 1871. március 2.-)

I2. Pápay Anna I. (*Csávás, 1875. január 31.-†Csávás, 1876. július 13.)

I3. Pápay Anna II. (*Csávás, 1877. október 13.-

H4. Pápay Anna. (*Csávás, 1841. május 8.-†Csávás, 1845. július 26. Meghalt hideglelés-

        ben.)

H5. Pápay Albert II. (*Csávás, 1846. augusztus 20.-) Keresztszülők: Pápay Lajos, Szeke-

         res Borbála, Pápay Karolina. Bába: Nagy Mária. Θ N. N. 1875. február 23.

H6. Pápay Domokos. (*Csávás, 1849. julius 29.-) Θ N. N. 1876.

H7. Pápay István. (*Csávás, 1855. augusztus 22.-)

G7. Pápay Erzsébet (Berta). (*Mezőcsávás, 1812. május 23.-†1876. után) Θ Nagy József II.

       (*1804. július 15.-†1866. február 8.) özvegyember, 1834. augusztus 19.

                                                                                     F5. Pápay László. (-†1817 előtt.) Galambodon lakott.

                                        G1. Pápay Sámuel. 

F6. Pápay Julianna. Θ Tétsi József. 1817. Mezőcsáváson lakik.

F7. Pápay Klára. Θ Nagy László. 1817. Mezőcsáváson lakik.

                             E2. Pápay Ferenc. Pápay Zsigmond apja akarata ellenére vett feleségül egy paraszt  lányt. (leánytest-

                                   vérei is voltak)

                                   F1. Pápay Rebeka. (*1768.-†Csávás, 1841. január 28.) Θ Kis György.1788. november 14. Esketési

                                         tanúk Pápay Mózes és Fekete N.

                    D2. Pápay Sámuel.

                    D3. Pápay Ádám. (*1700 k.-†1759. után.) Θ Jánosi Mária. Csávás. Vizitáció. Presbiter. 1745. összeírás.

                           1759. tanú.

                    D4. Pápay Sára. q Dénes András (bergenyei).

        C3. Pápay Mózes II.

 

 

Sebestyény (folyfalvi) családfa

 

Sebestyények a folyfalvi református anyakönyvekben.

 

A folyfalvi anyakönyvek 1809-től vannak meg, de vannak utalások a régebbi időszakokra is. Néhány fontos adat a Sebestyénekre vonatkozóan.

 

1811-1812 épült a karátsonfalvi (nyárádkarácsoni[86]) református templom Sebestyén Mihály és Farkas Márton kurátorságában.

 

1676. Sebestyény Mihály neve van említve.

 

A1. Sebestyén János I. (*Folyfalva, 1747.-†Folyfalva, 1831. november 6.) ϴ Szabó Mária (pünkösti). (*1767.-†Folyfalva,

       1830. február 15.)

       B1. Sebestyén János II. (*Folyfalva, 1789.-†Folyfalva, 1809. január 22.)

 

A1. Sebestyény István (*1721.-†Folyfalva, 1772. március 2.) Kaszálló rétekkel kapcsolatban említve van Sebestyény István és Gergely Judit.

 

A1. Sebestyén András. (*Folyfalva, 1810.-†Folyfalva, 1864. január 8. A halál oka aszkór. 5 gyermeket hagyott árván.)

1. Θ Balás Sára. (*Folyfalva, 1819.-†Folyfalva, 1845. május 31. A halál oka forró láz) 2. Θ Orbán Rozália. (*1821.-†Folyfalva, 1851. január 9. A halál oka forró láz.) 3. Θ Aszalos Anna. (*Folyfalva, 1826.-†Folyfalva, 1853. november 21. Meghalt szülésben.)

 

A1. Sebestyén Sándor. (*1785.-†Folyfalva, 1848. november 9.)

 

1900-ban még éltek Sebestyények Folyfalván, ezt bizonyítja az egyházi befizetések jegyzéke. 1900-ban egyházi adót fizetett Sebestyény Sándor, Sebestyény József, Sebestyény Lajos,

 

A1. Sebestyény István I. (*1727.-†Mezőmadaras, 1797. július 14.)

       B1. Sebestyény István II. (*1760. k.), Θ Kezcheg  Erzsébet. Mezőmadaras. 1783. november 17.

              C1. Sebestyény István III. (*1794.-†Mezőmadaras, 1864. október 30. 1864 október 30-án meghalt és novem-

ber 1-én temette el helybeli lelkészt Tiszteletes  Sebestyény István Urat Kis Pál harczói ref pap. Sebestyény István 70 éves korában guttaütésben vagyis szélhüdésben hunyt el. Sebestyény István III. utolsó bejegyzése a mezőmadarasi anyakönyvekben 1864 október 23-án volt. Az agyvérzés október 24-én történhetett.) Mezőmadarason lelkész. Θ Görög Eszter. (*1796.-†Mezőmadaras 1871. augusztus 30.) Θ 1818. Folyfalvi Sebestyén István  részt vett az 1848-as szabadságharcban, megvádolták, ki akarták végezni és felesége Görög Eszter 3000 hold birtokáról lemondott, ami Marosszéken, Megyesfalván volt található, cserében férje szabadon bocsátásáért. Az 1849. október 20.-án kelt iratot bekeretezve megőriztük. Ekkor a levél szerint 31 éves házasok voltak. Sebestyény István lelkész volt Mezőmadarason 1828. március 20-tól 1836. március 1-ig, majd 1839. április 16-tól haláláig 1864. október 30-ig. A kezeslevél szövege a következő, az olvashatatlan részeket … jelöli. A szöveget nem Görög Eszter írta, hanem csak aláírta, elég gyakorlatlan kézírással. „Alol irt adom ezen Kezeslevelemet arról, hogy férjem Sebestyén István,  mint Mező-Madarasi ev. ref. pap a Maros-Vásárhelyi …-Királyi … - Kormányzóság által, bizonyos vádak következtében …,…férjemért, mint ártatlan emberért hiszek, 31 éve tőle, hogy nője vagyok, kezességet vállalok megeshető letartóztatása esetében, lekötvén biztosítékul itten Marosszékben, Medgyesfalván lévő összbirtokomra, mely osztályrészemben 3000 három ezer hold jutott, kötelezvén magamra, hogy szabadon bocsátandó férjemet akármikor eléállí- tom, mikor a …Cs. Kir. Kormányzóság parancsolni fogja. Mely ma-gam lekötelezvén tulajdon nevem aláírása által megerősítve kiadom Mező-Madaroson. 26. oct. 1849. Aláírva: Görög Eszter, Sebestyén Istvánné. Mai napon tiszteletes Sebestyén István Úr nöje Görög Eszter Asszony mielőttünk is megjelenvén, hogy a fenn irt kezesség vállalást nekünk tett jobb keze aláírása mellett mindenekbe elismerte, mégpedig úgy hogy a fenn említett ösi fekvő jószágát oly formán közölte, hogy az elé nem állítás esetében a Cs. K. Kormányzóság az illő büntetést mint valóságos tiszta adóságot felvéte- lezhessék.  Mint ezekről igazságot bizonyítottuk. Mező Madarason October 26 napján az 1849.-ik esztendőben. Só Váradi Nagy L. József, Nemes Maros Szék tábla bírája és tanúként ifj. Szekeres János.” Két pecsét is van az iraton. A Szekeres család 1579 óta Mezőmadarason élt.[87]

                    D1. Sebestyény Károly. (*1818. -) Θ Balás Sára. (*1820.-) 1839. december 20. [Balás Sára szülei Balás

                           Mihály és Babos Kata.]

                           E1. Sebestyény Borbála. (*1840. július 31.-) 

                           E2. Sebestyény Zsuzsanna. (*1842. április 22.-)  

                    D2. Sebestyény Julianna.  (*1826. k.-) Θ Somogyi Béla, császári királyi hadnagy.

                           E1. Sebestyény Moricz. (*Marosvásárhely, 1854. szeptember 16.-)

                           E2. Sebestyény Rozália. (*Marosvásárhely, 1856. szeptember 18.-)

                    D3. Sebestyény  Lina. (*1830.-†1865. augusztus 21.-)

                    D4. Sebestyény Karolina. (*1831. január 12.-) Konfirmált 1844-ben.

                    D5. Sebestyény István IV. (*1833. augusztus 18.-†1873. szeptember 22.) Θ Nagy Klára (*Mezőmadaras,

1839. augusztus 9.-†1875. után.) Θ 1859. március 14. [Nagy Klára szülei néhai Nagy György és Váradi  Ráchel.]

                          E1 Sebestyény Karolina. (*1859. január 28.-)

                          E2. Sebestyény István. (*1860. szeptember 16.-) Keresztszülők Szekeres István és felesége Nagy Júli-

                               ánna.

                   D6. Sebestyény Rozália. (*Mezőmadaras 1836. május 10.-†Sajóudvarhely, 1891. október 28.) Θ Szénásy

András. Nagyváradi és páncélcsehi. Finánc főfelűgyelő. (*Ceglőtelke[88], 1830.-†Sajóudvarhely, 1906. május 21.) 1854. december 26.

                          E1. Szénásy Róza. (*Mezőpanit. 1855. február 5.-†Budapest, 1905. október 6. Temette 1905. október 8-

án Sajóudvarhelyen Csejdi István. Jakab Ödön márványsírt építetett a család birtokán a dombon, ahogy Somkerék felöl bejövünk Sajóudvarhelyre. 2014-ben a sír még jó állapotban volt. A többi ősünk, rokonaink a márványsír mellett vannak eltemetve jeltelen sírokban.) Keresztszülő: Nán Sándor, császári királyi pénzügyőr felügyelő. Szülésznő Gál Istvánné, Pete Anna. Keresztelő pap Décsei János. Θ Jakab Ödön. (*Vadasd, 1854. július 26.-†Budapest, 1931. március 5. Keresztelés, bizonyságot tettek: helybeli vadasdi református pap Péterfi Elek és neje Wiski Juliánna Asszony. Öreg aszony (Bába) Simon Zsigmondné). Költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924.). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott.Sirja a Kerepesi temetőben van, védett sír: 46-1-13: Jakab Ödön (költő, író, irodalomtörténész, az MTA tagja) 1854-1931. Sirverse: „Ott születtem a hegyvidéken, A hegyi dalt még most is hallom, Vándorolni a hűs fuvalmon.” Jakab Ödön 1907-ben újra megnősült, felesége d’Aiguemorte Bornand Clara Mária volt.

[Jakab Ödön szülei Jakab István (*Vadasd, 1795. szeptember 30.-†Vadasd, 1865. január 9. Meghalt vízkórságban.) Θ Nagy Mária (vajai) (*Székelyvaja, Marosmegye, 1823.-†Vadasd, 1907. január 11. A halál oka végelgyengülés. Anyakönyvi szám: Vadasd,  1/1907. Gyulakutai anyakönyvelőség 12/1907.)  Székelyvaja, 1849. július 6. Nagy Mária Káposztásszentmiklóson született Nagy János és Fehérvári Borbála gyermekeként. Nagy Máriát gyászolták a halotti értesítő alapján fia Jakab Ödön, unokái Jakab Berta, özvegy Henter Jánosné és Jakab Iduna[89]. Jakab Iduna (-†1923. június 12.) Θ Kovács Győző vadasdi református tanító, göcsi birtokos (*1885.-†Vadasd, 1915. október 5.) Vadasd, 1908. szeptember 29. Két gyermek Kovács Gyula (*1914.-†Vadasd, 1915. december 19.) és Kovács Iluska) Nagy Mária özvegy volt, első férje: Pető Benjamin. q Nagy Mária. (*1823.-) Káposztásszentmiklós, 1841. január 24. [vajai Pető Benjamin apja néhai nemes Pető Ferenc, Nagy Mária 18 éves és apja Nagy János.] Nagy Máriának az első házasságából született egy leánya, Pető Rozália, aki Kolozsváron volt tanárnő. Jakab István is özvegy volt. Jakab Ödön testvére volt Jakab Árpád (*Vadasd, 1860. március 9.-†Erzsébetváros, 1893. március 2.) királyi törvényszéki aljegyző. Θ Szentpéteri Anna. 1886. Jakab Árpád leánya Jakab Iduna. 1889. április 27-én születtek Jakab Árpádnak Jakab István és Mária ikrek, akik csecsemő korukban meghaltak.]

[A Jakab család Vadasdon élt az 1600-as évek elejétől. Ezt bizonyítja: az 1636-os lustrában Jakab Mihály[90], az 1685-ös lustrában Jakab Gáspár és Jakab György[91], az 1693-as vizitációban Jakab György[92] szerepelt. Az 1697. január 20-i vizitációban Jakab György presbiter és vadasdi Jakab Anna[93], van említve, aki backamadarasi Botos Mihály mátkája, de Jakab Annát a mátkasági kötelezettsége alól felmentették. 1711-ben Vadasdon a lustrában Jakab György[94] , Jakab Dániel[95] , 1712-ben, mint szabad ember Jakab János, nyomorék, Jakab György, Jakab Dávid[96] , 1721-1722-ben Jakab Mihály[97], lófő neve van említve.]

E2. Szénásy Berta. (*Mezőmadaras 1861.-†Sajóudvarhely 1931. augusztus 4.) Θ Fekete Albert I.

(*Bethlen, 1863. szeptember 30.-†Sajóudvarhely 1908. augusztus 24.) Θ Sajóudvarhely, 1892. augusztus 30.)

 

Bán (galambodi) családfa^{[98] [99])}

 

A1. Bán Miklós I. (*1580. k.-†1633.-1634. k.) Θ Nagy N. (*1585. k.-†1635. után) A Bethlen Gábor fejedelem által el-

rendelt 1614-es lustra során számba vettek között Galambodon Bán Miklos is szerepel, puskás gyalogos katona, mint pedites pixidariusok (gyalogos katonák) kapitánya (ductor)[100]. 1632. szeptember 20-án nemességet szerzett. 1632. szeptember 30-án armálist (nemességet) és a galambodi házára adómentességet nyert I. Öreg Rákóczi Györgytől. Felesége özvegy és 1635-ben még élt. 1602-ben Bán János Galambodon, mint szabad székely van említve.[101]  Bán Miklós I. és Bán János közötti rokoni kapcsolat nem volt megállapítható.

        B1. Bán Mihály I. (*1619.-†1685. -1697. május 11.), galambodi nemes. 1. q Szengyel Zsófia. (donatarius nemes-

bői, gyermekei: C1-C4). 2. q Csiszár Zsuzsa.[102] (*1630. k.-†1702. február 8. előtt). (ölyvesi gyermekei: C5-C8). Első feleségétől 1 fia és 3  leánya, második  feleségétől 3 fia és 1 leánya született, 1 fia nem tudni kitől született C9.

[Szengyel Zsófia (Sófia) apja Szengyel Benedek, 1650. akinek apja Szengyel Bálint, akinek apja Szengyel Lukács.[103]] 1679. május 29-én tanúskodik Damakos Tamás ügyében, ekkor 60 éves.[104] I. Rákóczi György parancsára 1635-ben újra összeírják a székelyeket, a fejedelem lustrális könyvében van írva: Primipili: Nagy Marton deficit (nem volt örököse), örökségét Ban Mihaly (Bán Mihály) „biria, penzön uötte megh és Véris uolt hozzá"[105] (tehát Nagy Márton örökségét Bán Mihály bírja, pénzen vette meg és vér, tehát rokoni kapcsolat is volt hozzá. Bán Mihály ekkor 16 éves, kiskorú, így lehet, hogy egy másik Bán Mihályról van szó. Elképzelhető, hogy Nagy Márton leánytestvére volt Bán Mihály édesanyja.[106] Recentes (új) között említve van Nagy Mihály, (Nagy Mártonnal való kapcsolata nem ismert) öröksége nincs, fiai Nagy János 4 éves és Nagy Istok fél éves. 1635. november 24–27. az I. Rákóczi György által tartott lustra idején 16 éves, anyjánál lakik, tehát édesanyja még él, de apja Bán Miklós obyt, már elhunyt. [107]  Az említett két forrás alapján egyértelmű, hogy Bán Mihály 1619-ben született. 1632 április 15-én Udvarfalván (Maros-Torda vm. Marosi felső járás) az udvarfalvi fogott („kötött") bírák (iudices arbitri) között van. 1636. május 14-én a koronkai táborban ismét lustrára állnak a marosszéki székelyek, Toldalagi Mihály széki főkapitány számlálóbiztosa Galambodról 8 lófőt számlált, köztük Ban Mihalyt (Bán Mihályt). 1685-ben június 19-én Megyesfalva mellett fekvő ún. Matyó Réten lustrál 1 lóval. Bán Mihály 1685-ben 66 éves volt.   

              C1. Bán Miklós. (*1652. k.-†1702. után.) 1685. június 19-én Megyesfalván lustrál.

                                                        D1. Bán Mihály. (1727.) q Kendeffi Krisztina (Erzsébet, Anna) (malomvizi) [Kendeffi Krisztina szülei

 Kendeffi Gábor és vargyasi Dániel Éva, 4 leányuk volt.]

                                                  D2. Bán György Θ Máthé Rebeka (havadi). Bán György özvegye Máthé Rebeka már férjnél levő leányai-

val együtt productiora szorítva bemutatta Kolozsvárt az 1632. szeptember 20-án kelt Bán Miklós nemeslevelét eredetiben, s több más okmányt. Ezek alapján ac productionális forum mezőkövesdi Ujfalvi János, marosszéki alkírálybíró elnöklete alatt 1771-ben 1143.sz. alatt hozott Deliberatumot (ítéletet, határozatot) és a producenseket törvényes és kétségtelen nemeseknek ítélte. Az ítélet indoklásából kiderül, hogy hogy Bán Miklós fia Mihály új aramálist nyert, továbbá Bán Mihály és fia Bán Miklós 1685-ben a Megyesfalva mellett fekvő úgynevezett „Matykó Rét”-en tartott mustrán jelen voltak. 1722. június 17-én két nagybátyjával Bán Sámuellel és Bán Lászlóval a galambodi község megbízottjaival csereszerződést kötnek. (Hiteles kivonat a lustra könyvből a Dózsa család levéltárában) A Bán család címere: kék pajzsban fészkében ülő három fiát vérével tápláló pelikán. Sisakdísz nincsen. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. 1771-ben Bán György leányai már mint fiú-leányok szerepelnek, tehát 1771-ben már a galambodi Bán család fiú ágon kihalt. 

                         E1. Bán Borbála. q Pápay László (csávási).

                         E2. Bán Erzsébet. q Kovács János.

                         E3. Bán Rebeka.

                         E4.  Bán Zsuzsa. q Dési Gábor.

C2. Bán Erzsébet. (1702.) q Boros Gergely (szentgericzei).

C3. Bán Zsófia. q Kerekes Mihály. (galambodi).

C4. Bán Anna. (1702.) q Magyari Mihály (mikházi).

C5. Bán Ferenc. (1697, 1702.) 1697-ben Vajda-Szentiványban lakott.

C6. Bán Sámuel (1697, 1711, 1722.) Galambodon lakott, Felében jobbágyai voltak. q Székely Zsuzsa. (póka-

keresztúri) A vizitációs jegyzőkönyvek alapján Bán Sámuel és testvére Bán László között vita támadt. „303-304. Galambod. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Galambodiensis 26. Novembris, pastore reverendo domino Samuele Beczei. Deliberatum Sanctae Visitationis: Nemzetes galambodi Bán Sámuel és Bán László uramék őkegyelmek s mind a kettőnek feleségek között templombeli sessiojok iránt nagy controversia, megolthatatlan tűz és atyafiságos szeretettel meg nem edgyező gyűlölet támadván, közönségesen minekünk is visitatoroknak nem kicsi örömünkre lett volna, hogy ha őkegyelmek magok között ezt a nagy tüzet lecsendesíthették volna és emberi gyarlóságból, természeti erőtlenségből inkább, mintsem elszánt szándékból inopinate származott vétkes indulattyoknak mind a két részről az isteni kegyelem által meggyőzőji levén, minden dolgokban mint atyafiak, mind magoknak megbántódása, s mind pediglen másoknak is megbotránkoztatása nélkül edgyetérthettenek volna. De őkegyelmek magok indulattyokkal nem bírván, azt a nagy jót nem cselekedhették. Melyre nézve a Szent Visitatio is maga interpoisitiojával őkegyelmek között egyebet nem használhatott, minthogy az scandalum az Isten házából tollálódnék, és ezután minden botránykozás, virgás és veszekedés nélkül tudna őkegyelmek közzül kiki a templomban egyenként a maga sessiójára menni, taliter deliberált: 1. Minthogy  Bán László uram az atyafiak között legkissebb és őkegyelme maradt az ősben, a templomban is az őkegyelme felesége ősse után járó székit observállya és azhol eddig ült Bán Sámuelné asszonyommal őkegyelmével edgyütt, most már azt ne praetendállya, maradgyék meg a maga sessiojával, melly is a templomban a cathedra mellett első sessio. Bán Sámuelné asszonyom is ne aspirállyon másuvá, hanem amely székben eddig járt, ezután is járjon oda, mellyet is a familianak megszaparadásokért csináltatott volt idvezült Bán Mihályné asszonyom, az őkegyelmek mostoha anynya, et perpetuo jure possidendo hagyott a menyének, Székelly Susánna asszonynak, amint Bán Sámuel uram őkegyelme maga mondgya, mellyet hitivel is kész doceálni. Hogy peniglen ezen deliberatumunk in suo talo megmaradna és híjában haszontalanul ne láttattnék iratni, míg még közönségessé nem tetetődött volna, ex ambarum partium litigantium consensu, ezen deliberatumnak töttük 40 forint vinculumát, melyről őkegyelmek minekünk kezeket is beadák sub hac conditione, hogy valamellyik fél ezt a deliberatumot, vel in parte, vel in toto bontogatni s bontogatni akarván, elsőben tartozzék a megemlített 40 forintokat a meg nem álló fél a megálló félnek in paratis deponálni, annakutánna osztán uberioris revisionis gratia, ezen causat in suo competenti foro előadni, azt defendálni és újjab judiciumot venni.”

                      D1. Bán Sára. q Somkereki Sámuel (Dávid)

                      D2. Bán Erzsébet. (-†1749. március 27. Meghalt mint özvegy.[108]) q Jármi  György I. (magyardellői) 

                             E1. Jármi György II. q Harsányi Borbála.

                                    F1. Jármi Karolina. q Dózsa  Dániel I.

                                          G1. Dózsa Dániel II. q Egyed Eszter, Dózsa Dániel unokatestvére.

                                                 H1. Dózsa András cs. és k. kamarás és kolozsvármegye alispánja, így került a Bán család

                                                       levelei a Dózsa levéltárába.

                                   F2. Jármi Polixena. q Egyed Sándor.

                                          G1. Egyed Eszter. q  Dózsa  Dániel II, Egyed Eszter unokatesvére.

                                                  H1. Dózsa András, császári és királyi kamarás és kolozsvármegye alispánja. Így kerül-

                                                         tek a  Bán család levelei a Dózsa család levéltárába.

                 C7. Bán László, (1697, 1711, 1722.) 1697-ben Mezőcsáváson jobbágyai voltak. q Kovács Anna (ilyei[109]).

C8. Bán Borbála (*1665. k.-†1702. után) (1697, 1702.) q Pápay Péter I. (mezőcsávási) (*1645. k.-†1685 jú-

nius 19.) Bán Borbála, Pápay Péterné édes testvéreivel Bán Ferenccel, Bán Sámuellel és Bán Lászlóval 1697. május 11-én osztoznak Szentkereszturon lakó lakó szentgeliczei Patkos Gergely és Galambodon lakó Győrffi György nemes személyek előtt. (A galambodi Győrffi család is egyeneságú őseink között található, ugyanis Pápay Péter és Bán Borbála fia Pápay Zsigmond, (*1680. k.-†1745. után) akinek felesége galambodi Győrffi Miklós leánya Győrffi Anna. Pápay Zsigmond fia Pápay Péter II. (mezőcsávási) (*1714. k.–†1774. február 4. előtt), akinek a fia Pápay Pál (*1760.-†Csávás, 1844. szeptember 26. Mezőcsávási anyakönyvek alapján.) Az okmányban meg van nevezve édesanyjuk néhai Bán Mihályné, Csiszár Zsuzsa. (Dózsa cs. levéltára) Bán Borbála, Pápay Péterné 1702. február 8-án újra osztozott Bán Miklós és Bán Erzsébet, Boros Gergelyné féltestvéreivel és Bán Anna, Magyari Mihályné, Bán Ferenc, Bán Sámuel és Bán László édes testvéreivel. Bán Borbálának Vajda-Szentiványban (Maros-Torda vm. Régeni alsó járás) is voltak jobbágyai.

                 C9. Bán Mihály. (1711.) nem tudni, hogy melyik feleségétől.

 

Kempelen Béla 1. kötet: Bán (galambodi). Kihalt székely család. Czímeres nemeslevele 1632. szept. 30. kelt. Czímerpecsétje 1726., 1733., 1741-ből a gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában. – Czímer: kék paizsban fészkében fiait vérével tápláló pelikán; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Magyarország címeres könyve. (Liber armorum Hungariae) I. Baán de Galambod. 39. T. 7. Baán Sámuelnek 1733. évben használt c. p. után. Gróf Teleki n. lt. Teleki Sándor oszt. 1733. évi 397. sz.

 

Győrffy (galambodi) család

 

Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

1701. Harsányi János járásához tartozó falvak lakosságának összeírása. Possessio, Galambad. 70 old. Eörökséges vonó marhájú szabad rendek: Győrgyfi György, Győrgyfi Mihály. (1710-ben már Győrfi Mihály)

1710 október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. 127 old. Galambodiak. Nemesek: Györfi Mihály.

1711. junius 13. Marosszéki nemesek, lófők és darabont rendű székelyek összeírása Iszlai Péter uram processusa. 148. old. Galambod. Egyházi szabad rendek. Győrfi Zsigmond, Győrfi Mihály.

1712. február 4-7. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizetőinek összeírása. Galambod 176-177 old. Nobiles: Győrfi György, Győrfi Mihály.

1713. szeptember 29. Marosszék észak-nyugati részén lakó élő lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. 284-287. old. Pagus Galambod. Primipili: Györgfi György,

 

Jármi (szolnoki és magyar-déllői) család

 

Pápay Pál I. (*1760.-†Csávás, 1844. szeptember 26.) Θ Jármi Mária. (*1770 k.-a csávási anyakönyvekben haláláról nincs adat) Θ Csávás, 1792. január 12. Jármi Mária őseit a szakirodalomban nem találtam meg, de ismert, hogy Jármi  Ferenc I. nagyváradi alkapitány. (†1651.) Mezőcsáváson birtokot szerzett és a Jármiak így kerültek Mezőcsávásra. Valószinű, hogy Jármi Mária Jármi Ferenc I. leszármazottja volt 5 generáció múlva.

Jármi család. (Szolnoki és magyar-déllői.) A magyarországiak szolnoki, az erdélyi ág magyar-dellői előnévvel élnek. Jármy család címere: Kékben, zöld alapon ágaskodó, nyakán nyíllal átlőtt vadkecske. Sisakdísz: növő pajzsalak. Takarók: kékarany, vörösezüst.[110][111]

Jármi család. (Szolnoki és magyar-déllői.)[112] Eredetileg Szatmár vármegyei Jármi helységből veszi származását. Már 1329-ben birta a szatmármegyei Jármi helységet, mely tőle Jármi-telekének neveztetett.  1401-ben Jármi Mihály Miklósnak fia rokonaival tanúvallatást tétetett, hogy Jánoki Kántor Péter Jármi helységnek erdejét levágatta. 1414-ben is az egész helységet a Jármi család bírta. Már 1429-ben látjuk, hogy a Csaholyiak királyi adomány mellett iktattatván be, az ős birtok megoszlott. 1449-ben Jármy László Tyukodon részt kap kir. adományban. 1516-ban Jármi Balás Jármi helységben egy nemes udvarhelyre új királyi adományt szerez. 1551-ben Jármi Barnabás részét annak magvaszakadtán Apátfalvy András nyerte királyi adományban.  A család jelenleg több ágakra oszolva, Bihar, Mármaros, Szatmár vármegyékben, sőt Erdélyben is él. Az erdélyi Jármy  ágazat: Az erdélyi ág a XVI. században szakadt be, és Báthori Zsigmondtól adományul kapva Springet, Erdőalyját, ott megtelepedék. Előbb Sövényfalváról irák előnevüket, majd Jármi Miklós (1630.) a magyar-dellői praedicatumot kezdé használni, a Maros mentén fekvő ily nevü birtokáról. De azért a két országbeli család a rokonságot fentartá.

 

Kun (káli) családfa

 

A káli Kún családnak kiterjedt irodakma van[113], ezért csak az egyeneságú ősök családfáját ismertetem.

 

A1. Kún Mátyás I. (káli). Az első ismert ős, (*1520. k.-†1591. k.)  Említve 1544. 1547. 1566. 1573. 1574. 1590. q

       Toldalaghi Magdolna (gáldtői) (*1522. k.-) 1547.

       B1. Kun Benedek. (*1548.-†1592. előtt) q Székely Zsuzsa. (*1555. k.-). 1566 körül kb. 18 éves volt, amikor a II.

János király (1540-1570) hadjáratában részt vett, a törökök elleni 1566-os harcokban. A székely főemberek névsora, kik II. János király hadában híven szolgáltak. Kelet nélkül. (1566. július 11. elött.) Maros Zekreol (Marosszékről) Kwn Benedek. 1548. körül születhetett, mert 1566-ban 18 éves volt. A különböző Székely Oklevéltárakban 1570. 1571. 1573. 1574. 1575. években neve szerepel. Szolgálataiért Berekersztúron és Iklandon birtokot kap. Az Iklandi birtokkal kapcsolatban pereskedés volt. Nagyernyei Sikó Pál és társai jelentése János Zsigmondhoz, hogy György Pált és Balázst iklandi és székesi székely birtokaikba beiktatták s az ellenmondó káli Kun Benedeket 1570. október 15-én törvénybe idézték.[114] 1571. márc. 2. Székelyvásárhely[115]. II. János király az iklandi és székesi székely örökségeket iklandi György Pálnak és Balázsnak a Pált illető házzal együtt visszaítélvén s a tárgyaláson (1570. október 30-án) meg nem jelent alperes káli Kun Benedeket birságon marasztván,— nagyernyei Székely Ferencnek és társainak meghagyja, hogy az említett székely örökségeket és házat nevezetteknek adják vissza, a Kun Benedek ingó, esetlég ingatlan javaiból pedig a birság erejéig vegyenek eleget.  Báthori István erdélyi vajda (1571.-1586.) 1571. június 10-én elismeri támogatását. Kun Benedek Gyulafehérvárt 1575. október 9-én kelt iratban így szerepel: a hűséges, becsületes, serény: Fidelibus nostris egregiis et agilibus Benedicto Kun de Kal.[116] 1592 – Koczkány Márton kéri perköltségeit az elhunyt Kun Benedek fiain, úgymint Kun Gáspár, Kun Benedek, Kun János, Kun Mihály és Kun László. Kun Benedek tehát 1592. előtt meghalt.

              C1. Kun János. (*1580. k.-†1647. előtt) q Bercsényi Zsófia. (*1585.-1590. k.-†1633. k. Eltemették Kun Bor-

bála leánya, Simény Gáborné, (sárdi) mellé, a káli régi templomban, amely alatt a földesúri Kún-család sírboltja volt[117].), Θ 1615. Három leányuk született, Borbála, Zsuzsanna és Magdolna.  Basta védőlevele Káli Kun János részére, Dévai tábor, 1603. szeptember 14.[118] 1609 09 12. birtokadomány, kiadó: Báthori Gábor 1614-ben. Birtok: Kal; Szentmarton; Vadad; Czinuas; Izlo; Czikfalua (Marosszék). Utaló: ti: Senniei de Kissenie Pongrác és Petki de Ders János tanácsosok, székelyföldi fejedelmi biztosok. Megjegyzés: székely jobbágyok. konfiskált jobbágyok visszaadása. Bethlen Gábor fejedelemsége idején a legtöbb jobbágyot tartó primorok között található. Bethlen Gábortól 1626. június 8-án birtokadományokat kapott, kiállítva Gyulafehérvárt. 1634. május 22-én Rákóczi György nemességet és címert adományoz Kun de Kal Jánosnak. Primorok és jobbágytartók az 1614-es lustra alapján: Primorok és jobbágytartók Marosszéken: Kun János Csávás: 12, Bözöd 2,  Menes 2, Székes 2, Iszló 1, Vadad 6, Kál 24, Szentmárton 6, Chykfalva 3, jobbágy. 9 községben 58 jobbágya volt. Marosi Marticula. 1687.  118. old. Kál. 1640. Templom örökségei. Kun János. 

                      D1. Kun Magdolna. (*1618. k.-†1662.-1667.), Θ Pápay Mózes. (*1590. k.-†1665.-1667.).

                             E1. Pápay László.

                                   F1. Pápay Borbála (vagy Anna), Nagy Lőrinczné (kaáli).

                                         G1. Nagy József I. (kaáli).

                                                H1. Nagy József II. (kaáli).

                                                       I1. Nagy Elek (kaáli)..

                                  F2. Pápay Judit. q Fekete Gergely. (Buksa Ferenc ősei anyai ágon)

                            E2. Pápay Péter I. (mezőcsávási) (*1645. k.-†1685 június 19.) q Bán Borbála (*1665. k.-†1702.

                                   után) (Sipos III. Béla ősei anyai, Fekete ágon)

                                   F1. Pápay Zsigmond. (*1680. k.-†1745. után.) Θ Győrffi Anna (galambodi)

                                         G1. Pápay Péter. (mezőcsávási). (*1714. k.-†1774. február 4. előtt.) 

                                                 H1. Pápay Pál I. (*1760.-† Mezőcsávás, 1844. szeptember 26.) Θ Jármi Mária. Mező-

                                                       csávás, 1792. január 12.

                                   F2. Pápay Sámuel

                                   F3. Pápay Ádám.

                                   F4. Pápay Sára. q Dénes András.

 

Székely (nagy-ernyei)családfa [119] [120]

 

A1. Ernyei Elek.[121]

      B1. Székely Péter (nagyernyei). (-†1453. október 13. előtt)  Θ N. Veronika. (-†1453. október 13. után)

            C1. Székely Ilona.

            C1. Székely Pál. 1453-1471. között említik a források.

                   D1. Székely Bernát. 1499-1515. között említik a források.

                          E1. Székely Máté. (-†1577 előt.t) Θ Barcsay Anna. (-†1577. után)

                          E2. Székely Gáspár. Def.

                          E3. Székely György. Def.

                          E4. Székely Ferenc. (-†1574 előtt.) Θ Nyujtódi Dorottya. (-†1585. körül.) (2-ik Θ Bornemissza János.

                          E5. Székely János. (-†1574–1577.)  Θ Deső Magdolna. (-†1577. után.) Birtokok Marosszéken Nagy-

                                ernye, Csejd, Kebele és Szentiván és  Csíkszentmártonban.   

                                F1. Székely Anna. Θ Koczkány Márton. (-†1596.)

                                F2. Székely Zsuzsanna. (*1555. k.-) Θ Kun Benedek (káli). (*1548. k.-†1590-1620. között)

                                     (Sipos III Béla, Buksa Ferenc és Mihalik Béla Vilmos közös őse)

                                     G1. Káli Kun Gáspár.

                                     G2. Kun Benedek (káli). Marosszéki főkirálybíró. Θ Huszár Borbála. (brenhidai). (Mihalik Bé-

                                            la Vilmos ősei)

                                     G3. Kun János (káli).(*1580. k.-†1647. előtt) Θ Bercsényi Zsófia. (*1585-1590. k.-†1647. után

                                           1648. k.) Θ 1615.  

                                           H1. Kun Magdolna, (*1618. k.-) Θ Pápay Mózes. (*1590. k.-†1665.-1667.).

                                                  I1. Pápay László.

                                                       J1. Pápay Borbála. q Nagy Lőrincz.

                                                       J2. Pápay Judit. q Fekete Gergely. (Buksa Ferenc ősei anyai  ágon)

                                                  I2.  Pápay Péter.

                                                       J1. Pápay Zsigmond. (*1680. k.-†1745. után.) Θ Győrffi Anna (galambodi).

                                                            (Sipos III. Béla ősei anyai, Szakács-Fekete ágon.)

                                                       J2. Pápay Sámuel

                                                       J3. Pápay Ádám.

                                                       J4. Pápay Sára, Dénes Andrásné.

                                   

Bercsényi (székesi, gróf) családfa

 

A1. Bercsényi László. [122]  [123] (*1495. k.-†1548.-1549. február 24.). q Hobordanecz (vagy Habardanacz, Habardanczy)

Cecilia. [Domina Cecilia, Cecilía úrnő, apja Hobordanecz Márk.] 1544. A családnak legelső őse Bercsényi  László,  kitől a leszármazást oklevélileg ki lehet mutatni. II. Lajos király (1516-1526) udvarnoka (aulae regiae familiaris) a királyi udvarban, 1525-ban. 1531 és 1547 között többször van oklevélileg említve, mint birtokos Hontban és Barsban. II Lajos halála (1526. augusztus 29.) után végkép visszavonult az udvartól, megházasodott, és Hont, Bars, Nyitra megyékben szerzett jószágain csendesen, családjának élt.        

        B1. Bercsényi Imre. (*1529. k.-†1583. k.) q Saárossy Zsófia. (*1530. k.-†1595. k.) (2. q Pekry István (pekro-

vinai) 1589. után.). Nyughatatlan ember, a Zápolya párthozcsatlakozik, anyja halála után két nővérével a birtokon megosztozott, így a birtokok fele juthatott rá, a maga osztályrészeit Hontban és Barsban eladta vagy elzálogasította s magát lovagmódra jól felszerelve néhány fegyveresével elindult, először Tiszántúlra, majd onnan 1560-ban Erdélybe ment, ahol akkor II János volt a választott király. 1577. január 6.-a után Bercsényi Imre Székesről írta előnevét, és később gr. Bercsényi Miklós a híres kurucz fővezér a Székesi előnevet használja hivatalos kiadványaiban. Bercsényi Imre Székesen, mint rendes lakóhelyén családi kápolnát építetett.  A család ekkor lett székely család Marosszéken. Székesről származik tehát a híres Bercsényi család, udvarházuk és sírboltjuk a falutól délkeletre a Kápolnadombon állt. [Saárossy Zsófia szülei Saárossy István (kis-sárosi) q  Tholdy Anna (nagyfalussi)]

               C1. Bercsényi László. (*1564. k.–†1599. k.) q Baládffy Borbála.  [Pekry Gábor bihari főispán, váradi főka-

pitány és hat székely szék főkapitányának fiatal özvegye volt Baládffy Borbála, szülei Baládffy Kristóf q Thomory Erzsébet.]

                      D1. Bercsényi Zsófia (*1593. k.-†1633.) q  Kún János (káli). (*1580. k.-†1635. után) 1615. k.

                             E1. Kún Magdolna (káli). (*1618. k.-). q Pápay Mózes (*1590. k.-†1665.-1667.).

 

 

Tholdy (nagy-szalontai, fekete-báthori és nagyfalusi) családfa

 

A1. Tholdy László I. [124] [125] [126] (-†1459. előtt, 1.) 1422–1433 1446-ban Hunyadi János debreceni tisztje. Θ Marhatfy

       Potenciána.

       B1. Tholdy László II. (nagyfalvi, Bihar megye)

              C1. Tholdy Lukács. (*1480. k.-) 1534. Máramarosban él. Θ Bethlen Jusztina. (*1490.-) [Bethlen Jusztina

szülei Bethlen Gergely (*1448.-†1500.) q Erdélyi Judit (somkeréki) Erdélyi Judit szülei: Erdélyi István alvajda és görgényi várnagy q Majos Anna (dárai). Majos Anna apja Majos István.]

                       D1. Tholdy Anna (nagyfalussi). (*1522. k.-) Θ Saárossy István.

                              E1. Saárossy Zsófia. (*1530. k.-†1595. k.) q Bercsényi Imre. (*1529. k.-†1583. k.)  

      

A Thomory (szucsáki) családfa[127]

 

A1. Thomory István alvajda. (1514.) Θ Mike Ilona.

       B1. Thomory Demeter (szucsáki). Thomory Istvánnak legifjabb fia Demeter Szucsákot birta és innen írta előne-

              vét.

              C1. Thomory Pál.

                     D1. Thomory Kristóf. Θ Kozárváry Zsófia.  

                             E1. Thomory Erzsébet. Θ Baládffy Kristóf. 

                                    F1. Baládffy Borbála. 1. Θ Pekry Gábor. 2. Θ Bercsényi László (székesi).    

                                          G1. Bercsényi Zsófia. Θ Kún János (káli).

 

Bethlen (iktári és bethleni; gróf) családfa[128][129]

 

A1. Bethlen János. (Említve 1397., 1427. előtt.) q Czikó Ilona (pomázi).

       B1. Bethlen Antal. (Említve 1414.-†1468. -1472.)

             C1. Bethlen Gergely. (Említve 1448.-†1500.) q Erdélyi Judit (somkeréki) [Erdélyi Judit szülei Erdélyi Ist-

                   ván (somkeréki) q Majos Anna (dárai)]

                    D1. Bethlen Jusztina (1490-) Θ Toldi Lukács.

                           E1. Toldi Anna. Θ Sárossy István.

                                  F1.  Sárossy Zsófia. Θ Bercsényi Imre.

 

A Szénásy (nagyváradi) családfa[130] [131]

 

A1. Szénásy Miklós[132]  (-†1526-ban Mohácsnál esett el).

       B1. Szénásy Imre. Említve. 1636–1556. Θ Ibrányi Zsuzsa (váradi).

             C1. Szénásy Péter. Említve 1570–1590. Pest vári kapitány. Θ Ráskay Anna.

                    D1. Szénásy András I. 1631. Θ Komjáthi Orsolya.

                            E1. Szénásy András II. (-†1683. augusztus) Θ Pap Erzse (szathmári) (1654–1683).

                                  F1. Szénásy András III. 1683. 1720–1724. Dobokai alispán. Θ Nagy Bora (pócsai).

                                        G1. Szénásy András IV. 1763–1771. Dobokai szolgabiró. Θ Várady Bora.

                                               H1. Szénásy András V. 1760. szolgabiró. 1771. törvény széki ülnök.

                                                      I1. Szénásy András VI.

                                                            J1. Szénásy András VII.

                                                                  K1. Szénásy András VIII. (*Ceglőtelke, 1830.–†Sajóudvarhely, 1906. május

21.) Θ. Sebestyény Rozália. (*Mezőmadaras 1836. május 10.–†Sajóudvarhely 1891. október 28. ) 1854. december 26.

                                                                          L1. Szénásy Berta. (*Mezőmadaras 1861.-†Sajóudvarhely 1931. agu-

sztus 4.), Θ Sajóudvarhely, 1892. augusztus 30. Fekete Albert I.  (*Bethlen 1863. szeptember 30.-†Sajóudvarhely 1908. augusztus 24.). Sajóudvarhely, 1854. december 26.

 

 

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) I. 1692-1724.

Feldolgozta: Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Kijegyzetelte Sipos Béla.

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1692-1724.

99. Csávás. 1694. Február 7. Visitatio Continuata in Eccla Csavasiensi Anno 1694. 7. Februarius/ Ministro loci Laurentio Fartzádi Rector Michaele Potsai Conjuratores.

Fekete Györgyné (*1660. k.) 1694-ben kívül lakik urától.

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) II. 1725-1750.

Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1725-1750.

126. Csávás. 1727. December 9.  Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 9. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Johanne Dálnoki. Conjuratores….. Fekete György.

302. Csávás. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 26. Novembris, pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Petro Jancsó. Conjuratores:…. Fekete György,

415. Csávás. 1735. Január 31. Visitatio continuata ecclesiae MezőCsávásiensis 31. Januarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhelyi, rectore Petro Jancsó, conjuratores Hamza András, Fodor István, Fekete György,

490. Csávás. 1740. Február 11. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 11. Februarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhellyi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores: … Fekete György, (1740. után nincs említve.)

1727. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 9. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Johanne Dálnoki. Conjuratores: ….Fekete György.

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) III. 1752-1774.

Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1752-1774.

679. Csávás. 1771. Presbiterek: Fekete István.

855. Csávás. 1774. November 12. Fekete Péter.

Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) IV. 1774-1814.

143. 3. Mezőcsávás, 1795. December. 2. Megesküdtek: Fekete György,

214. Mezőcsávás 1796. November 19. Megesküdtek: …Fekete János, Fekete György,

400. Csávás. 1800. November 19. Megesküdtek: Fekete György volt curator

714. Csávás. 1806. Március 11. Fekete György,

804. Csávás. 1807. November 13. ….Fekete György,

SZOKLTár

Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. V. Székely népesség-összeírások. 1635. Ko-lozsvár. 1999.

1635. november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. 356-480. 

1635. november 24–27. CHJAVAS. (Mezőcsávás). 473-474 old. Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt.  Pedit. Veter

Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VIII. Székely népesség-összeírások. 1680-1692.  Mentor. Marosvásárhely. 2006.

1685. június 19. VIII. Pusztaszentmiklós. A marosszéki lovasság összeírása. 258-269. old.

1685. Mezőcsávás. Dósa Gergely főhadnagy száza. Fekete Márton. Fekete Péter.

Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között.

Nyárádgálfalva, Mezőcsávás és Galambod.  Fekete és más nemes családok tagjai.

1711. junius 13. Marosszéki nemesek, lófők és darabont rendű székelyek összeírása.

Iszlai Péter uram processusa. 148. old.. Csávás. Egyházi szabad rendek: Fekete Gergely,…

1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Csávás. 470-474. Egyházi szabad rendek: Primipili Fekete György.

Mezőcsávás.

1635. november 24–27. Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt. 

1677. Szekeres György száza.  Bán Mihály. Fekete Ferencz.

1685. Dósa Gergely főhadnagy száza. Fekete Márton. Fekete Péter.

1711-ben: Fekete Gergely.

1721-1722-ben: Fekete György primipili.

Inv. 81. nr. 17. 1763. tanúkihallgatás. Kérdések. 1. Szabédon lakó nemes vitézlő Fekete Mihálynak, Fekete Ferencnek, Fekete Lászlónak, Fekete Sámuelnek, Fekete Mártonnak, Fekete Zsigmondnak, Fekete Jánosnak, Fekete Györgynek, és Csáváson lakó Fekete Mártonnak, kik voltak attyai, nagyattyai, szüleattyai  ? 2. Ezeket a szüleattyákat vagy szü-leanya attyákat kinek hívták, hamár  jöttek elsőkben Bazédra és Csávásra és tartottak-e atyafiságot egymással ?  3. Kik az exponáltak gyermekei és hol laknak. Tanúk: Hosszú József, 1. Tanú. Katris Kriszta ? zsellére, 63 éves.

Fekete Mihály→ Fekete Mihály (1700)→Fekete Mihály (1700-)→Fekete Miklós.

Fekete István→ Fekete János→ Fekete Ferenc (1720-), Fekete Zsigmond,  Fekete József,  Fekete István.

Fekete István→ Fekete János→ Fekete Miklós→ Fekete László (és Fekete Sámuel.) Fekete Miklós és Fekete Ferenc testvérek. Fekete Márton fia Fekete István. Fekete Márton, Fekete Zsigmond és Fekete János apja Fekete András, aki-nek az apja Fekete István. Fekete György apja Fekete Mihály, akinek az apja Fekete Mihály (testvére Fekete András) akinek az apja Fekete István.

Csávási Fekete Márton attyja Fekete Gergely volt. Ezek őse Fekete Gergely Nyárádgálfalváról jött lakni Bazédra, szerezvén lakóhelyet magának , a jószágot most szabédi Székely György és Székely Zsigmond bírják. Fekete Márton attyja Fekete Gergely is jött lakni Nyárádgálfalváról.

2. Tanú. Dalos György 76 éves. Csávási Fekete Márton fia Fekete Miklós. Szabédi Fekete László fia Fekete Ferenc. Szabédi Fekete Márton fiai Fekete Márton és Fekete György. Szabédi Fekete János fia Fekete János. Szabédi Fekete Zsigmond fiai Fekete Mihály, Fekete András és Fekete Zsigmond. Szabédi Fekete György fiai Fekete Pál és Fekete György. (DSCF6141)

3. Tanú. Iszlai Márton 60 éves. 4. Tanú. Barta Mihály 55 éves.

5. Tanú. Kis Márton (*1714.-) 49 éves. A feleségem anyja Fekete Anna unokája volt Fekete Györgynek, ki Nyárádgálfalváról házasodott volt Bazédra, egy Csécz nevű ember leányát vette feleségül, úgy szerzett magának jószágot Ba-zéden a Nyerges jószágában és hallottam a napam  asszonytól, hogy ennek a Fekete Györgynek két fia volt Fekete István és Fekete id. Mihály,  Fekete Istvánnak 3 fia volt Fekete János, Fekete István és Fekete Mihály, míg Fekete I. Mihálynak egy fia volt Fekete ifj. Mihály és leánya napam asszony (Fekete Anna, Kis Mártonné). A csávási Fekete Márton attya Fekete Gergely Nyárádgálfalváról jött lakni, az attyafiságot is tartotta. 6. Tanú. Nagy Márton (1713-) 50 éves. A múlt télen Nyárádgálfalván jártam és ott mondta Fekete István, hogy a nyárádgálfalvi örökséget akkor adták el, amikor a család eleje kiszármazott Mezőcsávásra, s onnan Bazédra, kérdeztem, hogy a csávási és bazédi Feketék atyafiak-e, s azt felelte, hogy igen. 7. Tanú. Özvegy Kis Jánosné, Gál Anna, (1693-) 70 éves.  Engem ide hoztak férjhez. 8. Tanú. Magyari András (1713-) 50 éves. Néhai Kalook Istvánnétól halottam. 9. Tanú. Deák Ferenc (1697-) 66 éves. 10. Tanú. Idősebb Nagy Mártonné, Kocsis Sára (1710-) 53 éves. Első férjem volt Fekete Mihály, ki a Fekete György attya, szoros kapcsolatot tartottak néhai úramék a csávásaikkal. 11. Tanú. Özvegy Varga Istvánné, Nagy Kata, (1674-) 89 éves, Ide Szabédra hozatott férjem, s az uram anyja mesélte, hogy a Feketék ..jöttek Szabédra.

 

 

Fényképek

 

                                                            

                                                           Fekete Gergely és felesége Nagy Róza. Kolozsvár, 1895. k.

 

                                                                      

                                     Fekete Ilonka, Szénásy Berta, ál Fekete Albert II. Fekete Albert I. Fekete Jolán, ül Fekete Pál. 1906. k.

 

 

                                                                                                

                                                                                           Fekete Pál. 1925. július 12.

                                                                                                            

                                                                                             Fekete Pál és Mágner Júlia. 1934. június 10.

 

 

                                                                                         

                                                                                                      Fekete Gergely II. 1886. k.

 

                                                                                          

                                                                                        Fekete Sándor. 1900. k.

 

 

 

A nagyfalusi és nyárádgálfalvi Fekete család nemesi címere faragott címer mérete: 30 x 50 cm, anyaga: diófa. 2012. október 27., szombat. (Fekete de Nyárádgálfalva et Nagyfalu (nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete)[133]

 

Siebmacher's Wappenbuch. Pápay, I. (Az alsójárai Pápay család címere.)

 

Bán (galambodi) család címere.

 

Jármy család címere: Kékben, zöld alapon ágaskodó, nyakán nyíllal átlőtt vadkecske. Sisakdísz: növő pajzsalak. Takarók: kékarany, vörösezüst.[134][135]

A Jármy család címere.

 

Nagy Iván: Magyarország családai. Második kötet. Bercsényi család. (Székesi, gróf). 10-13. old.

 

 

Turul. 1885-2. 60-63. old.: Székesi gróf Bercsényi család nemzedékrendje. (A nagyérdemű szerző a Századok 1877. évi folyamában (679 s köv. lap s pótlék ehhez 1878. 847. 1.) közlötte a Bercsényi család genealogiáját; azóta széles alapra fektetett kutatások által sikerült azt kibővítenie, a korábbi nemzedék-rendnek egyes hézagait kitöltenie.

 

Thaly Kálmán könyve[136] (A székesi gróf Bercsényi család. 1525–1689. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885, I. kötet. 1-53. old.)

 

 

99. Visita[cio] Continuata in Eccla Csavasiensi A[nno] 1694. 7. Febr[uarius] Ministro loci Laurentio Fartzádi Rect[or] Michaele Potsai Conjur[atores]. 1. Cseter János. 2. Veres Péter. 3. Székely Mihály. Minister Eccla laudat[ur] ab auditoribus in functionis suae partib[us] diligenter occupatus, nulla excepta. Rector accusant[ur=vádolta]: Öreg Szász György ellen a kapitány[nak] supplicatiot [nyilvános könyörgést] irván 25 forintot vettek miatta rayta. Fekete Györgyné kit kívűl lakik urától. Némelly halgatok talán soha sem élnek az Úr vatsorájával, sem templomba sem mennek. Adm [Admonitio=Emlékeztető]

 

Jakab Ödönné, Szénásy Róza (1855-1905), márvány sir, a felirat Jakab Ödön verse: „ Mert szép és jó volt mindenek felett, /Jobban szerettem, mint a lelkemet,/ Daloltam Őt, s míg dal lesz lantomon, /Siratva folyvást dalolni fogom. /Ha pedig egykor én is elmegyek, /Kedves madárkák, majd ti jöjjetek, /S helyettem lágyan altatva porát, /Zengjétek róla itt a dalt tovább!

Jakó Edit és férje Paál Sándor kérésemre megrendelt egy márványtáblát, amit Szenásy Róza, Jakab Ödönné márványsírjára tervezünk felszerelni. A sírfeliratot készítette Latorcai Csaba 2543. Süttő, Bikoli út 12.  2011 augusztus 3-án eljutottunk Sajóudvarhelyre, ahol Fekete Annamária férje Székely György Szászrégeni református lelkész javaslatára a házon helyezik el a márványfeliratot, ahol őseink élnek.

 

Görög Eszter kezes levele. 1849.

 

Folyfalvi Sebestyén István  részt vett az 1848-as szabadságharcban, megvádolták, ki akarták végezni és felesége Görög Eszter 3000 hold birtokáról lemondott, ami Marosszéken, Megyesfalván volt található, cserében férje szabadon bocsátásáért. Az 1849. október 20.-án kelt iratot bekeretezve megőriztük. Ekkor a levél szerint 31 éves házasok voltak. Sebestyény István lelkész volt Mezőmadarason 1828. március 20-tól 1836. március 1-ig, majd 1839. április 16-tól haláláig 1864. október 30-ig. A kezeslevél szövege a következő, az olvashatatlan részeket … jelöli. A szöveget nem Görög Eszter írta, hanem csak aláírta, elég gyakorlatlan kézírással. „Alol irt adom ezen Kezeslevelemet arról, hogy férjem Sebestyén István,  mint Mező-Madarasi ev. ref. pap a Maros-Vásárhelyi …-Királyi … - Kormányzóság által, bizonyos vádak következtében …,…férjemért, mint ártatlan emberért hiszek, 31 éve tőle, hogy nője vagyok, kezességet vállalok megeshető letartóztatása esetében, lekötvén biztosítékul itten Marosszékben, Medgyesfalván lévő összbirtokomra, mely osztályrészemben 3000 három ezer hold jutott, kötelezvén magamra, hogy szabadon bocsátandó férjemet akármikor eléállí- tom, mikor a …Cs. Kir. Kormányzóság parancsolni fogja. Mely ma-gam lekötelezvén tulajdon nevem aláírása által megerősítve kiadom Mező-Madaroson. 26. oct. 1849. Aláírva: Görög Eszter, Sebestyén Istvánné. Mai napon tiszteletes Sebestyén István Úr nöje Görög Eszter Asszony mielőttünk is megjelenvén, hogy a fenn irt kezesség vállalást nekünk tett jobb keze aláírása mellett mindenekbe elismerte, mégpedig úgy hogy a fenn említett ösi fekvő jószágát oly formán közölte, hogy az elé nem állítás esetében a Cs. K. Kormányzóság az illő büntetést mint valóságos tiszta adóságot felvéte- lezhessék.  Mint ezekről igazságot bizonyítottuk. Mező Madarason October 26 napján az 1849.-ik esztendőben. Só Váradi Nagy L. József, Nemes Maros Szék tábla bírája és tanúként ifj. Szekeres János.” Két pecsét is van az iraton. A Szekeres család 1579 óta Mezőmadarason élt.[137]

 

                             

                                     Jakab Ödön és Szénásy Róza. 1874. 1871.

 

 

---

[1] Jakab Ödön: Őszi virágok. Költemények. Budapest. Singer és Wolfner kiadása. (Andrássy-út 10.) 1910. Bertának (Szénási Berta dédnagymamámnak dedikálta, aki sógornője volt. S. B.) Szeresd a földet! Utolsó sorai. 32-33.

[2] Közös, források alapján bizonyított első őseink a XVI-ik század elején éltek.

[3] A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711.)

[4] Fekete Gergely (*Csávás, 1829. június 7.-†Bethlen, 1915. december 31.) Bethlen, 1860 augusztus 29. felesége volt Nagy Róza, akinek apja Nagy József II. (*1804. július 15.-†1866. február 8.) a város majorosa 1836-ban,  Marosvásárhely várnagya, vagy előkelősége és édesanyja Pápay Erzsébet (Berta) (*1812. május 23.-†1876. után), akinek ősei nemesek illetve főnemesek voltak.

[5] Fekete-Pápai-Szakács-Szénási-ésrokoncsaládok.doc www.terray.hu/családtörténet-családfakutatási iratok. A felsorolt főnemesi családfák is itt megtalálhatóak.

[6] A második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el 1939-ben, ami már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. A harmadik zsidótörvény 1941. évi XV. tc. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el, már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

[7] Lefotóztam 2013. október 7-9 között a Kolozsvári Református Levéltárban, Farkas utcai templomnál, Sipos Gábor segítségével.

[8] Székely oklevéltár: Új sorozat . Közreadta az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Megjelenés: Budapest - Európa; Bukarest – Kriterion; Kolozsvár, Marosvásárhely - Erdélyi Múzeum-Egyesület 1983-2006.

1. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569-1591, közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. Új sorozat. I. kötet.  Bukarest, 1983.

2. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1591-1597, közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. Új sorozat. II. kötet. Bukarest, 1985.

3. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1598-1600, közzéteszi Demény Lajos, Pataki József, Tüdős S. Kinga. Új sorozat. III. kötet. Kolozsvár. 1994.

4. Székely népesség-összeírások, 1575-1627. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. IV. kötet. Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadása. Kolozsvár 1997.

5. Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet. Kolozsvár. 1999.

6. Székely népesség-összeírások 1635-1653. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. VI. kötet.  Kolozsvár. 2000.

7. Székely népesség-összeírások 1654-1680. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Pótlások a II. és IV-VI. kötetekhez 1566-1653. Új sorozat. VII. kötet. Kolozsvár. 2004.

8. Székely népesség-összeírások 1680-1692. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. VIII. kötet. Marosvásárhely: Mentor, 2006.

[9] Pl. Fondul Nr. 23. Invertar. Nr. 81. (1610-1861) és Invertar. Nr 94.  ICE 272., 217. F. stb. iratok

[10] Pl. írók, költők, lelkészek illetve püspökök, tanárok, katonák.

[11] A Teleki család mikrófilmjei, B 1463-B 1466.

[12] Az Árkánum adatbázisra vonatkozó hivatkozásokat csak az láthatja, akinek előfizetése vagy hozzáférési joga van. Azok a személyek akik a Tudományegyetemek könyvtáraiba beiratkoztak, kapnak az otthoni gépeikhez hozzáférési jogot.

[13] Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (a Mormon Egyház) családkutatók honlapja (FAMILY SEARCH) 537104 gyászjelentést tartalmaz kép (jpg) formátumban.

[14] Egyenes ágú ősök vastag betűvel jelölve. (*keresztelés vagy a születés helye és ideje, Θ házastárs és házasságkötés helye és ideje, † halálozás vagy a temetés helye és időpontja)

[15] Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1692-1814. Feldolgozta: Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Kolozsvár. Farkas utcai református templom. A vizitációs jegyzőkönyveket lefotóztam 2011-ben. Sipos Gábor történész, levéltár vezető volt segítségemre.

[16] 126. Csávás. 1727. December 9.  Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 9. Decembris, pastore reverendo domino Stephano Galambfalvi, rectore Johanne Dálnoki. Conjuratores….. Fekete György.

[17] 302. Csávás. 1731. November 26. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 26. Novembris, pastore reverendo domi-no Stephano Galambfalvi, rectore Petro Jancsó. Conjuratores:…. Fekete György.

[18] 415. Csávás. 1735. Január 31. Visitatio continuata ecclesiae MezőCsávásiensis 31. Januarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhelyi, rectore Petro Jancsó, conjuratores Hamza András, Fodor István, Fekete György.

[19] 490. Csávás. 1740. Február 11. Visitatio continuata ecclesiae Csávásiensis 11. Februarii, pastore reverendo domino Josepho Udvarhellyi, rectore Johanne Dálnoki, conjuratores: … Fekete György.

[20] 1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Csávás. Primipili Fekete Gregorius (György.) A Vagyontárgyai alapján Csávás legmódosabb emberei között volt. Rajta kívül más Fekete családbeli ebben a vagyonösszírásban nem szerepelt. Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Székely székek a 18. században. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2007. 470.

[21] 99. Csávás. 1694. Február 7. Visitatio Continuata in Eccla Csavasiensi Anno 1694. 7. Februarius/ Ministro loci Laurentio Fartzádi Rector Michaele Potsai Conjuratores.

[22] 1635. november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. 1635. november 24–27. CHJAVAS. (Mezőcsávás).. Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt. Id. mű. Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. V. 473-474.

[23] 1685. június 19. Pusztaszentmiklós. A marosszéki lovasság összeírása. Mezőcsávás. Dósa Gergely főhadnagy száza. Id. mű.  Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VIII. 267.

[24] Id. mű. Demény Lajos. Új sorozat. VII. kötet. A marosszéki nemesek és lófők katonai öszírása. Apahida. 1677. június 1. 258.

[25] Az Erdélyi Református Egyházkerület Névkönyve, 1986. 46.

^[26] Imreh Barna: Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII.—XIX. században. Kézirat. Kolozsvár.

[27] Kurátor egyházi gondnok, felügyelő; a református egyházban egy meghatározott időre megválasztott hívő, aki a lelkipásztorral együtt irányítja az egyházközség életét, felügyeli a gyülekezet anyagi ügyeit.

[28] Forrás. Kolozsvári Református Egyház Levéltára. Kolozsvár, Farkas utcai református templom. Igazgató Sipos Gábor.

[29] A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek. Nyárádgálfalva. (Galfalúa.) 1602. augusztus 16. Nyárádgálfalva. D. Nagy (Nagj) Miklós, L. Nagy (Nagj) János, Z. Nagy (Nagj) Péter, Z. Fekete Péter, Z. Fekete Márton. továbbá Marosvásárhely, 1603. február 7. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett marosszéki nemesek, lófők, darabantok és szabadosok katonai összeírása Marosvásárhelyen. Nyárádgálfalva. (Galfalúa.) Nyárádgálfalva. L. Fekete Péter (Petrus). L. Fekete Márton (Martinus), L. Nagy Jakab (Jakobus), L. Nagy János (Joannes), L. Nagy Péter (Petrus). N.=nobilis, nemes, L=Lófő, D=Darabant, gyalogos puskás, Z=Szabados, szabad székely. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. IV. kötet. Id. mű. 127. és 147.

[30] Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

[31] Fekete (nyárádgálfalvi és nagyfalusi) Pálmay József. Székely nemes családok. Harmadik kötet. Marostorda vármegye nemes családjai. Charta Kiadó. Sepsiszentgyörgy 2000. Hasonmás kiadás. Marosvásárhely. 1904. 47-48.

[32] Fekete Károly: A nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete máskép Nagy család. Genealógiai Füzetek. 1904. 35–37. A családfa megegyezik a Pálmay József általt közölt Fekete családfával, mível Fekete Károly adataival dolgozott Pálmay..

[33] Inv. 33/1763-1764. Szabédi Feketék nemességigazolási pere. Buksa Ferenc Rigmányi református lelkész fotózta le a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban.

[34] 14. A nyárádgálfalvi Fekete-Nagy család productionalis pere. 1803. márcz. 11. (Rövidítve: Prod. 1803. ld. a családfán az igazolt neveknél) Producens felperesek Nemes Maros széki Nyarád Gálfalvi Fekete, másképpen Nagy Dániel, László, Ferenc, Miklós, András és István alperes pedig a Nyárád Gálfalvi adózó közönség. A felperesek a nemességigazolási irataikat 1802. január 23-án adták le. Ezek az iratok a következők voltak: „1.-ben Néhai Erdélyi Fejedelem Bethlen Gábor által 1620-ban Martius 4-én hajdoni Nagy másként Fekete Gergelynek adatott, és 1629-ben Junius 28-án N. Maros Széken, minden ellentmondás nélkül publicáltatott Armalis megnemesítő levelet. 2.-do N. Maros Széke volt volt Continualis Táblának 1765-ben Junius 18-án a Szabédon lakó Nagy másként Fekete familiának Productionalis perében hozott ítéletet.” Ezen túl 1694. április 25-én kelt contractust (egyezményt, szerződést), Gálfalvi Fekete Miklós részére 1778. június 24-én  kiállított certificationalis relatiot (igazolási jelentést). Egy 1801. november 27-én törvényesen véghezvitetett eskető levelet, melyben a felperesek magukat törvényes nemes embereknek ítéltetni kérik, és kívánják. A Királyi Fiscus (Királyi Kincstár) ellenvéleménye az, hogy a felperesek családfájukat Fekete Gergelyig hitelesen fel nem vihetik, ugyanis a beadott eskető leveleknek bizonyító ereje nem lehet, mert nincsenek hitelesítve. A felperesek ezért a nemességszerző Fekete Gergelytől való leszármazásukat egyértelműen nem tudták bizonyítani. A Királyi Kincstár javaslata az, hogy a felperesek lófő státuszban maradjanak, mert ezt egy 1794. november 7-én a N. Maros Széki Tisztség által adott válasza igazolta. A Királyi Tábla döntése az, hogy a felperesek Fekete Nagy Gergellyel kapcsolatos leszármazásukat tökéletesen igazolták és ezért nemes embereknek ítéltetnek. Az Erdély Nagy Fejedelemségbeli Törvényes Királyi Tábla Jegyzőkönyvéből M. Vásárhelyen Május 10-én 1843-ban kiadta Gálfalvi Imre, ítélő mester. Eredetije Fekete-Nagy Béla úr tulajdonában. Genealógiai Füzetek. 1903. május hó. 66–67.

[35] 1635. november 24–27. CHJAVAS. (Mezőcsávás). Primipili. Lófők: Fekete Gergely Kidébe ment lakni, öröksége nem volt. 1635. november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban Kolozsvárott letisztázott összeírása. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. IV. kötet. Id. mű. 473-474.

[36]. Fekete de Nagyfalu alias Nagy. 1620. Liber Regius Gabrielis Bethlen pag 212 folio secundo. Aláírta Gabriel Bethlen és Simon Péchy Cancellarius. Országos Levéltár erdélyi királyi könyvek, X.

[37] Fekete (nyárádgálfalvi, alias Nagy.) Czímeres nemeslevelet 1620. márcz. 4. Fekete Gergely nyert. (Gyulafehérvár. LR. X/211.) Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 4. kötet. 83.

[38] Gyf. kápt. 10. L. Reg. 211.

[39] Inv. 81. nr. 17. 1677. Bazéd. Marosvásárhelyi Állami Levéltár.

[40]  1677. június 16. Apahida. XXXI. A marosszéki nemesek és lófők katonai összeírása. Bazéd. Fekete István dragonyos. Fekete György meghalt. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. VII. kötet. Id. mű. 255-268. 274.

[41] 1677. június 16. Apahida. Szabéd. Szekeres György százada. Fekete János, Fekete István. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. VII. kötet. Id. mű. 255-268.

[42] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Székely székek a 18. században. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2007. 1701. Harsányi János járásához tartozó falvak lakosságának összeírása. Szabéd. Fekete Mihálynak van bov. (ökör) 2. Kis Fekete Jánosnak van bov. 2. Örökséges szabad rendek, Fekete Istvánnak van 1, Nagy Fekete Jánosnak van 3 marhája. 68-69. 1710. október 6. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyonösszeírása. Szabédiak. Fekete István, Feketeh János, Feketeh Mihály nemes.132-133. 1711. június 13. Maroszéki nemesek, lófők és darabont rendű székelyek összeírása. Iszlai Péter uram processussa. Szabéd. Egyházi szabad rendek. Kűs Fekete János, Fekete Mihály, 147. Az Iszlai Péter járásába tartozó falvak adófizető lakosságának vagyon-összeírása. 1712. február 4-7. Szabédiak. Nobiles. (nemesek) Fekete Mihály, Kis Fekete János. 179-180. 1713. szeptember  29. Marosszék északi-nyugati részén élő lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. Szabéd. Primipili: Fekete Mihály, Fekete István, Fekete János. Szabédon két armalista (általában földnélküli nemes) van említve: Iszlai György és Iszlai Péter. 274.-276. 1721-1722. Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása. Szabéd. Pixidarii (puskás lófők) Fekete János (Johannes), Fekete István (Stephanus), inquilini (olyan lakos aki nem tulajdonosként, hanem bérlőként lakik a házban)  Fekete János (Johannes), vagyontárgya nem volt.  466-470.

[43] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 132-133. 274-276.

[44] Pálmay József. Székely nemes családok. Harmadik kötet. Id. mű. 48.

[45] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 68-69. 132-133. 179-180. 274-276.

[46] 1636. május 14. és 15.  II. Koronkai tábor. A marosszéki gyalogpuskások és más szabados székelyek összeírása Toldalagi Mihály széki főkapitány lustrája során.. Bereczki István uram száza. Nyárádgálfalva. Fekete Mihály. Demény Lajos. Székely Oklevéltár. VI. kötet. Id. mű. 2000. 53-67.

[47] Inv. 130. nr. 404. Marosvásárhelyi Állami Levéltár. Kijegyzetelte Buksa Ferenc.

[48] Marosvásárhelyi állami levéltár. Inv. 81. nr. 17. 1763. tanúkihallgatás. 5. Tanú. Kis Márton (*1714.-) 49 éves. A feleségem anyja Fekete Anna unokája volt Fekete Györgynek, ki Nyárádgálfalváról házasodott volt Bazédra, egy Csécz nevű ember leányát vette feleségül, úgy szerzett magának jószágot Bazéden a Nyerges jószágában és hallottam a napam  asszonytól (anyósomtól), hogy ennek a Fekete Györgynek két fia volt Fekete István és Fekete id. Mihály,  Fekete Istvánnak 3 fia volt Fekete János, Fekete István és Fekete Mihály, míg Fekete id. Mihálynak egy fia volt Fekete ifj. Mihály és leánya napam asszony (Fekete Anna, Kis Mártonné). A csávási Fekete Márton attya Fekete Gergely Nyárádgálfalváról jött lakni, az attyafiságot is tartotta.

[49] Marosszék adófizető lakosságának falvankénti  vagyonösszeírása. Pagus Gálfalva. (Nyárádgálfalva) Primipili: Johannes Fekete (Fekete János I.). Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 426-427.

[50] Marosszék adófizető lakosságának falvankénti vagyonösszeírása.  Pagus Gálfalva. (Nyárádgálfalva). Primipili: Michael Fekete (Fekete Mihály III.). Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 426-427.

[51] Inv. 81. nr. 17. 1763. Marosvásárhelyi Állami Levéltár. Lefotózta Buksa Ferenc.

[52] Nr. 33. 1763-1764. 1764 február 2. 437. Marosvásárhelyi Állami Levéltár. Kijegyzetelte Buksa Ferenc.

^[53] Kibéd (románul Chibed) község Romániában, Maros megyében. Az egykori Marosszék egyik legnépesebb faluja. A székely nemzetségnek 6 neme és 24 ága volt. Ezekből Kibéden telepszik meg az Örlöc nem Szovát ágán a Dósa család, Seprőd ágán a Szilveszterek, az Ábrám nem Nagy ágán az Orbán és Nagy család képviselői, a Jenő nem Szomorú ágán a Péterfiek és Szilveszterek. Ezeket a családokat ősfoglalóknak tekinthetjük.

[54] Fekete Gergely István fiát a szakirodalom Pálmay József és Fekete Károly) nem említi.

[55] Cserefalva (románul Stejeriș) falu Romániában Maros megyében, Marosvásárhelytől 9 km-re délkeletre Nyárád jobb partján.

[56]   Marosvásárhely Állami Levéltár. 232. F.

[57] Marosvásárhely Állami Levéltár. Inv. 81. nr. 17. 1763. tanúkihallgatás alapján.

[58] Nyárádgálfalván két tehene volt továbbá Fekete Zsigmondnak, Fekete Györgynek és Fekete Péternek is. Pál-Antal Sándor [2007.] Székely Székek a 18. században. I. Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 40.

[59] Pál-Antal Sándor [2007.] Id. mű. 142.  Fekete Gergely neve nem szerepel, Fekete Andrásé, Zsigmondé és Györgyé viszont igen.

[60] Pál-Antal Sándor [2007.] Id. mű. 193. Fekete Gergely neve nem szerepel, Fekete Zsigmondé és Györgyé viszont igen. Fekete Márton már elhunyt, az özvegye van említve, mint szabad özvegy asszony.

[61] Pál-Antal Sándor [2007.] Id. mű. 426-427. Fekete Gergely neve nem szerepel, Fekete Jánosé, Fekete Györgyé és Fekete Mihályé viszont igen.

[62] Vargyas a trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

[63] A halotti mezőcsávási anyakönyvek alapján: 1819. január 17-n meghalt Jenei Jánosné, Fekete Panna, 58 éves volt. Született 1761-ben.

[64] ICE 279/217F alatt találhatók (Directia Generalá a Arhivelor Statului Serviciul Mures. Fond: Scaunul hun acte procituak Pacheful CX Nr. Actului 4 D 217 F.) a Marosvásárhelyi levéltárban. Lefotózta Buksa Ferenc. Fekete Márton (Nagy) leszármazottai ennek a pernek az iratanyaga alapján volt levezethető.

[65]  Fekete Bálinttól Fekete Sáráig a családfa levezetés a 217 F. 1807. Nemességigazolási per alapján történt.

[66] Marosvásárhelyi Állami Levéltár. 217. F.

[67] A halotti mezőcsávási anyakönyvek alapján: 1819 január 17-n meghalt Jenei Jánosné, Fekete Panna, 58 éves volt. Született 1761-ben.

[68] Több Pápay Elek élt Mezőcsáváson 1807-ben. Pápay Zsigmond és Jármi Kata (*1751.-†Csávás, 1817. április 6.) fia valószínűleg: Pápay Elek id. (*1774.-†Csávás, 1853. augusztus 3). Pápay Elek 1799. november 26.-án feleségül vette Székely Zsófiát, gyermekeik: Pápay József sz. 1807-ben, Pápay János sz. 1812-ben, Pápay Anna sz. 1814-ben. Élt egy másik Pápay Elek: Pápay Elek id. (1757. július –†Csávás, 1850. november 5)

[69] Fekete György egyeneságú ősöm 1807 után 1811-ben húnyt el, nincs említve, valószínűleg a három testvér unokatestvére lehetett. (S.B.)

[70] Inv. 130. nr. 404. 1751. március 17.  Nyárádgálfalva.

[71] Elírás lehet, az anya 13 éves volt a szülésnél.

[72] Inv. 81. nr. 65. 1780 febr. 18. Marosvásárhelyi Állami Levéltár. Lefotózta Buksa Ferenc.

[73] Inv. 130. nr. 404. 1751. március 17.  Nyárádgálfalva. Marosvásárhelyi Állami Levéltár. Lefotózta Buksa Ferenc.

[74] Valószínüleg: Kisszentmiklós (románul Sânnicolaul Mic) korábban önálló falu volt Aradtól délkeletre, ma Arad egyik városrésze.

[75] Fekete Károly: A nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete másképp Nagy család. Id. mű. 35.

[76] Somlyómező (Câmpia), település Romániában, a Partiumban, Szilágy megyében. Somlyómező, Hosszúmező néven 1395-ben a Fejér kódex említette először, mikor egy oklevél szerint ez év július 6-dikán Zsigmond király egy Hosszumező nevű helységnél volt táborszálláson. 1427-ben Hozzywmezew, 1479-ben és 1486-ban Hozywmezew, 1733-ban Hoszu Mező, 1760–1762 között Hosszumező, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Hosszúmező (Campu-Lungu), 1913-ban Somlyómező néven írták. 1427-ben Hozzywmezew, 1479-ben és 1486-ban Hozywmezew, 1733-ban Hoszu Mező, 1760–1762 között Hosszumező, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Hosszúmező (Campu-Lungu), 1913-ban Somlyómező néven írták.

 

[77] Rf, rénes forint.

[78] Inv. 94. nr. 20.  20/1777. Marosvásárhely Állami Levéltár.

[79] Ősz Sándor Előd és munkatársai. Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) 1725-1750.

[80] 223. Csávás. 1759. Január 30. Visitatio continuata in ecclesia M[ező]csávásiana Csávásiana 30. Januarii, pastor reverendus dominus Sigismundus MalfalviMakfalvi, ludimagister Johannes Bölöni, conjurati Stephanus Székely, Stephanus Balogh, Petrus Jánis Jenei, Michael Bara, Johannes Nagy, Czegő István.

[81] Erdélyi Történelmi adatok. VI. 1. Torda város tanácsi jegyzőkönyve. 1603-1678. Közzéteszi: Wolf Rudolf. Kolozsvár. 1993. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. 237. lábjegyzet.

[82] Alsókomána (románul Comana de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Község- központ, Felsőkomána, Királyhalma és Felsőtyukos tartozik hozzá. Kőhalomtól 18 km-re délre, az Olt bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál fekszik.

[83] Kun Mátyás és Mihály a szakirodalom szerint Kun János testvérének Kun  Benedeknek a fiai voltak.

[84] Székelykál (románul Caluşeri) falu Romániában Maros megyében. Marosvásárhelyi Levéltárban az anyakönyvek megvannak. 121. 122. 127. Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kún család sírboltja.

[85]  Latin nyelvű irat, Marosvásárhelyi levéltár, 2. Inv. 81 nr. 49.

[86] Folyfalva (románul: Foi), vagy Fojfalva falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik. Nyárádkarácson (románul Crăciunești, németül Christendorf) falu Romániában Maros megyében, Nyárádkarácson község központja.

[87] 2001 után a Szekeres család több tagjával megismerkedtem, így Szekeres Zsolttal, Szekeres Sándorral és Szekeres Szabolccsal. A Szekeres család vendégházat épített Mezőmadarason. Szabó Andor mezőmadarasi lelkész és felesége Szabó Izolda segített a mezőmadarasi egyházi iratok rendelkezésemre bocsájtásában, amiket lefotóztam. 

[88] Cegőtelke (Szász-Czege) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

[89] Forrás Vadasdi családi könyv. 1892-1941.

[90] Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VI. Székely népesség-összeírások. 1635-1653. Id. mű. 1636. május 14. és 15.  II. Koronkai tábor. A marosszéki gyalogpuskások és más szabados székelyek összeírása Toldalagi Mihály széki főkapitány lustrája során. Körösi János uram száza. Vadasd. Jakab Mihály. 53-67.

[91] Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VI. Székely népesség-összeírások. 1635-1653. Id. mű. 1685. június 19. VIII. Pusztaszentmiklós. A marosszéki lovasság összeírása. 1685. Vadasd. Dósa Gergely főhadnagy száza. Jakab Gáspár, Jakab György. 258-269.

[92]  Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) I. 1692-1724. Id. mű. Vadas. 1693. Január 8. Visitatio Continuata in Eccla Vadasdina. Anno 1693. 8. Januarius Minister loci Michael Thordátfalvi Rector Samuel Uzoni Conjuratores. Jakab György. 58-59.

[93] Marosmegyei vizitációs könyv. (Marticula Visitoria) I. 1692-1724. Id. mű. Vadasd. Continuata visitatio in ecclesia Vadasdina anno 1697. 21. januarius. Pastore ecclesia Sigismundo Varadi. Rector Stephano Bibartzfalvi. Conjuratores:…, Jakab György,…. Jakab Anna Backa Madarasi Botos Mihály mátkasághi kötelessége alól via juris absolváltatott, et in domino ad alia vota transmittáltatott.

[94] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 139.

[95] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 140.

[96] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 166-167.

[97] Pál-Antal Sándor: Marosszék 1701-1722 között. Id. mű. 372.

[98] Galambod (Porumbeni) a Marosvásárhely–Mezőcsávás közúton található Mezőszabadról, a Galambod-patak vagy Nagy-Patak mély völgyében közelíthető meg gépkocsival. A Marosvásárhelytől 13 km-re található település Várhegy, Marossárpatak, Pókakeresztúr, Mezőcsávás és Mezőszabad határával szomszédos.

[99] Bán de Galambod (galambodi Bán) Gyulai Rikárd, A galambodi Bán család (czímerrajzzal), Genealógiai Füzetek 5. (1907.). 42–43.

[100]  Székely népesség-összeírások, 1575-1627. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. IV. kötet. Id. mű. 220.

[101] Demény Lajos. Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VI. Székely népesség-összeírások. 1635-1653. 1602. augusztus 16. A Giorgio Basta által császári hűdégre esketett marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása. Galambod. Id. mű. 132.

[102] Csiszár (ölyvesi) család.

Kempelen Béla 3. kötet. Id. mű. 140. Csiszár (ölyvesi). Péter 1665., Csiszár Márton 1701., Csiszár Pál 1711. évi czímerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt.

[103] Szengyel Lukács J. András def László: A bői Szengyel család 1570-1818-ig. Magyar Családtörténeti Szemle. 1938. 2-3. szám. 65.

[104] Endes cs. Levéltár Nr. 200.

[105] Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet. Galambad. Id. mű 476.

[106] Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet. Id. mű. 476. 

[107] Székely népesség-összeírások, 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Új sorozat. V. kötet. Galambad. Pedites. (gyalogosok) Id. mű 476.

[108] A makfalvi és uzapaniti Dózsa Endre leszármazása.Ősfák. Összeállította Gyulai Rikárd. Genealogiai Füzetek. 1903. január hó. 11-12.

[109] Kisillye (románul: Ilioara) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Gernyeszeg községhez tatrozik.

[110] http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/20.html

[111] SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan.

[112] Nagy Iván. id. mű. 317.

[113] Nagy Iván. id. mű. VI. kötet. Kún (Káli †) család. 510-513.

[114] Magyar Történelmi Tár.  5. sorozat 3. kötet. 1934. 167. 1570. okt. 25. Ikland. 293-298.

[115] Magyar Történelmi Tár.  5. sorozat 3. kötet. 1934. 168. 1571. márc. 2. Székelyvásárhely. 294-298.

[116] MOL: P678 – Iszlay családosztály. 1. csomó. 59. fol.

[117] Thaly Kálmán. A székesi gróf Bercsényi család. I.  1525-1689. Budapest, 1885. 49-50.

[118] Dr. Veress Endre szerk. Monumenta Hungariae Historica I. Diplomataria-Okmánytárak. Basta György hadvezér levelezése és iratai 1597-1607. II: kötet. 1602-1607. Budapest, 1913. 1377. Dévai tábor. 295.

[119]: Mihalik Béla Vilmos. Az iszlói Iszlay család útja a primori rétegbe. Erdélyi Múzeum. LXXVII. Kötet. 2015. 1. 128-144. Füzet. Az Iszlay tanulmány alapján a Székely családfa levezethető volt. Az ernyei Székely és a Káli Kun rokonság.

[120] A Székely család Torda megyei, Maros-széki, székely főbirtokos család.

[121] Mihalik Béla Vilmos: Az iszlói Iszlay család útja a primori rétegbe. id. mű. 138.

[122] A székesi gróf Bercsényi család. 1470–1835. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885–87, I. II. kötet.

[123] Thaly Kálmán. A székesi gróf Bercsényi család nemzedékrendje. Turul. 1885-2. 60-63.

[124] A székesi gróf Bercsényi család. 1470–1835. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. id. mű. I. II. kötet.

[125] Lukinich Imre. A Bethleni gróf Bethlen család története. Budapest. 1927. 52.

[126] BÁRÓ PETRICHEVICH HORVÁTH EMIL: A NAGYSZALONTAI ÉS FEKETEBÁTORI THOLDY-CSALÁD EREDETE. Turul. 1937-3/4. 74-81.

[127] Tomori család (szucsáki) id. mű. Nagy Iván. XIX-ik kötet. 241-244.

[128] Bethlen család. (Iktári és bethleni; gróf.) id. mű. Nagy Iván. II. kötet. 68-90.

[129] Lukinich Imre. A Bethleni gróf Bethlen család története. id. mű. 1-55.

[130]  Szénásy család. id. mű. Nagy Iván. X. kötet. 608-610.

[131] Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok 1718-1784. Bukarest, Kriterion, 1970.

[132].Nagy Iván id. mű. X. köt. 608-609.  és Kempelen Béla id. mű.  X. köt. 122. t

[133] Fekete Károly: A nyárádgálfalvi és nagyfalusi Fekete másképp Nagy család. Id. mű. 35.

[134] http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/20.html

[135] SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan.

[136] A székesi gróf Bercsényi család. 1470–1835. Eredeti kézirati kútfőkből irta Thaly Kálmán. Budapest 1885–87, I. II. kötet.  A PTE BTK könyvtárából sikerült kikölcsönöznöm az I-II kötetet (H3702 és H3703, a 3-ik kötet számomra érdekes adatokat nem közöl.) és beszkennereztem. Az egyeneságú ősökkel az első kötet 1-53 oldalai foglalkoznak.

[137] 2001 után a Szekeres család több tagjával megismerkedtem, így Szekeres Zsolttal, Szekeres Sándorral és Szekeres Szabolccsal. A Szekeres család vendégházat épített Mezőmadarason. Szabó Andor mezőmadarasi lelkész és felesége Szabó Izolda segített a mezőmadarasi egyházi iratok rendelkezésemre bocsájtásában, amiket lefotóztam.  

Boldog Gyöngyi -Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái.

 

„Amint fogy-fogy a jövendő/egyre-egyre drágább lesz a múlt.”

 (Babits Mihály: Emlékezés gyermeteg telekre)

 

A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családfák rövidített változatai a szerzők által publikálva voltak:

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

Szakáts (Szakács) családfa

Wikipédia:

Szakács család (székelyszenterzsébeti)

Macse-Matrikula 2017. 1. 2. 3.

Boldog Györgyi-Dr. Sipos III. Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái (1. 2. 3. rész) MATRIKULA 2017. 1. 2. 3. szám.

MATRIKULA 2017. 1. szám.

MATRIKULA 2017. 2. szám.

MATRIKULA 2017. 3. szám.

A teljes kutatási anyagot örzi a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára „dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Időköre 1772–21. század. OL. 03/63/2013.”

 

In memoriam Boldog Gyöngyi, Szmerka Józsefné

 

Szmerka Józsefné, született Boldog Gyöngyi, életének 62. évében, 2016. május 20-án, türelemmel, méltósággal viselt, másfél évig tartó súlyos betegség után távozott az élők sorából. Gyöngyi édesanyja, Köblös Magdolna (*Magyarborzás, 1924.-†Budapest, 2015.) másodfokon unokatestvérem a Szakács ágon. Bár a családunk mindig is tartotta a kapcsolatot a rokonsággal, különös módon a Szakács család tagjai közül senkit sem ismertünk.

Boldog Gyöngyi 2010 januárjában vette fel velem a kapcsolatot, azok után, hogy olvasta a Bodola családdal kapcsolatos bejegyzéseimet[1] a Radix fórumon. Találkozásunk után fordulópont következett be a Szakács, illetve Bocskor család kutatásában (Szakács Sándor I. édesanyja Bocskor Nina). Gyöngyi, akinek könyvtárosi illetve levéltárosi végzettsége volt, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Nemzeti Múzeum kézirattárában, az Országos Széchényi Könyvtárban folytatott kutatásai során számos fontos forrást talált közös őseinkre vonatkozóan. Ezek alapján tudtuk feldolgozni a csíkdelnei Bocskor családfát, és a szenterzsébeti Szakács családra vonatkozóan is eddig nem ismert adatokkal gazdagodtunk. Gyöngyi segítségével találtam meg unokahúgunkat Dr. Rápolthy Ildikót is, aki számos információt osztott meg velem a Szakács családdal rokon Rápolthy és Bodor családokról.

A Matrikula 2015-1 és 2015-2. számában ismertettük a Botskor, Bocskor (csíkdelnei) családfát. A következőkben a Szakács (szenterzsébeti) családfára[2] vonatkozó kutatási eredményeinket foglaljuk össze. Érdekesség, hogy mindkét esetben egy, nemességet szerzett „ősapától” lehet az igen kiterjedt családfát levezetni. A Szakács család őse az a Szakács János, aki földbirtokos és lófő volt Szenterzsébeten, és aki 1618. november 3-án Kolozsvárott Bethlen Gábortól kapott nemesi oklevelet.

 

Kutatási források

 

Forrásaink elsődlegesen anyakönyvek, családi könyvek, halotti értesítők, továbbá szakirodalmi források. Az adatokat Sipos III. Béla anyai nagyanyjának, Fekete Jolánnak (özvegy Szakács Sándorné) a húga, Fekete Ilonka egészítette ki még 1970-ben. Boldog Gyöngyi Rápolthy Károlytól és feleségétől, Lakos Évától is számos életrajzi adatot kapott. Az anyakönyveken kívül a legfontosabb forrásanyagokat az interneten találtuk meg, közülük külön említést érdemel az Arcanum adatbázis,[3] a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Plakát- és Kisnyomtatvány-tára, a Familysearch oldal[4], a Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület (MACSE) adatbázisa. Az anyakönyvezést megelőző időszak forrásai a családtörténeti publikációk mellett a lustrák (katonai szemlék és vagyoni, valamint népességi összeírások Erdélyben)[5].

Miután a második zsidótörvény következtében[6] harmadíziglen kellett igazolni, hogy valaki zsidó vagy sem, szüleink 1939 és 1944 között beszerezték Erdélyből a származási adatokat, ezek képezték a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Az anyakönyvek születési és házasságkötési anyakönyvek, vallás és hely szerint. A besztercei, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi levéltárakban a kutatást, az anyakönyvek fotózását 2003 és 2013 között végezte Sipos III. Béla. Az Erdélyi Genealógiai Társaság elnöke, Kocs János és munkatársai fotózták le – többek között - a Csíkszeredai Állami Levéltárban a szenterzsébeti (1768-1908), a székelyudvarhelyi (1742-1918) és a székelykeresztúri (1742-1910) református anyakönyveket, továbbá a Szenterzsébeten és Székelyudvarhelyen a lelkészi hivatalokban őrzött családi könyveket. Munkájukért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Köszönettel tartozunk továbbá a székelyszenterzsébeti lelkésznek, Kincses Kálmánnak, aki 2016-ban a családi könyvek fotózását lehetővé tette; Kántor Csaba udvarhelyszéki esperesnek és Kudla Ildikónak, a székelyudvarhelyi belvárosi lelkész asszonynak, hogy az ottani fotózás feltételeit megteremtették.

 

A Szakács név

 

A Szakács nevet többféle képen írták: „1403: Zakach,…1437: Sakach, …1548: Szakacz,…1614: Szakaczy,…a szakács ételkészítéssel (hivatásszerűen) foglalkozó férfi” [7]

Ugyanezt tapasztaltuk a lustrák, valamint a szenterzsébeti, a fellaki, a székelyudvarhelyi és a felső-töőki anyakönyvek alapján is, a Szakács (szenterzsébeti) nevet 1602-től kezdve a következőképpen írták: 1602 és 1634 között Zakaczj, 1635 és 1652 között Zakacz, 1653 és 1681 között Szakats, 1682 és 1874 között Szakáts, 1875-től pedig Szakács. A továbbiakban egységesen ez utóbbit használjuk, kivéve az anyakönyvi és irodalmi hivatkozásokat.

 

Szenterzsébeti vizitációk, anyakönyvek, családi könyvek

 

Szenterzsébeten az anyakönyvezés 1763-ben kezdődött. Az anyakönyveket a lelkész készítette. Az anyakönyvek alapján számos következtetést lehet levonni. Az anyakönyveket először latin nyelven vezették, majd keverték a latin és magyar bejegyzéseket, 1844-től már csak a magyar nyelvet használták.

Szenterzsébeten müködött lelkészek

 A legrégebbi adat: Szenterzsébet papja Nicolaus[8] aki katolikus volt, de a hitújításkor 1556-ban református lett. Basilius Lénárt 1605-től volt Szenterzsébeten lelkész. Etédi Damokos János 1753-1759[9], Sivert Jánost 1771-ben Szenterzsébetre választották lelkésznek, a következő szenterzsébeti forrásban nincs említve.[10] Az 1871-ben kezdődő születési anyakönyvben bejegyzés található arról, hogy kik voltak lelkészek 1762-től, amióta anyakönyveket vezettek Szenterzsébeten 1941-ig: 1. Szentkirályi András és Herceg István 1762-be. 2. Málnási Gábor (Gabriel Málnási) 1763. május 1-től-1768. január 26-ig. 3. Herceg István (Stephanus Herceg) 1768-1781. április 19-ig. 4. Benkő Mihály (1781-ben a házassági anyakönyvekben aláírása szerepel Michael Benkő.) 1781. április 20-tól-1784. április 1-ig. 5. Balázsi Péter 1784. 6. Kovács Pál 1784-1797-ig.[11] 7. Benkő Mihály 1790-1797-ig. 8. Csákány Mihály 1797-1803-ig. 9. Balázsi Péter 1803-1825-ig. 10. Kállai István 1825-1836-ig. 11. Illyés Illyés 1836-1862-ig. (1862. március 29-én meghalt T.  Parajdi Illyés Illyés (*1797.) református lelkész, 65 éves volt. Temette Borbát Lajos pap.) 12. Borbát Lajos[12] 1863 augusztus 12-től 1879 augusztus 6-ig. (1879. augusztus 6-án meghalt aszkor- ban Borbát Lajos [*1837. augusztus 29.] lelkész. q Illyés Erzsébet (*Szenterzsébet, 1844. augusztus 3.) Szenterzsébet, 1864. augusztus 24.) 13. Benkő Ferencz 1880 július 9-től 1891 április 6-ig. 14. Kertész Mózes 1891-1910 december 31-ig. 15. Nagy Géza 1912-1925 januárig. 16. Nagy Ákos 1925 október 1-től 1940 szeptemberig. 17. Kiegészítés: Varró Mózes 1941 február 9-től 1965-ig. 18. Köblös Domokos 1965-2004. 19. Kincses Kálmán 2005. óta.

 

Szenterzsébeti vizitációk

 

Fontos adatokkal szolgálnak a vizitációk. Pl.: Vizitáció. Szent Erzsébet, január 12-én 1839[13]. „Jelen lévén hellybéli pap T Illyés Illyés – O(skola) mester Bartha Sámuel – M(egye)bíró Szakáts János (Szenterzsébeti anyakönyv. 1867. január 3-án meghalt idősbb Szakács János 78 éves volt. (*1789.) – presbiter Hajdó János, Szabó Mihály, Kelemen Josef, Tordai János, Egyed Péter, Szabó Joseff, Ambrus György, Benkö Albert úr, if. Tordai János – egyházfiak Szakáts Áron (Szenterzsébeti anyakönyv: 1795. október 26-án kereszteltem Szakács Izsáknak (Isáknak) Szakács Áron fiát. 1848. december 1-én meghalt Szakács Áron 52 éves korában.) és Ambrus Moses.”

Szenterzsébet. A születési anyakönyvek. Református egyház. Kereszteltek (Nomina Baptizatorum) nevei 1772-től 1909-ig.

1772 és 1821 között a keresztelt gyermek apját jegyezték csak fel, 1822-től kezdve viszont mindkét szülő nevét közölték. 1808-tól a keresztszülők neveit is feljegyezték. 1863-tól a szülök foglalkozását is megadták, az apák foglalkozása legtöbb esetben: földbirtokos, földész, földmíves, vagy napszámos volt. Néha előfordult más foglalkozás is pl. huszár[14], közvitéz[15], koldus[16], iparos[17]. 1863-tól egységes táblázatot vezettek be, ennek rovatai: keresztelés ideje, nem, törvényes vagy nem törvényes, szülék nevei, vallása, állapota (foglalkozása), lakhelye, házszám, keresztatya és anya nevei, keresztelő lelkész neve, a bába neve. Ritkán felsőbb rendeletre népességi adatokat is közöltek. Pl.: „1827. június 30-án királyi parancsolattal fogva Szenterzsébeten az élő lelkek megszámláltattak és találtattak: 1. Nemesek Székelyekkel együtt 755, 2. Oláhok 178. 3. Czigányok 118. Summa 1051 fő. Ezt felírtam az emlékezetnek aláírta Kállai István hejbeli ev. református pap.  Székelyszenterzsébeten 1850-ben 977 magyar és 182 román, 1910-ben 1120 magyar és 22 román élt”. A cigány (czigány) származást feltüntették. Pl. Koré Ádám a cigányok vajdája született 1806. november 28-án, apja Koré Ádám (czigány) meghalt 1879. április 9-én. 1992-ben Székelyszenterzsébet 1103 lakosából 736 magyar, 361 cigány és 6 román volt.

Szenterzsébet. Házasságkötések. (Nomina Copulati illetve Nomina Nubentium) Református egyház. 1762.-1908.

A tanúk saját aláírásukkal igazolták, hogy a házasságra lépni szándékló jegyespárokat meghallgatták. Nyilatkoztak arról a házasulók, hogy a házasságkötésük szabad szándékukból történt és esetenként a szülői beleegyezést is megemlítik. Az aláírások gyakran kezdetleges betűkkel íródtak. Az adatok egyre részletesebbek lettek, először 1762-től csak a házasulók neveit és a házasságkötés időpontját írták le, majd 1809-től a tanúk neveit is megadták, 1838-tól viszont már közölték a házasulok korát, állapotát (hajadon, özvegy, nőtlen stb.) a kikérdezők és az esketési tanúk neveit, a kikérdezés és házasságkötés dátumát, a kihirdetés számát, ez három volt. Két időpontot írtak be az anyakönyvbe: a kikérdezés napját és az esketés napját. Mindkét eseményt, a kikérdezési bizonyságtételt és az esketési bizonyságtételt tanúk igazolták. A feleségeknél 1871-ig azt írták, hogy a férj neve és nő és nem azt, hogy a férj neve és né. A Szakács család tagjai egymás között is házasodtak illetve legtöbbször a Szenterzsébeten lakók házasodtak egymás között. Gyakoribb családnevek a Szenterzsébeti anyakönyvekben 1762 és 1908 között: Ambarus illetve Ambrus,[18] Bálint, Bertalan, Bogdány, Dáné, Egyed, Fejérvári (Fejérvári szenterzsébeti János[19] 1620. augusztus 29-én Bethlen Gábortól Besztercebányán nyert címeres nemeslevelet[20]), Gál (Gál szenterzsébeti.[21] — Lófőséget Bethlen Gábortól 1625. máj. 17. Gál János és Gál Mihály nyertek. Gyfv. LR. XIII/27.), György, Hajdó (Hajdó: a XVII. században kerültek Szenterzsébetre, Héttúrról. Eredetileg Hajduk voltak.), Incze, Jakabbfy (szenterzsébeti, 1614-ben a Bethlen Gábor féle összeírásban Jakabffi László és Tamás szerepeltek.), Kádár (szenterzsébeti[22], Kádár György 1598-ban birtokos, 1614-ben mint székelyhuszár lustrál.), Kovács (Kováts), Lörintzi, Mátéfy, Mátyás, Mózes (Moyses, Moses, 1614-ben szenterzsébeti Moyses János[23] lustrált Szenterzsébeten.), Szabó (szenterzsébeti, 1712-ben mint primipilus [a gazdagabb székelyek lovas szolgálatra primipilus = lófő, voltak kötelezve.] fordul elő.), Szakács, Székely, Tordai (szenterzsébeti, Thorday Tamás 1607-ben nemesi levelet szerzett Rákoczi Zsigmondtól.[24]), Török, stb.

A Szakács család tagjai rokonságban voltak házasodás következtében 1768 és 1908 között a következő szenterzsébeti családokkal: Ambrus iletve Ambarus, Bajnoczky (Bajnoczki), Balás, Bálint, Balázsi, Barabás, Bartha, Beko, Benkő, Bertalan, Bíró, Birtalan, Bokor, Buzogány, Czifó, Dáné, Egyed, Faluvégi, Fejérvári, Fekete, Fodor, Gál, Gergely, Gibock, Gyöngyösi, Györfi, György, Hajdó (Hajdo), Iszlai, Jakabbfy (Jakabfi), Kádár, Kálnoky, Kelemen, Keresztes, Kertész, Kovács (Kováts), Kövesi, Kudci, László, Lőrinczi (Lőrinci), Máté, Mátéfy, Moldován, Mózes (Különböző módon írták: Majses, Majsos,  Mojses, Moses, Móses, Mózes), Nagy, Pál, Pap, Saki, Simo, Simonfi, Szabó, Száfta, Szász, Szávuj, Székely, Széki, Tordai, Turi, Török, Veres.

Szenterzsébet.  Halotti anyakönyvek.  Református egyház. Holtak lajstroma. (Nomina Defunctorum) 1763.-1908.

1763. és 1808. között ritkán közölték, hogy az elhunyt hány éves volt. Ha valaki idős volt, azt írták, hogy „öreg”. Ha gyermeket temettek, akkor általában 1763-1825 között az apa nevét adták meg, 1826-tól viszont már az apa neve mellett az anya nevét is leírták. 1805-től a halál okát (genus morbi) majd 1872-től az árvák számát is közölték. Négy esetben öngyilkosság volt a halál oka. Ha nem tudták a halál okát meghatározni, azt írták oda meghalt természetes nyavalyában vagy meghalt természetes halállal. Csecsemőknél gyakran volt megjegyezve, hogy gyengeségben, az anyánál, hogy gyermekágyban halt meg. Idős embereknél a halál okaként még előfordult: öregség, vénség, mint ok. Tipikus halálok volt: a szárazbetegség, a köhögés, a vízkorság, vízi betegség, (ödéma), az aszkór, aszkórság (gyengeség), az agyvérzés, (gutaütés), a hagymáz (kiütéses tífusz), a himlő, a magas láz, forró nyavalya, a lob (gyulladás), kolera, tüdőlob stb. A rákbetegséget 1870. után tudták diagnosztizálni. A családon belüli erőszakra utaló haláleset egyszer fordult elő. A temetésre 1-2 napon belül mindig sor került. A legmagasabb kort a vizsgált időszakban (1768.-1908.) Pécsi Tamás élte meg, 1863. szeptember 3-án meghalt 98 éves korában, született 1765-ben. Az I. világháborúnak Szenterzsébetről 65 áldozata volt. Emléküket márványtábla őrzi. Az 1914–18 évi világháborúban elesettek névsora Szenterzsébet[25]. Ezek közül ketten voltak a Szakács család tagjai: Szakács József és Szakács Lőrintz, akiket a családfán nem tudtunk elhelyezni.

 

A szenterzsébeti családi könyv 

A szenterzsébeti családi könyv két részből áll: az I. rész a XIX. századi, a II. rész a XX. századi adatokat tartalmazza. 1883-ban a lakosság száma Szenterzsébeten férfi 519, nő 451, összesen 970. Az utolsó adatokat 2010-ben rögzítették. Az oldalak baloldalán a családfők adatait tüntették fel, a jobb oldalon pedig a gyermekek adatait rögzítették. Az adatok alapján a családfa pontosabban elkészíthető volt, bár a gondos ellenőrzés és kiegészítések így sem maradhattak el. A családi könyvet az egymást váltó lelkészek vezették több mint száz esztendőn át.

 

A szenterzsébeti temető

 

A Botskor és Szakács család leszármazottai közül többen nem hagyták el származási helyüket, Csíkdelnét illetve Szenterzsébetet. A fotón, amely 2006-ban tett temetői sétánkkor készült, a szenterzsébeti temető és a Szakács sírok egy része látható.

 

Székelyudvarhelyi anyakönyvek

 

A székelyudvarhelyi református egyház anyakönyvei (1742-1919) alapján megállapítottuk, hogy egyeneságú ősünk Szakács Sándor I. és Kolosvári Mária 1759. szeptember 19-én kötöttek házasságot Székelyudvarhelyen és 9 gyermekük: Mária, Mihály I., János, József, Julianna, Sándor II., Sándor III., Ferencz I. és Ferencz II. is itt születtek. A gyermekek egy része Székelyudvarhelyen maradt, más részük később elköltözött. Szakács Sándor I. testvére Szakács Mihály I. (*1745. k.-†1806. után) is Székelyudvarhelyre települt és 1770. május 2-án feleségül vette Téglás Rebekát, (*Székelyudvarhely, 1752. február 3.-†Székelyudvarhely, 1828. május 14. Meghalt vénségben.) házasságukból 8 gyermek született. Szakács Mihály I.-nek az egyik dédunokája Szakács Mózes (*Bethfalva, (Udvarhelym.) 1828. november 21.-†Székelyudvarhely, 1894. október 13.) is Székelyudvarhelyen élt, ahol református kollégiumi tanár volt, gyermekei is ott születtek.

Az első házasságkötéskor a vőlegények általában 20-28 évesek, a menyasszonyok 15-20 évesek voltak. Válás ritkán fordult elő. A férfiak, ha özvegyek maradtak többnyire 10-20 évvel fiatalabb feleséget választottak. A legnagyobb különbség, amit találtunk a vőlegény és a menyasszony kora között az 46 év volt. 1889. szeptember 2-án házasodott Kassay F. János, szűcs, iparos (*Székelyudvarhely, 1813. június 6.-†Székelyudvarhely, 1898. december 20. A halál oka aggkór. Apja id. Kassai János) özvegy, 76 éves és Imre Karolina (*Szentlélek, 1859.), 30 éves, hajadon.

Éltek Tordaiak Székelyudvarhelyen is az 1700-as évek elejétől kezdve. Pl.: 1742. március 27-én kereszteltem Tordai György uram Tordai József (Josef) nevű fiatskáját. Keresztszülő Hajdu István uram.  (Hajdu István 1. q Bágybani Zoha István uram leánya, Székelyudvarhely, 1744. április 23. 2. q özvegy Verestói Józsefné, született Pál Sára, Székelyudvarhely, 1765. január 28. Hajdu István első felesége halála után újra nősült.)

1753. december 15-én kereszteltem Tordai György Tordai Zsuzsanna nevű leányát. 1744. január 2-án kereszteltem Tordai János uram leánykáját. 1761. szeptember 16-án házasodott Tordai József és Felméri Anna (*Székelyudvarhely, 1742. augusztus 9.-). 1742. augusztus 9-én kereszteltem Felméri János uram Felméri Anna nevű leánykáját. 1745. január 9-én meghalt Tordai úr leánykája. 1778. február 6-án házasodott Homoród újfalvi Siko János és Felméri Anna, aki elvált Tordai Józseftől.

 

A székelyudvarhelyi családi könyv

 

A családi könyvet házaspárok részére állították össze, ezért nem teljes körű. Az első, majd a többi kötet is az 1844. után született családfők adatait tartalmazza, az egyházi házasság idejét, a házastársak megnevezésével, a gyermekek neveit és születési idejét, a szülőkre vonatkozó születési és halotti anyakönyvi bejegyzéseket azonban viszonylag ritkán írták be. Ellentétben a szenterzsébeti családi könyvvel, itt nem találunk hivatkozásokat a rokoni kapcsolatokra.

Az egyházi anyakönyvekben és a családi könyvekben a halotti anyakönyvi adatok a leghiányosabbak. A születési anyakönyvekből a házasságkötés körülbelüli időpontja még csak-csak megbecsülhető (az emberek általában 25 éves koruk körül házasodtak), a halálozási életkorok tekintetében azonban már túl nagy a szóródás, nincsenek biztos támpontok a becsléshez. A házasságkötéskor legtöbbször már csak az egyik szülő, többnyire az anya élt.

A családi könyvben a gyermekeket nem a születésük időbeli sorrendjében jegyezték fel, hanem abban a sorrendben, ahogy az adatokat megtalálták. A szenterzsébeti családi könyv I. és II. kötetének mindegyik lapját kijegyzeteltük, mert a Szakács család férfi tagjai a házasodások következtében szinte valamennyi szenterzsébeti családdal rokoni kapcsolatba kerültek 1768 és 1908 között.

 

A marosvásárhelyi református anyakönyvek

 

1727.-1915. közötti időszakra vannak meg a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban, 1803-tól névmutató segíti a keresést. A marosvásárhelyi anyakönyvekben a „szenterzsébeti” Szakács név nincs említve, általában nem tüntették fel a származást, kivéve két esetben, amikor „káli” Szakácsok adatait anyakönyvezték. (1877. szeptember 19-én született Szakács Dénes, szülei: káli Szakács Lajos és Szusz Eszter. 1879. március 2-án született ifj. Szakács Zsigmond, szülei: káli Szakács Zsigmond és Mátz Eszter.) A szenterzsébeti anyakönyvekben 1761. előtt nincs adat Szakács Simonról, akinek az apja László. A marosvásárhelyi anyakönyvekben nem találtunk adatot 1761. után Szakács Simonról. 1727. és 1802. között csak két Szakács nevűt találtunk a házassági anyakönyvekben, de ez a két Szakács nem Szenterzsébetről származott.

 

Székelykeresztúri anyakönyvek

 

A székelykeresztúri anyakönyvek 1742. és 1915. közötti időszakra álltak rendelkezésünkre.

Székelykeresztúr lelkipásztorai: Török István (1631.-), Dállyai Vas István esperes (1694.), Zágoni Sámuel (1694.-), Szentmiklósi Dániel (), Magyarósi István (), Papolci János (), Udvarhelyi Ferenc (1705.-), Margitai János (1707.-), Farcádi György (1713.), Udvarhelyi Ferenc (1714.-), Dállyai Vas János (1718.), Szentgyörgyi Máté (1719.-), Bedő János (1727.-), Rácz Kelemen (1742.-1746.), Galambfalvi József (1751.-), Udvarhelyi B. József (1757.-1769.), Gombási István (1769.-), Benkő Mihály (1772.-), Kiss András (1781.-), Beöjthe Mózes (1813.-), Dáné Mózes esperes (1825.-1849.), ifj. Dáné Mózes (1849.-1853.), Zajzon Ferenc (1853.-1855.), Karátson Mózes esperes (1855.-1869.), ifj. Karátson István (1870.-1911.), Nagy Lajos esperes (1911.-1949.), ifj. Nagy Lajos (1949.-1958.), Horváth József (1958.-1988.), Antal Zoltán esperes (1989.–).

Helybéli pap Bágyi Dáné[26] Mózes I.[27] ide jött 1825-ben, felesége Simó Mária. 1839. október 27. Meghalt Dáné Mózes pap édesanyja özvegy Dáné Zsigmondné sz. Nagy Zsuzsanna (*1757.) 82. éves volt. Dáné Mózes I. (*Bágy, 1790. k.) 1849-ig volt pap Székelykeresztúron. Két fia volt Dáné Mózes II.[28] (apját követte a papságban Székelykeresztúron 1849. és 1853. között.) és Dáné Károly, mindketten részt vettek a  az 1848/49-es szabadságharcban a Makk-féle összeesküvésben, ezért Déné Mózes II.-t 1853-ban a csehországi Josefstadtban letöltendő hat év börtönre ítélték. 1854-ben a büntetését öt évre mérsékelték, a vizsgálati fogságban töltött idő beszámításával. 1856. júniusában szabadult. Ezután 1865-től egészen halálig (*Bikafalva, 1822. február 6.-†Alsó- falva, 1896. február 26.) vezette az alsósófalvi gyülekezetet. Az 1848-as forradalom leverése után 12 éves börtönre ítélték Dáné Károlyt (Bágyi), (*Székelykeresztúr, 1833. január 26.-†Hátszeg, 1902. június 23.) Székelykeresztúr, református, nőtlen, segédtisztviselő, majd 1869-től ügyvéd. Dáné Károly szülei a székelykeresztúri születési anyakönyvek alapján Dáné Mózes és Simó Mária.

Dáné Mózes és Simó Mária fia Dáné István, akinek felesége Bong Rózália, akiknek a leányuk Dáné Kata. Dáné Kata férje Dósa Dénes. (Ld. a Szakács János családfán: I2. Mayer (Dósa) Jánost)

„(Nagy idők tanúja.) Bágyi Dáné Károly negyvennyolcas honvéd, ügyvéd, 1902. június 23-án hetven éves korában, boldog házasságának negyvenedik évében meghalt Hátszegen. Az elhunyt tagja volt Hunyad vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, továbbá vármegyei tiszteletbeli tiszti főügyész volt és gondnoka az evangélikus református egyházközösségnek.”^[29]

 A Mormon egyház honlapján több halotti értesítőt találtunk, amik bizonyítják, hogy a Dáné család egy része később is Székelykeresztúron élt. Pl. Dáné Annuska. (*1896.-†Székelykeresztúr, 1914. szeptember 15. Életének 18-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt.) Gyászolják szülei Dáné Mózes és Berkeczi Mari.

Özvegy Dáné Dénesné, sz. Vörös Ilona. (*1904.-†Székelykeresztúr, 1991. szeptember 4. Életének 88-ik, özvegységének 20-ik évében rövid betegség után elhunyt.) Dáné Anna. (*1907.-†Székelykeresztúr, 1997. december 24. Életének 91. évében váratlanul elhunyt.) Dáné Zsigmond életének 56-ik, boldog házasságának 15-ik évében 1905. július 3-án Nagy-Szebenben elhunyt. (*1850.-†Nagy-Szeben, 1905. július 3.) Eltemették Székelykeresztúron. Gyászolták felesége szül. Nagy S. Juliánna, gyermekei: Mózes, Károly, Ilona és Juliska. Özvegy Dáné Mózesné, református papné, mint mostohaanyja.

 

Többek között a következő Szakáts (szenterzsébeti) és rokon családbelieket találtuk meg az anyakönyvekben:

 

A1. Szakáts János I. Szenterzsébeten születethetett, apja valószínűleg id. Szakács János (*Szenterzsébet, 1683. k.-†1722.

       után) és felnőttként, elsőként áttelepült Székelykeresztúrra.[30]

       B1. János II. (*1701.-†Székelykeresztúr, 1774. április 1.) Θ N. N. (*1705. k.-†Székelykeresztúr, 1767.)

             C1. János III. (*Székelykeresztúr, 1730. k.-)

             C1. Mihály. (*Székelykeresztúr, 1765.-)

             C2. Péter. (*Székelykeresztúr, 1767.-)

 

Szakáts Sámuelné. (-†Székelykeresztúr, 1763. január)

 

A1. ifj. Szakáts Sámuel (*1805. k.-) Θ Székel (Székely) Anna, Székelykeresztúr, 1829. február 23.

B1. József. (*Székelykeresztúr, 1829. október 22.-†Székelykeresztúr, 1829. december 17. Temette bágyi Dáné

Mózes pap.) Keresztszülők: ifj. Nagy Mózes és felesége, Fodor Józsefné. 1830-ban visszaköltöztek Szenterzsébetbe.

B2. Rozália I. (*Szenterzsébet, 1831. június 18.-†Szenterzsébet, 1831. június 20.) Keresztszülők: Kállai István és

       Gálffy Julianna.

B3. Rozália II. (*Szenterzsébet, 1834. január 31.-†Szenterzsébet, 1891. április 5.) 1. q Iszlai Ger-

gely (*Szenterzsébet, 1836. március 12.-) Szenterzsébet, 1857. március 1. 2. q Gál Sára, (*Szenterzsébet, 1834. február 13.-†Szenterzsébet, 1902. augusztus 2.) Szenterzsébet, 1891. december 27. Gál Sára 1. q Méra Mihály I. (*Szenterzsébet, 1817. október 7.-†Szenterzsébet, 1890. november 6.)

C1. Iszlai Lidia. (*Szenterzsébet, 1862. április 10.-) Konfirmált 1874.

C2. Iszlai Ferenc. (*Szenterzsébet, 1866. december 14.-) Konfirmált 1881.

C3. Iszlai Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1871. május 1.-)

C4. Iszlai Pál. (*Szenterzsébet, 1874. január 23.-)

B4. Mária. (*Szenterzsébet, 1837. november 14.-†Szenterzsébet, 1888. augusztus 16.) q Fodor

László (*Szenterzsébet, 1838. december 25.-†Szenterzsébet, 1884. augusztus 3.) Szenterzsébet, 1866. április 7.

C1. Fodor János. (*Szenterzsébet, 1869. február 21.-) Konfirmált 1889.

C2. Fodor László. (*Szenterzsébet, 1874. június 20.-)

C3. Fodor Julianna. (*Szenterzsébet, 1876. augusztus 28.-)

C4. Fodor Mózes. (*Szenterzsébet, 1878. október 1.-)

C5. Fodor Mária. (*Szenterzsébet, 1881. január 31.-)

  B5. Eszter. (*Szenterzsébet, 1841. június 5.-)

 

Szakács Pál. (-†Székelykeresztúr, 1766.)

 

A1. Szakáts Mihály. (nemes, szenterzsébeti) (*1772. k.-)

        B1. Sára. (*1794. k.-) Θ Fodor József I. (*1792. k.-†Székelykeresztúr, 1858. augusztus 23.  ) (apja Fodor János,

1826. október 8-án özvegy Fodor János és özvegy Csifo Istvánné, sz. Kováts Judit házasságot kötöttek.) Θ Székelykeresztúr, 1814. szeptember 21. Bizonyságok: Fodor József, Fodor Márton, Sofalvi József.

C1. Fodor János. (*Székelykeresztúr, 1814. december 23.-) 1. θ Nagy Mária (*1821.-†1842. október 18.),

       Székelykeresztúr, 1840. január 5. 2. θ Balog Judit (*1826.-) Székelykeresztúr, 1843. október 22.

C2. Fodor Judit. (*Székelykeresztúr, 1819.-) 1833. május 25-konfirmáltak: Fodor József leánya Fodor Judit 14

      éves.

C3. Fodor Klára. (*Székelykeresztúr, 1826. május 8.-)

C4. Fodor József II. (*Székelykeresztúr, 1829. március 20.-)

C5. Fodor István. (*Székelykeresztúr, 1834. július 28.-) Keresztszülők: Simo Mózes pap és felesége Mária.

 B2. Judit. (*1798. k.-) 1822. február 25-én házasságot kötöttek Bágyi Bentze Mózes szabad személy fia Bentze

        Imre és Szenterzsébeti nagyságos Szakáts Mihály leánya Szakács Judit. Esketési tanú Nagy Mózes.

 

1808. február 8-án eskettem nemes Betfalvi Szakáts Jánost (1788.-†Székelykeresztúr, 1836. szeptember 12.) és keresztúri Kováts Zsigmond leányát Kováts Rebekát.  Tanú Kováts Imre. 

1813. november 2-án kereszteltem Szakács Annát, szülei Szakács János és Kováts Rebeka. 

1836. szeptember 12. meghalt Nemes Szakács János 48 éves volt. (*1788.)

1844. június 2 meghalt özvegy Szakács Jánosné, Kováts Rebeka, 58 éves volt. (*1786.)

 

A1. Szakáts József. Θ Szentgyörgyi (nemes Szentgyörgyi) Rákhel (*1790.-†Székelykeresztúr, 1820. január 8. Meghalt

       gyermekágyban 30 éves volt.)

       B1. János. (*Székelykeresztúr, 1817. február 1.-)

       B2. Rozália. (*Székelykeresztúr, 1818. k.-†Székelykeresztúr, 1820. január 4.)

       B3. Rákhel. (*Székelykeresztúr, 1819.-†Székelykeresztúr, 1820. január 6.)

      

A Szentgyörgyi és Borbélly[31] család.

 

A szentgyörgyi (sepsiszentgyörgyi és timafalvi) családfát részletesen ismertette Pálmay József,[32]  A Borbély családfa részlete a székelykeresztúri anyakönyvek alapján:

 

A1. Borbélly János I. (*1754 k.-†Székelykeresztúr, 1814. május 11.) Anyja meghalt 1764-ben. Θ Székely Borbála.

        (*1756. k.-) Székelykeresztúr, 1776. február.

B1. József I. (*Székelykeresztúr, 1777.-)

       C1. József II. (*Székelykeresztúr, 1800. január 19.-)

       C2. Mária. (*Székelykeresztúr, 1802. január 20.-)

       C3. László. (*Székelykeresztúr, 1810.-)

B2. Borbála. (*Székelykeresztúr, 1783. november 19.-)

B3. János II. (*Székelykeresztúr, 1784.-)

        B4. András. (*Székelykeresztúr, 1785. június 8.-) Θ Karátson János leánya Karátson Mária. Tanú BorbéllyIstván.

               Székelykeresztúr, 1815. január 10.

B5.  Anna. (*Székelykeresztúr, 1786. február 16.-)

B6. Sára I. (*Székelykeresztúr, 1788. február 3.-†1789. előtt)

B7. Sára II. (*Székelykeresztúr, 1789. junius 25.-)

B8. Lajos. (*Székelykeresztúr, 1791. november 13.-) Lajos és Imre ikrek. Θ Tsifo István leánya Tsifo Sára.

       Székelykeresztúr, 1822. február 14.

B9. Imre I. (*Székelykeresztúr, 1791. november 13.-†1792. előtt) Lajos és Imre ikrek.

B10. Imre II. (*Székelykeresztúr, 1792. július 20.-) Lajos és Imre ikrek. Θ néhai Lörintzi János leánya Lörintzi

        Julianna, Székelykeresztúr, 1819. január 19.

 

A1. Borbélly (timafalvi) István I. (*1763.-†Székelykeresztúr, 1831. február 28.-)

B1. István II. (*Székelykeresztúr, 1792. július 21.-†Székelykeresztúr, 1797. szeptember 2.)

B2. Sámuel. (*Székelykeresztúr, 1795. január 18.-†Székelykeresztúr, 1796. szeptember 22.)

B3. Mihály. (*Székelykeresztúr, 1797. szeptember 10.-)

B4. Dániel. (*Székelykeresztúr, 1800. január 18.-†Székelykeresztúr, 1817. október 6.)

 

Bethfalva

 

A vizitációk és a halotti anyakönyvek alapján találtunk bizonyítékot arra, hogy 1839. előtt és után is éltek Szakácsok Bethfalva községben: Vizitáció. Bethfalva, január 25-én 1839[33]. Jelen lévén a hellybéli pap T. Pataki István – O(skola) mester Albu Diénes – M(egye) bíró Bokor Sándor – presbiter Szakáts Josef, Szétsi Sámuel, Szétsi Dániel, Szétsi Imreh, Arus István, Szétsi András – egyházfiak Beke Dániel és Szakáts Dániel.

Özvegy Szakács Ferencné, sz. László Mária (*1903.-†Bethfalva, 1992. november 16.) életének 90., özvegységének 23. évében, 1992. november 16-án hosszú és súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után, csendesen elhunyt.  Θ Szakács Ferenc (-†1969.) Bethfalva. Halotti értesítő. Id. Szakács Domokosné, Bíró Rozália (*1925.) életének 69., házasságának 47. évében, 1994. október 3-án, türelemmel viselt betegség után elhunyt. Betfalva. Halotti értesítő.

 

Alsó és Felsőtöőki anyakönyvek[34]

 

A leggyakoribb családnevek az anyakönyvek alapján: Benko, Bogdány, Cseh, Czinege, Felszegi, Incze, Jakabházi, Jánosi, Rusz, Szakács, Szalontai, Szilágyi és Terebesi családok. Ezek a családok egymás között is házasodtak. A Fellaki Anyakönyvek feldolgozásából[35] derült ki, hogy Szakács Károly dédapa 1847-ben született Felső Töőkön. Fellaki Házassági Anyakönyvek: 1873. november 25-én házasságot kötött Szakács Károly 26 éves nőtlen birtokos, született és lakik Felső Töőkön (1889. szeptember 21-én meghalt Szakács Károly birtokos 42 éves korában Fellakon. A házassági és a halotti anyakönyv alapján is Szakács Károly 1847-ben született.) és Bocskor Nina 20 éves özvegy, született Fellakon és lakik Fellakon. Helv. hitvallásúak. Szakács Károly szülei Szakács István és Bogdán Mária 1851-ban települtek Felső-Töőkre, korábban másutt éltek, hogy hol azt nem sikerült kiderítenünk. Szakács Károly valószínűleg 1847-ben nem Felső Tököőn született, de 1851-től már ott élt. Fellakon 1837. óta biztosan laktak Szakácsok, lehetséges, hogy Szakács Károly itt született, majd 1851-ben Felső-Töőkre költöztek, mert édesanyja Bogdán Mária onnan származott. Ezt azért nem tudtuk tisztázni, mert a fellaki anyakönyvek a Besztercei Levéltárban csak 1860-tól álltak rendelkezésünkre. Szakács István születési anyakönyve nem került elő, így hivatalos iratból nem tudjuk kik voltak a szülei.

Szakács nevűek még a Felső Töőki anyakönyvekben, akiket a családfán nem tudtunk elhelyezni:

1815. június 19-én eskettem Szakács Jánost (*1790 k.) és Székelyhidi Rozáliát, akinek apja Székelyhidi Mihály.

1869. augusztus 27. Szalontai Sándorné, született Szakács Zsuzsi, 64 éves korában meghalt. (*1805. Anyakönyvi bejegyzés nem található) lakás: Alsó Töők 64. A halál oka öregség.

1825. január 23-án kereszteltem Kováts András és felesége Szakács Kata leányát Kováts Annát. Keresztszülők: ifj. Szalontai István és neje Sojmosi Mária.

1889. március 2-án született Benkő János és Szakács Mari földész Benkő Ilona nevű leánya. Laknak Szükeréken.

1891-ben keresztszülő: Szakács Mária főzőnő.

 

Egyházi iratok

 

Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára a Kolozsvári Farkas utcai templomban (Igazgató dr. Sipos Gábor).

Szakács István (*1811.-1813.-†Felső-Töők, 1868. március 26.) aláírása 1853-ban, a Felső-Töőki Református Egyház költségvetésének igazolása.

Szakács István 1853. és 1865. között minden évben fizette az egyházi adót, előtte a neve nem szerepelt a kepe fizetők[36] névsorában. Van egy bejegyzés 1867-ben, (Kimutatása a Felső- Töőki református egyház pénzének) hogy volt Szakáts Istvánnak befizetése 1851. július 15-én, tőkepénz 8 forint, 40 krajcár, kamat 51 krajcár. A másik még fontosabb bizonyíték, hogy 1851-ben már Felső-Töőkön éltek az, hogy  Szakáts Sándor I. fiukat 1851-ben keresztelték a Felső-Töőki anyakönyvek alapján. 1851. előtt máshol éltek, valószínű Fellakon. 1867-ben a Felső-Töőki Református Egyház számadásában szerepel egy befizetés, amely szerint Szakáts István az 1866-iki temetőbeli fű árára 2 forintot fizetett. Ugyancsak az 1867-es befizetők között szerepel Szakáts István és Bogdán Mari, akik 1863. június 21-én egyház részére az egyházi adót befizettek. 1868. január 21-én Szakáts István és Bogdán Mari 21 forint és 73 krajcár tőkepénzzel rendelkeztek. 1868. június 8-án a tőkepénzek kimutatásánál Bogdán Mária, mint özvegy Szakáts Istvánné szerepel, tehát Szakáts István ekkor már nem élt. (1871-es számadás, elkészítette Jakabbházi Dániel egyház gondnok.) 1853-ban a családfők és lelkek száma névsorban így szerepel Szakács István 1 férfi, 1 nő, 4 fiú, 2 leány összesen 8 fő, tehát felesége 4 fia és 2 leánya van említve, akiket sikerült beazonosítani, azzal a megjegyzéssel, hogy 4 fiút és nem kettő, hanem 3 leányt találtunk az anyakönyvekben, aminek az az oka, hogy Szakács Borbála (*1853. augusztus 13.) a névsorkészítés után született. A születési anyakönyvek alapján is nyilvánvaló, hogy Szakács István és felesége, Bogdán Mária (*1814.-†1879.) 1851-ben költöztek Felső-Töőkre. A házasságkötés 1841. előtti években volt, valószínűleg 1840-ben. 7 gyermekük született, köztük Szakács Károly, akiket a Szakács családfán el tudtunk helyezni.

Tőkepénzek kimutatása: Bogdán Mária, Szakácsné özvegy 1868. június 8. Tőke 62 forint. 1868. után Bogdán Mária, Szakácsné özvegy fizetett adót, az utolsó adóbefizetése 1879-ben halála előtt történt. Ezután Szakács Sándor mint Bogdán Mária utódja fizetett adót. Szakács Sándor II. az adózok között szerepel 1907. és 1911. között, ezután már nem, tehát 1912-ben halhatott meg. A választói névjegyzék alapján megállapítható, hogy 1914. július 1-én Szakács Sándor  II. már nem élt, özvegy Szakács Sándorné szerepel a névsorban, de 1915. május 25-én már Ő is meghalt, a választói névjegyzékben már Szakács nevű nincsen.

 

Fellaki református anyakönyvek[37]

 

A Szakács ősökre vonatkozóan a fellaki anyakönyvek alapján a következőket állapítottuk meg[38]: anyai ágon Boldog Gyöngyi egyik ükapja, illetve Sipos III. Béla anyai ágon egyik dédapja, Szakács (szenterzsébeti) Károly (*Felső-Töők, 1847.-†Fellak, 1889. szeptember 21.). Szakács Károly felesége, született csíkszentmártoni- és csíkdelnei Botskor Nina (*1853.-†Fellak, 1889. február 19.) már özvegy volt, amikor 20 éves korában Szakács Károllyal házasságot kötött Fellakon, 1873. november 25-én.

Házassági anyakönyvi bejegyzések, Fellak. Református Egyház 1873. Szakáts Károly és Bocskor Nina házasság- kötési bejegyzése

Születési és keresztelési anyakönyvek,  Fellak.  Református Egyház. 1874, 1876, 1878 és 1888. Szakács Etelka, Szakács Katalin, Szakács Ilonka, és Szakács Sándor I. születési bejegyzései

 

Szakács Károly és Botskor Nina sírja a Fellaki temetőben 2006-ban.^[39]. A sírfelirat nehezen olvasható: „Itt nyugszanak Szakáts Károly meghalt 41 évesen és neje Bocskor Nina meghalt 38 évesen. Meghaltak 1889-ben. Házasságkötés 1873.”

 

Szakács Károly és Botskor Nina házasságából hét gyermek született Fellakon: hárman csecsemő-, illetve gyermekkorukban meghaltak, négy gyermek életben maradt: - Szakács Etelka (*1874. január 2.-†Magyarborzás, 1891. június 11.) 16 éves korában, 1890. február 18.-án férjhez ment Sipos (lécfalvi) Gyula (*Sajófalva, 1859. március 20.-†Retteg, 1942. november 14.) kissolymosi majd magyarborzási református lelkészhez. Sipos Gyula Szakács Etelkától született gyermeke: Sipos Iluska (*Magyarborzás, 1891. január 28.-†Magyarborzás, 1908. február 21.). Etelka a szülés után meghalt, halála után a férj elhunyt felesége húgát, a 16 éves - Szakács Katalint (*Fellak, 1876. október 4.-†Magyarborzás, 1936) vette feleségül 1892. január 10-én. - Szakács Sándor I. (*Fellak, 1888. április 23.-†Sajóudvarhely, 1918. november 19.) - Szakács Ilona (*Fellak, 1878. augusztus 18.–†Alsóilosva, 1938. július 17.). 1895. október 30.-án, Alsóilosván házasodott. Férje, Rápolthy Sándor (*1864. augusztus 17.-†Csepreg, 1957. február 17.) Alsóilosván (Szolnok-Doboka vármegye) volt tanító.

                Sípos Gyuláról egyetlen, öregkori fénykép maradt ránk. A kép 1940 körül készülhetett.

 

                                      

  Sipos (léczfalvi) Gyula gyászjelentése.

 

Az egyetlen fiúgyerek, Szakács Sándor I. 1910 júliusában nősült, felesége, az akkor 16 éves Fekete Jolán (*Sajóudvarhely, 1894. augusztus 27.-†Sajóudvarhely, 1971. szeptember 22.). Három fiúk és két leányuk született. Egyik fiúk, Sándor II. még kisded korában meghalt. Szakács Sándor I. végig harcolta az első világháborút. A háborút szerencsésen túlélte, de 1918 novemberében, 30 éves korában két fiával, az 5 éves Sándorral és az 1 éves Tihamérral együtt spanyolnáthában meghalt. Felesége, Fekete Jolán pedig olyan súlyos beteg volt, hogy két fia és férje haláláról és temetéséről csak felépülésekor szerzett tudomást. Két leánya, Szakács Jolán, Gombár Sándorné és Szakács Dóra, Dr. Sipos II. Béláné is túlélték a járványt.

 

Szakács Sándorról és családjáról fennmaradt néhány fénykép.

 

Az első képen Szakács Sándor I. Prágában, az I. világháború kitörésekor, bevonulása után 1914-ben. A második képet anyósának, özvegy Fekete Albertnének, született Szénásy Bertának, illetve feleségének Szakács Jolánnak küldte Sajóudvarhelyre a csehországi Tschauschból (1915. május 9-én. A harmadik képen a fotó másik oldalán egy rövid levél, amit feleségének írt. A negyedik képen a feleségének küldött préselt virág. Az ötödik képen Szakács Sándor I. családjával, rokonságával látható Sajóudvarhelyen, 1917 szeptemberében. Balról jobbra a felső sorban felesége testvérei: Fekete Albert II. (*1893-†1978), Fekete Pál (*1900-†1944), Fekete Ilonka (*1898-†1979), Szakács Sándorné, kezében legkisebb fia, Szakács Tihamér (*1917-†1918), a sor végén Szakács Sándor I.. Az alsó sorban gyermekei és anyósa: Szakács Jolán (*1911-†2000), özvegy Fekete Albertné, Szénásy Berta (*1861-†1931), Szakács Sándor III. (*1913-†1918) és Szakács Dóra (*1914-†1998). A hatodik képen Szakács Sándorné, Fekete Jolán látható három gyermekével 1915-ben. A hetedik kép Szakács Sándor I. halála előtt, 1918 szeptemberében készült sajóudvarhelyi házuk udvarán, feleségével és gyermekeivel.

 

Két esküvői kép. Baloldalt Szakács Jolán (*Fellak, 1911. június 5.-†Dézs 2000. április 12.) és férje, Gombár Sándor (Dézs, 1899. június 13.-†1974. augusztus 17.) Dézsen 1933-ban, jobboldalt pedig Szakács Dóra (Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. május 28.) és férje, Dr. Sipos II. Béla (*Rimaszombat, 1904. augusztus 18.-†Budapest, 1980. szeptember 17.) Kolozsvárt 1944 júniusában tartott esküvőjük után.

 

A református templom szomszédságában lévő sajóudvarhelyi ház utcai oldala. Itt élt Szakács Sándor I. családjával 1917-1918-ban. A fotó 1960-ban készült.

 

A Latorcai Csaba által készített emléktábla azon felmenőinknek állít emléket, akik a sajóudvarhelyi családi temetőben jeltelen sírban nyugszanak. Az emléktáblát 2011-ben helyeztük el a ház udvari részén. Az épület az utolsó rokon halála óta (2012) üres.

 

A képen az asztal jobb oldalán Rápolthy (peselnekei és rápolti) Sándor (1864. augusztus 17.-†1957. február 17.), az asztal bal oldalán felesége, Rápolthy Sándorné, sz. Szakáts Ilona (*Fellak, 1878. augusztus 18.-†Alsóilosva, 1938. július 17.). A gyermekek balról jobbra haladva: Rápolthy Irén (*1905. augusztus 12.-†1933. december 4.), az asztal mögött áll Rápolthy Károly (*1896. december 21.-†1983. február 15.), Rápolthy András / Andor (*1907. szeptember 30.-†1966. július 18.), Rápolthy Anna (*1898. október 2.-†1987. június 7.), Rápolthy Rozália (*1902. október 29.-†1992. február 5.), Rápolthy Sámuel (*1900. november 19.-†1949. szeptember 22.). A kép 1907-ben készült.

 

 

Középen Szakáts Ilona, Rápolthy Sándorné és a népes Rápolthy család. 1935 körül.

 

Szakáts Ilona, Rápolthy Sándorné halotti értesítője, 1938. július 17.

 

Szakács Sándor és Szalacsi Rozália leszármazottai.

 

A kapcsolódás a főtáblához, tehát Szakács Jánoshoz, aki 1618-ban nemességet szerzett, az adatok hiányában nem volt megállapítható.

 

A1. Szakács Sándor. (*Fellak, 1834.-†Fellak, 1876. március 16. A halál oka tüdő lobb. Temette március 18-án Fellakon

      Balog András.) Θ Szalacsi Rozália (*1838.-†Fellak, 1880. március 15. A halál oka vízkorság.)

      B1. Albert. (*Fellak, 1860. február 11.-†Fellak, 1890. április 17.) Keresztszülők: Szakács János és Szakács Jánosnő

             (Bocskor Katalin) birtokosok. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Tomsa Mária.

      B2. Lajos. (*Fellak, 1862. augusztus 21.-†Fellak, 1889. február 7.) Keresztszülők: Szakács János és Szakács Jánosnő

            (Bocskor Katalin) Bocskor Katalin birtokosok. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Tomsa Mária. Bíró volt.

     B3. István. (*Fellak, 1865. december 26.-†Fellak, 1945. január 22.) Keresztszülők: Szakács János és neje Bocskor

Katalin birtokosok. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Tomsa Mária. 1. Θ N. N. 2. Θ Székely Kriska (*Magyarbréte, 1890.-) Felak, 1944. április 23. Szakács Sándor özvegy. Esküvői tanúk: Székely István és Székely György. Eskető lelkész: Mágner Sándor. Temette Mágner Sándor Fellakon.

     B4. János. (*Fellak, 1868. február 21.-) Keresztszülők: Szakács János és Bocskor Katalin birtokosok. Keresztelő

          lelkész Balog András, Bába: Tomsa Mária.

 

Szakács Károly és Makkai Borbála leszármazottai. (Fellak)

 

A kapcsolódás a főtáblához, tehát Szakács Jánoshoz, aki 1618-ban nemességet szerzett, az adatok hiányában nem volt megállapítható.

 

A1. Szakács Károly.[40] Θ Makkai Borbála. (*1833.-†Fellak, 1917. február 24.) helvét hitű: evangélikus birtokos.

       B1. Vilma I. (*Fellak, 1860. június 10.-†Fellak, 1860. június 19.) Laknak: Fellak. Keresztszülők: Dominch János és

              Boller Regina haszonbérlő. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Mária.

       B2. Domokos. (*Fellak, 1862. február 10.-†Dézs, 1886. december 12.) Θ Fogarasi Mária (*Bacza, 1865.-), Retteg.

1886. november 17. A szülők laknak: Fellak. Keresztszülők: Dominch János és Boller Regina haszonbérlő. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Mária. A rettegi esketési anyakönyvekből megtudhattuk, hogy Fellakon született, az esküvő idején 24 éves és 1886. november 17-én volt az esküvője Rettegen. A Baczában született, római katolikus vallású 21 éves Fogarasi Máriát vette feleségül. Egy hónappal az esküvője után vízbefúlt és csak tavasszal tudták eltemetni, amikor már kiengedett a fagy és megtalálták valamelyik tóban vagy a Szamosban. Deési halotti anyakönyvek: az elhunyt neve: Szakács Domokos csizmadia (reformázus vallású) születési helye: Szász Fellak, lakás: Retteg, Deés II. u. 23. (házas)  24 éves, a halál ideje: Deés, 1886. december 12. A temetés: 1887. március 7. A halál oka: vízbefúlás.

      B3. Vilma II. (*Fellak, 1869. október 8.-†Fellak, 1933. október 29. A halál oka vesebaj. Temette Gáspár János ref-

ormátus lelkész.) Laknak: Fellak. Keresztszülők: Szakács János és Bocskor Katalin, birtokos. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Mahalán Sofia (Zsófia). 1. Θ Szakács Lajos. (†1888. k.) 2. Θ Fágamos János (*1864.-) Fellak, 1889. december 9. Fellak. 1889. december 9-én házasságot kötött: Fágamos János 25 éves nőtlen római katholikus földmives, lakik Fellak és özvegy Szakács Lajosné, Szakács Vilma 19 éves református, lakik Fellak, helv. hitvallásúak. Kikérdezők: Makkai György és Gorzsa Jákob birtokos. Esküvői tanúk: ugyanezek. Eskető lelkész: Balog András. Szakács Vilma elvált Fágamos Jánostól. 3. Θ Molnár Pál lakik Málomban (*Almásmálom, 1869.-†Fellak, 1933. november 19.) Fellak, 1899. augusztus 8. Esküvői tanúk: Bálint István és Máté György. Eskető lelkész: Menyhárt Elek. Szakács Vilmát 1933. október 31-én temette Fellakon Gáspár János ref. lelkész. Keresztszülők voltak Fellakon három alkalommal: 1924. július 14-én született Balogh József és Békési Kata fia Sándor, keresztszülők: Molnár Pál és Szakács Róza. 1926. január 5-én született Balogh József és Békési Kata fia Ferenc, keresztszülők: Molnár Pál és Szakács Róza. 1900. március 14-én született és 16-án keresztelték Lászlót Bojli Mária törvénytelen fiát. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Molnár Pál és neje Szakács Vilma.

             D1. Rozália. (*Fellak, 1887. december 18.-) Szakács Lajos és Szakács Vilma ev. ref birtokos leánya. Θ Racskó

Pál (*1883.-) Fellak, 1909. május 31. Esküvői tanúk: Sipos Gyula és Horváth József. Eskető lelkész: Menyhárt Elek.

E1. Racskó Irén.  (*Fellak, 1910. február 9.-) Keresztszülők: Sipos Gyula és neje Szakács Kati. Keresztelő

       lelkész Menyhárt Elek. Bába: Dobics Sofia.

E2. Racskó Rozália. (*Fellak, 1912. március 9.-) Keresztszülők: Sipos Gyula és neje Szakács Kati. Keresz-

       telő lelkész: Bács Mihály, görög katholikus lelkész.  Bába: Csontyev Tera.

 

Szakirodalmi források. Szakács család

 

A Szakács család címereslevele. 1618. november 3. Kolozsvár.[41] [42] „A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által Szakács Jánosnak adományozott címeres levél 1941-ben készült formahű, hitelesített másolata. Címer: álló, csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében vörös ruhás, fehérkötényes szakács (férfi) előtte álló kecskelábú asztal, melyen a jobb kezében lévő késsel, a baljával tartott harcsát felhasítani készül. Sisak: balra fordult csőrsisak koronával. Takaró: kék-arany, kék-arany-zöld. Szakács János Pécsi (Péchi, Péchy) Simon ajánlására és közbenjárására kapta a nemességet és a címert adományozó oklevelet. Érdemeiről nem szól az oklevél, neve és a címerkép összecsengése azonban egyaránt mutatja, hogy pártfogója konyhájának lehetett kiemelkedő mestere.” Péchi Simon [43] [44] (*1570. k.-†1643.) az Erdélyi Fejedelemség kancellárja volt 1613.-1621. között. Ld. továbbá: Szakács (Zakacz) I . (Taf. 159). Adels-und Wappenbrief v. Gabriel Bethlen d. d. Kolosvár 3 Nov. 1616 für Johann Zakács, Koch des Simon Péchi de Szent Erzsébet. (R. A. Budapest.- Gyfv. L. R. X).[45]

Illésy János: MOL családtörténeti cédulagyűjteménye. Típus: Illésy. Név: Szakács de Szenterzsébet János. Kiadó: Bethlen Gábor - Kolozsvár, 1618.11.03 - birtokadomány; magszakadás. Honos: Udvarhelyszék - 1632.07.12 Levéltári jelzet: Y 1. - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 2941/1941. OL szám. F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. B - N°. 63. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1795 - N°. 1131. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1776 - N°. 1527. Sorszám: sz464.

A Szakáts (Szenterzsébeti) családfa ismertetése megtalálható Nemesi évkönyv. 1927-28. 5-6. évf. kötetében is[46] A nemesi cím adományozásával kapcsolatban a következő új információkat találtuk: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a Szakacz Jánosnak 1618. nov. 3-án nem csak címeres levelet adományoz, hanem „a Szent Erzsébeten lévő házát is felszabadítja, ezen nemeslevél 1632. jul. 12-én Udvarhelym. hirdetetett ki. 1732. máj. 10. és 1783. márc. 28. a család nemessége a legfelsőbb helyen igazoltatott, melynek alapján 1793. márc. 14-én Szakács János dévai lakós[47] Udvarhely megyétől nemesi bizonyságlevelet kap s ennek alapján 1793. április 23-án Hunyad vármegye nemesei közé felvették. 1825. febr. 15-én Szakács Sándor fiai Udvarhelym. nyert ns. biz., ugyanezen évben Zarándvármegyében hirdettetett ki. (Csal. lt.) A m. kir. büm. 47626/921. szám alatt Szakáts Pál Zoltán és István Jenő nemességét a Szenterzsébeti előnevét igazolta. …A nemesi levél Szakáts Péter birtokában, Bikafalva. Vallás református.”

Az eredeti oklevél Szakáts Péter birtokában volt Marosvásárhelyen 1900-ban.

A Szakács (szenterzsébeti) család címere.[48]

Szakács de Szenterzsébet János[49]. Kiadó Bethlen Gábor - Kolozsvár, 1618.11.03 - ingatlan tulajdonjoga; magszakadás. Honos Udvarhelyszék - 1632.07.12. Levéltári jelzet Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 2941/1941. OL szám F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. B - N°. 63. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1795 - N°. 1131. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1776 - N°. 1527. Sorszám 1sz464.

 

Címerek a szakács munka elismeréséért

 

Több más esetben is előfordult, hogy nem a harcokban szerzett érdemekért adtak a fejedelmek nemesi oklevelet, hanem a kitüntetett, mint szakács nyerte el fejedelme kegyét. Az udvari szakácsoknak adományozott címeres levél ezért más esetben is előfordult, bár ez nem járt a Szakács név felvételével.^[50] Néhány példa:

Zsigmond király szakácsának, Eresztvényi Ferencznek adományozott czimeres levelet 1414-ben.[51]  Eresztvényi eredeti neve Szakácsi volt, Szakácsi a Balaton közelében lévő község. A címer babérlombbal díszített nyárs, melyen egy átszúrt csuka látható.

Báthory István szakácsának Krasznai Für Jánosnak 1579. június 10-én czimeres nemeslevelet adományozott. [52]

Vármezei Pethő György fejedelmi szakács cimeres levelét Bocskay István 1606. november 23.-án adta át Kassán familiarisának, az emlitett Pethő Györgynek és testvérének Jánosnak, özv. alpesi Zólyomy Miklósné, Daróczy Zsófia közbenjárására. Pethő czimerében szakácsi müvészetének jelképe a két fogoly – bizonyára jól értett a vad elkészitéséhez s a konyhakés a culter cisorius.

Gyulafehérvár. 1580. május 5. Báthory Kristóf erdélyi fejedelem Szalay Pálnak, Keresztszeghy Csáky Dénes, a fejedelem udvarmestere szakácsának és nejének, Izlay Annának nemességet és címert adományoz és Székelyvásárhelyen fekvő házát nemesi birtoknak nyilvánítja.[53]

 

A Pálmay gyűjteménynek a Szakács családdal kapcsolatos forrásanyaga

 

A Pálmay-gyűjtemény[54] [55] és Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai alapján, a Szakáts (szenterzsébeti)[56] [57] család ősrégi eredeti székely család, melynek egyik őse az 1600-as évek második évtizedében telepedett meg Szenterzsébet községben. A lustrák alapján 1615. és 1626. között, de 1618-ban már biztosan, amikor Szakács János nemességet szerzett, ugyanis 1618-ban már háza volt Szenterzsébeten. Ez a község a régi Udvarhelyszék területén volt, későbbi közigazgatási beosztás szerint Udvarhely megyei, Székely-kereszturi járásába került.[58] Egyedül ettől a Szakács Jánostól származott le a ma már oly nagy kiterjedésű Szakáts család, melynél Udvarhely megyében csak a vargyasi Máthé család kiterjedtebb. A család egyik ágának őse az 1730. körül élt Boldizsár, akinek Boldizsár, Sándor és Mihály fiaiban három ágra szakadt a Szakáts család.[59] [60] A család egyik ága még 1761-ben telepedett le Székelyudvarhelyt éspedig  József, a Sándor fia jött ide. (A Székelyudvarhelyi anyakönyvek alapján már közvetlenül 1761. előtt éltek Szakácsok Székelyudvarhelyen. Néhány bizonyíték: 1759 szeptember 19-én eskettem Szakács Sándor nevű ifjú legényt és Kolosvári Mária nevű leányt. (Egyeneságú őseink.) Valószínű, hogy Kolosvári Mária Székelyudvarhelyen született és ott élt és Szakács Sándor a házassága révén került Szenterzsébetből Székelyudvarhelyre. Ezt bizonyítja:

 

A1. Kolosvári András. 1. q Nagy Júlia Petekről[61]  (-†1759. április 30.) Székelyudvarhely, 1758. július 5. 2. q Hodjni Sára,

Bágyból.[62] (-†Székelyudvarhely, 1806. augusztus 3.) Székelyudvarhely, 1760. február 12. Első gyermeke Nagy Júliától, aki János fiával a szülés után meghalt, a többi gyermeke Hodjni Sárától.

B1. Kolosvári János. (*Székelyudvarhely, 1759. április 20.-†Székelyudvarhely, 1759. május 1.)

B2. Kolosvári István. (*Székelyudvarhely, 1760. november 13.-)

B3. Kolosvári Ferenc. (*Székelyudvarhely, 1762. október 19.-)

B4. Kolosvári Julianna. (*Székelyudvarhely, 1764. április 6.-)

B5. Kolosvári  Miklós. (*Székelyudvarhely, 1769. július 13.-)

B6. Kolosvári  Éva. (*Székelyudvarhely, 1773. június 22.-)

B7. Kolosvári Klára. (*Székelyudvarhely, 1777. augusztus 20.-†Székelyudvarhely, 1782. május 9.)

 

Kolosvári András valószínűleg Kolosvári Mária testvére vagy unokatestvére volt. Butsi Sámuel 1. q Kolosvári Sára. Székelyudvarhely, 1751. október 6. 2. q Asztalos János. Székelyudvarhely, 1761. január 12. (1761. január 12-én Asztalos János nevű ifjú legény feleségül vette Kolosvári Sára nevű özvegyasszonyt, Butsi Sámuelnét.)

Nagy Ádám q Kolosvári Kata. Székelyudvarhely, 1764. december 30.

Kolosvári Mihályné, öreg, (-†Székelyudvarhely, 1780. május 16.)

Kolosvári asszony, Deáki Sára. (-†Székelyudvarhely, 1779. június 11.)

Kolosvári Mihályné. (-†Székelyudvarhely, 1789. július 23.)

Pálmay József szerint: Szakács Sándor Szenterzsébeten született, aki az erdélyi országgyűlésen követ volt 1792-ben és 1764-ben, ami elírás, pontosabban, ahogy Nagy Iván[63] írta 1794-ben. 1759-től biztosan Székelyudvarhelyen élt. Ennek ivadékai a leszármazási táblán láthatók, ma is élnek Székelyudvarhelyt. Székelyudvarhelyt egy másik ága is él a családnak és ez Györgytől származott le, kit Sándor, - a követ - egy contractusban (szerződésben) távolabb való atyafiának mond és utóbbinak adja el jószágait, amiért később József és Boldizsár gyermekei Györgyöt meg is támadják.[64] Egy harmadik ága a családnak az 1800-as évek elején költözött Bethfalvára, ezen ágból ma ott Szakáts Áron, Szakáts Sándor alsó, Szakáts Lajos és mindezek gyermekei, továbbá Szakáts Gergely és Sándor utódai felső élnek. Bethfalváról származott később Székelyudvarhelyre Szakáts Mózes, a Mózes fia, ki mint református kollégium tanára halt meg Székelyudvarhelyt, ennek ivadéka Szakáts Zoltán szolgabíró és Szakáts Ilona férjezett Lukácsffy Istvánné képezik Székelyudvarhelyt, a harmadik ágat. Szenterzsébeten van ma is a fő fészek, itt mintegy 40 ház a Szakáts család tulajdona, kik mindannyian jogosultak a "szenterzsébeti" előnév használatára. 1761-ben Marosvásárhelyre is költözött egy ág, éspedig Simon a László fia, majd az 1800-as évek végén költözött ide Péter, aki a kereskedelmi és iparkamara titkára volt. (az Ő birtokában volt az eredeti címeres oklevél.) Székely-Kereszturt a János ivadékai laknak. A Sándor fia ifj. Sándor útódai Doboka megyébe laktak útódai Fellak községben szereztek birtokot. A Szakács család tagjai megtalálhatóak voltak Magyarországon, Budapesten, Dabason, Győrben, Kecskeméten, Pécsett és Szegeden is. Szakáts Péter (*1851.) a következőket írta: „Sok jeles ember került ki eme nagy nemzettségből, akik mint követek, ügyvédek, tanárok, tanítók s előkelő tisztviselők elismerést és megbecsülést szereztek maguknak s familiájuknak. Művészek, jeles iparosok és kereskedők is származtak a népes nemzettségből. Legnagyobb részük azonban megmaradt a gazdálkodás mellett, akik főképp eredeti helyükön Székelyszenterzsébeten s azonkívül Betfalván és Bikafalván folytatják e nemes foglalkozást, a nehézzé vált viszonyok mellett nagy küzdelemmel, de szívós kitartással….Az eredeti nemeslevél és több családi irat e sorok írójának birtokában van”.[65] 1848. után sok olyan Szakács családtag élt Szenterzsébeten, akik földmívesek illetve zsellérek voltak, bár 1849. után a jobbágyságot megszüntették. Volt tehát a Szakács családnak egy elszegényedet ága. Erdélyben a szenterzsébeti Szakács családon kívül megtalálhatók pl. a kalotaszegi, a krasznai,[66] a hederfai, a csíkszentlékeki, a kaáli, varsolci[67], zilahi stb. Szakács családok is, de ezek kisebb családok. Szatmár megyében pl.: „Szakáts Mihály és neje Fejér Erzsébet, valamint gyermekei Lipót királytól 1690 június 14-én Bécsben kelt nemeslevelet nyernek. A nemeslevél 1703 december 5-én Szatmár megyében kihirdettetett. Szakáts György nagykállói lakos nemesi productiója. Fasc. 3. actor. nro. 200. nemesi ügy alatt.”[68]

 

A Pálmay József adatait a következőkkel egészítjük ki:

 

A Szakács család tagjai közül Szakács Imre református pap – akit a családfán nem tudtunk elhelyezni – elkerült Pécsre, ezt igazolja az alábbi halálhír: Szakács Imre (*Oroszfája[69], 1873.-†Pécs, 1932. június 22.). Pécsről jelentik[70], hogy ott rövid szenvedés után meghalt szenterzsébeti Szakács Imre mórágyi református lelkész, 1930-tól a tolnai egyházmegye esperese[71], ötvenkilenc éves korában. Özvegyén Balassa Rózsikán kívül két leánya és egy fia gyászolja. Az elhunyt a kolozsmegyei Oroszfáján született és a teológiát Nagyenyeden, Marburgban, Berliniben és Budapesten végezte. Berlinben két évet töltött és teológiai tanulmányai mellett az ottani irodalmi társaságokban sikerrel ismertette a magyar irodalom gyöngyeit. Szakács Imre 1901-ben, mint a marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezredbeli póttartalékos, a dunántúli evangélikus református egyházkerülethez tartozó Sár-Egres (Fejér megye) községben lelkész[72]. Mórágyra — Magyarország három német református eklézsiájának egyikébe — 1902-ben került lelkésznek, míg esperesnek 1929. szeptember 2-án választották meg. Az elhunyt esperes temetése ma, pénteken volt Pécsett, s a szertartás után, a dunamelléki egyházkerület nevében B. Pap István budapesti teológiai tanár, a tolnai egyházmegye részéről a megboldogult esperes elnöktársa, Benedek Sándor egyházmegyei gondnok, a közigazgatási bíróság másodelnöke búcsúztatták.

 

Szakács Imre halotti értesítője. 1932.

 

Özvegy Szenterzsébeti Szakács Imréné, szül. Vargha Ilona úgy gyermekei: Imre, Olga, Ilona tudatják, hogy Nagytiszteletű Szenterzsébethi Szakács Imre mórágyi ref. lelkész és a tolnai ref. egyházmegye esperese 1932. június 22-én életének 61-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják: özvegy Vargha Lászlóné szül. Heiser Ilona anyósa, Szenterzsébethi Szakács Imréné, szül. Szalay Ilona menye, Szenterzsébethi Szakács Julia, özv. Pataky Endréné és Szenterzsébethi Szakács Lajos testvérei, valamint gyermekeik: Endre, Margit, Erzsébet, Margit, Imre, József, Mariska és György.  Szenterzsébethi Szakács Lajosné sógórnője és sógorai.

Szakács Imre esperes és mórágyi református lelkész (1871.-1932.), ifj. Szakács Imre főmérnök (1901.-1957.), ifj. Szakács Imréné szül. Szalay Ilona (†1989.)

 

                                        Szakács Imre sírja a Pécsi Központi Temetőben. [73]

 

Az Oroszfája református anyakönyvei csak az 1800.-1845. közötti időszakra maradtak fenn. Ennek alapján 1838. május 6-án esketési tanú Szakáts György. Szakáts György felesége Dénes Polixéna, Szakáts Rozália leányuk született 1834. november 21-én. Az adatok hiánya miatt nem volt tisztázható, hogy ki volt Szakács Imre lelkész apja és anyja. Szakáts György lehet, hogy Szakács Imre nagyapja volt.

 

A Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban[74] 1750-től a szenterzsébeti Szakács család több tagja tanult.

 

Pl. Református kollégium tanulói[75]: 1750. Daniel Szakáts (Szakács Dániel) [1392.] eodem die et anno. (ugyanazon a napon és évben) 1783. Alexius Szakáts (Szakács Elek) [1982.] de Szent Erzsébeth 15. Dec. 1789. június 30. Michael Szakáts (Szakács Mihály) [2097.] de Udvarhely. 1791. Gregorius Szakáts (Szakács György) [2129.] de Sz. Ersébet. 1793. június 29. Balt(hasar) Szakáts (Szakács Boldizsár) [2170.] de Sz. Ersébet nobilis. 1808.  Josephus Szakáts (Szakács József) [2313.] Sz. Udvarhely nobilis, politicus. (nemes, államtudományi illetve közéleti) 1826. július 6. Jos[ephus] Szakáts (Szakács József) [3202.] politicus. 1834. július 2. Johannes Szakáts (Szakács János) [3522.] eccl. (ecclesia, ecclesiasticus). 1843. június 30. Szakáts Karoly (Szakács Károly) [3866.] külső. 1844. június 29. Szakáts Móses (Szakács Mózes) [3870.] egyh. 1844. június 29.[76] Szakáts Sandor (Szakács Sándor) [3881.] egyh. 1867. június 26. Szakács István. [4165.] 1870. június 28. Szakács Péter. [4251.] 1841. június. A theologusok gradussára nézve veteranus theologusok. (A teológusok fokozatához képest régen tanuló teológusok.) Szakáts János (Szakács János) [4301.] 1843. június. A philosophusokra nézve első évesek. Szakáts Karol (Szakács Károly) [4858.]. 1845. június. A bölcsészekre nézve végző böltsészek. Szakáts Karol (Szakács Károly) [4970.]. 1845. június. Kezdő böltsészek. Szakáts Mózes (Szakács Mózes) [4977.] 1845. június. Kezdő böltsészek. Szakáts Sándor (Szakács Sándor) [4989.] 1846. június. A jogászokra nézve másod évesek. Szakáts Karol (Szakács Károly) [5202.]. 1846. június. Bölcsészekre nézve másod évesek. Szakáts Mozes (Szakács Mózes) [5083.] 1846. június. Bölcsészekre nézve másod évesek. Szakáts Sándor (Szakács Sándor) [5098.] 1847. június. Első évesek. Szakács Sándor [5218.] 1848. február. A jogászokra nézve végzők Szakács Mózes. [5336.] 1867. június 26. 10 évi hosszas szünet után a következő ifjak subscribáltak (beiratkoztak) régió törvényeink szerint: Szakács István [4165.]

Katolikus Gimnázium. 1741. Rhetores (szónoklat tanárok): Franciscus Szakács (Szakács Ferenc) [1064.] Cs. a 19.

 

A Bogdán és Szakács család tagjai, akik a Szolnok-Doboka vármegyében éltek a XVIII. és XIX. századokban.

 

Kempelen Béla[77]: Bogdán (kovásznai) család. Czímerpecsétjét 1771. és 1781-ből l. a gr. Teleki-lt.-ban Marosvásárhelyt.

Pálmay József: Bogdán (kovásznai) család.[78]  1602-ben még, mint szabad székelyek fordulnak elő; az írt időben Kovásznáról Bogdán Antal esküszik fel Básta generális rendeletére Rudolf király hűségére. Ugyanezen Antal 1614-ben már, mint lovas székely (primipilus) fordul elő. 1635-ben a Rákóczy György-féle összeírásban Bogdán Antal fia Gergely, (1670. február 25-én Apafi Mihálytól nyert címeres nemeslevelet. Bogdán Gergelynek 8 fia és 1 leánya volt, s ezektől származik le a mai Bogdán familia.[79]) Bogdán Mihály, Bogdán György és Bogdán Ferencz vannak felvéve. A család 1650-ben „kovásznai" előnévvel nyert nemes levelet.  Ide tartoznak az újabb nemzedékből: Bogdán József ev. ref. lelkész, Bogdán Imre birtokos Kézdimartonfalván, Bogdán Gyula és József birtokosok Kovásznán.

A Bogdán, Bogdány család tagjai régebben éltek Felső-Töőkön, mint a Szakács család tagjai. Szakács István valószínűleg ezért telepedett le itt, bár Bogdán Máriával először (1840. és 1852. között) másutt éltek.

Tők (Felső-).[80] 1770-ben összeírt birtokosai: Kovásznai Bogdány József. 1773-ban Kovásznai Bogdán Miklós fiának Józsefnek fia Dénes (e Bogdán Miklósnak neje Borbála Balogh Mihálynak, Fodoroczky István leányától Borbálától való leánya volt, azon Fodoroczky Istvánnak neje Magdolna pedig Teke Ferencznek a Lukács fiának Sombori Borbálától való leánya volt) tiltakozik az ellen, hogy kis-budaki Rettegi György fia István (kinek anyja Klára Dobai Székely Ferencz fiának Péternek leánya, ezen Dobai Ferenczné Anna pedig Somlyai Gáspárnak s Dobai György leányának Annának leánya volt s végül ezen Dobai Györgynek neje Zsófia azon Teke Ferencz a Lukács fiának leánya volt) az itteni egykori Nyiresi-részt bitorolja.). 1801-ben birtokosai: …Bogdány Mihálynak 1, Bogdány Józsefnek 1, ifj. Bogdány Józsefnek 1  telke volt. 1809-ben birtokosai: Bogdán Mihálynak 2 telke volt. 1820-ban birtokosai: Bogdány Mihályné és József. 1837-ben Bogdán…nemes családok birják. Dés környékén több falúban éltek Bogdánok illetve Bogdányok. Pl.: Magyar-Köblösön[81]  1770-ben összeírt birtokosai: …Kovásznai Bogdány József, 1801-ben birtokosai: …Bogdány Károlynak 6 telke van, 1809-ben birtokosai: …Bogdány Károlynak 5 telke van. Csicsó-Ujfaluban[82]  1745-ben egy telkes nemesek a …Bogdán családbeliek. 1757-ben ide való egy telkes nemesek a …Bogdán család. Magyar Derzsen[83] 1782-ben Bogdán József egyik birtokos, neje Babos Erzse jogán. 1801-ben birtokosai: …Bogdány Károlynak ½…1809-ben birtokosai: …Bogdány Károlynak 6/12 telke van.

A marosujvári táborban jelen volt dobokamegyei főuraknak, nemeseknek kimutatása 1661 június 27-én: Retteg. Kovásznai Bogdány János.[84]

A Fellaki anyakönyvek –mint említettük - csak 1860-tól vannak meg a Besztercei Levéltárban, így a korábbi időszakról adatokat csak a szakirodalomból nyerhettünk.

Szász-Fellak.[85] 1837-ben birtokosai: Barcsa, Beteg, Felszegi, Szakács, Becsky nemesek. A Szenterzsébeti Szakácsok 1828.-1837. körül települhettek le Fellakon, mert 1827-ben még nem szerepeltek a nemesi névsorban. 1866-ban az itt összeírt 112 füst közül 23 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Szakács János, Szakács Sándor és Szakács Károly. 1898-ban birtokosai Szakács Károly örökösei, 221 kh., részben örökség, nagyobb részben vétel. 1900. Jelenlegi lakosai legnagyobb részben oláhok, Gergely, Varga, Szakács, Boncz, Székely, Mózsi magyar családokkal…. Foglalkozásuk földmivelés. Dés környékén a Szolnok-Doboka vármegyében több helyen laktak Szakácsok. Devecser (Kis-)1863-ban …özv. Szakács Dávidné, úrbéri kárpótlást kaptak.[86] Devecser (Nagy-) 1866-ban az itt összeírt 95 füst közül 25 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosok voltak:…Szakács János.[87]

 

A Szakács családfa Szakács Sándor (*1735. k.) idősebbtől

 

A Pálmay József (Adattár, 1910., Szakács Péter *1851. közlése[88]) által a következőkben bemutatott Szakács családfa az egyetlen szakirodalmi forrás, amelyik bemutatja a Szakács családfát Szakács Jánostól Szakács Károlyig, továbbá pontos, anyakönyvileg igazolt adatokat közöl Szakács Károly gyermekeiről és unokáiról. Pálmay József könyvében[89] csak id. Szakács Sándort (1792-ben és 1764-ben követ, pontosabban 1792-ben és 1794-ben) és ifj. Szakács Sándort, valamint testvéreit, Mihályt, Jánost, Józsefet és Ferencet említi. Ifj. Szakács Sándor leszármazottai már nem szerepelnek a családfán. Szakács Károly (*1847.-†1895. A Fellaki anyakönyvek alapján †1889. november 21. A sírfelirat, a házassági és a halotti anyakönyv alapján is *1847. Származási helye Felső-Töők.) szülei a Pálmay József (Adattár, 1910.) Szakács István (*1816.- †Felső- Töők, 1868. március 26.) és Bogdán (kovásznai) Rozália A felső- töőki anyakönyvek alapján nem Bogdán Rozália, hanem Bogdán Mária (*1814.-†Felső Töők, 1879. szeptember 25.) Bogdán Mária férje Szakács István (*1811.-1813.-†Felső-Töők 1868. március 26.)  A székelyudvarhelyi anyakönyvek alapján: 1812. november 6-án kereszteltem Szakács Sándornak és Böltskévi Annának Szakács Mózest. Meghalt, mint csecsemő. Ha Szakács Sándor fia volt Szakács István, akkor 1811-ben vagy 1813-ban születhetett, de a székelyudvarhelyi anyakönyvekben erről feljegyzést nem találtunk. Szakács István meghalt 1868. március 26-án, 56 éves volt, tehát 1812. körül született. Szakács István és Bogdán Mária egyik fia Szakács Károly (*1847.). Pálmay József szerint: Szakács István szülei: Szakács Péter (1790.-1859.) és Benedek (kisbaczoni) Róza[90]. Szakács Péter szülei pedig ifj. Szakács Sándor és Ugron (ábrahámfalvi) Borbála.[91] Ezek a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján téves adatok. Szakács Péter nem található meg a szenterzsébeti (1768.-1908.), a székelyudvarhelyi (1742.-1918.) és a felső-töőki (1783.-1914.) anyakönyvekben. Ifj. Szakács Sándor 1774-ben született, 1790-ben 16 éves volt, 1795-ben vette feleségül Böltskévi Annát, így nem lehetett az apja Szakács Péternek. A székelyudvarhelyi anyakönyvek alapján ifj. Szakács Sándor (*Székelyudvarhely, 1774. március 26.-†1823. után. A Székelyudvarhelyi halotti anyakönyvben feljegyzést ifj. Szakács Sándorról nem találtunk, lehet, hogy elköltözött 1819-ben felesége halála után.) felesége Böltskévi Anna, (*1776. k.-†Székelyudvarhely, 1818. december 14.) q Székelyudvarhely, 1795. január 6. Ifj. Szakács Sándor apja id. Szakács Sándor. Anyakönyvi adatai: id. Szakács Sándor (*1735. k.-†Székelyudvarhely, 1809. december 25.) Követ 1792. és 1794. Θ Kolosvári Mária (*1740. k.-†Székelyudvahely, 1820. január 17.) Székelyudvarhely, 1759. szeptember 19. Szakács István születési adatait nem találtuk meg, így nem tudjuk kik a szülei, ezért csak feltételezzük, hogy Szakács István (*1811. vagy 1813.) apja ifj. Szakács Sándor. Szakács Istvántól viszont a családfa anyakönyvekkel bizonyított. A családalapító Szakács Jánostól (1618-ban címeres levelet kapott) ifj. Szakács Sándorig a családfa megbízható forrásokból származik. Ifj. Szakács Sándor (*1774.) és Szakács István (*1811.-1813.) közötti kapcsolatot anyakönyvi forrásokkal nem tudtuk bizonyítani.

 

A családfa tehát anyakönyvek és szakirodalmi források alapján id. Szakács Sándortól Szakács Károlyig. 

 

A1. Id. Szakács Sándor.  (*1735. k.-†Székelyudvarhely, 1809. december 25.) Követ 1792. és 1794. Θ Kolosvári Mária

       (*1740. k.-†Székelyudvahely, 1820. január 17.) Székelyudvarhely, 1759. szeptember 19.

       B1. Ifj. Szakács Sándor.  (*Székelyudvarhely, 1774. március 26.-†1823. után) q Böltskévi Anna (*1776. k.-

             †Székelyudvarhely, 1818. december 14.) q Székelyudvarhely, 1795. január 6.

 C1. Szakács István. (*1811. vagy 1813.-†Felső-Töők, 1868. március 26.) q Bogdán Mária (*1814.-†Felső-Töők,

      1879. szeptember 25.). (Feltételezés)

D1. Szakács Károly. (*Felső-Töők, 1847.-†Fellak, 1889. szeptember 21.) Θ Fellak. Bocskor (csikszentmár-

toni és csikdelnei) Anna (Nina), özvegyasszony (*Fellak, 1853.-†Fellak, 1889. február 19.). 1873. november 25.

 

A szenterzsébeti Szakáts család genealógiai táblája. Pálmay József (MNL OL Adattár, 1910.)

A Szakács családfa[92] a Nemesi Évkönyvben (1929.) megjelent tanulmány alapján.

 

A Szakács (szenterzsébeti) család tagjai eddigi kutatómunkánk eredményei alapján Székely- szenterzsébeten 1615. és 1617. között telepedtek le. Székelyudvarhelyre a család egyik ága az anyakönyvek alapján 1759-ben került. A régebbi 1618. előtti források hiányosak. Egy adattal rendelkezünk, említés történt egy törvénykezési jegyzőkönyvben, hogy 1592-ben Székelyudvarhelyen élt Szakács Benedek, aki, mint alperes felnőtt ember volt. [93]

 

A Szakáts (szenterzsébeti) családfa.

 

A1. Szakáts (szenterzsébeti) János. (*Keresztúrfalva, Székelykeresztúr része, feltételezés, 1575.-1580. k.-†Szenterzsébet,

1639. február 14. után.) lófő, földbirtokos. Θ N. N. (*1582. k.-†Szenterzsébet, 1639. február 14. után.) 1618. november 3-án – mint emltettük - Bethlen Gábortól Kolozsváron, szenterzsébeti Szakáts János nemesi oklevelet kap. Az 1602-es lustrában[94] Szenterzsébeten Szakáts nevű nem szerepel, ugyanakkor később a Szakács családdal rokon Tordai család több tagját felsorolták, így Ferencet, Tamást, Lőrincet.  Z. (szabad székely) Szakács János viszont Keresztúrfalván (1884. óta Székelykeresztúron.) lustrált 1602-ben. Valószínűsíthetjük, hogy ez a Szakács János volt az, aki a szenterzsébeti Szakács családot megalapította. Az 1602. utáni lustrákban[95] (1614. 1627. 1635. 1637. 1653. 1674. 1679. 1680.-1692.) Keresztúrfalván Szakács nevű nem fordul elő, feltétezhető, hogy Szakács János Keresztúrfalvából elköltözött a közeli Szenterzsébetre. Az 1602-es lustrában továbbá megtalálhatóak Szakácsok Csíkszépvíz falúban, Szakács Márton és Szakács Miklós, továbbá Gyergyószentmiklósban Szakács Péter és más falvakban is előfordultak Szakácsok Székelyföld különböző községeiben. Az 1604-es lustrában[96] [97] nincs Szakáts nevű személy Szenterzsébeten, a Tordaiak közül Tamás és Ferencz található meg. Az 1614. február 17-23 közötti Bethlen Gábor féle lustrában Szenterzsébeten nincs Szakács nevű.[98] Az 1627-es lustrában[99] szerepel először Szenterzsébeten előszőr Szakács János, mint régi lófő, továbbá Tordai Tamás és Tordai Ferenc. Másodszor Szakács János 1635. július 17-én, mint Szenterzsébeten lakó Betfalván lustrál.[100] Harmadszor Szakács János Homorószentpálon 1635. november 18-án, mint Szenterzsébeten lakó lustrál, mégpedig 3 fiával, Mártonnal, Boldizsárral és Györgygyel.[101] [102] A források alapján egyértelmű, hogy Szakács János 1614. után, de még 1618. előtt települhetett Szenterzsébetre, mivel már ott háza volt. Pálmay József^[103] és a Nemesi évkönyv[104] szerint Szakács János I. (1618.) fia György I, (1640.) György I.  két fia Márton I. (1640.) és György II. (1689.) akinek két fia János II. (1712.) és György III.  János II. fia Boldizsár I. akinek a fiai: Boldizsár II. Sándor I. Mihály I. 1639-ben a reformátusok kapták meg a Szenterzsébeti templomot. Ez is egy fontos forrás a Szakács és rokon családokra vonatkozóan: „Szentersebeth. 1639. február 14.[105] Catalogus ortho- doxorum. Pécsi Simon uram háznépestől, Kádár Mihály, Gál Ferencz, Gáll Mihály, Gáll János, Gáll Györgyné, Szakácsi Jánosné, Szakácsi György, Gáll Tamás, Tordai Balázsné. Summa Nro. 50. Nunc, die videlicet 14 februarii conversi. Tordai Jánosné, Tordai Péter, …Summa Nro. 18. Unitarii. Szakácsi Márton conv. Az anyja nem. Tordai Pál, Nagy Tordai István és Kisebb Tordai István, …Summa Nro. 39. Vadnak Judaizanosok is, kiket az hét eskütt emberek most ujolag adtak ki. Nomina: Moses György anyjastol, Szakácsi János, Szakácsi Mártonné…Summa Nro. 16.” Ennek alapján 1639. február 14-én Szenterzsébeten élt többek (123 név) között: Szakács János és felesége, a lustra alapján azonosított 3 fiúk közül kettő, Márton  feleségével és György van említve, akik 1639-ben még éltek, Boldizsár viszont szerepel az 1653-as lustrában.

        B1. Márton. (*1605.-1610. k.-†1653. után.) Szakáts Márton 1635-ben lustrált. 1639-es egyházi összeírásan felesé-

gével szerepel. Egy 1640-ben kelt fejedelmi oklevélben fordul elő. Udh. M. L. 1640/XVII. Csomag.[106]. Az 1653. évi lustrában szerepel Szakács Márton, aki a moldvai hadjáratban nem vett részt.[107]

        B2. Boldizsár. (*1606.-1611. k.-†1653. után.) Szakáts Boldizsár 1635-ben egy lóval lustrált. Az 1653. évi lustrában

               szerepel, a moldvai hadjáratban nem vett részt, másodszor nem ment hadba, mert sánta [108]

        B3. György I. (*1605.-1612. k.- †1640. után.) Szakáts György 1635-ben lustrált. 1639-es egyházi összeírásban sze-

               repel. Egy 1640-ben kelt fejedelmi oklevélben fordul elő[109]. Udh. M. L. 1640/XVII. Csomag.

C1. Márton. 1640.

              C2. György II.[110] (*1650. k.–†1712. után.) Θ Szenterzsébet. Tordai N. aki, Tordai Tamás (*1615. 1653. évi[111]

majd az 1655. évi lustrában szerepel egy Tordai Tamás[112] 1670. május 21-23. Szenterzsébeten tanú volt[113].) leánya.[114] A házasságkötéskor már csak Tordai Tamásné élt. Szakács György és Szakács János 1679-ben Fekete István uram százában, mint nemesek  szolgáltak[115]. Egy másik Szakács János szerepelt még Szenterzsébeten ugyancsak 1679-ben mint gyalog lófő Barabás Lakatos uram százában, akit a hadi szolgálat alól felmentettek, valószínű, hogy idősebb kora miatt.[116] A lovas puskások százában Szenterzsébeten Szakács nevű nem lustrált 1679-ben. 1679. július 10-én tehát Újszékelyen volt lustra.[117] Megállapítható, hogy két Szakács János szerepel tehát az 1679-es lustrában - ugyanúgy, mint 1639-ben - akiket a családfán elhelyezni nem tudtunk, az egyik nemes, a másik csak gyalog lófő volt.  1679-ben Szenterzsébeten a rokon Tordai család öt tagja szerepelt a lustrában, köztük Tordai Tamás, aki Szakács György II. apósa lehetett. Szakács György II. 1682-ben[118] a hadjáratból távol maradt, Fekete István hadnagy százában Daczo úrnál, mint katona szolgált Szenterzsébeten. 1692-ben,[119] mint lovaskatona Pálffi Zsigmond százában szolgált. Udvarhelyszék adófizető lakosságának 1700. évi első összeírása[120]. Palfi Sigmond uram száza. Szent Ersebeth. Szakács Georgy. (György) Az 1700. évi második összeírásban[121] is szerepel Pálfi Sigmond uram százában Szakács György II. fiával Szakács Jánossal. Ugyancsak szerepelnek az 1701-es összeírásban.[122] Az 1702-es (1702. január 3.) összeírásban is megtaláljuk Szakács Györgyöt és fiát Szakács Jánost, igásállataik feltüntetésével, Szakács Györgynek 6, Szakács Jánosnak 4 igásállata volt.[123] Az 1702. március 14. után kivetett 9500 rénes forint adó kirívási lajstromban csak Szakáts György (fl. 40) szerepel, János fiát nem említik, valószínűleg azért, mert a jövedelmük nem érte el a 9500 rénes forintot. Ebben a listában Szenterzsébetnél Szakáts Györgyön kívül Gál Boldizsárt, Mózes Jánost, Tordai Györgyöt és Szabó Andrást említették még.[124] Az 1712. augusztus 9-én az udvarhelyszéki nemesek, lófők és gyalogok összeírásánál Szenterzsébeten az armális nemesek között említik Szakács Györgyöt és Szakács Jánost. (Szent Ersebeth. Armalistae: Georgius Szakáts és Johannes Szakáts.[125]) Érdekes adatokat tartalmaz az 1722-es összeírás[126], ami Udvarhelyszék adófizető lakosságának családonkénti vagyonösszeírását tartalmazza, vagyontárgyak feltüntetésével. Pos- sessio Szent Ersebeth, Armalistae (nemesi címeres levéllel rendelkezők): Szakács János (Johannes Szakacs), Szakács György[127] (Georgius Szakács) Szakács Boldizsár (Balthazar Szakács) és Szakács Sámuel (Samuel Szakacs). Szakács György II. gyermekei: György III., Zsigmond I., János és Boldizsár I.[128]

D1. György III. (*Szenterzsébet, 1680. k.-) Az 1722. évi lustra könyvben fordul elő.[129]

        E1. János.

        E2. György IV. (*1704. k.-†1762. után.)

        E3. Mihály.

D2. Zsigmond I. (*1682. k.-)

       E1. Zsigmond II.

       E2. Dániel. Betfalvára (Udvarhely szék) települt.

D3. János I. (*Szenterzsébet, 1683. k.-†1722. után.) Az 1700.  1712. és 1722. évi lustra könyvekben

fordul elő. Udvh. M. L.[130] [131] Szenterzsébeti halotti anyakönyv: 1780. január 21-én temettem el az öreg Szakács Jánosné özvegy asszonyt, aki valószínű, hogy Szakács János I. felesége volt.

          E1. György V. (*Szenterzsébet, 1703. k.-†1762. után.)

                 F1. György VI. (*Szenterzsébet, 1740. k.) Θ Kádár Kata (*Szenterzsébet, 1742. k.-†Szenterzsé-

bet, 1808. május.) 1808. május hónapban meghalt Kádár Kata, id. Szakács Györgyné, forró nyavallyában, Kádár György leánya. [Kádár György (*Szenterzsébet, 1718. k.-†Szenterzsébet, 1773. november 5.) q Pagyi Rebeka (*1720. k.-†Szenterzsébet, 1772. május 10.)]

G1. György VII. (*Szenterzsébet, 1763. március-†Szenterzsébet, 1763. március 31.)

G2. Kata. (*Szenterzsébet, 1772. június 27.-†Szenterzsébet, 1774. június 15.)

          E2. Sámuel. (*Szenterzsébet, 1704. k.-†Szenterzsébet, 1763. március 31.) Az 1722. évi lustra könyv-

                  ben fordul elő.

                              E3. Dániel. (*Szenterzsébet, 1706. k.-†Szenterzsébet, 1773. április 9.) N. N. (-†Szenterzsébet, 1790.

                                    június 5.)

                              E4. Mózes (Mojses) I . (*Szenterzsébet, 1708. k.)

                                     F1. Mózes II. (*Szenterzsébet, 1730. k.-) A szenterzsébeti halotti anyakönyvekben három Szakáts

Mózesnét találtunk, akik közül bármelyik felesége lehetett Szakáts Mózes II.-nek. 1807-ben március hónapban meghalt Szakács Mózesné (Mózesné), Mojzes Anna 73 éves volt. Született tehát 1734-ben. 1814. november 26-án eltemettem Szakács Mózesnét 82 éves korában, betegségben, született tehát: 1732-ben. 1817. október 26-án halt meg Szakács Mózesné 82 éves volt, született tehát 1735-ben. Szakáts Mózes II. felesége 1732.-1735. körül születhetett, de figyelembe kell vegyük, hogy 1768-tól volt anyakönyvezés Szenterzsébeten, feltételezhető, tehát a megadott évszámok nem voltak pontosak. Ennek alapján egy időben három Szakács Mózes és felesége élt Szenterzsébeten, akik 1732. és 1735. között születtek.

G1. Mózes III. (*Szenterzsébet, 1760.-†Szenterzsébet, 1838. szeptember 11.) Θ Lőrinzi

Anna (*Szenterzsébet, 1764.-†Szenterzsébet, 1827. május 24. a halál oka gyomorfájás. 63 esztendős volt.) Szenterzsébet, 1782. k.

H1. Borbála. (*Szenterzsébet, 1784. október 13.-†Szenterzsébet, 1784. október 28.)

H2. Mózes IV. (*Szenterzsébet, 1787. április 30.-†Szenterzsébet, 1869. augusztus

13.) Θ Kováts Sára II. (*Szenterzsébet, 1786. október 19.-†Szent- erzsébet, 1860. március 18.) Szenterzsébet, 1811. május 14.

[Kováts Sára II. szülei Kováts Mózes, (*1758. k.-†Szenterzsébet, 1807. május.) q Bálint Zsuzsanna. Szenterzsébet, 1781. február 21. Gyermekeik: 1. Kováts Anna (*Szenterzsébet, 1782. január 5.-) 2. Kováts Sára II. 3. Kováts Judit. (*Szenterzsébet, 1792. május 11.-) 4. Kováts N. (*Szenterzsébet, 1795. október 26.-†Szenterzsébet, 1795. október 27.) 5. Kováts Jozefa. (*Szenterzsébet, 1801. május 22.-†Szenterzsébet, 1802.)]

H3. Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1791. június 6.-†Szenterzsébet, 1851. december 30.)

Θ Szakács Elek (*Szenterzsébet, 1788.-†Szenterzsébet, 1850. október 21.) Szenterzsébet, 1813. november 27. Esketési tanúk: Szakács György felesége és leánya. Gyermekeik:

I1. Szakács József. (*Szenterzsébet, 1814. július- )

I2. Szakács Gergely I. (*Szenterzsébet, 1817. március 14.-†Szenterzsébet,

1867. április 7.) Keresztszülők: Jakabbfy György és felesége. q Bálint Anna (*Szenterzsébet, 1818. május 6.-†Szenterzsébet, 1872. október 11.) Szenterzsébet, 1839. január 1. Esketési tanúk: Szakács Mózes, Györ Péter, Szakács László. Mentvény mellett. Szakács Gergely apja Szakács Elek.

[Bálint Anna szülei Bálint Ferenc (*Szenterzsébet, 1784. november 1.-) q Murvai Sára Szenterzsébet, 1809. július 1. Bálint Ferenc apja Bálint Péter. Murvai Sára apja valószínüleg Murvai György. (1804. Temettem Murvai Györgynét.)]

J1. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1839. október 15.-†Szenterzsébet,

     1840. január 20.)

J2. Szakács Mihály. (*Szenterzsébet, 1840. május 15.-†Szenterzsébet,

      1843. december 23.)

J3. Szakács Gergely II. (*Szenterzsébet, 1841. február 28.-) Keresztszü-

     lők: Székely Mihály és Szöcs Katalin. Bába: Csuminé.

I3. Szakács Mária. (*Szenterzsébet, 1820. január 28.-†Szenterzsébet, 1852.

július 2.) Keresztszülő: Bálint Ferenc. q Kádár Gergely. (*Szenter- zsébet, 1824. október 30.-†Szenterzsébet, 1849. szeptember 29.)

I4. József II. (*Szenterzsébet, 1822. március 17.-†Szenterzsébet, 1884. június

26. Meghalt szívszélhüdésben.) q Szakács Julianna (*Szent- erzsébet, 1820. október 3.-†Szenterzsébet, 1906. augusztus 24.) Szenterzsébet, 1850. augusztus 23.

  H4. Anna. (*Szenterzsébet, 1795. január 1.-†Szenterzsébet, 1797. március 26.)

  H5. Imre. (*Szenterzsébet, 1798. szeptember 10.-) q Buzogány Klára. Szenterzsébet,

1820. január 25. 1827-ben, 1832-ben esketési tanú: Szakács Imre, aki presbiter volt.

I1. Judit. (*Szenterzsébet, 1822. november 22.-) Keresztszülők: Lőrinzi Péter

és felesége. q Kudci Fekete Dániel (*1820.) Szenterzsébet, 1844. február 13. Esketési tanúk: Szakács János, Revai András.

G2. Zsigmond. (*Szenterzsébet, 1776. március 22.-) 

  D4. Boldizsár (Boldisar) I. (*1690 k.-†1745. után.) Az 1722-es lustrában szerepelt, a korábbiakban

nem. A Szakács család egyik ágnak őse az 1730. körül élt Boldizsár, akinek Boldizsár II. (*1715.), Sándor I. (*1735. k.), József I. (*1736. k.) és Mihály II. (*1745. k.) fiaiban 2 ágazatra szakadt a család.[132] Boldizsár II. és József I. Szent- erzsébeten maradt, Sándor I. és Mihály I. Székelyudvarhelyre települt. Szakács Boldizsár II. az anyakönyvek alapján 1715. körül (1714.-1716.) született, amikor apja Szakács Boldizsár I. kb. 25 éves volt.  Szakács Sándor I. születésekor Szakács Boldizsár I. kb. 45 éves volt, míg Szakács Mihály I. születésekor kb. 55 éves volt. Ennek valószínű oka az volt, hogy Szakács Boldizsár I. első felesége 1715. után elhunyt és férje újra nősült. Ez magyarázhatja a nagy korkülönbségeket (kb. 30 év) a négy született gyermek között. Azt, hogy Szakács Boldizsárnak az említett 4 fia született a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján bizonyítottnak tekinthetjük. [133]

E1. Boldizsár II. (*Szenterzsébet, 1715.-†Szenterzsébet, 1788. február 28.) Θ Kádár Éva

(*1719.-†Szenterzsébet, 1783. június 9.) 1788. február 28-án temettem Szakáts Boldizsár nemes embert, 74 esztendőt élt.

A halotti anyakönyvi bejegyzések. Szenterzsébeti  Halotti Anyakönyvek, Református Egyház 1788.

F1. Ádám. (*Szenterzsébet, 1747.-†Szenterzsébet, 1827. december 23. Meghalt öreg-

ségbe.) Θ Tordai (szenterzsébeti) Kata. (*1754.-†Szenterzsébet, 1827. december 3. Meghalt fulladásba.) Θ Szenterzsébet, 1772. november 10. (Pálmaynál Tordai Anna) „1792.: keres minket Nemes Kereszt Úr fi széki szent Ersébeti Agilis Móses György, Móses Dániel és Moses János Hogy mőnénk el a Szakáts Ádám nemes Házához egy néhány fátensek fasiojoknak Réci- pilállásokra. (1792-ben a vagyoni átruházást bevallók nyilatkozatának elismerése céljából Mózes György, Mózes Dániel és Mózes János elmentek Szakáts Ádám nemes házához.) Szenterzsébet.”[134] Szakáts Ádám esküvői tanú volt 1818-ban és 1827-ben.

A halotti anyakönyvi bejegyzések. Szenterzsébeti Halotti Anyakönyvek, Református Egyház 1827.

G1. Gergely. (*Szenterzsébet, 1773. szeptember 20.-†1829. után, a szenterzsébeti

halotti anyakönyvekben feljegyzés nincs Róla, lehet, hogy 1835-ban halt meg amikor lelkészváltás volt.) Birtokos, ügyvéd. Θ Dáné (bágyi[135]) Anna (Annis). (*Bágy, 1785.-†Szenterzsébet, 1809. szeptember 6. Meghalt hirtelen bekövetkezettt nyavajában, 24 éves volt.)  Θ Szenterzsébet. 1807. november  24.

[Dáné Anna rokona, valószínüleg testvére lehetett Dáné (bágyi) Mózes I., székely-keresztúri ev. ref. lelkész. Dáné Mózes I. (*1790. k.) pap szülei: Dáné Zsigmond q Nagy Zsuzsanna (*Bágy, 1757.-†Székelykeresz-

túr, 1839. október 27. Meghalt 82. éves korában, özvegy volt.) Dáné Mózes I.-nek 1836-ban jelent meg Egy szó és imádság c. halotti bucsú beszéde, amit Pataki Julianna temetésekor Székelykeresztúron 1836. március 3-án mondott el. [136] Ld. korábban Székelykeresztúri anyakönyvek.]

A keresztelési anyakönyvi bejegyzések, Szenterzsébet,  Keresztelési  Anyakönyvek Református Egyház 1773.

H1. Rákhel. (*Szenterzsébet, 1808. március 18.-†Szenterzsébet, 1883.március

17.) [Keresztszülők: ifj. Dáné István, Szabó Mihály és felesége, Szabó Mózes és felesége, Szabó József és felesége.] Θ Szakács Péter II. (*Szenterzsébet, 1805. szeptember 1.-†Szenterzsébet, 1886. szeptember 18.) Θ Szenterzsébet, 1829. február 8. Ezen follyo 1829-ik esztendő Februaris Honapja 8-án, Házassági életre Conformáltattak (összeegyeztettek) a Szenterzsébeti Nemes Sza- káts Péter ifjú, a néhai nemes Szakáts Péter fia ugyan Szenterzsébeti Nemes Szakáts Rákhellel, a Szakáts Gergely ur hajadon lányával. Önként és szülői beegyezéssel kívánnak házasságot kötni. Aláírta Szakáts Elek és Dáné Mózes (Moses) nemes urak, presbiterek. (Folytatás: F5. Szakács Péter I. - G2. Péter II.)

A házassági anyakönyvi bejegyzések, Szenterzsébet. Házassági Anyakönyvek Református Egyház 1829.

G2. Boldizsár III. (*Szenterzsébet, 1776. március 10.-†Szenterzsébet, 1865.április

15. 90 éves volt.) A Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanult, a Református kollégium tanulói között megtalálható[137]: 1793. június 29. Balt(hasar) Szakáts (Szakács Boldizsár) de Sz. Ersébet nobilis. Tiszttartó, tekintetes nemes. Szakáts Boldizsár III. 1832. és 1835. között minden évben házasságkötésnél tanúként szerepelt 1836-ban házasságkötésnél tanúk Szakáts Boldizsár és testvére Szakáts Dániel. 1845-ben is esketési tanú. Feleségének nevét nem találtuk meg a szent- erzsébeti anyakönyvekben.

H1. Anna. I. (*Szenterzsébet, 1806. október 28.-†Szenterzsébet, 1807. k.)

H2. Anna. II. (*Szenterzsébet, 1809. február 28.-†Szenterzsébet, 1872.

november 2.) Anyakönyv: 1872. november 2-án meghalt néhai Szakács Boldizsár leánya, Szakács Anna 75 éves korában, tüdőgyulladásban, temette Borbát Lajos. E szerint született 1797-ben, az anyakönyvek alapján viszont 1809-ben.

H3. Rozália. (*Szenterzsébet, 1810. január 7.-†Szenterzsébet, 1875. január 2.)

Θ nemzetes Kudci (magyarzsákodi[138]) Lajos. Szenter- zsébet, 1832. január 22. [Keresztszülők: Kádár Pál II. (*Szenterzsébet, 1785. július 9.-) akinek apja Kádár Pál I. (*Szenterzsébet, 1756.-†Szenterzsébet, 1826. december 2. Meghalt gutaütésben.) és Széki Zsuzsi (Susi), Benkőné ifjú asszony. Esketési tanúk: Kelemen József megyebíró és Kádár György. Kádár György (*Szenterzsébet, 1782.-†Szenter- zsébet, 1855. október 19.) q Nagy Sára (*Szenterzsébet, 1784.-†Szenterzsébet, 1859. január 28. Temette Illyés Illyés református pap.) 1805. január 23-án Kádár György és Sárdi Nagy Sára házasságot kötöttek.]

                             I1. Kudci Mária (*1837. március 17.-)

G3. Mihály. (*Szenterzsébet, 1777. december 8.-†Szenterzsébet, 1845. december

19.) Szenterzsébeti halotti anyakönyvek: 1845. december 19-én meghalt Szakáts Mihály 80 éves korában. Született 1765-ben. Valószínű elírás, a születési anyakönyvek alapján Szakáts Mihály 68 éves korában halt meg. A keresztelési anyakönyvezés 1772-ben kezdődött.

G4. Dániel. (*Szenterzsébet, 1779. április 18.-†Szenterzsébet, 1866. június 25.) 

Nemes. Θ Szabó Borbála, Szenterzsébet, 1810. május 16. Tanúk Ambrus Mózes és mások. (Pálmaynál Jakabbfy Borbála. Szakács család 1. tábla.)

H1. Péter. (*Szenterzsébet, 1811. március 27.-†Szenterzsébet, 1811. március

        29.) Keresztszülők: Gorvai János és felesége.

H2. Anna. (*1820. július 31.-†1837 előtt.) Keresztszülő Gál Mihály.

H3. János. (*Szenterzsébet, 1825. január 14.-) Θ Hajdó Klára (*Szenterzsébet,

1821. május 11.-) Szenterzsébet, 1850. április 29. (Pálmay családfánál Hajdu Klára[139] az anyakönyvben Hajdó Klára van írva.) Keresztszülő: Simó József[140] iskolamester. „1821. április 11. Az o[skola]mesterek elrendeltetése. Székelyudvarhely, director Bodor Pál házánál. Szenterzsébetre rendeltetik Fartzádi[141] o[skola]-mester Simó Josef.”[142] Esketési tanúk: Szakács Péter, Szakács Ráchel, Szakács Zsuzsa.

I1. Miklós. (*Szenterzsébet, 1853. július 10.-†1937. július 20.) 1. Θ

Gergely Eszter. (A gyermekei első feleségétől születtek.) 2. Θ László Zsuzsa.

J1. Géza. (*1877.) Pálmaynál I. táblban szerepel, a szenterzsébeti

      anyakönyvekben pedig nem.

J2. Lőrinc. (*Szenterzsébet, 1879. szeptember 3.-†1929. március 20.

Orosz fogságban halt meg.) Θ Szabó Klára II. (*Sz.-erzsébet, 1886. február 2.-†Szenterzsébet, 1975. február 13.). Szenterzsébet, 1906. május 22. Esketési tanúk: Hajdó Kálmán, Szabó József földmivesek és Kertész Mózes. 1886. február 2-án Szabó Mózes református iparos és Tordai Borbála Szabó Klára II. nevű leánya született. Keresztszülők: Benkő Ferencz lelkész és neje Petke Karolina. Keresztelte Benkő Ferenc. Bába Bakóné. Szabó Klára I. csecsemő korában meghalt. (*Szenterzsébet, 1884. január 20.-†Szent- erzsébet, 1885. március 11.) Ld.: Szabó Mózes II. és Tordai Mária rokoni kapcsolatai.

     K1. Albert. (*Szenterzsébet, 1908. junius 6.-†Szenterzsébet, 1985.

március 4.) Konfirmált 1923. május 6. q Mátéffy Köntén Gizella (*1913. június 12.-†Szenterzsébet, 1997. március 18.) Szenterzsébet, 1931. május 12.

     K2. Klára. (*Szenterzsébet, 1909. december 10.-†Szenterzsé-

            bet, 1914. július 29.)

     K3. Eszter. (*Szenterzsébet, 1911. június 2.-†Szenterzsébet,

1981. február 20.) q Egyed János (*Szenterzsébet, 1906. január 23.-†Szenterzsébet, 1971. november 8.) Szenterzsébet, 1930. április 22.

L1. Egyed János. (*Szenterzsébet, 1933. április 12.-) q

Tordai Julianna (*Szenterzsébet, 1932. július 1.-†Szenterzsébet, 2010. december 19.) Szenterzsébet, 1958. március 11.

M1. Egyed Dezső. (*Szenterzsébet, 1959. május 26.)

q Karácsony Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1964. december 22.-) Szenterzsébet, 1986. augusztus 23.

N1. Egyed Karola. (*Szenterzsébet, 1987. szep-

       tember 7.-)

L2. Egyed Emma. (*Szenterzsébet, 1940. január 29.-) q

1958. február 15. 1958-ban Fehéregyházára költözött.

L3. Egyed Rozália. (*Szenterzsébet, 1932. szeptember

       8.-) q 1966. július 10. Fehéregyházára költözött.

J3. Zsuzsa. (*1881. k.) Pálmaynál I. táblában szerepel, a szenter-

      zsébeti anyakönyvekben pedig nem.

J4. Júlia. (*1883. k.) Pálmaynál I. táblában szerepel, a szenterzsé-

     beti anyakönyvekben pedig nem.

F2. László I. (*Szenterzsébet, 1749.-†Szenterzsébet, 1814. június 20. Meghalt forró nya-

       valyában) Θ Balás Debora (*1752. k.-) Szenterzsébet, 1779. március 16.

G1. Achilles. (*Szenterzsébet, 1782. január 27.-) Θ Kis Zsuzsa, Szenterzsébet, 1819.

       július 19. Esketési tanúk: Szakáts Elek és Kádár István.

  G2. Sára. (*Szenterzsébet, 1783. december 28.-†Szenterzsébet, 1854. február 14.

         Meghalt természetes nyavalyában.)

  G3. Simeon. (*Szenterzsébet, 1784. december 12.-)

  G4. Elek. (*Szenterzsébet, 1788.-†Szenterzsébet, 1850. október 21.) Θ Szenterzsé-

bet, Szakács Zsuzsanna, (*Szenterzsébet, 1788. április 23.-†Szent- erzsébet, 1851. december 30.) Θ Szenterzsébet, 1813. november 27. Esketési tanúk Szakács György felesége és leánya.

[Szakács Zsuzsanna apja Szakács György II. Ld.: A1. Szakács György II. családfát.]

H1. József I. (*Szenterzsébet, 1814. július-†Szenterzsébet, 1819. február 20.)

H2. Gergely I. (*Szenterzsébet, 1817. március 14.-†Szenterzsébet, 1867.

április 7.) Keresztszülők: Jakabbfy György és felesége. Θ Bálint Anna. (*Szenterzsébet, 1818. május 6.-†Szenterzsébet, 1872. október 11. Temette Borbát Lajos.) Szenterzsébet, 1839. január 1. Esketési tanúk: Szakáts Mózes, Györ Péter, Szakáts László. Mentvény mellett.

[Bálint Anna szülei Bálint Ferenc (*Szenterzsébet, 1784. november 1.-) q Murvai Sára. Szenterzsébet, 1809. július 1. Murvai Györgyné (-†1805.) valószínűleg Murvai Sára édesanyja. Bálint Ferenc szülei Bálint Péter (*1736 k.-†Szenterzsébet, 1809. április 3.) q Gál Erzsébet. Szenterzsébet, 1777. február 25. Bálint Péter és Gál Erzsébet első gyermeke Bálint Mihály. (*Szenterzsébet, 1778. október 12.-) Bálint Péter szülei Bálint Mihály (*Szenterzsébet, 1714.-†Szenter- zsébet, 1809. április 3.) q N. N. (*1721.-†Szenterzsébet, 1818. augusztus 27.)]

I1. Julianna. (*Szenterzsébet, 1839. október 15.-†Szenterzsébet, 1850.

     november 23. )

I2. Mihály. (*Szenterzsébet, 1840. május 15.-†Szenterzsébet, 1843. dec-

      ember 23.)

I3. Gergely II. vincellér, napszámos. (*Szenterzsébet, 1841. február 28.-

†1889. július 5. után. A szenterzsébeti halotti anyakönyvekben 1908-ig nem találtunk bejegyzést ifj. Szakács Gergelyről, így valószínű, hogy 1908 után halt meg.) [Keresztszülők: Székely Mihály és Szöcs Katalin. Bába: Csuminé.]

Θ Tordai Kata (*1848. szeptember 21.-†Szenterzsébet, 1889. július 5. A halál oka tüdővész) Szenterzsébet, 1871. június 6. [Keresztszülők: Székely János és Szabó Zsuzsanna. Bába Csuminé.] Esketési tanúk: Szakács József, Mózes Lajos, Ambrus Mózes. Eskető lelkész Németi Mihály.

[Tordai Kata szülei: Tordai Mózes q Mátéfy Julianna. Ld.: A Szakács és a Tordai család kapcsolata.]

J1. Róza. (*Szenterzsébet, 1875. február 7.-) Keresztelte: Borbát

Lajos. q Egyed Péter III. (*Szenterzsébet, 1867. július 14.-†Szenterzsébet, 1951. december 25.) Szenterzsébet, 1891. április 7. Elváltak. Folytatás ld.: A Szakács és a Tordai család kapcsolata és Mózes György leszármazottai.

J2. Julianna. (*Szenterzsébet, 1882. május 13.-†Szenterzsébet, 1889.

      július 23. Meghalt 7 éves korában születési gyengeségben.)

I4. Sándor.  (*Szenterzsébet, 1845. május 14.-†Szenterzsébet, 1869.

      április 13.). 1869. április 13-án meghalt özvegy Szakács Gergelyné

      fia Szakács Sándor, 24 éves volt.

H3. Mária. (*Szenterzsébet, 1820. január 28.-†Szenterzsébet, 1852. július

2. Meghalt öngyilkosságban.) Keresztszülő: Bálint Ferenc. Θ Kádár Gergely. (*Szenterzsébet, 1824. október 30.-†Szenterzsébet, 1849. szeptember 29.) Szenterzsébet, 1843. február 26. Esketési tanúk Győr Péter, Szakács Sámuel, Szakács Mózes. (1824. október 30-án kereszteltem Kádár Mihály II. és Filep Kata fiát Kádár Gergelyt. Keresztszülők: György Anna, Nagy György és Ambrus Juliannna. Gyermekük nem volt.

[Kádár Mihály II. apja Kádár András. Ld.: A1. Kádár András.  (*Szenterzsébet, 1751.-†Szenterzsébet, 1823. február 23.) családfáját.]

H4. József II. (*Szenterzsébet, 1822. március 17.-†Szenterzsébet, 1884. június

26. Meghalt szívszélhűdésben.) q Szakács Julianna (*Szenterzsébet, 1820. október 3.-†Szenterzsébet, 1906. augusztus 24.) Szenterzsébet, 1850. augusztus 23.

G5. László II. (*Szenterzsébet, 1791. október 27.-†Szenterzsébet, 1874. május 19.

Meghalt végelgyengülésben. Kitűnő, buzgó vallásos ember volt. Temette Borbát Lajos. Lakott Szenterzsébet 50.) Földbirtokos, nemes.

1. Θ Mózes (Moyses) Judit (*Szenterzsébet, 1799. január 31.-†Szent- erzsébet, 1860. október 30.), Szenterzsébet, 1817. február 9.

2. Θ  Nagy Sára, özvegy (*1806. Nem Szenterzsébeten született és nem ott halt meg.) Szenterzsébet, 1866. január 24. Tanúk: Ambrus Gergely, Bálint Péter, lelkész: Borbát Lajos. Gyermekeinek az anyja Mózes Judit.

H1. Mihály. (*Szenterzsébet, 1823. október 5.-†Szenterzsébet, 1889. ápri-

lis 23.) Θ Szakács Borbála, (*Szenterzsébet, 1823. augusztus 13.-†Szenterzsébet, 1892. május 10.) Keresztszülők: Kádár György és Ambrus Mihályné. Szenterzsébet, 1844. február 13.

[Szakács Borbála szülei Szakács József és Hajdó Sára. 1819. április 18-án Szakács József (*Szenterzsébet, 1801. március 17.-†Szent- erzsébet, 1869. április 16.) és Hajdó Sára (*Szenterzsébet, 1801. december 14.-†Szenterzsébet, 1832. május 15.) házasságot kötöttek. Hajdó Sára szülei Hajdó György és Bedő Mária. Szakács József apja Szakács András (*Szenterzsébet, 1759.-†Szenterzsébet, 1839. január 9.) Ld. id. Szakács András családfáját.]

I1. Mária, Julianna. (*Szenterzsébet, 1847. január 21.-)

I2. Mária.  (*Szenterzsébet, 1848. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 1901.

szeptember 10.) q Bertalan György (*Szenterzsébet, 1846. október 10.-†Szenterzsébet, 1918. november 29.) Szenterzsébet, 1875. június 29. Folytatás ld. Bertalan Péter felmenői.

H2. Rebeka. (*Szenterzsébet, 1827. január 13.-†Szenterzsébet, 1853. november

       30.) Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Juliánna.

H3. Júlia. (*Szenterzsébet, 1829. november 23.-) Θ Simo József özvegy (*1809.-

) 1852. március 2. Esketési tanúk Mózes János és Mózes Mózes. Simo József (apja id. Simo József oskola mester, †Szent- erzsébet, 1835. január 25.) oskola mester első felesége Ambrus Rebeka (*Szenterzsébet, 1804. december 29.-†1852. előtt.) q Szenterzsébet, 1828. január 22. Esketési tanúk Szakács János, Szakács Elek és Szabó Mihály. Eskető lelkész Csákány Mihály.

[Ambrus Rebeka apja Ambrus György.]

H4. Elek. (*Szenterzsébet, 1833. június 15.-) Bába: Barabásné. 1. Θ Török Bor-

bála (*1837.). Szenterzsébet, 1855. június 12. Esketési tanúk: Hajdó Pál, Kádár Ferencz és György, Szakács János. 2. Θ Szakács Éva. 1867.

I1. Judit. (*Szenterzsébet, 1859. január 14.-) Török Borbálától.

I2. János. (*Szenterzsébet, 1861. június 28.-) Keresztszülők: Birtalan Péter

     és Szakács Eszter. Török Borbálától.

I3. Mária. (*Szenterzsébet, 1864. február 25.-†1873. augusztus 13. A

      halál oka hideglelés.) Török Borbálától.

I4. Karolina. (*Szenterzsébet, 1866. július 8.-) Török Borbálától.

I5. Máris. (*Szenterzsébet, 1868. május 29.-) Szakács Évától.

I6. Julianna. (*1870.- †Szenterzsébet, 1872. október 1.) Szakács Évától.

I7. Róza. (*Szenterzsébet, 1876.-†Szenterzsébet, 1879. február 14. A

      halál oka torokgyulladás.) Szakács Évától.

H5. Klára. (*Szenterzsébet, 1836. március 22.-) Keresztszülők: Kádár János és

       felesége. Bába Csuminé.

H6. Mária. (*Szenterzsébet, 1840. március 21.-)

F3. Elek. (*Szenterzsébet, 1760.-†Szenterzsébet, 1834. április 13. Meghalt 74 éves korá-

ban öregségben.) Θ Lőrinczi (Lörintzy) Sára (unitárius, majd 1786-tól református) Szenterzsébet, 1787. május 15.  1832. augusztus 19-én keresztszülők: Szakács Elek és Lőrinczi Sára.

   E2. Sándor I. [143] (*1735. k.-†Székelyudvarhely, 1809. december 25. A halál oka forró nyavalya.)

Követ 1792. és 1794.[144] [145] [146] Θ Kolosvári Mária (*1740. k.-†Székely- udvarhely, 1820. január 17. A halál oka forró nyavalya.) Székelyudvarhely, 1759. szeptember 19. Egyeneságú őseink Szakács Sándor I.-ig a rendelkezésünkre álló és feldolgozott források alapján bizonyítottnak tekinthetők.

 

 

 

 

                                Székelyudvarhely. Református Egyház. Esketési Anyakönyv. 1759.

F1. Mária. (*Székelyudvarhely, 1760. augusztus 27.- ) Θ Bitai László özvegyember, Szé-

kelyudvarhely, 1784. március 25. Bitai László első felesége: 1780. június 12-én Bitai László, kováts mesterlegény vette feleségül Vajai Pál, János hajadon leányát Vajai Katalint (-†Székelyudvarhely, 1783. február 11.).

F2. Mihály I. szíjgyártó, (lószerszámkészítő) (*Székelyudvarhely, 1763. február 16.-

†Székelyudvarhely, 1837. január 17.) (Az 1806. évi lustra könyvben előfordul Sz.-Udvarhelyt. Udvh. M. L.) Θ Kassai Klára (*Székelyudvarhely, 1760. január 9.-†Székelyudvarhely, 1832. augusztus 28.) Székelyudvarhely, 1783. július 10. [Kassai Klára szülei nemes Kassai József I. (*1737. k.-†1763. január 30.) q Kállai Mária. (*1740. k.-†Székelyudvarhely 1809. szeptember 23. Meghalt a nagy öregségbe.) Θ Székelyudvarhely, 1755. június 11. Özvegy Kállai Mária 2. q Bodzoki József ifjú legény. Székelyudvarhely, 1765. február 13.] Gyermekeik még:

1. Kassai József II. (*Székelyudvarhely, 1756. május 20.-) q Gál Borbála (*1758. k.-†1781. március 22.), Székelyudvarhely, 1778. július 1. Gál Borbála, anyja Gál Péterné. Leányuk Kassai Anna, *1779. május 6. 1782. július 7-én házasodott Kassai József özvegyember és Pál Kata (*Székelyudvarhely, 1763. március 18.-) apja néhai Pál András (-†Székelyudvarhely, 1774. augusztus 18.)

2. Kassai Zsuzsanna (*Székelyudvarhely, 1758. január 5.-)]

G1. Mihály II.[147] szíjgyártó. (lószerszámkészítő) mesterlegény (*Székelyudvarhely,

1784. szeptember 23.-†Székelyudvarhely, 1840. december 10. Temette Bokor Pál.) (Az 1806. évi lustra könyvben előfordul Sz.-Udvarhelyt. Udvh. M. L.) Θ Bíró (zetelaki) Julianna (Anna) (*1784.-†Székelyudvarhely, 1866. március 21. Meghalt öregségi gyengeségben, özvegy volt. Temette Zayzon Ferenc.) Székelyudvarhely 1807. február 10.

[Szakács Mihály felesége Pálmaynál Bíró Anna. A székelyudvarhelyi anyakönyvekben az Anna és a Julianna név is előfordult. Bíró (zetelaki) Julianna (Anna) apja Bíró András. Bíró Anna testvérei: 1. ifj. Bíró András. (*Székelyudvarhely, 1778.-†Székelyudvarhely, 1837. július 28.) q Török Anna (*1786.-†Székelyudvarhely, 1849. augusztus 19. A halál oka kolera. 1849-ben sokan haltak meg kolerában). 2. Bíró Sámuel (*Székelyudvarhely, 1791. április 24.-)]

Szakács Mihály II. ága, Székelyudvarhely.

H1. Anna I. (*Székelyudvarhely, 1807. december 16.-†1810. előtt.) Kereszt apa

       Szabó Sámuel.

H2. Anna II. (*Székelyudvarhely, 1810. május 26.-†Székelyudvarhely, 1880. áp-

rilis 3. A halotti anyakönyvben a bejegyzés: 1880. április 3-án meghalt kimerűltségben Verestói Györgyné, (valószínüleg helyesen Verestói Jánosné) sz. Szakács Anna, 70 éves volt, Temette Zajzon Ferenc. A házassági anyakönyvben Verestói János szerepel, akinek a születési anyakönyvét is megtaláltuk.) Θ Verestói János. (*Székely- udvarhely, 1800. december 23.-) Székelyudvarhely, 1831. június 8. Eskető lelkész Solymosi Lajos. (Pálmay Józsefnél Verestói Mihály[148] olvasható)

[Verestói János apja Verestói György.]

H3. Dániel. (*Székelyudvarhely, 1812. szeptember 30.-†Székelyudvarhely, 1858.

augusztus 28. A halál oka tüdősorvadás.) Θ Vas Borbála (*Székelyudvarhely, 1820. november 5.-†Székelyudvarhely, 1891. szeptember 23.) Székelyudvarhely, 1844. április 27.

[Vas Borbála szülei Vas Ferenc (*Székelyudvarhely, 1785. október 12.-†Székelyudvarhely, 1830. augusztus 29.) (Vas Ferenc apja Vas György.) q Bartha Julianna. Székelyudvarhely, 1811. február. Esketési tanú Körmöndi József. Gyermekeik még: 1. Vas József (*Székelyudvarhely, 1812. április.-†Székelyudvarhely, 1812. május 30.) 2. Vas György (*Székelyudvarhely, 1816. január 8.-†Székelyudvarhely, 1816. május 6.) 3. Vas Julianna (*Székelyudvarhely, 1817. február 27.-) q Sándor József II. (*Székelyudvarhely, 1814. augusztus 7.-) Székelyudvarhely, 1839. november 15. (Sándor József II. apja Sándor József I.)] Özvegy Vas Ferencné, Bartha Julianna második férje Kováts József (*1806.) q Székelyudvarhely, 1834. június 21.]

               I1. Borbála. (*Székelyudvarhely, 1845. szeptember 29.-†Székelyudvahely,

                    1848. augusztus 4. A halál oka vérhas. Temette Csiszér László.)

H4. Imre I. szíjgyártó. (*Székelyudvarhely, 1815. június 24.-†Székelyudvarhely

1892. február 13. A halál oka, kimerűlés, végelgyengülés. Temette Németh Sándor segédlelkész.) 1. Θ Domokos Júlia (*Székelyudvarhely, 1822. január 31.-†Székely- udvarhely, 1848. október 11. Meghalt kolerában, kolera járvány volt 1848-ban és 1849-ben.) Székelyudvarhely, 1839. január 12. Esketési tanúk: Szakáts József, ifj. Szabó János, Rápolti Ferenc. Domokos Júlia keresztszülei: Dersi István úr és Kállai Sára. Keresztelő lekész Kállai István. 13 gyermeke született. Az első öt gyermek anyja Domokos Julianna, aki 17 éves volt, amikor férjhez ment Szakáts Imréhez és 26 éves volt, amikor kolerában meghalt.

[Domokos Júlia szülei Domokos Péter özvegyember q Olajos Zsuzsanna, hajadon leány, Székelyudvarhely, 1820. január 20. Esketési tanú Olajos János.]

2. Θ Szabó Rozália elvált (*1827.-†Székelyudvarhely, 1914. április 29.[149]) Székelyudvarhely, 1850. február 11. A második 8 gyermek (6.-13.) anyja Szabó Rozália.

Szakács Imréné, sz. Szabó Rózália halotti értesítő, 1914. április 29.

Özvegy Szakács Imréné, szül. Szabó Rozália életének 87-ik, özvegységének 24-ik évében Székelyudvarhelyen 1914. április 29-én, rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják Szakács Imre, neje és gyermekei, Szakács József, neje és gyermekei, özvegy Istvánfi Lajosné, szül. Szakács Ilona és gyermekei, Szakács Gyula, neje és gyermeke: Szakács Lina férjezett Tassaly József, Szakács Matild, férjezett Kessler Jánosné és gyermekei, Gáspár Ferencz gyermekei, illetve mennyei és vejei. Gáspár Róza férjezett Székely Andrásné, mint unoka.

                   I1. Imre II. (*Székelyudvarhely, 1840. január 24.-†1926. május 26. után és

1933. október 30. előtt) csizmadia, szíjgyártó 1857-ben, 1874-től telegráf felügyelő, 1881-ben vonalőr. [Anyja Domokos Julianna.] Θ Asztalos Anna. (*Székelyudvarhely, 1846. április 2.-†Budapest, 1933. október 30.[150]) Székelyudvarhely, 1866. május 21. 1926. május 26-i hír a Pesti Hírlapban: „Szenterzsébeti id. Szakáts Imre és neje szül. Asztalos Anna püskösd (vagyis pünkösd) vasárnapján (május 23-án) tartották gyémántlakodalmukat Budapesten”[151]

[Asztalos Anna szülei Asztalos Sándor (*Székelyudvarhely, 1816. február 13.-) q Tordai Anna (*Székelyudvarhely, 1817. április 7.-) Székelyudvarhely, 1838. február 24. Esketési tanúk Kassai János és Kassai Dániel (Kassai Dániel q Kassai Rebeka, apja özvegy Kassai János. Székelyudvarhely, 1821. augusztus 22. Esketési tanú Szakács József.) Asztalos Sándor apja Asztalos János, Tordai Anna apja Tordai József.]

                   J1. Anna. (*Székelyudvarhely, 1867. augusztus 30.-) Keresztszülők:

                        Kállai Miklós és felesége Szakács Ágnes.

 J2. Imre III. (*Székelyudvarhely, 1870. február 7.-†1872. előtt) Ke-

      resztszülők Kállai Miklós és nője Szakács Ágnes. Bába Füleiné.

 J3. József I. (*Székelyudvarhely, 1871.-†Székelyudvarhely, 1874.

       május 17. A halál oka szamárhurut.)

 J4. Imre IV. székesfővárosi irodatiszt, Budapest. (*Székelyudvarhely,

1872. január 6.-†1936. június 30. után) 1887. május 15-én konfirmált Székelyudvarhelyen. 1936-ban az irodai kezelők szolgálati csoportjában az I. fizetési osztály 2. fokozatába sorolták Szakáts Imrét. A nyugdíjba beszámítandó személyi pótléka havi 28 pengő.[152]  q Asztalos Anna. 6 gyermekük született.[153]

I1. Anna.

I2. Imre V.

I3. József.

I4. Károly.

I5. Erzsébet.

I6. Ilona.

 J5. József II. (*Székelyudvarhely, 1878. október 4.-†1914. április 19.

       után.) Keresztszülők: Kállai Miklós tímár és neje Szakács Ágnes.

 J6. Erzsébet. (*Székelyudvarhely, 1881. november 21.-) Keresztszülők

      Asztalos Lajos csizmadia és neje Bodrogi Anna.

[Asztalos Lajos. q Bodrogi Anna. (-†Székelyudvarhely, 1935. január 9.) Székelyudvarhely, 1862. november 1.]

 J7. Károly. (*Székelyudvarhely, 1885. február 19.-) keresztszülők

Asztalos Lajos csizmadia és neje Bodrogi Anna. Szakács Károly dr. juris, királyi postatanácsos Budapesten.

J8. Ilona. (*Székelyudvarhely, 1888. január 16.-†1914. április 19. után.)

      Keresztszülők Kállai Miklós és nője Szakács Ágnes.

 J9. Gyula. (-†1914. április 19. után.)

 Matild. (-†1914. április 19. után.)

I2. Ágnes. (*Székelyudvarhely, 1842. január 22.-†1890. január 7. után)

Anyja Domokos Julianna. q Kállai Miklós, (*Székelyudvarhely, 1835. november 6.-†1890. január 7. után) tímár.

[Kállai Miklós szülei Kállai Mózes q Fabián Rozália. Székelyudvarhely, 1859. október 8.]

I3. Áron. (*Székelyudvarhely, 1844. január 8.-) Lelkész Csiszér László.

     Anyja Domokos Julianna.

I4. József I. szíjgyártó, iparos. (*Székelyudvarhely, 1846. június 2.-†

1914. április 29. után.) Anyja Domokos Julianna.

1. Θ  Bodrogi Zsófia. (*Székelyudvarhely,1854. augusztus 10.-†Székelyudvarhely, 1896. május 28. A halál oka gyermekágyi láz.). [Keresztszülők Kassai Mózes és Bodrogi Borbála. Bába Béres Kati. Keresztelő lelkész Kiss Ferenc tanár.] Székelyudvarhely, 1873. február 15. Szakács József I. gyermekei Bodrogi Zsófiától születtek.

[Bodrogi Zsófia szülei ifj. Bodrogi Sándor csizmadia q Orbán Mária.]

2. Θ Bodrogi Borbála. (*Székelyudvarhely, 1856. szeptember 9.-) özvegy, Bodrogi Zsófia testvére. Székelyudvarhely, 1896. december 28.

[Bodrogi Borbála szülei ifj. Bodrogi Sándor csizmadia q Orbán Mária.]

J1. Julianna. (*Székelyudvarhely, 1876. május 11.-†Székelyudvarhely,

1876. május 13. Meghalt, amikor keresztelték.) Keresztszülők Kállai Miklós tímár és neje Szakács Ágnes. Bába Kökösiné. Keresztelő pap Tolvaly Zsigmond.

J2. Ágnes. (*Székelyudvarhely, 1878. február 17.-) Keresztszülők: Kál-

lai Miklós tímár és neje Szakács Ágnes. Bába Kökösi- né. Keresztelő pap Tolvaly Zsigmond.

J3. József II. (*Székelyudvarhely, 1880. március 24.-) Keresztszülők

Kállai Miklós tímár és neje Szakács Ágnes. Bába Kökösiné. Keresztelő pap Tolvaly Zsigmond. q Kiss (korodai) Ilona. 3 gyermekük született.[154]

K1. József. (*1910.)

K2. Sándor. (*1915.)

K3. Éva. (*1918.)

J4. Mária. (*Szenterzsébet, 1882. április 6.-†Szenterzsébet, 1962. ápri-

lis 21. után.) Keresztszülők Kállai Miklós tímár és neje Szakács Ágnes. Bába Kökösiné. Keresztelő pap Tolvaly Zsigmond. q Tordai Áron földész. (*Szenterzsébet, 1878. május 7.-†Szenterzsébet, 1915. július 9. Az I. világháborúban elesett.) Szenterzsébet, 1905. november 7.

Folytatás: Szakács András I. családfája.

J5. Áron. (*Székelyudvarhely, 1885. november 21.-†Székelyudvarhely

1885. november 22.)  Keresztszülők Kállai Miklós tímár és neje Szakács Ágnes. Bába Kökösiné, keresztelő pap Tolvaly Zsigmond.

J6. Miklós. (*Székelyudvarhely, 1887. október 23.-) Keresztszülők:

Kállai Miklós tanár és neje Szakács Ágnes. Keresztelő lelkész, Tolvaly Zsigmond. Pályafutása[155]: Középiskoláit Székelyudvarhelyt, a kereskedelmi akadémiát Kolozsvárt végezte. 1909. óta a bankpályán müködött, az Udvarhelymegyei Takarékpénztárnál egy évi gyakornokoskodás után cégjegyző-könyvelő, 1921-től a bank székelykeresztúri fiókjának az igazgatója volt. Református egyházmegyei képviselő, egyházközösségi presbiter, a M. P. helyi tagozati elnöke is volt, a Magyar Kaszinó pénztárnoka (12 év óta, 1922 és 1934 között), az unitárius főgimnázium szövetkezeti igazgatója.  Θ Györffi Emma. (Kempelen Bélánál Győrffy Irma[156])

      K1. Zoltán, tanuló.

      K2. Márta, tanuló.

J7. Zsófia. (*Székelyudvarhely, 1890. január 7.-) Keresztszülők Kállai

Miklós és neje Szakács Ágnes. Bába Kökösiné, keresztelő lelkész Németh Sándor. Θ Esztegár Gerő kereskedő, Székelyudvarhely. 1912. k.

K1. Esztegár Zsófia. (*Székelyudvarhely, 1913. április 6.-)

J8. Gyula. (*Székelyudvarhely, 1892. március 19.-) Keresztszülők Sza-

kács Gyula szíjgyártó és felesége Bíró Lina. Bába Kö- kösiné, keresztelő lelkész Németh Sándor. Kereskedő, Székelyudvarhely. Θ László Erzsébet. (*1895. július 8.-) Székelyudvarhely, 1918. április 11.

I5. Lajos. (*Székelyudvarhely, 1848. augusztus 22.-†Székelyudvarhely,

1851. január 5.) Bába Ambrusné. Keresztelő lelkész Lukácsffi Lajos. Anyja Domokos Julianna.

I6. Ilona (Ilka). (*Székelyudvarhely, 1851. augusztus 3.-) anyja Szabó Ro-

zália. Keresztszülők Katsis Zsigmond és Szabó Júlia. Bába Béres Katalin. Konfirmált 1864. július 15. Θ Istvánffy Lajos. (-†1914. április 19. előtt.)

I7. Gyula. (*Székelyudvarhely, 1853. augusztus 19.-) anyja Szabó Rozália.

Konfirmált 1869. május 30. Θ Bíró (zetelaki) Karolina (Lina) (*1858.) Székelyudvarhely, 1876. november 30.

     J1. Karolina (Lina). (*Székelyudvarhely, 1877. július 13.-†1914.

április 29. után.) Keresztszülők: Kállai Miklós és Szakács Ágnes. Θ Tassaly József I. (*1869. november 18.-) Székelyudvarhely, 1896. november 5.

           K1. Tassaly József II. vm. tisztviselö (*1898. Székelyudvarhely)

1943-ban Nemzetvédelmi Kereszt kitüntettést kapott Horthy Miklós kormányzótól. [157]

I8. Károly.[158] (*Székelyudvarhely, 1855. január 7.-†Székelyudvarhely,

1908. október 24. A halál oka tüdőlob.) A Székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban 1876-ban érettségizett. Anyja Szabó Rozália. Nőtlen. Pénzügyi titkár. Székelyudvarhelyi m. kir. pénzügyigagatóság, 1899.[159]

                       Szakács Károly halotti érteitője.[160]

Szenterzsébeti Szakács Károly ny. pénzügyi titkár, életének 53-ik évében 1908. október 24-ikén jobblétre szenderült. Székelyudvarhely, 1908. október 25-én. Gyászolják: Id. Szakács Imre, neje és gyermekei, Id. Szakács József, neje és gyermekei. Szakács Ilona özvegy Istvánffy Lajosné, Szakács Gyula, neje és gyermeke, Szakács Matild, Keszler Jánosné és gyermekei, mint testvérei. Gáspár Ferencz, mint sógor és gyermeke.

I9. Vilma. (*Székelyudvarhely, 1857. június 11.-) anyja Szabó Rozália.

I10.  Rozália I. (*Székelyudvarhely, 1858. szeptember 21.-†1859.)

        Anyja Szabó Rozália. Keresztelő pap Zajzon Ferenc.

I11. Rozália II. (*Székelyudvarhely, 1860. április 20.-†1861. márci-

us 29. ) Keresztszülők: Kocsis Zsigmond tímár és Szabó Julianna. Anyja Szabó Rozália.

I12. Matild. (*Székelyudvarhely, 1863. március 20.- †Székelyudvarhely,

        1928. november 7.) Anyja Szabó Rozália.

1. q Keszler Dénes I. tímár. (*Székelyudvarhely, 1854. május 11.-†Székelyudvarhely, 1884. június 11. A halál oka szívhüdés. Temette Tolvaly Zsigmond) Székelyudvarhely, 1881. május 18. Esketési tanúk: Vas Károly, Tamászovics Domokos, Kállai Miklós, Molnár Gergely. Eskető pap Zajzon Ferenc.

[Keszler Dénes I. szülei Keszler Sámuel II. (*Székelyudvarhely, 1824. szeptember 27.-) q Bíró Julianna (*1828.). Székelyudvarhely, 1848. január 10. Keszler Sámuel II. szülei Keszler Sámuel I. q Zöldági Julianna. Székelyudvarhely, 1821. március. Zöldági Julianna apja Zöldági András.]

2. Θ Ifj. Keszler János timár. (*Székelyudvarhely, 1859. december 26.-†1914. április 19 után.) Székelyudvarhely, 1889. szeptember 19.

J1. Keszler Irma. (*Székelyudvarhely, 1882. március 25.-) Kereszt-

     szülők: Kállai Miklós és neje Szakács Ágnes. Apa Keszler Dénes.

J2. Keszler Dénes II. (*Székelyudvarhely, 1883. július 28.-†

Székelyudvarhely, 1883. október 26.) Keresztszülők: Szakács Gyula és Bíró Karolina. Bába Sándor Rozália.

J3. Keszler Dénes III. (*Székelyudvarhely, 1884. december 23.)

Keresztszülők Istvánffy Lajos csizmadia és Szakács Ilona.  Bába Sándor Rozália. Az apa Keszler Dénes I. már elhunyt.

I13. Rozália III. (*Székelyudvarhely, 1865. május 11.-†Székelyudvarhely,

1893. január 25. A halál oka gyermekágyi láz.) Anyja Szabó Rozália. q Gáspár Ferenc (*1861.) 26 éves, Székelyudvarhely, 1887. január 8. Esketési tanúk: Istvánfi Lajos, Szakács Gyula, Szántó Lajos iparosok.

J1. Gáspár Róza. q Székely András.

         H5. Rozália. (*Székelyudvarhely, 1818. május 21.-) q Asztalos Sándor.[161]

                 H6. Júlianna. (*Székelyudvarhely, 1820. szeptember 18.-) Keresztapa Karátson

Dániel. Θ Szőke (kézdimartonfalvi) József I. (*Székely- udvarhely, 1822. február 22.-) Székelyudvarhely, 1844. április 9. Eskető pap Csiszér László.

[Szőke József I. szülei martonfalvi Szőke Dániel és Kis Katalin.]

                       I1. Szőke József II. (*Székelyudvarhely, 1845. január 26.-†Székelyudvar-

hely, 1926. június 1.) Fodor Lina, katolikus. (*Székelyudvarhely, 1857. május 24.-) Székelyudvarhely, 1878. március 2. 

J1. Szőke Irma. (*Székelyudvarhely, 1884. k.-)

J1. Szőke Ilona. (*Székelyudvarhely, 1886. k.-)

J1. Szőke Lajos. (*Székelyudvarhely, 1889. június 24.-)

J1. Szőke József II. (*Székelyudvarhely, 1892. szeptember 12.-)

J1. Szőke Ferenc. (*Székelyudvarhely, 1895. k.-)

J1. Szőke Endre. (*Székelyudvarhely, 1900. január 7.-)

                  I2. Szőke Dénes I. (*Székelyudvarhely, 1852. február 15.-†Székelyudvar-

hely, 1926. július 29.) Keresztszülők: Szakáts Dániel és felesége Vas Borbála. q Cseh Róza (*1860. július 20.-) 1877. május 20.

J1. Szőke Dénes II. (*Székelyudvarhely, 1881. július 18.-)

J2. Szőke Lina. (*Székelyudvarhely, 1882.-)

J3. Szőke Róza. (*Székelyudvarhely, 1883. december 27.-)

J4. Szőke Gyula. (*Székelyudvarhely, 1889. szeptember 20.-)

J5. Szőke Béla. (*Székelyudvarhely, 1893. március 24.-)

J6. Szőke Árpád. (*Székelyudvarhely, 1894. december 13.-)

J7. Szőke Mózes. (*Székelyudvarhely, 1903. november 1.-)

                H7. Rebeka. (*Székelyudvarhely, 1823. január 9.-†Székelyudvarhely, 1867.

június 24. A halál oka tüdősorvadás.) 1. Θ Vas Károly I. csizmadia (*1820. október 30.-†Székelyudvarhely, 1882. augusztus 9. A halál oka tüdő gümőkor.) Székelyudvarhely, 1842. január 19.

Vas Károly I. özvegy 2. q Illyés Julianna, özvegy Dampert Jánosné (*1818.-†Székelyudvarhely, 1882. január 3. A halál oka gennyvérűség) Székelyudvarhely, 1867. augusztus 24.

[Vas Károly apja Vas György (*1796. k.-)]

I1. Vas Károly II. (*Székelyudvarhely, 1843. február 18.-†Székelyudvar-

     hely, 1844. június 2.)

I2. Vas Sándor. (*Székelyudvarhely, 1845. március 9.-)

I3. Vas Ágnes I. (*Székelyudvarhely, 1847. május 16.-†1852. előtt.)

I4. Vas Borbála. (*Székelyudvarhely, 1850. március 7.-)

I5. Vas Ágnes II. (*Székelyudvarhely, 1852. augusztus 27.-) Ke-

resztresztszülők. Szakács Imre és Szabó Rozália. Konfirmált 1866. május 10.

I6. Vas Karolina I. (*Székelyudvarhely, 1854. október 8.-†1856. előtt.)

I7. Vas Karolina II. (*Székelyudvarhely, 1856. november 4.-) Keresztszülő

      Szakács Imre.

I8. Vas Rozália. (*Székelyudvarhely, 1858. augusztus 23.-†Székelyudvar-

hely, 1871. július 2. A halál oka sorvadás.) Keresztszülők Szakáts Imre és Szabó Rozália.

I9. Vas Károly III. (*Székelyudvarhely, 1860. szeptember 29.-†Székelyud-

varhely, 1864. szeptember 4. A halál oka köhögés.) Keresztszülők: Szakács Imre és Szabó Rozália.

I10. Vas Vilma. (*Székelyudvarhely, 1863. február 23.-) Keresztszülők:

       Szakács Imre és Szabó Rozália.

I11. Vas Katalin. (*Székelyudvarhely, 1865. január 9.-†Székelyudvarhely,

1933. március 17.) [Keresztszülők: Szakács Imre és neje Szabó Rozália. Pap Zajzon. Bába Bán Zsuzsa.] q Verestói Dániel I. (*Székelyudvarhely, 1856. január 3.-) Székelyudvarhely, 1881. december 22.

[Kökösi József. (-†Székelyudvarhely, 1926. október 26.-) q Bán Zsuzsa. Székelyudvarhely, 1864. szeptember 17.]

J1. Verestói Katalin. (*Székelyudvarhely, 1883. augusztus 25.-)

q Vetési Imre I. (*Székelyudvarhely, 1878. január 4.- †Székelyudvarhely, 1920. január 5.) Székelyudvarhely, 1901. december 26.

   K1. Vetési Imre II. (*Székelyudvarhely, 1902. október 20.)

J2. Verestói Dániel II. (*Székelyudvarhely, 1885. február 24.-)

J3. Verestói István. (*Székelyudvarhely, 1886. július 6.-)

J4. Verestói Gábor I. (*Székelyudvarhely, 1888. március 19.-) q

Bucsi Júlia (*Székelyudvarhely, 1892. szeptember 16.-) Székelyudvarhely, 1911. december 26.

K1. Verestói Gábor II. (*Székelyudvarhely, 1914. január 1.-)

K1. Verestói István. (*Székelyudvarhely, 1915. október 30.-)

J5. Verestói Ferenc. (*Székelyudvarhely, 1889. október 8.-

     †1889. december 25.-)

J6. Verestói Róza. (*Székelyudvarhely, 1893. április 9.-†1926.

       április 13.-)

J7. Verestói Berta. (*Székelyudvarhely, 1895. március 4.-) q

Kelemen Sándor (*Székelyudvarhely, 1887. július 26.-) Székelyudvarhely, 1913. március 8.

J8. Verestói Albert. (*Székelyudvarhely, 1897. március 26.-)

J9. Verestói Lajos. (*Székelyudvarhely, 1899. augusztus 7.-)

J10. Verestói János. (*Székelyudvarhely, 1901. október 18.-)

F3. János I. földbirtokos. (*Székelyudvarhely, 1766. január 20.-) Lakik Déva, Brád. Θ

       Magyary Terézia[162] [163]. Szakács János ága.[164]

  G1. János II. földbirtokos.  (*1793.-†Székelyudvarhely, 1849. december 4. Meghalt tüdő-

         vészben.) Θ Furka Ágnes.

 H1. Sándor I. (-†Brád, 1903. június 28. előtt.) Θ Ung Berta (*1830. k.-†Brád, 1912.).

Brádban (Az Erdélyiérc-hegységben, a Fehér-Körös partján, Dévától 32 km-re északnyugatra, egy medencében fekszik.) éltek.

I1. János. (-†Brád, 1903. június 28. előtt.)

I2. Ilka. (*Brád, 1864.-†Brád, 1903. június 28.) q Pichárd Henrich. (-†Brád,

     1903. június 28. előtt.)

Szenterzsébeti Szakáts Ilka, özvegy Pichárd Henrichné halotti értesítője.[165]

Szenterzsébeti Szakáts Ilka özvegy Pichárd Henrichné életének 40-ik évében, 1903. június 28-án Brádban elhunyt. Gyászolják özvegy Szakáts Sándorné, mint anya, Szakáts Sándor, Szakáts Gyula, Szakáts Berta, Szakáts Ágnes, Szakáts Zelma, mint testvérek. Szakáts Anna, Szabó Lajosné, Szakáts István, Szakáts Irma, Kilin Mihályné, Szakáts Emilía, mint unokatestvérek, Szakáts Sándorné, szül. Kányay Zsófia, mint sógornő, ifj. Szakáts Sándor és testvérei, mint unokák.

I3. Sándor II. (-†Brád, 1903. június 28. után.) q Kányay Zsófia.

     J1. Sándor III.

I4. Berta. (-†Brád, 1903. június 28. után.)

I5. Gyula. (-†Brád, 1903. június 28. után.)

I6. Ágnes. (-†Brád, 1903. június 28. után.)

I7. Zelma. (-†Brád, 1903. június 28. után.)  q Szentiványi Elemér.

                                                    H2. István I., földbirtokos, főjegyző. (*Szenterzsébet, 1832. december 25.-†Brád 1897.

november 21.) 1. Θ Werner Mária (*Brád, 1840. szeptember 7.-†Brád, 1884. november 12.) 1859. december 26. 2. Θ Werner Antónia (*Brád, 1842.-†Brád.) Brád, 1888. június 5. Szakács Istvánnak 12 gyermeke született az első feleségétől. 11 leánya közül csak három élte meg a felnőtt kort, egyetlen fiuk István ismert jogász lett. Két felesége Werner Mária és Werner Antónia valószínüleg testvérek voltak.

I1. Mária. (*Brád, 1850. február 10.-†Brád, 1862. október 15.)

I2. Róza. (*Brád, 1861. május 14.-†Brád, 1861. május 25.)

I3. Ágnes. (*Brád, 1862. szeptember 17.-†Brád, 1862. október 3.)

I4. Mária. (*Brád, 1863. október 13. -†Brád, 1884. augusztus 10.)

I5. Ottilia. (*Brád, 1865. október 26.-†Brád, 1868. október 14.)

I6. Anna. (*Brád, 1867. december 10.- †Brád, 1903. június 28. után.) q Szabó

      (léczfalvi) Lajos, Brád, 1889. szeptember 2.

I7. Etelka. (*Brád, 1869. december 7.-†Brád, 1871. július 17.)

I8. István II. (*Brád, 1872. március 20.[166]-†Budapest, 1939. szeptember 25.) A ma-

gyar királyi igazságügyiminiszter 1895. január 5-én ifj. Szakáts István dévai királyi törvényszéki joggyakornokot a gyulafehérvári királyi törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki.[167] Az Igazságügyi Közlöny adatai alapján Szakáts István királyi kinevezés alapján 1896.-1908. között a kőrősbányai járásbíróságon szolgált. Horthy Miklós kormányzó 1921. október 24.-én Szakáts Istvánt, a kecskeméti járás Bírósághoz ideiglenesen áthelyezet szászvárosi királyi járási bírót a kecskeméti királyi járási bíróság elnökévé nevezte ki.[168] 1926. október 29-én nevezte ki a Minisztertanács az igazságügyi miniszter javaslatára Szakáts Istvánt a kecskeméti királyi törvényszék elnökének, aki korábban a kecskeméti királyi járásbíróság elnöke volt.[169] Temették 1939. szeptember 28-án a Farkasréti temetőben.[170]) q Lóhs Minka, Hermina (*Ribicze, Hunyad m. 1875. április 1.-†1945. január 13.) Brád, 1895. június 10.

Szakáts István halotti értesítője[171] [172] és sírja a Farkasréti Temetőben, Budapesten.

Szenterzsébeti Szakáts Istvánné Lohs Minka és gyermekei: Pál, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, István, szekszárdi királyi közjegyző feleségével, Schwartner Lotteval, unokái: Pál, István és Hella Ildikó nevében is megtört szívvel tudatják, hogy Szenterzsébeti Szakáts István, a kecskeméti királyi törvényszék nyugalmazott elnöke, a II. o. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa, az ősi Hunyad vármegyének mindvégig törvényhatósági bizottsági tagja, több erdélyi református egyházközség őgondnoka 1939. évi szeptember hó 25. napján, életének 68-ik, boldog házasságának 45-ik évében Budapesten csendesen elhunyt. Gyászolják: Kilin Mihályné, Szenterzsébeti Szakáts Irma testvére, Kilin Mihály sógora. Bock Albertné, Léczfalvi Szabó Emma, Kilin Irma és Kilin István unokahugai és unokaöccse családjukkal és a kiterjedt rokonság.

Farkasréti Temető, a főbejárattól jobbra. Sz. Szakáts István ny. kecskeméti kir. törvényszéki elnök. 1872. márc. 20.-1939. szept. 25. Kuczkay György VII. gimn. tanuló. 1924-1941. és a Marossy és Tölgyes család tagjai. Sz. Szakáts Istvánné, szül. Lohs Minka. 1875. ápr. 1.-1945. jan. 13. Sz. Szakáts István Dr. ügyvéd kir. közjegyző. szül. 1900. aug. 10. Erdélyben. Meghalt 1965. szept. 20. Canadában.[173]

                J1. Olga. (*Kőrösbánya, Hunyad vm., 1896. március 25.†Kőrösbánya 1897.

                      július 28.)

                J2. Pál, Zoltán.[174] (*Kőrösbánya, Hunyad vm., 1898. április 26.-) Református,

nőtlen. Középiskoláit a dévai reáliskolában és a szászvárosi református gimnáziumban végezte, majd a Mária Terézia katonai akadémia hallgatója lett. Mint tényleges hadnagy a volt 82. közösgyalog ezrednél kezdte meg szolgálatát és 1917. novemberétől a román, 1918. tavaszától pedig az olasz harctéren küzdött. 1918. júliusában gázmérgezéssel kórházba került. 1918. novemberében lett főhadnagy. Az összeomlás után a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen és a kecskeméti református jogakadémián jogot hallgatott, a berlini tudományegyetemen pedig közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1922. júniusában avatták a jogtudományok doktorává. Ügyvédgyakornok lett 1923. áprilisáig, majd közigazgatási pályára ment. 1927-ben tb. szolgabíró lett Biharnagybajomban (Bihar vármegyében a Sárréti járásban.) [175], 1929-ben pedig a honvédelmi minisztériumban miniszteri segédtikárrá nevezték ki. 1934-ben lett miniszteri titkár, 1936-ban Gömbös Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter személyi titkára, majd Somkuthy József (1936. szeptember 2.-1936. október 6.) HM miniszter, ezt követően a Magyar királyi Honvédelmi Minisztériumban Rőder Vilmos gyalogsági tábornok titkára volt.[176] 1938. júniusában megkapta a miniszteri osztálytanácsosi címet is. 1941-ben magyar királyi kormányfőtanácsosnak nevezték ki.[177]A szekszárdi kerület országgyűlési képviselője is volt 1939-ben, ahol a Közigazgatási Bizottság előadójaként működött.[178] Tagja volt a Magyar Élet Pártjának. Utoljára a képviselőházi naplóban 1944. március 22-én szerepelt[179], ekkor nevezték ki a Sztójay kormányt. Ezen az ülésen Szakáts Pál nem vett részt az ülésen, szabadságra ment. 1939-ben Szenterzsébeti Szakáts Pál miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott nyugalmazott miniszterelnökségi miniszteri titkárt, országgyűlési képviselőt a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel tüntette ki a Minisztertanács.[180] 1943-ban oszt. tanácsos címet kapott.

Szakács Pál, Zoltán fotója 1940. k.[181]

J3. István, Jenő. (*Kőrösbánya, 1900. augusztus 10.-†Kanada, 1965.

szeptember 20.) Dr. juris, ügyvéd, Bp. Szekszárdi közjegyző, vt. hadnagy Budapesten. A Budapesti Közlöny 1927. április 5. számában a budapesti ügyvédi kamara közhírré tette, hogy az ügyvédek lajstromába bejegyeztetett dr. szenterzsébeti Szakáts István, Jenő, Budapest IV., Párisi utca 1. sz. lakos.[182] A Budapesti Közlöny 1929. május 8. számában a budapesti ügyvédi kamara közölte, hogy Szakáts Istvánt önkéntes lemondás miatt az ügyvédek lajstromából kitörölte, továbbá ügyvédi iratait dr. Szakáts József ügyvédnek átadta.[183] 1930-ban Szakáts István királyi közjegyzőhelyettes volt. 1943. április 22-én kelt rendelet értelmében dr. nemes szenterzsébeti Szakáts István (Született 1900. Körösbánya, anyja Lohs Minka) szakaszvezető főhadnagy Dicsérő Elismerést és hadiszalagot kapott,[184] a gépkocsizó vonatcsapatnál szolgált. Θ Schwartner Lotti. 1930. május 30. Köln, a Regenten utcai Luther templomban.[185]

I9. Izabella. (*Brád, 1874. május 2.-†Brád, 1875. március 31.)

I10. Emilía. (*Brád, 1876. április 22. -1927.) q Szekeres Viktor.

I11. Irma. (*Brád, 1879. január 20.-†1939. évi szeptember hó 25. után.) q

        Kilin Mihály. (-†1939. évi szeptember hó 25. után.)

        J1. Kilin Irma.

        J2. Kilin István.

I12. Szidónia. (*Brád, 1881. július 6.-†Brád, 1882. június 20.)

G2. Klára. Θ Kálmán (királyfalvi) István.

G3. Julia. Θ Cseh (szentgerliczei) István.

G4. Ágnes. Θ Tötösy István[186].

F4. József I. (*Székelyudvarhely, 1768. február 18.-†Székelyudvarhely, 1824. január 29.

Meghalt forró betegségben.) Székelyudvarhely. 1. Θ Koronkai Mária. 2. Θ Vajai Sára, Botzor Györgyné. (-†Székelyudvarhely, 1828. október 28.) Székelyudvarhely, 1806. november 22. Két fia Koronkai Máriától.

G1. József II. (*Székelyudvarhely, 1791.–†Székelyudvarhely, 1792. április 18.)

G2. János I. Szíjgyártó. (*Székelyudvarhely, 1792. március 23.-†Székelyudvarhely,

1849. december 4.) Θ Solymosi Rákhel (*Székelyudvarhely, 1797. július 20.-†Székelyudvarhely, 1864. október 28. Meghalt öregségi elgyengülésben.). Székelyudvarhely, 1816. december 26. Tanú. Solymosi András. [Solymosi Rákhel apja Solymosi Dániel. Keresztszülő Szabó János.]

H1. György I. (*Székelyudvarhely, 1818. január 25.-†1829. előtt.) Keresztapa

       Solymosi András.

H2. Julianna. (*Székelyudvarhely, 1820. január 8.-) Keresztszülők Kassai György

és felesége Bíró Julianna. (*1797.-†Székelyudvarhely, 1866. január 15.) q Székelyudvarhely, 1815. június.

H3. Zsuzsanna. (*Székelyudvarhely, 1821. december 23.-†Székelyudvarhely,

1891. május 22. A halál oka idült bélhurut. Özvegy volt.) q Su- vada András (*1813.) 26 éves, Székelyudvarhely, 1839. július 5. Esketési tanúk Solymosi András Szakács Mihály.

H4. János II. (*Székelyudvarhely, 1824. február 23.-)

H5. Anna I. (*Székelyudvarhely, 1826. április 12.-†1832. előtt)

H6. György II. (*Székelyudvarhely, 1829. augusztus 28.-†)

H7. Anna II. (*Székelyudvarhely, 1832. január 21.-) Bába Miháliné. Lelkész

Solymosi Lajos (*Székelyudvarhely, 1805. március 14.), akinek a felesége Gyulai Anna (*1811.) házasság Székelyudvarhely, 1830. október 6.

[Solymosi Lajos apja Solymosi Dániel.]

H8. Katalin. (*Székelyudvarhely, 1834. november 5.-)

G3. Borbála. (*Székelyudvarhely, 1793. május 1.-)

G4. György. (*Székelyudvarhely, 1795. október 13.-)

        G5. József III. (*Székelyudvarhely, 1799. április 13.-†Székelyudvarhely, 1850.

szeptember 22. Temette Lukácsffi Lajos lelkész), megyei tisztviselő, Székelyudvarhelyen. Θ Kováts Rozália, Székelyudvarhely, 1821. november 14.

[Néhai Kováts Imre leánya Kováts Rozália.]

H1. Borbára. (*Székelyudvarhely, 1822. december 1.-†Székelyudvarhely,

1911. április 6.[187]) Keresztelő pap Kállai István. Θ 1845. dr. Fejérváry (szenterzsébeti) Lajos, (*1808.-†1884. március 4.) megyei főorvos Székelyudvarhelyen. 1838. július 30-án keltezték azt a jegyzőkönyvet, amely Székelyudvarhelyen a nagysolymosi Koncz András tulajdonát képező gyógyszertár ellenőrzésekor készült.[188] A jegyzőkönyvet, amely elismerően írt az említett gyógyszertár müködéséről „Szenterzsébeti Fejérvári Lajos, Nemes Sz A Udvarhely szék rendes Physi- cusa” írta alá.

Fejérváry Lajos halotti értesítője (Sepsiszentgyörgyi Nemzeti Múzeum gyűjteménye): Szent-Erzsébeti Dr. Fejérvári Lajos Udvarhely megyének 41 éven át volt orvosa és tiszti főorvosa 77 éves korában s boldog házas élete 40-ik évében 1884. március hó 4-én délután 5 órakor szívhűdésben jobblétre szenderült. Élete alkonyán 7 évig tartó vakság borult vala testi szemeire. Gyászolják: özvegye született Szakács Borbála, sógora Szakács Károly nejével Gálfi Máriával, néhai testvére Fejérvári Józéfa.

Fejérváry Lajos halotti értesítője.

Fejérvári Lajost gyászolja özvegye Szakács Borbára, sógora Szakács Károly és neje Gálfi Mária, testvére Fejérvári Jozéfa utódai. 1884-ben özvegy Dr. Fejérvári Lajosné, született Szakács Borbála a Székelyudvarhelyi Református Gimnázium szertárát nagyobb értékű adománnyal támogatta. [189]

        H2. Károly. (*Székelyudvarhely, 1827. szeptember 23.-†1915. augusztus 1.)

királyi adófelügyelő Székelyudvarhelyen. Θ Gálffy (Gálfi) (mar- tonosi) Mária, gyermektelen. Jogot végez. Királyi táblai írnok. 1848 őszén önkéntes lesz a 15. Mátyás huszárezred Székelyföldön alakuló osztályánál. 1849. április 1. hadnagy ezrede Délvidékre – a bácskai (IV.) hadtesthez – kikülönített osztályánál. 1861/1863. huszárőrmester az olaszországi magyar légióban. 1867. Udvarhelyszék aljegyzőjévé választják. 1890. nyugdíjas adóhivatalnok Székelyudvarhelyen. Mindkét időpontban a Honvédegylet tagja. Halotti értesítő[190]:

Özv. Szakáts Károlyné sz. Gálffy Mária fájdalommal jelenti, hogy szenterzsébeti Szakáts Károly nyug. kir. adófelügyelő, 1848-49-iki honvédhadnagy Székelyudvarhelyen 1915. augusztus hó 1-én életének 88-ik, boldog házasságának 39-ik évében elhunyt.

 H3. Emilia. (*Székelyudvarhely, 1832. július 18-)

  G6. János II. asztalos (*Székelyudvarhely, 1802. április 1.-†Székelyudvarhely, 1852.

április 26. A halál oka szárazbetegség.) Θ Felméri Mária. (*Székelyudvarhely, 1804. május 22.-†Székelyudvarhely, 1882. november 22. A halál oka öregkori gyengeség.) Székelyudvarhely, 1825. október 26. Esketési tanúk Benedek István, Keszler Dániel és Darvai Sámuel. Eskette Kállai István.

[Felméri Mária keresztszülője Solymosi János. (-†Székelyudvarhely, 1808. március 29. A halál oka himlő. Himlő járvány volt 1808-ban.)

Felméri Mária szülei Felméri Ferenc csizmadia legény (*Székelyudvarhely, 1776. május 7.-†Székelyudvarhely, 1808. március 16.  A halál oka himlő.) q Etseti Zsuzsanna. (*Székelyudvarhely, 1777. november 1.-†Székelyudvarhely, 1833. január 27. A halotti anyakönyv szerint: 1833. január 27-én meghalt Felméri Ferencné, szárazbetegségben Kenesi Zsuzsanna, 56 éves volt,*1777. A születési anyakönyv szerint viszont Etseti Zsuzsanna apja Etseti Konyha György. A házassági anyakönyvben is Etseti és nem Kenesi van bejegyezve.) Székelyudvarhely, 1797. január 18.

Felméri Ferenc szülei Felméri József (*Székelyudvarhely, 1747. november 9.-†Székelyudvarhely, 1808. szeptember 1. A halál oka himlő.)

1. q Letenyei Anna (-†Székelyudvarhely, 1801. március 2. előtt.). Székelyudvarhely, 1770. november 21.

2. q Bató Éva, özvegy Szentes Pálné. Székelyudvarhely, 1801. március 2.

Felméri József szülei id. Felméri Ferenc[191] (-†Székelyudvarhely, 1753. május 6.). q N. N. (-†Székelyudvarhely, 1755. augusztus 22.)]

H1. Róza. (*Székelyudvarhely,1826. december 16.-) Keresztszülők: kántor

Demeter János és Verestói Rebeka. Θ Baczoni László 22 éves (*1822.). Székelyudvarhely, 1844. augusztus 3.

        I1. Baczoni Károly. (*Székelyudvarhely, 1855. július 10.-) Keresztszülők:

             Baczoni Ádám és neje Sós Rákhel.

        I2. Baczoni Rozália. (*Székelyudvarhely, 1857. november 14.-)

H2. Mária. (*Székelyudvarhely, 1828. július 21.-)

H3. Karolina. (*Székelyudvarhely, 1830. április 14.-†Székelyudvarhely, 1830 má-

       jus 23. Meghalt 6 hetes korában.)

H4. Lajos. (*Székelyudvarhely, 1832. február 12.-†Székelyudvarhely, 1841. má-

       jus 6. Meghalt természetes halállal Szakács Lajos, 9 éves volt.)

H5. Anna. (*Székelyudvarhely, 1837. május 15.-)

       I1. Károly. (*Székelyudvarhely, 1856. december 1.-†Székelyudvarhely,

1856. december 4.) Károly anyja néhai Szakács János leánya Szakács Anna. Törvénytelen. Keresztszülők Baconi Ádám székelyudvarhelyi lelkész és Veres Ambrusné. Keresztelő lelkész Baconi Ádám.

H6. Dénes I. (*Székelyudvarhely, 1841. május 24.- †Székelyudvarhely,

       1842. május 13.)

H7. Dénes II. (*Székelyudvarhely, 1844. május 7.-) (1858. május 13-án konfir-

mált Szakács Dénes.) Θ Szeles Róza (a születési anyakönyv alapján Terézia vagy Katalin), 19 éves (*Székelyudvarhely,1850. július 29.) Székelyudvarhely, 1869. szeptember 20. Nem született gyermekük.

        [Szeles Terézia vagy Katalin szülei Szeles Károly q Kiss Katalin.]

H8. Borbála. (*Székelyudvarhely, 1846. július 5.-†Székelyudvarhely, 1847. ja-

       nuár 14.)

G7. Lajos. (*Székelyudvarhely, 1806. július 25.-†Székelyudvarhely, 1829. július 23.)

G8. Károly. (*Székelyudvarhely, 1811. február 10.-†Székelyudvarhely, 1811. május

       17.) Keresztapa Szakáts Sámuel.

G9. Anna. (*Székelyudvarhely, 1812. május 13.-)

F5. Júliánna. (*Székelyudvarhely, 1770. szeptember 27.-†Székelyudvarhely, 1850.

február 12.) Θ Mihály György (*Székelyudvarhely, 1779. február 25.-†1850. előtt.) csizmadia mesterlegény. Székelyudvarhely 1804. február 6.

[Mihály György szülei Mihály János I. (*1744. k.-†Székelyudvarhely, 1807. december 15.) q Téglás Mária, (*Székelyudvarhely, 1748. szeptember 22.-†Szé- kelyudvarhely, 1829. december 16.) Székelyudvarhely, 1768. május 5. Mihály János és Téglási Mária gyermekei még: 1. Mihály Mária (*Székelyudvarhely, 1771. szeptember 24.-†Székelyudvarhely, 1848. november 21. Meghalt vénségben 1913-ban, özvegy volt.) q Bodrogi István.  2. Mihály János II. (*Székelyudvarhely, 1774. május 31.-) q Kassay N. apja Kassay József. Székelyudvarhely, 1798. július 22. 3. Mihály Julianna. (*Székelyudvarhely, 1776. június 26.-) 4. Mihály György (*Székelyudvarhely, 1779. február 25.-) 5. Mihály Sámuel (*Székely- udvarhely, 1781. március 5.-†Székelyudvarhely, 1781. március 7.) Téglás Mária apja Téglás György.]

F6. Sándor II. (*Székelyudvarhely, 1773. január 7.-†Székelyudvarhely, 1773. január

      16. )

                                         F7. Sándor III. (*Székelyudvarhely, 1774. március 26.-†1823. után. A székelyudvarhelyi ha-

lotti anyakönyvekben nincs adat Szakács Sándor III.-ról, valószínű, hogy elköltözött Székelyudvarhelyről.)

1. Θ Böltskévi Anna, (*1776. k.-†Székelyudvarhely, 1818. december 14.) Székelyudvarhely, 1795. január 6.

[Böltskévi Anna apja Böltskévi József, 1795-ben már nem élt, anyja viszont még élt. A Böltskévi családra vonatkozóan a következő adatokkal rendelkezünk, de a kapcsolódást Böltskévi Józseffel nem sikerült kiderítenünk. 1779. november 17-én házasodott Böltskévi István (-†Székelyudvarhely, 1808. október 5.) és Simó Zsuzsanna, akinek az apja Simó András. 1827. május 24-én meghalt Böltskévi Zsigmond. 1836. augusztus 8-án meghalt Böltskévi György (*1773.) 63 éves volt. 1819. május 31-én temettem Nagy Józsefné, Böltskévi Barbarát.] 

2. Θ Pál Anna. (-†Székelyudvarhely, 1822. december 29. A halál oka szárazbetegség.) Székelyudvarhely, 1819. január 3. Tanú Sándor József.

3. Θ özvegy Cesar Sára[192], Rugonfalvi Nagy Jánosné, Székelyudvarhely, 1823. december 29. Esketési tanúk Felméri Sámuel (*1793.-†Székelyudvarhely, 1848. július 23.) és Mihály István (*1768.-†Székelyudvarhely, 1844. január 3.). Első 8 gyeremeke az első, kilencedik gyermeke a második feleségétől született.

G1. Lajos I. (*Székelyudvarhely, 1795. október 6.-†Székelyudvarhely, 1806. január

       12.)

G2. Anna. (*Székelyudvarhely, 1798. július 30.-) Θ Gálffi Elek.

       H1. Gálffi János. (*Székelyudvarhely, 1822. november 24.-)

       H2. Gálffi Ágnes. (*Székelyudvarhely, 1840. június 4.-)

G3. Zsuzsanna. (*Székelyudvarhely, 1801. január 29.-†Székelyudvarhely, 1804. július

       10.)

G4. Szakács Mózes I. (*Székelyudvarhely, 1803. január 17.-†1812. előtt.)

G5. Áron. (*Székelyudvarhely, 1805. december 27.-†1850. április 1. előtt) Θ  Olajos

Zsuzsanna (özvegy Dorusky Feterna, Olajos Zoltánné) Székelyudvarhely, 1826. augusztus 26.

        H1. Lajos I. (*Székelyudvarhely, 1827. július 21.-†Székelyudvarhely, 1829. július

              23.)

        H2. Zsuzsanna. (*Székelyudvarhely, 1825.-) Θ Csoma Sándor (*1825.-)

Székelyudvarhely, 1850. április 1. 1850. április 1-én házasodott Székelyudvarhelyi Csoma Sándor (*1825.) 25 éves és néhai Szakács Áron leánya Szakács Zsuzsanna 25 éves. (*1825.) Tanúk: Szakács Imre és Szabó Mihály.

                 I1. Csoma Lina (*Székelyudvarhely, 1851. január 18.-)

         H3. Borbála. (*Székelyudvarhely, 1830. február 21.-) Keresztelte Solymosi Lajos

                lelkész.

         H4. Lajos II. (*Székelyudvarhely, 1832. április 28.-†Székelyudvarhely, 1841. ja-

nuár 6. Meghalt természetes halállal, 9 éves korában.) Keresztelte és temette Solymosi Lajos lelkész.

         H5. Károly I. szíjgyártó. (*Székelyudvarhely, 1833. december 26.-†Székelyud-

varhely, 1861. május 7. A halál oka tüdővész.) Keresztelő lelkész Solymosi Lajos. q Szabó Rozália. Székelyudvarhely, 1856. január 21. Eskette Zajzon Ferencz.

I1. Károly II. (*Székelyudvarhely, 1856. szeptember 23.-†Székelyudvarhely

     1856. október 5.) Keresztszülő: Középső Szakács Dániel.

I2. Rozália. (*Székelyudvarhely, 1858. szeptember 21.-) Keresztelte Zajzon

     Ferenc.

I3. Áron. (*Székelyudvarhely, 1860. szeptember 29.-†Székelyudvarhely,

     1860. október 4. A halál oka gyomorgörcs.)

                                                     G6. Sándor IV. (*Székelyudvarhely, 1809. február 6.-†Székelyudvarhely, 1809. július

                                                            24. Meghalt a nyavallya törésbe.)

             G7. István I. (*1811.-1813. k.-†Felső Töők, Kolozs megye. 1868. március 26. A halál

oka: természetes nyavalya. 56 éves volt. Temette Bartha László Mezököblösi lelkész.) Θ Bogdán (Bogdány) (kovásznai) Mária II. (*1814.-†Felső Töők, 1879. szeptember 25. A halál oka: vérhas.) Azt, hogy Szakáts István I. apja Szakáts Sándor III. anyakönyvi forrással nem tudtuk bizonyítani.

[Bogdán Mária apja Bogdán Miklós. Bogdán Mária nem Kovásznán született. 1810. és 1820. között a születési anyakönyvek alapján több Bogdány élt Kovásznán, akik szülők vagy keresztszülők voltak, pl. Bogdány Anna, Bogdány János, Bogdány József, Bogdány Rebeka, Bogdány Rozália, Bogdány Zsigmond.]

Szakács István I. és Bogdán Mária II. keresztszülők 1858-ban, 1860-ban.  1858. április hava 25-én kereszteltem FelsőTöőki Cseh József József és kedves nője Jakabházi Zsuzsa asszony leányokat, Etelkát, ki született e folyó hó 23-án törvényes ágyból. Kereszt Attya Szakács István, keresztannya Bogdán Mária, Szakács Istvánnő. 1860. március 24-én született: szülők: Cseh József és nője, Jakabházi Zsuzsa; gyemek(ek) neve: András és Anna (ikrek); keresztelő: március 25.; keresztszülők: Szakács István és nője Bogdány Mária (szántó vető). Keresztelte Bartha László pap.

Szakács István esketésnél tanú: 1857-ben, 1863-ban, 1864-ben, 1865-ben.

Házasságkötés 1841. előtt, nem Felső Töőkön volt. 1851-től éltek Felső-Töőkön.

H1. István II. (*1841.-†Felső Töők, 1861. okt. 17. A halál oka: természetes nya-

vallya. 21 éves volt. Temette Bartha László Mezököblösi lelkész) 1854. április 16-án konfirmált Szakács István minek utána az egész agendát dicsérettel kitanulta. Tanító Kovács János.

H2. József. (*1844.-†Felső Töők, 1861. október 20. A halál oka természetes nya-

valya. 18 éves volt. Temette Bartha László Mezököblösi lelkész.) 1857. március 1-én konfirmált Felső Töőkön. (A Pálmay adattárban János, 1843.-1890. nőtlen.)

H3. Szakács Julianna. (*1846.-) 1857. március 1-én konfirmált Felső Töőkön. Θ

Bálint Zsigmond özvegy (*1826.-) Felső Töők, 1866. május 24. Esketési tanúk: Huszár Dániel mesterember, Baka József szántóvető. Eskető lelkész Bartha László M. Köblösi református pap.

H4. Károly. (*Felső Töők, 1847.-†Fellak, 1889. szeptember 21. A halál oka tüdö-

sorvadás. Temette 1889. szeptember 23-án Fellakon Balog András ref. lelkész.) Θ Fellak. 1873. november 25. Bocskor (csik- szentmártoni és csikdelnei) Anna (Nina), özvegyasszony (*Fellak, 1853.-†Fellak, 1889. február 19. A halál oka tüdőgyulladás. Temette 1889. február 21-én Fellakon Balog András ref. lelkész.).

[Bocskor Nina apja Bochkor Sándor[193]]

I1. Etelka. (*Fellak, 1874. szeptember 4.-†Magyarborzás 1891. május 11.)

Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd hadnagy és neje Bocskor Matild.  Keresztelő lelkész: Balog András.  Bába Satánli Rozália. Laknak Fellak 73. Konfirmált 1888. május 20. Θ Sipos (lécfalvi) Gyula. (*Sajófalva, 1859. március 20.-†Retteg, 1942. november 14.) Keresztszülők Dénes Mihály és neje Csobai Ágnes. Bába Pitiliné. Keresztelő lelkész Varró István. Sipos Gyula református lelkész, lakik Kis Solymoson. q Fellak. 1890. március 2. Kikérdezők: Kontz Lázár m. k. honvéd százados és Sallak Dániel. Esküvői tanúk: ugyanezek. Eskető lelkész: Balog András. Sipos Gyula először Kissolymoson majd Magyarborzáson volt református lelkész.

[Sipos Gyula szülei: Sipos (kézdilécfalvi) Lajos és Székely Rozália.]

J1. Sipos Iluska. (*Magyarborzás, 1891. január 28.-†Magyarborzás

     1908. február 21.)

  I2. Katalin.[194] (*Fellak, 1876. október 9.-†Magyarborzás, 1936.) Keresztszü-

lők: Kontz Lázár honvéd hadnagy és Bocskor Matild, Szakács Károlyné, Bocskor Nina testvére. Laknak Fellak 73. Konfirmált 1889. június 9. Boldog Gyöngyi 2010-ben írt feljegyzése szerint Szakács Katalinról sajnos nem maradt fénykép. Édesanyja, Köblös Magdolna –Szakács Katalin unokája – úgy emlékszik rá, hogy egy szép, barna hajú, szomorúnak látszó hölgy volt. Θ özvegy Sipos (lécfalvi) Gyula. (*Sajófalva, 1859. március 20.-†Retteg, 1942. november 14.) református lelkész, aki Kis Solymoson lakik. Fellak, 1892. január 10. (Szakács Etelka a szülésbe belehalt, 17 éves volt, s ezt követően Sipos Gyula testvérét, a 16 éves Szakács Katalint vette el feleségül.) Kikérdezők: Nagy Károly és Bálint István. Esküvői tanúk Vladár Albert és Koncz Lázár. Eskető lelkész Menyhárt Elek. Sipos Gyula és Szakács Katalin a következő esetekben volt keresztszülő illetve esküvői tanú Fellakon: 1891. november 20-án született és 22-én keresztelték Salak Márton, Salak Dániel és Illyés Anna fiát. Laknak: Fellak. Keresztszülők: tiszteletes Sipos Gyula református lelkész és Szakács Katinka. Keresztelő lelkész: Menyhárt Elek. Bába: Kurtyán Anna. 1909. május 31-én házasságot kötött: Racskó Pál 26 éves, lakik Vicze és Szakács Róza 19 éves Fellakon lakik. Esküvői tanúk: Sipos Gyula és Horváth József. Eskető lelkész: Menyhárt Elek. Racskó Pál tehát 1883-ban, Szakács Roza 1890-ben született. A keresztelési anyakönyv alapján: 1887. december 18-án született és 19-én keresztelték Szakács Rozáliát Szakács Lajos és Szakács Vilma ev. ref birtokos leányát. Szakács Róza tehát nem 19, hanem 22 éves volt a házasságkötés időpontjában. Racskó Pál nem szerepelt a Fellaki Születési Anyakönyvekben. 1910. február 9-én született és 11-én keresztelték Baczkó Pál rom. kath és Szakács Róza ref. leányát Irént. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Sipos Gyula és neje Szakács Kati. Keresztelő lelkész: Menyhárt Elek. Bába: Dobics Sofia. 1912. március 9-én született és 10-én keresztelték Racskó Rozáliát, Racskó Pál kath. és Szakács Róza református leányát. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Sipos Gyula és neje Szakács Kati. Keresztelő lelkész: Bács Mihály, görög katholikus lelkész.  Bába: Csontyev Tera. 1913 július 24-én született és augusztus 31-én keresztelték Szakács Sándor, Károlyt, Szakács Sándor ref. birtokos és Fekete Jolán református fiát. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Sipos Gyula és neje Szakács Kati. Keresztelő lelkész: Menyhárt Elek. Bába: Csontyev Tera.

   J1. Sipos Gyula I. (*Magyarborzás, 1892. október 7.-†Magyarborzás,

        1893. február 10.)

   J2. Sipos Lajos I. (*Magyarborzás, 1893. december 28-†Fellak, 1940. ja-

nuár 29. A halál oka tüdővész. 1940. január 31-én temette Mágner Sándor.) 1. Θ  Fazekas Aranka. Első feleségétől elvált, de amig  együtt voltak Fellakon éltek. 2. Θ Elekes Lujza. (-†1945. február 26. után) 1929. május 20.

 

 

 

 

 

 

Sipos Lajos második feleségével Elekes Lujzával 1930. k. [195]

                 

Sipos Lajos I. fotója 1938. k.[196]

   J3. Sipos Ernő. (*Magyarborzás, 1896. február 20.-†Magyarborzás,

        1897. február 20.)

   J4. Sipos Zelma. (*Magyarborzás, 1898. január 7.-†Budapest, 1980. nov-

ember 9. Rákoskeresztúri Új Köztemető) Θ Köblös Albert (*Retteg, 1892. december 1.–†Budapest, 1970. július 17.) Ma- gyarborzás, 1922. Köblös Albert a nagyenyedi majd a zilahi református gimnáziumban tanult és érettségizett. A jogi karon folytatta tanulmányait, de a háború és az Erdélyből való menekülés miatt abbamaradtak tanulmányai. A Köblös család a Csepel szigeten, Szigetbecsén telepedett le.

K1. Köblös Béla. (*Retteg, 1923. június 5.-†Budapest, 2007.

augusztus 1.) Földmérő volt. Θ Rózsa Katalin (1915.-2009.) 25 évet külön éltek de nem váltak el.

K2. Köblös Magdolna (Lili). (Magyarborzás, 1924. október 12.-

†Budapest, 2015. február 14.) Θ Dr. Boldog Gyula I. (*Budapest, 1920. szeptember 23.-†Budapest, 2002. január 10. Óbudai temető.) Budapest, 1954. május 29. Köblös Magdolna Marosvásárhelyen járt református középiskolába, majd postásnak tanult, amikor a háború miatt menekülnie kellett a családnak Erdélyből 1945-ben, már csak egy vizsgája hiányzott a postamesteri cím megszerzéséhez. Eleinte Szigetbecsén a földeken dolgozott, majd Ráckevén, később Budapesten több munkahelyen, általában könyvelésen. Mérlegképes könyvelőként ment nyugdíjba. Dr. Boldog Gyula, Budapest, 1954. Boldog Gyula 1944-ben antifasiszta propagandamunkát végzett, majd „Summa cum laude” közgazdasági egytemi diplomával a háború után két évet dolgozott a szakmájában, ezt követően 1948-tól öt évre bezárták. Két évet Kistarcsán, három évet Recsken, a kényszermunka táborban töltött. Szabadulása után néhány évig vízvezeték szerelőként dolgozott, majd visszakerült szakmájába, az Országos Anyag- és Árhivatalba, onnan ment nyugdíjba. Bank Barbara-Gyarmati György-Palasik Mária: „Állami titok” Inrernáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953. ÁBTL L’Hartmat- tan. 2012. Boldog Gyula „kémtevékenységével” kapcsolatban 17 dossziét őriz az ÁBTL.[197] A per azon hamis állításon alapult, hogy Boldog Gyula bizalmas adatokat adott ki külföldi kémszervezeteknek Csendes Béla segítségével. Ebben barátja Farkas László segítette, aki az 1948-as letartoztatása elöl, miután letartoztatására figyelmeztették nyugatra menekült. Az 1953-as felülvizsgálat során kiderült, hogy a kiszolgáltatott adatok nyilvános, publikált adatok voltak. V-108937 Vizsgálati-dosszié. Dosszié tárgya: Boldog Gyula, dr. A koncepciós per tárgya: Bebizonyítást nyert, hogy dr. Boldog Gyula Csendes Béla budapesti lakosnak átadta a Nehézipari Központhoz tartozó üzemek havi termelési kimutatását, miután Csendes felvilágosította őt, arról hogy a kimutatásban szereplő adatokat külföldön egy a Magyar Köztársasággal szembehelyezkedő emigráns csoport fogja felhasználni. Ennek a körülménynek a tudatában adta ki Boldog Gyula az említett termelési adatokat Csendes Béla részére, 1947 októberében. 1948 áprilisában a Ganz Vagongyárral kapcsolatos adatokat közölt, ugyancsak Csendes felszólítására Derecskei Károly egyetemi hallgatóval azért, hogy külföldön ezeket az adatokat illetéktelenekkel közölje, és hogy azokat a Magyar Köztársaság érdekeivel ellenkező módon felhasználják. Fenti tényállás alapján Dr. Boldog Gyula internálása államvédelmi okokból szükséges. E véghatározatot egy 1929-es jogszabály alapján a fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. Az internálás indoka: idegen államhatalom részére kémadatokat szolgáltatott ki. Aláírta Dr. Décsi Gyula r. alezredes, alosztályvezető. 1948. november 5.  Décsi Gyula részt vett számos koncepciós per - pl. Mindszenty-per, Rajk-per- lebonyolításában, s ő írta alá az internálási végzéseket. ÁBTL-2.2.1. I/12.3 /1351. 369588. Operatív kartonok. Dr. Boldog Gyula személyi lapja. Származása munkás, szociális helyzete értelmiségi. Bp. 1950. október 22. Németh Vilmos r. hadnagy. Intézkedés 1948. november 5. A Magyar Megújhodás Párt tagja volt 1945 előtt. A nehézipar termelésével kapcsolatban adatokat szolgáltatott ki abból a célból, hogy továbbítsák a Svájcban élő magyar emigráció számára. Internálása rehabilitálva. A dosszié átadása. 1967. május 18. ÁBTL-4.1.-501/34. Dosszié tárgya: 1950-es kistarcsai iktatókönyv. 209. Boldog Gyula István. A recski internáltak névsora. 187. Boldogh Gyula dr. 101. old. 1746 internált neve van felsorolva. ÁBTL iratok. A-491 dosszié. Dosszié tárgya: Recsk. 1952. A recski internálótábor 1952-es "beérkezési" mutatófüzete 1137 névvel. 118. Boldog Gyula István, anya Papp Regina, születés 1920-09-23 tisztségviselő, könyvelő. M-29327/1 dosszié. Dosszié tárgya: Fejér. 1967-1968. Kivonat BM III/III-3-a. A „Fejér” ügynök a volt Magyar Közösség tagjairól, FKP funkcionáriusokról készítette jelentéseit. Az ügynök igazi nevét az ÁBTL nem tudta beazonosítani. Jelentett Boldog Gyuláról is. 1953. augusztus 15. Recsk. Határozat Boldogh Gyula rendőrhatósági őrizetét (internálását) megszüntetem. Aláírta Toth Gyula. Ugyanezen a napon Boldogh Gyulát Recskről kijelentik, 4 év és 9 hónap internálás után. (Megjegyzés, mintha Boldogh Gyula Recsken lakott volna) M-30218/3 dosszié. Dosszié tárgya: „Norbert” Norbert ügynök neve Negrelly Aladár, Miklós. Sz.: Bp. 1919 VI 1. Anyja neve Takács Gizella. Munkahely MGTSZ, laboráns, majd Fővárosi Tanács Vendéglátóipari Vállalat. 1989 nyugdíjas. Államellenes büntettet követett el, a beszervezés alapja kompromittáló, 1953. július 17-én szervezte be Szücs Tibor áv. hadnagy, ipari szabotázs és elhárítás területén. Internálló táborban szervezték be, a végrehajtó szerv ÁVH Börtönelhárítás. Fedőneve „Norbert” Irattári száma B-148339. Dossziészám H-19258. … Turistaként járt Európában, továbbá az USA-ban.  Feladata még volt politikai elítéltek, internáltak valamint a külföldön élő emigránsok ellenőrzése. A hírszerző szervekkel 1945 előtt és után is együttműködött.  1986. Titkos megbízottá minősítették. Jelentés. Bp. 1964. december 3. Adta: „Norbert” fedőnevű ügynök. Vette Kovács István r. őrnagy. Meglátogatott Ács Zoltán és Dr. Boldog Gyula. Boldogot 1948 óta ismerem. Annak idején a Gazdasági Főtanácsnál dolgozott Sztárócival. Jelenleg – rehabilitálása után-az Árhivatalnál dolgozik, mint főelőadó. Megjegyzése szerint kb. eljutott a legmagasabb szintre, mert innen tovább jobbadán csak pártemberek juthatnak… Nem kívánják vissza a régi rendszert, úgy vélik, hogy van lehetősége mindenkinek a normális, a kiegyensúlyozott élethez, ha ez a folyamat folytatódik, és nem kanyarodik vissza, balra. Elmondja Ács, hogy Boldoggal és Erős Ferenccel rendszeres kapcsolatot tart….A magyar és szovjet mezőgazdasági helyzetről beszélgetve, reménytelennek tartják a közös gazdálkodást, ezt a formát. Nem a nagygazdaságot, csak a TSZ-formát. Szerintük a farmergazdálkodás itt is megvalósítható lenne, de forint érdekeltség nélkül mind rosszabb lesz a helyzet. Vigasztaló mondják, hogy erre előbb-utóbb az államvezetés is rájön és talán ebben is lesz valami változás. (Céloznak itt a Brezsnyev féle beszédre) Külpolitikailag, már ami a magyar helyzetet illeti, egyetértenek dr. Varga József megbékélési és Kelet- Nyugat közeledési szándékával. Erről Én meséltem, hogy Varga milyen álláspontra helyezkedik. Elítélik a Benkő és hasonló békétlenséget szító disszidensek elképzeléseit, és szerintük is csak egy ilyen kulturális és gazdasági közeledés hozhat egy kiegyensúlyozott, nyugodtabb életet. „Norbert” sk. Értékelés: Áts Zoltán volt ht. tiszt F-dossziés személy. A jelentés informatív jellegű, intézkedést nem igényel. Utasítás Vegye fel a kapcsolatot Dr. Ajtony Károly, volt recski internálttal és folytasson vele politikai vitát. Kovács István r. őrnagy.

[Boldog Gyula szülei Boldog József q Papp Regina.]

J5. Sipos Andor I. (*Magyarborzás, 1900. július 13.-†Székelyudvarhely,

1986.) 1. Θ Bodor Mária, Bodor Teréz testvére, aki id. Rápolthy Károly felesége volt. Elváltak. 2. Θ Kálnoky Rozália. (*1914.-†Székelyudvarhely, 1985.)

J6. Sipos Irén. (*Magyarborzás, 1902. augusztus 27.-†Magyarborzás,

1926. július 30.) Sipos Irén a borzási román jegyzőbe volt szerelmes, de a szülei eltiltották tőle. Ezért éhségsztrájkba kezdett, nem evett semmit, fűtetlen szobában ült és csak hideg vizet ivott. Így elég hamar legyengült a szervezete és tüdővészt kapott. Az orvos szanatóriumba küldte, de már nem tudták megmenteni. A halálos ágyán végül engedték, hogy eljegyezze őt a román jegyző. 24 éves korában halt meg.

J7. Sipos Gyula II. (*Magyarborzás, 1905. február 3.-†Magyarborzás,

      1906. március 22.)

J8. Sipos Károly. (*Magyarborzás, 1907. június 6.– †Magyarborzás, 1927.

      augusztus 16.)

J9.  Sipos Zoltán. (*Magyarborzás, 1908. szeptember 7.-†Magyarborzás,

      1916. október 27.)

J10. Sipos Nina. (*Magyarborzás, 1912. szeptember 15.-†Magyarborzás,

1939.) Θ Nagy Lajos magyarborzási tanító, elvált, (*Magyarborzás, 1902.-) Fellak, 1935. december 29. Házassági anyakönyvek Fellak: 1935. december 29-én házasságot kötött: Nagy Lajos 33 éves, elvált, Magyarborzáson született és lakik és Sipos Nina 23-éves, Magyarborzáson született és Fellakon lakik. Esküvői tanúk: Nagy József, Sipos Andor, Kováts László. 

J11. Sipos Ernő. (*Magyarborzás, 1916. március 23.-†Székelyudvarhely,

1984. szeptember 27.) A nagyenyedi református gimnáziumban tanult. Θ Bedő Klára, aki Rettegen tanítónő volt. Hodgya, 1938. december 27. Gyermekük nem volt.

                                                               I3. Ilona. (*Fellak, 1878. augusztus 18.-†Alsóilosva, 1938. július 7.) Laknak:

Fellak 73. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd százados és neje Bocskor Matild. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Satánli Rozália. Θ  Rápolthy (peselnekei és rápolti) Sándor, tanító volt Alsóilosván.

                                                                     J1. Rápolthy Károly I. (*1896. december 21.-†1983.)  Θ Bodor (lécfalvi és

szentimrei) Teréz, Júlia (*1896. november 13-†Csep- reg, 1981. december 10.) 1919. Dabason lakott a családjával és benne volt a földosztó bizottságban a háború után.

                                                                     J2. Rápolthy Anna (Nusi). (*1898.-) Θ Joan Deak (Deák János). Joan Deak az

ilosvai román pap fia, aki perfekt magyar, de a II. világháborúban Maniu gárdista volt nagyon magas rangban. Rápolthy Anna áttért ortodoxnak, ezért a református templomban kiharangozták az egyházból. Később a férje összeállt a román cselédjükkel, elvált tőle és kisemmizte a vagyonból. Így Rápolthy Anna visszatért reformátusnak és Désen élt továbbra is, de nagyon nehéz anyagi körülmények között.

  J3. Rápolthy Sámuel. (*1900.-) Θ Ruzsa Aranka.

                                                                      J4. Rápolthy Róza (Rózsika). (*1902.-) Θ Hubáczy György, pénzügyőr volt,

gyermekük nem született. Győrben laktak, ott vannak eltemetve.

J5. Rápolthy Irén, Katalin. (*1905.-) Θ Papp Emil.

                                                                       J6. Rápolthy András (Andor). (*1907.-) Θ Mészáros Berta.

J7. Rápolthy Erzsébet. (*1909.-)

J8. Rápolthy Béla. (*1911.-†Sepsiszentgyörgy, 1942. november 19. Öngyil-

kos lett, mert mgcsalta a felesége.) Református népiskolai igazgató tanító. Θ Jósa Erzsébet. 1936.

                                                                     J9. Rápolthy Magdolna (Magdus). (*1913.-) Θ Hideg József.  Győrben laktak,

                                                                          gyermekük nem volt.

I4. János. (*Fellak, 1880. június 8.-†Fellak, 1880. augusztus 7.) az anya neve

itt Bocskor Anna és nem Nina. Keresztszülők: Bocskor Sándor, Bocskor Katalin, özvegy Szakács Jánosné birtokos. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Belcsug Anna.

I5. Margit. (*Fellak 1881. október 7.-†Fellak, 1882. február 24. Ahalál oka

himlő.) Laknak Fellak. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd százados és neje Bocskor Matild. Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Maholán Mária.

I6. Anna. (*Fellak 1884. március 10.-†Fellak 1887. november 18. A halák oka

torokfájás.) Laknak Fellak. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd százados és neje Bocskor Matild.  Keresztelő lelkész: Balog András, Bába: Márkán Gasitza.

                                                              I7. Sándor. (*Fellak, 1888. április 23.-†Sajóudvarhely, 1918. november 19. A halál

oka spanyolbetegség. Temette Polyák Károly sajószentandrási lelkész.) Laknak Fellak. Keresztszülők tiszteletes Balogh András és neje Bocskor Katalin. Keresztelő lelkész: Balog András. Bába: Márkán Gácsia. Θ Fekete Jolán (*Sajóudvarhely, 1894. augusztus 27.-†Sajóudvarhely, 1971. szeptember 22.) Sajóudvarhely, 1910. július 16. Kikérdezők és tanúk: Jakab Ödön főreáliskolai tanár és Kontz Sándor honvédszázados. Az összeesketőnek a neve: Czira Bálint ref. lelkész. Fekete Jolán második férje: Kese Attila (*Inaktelke 1887.-†Sajóudvarhely 1951. május 10.) református pap Sajóudvarhelyen. q Sajóudvarhely, 1924. február 7. Eskető pap Menyhárt Elek magyarbrétei lelkész. Gyermekük nem volt.

[Fekete Jolán szülei Fekete Albert ev. ref. körjegyző. (*Bethlen, 1863. szeptember 30.-†Sajóudvarhely, 1908. augusztus 24.) q Szénásy Berta (*Mezőmadaras 1861.-†Sajóudvarhely, 1931. augusztus 4.) Sajóudvarhely, 1892. augusztus 30.[198]]

J1. Szakács Jolán. (*Fellak, 1911. június 5.-†Dézs, 2000. április 12.

A halál oka agyvérzés.) Keresztszülők Rápolti Sándor és neje Szakács Ilona. Keresztelő lelkész: Menyhárt Elek. Bába: Cson- tyev Tera. Θ Gombár Sándor II. (Dés, 1899. június 13.-†Dés, 1974. augusztus 17.) Sajóudvarhely, 1933. október 16. Eskető pap Bódy György sajószentandrási lelkész. 

[Gombár Sándor II. szülei Gombár Sándor I. (*1865.-†Dés, 1949. augusztus 10.) q Ignácz Mária (-†Dés, 1949. december 10.)]

                                                                         J2. Sándor I. (*Fellak, 1912 május 4.-†Fellak, 1912. szeptember 25.)

Keresztszülők Fekete Albert és Fekete Ilona. Keresztelő lelkész Bács Mihály, görög katholikus lelkész.  Bába Csontyev Tera.

                                                                        J3. Sándor II. Károly. (*Fellak, 1913. július 24.-†Sajóudvarhely, 1918. nov-

ember 21. A halál oka spanyolbetegség. Temette Polyák Károly sajószentandrási lelkész.) Keresztszülők: Sipos Gyula és neje Szakács Katalin. Keresztelő lelkész Menyhárt Elek.  Bába Csontyev Tera.

                                                                   J4. Szakács Dóra. (*Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. június 28. A

halál oka agyvérzés.) [Keresztszülők Bács Mihály és felesége Anka Lukrétzia. Keresztelő lelkész Bács Mihály görög katholikus lelkész. Bába Fogaras Tira. Átírták a Fellaki g. (görög) katholikus anyakönyvéből 1925-ben.] Θ Dr. Sipos Béla II. (*Rimaszombat, 1904. augusztus 18-†Bu- dapest, 1980 . szeptember 17.) Θ Sajóudvarhely 1944. június 25. Eskető pap Sipos Géza[199] (Dr. Sipos Béla II. testvére) református lelkész Székelyudvarhely.

                                                                         J5. Tihamér. (*Sajóudvarhely, 1917. május 20.-†Sajóudvarhely, 1918.

november 14. A halál oka spanyolbetegség. Temette Polyák Károly sajószentandrási lelkész.)

H5. Karolina. (*1850.-) Θ Bálint Mihály (*Esztény[200], 1846.-). Felső Töők,

1875. november 30.  Esketési tanúk Bántó Mihály, Huszár Dániel. Eskető lelkész ifj. Almási Sámuel.

       I1. Bálint Sándor. (*Felső-Töők, 1876. október 26.-)

H6. Sándor I. (*Felső-Töők, 1851.-†Felső-Töők, 1853. előtt.) Keresztszülők

       József és felesége, Jakabházi Mária.

H7. Sándor II. (*Felső-Töők, 1853. augusztus 13.-†1912.) Ikertestvér Szakács

Borbála. Kereszt Attya Cseh József, Kereszt Annya a felesége Cseh Józsefné, Jakabházi Mária. Bába Koroján Krisánné. Jegyzőkönyv, mely felvétetett Felső Töőkön 1902. július 20-án tartott egyházgyűlésen. jelen voltak:..Szakács Sándor…Adakozók nevei: …8. Szakács Sándor: Θ Cseh Róza (*Felső Töők, 1851. augusztus 17.-†1915.) Felső Töők, 1875. november 30. Esketési tanúk: Szakács Károly és Cseh István. Eskető lelkész ifj. Almási Sámuel.

[Cseh Róza szülei: Cseh József I. és Jakabházi Zsuzsanna. Θ Felső Töők, 1846. február 16. Jakabházi Mihály leánya Jakabházi Zsuzsanna. Cseh József I. és Jakabházi Zsuzsanna gyermekei Cseh Rózán kívül:

1. Cseh Ferenc (*Felső Töők, 1848. május 2.-) Keresztszülők: Cseh István q László Rozália. Θ Felső Töők, 1841. február 2.

2. Cseh József II. (*Felső Töők, 1854. február 8.-) Keresztszülők: Szakáts István és felesége. q Jakab Eszter. 

3. Cseh Etelka (*Felső Töők, 1858. április 23. Keresztszülők: Szakáts István és felesége Bogdán Mária.

4. Cseh András, (*Felső Töők, 1860. március 24.-) ikertestvére Cseh Anna. 

5. Cseh Anna (*Felső Töők, 1860. március 24.-) Keresztszülők Szakács István és nője Bogdány Mária (szántó vető). Keresztelte Bartha László pap.]

1854. 1858. Felső Töők. Gondnok: Cseh István. Befizetők: Cseh József, Cseh István, Cseh Antal.

   I1. Berta. (*Felső Töők, 1877. március 1.-†Felső Töők, 1905. január 9. A

halál oka: tüdőgyulladás) szülők: Szakács Sándor és Cseh Rozália. Keresztszülő ifj. Almási Sámuel pap és neje Ballok Hermina. 1890. május 18-án konfirmált Szakács Berta. Θ Jánosi Farkas I. kisbirtokos (*Felső Töők, 1871. augusztus 8-.) Felső Töők, 1897. február 18. Esketési tanúk Terebesi Miklós, ifj. Jánosi Dani Eskettő lelkész Almási Sámuel. Jánosi Farkas születésénél keresztszlők Kis Pál György és Gecző Véri. Keresztelő lelkész ifj. Almási Sámuel. Bába Mnyironné. 

[Jánosi Farkas szülei Jánosi Dániel és Gecző Anikó birtokos.]

J1. Jánosi Farkas II. (*Felső Töők, 1898. augusztus 30.-)  Keresztelő lel-

      kész: Almási Sámuel. Bába: Rusz Irina.

J2. Jánosi István. (*Felső Töők, 1901. április 20.-) Keresztelő lelkész:

      Almási Sámuel. Bába: Gerhes Zakuriánné.

J3. Jánosi Károly. (*Felső Töők, 1903. március 2.-) Keresztszülők:

Jakabházy Dániel és Páll Ágnes úri rangúak, birtokosok. Keresztelő lel lkész: Almási Sámuel.

I2. Etelka. (*Felső Töők, 1880. június 14.-†Felső Töők, 1880. június 19.

Meghalt 5 napos korában, a halál oka gyengeség) Keresztelő lelkész: Almási Sámuel. Bába: Rusz Irina.  Keresztszülők: Almási Sámuel és Ballok Hermina.

H8. Borbála. (*Felső Töők, 1853. augusztus 13.-†1901. után.) Ikertestvére

Szakács Sándor. Θ Nagy Károly (*1837.-†Fellak, 1896. junius 6.) Levita, a a református egyházban lelkészi szolgálatot is végző tanító. "A segélyezett özvegy neve: Nagy Károlyné sz. Szakács Borbála, szász- fellaki ev. ref. Az utalványozott özvegyi segélypénz évi összege: 150-frt."[201] "A segélyezett özvegy neve Nagy Károlyné sz. Szakács Borbála, szászfellaki ev. ref. Az utalványozott özvegyi segélypénz évi összege: 300,- K"[202]

I1. Nagy Emma I. (*Fellak, 1882. okóber 4.-†Fellak, 1894. április 17.

Meghalt szárazbetegségben. Menyhárd Elek temette.) Keresztszülők: Szakács Károly és Bocskor Nina. Keresztelő lelkész: Néki Juvador katholikus pap. Bába Merhán Gáczia.

I2. Nagy Mária, Gizella. (*Fellak, 1886. február 15.-) Keresztszülők:

Szakács Károly és neje Bocskor Nina ev. ref. birtokos. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Szakács Károly és neje Bocskor Nina ev. ref. birtokos. Keresztelő lelkész Balogh András. Bába Merhán Gáczia.

I3. Nagy Nina. (*Fellak, 1887. november 18.-) Laknak: Fellak.

Keresztszülők: Szakács Károly birtokos és Szakács Etelka hajadon. Keresztelő lelkész Balogh András. Bába Merhán Gáczia.

I4. Nagy Etelka. (*Fellak, 1889. március 6.-) Laknak: Fellak. Keresztszülők:

Szakács Károly birtokos és Szakács Etelka hajadon. Keresztelő lelkész Balogh András. Bába Merhán Irina.

I5. Nagy Katalin. (*Fellak, 1889. szeptember 14.-†Fellak, 1889. szeptember

16. Meghalt gyengeségben. Nagy Etelka növére születése után 6 hónappal született.) Keresztszülők: Szakács Károly birtokos és Szakács Etelka hajadon.  Keresztelő lelkész Nyiki Tivadar görög katolikus pap. Bába Bál Polgyia.

I6. Nagy Margit. (*Fellak, 1893. november 6.-†Fellak, 1894. május 14.)

Keresztszülők: Bocskor Sándor és Szakács Ilona. Keresztelte Menyhárt Elek pap. Bába Dobos Zsófia.

I7. Nagy Emma II. (*Fellak, 1895. április 5.-†1895. április 5. után néhány nappal.) Keresztszülők: Bálint István és neje Üreghi Zsuzsa. Keresztelő lelkész: Bács Mihály cath. lelkész. Bába: Dobics Sofia.

G8. Mózes II. (*Székelyudvarhely, 1812. november 6.-) Anyja Böltskévi Anna.

G9. Sándor V. (*Székelyudvarhely, 1820. január 15.-†Székelyudvarhely, 1872.

május 14. Meghalt gutaütésben Szakács Sándor kőműves, 53 éves volt.) Anyja Pál Anna. Keresztapa Körmöndi József.

G10. Lajos. (*Székelyudvarhely,1822. február 7.-†1823. március 28. Meghalt skarlát-

ban) Anyja Pál Anna. Keresztszülők Körmöndi József és felesége. Keresztelte Kállai István.

F8. Ferenc I. (*Székelyudvarhely, 1776. szeptember 19.-†Székelyudvarhely, 1778. decem-

      ber 28.)

F9. Ferenc II. (*Székelyudvarhely, 1782. május 25.-†Székelyudvarhely, 1848. április 6.) Θ

      Mihály Julianna.

G1. Ferenc III. (*Székelyudvarhely, 1803. december 2.-)

G2. Rákhel I. (*Székelyudvarhely, 1806. január 8.-†1813. előtt)

G3. Imre. (*Székelyudvarhely, 1810. május 22.-)

G4. Rákhel II. (*Székelyudvarhely, 1813. április 17.-†Székelyudvarhely, 1874. decem-

ber 26. A halál oka tüdővész.) Keresztanya Szabó Sámuelné. Θ Vetési Dániel I. (*1812.-†Székelyudvarhely, 1850. április 9. A halál oka magas láz.) Székelyudvarhely, 1835. november 11.

H1. Vetési Sándor. (*Székelyudvarhely, 1836. október 2.-)

H2. Vetési Julianna. (*Székelyudvarhely, 1842. augusztus 5.-) q Toth Miklós

       (*1833.) csizmadia, 37 éves, elvált, Székelyudvarhely, 1870. február 2.

H3. Vetési István. (*Székelyudvarhely, 1844. augusztus 20.-†Székelyudvarhely,

      1853. január 8. A halál oka láz.)

H4. Vetési Dániel II. csizmadia, (*Székelyudvarhely, 1846. június 14.-†Székely-

        udvarhely, 1907. február 5. Meghalt tüdő gümőkorban.)

1. q Seuvert Eleonora (*1846. Született Segesvárt.) 23 éves. Esketési tanúk Vetési József, Sándor István, Veres György. Székelyudvarhely, 1869. január 2. (Seuvert Eleonora elvált és 2. q Orbán József, tordai születésű (*1846.) csizmadia, 1871. február 21.) 2. q Drágomir Mária (*1844. Született Patakfalván Hargita megyében.) 26 éves, megesett személy. Székelyudvarhely, 1870. november 14.

        I1. Vetési Borbála (*Székelyudvarhely, 1869. január 21.-) Anyja Seuvert

              Eleonora.

H5. Vetési Ágnes I. (*Székelyudvarhely, 1848. június 30.-†Székelyudvarhely,

       1850. március 16. A halál oka himlő.)

H6. Vetési Ágnes II. (*Székelyudvarhely, 1850. augusztus 9.-†Székelyudvarhely,

       1853. augusztus 29. A halál oka aszkórság.)

G5. Juliánna. (*Székelyudvarhely, 1816. június 5.-) Keresztszülő Pál József. Θ Borbé-

       Miklós (*1801.-) 37 éves özvegy, Székelyudvarhely, 1838. december 18.

G6. Mária. (*Székelyudvarhely, 1819. április 15.-)

G7. Rozália. (*Székelyudvarhely, 1822. január 27.-†1876. után.)

1. Θ Keszler Dániel (*1810.-†1862. május előtt.) Székelyudvarhely, 1846. május 18. 1846. május 18-án házasodott Keszler Dániel (*1810.) 36 éves nőtlen és Szakács Rozália 21 éves hajadon. (Szakács Rozália *1822. és nem 1825-ben. Szakács Mihály II. leánya Szakács Rozália született 1818. május 21-én, így valószínüleg nem az Ő férje volt Keszler Dániel.).

2. Θ Asztalos Sándor (*1816.) özvegy, 46 éves. Székelyudvarhely, 1862. május. Esketési tanúk: Gyöngyösi János és Vas Károly. Szakács Rozália is özvegy volt.

H1. Keszler Lotti. (*Székelyudvarhely, 1849. december 12.-)

H2. Keszler Lajos. (*Székelyudvarhely, 1851. december 24.-†1855. június 19.)

H3. Keszler Vilma. (*Székelyudvarhely, 1854. október 31.-) Ikrek. Keresztelte

      Kis Ferencz tanár.

H4. Keszler Ágnes. (*Székelyudvarhely, 1854. október 31.-) [Ikrek. Keresztelte

Kis Ferencz tanár.] q Bíró Ferenc, csizmadia (*1848.) Székelyudvarhely, 1876. február 28. Esketési tanúk: Kállai Miklós, ifj. Szakács Imre és Szabó Ferencz.

[Bíró Ferenc (27 éves, apja Bíró József ács, meghalt, anyja Molnár Borbála) és Keszler Ágnes (21 éves, szülei Keszler Dániel szőcs, meghalt és Szakács Rozália. )]

H5. Keszler Róza. (*Székelyudvarhely, 1856. október 6.-)

G8. Anna. (*Székelyudvarhely, 1826. december 21.-) Keresztszülők Mihály György

        és Szakács Julianna.

                                  E3. Mihály I. (*1745. k. -†1806. után) 1806. lustra. Θ Téglás Rebeka (*Székelyudvarhely 1752.

február 3.-†Székelyudvarhely, 1828. május 14. Meghalt vénségben.) Székelyudvarhely, 1770. május 2. Folytatás A1. Téglás Márton.

F1. Rebeka. (*Székelyudvarhely, 1771. március 17.- )

F2. Mihály II. (*Székelyudvarhely, 1773. október 1.-) Valószínűleg a Székelyudvarhelyi Re-

formátus Kollégium tanulója volt 1789-ben. Ezt bizonyíthatja: „1789. június 30. Michael Szakáts (Szakács Mihály) de Udvarhely”.[203]

F3. Anna I. (*Székelyudvarhely, 1776. október 7.-†Székelyudvarhely, 1776. december 19.)

F4. Sámuel I. asztalos mesterlegény. (*Székelyudvarhely, 1779. október 3.-†Székelyudvar-

hely, 1846. május 11. Temette Csiszér László pap. ) Keresztanya Török Istvánné. q Kállai Anna. (*Székelyudvarhely, 1782. október 6.-†Szék- elyudvarhely, 1852. július 23. A halál oka aszkorság) Székelyudvarhely, 1802. május 12.

[Kállai Anna szülei ifj. Kállai István (-†Székelyudvarhely, 1827. május 8. Meghalt, mint öregember) q Kassai Anna. (*Székelyudvarhely, 1758. március 2.-†Székelyudvarhely, 1840. május 7. Meghalt öregségben, 83 éves volt.) Székelyudvarhely, 1776. május 8. Kassai Anna, apja Kassai Mihály.]

G1. Mihály. (*1803.) Θ Bíró Juliánna.

       H1. Rebeka. (*Székelyudvarhely, 1823. január 9.-) Θ Bögözi Mihály.

              I1. Bögözi Miklós. (*Székelyudvarhely, 1855. január 23.-)

G2. Anna. (*Székelyudvarhely, 1804. március 12.-)

                                                      G3. János.[204] Θ Kovács Rebeka.

     H1. Anna. Θ Bartos Dénes.

     H2. Sándor. Θ Molnár Judit.

            I1. János. Θ Székely Júlia.

     H3. Mózes. Θ Borbély Anna.

             I1. Júlia. Θ Benkő Mihály.

     G4. Klára.[205] Θ Mezei (székelyudvarhelyi) Károly.

     G5. Eszter. (*Székelyudvarhely, 1808. július 31.-)

     G6. Mózes I.[206] birtokos Bethfalván, Udvarhelyvármegyében. Θ Kecseti Sára.

             H1. Sándor. (*1831.-) Θ Gecse Anna.

                     I1. Róza. Θ Jodál József.

             H2. Mózes II. [207](*Bethfalva, (Udvarhelym.) 1828. november 21.-†Székelyudvar-

hely, 1894. október 13.). Református lelkész és kollégiumi tanár Székelyudvarhelyen, birtokos Θ Piskoty Erzsébet. 1869.  (Piskoty Erzsébet testvérei: Piskoty István, Piskoty József és Piskoty Boriska, Borcsa) „Szakács Mózes[208] [209] ref. lelkész és kollegiumi tanár, született földmívelő szülőktől. 1836-ban lépett a székelyudvarhelyi ref. kolle- giumba s a középiskolai tanfolyam bevégzése után 1844. felvétetett a felsőbb tudományok hallgatói közé, 1848-ig a bölcseleti és jogi tanfolyamot végezte; 1851-től 1852-ig theologiát hallgatott s 1854-ben állotta ki a papi szigorlatot; mint papjelölt volt 1855–56. az akkor Kolozsvárt székelt nagyenyedi theologiai akadémián; egy félévet a budapesti theológiai akadémián töltött 1859–60-ban. Éveken keresztül szolgált Sz.-Udvarhelyt, Kolozsvárt és Sz.-Szentgyörgyön köztanítói minőségben. Az 1863–1864. évet a berlini egyetemen töltötte theologiai, latin és görög irodalmi s történelmi előadások hallgatásával. Berlinből hazajőve a budapesti ref. gymnasiumnál segédtanár lett, végre 1867. ugyanoda rendes tanárrá választatott s ott működött 1871 őszéig, a mikor a székelyudvarhelyi kollegiumnál elfoglalta a tanári székét.” Szakács Mózes levele[210] a pesti egyháztanácshoz. Mivel folyó év április 16-án megválasztották a székelyudvarhelyi ev. ref. főiskola tanárává, lemond pesti állásáról. Kéri szolgálati bizonyítványának kiállítását. Pest. 1871. április 29. Volt Székelyudvarhelyen kollégiumi könyvtárnok, tanvezető (1875/ 1876-ban, majd 1878-1880-ig újra), igazgató-tanár, rector (1885-től-1887-ig[211]) egyházi tanügyi előadó. A kollégiumi irattárat 1878. és 1884. között rendezte. Az 1670. és 1883. közötti időszakban keletkezett 4036 darab aktát iratott a törzs- és szakosztályi jegyzőkönyvekbe.[212] 1871-től haláláig vezette az általa alapított Székelyudvarhelyi Polgári Olvasókört. Forró Albert írta[213]: „Minden közösség – akár a nemzet, akár a szűkebb, helyi jellegűek –csak a közügyek iránt érzékkel bíró és azokat felelősséggel felvállaló személyek tevékenysége által válik működőképessé. Székelyudvarhely és az olvasókör viszonylatában egy ilyen, a helyi kisvárosi társadalom szellemi arculatát meghatározó személy volt Szakács Mózes kollégiumi tanár, aki a Polgári Olvasókört megalakulásától 1894-ben bekövetkezett haláláig irányította. „Az ernyedetlen szorgalom, fáradhatatlan munkásság példányképe” volt az egylet tagjainak szemében.. „Szakács Mózes nem csupán a lapolvasást, az önművelés igényét honosította meg Székelyudvarhely kispolgári közegében, de az elsők közt próbált tenni a város iparának fejlesztéséért. Feladatának tartotta az „ipar fejlesztése érdekében legalább az idevágó irodalmi termékek megszerzése által bármi keveset lendíteni. Mert igaz ugyan, hogy legelső kötelességünk az általános műveltség terjesztése, de az is igaz, hogy korunk társadalmi életében a munka szakok szerént lévén felosztva, a szakképzettség életfeltétel, minden ember csak is annyi értékű lévén a mennyi munkára képes!” Késlekedés nélkül szakkönyveket és - lapokat rendeltek – az Iparosok Lapját, a Házi iparlapot, az Iparügyeket stb. – az olvasókör iparos és kereskedő ifjúsága számára. Az ő tagdíjukat félárban állapították meg, hogy a közművelődés mellett szakmai ismereteiket is gyarapíthassák.”[214] Ő indította 1877-ben az Udvarhelyi Híradót, amely előfizetők hiányában csak egy évig müködött.[215] [216]A ref. leányiskolában sok évig tanított ingyen. Tanított 40 évig. Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1864. 32. sz. A berlini magyar tanulói körből); a székelyudvarhelyi ref. kollegium Értesítőjében (1876. Emlékbeszéd Comenius Ámos Jánosról, születése háromszázados évfordulóján); a Prot. Közlönyben (1892. A jövendő gymnasiumról) jelentek meg; több kisebb-nagyobb közleményt írt az egyházi lapokba és könyvismertetést a Tanáregylet Közlönyébe (1867). Ujság 1894. 42. sz. (Nekr.) Munkásságáról megemlékezés: A székely-udvarhelyi református kollégium története 1876-tól 1893-ig (az 1892/3-ik és 1894/95 évi Értesítő); Gönczi Lajos (1852.-1929.) Szakács Mózes emlékezete (Protestáns Közlöny, 1894). Értesítő 1894/95: „Gönczi Lajos: az 1894/5-ik évet ünnepélyesen szeptember 4-ikén nyítottuk meg….Még mielőtt az iskolai esztendő megnyilt volna Szakács Mózes tanár sulyos betegségbe esett, mely ágyba döntötte, honnan többé föl sem kelt. 1894. október 13-ikán a halál szenvedéseitől megváltotta; a nagyérdemű tanártársnak október 15-ikén végbe ment temetésén részt vett a város és közeli vidék egész intelligens közönsége s a helybeli középiskolák tanuló ifjusága is, tanáraik vezetése alatt. 23 éven át szolgálta iskolánk ügyét nemes önzetlenséggel, lankadatlan buzgalommal s vezette az ifjuságot hazafias és egyházias szellemben. …Temetése alkalmával imát Menyhárt András, egyházmegyei esperes, mondott, beszédet Gönczi Lajos, igazgató…és Makai Károly tanuló.”[217] A megemlékezésből is kiderül, hogy Szakács Mózes a latin és görög, továbbá a német nyelvet, s a magyar irodalmat tanította. Vallástanban is vállalt helyettesítést.[218]

                       Szakács Mózes halotti értesítője:[219] [220]

Szakács Mózest gyászolják özvegye Piskóty Erzsébet, gyermekei Ilonka és Zoltán, sógorai Piskóty István, Piskóty József, sógornője Piskóty Borcsa, unokahuga Szakács Róza, Jodál Józsefné.

I1. Zoltán I. (*1871.-†Székelyudvarhely, 1873. november 5. A halál oka

     tifusz.[221])

     I2. Vilma. (*1872. szeptember 19.-†Székelyudvarhely, 1880. április 29.[222])

Keresztszülők Király Pál nagykőrösi tanár és Boros Lilla. Bába Sárosi Rózsi. Keresztelő pap Zajzon Ferenc.

I3. Zoltán II.[223] (*Székelyudvarhely, 1877. január 7.-†1941. november 11.

után.) Keresztszülők Szakács Károly adófelügyelő és Gálfi Mária. Bába Füleiné. Keresztelő pap Zajzon Ferenc. 1895-ben a Székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban érettségizett, több dijat nyert latin nyelvből és erkölcstanból, 1893/94-ben, 1894/95-ben, mint gimnazista, majd jogot végzett Budapesten. 1898-ban kezdte meg közigazgatási működését Udvarhelymegye szolgálatában, mint közigazgatási gyakornok. Rövid idő alatt szolgabíró, majd helyettes főszolgabíró lett. 1900. december 29-én polgármesternek nevezték ki Székelyudvarhelyen, ezt az állását négy évig töltötte be. 1901-ben Székelyudvarhely városa országgyűlési épviselőnek választotta meg. Magyarországon volt képviselő, a ház egyik jegyzője is volt. 1905. január 26-án az országgyűlési választásokon Székelyudvarhelyen Szakács Zoltán újpártit 51 szótöbbséggel megválasztották László Mihály szabadelvűpártival szemben. (Hóditott kerület.)[224] Az Országyűlés jegyzője volt 1905[225]. és 1910. között. Az 1910-es választásokon a Munkáspárt jelöltjeként indult a választásokon,  de 1910. júniusában nem választották meg, az egyik jelölő gyűlésen pedig megverték. „Székelymuzsnáról írják nekünk: Szakács Zoltán a székelyudvarhelyi kerület munkapárti jelöltje szombaton akarta elmondani programbeszédet Agyagfalván. Szakácsot, amint beérkezett a faluba, a Justh-párti választók megtámadták és bekergették a paplakba. Szakács azután ott mondta el programbeszédét a plébános, a jegyző, a főszolgabíró és a szolgabíró jelenlétében. Néhány választó a faluvégen várta Szakács távozását, de a jelöltnek csak a kocsija ment ki a faluból egy óra múlva, a kocsi gazdája, Szakács, a paplak mögött, a réten ment ki a faluból a plébános, a jegyző és a szolgabírák kíséretében. A Justh-párti választók észrevették azonban a szökést és utána eredtek Szakácsnak akit falu rétjén végre úttól is értek és a szó szoros értelmében megverték. A pap, a jegyző és a szolgabírák megszöktek mellőle; az ellenpártiak pedig Szakácsot csak akkor bocsátották el, amikor az megfogadta, hogy többé a faluba nem teszi be a lábát. Másnap a csendőrök tíz embert letartóztattak és valamennyit bekísérték az udvarhelyi ügyészség fogházába. Agyagfalvára az alispán egy század gyalogságot rendelt ki.”[226] A Székelyudvarhelyi törvényszék az Udvarhelymegyei fakitermelő részvénytársaság 1917. szeptember 18-án tartott közgyűlésének döntéseit jóváhagyta. Ezen a közgyűlésen Szakács Zoltán dr.-t igazgatósági tagnak választották.[227] 1941-ben Székelyudvarhelyen Mezőgazdasági Szeszgyár Szövetkezet, mint a „Szövetség" Központ tagja Székelyudvarhely, Udvarhely megye. Főtelep: Székelyudvarhely. A Székelyudvarhelyi királyi törvényszék a döntést 1941. XI. 11-én jóváhagyta. Szakács Zoltánt igazgatósági tagnak nevezték ki.[228]

Θ Ferenczy (patakfalvi) Mariska, római katolikus. Székelyudvarhely, 1899.

     J1. Erzsébet. (Böske). Θ Dr. Puskás Levente, ügyvéd Gyergyóditrón.

     J2. Zoltán III. (*Székelyudvarhely, 1904. február 13.) Gyógyszerész

           Magyarországon.

     J3. Mária. (*1901.-†Székelyudvarhely, 1902. augusztus 25.) Halotti

értesítő[229] szövege: Szakáts Zoltán Székelyudvarhely város polgármestere és neje Ferenczy Mariska, úgy maguk, mint gyermekük Bözsike, továbbá özvegy Szakáts Mózesné és özvegy Ferenczy Istvánné, mint nagyanyák, valamint számos közeli és távoli rokon nevében a bekövetkezett nagy veszteség által lesújtva, szívük legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy feledhetetlen, kedve jó kis  leányuk Marcsa 1902. augusztus 25-én reggel 8 órakor, 1 éves korában, rövid szenvedés után tüdőgyulladásban jobblétre szenderült. Székelyudvarhelyen a református temetőben nyugszik.

         J4. Iván.

  I4. Ilona, magánzó. (*1874. augusztus 8.-†Székelyudvarhely, 1912.

március 3. A halál oka tüdő gümőkor. Temette Vajda Ferenc.) Bába Füleiné. Keresztelő pap Zajzon Ferenc. q Dr. Lukácsffy István, (-†1904. február 13.-1912. között.) ügyvéd, majd közjegyző Székelykeresztúron.

1904. február 13-án született Szakács Zoltán, szülei Szakács Zoltán és Ferenczi Mariska. Keresztszülők Dr. Lukácsffy István és Szakács Ilonka.

F5. József (*Székelyudvarhely, 1782. május 25.-†Székelyudvarhely, 1834. február 1.)

F6. Imre. (*Székelyudvarhely, 1784. október 29.- )

F7. Anna II. (*Székelyudvarhely, 1786. március 9.-†1788. előtt.)

F8. Anna III. (*Székelyudvarhely, 1788. március 9.-†Székelyudvarhely, 1847. augusztus 2.

A halál oka vízkorság.) Θ Solymosi András (*Székelyudvarhely, 1779. június 23.-†Székelyudvarhely, 1842. május 2.)  Keresztapa Téglás György. Székelyudvarhely, 1805. február 20. [Solymosi András apja Solymosi Szabó János.]

F9. Dániel I. (*Székelyudvarhely, 1790. július 25.-†Székelyudvarhely, 1790. július 24.)

F10. Dániel II. (*Székelyudvarhely, 1791. július 31.-†Székelyudvarhely, 1864. április 21. A

halál oka sárgaság.) Θ Bartha Zsuzsanna, (*Székelyudvarhely, 1797. március 23.-†Székelyudvarhely, 1836. szeptember 15. A halál oka görcs nyavalya.) Székelyudvarhely, 1824. március 29. Eskette Kállai István pap.

[Bartha Zsuzsanna szülei Bartha Mihály (*1758.-†Székelyudvarhely, 1838. június 7.) q Kassay Klára, Székelyudvarhely, 1785. december 6. Kassay Klára apja Kassay János.]

Ügyleírás. Erdélyi Kancellária előterjesztése szenterzsébeti Szakács Dániel nemességigazolási ügye lezárásáról. (1836: 4779, 1833: 4335)[230] Szakács Dániel tehát nemességigazoló pert nyert 1840-ban.

G1. Dániel II. (*Székelyudvarhely, 1824. december 31.-†Székelyudvarhely, 1857.

augusztus 11. Meghalt öngyilkosságban.) Keresztszülők Kézsmárki Ferenc és felesége Kállai Borbála (Házasság 1811. január. 1848. december 8-án meghalt kolerában özvegy Kézsmárki Ferencné, Kállai Borbála, 58 éves volt. *1790.). Keresztelte Kállai István.

G1. Klára. (*Székelyudvarhely, 1827. január 20.-†Székelyudvarhely, 1903. december

       19. A halál oka végelgyengülés.) q Blayer Vengel.

G2. Zsuzsanna. (*Székelyudvarhely, 1829. március 6.-) Θ Bíró Sámuel II. (*Székely-

udvarhely, 1817. szeptember 6.-) elvált, Székelyudvarhely, 1852. augusztus 12. Esketési tanúk Kis István és Solymosi Károly. Eskető pap Karátson György.

[Bíró Sámuel II. első felesége Gál Karolina (*1826.) q Székelyudvarhely, 1844. augusztus 3. Eskető pap Csiszér László. Bíró Sámuel II. szülei Bíró Sámuel I. q Solymosi Julianna (-†Székelyudvarhely, 1858. december 27.) Székelyudvarhely, 1814. június.]

G3. Julianna I. (*Székelyudvarhely, 1831. április 21.-†1835. előtt.)

G4. József. (*Székelyudvarhely, 1833. március 1.-) .) 

G5. Juliánna II. (*Székelyudvarhely, 1835. április 11.-)

                                    E4. József I. (*Szenterzsébet, 1736. k.-†Szenterzsébet, 1809. november 23. Meghalt vízkorság-

                                          ban.)

[Idősebb Szakács József nemességét 1804-ben igazolta.[231]] Θ Török Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1741.-†Szenterzsébet, 1816. szeptember 29.) Szenterzsébet, 1762. január 6.

F1. Ferenc. (*Szenterzsébet, 1765. k.-†Szenterzsébet, 1767. december 28.)

F2. József II. (*1771.-†1843. március 1.) Θ Szenterzsébet, Hajdó Anna (apja Hajdó János)

       1792. január 27.

 G1. Dávid I. (*Szenterzsébet, 1793. június 16.-†Szenterzsébet, 1876. november 16.

Temette Borbát Lajos).Θ Szenterzsébet, Kádár Sára, apja Kádár Pál (*1756.-†Szenterzsébet, 1826. december 2.) 1819. Tanúk: Szakáts Elek és Kádár István.

H1. József.[232]  (*Szenterzsébetfalva, 1820. március 3.-†Köln, 1870.) Festő.

Brassóban volt rajztanár, de az 1848-as szabadságharc után, tizenhét évig volt fogságban. Miután kiszabadult, Kölnbe ment, ahol portrékat, arcképeket (Deák Ferenc, Kossuth Lajos, stb.) és tájképeket festett.[233] „1845: Brassoban Normalis rajz mester Szakáts József, metséges Nemessi származásárol köz hitelü bizonyítványt kérvén adattani adassék ki a kért bizonyítványt.”[234]

H2. Dávid II. (*1822. augusztus 26.-) Keresztszülő: Lörintzi Péter és felesége.

H3. Anna. (*Szenterzsébet, 1825. szeptember 15.-)

H4. Pál. (*Szenterzsébet, 1828. március 1.-)

H5. Mária. (*Szenterzsébet, 1831. június 10.-) Keresztszülők: Mózes (Moses)

      Izsák és felesége.

 G2. József III. (*Szenterzsébet, 1795. december 23. keresztelés-†1797. május.)

 G3. József IV. (*Szenterzsébet, 1801. szeptember, 25. keresztelés-) Θ Csakany Rák-

        hel.

       H1. Gábor. (*Szenterzsébet, 1833. március 16.-†)

 G4. Mihály. (*Szenterzsébet, 1803. szeptember, 25. keresztelés-†Szenterzsébet,

       1880. október 20.)

 G5. Péter. (*Szenterzsébet, 1805. június 1.-) Θ Jakabbfi Borbála.

        H1. András. (*Szenterzsébet, 1837. december 4.-)

        H2. Julianna I. (*Szenterzsébet, 1838. március 13.-†Szenterzsébet, 1838. június

               20.)

H3. Pál. (*Szenterzsébet, 1839. július 11.-)

H4. Julianna II. (*Szenterzsébet, 1841. október 26.-†Szenterzsébet, 1850. novem-

       ber 23.)

H5. Mária. (*Szenterzsébet, 1852. április 25.-) q Lőrinczi János II. (*Szenterzsé-

         bet, 1848. február 10. -) Szenterzsébet, 1873. február 11.

[Lőrinczi János II. szülei: Lőrinczi János I. (*Szenterzsébet, 1816. június 19.-†Szenterzsébet, 1881. december 1.) q Jakabbfy Borbára (*Szenterzsébet, 1812. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1881. november 13.) Szenterzsébet, 1847. január 29.]

       I1. Lőrinczi András (*Szenterzsébet, 1871. november 17.-) 1886-ban elköltö-

             zött.

       I2. Lőrinczi Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1874. november 1.-)

F3. Kata I. (*Szenterzsébet, 1772.-†Szenterzsébet, 1772. szeptember 20.)

                                             F4. Kata II. (*Szenterzsébet, 1774. június 19.-) q Tordai Péter, Szenterzsébet, 1804. július 3.

                                                   G1. Tordai N. (*Szenterzsébet, 1823. október-†Szenterzsébet, 1823. október.).

F5. Péter I. Birtokos, assessor, Szenterzsébet. (*Szenterzsébet, 1783. november-†Szenterzsé-

bet, 1817. október 28. Meghalt forró nyavalyában.) Θ Jakabbfy (szenterzsébeti) Bora (Boriska), (Pálmaynál[235] hibásan Róza, de a Pálmay adattárban már pontosan szenterzsébeti Jakabffy Bora) Θ Szenterzsébet, 1804. október 2. Szakács Péter ága.[236]

                                                   G1. Zsuzsanna. (*1809. szeptember 7.-†1834. október 18. Meghalt szárazbeteg-

ségben.) Θ Szakács István. (*1796.-†1840. január 16.) Θ Szenterzsébet, 1827. március 27. 1827. március 27-én nemes Szakáts István a Szakáts Mihály fia, ifjú legény házasságra akar lépni, ugyan Szent Erzsébeti Szakáts Zsuzsannával, néhai Szakáts Péter uram hajadon leányával. Tanú Szakáts Moses (Mózes) presbiter. Házasságkötés március 27-én. Tanúk: Szakáts Elek és Szakáts György.

G2. Péter II. (*Szenterzsébet, 1805. szeptember 1.-†Szenterzsébet, 1886. szep-

tember 18.) Θ Szakáts (szenterzsébeti) Rákhel. (*Szenterzsébet, 1808. március 18.-†Szenterzsébet, 1883. március 17.) Θ 1829. február 8.

H1. Zsuzsánna. (*Szenterzsébet, 1830. február 19.-†1914. május 6. után)

1830. február 19-én született nemes Szakáts Péternek és nemes Szakáts Rákhelnek Susanna (Zsuzsanna) nevű leánya. Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Juliánna. Konfirmált 1840. Θ Beke István. (-†1914. május 6. előtt) Szenterzsébet, 1849. április 9.

 H2. Anna, Annis. (*Szenterzsébet, 1832. november 25.-) 1832. november 25-én

született nemes Szakáts Péternek és Szakáts Rákhelnek Anis nevű gyereke. Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Júliánna. Konfirmált 1845. Θ Varga János.

 H3. Julianna. (*Szenterzsébet, 1836. december 2.-†Szászváros, 1914. május 5.)

1836. december 2-án Szakáts Péter és Szakáts Rákhel Julianna nevű leányuk született. Keresztszülők: Veres János és Bartha Borbála. Szülésznő: Barabásné. Konfirmált 1850.

1. Θ Mayer János I. (*Bukovina, 1834.-†Segesvár, 1874. február 20.). Bakter (Bahn-wächter), Bún községben, kisbirtokos. Szenterzsébet, 1861. augusztus 7.

2. Θ Hajdó Péter. (-†1914. május 6. után) Szenterzsébeti Szakáts Juliánna halotti értesítője (Sepsiszentgyörgyi Nemzeti Múzeum) alapján: néhai Máyer János özvegye, másodszor férjezett Hajdó Péterné, született Szenterzsébeti Szakáts Juliánna Szászvárosban, életének 78-ik évében 1914. évi május hó 5-én d. e. 8 órakor csendesen elhunyt.

Szakáts Juliánna halotti értesítője.

Gyászolják: fia Máyer János és felesége Dósa Aranka. Férje Hajdó Péter és gyermekei. Leányai: özvegy Szabó Józsefné, szül. Máyer Rózsa, Kiss Gyuláné szül. Máyer Zsuzsa, veje Kiss Gyula. Testvérei: özvegy Beke Istvánné, szül. szenterzsébeti Szakáts Zsuzsanna, Szakáts József, Szakáts Péter. Unokái: Máyer János, Máyer Aranka, Máyer Dénes, Máyer László, Máyer István, Máyer Kálmán, Máyer József. Szabó Iluska. Kiss Iluska, Kiss Gyula, Kiss Margit, Kiss Béla.

          I1. Mayer Rózsa. (*Szenterzsébet, 1863. április 11.-†1938. május 8. után).

               Θ Szabó József (-†1914. május 6. előtt) kecskeméti lakos.

             J1. Szabó Iluska.

         I2. Mayer (Dósa) János II. gimnáziumi tanár Sepsiszentgyörgyön, majd

Budapesten, Dósára magyarosított (*Szenterzsébet, 1871. július 18.-†Budapest, 1946.). Θ Dósa Aranka. [Dósa Aranka apja Dósa Dénes, anyja Dáné Kata, anyai ágon nagyszülei Dáné István és Bong Rózália. Dáné István szülei Dáné Mózes és Simó Mária. Ld.: özvegy Dáné Istvánné és Dáné István halotti érteítőit, továbbá a székelykeresztúri anyakönyveknél a Dáné család tagjait.] A macse.hu-n a névváltoztatások adatbázisa alapján megtalálható Mayer-Dósa család.[237] (Mayer János II., mint Szakáts Julianna fia). 1930-ban a BM rendelet 132.178/1930 alapján Mayerről Dósára magyarosított az apa, Mayer János II.[238] [239], és az összes gyereke, Dénes és Aranka kivételével. Mayer János II. tanár, Székely- szenterzsébeten született, 60 éves, Budapesten lakik, Említve van még id. Mayer János gyermekei között – a születési adatokat nem közölték - Mayer Kálmán[240], Mayer József[241] és Mayer Julianna, mindhárman, mint gyermekek.[242]

„A m. kir. belügyminiszter a 132.178/1930. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Mayer János Székelyszenterzsébet községben 1870. (az anyakönyv alapján 1871-ben) évben született, ref. vallásu, budapesti lakos, reálgimnáziumi tanár kérelmére saját, valamint István, Kálmán, József és Julianna nevű kiskorú gyermekei, továbbá dr. Mayer János nevű, Sepsiszentgyörgy városban 1898. évben született, ref. vallásu, m. kir. pénzügyi segédtitkár és Mayer László nevű, Szászváros városban 1905. évben született, ref. vallásu, tisztviselő, budapesti lakos nagykorú gyermekei kérelmükre családi nevüket ,.Dósa“ névre változtassák át.”[243]

Halotti értesítő. Özvegy Dáné Istvánné, sz. Bong Mária. Unokája Mayer Jánosné, Dósa Aranka.[244]

Özvegy Dáné Istvánné, sz. Bong Rózália (*1826.) boldog emlékezetü Dáné István hunyadmegyei református esperes és szászvárosi pap özvegye élete 90-ik, özvegysége 41-ik évében végelgyengülésben 1916. július 2-án Szászvárosban elhunyt. Gyászolják: Dáné Ilka igazgató, tanítónő, Dáné Lina özvegy Bartha Lajosné, mint gyermekei, Dósa Dénes és Deák Gerő vejei. Mayer Jánosné, sz. Dósa Aranka, Dósa Piroska, Muzsnai Béláné sz. Bartha Bella, dr. Bartha Dezső szolgabíró, Elekes Lajosné sz. Bartha Vilma, Bartha Béla huszárfőhadnagy, Zsíros Lajosné sz. Deák Adél, Wolny Józsefné sz. Deák Irén unokái. Máyer János, Muzsnai Béla, dr. Kristóf György, Elekes Lajos, Zsíros Lajos, Wolny József unokáinak a férjei. Özvegy Dáné Károlyné, mint sógorasszona. Számos dédunoka.

Halotti értesítő. Dáné István[245]

Dáné István (*1818.) szászvárosi református első pap, vajda-hunyad-zarádmegyei esperes, a szászvárosi református gimnázium tiszteletbeli tanára 1875. július 4-én 16 heti sulyos betegség után végelgyengülésben Szászvárosban elhunyt.  Gyászolják: özvegy Dáné Istvánné szül. Bong Rózália maga és gyermekei: Ilka férjezett Nagy Lipótné, Kata férjezett Dózsa Dénesné, Lina férjezett Bartha Lajosné, Berta férjezett Deák Gerőné, István, Gyula és Lenke nevében, továbbá anyósa, - a néhai édes annya – özvegy Dáné Mózesné, szül. Simó Mária, valamint sógorai illetőleg sógorasszonyai – a megboldogult testvérei Juliánna, özvegy Téglás Györgyné, Zsuzsánna, özvegy Kovács Mózesné, Mózes, Mária, özvegy Palkó Györgyné, Lina özvegy Horváth Ádámné és Károly.

J1. Mayer (Dósa) János III. dr. (*Sepsiszentgyörgy, 1898.-) M. kir.

     pénzügyi segédtitkár

J2. Mayer Aranka.

J3. Mayer Dénes.

J4. Mayer (Dósa)  László. (*Szászváros, 1905.) Tisztviselő, budapesti

     lakos.

J5. Mayer (Dósa) István.

J6. Mayer (Dósa) Kálmán.

J7. Mayer (Dósa) József.

J8. Mayer (Dósa) Julianna.

       I3. Mayer Zsuzsanna. (* Szenterzsébet, 1867. március 30.-†1934.), Kereszt-

szülők: Szakács Mihály és Szabó Mária, Ilyés Eliza, papné; keresztelő: Borbát Lajos; szülésznő: Székely Lajosné. Θ Kiss Gyula I. (* Szászváros, 1869. május 24.-†Marosvásárhely, 1958.) vasúti pályafelvigyázó. 1898. május 4. (Kiss Gyula 2. Θ Szabó Róza,*1895., Θ 1941) Θ 1928.

       J1. Kiss Ilona. (*Bánffyhunyad, 1899. április 25.-†Budapest, 1945.

    január 2.) Θ Schuller János könyvelő, gazdatiszt (*Mezőkapus, 1901.

-†Budapest, 1949.). Θ Marosvásárhyely, 1928. Testvérei: Schuller Katalin és Schuller Johanna. (-†Marosvásárhely, 1937.) Θ Szekeres János. Szüleik: Schuller Eduárd (*Szászrégen, 1881.-†Mezőkapus, 1935. október.) Θ Robert Johanna (*Megy- gyes, 1878.-†Mezőkapus, 1923.).

    H4. József. (*1841. szeptember 17.-†Szenterzsébet, 1915. július 25)

Konfirmált 1854. Θ Mátéfy (kissolymosi) Rákhel. (*Kissolymos, 1843. k. -†Szenterzsébet, 1918. február 22. )  Szenterzsébet, 1871. február 13.

 I1. Károly, tanító, (*Szenterzsébet, 1871. január 29.-) Θ Babos Ka-

       talin.

       J1. Gizella.

       J2. Mária.

       J3. János.

       J4. Zsuzsánna.

I2. Róza. (*Szenterzsébet, 1874. április 10.-) Θ Moldován Pál.

I3. Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1876. július 8. -†Szenterzsébet, 1897.

     május 12.)

I4. Lina, Karolina. (*Szenterzsébet, 1878. december 2.-) Θ Csiki Ferenc.

I5. Attila. (*Szenterzsébet, 1881. január 13.-) gépész Budapesten, Θ Fülöp

      Anna.

J1. Jolán.

J2. Margit.

J3. Attila.

J4. József.

I6. Boldizsár I. (*Szenterzsébet, 1883. november 25.-†Szenterzsébet, 1887.

      június 19.)

I7. Julianna. (*Szenterzsébet, 1886. október 13.-†Szenterzsébet, 1887. jú-

     nius 19.)

I8. Boldizsár II. (*Szenterzsébet, 1888. május 16.-) tanító, Konfirmált

     1902. Θ Bándy Mária.

      J1. Zsuzsanna. Θ Trencsényi György.

I9. István. (*Szenterzsébet, 1890. június 5.-†Szenterzsébet, 1891. augusz-

     tus 13.)

H5. Karolina. (*Szenterzsébet, 1844. augusztus, 14.-†Szenterzsébet, 1878.

augusztus 25.) 1844 augusztus 14-én született Szakáts Péter II. és Szakáts Rákhel Károlina (Pálmaynál Lina) nevű leánya. Konfirmált 1875. január 7. Θ   Bokor Sándor, gazdatiszt.

H6. István. (*Szenterzsébet, 1847. július 23.-†Kecskemét, 1888. május 3.)[246]

1847. július 23-án Szakáts Péter II. és Szakáts Rákhel István nevű fia született. Konfirmált 1860. A Székelyudvarhelyi Református Gimnáziumban 1869-ban érettségizett.[247] Református főgimnáziumi tanár Kecskeméten. Θ  Pólya (kisujszállási) Róza (*Kisújszállás, 1855. szeptember 5.-†Szeged, 1905. december 23.[248]). q Kecskemét, 1875. október 23. Halotti értesítő[249]: A kecskeméti református főgimnázium tanári kara mélyen megszomorodott szivvel tudatja, hogy szeretett kartársa Szakács István a természetrajz tanára, a dunamelléki református egyházkerületi gyámegylet titkára, Kecskemét város törvényhatósági bizottságának tagja, iskolaszékének elnöke, a községi alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolák igazgatója életének 41-ik, tanári működésének 15-ik évében 1888. május 3-án gümőkor következtében elhunyt. Kecskemét, 1888. május 4. Béke hamvaira.

I1. Róza, Éva. (*Kecskemét, 1876. augusztus 12.-†Sanremo, 1913. már-

cius 28. Eltemették Sanremoban.[250]) q Bartos Gyula, (született: Prinz Sámuel[251]) (Szeged, 1872. április 7. – Budapest, 1954. május 21. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben 5B-10-27. van.[252]) a budapesti Nemzeti szinház tagja. Kecskemét. 1907. június 25[253]. 1952-ben Kossuth díjat kapott. Felesége Szakáts Róza elhagyta, egyetlen fiúk gyermekkorában meghalt.[254] Bartos Gyula másodszor is nősült, 1937. július 1-én feleségül vette Ludvig Erzsébetet, (*1896-†1953.) akitől 1953-ban megözvegyült.

I2. Andor I.[255] [256] (*Kecskemét, 1877. november 18.-†Budapest, 1942.

február 18. Temették 1942. február 22. Kerepesi temető, díszsírhely) volt államtitkár, laptulajdonos, főszerkesztő, nemzetgyűlési majd országgyűlési képviselő Budapesten, továbbá újságíró, író. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti református fögimnáziumban végezte.  Jogi tanulmányokat végzett a budapesti tudományegyetemen, ahol államtudományi vizsgát tett.  Θ Bagó (Pálmay adattárban hibásan Bakó, viszont a Nemesi Évkönyvben Bagó Jolán.[257]) Jolán. (*Budapest, 1899. április 13.-†Budapest, 1984.) Budapest, 1918. július 3. [Bagó Jolán testvére Bagó Ilona q Szentpétery (királyhelmeczi) Gyula okleveles közgazda.] Szakács Andor[258] [259] [260] újságírói pályáját Inczédy László vezetése alatt kezdte a függetlenségi párti Magyarországnál (1898-1899.). Innen Szegedre került ahol 1899-1902. között a Szegedi Napló belső munkatársa volt. 1902-ben megalapította a Szeged és Vidéke c. napilapot, amit 1905. november 9-ig vezetett. 1906-1907-ben a Szegedi Újság c. lapokat szerkesztette. Szerkesztője volt a Szegedi Krónika c. szépirodalmi, művészeti és társadalmi havi folyóiratnak 1902-ben. Budapestre visszakerülve 1907-től 1910-ig a Budapesti Hírlap, 1910-1913 között az Esti Ujság politikai rovatvezetője és 1908 óta 1913-ig az Otthonírók és Hírlapírók Körének titkára volt. 1914-1917 között a Magyarországot szerkesztette, Lovászy Márton főszerkesztő meghívását fogadta el. Szakács Andor 1918. elején Oláh Gáborral[261] a köztársasági célkitűzésű Virradat című napilapot indította, amelynek 1922. év áprilisáig főszerkesztője volt. Szakács Andor színészként indult, Oláh darabjaiban is fellépett. A Friedrich-kormány (1919. augusztus 15. – 1919. november 24.) sajtófőnöke volt miniszteri tanácsosi rangban, ezen állásától a Huszár féle kabinet megalakulásákor (1919. november 24.) vált meg. 1926-től 1933-ig a Mai Nap[262], 1935-tól a Független Kisgazda felelős szerkesztője. A bolsevizmus bukása után (1919. augusztus 1.) részt vett a nemzeti függetlenségi párt megalakításában, amely később beleolvadt a kisgazdapártba, s ennek tagja volt 1922 tavaszáig, amikor az egységes pártból kilépett.[263] A második nemzetgyűlésben, mint pártonkívüli képviselte a békési kerületet, 1926-ban azonban kisebbségben maradt. 1931-ben kisgazdapárti programmal újra országgyűlési képviselő lett, a békési kerületet képviselte, majd belépett a független kisgazda pártba. Tagja volt a könyvtári és múzeumi és a közoktatásügyi bizottságnak. 1922-ben és 1931-ben biztos, hogy az Országgyűlés tagja volt, 18 alkalommal szerepelt a képviselőházi naplókban.[264] Rendszeresen jelentek meg szépirodalmi írásai is. Cikkei a Magyar Szóban (1899. 7. sz. Magyarság az irodalomban, 8. sz. Catullus és Lesbiája); a Magyarországban (1899. 214. Tibullus szerelmei); a Szegedi Naplóban (1900. 102–104. sz. Szegedi művésznők) jelentek meg. Munkái: A fekete szirálvány. Regényvázlat. Szeged. 1900. Egyetlen orvosság. Szeged. 1904. Ifjúság kedélye. Szeged. 1904. Szabad szerelem. Szeged. 1904. Szakács Andor fotója, Országgyűlési almanach 1884-1944. 1931-1935. évi országgyűlés. Haeffler István, szerk. A képviselőház összetétele. Az alábbi fölvétel 1930. október 21-én készült, Krúdy Gyula író 52. születésnapján. A képen látható társaság tagjai: Szakács Andor, a Mai Nap főszerkesztője feleségével, mögötte áll Krúdyné, azután Szudy Elemér író, hírlapíró hitvesével, s a kép bal szélén látható tízéves forma kislány, kezében fehér kutyussal, nem más, mint Zsuzsa, Krúdy legkisebb gyermeke.[265]

       Középen Szakács Andor és felesége Bagó Jolán, 1930-ban.

         

                                     Szakács Andor halotti értesítője[266].

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Özvegy szenterzsébeti Szakáts Andorné, szül. Bagó Jolán úgy maga, mint gyermekei Jolika, Levente és Gyalma nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy szenterzsébeti Szakáts Andor lapszerkesztő és lapkiadó, volt sajtófőnök, volt államtitkár, volt nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő életének 64-ik évében hosszú és türelemmel viselt szenvedés után, 1942. február hó 18-án nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. 1942. február 22-én Budapesten, a Kerepesi temetőben a Székesfőváros által adományozott díszsírhelyen temették el. Gyászolták: nemes Dr. Szigethy Zoltánné, szül. Szakáts Piroska testvére, szenterzsébeti Szakáts Péter földbirtokos nagybátyja és felesége Ugron Rozália, Szakáts Tibor földbirtokos, Szakáts Zoltán földbirtokos, Szakáts István főmérnök, Dr. Szakáts Pál országgyülési képviselő, Dr. Szakáts István királyi közjegyző, özvegy Dr. Hunyor Istvánné, szül. Pólya Tessa, Pólya Éva unokatestvérei, Nyáry Lászlóné, szül. Szakáts Magda, Czappán Józsefné, szül. Szakáts Kató, nemes Szigethy Piroska, nemes Szigethy Zoltán unokahugai és unokaöccse. Királyhelmeczi Szentpétery Gyuláné, szül. Bagó Ilona, nemes Dr. Szigethy Zoltán ügyvéd, Királyhelmeczi Szentpétery Gyula okleveles közgazda, sógornője és sógorai. Lakás: Budapest, XII. Ráth György u. 15. Szakács Andor nem hagyott végrendeletet.  Budapesti Közlöny. Hirdetmény. Pk. II. 56430/2. 1942. szám. (105/1942. Kjő. szám)[267] A kir. járásBíróság az 1894: XVI. t.-c. 115. §-a alapján fel hívja mindazokat, akik a Budapesten, 1942. február 18. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt szenterzsébeti Szakács Andor volt budapesti lakosnak a hagyatéki leltár szerint 6538.— pengő értékű ingó hagyatékára az örökségnek a nevezett ismert örökösei által történt visszautasítása folytán igényt tartanak, hogy a hirdetménynek a hivatalos lapban való közzététele napját követő naptól számított egy éven belül ennél a kir. járásbíróságnál jelentkezzenek, vagy igényeiket jelentsék be, mert elleneseiben a kir. járásbíróság a hagyatékot a hivatkozott f.-c. 116. §-nak 2. bekezdése értelmében a kir. kincstárnak fogja átadni. Budapest, 1942. évi október hó 10. napján. A budapesti I—III. kerületi kir. járásbíróság. F 14153. Csődhirdetmény.[268] 34429/1914. szám. A néhai Szakács Andor hagyatéka ellen nyitott csődöt a budapesti kir. törvényszék megszüntette. F 12472

   I3. József, János, Emil.[269] (*Kecskemét, 1879. október 14.- †Szatymaz,

eltemetve Kecskeméten a családi sírhelyen, 1938 május 8.[270]) Középiskolai tanulmányait a kecskeméti református fögimnáziumban végezte.  Jogi tanulmányokat végzett Budapesten és Kolozsvárt. 1901-ben a kolozsvári Ferenc-József  Tudományegyetemen a jog- és államtudományok doktorává avatták. 1907-ben ügyvédi oklevelet nyert. Szegeden telepedett le ügyvédként dolgozott. 1910-ben az őrgróf Pallavicini család hitbizományi ügyésze lett, majd nemzeti és országgyűlési képviselő, a mindszenti kerületben kapott mandátumot a Tanácsköztársaság bukása után. A Tanácsköztársaság ideje alatt hatodmagával megalapította Szegeden az ABC-komitét (Antibolsevista Komité) A Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója volt. Θ Tarajossy (hajósi) Margit (*Kalocsa, 1886. február 26.-†Szeged, 1922. március 15.) Kalocsa, 1909. május 14.

Szakáts József halotti értesítője. 1938. [271]

         

Szenterzsébeti Szakáts Katalin, Czappán Józsefné, szenterzsébeti Szakáts Magdolna, Nyári Lászlóné nagy fájdalommal jelentik, hogy szenterzsébeti Dr. Szakáts József ügyvéd, az őrgróf Pallavicini család hitbizományi ügyésze, v. nemzeti és országgyűlési képviselő stb. életének 58-ik évében 1938. május 8-án az Úrban csendesen Szatymazon elhunyt. Kecskeméten a családi sírhelyen temették el. Gyászolják: Szakáts Andor, Szakáts Piroska, dr. Szigethy Zoltánné testvérei, özvegy Szabó Józsefné, szül. Mayer Rózsa nevelő anyja, Czappán József és Nyáry László vejei, hajósi dr. Tarajossy Sándor, Ödön, Béla és Jolán, Szakáts Andorné szül. Bakó (pontosabban Bagó) Jolán és nemes dr. Szigethy Zoltán sógorai és sógornői, Czappán Éva, Czappán Sarolta unokája.

J1. Katalin, Róza, Jolán. (*Szeged, 1910. szeptember 4.-) Θ Czappán

      József.

J2. Magdolna, Jozefa (*Szeged, 1914. május 14.-). Θ Nyáry László.

J3. Róza.

I4. Piroska, Izabella, Rakhel.  (*Kecskemét, 1886. február 20.-†1942. február 22. után.) Θ Dr. Szigethy Zoltán I. nemes, ügyvéd, Kecskemét.

 J1. Szigethy Piroska.

 J2.  Szigethy Zoltán II.

H7. Péter III.[272] [273] (*Alsószőllős, Nyitra vármegye, 1851. június 6.-

†Marosvásárhely, 1947. 1947. június 12. előtt [274]) 1851. június 6-án Szakáts Péter II. és Szakáts Rákhel Péter nevű fia született. Konfirmált 1864. Okleveles gazdász, okleveles állatorvos, közgazda, földbirtokos Bikafalván. Középiskolát a Székelyudvarhelyi református kollégiumban, gazdasági tanintézetet Kolosváron végzett, jogot a Budapesti egyetemen hallgatott.  Állatorvosi oklevelet Budapesten szerzett. 1877-1879 között két évig Kolozs-Monos- toron a magyar királyi gazdasági tanitézetben gazdasági tansegéd[275], majd ugyancsak két évig gaz-dasági iskolai tanár 1879-1881 között Debrecenben. Mint igazi vérbeli székely, mindenhez értett és szakadatlanul tanult, a debreceni tanintézet hallgatóit megtanította a kosárfonásra és felhívta a leendő gazdatisztek figyelmét a kosárfüzés gazdasági jelentőségére. Ebbeli fáradozását az 1885. évi országos kiállításon a tanintézet nagyobb kitüntetése jutalmazta, amikor a kosárfonásért az intézet az első dijat nyerte. Debrecenből 1882-1889-ig a nyitra–vármegyei Gazdasági Egyesület titkára, 1889-1895-ig az E. G. E. titkára Kolozsváron, majd 1895-től 1918-ig 24 éven át a marosvásárhelyi  Kereskedelmi és Iparkamarai titkára illetve főtitkára volt. 1918-ban nyugdíjba került, azóta bikafalvi birtokán gazdálkodott. Az 1926-os és az 1927-es választásokon szenátor lett és bejutott a bukaresti parlamentbe. Az udvarhely-megyei Magyar Párt tagozat elnöke 1920. és 1927. között és örökös díszelnöke, a román csillagrend lovagja és jubileumi emlékérem tulajdonosa. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Nyitrán Gazdasági Értesítő címmel szaklapot szerkesztett, munkatársa volt a Budapesten megjelenő Gazdasági Lapok és Gazdasági Mérnök c. szaklapoknak és az Egyetértés című politikai napilapnak. Kolozsváron az Erdélyi Gazda című szaklapot szerkesztette, Marosvásárhelyen két éven át szerkesztője volt a Székelység c. független politikai napilapnak, megalapította a Gazdasági Érdekeink c. szaklapot, ami még 1934-ben is kiadásra került. I. Károly román király 1906-ban a Román Csillagrend lovagkeresztjével  és a jubileumi emlékéremmel tüntette ki,  továbbá 1918-ban, a magyar polgári hadiérdem II. o. kapta. 1918-ból, 1879-től a philadelphiai Kereskedelmi Múzeum kültanácsosa, a Mezőgazdasági Kamra volt elnöke. A szenterzsébeti Szakács családfa kutatója. Ld. A bikafalvi Szakáts család iratai. (1841-1948.)[276] „Az állag a székelyszenterzsébeti nemes Szakáts család bikafalvi ágának 0,30 ifm. levéltárát, pontosabban Szakáts Péter (1851-1947) földbirtokos, okleveles közgazdász és fia, Szakáts Zoltán …iratait tartalmazza.” Pálmay József részére a Szakács család adatait átadta, a szenterzsébeti anyakönyvek feldolgozása alapján közölt adatai pontosak voltak. Szakács Péter[277] (Székelyudvarhely) tagja lett a Romániai Országos Magyar Párt Intéző Bizottságának 1922-ben. A gazdasági kérdések, és általa a párt mezőgazdasági szakosztálya megalakításának szükségessége folyamatosan került előtérbe. Erről cikkeztek elsősorban Udvarhely megyében. Ld. Ugron Zoltán: Sz. Szakács Péter úrnak, a Magyar párt udvarhely megyei tagozata elnökének Bikafalván. Székely Közélet, 1925. október 18. és Szakács Péter Válasz Ugron Zoltán földbirtokos úrnak. Székely Közélet, 1925. október 25. Ugron Zoltán (*Fiátfalva, 1865. december 21.-†Fiátfalva, 1928. augusztus 7.) „Udvarhely megyében a gazdasági haladást, fejlődést az Udvarhely Megyei Gazdasági Egyesület mozdította elő, melyet még 1883-ban alakítottak…s az egyletet 1927. óta Sz. Szakács Péter vezeti…..A nemesített Szakáts-féle vetőmag elterjesztésével 50-60 %-kal emelte a terméshozamot Udvarhely megyében…A háború után…Szakáts Péter terve alapján szervezték az egyes községekben a gazdaköröket…”[278] [279]

Θ Ugron (ábránfalvi) Róza, (Rozália, Rózsika). (*Bikafalva, 1861. május 16.-†1942. február 22. után) 1883. (Folytatás Ugron János családfája Ugron Rózsikáig.) Szinnyei József, Magyar írók: „Szakács Péter (szenterzsébeti) [280] kereskedelmi és iparkamarai titkár Marosvásárhelyt. Czikkeket írt az Erdélyi Gazdába (1892., 1894.) a M. Pénzügybe és a M. Kereskedelmi Lapba. Munkája: Az iparosok nyugdíjügye. Bpest, 1900. Szerkesztette a Kereskedelmi és Ipari Érdekeink cz. havi Közlönyt 1896. decz. (Mutatványszám) és 1897. jan.-júl. Marosvásárhelyt. Agrár-Album 1893. arczk. Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.” Magyar szent korona országai Kereskedelmi és iparkamaráinak országos értekezlete a katonai leszerelés gazdasági kérdéseiben. Bp., 1917. Budapesti Sz. Szakáts Péter: Az ipari népesség pótlása és megerősítése a háború után. Keresk. és Iparkamara. X. 12. Munkái: Szakáts Péter, Sz.: A székelyföldi ipar fejlesztése. Marosvásárhely, 1901. Szakáts Péter, Szenterzsébeti: A Székelyföld ipara, története, eseményei. [Kolozsvár, 1929. Minerva rt.] 13  l. 24 cm. (Klny. az Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára című műből.) Szakács Péterrel kapcsolatos [281] a következő tudósítás: Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE) 1942. június 14-én, Marosvásárhelyen tartotta évi rendes közgyűlését….Az igazgató beszámolót követte az új elnökség és tisztikar megválasztása, amelyet Szakács Péter kormányfőtanácsos, korelnök vezetett. A közgyűlésen Kállay Miklós miniszterelnök is részt vett és felszólalt. Szakáts Péter bikafalvi földbirtokos még 1942-ben és 1943-ban is királyi kormánytanácsos volt. [282] [283] 1947-ben halt meg 96 éves korában.

                                                          Szakáts  Péter. 1892.[284] Szakáts Péter. 1927.[285] Szakáts Péter. 1934.[286]

                                                  

I1. Tibor. (*Nyitra, 1884. május 23.-†1942. február 18. után.)

Jogvégzett, volt tisztviselő Székelyudvarhelyen, birtokos Bikafalván. Magyarország Főméltóságú Kormányzója Gödöllőn, 1941. október hó 1. napján kelt legfelsőbb elhatározásával az alább felsorolt polgári személyeknek a Nemzetvédelmi Keresztet méltóztatott adományozni. … Szakáts Tibor, tisztviselő (*1884. Nyitra)[287] 1942. Az Erdély északi részének visszacsatolásával Szakáts Tibor tartalékos tiszti rendfokozatát a m. kir. honvédség tartalék viszonyában elismertetik. [288]

I2. István. (*Nyitra, 1886. május 9.-†1942. február 18. után.) Ok-

leveles mérnök, Bp. A Budapesti Mérnöki Kamara közhírré tette, hogy a Kamara választmánya által hozott, jogerőre emelkedett határozattal felvett uj tagok 1932. évi június hó 27-től szenterzsébeti Szakáts István mérnök, Budapest, V. Balaton utca 2.[289] A magyar királyi miniszterelnök 1940. április 27-én Szakáts Istvánt, a Fővárosi  Közmunkák Tanácsánál  alkalmazott okl. mérnököt a VIII. fizetési  osztály 3. fokozatába miniszteri főmérnökké nevezte ki,[290] majd 1942-ben és 1944-ben a Müszaki osztályon minisztériumi főmérnöki kinevezését Richter Bélával megtartotta.[291] [292]

Θ Rátz (kiskantafalvi)[293]  Rózsika (Róza, Ilona) (*Kőhalom, 1886. május 18.-†Budapest, 1942. augusztus 7. után.) Budapest, 1927. augusztus 13.

„Rátz Róza Ilona tanitónőt a IX. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodafőtisztnővé nevezték ki 1922-ben.[294]

Szakács Istvánné Rátz Róza Ilona Kőhalmon 1886. évben született, ny. pü. főtiszt neje, budapesti (Bp. V. Rothermere-u. 2. szám alatti)  lakos a budapesti m. kir. rendőrség főkapitánysága által 1937. évi július hó 8.-án 162.969. szám alatt kiállított útlevelét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti.[295]

[Pálmay József Rátz családfáján megtalálható Rátz Róza, akinek szülei Rátz Sándor (*1852.) igazgató tanító q Lendvay (alsólendvai) Róza. Rátz Róza egyeneságú leszármazottja Rátz Imrének, aki 1635. július 20-án nyerte nemességet, ükapja pedig Rátz Benjamin, aki 1806-ban dulló volt Agyagfalván.]

A 22-ik honvéd gyalog ezred parancsnoksága az orosz fronton. 1914-1917. Balról jobbra Fonyó László csendőr százados, herszényi Herszényi László honvéd alezredes, ezredparancsnok, Temesváry Endre főhadnagy, segédtiszt, Szakáts István hadnagy, segédtiszt.[296]

       

I3. Zoltán.  (*Kolozsvár, 1892. december 28.-†1945. február 10.

után.) Gazdász, jogvégzett, birtokos, vállalkozó, gazdasági felügyelő, tartalékos tüzérfőhadnagy. Az első világháborúban Szakáts Zoltán a 28. honvéd gyalogezred főhadnagya (Ő császári és apostoli királyi Felsége által aláírt főhadnagyi kinevezése 1915. július 1.-én kelt) az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismerésül legfelsőbb dicsérő elismerésben és kardadományozásban részesült.[297] „1940-1944 között az Erdélyi Párt Udvarhely vármegyei elnöke, az EMGE megyei vezetője és a magyar Országgyűlés felsőházának a tagjaként tevékenykedett. Ezekben az években szeszgyárat működtetett Székelyudvarhelyen, s ennek iratai is a családi levéltárban találhatók. 1944 szeptemberében, a kiürítési rendelet értelmében, elhagyta Észak-Erdélyt, emiatt összes ingatlan vagyonát (mintegy 100 holdnyi földterületet) a CASBI (Casa de Administrare și Supraveghere a Bunurilor Inamice. 1945. február 10.) lefoglalta, így arra kényszerült, hogy saját lakóházát vegye bérbe. Két éven keresztül harcolt eredménytelenül a helyi és járási hatalmasságokkal tulajdona visszaszerzéséért.”[298] Horthy Miklós kormányzó Szakáts Zoltán földbirtokost (*1892. Kolozsvár) 1941. október hó 1. napján Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetésben részesítette.[299] 1943. december 17-én az Országgyülés felsőházának 92. ülésén, mint Udarhely vármegye felsőházi tagja felszólalt Szakáts Zoltán.[300]

Θ Rátz (kiskantafalvi) Piroska (*Medgyes, 1897. november 18.-) Décsfalva, 1918. június 20.

[Rátz Piroska szülei: néhai Rátz (kiskantafalvi) Sándor földbirtokos és néhai Lendvay (alsólendvai) Róza.[301] Rátz Piroska testvére Szakáts Istvánné, sz. Rátz Róza, Ilona.]

     J1. Gáspár. (*Bikafalva, 1919. április 22.-)

     J2. Zoltán. (*Bikafalva, 1920. szeptember 9.-)

     J3. Klára. (*Bikafalva, 1922. december 10.-)

 

Szakács András I. családfája.

 

A Pálmay József által közölt Szakáts (szenterzsébeti) család harmadik táblája[302] a szenterzsébeti anyakönyvek alapján kiegészítve a következőképen néz ki. A kapcsolódás a főtáblához, tehát Szakács Jánoshoz, aki 1618-ban nemességet szerzett, az adatok hiányában nem volt megállapítható. Szakács András I. dédapja valószínűleg Szakács György II. (*1650. k.–†1712. után) volt. Apja lehetett D3. Szakács János I. négy fia közül bármelyik.

 

A valószinű kapcsolódás a nemességet szerző Szakács Jánoshoz az alábbi:

 

A1. Szakáts (szenterzsébeti) János.

       B3. György I. (*1605.-1612. k.- †1640. után.)

              C2. György II. (*1650. k.–†1712. után.)  Θ Szenterzsébet. Tordai N.

                     D3. János I. (*Szenterzsébet, 1683. k.-†1722. után.)

E1. György V. (*Szenterzsébet, 1703. k.-†1762. után.)

E2. Sámuel. (*Szenterzsébet, 1704. k.-†Szenterzsébet, 1763. március 31.)

E3. Dániel. (*Szenterzsébet, 1706. k.-†Szenterzsébet, 1773. április 9.)

E4. Mózes (Mojses) I. (*Szenterzsébet, 1708. k.)

 

A1. Szakács András I. (*Szenterzsébet, 1736. k.-†Szenterzsébet, 1801.) q N. N. (*Szenterzsébet, 1740.-†Szenterzsébet, 1816. május 27. Meghalt öregségbe. 76 éves volt.) Θ Szenterzsébet, 1758.

       B1. András II. (*Szenterzsébet, 1757.-1759.-†Szenterzsébet, 1839. január 9. 82 éves volt.) Θ Saki Panna.

             Segesvár, 1791. június 28.

C1. Zsigmond. (*Szenterzsébet, 1792. április 26.-†Szenterzsébet, 1797. március 27.)

C2. Mária. (*Szenterzsébet, 1796. július 2.-†Szenterzsébet, 1797. május.)

C3. Kata, nemes. (*Szenterzsébet, 1798. május 9.-†Szenterzsébet, 1860. június 27.)

1. Θ Mózes Miklós. (*Szenterzsébet, 1790. december 5.-†Szenterzsébet, 1823. november.) Szent- erzsébet, 1819. január 12.

[Mózes Miklós szülei: Mózes Dániel (*Szenterzsébet, 1761.-†Szenterzsébet, 1826. szeptember 13.) q Szél Kata (*1760.-†Szenterzsébet, 1840. január 13. Meghalt 80 éves korában.) Szenter- zsébet, 1786. május 9. Folytatást ld.: A Mózes és a Szakács család kapcsolata. A1. Mózes Dániel. (*Szenterzsébet, 1761.-†Szenterzsébet, 1826. szeptember 13.)]

2. Θ Szakács Ferenc, özvegy földmíves (*Szenterzsébet, 1793. január 20.-†Szenterzsébet, 1858. szeptember 28. Meghalt természetes nyavalyában.) Szenterzsébet, 1836. június 6. Esketési tanúk: Kádár Péter, Szakács Gergely és Szakács György.

  C4. József. (*Szenterzsébet, 1801. március 17.-†Szenterzsébet, 1869. április 16.) q Hajdó Sára. (Pálmay-

nál Hajdó Sarolta) (*Szenterzsébet, 1801. december 14.-†Szenterzsébet, 1832. május 15. Meghalt vízkorságban.) Szenterzsébet, 1819. április 18.

[Hajdó Sára szülei: Hajdó György I. (*Szenterzsébet, 1760.-†Szenterzsébet, 1820. december 27.)  Θ Bedő (telekfalvi, Udvarhely vármegye) Mária. Szenterzsébet. 1797. június 20. Hajdó György és Bedő Mária gyermekei még: 1. Hajdó György II. (*Szenterzsébet, 1799. január 24.-†Szenterzsébet, 1805.) 2. Hajdó Boriska (*Szenterzsébet, 1806. március 9.-)]

                    D1. András I. (*Szenterzsébet, 1820. november 14.-†Szenterzsébet, 1901. január 30. Meghalt agg-

ságban, 80 éves korában.) 1. q György Julianna. (*Szenterzsébet, 1822. augusztus 7.-†Szent- erzsébet, 1882. március 2. A halál oka vízkorság.) Szenterzsébet, 1844. január 23. Esketési tanúk: Ambrus Mihály, Ambrus Mózes, Szakáts Mihály, Kádár Péter, Bálint Ferenc.

[György Julianna apja György Péter II. (*Szenterzsébet, 1801. szeptember 6.-) György Péter II. szülei: György Péter I. q Jakabbfi Julianna. Szenterzsébet, 1796. február 4. György Péter I. gyermeke még: György Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1798. november-)] 2. q Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1814. szeptember 27.-) Szenterzsébet, 1882. július 12. Esketési tanúk: Jakabffy József, György János és Hajdó Péter, Székely Józsefné.

[Tordai János (*Szenterzsébet, 1777. augusztus 8.-†Szenterzsébet, 1843. január 14.) leánya Tordai Mária. Tordai János apja pedig Tordai Sámuel. Ld.: A Szakács és a Tordai család kapcsolata.]

A Szenterzsébeten őrzött családi könyv szerint Szakács András I. és gyermekei is Szenter- zsébeten éltek.

                            E1. Péter. (*Szenterzsébet, 1845. május 27.-†Szenterzsébet, 1931. január 14.) földbirtokos, bí-

ró, császári és királyi katona. Konfirmált 1858.

1. q Kálnoky Mária. (*Szenterzsébet, 1852. február 9.-†Szenterzsébet, 1880. március 18. A halál oka tüdővész. Temette Adorján László) (Konfirmált 1865.) Szenterzsébet, 1871. január 24. Esketési tanúk: Bálint Péter, György János, Tordai Sámuel. Folytatás a Kálnoky családfa.

2. q Bokor Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1861. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1940. május 25.) Szenterzsébet, 1880. január 31. Folytatás Bokor Zsuzsa szülei és testvérei.

F1. János I. (*Szenterzsébet, 1872. október 1.-†Szenterzsébet, 1873. június 23.) Kálnoky

      Máriától.

F2. Mózes. (*Szenterzsébet, 1875. május 4.-†Szenterzsébet, 1954. január 20.) Kálnoky Má-

riától. q Hajdó Julianna (*Szenterzsébet, 1878. január 13.-†Szenterzsébet, 1946. július 22.) Szenterzsébet, 1898. március 8.

[Hajdó Julianna szülei: Hajdó József (*Szenterzsébet, 1844. április 16.-†Szent- erzsébet, 1898. szeptember 12.) q Tordai Klára (*Szenterzsébet, 1843. június 11.-†Szenterzsébet, 1907. október 10.) Szenterzsébet, 1869. július 13.]

        G1. Julianna. (*Szenterzsébet, 1898. december 9.-†Szenterzsébet, 1994. március 28.)

Keresztszülők: ifj. Tordai János és Bertalan Anna. Bába Bakóné. Lelkész Kertész Mózes. Konfirmált 1913. április 20. q Kádár József II.  (*Szenterzsébet, 1893. január 29.-†Szenterzsébet, 1980. január 9.) Szenterzsébet, 1919. március 11.

[Kádár József II. szülei: Kádár József I. és Egyed Mária. Ld.: Mózes György I. leszármazottai.]

G2. Lilla. (*Szenterzsébet, 1900. február 18.-†Szenterzsébet, 1988. március 11. ) Kon-

firmált 1914. május 3. q Szabó Sámuel II. (*Szenterzsébet, 1896. szeptember 16.-†Szenterzsébet, 1974. április 15.) Szenterzsébet, 1923. február 27.

[Szabó Sámuel II. szülei: Szabó Sámuel I. (*Szenterzsébet, 1867. június 30.-†Szenterzsébet, 1934. december 30.) q Bertalan Borbára (*Szenterzsébet, 1870. június 19.-†Szenterzsébet, 1948. december 25.) Szenterzsébet, 1896. augusztus 18.]

        H1. Szabó Irén.  (*Szenterzsébet, 1923. november 28.-) q Kis Dénes I. 1948.

              szeptember 12. 1951-ben Segesvárra költözött.

              I1. Kis Dénes II. (*Szenterzsébet, 1949. szeptember 19.-)

        H2. Szabó Klára.  (*Szenterzsébet, 1927. december 20.-) Marosvásárhelyre köl-

              tözött.

        H3. Szabó Béni.  (*Szenterzsébet, 1930. augusztus 5.-†Szenterzsébet, 1935. ápri-

               lis 8.

G3. Rozália. (*Szenterzsébet, 1901. július 4.-†Szenterzsébet, 1947. január 14.) Kon-

       firmált 1916. május 14.

G4. József. (*Szenterzsébet, 1902. július 27.-†Szenterzsébet, 1903. június 17.)

G5. Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1905. március 6.-)

G6. Ida. (*Szenterzsébet, 1906. június 18.-†Szenterzsébet, 1906. július 16.)

G7. Klára. (*Szenterzsébet, 1908. április 2.-†Szenterzsébet, 1989. március 27.)  q Fo-

dor István. (*Szenterzsébet, 1905. május 13.-†Szenterzsébet,1990. december 7.) Szenterzsébet, 1932. május 17.

        H1. Fodor Klára. (*Szenterzsébet, 1933. április 25.-) q Burszán János II. (*Szent-

erzsébet, 1929. február 21.-†Szenterzsébet, 1995. augusztus 21.) Szent- erzsébet, 1955. február 12.

[Burszán János II. szülei Burszán János I. (*1879. december 21.-†1959. augusztus 26.) q Szakács Mária (*Szenterzsébet, 1889. szeptember 15.-†Szenterzsébet, 1972. szeptember 7.) 1920. k.]

I1. Burszán János III. (*Szenterzsébet, 1956. október 18.-)

I2. Burszán Attila. (*Szenterzsébet, 1959. október 9.-)

I3. Burszán István. (*Szenterzsébet, 1973. augusztus 4.-)

       H2. Fodor Kálmán I. (*Szenterzsébet, 1936. május 16.-) q Csifó Iszlai Klára

(*Szenterzsébet, 1939. július 11.-) Szenterzsébet, 1962. február 24.

[Csifó Iszlai Klára szülei: Csifó Iszlai János (*1911. november 2.-†1972. március 27.)  q Varró Vilma. (*1912. január 20.) 1936. május 9.]

I1. Fodor Kálmán II. (*Szenterzsébet, 1963. június 5.-)

I2. Fodor Olga, Mária. (*Szenterzsébet, 1968. szeptember 29.-)

I3. Fodor Gyöngyvér. (*Szenterzsébet, 1973. március 12.-)

       H3. Fodor Irma. (*Szenterzsébet, 1938. január 6.-) Alsóboldogfalvára ment férj-

              hez.

G8. Vilma. (*Szenterzsébet, 1910. március 2.-†Szenterzsébet, 1996. március 5.) Kon-

firmált 1924. április 27. q Szakács János II. (*Szenterzsébet, 1905. július 6.-†Szenterzsébet, 1979. március 7.) Szenterzsébet, 1934. április 3.

[Szakács János II. szülei: Szakács János (Györgyé) (*Szenterzsébet, 1872. szeptember 2.-†Szenterzsébet, 1951. július 1.) q Tordai Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1875. október 7.-†Szenterzsébet, 1964. március 26.) Szenterzsébet, 1898. május 10.]

        H1. Paula (Póli). (*Szenterzsébet, 1935. február 15.-) q Jakabbfy Pál I. (*Szenterzsébet,

               1929. július 1.-) 1956. április 7.

               I1. Jakabbfy Pál II. (*Szenterzsébet, 1956. október 27.-) q 1984. március 24.

                     Elköltözött Keresdre.

               I2. Jakabbfy Mária. (*Szenterzsébet, 1959. november 29.-) q 1981. augusztus 15.

                    Elköltözött Keresdre.

H2. Ágoston I. (*Szenterzsébet, 1936. augusztus 7.-) q Szabó Rákhel (*Szenterzsébet,

1941. november 28.-) Szenterzsébet, 1961. március 25.

[Szabó Rákhel szülei: Szabó Dénes. (*Szenterzsébet, 1914. július 28.-†1993. június 20.) q Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1921. január 6.-†2003. február 1.) Szenterzsébet, 1939. március 4. 2 leányuk született. A másik leányuk Szabó Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1946. március 17.-) q Szakács Mihály, Szenterzsébet, 1965. június 19.]

       I1. Árpád. (*Szenterzsébet, 1963. február 1.-)

       I2. Mária. (*Szenterzsébet, 1966. szeptember 21.-)

       I3. Ágoston II. (*Szenterzsébet, 1970. július 11.-)

H3. Áron. (*Szenterzsébet, 1938. február 9.-) Konfirmált 1952. május 22.

H4. Attila. (*Szenterzsébet, 1938. február 9.-) Konfirmált 1952. május 22. Ifjú

      korában meghalt.

H5. János III. (*Szenterzsébet, 1939. október 28.-) Marosvásárhelyre költözött.

G9. István I. (*Szenterzsébet, 1912. április 15.-†Szenterzsébet, 1993. augusztus 28.) q

Jakabfy Rozália. (*Szenterzsébet, 1920. február 9.-†Szenterzsébet, 2008. október 17.) 1942. június 13.

[Jakabfy Rozália szülei: Jakabbfy János (*Szenterzsébet, 1876. október 29.-†Szenterzsébet, 1949. november 14.) q Deák Anna (*1884. január 10.-1977. március 22.). Szenterzsébet, 1903. 10 gyermekük született 1904 és 1929 között.]

H1. István II. (*Szenterzsébet, 1943. február 1.-) Segesvár.

H2. Irén. (*Szenterzsébet, 1943. február 1.-)

H3. Julianna. (*1945. május 24.-) q Szigyártó Károly (*1940. szeptember 15.-)

       1963. május 25.

G10. Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1914. április 27.-†Szenterzsébet, 1997. június 6.) q

         Bertalan István I. (-†Szenterzsébet, 1977. január 20.) 1938. december 5.

         H1. Bertalan István II. (*Szenterzsébet, 1939. augusztus 3.-) q Hajdó Emma

(*Szenterzsébet, 1941. március 23.-†Szenterzsébet, 2002. szeptember 1.) Szenterzsébet 1963. március 23.

[Hajdó Emma szülei: Hajdó János (*Szenterzsébet, 1907. november 5.-†Szenterzsébet, 1964. január 19.) q Szakács Berta. (*Szenterzsébet, 1910. január 16.-†Szenterzsébet, 1978. szeptember 27.) Szenterzsébet, 1931. március 3.]

I1. Bertalan István III. (*Szenterzsébet, 1964. március 11.-)

I2. Bertalan Levente (*Szenterzsébet, 1965. április 4.-)

         H2. Bertalan Mózes. (*Szenterzsébet, 1941. május 31.-)

         H3. Bertalan Irén. (*Szenterzsébet, 1947. szeptember 17.-)

G11. József. (*Szenterzsébet, 1917. július 26.-)

G12. András I. (*Szenterzsébet, 1918. október 21.-†Szenterzsébet, 2002. március 6.)

1.q Szabó Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1922. január 11.-) Szenterzsébet, 1945. június 9. Elváltak.  2. q Tordai Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1911. augusztus 19.-) Szenterzsébet, 1964. február 22. Gyermekei Szabó Erzsébettől születtek.

          H1.  Mózes. (*Szenterzsébet, 1946. április 7.-)

          H2. András II. (*Szenterzsébet, 1948. január 2.-) q Albert Erzsébet. (*Balavásár, 1948.

                 január 2.-)

                 I1. András III. (*Szenterzsébet, 1973. augusztus 13.-)

                 I2. Edit. (*Szenterzsébet, 1978. május 2.-)

G13. Irén. (*Szenterzsébet, 1921. júliu 15.-†Szenterzsébet, 1921. augusztus 26.)

F3. Mária I. (*Szenterzsébet, 1877. július 18.-†Szenterzsébet, 1882. október 1. A halál oka himlő,

       temette Benkő Ferenc.) Kálnoky Máriától.

F4. János II. (*Szenterzsébet, 1879. szeptember 6.-†Szenterzsébet, 1880. június 20.)

       Kálnoky Máriától.

F5. János III. (*Szenterzsébet, 1883. július 1.-†Szenterzsébet, 1930. november 28.) Bokor

Zsuzsától. Keresztszülők Székely János (*Szenterzsébet, 1845. december 6.-†Szent- erzsébet, 1922. szeptember 8.) és első felesége Karácson Katalin (*Szenterzsébet, 1856. június 26.-†Szenterzsébet, 1886. augusztus 2.) földművesek. Bába Bakóné. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Konfirmált 1898. q Incze Rozália (*Szenterzsébet, 1892. január 31.-†1970. július 24.) Szenterzsébet, 1911. december 12.

Szakács János III. és Incze Rozália sírja a Szenterzsébeti temetőben.[303]

        G1. Irma. (*Szenterzsébet, 1912. augusztus 8.-) q 1933. május 2. Fehéregyházába költö-

             zött.

        G2. Ilona. (*Szenterzsébet, 1914. február 22.-†Szenterzsébet, 1983.) q Szabó Kálmán

(*1914. december 14.-†1990. március 14.) Szenterzsébet, 1952. március 22. Nádasba költözött.

[Szabó Kálmán szülei: Szabó Mózes (*Szenterzsébet, 1874. október 3.-†Szenterzsébet, 1943. november 9.) q Gulácsi Vilma (-†1969. november 2.) Szenterzsébet 1899. február. 9 gyermekük született.]

Szakács Ilona sírja a a Szenterzsébeti temetőben.[304]

        G3. János I. (*Szenterzsébet, 1917. június 30.-†Szenterzsébet, 1918. október 23.)

        G4. Szakács János II. (*Szenterzsébet, 1920. június 10.-†Szenterzsébet, 1964. január

27.) q Szabó Anna (*Szenterzsébet, 1922. december 18.-†Szenterzsébet, 1990. január 11.) Szenterzsébet, 1945. december 6.

[Szabó Anna szülei: Szabó János (*Szenterzsébet, 1899. február 27.-†Szenterzs- ébet, 1955. július 16.) q Veress Stilla (*Szenterzsébet, 1899. április 10.-†Szent- erzsébet, 1978. július 14.)  Szenterzsébet, 1927. május 29.]

H1. Szakács János III. (*Szenterzsébet, 1947. március 1.-†Szenterzsébet, 1997.

       május 14.) q Szenterzsébet, 1974.

H2. Szakács József. (*Szenterzsébet, 1950. február 24.-) q 1974.

F6. Domokos. (*Szenterzsébet, 1885. május 20.-) Bokor Zsuzsától.

F7. Mária II. (*Szenterzsébet, 1889. április 4. -†Szenterzsébet, 1972. szeptember 7.) q Bur-

      szán János (*1879. december 21.-†1959. augusztus 26.) Bokor Zsuzsától.

Szakács Mária és Burszán János sírja a a Szenterzsébeti temetőben.[305]

F8. Pál I. (*Szenterzsébet, 1895. január 25.-†Szenterzsébet, 1896. január 6. A halál oka agy-

      gyulladás.) Bokor Zsuzsától.

F9. Vilma. (*Szenterzsébet, 1896. október 6.-†Szenterzsébet, 1980. október 17.) Bokor

Zsuzsától. Konfirmált 1908. május 28. q Tordai Árpád (*Szenterzsébet, 1887. március 1.-†Szenterzsébet, 1981. szeptember 22.) Szenterzsébet, 1919. március 4.

Tordai Árpád és Szakács Vilma sírja a Szenterzsébeti temetőben.[306]

G1. Tordai Árpád. (*Szenterzsébet, 1919. november 27.-)

G2. Tordai József. (*Szenterzsébet, 1921. április 12.-)

G3. Tordai Dezső. (*Szenterzsébet, 1923. május 19.-) q Szabó Julianna (*Szenter-

        zsébet, 1925. július 6.-) Szenterzsébet, 1949. július 12.

G4. Tordai Pál. (*Szenterzsébet, 1925. március 20.-)

G5. Tordai Julianna. (*Szenterzsébet, 1932. július 1.-)

F10. Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1899. december 29.-) Bokor Zsuzsától. Konfirmált 1914. május

         4. q Szenterzsébet, 1919. március 18.

F11. Pál II. (*Szenterzsébet, 1905. január 1.-†Szenterzsébet, 1961. március 18.) (Bokor Zsuzsától)

q Szabó Mária (Magda.) (*1907. november 12.-†1989. december 16.) 1930. május 27.

G1. Szakács  Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1931. február 7.-†Szenterzsébet, 1976. augusztus

27.) q Tordai Dezső II. (*Szenterzsébet, 1926. november 21.-†Szenter- zsébet, 1987. október 26.) Szenterzsébet, 1952. május 10.

[Tordai Dezső II. szülei Tordai Dezső I. (*Szenterzsébet, 1899. szeptember 23.-†Szenterzsébet, 1969. április 11.) q Jakab Róza (*Szenterzsébet, 1901. február 8.-†Szenterzsébet, 1990. június 17.) Szenterzsébet, 1921. november 22. 6 gyermekük született.]

H1. Tordai Erzsébet I. (*Szenterzsébet, 1953. április 13.-†Szenterzsébet, 1956.

       január 5.)

H2. Tordai Erzsébet II. (*Szenterzsébet, 1956. november 9.-) q 1978.

H3. Tordai Emőke. (*Szenterzsébet, 1960. augusztus 2.-) q 1986.

G2. Szakács Mariska. (*Szenterzsébet, 1932. december 21.) q Ambrus Dénes.

(*Szenterzsébet, 1927. augusztus 2.-†Szenterzsébet, 2010. május 18.) Szenterzsébet, 1955. január 29.

         H1. Ambrus Ida.  (*Szenterzsébet, 1956. május 30.-) q 1978. április 29. Kakasd-

               ra költözött.

        H2. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1959. április 4.) q 1984. augusztus 4. Sepsiszent-

              györbe költözött.

G3. Szakács Pál III. (*Szenterzsébet, 1934. december 24.†Szenterzsébet)

G4. Szakács Irén. (*1941. augusztus 22.-†1990. május 30.)

E2. András II. (*Szenterzsébet, 1846. október 13.-†Szenterzsébet, 1854. december 14.)

E3. József. (*Szenterzsébet, 1849. január 12.-†Szenterzsébet, 1889. június 16.) [Konfirmált 1863]

q Szakács Julianna (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 28.-)  Szenterzsébet, 1876. február 29. Esketési tanúk: György János és Árapataki Anna, továbbá a templomi gyülekezet.

F1. Miklós. (*Szenterzsébet, 1881. április 11.-†1881. április 19. Temette Benkő Ferenc

      lelkész.)

F2. Juliánna. (*Szenterzsébet, 1883. március. 20.-) Konfirmált 1895. június 12.

F3. Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1885. október 27.-†Szenterzsébet, 1885. november 20.)

F4. Mária. (*Szenterzsébet, 1890. augusztus 1.-†Szenterzsébet, 1890. augusztus 14.)

E4. Julianna. (*Szenterzsébet, 1851. április 17.-) Keresztszülők: Kádár Ferenc és Ambrus

Rebeka. Bába Nyitoné. Konfirmált 1864. Konfirmált 1864. q Tordai Mózes I. földész, földmíves (*Szenterzsébet, 1846. augusztus 8.-†Szenterzsébet, 1932.) Keresztszülők: Szakács János és Keresztes Zsuzsa. Bába Csuminé. Konfirmált 1858. Szenterzsébet, 1870. február 1. Esketési tanúk: Szakács Ferenc és Lőrinczi Mózes. Eskető pap Nagy Mózes.

[Tordai Mózes, szülei ifj. Tordai Péter és Lőrinczi Julianna. Folytatás: Tordai Mózes I. és Kádár Borbála felmenői.]

       F1. Tordai Mária I. (*Szenterzsébet, 1871. március 30.-†Szenterzsébet, 1871.május 17. A halál

oka skarlát.) Keresztszülők ifj. Szakács Gergely és felesége Felszegi Róza. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Bába Donát Julis.

F2. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1875. október 7.-) Keresztszülők Bálint János és

Szakács Mária földészek. Keresztelő lelkész Borbát Márton bodosi[307] református pap. Bába Ferenc Mária.

F3. Tordai Áron földész. (*Szenterzsébet, 1878. május 7.-†Szenterzsébet, 1915. július 9.

Az I. világháborúban elesett.[308]) Keresztszülők Szabó Lajos és Borosnyai Éva földészek. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Bába Hanziné. Konfirmált 1893. q Szakács Mária (*Szenterzsébet, 1882. augusztus 9.-†Szenterzsébet, 1962. április 21. után.) Szenterzsébet, 1905. november 7. Esketési tanúk ifj. Tordai János és ifj. Gál Mózes. Eskető lelkész Kertész Mózes. Szakács Mária 2-ik férje Egyed Ferenc (*Szenterzsébet, 1895. január 11.-) Szenterzsébet, 1919. március 25.

[Egyed Ferenc szülei: Egyed Péter (*Szenterzsébet, 1861. december 31.-†Szent- erzsébet, 1915. április 8. ) q Sipos Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1869. március 1.-†Szenterzsébet, 1945. október 26.) Szenterzsébet, 1886. február 2.]

Szakács Máriának Tordai Árontól 3, Egyed Ferenctől 2 gyermeke született.

G1. Tordai Gizella. (*Szenterzsébet, 1907. március 30.-†Szenterzsébet, 2000. de-

cember 21.) Keresztszülők Szabó Domokos földész és Szakács Zsuzsa. Keresztelő lelkész Kertész Mózes. Bába Bakóné. Q Mózes Domokos I. Szenterzsébet, 1930. március 10.[309]

H1. Mózes Domokos II. (*Szenterzsébet, 1930. december 18.-†Szenter-

       zsébet, 1935. december 16.)

H2. Mózes Gizella. (*Szenterzsébet, 1936. augusztus 15.-†Szenterzsébet,

2013. március 27.) 1. Q Karácsony Kálmán. Szenterzsébet. 2. Q Simo. 3. Q Mészáros Mihály.

H3. Mózes Domokos III. (*Szenterzsébet, 1939. február 11.-) Q Kásler

        (Szepi) Vilma. Szenterzsébet, 1962. március 31.

G2. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1910. április 6.-†Szenterzsébet, 1917. május 16.)

G3. Tordai József I. (*Szenterzsébet, 1914. május 2.-†Szenterzsébet, 1918. január

       2.)

G4. Egyed József II. (*Szenterzsébet, 1920. március 16.-†1995. szeptember 29.) q

        Veress Julianna (*1925. február 28.-) 1946. január 26.

        H1. Egyed József III. (*Szenterzsébet, 1948. február 27.-) Q Tordai Vilma.

               Szenterzsébet, 1972. december 16.

        H2. Egyed Áron. (*Szenterzsébet, 1949. december 18.-)

        H3. Egyed Ernő. (*Szenterzsébet, 1951. december 18.-†Szenterzsébet, 1994.

február 4.) Q Mátéfi Vilma. (*Szenterzsébet,1959. május 3.-) Szenterzsébet, 1980. január 6.

G5. Egyed Ferenc I. (*Szenterzsébet, 1922. november 19.-†Szenterzsébet, 2008.

február 26.) q Veress Ida (*1925. február 20.-†1989. június 8.) Szenterzsébet, 1945. április 14.

H1. Egyed Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1946. február 28.-) q Faluvégi Margit

       (*Solymos, 1953. szeptember 1.-) Szenterzsébet, 1972. augusztus 12.

I1. Egyed Ferenc III. (*1973. február 21.-)

I2. Egyed Sándor. (*1975. március 9.-)

I3. Egyed Margit. (*1982. február 6.)

H2. Egyed Ida. (*Szenterzsébet, 1950. július 25.-) Q Székely Árpád II.

H3. Egyed Vilma. (*Szenterzsébet, 1952. április 2.-) Q Furi Mózes.

       (*Szenterzsébet, 1953. december 18.) Sepsiszentgyörgy.

F4. Tordai Mária II. (*Szenterzsébet, 1882. augusztus 20.-†Szenterzsébet, 1883. július

29. A halál oka forró láz. Temette Benkő Ferenc lelkész.) Keresztszülők: Takács György és neje Kovács Mária napszámosok. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Bába Bunyiné.

F5. Tordai Ágoston. (*Szenterzsébet, 1884. szeptember 7.- ). Keresztszülők: Sebestyén

János (*1845.-†1927. május 11.) és Székely Zsuzsa (*1845. szeptember 25.-†1902. október 21.) Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Bába Tiztos Sándorné.

F6. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1887. február 4.-†Szenterzsébet, 1917. január 10.) Ke-

resztszülők: Egyed Péter és neje Sipos Zsuzsanna. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Bába Bakóné. Konfirmált 1900.

F7. Tordai Mózes II. (*Szenterzsébet, 1890. április 13.-†Szenterzsébet, 1890. április 17.

Születési gyengeség, testi félszegség.) Dénes ikertestvére. Keresztszülők: Szakács György és Kovács Mária napszámosok. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Bába Bakóné.

F8.  Tordai Dénes. (*Szenterzsébet, 1890. április 13.-†Szenterzsébet, 1890. május 3. Szü-

letési gyengeség, testi félszegség.) Keresztszülők: Egyed Péter és neje Sipos Zsuzsanna. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Bába Bakóné.

E5. Mózes I. (*Szenterzsébet, 1853. január 31.-†Szenterzsébet, 1937. november 12.) földmí-

ves. Konfirmált 1866.

1. q Szávuj Mária (*1859. február 5.-†Szenterzsébet, 1889. június 28. Meghalt méhgennyesedésben.) [Folytatás Szávuj Mária szülei.] Konfirmált 1872. q Szenterzsébet, 1876. július 11.

2. q Lukácsi Judit, Szenterzsébet, 1891. április 8. Elvált. 3. q Barabás Rozália (*Szenterzsébet, 1870. október 13.-) Szenterzsébet, 1894. április 25. Esketési tanúk: Szakács András földmíves és György Juliánna. Barabás Róza keresztszülei: Lőrinczi György és Szabó Klára.

[Barabás Róza, szülei Barabás Ferenc földész (*Szenterzsébet, 1831. február 25.-†Szenterzsébet, 1907. március 13.) q Gál Borbára (*Szenterzsébet, 1830. szeptember 17.-†Szenterzsébet, 1881. szeptember 16.) Szenterzsébet, 1850. január 22.]

F1. Szakács Mózes II. (*Szenterzsébet, 1875. augusztus 31-) Szakács Mózes I. és Szávuj

      Máris földészek fia Szakács Mózes II.

E6. Mária. (*Szenterzsébet, 1856. január 20.-†Szenterzsébet, 1918. december 31.) Keresztszü-

       lők: Karátson János és Mátéfy Rebeka.  Konfirmált 1874.

E7. András III. (*Szenterzsébet, 1858. május 20.-)

E8. Ferenc. (*Szenterzsébet, 1859. október 25.-)

E9. Miklós. (*Szenterzsébet, 1862. december 6.-) Miklós és Zsuzsanna, ikrek.

E10. Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1862. december 6.-†Szenterzsébet, 1865. március 1.) Miklós

        és Zsuzsanna, ikrek.

D2. Mária (Máris). (*Szenterzsébet, 1826. július 12.-)

C5. Anna I. (*Szenterzsébet, 1803. március 10.-†Szenterzsébet, 1805.)

C6. János I. (*Szenterzsébet, 1805. július 6.-†1806.)

C7. János II. (*Szenterzsébet, 1807. március 14.-) (János és Anna ikrek.) q Széki Zsuzsánna, Szenter-

zsébet, 1831. november 15. Erzsébeti őslakosok. Esketési tanúk: Kádár Péter és Kádár György.

D1. Mózes. (*Szenterzsébet, 1835. január 12.-†csecsemő korában)

D2. Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1836. október 10.-) Keresztszülők: Illyés Illyés és felesége Gál

Ágnes, bába Barabásné. q Pap (folyfalvi) János földész (*1835. január 11.-†1881.) Szent- erzsébet 1860. május 9. Esketési tanúk: Ambrus Gergely, Tordai János, Fülöp Mihály, Kádár Ferenc. Eskető lelkész Némethi Mihály N. Solymosi református pap. 7 gyermekük született.

E1. Pap Sándor. (*Szenterzsébet, 1861. március 3.-) Keresztszülők: Kádár Mihály és Ilyés Er-

      zsébet. Bába Nyítóné. Keresztelő lelkész Ilyés Ilyés.

E2. Pap István I. (*Szenterzsébet, 1863. január 1.-†Szenterzsébet, 1894. szeptember 20.) Kereszt-

szülők: Bertalan Péter és Szakács Eszter. Bába Lóla Mária. Keresztelő lelkész Némethi Mihál. Konfirmált 1878. q Szakács Julianna (*Szenterzsébet, 1867. december 19.-) Szenterzsébet, 1887. február 15. Tanúk: Szakács Péter, Lőrinczi Mózes.

[Szakács Julianna szülei: ifj. Szakács Mózes és Ambrus Éva.]

F1. Pap István I.

E3. Pap Mózes I. (*Szenterzsébet, 1864. december 10.-†Szenterzsébet, 1936. június 29.)

Keresztszülők: Balog Mihály és Száfta Judit. Bába Menyhártné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Konfirmált 1880. q Kádár Mária (*Szenterzsébet, 1871. április 13.-) 1891. április 28. Keresztszülők Szakács Pál és Bokor Márta. Bába Donát Julis. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Kádár Mária családfja ld. Kádár János I. leszármazottai.

        F1. Pap Mózes II. (*Szenterzsébet, 1892. január 9.-) Konfirmált 1906. május 24. q Szabó

Karolina (*Szenterzsébet, 1890. szeptember 14.-) Szenterzsébet, 1919. május 11. Szigyártó János *1886. q Szabó Karolina (*Szenterzsébet, 1890. szeptember 14.-) Szenterzsébet, 1911. július 11. 2-ik férj Pap Mózes II. Szabó Karolina gyermekei:

G1. Szigyártó Vilma. (*Szenterzsébet, 1912. március 16.-†Szenterzsébet, 1916. november

       28.)

G2. Szigyártó Mária. (*Szenterzsébet, 1914. május 9.-)

G3. Pap Lilla. (*Szenterzsébet, 1920. március 16.-)

G4. Pap András. (*Szenterzsébet, 1926. október 17.-)

G5. Pap Róza. (*Szenterzsébet, 1929. szeptember 24.-)

       F2. Pap Mária. (*Szenterzsébet, 1893. december 18.-) Konfirmált 1906. május 24. q 1921.

             október 18.

       F3. Pap András. (*Szenterzsébet, 1897. január 19.-) Konfirmált 1910. május 5.

       F4. Pap János. (*Szenterzsébet, 1899. október 26.-)

       F5. Pap Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1908. május 4.-) Konfirmált 1923. május 6.

E4. Pap Zsuzsa I. (*Szenterzsébet, 1869. augusztus 21.-†1876. előtt.) Keresztszülők: Kádár

      Mózes és Karátson Róza. Bába Székel Lajosné.  Keresztelő lelkész Borbát Lajos.

E5. Pap Miklós. (*Szenterzsébet, 1872. február 6.-) Keresztszülők: Ambrus Mihály és Török

        Kata földészek. Bába Rupa Pálné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos.

E6. Pap János. (*Szenterzsébet, 1876. október 9.-) Ikertestvére Zsuzsa II. Keresztszülők: ifj.

Birtalan Péter, Szakács Eszter,[310] Ambrus Bálint, Veres Zsófia földészek. Bába Rupa Pálné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Ikertestvére Zsuzsa.

E7. Pap Zsuzsa II. (*Szenterzsébet, 1876. október 9.-) Ikertestvére János.

D3. Rozália. (*Szenterzsébet, 1839. február 25.-)

C8. Anna II. (*Szenterzsébet, 1807. március 14.-) János és Anna ikrek.

C9. György. (*Szenterzsébet, 1810. április 23.-†Szenterzsébet, 1889. március 31.) q Szakács Mária

      (*Szenterzsébet, 1813. augusztus 17.-†Szenterzsébet, 1862. május 9.) Szenterzsébet, 1834. február

      18.

 D1. Mária. (*Szenterzsébet, 1835. július 6.-†Szenterzsébet, 1883. május 25.) Konfirmált 1847. q Bálint

János (*Szenterzsébet, 1835. február 3.-†Szenterzsébet, 1896. június 2.) Szenterzsébet, 1857. február 3. Esketési tanúk Ambrus István, Kálnoky István, Ambrus Mózes.

        E1. Bálint Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1862. február 4.-†Szenterzsébet, ) Konfirmált 1876. q

Veres István II. (*Szenterzsébet, 1856. augusztus 18.-†Szenterzsébet, 1925. december 19.) Szenterzsébet, 1884. február 5. Esketési tanúk: Szakács Péter, Bálint Péter, Bálint Mihályné. Eskető lelkész Benkő Ferenc.

[Veres István II. szülei: Veres István I. (*Szenterzsébet, 1826. szeptember 7.-†Szenterzsébet, 1900. november 18.) q György Zsuzsanna (*Szent- erzsébet, 1828. március 5.-†Szenterzsébet, 1900. november 18.) Szenterzsébet, 1853. május 3.]

        E2. Bálint Mária. (*Szenterzsébet, 1858. május 5.-†Szenterzsébet, 1859. augusztus 22.)

        E3. Bálint Mózes. (*Szenterzsébet, 1864. október 28.-†Szenterzsébet, 1866. január 11.)

        E4. Bálint János. (*Szenterzsébet, 1868. február 14.-) Konfirmált 1884.

        E5. Bálint Mihály. (*Szenterzsébet, 1873. június 15.-)

 D2. Mihály I. (*Szenterzsébet, 1837. szeptember 20.-†Szenterzsébet, 1908. december 2. Meghalt

aggságban) Keresztszülők: Török Péter és Nagy Klára. Bába: Barabásné. q Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1839. december 17.-†Szenterzsébet, 1922. február 3.) (Konfirmált 1854.) Szenterzsébet, 1858. április 12.

[Szabó Mária, szülei: ifj. Szabó József (*Szenterzsébet, 1821.-) és Gál Anna (*Szenterzsébet, 1821. augusztus-) Θ Szenterzsébet, 1841. január 12. Gál Anna apja Gál Mózes II. (*Szent- erzsébet, 1796. október 11.-), anyja Székely Mária. 1820. május 30-án Gál Mózes II. és Székely Mária házasságot kötöttek. Tanúk: Tordai János, Szakács Mózes. Gál Mózes II. és Székely Mária két gyermeke még: 1. Gaál Moses (Gál Mózes III.) (*Szenterzsébet, 1827. március 26.-) Keresztszülő: Kállai István. 2. Gáál Máris (Gál Mária), (*Szenterzsébet, 1828. augusztus 17.-) Keresztszülők: Kádár István és Gálfi Julianna. Bába Jeremiás Jánosné, Nagy Veronika. Gál Mózes II. apja Gál Mózes I.]

E1. Mária I. (*Szenterzsébet, 1859. január 31.-†Szenterzsébet, 1859. május 5.)

E2. Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1860. március 18.-) q Tordai János (*1857.-) Szenterzsébet,

1881. június 7. Esketési tanúk: Tordai Pál, Tordai Mózesné, Szakács Mária, továbbá a templomi gyülekezet.

F1. Tordai Bálint. (*Szenterzsébet, 1882. június 30.-†Szenterzsébet, 1951. július 5.) q Tor-

dai Gizella (*Szenterzsébet, 1888. december 1.-†Szenterzsébet, 1952. június 10.) Szenterzsébet, 1906. május 22. Családtag özvegy Tordai Jánosné, Szakács Zsuzsa. (†1943. december 3.)

G1. Tordai Kálmán I. (*Szenterzsébet, 1907. június 23.-†Szenterzsébet, 1975. decem-

ber 26.) q Czifra Mária. (*Szenterzsébet, 1911. október 6.-) Szenterzsébet, 1934. március 20.

H1. Tordai Kálmán II. (*Szenterzsébet, 1934. november 19.-†Szenterzsébet,

1985. december 26.) q Hajdó Karolina. (*Szenterzsébet, 1938. augusztus 28.-) Szenterzsébet, 1960. június 11.

I1. Tordai Kálmán III. (*Szenterzsébet, 1961. április 3.-) Segesvárra költözött.

G2. Tordai Domokos. (*Szenterzsébet, 1909. augusztus 23.-) Konfirmált 1924. április

        27. q 1949. szeptember 3.

G3. Tordai Vilma. (*Szenterzsébet, 1911. október 4.-†Szenterzsébet, 1994. március 8.)

2. q Egyed Kálmán II. özvegy (*Szenterzsébet, 1901. március 6.-†Szent- erzsébet, 1988. március 12.) Szenterzsébet, 1961. január 24. Egyed Kálmán II. 1. q Bertalan Mária (*Szenterzsébet, 1905. augusztus 1.-†Szenterzsébet, 1956. augusztus 19.) Szenterzsébet, 1925. március 24. 1926 és 1931 között 4 gyermekük született.

G4. Tordai Bálint (*Szenterzsébet, 1913. március 25.-)

F2. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1884. április 19.-)

F3. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1888. október 13.-†Szenterzsébet, 1962.) Keresztszülők

Székely Mihály (*Szenterzsébet, 1847. szeptember 25.-†Szenterzsébet, 1919. szeptember 22.) és felesége Pap Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1857. október 15.-) Bába Bakóné. Keresztelő pap Benkő Ferenc. Konfirmált 1902. q Szakács József II. (*Szenterzsébet, 1884. julius 16.-†1954.) Szenterzsébet, 1910. január 25.

[Szakács József II. szülei Szakács József I. (*Szenterzsébet, 1851. március 3.-†Szenterzsébet, 1888. november 17.) és Buzogány Julianna. 1881. május 26-án ifj. Szakács József (*Szenterzsébet, 1851. március 3.-) 31 éves földmives, özvegy és Buzogány Julianna (*Szenterzsébet, 1857. március 31.-†Szenterzsébet, 1910. március 3.) 23 éves özvegy, K. Solymos lakos házasságot kötöttek. Tanúk: Szakács József és Mátéfy Rákhel, Hajdó József. Lelkész: Benkő Ferenc. 4 gyermekük született: 1. Szakács Etelka (*Szenterzsébet, 1882. július 30.-†Szenterzsébet, 1901. január 21.) Konfirmált 1895. q Gál Mózes (*Szenterzsébet, 1877. október 21.-†Szenterzsébet, 1907. augusztus 29.) 1.) 2. Szakács József II. (*Szenterzsébet, 1884. július 16.-†1954.) Konfirmált 1900. 3. Szakács Amália (*Szenterzsébet, 1886. október 29.-†Szenterzsébet, 1886. december 15.) 4. Szakács Dénes (*Szenterzsébet, 1888. augusztus 23.-†Szenterzsébet, 1890. augusztus 24.) Szakács József I. szülei: Szakács János II. (*Szenterzsébet, 1818. november 5.-†Szent- erzsébet, 1884. április 9.) q Ambrus Sára (*Szenterzsébet, 1821. január 14.-†Szenterzsébet, 1879. április 12.) Szenterzsébet, 1841. január 25. 3 gyermekük született: 1. Szakács Judit (*Szenterzsébet, 1845. május 21.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1859. Lakik Zsákondon. 2. Szakács József I. (*Szenterzsébet, 1851. március 3.-†Szenterzsébet, 1888. november 17.) Konfirmált 1865. q Buzogány Julianna, 1881. május 26. 3. Szakács János III. (*Szenterzsébet, 1853. június 15.-†Szenterzsébet, 1889. június 13.) Konfirmált 1867. 1. q Székely Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1852. október 7.-†Szenterzsébet, 1888. február) Szenterzsébet, 1878. vagy 1868. január 1. 2. q Kádár Kata (*Szenterzsébet, 1864. augusztus 5.-) Szenterzsébet, 1888. április 10. Szakács János III. és Székely Zsuzsa házasságából 4 gyermek született: 1. Szakács János (*Szenterzsébet, 1874. szeptember 10.-) 1887-ben elköltözött. 2. Szakács Rozália (*Szenterzsébet, 1879. július 10.-) 3. Szakács Mózes (*Szenterzsébet, 1881. december 11.-†Szenterzsébet, 1882. augusztus 11.) 4. Szakács Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1884. január 1.-)]

Szakács József II. és Tordai Zsuzsanna sírja a Szenterzsébeti temetőben.[311]

Szakács József II. Tordai Zsuzsanna házasságából 8 gyermek született.

G1. Szakács József III. (*Szenterzsébet, 1910. augusztus 9.-)

G2. Szakács Etelka. (*Szenterzsébet, 1911. november 22.-†Szenterzsébet, 1988. má-

jus 9.) q Iszlai János (*1911. november 2.-†Szenterzsébet, 1972. március 27.) Szenterzsébet, 1939. április 25.  Iszlai János 1. q Varró Vilma (*1912. január 20.-) Szenterzsébet, 1936. május 9. Elváltak.

        H1. Iszlai Dénes. (*Szenterzsébet, 1937. január 2.-†Szenterzsébet, 1937. március 13.)

               Varró Vilmától.

        H2. Iszlai Klára (*Szenterzsébet, 1939. július 11.-) Konfirmált 1954. május

27. q Fodor Kálmán. (*1936. május 16.-) Szenterzsébet, 1962. február 24. 1962. február 24. Szakács Etelkától.

I1. Fodor Kálmán. (*1963. június 5.-) Konfirmált 1978. augusztus 6. q 1986.

I2. Fodor Olga, Mária. (*1968. szeptember 29.-) Konfirmált 1983. május 8.

I3. Fodor Gyöngyvér. (*1973. március 21.-) Konfirmált 1987. április 12.

        H3. Iszlai Etelka, Olga. (*Szenterzsébet, 1942. május 28.-†Szenterzsébet,

1997. június 15.) Szakács Etelkától. Konfirmált 1956. május 10. q Hajdó Kálmán. (*Szenterzsébet, 1931. augusztus 6.-†Szenterzsébet, 2012. május 11.) Szenterzsébet, 1963. március 23.

I1. Hajdó Ida. (*Szenterzsébet, 1964. január 31.-) Konfirmált, 1978. augusz-

      tus 6. q 1985. október 26.

I2. Hajdó János. (*Szenterzsébet, 1965. február 20.-†Szenterzsébet, 1998.

      június 3.) Konfirmált, 1979. július 8.

I3. Hajdó Kálmán. (*Szenterzsébet, 1968. február-) Konfirmált, 1982. június

     27.

I4. Hajdó Levente. (*Szenterzsébet, 1969. december 14.-) Konfirmált 1986.

      június 24.

G3. Szakács Kálmán. (*Szenterzsébet, 1913. június 30.-†Szenterzsébet, 1934. decem-

       ber 11.)

G4. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1917. szeptember 20.- ) Csekefalvára költözött.

G5. Szakács Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1919. december 16.-)

G6. Szakács Domokos I. (*Szenterzsébet, 1922. május 17.-†Szenterzsébet, 1962. június 6.) q Szakács Vilma. (*Szenterzsébet, 1925.-†Szenterzsébet, 2003.)

Szakács Domokos és Szakács Vilma sírja a Szenterzsébeti temetőben. [312]

       H1. Szakács Domokos II. (*Szenterzsébet, 1951. január 26.-†Szenterzsébet, 2002.

             január 13.)

Szakács Domokos II. sírja a Szenterzsébeti temetőben. [313]

G7. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1925. február 2.-†Szenterzsébet, 1931. július 6.)

G8. Szakács János. (*Szenterzsébet, 1928. november 29.-)

F4. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1891. október 24.-†Szenterzsébet, 1979. március 8.) q

Incze János (*Szenterzsébet, 1889. január 21.-†Szenterzsébet, 1945. június 2.) Szenterzsébet, 1914. március 3.

G1. Incze Piroska. (*Szenterzsébet, 1914. szeptember 10.-) q Mátéfi János II.

(*Szenterzsébet, 1911. június 12.-) Szenterzsébet, 1938. április 2.

[Mátéfi János II. szülei: Mátéfi János I. (*Szenterzsébet, 1882. április 11.-†Szenterzsébet, 1954. január 8.) q Balázsi Eszter (*Szenterzsébet, 1889. március 22.-†Szenterzsébet, 1964. március 2.) Szenterzsébet, 1909. március 30.]

        H1. Mátéfi Károly. (*Szenterzsébet, 1941. szeptember 4.-)

G2. Incze Irén. (*Szenterzsébet, 1917. május 13.-†Szenterzsébet, 1997. május 19.) q

Szabó József I. (*Szenterzsébet, 1909. szeptember 10. .-†Szenterzsébet, 1998. május 21.) Szenterzsébet, 1939. május 20.

H1. Szabó József II. (*Szenterzsébet, 1940. szeptember 12.-) q 1970. május 13.

H2. Szabó Irén. (*Szenterzsébet, 1946. szeptember 10.-) q Puja Mózes. Szenterzsébet, 1965. december 11.

G3. Incze János. (*Szenterzsébet, 1920. március 21.-) q Szabó Julianna (*Szenter-

       zsébet, 1926. január 31.-) Szenterzsébet, 1945. december 15.

       H1. Incze Ida. (*Szenterzsébet, 1946. március 24.-) q 1966. március 26.

E3. Mózes I. (*Szenterzsébet, 1862. október 10.-), földmíves. (Keresztszülők: Tordi József és

Gál Mária. Keresztelő lelkész Némethi Mihály, bába Csonbáné.)

1. q Tordai Mária (Márisko) (Szenterzsébet, 1863. május 17.-†Szenterzsébet, 1901. június 11. Meghalt gyomorgörcs és főfájásban) Szenterzsébet, 1886. június 15. Esketési tanúk: Szabó Mózes, Tordai Pálné. Gyermekei Tordai Máriától születtek.

2. q  Hajdó Mária (*Szenterzsébet, 1873. október 19.-†Szenterzsébet, 1935. november 14.)

(Keresztszülők: Ince Mihály és Gergely Anna. Keresztelő lelkész Borbát Lajos, bába Hanziné.)

[Tordai Mária, szülei Tordai Péter (*Szenterzsébet, 1824. július 23.-†Szenterzsébet, 1848. augusztus 23.) özvegy és Lörintzi Julianna (Jula) (*Szenterzsébet, 1825. április 21.-†Szenterzsébet, 1890. október 22.) Θ Szenterzsébet, 1845. január 21. Esketési tanúk: Kádár Péter, Szakáts Boldizsár, Szakács Dávid. Lőritzi Julianna szülei Lőritzi György II. (apja: Lőritzi György I.) és újszéki Karátson Sára (apja Karátson István). Θ Szenterzsébet, 1808. május 10. Házassági tanúk: Kádár András, Kádár Péter, Ambarus Mózes. 1824. július 23-án született Tordai Péternek és Kádár Borbárának ifj. Tordai Péter.]

   F1. Szakács Rozália I. (*Szenterzsébet, 1887. június 14.-†Szenterzsébet, 1890. október

15.) Keresztszülők: Balázsi József (*1851.-†Szenterzsébet, 1933. február 11.) és felesége Székely Rozália (*Szenterzsébet, 1854. október 21.-†Szenterzsébet, 1919. április 29.) földmívesek. Keresztelő pap Benkő Ferenc, bába Bakóné.

   F2.  Szakács Mária I. (*Szenterzsébet, 1889. szeptember 24.-†Szenterzsébet, 1890. július

7.) Keresztszülők: Veres György és Balázsi Ágnes földmívesek. Keresztelő pap Benkő Ferenc, bába Bakóné.

F3. Szakács Rozália II. (*Szenterzsébet, 1891. szeptember 6.-†Szenterzsébet, 1952. október

10) Keresztszülők: Kelemen Péter és nője Incze Mária. Keresztelő lelkész Sándor János görög katholikus lelkész, bába Bakóné. Konfirmált 1902. május 12. q Papp Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1884. április 10.-†Szenterzsébet, 1954. február 25.) Szenterzsébet, 1912. szeptember 24.

[Pap Ferenc II. szülei: Pap Ferenc I. (*Szenterzsébet, 1855. december 3.-†Szenter- zsébet, 1925. augusztus 29.) q Mózes Julianna. (*Szenterzsébet, 1857. március 29.-†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1878.]

Szakács Rozália II. és Papp Ferenc sírja a Szenterzsébeti temetőben. [314]

     G1. Pap Jenő I. (*Szenterzsébet, 1913. december 27.-) q Dobai Matild. Elköltözött

           1951-ben.

           H1. Pap Jenő II. (*Szenterzsébet, 1948. február 4.-)

           H2. Pap Mária. (*Szenterzsébet, 1948. december 1.-) Fehéregyháza.

G2. Pap Ilona. (*Szenterzsébet, 1915. október 25.-†Szenterzsébet, 1923. május 17.)

G3. Pap Piroska. (*Szenterzsébet, 1919. április 24.-†Szenterzsébet, 1997. január

        28.)

G4. Pap Dezső I. (*Szenterzsébet, 1921. május 5.-†Szenterzsébet, 1922. február 10.)

G5. Pap Róza. (*Szenterzsébet, 1923. március 8.-†Szenterzsébet, 1998. október 20.)

q Székely Dénes II. (*Szenterzsébet, 1921. december 29.-†Szenterzsébet, 1997. december 21.) Szenterzsébet, 1953. március 21.

[Székely Dénes II. szülei: Székely József (*Szenterzsébet, 1881. január 9.-†Szenterzsébet, 1943. december 2. ) q Tordai Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1882. november 18.-†Szenterzsébet, 1956. december 3.) Szenterzsébet, 1906. március 6.]

G6. Pap Ilona. (*Szenterzsébet, 1933. január 12.-)

G7. Pap Dezső II. (*Szenterzsébet, 1925. július 14.-) Konfirmált 1941. q Fodor Vilma

(*1928. január 21.-) Szenterzsébet, 1955. február 19.

[Fodor Vilma szülei: Fodor Árpád (*Szenterzsébet, 1902. március 16.-) q Gál Mária (*Szenterzsébet, 1905. december 11.-) Szenterzsébet, 1927. április 19.]

G8. Pap Ferenc. (*Szenterzsébet, 1928. október 13.-) Konfirmált 1944. május 18.

G9. Pap Ilona. (*1933. január 12.-) Konfirmált 1948. május 6. Gyergyóújfaluba költözött.

F4. Bálint. (*Szenterzsébet, 1893. február 13.-)

   F5. Szakács Mária II. (*Szenterzsébet, 1894. február 27.-) Keresztszülők: ifj. Tordai János és

Bertalan Anna. Keresztelő lelkész Kertész Mózes, bába Bakóné.

[Szakács Mária szülei Szakács Mózes földmíves (apja Szakács Mihály) és Tordai Mária. Konfirmált 1908. május 28. q Ambrus János II. (*Szenterzsébet, 1889. október 27.-) Szenterzsébet, 1919. március 18.]

   F6. Szakács Mózes II. (*Szenterzsébet, 1896. augusztus 26.-) Keresztelő lelkész Kertész Mózes,

          bába Bakóné. Konfirmált 1910. május 5.

   F7. Szakács Domokos. (*Szenterzsébet, 1899. december 28.-†Szenterzsébet, 1913. márci-

us 24.) Keresztszülők: Incze János és Kelemen Zsuzsa. Keresztelő lelkész Kertész Mózes, bába Bakóné.

E4. Szakács Mihály III. (*Szenterzsébet, 1870. március 1.-) Konfirmált 1885.

E5. Domokos. (*Szenterzsébet, 1876. február 8.-)

E6. Klára.

D3. Katalin. (*Szenterzsébet, 1840. július 14.-) Konfirmált 1853. q 1862. május 19.

D4. János. (*Szenterzsébet, 1845. június 21.-†Szenterzsébet, 1877. február 26. Temette Borbát Lajos)

Konfirmált 1858. Földész, császári és királyi közvitéz, özvegy. q Szabó Eszter (*Szent- erzsébet, 1846.-†Szenterzsébet, 1892. május 12.) özvegy Szenterzsébet, 1871. február 21. Tanúk: Szakács Péter, Kádár Ferenc.

        E1. Máris. (*Szenterzsébet, 1866. december 27.-) Törvénytelen. Konfirmált 1881.

        E2. Róza. (*Szenterzsébet, 1869. március 29.-) Törvénytelen. Konfirmált 1883.

        E3. Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1871. november 28.-) Törvényes.  Θ Faluvégi Mózes (*1863.) 41

éves özvegy, 1904. augusztus 10. Esketési tanúk Pap Ferenc és Soldorfán Péter. Eskető lelkész Kertész Mózes.

E4. Dénes. (*Szenterzsébet, 1874. május 20.-) Θ Szász Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1876. január 29.

-) Szenterzsébet, 1898. április 12. Esketési tanúk: ifj. Gál Mózes, ifj. Tordai Pál. Eskető lelkész Kertész Mózes.

[Szász Zsuzsa szülei: 1876. január 29-én Szász Mózes (*1833.-†1908. után) és Kelemen Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1850. március 2.-†Szenterzsébet, 1908. március 18. A halál oka aggság. Temette Kertész Mózes.) Szász Zsuzsa nevű leánya született. Keresztszülők: Takács János és Kovács Máris földészek. Keresztelte Borbát Lajos. Bába: Rupa Pálné. Szász Mózes (*1833.), özvegy Θ Kelemen Zsuzsa (*1850.), elvált, Szenterzsébet, 1876. július 11. Esketési tanúk: Bálint Péter, Karátson János. Esető lelkész Borbát Lajos. Kelemen Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1850. március 2.) születésénél a keresztszülők: Mózes Elek (Majzos Elek) és Tordai Zsuzsa. Bába Nyitoné. Kelemen Zsuzsa szülei: Kelemen Mihály és Sigmond Rebi (Zsigmond Rebeka). 1843. július 10-én Kelemen Mihály napszámos (*1816.-†Szenterzsébet, 1858. december 3. A halál oka baleset, baromdöfés. Temette Ilyés Ilyés pap.) 27 éves nőtlen és Zsigmond Rebeka (Sigmond Rebeka) (*1816.) 27 éves özvegy házasságot kötöttek. Tanúk: Szakács László és Mojses János (Mózes János). Szász Mózes és Kelemen Zsuzsa református földészeknek még egy leányuk Szász Júlia (Szász Julis) (*Szenterzsébet, 1879. június 3.-) született. Keresztszülők: Takács György és Kovács Máris földészek.  Keresztelte Borbát Lajos. Szász Mózes első felesége Lőrinczi Zsuzsanna volt. 1863. április 28-án Szász Mózes (*1833.) 30 éves nőtlen és Lőrinczi Zsuzsanna (*1840.) 23 éves özvegy házasságot kötöttek. Tanúk: Bálint Péter, Tordai István, Tordai József, Illyés Sándor. Eskető lelkész: Némethi Mihály.]

        E5. Eszter. (*Szenterzsébet, 1877. február 1.-†Szenterzsébet, 1879. november 18. Meghalt gyengeség-

              ben, temette Rákosi Bálint.)

    B2. Péter. (*Szenterzsébet, 1775. március 1.-†Szenterzsébet, 1778. július 31.)

 

Szávuj Mária szülei: Szávuj Mihály I. (*Szenterzsébet, 1835. október 7.-†Szenterzsébet, 1899. március 13.) q Hajdó Borbála (*Szenterzsébet, 1836. augusztus 10.-†Szenterzsébet, 1922. február 4.) Szenterzsébet, 1856. szeptember 8.

Szávuj Mihály I. és Hajdó Borbála gyermekei még:

1. Szávuj János. (*Szenterzsébet, 1861. július 5.-) Konfirmált 1874. Elhalt.

2. Szávuj Mihály II. (*Szenterzsébet, 1864. szeptember 12.-†Szenterzsébet, 1897. december 24.) Konfirmált 1881. 1. q Veres Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1870. március 28.-†Szenterzsébet, 1896. január 13.) Szenterzsébet, 1887. március 22. 2. q Egyed Borbára (*Szenterzsébet, 1874. szeptember 23.-) Szenterzsébet, 1897. március 9.

Veres Zsuzsanna szülei Veres Ádám és felesége Hajdó Klára. Keresztszülők Tordai József és Gál Máris. Bába Székely Lajosné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos.

 

Bokor Zsuzsanna szülei és testvérei.

 

A1. Bokor Mihály özvegy. (*Szenterzsébet, 1803. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1874. március 15.) 1. q Jakabbfy

Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1818. május 9.-†Szenterzsébet, 1854. előtt.) Θ Szenterzsébet, 1849. január 7. Esketési tanúk: Győr Péter, Szakács Dániel (akinek a felesége Moyses (Mózes) Mária, Θ Szenterzsébet, 1836. április 7.) és Szakács János. Bokor Mihály Jakabbfy Zsuzsanna halála után újra megnősült.  Bokor Mihály özvegy q Szakács Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1830. február 19.-†1914. május 6. után.). Szenterzsébet, 1854. augusztus 29. Tanúk: Szakács János, Bálint Péter, Konz Sámuel, Hajdó Klára. 1830. február 19-én született nemes Szakács Péternek és nemes Szakács Rákhelnek Szakács Zsuzsanna nevű leánya. Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Julianna.]

B1. Bokor Sándor I. (*Szenterzsébet, 1854. március 2. -†Szenterzsébet, 1938. február 8.) Konfirmált 1864.

q Szakács Mária (*Szenterzsébet, 1855. augusztus 4.-†Szenterzsébet, 1926. április 2.) Szenterzsébet, 1878. január 19. 

C1. Bokor Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1878. december 24.-) Konfirmált 1893.

C2. Bokor Rozália. (*Szenterzsébet, 1884. június 29.-) Konfirmált 1898.

C3. Bokor János I. (*Szenterzsébet, 1889. november 24.-†Szenterzsébet, 1890. május 14.)

C4. Bokor János II. (*Szenterzsébet, 1891. július 12.-†Szenterzsébet, 1892. szeptember 7.)

C5. Bokor Mózes. (*Szenterzsébet, 1892. december 29.-†Szenterzsébet, 1894. szeptember 19.)

C6. Bokor Sándor II. (*Szenterzsébet, 1895. szeptember 15.-†Szenterzsébet, 1948. november 14.)

Konfirmált 1908. május 28. q Incze Julianna (*1895. október 3.-† Szenterzsébet, 1986. augusztus 9.) Szenterzsébet, 1919. augusztus 10.

D1. Bokor János. (*Szenterzsébet, 1920. május 5.-) Magyarországra költözött.

D2. Bokor Sándor III. (*Szenterzsébet, 1922. február 17.-†Szenterzsébet, 1987. június 15.) q

       Koncz Irma. (*Szenterzsébet, 1929. március 29.-) Szenterzsébet, 1948. július 31.

E1. Bokor Sándor IV. (*Szenterzsébet, 1949. december 7.-†Szenterzsébet, 1981. novem-

      ber 2.)

E2. Bokor Károly. (*Szenterzsébet, 1951. augusztus 15.-)

D3.  Bokor Kálmán. (*Szenterzsébet, 1928. május 28.-) Konfirmált 1945. május 10.

B2. Bokor Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1861. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1940. május 25.) Konfirmált 1874.

q Szakács Péter. (*Szenterzsébet, 1845. május 27.-†Szenterzsébet, 1931. január 14.) 1880. január 31.

 

A1. Jakabbfy Mihály I. (*Szenterzsébet, 1716.-†Szenterzsébet, 1805.) N. N. (-†Szenterzsébet, 1795. március 15.)

        B1. Jakabbfy Mihály II.

C1. Jakabbfy Mózes I. (*Szenterzsébet, 1793. szeptember 14.-†Szenterzsébet, 1851. február 16.) Θ

Kováts Kata (*Szenterzsébet, 1790.-†Szenterzsébet, 1855. december 4. Meghalt természetes nyavalyában) Szenterzsébet, 1811. február 5. Esketési tanúk: Jakabbfy János és mások.

D1. Jakabbfy Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1818. május 9.-†1854. előtt.)

D2. Jakabbfy Mózes II. A halotti anyakönyvek alapján koldus volt. (*Szenterzsébet, 1820. január 21.-

       †Szenterzsébet, 1890. április 16. )

D3. Jakabbfy Eszter. (*Szenterzsébet, 1822. január 2.-†Szenterzsébet, 1875. július 8.)

D4. Jakabbfy Sándor. (*Szenterzsébet, 1824. december 17.-†Szenterzsébet, 1826. október 17.)

D5. Jakabbfy Sámuel. (*Szenterzsébet, 1827. február 16.-)

D6. Jakabbfy Rebeka. (*Szenterzsébet, 1830. augusztus 12.-)

D7. Jakabbfy Sára. (*Szenterzsébet, 1833. szeptember 6.-)

 

A szenterzsébeti családi könyv és anyakönyv alapján Szakács Ábel és Kelemen Judit leszármazottai.

 

A1. Szakács Ábel. (*Szenterzsébet, 1770.-†Szenterzsébet, 1823. február 27. Meghalt 53 éves korában, forró

nyavalyában.) q Kelemen Judit (*Szenterzsébet, 1771. k.-) 1789. augusztus 25. Kelemen Judit apja Kelemen György.

B1. Szakács Kata. (*Szenterzsébet, 1792. április 28.-)

B2. Szakács Anna. (*Szenterzsébet, 1794. május 29.-)

B3. Szakács Mihály. (*Szenterzsébet, 1802. március 18.-)

B4. Szakács István. (*Szenterzsébet, 1803.-†Szenterzsébet, 1803.)

B5. Szakács Gergely I. (*Szenterzsébet, 1806. október 28.-†Szenterzsébet, 1809. előtt.)

B6. Szakács Gergely II. nemes (*Szenterzsébet, 1809. április-†Szenterzsébet, 1886. szeptember 2. A

halál oka aggság.) q Ambrus Kata. (*Szenterzsébet, 1810. október 17.-†Szenterzsébet, 1874. április 29. A halál oka elmebaj. Temette Borbát Lajos.) Szenterzsébet, 1829. július 14. Esketési tanúk: Ambrus György és Kádár György. 1834-ben két alkalommal keresztszülők.

[Ambrus Kata apja Ambrus János, ikertestvére Ambrus Mihály.]

C.1. Szakács Gergely III. (*Szenterzsébet, 1827. július 8.-†Szenterzsébet, 1837. előtt.) Keresztszülők: Kállai

        István és Galffy Julianna, Bába Barosné.

C.2. Szakács Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1830. február 10.- ) Keresztszülők: Kállai István és Gálffy

        Julianna.

C.3. Szakács János. (*Szenterzsébet, 1832. június 23.-†Szenterzsébet, 1835.) Keresztszülők: Kádár Ferencz és

       felesége Bartha Kata.

C.4. Szakács Gergely IV. (*Szenterzsébet, 1834. június 8.-†Szenterzsébet, 1837. előtt.)

C.5. Szakács Ferenc. (*Szenterzsébet, 1836. október 27.-) Keresztszülők: Török János és Szöts Anna. Bába:

        Pap Jánosné.

C.6. Szakács Gergely V. (*Szenterzsébet, 1837. július 8.-†Szenterzsébet, 1925. szeptember 12.) q

Tordai Katalin (*Szenterzsébet, 1848. szeptember 21.-†Szenterzsébet, 1889. július 5.) Szent- erzsébet, 1871. június 6. Tordai Katalin Konfirmált 1861. Egy leányuk:

        D.1. Szakács Rozália. (*Szenterzsébet, 1875. február 7.-)

C.7. Szakács Kata. (*Szenterzsébet, 1839. január 9.-) Bába: Barabásné.

C.8. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1844. december 18.-) Keresztszülők: Barabás István és Szakács Kata

       (*Szenterzsébet, 1810.-†Szenterzsébet, 1873. január 16.) Bába: Csuminé.

C.9. Szakács Márton földmíves. (*Szenterzsébet, 1848. január 14.-†Szenterzsébet, 1898. október 22.

Meghalt vízkorságban.) Keresztszülők: Barabás István és Szakács Kata. q Lőrinczi Mária (*Szenterzsébet, 1854. október 13.-†Szenterzsébet, 1927. március 10.) Szenterzsébet, 1873. május 20. 1873. május 20-án Szakács Márton (*1848.) 24 éves cs. k. huszár és Lőrinczi Máris (*1854.) 19 éves házasságot kötöttek. Tanúk: Mózes Lajos és Lőrinczi Judit, a templomi gyülekezet. Lelkész: Borbát Lajos.

D.1. Szakács Mária. (*Szenterzsébet, 1874. június 12.-) q Ambrus Lajos I. (*Szenterzsébet, 1868.

        június 2.-) Szenterzsébet , 1894. február 13. 1 fiúk:

E.1. Ambrus Lajos II. (*Szenterzsébet, 1898. május 27.-) q Szabó Erzsébet (*Szenterzsébet, 1903.

        május 1.-) Szenterzsébet, 1923. november 27. 2 leányuk:

F.1. Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1924. október 2.-)

F.2. Ambrus Róza. (*Szenterzsébet, 1926. augusztus 23.-†)

D.2. Szakács János. (*Szenterzsébet, 1877. január 18.-)

D.3. Szakács Márton.  (*Szenterzsébet, 1879. április 17.-)

D.4. Szakács József.  (*Szenterzsébet, 1881. junius 10.-†Szenterzsébet, 1881. június 18.)

D.5. Szakács Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1882. augusztus 13.-†Szenterzsébet, 1904. május 1.)

Konfirmált 1895. q Török Mózes (*Szenterzsébet, 1876. január 6.-) (Török Mózes keresztszülei Mózes György és Székely Zsuzsa.)  Szenterzsébet, 1900. október 2. Esketési tanúk ifj. Mózes Lajos és ifj. Tordai István. Eskető lelkész Kertész Mózes. Folytatás: Török Mózes rokoni kapcsolatai.

D.6. Szakács Dénes. (*Szenterzsébet, 1885. március 30.-†1915. augusztus 21. Eltünt az I. világhá-

borúban az orosz fronton.) Konfirmált 1900. Budapesten fővárosi altiszt fővárosi elemi iskolánál. Konfirmált 1893. q Lőrinczi Sára. 3 gyermekük született. Adatai Szakács Márton feleségének, Lőrinczi Sárának holtnaknyilvánitás  kérelméből derült ki 1924-ben.[315]  Ennek alapján: „A budapesti központi kir. járásbíróság közhirré teszi, hogy a Szakács Dénesné részéről előterjesztett holtnaknyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást meginditotta. Az eltűnt neve Szakács Dénes, vallása református, születési helye Székelyszenterzsébet, születési ideje 1885. március 30., szüleinek neve Szakács Márton és Lörinczi Mária házastársának neve Lörinczi Sára, ennek lakóhelye Bp. VIII. Práter-utca 17. szám, a házasságból három gyermek született és ezek elhelyezése az anyjuknál, az eltűnt foglalkozása fővárosi altiszt fővárosi elemi iskolánál, az eltűntnek vagyona nem volt. Az eltűnt eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1915 február 15-én Marosvásárhelyre a 22. honvéd gyalogezredhez mint honvéd, utolsó ismert tábori postaszáma 209, a hadiesemény megjelölése, mely közben nyoma veszett, az orosz fronton Przemyṡl (erődváros volt Lengyelországban) bevételénél eltűnt. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint eltűnt 1915. évi augusztus hó 21-én… A Bíróság 1924. évi május hó 6. napjáig várja a bejelentéseket az eltünttel kapcsolatban. ...1924. évi február 23.

D.7. Szakács Mózes. (*Szenterzsébet, 1887. július 30.-†Szenterzsébet, 1902. január 21.)

D.8. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1890. julius 16.-) Konfirmált 1902. május 22. q Kelemen

       Dénes I. Szenterzsébet, 1911. február 5. 2 fiuk:

E.1. Kelemen Dénes II. (*Szenterzsébet, 1910. október 4.-)

E.2. Kelemen Géza. (*Szenterzsébet, 1912. szeptember 11.- )

D.9. Szakács Rozália. (*Szenterzsébet, 1893. április 30.-) Konfirmált 1906. május 24. q  Ambrus

        Mihály (*Szenterzsébet, 1896. június 13.-†Szenterzsébet, 1959. július 11.) 1920. március 9.

E1. Ambrus Péter. (*Szenterzsébet, 1921. január 11.-)

E2. Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1923. június 21.-) q Mózes Péter (*Szenterzsébet, 1923.

       szeptember 18.-) 1960-ban Déva városába költöztek.

E3. Domokos. (*Szenterzsébet, 1926. június 4.-) Konfirmált 1941. május 22. q Bartos Rozália.

       (*Szenterzsébet, 1932. szeptember 28.-) Szenterzsébet, 1953. március 14.

      1960-ban elköltöztek.

       F1. Ambrus Julianna. (*Szenterzsébet, 1953. december 18.-)

       F2. Ambrus Rozália. (*Szenterzsébet, 1956. augusztus 26.-)

D.10. Szakács Berta. (*Szenterzsébet, 1897. március 26.-) Konfirmált 1910. május 5. q Moldován

Mihály II. (*Szenterzsébet, 1890. szeptember 22.-) Szenterzsébet, 1918. augusztus 13.

C.10. Szakács Borbála. (*Szenterzsébet, 1851. június 5.-) Keresztszülők: Barabás István és Szakács

         Kata.

 

A Rápolthy (peselneki és székelyudvarhelyi) és Bodor (lécfalvi) családfa.

 

Rápolthy Károly és feleségének Bodor Teréziának az életrajza.[316] Rápolthy Károly (peselneki) főjegyző, született Alsóilosván (Szolnok-Doboka vm.) 1896-ban. A nagyenyedi Bethlen kollégiumban 1915-ben érettségizett, jogot a kolozsvári egyetemen tanult, közigazgatási tanfolyamot Marosvárhelyt végzett, ahol 1918-ban jegyzői oklevelet kapott. Jegyző Kolozsnagyidán, Mezőörményesen és Komorzánon, 1924. óta nagysomkuti székhellyel a jederi jegyzőséget vezeti mint főjegyző. A nagysomkuti ref. egyház főgondnoka, egyházmegyei világi képviselő, az Országos Jegyző Egyesület választmányi tagja, s több társadalmi és kulturális intézmény vezetőségi tagja. Közgazdasági szakkérdésekkel foglalkozó cikkei szaklapokban jelentek meg. „Kővár vidéke története" c. munkáját a nagysomkuti helyi lapban közölte.  Ezen műve sajtó alá rendezve, kiadásra vár. Rápolthy Károlyné, szül. Marosszentimrei Bodor Teréz Julia. A Stefánia országos anya és csecsemő-védő tanfolyamot Budapesten végezte. A nagysom- kuti Ref. Nőegylet elnöke, az Erdélyi Ref. Nőegylet vez. tagja. A jótékonykodás terén buzgó tevékenykedést fejt ki.

Rápolthy Ildikó (*1955.-) által 2016. január 11-én megküldött válasz levele és családi adatai alapján a következővel tudjuk kiegészíteni a Rápolthy családról írtakat. A Rápolthy (rápolti és peselneki) család Alsócsernátonból került át Alsóilosvára, ez az ág családi bibliában van vezetve 1795. óta. A Bibliát a Csernátonból házasság révén Alsóilosvára került Rápolti András fia Ferenc vásárolta. Ennek az ágnak a születési és halálozási adatait a Biblia tartalmazza. Rápolthy Károly I. (*1896. december 21.-†1983.) az országos levéltár alapján évtizedekig gyűjtötte az adatokat, de Erdélyben nem tudott kutatni. A család szeretett központi személye volt Rápolthy Sándorné sz. Szakáts Ilona. A Bibliában feljegyzett adatok és a levéltári kutatások alapján a teljes Rápolthy (Rápolti) családfa: András I. (1212.) fia András II. (1240.) akinek a fia András III. A családfa így folytatódik:

 

A1. Rápolthy András III. 1268.

       B1. Gábor. 1291.

              C1. András. 1314.

                     D1. Péter. 1342.

                            E1. György. 1368.

                                   F1. Péter. 1395.

                                         G1. András I. 1424.

                                                 H1. András II. 1452. 1477.-1540. 1505-ben a nemzet 17 bíráinak az egyi-

                                                        ke. Θ Arany Borbála.

                                                        I1. István. (*1479.-†1550.)

                                                              J1. Péter. (*1504.-†1570.)

 K1. Mátyás. (*1535.-†1590.) 1588. december 23-án Báthori Zsigmond-

tól nyert nemes levelet.[317]  Név: Rápolthy de Peselnek Mátyás.[318] Kiadó: Báthori Zsigmond. 1588.12.23 Jelzet: F 5 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Cista diversorum comitatuum - F. 5. - 30 Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 1139/1898. OL szám. Honos: Háromszék. Birtok: N/A. Sorszám: 1r275.

                                                                          L1. János I. (*1570.-†1639.) Θ Benkő (cirkosi) Anna. Báthori

Gábor alatt nótáztatott 1612-ben, de később Bethlen Gábortól kegyelmet nyert.[319]

                                                                                 M1. János II. (*1610.-†1686.) 1670-ben a családot primorságában

                                                                                         megerősítették.

                                                                                         N1. István I. (*1640.-†1710.)

                                                                                                O1. István II. (*1663.-†1736.)

                                                                                                      Ö1. István III. (*1686.-†1760.) Θ Barabás (al-

                                                                                                             bisi) Sófia. (*1690.-†1758.)

                                                                                                             P1. András. (*1725.-†1789. július 11.) Θ

                                                                                                                  Újvári (szamosújvári) Mária. (*1745.-

                                                                                                                   †1792.)

Rápolthy Andrástól[320] a folytatás:

 

A1. Rápolthi András (*1725.-†1789. júlis 11.) primor Θ Újvári (szamosújvári) Mária. (*1745.-†1792.)

       B1. Julianna (*1764.-†1809.) Θ Sylveszter János.

       B2. Ferenc. (*1769.-†1804.) 1795. október 14-én a Bibliába írt feljegyzése Rápolthy Ferencnek: „Ezen

Szent Bibliát Néhai jó Édesapám Peselneki és Rápolti Primor Rápolthi András és Szerető Néhai Édes anyám Szamos Újvári Újvári Mária emlékére vásároltam.” Θ Soós Mária (*1777.-†1869.)

                C1. András I. (*1799.-†1839.) Θ Solymossy Lídia.

                       D1. Karolina. (*1829.) Θ Balázs Miklós.

                       D2. Terézia. (*1825.-†1826.)

   D3. András II. (*1827.)

   D4. Sándor. (*1827.-†1858.)

   D5. Sámuel. (*1830.-†1867. május 11.) Θ Székely (széki) Rozália (*1836.-†1920.)   

           E1. Terézia. (*1862. május 4.-†1864. február 3.)

           E2. Sándor. (*1864. augusztus 17.-†1957. február 17.) Θ Szakáts (szenterzsébeti) Ilona

                  (*1878. augusztus 16.-†1938. július 17.) 1895. október 30.

                  F1. Károly. (*1896. december 21.-†1983. február15.) Θ Bodor Terézia, Júlia.   

                  F2. Anna. (*1898. október 2.-†1987. június 7.) Θ Deák János (*1897.-†1987.)

                  F3.  Sámuel. (*1900. november 19.-†1949. szeptember 22.) Θ Ruzsa Aranka (*1903.

                         szeptember 1.-†1974. január 10.)

                  F4.  Rozália. (*1902. október 29.-†1992. február 5.) 1. Θ Kőrősi Sándor (*1880. október

                         1.-†1937. július 16.) 2. Θ Hubáczy György (*1902.-†1971.)

                  F5. Irén, Katalin. (*1905. augusztus 12.-†1933. december 4.) Θ Papp (lemlényi) Ernő.

                  F6. András. (*1907. szeptember 30.-†1966. július 18.) Θ Mészáros Betti.

                  F7. Erzsébet. (*1909. november 19.-†1910. május 4.)

                  F8. Béla. (*1911. szeptember 2.-†1942. március 19.) Θ Józsa Erzsébet.

                  F9. Magdolna. (*1913. november 23.-†2004. február 4.) 1. Θ Solymossy Sándor. 2. Θ

                        Hidegh József. (-†1986. november 1.)

          E3. Ifj. Samuel. (*1867. július 14.-†1878. szeptember 11.)

  D6. Salome, Eszter. (*1833.-†1883.)

  D7. Lídia. (*1841.-†1873.) Θ Nagy Imre.

 

Rápolthy Ferenc 1795-ben írt bejegyzése a családi Bibliában.

A Rápolti (peselneki és székelyudvarhelyi) család címere (Rápolti Mátyás 1588-ban kapta Báthori Zsigmondtól) [321] Kék pajzsban páncélos kar markolatjában görbe kardot tart, melynek hegyén török fő. Sisakdísz a pajzs alak. Takarók: Mindkétfelől kékezüst.

A Rápolthy család levezetéséből látható, hogy Rápolthy Károly (*1896. december 21.-†1983. február 15.) felesége Bodor (lécfalvi és marosszentimrei) Teréz, Júlia (*1896. november 13.-†1981. december 10.) q 1919. Dabason éltek.

 

A Bodor (lécfalvi) családfa[322] [323] [324]:

 

A1. Bodor N. Gidófalvy N. *1330. k.

       B1. Bálint. *1361 k.

              C1. János. *1400 k. 1427. május 13-án Sepsiszentgyörgyön Zsigmond király elé járult, aki ősi székely nemessé-

                     gét valamint az Agház nevű törzsből való eredetét igazolta.

                     D1.  Gidófalvi Bodor N. *1435. k.

                              E1. Gidófalvi Bodor Antal. *1470. k. Útódai 1540. táján Gidófalváról Lécfalvára költöztek és meg-

                                    alapították a Bodor család lécfalvi ágát.

                                    F1. János. Lécfalván élt, 1560-ban hadnagyként szolgált.

                                          G1. Nagy Bodor Péter. 1598-ban donatiot kapott Báthory Zsigmond fejedelemtől. A családi

hagyományok[325] szerint olyan magas-nagytermetű volt, hogy Ausztriából és Németországból külön nagytermetű hátaslovakat kellett hozatni. Így ragadott rá a „Nagy” előnév és útódai legtöbben örökölték a rendkivüli magasságot.

                                                 H1. István.

                                                        I1. János I. 1614.[326] és 1635. Lécfalván, mint nemes lustrál.

                                                             J1. János II. 1635-ben apjával és több rokonával szintén Lécfalván lustrál.[327]

                                                                   K1. János III. q Weres Zsófia.

                                                                           L1. Ferenc I. (*1740. k.-†1809. k.) Ferenc I. megismerkedett Martinovics

Ignác apáttal, részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, majd amikor 1794-ben az összeesküvést felfedték akkor ő a budai barátainál bujkált. Valahogy mégis a nyomára akadtak, a zsandárok keresték, ezek elől ugrott a Dunába, a zsandárok halottnak vélték, de megmenekült, Kelenföld partján kiúszott és Erdélybe visszavergödve teljes névtelenségbe és felejtésbe rejtőzött élete végéig.[328]

                                                                                  M1. Ferenc II. (*1780.-†1806. január.) Selmecbányán bányamérnök-

nek készült, de nem végezte el az egyetemet. Abauj-Torna megyében élt és itt született Ferenc III. fia.

                                                                                        N1. Ferenc III. (*1802.-†Buda, 1874. november 12.) honvéd szá-

zados, bányatiszt, lőporgyár igazgató. q Miller Teréz.  (*1816. szeptember 11.-†Buda, 1872. október 21. Kolerában halt meg.) q 1831. Bodor Ferenc III. felesége minden vagyonát, mintegy 70 ezer arany forintot 1848-49-ben a Csík-Madarason felépített lőporgyárba fektette. Ebben az időben 4 forint volt egy tehén.  Az oroszok támadása előtt a gyárat fel kellett robantani. Alapy Gyula többek között ezt írta: [329] Bodor Ferenc „a csíkszentdomokosi rézbánya igazgatója volt, lelkes és fáradhatatlan férfiú, aki vagyonát áldozta a szabadságharc ügyének, amiért börtönt is szenvedett, mialatt felesége és tíz élő gyermeke a legnagyobb nyomorúságban éltek.”A forradalom leverése után Erdélyben bujdosott, majd 1854-ben amnesztiában részesült. Újra erdészkedett Algyón (Hunyad vm.), 1868-tól visszakapta honvéd századosi rangját és Budán a Honvédelmi Minisztériumban szolgált haláláig. A várban az Uri utca 49. sz. laktak. 15 gyermekük született. 

O1. Jenő. (*1851. december 25.-†1911.) 1. q  Selem Irma. 2.

        q Bartha (dálnoki) Zsuzsanna.

Ö1. Teréz, Julia. (*1896. november 13.-†1981. december 10.) Anyja Bartha Zsuzsanna. q Rápolthy Károly (*1896. december 21.-†1983. február 15.) 

 

A Bodor (lécfalvi) család címere. Hármas halmon felemelkedő oroszlán, mely jobbjában görbe kardot s annak hegyén koronát tart. A címerpajzs felett ötágú korona.[330]

 

A Szakács család rokoni kapcsolatai, az Ambarus illetve az Ambrus, a Bogdán, a  Hajdó, a Gál, a Kádár, a Lőrinczi, a Moldován, a Mózes, a Tordai, a Török és más Szenterzsébeten élt családokkal.

 

Török Mózes rokoni kapcsolatai.

 

A1. Török József. (*Szenterzsébet, 1806. január 2.-†Szenterzsébet, 1879. április 13.) q Kádár Anna (*Szenterzsébet,

       1810. július 6.-) Szenterzsébet, 1828. február 12. Esketési tanúk Bálint Ferenc és Kováts Ferenc.

        B1. Török János. (*Szenterzsébet, 1829. július 29.-†Szenterzsébet, 1889. március 17.) Konfirmált 1840. Szász Anna

                (*Szenterzsébet, 1836. január 23.-†Szenterzsébet, 1910. május 18.)  q Szenterzsébet, 1861. január 29.

C1. Török Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1860. április 26.-) Konfirmált 1872. q Szabó Ferenc (*Szenterzsébet,

      1856. február 26.-) Szenterzsébet, 1885. január 6.

C2. Török József. (*Szenterzsébet, 1862. augusztus 5.-) Konfirmált 1874.

C3. Török Mária. (*Szenterzsébet, 1870. augusztus 15.-)

        B2. Török Mihály. (*Szenterzsébet, 1838. december 30.-†Szenterzsébet, 1881. november 21.)  Konfirmált 1850. q

               Török Julianna (*1843. május 24.-†Szenterzsébet, 1909. február 12.). Szenterzsébet, 1863. március 17.

C1. Török István. (*Szenterzsébet, 1866. április 14.-) Konfirmált 1881.

C2. Török Julianna. (*Szenterzsébet, 1869. május 8.-)

C3. Török Karolina. (*Szenterzsébet, 1864. január 5.-) Konfirmált 1876.

C4. Török Rozália. (*Szenterzsébet, 1872. október 10.-†Szenterzsébet, 1882. április 26.)

C5. Török Mózes. (*Szenterzsébet, 1876. január 6.-†Pesten) 1. Szakács Zsuzsa (*1882. augusztus 13.

       -†1904. május) 1900. október 2. 2. q Szász Eliza (*1880. július 15.-†1959.) 1917. január 28. 

C6. Török Mihály. (*Szenterzsébet, 1879. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 1898. március 2.)

 

A1. Török Mihály. (*Szenterzsébet, 1806. szeptember 20.-†Szenterzsébet, 1880. november 20.) q Bedő Julianna

      (*Szenterzsébet, 1813. augusztus 20.-†Szenterzsébet, 1886. augusztus 5.) Szenterzsébet 1836. február 19.

B1. Török Kata. (*Szenterzsébet, 1836. augusztus 4.-†Szenterzsébet, 1907. január 19.) Konfirmált 1850.

       Ambrus Mihály (*Szenterzsébet, 1837. január 10.-†Szenterzsébet, 1893. május 4.) 1860. március 12.

      Folytatás: A1. Ambrus János I. (*1710. k.-†Szenterzsébet, 1774. május 14.) leszármazottai.

       B2. Török Ferenc. (*Szenterzsébet, 1839. október 1.-†Szenterzsébet, 1908. május 22.) Konfirmált 1852. q Dée

Zsuzsanna (*Nagysolymos[331] 1841. október 3.-) Szenterzsébet, 1863. március 17. Esketési tanúk Dée István, Kádár István, Kálnoky István, Tordai Sámuel. Eskető lelkész Németh Mihály.

C1. Török Péter. (*Szenterzsébet, 1865. március 23.-) Konfirmált 1881.

C2. Török Mihály. (*Szenterzsébet, 1869. augusztus 27.-) Konfirmált 1883. Elköltözött.

C3. Török János. (*Szenterzsébet, 1872. július 19.-)

C4. Török Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1876. május 4.-)

               B3. Török Julianna. (*Szenterzsébet, 1843. május 24.-†Szenterzsébet, 1889.) Konfirmált 1858. q Török  Mi-

                      hály. (*1837. december 30.-) Szenterzsébet, 1863. március 17.

       B4. Török Sára. (*Szenterzsébet, 1848. május 1.-†Szenterzsébet, 1889. október 6.) Konfirmált 1860.

       B5. Török Mária. (*Szenterzsébet, 1850. július 27.-) Konfirmált 1864.

 

A Moldován család és a Szakács család kapcsolata.

                              

C1. Moldován Mihály I. (*Szenterzsébet, 1853.-†Szenterzsébet, 1910. május 12.) q Bertalan Sára

(*Szenterzsébet, 1855. k.-†Szenterzsébet, 1915. január 19.) Szenterzsébet, 1884. december 30.

        D1. Moldován Mihály II. (*Szenterzsébet, 1890. szeptember 22.-) q Szakács Berta. (*Szent-

                 erzsébet, 1897. március 26.-) Szenterzsébet, 1918. augusztus 13.

E.1. Moldován Róza. (*Szenterzsébet, 1919. szeptember 23.-)

E.2. Moldován Ilona. (*Szenterzsébet, 1921. október 22.-)

E.3. Moldován Berta. (*Szenterzsébet, 1924. január 14.-)

E.4. Moldován Péter. (*Szenterzsébet, 1926. január 31.-†Sepsiszentgyörgy, 1990.

április 26.) 1. q Patakfalvi Margit (*1932. július 13.-†Székelykeresztúr, 2008. július 19.) 1953. november 29.

2. q Csákány Klára (*1929. április 27.-) 1963. augusztus 3.

F1. Moldován Ibolya. (*1963. június 2.-)

F2. Moldován Edit. (*1970. március 23.-)

D2. Moldován János I. (*Szenterzsébet, 1880. június 20. -) Konfirmált 1895. q Hajdó

Berta (*Szenterzsébet, 1881. november 13.-) Szenterzsébet, 1904. május 15.

E1. Moldován János II. (*Szenterzsébet, 1904. június 18.-†Szenterzsébet, 1980.

december 30.) q Mátéfi Mária (*Szenterzsébet, 1913. október 26.-†Szenterzsébet, 1966. május 4.) Szenterzsébet, 1938. április 2.

F1. Moldován Mária. (*Szenterzsébet, 1942. április 13.-)

F2. Moldován János III. (*Szenterzsébet, 1943. szeptember 8.-†Szenterzsébet,

1997. január 5.) Irén ikertestvére. q Bán Rozália. Szenterzsébet, 1967. április 30.

      G1. Moldován János IV. (*Szenterzsébet, 1968. február 12.-)

F3. Moldován Irén. (*Szenterzsébet, 1943. szeptember 8.-) János ikertestvére.

E2. Moldován Dezső. (*Szenterzsébet, 1909. január 27.-)

E3. Moldován Pál. (*Szenterzsébet, 1910. március 28.-)

E4. Moldován Bálint. (*Szenterzsébet, 1911. július 6.-†Szenterzsébet, 1913. március

      14.)

E5. Moldován Berta. (*Szenterzsébet, 1913. február 27.-)

E6. Moldován Gizella. (*Szenterzsébet, 1903. április 21.-)

E7. Moldován Dezső. (*Szenterzsébet, 1918. december 17.-)

E8. Moldován András. (*Szenterzsébet, 1921. január 28.-)]

D.3. Moldován Rozália. (*Szenterzsébet, 1885. október 2.-†Szenterzsébet, 1912. november

       18.) Konfirmált 1900.

D4. Moldován Máriskó. (*Szenterzsébet, 1893. október 29.-) Konfirmált 1908. május 28.

 

A Bogdány és a Szakács család kapcsolata.

 

Anyakönyvileg igazolt: Szakács István I. (*1811.-†Felső Töők, Kolozs megye.-†1868. március 26.) Θ Bogdány (Bogdán) (kovásznai) Mária II. (*1814.-†Felső Töők, 1879. szeptember 25..) Bogdány Mária apja Bogdány Miklós.

Az anyakönyvek alapján néhány Bogdán családfa részlet:

A Felső Töőkben élt Bogdány (kovásznai) családról csak részleges adatokkal rendelkezünk:

 

A1. Bogdán (tamási) József  I. (-†Felső Töők, 1804. január 20. Temettem öreg Bogdán Józsefet.) q Gabosi Sára (-†Felső

      Töők, 1806. február 18.)

       B1. Bogdán József II. (*Felső Töők, 1783. k.-) q Day Mária. Bogdán Józsefné keresztszülő 1816-ban, 1821-ben (a

             felesége is). Keresztanya Bogdán Józsefné, Day Mária 1823-ban, 1827-ben.

       B2. Bogdány Farkas. (*Felső Töők, 1786. január 13.- )

 

A1. Bogdány Mihály. q Nánási Rebeka. (-†Felső Töők, 1819. június 20.)

       B1. Bogdány Gergely. (*Felső Töők, 1790. március 17.-†Felső Töők, 1824. szeptember 18.)

       B2. Bogdány János. (*Felső Töők, 1796. január 18.-† 1846. március 18. után.) Keresztszülők Incze Dávid pap és

              felesége Szeredai Ágnes. Keresztapa 1823-ban és 1824-ben. 1846. március 18-án násznagy egy esketésnél.

 

A1. Bogdány Miklós.

B1. Bogdány Mária I. (*Felső Töők, 1811. december 6.-†Felső Töők, 1811. december 14.)

B2. Bogdány Mária II. szántó vető (*Felső Töők, 1814.-†Felső Töők, 1879. szept. 25. A halál oka: vérhas.

Temette Almási Sándor pap.) q Szakács István I. (*1811.-†Felső Töők, Kolozs megye†1868. március 26. A

halál oka: természetes nyavalya. Temette Bartha László mezőköblösi lelkész) 1841. előtt, nem Felső Töőkön.

 

Szőke István. q Bogdány Ágnes. Felső Töők. 1829. április 30.

Bogdány Antal. (-†Felső Töők, 1852 január 4. A halál oka elmebeli gyengélkedés) 1830-ban keresztapa.

 

A rokon Kádár és Mózes családról néhány adat az anyakönyvezés előtti időszakból.

 

1567. április 1. Főnépek, a fejedelmi hadjáratban résztvevő lófők és az öt évnél régebbi jobbágyok összeírása Udvarhelyszéken. Zent Ersebett. ifj. Kádár Pál[332] (Kws Kadar Pal) 

1602. augusztus 11. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett udvarhely- és keresztúrszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása. Zent Ersebet.[333] Kádár György (Z. Kadar Gieörgj), Kádár István (Z. Kadar Jstúan).

1604. március 15. Az udvarhelyszéki, csíki, kézdi, orbai és sepsi lovasok és gyalogok (nemesek, lófők és szabadosok) összeírása a társadalmi rétegek s ezeken belül a százak falvankénti sorrendjében. Boncza János száza. Zent Ersebet. [334] Kádár György (Kadar Geórgj P.).

1627. Az udvarhelyszéki nemesek, lófők, darabantok, hadi szolgálatra visszaszerzett székelyek és jobbágyok összeírása. Szent Ersebeth.[335] Kádár János, vid. (özvegy) Mózes Jánosné fia Mózes György (Moyses Janosne fia Giurko, 1627-ben Mózes János már nem élt.).

1635. július 17. Betfalva. Alia Sámuel széki főkapitány beiktatásákor tartott lustra. Gyalog puskások.  Lajos Ferencz uram száza. Szentersebet.[336] Mózes György (Moses Geórgi).

1635. november 18. Homoródszentpál. A Kovács, másként Deák Bálint által összeírt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szenterzsebeth. Septem jurati. (esküdtek)^[337] Kádár Pál. Pedites Pixidarii Veterani (régi gyalog puskások): Kádár János obyt, Fia Jstvan Magjar Sakodon lakik it Vduarhely Zekben Az Mostoha Apjanal. Primipli Veterani (régi lófők). Kádár György obyt (meghalt), fiai: Kádár Mihály és Kádár Tamás, Kádár Tamás fia Kádár György, egy lóval szolgál. Viduae (özvegy) Mózes Jánosné (Moyses Janosne) Fia Mózes György, meghalt. (Georgi az lustralt megh.) Recentes (szemlét tartott): Kádár Pál fia Kádár György, egy lóval szolgált.

1653. december 20. Homoródszentmárton. Az 1653. évi moldvai hadjáratokból távol maradt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szent Ersebet. Mózes György (Moses Georgy)^[338] Péterfi György hadnagya menti, Kádár Pál, Kádár Tamás, Kemény János haza engedte.

1655. július 2. Rugonfalva. Az 1655. évi havaselvi hadjáratból távol maradt udvarhelyszékiek összeírása. Szenterzsébet.[339] Jurati (esküdtek, a vármegyei törvényszék képviselői 1444 óta, akik részt vettek az igazságszolgáltatásban, nemes emberek voltak): Ambrus Pál, zsoldost küldött, maga erőtlen, vén ember, Kádár Tamás (Kadar Thamas), Mózes György (Moses Georgi), hadnagy Péterfi György (Peterfi Georgj) menti, Kádár Tamás, öreg, vén ember, Tordai Tamás és Tordai András szolgáit küldte.

1637. szeptember 25. körül. A hadköteles udvarhelyszéki székelyek összeírása a százak s azon belül a falvak sorrendjében. (töredék) Udvarhelyszéki gyalogok. Menyhárt György száza. Szent Ersebet.[340] Mózes György (Moses Geörgj).

1679. július 10. Újszékely. A hadköteles udvarhelyszéki székelyek katonai összeírása, lovas puskások száza, Szenterzsébet[341]: Mózes János (Moyses János). Szenterzsébetről Fekete István uram százában szolgált Kádár János, 4 marhája volt, dolmánya nincsen, Kádár Tamás (Kadar Thamas).

1692. július7-s-8. Újszékely. Az udvarhelyszéki nemesek, lófők és gyalogpuskások katonai összeírásában megtalálható Szenterzsébeten[342]  Pálffi Zsigmond százában Mózes János (Moses János). (Ez a Mózes (Moyses, Moses) János 1679-ben már felnőtt ember, 1692-ben még élt, 1650 köröl születhetett.) Kádár Mihok, gyermek.

1702. Január 3. Székelyudvarhely, udvarhelyszék adózó lakosságának 1702. évi összeírása igásállataik feltüntetésével. Szent Erzsébeth[343] Mózes János (Mojses János) 4 marha, Kádár Mihály 4 marha.

1702. március 14. után. Az Udvarhelyszékre  kivetett 9500 rénes forint adó kirívási lajstroma. Pálfi Zsigmond uram száza. Szenterzsébet. Mózes János (Moses János).[344]

1722. Udvarhelyszék adófizető lakosságának családonkénti vagyonösszeírása. Possessio Szent Ersebeth, [345] Libertini (szabadosok): Kádár János (Johannes Kadar), Kádár György (Georgius Kadar), Mózes János (Johannes Mojses).

 

A Szakács és a Tordai család kapcsolata.

 

A1. Tordai Sámuel.  (*Szenterzsébet, 1730.-†Szenterzsébet, 1813. december 11.) q Nagy Anna, (*Szenterzsébet, 1749.-

       †Szenterzsébet, 1827. december 1. A halál oka fulladás.) Szenterzsébet, 1772. október 27.

B1. Tordai József. (*Szenterzsébet, 1773. augusztus 28.-)

B2. Tordai Tamás. (*Szenterzsébet, 1774. k.-†Szenterzsébet, 1776. július 6.)

B3. Tordai János I. (*Szenterzsébet, 1775. július 2.-†csecsemő korában)

B4. Tordai János II. (*Szenterzsébet, 1777. augusztus 8.-†Szenterzsébet, 1843. január 14.) q Mózes Kata (*Szent-

erzsébet, 1789. január 8.-†Szenterzsébet, 1876. szeptember 17. Meghalt aggságban) Szent- erzsébet, 1810. június 19. Esketési tanúk ifj. Hajdó János és mások. Tordai János 1839-ben presbiter. Mózes Kata apja Mózes Dániel, anyja Szél Kata. (Ld. a Szakács és a Mózes család kapcsolata.)

C1. Tordai János III. földműves. (*Szenterzsébet, 1810. december 1.-†Szenterzsébet, 1883. szeptember 11.

Meghalt végelgyengülésben, 73 éves volt, temette Benkő Ferenc lelkész.) 1. q Nagy György özvegye nemzetes Ambrus Zsuzsanna. Szenterzsébet, 1832. december 30. Esketési tanú: id. Szakács Mózes presbiter. 2. q *Szenterzsébet, 1791. október 27. Özvegy (*Szenterzsébet, 1804. október 24.-†Szenterzsébet, 1889. március 1.) Szenterzsébet, 1848. augusztus 14. Esketési tanúk: Szakács Péter, Szakács Rákhel, Jakabbfy József.  Bartha Katalin első férje Kádár Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1794. február 18.-†1848. előtt).  1828. február 12-én eskettem Kádár Ferencet Bartha Katával. Esketési tanúk: Kelemen József és Török János.

Kádár Ferenc II. ősei: ld. A1. Kádár János I. (-†Szenterzsébet, 1790. december 17.) leszármazottjait.

C2. Tordai Sámuel. (*Szenterzsébet, 1812. december 6.-†Szenterzsébet, 1836. június 24.)

C3. Tordai Anna I. (*Szenterzsébet, 1813. március 7.-†Szenterzsébet, 1839. december 3.)

C4. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1814. szeptember 27.-) q Szakács András I. (*Szenterzsébet, 1820.

november 14.-†Szenterzsébet, 1901. január 30. Meghalt aggságban, 80 éves korában.) Szenterzsébet, 1882. július 12. Szakács András I. első felesége György Julianna. (*Szenterzsébet, 1822. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1882. március 2.) Szenterzsébet, 1844. január 23.

C5. Tordai Mózes I. (*Szenterzsébet, 1816. október 25.-†Szenterzsébet, 1900. május 19. Meghalt aggságban)

Keresztszülők: Jakabbfy Péter és felesége. q Márkos Zsuzsanna (*Kis-Solymos, 1819. január 5.-†Szenterzsébet, 1891. február 27. A halál oka végelgyengülés. Temette Benkő Ferenc lelkész.) Szenterzsébet 1841. k.

D1. Tordai Anna. (*Szenterzsébet, 1842. szeptember 22.-†Szenterzsébet, 1890. december 16.) Konfirmált

1854. 1. q Szabó Ferenc (*Szenterzsébet, 1835. március 13.-†Szenterzsébet, 1918. november 30.) Szenterzsébet, 1860. február 21. Szabó Ferenc Tordai Anna halála után újra nősült. 2. q Székely Sára (*Szenterzsébet, 1848. szeptember 22.-†Szenterzsébet, 1920. április 2.) Szenterzsébet, 1891. június 9.

D2. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1844. augusztus 23.-†Szenterzsébet, 1887. január 23. A halál oka

vesebaj.) Konfirmált 1856. 1. q Kálnoky János (*Szenterzsébet, 1839. július 24.-) Szent- erzsébet, 1867. szeptember 17. 2. q Jakabbfy Klára (*Szenterzsébet, 1838. december 17.-†Szenterzsébet, 1894. február 18. A halál oka tüdővész.) Szenterzsébet, 1887. szeptember 29. Jakabbfy Klára 1. q Varga Mihály (*Szenterzsébet, 1833. szeptember 26.-†Szenter- zsébet, 1886. április 18.) Szenterzsébet, 1868. február 4. Jakabbfy Klára Varga Mihály halála után lett özvegy Kálnoky János felesége.

E1. Kálnoky Ilona. (*Szenterzsébet, 1869. december 27.-†Szenterzsébet, 1900. január 22.) Konfir-

mált 1883. 1. q Ketesdy János (*Szenterzsébet, 1863. augusztus 22.- ) Szenterzsébet, 1889. március 12.  2. q Szabó Jula (*Szenterzsébet, 1881. február 16.-) Szent- erzsébet, 1905. április 4. Ketesdy János 2 fia Kálnoky Ilonától.

F1. Ketesdy János. (*Szenterzsébet, 1890. június 1.-†Szenterzsébet, 1890. június 6.)

F2. Ketesdy Dénes. (*Szenterzsébet, 1893. február 21.-) Konfirmált 1906. május 24.

 E2. Kálnoky István. (*Szenterzsébet, 1872. április 22.-†Szenterzsébet, 1873. szeptember 9.)

 E3. Kálnoky Áron. (*Szenterzsébet, 1874. január 22.-†Szenterzsébet, 1874. december 17.)

 E4. Kálnoky Károly. (*Szenterzsébet, 1876. augusztus 26.-†Szenterzsébet, 1878. augusztus 23.)

 E5. Kálnoky Mária. (*Szenterzsébet, 1878. július 29.-)

 E6. Kálnoky Klára. (*Szenterzsébet, 1881. július-†Szenterzsébet, 1881. szeptember 5.)

D3. Tordai Katalin. (*Szenterzsébet, 1848. szeptember 21.-†Szenterzsébet, 1889. július 5.) Konfirmált

1861. q Szakács Gergely (*Szenterzsébet, 1834. július 10.-†Szenterzsébet, 1925. szeptember 12.) Szenterzsébet, 1871. június 6. 1 leány:

        E1. Szakács Rozália (*Szenterzsébet, 1875. február 17.-)

D4. Tordai Mózes II. (*Szenterzsébet, 1850. május 4.-†Szenterzsébet, 1871. november 19.) Konfirmált

        1863.

C6. Tordai Kata. (*Szenterzsébet, 1822. július 19.-)

B5. Tordai Péter I. (*Szenterzsébet, 1779. július 30.-†Szenterzsébet, 1860. szeptember 10.) q Kádár Borbála

(*Szenterzsébet, 1791. június 7.-†Szenterzsébet, 1884. január 4.) q Szenterzsébet, 1820. május 23. Kádár Borbála, Boris apja Kádár Pál.

C1. Tordai Péter II. földmíves, özvegy (*Szenterzsébet, 1824. július 23.-†Szenterzsébet, 1884. január 23.

21.-†Szenterzsébet, 1890. október 22. Meghalt szélhűdésben, temette Benkő Ferenc lelkész.) Szenterzsébet, Meghalt májbetegségben, temette Benkő Ferenc lelkész.) q Lőrinczi Julianna (Jula) földmíves (*Szenterzsébet, 1825. április 1845. január 21. Esketési tanúk: Kádár Péter, Szakáts Boldizsár, Szakács Dávid.

D1. Tordai Mózes I. (*Szenterzsébet, 1846. augusztus 8.-†Szenterzsébet, 1932.) Keresztszülők: Szakács

János és Keresztes Zsuzsanna. Konfirmált 1858. q Szakács Julianna, Julis. (*Szenterzsébet, 1851. április 17.-) Szenterzsébet, 1870. február 1. Esketési tanúk: Szakács Ferenc és Lőrinczi Mózes. Eskette Nagy Mózes ref. lelkész. Keresztszülők: Kádár Ferenc és Ambrus Rebeka, bába Nyitóné.

[Szakács Julianna szülei: Szakács András és György Julianna.]

D2. Tordai Péter III. földész. (*Szenterzsébet, 1848. október 25.-) Konfirmált 1860. q Mózes Borbála

(*Szenterzsébet, 1851. május 18.-†Szenterzsébet, 1918. április 23.) Szenterzsébet, 1871. május 2. Mózes Borbála keresztszülei Szakács Sámuel és Zsigmond Rebeka, bába Nyitóné.

E1. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1873. január 14.-†csecsemő korában) Keresztszülők: Veres

       Ádám és Hajdó Klára. Keresztelő lelkész Borbát Lajos, bába Veres Mária.

E2. Tordai Péter IV. (*Szenterzsébet, 1875. november 11.-†csecsemő korában) Keresztszülők: ifj.

       Szakács Mihály és Szabó Mária földészek. Keresztelő lelkész Borbát Lajos, bába Ferenc Mária.

E3. Tordai Lajos. (*Szenterzsébet, 1878. augusztus 2.-†Szenterzsébet, 1882. november 25.)  Ke-

resztszülők: ifj. Bálint Mihály és Ambrus Máris földészek. Keresztelő lelkész Borbát Lajos, bába Rupa Paliné.

E4. Tordai Dénes. (*Szenterzsébet, 1880. december 23.-†Szenterzsébet, 1881. augusztus 25.

Meghalt köhögésbe.) Keresztszülők: Szakács Miklós és Gergely Eszter. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc, bába Lakatos Mária, Bakóné.

D3. Ifj. Tordai János honvéd, huszár. (*Szenterzsébet, 1851. július 28.-†Szenterzsébet, 1898. december

5.) Keresztszülők: Mózes György és Birtalan Mária, bába Nyitóné. Konfirmált 1863. q Tordai Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1854. december 9.-) Szenterzsébet, 1874. február 10. Esketési tanúk: Bálint Péter, Szakács Mózes földészek, a templomi gyülekezet. Eskette Borbát Lajos lelkész.

E1. Tordai Pál I. (*Szenterzsébet, 1874. október 27.-) q Székely Mária (*Szenterzsébet, 1876. dec-

       ember 26.-) Szenterzsébet, 1912. december 12.

F1. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1896. május 28.-) Konfirmált 1908. május 28.

F2. Tordai Pál II. (*Szenterzsébet, 1898. március 5.-)

F3. Tordai Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1903. március 26.-)

F4. Tordai Kálmán. (*Szenterzsébet, 1901. január 27.-) Konfirmált 1916. május 14.

F5. Tordai Mózes. (*Szenterzsébet, 1905. június 18.-)

F6. Tordai Jula. (*Szenterzsébet, 1908. október 3.-)

F7. Tordai Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1911. május 24.-†Szenterzsébet, 1916. október 10.)

F8. Tordai Jenő. (*Szenterzsébet, 1914. szeptember 17.-†Szenterzsébet, 1916. október 10.)

E2. Tordai Domokos. (*Szenterzsébet, 1880. március 29.-†Szenterzsébet, 1938. február 23.)

Konfirmált 1893.1. q Egyed Róza (*Szenterzsébet, 1887. április 5.-†Szenterzsébet, 1918. november 9.) Szenterzsébet, 1906. április 17. 2. q Borosnyai Zsófi. (-†Szenterzsébet, 1937. augusztus 31.)

F1. Tordai Jula. (*Szenterzsébet, 1907. május 5.-†Szenterzsébet, 1907. június 10.)

F2. Tordai Rozália. (*Szenterzsébet, 1908. augusztus 2.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1923. má-

       jus 6.

F3. Tordai Domokos I. (*Szenterzsébet, 1910. november 4.-†Szenterzsébet, 1984. május 5.) q

        Izsák Mariska (*1913. október 15.-†Szenterzsébet, 1993. április 8.) q 1936. k.

G1. Tordai Domokos II. (*Szenterzsébet, 1937. január 24.-) q Mózes Ilona. (*Szenter-

         zsébet, 1938. szeptember 21.) Szenterzsébet, 1962. december 8.

H1. Tordai Dénes. (*Szenterzsébet, 1962. január 5.-) q Török Judit. (*Szenterzsébet,

       1967. október 2.-) Szenterzsébet, 1985. november 30.

        I1. Tordai Emőke. (*Szenterzsébet, 1986. május 3.-)

        I2. Tordai Domokos III. (*Szenterzsébet, 1967. május 20.-)

        G2. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1947.-) q 1966. március 21.

E3. Tordai Dénes. (*Szenterzsébet, 1882. május 12. -†Szenterzsébet, 1968. március 16.) Konfirmált

1895. június 12. q Tordai Jula (*Szenterzsébet, 1887. július 7.-) Babtista család. Szenterzsébet, 1908.

F1. Tordai Gizella. (*Szenterzsébet, 1909. március 22.-†Szenterzsébet, 1909. április 4.)

F2. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1910. június 16.-)

F3. Tordai Ilona I. (*Szenterzsébet, 1912. április 29.-†Szenterzsébet, 1912. augusztus 6.)

F4. Tordai Ilona II. (*Szenterzsébet, 1913. szeptember 21.-)

F5. Tordai Julianna. (*Szenterzsébet, 1915. április 6.-†Szenterzsébet, 1915. április 23.)

E4. Tordai Mózes. (*Szenterzsébet, 1887. május 26.-) Konfirmált 1902. q 1910. október 18.

Tordai Mózes. (*Szenterzsébet, 1887. május 26.-†Szenterzsébet, 1934. május 5.) Konfirmált 1902. q Veress Mária (*Szenterzsébet, 1889. december 1.-†Szenterzsébet, 1953. február 10.) Szenterzsébet, 1910. október 18.

[Veress Mária szülei: Veress György. (*Szenterzsébet, 1861. április 24.-†Szenterzsébet, 1939. október 11.) q Balázsi Ágnes (*Szenterzsébet, 1864.-†Szenterzsébet, 1935. október 29.) Szenterzsébet, 1887. március 22.]

F1. Tordai Vilma. (*Szenterzsébet, 1911. október 4.-†Szenterzsébet, 1994. március 8.) q Egyed

Kálmán II. özvegy (*Szenterzsébet, 1901. március 6.-†Szenterzsébet, 1988. március 12.) Szenterzsébet, 1961. január 24.

F2. Tordai József. (*Szenterzsébet, 1913. május 31.-†1969. szeptember 29.) q Egyed Klára II.

        (*1916. január 29.-†1994. július 1.) Szenterzsébet, 1936. december 3.

[Egyed Klára II. szülei: Egyed Péter III. (*Szenterzsébet, 1867. július 14.-) q Balázsi Rozália (*Szenterzsébet, 1881. április 14. -) Szenterzsébet, 1902. június 17.]

G1. Tordai Vilma. (*Szenterzsébet, 1937. november 18.-) q Szenterzsébet, 1957. március 30.

G2. Tordai Irén. (*Szenterzsébet, 1939. december 26.-)

G3. Tordai Mózes, József (*Szenterzsébet, 1941. november 19.-)

F3. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1915. május 16.-) q Hajdó József (*1903. november 9.-†1996.

         március 6.) Szenterzsébet, 1936. november 11.

[Hajdó József szülei: Hajdó Mózes (Józsefé) (*Szenterzsébet, 1874. szeptember 5.-†Szenterzsébet, 1964. október 3.) q Izsák Vilma (*Szenterzsébet, 1880.-†Szenterzsébet, 1942. március 8.) Szenterzsébet, 1903. május 28.]

F4. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1921. július 21.-†Szenterzsébet, 1921. szeptember 14.)

D4. Tordai Pál. (*Szenterzsébet, 1852. december 25.-†Szenterzsébet, 1926. július 27.) Keresztszülők:

Kádár Ferenc és Ambrus Rebeka, bába Nyitóné. Konfirmált 1865. q Turi Julianna (*Szenterzsébet, 1860. december 2.-) Szenterzsébet, 1880. február 17.

E1. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1881. május 11.-†Szenterzsébet, 1897. április 18.)

       Konfirmált 1895. június 12.

E2. Tordai Gizella. (*Szenterzsébet, 1882. december 19.-†Szenterzsébet, 1884. december 2.)

E3. Tordai József. (*Szenterzsébet, 1885. március 18.-†Szenterzsébet, 1907. október 24.)

       Konfirmált 1900.

E4. Tordai Árpád. (*Szenterzsébet, 1887. március 1.-†Szenterzsébet,  1981. szeptember 22.)

Konfirmált 1900. q Szakács Vilma (1896. október 8.-†1980. október 17.) Szenterzsébet, 1919. március 4.

D5. Tordai Julianna. (*Szenterzsébet, 1855. január 21.-) Keresztszülők: Mózes János és Mózes Sára, bába

Nyitóné.  Konfirmált 1868. 2 .q Nagy János I. elvált (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 18.-†Szenterzsébet, 1926. március 13.) 1884. május 6. Nagy János I. q Farkas Julianna (*Szenterzsébet, 1856. május 8.-†Szenterzsébet, 1899. július 21.)  Szenterzsébet, 1878. december 31.

E1. Nagy János II. (*Szenterzsébet, 1879. január 17.-†Szenterzsébet, 1939. április 5.) Konfirmált

1895. június 12. q Csikos Rozália (*Szenterzsébet,1891. március 15. -†Szászrégeni menház, 1959.) Szenterzsébet, 1923. április 29.

F1. Nagy Mária. (*Szenterzsébet, 1921. július 9.-†Szenterzsébet, 1930. április 8.) Törvényte-

       len.

F2. Nagy Domokos. (*Szenterzsébet, 1923. június 12.-†Szenterzsébet, 1931. május 18. )

F3. Nagy Dénes. (*Szenterzsébet, 1928.-†Szenterzsébet,1944. december 1.)

E2. Nagy Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1876. május 8.-)  q Pap Miklós I. (*Szenterzsébet, 1872.

         február 6.-†Szenterzsébet, 1933. március 21.) Szenterzsébet, 1894.

[Pap Miklós I. szülei: Pap János (*Szenterzsébet, 1835. január 11.-†Szenterzsébet, 1881.) q Szakács Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1836 okt.10.-) Szenterzsébet 1860. május 9.]

       F1. Pap Miklós II. (*1895.-†1981. február 9.) Konfirmált 1910. május 5.1. q Karácsony

Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1898. június 13.-) Szenterzsébet, 1919. január 28. Elköltözött. 2. q Kelemen Vilma (-†1980. november 10.). Szenterzsébet, 1926. október 10. Első két gyermeke Karácsony Zsuzsannától, a többi négy gyermeke Kelemen Vilmától születtek.

G1. Pap Piroska. (*Szenterzsébet,1919. október 22.-)

G2. Pap Dénes. (*Szenterzsébet, 1921. január 8.-†Szenterzsébet, 1922. február 22.)

G3. Pap Miklós II. (*Szenterzsébet, 1928. május 5.-) Konfirmált 1943. június 3.

       Bukarestbe költözött.

G4. Pap Vilma. (*Szenterzsébet, 1930. március 25.-) Julianna ikertestvére. q Mózes Bálint.

(*Szenterzsébet, 1929. június 7.-) Szenterzsébet, 1953. november 19. 1960-ban Segesvárra költözött.

[Mózes Bálint szülei: Mózes Ferenc II. (*1903. szeptember 10.-†1976.) 1. q Tordai Ida (*1906. augusztus 20.-†1950. szeptember 2.) 1929. február 7. Mózes Ferenc II. szülei: Mózes Ferenc (*Szenterzsébet, 1872. március 22.-†Szenterzsébet, 1936. június 23.) q Téglás Ágnes (-†Szenterzsébet, 1939. május 6.)]

H1. Mózes Áron. (*Szenterzsébet, 1946. április 19.-)

H2. Mózes Dénes.  (*Szenterzsébet, 1951. március 17.-)

G5. Pap Julianna. (*Szenterzsébet, 1930. március 25.-) Vilma ikertestvére. Segesvárra

       költözött.

G6. Pap Irén. (*Szenterzsébet, 1933. augusztus 20.-) ikertestvére. Segesvárra költözött.

F2. Pap Piroska. (*Szenterzsébet, 1901. május 21.-) Szenterzsébet, 1924. április 8. Elköltözött

1941-ben. q Ambrus Dezső I. (*Szenterzsébet, 1900. augusztus 6.-) Szenterzsébet, 1924. április 8.

      G1. Ambrus Dezső II. (*Szenterzsébet, 1927. július 19.-)

F3. Pap Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1906. május 21.-†Szenterzsébet, 1989. január 16.) q Bartha

Lajos I. (*Szenterzsébet, 1899. december 7.-†Szenterzsébet, 1992. jsnuár 26.) Szenterzsébet, 1926. május 24.

        G1. Bartha Lajos II. (*Szenterzsébet, 1927.december 10.-†Szenterzsébet, 1927. december

               18.)

F4. Pap Eszter. (*Szenterzsébet, 1909. március 23.-) q Paniti Imre I. Szenterzsébet, 1929.

       január 1. 1944-ben elköltöztek.

      G1. Paniti Imre II. (*Szenterzsébet, 1934. október 23.-)

F5. Pap Juliska. (*Szenterzsébet, 1921. február 14.-†Szenterzsébet, 1927. március 8.)

D6. Tordai Mária (Márisko). (*Szenterzsébet, 1863. május 22.-†Szenterzsébet, 1901. június 11.

Meghalt gyomorgörcs és főfájásban) Keresztszülők: Mózes Lajos és Ambrus Jula. Konfirmált 1876.  q Szakács Mózes földmíves, (*Szenterzsébet, 1862. október 10.-)

Szakács Mózesnek Tordai Máriától 7 gyermeke született. Ld.: Szakács András I. családfája.

C2. Tordai Pál. (*Szenterzsébet, 1827. február 11.-)

C3. Tordai Boris. (*Szenterzsébet, 1830. május 18-) Keresztszülők: Bálint István, Jakabbfy Péterné,

       Kováts Jutzi.

C4. Tordai György. (*Szenterzsébet, 1835. március 21.-) Keresztszülők: Kállai István és Egyed Sára.

B6. Tordai Mártsa, Márta. (*Szenterzsébet, 1781. november 25.-)

B7. Tordai Áron. (*Szenterzsébet, 1783. november-)

 

A Kálnoky családfa.

 

C1. Kálnoky István I. (*1819. augusztus 17.-†Szenterzsébet, 1900. március 26. A halál oka aggság. Temette Kertész

Mózes) q Tordai Klára (*1820. június 12.-†Szenterzsébet, 1894. augusztus 14. A halál oka aggság. Temette Kertész Mózes) Szenterzsébet, 1838. június 19. Esketési tanúk Szakáts György, Kádár Péter, Ambrus Gergely.

D1. Kálnoky János. (*Szenterzsébet, 1839. július 24.-) Konfirmált 1853.

1. q Tordai Mária (*Szenterzsébet, 1844. augusztus 23.-†Szenterzsébet, 1887. január 23.) Szent- erzsébet 1867. szeptember 17.

2. q Jakabbfy Klára (*Szenterzsébet, 1838. december 17.-†Szenterzsébet, 1894. február 18.) Szenterzsébet, 1887. Kálnoky János gyermekei Tordai Máriától.

E1. Kálnoky Ilona. (*Szenterzsébet, 1869. december 27.-†Szenterzsébet, 1900. január 22.) 1. q  Ketesdy János

I. (*Szenterzsébet, 1863. augusztus 22.-) Szenterzsébet, 1889. március 12. 2. q Szabó Jula (*Szenterzsébet, 1881. február 16.-) Szenterzsébet, 1905. április 4. Ketesdy János I.-nek Kálnoky Ilonától 4gyermeke született.

F1. Ketesdy János II. (*Szenterzsébet, 1890. június 1.-†Szenterzsébet, 1890. június 6.)

F2. Ketesdy Dénes. (*Szenterzsébet, 1893. február 21.-) Konfirmált 1906. május 24.

F3. Ketesdy Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1894. július 5.-)

F4. Ketesdy Domokos. (*Szenterzsébet, 1895. december 15.-†Szenterzsébet, 1895. december 27.)

E2. Kálnoky István. (*Szenterzsébet, 1872. április 22.-) Keresztszülők Gergely Mihály és Prodán Ju-

      dit. Bába Veres Mári. Keresztelő lelkész Borbát Lajos.

E3. Kálnoky Áron. (*Szenterzsébet, 1874. január 22. -†Szenterzsébet, 1874.)  Keresztszülők Konc Imre és

       felesége Danka Lidía földészek. Bába Hanziné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos.

E4. Kálnoky Károly. (*Szenterzsébet, 1876. május 26.-) Keresztszülők Dalmi György és Dalmi Ilka. Bába

      Janki Istvánné. Keresztelő lelkész Silvester Domokos.

E5. Kálnoky Mária. (*Szenterzsébet, 1878. július 29.) Keresztszülők Szakács József és Mátéfi Ráki földészek.

       Bába Rupa Paliné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos.

E6. Kálnoky Klára. (*Szenterzsébet, 1881. július 26.-†Szenterzsébet, 1882.) Keresztszülők Szöcs György és

      Koncz Mária, molnár. Bába Hanziné. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc.

D2. Kálnoky István II. (*Szenterzsébet, 1843. július 15.-†Szenterzsébet, 1934. augusztus 8.) Konfirmált 1855. q

Veres Mária (*Szenterzsébet, 1845. december 17.-†Szenterzsébet, 1913. augusztus 8.) Szenterzsébet, 1870. augusztus 30.

E1. Kálnoky Domokos. (*Szenterzsébet, 1871. április 9.-) Konfirmált 1887.

E2. Kálnoky Mária. (*Szenterzsébet, 1873. április 1.-) Konfirmált 1887. 1. q Tordai Árpád (*Szenterzsébet,

1865. szeptember 1.-) Szenterzébet, 1890. január 14. Elvált. 2. q Ambrus Klára (*Szenterzsébet, 1867. augusztus 5.-) Szenterzsébet, 1894. november 17.

F1. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1891. június 11. -) Ambrus Klárától törvénytelen gyermek.

F2. Tordai István. (*Szenterzsébet, 1897. december 24.-) Konfirmált 1912. szeptember 22. Ambrus Klá-

      rától.

E3. Kálnoky István III. (*Szenterzsébet, 1876. július 22.-†Szenterzsébet, 1882. augusztus 11.)

E4. Kálnoky Dénes. (*Szenterzsébet, 1878. április 4.-†Szenterzsébet, 1966. január 14.) Konfirmált 1893. q Pál

        Zsuzsa (*1888.-†Szenterzsébet, 1959. március 15.) Kálnoky Dénes 1959-ben Aradra költözött.

F1. Kálnoky Ferenc I. (*Szenterzsébet, 1905. november 27.-†Szenterzsébet, 1955. január 9.) 1. q Hajdó

Lina (*Szenterzsébet, 1913. június 12.-) Szenterzsébet, 1931. április 7. 2. q Gergely Lidia (*Szenterzsébet, 1902. november 15.-†Szenterzsébet, 1986. november 1.)

G1. Kálnoky Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1932. január 18.-) Konfirmált 1946. május 30. Anyja

       Hajdó Lina.

G2. Kálnoky Kálmán I. (*Szenterzsébet, 1937. április 19.-) Anyja Gergely Lidia. Konfirmált 1951.

       május 3-án. q Tordai Ida. (*Szenterzsébet, 1940. május 8.-) Szenterzsébet, 1960. április 2.

H1. Kálnoky Ida. (*Szenterzsébet, 1961. február 24.-)

H2. Kálnoky Kálmán II. (*Szenterzsébet, 1970. szeptember 10.-)

F2. Kálnoky Mária. (*Szenterzsébet, 1907. október 17.-) Magyarország.

F3. Kálnoky István. (*Szenterzsébet, 1909. október 7.-†Szenterzsébet, 1910. augusztus 11.)

F4. Kálnoky Imre. (*Szenterzsébet, 1911. július 8.-†Szenterzsébet, 1913. június 12.)

F5. Kálnoky Dénes. (*Szenterzsébet, 1913. július 11.-) Arad.

F6. Kálnoky János. (*Szenterzsébet, 1915. október 12.-†Szenterzsébet, 1949. március 12.)

F7. Kálnoky István. (*Szenterzsébet, 1917. június-†Szenterzsébet, 1917. július 5.)

F8. Kálnoky Imre. (*Szenterzsébet, 1919. k.-†Arad, 1936. április 16.) 

E5. Kálnoky János. (*Szenterzsébet, 1880. szeptember 15.-†Szenterzsébet, 1881. július 15.)

E6. Kálnoky Jolán. (*Szenterzsébet, 1882. október 10.-†Szenterzsébet, 1883. július 29.)

D3. Kálnoky Klára. (*Szenterzsébet, 1849. szeptember 1.-†Szenterzsébet, 1904. július 6. A halál oka tüdővész.

Temette Kertész Mózes) Konfirmált 1861. q Nagy József (*Szenterzsébet, 1847. július 2.-) Szenterzsébet, 1871. január 24.

E1. Nagy József. (*Szenterzsébet, 1873. szeptember 11.-)

E2. Nagy Mózes. (*Szenterzsébet, 1875. augusztus 15.-)

E3. Nagy Klára. (*Szenterzsébet, 1878. május 14.-) Konfirmált 1893.

E4. Nagy Dénes I. (*Szenterzsébet, 1880. október 23.-†Szenterzsébet, 1968. április 16.) Konfirmált 1895. jú-

nius 12. 1. q Fodor Vilma (*Szenterzsébet, 1888. május 15.-†Szenterzsébet, 1906. június 6.)  Szenterzsébet, 1906. április 24. 2. q Bertalan Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1890. november 10.-†Szenterzsébet, 1972. május 30.) 1908. március 10. Gyermekei Bertalan Zsuzsától születtek.

F1. Nagy Zsuzsanna I. (*Szenterzsébet, 1909. március 4.-†Szenterzsébet, 1909. április 3.)

F2. Nagy Zsuzsanna II. (*Szenterzsébet, 1910. november 5.-†Szenterzsébet, 1917. augusztus 2.)

F3. Nagy Dénes II. (*1912. november 19.-†Szenterzsébet, 2003. január 5.) q Veres Zsuzsa (*1920. már-

      cius 5.-†Szenterzsébet, 2004. január 5.). 1938. április 23.

G1. Nagy Jolán. (*Szenterzsébet, 1939. január 25.-) q Hajdó Pál II. (*Szenterzsébet, 1933. április 22.

         -) Szenterzsébet, 1959. április 18.

[Hajdó Pál II. szülei: Hajdó Pál I. (*Szenterzsébet, 1908. március 1.-†Szenterzsébet, 1987. november 23.) q Gál Jula (*1907. szeptember 16.) q Szenterzsébet, 1932. március 29.]

        H1. Hajdó Jolán. (*Szenterzsébet, 1960. szeptember 26.-)

G2. Nagy Károly I. (*Szenterzsébet, 1943. november 27.-) Péterfi Ida. (*Szenterzsébet, 1948.-)

        H1. Nagy Enikő. (*Szenterzsébet, 1969. január 11.-)

         H2. Nagy Károly II. (*Szenterzsébet, 1973. szeptember 12.-)

G3. Nagy Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1946. október 1.-) q Szakács György II. (*Szenterzsébet, 1942.

         március 29.-) Szenterzsébet, 1962. október 10.

[Szakács György II. szülei: Szakács György I.  (*1914. április 23.-†2002. január 20.) q Turi Irma (*Szenterzsébet, 1917. április 1.-†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1941. március 29.]

H1. Szakács Károly, György. (*Szenterzsébet, 1963. április 22.-†Szenterzsébet, 1999.

       február 7.) q Szenterzsébet, 1987. május 16.

H2. Szakács Levente. (*Szenterzsébet, 1968. szeptember 20.-)

H3. Szakács Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1969. november 15.-)

H4. Szakács Attila. (*Szenterzsébet, 1975. január 10.-)

F4. Nagy Vilma. (*Szenterzsébet, 1916. augusztus 23.-) Déva

F5. Nagy Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1920. október 27.- ) Legifjabb Szabó András. (*Szenterzsébet,

      1913. szeptember 23.-†Szenterzsébet, 1961. november 2.)

E5. Nagy Károly. (*Szenterzsébet, 1891. május 2.-†Szenterzsébet, 1891. május 13.)

D4. Kálnoky Mária. (*Szenterzsébet, 1852. február 9.-†Szenterzsébet, 1880. március 18.) q ifj. Szakács Péter.

(*Szenterzsébet, 1845. május 27.-†Szenterzsébet, 1931.  január 14.) Szenterzsébet. 1871. január 24.  Ld. A1. Szakács András I. (*Szenterzsébet, 1736. k.-†Szenterzsébet, 1801.) családfáját.

 

A szenterzsébeti családi könyv és az anyakönyv alapján az Ambrus családok.

 

A1. Ambrus György I. (*1766. k.)

B1. Ambrus György II. (*Szenterzsébet, 1790. április 5.-†Szenterzsébet,1875 október 22. Meghalt aggságban) θ

Ambrus Klára (*Szenterzsébet, 1797. november 6.-) Szenterzsébet, 1814. július 19. Esketési tanú Szabó András. Ambrus Klára apja Ambrus József, (*1769.-†Szenterzsébet, 1830. december 7.) ikertestvére Ambrus Anna. 1796. április 26-án házasodott Ambrus József és Bözödi Gebe Borbála.

               C1. Ambrus György III. (*Szenterzsébet, 1816. október 13.) Keresztszülő Kádár György] θ László Klára.1835.

                      k.

                      D1. Ambrus József. (*Szenterzsébet, 1836. november 10.-†Szenterzsébet, 1915. február 27.) Keresztszülők

Ilyés Ilyés pap és felesége Gál Ágnes. Bába Barabásné. 1. θ Kis Mária, özvegy (*Szenterzsébet, 1837. január 29.-†Szenterzsébet, 1889. február 2.) (Keresztszülők Varga Zsigmond és Nagy Klára. Bába Barabásné) Szenterzsébet, 1863. április 28. Esketési tanúk Birtalan Péter, Koncz Sámuel[346], Szabó András[347]. Eskető pap Némethi Mihál. 2. θ Derzsi Rozália. (*Szenterzsébet, 1844. december 7.-†Szenterzsébet, 1920. június 26.) Szenterzsébet, 1889. november 5. Ambrus József földmíves 56 éves özvegy és Derzsi Rozália (*1844.) özvegy Nagysolymoson született, 45 éves házasságot kötöttek. Esketési tanúk Ambrus Bálint, Tordai Pál, Rákosi Bálint tanító és neje Nagy Julianna. (Rákosi Bálint (*Szenterzsébet, 1849. augusztus 24.-†Szenterzsébet, 1916. december 3.) q Nagy Julianna (*Szenterzsébet, 1854. szeptember 24.-†Szenterzsébet, 1919. június 3.) 9 gyermekük született.) Eskető pap Benkő Ferenc. Kis Mária első férje Hajdó Mózes III. 1854. június 6-án házasodott Hajdó Mózes III. (*Szenterzsébet, 1832. június 7.-†Szenterzsébet, 1913. november 11.) 22 éves és Kis Mária (*1837.) 18 éves. Esketési tanúk Lőrinczi Mózes, Tordai Sámuel, Szakács János, Szengyörgyi Mária. [Kis Mária szülei Kis László és Nemes Anna.] Hajdó Mózes III. 2. q  Koncz Ágnes (*Szenterzsébet, 1837. október 14.-†Szenterzsébet, 1918. január 22.) Szenterzsébet, 1860. április 24. 6 gyermekük született. [Hajdó Mózes III. szülei Hajdó Mózes II. (*Szenterzsébet, 1812. július 3.-†Szenterzsébet, 1870. december 23.) és Buzogány Judit (*1812.-†Szenterzsébet, 1866. szeptember 14. Meghalt természetes nyavalyában) Hajdó Mózes III. keresztszülői Török Pál és Jakabbfy Sára. Bába Lidi. Hajdó Mózes II. apja Hajdó Mózes I. (*Szenterzsébet, 1782. április 17.) Hajdó Mózes I. apja Hajdó János II. akinek apja Hajdó János I.] Ambrus József első négy gyermeke Kis Máriától, az ötödik Derzsi Rozáliától született.

E1. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1859. december 4.-) Konfirmált 1874. q Fodor Mózes

(*Szenterzsébet, 1858. december 23.-) Szenterzsébet, 1886. január 26. Elköltöztek 1887-ben Apahidára.

E2. Ambrus János I. földész. (*Szenterzsébet, 1862. október 5.-†Szenterzsébet, 1920. június 29.)

(Keresztszülők Sándor János és Boér Mária. Bába Nyitóné. Keresztelő pap Sándor János. Konfirmált 1877.) q Turi Mária (*Szenterzsébet, 1865. december 17.-) Keresztszülők Sándor János és Boér Mária. Bába Csonkáné. Keresztelő pap Borbát Lajos. Szent- erzsébet, 1887. május 31. Esketési tanúk id. Kálnoky István, ifj. Tordai Pálné. Eskető lelkész Benkő Ferenc.

[Turi Mária szülei Turi Mózes II. (*Szenterzsébet, 1832. február 18.-†1915. augusztus 23.) földész. Konfirmált 1845. q Buzogány Julianna (*Szenterzsébet, 1838. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 1908. július 4.) Újszék 1859. k. oda költöztek. Turi Mózes II. szülei:

Turi Mózes I. (*Szenterzsébet, 1808. november 6.-†Szenterzsébet, 1881. március 12.) θ Barabás Rákhel (*Szenterzsébet, 1811. július 22.-†Szenterzsébet, 1875. január 2.) Szenterzsébet, 1831. február 28. Turi Mózes I. gyermekei még: Turi Márton. (*Szenterzsébet, 1839. július 28.-†Szenterzsébet, ) Konfirmált 1851. θ 1864. május 23.

Turi Julianna. (*Szenterzsébet, 1843. december 7.-†Szenterzsébet, 1852. március 21.)]

Ambrus János I. és Turi Mária házasságából 5 gyermek született.

F1. Ambrus Rozália I. (*Szenterzsébet, 1888. július 17.-†Szenterzsébet, 1888. július 25.)

Keresztszülők Bartha Mózes (*Szenterzsébet, 1856. március 11.-†Szenterzsébet, 1907. március 25.) és felesége Lőrinczi Borbála (*Szenterzsébet, 1860. december 21.-) földmívesek. Bába Bakóné. Keresztelő pap Benkő Ferenc.

F2. Ambrus János II. (*Szenterzsébet, 1889. október 27.-†Szenterzsébet, 1970. május 4.)

Keresztszülők Mátéfy János (*Szenterzsébet, 1854. április 3.-) és felesége Székely Mária (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 10.-) földmüvesek. Bába Bakóné. Keresztelő pap Benkő Ferenc 1. q Szakács Mária (*Szenterzsébet, 1894. február 27.-) 1919. március 18. 2. q Sipos Ágnes, Szenterzsébet, 1952. június 2.

F3. Ambrus Rozália II. (*Szenterzsébet, 1897. április 16.-) Keresztszülők Barabás István

      földműves és Bertalan Juli. Bába Bakóné. Keresztelő lelkész Kertész Mózes.

F4. Ambrus Mózes. (*Szenterzsébet, 1898. december 26.-†Szenterzsébet, 1917. június

25.) Keresztszülők Fodor Kálmán földész és Tötök Lina. Bába Bakóné. Keresztelő lelkész Kertész Mózes.

F5. Ambrus Dezső I. (*Szenterzsébet, 1900. augusztus 6.-) Keresztszülők Székely Mihály

földész és Pap Zsuzsa. Bába Bakóné. Keresztelő lelkész Kertész Mózes. Konfirmált 1916. május 16. q Pap Piroska (*Szenterzsébet, 1901. május 21.-) Szenterzsébet, 1924. április 8.

                    G1. Ambrus Dezső II. (*Szenterzsébet, 1927. július 19.-)

E3. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1864. december 13.-) Konfirmált 1881.

E4. Ambrus Áron. (*Szenterzsébet, 1872. január 28.-) Elhalt Ladamon.

E5. Ambrus Dénes. (*Szenterzsébet, 1890. november-†Szenterzsébet, 1962. június 3.) q Iszlai Mária

(*Szenterzsébet, 1895. december 5.-†Szenterzsébet, 1956. november 6.) Szenter- zsébet, 1914. június 30.

F1. Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1915. augusztus 9.- †Szenterzsébet, 1980. április 2.)

q Istók Domokos I. (*Szenterzsébet, 1911. december 14.- †Szenterzsébet, 1968. november 16.) Szenterzsébet, 1936. május 16.

G1. Istók Domokos II. (*Szenterzsébet, 1940. szeptember 9.-) q Ambrus Ida. (*Szenterzsé-

       bet, 1940. február 8.-) 1963. március 30.

       H1. Istok Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1963. szeptember 24.-) q 1984. május 26.

       H2. Istók Domokos III. (*Szenterzsébet, 1971. január 18.-)

G2. Istók Erzsébet.  (*Szenterzsébet, 1944. augusztus 9.- †Szenterzsébet, 1956. május 21.

F2. Ambrus Rozália. (*Szenterzsébet, 1918. május 24.-†Szenterzsébet, 1921. május 3.)

F3. Ambrus József. (*Szenterzsébet, 1921. január 23.-†Szenterzsébet, 1922. augusztus 8.)

F4. Ambrus Róza. (*Szenterzsébet, 1923. február 11.-)

F5. Ambrus Dénes. (*Szenterzsébet, 1927. augusztus 2.-)

D2. Ambrus György IV. (*Szenterzsébet, 1838. november 27.-†Szenterzsébet, 1913. május 8.) Keresztszü-

lők Ilyés Ilyés pap és felesége Gál Ágnes. Bába Darabásné. q Moldován Mária (*Szenterzsébet, 1842. január 5.-†Szenterzsébet, 1911. május 2.) Szenterzsébet, 1868. január 7.

E1. Ambrus Mózes. (*Szenterzsébet, 1866. január 21.-) Konfirmált 1879.

E2. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1867. augusztus 5.-) Konfirmált 1881.

E3. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1869. február 23.-)

E4. Ambrus György V. (*Szenterzsébet, 1874. február 9.-†Szenterzsébet, 1912. szeptember 24.) 1. q

Pap Ilka (*Szenterzsébet, 1881. május 12.-) Szenterzsébet, 1900. január 23. 2. q Vas Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1888.-†Szenterzsébet, 1912. szeptember 24.)

E5. Ambrus János. (*Szenterzsébet, 1877. december 24.-†Szenterzsébet, 1882. szeptember 22.)

E6. Ambrus Dénes. (*Szenterzsébet, 1881. június 25.-†Szenterzsébet, 1881. november 4. )

D3. Ambrus János. (*Szenterzsébet, 1841. június 24.-†Szenterzsébet, 1895. május 14.) Keresztszülők Ilyés

Ilyés pap és felesége, Gál Ágnes. Bába Csuminé. q Kádár Mária (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 24.-) Szenterzsébet, 1872. január 23.

C2. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1826. április 14.-†Szenterzsébet, 1906. április 16.) q Veres Mihály

        (*Szenterzsébet, 1820. május 2.-†Szenterzsébet, 1897. december 22.) Szenterzsébet 1843. február 28.

D1. Veres Mária. (*Szenterzsébet, 1845. december 17.-) Konfirmált 1858. q 1864. május 23.

D2. Veres Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1853. január 31.-†Szenterzsébet, 1927. március 22.) Konfirmált

1866. q Ambrus Bálint (*Szenterzsébet, 1840. február 9.-†Szenterzsébet, 1910. február 7.) Szenterzsébet, Szenterzsébet, 1869. december 7. Folytatást ld.: A1. Ambrus (Ambarus) Mózes I. (*Szenterzsébet, 1770.-†Szenterzsébet, 1837. március 15.) q Máté Rebeka (*Szenterzsébet, 1771.-†Szenterzsébet, 1859. szeptember 4.). Szenterzsébet, 1795. családfáját.

(*Szenterzsébet, 1771.-†Szenterzsébet, 1859. szeptember 4.). Szenterzsébet, 1795.

D3. Veres Ádám. (*Szenterzsébet, 1828. október 18.-†Szenterzsébet, 1877. október 20.) q Hajdó Kára

(*Szenterzsébet, 1836. június 9.-†Szenterzsébet, 1915. március 24.) Szenterzsébet, 1854. február 12.

D4. Veres János. (*Szenterzsébet, 1856. október 18.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1872. q 1872. június

       18.

D5. Veres György. (*Szenterzsébet, 1861. április 24.-) Konfirmált 1876.

 

A1. Ambrus János I. (*1710. k.-†Szenterzsébet, 1774. május 14.)

B1. Ambrus János II. (*Szenterzsébet, 1731.-†Szenterzsébet, 1806. január 15. Meghalt végelgyengülésben)

       C1. Ambrus János III. (*1770. k.)

              D1. Ambrus Péter. (*Szenterzsébet, 1795. július 1.-†Szenterzsébet, 1853. december 26.) q Kovács Judit

                      (*1820.-†Szenterzsébet, 1873. december 27. Meghalt szélhüdésben. Temette Borbát Lajos.)

  E1. Ambrus Mózes I. (*Szenterzsébet, 1850. január 26.-†Szenterzsébet, 1922. május 26.) Keresztszü-

lők ifj. Török Mihály és Bedő Julianna. Bába Nyitóné. q György Lidia (*Szenterzsébet, 1853. június 6.-†Szenterzsébet) Szenterzsébet, 1881. február 22.

F1. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1880. január 26.-†Szenterzsébet, 1880. szeptember 21.)

F2. Ambrus Zsuzsanna I. (*Szenterzsébet, 1877. január 12. -†Szenterzsébet, 1882. szeptember 14.)

F3. Ambrus Zsuzsanna II. (*Szenterzsébet, 1888. november 1.-†Szenterzsébet, 1889. február 24.)

F4. Ambrus Mózes III. (*Szenterzsébet, 1891. január 1.-†Szenterzsébet, 1893. március 22.)

F5. Ambrus Mózes IV. (*Szenterzsébet, 1894. május 26.-†Szenterzsébet, 1916. november 1.)

D2. Ambrus Mózes II. (*Szenterzsébet, 1796. május 5.-)

D3. Ambrus Pál I. (*Szenterzsébet, 1803. január 10.-) θ Buzogány Julianna.

E1. Ambrus Pál II. magyar királyi katona (*Szenterzsébet, 1835. január 17.-) Keresztszülők Szabó

Mihály és Bendöné. Bába Barabásnő. θ Mózes Anna (*Szenterzsébet, 1845. január 5.-) Szenterzsébet 1868. január 18.

[Mózes Anna szülei: Mózes György I. (*Szenterzsébet, 1820. július 4.-†Szenterzsébet, 1876. október 12.) q Bertalan Mária (*Szenterzsébet, 1809. október 5. december 10.-) Szenterzsébet, 1847. január 13.]

F1. Ambrus Pál III. (*Szenterzsébet, 1869. július 4.-) Konfirmált 1883. Elköltözött Sárdra.[348]

F2. Ambrus Ferenc. (*Szenterzsébet, 1874. május 11.-)

F3. Ambrus Anna. (*Szenterzsébet, 1875. június 25. -)

F4. Ambrus Rozália. (*Szenterzsébet, 1879. szeptember 7.-)

F5. Ambrus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1884. április 20.-)

E2. Ambrus Mihály. (*1837. január 10.-†Szenterzsébet, 1893. május 4. A halál oka máj és tüdő da-

ganat) (Keresztszülők Várhegyi Mózes és Dersi Klára. Bába Barabásné) θ Török Katalin (*Szenterzsébet, 1837. január 28.†Szenterzsébet, 1907. január 19.) Szent- erzsébet 1860. március 12.

F1. Ambrus Julianna. (*Szenterzsébet, 1866. április 15.-†Szenterzsébet, 1894. december 4.)

         Konfirmált 1878. θ Sütő József (*1850.-†1897. után) 2. θ Mózes Anna.

G1. Sütő Károly. (*Szenterzsébet, 1887. augusztus 27.-†Szenterzsébet, 1889. december

       12.) Ambrus Juliannától.

G2. Sütő József. (*Szenterzsébet, 1892. december 11.-†Szenterzsébet, 1897. július 30.)

        Ambrus Juliannától.

G3. Sütő Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1897. január 15.-†Szenterzsébet, 1910. május 5.) Mózes

       Annától.

F2. Ambrus István. (*Szenterzsébet, 1868. október 8.-) q Lőrinczi Rozália (*Szenterzsébet,

       1875. augusztus 5.-†Szenterzsébet, 1912. május 10.) Szenterzsébet, 1892. május 10.

G1. Ambrus Domokos. (*Szenterzsébet, 1893. március 19.-)

G2. Ambrus Rozália. (*Szenterzsébet, 1894. június 23.-)

G3. Ambrus Mihály. (*Szenterzsébet, 1896. július 9.-)

G4. Ambrus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1898. október 19.-) Konfirmált 1913. május 1. q

        Bertalan Péter Szenterzsébet, 1922. január 5.

       H1. Bertalan János. (*Szenterzsébet, 1922. május 28.-)

       H2. Bertalan Domokos. (*Szenterzsébet, 1923. szeptember 14.-)

G5. Ambrus Berta. (*Szenterzsébet, 1900. május 31.-)

 

Bertalan Péter felmenői.

 

E1. Szakács Mihály. (*Szenterzsébet, 1823. október 5.-†Szenterzsébet, 1889. április 23.) q Szakács

Borbála (*Szenterzsébet, 1823. augusztus 13.-†Szenterzsébet, 1892. május 10.) Szenterzsébet, 1844. február 13. Leányuk Mária.

F1. Szakács Mária. (*Szenterzsébet, 1848. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 1901. szeptember

10.) Konfirmált 1860. q Bertalan György (*Szenterzsébet, 1846. október 10.-†Szenterzsébet, 1918. november 29.)  Szenterzsébet, 1875. június 29.

[Bertalan György szülei: Bertalan Mihály (*Szenterzsébet, 1815. augusztus 17.-†Szenterzsébet, 1869. szeptember 5.) q Szakács Mária (*Szenterzsébet, 1826. szeptember 17.-†Szenterzsébet, 1891. augusztus 5.) Szenterzsébet, 1850. október 21. 6 gyermekük született.]

G1. Bertalan Mihály I. (*Szenterzsébet, 1879. március 15.-†Szenterzsébet, 1882. augusztus

       28.)

G2. Bertalan Mária. (*Szenterzsébet, 1881. június 19.-†Szenterzsébet, 1921. január 7.) Kon-

       firmált 1895. június 12.

G3. Bertalan Mihály II. (*Szenterzsébet, 1886. augusztus 30.-†Szenterzsébet, 1915. május

27. Galicia.) Konfirmált 1900. q  Fodor Rozália (*Szenterzsébet, 1893. február 1.-†Szenterzsébet, 1977. március 8.) Szenterzsébet, 1910. szeptember 20. 2.-ik férj Veres Mózes (Jánosé) (*Szenterzsébet, 1894. május 27.-†Szenterzsébet, 1961. december 25) Szent- erzsébet, 1924. április 13.

        H1. Bertalan Kálmán. (*Szenterzsébet, 1911. november 10.-)

        H2. Bertalan Mihály III. (*Szenterzsébet, 1914. július 13.-)

H3. Veres Rozália I. (*Szenterzsébet, 1921. május 4.-†Szenterzsébet, 1922. agugusztus

       18. ) Ikrek.

H4. Veres Mózes. (*Szenterzsébet, 1921. május 4.-†Szenterzsébet, 1922. szeptember

       14.) Ikrek.

H5. Veres Rozália II.  (*Szenterzsébet, 1922. szeptember 22.-†Szenterzsébet, 1925. ja-

        nuár 12.)

H6. Veres János. (*Szenterzsébet, 1925. május 14.-)

H7. Veres Árpád II. (*Szenterzsébet, 1928. október 12.-) q Veres Vilma. (*Szenterzsé-

        bet, 1959. augusztus 24.-) Szenterzsébet, 1981. január 10.

I1. Veress Árpád III. (*Szenterzsébet, 1982. június 26.-)

I2. Veress Klára. (*Szenterzsébet, 1959. december 28.-) q Szenterzsébet, 1980.

       március 29.

G4. Bertalan Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1884. január 7.-) Konfirmált 1898.

G5. Bertalan Péter.  q Ambrus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1898. október 19.-) Szenterzsé-

        bet, 1922. január 5.

H1. Bertalan János. (*Szenterzsébet, 1922. május 28.-)

H2. Bertalan Domokos. (*Szenterzsébet, 1923. szeptember 14.-)

 

A1. Ambrus (Ambarus) Mózes I. (*Szenterzsébet, 1770.-†Szenterzsébet, 1837. március 15.) q Máté Rebeka

(*Szenterzsébet, 1771.-†Szenterzsébet, 1859. szeptember 4.). Szenterzsébet, 1795.

        B1. Ambrus Mózes II. (*Szenterzsébet, 1798. augusztus 5.-†Szenterzsébet, 1855. szeptember 23. Meghalt száraz-

     ságban) q Sebestyény Julianna  (*1808.-†Szenterzsébet, 1875. december 23. Meghalt tüdővizenyben).

             C1. Ambrus Rebeka. (*Szenterzsébet, 1831. április 28.-†Szenterzsébet, 1873. november 24. A halál oka vízkor-

ság. 7 gyermeke volt.) q Kádár Ferenc (*Szenterzsébet, 1828. október 3.-†Szenterzsébet, 1904. augusztus 15.)  Szenterzsébet, 1848. augusztus 15.

             C2. Ambrus Mózes III. (*Szenterzsébet, 1834. november 13.-†Szenterzsébet, csemő korában)

             C3. Ambrus Éva. (*Szenterzsébet, 1837. december 23.-†Szenterzsébet, 1919. január 27.) q Szakács Mózes I.

(*Szenterzsébet, 1834. december 2.-†Szenterzsébet, 1912. február 1.) Keresztszülők: Szakács Gergely és Ambrus Kata. Bába: Barabásné. Szenterzsébet, 1858. április 27. Esketési tanúk: Ambrus György, Szabó András, Székely János, Kádár Ferenc, Ambrus Mózes, Várhegyi Mózes.

                    [Szakács Mózes szülei: Szakács János q Buzogány Judit, Szenterzsébet, 1817. május 12.]

                    D1. Szakács Mária. (*Szenterzsébet, 1859. október 3.-) q Szakács Péter I. (*Szenterzsébet, 1851. szeptember

                           25.-) Szenterzsébet, 1878. április 23.

                          [Szakács Péter I. szülei: Szakács Lajos (*Szenterzsébet, 1826. április 10.-†Szenterzsébet, 1883.

december 31.) q Tordai Sára (*Szenterzsébet, 1826. december 14.-†Szenterzsébet, 1884. augusztus 9.) Szenterzsébet, 1851. január 21.]

                          E1. Szakács Péter II. (*Szenterzsébet, 1879. február 3.-) Konfirmált 1893.

E2. Szakács Mária I. (*Szenterzsébet, 1881. július 29.-†Szenterzsébet, 1881. augusztus 7.)

E3. Szakács Mária II. (*Szenterzsébet, 1882. július 21.-†Szenterzsébet, 1882. augusztus 10.)

E4. Szakács Lajos (*Szenterzsébet, 1884. október 24.-) Konfirmált 1900.

E5. Szakács Rozália I. (*Szenterzsébet, 1887. május 30.-†Szenterzsébet, 1890. február 6.)

E6. Szakács Rozália II. (*Szenterzsébet, 1890. május 25.-) Konfirmált 1904. május 12.

E7. Szakács Kálmán. (*Szenterzsébet, 1893. augusztus 13.-) Konfirmált 1906. május 24.

E8. Szakács Mári. (*Szenterzsébet, 1895. november 5.-) Konfirmált 1908. május 28.

E9. Szakács Dénes. (*Szenterzsébet, 1898. március 3.-) Konfirmált 1912. szeptember 22.

E10. Szakács Sára. (*Szenterzsébet, 1900. november 25.-†Szenterzsébet, 1901. szeptember 12.)

E11. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1902. augusztus 16.-†Szenterzsébet, 1902. október 20.)

                    D2. Szakács János. (*Szenterzsébet, 1862. március 23.-†Szenterzsébet, 1922. július 29.) Konfirmált

                           1878.

                    D3. Szakács Mózes II. (*Szenterzsébet, 1864. október 24.-) Konfirmált 1881.

                    D4. Szakács Julianna.  (*Szenterzsébet, 1867. december 19.-†Szenterzsébet, 1935. november 30.) q

1. q Pap István I. (*Szenterzsébet, 1863. január 1.-†Szenterzsébet, 1894. szeptember 20.) Szenterzsébet, 1887. február 15. 2. q Mózes Lajos II. földmíves. (*Szenterzsébet, 1857. március 11.-) Szenterzsébet, 1896. január 28. Mózes Lajos harmadik felesége volt Szakács Julianna.

[Pap István szülei: Pap János (*Szenterzsébet, 1835. január 11.-†Szenterzsébet, 1881.) q Szakács Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1836 okt.10. -) Szenterzsébet 1860. május 9.]

E1. Mózes Mária. (*Szenterzsébet, 1896. október 26.-) q Mózes Péter II. (*Szenterzsébet, 1894. április

28.-) Szenterzsébet, 1920. július 24.

[Mózes Péter II. szülei: Mózes Péter I. (*Szenterzsébet, 1862. augusztus 11.-†Szenterzsébet, 1894. július 31.) q Bertalan Borbála (*Szenterzsébet, 1870. június 19.-†Szenterzsébet) Szenterzsébet, 1891. április 7.]

E2. Mózes Klára. (*Szenterzsébet, 1898. szeptember 3.-†Szenterzsébet, 1902. március 13.)

E3. Mózes Dénes. (*Szenterzsébet, 1901. január 5.-†Szenterzsébet, 1901. augusztus 15.)

E4. Mózes Lajos III. (*Szenterzsébet, 1903. május 14.-)

E5. Mózes Domokos. (*Szenterzsébet, 1905. augusztus 26.-)

                    D5. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1870. augusztus 20.-) q 1913. december 27.

        B2. Ambrus Gergely. (*Szenterzsébet, 1803. március 11.-†Szenterzsébet, 1868. november 29.) q Szabó Sára

               (*Szenterzsébet, 1807. február 4.-†Szenterzsébet, 1889. október 25.) 1823.

               C1. Ambrus Bálint I. (*Szenterzsébet, 1840. február 9.-†Szenterzsébet, 1910. február 7.) Keresztszülök Bedő

Albert és Szengyörgyi Mária. Bába Csuminé. Konfirmált 1854. 1. q N. N. 1860. augusztus 8. 2. θ Veres Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1853. január 31.-†Szenterzsébet, 1927. március 22.) Szenterzsébet, 1869. december 7.

[Veres Zsuzsanna szülei, Veres József (*Szenterzsébet, 1811. január 29.-†Szenterzsébet, 1866. december 25.) q Jakabbfy Lidia (*Szenterzsébet, 1815. október 26.-) Szenterzsébet 1840. május 5. Veres Zsuzsanna testvére, Veres Klára (*Szenterzsébet, 1842. augusztus 28.-†Szenterzsébet, 1869. október 17.)]

Ambrus Bálint I.-nek első feleségétől 6 gyermeke született.

D1. Ambrus Gergely. (*Szenterzsébet, 1861. február 27.-) Konfirmált 1875. θ Szabó Mária

(*Szenterzsébet, 1863. június 9.-) Szenterzsébet, 1885. január 20. Esketési tanúk Szabó Mózes, Szabó Andrásné. Eskette Benkő Ferenc lelkész.

E1. Ambrus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1885. december 28.-†Szenterzsébet, 1886. január 16.)

E2. Ambrus Domokos I. (*Szenterzsébet, 1886. december 15.-†Szenterzsébet, 1947. május

21.) Konfirmált 1900. θ Tordai Mária (*Szenterzsébet, 1894. július 25.-†Szent- erzsébet, 1949. augusztus 14) Szenterzsébet, 1912. január 30.

F1. Ambrus Domokos II. (*Szenterzsébet, 1912. október 31.-†Szenterzsébet, 1913. szeptember

       17.)

F2. Ambrus Domokos III. (*Szenterzsébet, 1914. július 1.-†Szenterzsébet, 1989. december

15.) q Szabó Ida. (*Szenterzsébet, 1916. június 27.-†Szenterzsébet, 1970. április 22.) Szenterzsébet, 1939. február 18.

G1. Ambrus Ida. (*Szenterzsébet, 1940. február 8.-) q Istok Domokos I.

        (*Szenterzsébet, 1940. november 9.-) Szenterzsébet, 1963. március 30.

        H1. Istok Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1963. szeptember 24.-)

        H2. Istok Domokos II. (*Szenterzsébet, 1971. május 18.-)

G2. Ambrus Domokos IV. (*Szenterzsébet, 1941. augusztus 6.-)

G3. Ambrus Endre. (*Szenterzsébet, 1951. május 31.-†Szenterzsébet, 1953. február 20.)

F3. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1916.-†Szenterzsébet, 1916. október 1.)

F4. Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1920. január 6.-†Szenterzsébet, 1992. január 2.). q Turi

       Dénes (*1915. március 6.-†Szenterzsébet, 1978. április 4.)

F5. Ambrus Mariska. (*Szenterzsébet, 1928. február 6.-) q Rákossy Bálint I. (1922. március

        7.-) Szenterzsébet, 1948. december 14.

[Rákossy Bálint I. szülei: Rákossy János (*Szenterzsébet, 1887. január 23.-†Szenterzsébet, 1981. május 3. q. Balázs Katalin. (*1892. november-†1957. október 16.) Szenterzsébet, 1920. december 8.]

G1. Rákossy Bálint II.(*Szenterzsébet, 1950. május 27.-)

G2. Rákossy N. (*Szenterzsébet, 1954. január 1.-)

E3. Ambrus Bálint. (*Szenterzsébet, 1891. október 26.-†Szenterzsébet, 1917. február 24.) Konfir-

       mált 1904. május 12.

D2. Ambrus János. (*Szenterzsébet, 1862. augusztus 28.-†Szenterzsébet, 1874. január 13.)

D3. Ambrus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1864. február 18.-) Konfirmált 1879. q Tordai Mózes

       (*Szenterzsébet, 1860. március 26.-) Szenterzsébet, 1884. január 29.

       E1. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1885. január 10.-†Szenterzsébet, 1893. június 14.)

       E2. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1888. január 12.-) Konfirmált 1902.

       E3. Tordai Rozália. (*Szenterzsébet, 1889. december 5.-†Szenterzsébet,1889. december 6.)

       E4. Tordai Ambrus. (*Szenterzsébet, 1891. december 5.-) Konfirmált 1906. május 24. 1. q

Veres Stilla. (*Szenterzsébet, 1899. április 10.-†Szenterzsébet, 1978. július 14.) Elváltak. 2. q Szakács Erzsébet (*Szenterzsébet, 1905. március 6.-†Szenterzsébet, 1988. március 31. Szenterzsébet, 1926. április 13. Veres Stilla 2. q Szabó János  (*Szenter- zsébet, 1899. február 27.-†Szenterzsébet, 1955. július 16.) Szenterzsébet, 1927. május 29.

F1. Szabó Anna.  (*Szenterzsébet, 1922. december 18.-†Szenterzsébet, 1990. január 11.) q

Szakács János I. (*Szenterzsébet, 1920. június 10.-†Szenterzsébet, 1964. január 27.) Szenterzsébet, 1945. december 6. Szabó Jánios és Veres Stilla leánya.

G1. Szakács János II. (*Szenterzsébet, 1947. március 1.-†Szenterzsébet, 1997. május 14.)

       q 1974.

G2. Szakács József. (*Szenterzsébet, 1950. február 24.-)

F2. Szabó Károly. (*Szenterzsébet, 1925. szeptember 5.-) q Szenterzsébet, 1946. március 2.

      Szabó Jánios és Veres Stilla fia.

F1. Tordai Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1927. január 28.-) Konfirmált 1941. május 22. q

Tordai János I. (*Szenterzsébet, 1916. augusztus 20.-†Szenterzsébet 1984. február 25.) Szenterzsébet, 1952. május 14.  Tordai Erzsébet Tordai Ambrus és Szakács Erzsébet leánya.

G1. Tordai Ferenc. (*Szenterzsébet, 1953. július 30. q 1979.

G2. Tordai János II. (*Szenterzsébet, 1956. november 1.-) q Egyed Julianna. (*1962.

        július 18.-) Szenterzsébet, 1982. május 1.

H1. Tordai Judit. (*Szenterzsébet, 1983. augusztus 15.-)

H2. Tordai János III. (*Szenterzsébet, 1987. február 1.-)

       E5. Tordai Rozália. (*Szenterzsébet, 1894. július 25.-†Szenterzsébet, 1895. február 22.)

       E6. Tordai Mózes. (*Szenterzsébet, 1896. március 24.-)

       E7. Tordai Bálint. (*Szenterzsébet, 1898. április 2.-)

       E8. Tordai Kálmán. (*Szenterzsébet, 1900. november 2.-)

       E9. Tordai Dezső. (*Szenterzsébet, 1903. július 3.-)

                       D4. Ambrus Dénes I. (*Szenterzsébet, 1865. október 20.-) Konfirmált 1880. q Gál Rozália

(*Szenterzsébet, 1869. szeptember 14.-†Szenterzsébet, 1936. március 6.) Szenterzsébet, 1889. január 8.

E1. Ambrus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1891. március 4.-†Szenterzsébet,1924. október 31.) Kon-

firmált 1904. május 12. q Ambrus József II. (*Szenterzsébet, 1888. március 30.-) Szenterzsébet, 1912. augusztus 20. Segesvárra költözött.

[Ambrus József II. szülei: Ambrus József I. (*Szenterzsébet, 1860. október 11.-†Szenterzsébet, ) Konfirmált 1874. q Pál Erzsébet (*Szenterzsébet, 1863. július 29.-†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1887. február 1.]

F1. Ambrus Zsuzsanna. (-†Szenterzsébet, 1924. december 8.)

F2. Ambrus Ilona. (*Szenterzsébet, 1924. május 22.-†Szenterzsébet, 1924. december 4.)

E2. Ambrus Dénes II. (*Szenterzsébet, 1893. október 26.-) Konfirmált 1906. május 24.

E3. Ambrus Mózes. (*Szenterzsébet, 1896. augusztus 14.-) Konfirmált 1910. május 5. 1. q

Kelemen Etelka (*Szenterzsébet, 1903. december 1.-†Szenterzsébet, 1937. augusztus 18.) Szenterzsébet, 1923. május 8.  2. q  Szávuj Róza, Szenterzsébet, 1929. május 8.

        F1. Ambrus Mózes. (*Szenterzsébet, 1926. március 4.-) (Kelemen Etelkától.)

 F2. Ambrus István. (*Szenterzsébet, 1928. július 5.-) Kelemen Etelkától.

 F3. Ambrus Dezső. (*Szenterzsébet, 1924. március 26.-†Szenterzsébet, 1990. május 26.)

(Kelemen Etelkától.) 1. q Jakabfy Anna (*1926. november 1.-) 2. q Koncz Irma (*1929. március 29.-) Szenterzsébet, 1945. december 22. 

 F4. Ambrus Irma. (*Szenterzsébet, 1933. május 28.-†Szenterzsébet, 1947. október 25.) Szávuj

        Rózától.

E4. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1899. március 31.-) Konfirmált 1914. május 3.

E5. Ambrus Bálint. (*Szenterzsébet, 1902. április 10.-†1983. február 9) Konfirmált 1916. május 24.

        q Pap Zsuzsa (*1908. május 4.-†1996. augusztus 8.) Szenterzsébet, 1931. december 12.

F1. Ambrus Dénes. (*Szenterzsébet, 1932. szeptember 25.-†Szenterzsébet,1932. október 14.

       )

F2. Ambrus Bálint. (*Szenterzsébet, 1934. október 14.-)

F3. Ambrus Róza. (*Szenterzsébet 1936. december 9.-) 1. q Ambrus János I. (*Szenterzsébet,

        1930. augusztus 13.-) Szenterzsébet, 1956. december 15.

2. q Tordai M. Béla (*Szenterzsébet, 1930. január 31.-) Szenterzsébet, 1963. november 16.

        G1. Ambrus János II. (*Szenterzsébet, 1957. október 24.-)

        G2. Tordai Attila. (*Szenterzsébet, 1963. július 15.-)

E6. Ambrus Júlia. (*Szenterzsébet, 1905. március 12.-)

E7. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1908. október 24.-) Konfirmált 1923. május 6.

E8. Ambrus Róza. (*Szenterzsébet, 1911. november 8.-)

D5. Ambrus Bálint II. (*Szenterzsébet, 1867. augusztus 17.-†Szenterzsébet, 1874. november 22.)

D6. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1869. október 6.-) Konfirmált 1883.

B3. Ambrus Péter I. (*Szenterzsébet, 1807. febrár 12.-) q Pál Szófia.

C1. Ambrus Julianna. (*Szenterzsébet, 1831. január 7.-†Szenterzsébet, 1898. szeptember 14. A halál oka agg-

ság.) Temette Adorján László, héjjasfalvi lelkész.] q Mózes Lajos I. (*Szenterzsébet, 1821. március 5.-†Szenterzsébet, 1910. január 1.) Szenterzsébet, 1850. december 30. Mózes Lajos I. apja Mózes János. Mózes Lajos I. és Ambrus Julianna 5 gyermeke. Ld. Mózes György I. leszármazottjai.

C2. Ambrus Péter II. (*Szenterzsébet, 1834. január 10.-†Szenterzsébet, 1886. január 25.) Keresztszülő Jakabbfy Ferenc. Bába Barabásné. 1. q Szakács Anna (*Szenterzsébet, 1836. szeptember 12.-†Szenterzsébet, 1871. május 20.) Szenterzsébet, 1856. február 19. Esketési tanúk: Szakács György, Szakács Mária, Bálint Péter, Mózes János. Szakács Anna szülei Szakács József és Gyöngyösi Julianna. 2. θ Jánosi Zsófia (*Szenterzsébet, 1850. augusztus 5.-) Nagysolymos. 7 gyermeke Szakács Annától, 3 gyermeke Jánosi Zsófiától.

D1. Ambrus Péter III. (*Szenterzsébet, 1856. október 9.-) Keresztszülők Karátson János és Mátéfi

        Rebeka. Bába Nyironő. Szakács Annától.

D2. Ambrus Ferenc. (*Szenterzsébet, 1858. augusztus 16.-) Keresztszülők Horvát Dániel és Hideg Sára.

        Bába Nyironő. Konfirmált 1870. Szakács Annától.

D3. Ambrus József. (*Szenterzsébet, 1860. október 11.-) Keresztszülők Karátson János és Mátéfi Rebeka.

Bába Nyironő. Keresztelő pap Ilyés Ilyés. Konfirmált 1874. q Pál Erzsébet (*Szenterzsébet, 1863. július 29.-) Szenterzsébet, 1887. február 1. Szakács Annától.

D4. Ambrus Lajos I. (*Szenterzsébet, 1864. január 8.-†1868. előtt) Keresztszülők Birtalan Péter és

        Szakács Eszter. Bába Székely Lajosnő. Keresztelő pap Borbát Lajos. Szakács Annától.

D5. Ambrus Lőrinc. (*Szenterzsébet, 1866. február 18.-) Keresztszülők Birtalan Péter és Jakabbfy Mári.

        Bába Csonkáné. Keresztelő pap Borbát Lajos. Konfirmált 1881. Szakács Annától.

D6. Ambrus Lajos II. (*Szenterzsébet, 1868. június 2.-†Szenterzsébet, 1942. augusztus 25.) Keresztszü-

lők Karátson János és Mátéfi Rebeka. Bába Székely Lajosnő. Keresztelő pap Borbát Lajos Konfirmált 1883. Szakács Annától.

D7. Ambrus Julianna. (*Szenterzsébet, 1871. február 18.-) Keresztszülő Karátson János. Bába Donát

       Julis. Keresztelő pap Borbát Lajos. Szakács Annától.

D8. Ambrus Dénes. (*Szenterzsébet, 1878. június 16.-) Keresztszülők ifj. Birtalan Péter és Szakács Esz-

       ter. Bába Hanzáné. Keresztelő pap Borbát Lajos. Jánosi Zsófiától.

D9. Ambrus Julianna. (*Szenterzsébet, 1880. november 6.-) Keresztszülők id. Gál Mózes és neje

Szakács Mária földmívesek. Bába Hanziné, Koré Judit. Keresztelő pap Benkő Ferenc. Jánosi Zsófiától.

D10. Ambrus Zsófia. (*Szenterzsébet, 1883. szeptember 29.-) Keresztszülő Karátson János és Mátéfy

         Rebeka földmívesek. Bába Hanziné, Koré Judit. Keresztelő pap Benkő Ferenc. Jánosi Zsófiától.

B4. Ambrus Borbála. (*Szenterzsébet, 1816. december 8.-) Keresztszülők Benkő György úr és felesége.

 

A1. Ambrus Mihály I. (*Szenterzsébet,1760.-†Szenterzsébet, 1843. május 30.)

       B1. Ambrus Mihály II. (*Szenterzsébet, 1798.-†Szenterzsébet, 1863. július 29. A halál oka természetes. Temető pap

              Pelkó György.) q Kontz Klára, Szenterzsébet, 1820.

C1. Ambrus Mózes I. (*Szenterzsébet, 1823. január 13.-†Szenterzsébet, 1893. november 2.) 1. q Szabó Mária

(*Szenterzsébet, 1831. december 6.-†Szenterzsébet, 1880. január 28.) Szenterzsébet, 1847. január 12. 2. q Koncz Mária (*Szenterzsébet, 1848. június 14.-) Szenterzsébet, 1891. február 17. 13 gyermeke Szabó Máriától.

D1. Ambrus Mózes II. (*Szenterzsébet, 1850. november 25.-†Szenterzsébet, 1854. január 11.)

D2. Ambrus Klára I. (*Szenterzsébet, 1852. június 25.-†Szenterzsébet, 1854. január 11.)

D3. Ambrus Klára II. (*Szenterzsébet, 1854. szeptember 25.-†Szenterzsébet, 1920. március 1.)

Konfirmált 1868. q Tordai Sámuel II. földész, (*Szenterzsébet, 1846. szeptember 3.-) Szenterzsébet, 1871. február 7.

[Tordai Sámuel II. szülei: Tordai Sámuel I. (*Szenterzsébet, 1817. május 11.-†Szenterzsébet, 1895. január 2.) q Nagy Mária (*Szenterzsébet, 1822. október 6.-†Szenterzsébet, 1910. március 17.) Szenterzsébet, 1838. június 19. 7 gyermekük született.]

E1. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1872. április 13.-†Szenterzsébet, 1894. szeptember 18.) Bába

       Veres Mária. Keresztelő pap Borbát Lajos.

E2. Tordai Sámuel III. (*Szenterzsébet, 1875. május 22.-†) Keresztszülők Koncz Imre és Danka

       Lidía.  Bába Rupa Pálné. Keresztelő pap Borbát Lajos.

E3. Tordai Mária I. (*Szenterzsébet, 1876. november 10.-†Szenterzsébet, 1879. szeptember 30.)

Keresztszülők fj. Székely Mihály és felesége Pap Zsuzsa földészek. Bába Rupa Pálné. Keresztelő pap Borbát Lajos.

E4. Tordai Pál I. (*Szenterzsébet, 1878. november 15.-†Szenterzsébet, 1879. október 3.) Kereszt-

      szülők Bertalan Péter és Szakács Eszter  földészek. Bába Bakóné. Keresztelő pap Borbát Lajos.

E5. Tordai József. (*Szenterzsébet,1880. február 12. -†Szenterzsébet, 1882. szeptember 21.)

Keresztszülők ifj. Székely Mihály és felesége Pap Zsuzsa. Bába Bakóné. Keresztelő pap Karátson István.

E6. Tordai Pál II. (*Szenterzsébet, 1882. április 14.-†Szenterzsébet, 1882. szeptember 20.)

Keresztszülők Benkő Ferenc és felesége Petke Karolina, Tordai Pál és Tordai Zsuzsa. Bába Bakóné. Keresztelő pap Benkő Ferenc.

E7. Tordai Mózes I. (*Szenterzsébet, 1883. november 4.-†Szenterzsébet, 1921. január 19.)

Keresztszülők Benkő Ferenc és felesége Petke Karolina, Bertalan Mózes, Bertalan Bertalan. Bába Firtos Sándorné. Keresztelő pap Benkő Ferenc. Konfirmált 1898. q Ambrus Zsuzsa. Szenterzsébet, 1910. október 25. 4 gyermek.

E1. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1911. augusztus 19.-)

E2. Tordai Mózes II. (*Szenterzsébet, 1914. február 19.-)

E3. Tordai János (*Szenterzsébet, 1916. augusztus 20.-)

E4. Tordai Ferenc (*Szenterzsébet, 1918. október 6.-)

E8. Tordai Klára. (*Szenterzsébet, 1889. április 10.-†Szenterzsébet, 1890. augusztus 24.)

E9. Tordai Ferenc. (*Szenterzsébet, 1891. szeptember 29.-) Mária ikertestvére.

E10. Tordai Mária II. (*Szenterzsébet, 1891. szeptember 29-†Szenterzsébet, 1891. október 16.)

D4. Ambrus Mózes III. (*Szenterzsébet, 1856. október 19.-†Szenterzsébet, 1858. augusztus 24.)

D5. Ambrus Mária. (*Szenterzsébet, 1858. december 27.-†Eltávozott, elhalt Bukarestben 1906. előtt.)

Konfirmált 1872. 1. q Kádár Ferenc. (*Szenterzsébet, 1851. február 16.-) 1879. január 14. 2. q Szakács Julianna (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 1919. április 18.) [Bába Nyizonő] Szenterzsébet, 1906. május 3.

Szakács Julianna 1. q Szakács József (*Szenterzsébet, 1849. január 12.-†Szenterzsébet, 1889. június 16.) Szenterzsébet, 1874. január 27. Tanúk: Ambrus Mózes és Tordai Zsuzsa, valamint a templomi gyülekezet. Eskető lelkész Borbát Lajos. Leányuk Hajdó Kálmánné, Szakács Juli (*Szenterzsébet, 1883. március 20.-†Szenterzsébet, 1956.)

[Szakács Julianna szülei: Szakács Lajos és Tordai Sára]

E1. Szakács Julianna.  (*Szenterzsébet, 1883. március 20.-) Szülei legifjabb Szakács József és Sza-

       kács Julianna földmívesek.

E2. Szakács Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1885. október 27.-) Szülei legifjabb Szakács József

      és Szakács Julianna földmívesek.

D6. Ambrus István. (*Szenterzsébet, 1861. június 14.-†Szenterzsébet, 1864. február 5.)

D7. Ambrus Mózes IV. (*Szenterzsébet, 1863. május 1.-†Szenterzsébet, 1864. október 6.) Iker testvére

       Rozália.

D8. Ambrus Rozália. (*Szenterzsébet, 1863. május 1.-†Szenterzsébet, 1863. augusztus 29.)

D9. Ambrus Mihály. (*Szenterzsébet, 1865. július 17.-†Szenterzsébet, 1869. szeptember 25.)

D10. Ambrus Ambrus I. (*Szenterzsébet, 1867. december 5.-†Szenterzsébet, 1898. szeptember 25.)

         Konfirmált 1881. q Tordai Mária (*Szenterzsébet, 1873. január 14.-) Szenterzsébet, 1892. június 7.

E1. Ambrus Ambrus II. (*Szenterzsébet, 1894. január 28.-†Szenterzsébet, 1894. július 25.)

E2. Ambrus Lajos. (*Szenterzsébet, 1898. március 27.-†Szenterzsébet, 1953. október 25.)

Konfirmált 1912. szeptember 22. q Szabó Erzsébet (*1903. május 1.-†Szenterzsébet, 1977. október 1.) Szenterzsébet, 1923. november 27.

        F1. Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1924. október 2.-) Segesvárra költözött.

F2. Ambrus Róza. (*Szenterzsébet, 1926. augusztus 23.-) Aradra költözött.

F3. Ambrus Jula. (*Szenterzsébet, 1928. k.-)

F4. Ambrus János I. (*Szenterzsébet, 1930. augusztus 18.-) q Ambrus Rozália

(*Szenterzsébet, 1936. december 9.-†Szenterzsébet, 2000. július 10.). Szenterzsébet, 1956. december 15. Ambrus Rozália 2. q Tordai M. Béla. (*Szenterzsébet, 1930. január 31.-) Szenterzsébet, 1963. november 16.

         G1. Ambrus János II. (*Szenterzsébet, 1957. október 24.-) Sgesvárra költözött.

         G2. Tordai Attila. (*Szenterzsébet, 1963. július 15.-)

F5. Ambrus József. (*Szenterzsébet, 1933. június 27.-) 1960-ban Aradra költözött.

F6. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1936. szeptember 15.-†Szenterzsébet, 1936. szeptember

       22.)

F7. Ambrus Ida. (*Szenterzsébet, 1940. szeptember 16.-) 1960-ban Aradra költözött.

D11. Ambrus Anna. (*Szenterzsébet, 1869. október 5.-†Szenterzsébet, 1869. október 6.)

D12. Ambrus Borbála. (*Szenterzsébet, 1872. december 20.-†Szenterzsébet, 1873. szeptember 3.)

D13. Ambrus Péter. (*Szenterzsébet, 1874. június 28.-†Szenterzsébet, 1874. augusztus 4.)

B2. Ambrus Máris. (*Szenterzsébet, 1802. december 31.-)

B3. Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1807. május 9.-†Szenterzsébet, 1872. október 4.) q Szabó András

(*Szenterzsébet, 1803. december 1.-†Szenterzsébet, 1882. május 5.) Szenterzsébet, 1827. február 13. Szabó András apja Szabó Mihály.  Esketési tanúk Szakács Elek, Hajdó János.

C1. Szabó József I. (*Szenterzsébet, 1830. december 6.-†Szenterzsébet, 1916. augusztus 27.) Konfirrmált

1844. q Tordai Mária (*Szenterzsébet, 1841. május 6.-†Szenterzsébet, 1927. március 24.) Szenterzsébet, 1859. augusztus 2.

D1. Szabó József II. (*Szenterzsébet, 1859. június 27.-) Konfirmált 1872.

D2. Szabó András I. (*Szenterzsébet, 1860. október 18.-) Konfirmált 1873. q Gál Mária (*Szenterzsébet,

1863. október 13.-†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1884. április 1. Esketési tanúk id. Kálnoky István és Jakabbfy József. Eskető pap Benkő Ferenc.

E1. Szabó András II. (*Szenterzsébet, 1886. december 30.-†Szenterzsébet, 1968. március

25.) Konfirmált 1900. q Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1889. április 10.-†Szent- erzsébet, 1970. szeptember 10.) Szenterzsébet, 1909. június 8.

F1. Szabó Mózes. (*Szenterzsébet, 1910. július 12.-†Szenterzsébet, 1910. október 3.)

F2. Szabó Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1911. november 29.-†Szenterzsébet, 1975. december

19.) q Puja Mózes I. (*1911. március 14.-†Szenterzsébet, 1981. március 30.) Szenterzsébet, 1935. június 1.

      G1. Puja Mózes II. (*Szenterzsébet, 1940. március 12.-) q 1965. december 11.

      G2. Puja Irén. (*Szenterzsébet, 1947. október 11.-)

F3. Szabó András III. (*Szenterzsébet, 1913. szeptember 23.-†1961. november 2.) q Nagy

       Zsuzsa (*1920. október 27.) Szenterzsébet, 1939. február 18.

F4. Szabó Ida. (*Szenterzsébet, 1916. június 27.-†Szenterzsébet, 1970. április 22.) q

Ambrus Domokos II. (*Szenterzsébet, 1914. július 1.-†Szenterzsébet, 1989. december 15.) Szenterzsébet, 1939. február 18.

        G1. Ambrus Ida. (*Szenterzsébet, 1940. február 8.-) q Istók Domokos II. (*Szenterzsébet,

                1940. november 9.-) Szenterzsébet, 1963. március 30.

[Istók Domokos II. szülei: Istók Domokos (*Szenterzsébet,1911. december 14.-† Szenterzsébet, 1968. november 16.) q Ambrus Erzsi (*1915. augusztus 9.-†1980. április 2.) Szenterzsébet, 1936. május 16.]

               H1. Istók Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1963. szeptember 24.-)

               H2. Istók Domokos III. (*Szenterzsébet, 1971. május 18.-)

        G1. Ambrus Domokos III. (*Szenterzsébet, 1941. augusztus 6.-)

        G1. Ambrus Endre. (*Szenterzsébet, 1951. május 31.-†Szenterzsébet, 1953. február 20.

 F5. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1918. november 3.-†Szenterzsébet, 1918. december 10.)

 F6. Szabó Domokos I. (*Szenterzsébet, 1921. december 13. ) q Buzogány Juli (1921.-

       †2000. március 17.)

G1. Szabó Domokos II. (*Szenterzsébet, 1945. június 18.-†Szenterzsébet, 1990. május

       21.)

G2. Szabó Kálmán. (*Szenterzsébet, 1951. szeptember 13.-)

E2. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1890. május 25.-†Szenterzsébet, 1890. szeptember 20.)

E3. Szabó Mózes I. (*Szenterzsébet, 1892. május 18.-†Szenterzsébet, 1901. április 1.)

E4. Szabó Domokos. (*Szenterzsébet, 1897. augusztus 9.-†Szenterzsébet, 1918. október 31.)

        Konfirmált 1910. május 5.

E5. Szabó Mózes II. (*Szenterzsébet, 1902. március 17.-†Szenterzsébet, 1902. október 2.)

E6. Szabó Mózes III. (*Szenterzsébet, 1904. május 7.-†Szenterzsébet, 1904. július 18.)

D3. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1863. június 9.-) Konfirmált 1878.

D4. Szabó Rozália. (*Szenterzsébet, 1866. szeptember 12.-) Konfirmált 1885. április 28.

D5. Szabó Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1868. szeptember 15.-) Konfirmált 1888. március 20.

D6. Szabó Klára. (*Szenterzsébet, 1871. március 8.-)

D7. Szabó Sámuel I. (*Szenterzsébet, 1876. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1942. május 24.) q Balázsi Zsu-

        zsa (*1879. június 29.-†1945. december 20. )

       E1. Szabó Sámuel II.  (*Szenterzsébet, 1901. december 16.-) Konfirmált 1916. május 14.

       E2. Szabó Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1903. május 1.-†Szenterzsébet, 1977. október 1.) Konfirmált

1918. április 7.q ifj. Ambrus Lajos ((*Szenterzsébet, 1898. március 27.-†Szenterzsébet, 1953. október 25.) Szenterzsébet, 1923. november 27.   

 E3. Szabó József. (*Szenterzsébet, 1909. szeptember 10.-) q 1939. május 20.

        F1. Ambrus Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1924. október 2.-) Segesvárra költözött.

F2. Ambrus Róza. (*Szenterzsébet, 1926. augusztus 23.-) Aradra költözött.

F3. Ambrus Jula. (*Szenterzsébet, 1928. k.-)

F4. Ambrus János. (*Szenterzsébet, 1930. augusztus 12.-) q Ambrus Rozália (*Szenterzsébet,

1936. december 9.-†Szenterzsébet, 2003. július 10.) Szenterzsébet, 1956. december 19. (2. q Tordai M. Béla (*1930. január 31.-) Szenterzsébet, 1963. november 16.)

G1. Ambrus János. (*Szenterzsébet, 1957. október 24.-) Segesvárra költözött.

G2. Tordai Attila. (*Szenterzsébet, 1963. július 15.-)

F5. Ambrus József. (*Szenterzsébet, 1933. június 27.-) 1960-ban Aradra költözött.

F6. Ambrus Klára. (*Szenterzsébet, 1936. szeptember 15.-†Szenterzsébet, 1936. szeptember

        22.)

F7. Ambrus Ida. (*Szenterzsébet, 1940. szeptember 10.-) 1960-ban Aradra költözött.

D8. Szabó Mihály I. (*Szenterzsébet, 1873. október 28.-†Szenterzsébet, 1877. május 7.)

D9. Szabó Mihály II. (*Szenterzsébet, 1883. november 1.-†Szenterzsébet, 1927. november 9.) q Ditrich

Róza (*Szenterzsébet, 1888. október 4.-†Szenterzsébet, 1949. október 27.) Szenterzsébet, 1907. február 12.

E1. Szabó Róza. (*Szenterzsébet, 1907. június 17.-†Szenterzsébet, 1907. július 2.)

E2. Szabó Mária I. (*Szenterzsébet, 1910. május 6.-†Szenterzsébet, 1996. június 14.) q Szabó Mó-

         zes. (*Szenterzsébet, 1909. december 3.-†Szenterzsébet, 1981. szeptember 23.)

F1. Szabó Mária II. (*Szenterzsébet, 1935. január 12.-) Dánosra költözöt.

F2. Szabó Emma. (*Szenterzsébet, 1937. január 8.-) Toplicára költözött.

F3. Szabó Rozália. (*Szenterzsébet, 1945. augusztus 19.-) q Szélyes Gáspár I. (*1940. január

       18.-) Szenterzsébet, 1962. március 24.

G1. Szélyes Gáspár II. (*Szenterzsébet, 1961. június 1.-) q Szígyártó Julianna. (*Szent-

       erzsébet, 1965. október 22.-) Szenterzsébet, 1986. május 3.

G2. Szélyes Attila. (*Szenterzsébet, 1968. június 27.-)

G3. Szélyes Rozália. (*Szenterzsébet, 1971. január 1.-)

F4. Szabó Erzsébet I. (*Szenterzsébet, 1948. szeptember 28.-) q Szabó Jenő. (*Szenterzsébet,

       1942. április 10.-†Szenterzsébet, 2004. január 8.) Szenterzsébet, 1966. augusztus 27.

G1. Szabó Erzsébet II. (*Szenterzsébet, 1967. szeptember 6.-)

G2. Szabó Katalin. (*Szenterzsébet, 1970. június 19.-)

G3. Szabó Jenő. (*Szenterzsébet, 1976. május 19.-)

E3. Szabó Mihály II. (*Szenterzsébet, 1912. március 24.-†Szenterzsébet, 1994. június 10.) q

Egyed Róza II. (*1919. október 14.-†1983. május 19.) Szenterzsébet, 1937. augusztus 16.

[Egyed Róza II. szülei: Egyed Péter III. (*Szenterzsébet, 1867. július 14.-) 3. q Balázsi Rozália (*Szenterzsébet, 1881. április 14. -†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1902. június 17. Gyermekei Balázsi Rozáliától születtek.]

F1. Szabó Mihály III. (*Szenterzsébet, 1937. november 19.-) 1963-ban Vlahitára költözött.

F2. Szabó Ferenc. (*Szenterzsébet, 1948. január 17.-)

E4. Szabó Róza (*Szenterzsébet, 1914. november 19.-) Fehéregyháza.

C2. Szabó Klára. (*Szenterzsébet, 1836. július 20.-†Szenterzsébet, 1917. június 25.) Konfirmált 1851.

Egyed Péter II. (*Szenterzsébet, 1835. október 25. -†Szenterzsébet, 1911. december 30.) q 1867. február 12. Folytatás ld.: B1. Mózes György I. (*Szenterzsébet, 1740.-†Szenterzsébet, 1814. április 16.) és Kobor Sára leszármazottai.

C3. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1839. december 17.-†Szenterzsébet, 1922. február 3.) Konfirmált

1854. q Szakács Mihály I. (*Szenterzsébet, 1837. szeptember 20.-†Szenterzsébet, 1908. december 2.) Szenterzsébet, 1858. április 12. 6 gyermekük született. Ld. Szakács Mihály I.-nél.

      

Az Ambrus illetve Ambarus család következő tagjait a családfán nem tudtuk elhelyezni, akik Szenterzsébeten 1800. előtt születtek.

 

Keresztelési anyakönyv. Szenterzsébet.

1774. november 15-én kereszteltem Ambrus Ferencnek Ambrus Zsuzsanna leányát.

1776. február 9-én kereszteltem Ambrus Györgynek Ambrus Kata (†Szenterzsébet, 1776. szeptember 16.) leányát.

1777. augusztus 17-én kereszteltem Ambrus Jánosnak Ambrus Pétert.

1784. május 20-án kereszteltem Ambarus Ferencnek Ambarus Kata leányát.

1787. novembr 7-én kereszteltem ifj. Ambarus Györgynek Ambarus Sára leányát.

1790. április 8–án kereszteltem Ambarus György id. Ambarus György ifj. Ambarus György fiát.

1796. május kereszteltem Ambrus Gergely Ambrus Anna leányát.

1797. június 11-én kereszteltem Ambarus György Ambrus Zsuzsanna leányát.

1798. augusztus 5-én kereszteltem Ambarus Mózes id. Ambarus Mózes ifj. Ambarus Mózes fiát.

 

Házssági anyakönyv. Szenterzsébet.

1781. február 19-én ifjabb Szakács János és Ambrus Sára házasságot kötöttek.

1782. október 6-án Hajdó Dávid és Ambarus Judit házasságot kötöttek.

1788. január 25-én Ambarus György és Szabó Sára házasságot kötöttek.

1792. április 10-én Ambrus István és Szabó András leánya Szabó Borbála házasságot kötöttek.

1796. február 23-án Kádár Tamás és Ambrus János leánya Ambrus Mária házasságot kötöttek.

1796. április 26-án Ambrus József és Bözödi Gebe Borbála házasságot kötöttek.

1800. január 3-án Ambarus Gergely és Böjödi Sennye Erzsébet házasságot kötöttek.

1820. Ambarus György és Ambarus Klára (*1797.-†Szenterzsébet, 1840. április 1.) házasságot kötöttek.

1820. Ambarus Mihály és Kontz Klára házasságot kötöttek.

1820. Ambarus Péter és Tamási Judit (*1795.-†Szenterzsébet, 1828. július 29.) házasságot kötöttek.

1827. október 2-án ifj. Ambrus István özvegy és Kissolymosi Benkő Zsuzsanna házasságot kötöttek. Tanúk: Kádár György és Szakács Imre.

1827. január 3-án Szabó Mózes fia ifj. Szabó Mózes és Ambarus József elvált leánya Ambrus Borbála házasságot kötöttek. Tanúk: Szakács Elek és Mózes.

 

Halotti anyakönyv. Szenterzsébet.

1764. január 12-én temettem öreg Ambrus Mihálynét.

1766. május 14-én temettem Ambrus Pál Ambrus József nevű fiacskáját.

1766. szeptember 16-án temettem Ambrus György Ambrus Katalin nevű leányát.

1774. május 14-én temettem el idősebb Ambrus Jánost.

1776. január 23-án temettem Ambrus Pált.

1778. szeptember 11-én temettem el Ambrus György Ambrus Katalin leányát.

1796. júlisban temettem el öreg Ambrus György presbitert.

1796. december 24-én temettem el az öreg Ambrus Mihályt.

1809. február meghalt Ambarus Ferencné (*1749.) 60 éves korában, öregségben, apja Szakács Dániel.

1812. november 9-én halt meg öregségbe Ambarus Györgyné (*1729.) 83 éves volt.

1819. január 12-én halt meg Ambarus Mihályné (*1772.) 47 éves volt.

1828. március 24-én meghalt idösb Ambrus Jánosné gyomorfájásban, 62 esztendős volt. (*1766.)

1828. július 29-én meghalt Ambrus Péterné, Tamási Judit, 33 éves volt. (*1795.)

1828. november 3-án meghalt Ambrus Ferenc 53 esztendős nyomorék volt. (*1775.)

1830. december 7-én halt meg Ambrus József 61 esztendős volt. (*1769.)

1836. június 10-én meghalt id. Ambarus György (*1760.) 76 éves volt.

1837. március 15-én meghalt Ambarus Mózes (*1771.) 66 éves volt.

1855. szeptember 23-án meghalt szárazságban, Ambarus Mózes (*1797.)  58 éves korában.

1840. április 1-én meghalt Ambarus Klára (*1797.) 43 éves korában.

1841. január 7-én meghalt Ambarus Anna (*1769.) 72 éves korában.

1841. január 7-én meghalt Ambarus Anna (*1769.) 72 éves korában.

1844. február 12-én meghalt Ambarus Anna (*1763.) 81 éves korában.

1847. április 2-án meghalt Ambrus Zsuzsanna 55 éves volt. (*1792.)

1847. május 2-án meghalt Ambarus Kata 57 éves volt. (*1790.)

1853. december 26-án meghalt Ambarus Péter (*1795.) 58 éves volt.

1861. november 12-én meghalt Ambrus Gergelynő, Lőrinczi Julianna 85 éves volt. (*1776.)

1868 szeptember 10-én meghalt Ambrus Judit 70 éves volt. (*1798.)

1869 február 28-án meghalt Ambrus János 69 éves volt. (*1800.)

 

Tordai Péterné, Kádár Borbála felmenői.

 

B1. Kádár Pál I. (*Szenterzsébet, 1756.-†Szenterzsébet, 1826. december 2. Meghalt guttaütésben.) q nemes De-

      mény (galambfalvi) Zsuzsa. q Szenterzsébet, 1779. január 26. 

C1. Kádár Péter. (*Szenterzsébet, 1780. április 8.-)

C2. Kádár Rebeka. (*Szenterzsébet, 1782. szeptember 29.-†Szenterzsébet, 1793. április 14.)

C3. Kádár Pál II. (*Szenterzsébet, 1785. július 9.-)

C4. Kádár Borbála. (*Szenterzsébet, 1791. június 11-†Szenterzsébet, 1884. január 4.) q Tordai Péter I. (*Szent-

       erzsébet, 1779. július 30.-†Szenterzsébet, 1860. szeptember 10.) Szenterzsébet, 1820. május 23.

[Kádár Borbára apja Kádár Pál I. (*Szenterzsébet, 1756.-†Szenterzsébet, 1826. december 2.) anyja nemes Galambfalvi Demény Zsuzsa. q Szenterzsébet, 1779. január 26.]

C5. Kádár Sára. (*Szenterzsébet, 1794. március 31.-†Szenterzsébet.

 

Tordai Péterné, Lőrinczi Júlianna felmenői.

 

A1. Lőrinczi György I. q N. N.  (-†Szenterzsébet, 1775. szeptember 27.)

       B1. Lőrinczi György II. jobbágy q Egyed Sára, Szenterzsébet, 1774. július 31.

              C1. Lőrinczi György III.  (*1775. március 28.-†1776. április előtt.)

              C2. Lőrinczi János. (*1775. december 12.-†1776. november 6.)

 C3. Lőrinczi György IV. (*Szenterzsébet, 1776. április 29.-†Szenterzsébet, 1841. június 10.)

q újszéki[349] Karátson Sára (apja Karátson István) Θ Szenterzsébet, 1808. május 10. Házassági tanúk: Kádár András, Kádár Péter, Ambarus Mózes.

D1. Lőrinczi György V. (*Szenterzsébet, 1811. augusztus 14.-†Szenterzsébet, 1871.

       szeptember 27.)

D2. Lőrinzi Anna. (*Szenterzsébet, 1814. április 28.-†Szenterzsébet, 1869. június 21.)

       Keresztszülő Kádár János. q Kelemen Mózes.

D3. Lőrinzi Lajos. (*1817. november 27.-) Keresztszülő Ambarus Mózes.

D4. Lőrinzi Julianna I. (*1824. augusztus 2.-†1825. előtt.)  Keresztszülők: Kováts Imre

       és Kontz Kata.

D5. Lőrinczi Julianna II. (Jula) földmíves (*Szenterzsébet, 1825. április 21.-†Szenterzsébet,

1890. október 22. Meghalt szélhűdésben, temette Benkő Ferenc lelkész.) q Tordai Péter II. földmíves, özvegy (*Szenterzsébet, 1824. július  23.-†Szenterzsébet, 1884. január 23. Meghalt májbetegségben, temette Benkő Ferenc lelkész.) Szenterzsébet, 1845. január 21. Esketési tanúk: Kádár Péter, Szakáts Boldizsár, Szakács Dávid.

              C4. Lőrinzi Julis. (*1777. november 3.-) θ Ambarus Gergely, Szenterzsébet, 1803. november 16.

              C5. Lőrinzi Zsuzsanna. (*1778. december 2.-)

 

Lőrinczi Sámuel I. leszármazottai.

 

A1. Lőrinczi  Sámuel I. (*Szenterzsébet,1734. k.-)

      B1. Lőrinczi Sámuel II. (*Szenterzsébet, 1758.-†Szenterzsébet, 1809. október 18.) q Lőrinczi Judit (*Szent-

erzsébet, 1758.-†Szenterzsébet, 1830. május 26. Meghalt öregségbe.) Szenterzsébet, 1781. február 6.

C1. Lőrinczi Katalin. (*Szenterzsébet, 1781. november 18.-†Szenterzsébet, 1783. március)

C2. Lőrinczi Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1784. szeptember 20.-)

C3. Lőrinczi József. (*Szenterzsébet, 1791. október 8.-)

C4. Lőrinczi János. (*Szenterzsébet, 1795. január 8.-)

      B2. Lőrinczi András I. (*Szenterzsébet,1762.-†Szenterzsébet, 1842. január 5.) (apja Sámuel) q Lőrinczi 

            Anna (apja Lőrinczi András, jobbágy *1728.-†Szenterzsébet, 1803.) Szenterzsébet, 1792. március 6.

C1. Lőrinczi Sára. (*Szenterzsébet, 1796. február 20.-)

C2. Lőrinczi Máris. (*Szenterzsébet, 1798. január 21.-)

C3. Lőrinczi András II. (*Szenterzsébet, 1803. március 25.-)

C4. Lőrinczi Zsuzsa I. (*Szenterzsébet, 1804. május 27.-†csecsemő korában)

C5. Lőrinczi Zsuzsa II. (*Szenterzsébet, 1806. március 19.-)

      B3. Lőrinczi Zsigmond. (*Szenterzsébet, 1767. k.-†Szenterzsébet, 1767. december 27.)

 

Tordai Zsigmond leszármazottai.

 

A1. Tordai Zsigmond. (*Szenterzsébet, 1761.-†Szenterzsébet, 1826. december 29. A halál oka guttaütés.) q Tordai Anna.

       (*Szenterzsébet, 1779.-†Szenterzsébet, 1851. május 19.) Szenterzsébet, 1801. május 12.

Gyermekeik:

B1. Tordai Pál. (*Szenterzsébet, 1804. október 14.-)

B2. Tordai Mária. (*Szenterzsébet, 1807. szeptember -)

B3. Tordai József. (*Szenterzsébet, 1812. december 1.-)

B4. Tordai Mózes. (*Szenterzsébet, 1817. április 4.-)

 

Szabó Mózes II. és Tordai Mária rokoni kapcsolatai.

 

A1. Szabó Mózes I. (*Szenterzsébet, 1803. október 2.-) q Ambrus Borbála (*Szenterzsébet, 1804. október 1.-)

      Szenterzsébet, 1826. február 7.

B1. Szabó Mózes II. (*Szenterzsébet, 1827. augusztus 25-†Szenterzsébet, 1888. március 10.) Konfirmált 1840. 1. q

Tordai Mária (*Szenterzsébet, 1831. szeptember 6.-†Szenterzsébet, 1872. április 17.) Szenterzsébet, 1848. január 25. Esketési tanúk Szakács László, Bálint Péter. 2. q Derzsi (solymosi) Rozália. 1875. k.

C1. Szabó Mózes III. honvéd, református iparos, földműves.  (*Szenterzsébet, 1849. május 27.-†Szenterzsébet,

1934. május 19.) Konfirmáció 1863. q Tordai Borbála (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 16.-†Szenterzsébet, 1923. október 15.) (1853. szeptember 16-án született Tordai István és Gál Mária leánya Tordai Borbála. Keresztszülők: Szakács József és Szakács Julianna. Bába Nyizonő.) Szenterzsébet, 1874. január 27. Esketési tanúk: Ambrus Mózes és Tordai Zsuzsa, valamint a templomi gyülekezet. Eskető lelkész Borbát Lajos.

D1. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1876. március 28.-†Szenterzsébet, 1948. május 24.) q Szakács Mihály

II. (apja Szakács Mihály I.) (*Szenterzsébet, 1870. március 1.-†Szenterzsébet, 1960. november 4.) Szenterzsébet, 1897. április 6.

E1. Szakács Dénes I. (*Szenterzsébet, 1898. január 22.-†Szenterzsébet, 1899. augusztus 6.)

E2. Szakács Dénes II. (*Szenterzsébet, 1900. május 21.-†Szenterzsébet, 1967. április 15.) 1. q.

Gergely Lidia (*Szenterzsébet, 1902. november 15.-†Szenterzsébet, 1986. november 1.) Szenterzsébet, 1926. június 13. Elváltak. 2. q Fekete Ilona (*Szenterzsébet, 1904. január 29.-†Szenterzsébet, 1954. január 7.)

F1. Szakács Irma. (*Szenterzsébet, 1927. június 9.-†1996. június 6.) Konfirmált 1941. május

22. q Tordai Mózes (*1914. február 19.-†1995. október 24.) 1945. március 24. Tordai Dénes. (*1946. február 25-.†1946. március 12.)

G1. Tordai Dénes. (*1946. február 25-.†1946. március 12.)

G2. Tordai Irma. (*1947. március 17.-†1982. február 9.)

G3. Tordai Julianna. (*1952. október 20.-) q 1970. május 25. Kálnoky Ferenc I. (*Szenter-

zsébet, 1905. november 27.-†Szenterzsébet, 1955. január 9.) 1. q Hajdó Lina (*Szenterzsébet, 1913. június 12.-) Szenterzsébet, 1931. április 7. Elvált. 2. q Gergely Lidia (*Szenterzsébet, 1902. november 15.-†Szenterzsébet, 1986. november 1.).

 F1. Kálnoky Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1932. január 18.-) Konfirmált 1946. május 30.

      Anyja Hajdó Lina.

 F2.  Kálnoky Kálmán I. (*Szenterzsébet, 1937. április 19.-) Konfirmált 1951. május 3.

[Anyja Gergely Lidia.]  q Tordai Ida. (*Szenterzsébet, 1940. május 8.-) 1960. április

G1. Kálnoky Ida. (*1961. február 24.-)

G2. Kálnoky Kálmán II. (*1970. szeptember 10.)]

E3. Szakács Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1902. szeptember 3 -) q 1924. március 2. Nagysolymos.

E4. Szakács Mihály III. (*Szenterzsébet, 1910. december 29.-†Luppány, 1958.) q Tompa Rozália

       (*1914. augusztus 3.-†1988. július 30.)

               F1. Szakács Mihály IV. q 1965. június 19.

D2. Szabó János. (*Szenterzsébet, 1878. január 9.-†Szenterzsébet, 1885. március 1.)

D3. Szabó Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1879. december 17.-) Konfirmált 1895. június 12.

D4. Szabó Mózes IV. (*Szenterzsébet, 1882. május 30.-†Szenterzsébet, †1960. február 24.) Konfirmált

       1895. q Balázsi Ágnes (*Szenterzsébet, 1888. november 8.-†Szenterzsébet, 1971. március 18.)

       E1. Szabó Julianna. (*Szenterzsébet, 1913. december 30.-†Szenterzsébet, 1999. március 1.)

q Szigyártó György I. (*Szenterzsébet, 1909. augusztus 31.-†Szenterzsébet, 1964. június 12.) q Szenterzsébet, 1935. június 9.

F1. Szigyártó Károly I. (*Szenterzsébet, 1940. szeptember 16.-) q Szakács Julianna. (*Szenter-

      zsébet, 1945. május 24.-) Szenterzsébet, 1963. május 25.

[Szakács Julianna szülei: Szakács István (*Szenterzsébet, 1912. április 15.-†Szent erzsébet, 1993. augusztus 28. ) q Jakabfy Rozália. (*Szenterzsébet, 1920. február 9.-†Szenterzsébet, 2008. október 17.) 1942. június 13. Szakács István rokoni kapcsolatai ld.: A1. Szakács András I. (*Szenterzsébet, 1736. k.-†Szenterzsébet, 1801.) családfáját.]

      G1. Szigyártó Julianna. (*Szenterzsébet, 1965. október 22.-) q Szenterzsébet, 1986. május

             30.

      G2. Szigyártó Károly II. (*Szenterzsébet, 1968. május 16.-)

F2. Szigyártó György II. (*Szenterzsébet, 1946. augusztus 31.-) q 1972. április 29.

       E2. Szabó Vilma. (*Szenterzsébet, 1915. november 14.-†Szenterzsébet, 1986. február 19.) q

Szakács József. (*Szenterzsébet, 1910. augusztus 9.-†Szenterzsébet, 1967. július 13.) Szenterzsébet, 1937. május 18.

F1. Szakács Árpád. (*Szenterzsébet, 1940. szeptember 6. †Szenterzsébet, 1940. október 15.

F2. Szakács Kálmán. (*Szenterzsébet, 1946. május 5.-)

       E3. Szabó Árpád. (*Szenterzsébet, 1920. szeptember 16.-†Szenterzsébet, 1921. április 27.)

D5. Szabó Klára I. (*Szenterzsébet, 1884. január 20.-†Szenterzsébet, 1885. március 11.)

D6. Szabó Klára II. (*Szenterzsébet, 1886. február 2.-) Keresztszülők: Benkő Ferenc lelkész és neje Petke

Karolina. Keresztelte Benkő Ferenc. Bába Bakóné. Konfirmált 1900. q Szakács Lőrinc. (*1879.-) Szenterzsébet, 1906. május 22.

D7. Szabó Mihály. (*Szenterzsébet, 1888. október 2.-†Szenterzsébet, 1900. március 30.)

D8. Szabó Karolina. (*Szenterzsébet, 1890. szeptember 14.-) Keresztszülők: Benkő Ferenc református

pap és Petke Lina. Keresztelő lelkész Benkő Ferenc. Bába Bakóné. Konfirmált 1904. május 12. 1. q Szigyártó János (*1886.-) 1911. július 11. 2. q Pap Mózes II. (*Szent-erzsébet, 1892. január 9.-) Konfirmált 1906. május 24. q Szenterzsébet, 1919. május 11. Szabó Karolina gyermekei a 2 házasságból.

E1. Szigyártó Vilma. (*Szenterzsébet, 1912. március 16.-†Szenterzsébet, 1916. november 28.)

E2. Szigyártó Mária. (*Szenterzsébet, 1914. május 9.-)

E3. Pap Lilla. (*Szenterzsébet, 1920. március 16.-)

E4. Pap András. (*Szenterzsébet, 1926. október 17.-)

E5. Pap Róza. (*Szenterzsébet, 1929. szeptember 24.-)

C2. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1852. január 4.-†Szenterzsébet, 1921. február 11.) Konfirmáció 1865. q

Szakács Mózes I. (*Szenterzsébet, 1849. szeptember 7.-) Szenterzsébet, 1872. január 30. Esketési tanúk Bálint Péter, Szabó András, a templomi gyülekezet. Eskette Borbát Lajos lelkész. Szakács Mózes 2-ik felesége: Pap Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1857. október 15.-) Szenterzsébet, 1921. május 3. Szakács Mózes gyermekei Szabó Máriától.

D1. Szakács Károly. (*Szenterzsébet, 1872. december 2.-)

D2. Szakács János. (*Szenterzsébet, 1874. október 18.-)

D3. Szakács Lőrinc. (*Szenterzsébet, 1877. július 3.-)

D4. Szakács Ilka. (*Szenterzsébet, 1879. február 21.-†Szenterzsébet, 1886. április 3.)

D5. Szakács Mózes II. (*Szenterzsébet, 1881. október 6.-†Szenterzsébet, 1882. augusztus 2.) Elköltözött.

D6. Szakács Márta. (*Szenterzsébet, 1882. november 15.-†Szenterzsébet, 1882. december 5.)

D7. Szakács Zakariás. (*Szenterzsébet, 1884. május 21.-)

D8. Szakács Ilona. (*Szenterzsébet, 1886. július 7.-)

D9. Szakács Bálint. (*Szenterzsébet, 1893. február 13.-†Szenterzsébet, 1914. február 11.) Konfirmált

      1906. május 24.

C3. Szabó József. (*Szenterzsébet, 1855. április 15.-) Konfirmáció 1868. q Kádár Klára (*Szenterzsébet, 1865.

július 31.-) Keresztszülők ifj. Szakács Mózes és Ambarus Éva. Bába Csonkáné. Keresztelő pap Borbát Lajos.

[Kádár Klára szülei Kádár Pál (*Szenterzsébet, 1827. október 1.-†Szenterzsébet, 1877. augusztus 30.) q Veres Anna (*Szenterzsébet, 1834. május 4.-†Szenterzsébet, 1905. augusztus 26.) Szenterzsébet, 1860. április 2. Kádár Mihály és Balási Kata fia Kádár Pál.] Szenterzsébet, 1883. március 6. Esketési tanúk Ambrus Bálint és Mózes Lajos. Eskető lelkész Benkő Ferenc.

C4. Szabó Mihály. (*Szenterzsébet, 1860. június 12.-) Konfirmált 1873.

C5. Szabó Lőrinc. (*Szenterzsébet, 1869. április 30.-) Konfirmált 1875. Elhalt.

C6. Szabó Dénes. (*Szenterzsébet, 1867. március 28.-†Szenterzsébet, 1867. július 30.)

C7. Szabó Rozália. (*Szenterzsébet, 1877. augusztus 15.-) 2-ik feleségétől. q Bertalan Péter II. fölész (*Szent-

      erzsébet, 1875. május 26.-) 1897. k.

       D1. Bertalan Péter III. (*Szenterzsébet, 1898. április 12.-†Szenterzsébet, 1900. április 17.) Keresztszülők:

             ifj. Szakács Mihály és Szabó Mári.

       D2. Bertalan Róza. (*Szenterzsébet, 1900. augusztus 9.-) Konfirmált 1915. május 13.

       D3. Bertalan Péter IV. (*Szenterzsébet, 1902. november 12.-†Szenterzsébet, 1903. július 16.)

       D4. Bertalan Béla. (*Szenterzsébet, 1904. június 26.-)

       D5. Bertalan Dénes. (*Szenterzsébet, 1908. január 22.-)

       D6. Bertalan Péter. (*Szenterzsébet, 1910. május 6.-)

       D7. Bertalan István. (*Szenterzsébet, 1913. szeptember 20.-)

B2. Szabó Mihály. (*Szenterzsébet, 1830. október 25.-)

B3. Szabó Ferenc. (*Szenterzsébet, 1835. március 13.-†Szenterzsébet, 1918. november 30.) Konfirmált 1847. 1.q

Tordai Anna (*Szenterzsébet, 1842. szeptember 22.-†Szenterzsébet, 1890. december 16.) Szenterzsébet, 1860. február 21. 2. q Székely Sára (*Szenterzsébet, 1848. szeptember 22.-†Szenter- zsébet, 1920. április 2.) Szenterzsébet, 1891. június 9.

B4. Szabó Klára. (*Szenterzsébet, 1841. július 14.-) Konfirmált 1854. q 1865. február 14. Nagysolymosba ment

       férjhez.

B5. Szabó György. (*Szenterzsébet, 1844. június 26.-) Konfirmált 1856. q 1868.

 

C1. Pap Mózes I. (*Szenterzsébet, 1864. december 10.-†Szenterzsébet, 1936. június 29.) q Kádár Mária

      (*Szenterzsébet, 1871. április 13.-) Szenterzsébet, 1891. április 28.

D1. Pap Mózes II.  (*Szenterzsébet, 1892. január 9.-)

D2. Pap Mária. (*Szenterzsébet, 1893. december 18.-) Konfirmált 1906. május 24. q 1921. október 18.

D3. Pap András. (*Szenterzsébet, 1897. január 19.-) Konfirmált 1910. május 5.

D4. Pap János. (*Szenterzsébet, 1899. október 26.-)

D5. Pap Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1908. május 4.-) Konfirmált 1923. május 6.

 

A Hajdó, a Tordai a Gál és a Veres család kapcsolata a Szakács családdal.

Hajdó András leszármazottai.

 

A1. Hajdó András. (*Szenterzsébet, 1741.-†Szenterzsébet, 1821. november 9.) q Kádár Judit. (*Szenterzsébet, 1750.-

†Szenterzsébet, 1817. május 12.) Szenterzsébet, 1774. március 1. [Hajdó András anyja † Szenterzsébet, 1793 május 9.]

B1. Hajdó János I. (*Szenterzsébet, 1775. július 16.-†Szenterzsébet, 1849. május 4.) q Máté Judit. Szenterzsébet,

      1799. május 28.

C1. Hajdó János II. földmives. (*Szenterzsébet, 1801. február 7.-†Szenterzsébet, 1882. július 6. A halál oka végel-

gyengülés. Temette Benkő Ferenc pap.) q Veres Mária (*Szenterzsébet, 1813. március 11.-†Szenterzsébet, 1893. szeptember 26. A halál oka végelgyengülés.) Szenterzsébet, 1831. július 12.

             D1. Hajdó János III. (*Szenterzsébet, 1839. november 23.-†Szenterzsébet, 1929. március 6.) q Székely Anna

                     (*Szenterzsébet, 1841. december 8.-†Szenterzsébet, 1919. február 7.) Szenterzsébet, 1865. február 7.

E1. Hajdó Mózes. (*Szenterzsébet, 1866. november 19.-†Szenterzsébet, 1868. március 10.)

E2. Hajdó János IV. (*Szenterzsébet, 1869. január 2.-†Szenterzsébet, 1894. május 13.)

              E3. Hajdó Mária. (*Szenterzsébet, 1873. október 19.-†Szenterzsébet, 1935. november 14.) q Szakács Mó-

                    zes földmíves, (*Szenterzsébet, 1862. október 10.-) Ld.: A1. Szakács András I. családfáját.

             E4. Hajdó Rozália. (*Szenterzsébet, 1876. május 24.-†Szenterzsébet, 1958. december 25.) q Jakab Miklós

                   (*Szenterzsébet, 1870. április 23.-†Szenterzsébet, 1950. október 10.) Szenterzsébet, 1896. március 17.

F1. Jakab Jula. (*Szenterzsébet, 1897. március 6.-†Szenterzsébet, 1917. január 6.) Konfirmált 1910.

       május 5.

F2. Jakab Domokos I. (*Szenterzsébet, 1899. március 4.-†Szenterzsébet, 1982. november 10.) q Turi

        Julianna. (*1907. február 16.-). 1931. március 24.

[Turi Julianna szülei: Turi József (*Szenterzsébet, 1876. október 27.-†Szenterzsébet, 1956. október 7.) q Nagy Julianna (*1885. május 1.-†1970. december 18.).]

       G1. Jakab Domokos II. (*Szenterzsébet, 1932. március 27.-) Tanító volt.

       G2. Jakab Julianna. (*Szenterzsébet, 1933. szeptember 4.-†Szenterzsébet, 1934. november 12.)

       G3. Jakab Irma. (*Szenterzsébet, 1935. július 15.-) q Veress Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1928.

              szeptember 10.-†Szenterzsébet, 2012. március 22.) Szenterzsébet, 1960. február 27.

[Veress Ferenc II. szülei: Veres Mózes (*Szenterzsébet, 1893. július 29.-†Szent- erzsébet, 1982. január 2.) 2. q Gergely Egyed Mária (*1902. május 3.-†1978. november 14.) Szenterzsébet, 1923. március 19.]

                H1. Veress Irma. (*Szenterzsébet, 1961. január 1.-) q 1980. március 22. Kereszttúrra köl-

                       tözött.

                H2. Veress Julianna. (*Szenterzsébet, 1963. január 18.-) q 1983. január 29. Keresztsárra

                       költözött.

                H3. Veress Ferenc. (*Szenterzsébet, 1966. augusztus 9.-)

                H4. Veress Piroska. (*Szenterzsébet, 1967. október 8.-)

       G4. Jakab József. (*Szenterzsébet, 1937. augusztus 23.-)

       G5. Jakab Albert. (*Szenterzsébet, 1943. március 28.-)

F3. Jakab Rozália. (*Szenterzsébet, 1901. február 8.-†Szenterzsébet, 1990. június 17.) Konfirmált

1915. május 13. q Tordai Dezső. (*Szenterzsébet, 1899. szeptember 23.-) Szenterzsébet, 1921. november 22.

        G1. Tordai Julianna. (*Szenterzsébet, 1922. október 6.-†Szenterzsébet, 1998. május 11.)

q Mátéfy Dénes II. (*Szenterzsébet, 1920. április 4.-†Szenterzsébet, 2006. február 5.)

[Mátéfy Dénes II. szülei: Mátéfy Dénes I. (*Szenterzsébet, 1879. december 1.-) q Köntész Eszter (-†Szenterzsébet, 1943. január 9.) 6 gyermekük született. Mátéfy Dénes I. szülei: Mátéfy Márton (*Szenterzsébet, 1840. október 25.-†Szenterzsébet, 1899. március 22.) q Hajdó Márta (*Szenterzsébet, 1849. február 9.-) Szenterzsébet, 1869. május 18.]

                H1. Mátéfy János. (*Szenterzsébet, 1945. k.-)

                H2. Mátéfy Áron. (*Szenterzsébet, 1946. április 19.-†Szenterzsébet, 1996. augusztus 23.) q

Incze Ida. (*Szenterzsébet, 1946. március 24.-†Szenterzsébet, 2010. november 28.) Szenterzsébet, 1966. március 26.

I1. Mátéfy János. (*Szenterzsébet, 1968. február 1.-)

I2. Mátéfy Katalin. (*Szenterzsébet, 1974. február 19.-)

I3. Mátéfy Dénes. (*Szenterzsébet, 1951. március 17.-) q Szabó Erzsébet

     (*Szenterzsébet, 1951. november 28.-) Szenterzsébet, 1973. december 15.

                            J1. Mátéfy Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1975. május 15.-)

                           J2. Mátéfy Erika. (*Szenterzsébet, 1977. március 9.-)

G2. Tordai Pál. (*Szenterzsébet, 1924. november 3.-†Szenterzsébet, 1947. május 19.)

G3. Tordai Dezső. (*Szenterzsébet, 1926. november 21.-)

G4. Tordai Domokos. (*Szenterzsébet, 1928. szeptember 26.-) q 1955. február 5.

G5. Tordai András. (*Szenterzsébet, 1932. december 18.-) Szentkeresztbányába költözött.

G6. Tordai Emma. (*Szenterzsébet, 1937. december 2.-) q Boldogfalvára költözött.

F4. Jakab József. (*Szenterzsébet, 1904. június 18.-)

F5. Jakab Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1906. július 24.-†Szenterzsébet, 1908. szeptember 4.)

F6. Jakab Miklós II. (*Szenterzsébet, 1909. február 20.-†Szenterzsébet, 1982. október 8.)

Konfirmált 1923. május 6. q Szabó Róza (*Szenterzsébet, 1913. december 6.-†Szenterzsébet 1982. június 29.)  Szenterzsébet, 1937. július 3.

G1. Jakab Miklós. (*Szenterzsébet, 1938. március 27. -) Segesvárra költözött.

G2. Jakab Ödön. (*Szenterzsébet, 1941. március 31. -) Medgyesre költözött.

G3. Jakab Irén, Ilonka. (*Szenterzsébet, 1946. május 5.-)

F7. Jakab Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1913. január 1.-†Szenterzsébet, 1916.)

E5. Hajdó Kálmán. (*Szenterzsébet, 1879. július 18.-†Szenterzsébet, 1916. január 6. Montenegróban a há-

borúban halt meg.) Konfirmált 1893. q Szakács Julianna (*Szenterzsébet, 1883. március 20.-†Szenterzsébet, 1956.) Szenterzsébet, 1903. február 17.

[Szakács Juli szülei ifj. Szakács József és Szakács Julianna földmívesek. Ld.: A1. Ambrus Mihály I. családfáját.]

Hajdó Kálmánné, Szakács Julianna sírja a Szenterzsébeti temetőben.[350]

F1. Hajdó Anna. (*Szenterzsébet, 1905. június 7.-†Szenterzsébet, 1963. szeptember 4.) q Mózes Lajos

       (*1903. május 14.-†1941. december 25.) Szenterzsébet, 1930. május 10.

G1. Mózes Kálmán. (*Szenterzsébet, 1931. július 6.-) q 1961. december 9.

G2. Mózes Árpád. (*Szenterzsébet, 1932. szeptember 8.-†Szenterzsébet, 1940. január 21.)

G3. Mózes Lajos. (*Szenterzsébet, 1934. április 12.) q 1959. március 21.-) q Lukács Ir-

ma. (*Szenterzsébet, 1940. december 3.-) Szenterzsébet, 1959. március 21. 1963-ban elköltöztek Medgyesbe.

        H1. Mózes Éva. (*Szenterzsébet, 1960. január 11.-)

G4. Mózes Béla. (*Szenterzsébet, 1935. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 2003. december 14.) q

Ostolya Lilla. (*Szenterzsébet, 1938. december 16.-) Szenterzsébet, 1959. november 10.

[Ostolya Lilla szülei: Ostolya János q Egyed Róza. (*1898. július 18.-†Szent- erzsébet, 1978. július 3.) Szenterzsébet, 1920. július 27.]

H1. Mózes László. (*Szenterzsébet, 1960. június 10.-)

H2. Mózes Anna, Mária. (*Szenterzsébet, 1964. május.-)

H3. Mózes Béla. (*Szenterzsébet, 1972. április 16.-)

G5. Mózes Anna. (*Szenterzsébet, 1937. január 9.-) q Egyed Mózes. (*Szenterzsébet, 1937.

        augusztus 20.-†Szenterzsébet, 2004. június 27. ) 1959. március 21.

[Egyed Mózes szülei: Egyed Péter felső (*Szenterzsébet, 1904. szeptember 5.-†Szenterzsébet, 1991. május 16. q Kelemen Mária (*Szenterzsébet, 1909. szeptember 30.-]

        H1. Egyed Lajos. (*Szenterzsébet, 1960. október 22.-) Konfirmált 1974. június 30. q

             1984. május 26.

               H2. Egyed Annamária. (*Szenterzsébet, 1971. április 12.-) Konfirmált 1985. április 14.

F2. Hajdó János. (*Szenterzsébet, 1907. november 5.-†Szenterzsébet, 1964. január 19.) q Szakács

Berta. (*Szenterzsébet, 1910. január 16.-†Szenterzsébet, 1978. szeptember 27.) Szenterzsébet,1931. március 3. [Szakács Berta szüle: Szakács János (Györgyé) (*Szenterzsébet, 1872. szeptember 2.-†Szenterzsébet, 1951. július 1.) q Tordai Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1875. október 7.-†Szenterzsébet, 1964. március 26.) Szenterzsébet, 1898. május 10.

[Szakács János szülei ifj. Szakács György q Kádár Sára. Szenterzsébet, 1868. február 18.

Ld.: A1. Szakács György II. családfáját. Tordai Zsuzsa szülei: ifj. Tordai Mózes és Szakács Julis. Ld.: A1. Szakács András I. családfáját.]

G1. Hajdó Kálmán. (*Szenterzsébet, 1931. augusztus 6.-) q Csifó-Iszlai Etelka Olga.

(*1942. május 28.-†Szenterzsébet, 1997. június 15.) Szenterzsébet, 1963. március 23.

[Csifó-Iszlai Etelka Olga szülei: Csifó-Iszlai János (*Szenterzsébet, 1911. november 2.-†Szenterzsébet, 1972. március 27.) q Szakács Etelka (*Szenterzsébet, 1911. november 22.-†Szenterzsébet, 1988. május 9.) Szenterzsébet, 1939. április 25.]

       H1. Hajdó Ida. (*Szenterzsébet, 1964. január 31.-) q Szenterzsébet, 1985. október 26.

       H2. Hajdó János. (*Szenterzsébet, 1965. március 20.-†Szenterzsébet, 1998. június 3.)

       H3. Hajdó Kálmán.  (*Szenterzsébet, 1968. február.-)

       H4. Hajdó Levente. (*Szenterzsébet, 1969. december 14.-)

G2. Hajdó Irma (*Szenterzsébet, 1933. május 13.-) q Tordai Pál (*Szenterzsébet, 1925. március

       20.) Szenterzsébet, 1954. május 22.

       H1. Tordai Pál. (*Szenterzsébet, 1955. április 14.-)

       H2. Tordai Irma. (*Szenterzsébet, 1961. március 10.-) q 1981. november 28. Fehéregyhá-

             zára  költözött.

G3. Hajdó Julianna (*Szenterzsébet, 1935. január 7.-) q Kálnoky Kálmán (*Szenterzsébet, 1933.

         április 6.-). Szenterzsébet, 1958. április 19.

[Kálnoky Kálmán szülei: Kálnoky Domokos (*Szenterzsébet, 1902. november 20.-†Szenterzsébet, 1990. február 5.) q Mátéffy Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1907. augusztus 22.-†Szenterzsébet, 1948. augusztus 29. 5 gyermekük született.) Szenter- zsébet, 1927. április 18.]

        H1. Kálnoky Dénes. (*Szenterzsébet, 1960. november 11.-) q Puja Edit. (*Szenterzsébet,

              1966. október 3.-) Szenterzsébet, 1986. május 17.

              I2. Kálnoky Attila. (*Szenterzsébet, 1987. március 27.-)

G4. Hajdó Emma. (*Szenterzsébet, 1941. március 23.-†Szenterzsébet, 2002. szeptember 1.) q

Bertalan István II. (*Szenterzsébet, 1939. augusztus 3.-) Szenterzsébet, 1963. március 23.

[Bertalan István II. szülei: Bertalan István I. (-†1977. január 20.) q Szakács Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1914. április 27.-†Szenterzsébet, 1997. június 6.). 1938. december 5.]

H1. Bertalan István III. (*Szenterzsébet, 1964. március 11.-)

H2. Bertalan Levente. (*Szenterzsébet, 1965. április 4.-)

H3. Hajdó Róza. (*Szenterzsébet, 1910. március 8.-) Konfirmált 1924. április 27.

H4. Hajdó Vilma. (*Szenterzsébet, 1912. június 30.-) q 1920. augusztus 20.

H5. Hajdó Julianna. (*Szenterzsébet, 1914. október 31.-)

F3. Hajdó Róza. (*Szenterzsébet, 1910. március 8.-) Konfirmált 1924. április 27.

F4. Hajdó Vilma. (*Szenterzsébet, 1912. június 30.-) q 1920. augusztus 20.

F5. Hajdó Julianna. (*Szenterzsébet, 1914. október 31.-)

C2. Hajdó Mihály. (*Szenterzsébet, 1805. október 4.-)

 

A1. Hajdó Dávid I. (*Szenterzsébet, 1767.-†Szenterzsébet, 1847. augusztus 30.) és Ambarus (Ambrus) Judit (*Szenter-

zsébet, 1764.-†Szenterzsébet, 1826. november 25. Meghalt gyomorfájásban). Θ Szenterzsébet, 1782. október 6. Ambarus Judit apja valószínüleg id. Ambarus János volt. A halotti anyakönyvek alapján: id. Ambarus János (*Szenterzsébet, 1731.-†Szenterzsébet, 1806. január 15.) Θ N. N. (*1734. k.-†Szenterzsébet, 1787. február 1.)

B1. Hajdó Gergely. (*Szenterzsébet, 1784. augusztus.-)

B2. Hajdó Dávid II. (*Szenterzsébet, 1798. január 21.-) és Gál Anna (*Szenterzsébet, 1802. január 16.-†Szenterzsé-

      bet, 1852. február 16.) Θ Szenterzsébet, 1820. május 30.

[Gál Anna apja Gál Mózes. feleségének Gál Annának a szülei: Gál Mózes I. (*Szenterzsébet, 1768.-†Szenterzsébet, 1826. október 21.) q Szakács Kata, Szenterzsébet, 1790. február 3.]

C1. Hajdó Klára.

 

A1. Gál Mózes I. (*Szenterzsébet, 1768.-†Szenterzsébet, 1826. október 21.) q Szakács Kata, Szenterzsébet, 1790. február

         3.

B1. Gál János. (*Szenterzsébet, 1792. április 14.-)

B2. Gál Judit. (*Szenterzsébet, 1793. november 2.- †Szenterzsébet, 1867. március 11. Meghalt vízkorságban.)

B3. Gál Mózes II.  (*Szenterzsébet, 1796. szeptember 11.-†Szenterzsébet 1862. február 21.) 1. q Székely Mária.

(†1841. előtt.) Szenterzsébet, 1820. május 30. Tanúk: Tordai János, Szakács Mózes. 2. q Ráduly Rebeka (*Szenterzsébet, 1816. október 23.-†Szenterzsébet, 1896. november 15.) Szent- erzsébet, 1841. december 28.

Gál Mózes II. első 3 gyermekének az anyja  Székely Mária, a negyedik és ötödik gyermekének az anyja  Ráduly Rebeka.

C1. Gál Anna.  (*Szenterzsébet, 1821. augusztus-)

C2. Gál Mózes III. (*Szenterzsébet, 1827. március 26.-) Keresztszülő: Kállai István és Gálffy Júlinna.

C3. Gál Mária. (*Szenterzsébet, 1828. augusztus 17.-). Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Julian-

na. Bába Jeremiás Jánosné, Nagy Veronika. Gál Mária két férje: 1850. január 8-án Birtalan János (*1825.-†1851. előtt.) 25 éves, nőtlen és Gál Mária (*Szenterzsébet, 1828. augusztus 17.-) 20 éves hajadon házasságot kötöttek. Tanúk: Szakács László, Ambarus Gergely, Kálnoky István, Kádár György. 1851. augusztus 12-én Tordai István (*1826. Születési anyakönyv szerint *1822. augusztus 18.), özvegy, 25 éves és Gál Mária (*Szenterzsébet, 1828. augusztus 17.-) 22 éves, özvegy (első férje Birtalan János elhunyt), házasságot kötöttek. Tanúk: Szakács Dániel, Tordai Klára, Kálnoky István.

C4. Gál Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1845. június 5.-) Konfirmált 1858.

C5. Gál Katalin. (*Szenterzsébet, 1851. szeptember 2. -) Konfirmált 1863. q Mózes Mózes I. (*Szenterzsébet,

        1849. május 2.-†Szenterzsébet, 1917. augusztus 20.) Szenterzsébet, 1875. augusztus 16. 1 fiuk:

D1. Mózes Mózes II. (*Szenterzsébet, 1887. július 22.-†Szenterzsébet, 1914. szeptember 17.) Konfirmált 1902.

B4. Gál Anna. (*Szenterzsébet, 1802. január 16.-†Szenterzsébet, 1852. február 16.) Θ Hajdó Dávid II. (*Szenter-

       zsébet, 1798. január 21.-) Szenterzsébet, 1820. május 30.

 

B1. Tordai Péter I. nagyságos. (*Szenterzsébet, 1786.-†Szenterzsébet, 1858. január 20.) q Szakács Kata (*Szenterzsébet,

1781. december 15.-†Szenterzsébet, 1865. február 18.) Szenterzsébet, 1804. július 3. Szakács Kata apja Szakács János.

C1. Tordai Mózes. (*Szenterzsébet, 1806. április 24.-†Szenterzsébet, 1830. március 30.)

C2. Tordai István. (*Szenterzsébet, 1822. augusztus 18.-†Szenterzsébet, 1875. február 24.) Keresztapa: Szakács Pál.

C3. Tordai N. (*Szenterzsébet, 1823. október 5.-†1823. október 5.)

C4. Tordai Péter II. (*Szenterzsébet, 1824. július 23.-†Szenterzsébet, 1884. január 23. Meghalt májbetegségben,

temette Benkő Ferenc lelkész) 1. Θ Szakács Juli. 1843. március 28-án ifj. Tordai Péter (*1824.) 20 éves özvegy és Szakács Juli (*1824.) 19 éves hajadon házasságot kötöttek. Tanúk: Kádár György, Szakács Dániel. 2. Θ Lőrinczi Jules (Lőrinczi  Júlia). (*Szenterzsébet, 1825. április 21.-†Szenterzsébet, 1890. október 22. Meghalt szélhüdésben, temette Benkő Ferenc lelkész.) 1845. január 21-én házasságot kötöttek: Tordai Péter (*1824.) 21 éves özvegy és Lőrinczi Jules (*1825.) 19 éves. Tanúk: Kádár Péter, Szakács Boldizsár, Szakács Dávid. Leányuk Tordai Mária. 1863. május 17-én született Tordai Mária, szülei Tordai Péter és Lőrinczi Júlia (Jula).

[Lőrinczi Julianna szülei Lőrinczi György II. (apja: Lőrinczi György I.) és újszéki Karátson Sára (apja Karátson István). Θ Szenterzsébet, 1808. május 10. Házassági tanúk: Kádár András, Kádár Péter, Ambrus Mózes.]

Folytatás id. Szakács András családfája.

 

A1. Veres Ádám I. (*1828. október 18.-†Szenterzsébet, 1877. október 20.) q Hajdó Kára (*Szenterzsébet,

1836. június 9.-†Szenterzsébet, 1915. március 24.) Szenterzsébet, 1854. február 12. [Hajdó Klára szülei ifj. Hajdó Dávid és Sebestyén Anna.]

        B1. Veres János I. (*Szenterzsébet, 1856. október 18.-†Szenterzsébet, 1910. október 20.) Konfirmált

               1872. q Kádár Julianna (*Szenterzsébet, 1861. november 11.-) 1882. június 18.

C1. Veres János II. (*Szenterzsébet, 1884. november 4.-†Szenterzsébet, 1912. december 31.) Kon-

        firmált 1900.

[Kádár Julianna szülei Kádár Ferenc (*Szenterzsébet, 1828. október 3. -†Szenterzsébet, 1904. augusztus 15.) q Ambrus Rebeka (*Szenterzsébet, 1831. április 28.-†Szenterzsébet, 1873. november 24. A halál oka vízkorság. 7 gyermeke volt.) Szenterzsébet, 1848. augusztus 15.) Ambrus Rebeka szülei ifj. Ambrus Mózes és Sebestyény Julianna]

C2. Veres Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1887. április 5.-) Konfirmált 1900.

C3. Veres Ádám I. (*Szenterzsébet, 1890. augusztus 2.-†Szenterzsébet, 1892. április 22.)

C4. Veres Ádám II. (*Szenterzsébet, 1893. június 13.-) Konfirmált 1906. május 24. q 1923. július

        24.

C5. Veres Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1896. február 15.-†Szenterzsébet, 1974. augusztus 26)

Konfirmált 1908. május 28. q Karácson Sándor I. (*Szenterzsébet, 1893. február 21.-†Szenterzsébet, 1948. január 15) Szenterzsébet, 1913. január 19.

D1. Karácson Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1914. július 3.-)

D2. Karácson Sándor II. (*Szenterzsébet, 1916. november 9.-)

D3. Karácson Mária. (*Szenterzsébet, 1920. február 7.-)

D4. Karácson Dénes. (*Szenterzsébet, 1923. február 3.-)

D5. Karácson Vilma. (*Szenterzsébet, 1925. június 19.-)

D6. Karácson Kálmán. (*Szenterzsébet, 1927. augusztus 2.-)

D7. Karácson Lajos. (*Szenterzsébet, 1930. február 25.-)

D8. Karácson János. (*Szenterzsébet, 1932. június 21.-)

D9. Karácson Mózes. (*Szenterzsébet, 1934. november 17.-)

D10. Karácson Róza. (*Szenterzsébet, 1937. február 13.-)

D11. Karácson Julianna. (*Szenterzsébet, 1939. augusztus 25.-)

B2. Veres György. (*Szenterzsébet, 1861. április 24.-†Szenterzsébet, 1939. október 11.) Konfirmált

1876. q Balázsi Ágnes (*Szenterzsébet, 1864.-†Szenterzsébet, 1935. október 29.) Szenterzsébet, 1887. március 22.

C1. Veres Klára. (*Szenterzsébet, 1888. január 23.-) Konfirmált 1902. q 1909. július 11.

C2. Veres Mária. (*Szenterzsébet, 1889. december 1.-) Konfirmált 1904. május 12. q 1910. október

       18.

C3. Veres Dénes. (*Szenterzsébet, 1893. április 8.-) Konfirmált 1906. május 24. q Szakács

       Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1899. december 29.-) Szenterzsébet, 1919. március 8.

       D1. Veres Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1920. március 5.-)

       D2. Veres Dénes. (*Szenterzsébet, 1921. november 7.-)

       D3. Veres Kálmán. (*Szenterzsébet, 1923. szeptember 14.-†Szenterzsébet, 1924. november

             16.)

               D4. Veres Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1925. szeptember 27.-†Szenterzsébet)

               D5. Veres Kálmán. (*Szenterzsébet, 1928. február 6.-†Szenterzsébet)

               D6. Veres Pál. (*Szenterzsébet, 1930. szeptember 7.-†Szenterzsébet)

B3. Veres Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1870. március 28.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1883.

B4. Veres Ádám II. (*Szenterzsébet, 1893. június 13.-†Szenterzsébet, 1957. február 27.) q

Ambrus Mária (*Szenterzsébet, 1903. január 19.-†Szenterzsébet, 1976. február 15.) Szenterzsébet, 1923. július 24.

C1. Veres Ilona. (*Szenterzsébet, 1923. november 1.-)

C2. Veres Emma. (*Szenterzsébet, 1925. szeptember 29. )

C3. Veres János. (*Szenterzsébet, 1927. december 27.-)

C4. Veres Károly. (*Szenterzsébet, 1930. augusztus 2.-)

 

Téglás Márton leszármazottai.

 

A1. Téglás Márton. (-†Székelyudvarhely, 1746. március 26.)

       B1. Téglás György I. q N. N. (-†Székelyudvarhely, 1807. augusztus 30.) Székelyudvarhely, 1742. március 21. Téglás

György I. 1778-ban az Eklézsiánk megye bírája, 1780-ban tagja a Megyei Bíróságnak. A Székelyudvarhelyi templom építéséhez 1780.-1788. között a székeknek való fát többek között Szakáts Mihály szállította. Az ablakok vaskerettel való kötését és rögzítését Szakáts Mihály asztalos Szabó Miklóssal 1782-83-ban csinálta meg. A templom bejárat ajtaja is Szakáts Mihály munkája 1785-ben. A munkákban Szakáts Sándor is részt vett. Az adományozók között említve van Szakáts Miska és Szakáts János is.[351] Szakáts Sándort, Miskát és Jánost a családfán elhelyezni nem tudtuk. Szakáts Sándor I. (*1735. k. -†1804. után) Követ 1792. és 1794. nem volt asztalos mester.

C1. Téglás Mária I. (*Székelyudvarhely, 1745. március 17.-†Székelyudvarhely, 1745. november 9.)

C2. Téglás Mária II. (*Székelyudvarhely, 1748. szeptember 22.-) q Mihály János, Székelyudvarhely, 1768.

       május 5.

C3. Téglás Rebeka. (*Székelyudvarhely, 1752. február 3.-†Székelyudvarhely, 1828. május 14. Meghalt vén-

       ségben.) q Szakács Mihály I. (*1745. k.-) Székelyudvarhely, 1770. május 2.

C4. Téglás Julianna. (*Székelyudvarhely, 1755. augusztus 17.-) q Kendi Sámuel etédi pap, Székelyudvarhely,

       1775. július 5.

C5. Téglás Anna. (*Székelyudvarhely, 1759. szeptember 5.-) q ifj. Koronkai Ferenc, Székelyudvarhely, 1779.

november 17. (ifj. Koronkai Ferenc testvére Koronkai Anna, q Pál András csizmadia mesterlegény, Székelyudvarhely, 1784. február 9.  Koronkai Anna, apja id. Koronkai Ferenc.)

C6. Téglás György II. (*Székelyudvarhely, 1763. május 7.-†Székelyudvarhely, 1769. november 12.)

C7. Téglás Ádám. (*Székelyudvarhely, 1765. február 14.-)

C8. Téglás György III. (*Székelyudvarhely, 1770. augusztus 1.-†Székelyudvarhely, 1771. május 12.]

 

A Gál család következő tagjait a családfán nem tudtuk elhelyezni, akik 1800. előtt születtek.

 

1764. január 19-én temettem Gál Györgynét.

1764. március 17-én temettem Gál Györgyött elnyomorodott öreg állapota volt.

1767. március 31-én temettem Gál Zsigmondot.  Leestt a szekérről.

Gál Boldizsár (-†Szenterzsébet, 1763. április 14.) Θ N. N. (-†Szenterzs- ébet, 1780. május 23.)

1780. május 26-án temettem el Gál Jánost.

1796. december 26-án halt meg és 30-án temettem el Gál Györgyöt, harangozás, prédikálás és ének nélkül, azért hogy Templomban nem járt, urvacsorával nem élt.

Gál Péter Θ Majzos (Mózes) Mária, Szenterzsébet, 1771. február 12. Két gyermekük:

1. Gál Sára. (*Szenterzsébet, 1776. április 20.-†Szenterzsébet, 1776. április 22.)

2. Gál Zsigmond (*Szenterzsébet, 1777. május 12.-†Szenterzsébet, 1834. július 6. Az Uj Székeli határon megölték.) Fia:

Gál József (*Szenterzsébet, 1806. április 12.-†Szenterzsébet, 1886. szeptember 21.) 1828. március 1-én házasságot kötött szenterzsébeti Gál József (apja Gál Zsigmond) ifjú és szenterzsébeti Kálnoky Mária (*Szenterzsébet, 1810. május 15.-†Szenterzsébet, 1893. szeptember 13.) (apja Kálnoky Imre) katolikus hajadon leánya. Tanúk: Szakács Elek, Ambrus György, Czere Péter.

Gál József és Kálnoky Mária esketési anyakönyve, szenterzsébeti egyház.

Gyermekeik:

1. Gál Mária (Máris). (*Szenterzsébet, 1829. március 6.-) Keresztszülők: Bokor Mihály és Szakács Kriszta. Konfirmált 1841. q Tordai István I. (*Szenterzsébet, 1822. augusztus 18.-†Szenterzsébet, 1875. február 24.) Szenterzsébet, 1851. augusztus 12. 6 gyermekük született.

a. Tordai Borbála. (*Szenterzsébet, 1853. szeptember -†Szenterzsébet, 1853. december 8.)

b. Tordai Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1854. december 9.-) Keresztszülők: Szakács József és Szakács Julianna. Bába Nyizonő. q ifj. Tordai János honvéd, huszár.  Szenerzsébet, 1874. február 10.

c. Tordai István II.  (*Szenterzsébet, 1858. szeptember 20.-†Szenterzsébet, 1860. augusztus 14. )

d. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1861. február 12.-†Szenterzsébet, ) q 1884. március 25.

e. Tordai István III. (*Szenterzsébet, 1863. augusztus 5.-†Szenterzsébet, 1864. szeptember 16.)

f. Tordai Klára. (*Szenterzsébet, 1865. június 16.-†Szenterzsébet, 1881. szeptember 22.)

2. Gál Borbála. (*Szenterzsébet, 1830. szeptember 17.-†Szenterzsébet, 1881. szeptember 16.) Konfirmált 1843. q 1850.  január 22.

3. Gál Mózes I. (*Szenterzsébet, 1832. április 25.-†Szenterzsébet, 1890. március 10.) Konfirmált 1845. q Szakács Mária (*Szenterzsébet, 1843. március 11.-†Szenterzsébet, 1925. október 20.) Szenterzsébet, 1871. február 21. Gyermekeik:

a. Gál Julianna. (*Szenterzsébet, 1867. január 8. -†Szenterzsébet, 1884. december 3.) Konfirmált 1881. q Mózes Lajos (*Szenterzsébet, 1857. március 11.-†Szenterzsébet, 1944. február 7.)  Szenterzsébet, 1884. január 22.

b. Gál Mózes II. (*Szenterzsébet, 1869. augusztus 31.-†Szenterzsébet, 1927. augusztus 6.) Konfirmált 1883. q Szabó Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1870. május 8.-†Szenterzsébet, 1948. december 4.) Szenterzsébet, 1891. szeptember 24. 1 fiú.

I. Gál Mózes III. (*Szenterzsébet, 1892. június 2.-†Szenterzsébet, 1918. április 13.) Konfirmált 1906. május 24.

4. Gál Péter. (*Szenterzsébet, 1839. május 19.-†Szenterzsébet, 1863. november 26.) Konfirmált 1852. q 1863. január 27.

Tordai Pál fia Tordai Mihály (*Szenterzsébet, 1798. szeptember 10.-†Szenterzsébet 1874. november 7.) Θ Gál Mária (*Szenterzsébet, 1799. szeptember 1.-†Szenterzsébet, 1846. június 6.) Szenterzsébet, 1822. febrár 12. Gál Mária apja Gál János. 4 gyermekük született, közülük 2 csecsemőkorában meghalt.

1826. június 16-án halt meg Tordai Mihály és Gál Mária ifj. Tordai Mihály fia 2 hetes volt.

1828. június 6-án meghalt Tordai Mihály és Gál Mária csecsemője, erötlenségbe.

1829. szeptember 1-én született Tordai Mihály és Gál Mária Tordai János fia. Keresztszülők: Gál Péter és Szakács Krizla.

1833. augusztus 19-én született Tordai Mihály és Gál Mária Tordai Sára leánya.

1856. szeptember 6-án meghalt, Gál Anna, Mózes Andrásnő (*1796.) 60 éves volt.

1866. november 12-én meghalt Gál Gergely (*1789.) 77 éves volt.

Gál Mihály leánya Gál Judit (*Szenterzsébet, 1782. június 11.-†Szenterzsébet, 1867. március 11. Meghalt vízkorságban).

 

A Mózes, a Kádár, a Jakabbfy és a Szakács család kapcsolata.

 

A1. Kádár András.  (*Szenterzsébet, 1751.-†Szenterzsébet, 1823. február 23.)

B1. Kádár Mózes. (*Szenterzsébet, 1776. március 3.-†Szenterzsébet, 1852. október 7.)

B2. Kádár Kata (*Szenterzsébet, 1778. július 20.-)

B3. Kádár Mihály I. (*Szenterzsébet, 1780. szeptember 17.-†Szenterzsébet, 1781. május 3.)

B4. Kádár Mihály II. (*Szenterzsébet, 1782. június 2.-†Szenterzsébet, 1834. augusztus 22. Meghalt dagadásba.) q

         Filep (illyefalvi) Kata Szenterzsébet, 1805. március 12. Illyefalva falu Erdélyben Kovászna megyében.

C1. Kádár Klára. (*Szenterzsébet, 1810. július 8.-†Szenterzsébet, 1834. szeptember 22.) Keresztszülők: Szak-

      ács Péter és felesége.

C2. Kádár Lajos. (*Szenterzsébet, 1813. december 26.-) q Nagy Ágnes (*1820.) Szenterzsébet, 1839. január

       1. Tanúk: Győr Péter, Tordai Mihály, Tordai György.

C3. Kádár Mihály III. (*Szenterzsébet, 1821. október 20.-) Keresztszülő: Szakács András. q Szakács Rebeka,

(*Szenterzsébet, 1827. január 13.-†Szenterzsébet, 1853. november 31.) Szenterzsébet, 1844. február 13. Esketési tanúk: Kádár Péter, Győr Péter, Mózes Mózes.

C4. Kádár Gergely. (*Szenterzsébet, 1824. október 30.-†Szenterzsébet, 1849. szeptember 29.) q Szakács Mária

       (*Szenterzsébet, 1820. január 28.-†Szenterzsébet, 1852. július 2.) Szenterzsébet, 1843. február 26.]

B5. Kádár Sára. (*Szenterzsébet, 1785. január 4.-)

B6. Kádár Mária. (*Szenterzsébet, 1790. október 26.-†Szenterzsébet, 1854. január 3.) Θ Mózes János II. (*Szenter-

       zsébet, 1791. április 30.-†Szenterzsébet, 1871. szeptember 9.) 

 

B1. Mózes János I. kurator (egyházi gondnok) (*1745. k.-†Szenterzsébet, 1788. március 19.) q N. N. (*1748. k.-

      †Szenterzsébet, 1796. szeptember 6.)

 C1. Mózes (Majzes) János II. (*1772. k.-†Szenterzsébet, 1803.) tanú 1792-ben. q Hajdó Sára.

D1. Mózes Judit. (*Szenterzsébet, 1799. január 31.-†Szenterzsébet, 1860. október 30.) q Szakács László

II. (*Szenterzsébet, 1791. október 27.-†Szenterzsébet, 1874. május 19.) Szent- erzsébet, 1817. február 9.

E1. Szakács Rebeka. (*Szenterzsébet, 1827. január 13.-†Szenterzsébet, 1853. november 31.)

Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Julianna. q Kádár Mihály III. (*Szent- erzsébet, 1821. október 20.-) Keresztszülő: Szakács András. Szenterzsébet,  1844. február 13. Kádár Mihály III. és Szakács Rebeka gyermekei:

F1. Kádár Klára. (*Szenterzsébet, 1846. január 21.-)

F2. Kádár János. (*Szenterzsébet, 1848. január 10.-†Szenterzsébet, 1848. március 2.)

F3. Kádár István. (*Szenterzsébet, 1849. február 1.-†Szenterzsébet, 1849. március 22.)

F4. Kádár Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1851. június 30.-) 

F5. Ikrek, egy fiú. (*Szenterzsébet, 1853. november 30.-†halva születt)

F6. Ikrek, egy leány. (*Szenterzsébet, 1853. november 30.-†halva születt)

 

A1. Szakács György II. (*Szenterzsébet, 1762.-†Szenterzsébet, 1852. március 7. Meghalt guttaütésben. 90 éves volt.) q

Sylvester Zsuzsanna. 1781. július 23-án Szakács Gyurka és a Mohai[352] pap Sylvester István ökelme leánya Sylvester Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1763. k. -†Szenterzsébet, 1800. február 4.) házasságot kötöttek. [Szakács György II. apja Szakács György I. *1740. k.]

B1. Szakács György III. (*Szenterzsébet, 1783. március 14.-) 1 gyermeke:

C1. Szakács György IV. (*Szenterzsébet, 1817. szeptember 21.-†Szenterzsébet, 1886. december 15.)

q Tordai Katalin (*Szenterzsébet, 1822. november 20.-†Szenterzsébet, 1871. június 23.) Szent- erzsébet, 1843. október 3.

D1. Szakács György V. magyar királyi katona (*Szenterzsébet, 1845. október 6.-†Szenterzsébet, 1919.

június 28.) Keresztszülők Kelemen Mihály és Zsigmond Rebeka. Bába Csuminé. Konfirmált 1858. q Kádár Sára (*Szenterzsébet, 1849. január 25.-†Szenterzsébet, 1907. szeptember 18.) Szenterzsébet, 1868. február 18. Esketési tanúk: ifj. Szakács József, Szakács Lajos, Ambrus Gergely.

E1. Szakács János. (*Szenterzsébet, 1872. szeptember 2.-†Szenterzsébet, 1951. június 1.) Q Tordai

       Zsuzsanna.

      F1. Szakács János I. (*Szenterzsébet, 1905. június 6.-†Szenterzsébet, 1979. március 6.) Q

Szakács Vilma. (*Szenterzsébet, 1910. március 7.-†Szenterzsébet, 1996. március 5.) Szenterzsébet, 1934. k.

G1. Szakács Polixénia. (*Szenterzsébet, 1935. február 14.-) Q Jakabfi Pál. (*Szenterzsébet,

      1929. június 1.)

G2. Szakács Ágoston. (*Szenterzsébet, 1936. augusztus 7.-) Q Szabó Rákhel.

       (*Szenterzsébet, 1942. november 28.-) Szenterzsébet, 1961. március 25.

G3. Szakács Áron. (*Szenterzsébet, 1938. február 19.-†Szenterzsébet, 2010. augusztus 5.)

G4. Szakács Attila. (*Szenterzsébet, 1938. február 19.-†Szenterzsébet, 1974. május 9.)

       Szakács Áron ikertestvére.

G5. Szakács János II. (*Szenterzsébet 1939. október 29.-†Marosvásárhely, 2001. április

       14.)

      F2. Szakács Berta. (*Szenterzsébet, 1910. január 16.-†Szenterzsébet, 1978. szeptember 27.)

E2. Szakács Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1875. december 22.-)

E3. Szakács Dénes I. (*Szenterzsébet, 1879. március 24.-) q Kelemen Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1887.

       június 25.-) Szenterzsébet, 1907. szeptember 1. Eskető lelkész: Kertész Mózes.

F1. Szakács Dénes II. (*Szenterzsébet, 1908. március 13.-)

F2. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1910. március 26.-) q Tordai N.

G1. Tordai János. (*Szenterzsébet, 1935. április 14.-†Szenterzsébet, 2010. április 5.) Nagyborosnyóba költözött.

G2. Tordai Anna. (*Szenterzsébet, 1937. február 21.-)

G3. Tordai Márta. (*Szenterzsébet, 1939. július 22.-)

G4. Tordai Dénes. (*Szenterzsébet, 1941. december 11.-) q 1968. április.

F3. Szakács György. (*Szenterzsébet, 1912. április 24.-†Szenterzsébet, 1913. július 19.)

F4. Szakács Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1917. február 4.) 2. q Székely Dénes (*Szenterzsébet,

1921. december 29.-†Szenterzsébet, 1997. december 21.) 1959. április 22. Székely Dénes 1. q Pap Rozália (*1923. március 8.-†1998. október 20.) 1953. március 21.

F5. Szakács József. (*Szenterzsébet, 1919. április 3.-) Magyarország.

F6. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1924. március 9.-) q Demeter Kálmán I. (*1922. május

      18.-†2004. június 12.) Szenterzsébet, 1946. január 5. 

G1. Demeter Károly. (*Szenterzsébet, 1948. január 21.-) q 1971. december 4.

G2. Demeter Kálmán II. (*Szenterzsébet, 1950. március 16.-) Székelykeresztúrra

       költözött.

G3. Demeter Klára. (*Szenterzsébet, 1951. december 24.-) q 1970. március 29.

G4. Demeter Lajos. (*Szenterzsébet, 1954. augusztus 6.-)

F7. Szakács Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1926. november 30.-) Szabó János (*Szenterrzsébet,

       1921. január 27.-†Szenterzsébet, 1994. augusztus 16.) Szenterzsébet, 1950. május 6.

[Szabó János szülei: Szabó András (*Szenterzsébet, 1882. július 13.-†Szent- erzsébet,1960. január 16. ) q Kádár Ilka (*Szenterzsébet, 1891. április 27.-†Szent- erzsébet, 1945. október 2.) Szenterzsébet, 1908. március 3. 9 gyermekük született.]

G1. Szabó Mária, Magdolna. (*Szenterzsébet, 1948. február 21.-) q Szenterzséébet, 1968.

      február 10. Segesvárra költözött.

G2. Szabó Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1951. június 23.-) q Szenterzsébet, 1974. május 5.

      Csíkszeredába költözött.

E4. Szakács Mária. (*Szenterzsébet, 1882. augusztus 9.-) 1. Q Tordai Áron. 2. Q Egyed Ferenc.

       1919. március 25.

D2. Szakács Katalin I. (*Szenterzsébet, 1846. november 23.-†1857. előtt.) Keresztszülők Szabó Péter és

       Buzogány Julis. Bába Nyitóné.

D3. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1848. október 7.-) Keresztszülők Szabó Péter és Buzogány Julis.

       Bába Csuminé.

D4. Szakács Anna. (*Szenterzsébet, 1851. január 8.-) Keresztszülők Nagy József és Máté Anna. Bába

       Nyitóné.

D5. Szakács Mária. (*Szenterzsébet, 1854. november 4.-) Keresztszülők Kelemen Mihály és Zsigmond

      Rebeka. Bába Nyitóné. Konfirmált 1873. q 1881. Segesvárra költözött.

D6. Szakács Katalin II. (*Szenterzsébet, 1857. október 31.-) Keresztszülők Bálint Mihály és Gál Zsu-

        zsanna. Bába Nyitóné.

D7. Szakács Ferenc. (*Szenterzsébet, 1860. október 15.-) Keresztszülők Incze Sámuel és Pap Sára. Bába

       Nyitónő. Keresztelő pap Ilyés Ilyés. Konfirmált 1872. q 1885. február 2.

B2. Szakács Sámuel I. (*Szenterzsébet, 1785. március 28.-†Szenterzsébet, 1849. október 19.) q Mózes Borbála

(*Szenterzsébet, 1793. április 29.-†Szenterzsébet, 1862. május 8.) Szenterzsébet, 1812. Szakács Mihály van említve, mint esketési tanú.

[Mózes Borbála szülei: Mózes János és Jakabbfy Júlis.]

C1. Szakács Sámuel II. (*Szenterzsébet, 1815. március 27.-†Szenterzsébet, 1886. december 15.

Meghalt végelgyengülésben) q Mózes Mária, Szenterzsébet, 1836. április 7. Esketési tanúk: idősebb Szakács Mihály és Szakács László.

C2. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1820. december 16.-)

C3. Szakács Péter. (*Szenterzsébet, 1823. április 27.-) Keresztszülők Hajdo Gergely és felesége.

C4. Szakács Lajos. (*Szenterzsébet, 1826. április 12.-) Keresztszülők: Czere Péter és Bálint Mária.

      Keresztelte Kállai István.

C5. Szakács Mózes. (*Szenterzsébet, 1828. december 16.-) Keresztszülők: Hajdo Gergelyné, Vajda Mária.

C6. Szakács Imre I. (*Szenterzsébet, 1832. november 6.-†Szenterzsébet, 1893. január 6. A halál oka

fulladás.) q Ambrus Borbála (*Szenterzsébet, 1829. június 10.-†Szenterzsébet, 1901. december 12.) Szenterzsébet, 1854. október 29. Esketési tanúk: Szakács György és Péter, Tordai Pál, Kálnoky István.

        D1. Szakács Mózes. (*Szenterzsébet, 1855. február 18.-†Szenterzsébet, 1927. június 8.) Konfirmált 1868.

1. q Szász Julianna (*Szenterzsébet, 1858. február 7.-†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1877. január 19.

2. q Adiszálk N. (*1867.) 

3. q Varga Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1875. március 7.-†Szenterzsébet, 1913. december 10.) Szenterzsébet, 1913. március 18.

[Varga Zsuzsanna szülei: Varga János q Szász Judit (*Szenterzsébet, 1854. augusztus 23.-†Szenterzsébet, 1892. január 29.) Szenterzsébet, 1874. február 17.]

4. q Dajka Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1851. július-) Szenterzsébet, 1914. február 24. Gyermekei Szász Juliannától születtek.

E1. Szakács Károly. (*Szenterzsébet, 1878. április 31.-)

E2. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1883. március 26.-) Elköltözött 1885-ben.

E3. Szakács Rozália. (*Szenterzsébet, 1885. március 24.-) 

D2. Szakács Klára. (*Szenterzsébet, 1857. október 10.-†Szenterzsébet, 1939. május 11.) Konfirmált

1870. 1. q Kelemen József I. (*Szenterzsébet, 1843. május 15.-†Szenterzsébet, 1917. szeptember 20.) Szenterzsébet, 1875. április 6. 2. q Balázsi József (*Szenterzsébet, 1851.-†Szenterzsébet, 1933. február 11.) Szenterzsébet, 1921. május 16.

Balázsi József 1. q Székely Rozália (*Szenterzsébet, 1854. október 21.-†Szenterzsébet, 1919. április 29.) 9 gyermekük született.

E1. Kelemen János. (*Szenterzsébet, 1878. december 9.-†Szenterzsébet, 1937. szeptember 11.)

Konfirmált 1893. 1. q Veres Klára (*Szenterzsébet, 1888. január 23.-†Szenterzsébet, 1953. szeptember 15.) Szenterzsébet, 1906. április 24. Elvált, folyt 161. 2. q Balázsi Mária (*Szenterzsébet, 1884. június 23.-†Szenterzsébet, 1949. október 17.) Szenterzsébet, 1909. november 23. Gyermekei 2-ik feleségétől. Veres Klára. 2. q ifj. Tordai Mózes (*Szenterzsébet, 1871. április 9.-†Szenterzsébet, 1934. június 15.) Szenterzsébet, 1909. július 11.

F1. Kelemen József I. (*Szenterzsébet, 1917. július 29.-†Szenterzsébet, 1969. október

3. ) q Székely Mária (*1919. április 29.-†1978 után.) Szenterzsébet, 1959. december 27.  1978-ban Székely Mária Kolozsvárra költözött.

G1. Kelemen Ferenc. (*Szenterzsébet, 1941. április 7.-)

G2. Kelemen József II. (*Szenterzsébet, 1943. augusztus 7.-)

G3. Kelemen Mária. (*Szenterzsébet, 1947. február 20.-)

G4. Kelemen Julianna. (*Szenterzsébet, 1954. július 15.-) q 1973. október 27. Sárdra

       költözött.

F2. Kelemen János I. (*Szenterzsébet, 1919. május 15.-†Szenterzsébet, 1989. március 17.) q

       Török Vilma (*1927. augusztus 2.-†1996. október 18.) Szenterzsébet, 1948. december 4.

G1. Kelemen Irén. (*Szenterzsébet, 1954. február 26.-) q 1974. július 27. Segesvárra költözött.

G2. Kelemen János II. (*Szenterzsébet, 1957. február 19.-) q 1981. május 16. Kerasárra

      költözött.

F3. Kelemen Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1921. augusztus 5.-) Segesvárra költözött.

F4. Kelemen Kálmán. (*Szenterzsébet, 1924. június 13.-†Szenterzsébet, 1945. november 17. )

F5. Kelemen Dénes. (*Szenterzsébet, 1927. június 15.-) q György Mária (*1935. március 17.-

      ) 1952-ben elköltöztek.

G1. Kelemen Dezső. (* 1954. március 23.-)

G2. Kelemen Ida. (*1956. július 27.-)

E2. Kelemen Mózes. (*Szenterzsébet, 1882. január 19.-) Konfirmált 1895. június 12.

E3. Kelemen József II. (*Szenterzsébet, 1885. július 18.-†Szenterzsébet, 1889. december 22.)

E4. Kelemen Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1887. június 25.-†Szenterzsébet, 1932. július 6.)

        Konfirmált. 1902.

D3. Szakács Borbála. (*Szenterzsébet, 1860. április 6.-) Konfirmált 1872. q 1881. április 18.

D4. Szakács Sámuel I. (*Szenterzsébet, 1862. december 21.-†Szenterzsébet, 1956.) Konfirmált

      1874. q Bajnoczki Mári.

Szakács Sámuel I. és Bajnoczki Mári sírja a Szenterzsébeti temetőben.[353]

E1. Szakács Ambrus I. (*Szenterzsébet, 1891. szeptember 7.-†Szenterzsébet, 1968.) q Szabó Anna (*1904.-†Szenterzsébet, 1940. március 22.) Szenterzsébet, 1919. február 18.

Szakács Ambrus I. és Szabó Anna sírja a Szenterzsébeti temetőben.[354]

F1.Szakács Jenő. (*Szenterzsébet, 1919. október 18.-)

F2. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1922. április 27.-†Szenterzsébet, 1996.)

F3. Szakács Vilma. (*Szenterzsébet, 1924. június 13.-†Szenterzsébet, 1925. november 25.)

F4. Szakács Ambrus II. (*Szenterzsébet, 1926. október 23.-) q Tóth Katalin (*1933. május 14.-

      ) 1953. június 14. 1960-ban Régenbe költöztek.

       G1. Szakács Anna. (*Szenterzsébet, 1954. március 4.-)

F5. Szakács Mózes. (*Szenterzsébet, 1935. december 13.-)

E2. Szakács Sámuel II. (*Szenterzsébet, 1894. április 21.-†1903. előtt.)

E3. Szakács Lina. (*Szenterzsébet, 1895. november 8.-)

E4. Szakács Vilma. (*Szenterzsébet, 1898. április 15.-)

E5. Szakács Ilona. (*Szenterzsébet, 1900. november 23.-†Szenterzsébet, 1902. szeptember 17. A

      halál oka hasmenés.)

E6. Szakács Sámuel III. (*Szenterzsébet, 1903. oktober 30.-)

D5. Szakács Imre II. (*Szenterzsébet, 1865. április 6.-)

D6. Szakács József. (*Szenterzsébet, 1868. április 11.-) Konfirmált 1883.

D7. Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1871. február 26.-†1875. október 3. Meghalt köhögésben)

B3. Szakács Zsuzsanna.  (*Szenterzsébet, 1788. április 23.-†Szenterzsébet, 1851. december 30. ) q Szakács Elek

(*Szenterzsébet, 1788. -†Szenterzsébet, 1850. október 21.) Szenterzsébet, 1813. november

27. Gyermekeiket, unokáikat ld. a Szakács főcsaládfán.

B4. Szakács Katalin. (*Szenterzsébet, 1792. október 27.-)

 

A1. Kádár János I. (-†Szenterzsébet, 1790. december 17.) q N. N. (-†Szenterzsébet, 1792. október 21.)

       B1. Kádár János II. (*Szenterzsébet, 1762.-†Szenterzsébet, 1839. szeptember 10.) q Szabó Kata. Szenterzsébet, 1788.

             július 22.

              C1. Kádár József. (*Szenterzsébet, 1803. március 16.-) q Ambrus Julianna (apja Ambrus Gergely) Szenterzsébet,

                    1828. január 22. Esketési tanúk: Szakács Mózes, Kelemen József megybíró. Ambrus Mózes és Kádár Mihály.

D1. Kádár Mózes. (*Szenterzsébet, 1831. március 20.-†Szenterzsébet, 1906. március 5.) q Karácsony

Rozália (*Szenterzsébet, 1833. november 5.-†Szenterzsébet, 1910. november 13.) Szenterzsébet, 1854. március 14. Kádár Mózes és Karácsony Rozália gyermekei még:

E1. Kádár Julianna. (*Szenterzsébet, 1854. december 20.-)

E2. Kádár Mózes. (*Szenterzsébet, 1857. május 22.-†Szenterzsébet, 1879. március 28.)

E3. Kádár Judit. (*Szenterzsébet, 1859. szeptember 15.-†Szenterzsébet)

E4. Kádár István. (*Szenterzsébet, 1861. június 5.-†Szenterzsébet, 1864. október 7.)

E5. Kádár József. (*Szenterzsébet, 1868. június 2.-†Szenterzsébet)

E6. Kádár Mária. (*Szenterzsébet, 1871. április 13.-) q Pap Mózes I. (*Szenterzsébet, 1864.

      december 10.-†Szenterzsébet, 1936. június 29.) Szenterzsébet, 1891. április 28.

E7. Kádár Judit. (*Szenterzsébet, 1876. április 18.-†Szenterzsébet, 1879. március 21.)

E8.. Kádár István. (*Szenterzsébet, 1865. november 21.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1881.

       q 1890. március 25. Elköltözött Segesvárra.

      B2. Kádár Ferenc I. (*Szenterzsébet, 1763.-†Szenterzsébet, 1816. szeptember 29.) q Lőrinczi Anna,

            Szenterzsébet, 1788. szeptember 22.

           C1. Kádár Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1794. február 18.-†1848. előtt.). 1. q Bartha Katalin. Szenterzsébet, 1828.

február 12. Esketési tanúk Kelemen József és Török János.  2. q Szabó Kata Szenterzsébet, 1828. február 12. Tanúk: Kelemen József és Török János. Bartha Katalin apja id. Bartha János.

                D1. Kádár Ferenc III. (*Szenterzsébet, 1828. október 3.-†Szenterzsébet, 1904. augusztus 15.) q Ambrus Rebeka

(*Szenterzsébet, 1831. április 28.-†Szenterzsébet, 1873. november 24. Meghalt vízkórságban, 42 éves volt, 7 gyermeke volt.) Szenterzsébet, 1848. augusztus 15.

E1. Kádár Borbára  I. (*Szenterzsébet, 1849. május 22.-†Szenterzsébet, 1882. július 27.) Konfirmált

      1863.

E2. Kádár Ferenc IV. (*Szenterzsébet, 1851. február 16.- ) 1. q Ambrus Mária (*Szenterzsébet, 1858.

december 27.-†Bukarest, 1906. előtt. ). Konfirmált 1872. Szenterzsébet, 1879. január 14. 2. q Szakács Júlia (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 28.-†Szenterzsébet, 1919. április 18.) Szenterzsébet, 1906. május 3.

E3. Kádár Mária. (*Szenterzsébet, 1853. szeptember 24.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1863. q 1872.

       január 23.

E4. Kádár Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1856. április 4.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1870.

E5. Kádár János. (*Szenterzsébet, 1859. január 22.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1873.

E6. Kádár Julianna. (*Szenterzsébet, 1861. november 11.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1874. q 1882. jú-

       nius 8.

     E7. Kádár Katalin. (*Szenterzsébet, 1864. augusztus 5.-†Szenterzsébet, ) Konfirmált 1878. q 1888. április 10.

           C2. Kádár Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1799. január 20.-)

           C3. Kádár István. (*Szenterzsébet, 1801. április 8.-)

 

A1. Szakács Izsák. (*Szenterzsébet, 1761.-†Szenterzsébet, 1837. december 2.)

B1. Szakács Ferenc földmíves. (*Szenterzsébet, 1793. január 20.-†Szenterzsébet, 1858. szeptember 28.) q Szakács

Kata (*Szenterzsébet, 1798. május 9.-†Szenterzsébet, 1860. június 27.) Szenterzsébet, 1836. június 6. Ld. A1. Szakács András I. leszármazottjait.

B2. Szakács Áron.  (*Szenterzsébet, 1795. október 26.-†Szenterzsébet, 1848. december 1.)

B3. Szakács Anna. (*Szenterzsébet, 1798. június 16.-†Szenterzsébet, 1819. január 17.)

B4. Szakács Kata. (*Szenterzsébet, 1803. június 18.-†Szenterzsébet, 1860. október 4.) Θ ifj. Jakabbfy Ferenc

(*Szenterzsébet, 1803. augusztus 20.-†Szenterzsébet, 1868. október 14.) Szenterzsébet, 1828. május 21. Esketési tanúk: Kádár Péter és Török János.

B5. Szakács Ádám. (*Szenterzsébet, 1806. június 1.-). 1831. június 19-i meghallgatás: nemes udvarhelyszéki és

szenterzsébeti Szakács Ádám és alboldogasszonyi nemzetes Gibock Zsuzsanna (Gibock László hajadon leánya) házasságot kötöttek. Tanúk: Gyarmati Sándor udvarhelyszéki assessor és Gagyi Péter.

B6. Szakács Judit. (*Szenterzsébet, 1810. május 28.-†Szenterzsébet, 1853. augusztus 22.) Keresztszülők:

Tamási Ferentz és felesége. Θ Nemes Udvarhely Széki nemzetes Mózes Péter I. (*Szenterzsébet, 1811. július 28.-†Szenterzsébet, 1899. február 19. Meghalt végelgyengülésben.) özvegy férfi, Szenterzsébet, 1835. február 7.

C1. Mózes Péter II. (*Szenterzsébet, 1836. április 3.-) Keresztszülők: Török Mihály és Bedő Julianna.

Bába: Csuminé. Mózes Péter II. gyermeke Mózes Péter III. (*Szenterzsébet, 1861.-†Szenterzsébet, 1894. július 31.)

C2. Mózes Zsuzsa I. (*Szenterzsébet, 1837. december 21.-†1842. előtt.)

C3. Mózes József I. (*Szenterzsébet, 1840. március 20.-†Szenterzsébet, 1903. május 26. Meghalt aggságban.)

q Hajdó Julianna (*Szenterzsébet, 1845. augusztus 1.-†Szenterzsébet, 1915. október 27.) Szenterzsébet, 1868. február 11.

D1. Mózes József II. (*Szenterzsébet, 1867. augusztus 18.-†Szenterzsébet, 1940. december 11.)

Konfirmált 1883. q Bokor Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1872. október 20.-†Szenterzsébet, 1961. szeptember 19.) Szenterzsébet, 1908. május 19.

E1. Mózes Berta. (*Szenterzsébet, 1909. július 12.-†Szenterzsébet, 1976. május 9.) Konfirmált

1924. április 27. q Mózes János. (*Szenterzsébet, 1912. május 21.-†Szenterzsébet, 2000. november 23.) Szenterzsébet, 1940. május 18.

F1. Mózes Bálint. (*Szenterzsébet, 1942. január 12.-)

F2. Mózes Árpád. (*Szenterzsébet, 1943. július 30.-)

F3. Mózes Károly. (*Szenterzsébet, 1944. december 2.-†Szenterzsébet, 1946. július 6.)

F4. Mózes Irén. (*Szenterzsébet, 1947. május 26.-)

F5. Mózes Emma. (*Szenterzsébet, 1949. december 11.-)

        E2. Mózes Rozália. (*Szenterzsébet, 1912. október 1.-†Szenterzsébet, 1972. szeptember 26.)

               q Sumánszki János (*1907.-†Szenterzsébet, 1963. április 20.) Szenterzsébet, 1937. február 13.

F1. Sumánszki Bálint. (*Szenterzsébet, 1950. november 25.-)

F2. Sumánszki Erzsébet, Vilma. (*Szenterzsébet, 1954. október 6.-)

E3. Mózes Péter. (*Szenterzsébet, 1915. április 15.-) Pestre költözött.

D2. Mózes Anna. (*Szenterzsébet, 1869. április 16.-) Konfirmált 1883.

D3. Mózes Miklós. (*Szenterzsébet, 1872. július 4.-†Szenterzsébet, 1884. május 12.)

D4. Mózes Julianna. (*Szenterzsébet, 1877. szeptember 29.-†Szenterzsébet, 1962. március 17.) q Sipos

        Imre.  Szenterzsébet, 1895. január 8. Sipos Imre Amerikába települt.

        E1. Sipos Lajos. (*Szenterzsébet, 1896. augusztus 19.) Konfirmált 1910. május 5. Magyarországra

               települt.

        E2. Sipos Domokos. (*Szenterzsébet, 1898. október 23.-) Konfirmált 1913. szeptember 20. Kolozs-

              várra települt.

        E3. Sipos Rozália. (*Szenterzsébet, 1904. október 18.-†Szenterzsébet, 1926. január 1.)

        E4. Sipos Erzsi. (*Szenterzsébet, 1909. április 21.-)

        E5. Sipos Dénes. (*Szenterzsébet, 1912. december 15.-) q Aracsi Mária. (*1899.)

D5. Mózes Bálint I. (*Szenterzsébet, 1880. december 1.-†Szenterzsébet, 1884. május 31.)

D6. Mózes Mózes. (*Szenterzsébet, 1883. április 11.-†Szenterzsébet, 1883. április 15.)

D7. Mózes Bálint II. (*Szenterzsébet, 1886. április 20.-†Szenterzsébet, 1921. szeptember 2.)

C4. Mózes Zsuzsa II. (*Szenterzsébet, 1842. június 19.-†Szenterzsébet, 1921. szeptember 17.) Kon-

firmált 1855. q Puja Miklós I. (*Szenterzsébet, 1840. március 5.-†Szenterzsébet, 1891. december 24.) Szenterzsébet, 1866. január 30.

D1. Puja Péter. (*Szenterzsébet, 1866. január 30.-)

D2. Puja Miklós II. (*Szenterzsébet, 1871. szeptember 4.-†Szenterzsébet, 1881. június 5.)

D3. Puja Mózes. (*Szenterzsébet, 1876. december 2.-)

D4. Puja Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1880. december 25.-†Szenterzsébet, 1884. április 10.)

D5. Puja János. (*Szenterzsébet, 1884. január 2.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1898. 

C5. Mózes Klára. (*Szenterzsébet, 1849. szeptember 20.-)

 

Jakabbfy Ferenc I. nagyszülei lehettek a halotti anyakönyvek alapján: 1776. december 15-én temettem el Jakabbfy Ferencet. 1788. július 8-án temettem el Jakabbfy Ferencnét.

 

A1. Jakabbfy Ferenc I. (*Szenterzsébet, 1778.-†Szenterzsébet, 1851. november 15.) Θ Török Zsuzsanna (*Szenterzsébet,

         1783.-†Szenterzsébet, 1850. május 13.) Szenterzsébet, 1803. április 26.

B1. Jakabbfy Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1803. augusztus 20.-†Szenterzsébet, 1868. október 14.) q Szakács Kata

       (*Szenterzsébet, 1803. június 18.-†Szenterzsébet, 1860. október 4.) Szenterzsébet, 1828. május 21.

C1. Jakabbfy Barbara. (*Szenterzsébet, 1829. július 2.-) Keresztszülők: Kádár József és Ambrus Julianna.

C2. Jakabbfy Ferenc III. (*Szenterzsébet, 1831. január 27.-) Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Julianna.

       B2. Jakabbfy Lajos. (*Szenterzsébet, 1807. április 22.-) Θ Kádár Judit (*Szenterzsébet, 1805.-†Szenterzsébet, 1875.

december 26.), (Kádár Judit apja Kádár János) Szenterzsébet, 1828. január 22. Leányuk: Jakabbfy Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1829. január 8.-) Keresztszülők: ifj. Ambrus János és György Rákhel. 1875. december 26-án meghalt aggságban Jakabbfy Lajosné, Kádár Judit 71 éves volt. Borbát Lajos temette.

B3. Jakabbfy Judit. (*Szenterzsébet, 1810. szeptember 23.-)

B4.  Jakabbfy Áron. (*Szenterzsébet, 1813. április 21.-)

 

Mózes György I. leszármazottai.

 

B1. Mózes György I. (*Szenterzsébet, 1740.-†Szenterzsébet, 1814. április 16. Meghalt öregségbe) q Kobor Sára (*Szent-

        erzsébet, 1743.-†Szenterzsébet, 1816. február 2. Meghalt guttaütésben.). Szenterzsébet, 1771. február 12.

C1. Mózes András. (*Szenterzsébet, 1773. december 24.-†Szenterzsébet, 1786. január 28.)

C2. Mózes Ferenc. (*Szenterzsébet, 1774.-†Szenterzsébet, 1774. július 9.)

C3. Mózes Anna. (*Szenterzsébet, 1777. február 15.-)

C4. Mózes Mária. (*Szenterzsébet, 1779. december 19.-†Szenterzsébet, 1781. június 25.)

C5. Mózes János I. (*Szenterzsébet, 1782. június 23.-†Szenterzsébet, 1787. január 3.)

C6. Mózes György II. (*Szenterzsébet, 1784. május 31.-)

C7. Mózes János II. (*Szenterzsébet, 1791. április 30.-†Szenterzsébet, 1871. szeptember 9. Meghalt vérhasban) q

Kádár Mária (*Szenterzsébet, 1790. október 26.-†Szenterzsébet, 1854. január 3.) 1790. október 26-án kereszteltem Kádár Andrásnak Kádár Mária nevű leányát. 1854. január 3-án meghalt Kádár Mária, Mózes Jánosnő, 63 éves korában. (*1790. október 26.)

D1. Mózes Borbála. (*Szenterzsébet, 1814. május 20. -†Szenterzsébet, 1890. december 9.) q Egyed Péter I.

       (*Szenterzsébet, 1808. június 22.-†Szenterzsébet, 1882. szeptember 26.) Szenterzsébet, 1838. október 17.

E1. Egyed Péter II. (*Szenterzsébet, 1835. október 25. -†Szenterzsébet, 1911. december 30.) Konfirmált

1847. q Szabó Klára (*Szenterzsébet, 1836. április 21.-†Szenterzsébet, 1917. június 25.) Szenterzsébet, 1867. február 12.

F1. Egyed Péter III. (*Szenterzsébet, 1867. július 14.-†Szenterzsébet, 1951. december 25.) Konfir-

mált 1881. 1. q Szakács Róza (*1875. február 7.-) Szenterzsébet, 1891. április 7. 2. q Vinczi Lina (-†1901. november 17.) 3. q Balázsi Róza (*1881. április 14.-†1964. március 8.) 1902. június 17. Gyermekei Balázsi Rózától születtek.

G1. Egyed Klára. (*Szenterzsébet, 1903. május 31.-†Szenterzsébet, 1911. október 19.).

G2. Egyed Jula. (*Szenterzsébet, 1906. március 17.-)

G3. Egyed Péter. (*Szenterzsébet, 1908. április 8.-†)

G4. Egyed Dénes. (*Szenterzsébet, 1912. november 26.-†Szenterzsébet, 1941. február 21.)

G5. Egyed Róza I. (*Szenterzsébet, 1910. október 18.-†Szenterzsébet, 1913. január 18.)

G6. Egyed Klára. (*Szenterzsébet, 1916. január 29.-)

G7. Egyed Róza II. (*Szenterzsébet, 1919. október 14.-)

G8. Egyed Mózes. (*Szenterzsébet, 1921. december 16.-) q 1945. július 16.

F2. Egyed Mihály I. (*Szenterzsébet, 1870. március 24.-†Szenterzsébet, 1908. december 28.) 1. q

Hajdó Mária (*Szenterzsébet, 1873. október 19.-) Szenterzsébet, 1899. február 7. Elvált. 2. q Gergely Mária (*Szenterzsébet, 1878. május 20.-†Szenterzsébet, 1943. szeptember 17.) Szenterzsébet, 1903. április 14. Első gyermeke Hajdó Máriától, a többi Gergely Máriától született. Gergely Mária 2. q Lőrinczi József (*Szenterzsébet, 1870. augusztus 20.-†Szenterzsébet, 1943. április 18.)

G1. Egyed Mária (*Szenterzsébet, 1902. május 3.-†Szenterzsébet, 1978. november 14.)

Konfirmált 1916. május 14. q. Veres Mózes I. (*Szenterzsébet, 1893. július 29.-†Szenterzsébet, 1982. január 2.) Szenterzsébet, 1923. március 19.

      H1. Veres Julianna. (*Szenterzsébet, 1925. február 28.-) q Egyed József I.  (*Szenterzsébet,

           1920. március 16.-†Szenterzsébet, 1995. szeptember 29. ) Szenterzsébet, 1946. január 26.

I1. Egyed József II. (*Szenterzsébet, 1948. február 27.-) q 1972. december 16.

I2. Egyed Áron. (*Szenterzsébet, 1949. december 18.-)

I3. Egyed Ernő. (*Szenterzsébet, 1951. december 18.-†1984.) q 1979. január 6.

H2. Veres Ferenc II. (*Szenterzsébet, 1928. szeptember 10.-†Szenterzsébet, 2012. március

        22.) q. Jakab Irma. (*Szenterzsébet, 1935. július 15.-) Szenterzsébet, 1960. február 27.

H3. Veres Róza. (*Szenterzsébet, 1931. május 10.-) q Karácsony Dénes I. (*Szenterzsébet,

        1923. február 3.-†Szenterzsébet, 2005. augusztus 18.) Szenterzsébet, 1953. január 24.

        I1. Karácsony Dénes II. (*Szenterzsébet, 1953. október 25.-) q 1980. március 29.

        I2. Karácsony Károly. (*Szenterzsébet, 1957. március 19.-)

H4. Veres Mózes II. (*Szenterzsébet, 1934. február 10.-)

H5. Veres Mária. (*Szenterzsébet, 1938. május 13.-) q 1961. május 7. Alsóboldogfalvára

        költözött.

G2. Egyed Klára. (*Szenterzsébet, 1904. március 14.-†Szenterzsébet, 1918. március 29.)

G3. Egyed János (*Szenterzsébet, 1906. január 23.-)

G4. Egyed Mihály II. (*Szenterzsébet, 1908. március 23.-†Szenterzsébet, 1965. március 27.) q

        Dobos Teréz (-†1986. február 2.) Szenterzsébet, 1934.

E2. Egyed Mózes I. (*Szenterzsébet, 1839. július 22. -†Szenterzsébet, 1929. szeptember 4.) Konfirmált

1851. q Székely Borbára (*Szenterzsébet, 1841. január 21.-†Szenterzsébet, 1911. február 20.) Szenterzsébet, 1860. február 14.

F1. Egyed Mária. (*Szenterzsébet, 1861. január 2.-) Konfirmált 1874. q Kádár József I. (*Szenter-

      zsébet, 1860. április 14.-†Szenterzsébet, 1937. december 25.) Szenterzsébet, 1885. február 17.

[Kádár József szülei: Kádár Pál (*Szenterzsébet, 1827. október 1.-†Szenterzsébet, 1877. augusztus 30.) q Veres Anna (*Szenterzsébet, 1834. május 4.-†Szenterzsébet, 1905. augusztus 26.) Szenterzsébet, 1860. április 2.]

G1. Kádár Mária. (*Szenterzsébet, 1886. január 17.-) Konfirmált 1900.

G2. Kádár Mózes. (*Szenterzsébet, 1887. július 20.-†Szenterzsébet, 1908. július 26.) Konfirmált

       1902.

G3. Kádár Dénes (*Szenterzsébet, 1889. június 11.-) Konfirmált 1902. május 12.

G4. Kádár Ilka (*Szenterzsébet, 1891. április 27.-) Konfirmált 1902. május 12.

G5. Kádár József II. (*Szenterzsébet, 1893. január 29.-†Szenterzsébet,  1980. január 9.)

Konfirmált 1906. május 24. q Szakács Julianna. (*Szenterzsébet, 1898. december 9.-†Szenterzsébet, 1994. március 28.) Szenterzsébet, 1919. március 11.

               H1. Kádár Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1920. április 21.-) q Székely József II. (*1908.

augusztus 8.-†1984. március 4.) 1946. február 23.

[Székely József II. szülei: Székely József I. (*Szenterzsébet, 1881. január 9.-†Szenterzsébet, 1943. december 2. ) q Tordai Zsuzsa (*Szenterzsébet, 1882. november 18.-†Szenterzsébet, 1956. december 3.) Szenterzsébet, 1906. március 6. Tordai Zsuzsa szülei: ifj. Tordai Péter és Mózes Borbála földművesek.]

I1. Székely József III. (*Szenterzsébet, 1947. február 10.-) q Egyed Etelka

      (*Szenterzsébet, 1949. szeptember 25.- ) Szenterzsébet, 1970. november 7.

      J1. Székely József IV. (*Szenterzsébet, 1971. augusztus 28.-)

      J2. Székely Dezső. (*Szenterzsébet, 1975. május 1.-)

I2. Székely Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1948. június 17.-) q 1967. június 9.

I3. Székely Árpád. (*Szenterzsébet, 1949. október 2.-) q 1972. május 6.

I4. Székely Áron. (*Szenterzsébet, 1951. október 11.-)

 H2. Kádár Julianna. (*Szenterzsébet, 1921. november 29.-) Szabó Dénes (*Szenterzsébet,

1914. október 31.-†Szenterzsébet, 1954. augusztus 29.) q Szenterzsébet, 1945. május 12.

[Szabó Dénes szülei: Szabó György (*Szenterzsébet, 1883. június 12.-†Szenter- zsébet, 1963. november 6.) q Pap Julianna (*Szenterzsébet, 1894. szeptember-†Szenterzsébet, 1964. március 25.) Szenterzsébet, 1911. október 24.]

         I1. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1951. június 13.-) q 1971. december 4.

H3. Kádár József III. (*Szenterzsébet, 1923. szeptember 25.-) Segesvárra költözött.

H4. Kádár Dénes I. (*Szenterzsébet, 1926. július 1.-†Szenterzsébet 1990. szeptember 29. )

        q Szabó Piroska (*1931. február 20.-) Szenterzsébet, 1951. október 13.

[Szabó Piroska szülei: Szabó Domokos (*1902. március 8.-†1993. június 24.) q Hajdó Róza (*1910. március 8.-†1965. augusztus 13.). 1930. május 20.]

I1. Kádár Piroska. (*Szenterzsébet, 1952. január 30.-) Segesvárra költözött.

I2. Kádár Dénes II. (*Szenterzsébet, 1957. augusztus 30.-)

G6. Kádár Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1895.-†Szenterzsébet, 1897. augusztus 2.)

G7. Kádár János. (*Szenterzsébet, 1900. június 12.-†Szenterzsébet, 1900. június 30.)

F2. Egyed Mózes II. (*Szenterzsébet, 1863. március 12.-†Szenterzsébet, 1920. február 21.) q

Szabó Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1868. szeptember 15.-†Szenterzsébet, ) Szenterzsébet, 1888. március 20.

G1. Egyed Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1889. augusztus 11.-†Szenterzsébet, 1945. május

25.) Konfirmált 1902. 1. q Szakács József (*Szenterzsébet, 1884. július 16.-†Szenterzsébet, 1954. április 5.) Szenterzsébet, 1907. április 2. Esketési tanúk: Szabó András és Kádár József földmíves. Elváltak. 2. q Bokor Péter (*Szenterzsébet, 1874.-†Szenterzsébet, 1936. augusztus 10.) Szenterzsébet, 1912. december 24.

Szakács József 2. q Tordai Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1888. október 13.-†Szent- erzsébet, 1962. január 7.) Szenterzsébet, 1910. január 25.

H1. Bokor Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1910. június 3.-) Törvénytelen gyermek.

H2. Bokor Domokos. (*Szenterzsébet, 1921. május 9.-†Szenterzsébet, 1989. augusz-

tus 21. ) Törvényes gyermek. q Moldován Ilona (*Szenterzsébet, 1921. október 22.-† Szenterzsébet, 1990. május 20.)

        I1. Bokor Ilona. (*Szenterzsébet, 1957. május 30.-)

G2. Egyed Mózes III. (*Szenterzsébet, 1891. április 11.-†Szenterzsébet, 1920. február 5. Meg-

       halt orosz fogságban) Konfirmált 1904.

F3. Egyed Zsuzsanna.  (*Szenterzsébet, 1865. október 10.-) Konfirmált 1881. q 1890. január 21.

F4. Egyed József. (*Szenterzsébet, 1868. március 20.-) Konfirmált 1883.

F5. Egyed János. (*Szenterzsébet, 1871. június 7.-) q 1898. szeptember 7.

F6. Egyed Borbára. (*Szenterzsébet, 1874. szeptember 23.-†Szenterzsébet, 1927. február 27.)

F7. Egyed Domokos. (*Szenterzsébet, 1878. június 2.-†Szenterzsébet, ) Konfirmált 1893.

E3. Egyed Julianna. (*Szenterzsébet, 1845. január 15.-†Szenterzsébet, 1913. október 28.) Konfirmált

1857. q Szabó György I. (*Szenterzsébet, 1844. június 26.-†Szenterzsébet, 1909. április 8.) Szenterzsébet, 1868. október 13.

F1. Szabó Dénes. (*Szenterzsébet, 1875. november 29.-†Szenterzsébet, 1898. április 2.)

F2. Szabó István. (*Szenterzsébet, 1878. augusztus 22.-†Szenterzsébet, 1914. szeptember 25.) Kon-

      firmált 1893.

F3. Szabó Julianna. (*Szenterzsébet, 1881. február 16.-) Konfirmált 1895. június 12.

F4. Szabó Ferenc. (*Szenterzsébet, 1886. január 30.-) Konfirmált 1900. q 1912. július 2.

F5. Szabó György II. (*Szenterzsébet, 1883. június 12.-†Szenterzsébet, 1963. november 6.)

Konfirmált 1898. q Pap Julianna (*Szenterzsébet, 1894. szeptember-†Szenterzsébet, 1964. március 25.) Szenterzsébet, 1911. október 24.

        G1. Szabó Vilma. (*Szenterzsébet, 1912. július 4.-†Szenterzsébet) q 1954. január 16.

               Csekefalvára költözött.

G2. Szabó Dénes. (*Szenterzsébet, 1914. október 31.-†Szenterzsébet, 1954. augusztus 29.) q

        Kádár Julianna. (*Szenterzsébet, 1921. november 19.-) Szenterzsébet, 1945. május 12.

[Kádár Julianna szülei: Kádár József (*Szenterzsébet, 1893. január 29.-†Szenterzsébet, 1980. január 9.) q Szakács Julianna (*Szenterzsébet, 1898. december 9.-†Szenterzsébet, 1994. március 28.) Szenterzsébet, 1919. március 11. 4 gyermekük született.]

H1. Szabó Mária. (*Szenterzsébet, 1951. június 13.-) q 1971. december 4.

G3. Szabó István. (*Szenterzsébet, 1919. október 7.-) q Mózes Erzsébet, (*Szenterzséébet,

        1932. szeptember 29.-) Szenterzsébet, 1951. február 17.

[Mózes Erzsébet szülei: Mózes Dénes (*Szenterzsébet, 1908. január 17.-†Meghalt a II. világháborúban.) q Tordai Vilma (*Szenterzsébet, 1911. július 18.-) Szenterzsébet, 1932. március 20. 4 gyermekük született.]

       H1. Szabó Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1951. november 28.-) q 1973. december 15.

G4. Szabó György. (*Szenterzsébet, 1921. december 13.-†Szenterzsébet, 1922. október 15.)

G5. Szabó Julianna. (*Szenterzsébet, 1925. július 6.-) q Tordai Dezső. (*Szenterzsébet,

1923. május 19.-) Szenterzsébet, 1949. július 12. [Tordai Dezső rokoni kapcsolattai, ld.: A1. Szakács András I. (*Szenterzsébet, 1736. k.-†Szenterzsébet, 1801.) családfáját.]

D2. Mózes Lajos I. (*Szenterzsébet, 1816. október 8.-) Keresztszülők: Várhegyi László és felesége.

D3. Mózes Elek. (*Szenterzsébet, 1817. november 27.-) Keresztszülők: Kádár Jánosné és Várhegyi László.

D4. Mózes Lajos II. (*Szenterzsébet, 1821. március 5.-†Szenterzsébet, 1910. január 1.) q Ambrus Julianna

(*Szenterzsébet, 1831. január 7.-†Szenterzsébet, 1898. szeptember 14. A halál oka aggság.) Temette Adorján László, héjjasfalvi[355] lelkész. Szenterzsébet, 1850. december 30.

[Ambrus Julianna (Julis) szülei: Ambrus Péter és Pál Szófia. Keresztszülők: Kállai István és Gálffy Julianna.]

        Mózes Lajos II. és Ambrus Julianna 5 gyermeke.

E1. Mózes Borbála. (*Szenterzsébet, 1851. május 18.-†Szenterzsébet, 1918. április 23.)

E2. Mózes Mária. (*Szenterzsébet, 1854. november 12.-) Keresztszülők: ifj. Tordai Péter és Lőrinczi

Julianna. Bába Nyitóné. Konfirmált 1866. q Mózes Dénes, (*Szenterzsébet, 1847.-) Szenterzsébet, 1874. március 11. Esketési tanúk: Szakács József, Bíró Sára, Lőrinczi Boris, Rákosi Bálint református tanító, Demeter Lajos. Eskető lelkész Borbát Lajos.

E3. Mózes Lajos II. (*Szenterzsébet, 1857. március 11.-) Konfirmált 1873.

E4. Mózes Judit. (*Szenterzsébet, 1859. október 14.-) Konfirmált 1874. q Hajdó Mózes (*Szenterzsébet,

        1855. november 7.-) 1880. február 3.

F1. Hajdó Berta. (*Szenterzsébet, 1881. november 13.-†Szenterzsébet) Konfirmált 1895. június

12. q Moldován János (*Szenterzsébet, 1880. június 20.-†Szenterzsébet, 1950. január 26.) Szenterzsébet, 1904. május 15. Gyermekeik ld.: A Moldován család és a Szakács család kapcsolata.

F2. Hajdó Bálint. (*Szenterzsébet, 1883. június 12.-) Konfirmált 1898.

F3. Hajdó János. (*Szenterzsébet, 1886. május 28.-) Konfirmált 1900.

F4. Hajdó Lajos. (*Szenterzsébet, 1889. március 9.-†Szenterzsébet, 1903. szeptember 9.)

F5. Hajdó Mária. (*Szenterzsébet, 1894. október 13.-)

F6. Hajdó Júlia. (*Szenterzsébet, 1896. augusztus 6.-†Szenterzsébet, 1897. augusztus 13.)

E5. Mózes Péter II. (*Szenterzsébet, 1862. augusztus 11.-†Szenterzsébet, 1894. július 31.A halál oka

gyomorhülés.) Temette Kertész Mózes, református pap. Konfirmált 1876. q  Bertalan Borbála (*Szenterzsébet, 1870. június 19.-) Szenterzsébet, 1891. április 7. 2 fiuk:

F1. Mózes Lajos. (*Szenterzsébet, 1891. december 28.-†Szenterzsébet, 1913. január 28.) Konfirmált

      1906. május 24.

F2. Mózes Péter III. (*Szenterzsébet, 1894. április 28.-) Konfirmált 1908. május 28. q Mózes Mária

      (*Szenterzsébet, 1896. október 26.-) Szenterzsébet, 1920. július 24. 5 gyermekük:

G1. Mózes Julianna. (*Szenterzsébet, 1921. március 23.-)

G2. Mózes Péter IV. (*Szenterzsébet, 1923. szeptember 18.-)

G3. Mózes Áron. (*Szenterzsébet, 1925. július 25.-)

G4. Mózes István. (*Szenterzsébet, 1927. április 3.-†Szenterzsébet, 1931. előtt)

G5. Mózes István. (*Szenterzsébet, 1931. január 30.-)

      C8. Mózes Sára. (*Szenterzsébet, 1794. május 8.-)

 

A1. Mózes Dániel. (*Szenterzsébet, 1761.-†Szenterzsébet, 1826. szeptember 13.) 1792-ben tanú. q Szél Kata

(*Szenterzsébet, 1761.-†Szenterzsébet, 1840. január 13.) Szenterzsébet, 1786. május 9.

B1. Mózes Kata. (*Szenterzsébet, 1789. január 8.-†Szenterzsébet, 1876. szeptember 17. Meghalt aggságban)

Θ Tordai János II. (*Szenterzsébet, 1777. augusztus 8.-†Szenterzsébet, 1843. január 14.) Szent- erzsébet, 1810. június 19. Tordai János II. apja Tordai Sámuel.

B2. Mózes Miklós. (*Szenterzsébet, 1790. december 5.-†Szenterzsébet, 1823. november.)  q Szakács Kata

(*Szenterzsébet, 1798. május 9.-†Szenterzsébet, 1860. június 27.) Szenterzsébet, 1819. január 12.

C1. Mózes János I. (*Szenterzsébet, 1822. augusztus 7.-†Szenterzsébet, 1892. november 10. Meghalt végel-

gyengülésben.) Θ Mózes Sára (*Szenterzsébet, 1833. január 24.-†Szenterzsébet, 1901. május 17. Meghalt végelgyengülésben.) Szenterzsébet, 1850. január 8. Esketési tanú Szakács László. 1833. január 24-én született Mózes Mózes, (*1802. november 29.-†1861. után) és Török Sára (*1802.-†Szenterzsébet, 1859. július 3.) Mózes Sára nevű leánya. Keresztszülők: Tordai Pál (*Szenterzsébet, 1802. szeptember 14.-†Szenterzsébet, 1871. szeptember 19. A halál oka rák. Tordai Pál apja Tordai János.) és felesége Kelemen Kata (*1803. augusztus 26.-†Szenterzsébet, 1869. augusztus 23. Kelemen Kata apja Kelemen József.). Bába Bartosné. Török Sára *1802. születési anyakönyvét nem találtuk meg. A családi könyv szerint Mózes János 1829. január 12-én született. Ez megfelel a házassági anyakönyv adatának is. A születési anyakönyvek szerint viszont Mózes János nem 1829-ben, hanem 1822-ben született, az 1823-1831-as anyakönyvekben Mózes János születéséről nincs adat. 1822. augusztus 7-én kereszteltem Mózes Miklósnak Mózes Jánost, aki 1892-ben halt meg. 1892. november 10-én végelgyengülésben meghalt Mózes János, 70 éves volt, (*1822.) E szerint Mózes János 1822-ben született. 1901. május 17-én meghalt özvegy Mózes Jánosné, sz. Mózes Sára végelgyengülésben 69 éves volt. (*1833.) 1859. július 3-án meghalt Mózes Mózesnő, Török Sára, 57 éves volt. (*1802.) 1861. április 24-én Mózes Mózes (*1802.) özvegy, 59 éves és Birtalan Judit (*1813.) özvegy, 48 éves házasságot kötöttek. Tanúk Szakáts József, Szakáts György. Mózes Mózes tehát első felesége Török Sára halála után újr nősült. Ifj. Mózes János és Mózes Sára házasságából 4 gyermek született a szenterzsébeti anyakönyvek alapján. Mózes János és Mózes Sára harmadik és negyedik gyermekének a születésénél ifj. Mózes János van beírva, akkor meg feltételezhetjük, hogy Mózes János apja szintén János és nem Mózes.

D1. Mózes János II. (*Szenterzsébet, 1859. június 23.-†Szenterzsébet, 1913. február 26.) Szülei Mózes

János földész és Mózes Sára. Keresztszülők: ifj. Tordai Péter és Lőrinczi Julianna. Bába Lola Mária. Keresztelő pap Ilyés Ilyés. Konfirmált 1872.

D2. Mózes József.  (*Szenterzsébet, 1861. november 5.-†Szenterzsébet, 1922. november 11.) Szülei

Mózes János és Mózes Sára. Keresztszülők Horvát Dániel és Hideg Sára. Bába Nyitónő.  Keresztelő pap Ilyés Ilyés. Konfirmált 1874. q Török Zsuzsanna özvegy (*Szenter- zsébet, 1876. május 4.-) Szenterzsébet, 1902. december 10. Esketési tanúk ifj. Mózes Lajos és Tordai Klári. Eskető lelkész Kertész Mózes. Török Zsuzsanna első férje Sebestyén József, Bözödön lakott. 1893. október 24-én házasságot kötött Sebestyén József (*1868.-†1902. előtt, nem Szenterzsébeten hunyt el) földész, 25 éves és Török Zsuzsanna (*1876.) 17 éves. Esketési tanúk Sebestyén Elek és Gagyi Rákhel, Török Ferenc, Szabó Ferenc és nője Székely Zsuzsa. Eskető lelkész Kertész Mózes.

D3. Mózes Mihály I. (*Szenterzsébet, 1866. október 5.-†Szenterzsébet, 1938. július 6.) Szülei ifj.

Mózes János földész és Mózes Sára. (Az 1822-ben született Mózes Jánosnak Miklós és nem János az apja) Keresztszülők: Beke István és Szakács Zsuzsa. Bába Csonkáné. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Konfirmált 1881.

1. q Barabás Rozália (*Szenterzsébet, 1870. október 13.-) Szenterzsébet, 1891. május 5. Elváltak.

[Barabás Rozália szülei Barabás Ferenc és Gál Borbála.]

2. q Lőrinczi Katalin (*Szenterzsébet, 1877. április 10.-†Szenterzsébet, 1940. június 1.) Szenterzsébet, 1894. március 6. Első gyermeke Barabás Rozálitól, a többi Lőrinczi Katától született.

[Lőrinczi Katalin szülei Lőrinczi Mózes (*Szenterzsébet, 1845. február 28.-†Szenterzsébet, 1917. október 13.) q Székely Klára (*Szenterzsébet, 1847. január 12.-†Szenterzsébet, 1918. augusztus 24.) Szenterzsébet, 1868. június 8. földészek. Lőrinczi Mózes szülei Lőrinczi György és Bálint Julis. Székely Klára szülei Székely Mihály és Szöts Kata.)]

E1. Mózes Rozália. (*Szenterzsébet, 1892. március 7. -)

E2. Mózes Mihály II. (*Szenterzsébet, 1895. március 25.-†Szenterzsébet, 1896. szeptember 6.)

E3. Mózes Ambrus.  (*Szenterzsébet, 1896. november 3.-†Szenterzsébet, 1918.) Konfirmált

      1910. május 5.

E4. Mózes Mária. (*Szenterzsébet, 1899. június 11.-†Szenterzsébet, 1933. június 5.) Konfirmált

       1914. május 3.

E5. Mózes Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1901. március 1.-†Szenterzsébet, 1904. március 6.)

E6. Mózes Mihály I. (*Szenterzsébet, 1904. október 9.-†Szenterzsébet, 1982. május 8.) q

Kardalus Vilma (*Szenterzsébet, 1907. június 25.-Szenterzsébet, 1974. augusztus 9.) Szenterzsébet, 1926. szeptember 28. Folytatás a Kardalus családfa.

F1. Mózes Vilma. (*Szenterzsébet, 1927. augusztus 17.-) q 1945. június 3. Segesvárra

      költözött.

F2. Mózes Kálmán. (*Szenterzsébet, 1929. augusztus 26.- †Szenterzsébet, 2003. április 6.)

1. q Mészáros Julianna. (*Szenterzsébet, 1935. február 4.-†Szenterzsébet, 1961. május 18.) Szenterzsébet, 1960. július 30. 2. q Lőrinczi Erzsébet, (*Kőrös- patak, 1941. január 21.-) Szenterzsébet, 1963. január 9.

        G1. Mózes Erzsébet, Jolán. (*Szenterzsébet, 1963. november 4.-) q Bíró Sándor I.

             Szenterzsébet, 1981. április 11.

             H1. Bíró Tünde. (*Szenterzsébet, 1983. április 21.-)

             H2. Bíró Sándor II. (*Szenterzsébet, 1984. október 4.-)

F3. Mózes János. (*Szenterzsébet, 1932. június 15.-) Segesvárra költözött 1957. december 5-

       én.

F4. Mózes Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1934. augusztus 5.-) q Mátéfi Mózes.  (*Szenterzsébet,

      1925. december 2.-) Szenterzsébet, 1958. június 7.

G1. Mátéfi Vilma. (*Szenterzsébet, 1959. május 3.-) q 1978. január 6.

F5.  Mózes Ilona. (*Szenterzsébet, 1937. augusztus 29.-†Szenterzsébet, 1937. szeptember 1.)

       Mihály II. ikertestvére.

F6. Mózes Mihály II. (*Szenterzsébet, 1937. augusztus 29.-†Szenterzsébet, 1937. szeptember

       23.) Ilona ikertestvére.

F7. Mózes Margit. (*Szenterzsébet, 1948. október 16.-)

E7. Mózes Klára. (*Szenterzsébet, 1908. november 7.-†Szenterzsébet, 1972. november 1. )

Konfirmált 1923. május 10. q László János (*1897. augusztus 31.-†1976. április 28.) Szenterzsébet, 1926. szeptember 28.

F1. László Irma. (*Szenterzsébet, 1929. szeptember 16.-) q Gábos Albert. (*Szenterzsébet,

       1925. február 23.-)

[Gábos Albert szülei Gábos Mózes (*Szenterzsébet, 1898. október 18.-†Szenterzsébet, 1978. december 11.) q Hajdó Julianna. (*Szenterzsébet, 1899. augusztus 25.-†Szenterzsébet, 1984. március 30.) Szenterzsébet, 1920. április 12. 8 gyermekük született.]

G1. Gábos Irma. (*Szenterzsébet, 1951. november 18.-) Sárdra költözött.

G2. Gábos Irén. (*Szenterzsébet, 1953. május 7.-) Sárdra költözött.

G3. Gábos Jolán. (*Szenterzsébet, 1955. december 6.-) q 1975. január 25. Etédre

       költözött.

G4. Gábos Márta. (*Szenterzsébet, 1960. június 3.-)

F2. László Berta. (*Szenterzsébet, 1936.augusztus 26.-) q Nagy Mihály I. (*Szenterzsébet,

       1930. augusztus 15.-) Szenterzsébet, 1955. január 29.

       G1. Nagy Mihály II.  (*Szenterzsébet, 1956. január 4.-) 

E8. Mózes Katalin. (*Szenterzsébet, 1910. október 4.-†Szenterzsébet, 1911. augusztus 11.)

E9. Mózes János. (*Szenterzsébet, 1912. május 21.-†Szenterzsébet, 2000. november 23.) q

Mózes Berta (*Szenterzsébet, 1909. július 12.-†Szenterzsébet, 1976. május 9.) Szenterzsébet, 1940. május 18.

F1. Mózes Bálint. (*Szenterzsébet, 1942. január 12.-)

F2. Mózes Árpád. (*Szenterzsébet, 1943. július 30.-)

F3. Mózes Károly. (*Szenterzsébet, 1944. december 2.-†Szenterzsébet, 1946. július 6.)

F4. Mózes Irén. (*Szenterzsébet, 1947. május 26.-) Konfirmált 1961. május 14.

F5. Mózes Emma. (*Szenterzsébet, 1949. december 11.-) Konfirmált 1963. június 30.

E10. Mózes Béla. (*Szenterzsébet, 1914. április 22.-†Szenterzsébet, 1915. március 19. )

E11. Mózes Ambrus. (*Szenterzsébet, 1919. július 19.-†Szenterzsébet, ) q Szabó Ilona

        (*1925. szeptember 7.-1958. május 4.) Szenterzsébet, 1947. december 20.

E12. Mózes Bálint. (*Szenterzsébet, 1922. augusztus 21.-†Szenterzsébet, )

D4. Mózes Julianna. (*Szenterzsébet, 1869. február 12.-) Szülei ifj. Mózes János földész és Mózes Sára.

Keresztszülők: Tordai Péter és Lőrinczi Júlianna. Bába Székely Lajosnő. Keresztelő lelkész Borbát Lajos. Konfirmált 1883.  q 1887. augusztus 7.

B3.  Mózes Pál. (*Szentterzsébet, 1793. május 3.)

B4. Mózes Mária. (*Szenterzsébet, 1794. december 18.)

B5. Mózes András. (*Szenterzsébet, 1799. december 7.)

B6. Mózes Mózes. (*Szenterzsébet, 1802. november 29.-)

 

Kardalus[356] családfa.

 

C1. Kardalus János I. (*Szenterzsébet, 1841. július 7.-†Szenterzsébet, 1895. január 28.) q György Julianna

        (*Szenterzsébet, 1843. február 27.-†Szenterzsébet, 1911. január 18.) Szenterzsébet, 1868. január 28.

D1. Kardalus Mária. (*Szenterzsébet, 1866. szeptember 23.-†Szenterzsébet, 1914. december 31.)

Törvénytelen.  Konfirmáció 1881. q Karácsony János II. (*Szenterzsébet, 1854. május 1.- Szenterzsébet, 1914. december 31.) Szenterzsébet, 1883. június 12.

[Karácsony János II. szülei Karácsony János I. (*Szenterzsébet, 1818. szeptember 19.-†Szenterzsébet, 1885. augusztus 6.) q Mátéfy Rebeka (*Szenterzsébet, 1819. július 24.-†Szenterzsébet, 1901. március 21.) Szenterzsébet, 1852. március 29.]

E1. Karácsony Dénes. (*Szenterzsébet, 1884. június 25.-) Konfirmált 1898.

E2. Karácsony János II. (*Szenterzsébet, 1888. augusztus 13. -†Szenterzsébet, 1959. április 3.)

Konfirmált 1902. q Ambrus Julianna (*1894. november 14.-†1989. november 22.). 1920. május 10.

F1. Karácsony Irma. (*Szenterzsébet, 1921. március 12.-†Segesvár)

F2. Karácsony Julianna. (*Szenterzsébet, 1923. március 22. -) q 1948. január 24.

F3. Karácsony Gizella. (*Szenterzsébet, 1925. május 4.-) Ilona ikertestvére.

F4. Karácsony Ilona. (*Szenterzsébet, 1925. május 4.-) Gizella ikertestvére. Bukarestbe

      költözött.

F5. Karácsony Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1927. június 10. † Szenterzsébet, 1927. június 20.)

F6. Karácsony János III. (*Szenterzsébet, 1928. július 20.-) 

F7. Karácsony Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1934. június 9.-) Kolozsvárra költözött.

F8. Karácsony Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1936. október 20.-)

E3. Karácsony Máriskó (*Szenterzsébet, 1892. január 9.-†Szenterzsébet, 1892. március 7.)

E4. Karácsony Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1898. június 13.-) Konfirmált 1912. szeptember 22. q 1919.

       január 28.

E5. Karácsony Béni I. (*Szenterzsébet, 1903. szeptember 24.-†Szenterzsébet, 1960. március 22.)

       Konfirmált 1918. április 7. q Egyed Julianna (*Szenterzsébet, 1904. szeptember 5.)

F1. Karácsony Béni II. (*Szenterzsébet, 1931. február 8.-)

F2. Karácsony Jolán. (*Szenterzsébet, 1936. február 1.-)

F3. Karácsony Emma. (*Szenterzsébet, 1940. december 8.-) q Mózes Kálmán I. (*Szenterzsébet,

      1931. július 6.-†Szenterzsébet, 2003. november 23.) Szenterzsébet, 1961. december 9.

G1. Mózes Katalin. (*Szenterzsébet, 1963. november 27.-) q Demeter Attila. (*1864. június 28.-

       ) Szenterzsébet, 1886. november 23.

G2. Mózes Kálmán II. (*Szenterzsébet, 1970. július 21.-)

D2. Kardalus János II. (*Szenterzsébet, 1869. július 17.-) 1. q Soldorfán Máriskó (*Szenterzsébet, 1873.

szeptember 5.-†Szenterzsébet, 1898. március 24.) Szenterzsébet, 1893.2. q Nagy Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1878. január 4.-) 3. q Bándi Mária. (*1877.) Szenterzsébet, 1913. május 13.

E1. Kardalus Ferenc. (*Szenterzsébet, 1894. január 3.-†Szenterzsébet, 1894. február 20.) Soldorfán

       Máriskótól.

E2. Kardalus Zsuzsa. (*Szenterzsébet, 1895. december 27.-) Konfirmált 1908. május 28. q 1920.

      április 6. Soldorfán Máriskótól.

E3. Kardalus János III. (*Szenterzsébet, 1900. október 22.-) Nagy Zsuzsannától.

E4. Kardalus Vilma. (*Szenterzsébet, 1907. június 25.-Szenterzsébet, 1974. augusztus 9.) Nagy Zsu-

zsannától.q Mózes Mihály I. (*Szenterzsébet, 1904. október 9.-†Szenter- zsébet, 1982. május 8.) Szenterzsébet, 1926. szeptember 28.

D3. Kardalus Béni. (*Szenterzsébet, 1871. augusztus 23.-) q Nagy Klári (*Szenterzsébet, 1878. május

       14.-) Szenterzsébet, 1898. március 1.

       E1. Kardalus Klára. (*Szenterzsébet, 1899. augusztus 1.-)

D4. Kardalus Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1874. március 2.-†Szenterzsébet, 1885. április 2.) Konfirmált

      1887.

D5. Kardalus Rozália. (*Szenterzsébet, 1876. május 14.-) Konfirmált 1891. q Méra Mihály, özvegy, föld-

műves. (*Szenterzsébet, 1861. április 20.-†Szenterzsébet, 1928. augusztus 31.) Szenterzsébet, 1896. március 17. Esketési tanúk: Jakabfi Ferenc és Karácson János. Eskető lelkész Kertész Mózes.

E1. Méra Berta I. (*Szenterzsébet, 1897. október 27.-†Szenterzsébet, 1897. november 13.)

E2. Méra Etelka. (*Szenterzsébet, 1899. június 24.-) Konfirmált 1913. május 1.

E3. Méra Berta II. (*Szenterzsébet, 1902. május 15.-†Szenterzsébet, 1918. november 2.)

E4. Méra Erzsébet. (*Szenterzsébet, 1905. március 15.-)

E5. Méra Rozália I. (*Szenterzsébet, 1908. január 12.-†Szenterzsébet, 1908. február 21.)

E6. Méra Rozália II. (*Szenterzsébet, 1909. május 22.-†Szenterzsébet, 1910. október 12.)

E7. Méra Rozália III. (*Szenterzsébet, 1911. szeptember 28.-)

E8. Méra Zsuzsanna. (*Szenterzsébet, 1914. július 21.-)

E9. Méra Jula. (*Szenterzsébet, 1916. november 12.-†Szenterzsébet, 1917. október 19.)

D6. Kardalus Mózes. (*Szenterzsébet, 1879. június 15.-) Konfirmált 1890. q Veress Zsusanna

      (*Szenterzsébet, 1883. szeptember 27.-) Szenterzsébet, 1906. március 20.

D7. Kardalus Karolina.  (*Szenterzsébet, 1881. november 26.-) Konfirmált 1895. június 12.

D8. Kardalus Dénes I. (*Szenterzsébet, 1884. március 3.-) Konfirmált 1898. „A m. kir. belügyminiszter

az 1933. évi 7.386. számú határozatával Kardalus Dénes Székelyszenterzsébet községben 1884. évben született, ref. vallásu. nyug. m. kir. csendőrtörzsőrmester, valamint Margit, Irma, Dénes (II.) és Dezső nevü kiskorú gyermekei családi nevét „Kardalos“ névre változtatta át.”[357]

D9. Kardalus Péter. (*Szenterzsébet, 1887. május 21.-†Szenterzsébet, 1910. november 14.) Konfirmált

       1902.

D10. Kardalus Julianna. (*Szenterzsébet, 1887. május 21.-†Szenterzsébet, 1888. május 24.)

 

 

Török András családfája és kapcsolata a Szakáts családdal Sárdi Símén György 1762-es feljegyzése alapján.[358]

 

      A1. Török András *1550. k.

             B1. Török N. Nagy Mátyásné

                      C1. Bodó Istvánné

                             D1. Bodó Pál

                                      E1. Bodó György („Aranyosszékre vetődött ki”)

                                      E2. Bodó Pál II. (3 fia van, akik „Sz. Ábrámon” laknak)

                               D2. Bodó Borka Θ János mester: nem maradt utódjuk

                               D3. Kaszásné, Kissolymosra ment férjhez

                                      E1. Kaszás Annók Θ György Zsigmond (*Szenterzsébet)

                                                F1. György Zsigmond.

                                                       G1. György János

                                                       G2. György Ferenc

                                                       G3. György Boldizsár

                                                F2. György Pál

                                                       G1. György Zsigmond

                                                       G2. György András

                                               F3. György Márton

                                                      G1. György Mihály

                B2. Kádár Pálné. *1575. k.

                      C1. Kádár János *1600. k.

                               D1. Török Ferencné

                                       E1. Török Ferenc

                                                 F1. Török György

                                                 F2. Török József

                                                 F3. Török Jutka Θ György Péter

                                                 F4. Sára Θ Lőrinczi Mihály

                                                 F5. Annók Θ Ambrus Pál

                                                 F6. Erzsók Θ Szakáts József.

                                        E2. Török András

                                                  F1. Török János

                                                  F2. Török István

                                        E3. Török Boldizsár (fiai vannak, név nincs említve)

                                        E4. Újszékeli Lőrinczi Istvánné

                       C2. Tordai Tamásné, *1625. k.

                                D1. Szakáts György II.-né, Szakács György II. *1650. k.

                                       E1. Szakáts János

                                                 F1. Szakáts György

                                                 F2. Szakáts Sámuel

                                                 F3. Szakáts Dániel

                                                 F4. Szakáts Mózes

                                        E2. Szakáts György

                                                  F1. Szakáts György

                                        E3. Szakáts Boldizsár I.

                                                  F1. Szakáts Boldizsár II.

                                                  F2. Szakáts Sándor

                                                  F3. Szakáts József

                                                  F4. Szakáts Mihály

                                          E4. Szakáts Zsigmond I.

                                                   F1. Szakáts Zsigmond II.

                                                   F2. Szakáts Dániel

 

A Szakács (szenterzsébeti) és az Ugron (ábránfalvi[359] [360] [361] [362]  [363] [364]) családok.

Szakács III. Péter. (*1851. május 6.-†Marosvásárhely, 1947.) Okleveles gazdász, okleveles állatorvos, Θ Ugron (ábránfalvi, ábrahámfalvi) Rózsika.

 

Ugron (ábránflvi) család.

Ugron de Abrahámfalva.[365] Kiadó Báthori Zsigmond – 1590. Brandenburgi Katalin – 1630. Bethlen Gábor – 1626 Sorszám 1u25.

Az Ugron család címere.[366]

Ősi címere: kék mezőben hármas zöld halmon könyöklő páncélos kar markában 3 arany kalászt és tatárfőn átszúrt kardot tart; sisakdisz: a pajzsalak; tőle jobbra félhold, balról ragyogó Nap; takaró: kék-ezüst.

Az ábránfalvi (ábrámfalvi) Ugron család a különböző nemesi családok gyűjteményében igen részletesen le van írva^,[367] ^{[368] [369]}mivel igen régi család, a honfoglalás korában említett Zandirhám Rhabonbántól származtatott a csiki székely kronika alapján, de ez okiratilag nem bizonyítható. Okiratosan az Ugron család tagjai már Mátyás király alatt az előkelő nemesek sorában szerepeltek.[370] [371] A család törzse, kitől a családfát lehozzák[372], Ugron László volt.

Ugron István apja Ugron Mihály (1398. előtt). Ugron István  fia: Ugron László (ábránfalvi)[373] (1447-ben aláírta Hunyadi János gubernátorrá választását.) Θ Kálnoky (kőröspataki) Erzsébet akiknek egyik fia Ugron Kelemen.

 

A1. Ugron Kelemen (*1480.-) udvarhelyi főember. Θ Jakabbfy (szenterzsébeti) Erzsébet.

        B1. Mihály (1523.) Θ Miklósfalvy (miklósfalvi) Ágnes, akinek apja Miklósfalvi Gergely udvarhelyi főember, anyja

               dersi Weres Kata.

               C1. Tamás, királybíró (1562.-1571.) 1563-ban gyergyói és kászoni királybíró királybíró, 1566-ban főember,

1562.-1570. János Zsigmond ellen harcolt. Θ Petki (dersi és királyhalmi) Katalin, akinek apja Petki Gábor a székelyek főkapitánya. 1571. oklevélben Ugron Tamás feleségével szerepel. Folytatás Petki családfa.

                       D1. Pál, udvarhelyszéki alkapitány (1609.) udvarhelyszéki királybíró (1614.) Székelyudvarhely kapitánya.

(1626.), főasztalnok, főkirálybíró (1637.-1641.) portai követ (1636.) 1645-ben tett végrendeletet fiai részére, magas kort élt meg. Nagy vagyont szerzett. Θ Geréb (fiadfalvi) Anna, szülei Geréb György várkapitány és Sigér Anna.

                             E1. János, de Szentmihály, királybíró (1630.), főasztalnokmester (1630.-1654.) követ, Görgényvár ka-

pitánya, tanács úr (1660.) végrendelkezik (1658.). Θ Szörcsei (szörcsei) Anna, szülei: Szörcsey János és Kálnoky (kőröspataki) Borbála. Gyermekei (Pál, Ferenc, Ilona, Kata, Bora) Szörcsi Annától születtek.  Θ Horváth (palóczi) Zsófia. Apja pálóczi Horváth János.

                                    F1. Ferenc,  (-†1714. előtt.) Udvarhelyszéki alkirálybíró (1668.-1683.) generalis perceptor (1686.),

főprovinciális comisárius, táblai elnök. (1668.-1686.) Θ Tompa (kisborosnyói) Ilona, szülei Tompa (borosnyói) Miklós és Réthy (fogarasi) Kata.

                                          G1. János, (*1676.) Udvarhelyszék országgyűlési követe (1704.-1730.), aki 1704. követ a török

portán, főkapitány. Rákóczi ellen harcol. Θ Toldalagi (nagyercsei) Krisztina (*1685.). Koronka, 1703. február 6. Toldalagi krisztina szülei Toldalagi János és Stepán (nagyváradi) Erzse.

                                                H4. Ifj. János szombatfalvi ág (*Szombatfalva, 1708.-†Szombatfalva, 1752.) Θ Torma (csi-

csókeresztúri) Mária[374], szülei Torma György és Ugron (ábránfalvi) Anna. Ugron János a szombatfalvi ágnak megalapítója, akinek Tamás és Mihály fiaiban további két ágra szakadt a család.

                                                      I1. Tamás, Katolizált 1776-ban. Θ Apor (altorjai) Júlia, szülei báró Apor László és

                                                              Székely (kilényi) Julia.  1790. 1802.

                                                              J1. Menyhért (*Bikafalva 1786.-) dulló. 1838. 1. Θ Lukácsffy (bikafalvi) Vero-

nika, apja: Lukácsffy István 2. Θ Cseh Júlia (alsócsernátoni),   szülei: Cseh István és Enyedy (enyedi)  Zsófia.

                                                                    K1. Gáspár, (*Bikafalva, 1826.-†1913.) Θ Szombatfalvy [375] (szombatfalvi)

Veronika, szülei: Szombatfalvy János és Török (kadicsfalvi) Mária. Ugron Gáspár anyja Lukácsffy (bikafalvi) Veronika. Folytatás Szombatfalvy és Török családfa.

                                                                          L1. Ugron Rózsika. Θ Szakáts (szenterzsébeti) Péter.

 

Petki (dersi, királyhalmi) Katalin, Ugron Tamásné (1562.-1570.) családfája, felmenői:[376]

 

A1. Petki Domokos de Petek[377] 1455. (1471.).

       B1. György 1478 de Ders. (1502.). 1505. 1509 († 1511. előtt.) Θ Wass (Szent-egyedi) Dorottya 1529-ben özvegy.

              C1. Gábor. (1511.) 1535. nótázva[378]. 1564. csiki főkapitány s a székelység fővezére 1570. 

                     D1. Katalin. 1571. Θ  Ugron (ábrahámfalvi) Tamás. 1562. 1570. 1571. 

 

Szombatfalvy Veronika, Ugron Gáspárné családfája, felmenői:[379]

 

A1. Szombatfalvy Gergely. Θ Ilkey leány.

       B1. Máté. Θ N. Zsófi.

             C1. János I. (1615. 1623. 1630.)

                    D1. István. (1623.-1630.) Θ Baróthi Erzsi.

                           E1. Zsigmond. 1669. 1700. Udvarhelyszék alkirálybirája. Θ  Horváth (m-zsákodi) Éva.

                                  F1. János II. (*1716.) Θ Benkő Krisztina.

                                        G1. János III. 1794. 1815. törvényszéki ülnök, a parajdi járás első kapitánya. Θ Török (kadics-

                                               falvi) Mária (*1761).

                                               H1. Veronika (Verona) 1. Θ Szabó Gábor. 2. Θ Ugron (ábrahámfalvi) Gáspár.

                                                      I1. Ugron Rózsika. Θ Szakáts (szenterzsébeti) Péter. 

 

Török (kadicsfalvi) Mária, Szombatfalvy Jánosné családfája, felmenői:[380]

 

A1. Török (kadicsfalvi) Gáspár. 1614.-1629. Θ Benedekffy (kadicsfalvi) Bora.

        B1. Ferenc. Θ Pálffi (gagyi) Zsuzsa.

               C1. Mihály. 1679. Θ Bethlen (bethleni) Kata.

                      D1. Ferenc. Θ Bors (csíkszentkirályi) Anna.[381]

                              E1. Gábor (-†1718 előtt) 1. Θ Cserei (nagyajtai) Zsófia. 2. Θ Ágotha Kata. 3. Θ Győrffy Klára.

                                     F1. Sámuel (1718-1743) Θ Bakó (mikházi) Erzsébet.

                                           G1. Pál. (*1719-†1787), 1757. királybíró. Θ Boros (csíkszenttamási) Róza.

                                                  H1. Mária (*1761) Θ Szombatfalvy János.

 

Boros (csíkszenttamási) Róza, Török (kadicsfalvi) Pálné családfája, felmenői:[382]

 

A1. Boros (csíkszenttamási) György. (1694.-1725.) Θ Endes (csíkszentsimoni) Anna (Panna) (*1681.-†1759. április 15.)

„György az, akitől a családi continuitás összeállítható. Az 1694-ki tatárbeütés alkalmával a rabszíjra fűzést elkerülhette, mint bizalmas rokon munkálkodik atyafiainak kiszabadításában. Endes Panna íratja 1694-ben Sándor Jánossal, hogy váltságdíja harmadfélszáz forint. Kéreti Boros György uramat váltaná meg, a pénzt is megadná, magát is akár feleségnek, akár szolgálónak ajánlá. Hajlott a kérdésre s Endes Pannát nem csak kiváltotta, de tényleg feleségül vette….II. Rákóczi Ferencz szabadságharcában lelkesen részt vesz, e miatt azután kénytelen Moldvába menekülni. Onnan hívja vissza Cserei Mihály 1711 márcz. 1-én kelt levelében. Biztosítja Rabutin tábornok kegyelméről, ha a hűségesküt leteszi s birságát megfizeti Még 1725. előtt elhalt, ellenben felesége nevével még 1733-ban is találkozunk, a midőn III. Károly király az Ő és fia részére tanúvallatást rendel tartani. Három gyermeküket ismerjük. Ezek: Ferenc, György és Kata.”[383]

        B1. Ferenc (1721-1757) Θ Abaffi (nagyabafalvi) Ilona. Ferencről azt verseli Apor Péter, hogy „Csíkban nótárius

mostan Boros Ferenc.” (Apor Ferenc verses művei 183.) Ferenc 1741. február 20-án Szebenbe az országgyűlésre rendelt követ Gyergyószék részéről. 1743.február 3-án Mária Terézia rendeli, hogy Boros Ferenc és neje Abaffi Ilona ügyében tartsanak tanúvallatást. 1754. márcz. 23-án már mint felcsíki alkirálybíró rendeli, hogy Istvánffi Miklós részére tartsanak tanúvallatást. Hét gyermeke közül az egyik Róza.

              C1. Róza Θ Török (kadicsfalvi) Pál. (*1719-†1787), 1757. királybíró.

 

 

 

---

[1] Bodola Anna (*1813.-†1871.) egyik üknagymamám és Boldog Gyöngyi egyik üknagyapja Bodola Sámuel (*1822.-†1902.) testvérek voltak. A rokoni kapcsolatot tehát az apai ágon is negyedfokon igazolni tudtuk.

[2] A teljes kutatási anyag megtalálható naprakészen az interneten: www.terray.hu Családtörténet. Családfa kutatási iratok. Tanulmányunk a következő kézirat összefoglalása és kibővítése:
Fekete-Pápai-Szakács-Szénásiésrokoncsaládiiratok.doc

Továbbá Szakács(szenterzsébeti)családfa.doc

 

[3] Több mint 10 millió digitalizált pdf formátumú oldalt tartalmaz, elérhetők pl. a családtörténeti irodalmak, a Genealógiai Füzetek 1903-1914. Kempelen Béla, Nagy Iván, Pálmay József családtörténeti munkái, a Családtörténeti Értesítő 1899-1931. Turul 1883-2013. stb.

[4] Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (a Mormon Egyház) családkutatók honlapja. 

[5] Székely oklevéltár: Új sorozat. Közreadta az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Megjelenés: Budapest - Európa; Bukarest – Kriterion; Kolozsvár, Marosvásárhely - Erdélyi Múzeum-Egyesület 1983-2006.

1. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569-1591, közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. Bukarest, 1983.

2. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1591-1597, közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. Bukarest, 1985.

3. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1598-1600, közzéteszi Demény Lajos, Pataki József, Tüdős S. Kinga. Kolozsvár. 1994.

4. Székely népesség-összeírások, 1575-1627, bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár 1998.

5. Székely népesség-összeírások, 1635. bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. 1999. Kolozsvár.

6. Székely népesség-összeírások 1635-1653. bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár.  2000.

7. Székely népesség-összeírások 1654-1680. Pótlások a II. és IV-VI. kötetekhez 1566-1653. Kolozsvár. 2004.

8. Székely népesség-összeírások 1680-1692. bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos.  Marosvásárhely: Mentor, 2006.

[6] A második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el 1939-ben, ami már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. A harmadik zsidótörvény - 1941. évi XV. tc. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el - már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

[7] Kázmér Miklós. Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 1993. 958-959.

[8] Magyar katolikus lexikon. Székelyszenterzsébet.

[9] Vizitáció. II. 4. Szolokmai Református Egyház. Udvarhelyi Egyházmegye. Református Egyház Levéltára. Kolozsvár. Farkas utcai Templom. Lefotózta Sipos III. Béla 2012-ben.

[10] Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon.  3. Javított és bővített kiadás. Budapest. 1977. Magyarországi Református Egyház zsinati irodájának sajtóosztálya. 55.

[11] A szenterzsébeti halotti anyakönyvben a következő bejegyzést találtuk: „Ebben az évben 1790 április 24-től a lelkész Kováts Pál volt az Erzsébeti eklézsiában.” Egy másik bejegyzés szerint Kováts Pál 1797-ben távozott Szenterzsébetről.

[12] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Második kiadás. Hasonmás kiadás. Charta kiadó. Sepsiszentgyörgy. 2010.  46-47. Borbáth (száldobosi) család. Borbáth Ferenc és Máté 1677. június 12-én nyertek Apaffy Mihálytól főnemesi armalist. Borbáth Lajos szenterzsébeti pap.

[13] Gidó Csaba – Róth András Lajos – Róth Edith – Tóth Levente: Iskolatörténeti adalékok az udvarhelyi református egyházmegyéből. II. rész. A Sz. Udvarhellyi Ev Református egyházi kerület C visitatioja jegyzőkönyve 1838-ról. In U[dvarhelyi] R[eformátus] E[gyházmegye] L[evéltára]. Protocollumok 16.

[14] Pl.: 1872-ben keresztszülő: ifj. Szakács Péter cs. k. (császári és királyi) huszár. 1873. május 20-án Szakács Ferenc (*Szenterzsébet, 1836. október 27.-†Szenterzsébet, 1889. május 9.) cs. k. huszár és közvitéz és Lőrinczi Julianna (*Szenterzsébet, 1852. április 16.-†Szenterzsébet, 1935. június 29.) házasságot kötöttek. 1873. május 20-án Szakács Márton (1848. január 14-én Nagy Szakács Gergely és Ambrus Kata Szakács Márton nevű fia született.)  cs. k. huszár és Lőrinczi Máris (*1854. október 13.) házasságot kötöttek. Házassági anyakönyv.

[15] Pl.: 1877. február 26-án meghalt tüdőlobban ifj. Szakács János (*1845.) Császári és Királyi közvitéz, 31 és fél éves korában, tüdőbetegségben, temette Borbát Lajos. Született 1845-ben. Halotti anyakönyv.

[16] Pl.: 1890. április 16-án meghalt Jakabbfy Mózes koldus 71. éves korában, (*Szenterzsébet, 1820. január 21.) Halotti anyakönyv.

[17] 1885. október 20-án Szakács János (*1860.) 25 éves iparos és Török Júliánna házasságot kötöttek. Házassági anyakönyv.

[18] Kempelen Béla. Magyar nemes családok. [elektronikus dokumentum] Budapest. Arcanum Adatbázis, 2001. Megjegyzések: A nyomtatott 11 kötetes mű CD változata. 1. kötet. Ambrus (szenterzsébeti) Székely család, ma is él. 99. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű. Ambrus György és Mihály primipilusok 1614-ben Szenterzsébeten. 12.

[19] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 68.

[20] Genealógiai Füzetek. 1904. június hó. III. Czímerlevelek. Koncz József: 1620. aug. 29. Szenterzsé-

beti Fejérvári János. 90-91..

[21] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 4. kötet. Gál (szenterzsébeti) Id. mű, 221.

[22] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 115.

[23] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 163.

[24] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 242.

[25] Hargita Népe, 2004. szeptember 28. kedd, XVI. évfolyam 228. szám Világháborús emlékművek. Adósságot törlesztettek Székelyszenterzsébeten.

[26] Dané (bágyi) Az 1614. évi lustrában Dané Benedek szerepel. Ld. Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Id. mű. 54.

[27] Szakács Gergely (*Szenterzsébet, 1773. szeptember 20.-) q Dáné (bágyi) Anna (Annis). (*Bágy, 1785. -†Szenterzsébet, 1809. szeptember 6.)  Θ Szenterzsébet. 1807. november 24. Dáné Anna valószínűleg Dáné Mózes I. testvére volt.

[28] Ld. Dáné Mózes II. életrajzát.

[29] Budapesti Hírlap. 22. évfolyam. 173. szám. 1902. június 26. 6.

[30] Székely-Kereszturt a János ivadékai laknak. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 224.

[31] Borbély (székelykeresztúri) 1614. György lustrál Székelykeresztúrt. Ld. Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Id. mű.: 49. Székely Oklevéltár. IV. Id. mű. 719. Kereszturvarosa. (Székelyke-

resztúr)  1627. Lustra. Barbelj Georgy és Borbelj János. Id. mű. 759. Kereszturvarosa. (Székelyke-

resztúr) 1627. Lustra. Primip. V[eterani]. Barbelj Georgy.

[32] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szentgyörgyi (sepsiszentgyörgyi és timafalvi) Id. mű. 230-232.

 

[33] Gidó Csaba – Róth András Lajos – Róth Edith – Tóth Levente: Iskolatörténeti adalékok az udvarhelyi református egyházmegyéből. II. rész. A Sz. Udvarhellyi Ev Református egyházi kerület C visitatioja jegyzőkönyve 1838-ról. In U[dvarhelyi] R[eformátus] E[gyházmegye] L[evéltára]. Protocollumok 16.

[34] Rendelkezésre álltak az 1783-1914 közötti időszakra vonatkozóan a Kolozsvári állami levéltárban.

[35] 2011. október 17-én fotóztam le a Felső-Tööki anyakönyveket a Kolozsvári Állami Levéltárban, ami a Farkas utcai református templom közelében található. (Sipos III. Béla)

[36] A Kepe rendszer az egyházi illeték (adó) egy fajtája, melyet terményben fizettek. A középkorban egész Magyarországon ismert volt, későbbiekben elsősorban Erdélyben a protestáns egyházak bevételi forrása volt. A kepe szó eredeti jelentése gabona kéve, kereszt, osztag. Kivetése a ház illetve a vagyon alapján történt.

[37] Fellaki anyakönyvek. Besztercei Állami Levéltár. 1860.-1950.

^[38] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés időpontja, helye, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni, N. ismeretlen vezeték- vagy keresztnév. Vastag betű = egyenes ágú ős. Az anyakönyvi adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy 1821-ig csak a keresztelés időpontját, 1822-től kezdve már a születési és keresztelési időpontokat is rögzítették. 1822-től a születés időpontját közöljük. A halotti anyakönyveknél 1825-ig csak a temetés időpontját, 1826-tól pedig a halálozás és a temetés időpontját is megadták. A keresztneveket a ma használatos formában írjuk, és ettől csak az anyakönyvi vagy irodalmi forrásidézeteknél térünk el.

[39] A sírt 2006 júliusában találtuk meg Fellakon. A fellaki román templomtól balra, a dombon található néhány magyar sír. A faluban döntően románok laknak, a temető elhanyagolt állapotban van.

[40] Szakács Károlyt a családfán elhelyezni nem tudtuk.

[41] Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2.  Krónika. Nyulásziné, Straub Éva: Foglálkozások és eszközeik címereslevelekben: a MOL kiállítása, 1985. szeptember 10-től: katalógus. 5. tárló. A Szakács család címeres levele. 290.

[42] Szakáts (Szenterzsébeti) (Leszármazását l. a mellékelt táblán) Nemesi évkönyv. (Szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán). 1927-28. 5-6. évf. 1929. Budapest. May Nyomda RT. 1929. 323.-326.

[43] Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969. Péchi Simon. 381.

[44] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Péchi (szenterzsébeti) Péchi Simon 1614-ben már primorként lustrált. Id. mű, 187-188.

[45] Siebmacher's Wappenbuch [elektronikus dokumentum] = Nagy címereskönyv. Szerk. Nagy Iván [et al.] Dátum: 2002 Megjelenés: Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. 221.

[46] Szakáts (Szenterzsébeti) Nemesi évkönyv. 1927-28. Id. mű, 323.

[47] Szakács János I. földbirtokos. (*Székelyudvarhely, 1766. január 20.-) Lakik Déva, Brád. Θ  Magyary Terézia.

[48] Az első két címer forrása: Siebmacher's Wappenbuch. Der Adel von Ungarn. (Magyarország) (Családok) Szakács (Zakacz). Wappen: In B. Mann r. gekleidet, mit weisser Schürze, in der Rechten Messer, in der Linken Karpfen auf einen Tisch zerschneidend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe. Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen d. d. Kolosvár 3. Nov. 1618 für Johann Zakacs, Koch des Simon Péchi de Szent Erzsébet. (R. A. Budapest – Gyfv. L. R. X). A harmadik címer a Pálmay József féle adattárból 1910. való,  MNL OL. Ezt 2013-ban Sipos III. Béla fotózta le.

[49] Illéssy János (1861.-1905.) gyűjtemény, elektronikus dokumentum. Szakács de Szenterzsébet János.

[50] Turul. 1910-4. Vegyes. Heraldikai apróságok. 2. Bocskay szakácsának czimeres levele. 178. Arcanum. IV. Családtörténet. DVD.

[51] Turul. 1895-3. Schönherr Gyula: Az Eresztvényi család címeres levele 1414. évből. 113. Arcanum. IV. Családtörténet. DVD. Ld.még: 1414. szeptember 16. Speyer. Zsigmond király udvari szakácsának, Eresztvényi Pál fiának Ferencnek, továbbá testvéreinek és rokonainak Miklós fia Jánosnak, Fejéregyházi Péter fia Lászlónak, valamint Cherubinnek és Péternek címert adományoz. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerjegyzéke. II. Címereslevelek. 2. kötet. Budapest. 1923. I. Magyarországi címereslevelek. 10. 28.

[52] Lehoczky Tivadar: Báthory István szakácsának czímere. Turul 1887. 200.

[53] Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerjegyzéke. II. Címereslevelek. 2. kötet. Budapest. 1923. I. Magyarországi címereslevelek. 322. 204-205.

[54] A legrészletesebb Szakács családfa levezetés Pálmay József két munkájában található, az adatokat Szakács Péter adta le. 1. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely. 1906. 223-225. és 2. Pálmay adattár 1910. (1910. P 836 [1559.–1913.]) Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Ezt egészítette ki a Nemesi évkönyv. Szerkesztette királydaróczi Daróczy Zoltán. 1927-28. Budapest. May Nyomda RT. Szakáts (Szenterzsébeti) család. Leszármazását l. a mellékelt táblán. 323- 326. A Nemesi évkönyv számos új adatot tartalmaz, de nem tér el a Pálmy József féle két forrásanyagtól.

[55] Az eredeti anyakönyvek 1768. és 1908. közötti időszakra álltak rendelkezésünkre. Csíkszeredai Levéltár. Szenterzsébeti református anyakönyvek. (1768.-1908.).

[56] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szakáts (szenterzsébeti) család. Id. mű, 223-225. és Pálmay adattár 1910. Szenterzsébeti Szakáts család krónikája. MNL OL. Id. mű. Nagy Iván (Felsőgyőri Nagy): Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest. Friebeisz István, 1857. Elektronikus dokumentum. Arcanum IV. Családtörténet.  X. 453. Szakács család, (szenter- zsébeti) több tagja Székely-Udvarhely városában hivatalosodott. Szakáts Sándor 1792. és 1794. az erdélyi országgyűlésen követ. György ügyvéd 1825. körül, József iktató, István sebész 1848. előtt.

[57]  Pálmay adattár 1910. Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Id. mű. A Szenterzsébeti Szakáts család krónikája. Ez tartalmazza a nemességet szerző Szakáts János leszármazottait édesanyámig, Szakács Dóráig. (Sipos III. Béla)

[58] Székelykeresztur Segesvár közelében lévő község.

[59] Kempelen Béla: Magyar nemes családok.  Budapest. Grill Károly Könyvkiadó vállalata, 1911-1932. Elektronikus dokumentum. Arcanum IV. Családtörténet. X. Szakács (szenterzsébeti). 52.

[60] Kempelen Béla: X. kötet.  Id. mű, 52. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szakáts (szenterzsébeti) család. Id. mű, 223-225. 

[61] Petek falu Romániában Hargita megyében. A Székelyföld egyik peremfaluja.

[62] Bágy falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik.

[63] Nagy Iván: Magyarország családai. 10. kötet. Szakács család (Szent-erzsébeti) Id. mű. 453.

[64] A székelyudvarhelyi anyakönyvek ezt a megállapítást igazolják, ugyanis Szakács Boldizsár I. fiai közül Szakács Sándor, aki követ volt 1792-ben és 1794-ben és  Szakács Mihály I. települtek először Székelyudvarhelyre, Szakács Boldizsár II. és  Szakács József I. leszármazottjai maradtak Szenterzsébeten.

[65] Pálmay adattár 1910. Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Id. mű.

[66] Ld.: Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája 6. kötet. Birtokosok és családok története. L-Z. 1904. 462.-463.

[67] https://hu.wikipedia.org/wiki/Varsolc (Letöltés dátuma 2016. március 3.)

[68]  Bilkei Gorzó Bertalan. Szatmár Vármegye nemes családjai. Nagykároly. Gál Samu könyvkereskedő kiadása. 1910. 114.

[69] Oroszfája Erdélyben Besztercétől délre, Komlód és Nagynyulas között fekvő település.

[70] Budapesti Hírlap. 1932. Június 25. 5.

[71] Pesti Napló, 1930-09-12/206. szám. 8.

[72] Budapesti Közlöny, 1901. május 21. 116. szám. 1.

[73] 4 parcella, 26 sor, 17 sírhely. (A Cs. és Kir. Katonai Temető 1914.-1918.  után található a sír.) 2016. május 31-én megkerestem és lefotóztam Szakács Imre sírját. Sipos III. Béla.

[74] A Székelyudvarhelyi Református Kollégium történetéről ld.: Református Kollégium, Székelyudvarhely.

[75] Székelyudvarhely református és katolikus diáksága 1670-1871. Fontes rerum scholasticarum. VIII. Szerkeszti Font Zsuzsa. Szeged. Készült a Szegedi Tudományegyetem Régi magyar irodalmi tanszékén. Sajtó alá rendezte Máté Ágnes. OM. támogatással. 2005. A tanulmány 5450 diákot sorol fel. A Szakács (Szakáts) nevűeket kiírtuk, szögletes zárójelbe írtuk azt, hogy hányadik tanulóról van szó. Dőlt betűvel jelöltük azokat, akik biztos a szenterzsébeti Szakács család tagjai voltak.

[76] Szakács Mózest megtaláltuk a családfán. Szakács Mózes II. (*Bethfalva, (Udvarhelym.) 1828. november 21.-†Székelyudvarhely, 1894. október 13.). Református kollégiumi tanár Székelyudvarhelyen, birtokos.

[77] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 2. kötet. Bogdán (kovásznai) Id. mű. 293.

[78] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. I. kötet. Bogdán (kovásznai) Id. mű. 88.

[79] Pálmay adattár. 1910. Bogdán (kovásznai) MNL OL Id. mű.

[80] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Tők (Felső-).

[81] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Köblös (Magyar-) Deéstől 33,4 kilométernyire a szamosújvári járásban található.

[82] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Csicsó-Ujfalu. Lábfalvától északnyugati irányban emelkedő oldalon, Deéstől 17.2 kilométerre a deési járásban fekszik.

[83] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Derzse (Magyar-). Fekszik Deéstől 45.9 kilométerre, a szamosújvári járásban.

[84] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. A nemesek összeírása.

[85] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Fellak (Szász).

[86] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Devecser (Kis-) Deéstől 30 kilométerre, a kékesi járásban fekszik.

[87] Kádár József [1900]: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája. Devecser (Nagy-) Deéstől 27.3 kilométerre a kékesi járásban.

[88] Szenterzsébeti Szakáts család krónikája. Pálmay József adattára. 1910. MNL OL.

[89] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szakáts (szenterzsébeti) család. Első tábla. Id. mű 224.

[90] Benedek (kisbaczoni) Rózára vonatkozóan nem találtunk adatot a szakirodalomban. Ld.: Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű. Benedek (kisbaczoni) 8 darab tábla. 28-33. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Id. mű. Benedek (kisbaczoni) székely család. 8 darab tábla. II. kötet. 73-76.

[91] Ugron (ábrahámfalvi) Borbálára vonatkozóan nem találtuk adatot az Ugron családra vonatkozó széleskörű szakirodalomban. Ld. Ugron (ábrahámfalvi) család.

[92] Szakáts (Szenterzsébeti) Leszármazását l. a mellékelt táblán. Nemesi évkönyv. Szerkesztette: királydaróczi Daróczy Zoltán. Budapest. 1927-28. 5-6. évfolyam. Megjelent 1929. Tábla a 323. laphoz. A Nemesi évkönyveket Sipos III. Béla találta meg a Pécsi Tudományegyetem könyvtárában, a Tudásközpont raktárában és 2015. decemberében lefotózta. A Nemesi évkönyv nincs digitalizálva.

[93] 262. (95) Anno 1592. f. III. pr. p. fe. Margarethae v. [júl. 14.]. A. Vdwarhelj varosy Zakaczj Benedek, procatora (ügyvédje) lengyelfalwj Damakos Peter. Székelyudvarhelyi oklevéltár. Új sorozat. II. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek. 1591-1597. Közzéteszi Demény Lajos és Pataki József. Kriterion könyvkiadó. 1985. 104.

[94] 1602. augusztus 11. A Giorgio Basta által császári hűségre esketett udvarhely-és keresztúrszéki nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása. Az összeírások első vagy utolsó oldalain található Giorgio Basta-megjegy-

zések, a lustrák első oldalán szereplő latin cím, amely szerint a jegyzékek azon székely főemberek, lófők és szabadosok nevét foglalja magába, akik a császár iránti hűségesküt letették, arra vallanak, hogy az összeírásokat a császári udvar utasítására készítették. A lustrák latin címe ellenére a jegyzékekbe felvették a jobbágyokat és más rendbéli székelyeket is (például a bányászokat stb.). ….N.= nobilis, nemes; L.= lófő; Z.= szabados, szabad székely, csak a jobbágyi állapotban lévők neve után írta a deák azt, hogy jobbágy, a bányászoké után azt, hogy bányász. Zent Ersebet. Z. Tordaj Ferenczj, Z. Tordaj Tamas,  Z. Tordaj Leorinczj. 1602. augusztus 7. Zep Víz (Csí- kszépvíz). Zakaczj Márton és Zakaczj Miklos. Zent Miklos (Gyergyószentmiklós). Z. Zakaczj Peter. Kerez- túrfalúa (Keresztúrfalva, Székelykeresztúr része). Z. Zakaczj János. Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1575-1627. IV. kötet. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 1998. 45. 81. 93. 109. 113-114.

[95] Sz. O. = Székely oklevéltár új. I-VII. Szerk. Szabó Károly, Szádeczky Lajos. Kolozsvár 1872-1898.  

[96] 1604. március 15. Az udvarhelyszéki, csíki, kézdi, orbai és sepesi lovasok és gyalogok összírása.  Zent Erse- bet: Thordaj Tamas, Thordaj Ferench. Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. 1575-1627. IV. kötet. Id. mű, 154. 173-174.

[97] Sándor Imre: Udvarhelyszéki lustra 1604-ből. Genealogiai Füzetek. 1912. Boncza János száza. 72. Zent Ersebet: dec. Thordai Tamas dar., Thordai Ferencz p., Jakabfi László abs., Gal Ferencz p., Nagi János p., Mate István p., Lazlo Kovács p., Gal Mihály p., Ceriek András p., Jacab János p., Bartha Mihály dar., Kosa Mihály dar. abs., Kadar György p., Ambrus György p., Gal János p.. Brassai István p., Gal János p. beteg. (Szakács nem szerepelt a lustrában)

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/GenealogiaiFuzetek_1912/?query=lustra&pg=77&layout=s (Letöltés dátuma 2016. október 14.)

[98] 1614 február 17-23. Főnépek, lófők, gyalog puskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása. 3. Udvarhelyszék. Zentersebet. Nemes: Simon Pechy, (Péchy Simon). Primipili között Ambrus Mihály és György, Tordai Tamás, Kádár György.  Székely Oklevéltár IV. kötet. Id. mű, 365. Péchy Simon korábban Báthory Gábortól 1608. májusában kapott új adományt az összes szenterzsébeti birtokaira és az udvarházaira. Magyar Országos Levéltár, Budapest. F 1 Erdélyi Fejedelmi Kancellária Libri Regii, VI. k. 412. fol.

http://real.mtak.hu/14167/1/1267948.pdf (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[99] 1627. Az udvarhelyszéki nemesek, lófők, darabantok, hadi szolgálatra visszaszerzett székelyek és jobbágyok összeírása. Szent Ersebeth: Nobiles (Nemesek) Peczj (Pécsy) Simon uram és Ambrus Mihály. Primip. V. (régi lófők) Thordai Thamas, Szakacz János, Thordaj Ferencz, Szakács János 1618. óta nemes, mégis a régi lófők közé sorolták 1627-ben. Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. 1575-1627. IV. kötet. Id. mű, 713. 757.

[100] 1635. július 17. Betfalva. Az udvarhelyszéki nemesek, főemberek, lófők és puskás gyalogok összeírása Alia Sámuel széki főkapitány beiktatásakor tartott lustra alkalmából. Ferenczy Jstuan uram száza. Szentersebett.  Szakacz Janos, (Szakács János) továbbá pl. Kádár György, Kádár Pál, Tordai Pál, Tordai Ferenc. Tordai Ferenc lovas, ifj. Tordai István, gyalog, Tordai István, gyalog, Mózes György gyalog 1637-ben távol maradtak, a hadban nem jelentek meg. Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635-1653. VI. kötet. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 2000. 11.  19. 72. 74.

[101] Homorószentpál 1635. november 18. A Kovács, másként Deák Bálint által összeírt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szenterzsebeth: Primipili Veterani: Thordai Tamás fiai Thordai Peter és Thordai Pal, Thordai Peter fiai Andras és Pal, Thordai Pal, fiai Geórgy (György) Ferencz és Boldisar, Zakacz Janos: (Szakács János)  Fiay: Geórgy (György) Marton (Márton) Boldisar (Boldizsár) Eq. 1 (egy lóval szolgál). (Megjegyzések: Szakács I. János 1575-1580. körül születhetett. Fia Szakács György szintén egyeneságú ős. Szakács I. Jánosnak tehát három fia volt: Márton, Boldizsár és György, a 3 fiú 1635-ben felnőtt ember, Primipili Veterani (régtől fogva, tehát régi lófők), tehát 1605.-1612. körül születhettek.) Ld.: Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635. V. kötet. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 1999. 295-296. Pálmay szerint Szakáts János fia György, akinek két fia Márton és György. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 224.

[102] 1635. november 24-27. A marosszéki hadköteles székelyek I. Rákóczi György számára 1636-ban letisztázott összeírása.[102] Nagy Ernie (Nagyernye, Maros megye) Zakacz Janos Fiaÿ Giörgÿ 20. Eq. 1. Janos 18. Mihali 13. Jstuan 10. Szakács János fiai: Szakács György (*1610.) egy lóval lustrált, ifj. Szakács János (*1617.) Szakács Mihály (*1622.) és Szakács István (1625.) Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635. V. kötet. Id. mű, 435. (Azt, hogy ez a Szakács János a szenterzsébeti családhoz tartozik-e nincs adat, valószínűsitjük, hogy nincs kapcsolat, mert ebben az időben Szakács János Szenterzsébeten lustrált.)

[103] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű,  224. és Pálmay adattár 1910. Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Id. mű.

[104] Szakáts (Szenterzsébeti) Nemesi évkönyv. 1927-28. Id. mű, 323.

[105] Egyháztörténelmi adatok. LV. A szenterzsébeti, nagy- és kis-solymosi és bözödi unitárius templomok átadása a reformátusoknak. 1639-ben. Másolta M.-Vásárhelytt, 1882-ben, február 14-15-én Koncz József. Keresztény Magvető. 9. kötet. 1874. 3. sz. 123 Szenterzsébeten lakó személy adatait tartalmazza az irat. A Szakácsokat Szakácsinak írták, ami más forrásokban nem fordult elő.

http://epa.oszk.hu/02100/02190/00294/pdf/KM_1882_04_217-223.pdf (Letöltés dátuma 2016. július 28.)

[106] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 224. Pálmay szerint Szakács Márton a György I. fia és nem a Jánosé.

[107] 1653. december 20. Homoródszentmárton. Az 1653. évi moldvai hadjáratokból távol maradt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szent Ersebet. Szakacz Marton Bethlen Janos Uram szolgaja. Demény Lajos. Székely oklevéltár. 1635-1653. VI. kötet. Id. mű, 307.  335.

[108] 1653. december 20. Homoródszentmárton. Az 1653. évi moldvai hadjáratokból távol maradt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szent Ersebet. Szakacz Boldisar masodszer (!) nem mont hadba, mert Santa uolt. Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. 1635-1653. VI. kötet. Id. mű, 334.

[109] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 224.

[110] Sárdi Símén György feljegyzése a szenterzsébeti Bodó és Szakáts család leszármazásáról. Szenterzsébet, 1762. márczius napjaiban. Consignata anno 1762. diebus Mártii ex relatione incolarum Sz. Ersebetiensium seneorum. Nota Bene: az Bodó és Szakáts famíliának deductiója. Truncus Sz. Erzsébeti Török András ennek leányi Nagy Mátyásné és Kádár Pálné. Nagy Mátyásnénak leánya volt Bodó Istvánné, ezeknek gyermekei Bodó Pál, Bodó Borka János mesterné (az kit Símén György uram váltott ki az jobbágyságból az kövesdi Boéroktól, melyért felesége Bodó Borka 40 forintig része jószágát Sz. Erzsébeten atta zálogban, ma is bírjuk) és egy leány, kinek nevit nem tudom, ki is ment férhez (így !) Küs Solymosban egy Kaszás nevü emberhez. Bodó Pálnak fiai, Bodó György és Pál. György Aranyosszékre vetődött ki. Pálnak fiai vadnak hárman, kik is most actu laknak Sz. Ábrámon. Bodó Borka János mesterné sine semine deficiált. Az Küs Solymosban Kaszás nevü emberhez férhezment leánynak leányát, Kaszás Annókot vette férhez sz. ersebeti György Sigmond. György Sigmondnak fiai Sigmond, Pál és Márton. Sigmondnak fiai János, Ferenc, Boldisár. Pálnak fiai Sigmond és András. Mártonnak fiai Mihály. Ezek a Nagy Mátyásnéról való jedzések. Kádár Pálnének fia Kádár János, leánya Tordai Tamásné. Kádár János leányát vette Török Ferencz. Török Ferencznek fiai Ferencz, András, Boldisár, leánya újszékeli Lőrinczi István. Ferencznek ismét fiai György, József. Leánya Jutka György Péterné, Sára Lőrinczi Mihályné, küssebb Annók Ambrus Pálné, Ersók hajadon leány. Andrásnak fiai János és István. Boldisárnak fiait, kik is ma életben vadnak, neveket nem tudtuk. Tordai Tamásnénak leányát vette Szakáts György, Szakáts Györgynek fiai János, György, Boldisár és Sigmond. Jánosnak fiai az mostani üdősb. Szakáts György, Sámuel, Dániel és Mojses. Györgynek az mostan életben levő ifiabb Szakáts György. Boldisárnak ismét Boldisár, Sándor, József és Mihály. Sigmondnak fiai: Sigmond, s Dániel, ki is Bethfalvára telepedék. Ezeket bona fide referálván az régi sz. erzsébeti emberek futura pro cautela consignáltam fideliter. Anno et die ut supra Sz. Erzsebeten én Sárdi Simén György, m. p.  Kíviül, ugyanazon írással: Sz. Erzsébeti Bodó és Szakáts famíliáknak deductiojáról való jedzés. (Eredetije a széki gróf Teleki-nemzetség marosvásárhelyi levéltárában: Sárdi Sémén-levéltár, 1763. évi oklevelek.) Ifj. Biás István. Genealogiai Füzetek. XII. évf. 1914. 38-39. Sárdi Símén György feljegyzése a Szakács családról eltér a Pálmay és a Nemesi évkönyv. 1927-28. Id. mű Szakáts család. 326. családfa levezetésből egy ponton, ugyanis ez utóbbi két forrás szerint C2. Szakács György fia János és annak fia D4. Boldizsár. E két forrás 1898-ban és 1926-ban készült, így az 1762-ben Sárdi Símén György feljegyzése a hitelesebb. Ezért ezt fogadtuk el.

[111] 1653. december 20. Homoródszentmárton. Az 1653. évi moldvai hadjáratokból távol maradt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szent Ersebet. Torday Thamas. Székely oklevéltár. Új sorozat. 1635-1653. VI. kötet. Id. mű, 307. 334.

[112] 1655. július 2. Rugonfalva. Az 1655. évi havaselvi hadjáratból távol maradt udvarhelyszékiek összeírása. Szentersebet. Jurati (esküt tettek): Tordai Andras szolgaiat küldötte, elégséges volt maga, Tordai Thamas simi- liter (hasonlóképen). Demény Lajos: Székely Oklevéltár. 1654-1680. 1566-1653. Új sorozat. VII. Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2004. 124. 134.

[113] Szilágyi Sándor: Egyháztörténeti adatok. VI. A zsidózók történetéhez. Az alább következő nevezetes okmány a zsidózók ellen 1670. május 21-23. folytatott vallatásról készült jelentés. Szent-Erzsébeth. Testis Nobilis Agilis Thomas Tordai Annorum 55. A vallomásából részlet: „Tudom, hogy...Hegyi Jánosné, Tordai Fernczné az disznóhúst nem eszik.” (Tordai Tamás nemes tehát 1670-ben 55 éves volt, született 1615-ben Szenterzsébeten.) Tanú volt még Tordai János nemes, 60 éves, született 1610-ben, Tordai Péter nemes 40 éves, született 1630-ban, Tordai György nemes 60 éves, született 1610-ben. 247-248.

http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/19069/KM_1874_03_246-263.pdf?sequence=1 (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[114] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 224.

[115] Újszékely. 1679. július 10. A hadköteles udvarhelyszéki székelyek katonai összeírása. Nemesek. Fekete Jstván uram száza. Sz[ent]Ersebeth. Thordaj Peter, Thordaj Thamas, Thordaj János, Concessa ea conditione, hogy maszszor zaszlo alatt comp[areal], (vagyis a fejedelem adta a felmentést, hogy más zászló alatt szolgáljon) Thordaj György, Thordaj Sándor, Szakacz György, Daczo Vram szolgaja, Szakacz Janos, Fejerwari J. szolgaja. Demény Lajos: Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VII. Id. mű, 269. 284-285.

[116]  Újszékely. 1679. július 10. A hadköteles udvarhelyszéki székelyek katonai összeírása. Gyalogh lo fejek. Ba- rabas Lakatos uram száza. Csomortan Thamas. Etc. Etc. Etc. (!) Szent Ersebet. Szakacz Janos exemptus (felmentett a hadi szolgálat alól). Lovas puskások száza. Jakabfi Pál, Moyses Janos (Mózes János) Székely Oklevéltár.  Új sorozat. VII. Id. mű, 269. 288. 291.

[117] Újszékely falu Székelykeresztúrtól 6 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik, az egykori Udvarhelyszék legnyugatibb faluja. Alsóboldogfalva és Székelyszenterzsébet tartozik jelenleg hozzá.

[118] Kissolymos. 1682. augusztus 27. A hadjáratból távolmaradt udvarhelyszéki székelyek százankénti és települések szerinti jegyzéke. A székelység a 16. és 17. századokban tízesekben és százasokban, azaz tizedekben és századokban vonult hadba hadnagyai vezetése alatt. Fekete Jstuan Ur[am] száza. Sz[ent]Ersebet. Szakats Gyorgy, Daczo Ur[am] Szolg[aja]. Tordaj György beteg, K.  Tordaj György Daczo Ur[am] Szolg[aja], Tordai Ferenc, hadnagya menti.  Demény Lajos: Székely Oklevéltár. 1680-1692. Új sorozat. VIII. Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2006. 1680-1692. 64. 78.

[119] Újszékely. 1692. július 7-8. Az udvarhelyszéki nemesek, lófők és gyalogpuskások katonai összeírása. 1. Lovasság. Pálffi Sigmond uram száza. Sz[ent]Ersebeth. Szakáts György. Thordai Sigmond, Thordaj András, Thordai Ferencz. Székely Oklevéltár. Új sorozat. VIII. Id. mű, 315. 333.

[120] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. II. kötet. Id. mű, 41. Az 1700-as összeírásban Szent- erzsébeten a Szakács család tagjai között csak Szakács György neve szerepel. A Szakács családdal a feleségek révén rokoni kapcsolatban lévő családok közül említve van: Thordai Georgy, Thordai Zsigmond, Thordai Pál, Kádár Mihály, Hajdo András, Lörintzi Mihály. Pl. Szakács György II. unokája Szakács Boldizsár I. Szenterzsébeten született, 1714-ben, felesége Kádár Éva 1718-ban született szintén Szenterzsébeten. Az 1700-as és 1701-es és 1702-es adóösszeírásokban a Kádár család tagjai között csak Kádár Mihályt említik, viszont az 1712-es összeírásban már nem szerepel, lehet, hogy elhunyt, viszont említve van a lófők között Kádár János és Kádár György.   (Szent Ersébeth. Primipili: Johannes Kádár, Georgius Kádár.)

[121] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 83.

[122] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 117.

[123] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 147.

[124] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 180.

[125] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 198.

[126] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 404.

[127] Birtok adatok. Szakács Györgynek például 1 megművelt jobbágytelke, 4 ökre, 3 tehene, 11 juha és kecskéje, 15 cubulus (köböl) megművelt és 1,5 köböl műveletlen puszta földje (Köböl: földmérték, gabonamértékből alakult, a vetőmagigény alapján lett a szántó országos mértéke. A bécsi kb. 530 négyszögöl volt.) 10 méh kaptárja, 120 kalangya (aratáskor kévékbe kötött, s a földön összerakott gabona) búzája és rozsa, 20 kalangya árpája, 21 forint adósága, stb. tulajdona volt. Szakács János (volt még 3 lova), Szakács Boldizsár (volt még 1 lova) és Szakács Sámuel tulajdona hasonló volt. Szakács Sámuelnek csak fél jobbágytelke volt, de volt egy lova. Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 404.

[128] Ld.: Sárdi Simén György feljegyzése a Szenterzsébeti Bodó- és Szakáts-család leszármazásáról. Szent- erzsébet, 1762. márczius napjaiban. Genealogiai Füzetek. XII. évf. 1914. Id. mű, 38-39.

[129] Szakács György III. és 3 fia csak a Nemesi évkönyvben, (1927-28. Szakáts család. Id. mű, 327.) a családfa rajzon szerepel. Pálmay József hivatkozott két munkájában nem említi.

[130] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 224.

[131] Ld. Szakáts János és négy fia: id. György, Sámuel, Dániel és Mózes. Sárdi Símén György feljegyzése a szenterzsébeti Bodó és Szakáts család leszármazásáról. Szenterzsébet, 1762. márczius napjaiban. Id. mű.

[132] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Id. mű. 10. kötet. Szakács (szenterzsébeti) 52.

[133] A legfontosabb bizonyíték, ami igazolja a Pálmay József által megadott családfa levezetést: Sárdi Símén György feljegyzése a szenterzsébeti Bodó és Szakáts család leszármazásáról. Szenterzsébet, 1762. márczius napjaiban. Id. mű. 38-39.

[134] Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. XI. kötet. 1. rész. 158.

[135] Bágy falú Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 10 km-re délkeletre a Bágyi-hegy déli lejtőjén a Dályai-patak mellett fekszik. A bágyi várat 1662-ben építették.

[136] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest. 1893. 2. kötet. 587. Dáné (Bagyi) Mózes.  

[137] Székelyudvarhely református és katolikus diáksága  1670-1871. Id. Mű. 91.

http://mek.oszk.hu/12100/12160/12160.pdf (Letöltés dátuma 2016. szeptember 6.)

[138] Magyarzsákod  falu Segesvártól 11 km-re északra a Zsákod-patak forrásánál fekszik.

[139] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, Szakáts (szenterzsébeti) család. Első tábla. 224.

[140] 1828.  január 22-én Simo Joseff oskola mester és Ambrus Rebeka házasságot kötöttek. Esketési tanúk: tiszt. Szakáts Elek, tiszt. Szakáts János és Szabó Mihály.

[141] Farcád, Székelyudvarhelytől 5 km-re nyugatra a Gát-, a Mocsár, és a Bolygókút-patakok alkotta völgyteknőben fekszik.

[142] Gidó Csaba – Róth András Lajos – Róth Edith – Tóth Levente: Iskolatörténeti adalékok az udvarhelyi református egyházmegyéből. 12.

 http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2003/tel/9.pdf (Letöltés dátuma 2016. május 10.)

[143] Ld. Szakáts családfa rajz, Szakáts Sándor I. és gyermekei, csak 5 fiát említi. Nemesi évkönyv. 1927-28.  Sza- káts család. Id. mű, 326.

[144] 1761-ben, 1764-ben, 1792-ben és 1794-ben volt országgyűlés Erdélyben, ld.: Erdély története. II. kötet. 1606-tól 1830-ig. Szerk.: Makkai László és Szász Zoltán. Akadémiai Kiadó.  1986. 1027. és 1118-1120. http://mek.niif.hu/02100/ 02109/html/451.html (Letöltés dátuma 2016. július 1.)

[145] Szakács család. (Szenterzsébeti) Több tagja Székely-Udvarhely városában hívataloskodott. Sándor 1792. és 1794-ben az erdélyi országgyűlésen követ. Nagy Iván (Felsőgyőri Nagy): Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 10. kötet. Id. mű. 454.

[146] Az 1792. és 1794-95. évi országgyűlésről részletesen ld.: http://mek.niif.hu/02100/02109/html/356.html (Letöltés dátuma 2016. július 1.)

[147] Ld.: Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szakács (szenterzsébeti). Negyedik tábla. Id. mű 225. és Kempelen Béla: Szakács (szenterzsébeti). Első tábla. Magyar nemes családok.  X. kötet. Id. mű. 52.

[148] Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Negyedik tábla. Szakács Mihály és Bíró Anna leszármazottai. Id. Mű. 225.

[149] Halotti értesítő alapján.

[150] Szenterzsébeti özvegy Szakáts Imréné, szül. Asztalos Anna, 88 éves korában 1933. október 30-án Budapesten meghalt. Pesti Hírlap, 1933. november 3. 55. évfolyam, 249. szám. Halálozás. 3.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1933_11/?query=%22Asztalos%20Anna%22&pg=11&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 20.)

[151] Pesti Hírlap 1926. május 26. 48. évfolyam, 116. szám. Házasság. 11.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1926_05/?query=%22Szak%C3%A1ts%20Imre%22&pg=592&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 20.)

[152] Fővárosi Közlöny. 1936. június 30. 47. évfolyam. 34. szám. 1121. 1123.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/FovarosiKozlony_1936_2/?query=%22Szak%C3%A1ts%20Imre%22&pg=630&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 20.)

[153] Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Negyedik tábla. Szakács Mihály és Bíró Anna leszármazottai. Id. Mű. 225.

[154] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Szakács (szenterzsébeti) Id. mű. 52.

[155] Szerkesztették: Várady Aladár és Berey Géza. Erdélyi monográfia. Gloria Könyv-nyomda és Lapkiadó vállalat. Satu-Mare. Sz. Szakáts Miklós. (Születési éve 1897. hibás, a székelyudvarhelyi anyakönyvek alapján 1887-ben született.) 1934. 2. kötet. 485.

http://mek.oszk.hu/08800/08857/pdf/erdelyi2.pdf (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[156] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Szakács (szenterzsébeti) Id. mű. 52.

[157] Budapesti Közlöny, 1943. június 11. 77. évfolyam. 131. szám. 7. Magyarország Főméltoságu Kormányzója Budapesten, 1943. évi május hó 14. napján kelt legfelsőbb elhatározásával az alább felsoroltaknak a Nemzetvédelmi Keresztet méltoztatott adományozni:… ifj. Tassaly József. (*1898. Székelyudvarhely.)

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1943_06/?query=Tassaly%20J%C3%B3zsef&pg=76&layout=s Letöltés dátuma 2016. szeptember 19.)

[158] Halotti értesítő alapján. Székelyudvarhely, 1908. október 25-én.

[159] Magyarország tiszti cím- és névtára. 18. évfolyam. 1899. I. Magyarország. Pénzügyi m. kir. ministerium. Pénzügyigazgatóságok. 313.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1899/?query=%22Szak%C3%A1ts%20K%C3%A1roly%22&pg=328&layout=s Letöltés dátuma 2016. szeptember 19.)

[160] Hungary Funeral Notices, 1840-1990. FamilySearch. Image 398. Szenterzsébeti Szakács Károly.

 https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6FS9-8H?i=397&wc=M6W2-N3D%3A101522301%2C106 593 501%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 (Letöltés dátuma 2016. szeptember 29.)

[161] Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Negyedik tábla. Szakács Mihály és Bíró Anna leszármazottai. Id. Mű. 225.

[162] Magyary (farkaslaki). — Lófőséget 1655. jul. 6. M. Mihály nyert. Gyfv. LR. XXVI/620. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Id. mű. 7. kötet. 23.

[163] Magyary (farkaslaki). 1614-ben Magyary Benedek lustrál. Benedeknek egyik fia Mihály Székely-Udvarhelyre költözik s 1678. május 5-én ott nyertek armálist. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű. 153. Magyary Terézia ennek a Magyary Mihálynak lehetett a leszármazottja.

[164] Szakáts (Szenterzsébeti) Nemesi évkönyv. 1927-28. Id. mű, 324.

[165] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6FSQ-M?i=734&wc=M6W2-N3D%3A101522301 %2C106593501%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 Letöltés dátuma 2016. szeptember 19.)

[166] Gerő József: A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Budapest. 1938. Az igazolt nemesek névsora. 337. SZAKÁTS (Szenterzsébeti) István id. kir. járásbíró. *1872. III. 20. Brád. (id. Szakáts István anyja Verna Mária (pontosabban Werner Mária) n.=nemesség e.=előnév, a belügyminisztériumi igazolás ügyszáma és éve:  17626 1921. Id. Szakáts  István fia ifj. Szakáts István dr. ügyvéd; *1900. VIII. 10. Körősbánya. (anyja Loós Hermina, pontosabban Lóhs Hermina), e. 6755 1931. Id. Szakáts  István fia Pál cs. és kir. hadnagy, *1898. IV. 26. Körősbánya, (Szakács Pál anyja Loós (Lóhs) Hermina)  e. 17626 1921.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_NevtarArchontologia_M_kir_belugym_Igazolt_nemesek_1867_1937_Gero/?query=szak%C3%A1ts&pg=336&layout=s Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[167] Budapesti Közlöny. 1895. január 10. 8. szám. Hivatalos rész. 1.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1895_01/?query=%22szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n%22&pg=30&layout=s Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[168] Budapesti Közlöny. 1921. október 27. 241. szám. Hivatalos rész. 1.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1921_10/?query=%22szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n%22&pg=62&layout=s Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[169] https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_be7a165b-e19d-4170-8f3b-38cfdd ff843c&tenant=MNL (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[170] Pesti Hírlap. 1939. szeptember 27. 61. évfolyam. 220. szám. 8. alálozás. Szenterzsébeti Szakáts István.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1939_09/?query=Szak%C3%A1ts%20szenterzs%C3%A9beti&pg=163&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 28.)

[171] A halotti értesítők forrása: Hungary Funeral Notices, 1840-1990. (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[172] https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12152-1596-60?cc=1542666&wc=M6W2-N3D:101522301, 106593501 (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[173] Szakáts István és családjának sírját 2000. nyarán fotózta le a Farkasréti Temetőben Sipos III. Béla.

[174] http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1939-1944/?pg=311&layout=s&query=SZO%3 D(szak%C3%A1ts)  (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[175] Tiszti címtár. 1927. 38.

[176] Tiszti címtár. M. kir. Honvédelmi Minisztérium. 1937.  509.

[177] Tiszti címtár. 1944. 765. MNL OL. EAD azonosító: HU_MNL_OL_K27_19390823 1939.08.23. EAD megnevezés: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek - 1939.08.23.-i ülés.

[178] Országgyűlési Könyvtár. Országgyűlési dokumentumok. (1927-1944.) 1939-ben a képviselői irományokban és a képvíselőházi naplóban 120 alkalommal szerepel Szakáts Pál neve.

http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28szak%E1ts%20p%E1l%29&a=list

(Letöltés dátuma 2016. október 4.)

[179] http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28szak%E1ts%29&s=SORT&m= 343&a=rec (Letöltés dátuma 2016. október 4.)

[180] Magyar Országos Levéltár. Minisztertanácsi előterjesztések. Elektronikus levéltári portál. 1939.08.23

https://www.eleveltar.hu/kereso-portlet/sdbdetails?id=TypeDeliverableUnit_7c5e2705-4f24-4509-89e6-0412bdfc03e3 (Letöltés dátuma 2016. január 14.)

[181] Magyar Országgyűlési almanach. 1939-1944. 312. Dr. Szakáts Pál. (Szekszárd, Magyar élet Pártja)

http://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/al939_44/312.htm (Letöltés dátuma 2016. január 14.)

[182] https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1927_04/?query=szak%C3%A1ts%20istv% C3%A1 n%20jen %C5%91&pg=33&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 15.)

[183] https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1929_05/?query=szak%C3%A1ts%20istv%C3% A1 n%20jen%C5%91&pg=52&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 15.)

[184] Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. 1943. 55. évfolyam. 19. szám. 453.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HonvedsegiKozlony_1943_szemelyes/?query=%22szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n%22&pg=652&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[185] Budapesti Hírlap, 1930. április 29. 50. évfolyam. 96. szám. Házasság. 9.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1930_04/?query=SZO%3D(%20szenterzs%C3%A9beti%20szak%C3%A1cs)&pg=480&layout=s (Letöltés dátuma 2016. január 14.)

^[186] A Tötösy családról.

[187] Pesti Hírlap. 1911. április. 9. 13. oldal. Halálozás. Özvegy Fejérvári Lajosné, szenterzsébeti Szakács Borbála, élete 88-ik, özvegysége 26-ik évében, végelgyengülésben 1911. április hó 6-ikán elhunyt Székelyudvarhelyen. Szakács Borbála halálhirét közölte a Vasárnapi ujság is. 1911. 16. szám. 58. évfolyam. 316.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1911_04/?query=SZO%3D(szenterzs%C3%A9beti%20Szak%C3%A1cs)&pg=284&layout=s  (Letöltés dátuma 2016. január 17.)

[188] Péter H.  Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. 2-ik javított és bővített kiadás. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár. 2013. 149-150.

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/07/Az-erd%C3%A9lyi-gy%C3%B3gyszer %C3%A9szet-magyar-vonatkoz%C3%A1sai-I.pdf  (Letöltés dátuma 2016. január 17.)

 

[189] Gönczi Lajos: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium multja és jelene. Történeti vázlat. Székelyudvarhely. Becsek Dániel Könyvnyomdája. 1893. 235.

thttp://mek.oszk.hu/10900/10967/10967.pdf  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[190] https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12152-1273-76?cc=1542666&wc=M6W2-N3D:101522301, 106593501 (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

 

[191] Felméri (székelyudvarhelyi). Eredete ismeretlen. I. Ferencz gyermekei 1811-ben osztozkodtak a székelyudvarhelyi Bethlen-utzcában lévő nemesi jószágukban.  Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű. 69-70.

[192] A Cesar (Cisar) család tagjai már 1604-ben Rugonfalván éltek. Ld.: Székely oklevéltár. IV. Id. mű. 1604. március 15.  Az udvarhelyszéki lovasok és gyalogok öszeírása. 173. Rugonfalva. Miklós Ferencz száza. Cesar Jstuan P. (Cesar István.)

[193] A csíkdelnei Bocskor családfát ismertettük a http://www.macse.hu/matrikula/Matrikula-2015-2.pdf

[194] Szakács Katalin és Sipos Gyula gyermekeinek nevét, születési és halálozási dátumát, valamint konfirmálásuk idejét a magyarborzási anyakönyvből Boldog Gyöngyi 1987-ben  írta ki.

[195] Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

[196] Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

[197]  Kijegyzetelte az ÁBTL-ben Sipos III. Béla 2015. január 27-én.

[198] A teljes családfa megtalálható: Sipos III. Béla: Fekete-Pápai-Szakács-Szénási-ésrokon családok.doc www.terray.hu családtörténet.

[199] Sipos Géza életrajza. Wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Sipos_G%C3%A9za (Letöltés dátuma 2016. szeptember 18.)

[200] Esztény, Felső Töők közelében: A Bábolnahegy aljában eredő, északról a Kis-Szamosba folyó patak szűk völgyében, lankás oldalra is kiterjedőleg fekszik, a szamosújvári járásban, a megye székhelyétől, Kolozsvártól 38 kilométerre, Dézstől 30 km-re nyugatra.

[201] Az Országgyűlési Könyvtár elektromos adatbázisán meg lehet nézni a magyarországi országgyűlések dokumentumait. Főrendiházi irományok 1896. XXI. kötet. 943. szám 291.

http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28nagy%20k%E1rolyn%E9%29&s=SORT&m=1&a=rec (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[202] Főrendiházi irományok 1901. II. köt. 122. sz. 328.

http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28nagy%20k%E1rolyn%E9%29&s=SORT&m=2&a=rec  (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

 

[203] Id. mű.: Székelyudvarhely református és katolikus diáksága.  1670-1871.

[204] Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Szakáts család. Ötödik tábla. Id. mű. 225. A székelyudvarhelyi születési anyakönyvben nem találtunk adatot Szakács János születéséről.

[205] Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Szakáts család. Ötödik tábla. Id. mű. 225. A székelyudvarhelyi születési anyakönyvben nem találtunk adatot Szakács Klára születéséről.

[206] Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Szakáts család. Ötödik tábla. Id. mű. 225. A székelyudvarhelyi születési anyakönyvben nem találtunk adatot Szakács Mózes születéséről.

[207] Szakács Mózes. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szak%C3%A1cs_M%C3%B3zes Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[208] Szakács Mózes részletes életrajza: i.m. Gönczi Lajos: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium multja és jelene. 51-52.

[209] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái [elektronikus dokumentum] Sorozat: (Arcanum digitéka) Budapest : Arcanum Adatbázis Kft., [2000.] Pécsi Tudományetem. Tudásközpont. 13. kötet. Szakács Mózes. 297.

[210] C/93 Török Pál levelei 1821-1883, 1-3030. szám. Készítette Hamar István az 1920-as évektől 1-600-ig, 601-3030-ig Margit István 1995-1997-ben. A Hamar- féle kéziratos cédulákat írógéppel átírta Margit István 1995-ben. Számítógépen rögzítette Bartók Beáta és NE (601-1983. szám) 1997-1998-ban NKA támogatással; 1984-3030-ig készítette és rögzítette Margit István 1996-97-ben MKM támogatással. 2533. Szakács Mózes levele. www.radayleveltar.hu/C93-lev.rtf (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[211] Gönczi Lajos: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium története. 1876-tól 1893-ig. Székelyudvarhely. Becsek Dániel Könyvnyomdája. 1893. 21.

http://mek.oszk.hu/10700/10757/10757.pdf (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[212]  Gönczi Lajos: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium története. 1876-tól 1893-ig. Id. mű,  32.

[213] Ld.: Forró Albert: A székelyudvarhelyi polgári olvasókör. In.: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. II. Székelyudvarhely. Litera könyvkiadó. 2002.5-12.

[214] Forró Albert. A székelyudvarhelyi polgári olvasókör. In. Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. II. Székelyudvarhely. Litera Könyvkiadó. 2002. 5-12.

http://mek.niif.hu/03900/03918/03918.pdf  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[215] Forró Albert. A székelyudvarhelyi polgári olvasókör. In. Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. II. Székelyudvarhely. Litera Könyvkiadó. 2002. 10.

http://mek.niif.hu/03900/03918/03918.pdf  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[216] Kápolnási Zsolt: Egy udvarhelyi hetilap 12 éve. A tanulmány célja az Udvarhelyi Híradó (UH) világháború előtti történetének bemutatása. Az UH 1877-ben történt kiadása és megszűnése után 1898. és 1914. között újra kiadásra került Székelyudvarhelyen. A tanulmány részletesen ismerteti az 1877-es megszűnés okait.  In.: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. V. Csíkszereda. Hargita Kiadóhivatal. 2006. 188-190. http://mek.niif.hu/03900/03921/03921.pdf  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[217] A Székelyudvarhelyi Evang. Reform. Kollegium Értesítője. Az 1894/95 iskolai évről. Szerkesztette Gönczi Lajos igazgató tanár. 5.

http://epa.oszk.hu/02200/02242/00023/pdf/EPA02242_Szekelyudvarhely_ref_koll_ertesito_1894-1895.pdf

(Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[218] A Székelyudvarhelyi Evang. Reform. Kollegium Értesítője. Az 1893/94 iskolai évről. Szerkesztette Gönczi Lajos igazgató tanár. 8.

http://epa.oszk.hu/02200/02242/00022/pdf/EPA02242_Szekelyudvarhely_ref_koll_ertesito_1893-1894.pdf

(Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[219] https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12152-962-32?cc=1542666&wc=M6W2-N3D:101522301, 106593501 (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[220] Vasárnapi Ujság.  42. szám. 1894. 41. évfolyam. 699. Halálozások. Székely Mózes. Nekrológ.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1894/?pg=708&layout=s&query=szak%C3%A1cs%20m%C3%B3zes (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[221] Halotti értesítő és halotti anyakönyv. Székely-Udvarhely, 1873. november 5.

[222] Halotti értesítő és halotti anyakönyv. Székely-Udvarhely, 1880. április 29.

[223] http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1905-1906/?pg=393&layout=s&query=SZO%3 D(szak%C3%A1ts) (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[224] Budapesti Hírlap. 1905. 25. évfolyam. január 27. 10.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1905_01/?query=%22Sz%C3%A9kelyudvarhely%20Szak%C3%A1cs%22&pg=683&layout=s  (Letöltés dátuma 2016. október 3.)

[225] Országgyűlési Könyvtár. Országgyűlési dokumentumok. 1861-1990. Főrendházi irományok. 1905. I. kötet. 317. szám. (4. ülés, 32. jegyzőkönyvi pont.) 28. Justh Gyulának a képviselőház elnökének jelentése a képvielőház 1905. február hó 21-én történt megalakulásáról. Jegyzővé választották meg …Szakáts Zoltán képviselőt 1905-1910. időszakra.

http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28szak%E1cs%29&s=SORT&m=12&a=rec (Letöltés dátuma 2016. október 4.)

[226] Népszava. 1910. 38. évfolyam. 120. szám. 1910. május 21. 3.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1910_05/?query=%22Szak%C3%A1cs%20Zolt%C3%A1n%22&pg=276&layout=s Letöltés dátuma 2016. október 3.)

[227] Központi Értesítő. 1918. 43. évfolyam. 1. félév. 19. szám. 489.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1918_1/?query=%22Sz%C3%A9kelyudvarhely%20Szak%C3%A1cs%22&pg=520&layout=s (Letöltés dátuma 2016. október 3.)

[228] Központi Értesítő. 67. évfolyam. 1. félév. 1942. május 14. 20. szám. 953.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kozponti_Ertesito_1942_1/?query=%22szak%C3%A1cs%20Zolt%C3%A1n%22&pg=1025&layout=s (Letöltés dátuma 2016. október 3.)

[229] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6FSL-G?i=760&wc=M6W2-N3D%3A101522301%2C 106593501%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[230] Adatbázis. Bécsi segédletek. ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1840: 2344. Ügytípus. STAATSRAT. Dokumentum dátuma. 1840. http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/ 1386235/?query= SZO%3D%28 szenterzs%C3%A9beti%20szak%C3%A1cs%29 Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[231] Szabó T. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. II. kötet. Pro-Print könyvkiadó. Csíkszereda. 2003. DVD. Eliseni. Székelyszenterzsébet.  1804. Szentersebeti Armalis Udosb Szakács Josef (SZT I. 426) SZT: Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (1975, 1978, 1982, 1984, 1993).

[232] http://www.biralat.hu/muveszek/szakats_jozsef_szenterzsebeti.6050.html?pageid=56 (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[233] Művészeti Lexikon. 2. L-Z. Budapest, 1935. Szakáts 2. József, szenterzsébeti. 487.

[234] Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. XI. kötet. 1. rész. 41.

[235] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű, 294.

[236] Szakács Péter *1761. Felesége Szenterzsébeti Jakabffi Boriska. Szakáts (Szenterzsébeti) Nemesi évkönyv. 1927-28. Id. mű 325.-326. Pálmay József: Udvarhely vm. nemes családjai. Id. mű 224. Azt írta: Szakács Péter assessor, 1761. felesége Jakabffi Róza. Szülei: Szakács József és Török Erzsi. A szenterzsébeti anyakönyvek alapján: 1762. január 6-án Szakács József vette feleségül Török Erzsébetet, tehát Péter fiuk nem születhetett 1761-ben. Az anyakönyvek csak 1772-től állnak rendelkezésre.

[237] Durst Máté hívta fel a figyelmünket a macse-névváltozás forrásra 2016. február 22-én elküldött e-mailjében.

[238] http://www.macse.hu/names/names.aspx (Letöltés dátuma 2016. február 23.)

[239] Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 970. kép 3. karton

[240] MNL-OL 30791. mikrofilm 971. kép 1. karton.

[241] MNL-OL 30791. mikrofilm 971. kép 1. karton.

[242] MNL-OL 30791. mikrofilm 971. kép 1. karton.

[243] Budapesti Közlöny. 65. évfolyam. 1931. január 15.  11. szám. 1.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1931_01/?query=sz%C3%A9kelyszenterzs%C3%A9bet&pg=68&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 17.)

[244] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6W33-21V?i=383&wc=M6WV-2MS%3A101521901%2C 101521902%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 (Letöltés dátuma 2016. szeptember 17.)

[245] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6W33-RVS?i=389&wc=M6WV-2MS%3A101521901% 2C101521902%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 (Letöltés dátuma 2016. szeptember 17.)

 

[246] Sárospataki Lapok. 1888.-05-14/20. szám. 367. Szenterzsébeti Szakács István, irodalmi körünk egyik munkás tagja, a kecskeméti református főgimnázium derék tanára , folyó hó 3-ikán, 40 éves korában elhunyt. Irodalmi körünk nagy elismeréssel fogadta egyik derék dolgozatát: „Magyarország ásványainak lelőhelyei“ című térképét, melynek kiadására azonban a költséges kiállítás miatt nem vállalkozhatott. Özvegyet, szül. Pólya  Rózát és 4 árvát hagyott hátra.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SarospatakiReformatusLapok_1888/?query=Szak%C3%A1cs%20szenterzs%C3%A9beti&pg=189&layout=s (Letöltés dátuma 2016. január 17.)

[247] Gönczi Lajos: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollégium multja és jelene.

[248] Vasárnapi Újság. 1906. 53. évfolyam. 52. szám. 853. oldal. Özvegy szenterzsébeti Szakács Istvánné, született Pólya Róza 50 éves korában elhunyt Szegeden.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VasarnapiUjsag_1906/?query=SZO%3D(szenterzs%C3%A9beti%20Szak%C3%A1cs)&pg=860&layout=s  (Letöltés dátuma 2016. január 17.)

[249] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6FS9-ZY?i=335&wc=M6W2-N3D%3A101522301%2 C106593501%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[250] Pesti Hírlap, 1913-04-06. Halálozás. Szakáts Andor nővére Szenterzsébeti Szakáts Róza elhunyt. 14.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1913_04/?query=SZO%3D(szenterzs%C3%A9beti%20Szak%C3%A1ts)&pg=167&layout=s (Letöltés dátuma 2016. július 28.)

[251] https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Bartos_Gyula (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[252] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/izraelita/bartos-g.html (Letöltés dátuma 2016. szeptember 14.)

[253]  Pesti Hirlap. 1907. június 26. 29. évfolyam. 151. szám. 9.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1907_06/?query=%22szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n%22&pg=772&layout=s (Letöltés dátuma 2016. május 28.)

[254] http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bartosgyelet.htm Letöltés dátuma 2016. május 28.)

[255] http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1922-1926_1/?query=SZO%3D(szak%C3%A1cs) &pg=174&layout=s (Letöltés dátuma 2016. április 28.)

[256] Kozocsa Sándor szerk. Irodalomtörténet. 1942. 31. évfolyam. Figyelő. Elhunytak. Szakács Andor (szenterzsébeti) 167.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1942/?query=%22Szak%C3%A1cs%22%20szenterzs%C3%A9beti&pg=188&layout=s (Letöltés dátuma 2016. május 28.)

[257] Nemesi évkönyv. 1927-28. Szakáts család. Id. mű. 326.

[258] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  Id. mű. Szakács Andor. 13. kötet. 296-297.

[259] Szakács Andor. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes: Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet. L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969. 690.

[260] Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pikis-Solt-Kskun vármegye. 2. kötet. Irodalom. Szappanos István: Szakács Andor. 299.

[261] Oláh Gábor (Debrecen, 1881. jan. 17. – Debrecen, 1942. jún. 23.) író, költő, újságíró, tanár. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes: Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet. L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969. 314.

[262] Szakáts Andor a Mai Napot 1923-ban alapította, 1933-ban részvénytársaság vette át a lapot, amit Róna Lajos szerkesztett.

[263] Kozocsa Sándor szerk. Irodalomtörténet. (1912-2010) 1942. 31. évfolyam. Figyelő. G. P. Elhunytak. Szakács Andor (szenterzsébeti) 167.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1942/?query=ESZO%3D(Szak%C3%A1cs%20szenterzs%C3%A9beti)&pg=188&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 18.)

[264] Országgyűlési Könyvtár. Országgyűlési dokumentumok. (1927-1944.)

 http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28szak%E1ts%20andor%29&a=list

(Letöltés dátuma 2016. szeptember 18.)

[265] Budapest. 1988. 26. évfolyam. 6. szám június. Kiss Károly: A Krúdy–ház. 34-35.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Budapest_1988/?query=%22Szak%C3%A1cs%20Andor%22&pg=295&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 18.)

[266] https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12152-1197-67?cc=1542666&wc=M6W2-N3D:101522301, 106593501 (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[267] Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1942. december 6. 76. évfolyam.  278. szám. 3.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1942_12_ertesito/?query=%22Szak%C3%A1cs%22%20szenterzs%C3%A9beti&pg=32&layout=s  (Letöltés dátuma 2016. március 28.)

[268] Budapesti Közlöny. 1944. július. 16. 78. évfolyam. 159. szám. 7.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1944_07/?query=%22Szak%C3%A1cs%20Andor%22&pg=180&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 19.)

[269] http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1922-1926_1/?query=SZO%3D(szak%C3%A1cs) &pg=175&layout=s  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[270] Halotti értesítő alapján. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6FSD-R?i=744&wc=M6W2-N3D%3A101522301%2C106593501%3Fcc%3D1542666&cc=1542666 (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[271] Szatymaz Szegedtől 12 kilométerre fekvő község.

[272] Szakács Péter. In.: Erdélyi lexikon. Szerkesztette: Dr. Osvát Kálmán. 1928. Oradea, Nagyvárad. Szabadsajtó, Könyv- és Lapkiadó RT. 267. http://mek.niif.hu/10100/10154/10154.pdf  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[273] Köztelek. 1918-04-27/17. szám. 670-671. Szakáts Péter életrajza.  A mezőgazdasági érdekképviseletnek negyedszázadelőtti erős harcosa, szenterzsébeti Szakáts Péter negyvenesztendőt meghaladó közgazdasági munkásság után, mint a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara főtitkára nyugalomba vonult.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Koztelek_1918_1/?query=SZO%3D(Szak%C3%A1ts%20P%C3%A9ter%20)&pg=681&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 26.)

[274] Ethnographia. 58. évfolyam. 1947. 357. Népélet. Társasági ügyek. Jegyzőkönyv a Magyar Néprajzi Társaság 1947. évi június 12-én délután 5 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum tanácstermében tartott LIX. rendes közgyűléséről. Őszinte fájdalommal emlékezünk meg Társaságunk elhúnyt tagjairól. …Szakáts Péter. (Szakáts Péter tehát 1947. június 12. előtt halt meg, valószínűleg 1947-ben.)

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ethnografia_1947_058/?query=SZO%3D(szak%C3%A1ts%20p%C3%A9ter)&pg=368&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 26.)

[275] Köztelek. 1894-11-14/91 szám. 1621-1624.  A kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézet 25 éves jubileuma.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Koztelek_1894_2/?query=SZO%3D(Szak%C3%A1ts%20P%C3%A9ter%20)&pg=732&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 26.)

[276] Levéltári Szemle, 65. 2015. Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. I. mű. 52-53.

[277] György Béla: A Romániai Országos Magyar Párt története. (1922.-1938.) PhD értekezés. Történelemtudományi Doktori Iskola. ELTE 2006. 22. 71. 243.

[278] Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. Keresztúri Kálmán: Udvarhelyszék vármegye. II. könyv. Pomáz. 2009. 399-400.

[279] Ld.: Köztelek. 63-64. szám, 40-ik évfolyam. 1930. augusztus 10. 1237. Z. K. Az Udvarhelymegyei Gazdasági Egyesület működése. Elismerően nyilatkozik Szakács Péter munkásságáról, aki az Udvarhelyvármegye Gazdasági Egyesület elnökeként 1930. körül a Mániu-kormány alatt tudta megkezdeni az Egyesület újraszervező tevékenységét. Szakács Péter 1930-ban 79 éves volt.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Koztelek_1930_2/?query=SZO%3D(szenterzs%C3%A9beti%20Szak%C3%A1cs)&pg=164&layout=s (Letöltés dátuma 2016. január 17.)

[280] Szinnyei Józse: Magyar írók élete és munkái. 13. kötet. Szakács Péter (szenterzsébeti) 298.

[281] Köztelek, 1942. június 28. 26 szám, 52-ik évfolyam. 620-621. old.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Koztelek_1942_1/?query=SZO%3D(Szak%C3%A1cs%20P%C3%A9ter)&pg=627&layout=s

[282] Magyarország tiszti cím- és névtára. 1943. Függelék. 748.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1943/?query=SZO%3D(Szak%C3%A1ts%20P%C3%A9ter)&pg=767&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[283] Magyarország tiszti cím- és névtára. 1944. Függelék. 765. http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1944/?query=SZO%3D(Szak%C3%A1ts%20P%C3%A9ter)&pg=862&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[284] Köztelek. 1892-06-01/44. szám. 898. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága. Szakáts Péter.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Koztelek_1892_1/?query=SZO%3D(Szak%C3%A1ts%20P%C3%A9ter%20)&pg=927&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[285] Udvarhelyi Híradó. XXIII. évf., 130. szám. 2012. Július 10. Visszatekintő. 75 éve történt. Kápolnási Zsolt: Amikor méltón ünnepeltük Nyírő Józsefet. Székelyudvarhely, Kőkereszt-téri Rösler ház. 1937. február 21.  Nyírő Józsefet először a volt szenátor és iparkamarai főtitkár, szenterzsébeti Szakáts Péter köszöntötte, akinek 1927-ben a Székely Családi Kalendáriumban közölt fotója is megtalálható a cikkben. 

http://www.kronika.ro/images/editions/536/5360/5360_44474.pdf  (Letöltés dátuma 2015. november 28.)

[286] Szerkesztették: Várady Aladár és Berey Géza. Erdélyi monográfia. Gloria Könyv-nyomda és Lapkiadóválla-

lat. Satu-Mare. Sz. Szakáts Péter (szenterzsébeti) nyugalmazott kereskedelmi és iparkamarai főtitkár. 1934. 2. kötet. 485.

http://mek.oszk.hu/08800/08857/pdf/erdelyi2.pdf (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[287] Budapesti Közlöny. 1941. október 5. 75. évfolyam. 226. szám. 24.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1941_10/?query=szak%C3%A1ts%20tibor&pg=81&layout=s Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[288] Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes ügyek. 1942. 54. évfolyam. 46. szám. 1083.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HonvedsegiKozlony_1942_szemelyes/?query=szak%C3%A1ts%20tibor&pg=1238&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[289] Budapesti Közlöny, 1932. december 1. 66. évfolyam. 272. szám. 6.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1932_12/?query=szenterzs%C3%A9beti%20Szak%C3%A1ts&pg=5&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[290] Budapesti Közlöny. 1940. május 1. 74. évfolyam. 97. szám. 1.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1940_05/?query=szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n&pg=0&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[291] Magyarország tiszti cím- és névtára. 49. évfolyam. M. kir. miniszterelnökség. 1942. 29.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1942/?query=szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n&pg=48&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[292] https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1944/?query=szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n&pg= 127&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[293] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Id. mű. 367.-368. Rátz (kis-kantafalvi). 1635. julius hó 20-án nyert Rátz Imre és gyermekei kis-kantafalvi előnévvel Rákóczy Györgytől czimeres nemes levelet. Nemességüket 1758 április hó 29-én Mária Terézia is megerősiti…. Udvarhelyszéken 1752-ben telepedtek le és- pedig Rátz Kelemen és Rátz Benjamin, előbbi ev. ref. esperes Agyagfalván s utóbbi szintén ott birtokos és dulló.

[294] Pénzügyi Közlöny. 1922. 11. szám. 625. Személyi hírek. Kinevezések.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PenzugyiKozlony_1922/?query=r%C3%A1tz%20r%C3%B3za&pg=710&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[295] Budapesti Közlöny. 1942. augusztus 7. 76. évfolyam. 178. szám. 2.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1942_08/?query=r%C3%A1tz%20r%C3%B3za&pg=33&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[296] Oroszlányi Gábor-Krahm László: A marosvásárhelyi m. kir. honvédgyalogezred háborús története. 1914-1918. 1 rész. Háborús mozaik. Budapest. 1931. 107.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MEVH_AlakulatTort_077/?query=%22szak%C3%A1ts%20istv%C3%A1n%22&pg=108&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[297] Budapesti Közlöny. 1917. december 25. 51. évfolyam 297. szám. 6.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1917_12/?query=%22Szak%C3%A1ts%20Zolt%C3%A1n%22&pg=177&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 12.)

[298] Levéltári Szemle, 65. 2015. Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. I. mű. 52.

[299] Budapesti Közlöny, 1941. október 5. 75. évfolyam, 226. szám. 24.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1941_10/?query=%22Szak%C3%A1ts%20Zolt%C3%A1n%22&pg=81&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[300] http://www3.arcanum.hu/onap/opt/a110616.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28szak%E1ts%29&s=SORT&m= 4&a=rec Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[301] Budapesti Hírlap, 1918. július 20. 38. évfolyam, 167. szám. Házasság. 7.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1918_03/?query=SZO%3D(%20szenterzsébeti)&pg=238&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[302] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szakáts (szenterzsébeti) család. Id. mű,  225.

[303] 2006-ban lefotózta Sipos III. Béla.

[304] 2006-ban lefotózta Sipos III. Béla.

[305] 2006-ban lefotózta Sipos III. Béla.

[306] 2006-ban lefotózta Sipos III. Béla.

[307] Bodos Sepsiszentgyörgytől 26 km-re északnyugatra, Barót keleti szomszédságában a Várbükk és a Cseretető közti völgykatlanban fekszik.

[308] A szenterzsébeti templom belső falán látható – mint korábban hivatkoztunk rá - az első világháborúban elesett hősöknek a névsora. A Tordai család következő tagjai haltak meg az 1914-18 évi világháborúban: Tordai Áron, Tordai Domokos, Tordai Ferencz, Tordai János, Tordai Mózes, J., Tordai Mózes P. Tordai Mózes S. Tordai Pál, Tordai Pál.

[309] A Mózes és Egyed családra vonatkozó vastagbetús kiegészítéseket  Mózes Magda (karacsonymagdi@yahoo.com) küldte el 2017. augusztus hónapban.

https://www.myheritage.hu/family-1_1000123_140045161_140045161/szakacs-gyorgy-szakacs-sara-szakacs

 

[310]Birtalan Péter (*Szenterzsébet, 1836. november 2.-†Szenterzsébet, 1918. április 18.) q Szakács Eszter (*Szenterzsébet, 1841. június 5.-†Szenterzsébet, 1899. július 25.) Szenterzsébet 1859. április 26.

[311] Lefotózta 2006-ban Sipos III. Béla.

[312] Lefotózta 2006-ban Sipos III. Béla.

[313] Lefotózta 2006-ban Sipos III. Béla.

[314] Lefotózta 2006-ban Sipos III. Béla.

[315] Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. 58. évfolyam. 66. szám. 1924. március 19. 2.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1924_03_ertesito/?query=sz%C3%A9kelyszenterzs%C3%A9bet&pg=97&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 22.)

[316] Szerkesztették: Várady Aladár és Berey Géza. Erdélyi monográfia. Gloria Könyv-nyomda és Lapkiadó vállalat. Satu-Mare. Rápolthy Károly (peselneki) 1934. 2. kötet. 423.

http://mek.oszk.hu/08800/08857/pdf/erdelyi2.pdf (Letöltés dátuma 2016. február 28.)

[317] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű, Rápolti (peselneki és székelyudvarhelyi) család. 367.

[318] Illésy féle családtörténeti adatbázis. Rápolthy Mátyás.

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/a-131-illesy-fele-csaladtorteneti-adatbazis/adatlap/29257 (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[319] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű, Rápolti (peselneki és székelyudvarhelyi) család. 367.

[320] MNOL. P 604 - C/2 - 104. Rápolthy család. https://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=1053001

P 635 - 43.a. - 276. Rápolthy

https://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=4104210

(Letöltés dátuma 2016. január 15.)

 

[321] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Rápolti (peselneki és székelyudvarhelyi) család. Id. mű, 488.

[322] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű, Bodor család. Ferenc I.-ig vezeti a családfát. 82-88. A teljes családfát Rápolthy Károly *1896. dolgozta fel.

[323] A lécfalvi (marosszentimrei) Bodor család krónikás naplója. Kézirat. Leírta Bodor Aladár diák. Szeghalom, 1901. július 20. 29. Bodor Aladár Szigligeten 1947. nyarán kéziratát kibővitette. 56.

[324] X 7659. Bodor, lécfalvi család levéltára. 1266-1943. In.: Buzási János: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke. III. kötet VIII. osztály (Budapest, 1996.) 184.

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLfondjegy_1996_3/?pg=183&layout=s (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[325] A lécfalvi (marosszentimrei) Bodor család krónikás naplója. Kézirat. Leírta Bodor Aladár diák. Szeghalom, 1901. július 20.

[326] 1614. február 17-23. Főnépek, lófők, gyalog puskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása. Sepsi-, Kézdi-és Orbaiszék. Con. Lezffalwa. Nobiles: Bodor Janos. Zolgal. No. 5. Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1575-1627.  IV. kötet. Kolozsvár, 1999. 438. Bodor János szerepel az 1619. július 13. - és 14. Kézdiszéki lustrában is, 1 lóval szolgált. Id. mű. 626.

[327] 1635. október 19. A kézdiszéki hadköteles nemesek jegyzéke. Leszfalva. Septem jurati. Bodor János 1 lóval, Bodor Balas 1 lóval, Bodor Janos Jun. (Bodor János fia) egy lóval, Bodor Marton ob., fiai: Pal egy lóval és Mihali, Bodor Peter Capitan szazaban lustrált. Bodor Andras santa, benna, abest, távol maradt. Székely Oklevéltár Új sorozat. V. kötet. Kolozsvár, 1999. 141.

[328] A lécfalvi (marosszentimrei) Bodor család krónikás naplója. Kézirat. Leírta Bodor Aladár diák. Id. mű, 22.

[329] Dr. Alapy Gyula: A székely lőporgyártás és ágyúöntés 1849-ben. Századok. 1925. 4-6. sz.  236-242.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1925-1926/?query=SZO%3D(Bodor%20Ferenc)&pg =235&layout=s (Letöltés dátuma 2016. február 15.)

[330] Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Id. mű, Bodor család. 83.

[331] Nagysolymos, falú Hargita megyében, Székelykeresztúrtól 10 km-re északnyugatra, a Nagysolymosi- (vagy Lok) patak völgyében fekszik.

[332] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. VII. kötet. Id. mű 52.

[333] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1575-1627. IV. kötet. Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 1998. 93. 113-114.

[334] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1575-1627. IV. kötet. 1998. Id. mű, 154. 174.

[335] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1575-1627. IV. kötet. 1998. Id. mű, 713. 757.

[336] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635-1653. VI. kötet. Id. mű, 25-26.

[337] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635. V. kötet. Kolozsvár, 1999. Id. mű, 198. 295-296.

[338] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635-1653. VI. kötet. Id. mű, 307. 334-335.

[339] Demény Lajos: Székely Oklevéltár. 1654-1680. 1566-1653. Új sorozat. VII. Id. mű, 124. 134.

[340] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. Székely népesség-összeeírások. 1635-1653. VI. kötet. Id. mű, 68. 72-74.

[341] Demény Lajos: Székely Oklevéltár. 1654-1680. 1566-1653. Új sorozat. VII. Id. mű, 269. 284. 288.

[342] Székely Oklevéltár. Új sorozat. VIII. Id. mű,  315. 333.

[343] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. II. kötet. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2009. 131. 147.

[344] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. II. kötet. Id. mű, 174. 180.

[345] Pál-Antal-Sándor: Udvarhelyszék 1700-1722 között. Id. mű, 404.

[346] Koncz Sámuel (*Szenterzsébet, 1813. március 18.-†Szenterzsébet, 1886. június 9.) q Pap Zsuzsanna (*Szenterzsébet, 1815. szeptember 10.-†Szenterzsébet, 1907. december 14.) Szenterzsébet, 1837. június 19.

[347] Szabó András (*Szenterzsébet, 1803. december 1.-†Szenterzsébet, 1882. május 5.) q Ambrus Erzsébet (*Szenterzsébet, 1807. május 9.-†Szenterzsébet, 1872. október 4.) Szenterzsébet, 1827. február 13.

[348] Sárd, falú Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi Hegyalján, Gyulafehérvártól nyolc kilométerre északnyugatra, az Ompoly bal partján fekszik.

[349] Szék falú Kolozs megyében.

[350] 2006-ban lefotózta Sipos III. Béla.

[351] Róth András Lajos. Amíg egy templom felépül A székelyudvarhelyi református templom építésének

körülményei. 1780-1788. In.: AREOPOLISZ. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. III. Székelyudvarhely, Litera Könyvkiadó 2002. 100. 109. 111. 129.

[352] Nagymoha falu Romániában, Brassó megyében. Nagymoha község Brassó megye északi felében, a történelmi szászföldön található, légvonalban Székelykeresztúr és Fogaras között kb. félúton.

[353] Lefotózta 2006-ban Sipos III. Béla. A sírfelirat szerint Szakács Ambrus 1889-ben született, az anyakönyvek szerint viszont 1891. szeptember 7-én.

[354] Lefotózta 2006-ban Sipos III. Béla. A sírfelirat szerint Szakács Ambrus 1889-ben született, az anyakönyvek szerint viszont 1891. szeptember 7-én.

[355] Héjjasfalva, Segesvártól 11 km-re keletre, a Nagy-Küküllő bal partján fekszik.

[356] Kardalus tájszó, jelentése bal lábával vontatva járó.

[357] Budapesti Közlöny. 37 évfolyam. 44. szám. 1933. február. 23. 1.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiKozlony_1933_02/?query=sz%C3%A9kelyszenterzs%C3%A9bet&pg=98&layout=s (Letöltés dátuma 2016. szeptember 15.)

[358] Sárdi Símén György feljegyzése a szenterzsébeti Bodó és Szakáts család leszármazásáról. Szenterzsébet, 1762. márczius napjaiban. Ifj. Biás István. Genealogiai Füzetek. XII. évf. 1914. Id. mű. 38-39. Összeállította Durst Máté.

[359] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Ugron (ábrahámfalvi) Id. mű, 247-251.

[360] Nagy Iván: XI. köt. Elektronikus dokumentum. Arcanum IV. Családtörténet. Ugron család  (ábrahámfalvi) Id. mű, 366-369.

[361] Gyulai Rikárd: Ősfák. Az ábránfalvi Ugron család. Genealogiai Füzetek. 1904. január. 12-13. és 1904. május. 69.

[362] Kempelen Béla: Magyarország családjai. X. köt. Ugron (ábránfalvi)  Id. mű, 247-251. 439-441

[363] Nagy Iván: Családtörténeti értesítő. Szerkesztik és kiadják: Dr.Komáromy András és Pettkó Béla. 3. 1901. Baczkamadarasi Kis Bálint: Ábránfalvi Ugron család. 68-74.

http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladtortenetiErtesito_1901/?pg=71&layout=s (Letöltés dátuma 2016. március 1.)

[364] Kövári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár. 1854. Ugron család. 244-246.

[365] Illéssy János (1861-1905) gyűjtemény, elektronikus dokumentum. Id. mű, Ugron de Abrahámfalva.

[366] Siebmacher's Wappenbuch. Elektronikus dokumentum. Arcanum IV. Családtörténet. Id. mű, Ugron v. Ábrahámfalva.

[367] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Ugron (ábrahámfalvi) Id. mű, 247-251.

[368] Kempelen Béla: X. kötet. Ugron (ábránfalvi) család. Id. mű, 439-441.

[369] Dr. G. Vargha Zoltán: Adatok Takácsi község történetéhez. Az ábránfalvi Ugron család leszármazása. Magyar Családtörténeti Szemle. 1942. 2. sz. 26.

[370] Nagy Iván:  XI. köt. Ugron család  (ábrahámfalvi) Id. mű, 366-369.

[371] Kövári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár. 1854. Ugron család. Id. mű, 244-246.

[372] Nemesi Évkönyv.  1927-1928. Ugron (Ábránfalvi) családfa. Id. mű, 372-381.

[373] http://genealogy.euweb.cz/hung/ugron1.html (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[374] http://genealogy.euweb.cz/hung/ugron3.html (Letöltés dátuma 2015. július 28.)

[375] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. c. munkájában közli a Szombatfalvi (szombatfalvi) családfát. Id. mű,  236-238. Ennek alapján Szombatfalvi Veronka első férje Szabó Gábor, második férje Ugron Gábor volt.

[376]  Kis Bálint: A Petki család nemzedékrendje. Turul 1895-3. 101-110.

[377] Kis Bálint kiegészítése: „A legelső okleveles adatot a nagy szebeni szász nemzeti levéltárban II. 161. szám alatt találtuk. Ez V. László királynak 1455. január 22-én kelt rendelete, eredetiben, papíron, rányomott vörös pecséttel. Előadja benne a király, hogy a hét székbeli szászok panaszt emeltek, miszerint némely erdélyi nemesek őket foglalások- és rablásokkal károsítják; nevezetesen Vingárti Geréb János, a Bolyaiak, a rákosi Sükösd (Sykws) s Gerendi Miklós ellen szól a panasz, mely ezután áttér a Petkiekre e szavakban: «Petrus filius Georgii et Michael filius Johannis ac Dominius de Pethky ac nonnulli wolachi prćfatis exponentibus per furta et latrocinia et alios actus potentiarios diversa damna et nocumentorum genera hactenus intulissent et ductim inferre non cessarent». Ebből láthatólag már akkor legalább is három ágon álltak a Petkiek, noha egymással való összeköttetésük tekintetében felvilágosítást nem találunk. Ez oklevelben találkozunk legelőször Petki Domokos nevével is, ki a családi levéltár szerint is első ismert törzse a családnak, «de Petek» előnévvel, s kinek életéről Mike az 1471. Kőváry pedig az 1499. évszámot jegyzi föl. Az előbbi évszámot – valószínűleg ez is Domokosunknak előhaladott korára esik, – az oklevelekkel megegyezhetőnek tartva, még elfogadhatjuk, de a Kőváry-féle 1499-ik év legfeljebb egy ekkor kelt oklevélre vonatkozhatik, melyben az előbb élt Petki Domokos említve lehetett.”

[378] Nótáztat, jószágait, birtokait büntetésből elvették.

[379] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szombatfalvi család. Id. mű,  236-238. és Nagy Iván: X. kötet. Szombatffalvy család. (Szombatfalvi). Id. mű, 792-795.

[380] Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai.  Török (kadicsfalvi) család. Id. mű, 243-247. és Nagy Iván: XI. kötet. Török család. (Kadicsfalvi) Id. mű, 311-315.

[381] Nagy Iván: II. kötet  Bors család. (Csik-szentkirályi, báró és nemes). Bors Annát nem említi.

[382] Sándor Imre: A csíkszenttamási Boros család. Genealógiai Füzetek. 1909. 137-142.

[383] Sándor Imre: A csíkszenttamási Boros család. Id. mű, 137-138.

Boldog Gyöngyi - Dr. Sipos Béla: Az embermentő és családfakutató Dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa.

A Botskor (csíkdelnei- és csíkszentmártoni) és rokon székely családfák rövidített változatai a szerzők által publikálva voltak:

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

Botskor (Bocskor) családfa

Wikipédia:

Botskor család (csíkdelnei és csíkszentmártoni)

Boldog Gyöngyi - Dr. Sipos III. Béla: Az embermentő és családfakutató Dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa. (1. 2. rész) MATRIKULA 2015. 1. 2. szám

MATRIKULA 2015. 1. szám

MATRIKULA 2015. 2. szám

A teljes kutatási anyagot örzi a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára „dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Időköre 1772–21. század. OL. 03/63/2013.”

 

Az anyakönyvek alapján a Bocskor (Botskor) ősökre vonatkozóan a következőket állapítottuk meg: Boldog Gyöngyi egyik ükanyja illetve Dr. Sipos Béla egyik dédanyja, Szakáts Károly (1847-1889) felesége, született csíkszentmártoni- és csíkdelnei Bochkor Nina (1853-1889) akik Erdélyben, Fellakon éltek. A Bocskor család kutatása alapján találtuk meg Bocskor Lóránt két munkáját a Bocskor családról: 1. A Csík vármegyei törzsökös székely Bochkor, Botskor, Bocskor család története 1569-1950-ig, Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSzK) 1958/28.[1]  2. Botskor család: 1637-1848. P 875. PERESKÖNYV^[2]. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára  (továbbiakban MNL OL)

Ennek kiegészítése illetve feldolgozása alapján sikerült a teljes Bocskor családfát elkészítenünk.[3] [4] [5]A vajasdi Ajtai (anyai ág) család történetét is feldolgozta Botskor Lóránt az OSzK kézirattárában van meg, oda adta le[6]. Az OSzK kézirattárában kutatva kiderült, hogy Botskor Lóránt foglalkozott például a Mártonffy György[7] erdélyi püspök (oldalági rokon) életrajzával is, melyet elküldhetett Márton Áronnak. Van a kötegben ugyanis egy válaszlevél Márton Árontól, melyet Botskor Lórántnak küldött 1965-ben. Botskor Lóránt családtörténeti hagyatékát - ami több doboz irat, ceruzával elkészített családfarajzok, gépelt szövegek - egyik unokája Száva István őrzi. Kutatásunk célja kettős, be kívánjuk mutatni egyrészt az embermentő, másrészt a családfakutató Botskor Lórántot.

NÉHÁNY TÉNY BOTSKOR LÓRÁNTRÓL

·         Hogyan találtunk rá?

Családfakutatásunk során jutottunk el ahhoz, az OSzK Kézirattárában illetve a MNL OL-ban őrzött anyaghoz, melyet Botskor Lóránt ajándékozott a Kézirattárnak illetve a Levéltárnak.

·         Kicsoda ő?

Botskor Lóránt szülei: Botskor Árpád[8] (Csíkdelne, 1850. május 3.- Segesvár, 1927. június 26.) és Ajtay Adél. (1858. november 29.-1945. január 16.) Esküvő: 1881. május 15. Botskor Árpád Királyi műszaki főtanácsos volt. Székelyudvarhelyen a római katolikus főgimnáziumban érettségizett, majd Budapesten végezte el a műegyetemet, mint általános mérnök. 1878. január 1-től Tokajon és Máramaros-szigeten szolgált, Máramaros megyében a Kárpátokon átvezető műutakat az ő irányítása mellett építették. Majdánkára és Bisztrára volt kihelyezve. Baross Gábor miniszter, érdemei miatt, 1888-ban fiatalon megbízta a segesvári államépítészeti hivatal vezetésével, majd Segesvárott mint királyi műszaki főtanácsos 1913. május 30-án, 35 évi szolgálattal nyugdíjba ment. Segesvárott a római katolikus temetőben nyugszik. Botskor Árpádnak és Ajtay Adélnak 4 fia és 2 leánya született. A hatodik, legfiatalabb gyermek volt Dr. Botskor Loránt. (Segesvár, 1896. február 7. – 1976. május 21. Budapest, Farkasréti temető), magyar királyi csendőr-alezredes, Maros-Torda megye volt csendőrparancsnoka.

Megmaradt egy nemesi igazolás 1935-ből, amit Botskor Lóránt kért: Bizonyítvány. „A rendelkezésemre álló hiteles adatok alapján ezennel megállapítom, hogy a Nagy-Küküllő vármegyei Segesvár városban 1896. évi február hó 7.-napján született dr. Bocskor Lóránt m. kir. csendőrszázados, siklósi lakos, az egységes magyar nemesség keretében kiváltságokat biztosító ősi székely primori rangját, valamint magyar nemességét, úgyszintén a „Botskor” családnév s a „Csík-Szent-Mártoni és Csík-Delnei” előnevek használatához való jogát igazolta. Dr. Csík-Szent-Mártoni és Csík-Delnei Botskor Lóránt primor ugyanis igazolta egyenes és törvényes leszármazását abból a törzsökös székely Botskor családból, amely a csíkszéki Csík-Szent-Márton községben az első foglalás ősi jogával birt székely öröksége alapján a „Csík-Szent-Mártoni” előnevet használta, - közelebbről pedig izenkint igazolt leszármazója annak a Csík-Szent-Mártoni Botskor Márton székely lófőnemesnek, aki Csík-Szent-Mártonban és Szent-Györgyön lévő székely örökségeire II. János választott magyar királytól Gyulafehérváron 1570. évi március hónapban új adományt kapott, illetve  annak a Csík-Szent-Mártoni Botskor Mihálynak, aki az 1702. évi csíkszéki székely rendi jegyzőkönyvekbe Csík-Delne székhellyel székely primori ranggal van felvéve és a „Csík-Delnei” előnevet is használni kezdte. Budapest, 1935. évi augusztus hó 28-án. A miniszter rendeletéből Csupor s. k. miniszteri tanácsos.”

 

Botskor Lóránt pályafutása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban ÁBTL) iratok alapján a következőkben foglalható össze[9] Botskor Lóránt kérdésekre adott válaszai alapján: Iskolai végzettségei: gimnáziumi érettségi, államtudományi doktorátus. Szolgálati beosztása nincs. Illetmények: alezredesi illetmény korpótlékkal. Korábbi szolgálati beosztások: Szárung, 1921. március 8.-1922. május 27. Ráckeve, 1928. augusztus 1.-1932. augusztus 15. Kecskemét, 1932. augusztus 15.-1938. december 1.  Siklós, 1938. december 1.-1940. szeptember 1.  Esztergom, 1940. szeptember 1.-1942. december 15.  Szászrégen, területi előadó tiszt 1922. május 27.-1924. április 15.  Bp. 1944. november 16.-1945. március 29.   Szombathely iskolai alantos tiszt 1924. április 15.-1926. október 1.-1928. augusztus 1. Kecskemét, 1942. december 15.-1944. november 16. Marosvásárhely. A nyilasok mellőzték. Vagyona 1937. január 1-jén: vagyona nincs, felesége örökölt Szászrégenben egy házat és 20 hold földet. 1945. január 1-én nincs vagyona, felesége földjeit kisajátították. A Volksbundnak és SS-nek nem volt tagja. 1944. májusában a marosvásárhelyi zsidó táborból 60 bödözujfalusi szombatost, köztük zsidókat is kiszabadított. Tanka Dezső szombathelyi kórházi főorvos inzultálását meghiúsította. Zsidó üzlet kiárusításában nem vett részt. Zsidóktól rádiót nem szerzett, zsidó lakásba Marosvásárhelyen nem költözött. Marosvásárhelyen 3 szobás lakásban lakott. Szombathelyen 1944. december 16.-1945. február 9. között egy kis szobában lakott négytagú családjával. Politikai pártnak nem volt tagja, cikket nem írt. 1945. október 9-én hazajött önként és a politikai rendőrségen jelentkezett. Beosztása nincs.

Elismerései: Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás Ezüstérem, keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét, smaragdzöld szalagon (katonai). III. oszt. Tiszti Katonai Szolgálati jelvény. Erdélyi emlékérem. Sebesültek érme 1 sávval. Károly Csapatkereszt. Bronz vitézségi érem.  Háborús emlékérem a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján, a kardokkal és sisakkal díszítve. Külföldi kitüntetés: Bolgár háborús emlékérem. Osztrák háborús emlékérem karddal. 1945. november 10. Aláírta Dr. Botskor Lóránt. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagja (Bp. II. kerület szervezete. Betétlap 17933) volt.

 

Az 1944. májusi zsidódeportálások idején 60 (azaz hatvan) székely szombatos internáltat – saját felelősségére – szabadon engedett a táborból, ezzel megmentette őket a koncentrációs tábortól, ill. a biztos haláltól.

Az eset részletes leírása és az igazoló iratok, aláírások az OSzK Kézirattárában őrzött (Analekta 11.134: Botskor Lóránt: Erdélyi bözödújfalui székely szombatosok megmentése 1944. évben” című) dokumentumgyűjteményben megtalálhatók.

Az alábbi idézet forrása: Csendőrzsebkönyvek: Bajtársi Levél. A M. Kir. Csendőr Bajtársi Közösség Központi Tájékoztatója.^[10] Calgary, Alberta, Kanada. XXIX. évfolyam 2. szám. 1976. évi október hó 31-én. Alapította 1947-ben néhai vitéz Karsay Jenő alezredes:^[11]

„Csíkszentmártoni és csíkdelnei dr. Botskor Lóránt m. kir. csendőralezredes, a marosvásárhelyi osztály volt parancsnoka 81 éves korában békességgel viselt rövid betegség után Budapesten 1976. évi május 21-én elhunyt.^[12] Élete a fáradhatatlan kötelességteljesítés és szeretteiről való gondoskodás között oszlott meg. A Farkasréti temető halottasházából temették 1976. május 31-én, a r.kat. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szent misét június 3-án mutatták be a Villányi úti plébániatemplomban.

Gyászolják özvegye, szül. Farkas Erzsébet, leányai, veje, unokái és kiterjedt rokonsága.”

 

Botskor Lóránt és feleségének sírja a Farkasréti temetőben:

 

Botskor Lóránt sírjának védetté nyilvánítása ügyében beadványt adtunk, amit rövid időn belül elbíráltak. A kérvényünk rövidítve és a válasz:

„Kérjük, szíveskedjenek csíkszentmártoni és csíkdelnei dr. Botskor Lóránt sírjának a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítását engedélyezni.

A sír lelőhelye:

Farkasréti temető 37/1. parcella, II. szakasz 1. sor 48. sírhely.

Dr. Botskor Lóránt (1896-1976) magyar királyi csendőr-alezredes, Maros-Torda megye volt csendőrparancsnoka. Az 1944. májusi zsidódeportálások idején 60 (azaz hatvan) székely szombatos internáltat – saját felelősségére – szabadon engedett a táborból, ezzel megmentette őket a koncentrációs tábortól, ill. a biztos haláltól. Kérjük – ha ez lehetséges – legyenek szívesek kérelmünket támogatni és jóváhagyni, tekintettel dr. Botskor Lórántnak a háború alatt tanúsított példaértékű, emberséges és bátor magatartására, ill. egész életútjára.

Budapest, 2014. május 16.”

 

Radnainé, dr. Fogarasi Katalin elnök, Budapest, 2014. július 7-én kelt levelében tájékoztatott arról, hogy: Köszönettel megkaptuk dr. Botskor Lóránt sírjával kapcsolatos levelét, amelyet előterjesztettem a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) legutóbbi soros ülésére. A NEKB 2014. június 25-én az alábbi döntést hozta: „A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 63/2014. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja dr. Botskor Lóránt csendőrparancsnok, „embermentő” Farkasréti temetőben található (37/1-II-1-48) sírját.” A nemzeti sírkertbe sorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé, egyben olyan jogszabályi védettséget biztosít számára, amely megakadályozza a sírhely felszámolását. A 144/2013. (május14.) Kormányrendelet 4. § ac.) pontja alapján a védett sír feletti rendelkezési jogokat, ezáltal a védelmet a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja, továbbá gondoskodik a védettség Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.

 

Botskor Lórántról három fotó, az 1930-as évekből, és családja körében 1970-ben. Átadta Botskor Lóránt unokája Száva István. 2014. november 8-án.

                            Botskor Lóránt (baloldalt) feleségének családja körében, 1938.

·         Egyéb adatok: róla és családjáról

felesége: borbereki Farkas Erzsébet (1899. október 20. – 1991.) esküvő: 1925.

gyermekei:  Botskor Erzsébet (1929. november – 1976. után) – férj: Szabó Ferenc.

                  Botskor Judit (1933. július 3. – 1989.) – férj: Száva István (1925-2005).

Dr. Botskor Lórántot és családját az 1950-es években kitelepítették a Hortobágyra. Ezt bizonyítja az alábbi interneten talált dokumentum: „forrás: Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. Budapest, Nádor utca 36. V. em. (Pf. 1462/750.) „…A Polgár-lenintanyai kényszermunkatáborba elhurcolt családok névsora.^[13]

Ezen belül:….Botskor Lóránt, Botskor Lórántné és (leányuk) Botskor Judit. …

A Polgár-Lenintanya táborból három családot Tedejre szállítottak, később onnan szabadultak: Botskor Lóránt, Botskor Lórántné és Botskor Judit….” 

Dr. Botskor Lóránt és családja 1953-ban szabadult.  

 

·         Az embermentő Botskor Lóránt

Az első forrás amit megtaláltunk Botskor Lóránt embermenő cselekedeteiről: Kovács András: DOKUMENTUM. „Amikor Ráduly pap kihozott minket...”Látó. Szépirodalmi folyóirat. 1994. július V. évfolyam 7. szám.[14]

…”Mindjárt a cím: Udvarhely vármegyei bözödújfalvi székely szombatosok megmentése 1944-ben. Sárgult dosszié[15]. Kedves útbaigazítóm és segítőm, a nagyon halk szavú, fölötte szívélyes galambősz hölgy veszi kezébe először, forgatja a lapokat, oldalszámokat, dátumokat egyeztet, és tekintetében emlékezés fénye csillan. Igen, egy nagyon öreg úr (megj. Botskor Lóránt) hozta több más munkával együtt... igen, igen, most már emlékszik, hogy átnézték, de nem találtak benne különöset... mégis félretették... így írja a szabály. Isten tartsa meg az ilyen szabályokat! – fohászkodom én. Pedig nincs talán a nyomtatott betű világegyetemében e könyvön kívül még egy zug, ahol a következő nyilatkozatnak feltétlenül helyet kell szorítani. „Alulírottak, akik 1944. április és május hónapban, mint szombatos zsidók Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcoltattunk, kijelentjük, hogy dr. Botskor Lóránt csendőralezredes közülünk mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonunkat, életünket, gyermekeinket megmentette a biztos pusztulástól...” stb., stb. Bözödújfalu, 1946. augusztus 30. Aláírások. Hitelességüket igazolja többek közt Ráduly István László plébános.”

 

·         Az OSzK-BAN TALÁLT ANYAGOK A SZÉKELY SZOMBATOSOK MENTÉSÉRŐL:

      Botskor Lóránt beszámolója az esetről, amiből kiderül, hogy a zsidómentést Marosvásárhelyen 1944. május 3-án a Gestapo intézkedéseivel szemben szervezte meg. Az előzményekről a következőket írta: „A német hatóságok már 1942-ben a magyar zsidóság deportálását követelték, de Kállay Miklós miniszterelnök (1942. március 10.-1944. március 19.) nyíltan technikai akadályokra hivatkozva a német-kormány kérését visszautasította. …1944. március 19-én a német megszállás napján….a német megszálló csapatok azonnal akcióba léptek a „zsidókérdés” radikális megoldására. Budapesten és vidéken így Marosvásárhelyen is –zsidó tanácsot hoztak létre azzal, hogy az általuk kiadandó rendelkezéseket végrehajtsák. …A Bözödújfalu községből a Gestapo intézkedésére a szombatosokat (63 főt) beszállították, bár ezt Botskor Lóránt megtiltotta, hivatkozva arra, hogy szombatos voltukat 1941. évben az Igazságügy minisztérium által kiküldött Degré nevű minisztériumi titkár hivatalosan is igazolta. Ezt követően Botskor Lóránt bizottságot szervezett, ahol Ráduly plébános egy küldöttséggel megjelent, s ahol a Gestapo-t Schröder őrnagy képviselte, akivel Botskor Lóránt vitába keveredett, végül is a németek elfogadták azt, hogy a Degré féle nyilatkozat alapján a szombatosok unitárius vallásúak. A vita hevére jellemző volt, hogy amikor Botskor Lóránt észrevette, hogy a sváb tolmács a plébános szavait elferdítve tolmácsolja, a tolmácsolást átvette és többek között azt mondta „ha azok zsidók, úgy én is, mint ősszékely az vagyok.” A Gestapo őrnagy azt mondta adjanak a szombatosok nyilatkozatokat. 63 szombatos közül 60 egyén a nyilatkozatot aláírta, hárman nem írták alá a nyilatkozatot, akik a haláltáborban elpusztultak. Ráduly István László bözödújfalvi plébános és Kovács József kiszabadított deportált 1946. szeptember 3-án írt nyilatkozatából kiderül, hogy Botskor Lóránt alezredest 1944. májusában elvezényelték Marosvásárhelyről és „Zalántay (János) alezredes jött helyébe, aki már nem a Dr. Botskor alezredes úr szívével és jóakaratával intézte az ügyünket és amiatt pusztult oda 3 (három) lakója községünknek, mert ha Dr. Botskor alezredes urat el nem vezényelték volna, akkor azokat is megmentette volna, úgy mint a többieket. Kérem szépen ezen hősies tettéért méltóképen jutalmazni szíveskedjenek illetékes hatóságai.”  A 11 oldalas iratból csak két oldalt eredetiben közlünk, ezek az igazolások:

 

·         Az aláírók azonosítása:

Az OszK Kézirattárában őrzött anyagban található három igazoló cédula - amiből kettőt az elözőekben bemutattunk - melyeken több, Botskor Lóránt által megmentett székely szombatos aláírása olvasható. Ezek a nevek a következők:

első lapon: Kovács Áron, Kovács Áronné szül. Frank Ida; Kovács Ibolyka, Kovács Margit, Kovács Tibor gyermekeink; Névírójok Kovács József; Raduly István László plebános.

második lapon: Csukor József, Hönig Józsefné, Csukor Pepi, Hönig Aranka, Kovács József, Kovács Józsefné született Nagy Eszter, Rosenzwerg Lajos, Rosenzwerg Pepi, Kovács Lajos, Kovács Lajosné szül. Happal Irén, Kovács Imre, Kovács Béla, Hiller Béláné szül. Kovács Irén, Kovács Oszkár, Kovács Sámuel, Kovács Izsákné sz. Kovács  Róza, Hiller Simon, Hiller Simonné szül. Ács Róza, Hiller Mózes,  Dávid Sámuel

harmadik lapon:  Kovács József, Kovács Mendelné szül. Kovács Eszter, Lőrincz Mihályné szül. Hiller Sarolta, Nagy Eszter, Lovász Eszter,Lovász Mihályné sz. Nagy Eszter, ...Józsefné sz. Ács Eszter, Csukor Izsák, Csukor Izsákné szül. Kovács Regina, gyermekeink Csukor Iluska, Csukor Piri, Csukor Margit, Csukor Aranka.

MENDE-MONDÁK BOTSKOR LÓRÁNTRÓL ÉS A SZOMBATOSOK MENTÉSÉRŐL MAROSVÁSÁRHELYEN

 

Az interneten olvasható különböző forrásokban, kik hogyan említik ezt az eseményt  ill. Botskor Lóránt nevét

(Az idézett szövegeket rövidítve közöljük, a forrás pontos megjelölésével.)

 „…Marosvásárhelyi gettó[16]

…A gettósítás

…Ide deportálták Bözödújfalu mintegy 200, szombatos felekezetű székely lakosát is, akikért Ráduly István római katolikus plébános próbált meg közbenjárni, a Degré Alajos igazságügyi államtitkártól kapott menlevelekre hivatkozva.^[4] Bocskor Lóránt csendőrtiszt közbenjárására azonban végül csak azokat a személyeket voltak hajlandóak elengedni, akik megtagadták hitüket. Erre csak hozzávetőlegesen egy tucat fő volt hajlandó[17], a többieket a zsidókkal együtt deportálták Auschwitzbe….

…Számonkérés a háború után

…A második világháborút követően, az 1946 márciusa és júniusa között funkcionáló kolozsvári népbíróság több személyt is vád alá helyezett az észak-erdélyi zsidók gettósítása és deportálása miatt. A perben összesen 193 fő ellen nyújtottak be vádindítványt, de csak 51 fő ellen jelenlétében. A marosvásárhelyi gettóhoz kapcsolódóan, az 1946. május 22. – május 31. között lezajlott ún. észak-erdélyi gettóperben hozott ítéletével a bíróság távollétében halálra ítélte Papp János^[6] és Zalántay János csendőrtiszteket. Szintén halálra ítélték Bedő Gézát és még három csendőrtisztet, valamint Schröder Gestapo-őrnagyot. Életfogytiglani kényszermunkára ítélték – szintén távollétében – Kozma Istvánt és Körmendy Gézát, 25 év kényszermunkára Jóos Andort,^[7] 12 év kényszermunkára Gálffy Dezsőt és Hennel Ferenc vásárhelyi főjegyzőt. Ezen kívül 10 évre ítélték – jelenlétükben – Májay Ferenc korábbi polgármestert és Lax József marosvásárhelyi zsidó kereskedőt is, az utóbbi – a vád szerint – a gettóban besúgóként tevékenykedett a rendőrség szolgálatában….”

„…II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY 615[18]

Marosvásárhely. A marosvásárhelyi gettó egy tönkrement téglagyárban létesült a Koronkai úton. A kb. 20000 m²-nyi területen egy nagy épület volt, beszakadt tetővel és cementpadlóval; mivel már évek óta nem használták, rendkívül mocskos volt. A gettóban 7380-an éltek, közülük kb. 5500 magából a városból, a többiek Maros-Torda vármegye nyugati részének és Udvarhely vármegyének a községeiből. Közöttük volt 276 székelyudvarhelyi zsidó és a bözödújfalusi szombatosok, székelyek leszármazottai, akik az Erdélyi Fejedelemség első időszakában tértek át a zsidó hitre. Ők állítólag mentesülhettek volna a gettóba tömörítéstől, ha kijelentik, hogy valójában nem zsidó fajú magyarok, ám - egy forrás szerint - erre nem voltak hajlandók.^…

…616 II. ZÓNA: ÉSZAK-ERDÉLY

A legtöbb fontosabb gettóhoz hasonlóan Marosvásárhelyen is „ellenőrző bizottság" működött, amely a zsidóktól származó beadványokat értékelte, köztük azokat, amelyek mentesítést igényeltek. A zsidókkal szemben rendkívül ellenséges bizottság Májayból, Bedőből és Bocskor Lóránt csendőr ezredesből állt….

…A fenti szöveg egy háromoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest: Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013)….”

„…Szombatosok (zsidózók, sabbatáriusok)[19]

A 16. században kialakult csoport, amely nem zsidó származású, de a zsidó vallást követő hívekből állt. Magyarországon elsősorban Erdélyben éltek szombatos közösségek. Az évszázadok során számuk fokozatosan csökkent, sokan csatlakoztak az izraelita egyházhoz. A huszadik század közepére mindössze néhány tucatnyian maradtak és szinte kizárólag a Maros megyei (ma: Románia) Bözödújfaluban éltek. 1944-ben a Belügyminisztérium elrendelte, hogy a zsidókkal együtt a szombatosokat is deportálni kell, ezért a marosvásárhelyi gettóba hurcolták őket. A bözödújfalusi katolikus pap, Ráduly István azonban meggyőzte a helyi csendőrparancsnokot, Bocskor Lorántot, hogy a szombatosok „faji szempontból” nem tekinthetők zsidóknak. Sok sabbatáriust ezért elengedtek, de volt, aki ragaszkodott zsidóságához és önként maradt a gettóban. Őket a többi zsidóval együtt Auscwhitzba hurcolták és meggyilkolták….”

„…1944. május 3-4.[20]

A marosvásárhelyi zsidó közösséget, mintegy ötezer főt, a Koronkai úti téglagyár területén lévő gettóba gyűjtötték……..

….A gettóból Ráduly István László bözödújfalui katolikus plébános és Bocskor Lóránt csendőr ezredes révén több tucat székely szombatosnak sikerült megmenekülnie…….

…. Volt úgynevezett "ellenőrző bizottság", melyet Endre László április 28-án állított fel, tagjai Májay Ferenc, Márton Zsigmond, Bedő Géza, Bocskor Lóránt csendőr ezredes - az ő helyét később Zalántay János vette át, aki Szászrégenben is tagja volt egy hasonló bizottságnak - és Schröder őrnagy voltak. Feladatuk a mentesítési kérvények elbírálása volt….”

Pálffy Lajos írása és fotói.[21] [22] Rifke néni a képaláírás szerint az utolsó prozelita, aki megjárta a marosvásárhelyi gettót is, ahonnan a bözödieket a falu akkori katolikus papja, Ráduly István[23] szabadította ki, Bocskor Lórántot viszont nem említi.

 

Botskor Lóránt embermentő munkáját egyes források viszont a valóságnak megfelelően megemlítik, pl.:

Csató Mihály történész[24] az igazságnak megfelelően írta: A gettóból Ráduly István László bözödújfalui katolikus plébános és Bocskor Lóránt csendőr ezredes révén több tucat székely szombatosnak sikerült megmenekülnie.

 

ÖSSZEFOGLALÁS:

Amint a fenti idézetekből is látszik, – egy-két forrás kivételével – elferdítve vagy a valósággal éppen ellentétes tényeket állítva említik Botskor Lóránt szerepét. Sőt, az egyik fórumon még azt is megengedi magának a szerző, hogy egyenesen azt állítsa, éppen Botskor Lóránt közbenjárására nem engedték el ezeket az embereket.

Pedig az OSzK Kézirattárában talált anyagban föllelt Igazolás (lásd: fent), melyet Ráduly István plébános írt, éppen az ellenkezőjéről szól, vagyis egyértelműen igazolja Botskor Lórántot.

Ezen kívül sem az erdélyi népbírósági perekben nem szerepelt Botskor Lóránt, tehát nyilván nem találtak ellene semmit, sem pedig a marosvásárhelyi gettóperben (lásd: fent) nem találtak ellene semmi kivetni valót.

 

·         Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött iratok, Botskor Lóránt és családjának kitelepítéséről.

 

Az alábbi dossziék álltak rendelkezésre:

1.         A-288  Budapestről Hajdú megyébe kitelepítettek listája.

197.     Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni.          

198.     Botskor Lórántné, dr.

2.         I/1. 9. doboz   Operatív karton.

516.     Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni.

3.         O-16527          Budapest I. ker. politikailag kompromittált személyek.

46. Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni.

4.         O-16616          Budapest XI. kerület területén politikailag kompromittált személyek.

31. Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni.

5.         V-102411        Seres János és társa.

1. Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni, cső. alezredes.

6.         V-84950          Jurányi Antal és társa.

1. Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni, cső. alezredes.

7.         V-98981          Kardos József.

2. Botskor Lóránt, dr. csíkszentmártoni, cső. alezredes.

 

Dr. Botskor Lóránttal kapcsolatos iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában:[25] A terjedelmes iratanyagból csak néhányat említünk:

Dosszié jelzete V-9898. 1. Dosszié tárgya Kardos József. Kivonat A dosszié Kardos József csendőrtörzsőrmester, valamint Csonka Kálmán nyilas pártszemlész, a párt segédhivatala vezetőjének ügyét tartalmazza. Ezen kívül különböző személyekre vonatkozó kérdőjegyek, jegyzőkönyvek, ítéletek stb. találhatók még az anyagban. Botskor Lóránt csíkszentmártoni, dr. (Botskor Lóránd) Anyja neve: Ajtay Edit, született 1896-02-07 cső. alezredes. (73-76. Botskor Lóránt nyilatkozata személyi adatairól) Legépelt kérdésekre kellett válaszolni. Lakcím, szobák száma: Bp. IV. Semmelweis u. 8. II emelet 2. ÁBTL 2.5.6-01577/1951. 1951. május 25. Belügyminisztérium. J 1577. Dr. Bocskor Lóránt, 1945-ig csendőralezredes, iskolai végzettsége jogi doktorátus, tanulmányait Budapesten végezte. 1945 és 1950 között kapta a nyugdíjat, jelenleg alkalmi munkát vállal, nem dolgozik. Lakás: Bp. XI. Bartók Béla u. 124.[26] A lakásban lakik még főbérlőként özvegy Tóth Endréné, nyugdíjas államügyész özvegye és fia Tóth ifj. Endre, volt közjegyző, jelenleg a Fővárosi Tanácsnál dolgozik. Dr. Bocskor Lóránt veje Szabó Gábor (hibás adat, Ferenc) önálló cukrász mester és felesége Botskor Judit (hibás adat, Botskor Erzsébet) külön lakik. Dr. Bocskor Lóránt bérlakásban lakik, a havi bér 65 ft. Adatszolgáltató Püspöki Ferenc házfelügyelő, Bp. XI. Bartók Béla u. 124. A jelentés készült 1951. április 27. aláírta Szabó Zoltán.

Véghatározat. Kitelepítik dr. Botskor Lórántot és családtagjait, cím: Hajdu-Bihar megye, Esztár, Felszabadulás u. 4. A lakását átadni köteles és lakrészét a 6.000/19 sz. kormányrendelet értelmében birtokba veszem. 01577 Értesítés a házfelügyelő részére. A Bp. XI. Bartók Béla u. 124. alatti dr. Botskor Lóránt lakását igénybe vettem, a lakást zárolom, az új bérlő kijelöléséről a kerületi Tanács gondoskodik.

Dr. Botskor Lóránt, 1951. május 27-én fellebbezett: „A BM „Különleges Igazoló Bizottsága” mint kivételezettet igazolt, a nyugdíjam folyósítását is javasolta. 1950. szeptember 1-ig az általános revízióig nyugdíjamat megkaptam. Az elnök Réti Károly volt, a Magyar dolgozók Pártjának ma is vezető tagja. Igazoltam, hogy 1944-ben a deportálások során 60 népi származású szombatos és zsidó életét mentettem meg, akik ma Romániában a Kommunista Párt tagjai. (Felsorolja a megmentett zsidó polgárokat, akik aláírásukkal igazolták ezt.) Szombatos jogcímen  Budapesten és Szombathelyen is több deportált nekem köszönheti a megmenekülését. Bátor kiállásom miatt 1944-ben mellőztek és beosztásomból lefokoztak. A BM nyugdíjam ügyében még nem döntött, számom Cstuy400. Egyszobás albérleti szobában lakom kéttagú családommal. Feleségem két helyen bejárónő, 60 %-os rokkantságom ellenére alkalmi kerti munkát vállalok. 17 éves leányom a Jurányi utcai Állami Közgazdasági Gimnázium III. osztályának jeles tanulója, a DISZ (Dolgozók Ifjúsági Szövetsége) vezetőségének a tagja. A felsoroltak miatt kérem a kitelepítési végzés azonnali hatálytalanítását.” 

Bp. XI. Bartok Béla út 124. Földszint 25. Mellékelve az igazoló bizottság jelentése, aláírta Réti Károly elnök, Párkányi Norbert és Márai Bernáth tagok. Meghirdetve Magyar közlöny 192/1946. augusztus 25-én. „Nyugdíjjogosultságát és rászorultságát megállapítottuk és 1946. július 4-től nyugdíja folyósítandó”. Dr. Botskor Lóránt igazolva, BM 1945. december 5-én 229. szám alatt.” A bizonyítékok ellenére Botskor Lóránt kérelmét elutasították. 01577/1-1951. Botskor Lóránt Esztár, Felszabadulás u. 4. „Kérelmét elbíráltam és nem találtam teljesíthetőnek. 1951. augusztus 1. aláírás Ciráki.”

Jurányi Antal és társai. Vizsgálati dosszié. V-84950. Tárgy Bocskor Lóránt ügye. Bocskor Lóránt volt csendőr alezredes szerepel a V 84950, V 98981 és V 102411 sz. dossziékban. Jurányi Antal volt csendőr 1946. április 26. Csepelen. Seres János főtörzsőrmester, 1946. október 28. Bp. és Kardos József volt csendőr törzsmester Bp. gyanúsítottak elmondják, 1944. november 28-án Szombathelyre vezényelték a BM-ba irodai munkára. Bocskor parancsára Horvátzsidányba, majd Németországba mentek. Egyéb adattal Bocskor Lórántra vonatkozóan nem rendelkezünk. Bp. 1955. február 21. Készítette Fisch József áv. százados. Jóváhagyta Géró Gergely áv. százados. A V 84950 sz. dossziéba lerakva.

1954. május 23. BM IV/1 alosztály. Szigorúan titkos. „Kérem Botskor Lóránt cső. alezredes személyére vonatkozó kitelepítési iratokat tanulmányozás céljából kiadni. A fenti okmányok a Személyi Igazolások Osztályán fekszenek el.” Rajnai Sándor áv. alezredes, osztályvezető. Szeifert József áv. százados, alosztályvezető. Sajátkezű aláírások.

Budapesti Rendőrfőkapitányság, Politikai Osztály, Területi alosztály, 1967. július 25. Jelentés. Szigorúan titkos! Jelentem, hogy 1963-tól az alábbi „F” dossziés csendőrök jöttek fel vidékről és telepedtek le Budapest területén: Dr. Botskor Lóránt 71 éves csendőralezredes. Újvári Lajos v. őrnagy.

Ismereteink szerint Botskor Lóránt kitelepítéséről, a zsidómentésről családi körben sem beszélt. Köztudott, hogy akiket még az 1950-es években elítéltek vagy internáló táborba vittek, azokat szigorú hallgatásra is kényszerítettek. Aláírattak velük egy nyilatkozatot, hogy a velük történtek szigorú államtitoknak minősülnek, és ha erről bárkinek beszélnek, azonnal visszakerülnek oda, ahonnan szabadultak. Igaz, később nem készültek ilyen dokumentumok, ennek ellenére féltek az emberek. Elég volt, ha valaki társaságban forradalomnak nevezte, amit a hivatalos politika ellenforradalomnak minősített, máris elítélhették izgatásért. Botskor Lóránt esetében ezt a nyilatkozatot nem találtuk meg. Boldog Gyöngyi édesapja Boldog Gyula[27] [28] esetében a következő szöveg volt: „Tudomásul veszem, hogy az internáló táborral és a táborban lévő személyekkel kapcsolatos minden hír, vagy adat „állami titkot” képez. Az „állami titok” megsértését a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. XXI. szt. rendelete 10 évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtja – amennyiben a cselekmény súlyosabban nem minősül.”

Sikerült megtalálnunk és kikölcsönöznünk a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjából a következő könyvet: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 2. kötet. Maros-Torda vármegye. Zemplén Vármegye. Főszerkesztő: Randolph L. Braham, Tibori Szabó Zoltán közreműködésével. Park Könyvkiadó. 2006. Az igen alapos mű az Udvarhely vármegye-Bözödújfalu részében (i. m. 1152-1154) részletesen foglalkozik Botskor Lóránt tevékenységével. Tibori Szabó Zoltán 11 irodalmi forrást idézett[29], közülük a legfontosabb véleményünk szerint Kovács András három könyve volt[30]. Kovács András interneten megtalált cikke, segített minket abban, hogy a Botskor Lóránttal kapcsolatos eredeti forrásokat megtaláljuk, amiből kiderült, hogy, mint azt megírtuk az 1944. májusi zsidódeportálások idején 60 (azaz hatvan) székely szombatos internáltat – saját felelősségére – szabadon engedett a táborból, ezzel megmentette őket a koncentrációs tábortól, ill. a biztos haláltól. Ld.: ”(Kovács András: „Amikor Ráduly pap kihozott minket...”Látó. Szépirodalmi folyóirat. 1994. július V. évfolyam 7.) szám.[31]  A megmentettek között a Kovács család 19 tagja található[32], köztük Kovács András e szörnyű korszak hű kronikása, mint Gidó Attila írta:[33] „Élete elválaszthatatlan a szombatosság történetétől. Ő is benne él a történelemben, a szombatosság utolsó évtizedei egyben a saját önéletírásának, életének a részei is. Mintha a saját történetét mesélné, és közben egy egész közösség élete, mindennapjai tárulnak fel. A szombatosok története a második világháborúval véget ér.” Kovács András [34](*Bözödújfalu, 1926. január 9.–†Sepsiszent- györgy, 2004.szeptember 29.) magyar újságíró, szerkesztő, író. A Zsil-völgyi bányászok, az erdélyi szombatosok és a lerombolt Bözödújfalu hű krónikása. B. Kovács András apja. A hivatkozott könyv[35] az általunk ismert valóságnak megfelelően írta le Botskor Lóránt embermenő tevékenységét. Most csak a könyv azon részeit idézzük, amelyek új információkat tartalmaznak: Kovács András körültekintő, minden részletre kiterjedő kutatásainak eredményeiből tudjuk, hogy a gettóba hurcolt szombatosok közül 60 személyt Ráduly István László …mentett meg. …a katolikus pap részben hamis igazolványai meggyőzték Bocskor Lóránt csendőr alezredest, aki az „igazoltakat haza engedte.”[36] „Ráduly István László római katolikus plébános 1942-ben került Bözödújfaluba. Megdöbbenve vette tudomásul, hogy a zsidótörvények hatálya a faluban élő székely „zsidózókra” is kiterjed. Ezt szóvá is tette feletteseinek, akik azonban megdorgálták….s figyelmeztették, hogy „az ügy megbolygatásával” ne hívja ki maga ellen a hatóság haragját. …az egyik házban bukkant rá Kohn Sámuel budapesti rabbinak a székely szombatosságtörténetéről írott könyvére. Elolvasta, s úgy döntött, az abban talált információkat bizonyítéként felhasználva visszahozza a gettóból az elhurzoltakat. …A plébános azzal jelentkezett N. Schröder őrnagynál, aki a Gestapo részéről a gettósitást felügyelte, hogy híveit akarja igazolni. Az őrnagy elutasította, de Bocskor (Botskor ?) Lóránt csendőr ezredes egy kapitányt adott mellé, aki bevitte a gettóba. Napokig tartott, amíg „hívei” jelentős részét „igazolta”….Körülbelül hetven személyt sikerült kimentenie a Koronkai úti téglagyárból…Mintegy tíz személyt azonban semmiképen nem sikerült igazolnia….Miután az igazolásokkal végzett, a plébános …a kimentetteket hazaszállítatta. A háború után írott nyilatkozatában Bocskor Lórnt közölte:…A Ráduly plébános által összeszedett akták és a Kohn Sámuel-kötet segítségével sikerült végül Bocskoréknak meggyőzniük N. Schröder Gestapo-őrnagyot, hogy engedjék szabadon a bözödújfaluiakat. A géreknek nyilatkozatot kellett aláírniuk, amelyben kijelentették, hogy nem zsidók. Akik nem írták alá, azok a német haláltáborokban pusztultak el…. A bözödújfaluiak 1946. augusztus 30-án …írásos nyilatkozatban hozták a magyarorzági hatóságok tudomására, hogy életüket Bocskor Lóránt csendőr alezredesnek köszönhetik…Ráduly plébános külön nyilatkozatban tanúsította, hogy „Botskor Lóránt alezredes által és az ő parancsára szabadultak” ki a gettósított „zsidózók” Ezúttal nyilvánvalóan a bözödújfaluiak mentették meg a csendőrtisztet.…(Kiemelések: S. B.)

 

A Botskor (csíkdelnei- és csíkszentmártoni) családfa.[37]

Botskor de Csíkdelne et Csíkszentmárton.[38] 134. T. 8. Nemessége ősi székely jogon alapszik. – (1614. évi Bethlen Gábor-féle nemesi összeírás Udvarhely vm. lt.). – Egyik ága címerében a bocskort használja. – Botskor Lászlónak 1789. évben használt c. p. – Gróf Teleki lt. Dipl. oszt. 881. A család címere:

A fontosabb családfa levezetéseket Botskor Lóránt két munkájában összegezte. Az első: Dr. Botskor Lóránt: MNL OL P 875 - Botskor család. 1637-1848 pereskönyv, (541/1951.02).

A második: Dr. Botskor Lóránt: A Csík vármegyei törzsökös székely Bochkor, Botskor, Bocskor család története 1569-1950-ig, OSzK 1958/ 28.[39] Családfa rajzokat (3 darab) és 40 oldal legépelt családfa levezetéseket tartalmaz az OSzK anyag. Az 1500-as években a „cs” (Bocskor) betűt „ch” (Bochkor) és „cz”-vel, (Boczkor illetve Boczykor) 1770-1850 között „ts”-sel, (Botskor) 1850 után „cs”-vel, (Bocskor) vagyis kiejtés szerint írták. Botskor Lóránt többnyire a Botskor nevet használta, ezért mi is egységesen ezt alkalmaztuk. A leszármazási igazolásra a születési anyakönyvek és a hiteles periratok szolgáltak. A kapcsolat megteremtése nem volt nehéz, 1755-ig kellett visszamenni, mert minden ág ősét a produktionális per 1755-ig igazolta. Megkönnyítette ezt, hogy Csíkszentmártonban 1709. Csíkdelnén 1717.[40] óta a római katolikus plébánia anyakönyve megvan és a csíkdelnei ág régi iratai 1685-ig visszamenőleg Csíkdelnén Botskor Benedek kutatásai alapján az 1930-as években megkerültek. A Botskor ágak ismert első letelepedési ideje és helye: 1569. Csíkszentmárton és Szeretszeg (jelenleg Tusnád része Hargita megyében), 1575. Csíkszentgyörgy, 1599. Csíkcsekefalva, 1602. Csíkkozmás, 1643. Kászon, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, 1685. Csíkdelne. (Botskor Lóránt: OSzK 1958/28) A Botskorok ősei és számos leszármazottja a családnak Hargita megyében, Csíkszereda környéki falvakban élt és vallásuk katolikus volt. A család eredetének helye tehát Csíkszentmárton, Csíkszékben a nemek és ágak tartozását nem lehet megállapítani, így a Botskor név eredete is ismeretlen, az ősi személynevek közé sorolhatjuk. A monda szerint egy tatár betörés alkalmával a bekerített székely csapat megmenekülését egy Botskor ősnek köszönheti, mert indítványára a bocskorukat fordítva húzták fel, így a lábnyom a tatárokat félrevezette és így az egész székely csapat megmenekült. Így maradt a Botskor név a családra. Az MNL OL-ben található nemességigazolási perirat szerint (lásd J-7 B. perkötet kivonatát) melyet 1754. január 14-én indítottak meg, a család csíkszentmártoni birtokát az első foglalás ősi jogával bírt székely öröksége alapján 1570. óta kimutathatóan bírja, ezért a család időtlen időktől fogva nemességet élvezett. Az új felpereseket a királyi tábla igazi, valóságos Bochkor (Botskor) Márton 1570. március hóban megadományozott őstől származásukat levezető nemeseknek nyilvánítja. A csíkszentmártoni székely örökség közel 400 év óta, a kisbirtokos Botskor családtagok kezében van. A család nemeslevelet vagy armálist nem kapott, de nem is kért, mert az elsőfoglalás jogánál fogva, mindig székely nemesi szabadságot élvezett. Ezt a jogállását mindvégig megtartotta. Botskor Mihályné II. született (továbbiakban sz.) Intze Erzsébet 1789. február 19-én bekövetkezett halála után tetemes adósságot hagyott gyermekeire. Özvegy Betegh (csíktusnádi) Antalné, sz. Botskor Erzsébet és Akler (illetve Aichler) (leitmeritzi) Józsefné, sz. Botskor Zsuzsa, (*1744.-†1814. január 28.) mint felperesek, testvérük Botskor János ellen transzmisszionális osztályos pert indítottak 1797. május 31-én. A per alapja a leányokat megillető rész az Intze-, Csathó-, Bíró-, Miklós- és Botskor-családoktól örökölt ingatlanokból. Botskor János (*Csíkdelne, 1732. február 2.-†Csíkdelne, 1814. november 25.) és Botskor Elek (*Csíkdelne, 1738.–†1812. február 19.-1813.), valamint leánytestvéreik Botskor Erzsébet (*1733. október 27.-†1812.-1817. között), és Botskor Zsuzsa (*1744.-†1814. január 28) között 22 évig (1797.-1819.) tartott a per, s időközben a felperesek és az alperesek is elhunytak. A perirat 256 oldal, egyedül megmentett családi okmány. Botskor Lóránt 1951. június 11-én a MNL OL-ben letétbe helyezte, ott Botskor család iratai, Botskor pereskönyv címszó alatt megtalálható. A csíki alsó nemesszék a felperes leányokat 1807. május 24-én keresetükkel elutasította, ezt 1811. május 14-én a derékszékhez[41] megfellebbezték. A derékszék 1811. június 11-én a keresetet csak az Intze-, Csathó- és Bíró-jussra ismerte el. Az alperes Botskor János 1812. február 19-én a marosvásárhelyi táblához fellebbezett. Az iratok 1817-ig a táblánál feküdtek, közben a felperes (Botskor Erzsébet és Botskor Zsuzsa) és alperesek (Botskor János és Botskor Elek) meghaltak. 1817-ben Sándor László Csíkszéki asszesszor (ülnök) Betegh (csíktusnádi) Ignátz nevében felszólítja Botskor János fiait, Pált, Zsigmondot és Mihályt, hogy az ősi ági vagyonra egyezzenek meg. Botskor Pál a felhívást 1817. április 20-án Nagysármásra, Botskor László I. testvérének megküldte. Az eredeti Botskor Lóránt birtokában volt. A vagyont 1819-ben Gyimeslakon arányosan felosztják. A fiúág nevében Botskor Pál és Zsigmond, a leányág nevében Betegh Ignácz (Botskor Erzsébet és Betegh Antal fia) gyergyói asszesszor írta alá. A 22 éves per ezzel befejeződött. A per iratai magyar és latin nyelven íródtak néha keveredett a két nyelv. A periratok bár 1797.-1819. között keletkeztek, de mindig volt utalás az előzményekre, az 1726.-1735-ös, néha a korábbi évekre. A családfákat is közölték, mivel a rokoni kapcsolatokat is feltárták. Sok tanút hallgattak meg, akik általában idősek voltak és emlékeztek Botskor Mihály I. őseire, leszármazottaira, rokoni kapcsolataira és a birtokviszonyokra. A tanúknak meghatározott kérdésekre kellett választ adniuk, a kérdések mindegyik tanú esetében azonosak voltak. A tanúk korát minden esetben megadták, így tudjuk a születésük évét is. A tanúk vallomásai alapján a Botskor család férfi és főleg az anyai (női) ága is ismertté és kutathatóvá vált. A periratokból látható, hogy nem szép dolog a családtagok közötti pereskedés, de ennek köszönhető az, hogy a Botskor és rokon családok családfái abban a korban is levezethetővé váltak, amikor még kötelező anyakönyvezés nem volt. A periratokból a családfa levezetés[42] egy része:

 

A Miklós jussra nézve. A Miklós (csíkszépvízi) család családfája[43].

 

A1. Miklós Balázs (*1655. k.–†Dărmănești, ma Dormánfalva Moldvában 1701.-1703. április 9.) Θ

Gurzó Anna (*1659. k.-†1703. április 10. után). Θ 1685. 1689-ben Csíkszentmiklóson megyebíró. Miklós Balázs csíkszépvízi asszesszor, (ülnök) 1687.-1701.[44] 1687-ben Csíkban a határokat bejárták[45]:… „csíkszépvízi Miklós Balázs felcsíki esküdt asszesszorral, Bíró István bíróval, madarasi lakossal, …Bíró Mihállyal, lófővel, vacsárcsi (csíkvacsárcsi) esküdttel,"… 1703. április 10-i iratból: „Csíkdelnén élt Intze Andrásné fiaival Intze Gáborral és Intze Istvánnal, néhai Intze János árvája Intze Sámuel, ez utóbbi leányai Intze Éva és Intze Terézia. Intze Istváné volt a kőház az egyéb épületekkel.” Említve van Intze Sámuel, továbbá néhai Miklós Balázs uram özvegye, akinek zálogban volt birtoka Csíkszépvízen.” Felsorolták, hogy az egyes jobbágyok kiké voltak. Részletesen fel van sorolva az, hogy ki mennyit örökölt a földekből és a jobbágyokból és cigányokból. Az öröklést igazságosnak minősítette az irat. 1776-ban a Miklós (csíkszépvízi) család[46] produkált, (nemességet igazolt).[47]

        B1. Miklós Anna. Θ Botskor Mihály I. (*1663.- †1740.)

 

Az Intze jussra nézve. Az Intze (menasági, csíkszentsimoni majd csíkdelnei) család családfája.

 

A1. Intze András (*1626.-1628. -†1703. április 10. előtt), Θ Miháltz (altórjai, kézdi-polyáni) Ilona

(-†1703. április 10. után) Incze András I. Rákóczi Györgytől menasági lófőséget kap 1655-ben. Anno 1766. 16n Apr.  „…Tanúk bizonyításából igazolva van, hogy néhai Intze András egyik fiának úgy mint Intze Istvánnak egyetlen egy leánya volt, Erzsébet…”[48] Incze András delnei, felcsíki alkirálybíró 1671-ben vallomást tett, abban az ügyben, hogy Dacó János, mint főtiszt, igényelheti-e, hogy a csíkiek az Ő magánbirtokán fizetés nélkül dolgozzanak ? A válasz, nem kötelezhették Őket ingyen munka végzésére.[49] 1694. február 15-én a tatárok beütöttek Csíkba, Felcsíkot kirabolták és elhurcolták Miklós Péter feleségét és családját, Inzce Andrásné úrnő egész családját és jobbágyait, férje kivételével, valószínűleg Delnéről…[50]. Incze András (csíkszentsimoni) jelenlétében Csíkszentsimonon 1729. április 24-én kiegyezett Endes Miklós László Pállal, hogy utóbbi kifizette a tatároknak fizetett váltságdíjat, amivel ősei tartoztak az időközben elhunyt Endes Györgynek, aki a kölcsönt 1694. június 9-én adta. Az ún. tatár per 1705-ben kezdődött és az ősiség eltörlésével 1853-ban szűnt meg. Ez a per 148 évig tartott, mert a kölcsönért Endes György és utódai a hitelezők birtokait lekötötték.[51]  Miháltz Ilonát 1703. április 10-én özvegyként említik, vagyis Intze András ekkor már nem élt.

B1. Intze János (-†1703. előtt)

              C1. Intze Sámuel.

       B2. Intze István (-†1715-1720) Θ Csató Katalin. (-†1715. k.) A birtokot és a házat az egyház

kobozta el Intze Istvántól, azért mert egy ünnepség után lovon addig űzte a helyi plébánost, amíg annak a „szemérem testén” olyan súlyos sérülései lettek, hogy harmadnapon belehalt. Leánya Intze Erzsébet fiatalon árván maradt,[52] először öreg Mikes Mihály vette szárnyai alá, majd amikor ő meghalt, akkor Mikes Ferencnél lakott. Mikes Ferencné kérelmére elkobzott jószágát a kőházzal együtt, ingyen visszakapta (1715.-1721. között, tehát gyermekkorában) Mártonffi  György[53] erdélyi püspöktől. A Periratok alapján 1715-ben Intze István még élt és az ősi házban maradt. A periratban említve van az 1732. július 15-én Csíkszépvízen történtek, ami a per alapját képezte: Fel van sorolva Botskor Mihály és felesége Intze Erzsébet, továbbá szülei néhai Intze István és néhai Intze Istvánné, Csató Katalin.

             C1. Intze Erzsébet, (*Csíkdelne, 1708.-†Csíkdelne,1789. február 19.) fiú-leány[54], Θ Botskor

                   Mihály II. (*1705.- †Csíkdelne, 1785. március 9.)

       B3. Intze Gábor aki Def., nem maradtak útódai.

       B4. Intze Thrési (Terézia) (-†1726. előtt) Θ Horváth (felcsíkszéki) György. 

 C1. Horváth Ágnes, (*1713.-†1791. után), Θ Zonda (golyári) György (-†1791. előtt) 1791-

ben Zonda György özvegye, sz. Horváth Ágnes 78 éves tanú Kézdiszéken Polyánban[55] élt, ahol a rokon Miháltz család tagjai is éltek.

       B5. Intze Éva (-†1715. előtt)  deficiált,[56] nem maradtak útódai.

 

Botskor Mihály I. által 1738. május 29-én szerkesztett és 1744.-ben ugyancsak májusban tűz által elégett végrendelet fennmaradt töredéke.[57] Az eső oldal:

 

Botskor Mihály II. eredeti aláírása, 1732. október 30-án.

A Bíró jussra nézve. A Bíró (vacsárcsi) család családfája.

 

A1. Bíró (vacsárcsi) Márton. (*1630. k.-†1702. május 13.-1703.) 1. Θ Bott Katalin, 2. Θ N. N.

1672-ben Bíró Márton házánál felvett jegyzőkönyv. 1688-ban Csíkmegyei nemes Bíró Márton, Szabó (csíkdelnei) Miklós, Csató Márton és fiai Csató János és Csató István, Pap Miklós, Sándor István, néhai Darabos György, Geréb (ilyefalvi) János, Csató Márton és fiai adósági, záloglevelei. Egy tanúvallomás szerint 1703-ban Bíró Márton halála után szállott leányaira a Bíró juss. 1702. május 13. Vacsárcsi (Vacsárcsi falu Hargita megyében.): Nobiles: Bíró Márton.

        B1. Bíró Anna, Θ Elekes (gyergyóújfalui) János.

               C1. Elekes Ferencz

        B2. Bíró Elek.

        B3. Bíró János.

       B4. Bíró Erzsébet Θ Csató János. 1728. július 17. Fekete Gergely oláh ember megölte Zabolai

Miklós, Mihály nevű jobbágyát. Fekete Gergelyt Csató János mentette meg a súlyosabb büntetéstől.

             C1. Csató Zsigmond, (*1700.-†1752.) Θ Gáborfi Anna (-†1760. után). Csató Zsigmondnak

nem lévén utódai mindent testvére Csató Katalin, Intze Istvánné leánya Intze Erzsébet örökölt.

             C2.  Csató Katalin, (-†1715. k.)  Θ Intze (csíkdelnei) István.

                      D1. Intze (csíkdelnei) Erzsébet, Θ Botskor Mihály II. (*1705.- †Csíkdelne, 1785.

                             március 9.)

        B5. Bíró Zsuzsanna, 1. Θ nemes Czikó (mindszenti) János, 2. Θ  Nemes László Désen.

        B6. Bíró Krisztina, 1. Θ Töltséres Ferenc, (első férjéhez 18 éves korában ment, apja ezután

              meghalt.), 2. Θ Sánta Kelemen, deák.

 

A Csató jussra nézve. A Csató (csíkdelnei) család családfája.

 

„1604-ban Sz. Imréről Botskor János hadnagyságából lustrál Csató András. 1619-ben lustrálnak Csatószegről Csató Márton, Csató János és Csató Máté 1643-ban lustráltak Delnéről. Csató Jánosnak fiai: Csató Mihály, Csató György, Csató István, Csató Márton, akik I. Leopold királytól 1659-ki augusztus 23-án kelt czimeres nemesitő levelet nyernek, mely Magyarországban Bars vármegyében kihirdettetett. A csíkdelnei Csatók 1659-ben nyert címere ez: a paizs kék mezejében kék mezőben hármas dombon vörösbe öltözött kar, nyillal átütve, és egy fehér-piros zászlót lengetve. A paizs fölötti sisak koronáján ugyanazon ábra van. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.” [58] [59] [60]

A1. Csató Márton. 3 gyermeke (1700. március 16.-án) Nagy Iván szerint, „Csató Márton apja Csató

János. 1643.-ban Delnén lustrál. Csató Márton 1659-ben czimert kap I. Leopold királytól. Csató Márton és fiai János és István vagyoni ügyei, perei 1685.-1760.”

       B1. Csató Fruzsina, Furus (*1644.-†1711.) Θ Zöld András. (*1650.-†1710.) Apja Zöld Mihály

(*1615.-1620 k.-†1681.-1702.) akinek 4 fia Zöld István, Zöld János (*1695-†1770), Zöld Tamás és Zöld András, (1681-ben falusbíró) akik 1702-ben mint „osztozó atyafiak” a vagyonon osztoztak. Zöld Mihály apja Zöld Márton (*1590  k.-†1643 után.) A Zöld (madéfalvi) család lófő família volt. Endes Miklós szerint 1742-ben „hadi érdemeik” elismeréseképpen kaptak Mária Teréziától nemeslevelet.

               C1. Zöld Péter (-†1730. előtt) Θ Jártó Erzsébet (-†1730 után).

                      D1. Zöld János I. (*1695 k. -†1770. k.) Θ Olti (mádéfalvi) Katalin (*1703.-)  Θ 1721. jú-

                          lius 6. Olti Katalin apja Olti Péter.

                           E1. Zöld János II. 1788. február 15. Zöld János, Botskor János és Csató Antal kö-

                                 zötti osztályos egyesség.

                            E2. Zöld András.

                            E3. Zöld Péter székely missziós pap (*Csíkmádéfalva, 1727. szeptember 21.- †Csík-

szentimre, 1795. június 25.)[61] az 1762-64-es székelyföldi események (a madéfalvi vérengzés) egyik főszereplője.

       B2. Csató János. (-†1746. előtt) Említve 1694.  1700. 1702.[62] Θ Bíró Erzsébet. 1699. március

28. Csató János és neje Bíró Erzsébet beleegyezését adja György Mihály és Mihály Erzsébet jobbágyai felszabadításába. 1700. április 22. Csató Márton halála után osztozkodtak fiai: János, István és leánya Furus. 1734. június 12. Csató János, Csató Zsigmond és Intze Gábor közötti megegyezés, zálogbirtok tisztázása.

             C1. Csató Zsigmond, (*1700.-†1752. április 5.) Θ 1732. Gáborfi Anna (-†1760. után).

1752. özvegy Csató Zsigmondné, Gáborfi Anna követelése, Botskor Mihályné II., Intze Erzsébet fizesse ki a kárát.

             C2. Csató Katalin, Θ Intze (csíkdelnei) István.

                    D1. Intze Erzsébet, Θ Botskor Mihály II. Csíkdelnén Intze Erzsébet Csató Zsigmond

udvari consiliarius (tanácsos) összes vagyonát örökölte, de többek között e miatt volt a hosszas pereskedés.

       B3. Csató István.

 

Csató Zsigmond saját kezüleg írt és aláírt nyilatkozatában utasítást ad Botskor Mihályné, sz. Intze Erzsébetnek (akinek édesanyja Csató Katalin Csató Zsigmond húga) a jövőben lefolytatandó peres és peren kívüli ügyeinek vitelére. 1733. július 19.[63]

A Miklós (csíkszépvízi) család felmenő ágbeli leszármazása. A Gurzó (csíkszentmiklósi) és a Sajgó (csíkszenttamási) család. 

 

A1. Kelemen Bálint. (Lehet, hogy nagyernyei vagy mádéfalvi vagy alsócsernátoni)

       B1. Kelemen Mihály.

              C1. Kelemen Erzsébet, Θ Intze Balázs.

                     D1. Intze (Intzeh) Borbála, Θ Gurzó János.       

                            E1. Gurzó Mátyás, Θ Sajgó N. 

                                   F1. Gurzó Judit, Θ Boros György.

                                          G1. Boros Anna, Θ Sándor Mihály.

                                                 H1. Sándor László.

                                    F2. Gurzó Anna. Θ Miklós (csíkszépvízi) Balázs. (1689. Csíkszentmiklós,

                                         megyebíró, 1681. majd 1687.-1702. asszesszor)

                                          G1. Miklós Anna. Θ Botskor Mihály I. (*1663.- †1740.)

                                                 H1. Botskor Sámuel.

                                                 H2. Botskor István.

                                                 H3. Botskor Mihály II. (*1705.- †Csíkdelne, 1785. március 9.)

                                                 H4. Botskor Anna, Bíró Jánosné.

                                                        I1. Bíró Krisztina.

                              E2. Gurzó István.  

 

Siebmacher's Wappenbuch Sajgó, I. család címere:

A1. Sajgó (szenttamási) Márton.

      B1. Sajgó (Saigo, Saygo) Ferencz I. 1635-ben Csíkszenttamáson (Hargita megyében) élt, 1635.

november 4-én jelentést küld Csíkszék főtisztjeinek, s ez az első okirat, amelyben a csíki derékszék előfordul.

            C1. Sajgó N. Θ Gurzó Mátyás. 

                  D1. Gurzó Anna. Θ Miklós (csíkszépvízi) Balázs.

                         E1. Miklós Anna. Θ Botskor Mihály I. (*1663.- †1740.)

                  D2.  Gurzó Judit. Θ Boros György.

                  D3.  Gurzó István.

                           E1. Gurzó N. Θ Boros György.

                           E2. Boros N.  Θ Sándor Mihály.

                                 H1. Sándor László.

      B2. Sajgó János I.

             C1. Sajgó János II.

             C2. Sajgó Ferencz.

                    D1. Sajgó Gáspár.

                    D2. Sajgó István.

                    D3. Sajgó III János.

                    D4. Sajgó Imre.

 

A Miháltz (altórjai és gelenczei, pollyjáni, ma kézdiszentkereszti) család családfája.

Miháltz vagy régebben Mihacz, Michatz, Mihalch de Doboly, alsótorjai Mehych, Mykacz de Thorya, Myhalcz (altórjai és gelenczei, pollyjáni, ma kézdiszentkereszti) családfa. Források: Nagy Iván. VII. kötet. 468. Miháltz család. (gelenczei.) Sándor Imre: A Gelenczei Mihálcz család,[64] továbbá lustrák).

Siebmacher's Wappenbuch: Miháltz v. Gelencze. A család címere:

A Miháltz családfa. (Botskor Lóránt. MOL. P 875.)

 

A1. Miháltz Ferencz I. (*1605.-1610 k.-†1666. után) Kézdi-Polyánban (Kézdiszentkereszten) élt.

Apafi Mihály Mihálcz (polyáni) Ferenczet egyik biztosul nevezi ki a háromszéki Kálnok falusi reformátusok és unitáriusok számbavételére s a vitás templomnak a többségben lévő felekezet számára átadására. Kelt Balásfalván 1666. április 14.[65] (Apja Miháltz Gábor vagy András.  Miháltz Gábor szerepel az 1614.-es lustrában, Gelenczében lakott, Kászonba házasodott.)

        B1. Miháltz Ferencz II.

               C1. Miháltz József. Def.

               C2. Miháltz Anna.

                     D1. Miháltz Krisztina, Θ Galló Imre.         

               C3. Miháltz Júlianna. Θ László Pál. Csíkszentimre.

                     D1. László Zsigmond. Θ Bors Barbara.

                     D2. László József.

                     D3. László N.

                     D4. László Zsuzsa.

                     D5. László Sára.

                     D6. László Barbara.

                     D7. László Erzsébet. Θ Gelenczy Miklós.

        B2. Miháltz János.

               C1. Miháltz Sámuel.

                     D1. Miháltz Klára. Θ Futásfalvi Lukáts.

                     D2. Miháltz Krisztina.

                     D3. Miháltz Elek.

                     D4. Miháltz Gáspár.

                     D5. Miháltz János.

                     D6. Miháltz Antal.

                     D7. Miháltz Zsuzsanna.

                     D8. Miháltz Anna Θ László (gyergyói) István. 

       B3. Miháltz Ilona. (*1630.-1636 k.-†1703. április 10. után) Θ Intze András (*1626.-†1678.-

             1703.)

              C1. Intze János. (-†1703. előtt)

                     D1. Intze Sámuel.

              C2. Intze István. Θ Csató Katalin.

                      D1. Intze Erzsébet. (*1708.-Csíkdelne, †1789. február 19.) Θ Csíkdelne, 1733, Botskor

                            Mihály II. (*1705.-†Csíkdelne, 1785. március 9.)

                             E1. Botskor János.

                             E2. Botskor Erzsébet. Θ Betegh (csíktusnádi) Antal.

                             E3. Botskor Elek, Θ Pekri (petrovinai) Mária, Anna. 

                                    F1. Botskor Imre, Θ Bács Anna.    

                             E4. Botskor Zsuzsanna. 

              C3. Intze Gábor. Def.

              C4. Intze Terézia. Horváth (felcsíkszéki) György.

                     D1. Horváth Ágnes. (*1719.-†1797. után), Θ Zonda (golyári) György (-†1797. előtt)

                     D2. Horváth Anna.

                     D3. Horváth Júlia.

                     D4. Horváth Éva.

              C5. Intze Éva. (-†1715. előtt)  Def. nem maradtak útódai.

 

Botskor Lóránt: a Botskor családfa.

 

Bochkor Márton de Csík-Szent-Márton[66] (*1535.-1540.-†1602. előtt). A székelyek lázadása miatt 1562-ben a lófők is nyomorba jutottak, birtokaikat elkobozták, ezért a székely lófő családok 1569-1570-ben donációt kértek a fejedelemtől és ezzel lemondtak ősi kiváltságaikról. Bochkor Márton 1569-ben mint lófő lustrált, közszereplése nem ismert, de kellett valami szerepe legyen, mert Gyulafehérvárott 1570. III-ik hónapban nova donációt (új adományt) nyert II. János (János Zsigmond) választófejedelemtől Csíkszentmártonban (Hargita megyében), és Csíkszentgyörgyön, (Hargita megyében), amelyeket ő és elődei korábban békésen birtokoltak. A Botskor Loránt által összeállított családfa (1958.) alapján mindegyik Botskor ősapja Botskor Márton volt, akinek 2 fia ismert, Bálint és Péter.

 

 A1. Bálint. (*1565.-†1619. után) 1599. május 31-én nova donációt nyert Báthory András feje-

delemtől (1599. március 29.-1599. november 3.) Csíkszentmártonban saját birtokára és kúriájára (nemesi udvarházára) és Csekefalván (Hargita megyében), továbbá Csíkszent- györgyön lévő birtokára, valamint jobbágysessiójára (jobbágytelkére) Szentgyörgyfalván. (Elpusztult későközépkori falu, ma Sepsiszentgyörgy) 1602. 1614. lustrál. 1619. július 13. Zent Márton. Primipili: Botskor Bálint[67] primor.

                  B1. Ferencz (*1600.-1610. k.-).

C1. János. (*1650.-1655. k.-†1737. k.) Θ Szabó (csíkszentmártoni) Ilona, aki Szabó

György és Pál Tamás Anna leánya. 1685-ben és 1702-ben mint primor csíkiként lustrál. 1708-ban alcsíki alkirálybíró, először kuruc, majd labanc kapitány. 1716. február 11-én négy székely szék deputáns sedis (úriszék küldötte) Csíkiként szerepelt a parajdi sóbányák ügyében. 1734. augusztus 20-án Csíkszentgyörgyről gr. Teleki Sándornak levelet írt, melyben beszámolt a moldvai helyzetről. 1736-ban nevével még találkozunk, a főkormányszékhez panaszt tesz, mert 30 darab juhát és egy darab lovát Moldvába elhajtották. A csíkbánkfalvi ág megalapítója.

                                 D1. József.

                                 D2. Tamás.

                                        E1. Antal.

                                        E2. György.

                                        E3. Elek, pap.

                                        E4. Ferencz.

                                        E5. József.

D3. Mátyás.

D4. Anna. Θ: Kováts (csíkbánkfalvi) Tamás. Csíkbánkfalvi ág.

E1. Kováts Tamás.

E2. Kováts József jezsuita.

E3. Kováts Pál.

E4. Kováts Ilona, Θ Biró  (vacsárcsi) Antalné. Botskor (csíkbánkfalvi) Já-

nos kapitány érdemei miatt is, a csíkbánfalvi Kováts fiúk 1750. október 26-án nemeslevelet kaptak.

                B2. Péter. (*1605.-1610.-). 1643. lustrál. 

                       C1. Mihály (1643.)

                              D1. Péter (1702.) (csíkszentmártoni ág)

                                     E1. József.

                                             F1. Ádám. (-†1760. október 15.) (1750. 1754.) Θ Péter Ilona.

                                                    G1. Péter (*1735. július 27.-) Θ Vitos Sára.

                                                           H1. Ádám. (*1775. február 26.-) Θ Czikó Cecil.

                                                                  I1. Lázár. (*1808. december 8.-) Θ Szőke Borbála.

                    J1. Lázár ifj. (*1831. december 7.-†1909. január 28.)

Θ Pesando Karolina (*1842. február 27.-†1914. július 17.) Θ 1862. szeptember 23.

K1. Oszkár (*1863. szeptember 1.-†1909. október

18.) ügyvéd, Háromszék Vármegye főjegyzője, Θ Intze (lisznyói) Ilona (*1860. szeptember 15.-†1938. február 20.) Θ Kolozsvár 1898.

L1. Jenő (*1899. július 13-†1956. no-

vember 14.), tüzér alezredes. 1. Θ Lakatos (csíkszentsimoni) Margit. 2. Θ Bükkös Erzsébet,(*1908. november 7-)

 K2. Károly (*1865. január 26.-) műszaki főtaná-

        csos, Budapest.

 K3. Gergely (*1866. december 8.-†1931.) Θ

Szentkovits Irma. Honvéd őrnagy, a közös hadapródiskola elvégzése után Ungvárott szolgált, majd átlépett a honvédséghez. Utóbb Erzsébetvároson és Nagyszebenben szolgált, 1913-ban betegsége miatt, mint őrnagy kénytelen volt nyugdíjazását kérni, Erzsébetvároson halt meg. Igen képzett, jó megjelenésű tiszt volt.

                        K4. Cecília, Borbára, (*1868. november 6.-†1909.

                            után) Θ Bucz János (-†1909. előtt). Románia.

 J2. Adolf (*1834. február 1-)

 J3. Gergely (*1840.-†1873.) minorita.[68]

 J4. Sándor (*1842. március 5.-)

 J5. Samu (*1844. augusztus 27.-) Moldva.

 J6. Antal

                                                G2. József (*1743. február 15.-)

                                                       H1. Mátyás.

                                                              I1. Anna (*1805. július 25.-) Θ: Gondos István.

                                                       H2. Mihály. (*1770.-)

                                                              I1. Ignácz (*1808 december 10.-)

                                                                     J1. Ferencz.

                                                                            K1. Sándor (*1827. augusztus 17.-)

                                                                            K2. Mihály (*1841. szeptember 10.-)

                                                                            K3. Gábor (*1856. május 21.-)

                                                               I2. István (*1818. január 7.-)

                                                                    J1. Dénes.

                                                       H3. Ferencz.

                                                       H4. István.

                                                             I1. Éva (*1804. december 24.-) Θ. Veress (szentsimoni) Jó-

                                                                  zsef.

                                                             I2. Márta (*1812. május 15.-) Θ: Komesai János.

                                                             I3. Kata (*1814. november 11.-) Θ: Péter Ferencz.

                                                             I4. Borbála (*1817. január 19.-) 1. Θ János Ferencz. 2. Θ

                                                                  Botskor Dávid.

                                                                  J1. István (*1853. november 1.-)

                                              G3. István (*1744. május 18.-)

                                              G4. László.

                                              G5. Mátyás.

                                              G6. András.

                        D2. Tamás (1702. primor)

                                 E1. Sándor. 1750. 1754. Θ Kováts Sára.

                                        F1. Ferencz.

                                        F2. József.

                                        F3. Tamás.

                                               G1. Mária.

                                               G2. Klára.

                                               G3. Róza.

                                        F4. István.

                                E2. Benedek. (-†1750. előtt, felesége †1750. után).

                                       F1. András.

                                              G1. Péter.

                                                     H1. István. Cserefalva.

                                              G2. Antal.

                                                     H1.  Ignácz. (*1800. december 10.-)  

                                                     H2.  József.

                                                             I1. Klára. Θ Szabó Ferencz.

I2. Mihály. (*1846.-†Marosvásárhely, 1913. november 12.[69])

curiai bíró, erd. róm. kath. státus igazgató tanácsosa, a Lipótrend lovagja. 1. Θ Sánta Karolin. 2. Θ Szentmiklósy (szőkefalvi) Teréz. (*1847.-†1944. február 18.[70])

                                                                   J1. Mihály dr. (*1877.-†1920.) egyetemi tanár, Kolozsvár.

                                                                       (anyja: Sánta Karolin)

  J2. Adrien (*1880. október 6-) Θ dr. Ferenc (körösi és

barátosi) Mihály, Zsigmond (*1877.-†1931.), ügyvéd Marosvásárhelyt. (anyja: Szentmiklósy Teréz)

   K1. Ferencz Judit (*1903.-) Θ Dr. Koleszár László. 

   K2. Ferencz Adrien (Adika) (*1904.-)

         Θ Dr. Dózsa Ferencz.

   K3. Ferencz Éva (*1910.-), Θ Gr. Bethlen Gábor.

    L1.  Gr. Bethlen Anikó.

    L2. Gr. Bethlen Ágnes.

    L3.  Gr. Bethlen Éva.

 J3. Etelka (*1883.-†1944. után). (anyja: Szentmiklósy

Teréz)  Θ dr. Sárkány Balázs táblaelnök, Budapest.

                                                                         K1. Sárkány Aranka (*1904.-). Θ Antal Dezső.

                                                                         K2.  Sárkány Fábián (*1906.-). Θ Hetter Eta.

                                                                     J4. Gabriella (*1882.-†1918.) (anyja: Szentmiklósy Teréz)

                                                                           Θ dr. Eperjessy István főszolgabíró. Θ 1903. április 20.

                                                                            K1. Eperjesy Gábriella.

I3. Brigitta.

I4. Amália. Θ Dózsa Tivadar.

I5. Marcella. 1.  Θ. Keresztes Félix.  2. Θ Bardócz Ignác.

H3. Samu (*1802.-)

H4. Gábor.

                                           G3. Mihály.

                                    F2. Ferencz.

                                           G1. József.

                                                  H1. Ferencz.

    I1. Károly. (*1822. október 1.-) Θ Ambrus Tera.

                                                                  J1. Károly (szentmártoni) (*Csíksomlyó, 1847. december 8.-

†Budapest, 1918. május 8.) Θ Kanócz (ivanóczi) Irma. (*1858. június 16.-†1942. július 7.) A jog és államtudományok doktora. A budapesti egyetem tanára. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsvárott végezte. Kolozsvárott, Budapesten, Győrött és ismét Budapesten 14 évig szolgált. 1881-ben a csíkmegyei csíkszentmártoni körzetben országgyűlési képviselőnek választották, az állami szolgálatot, mint miniszteri számtanár elhagyta. Időközben jogi tanulmányait a budapesti egyetemen elvégezte és a szigorlatokat is letette, mire 1877-ben az államszámvitel tanból egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1881. óta mint rendkívüli tanár majd 1886-tól nyilvános rendes tanár működik az egyetemen. 1908-ban, mint a községi és közigazgatási tanfolyamnak megbízott igazgatóját, munkásságának elismeréséül a király udvari tanácsosi címmel tüntette ki. Közigazgatási és politikai cikkekkel az időszaki sajtónak volt a munkatársa. Munkái: Magyar államszámviteltan rendszere (Bp., 1883). Az államgazdasági számtartás rendszere. Budapest. 1895. Államgazdasági számtartástan. (Bp. 1902. Átdolgozott kiadás. 1906.).

                                                                      K1. Irma (*1879. augusztus 10.-) Θ dr. Fodor (csík-

csekefalvi) Antal (*1872. augusztus 30.-†1943. január 31. Θ 1902. október 4.) Bp-i közjegyző.

                                                                             L1.  Fodor Pál. Θ Annamarie von Dobschütz.

                                                                             L2.  Fodor Elek.

                                                                     K2. Károly (*1881.-†1886. augusztus 11.)

                                                                     K3. Teréz. (*1886. október 28.-†1956.) Θ: Gordon Róbert

(*1877. június 4.-†1928. szeptember 8.).Θ 1906. június 12.

                                                                             L1. Gordon Liane. Θ Dr. Tóth László.

                                                                                   M1. Tóth Ágnes.

                                                                                   M2. Tóth Eszter. 

                                                                                   M3. Tóth Csanád.

                                                                             L2. Gordon Evelyne. Θ Dr. Kultsár István. 

                                                                             L3. Gordon Eszter. ifj. Koós (békei) Ödön.

                                                                     K4. Viola. (*1888. július 9.-) Θ Hollerung Gábor I.

    (*1876. szeptember 17.-) Mérnök. Θ 1914. május 23.

                                                                             L1. Hollerung Piroska. Θ  Márkus (jolsvai) Pál.

                                                                             L2. Hollerung  Gábor II.

                                                                     K5. Piroska. (*1876. szeptember 17.-) Θ dr. Mártonffy

Marcell (*Kassa, 1875. november 28. – †Bp., 1943. július 15. Kerepesi temető.) egyetemi tanár. Θ 1928. március 31. Mártonffy Marcell apja: Mártonffy Márton (*Szilágyrécse, 1848. március 15.- †Bp., 1917. május 12. Kerepesi úti temető) Jogász, egyetemi tanár. Rövid ideig a bíróságnál teljesített szolgálatot, 1901.-től az igazságügymin.-ban dolgozott. 1904.-től a nagyváradi jogak.-n tanár (kereskedelmi jog, váltójog), 1914.-től debreceni egy.-i tanár. 1923. után egy ideig Debrecenben folytatott ügyvédi gyakorlatot. Részletes tárgymutatót készített a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. (Bp., 1902). – F. m. A kereskedelmi cégek átruházása (Bp., 1906); A kereskedelmi ügyletek teljesítése (Bp., 1906); A saját részvények megszerzése (Bp., 1914); A postautalványi szerződés jogi természete (Bp., 1942). 1906-ban Heller Farkas nagyváradi tanszékvezetői pályázatát támogatta, de Heller az állást nem nyerte el. Ld.: Dr. Sipos Béla: Heller Farkas. Akadémiai Kiadó. 1990. 32-33.

                                                                       K6. Elek. (*1883.-†1941. november 21.) ügyvéd.

                                                                              L1. Károly.

                                                      I2. Ferencz ifj.

                                                           J1. Lajos.

                                                           J2. Gyula.

                                                           J3. Domokos.

                                               H2. Ignácz. (*1742.-) Gyulafehérvár.

                                                      I1. Gábor.

                                         G2. János.

                                               H1. Benedek.

                                                       I1. Ágoston. (*1826.-)

                                                       I2. Péter. (*1841. október 25.-)

                                                       I3. Ágnes.

                                                       I4. Zsuzsa.

                                         G3. Ferenc ifj.

                                                H1. Lajos (*1802. május 20.-) pap.

                                                H2. Mária (*1804. május 10.-)

A2. Botskor Péter, (továbbá Gergely és Mihály valószínűleg Péter testvérei a családfarajzon nem

szerepelnek) 1602-ben Csíkkozmáson lakik.  1619. július 14-én pedig Kászon-Felsőfaluban (1750. után Kászonfeltíz, Feltíz) él.  Egész Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek 1619 esztendőbéli universalis conscriptioja[71]. Kazon Felseofalu[72]. Darabantok: Botskor Péter (2 tehene, 7 ökre illetve bikája, 3 disznaja volt) Nem tudni, hogy több Péter élt-e egyidőben vagy sem.

B1. Botskor András. (*1600. k.-†1672. október 13.-1673.) Csíkszentmárton. 1619. július

13. Lófők: Botskor András és Botskor Pál, aki a családfarajzon nem szerepel. 1626.-28.-ig alcsíki alkirálybíró. 1661. június 3. nova donáciot nyer. Lustrál 1643.-ban lófőként, 1658-ban primorként. 1672-ben még élt, öregember volt. Fia Mihály, 1663.-ban született, 63 éves korában. Botskor András alcsíki alkirálybíró 1616-ban Szeretszegen lakik. Benkő Károly írónak 1853-ban kiadott munkája szerint Botskor András szeretszegi házának alapja, több pincehellyel az 1853-as években még látható volt, erre Orbán Balázs is utal a Székelyföld leírása c. munkájában. Tusnád egyetlen nagy utcából áll, három szegre van osztva, keleti Szeretszeg, közép Sántaszeg, nyugati Alszeg, utóbbi Tusnád, ma Szeretszeg. Szeretszeg-puszta Tusnád és Lázárfalva között fekszik. Botskor Andrásnak Szentmártonban és Kozmáson is birtoka volt, mert fiai ott laktak, de Szeretszegen lakott.

 C1. János. Csíkszentmárton. Futár 1657. 1661. június 3. nova donácio. II. Rákóczi

 György fejedelem alatt (erdélyi fejedelem 1648. és 1660. között, megszakításokkal) Moldvában, Lengyelországban harcolt, 1657-ben tatár fogságba került, majd Kemény János fejedelem (1661-ben) alatt is szolgált.  

                          D1. János.

                                 E1. Lörincz. 1702. 1754.

 F1. András.

       G1. Katalin. 

 F2. János.

 F3. Mihály. (*1722. szeptember 25.-†1792.) főesperes, kanonok

       Székelyudvarhelyen.

              C2. Balázs. (1685.-ben Csíkszentléleken, 1643.-ban Kászon Felsőfaluban élt 1643-1685.

                    Csíki iskolamester (1671. 1681. Csíkszentléleki ág.)

                    D1. András.

                    D2. Mihály. 1702.

                            E1. János I. (*1700. k.–†1767.-1772. k.) Botskor Jánosról viszonylag kevés adatunk

van. Litteratus családból származott. A 18. század legelején feltehetően Csíksomlyón diákoskodott, ahol a retorikai és poétikai osztályban tanulhatott. Az 1710-es végén és az 1720-as évek elején minden bizonnyal a csíksomlyói ferences gimnázium diákja volt. Az első biztos adatunk róla 1726-ból való. Endes Miklós kutatásai szerint sokáig viselt közhivatalt, 1729-ben, majd 1740-ben és 1742-ben, egészen 1763-ig asszesszorként (ülnökként) tevékenykedett.  1755-ben főmegyebíró volt, s Zöld Péter szentléleki plébános kezdeményezésére, helyettesével, Basa Mihállyal, a papilak templom felőli kijáratához feliratos „galambbúgos kaput” allíttattak, amelyet, sajnos, 1897-ben a tízesbeliek lebontottak. Családja közel állt a ferencesekhez és a somlyói kolostorhoz. Mint litteratus ember, Botskor János 1756-ban elkészítette a család leszármazási táblázatát, ebből tudjuk, hogy számos gyermeke volt. Botskor János 1751-től kezdődően több évig a somlyói ferences iskola gondnoka, 1765-ben még a csíki nemesek listáján szerepel Szentléleken. 

                                    F1. Ádám.

                                     F2. Ferenc. Botskor Ádám néven (*1737.-†1813.), ferences lett, Csíksomlyón is működött, tanított, könyvgyűjtőként és egy egyházi vitairat szerzőjeként maradt fenn a neve.

                                  F3. János II.

                                         G1. Ferenc.

                                         G2. Elek.

                                  F4. Kata.

                                  F5. Anna.

                                  F6. Zsuzsa.

                                  F7. Krisztina. 

E2. Tamás, Pál. (*Csíkszentlélek, 1721. június 2.-†Dés, 1780. június 2.) Ferences

rendfőnök. Felszentelték 1744. április 4-én. Kétízben volt rendi tanácsos, 1762.-1765. és 1771.-1774. között, 1774.-1780. között tartományi őr. 1777-től 1780-ig rendfőnök. Volt  teológiai tanár. Háromszor volt csíksomlyói házfőnök. 1758-ban Moldva felől nagyobb tatár sereg készült Csíkba betörni, s a megrémült nép részint az erdőkbe menekült, részint Csíksomlyóba ment, hol Botskor Pál házfőnök vezetése alatt erélyes védelemre készült, részint Haller Pál vezetése alatt, a fenyegetett szorosok védelmére sietett. Botskor Pál lelkes szavakkal bátorságra és kitartásra buzdította a kis védősereget, melynek  következtében a tatárokat a határon túl kergették. Nyirő József: „Mádéfalvi veszedelem” c. regényének egyik szereplője.

                    D3. Mátyás.

                           E1. Gergely.

                           E2. Tamás.

C3. Mihály I. (*Csíkszentmárton, 1663-†Csíkdelne, 1740.) Θ Miklós (csíkszépvízi) Anna,

Miklós Balázs és Gurzó Anna csíkszépvízi lakosok fiú-leánya. A Csíkdelnei ág feje. 1685. 1702. primor, 1733. asszesszor. 1685. december 26-án és 1702-ben mint primor Delnén lustrál. Botskor Mihály I.-nek, aki Várdotfalván 1685. évi december hó 26. napján kelt csíkszéki rendi jegyzőkönyvbe székely primori (főnemesi) ranggal lett felvéve, Csíkdelnén birtokos volt és ezen az alapon a csíkdelnei előnevet is használni kezdte. Botskor Mihály I. 1685-ben Csíkszentmártonból Csíkdelnére, Veress Imre Deák jószágába szállt. 1800-ban felvett tanúvallomás szerint Csíkdelnén, Csíkszépvízen és Csíkcsomortánban volt birtoka. Botskor Mihály I. végrendelete 1738. május 22-én kelt, vallásosságára jellemző, hogy végrendeletét „Atyának, Szentlélek Istennek nevében” szavakkal kezdi. Magas korára és súlyos betegségére utal, Csíkdelnére települését 1685-ben határozza meg, vagyonát a következőképpen hagyományozza: csíkdelnei házát és főbb ingatlanait Mihály II, a csomortáni jószágot Mihály II, Sámuel és István fiai között osztja meg, Csíkszépvízet István fiára hagyja. A levelesládát Mihály II fia örökölte, József fiáról adat nincs. Egy irat szerint Krasznára került. A leányait a fiúk kielégítették, ezt igazolja 1739. június 25-én Botskor Mihály II-nek, Katalin testvére részére kiállított kiházasítási okmánya. A híres Sándor-Apor periratokban nevével még találkozunk, a közel 100 éves perben 1797. után az Apor család ügyvédje azt mondta. A csík-szent-mihályi Sándor-család pere az altorjai b. Apor család ellen ama zálogos jószágok felett, melyeket Sándor János maga és felesége (Angyalosi Erzsébet) tatár fogságból kiszabadulása, váltságdíja fejében Apor Istvánnak 1695—98. zálogba vetett. Azomban az tatár éczakának idején kiütvén, mindeneket rabol, éget és pusztít és más két következett napokon újabb tatári sergek jövén bé, kik az elsőbbeket felváltották, az fel-csíki és közép-csíki nép az szent-királlyi hídig áldozattya lészen az vicekapitánya vigyázatlanságának. Az mint megjegyzették az akkori élt historicusok, legbővebben pedig közöttök Nagy-Ajtai Cserei Mihály, kinek az nagyannya is ekkor elraboltatott; sőt az felperesek levelébe is vagyon (Pag. Trausmissional. 152.) hogy Botskor Mihály attyának megírattatván Moldvából, hogy jő Csík ellen a tatár s megjelentvén Sándor Jánosnak, ő nem hitte s azt mondotta talán magának valami tisztséget vadász. II. Rákóczy Ferencz híve.1707-ben a labancok foglyul ejtették, kegyelemért folyamodott, de ismét kuruc lett. Botskor Mihály 1708. szeptember 4.-én a moldvai Dărmăneștiben egy gyűlésen több kuruc székely bujdosóval gróf Mikes Mihály érdemeit igazoló bizonyítványt állított ki. Cserei Mihály a Csíkszékből Moldvába kibujdosott nemeseket Erdélybe visszahívja és Rabutin tábornok kegyelméről biztosítja, ha leteszik az esküt és a 100 arany forint bírságukat megfizetik. A felszólítás Rákoson kelt, 1711. március 1-én.  1720-ban és 1733-ban asszesszor, szakállas férfi volt.

                       D1. Mihály II. (*Csíkdelne, 1705.-†Csíkdelne, 1785. március 19. a Szent János temp-

lom falába, valószínűleg az Intze család kriptájába temették.) Θ Intze (csíkdelnei) Erzsébet. (*Csíkdelne, 1708-†Csíkdelne, 1789. február 19.). Θ 1732. január 28. Intze Erzsébet szülei: Intze István és Csathó Katalin. Intze Erzsébet korán árván maradt, gróf Mikes Mihály, majd Mikes Ferenc házában nevelkedett, ebben a korban szokás volt, hogy a nemesleányok főúri házban nevelkedtek. Botskor Mihály II. 1744-ben asszesszor, birtoka volt: Csomortánban, Pálfalván, Delnén, Borsován, Szentmiklóson, Vacsárcsiban és Csíkszépvízen. Az összes családtagok között talán leggazdagabb volt, ez mindszenti Szabó János béresüknek 1796. évi tanúvallomására is alapítható, mely szerint 1760-ban kb. 100 köböl gabonát vetettek el, ami kb. 100 mázsának felel meg. (1 köböl=4 véka) Ismeretlen okok folytán leszármazottaik öregségükre az anyagiakkal küzdöttek. Botskor Mihály II.-né, amikor 1789-ben meghalt, János és Elek fia 1464,78 magyar arany forint adósságot örökölt, ami 25 pár ökör árának felelt meg, mert 2 db. ökör akkor magyar arany 26 forintba került. Botskor Mihály I. végrendelete Csíkdelnén 1744. május 24. pünkösd első napján, amidőn Mihály II. fia Somlyón búcsún volt, kőházával együtt elégett, csak Elek (Botskor Elek, *1738. egyeneságú ős) kisfia és a cselédek voltak otthon. Az adománylevelek és más fontos okmányok elégtek, Mihály II. főleg ezt fájlalta. A felsorolt okok miatt 1754-ben a Botskor Mihály II. és testvére István nemességigazolási pert indított s ebben az ügyben 1753-ban 37 tanút hallgattak ki, valószínű az 1754/55 évi productionális (igazoló) pert a donációs levelek elégése miatt indították be. A pert a marosvásárhelyi tábla 1754-ben január 14-én báró Bánffy Farkas elnöklete alatt tárgyalás alá vette és 1754. március 8-án hozott ítéletében kimondta, hogy „a felperesek igazi, valóságos megadományozott őstől származásukat levezető nemesek.” A végrendelet ép darabjai még 1944-ben Botskor Loránt birtokában voltak, a vaspántos láda zár alatti része nem égett el. 1760. február 15.-én Jenőfalván Miklós Balázsné, Gurzó Anna jobbágyait Sándor László a többi örökösökkel, éspedig Botskor Mihály II és István, Sámuel testvérük Elek fiával megosztja. Gurzó Annának Csíkszentmiklóson volt birtoka. A leszármazást 1660-ban felvett jegyzőkönyv igazolta, melyet 1724. október 30-án Czíkó Ferenc jegyző hitelesítette.

     E1. Botskor Elek (*1738.–†1812. február 19.-1813.), táblai consiliárius (tanács-

adó), Θ Pekry (petrovinai) Mária Anna, (*1740. k.-) Pekry Imre és Szeredai Kata leánya. 1775. március 25. Botskor Elek 80 Ft kölcsönt adott Botskor Mihály II. Becze István nevű jobbágyának. Botskor Elek besztercei lakos 1801. augusztus 11-én levelet írt Bátyjának, Jánosnak, amiben pénzt kér felesége, leánya és veje nevében. 1801-ben Besztercén lakik.

                                    F1. Botskor Imre. Θ Bács Anna.

                                           G1. József.

  G2. Sándor (*1827.-†1910.) Θ Fogarasi (oroszfái) Zsófia (*1832-

        †1897.)  

 H1. Matild. (*1850. k.–†1913. után), Θ: Kontz (körpényesi) Lázár

(*1834. január 1. és július 5. között-†1913. július 5. Beszterce,  Katolikus Temető) őrnagy. 

I1. Kontz Nelli  (*1868. k.-†1944. után) 1. Θ 1913.-ban Dr. Bau-

er Arthur cs. és kir. ezredorvos, 1913. 2. Θ 1942-ben Göllner Frigyes, 1942.

     J1. Göllner Tamás.

I2. Kontz Sándor (*Kisbudak, Beszterce-Naszód vármegye,

1870. április 10.-†Budapest, Farkasréti Temető 1942. szeptember 3.). Honvédőrnagy.  Θ Kottal Lousie (Lujza) (-†1944. április 30. után), testvére Kottal Sándor, (-†1942. előtt).

      J1. Kontz Lilly (Erzsébet) Θ: Mallász Elemér.

            K1.  Mallász Erzsébet (Médi).

            K2.  Mallász Egon.

      J2. Kontz Edith, Θ Vecsey József.

            K1. Vecsey Marianne.

            K2. Vecsey Dénes.

      J3. Kontz Sándor (*Beszterce, 1910. február 19.- †Kolomea

           Szovjetunió 1944. április 30. Farkasréti Temető, Nemzeti

            hadisír).

      J4. Kontz Ernő (*1910. k.-†1944. után), 1930-ban a Kolozs-

            vári Egyetem hallgatója.

            K1. Kontz Éva.

            K2. Kontz András.

I3. Kontz Zsigmond (-†1913. előtt).

 H2. Botskor Anna (Nina) (*1853.-† Fellak, 1889. február 19.) 20

évesen özvegy, Θ Szakács Károly (*Felső-Töők, 1847.- † Fellak, 1889. szeptember 21.) Θ 1873. november 25. Fellak. Hét gyermekükből 4 maradt életben:

I1. Szakáts Etelka (*1873. január 2. -†Magyarborzás, 1891. má-

     jus 11.) Θ  Sipos (lécfalvi) Gyula református pap.

I2. Szakáts Katalin (*Fellak, 1876. október 9.–†Magyar-

     borzás,1936.) Θ  Sipos (lécfalvi) Gyula református pap.

I3. Szakáts Ilona (*Fellak, 1878. augusztus 18.–†Alsóilosva,

     1938. július 17.) Θ Rápolthy (peselneki és rápolti) Sándor. 

I4. Szakáts Sándor III. (*Fellak, 1888. április 23. -†Sajóudvar-

hely, 1918. november 19.) Θ Fekete Jolán, (*Sajóudvarhely, 1894. augusztus 27.- †Sajóudvarhely, 1971. szeptember 22.). Θ Sajóudvarhely 1910. július 16. 2 leány maradt életben, 2 fiú meghalt apjukkal 1918-ban spanyolnáthában.

J1. Szakács Jolán (Gasú) (Fellak, 1911. június 5-) Θ Gombár

     Sándor (*Dés, 1899. június 13.-†1974. augusztus 17.) q

     1933. október 3. Dés.

J2. Szakács Dóra (*Fellak, 1914. október 19-) Θ Dr. Sipos

Béla II. (*Rimaszombat, 1904. augusztus 18.-†Budapest, 1980. szeptember 17.) Θ Sajóudvarhely, egyházi, 1944. június 25. polgári Kolozsvár 1944.április.

E2. János. (*Csíkdelne 1732. február 2.-† Csíkdelne, 1814. november 25.) Θ

Puskás (ditroi) Zsuzsanna (*1739. február 8.- †Csíkdelne, 1816 január 2.), akinek apja Puskás (ditroi) Tamás. Θ Csíkdelne, 1765. február 10. Testvérei Puskás Jakab és Puskás Ágnes, Θ Kováts (dánfalvi) János, Puskás Jakab fia Alajos. Mindketten a csíkdelnei Szent János templom bejárata előtt jobbra, egy hatalmas fekvő kő alatt pihennek, a sír kőkoporsó alkú, 65 cm magas, 80x196 cm hosszú és széles. Felirata: „néhai tekintetes Botskor János életének 83-ik esztendölyében meghalt 1814. november 25.-én és hív párja T. Puskás Susánna élete 77. esztendelyében 1816. január 2.-án halt meg és ez kereszténység zászlója alatt nyugosznak fiúk háladatosságából. Sirhalmokra a követ tették szomoru maradványi.”

                                       F1. András. (*Csíkdelne, 1765. december 14.-)

                                       F2. Mihály III. (*Csíkdelne, 1767. május 6.-†1839. február 28.) Θ Gegő Klá-

                                             ra. Csíkdelne, 1790. július 4.

G1. Klára (*Csíkdelne, 1791. április 24.-) 

G2. András (*Csíkdelne, 1794. február 5.-)

G3. Ignácz (*Csíkdelne, 1795. február 18.- †1798. április 7.)

 G4. Erzsébet (*Csíkdelne, 1797. február 25.-)

 G5. Anna (*Csíkdelne, 1799. március 3.-)

 G6. Antal (*Csíkdelne, 1800. szeptember 1.-) Θ Csató Borbála.

                                                   H1. Róza (*1826. március 19.-)

       H2. Zsigmond (*1828. február 23.- †1917. február 28.) Θ Botskor Já-

             nos és Pozsonyi Borbála leánya Botskor Kata.

                                                         I1. Zsigmond (*1872.- †1906.) Csíkrákosi plébános.

        I2. Antal (*1874.- †1929.) Θ Fodor Józefa (*1883.- †1944. május

             11.). (Testvérei: Fodor Izra, Fodor Árpád, Fodor Mihály, Fodor

             Béni, Dr. Fodor Donát)

   I3. Borbála (*1881.-)

   I4. Karolin (*1884.-) I5. Katalin (*1886.-)

                                                         I5. Mihály (*1888.-) mészáros.

 H3. Mihály (*1831. február 2.-)

 H4. László (*1832. március 31.-)

 H5. Dénes (*1834. szeptember 1.-)

G7. Katalin, Éva (*Csíkdelne, 1805. június 17.-)

G8. Cecilia (*Csíkdelne, 1810. augusztus 7.-)

G9. Zsófia (*Csíkdelne, 1811. december 18.-)

F3. László I. (*Csíkdelne, 1771. április 16.- †1831. április 20.) Θ Székely

Róza. (*1789.-†1826. február 27.) 1795-ben Csíkdelnéből Nagysármásra (Maros megye) települt.

G1. László II. (*Pujon, 1807. április 12.-†Pusztakamarás, 1883. október

12.) Θ Keresztes (nagybaconi) Anna, (*1817 szeptember 9-† Pusztakamarás,1899 augusztus 18.) akinek szülei: Keresztes Dániel birtokos és Szabó Anna Nagysármáson laktak. Θ Pusztakamarás, 1838. június 10. Nagysármási járás. Felesége református vallású volt, ez az első vegyesházasság a Botskor ágban. Házassága után a Kolozs megyei Paszmosra költözött, itt Teleki Eduárd tiszttartója lett. Dr. Grim Józsefnek 1863.-ban kiadott németnyelvű könyve szerint 1498 kat. hold földje után 5907,47 forint földtehermentesítési kárpotlást kapott és pedig a következő helyeken (Kolozs megyében) volt úrbéri földje: Pusztakamarás, Mezőszombattelke, Mezőszopor, Omboz- telke.

H1. Lujza (*1839. augusztus 21.-†Mezőszentmihály, 1906. február

18.) Θ Ajtay (vajdasi) György III. novoji birtokos (*1829. február 17.-† Mezőszentmihály, 1883. március 16.) Θ 1856. április 24. A novoji birtokot, ami 200 kh volt, 1870. körül eladták és Mezőszentmihályon a férjhezmenetelekor kapott 8000 forint hozománnyal együtt 800 kh birtokot vettek. Ajtay György III. szülei: Ajtay György II. (1795.-1872.) és Henter (sepsiszent- iványi) Anna. Ajtay György II. szülei: Ajtay György I. (1749.-1814.) és Jábroczky (jábródi) Judit. Ajtay György I. szülei: Ajtay András (1721.-1760.) és Szabó (sárpataki) Zsuzsa. Ajtay András szülei: Ajtay Sámuel (1693.-1787.) és Kiss (vadadi) Éva. Ajtay Sámuel szülei: Ajtay János (1656.-1732.) és Simon (kézdivásárhelyi) Anna. Ajtay János szülei: Ajtay István (1614-ben donációt nyert) és Efmurd (ledniczei) Borbála.

I1. Ajtay (vajasdi)  Ödön dr. (*1857.- †1924.) nyugdíjas hon-

      véd ezredes, orvos, birtokos.

I2. Ajtay (vajasdi) Adél. (*1858. november 29.-†1945. január

16.) Θ Botskor Árpád I. (Csíkdelne, 1850. május 3.- Segesvár, †1927. június 26.) aki Botskor Ferencz fia. Θ 1881. május 15.

     J1. Botskor Ernő. (*1882. május 9.-†1951. október 26.) mű

         szaki főtanácsos, Θ Nagy Anna (*1897. január 3.-) Θ

        1928. Debrecen.

     J2. Botskor Zoltán (*1883. szeptember 19.-†1884.)

         Máramarossziget.

     J3. Botskor Etelka (*1884. november 5.-†1952. augusztus

          31.)  Θ Dr. Vékony Gyula, (*1882. augusztus 24.-†1939.

          november 7.). ügyvéd. Θ 1908. október 5. Szászrégen.

     J4. Botskor Árpád II. dr. (csíkdelnei) (*1886. április 10.-) Θ

Baumgarten Laura (*1893. november 30.-) Θ 1917. augusztus 24. Kolozsvár. A kolozsvári törvényszék tanácselnöke, III. fizetési csoport cím és jelleggel. Szolgált Segesvárott, Erzsébetvároson, Marosvásárhelyt, Maros- illyén és Kolozsvárott Az 1914/18-as világháborúban mint tüzértiszt 3 évig frontszolgálatot teljesített, több vitézségi érem tulajdonosa.

  J5. Botskor Lenke (*1888. június 19.-†1890.) Segesvár.

     J6. Botskor Loránt. Dr. (*Segesvár, 1896. február 7.-† Bu-

dapest, 1976. május 21. Farkasréti temető) Θ Farkas (borbereki) Erzsébet. (*1899. október 20.-†1991.) Θ 1925. március 2. Csendőr alezredes. Embermentő, családfa kutató.

      K1. Erzsébet (*1929. május 28-) Θ: Szabó Ferenc.

(*1921.-†Budapest, 1964.) cukrászmester (apja Szabó Géza.) Θ Budapest, 1951. február 24. ÁBTL 2.5.6-01577/1951. Apósával és anyósával, Judit sógornőjével 1951. május 28-án kitelepítik Esztárba (Hajdu-Bihar megyébe), tiltakozása után feleségével visszatelepülhetett Budapestre. ÁBTL: BM 1951 július 4. Ciráki Ferenc: „a 01577 sz. határozatot Szabó Ferenc és felesége kitelepítése ügyében hatályon kívül teszem és engedélyezem Budapestre való visszaköltözésüket.”

      K2. Judit (*1933. augusztus 3.-†Budapest, 1989.) Θ

Száva István (*1925-) Θ 1959. november 11. ÁBTL Dosszié jelzete: A-288. 1951. június 25. Belügyminisztérium. J 1577. Véghatározat. Esztárra kitelepítik szüleivel együtt. Budapesten a II. Jurányi utcai Közgazdasági Gimnázium III.-ik osztályát végezte el, kitűnő eredménnyel. Kérelmezte, hogy a IV.-ik osztályt is elvégezze. Megkapja az engedélyt, hogy Debrecenben a tanulmányait befejezze. A BM ellenkezése ellenére sikerült állást találnia a Hajdúhadházi Gépállomáson, ahol mint képesített könyvelőt alkalmazták. A kinevezési iratot kiállította 1952. július 16-án a Földművelésügyi Minisztérium vezetője, Darvas József.

H2. Ilona (*1842.-†1921.augusztus 20.) Θ Bernáth (altorjai) Gyula

(Gyergyóból) korán elhalt, anyját Bernáth Imre fia tartotta, meghalt Nagyszebenben.

H3. Albert (*1845. április 12.- †Kolozsvár, 1897 június 24. Mócson

temették el) Θ Nagy (göcsi) Berta, Nagy József és Ajtai Judit leánya Mócsról. Birtokát gyermekei örökölték, de azok neveltetése és kiházasítása végett Nagy Józsefné sz. Ajtai Judit a nagyanya, a Szász családnak eladta.

I1. Anna (*1876. október 20.-†1956. október 10.) Θ Deák Gyula

      ezredes.

I2. Gyula (*1878. november 1.-) 1. Θ Glantz Auguszta, 2. Θ

     Tordass Mária.

I3. Irma (*1880. január 30.-†1942. május 27.) Θ Hosszu (kisnyi-

     resi) Albert.

I4. Jozefin, (*1881. február 22-) Θ Burján Endre ezredes.

I5.  Aladár (*1882. július 30.-†Mócs, 1902. december 4.).

I6.  László (*1886. április 10.-) Θ Freytag Blanka, állategészség-

      ügyi tanuló Budapesten.

I7.  Judit (*1888. június 26.-) Θ Kamarásy Guidó ezredes.

I8.  Berta (*1889. november 15.) Θ Gerley Albert alezredes.

 G2. János (*1811. június 15.- †1845. február 26.) gyergyóremetei plébá-

       nos.

                                        G3. Ferencz (*Nagysármás, 1813. június 15.-†Csíkdelne, 1894. április

12.) Θ Lukáts (csíkkarcfalvi) Júlia, Mária, (*Csíkkarcfalva, 1821. június 13-†Kecsed, 1868. november 8.) Θ Csíkkarcfalva 1844. április 28. 1839. körül Csíkdelnére, örökségére költözött. Botskor László II. és Ferencz az apjuktól örökölt birtokot, mivel a többi testvérek korán elhaltak, oly módon osztották meg, hogy László II. megkapta a mezőségi részt, Ferencz a csíkdelnei ősi ági vagyont. Lukáts Péter báró Mártonffy püspök Kata testvérét feleségül vette. Lukáts Péter fia György, felesége Juhász Anna, akinek fia Lukáts István, ennek felesége Potyó Júlia. Mártonffy püspök 1668.-1721. szeptember 5-ig élt, Esztergomban kanonok volt, onnan került Gyulafehérvárra a püspöki székbe. 1713. február 18.-tól haláláig volt püspök. Több alapítványt tett, végrendelete hatalmas szerzett vagyonról intézkedik. Botskor Ferencznek Csíkdelnén kb. 7 kh földje, erdeje és fűrészüzeme volt. 1857-ben az akkor Bezirksamthoz, mint bírósághoz, id. Botskor Ferenc és ifjabb, Botskor Lajos és Zsigmond a középső, ifjabb és idősebb Botskor János nevében Botskor Mihály ügyvéd ellenjegyzésével, keresetet nyújtott be, amiben kéri, hogy az 1849-ben László András,  Kuna József és Benő Dávid által jogtalanul elvett 12 lánc földet ítéljék vissza, mert ezt a földet emberemlékezet óta a család bírja, a csíkdelnei primor, lófő és gyalog székelyek is hasonló pert indítottak. Az 1862. aug 27-re kitűzött tárgyalás eredménye ismeretlen. Botskor Ferenc Selymes Péter csíkdelnei lakosért váltókezességet vállalt, egész vagyona ráment. 1867-ben mint szegény ember Mezőszentmihályra ment és Ajtay Györggyel Kecseden, (Kolozs vármegye) a Teleki féle, kb. 1000 kh-as birtokot bérelte. Árpád I. fia 1881-ben magához vette Máramaros-szigeten, Majdánkán, (Máramaros vármegye) Bisztrán (Fehér megye) és végül Seges- várott lakott, itt halt meg szélhűdésben, a rk. temetőben, a családi sírhelyen nyugszik.

H1. Mária (*1848. január 17.†-1936. február 15.) Θ: Bajnóczy

      Ákos.  Mezőköbölkút.

H2. Árpád I. (*Csíkdelne, 1850. május 3.- Segesvár, †1927. június

26.) Θ  Ajtay (vajasdi) Adél. (*1858. november 29.-†1945. január 16.) Θ 1881. május 15.

H3. Géza. (*1853. november 1.-†1898.) Marosludas, telekkönyvve-

       zető. Θ  Németh Berta (*1860.-†1927. március 27.)

I1. Olivér (*1884. február 28.-†1943.) Θ Róma Ilona (*1885.

     július 15.-)  Θ1912.

J1. Géza (*1913 április 11.-) Θ Dragán Eugénia (*1909.

      március 20.-)

J2. Magda (*1921. március 6.-) 1. Θ: Vass Károly (-†1953.)

     2. Θ  Hatfaludy Béla.

                                                               I2. Anna (*1888.- †1920.) Θ Mihályi Béla.

G4. Mihály IV (*Nagysármás, 1817. június 20.-†1853.) 1848/49-ben

hadbírószázados, emiatt Désen 1850-ben hatévi várfogságra ítélték. 1853-ban állítólag Kufsteinben halt meg. Theresienstadtban, Josefstadban is töltötte büntetését.

        H1. László. Szászrégenben ügyvéd és szolgabíró volt.

G5. Katalin (*1819. augusztus 30.-) Θ Györffi N. Gyergyó.

G6. György (*1821. november 27.-)

F4. Anna, Mária (*Csíkdelne, 1773. március 26.-) Θ: Botskor Antal.

F5. Lajos. (*Csíkdelne, 1774. december 3.-) gyergyóremetei plébános.

F6. Zsigmond, János. (*Csíkdelne, 1777. június 5.-)

F7. Pál.  (*Csíkdelne, 1780. augusztus 13.-†Csíkdelne, 1856. november 26.)

Θ Fejérváry (székesi) Ágnes (*1784 -†Csíkdelne, 1839. december 2.) Igen kiváló tanuló volt, Szolnok-doboka megyébe került, a Teleki családhoz számtartónak. Nősülése után Csíkdelnére költözött, itt a negyedfél vármegye havasfelügyelője volt.

          G1. István. (*1809. július 14.-)

                 H1. Pál.

                 H2. András.

G2. András. (*1810. július 11.-)

G3. Ádám. (*1811. december 25-)

G4. Pál. (*1812. június 7.-)

G5. Ferencz. (*1814. szeptember 7.-) Θ Miklós Róza.

H1. György. (*1829. április 11.-)

H2. Kata (*1832. november 25.-)      

H3.  Ferencz. (*1837. június 30.-)

H4. Vidor (*1838. május 10.-)

H5. Antal (*1840. február 20.-) iker.

H6. Balázs. (*1840. február 20.-) iker.

H7. Anna. (*1846. július 13.-)

H8. Imre.

H9. Ignácz.

G6.  Lajos.

        H1. Lajos.

G7. Anna. (*1816. augusztus 10.-)

G8. Karola.

G9. Jozefa. (*1820. augusztus 28.-) Θ: Csathó István.

G10. Ágnes. (*1826. január 21.-) Θ: Bíró józsef.

G11. Zsigmond.

                                                      H1. András.

I1. Ferencz. Tanító Csíktapolcán. Θ Györpál Piroska.

I2. Zsigmond, kereskedő. Θ Barkosszy Mária, Székelyudvar-

       hely.

  J1. Erzsébet.

  J2. Imre.

  J3. Lajos.

  I3. Dániel. 1916-ban elesett.

  I4. András.

            I5. Júlia. Θ: Sántha Félix.

                                                     H2. Dániel. Körispatak.

                                               G12. János. Θ Pozsony Borbála.

                                                      H1. János.

                                                      H2. András. (*1847. május 2.-)

        I1. Domokos.

        I2. Benjámin, mészáros Gyimesen.

             J1. Erzsébet. 

        I3. István.

H3. József. Bukarest.

H4. Kata. Θ Botskor Zsigmond.

H5. Júlia. (*1850. január 14.-)

H6. Róza. (*1852. november 18.-)

H7. Vilmos. (*1855. április 19.-)

H8. Imre. (*1856 -†1898.) Θ  Demeter (galambfalvi) Róza, Seges-

       vár.

I1. Ákos, pék.

I2. Benedek (*1889.-) nyomdász.

I3. Imre (*1897.-) vegyész.

E3. Zsuzsa. (*1744-†1814. január 28.), Θ Aichler (leitmeritzi) József.

      F1. Aichler Sándor.

 E4. Erzsébet. (*1733. október 27.- †1812.-1817. között), Θ Betegh (csíktusnádi)

       Antal.

       F1. Betegh Ignácz.

E5. András. (*1735. október 16.-†1812. előtt)

E6. József. Θ Ajtay (vajdasi) Anna (-†1838.), a Kolozs-megyei Faragóról.

D2. István (*Csíkdelne, 1705. k. -†1754. után). István, a Miklós (csíkszépvízi) részt

örökölte Θ Szabó (csíkszentmártoni) Anna (*1705.-) Szabó Kelemen és Mihálcz Sára leánya, Csíkszépvízen laktak. 1754. Csíkszépvíz.

        E1. László.

D3. Sámuel. (-†1756. június 14.) Θ Czikó  Judit.  1728. 1732. körjegyző, 1754. Assze-

sszor. Csomortán. Felcsík jurátus assesszora (jogi ülnök) 1724-ben hitelesítette a Sándor (csíkszentmihályi) család leszármazási táblázatát, mely a Székely Krónika eredetiségének a vitájában nagy szerepet játszott.

                               E1. Elek. (*1717. január –†1785. január 4.) Θ Salamon Ágnes.

F1. Borbála.

F2. Róza.

F3. Zsuzsa.

F4. Sámuel II. (*1755. február 12.- †1836. október 8.) Θ Jancsó (nyujtódi) Jú-

     lia  (*1750.-†1843. április 19.) Táblai consiliarius (tanácsadó).

G1. Petronella.

G2. Domokos. Táblabíró.  Θ Zöld (mádéfalvi) Karola.

H1. Cecília. Θ Nyitó Sándor.

H2. Mária. Θ Jegesi József.

H3. László. (*1842. szeptember 17.-†1892. február 10) Θ Orbay

 (kézdiszentléleki) Mária. (*1848. szeptember 26.-†1920. augusztus 22.)

                                                        I1. Irma. (*1885. április 20.-)

I2. Ilona. (*1887. október 23.- †1952. március 7.) Csíksomlyó.

I3. Domokos. (*1888. október 15.- †1947. szeptember 26.) Θ

     Andrássi Gizella.

                               G3. Károly. 

                         F5. Ignácz. Pap.

                         F6. István. (*1749. december 26.-†1817. július 25.) Csíkvármegye levéltárnoka.

                               Θ Kováts Zsuzsanna. Θ 1776. április 15.

                               G1. Tamás, György.  (*1784. április 13.-†1827. október 11.) táblabíró. Θ

                                      Böjte Teréz. (-†Bodola, 1852. Brassó megye)

                                      H1. Dániel (*1816. január 17.-†1822. július 16.)

                                      H2. Antal. (*1818. július 6.-1889. december 12.) Θ Ölösz Karola. (-†1889.

                                             december 12.) Nagyszeben.

                                             I1. Antal I. (*1864. szeptember 7.-†1937. május 10.[73]) curiai bíró. Θ

Korbáss Rózália. (*1866.- †1937. szeptember 8. Farkasréti temető) Θ 1889. szeptember 4. Szilágyi Erzsébet Erdélyi Nőegylet országos elnöke volt.

J1. Antal (csíkdelnei) II. (*1890. május 14.- †1947. után) Θ Kurucz

Izabella. (*1893.-) Θ 1916. május 22. Tűzérezredes. Marosvásárhelyt érettségizett, a római katolikus főgimnáziumban, majd a mödlingi közös tűzérségi akadémiát 1911-ben igen jó eredménnyel végezte. Az 1914/18-as világháborúban, mint ütegparancsnok vett részt, kiváló fegyvertényei miatt számos hadikitüntetésben részesült, vitézsége miatt vitézzé avatták. 1947. óta, mint ezredes Budapesten nyugállományban él.

J2. Ferencz (*1891.-1892.)

J3. László. (*1893. I 20.-) Θ Klein Etelka. Θ 1921.

J4. Imre. (*1895. november 7.-†1950. július 25.) Θ Bozoky Irma.

Θ 1921. Nagyváradi honvéd hadapródiskolában 1913-ban avatták fel. Az 1914/18-as világháború egyik legvitézebb tisztje. 1915-ben mint hadnagy már a III. c. Vaskoronarend tulajdonosa, több mint 40 hónapos első arcvonalbeli szolgálata van. A marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezredben szolgált. Bajtársai nagyon szerették, elszánt, jó példát mutató, szókimondó vitéz tiszt volt. Vitézsége alapján vitézzé is avatták. Az 1930-as években- véletlen folytán-fejlövést kapott, s mint alezredest emiatt nyugdíjazták.

                                                 J5. István. (*1898. augusztus 8.- †1954.) mérnök, korvetthad nagy.

                                                      USA.

    K1. István. USA.

    K2. Dávid. USA.

    K3. Richárd. USA.

                                                  J6. Elemér. (*1906. január 10.- †1935. február 21.) mérnök.

                                      H3. Teréz. (*1820. január 30.- †1902.)

                                      H4. Lajos. (*1824. augusztus 12.- †1825. január 14.)

                              G2. Dániel. (*Csíkdelne-†Fogaras, 1822.)

                                     H1. Ferencz. (*1814.- †1897.) 1848-as őrnagy. Θ Fancsali Poli.

                                           (*1829.- †1901.)

                                           I1. Gyula (*1856. május 7.-)

                                           I2. István (*1860. április 10.-†1896. augusztus 6.) Θ Balyosy Erzsi.

                                           I3. Ferencz (*1862. október 3.- †1867. február 17.)

                                           I4. János (*1864. december 24.-)

                                           I5. N. (*1868. június 16.-†1936. december 5.) törvényszéki bíró. Θ

                                                  Kánya Etelka. Csíkszereda.

                                                  J1. Ferencz.

                                 G3. József. (*1777. január 12.-) Θ Bíró Róza.

                                        H1. Zsuzsa (*1799. augusztus 7.-)

                                        H2. Éva (*1801. november 2.-)

                                        H3. Kata (*1804. március 19.-)

                                        H4. Anna (*1806. június 22.-)

                                        H5. Lajos (*1809. február 14.-)

                                        H6. Erzsébet (*1812. október 20.-)

                            F7. László. 1768.

                                   G1. Mihály. 

                      E2. Ferencz.

                      E3. János, Antal.

                      E4. Franciska.

                      E5. Erzsébet.

                 D4. József.

                 D5. Katalin. Θ: Krakkai Zsigmond.

                 D6. Zsuzsa. Csíkszépvíz. Θ Szabó (csíkszentmártoni) Simon. (*1694-†1782)

                 D7. Erzsébet. Θ: Kovács (dánfalvi) György.

                 D8. Anna. Θ: Biró (vacsárcsi) János.

            C4. István (-†1737. szeptember 5.) 1685. primor. Rákóczi párti kuruc volt. Szentmárton–

                  Szeretszeg.

                 D1. Márton. 1754.

                 D2. András. (1754. 1685.) 

                       E1. Ferencz.

                             F1. Antal.

                                   G1. Antal. I.

                                          H1. Antal II.

                                                 I1. Antal III. Brassó.

                                                 I2. Medárd. Ferences.

                                   G2. János.

                                   G3. László.

                              F2. Barabás. (*1807. január 12.-)

                         E2. József.

                         E3. Antal.  

                 D3. Ferencz. 1754.

                        E1. János.

                        E2. István.

                        E3. József.  

                 D4. János.

            C5. Benedek. 1643. Szentmárton. (-†1672 után)

            C6. Margit. 1643. 1647. Θ Szabó (csíkszentmártoni) György.

        B2. Miklós Bálintné. Csíkszépvíz.

        B3. Füstös Istvánné.

        B4. Benedek. 1575. majd megerősítés 1578. donáció Csíkszentgyörgyön. Adományozó

              Csaba György, Báthori István (erdélyi fejedelem: 1571–1586.) híve.

              C1. György. 1702. Szentmártonban lustrál. Szentkirályi ág.

                     D1. Bálint. Szentmártonban lustrál. 1702.

                            E1. István. 1754. Szentkirályban lustrál. Θ Vitos Judit. Szentkirályi ág.

                                 F1 Ferencz.

                                 F2. Mihály. Θ György Kata.

                                       G1. Ádám.

                                              H1. András.

                                                     I1. Péter.

                                                          J1. Gábor. (*1851. június 18.-)

                                      G2. Elek.

                                             H1. Dániel.

                                                    I1. Gergely.

                                                    I2. György.

                                                    I3. Pál.

                                       G3. József.

                                              H1. József. (*1800. június 27.-)

                                                    I1. József ifj.

                                                    I2. Ignácz.

                                                    I3. Ferencz

                                      G4. Mihály.

                                      G5. János.

                                              H1. Ignácz. 1838. asszesszor.

                                              H2. János ifj.

                                              H3. András.

                                              H4. László.   

                                 F3. Kelemen.

                                      G1. István.

                                      G2. Ádám.

                                      G3. Antal.

  H1. Botskor Mihály (szentkirályi) (*1819.-†1882. április 30.) Θ Balás

(csíkvacsárcsi) Kata, Θ 1854. Felesége Balás (csíkvacsárcsi) Kata, Balás (csíkvacsárcsi) József főkormányszéki jegyző és Botskor Borbála (*1791-†1866) leánya. 1845.-1848-ig erdélyi kormányszéki főügyész, később Csíksomlyón ügyvéd és 1876-ig Csík megye főügyésze. Klasszikus műveltségű férfiú, Csíknek a közéletében az 1860-as és 1870-es években nagy szerepet vitt. 1882-ben a csíksomlyói ferencestemplom kriptájában temették el feleségével együtt. Nagy Imre Csíki Pantheonjában a következően méltatja: ”Tanult Csíksomlyón és Kolozsvárott, utóbbi helyen Guberniumi kancellista (kormányszéki írnok) volt, majd ügyvédi vizsgát tett. Kolozsvárott ügyvéd, 1845.-1848. között erdélyi kormányszéki főügyész. 1848/49-ben nemzetőr százados, emiatt elítélték, fogságából befolyásos mágnás ügyfelei szabadították ki. Németül soha nem tanult meg, a Bach-korszak alatt Csíksomlyón ügyvédeskedett, de latinul tárgyalt. Az alkotmányos korszakban Csíkszék főügyésze lett, midőn azonban Mikó Mihály főispánnal szemben a megye Csíkszeredába áthelyezése ügyében kisebbségben maradt, főügyészi állásáról lemondott, Csíksomlyót, mint ősi helyet akarta a megye székhelyéül megtartani. A csíksomlyói Szent Ferences-rendi zárda fő szindikátusa volt, 32 konfráter (olyan személy, akit valamely szerzetes rend tiszteleti taggá választott) úrbéli kárpótlási perét megnyerte és így megvetette a rendház anyagi alapját, hálaképpen feleségével együtt a Ferencesek kriptájában temették el…..Híresek voltak a Mihály- és Katalin napok, egész Csík megfordult náluk. Közismert volt Fodor Ignácczal (Fodor Antal közjegyző apja) folytatott ex offo (hivatali) vitája, egymás mellett laktak, de nem jártak egymáshoz. Botskor Mihály a kapuba asztalt tétetett és amellett Fodor kívül, Botskor belül ült, egy nagy kupa bor mellett vitatták az elveket, amelyek őket elválasztották.”

                                                   I1. Ádám (*1858. május 23 -†1914.) 1. Θ Adorján Erzsébet.  (*1865.-

                                                         †1917.) Θ 1885. 2. Θ Seitz Margit, Fogaras.

      J1. Ádám dr. (*1885. november 10.-†1973. július 24.) 1.Θ-től.

Egyetemi tanár, orvos. 1. Θ Árkay Teréz. 2. Θ Dr. Neukomen Mária.

                                                          J2. Erzsébet. (*1887. október 7.-) Θ: Deák Gyula. Dés. 

                                                          J3. Nóra dr. (*1903. december 6.-) tanár. Deák Gyuláné.

   I2. Béla dr. (szentkirályi) (*1862 -†1931.) Θ Bogáthy Etelka. Ügyvéd,

Csíkmegye főügyésze 1896.-1910. között. Iskoláit Somlyón, Brassóban, a jogot Budapesten végezte. Csíkvármegye életében nagy szerepet játszott, akárcsak atyja Botskor Mihály. Endes Miklós könyve szerint „egyike volt Csík legrokonszenvesebb egyéniségeinek, ki messze földön becsületet szerzett a székely népnek.” A „Csíki Lapok” megalapítója és 8 éven át szerkesztője volt. A Csíki Lapok életében 1897. január elsejétől fordulat állt be. Dr. Botskor Bélát vármegyei tiszti főügyésznek választották, ezért kénytelen lemondani a lap felelős szerkesztői állásáról, amelyet nyolc éven keresztül töltött be.” A Botskor Béla ház. Dr. Botskor Béla építette a házat a Vigadó sarkával szemben Csíkszeredában. A falsíkon elhelyezett virágos stukkódíszes ornamentika az épület jellegzetes dísze. A XX. század elején, a szecesszió jegyében emelt épületekre jellemző volt a kék, amely a magyaros szecesszió legkedveltebb színe. Ebben a házban működött takarékpénztár, rendőrség, majd az 1960-as évektől művészeti iskola. Jelen pillanatban magántulajdonba került vissza, jövőbeni rendeltetése egyelőre ismeretlen. Botskor Béla 1906-ban Csíkszeredában a közgyűlés állandó választmányának tagja, 1906-ban a csíki főispánságra esélyes volt, de Andrássy Gyula nem csíki embert nevezett ki főispánnak, hanem Kállay Ubul Szabolcs megyei birtokost.

I3. Kálmán. Ügyész.

I4. Bálint. (-†1930.) Θ Jancsó Erzsébet (*1871.-†1951. február

     22.)

I5. Ilona. (-†1929.) Θ Bogáthy (marosbogáti) Gyula  főszolgabíró.

                                                       J1. Bogády Etelka

                                                       J2. Bogády Anna

               C2. Márton. 

                      D1. Mihály.

                            E1. István. 1754. Kozmási ág.

                                   F1. János. 1754.

                                          G1. Jenő.

                                          G2. Gábor.

                                                 H1. Ignácz.

                                                        I1. András. (*1830.-)

                                                             J1. Ignácz. (*1866.-) 

                     D2. Pál. 1702. Szentmártoni ág.

                            E1. József. (*1732.-)

                                 F1. József ifj. (*1763. április 25.-)

                                         G1. Albert (*1802. július 14.-)

                                                H1. András (*1826. december 1.-)

                                                H2. Dénes.

                                F2. Mihály.

                                F3. István. (*1768.-†1817. november 5.) Szegény szülőktől származik. A mino-

rita szerzetbe lép, majd nem bírja a kolostori szigorú rendet és világi pap lesz. Kiváló tanuló, tökéletesen bírta a német, francia, és olasz nyelvet. 1798-ban Nagyváradon, 1799-ben Gyulán káplán. Az 1803. évi mária- radnai (Arad vármegye) búcsún olyan kiváló beszédet mondott, hogy a jelenlevő Kőszeghi László csanádi püspök ennek hatására felszólította, hogy lépjen át egyházmegyéjébe, majd Kisjenőre plébánosnak kinevezi. Fajszeretete arra indítja, hogy Moldvába a csángókhoz missziós szolgálatra jelentkezzék. Midőn a pápai engedélyt megkapta, püspöki felmentés nélkül Kisjenőt otthagyja és 1804-ben a Moldvai Gorsafalván találjuk. A jási (Jás, Brassó megye) osztrák konzul feljelentése alapján 1805-ben Moldvát kénytelen elhagyni, Mezőszentgyelen kisegítő plébános lesz. 1806-ban Bécsbe ment, majd a pápai nuncius engedélyével Rómába. Pápai engedéllyel Jásba került misszionáriusnak. A jási osztrák konzul megint feljelenti, hogy Napóleon segítségével Moldovában püspökséget akar felállítani és a lengyel emigránsokat szervezi. Feljelentésében azt mondta: „Semmivel sem látszanék előttem politikailag az udvar, az állam érdekeivel és állami rendszerével ellentétesebbeknek, mint magyar pap ide való küldése.” Erre 1807-ben mint gonosztevőt Temesvárrra toloncolták. Szentszéki per folytán 1807. márciustól 1809. májusig szemináriumi fogságban volt, kiszabadulása után Kőszeghi László csanádi püspök a Torontál-megyei Csóka községbe plébánosnak kinevezte és Marczibányi Lajos kegyúrnak a következőképen ajánlja „sokat tartok róla és sokat ígérek magamnak, az ő lelkipásztori buzgóságból”. A rendek tábláján 1830-ban Nagy (felsőbüki) Pál liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja köréhez csatlakozik. Napóleon győri előrenyomulásának hírére a parókián gyűléseket tartott és Napóleon proklamációját a községben terjeszti. A béke megkötése után a kancellária intézkedésére 1815-ben vizsgálat alá helyezték, 1816-ban javaitól megfosztották és lelkészi hivatal vezetésére képtelennek nyilvánították. Temesvárott kegydíjból élt, míg 1817-ben Nagyszombatba szállítják, itt a Ferences rend zárdájába internálták, ahol 1817. november 5-én fejezte be zaklatott életét.

                            E2. Márton.

                                   F1. János.

                                         G1. Imre (*1792. november 3.-)

                                                H1. Dávid. (*1825. február 5.-) Θ Botskor Borbála (*1817.-)

                                                       I1. István.

 J1. László (*1883.-) pap. †1914/18.

 J2. István (*1887.-) tanító. †1914/18.

 J3. Dávid (*1893.-) tanító. †1914/18.

 J4. Ida.

 J5. Ilona.

 J6. Anna.

                                                  H2. Imre. (*1834. november 1.-)

                                                         I1. Imre ifj. (*1857.-) 

      J1. Gyula.

      J2. Imre.

      J3. Árpád.

                                                  H3. Gergely. (*1837. október 18.-)

                                                         I1. Lajos. (*1859. január 19.-)

                                          G2. János (*1795. május 31.-)

                                                H1. Gábor (*1822.-†1896.)

                                                H2. Zsigmond. (*1826. október 13.-) Moldva.

                                   F2. Mihály. (*1751.-) Θ Morgai Róza (*1755. augusztus 17.-†1807. március

                                          26.) Θ 1781. március 22.

                                          G1. Elek (*1788. november 16.-) 

                            E3. István. 1754.

                                   F1. József.

                            E4. Mihály. 1734.

                                  F1. Mihály.

                                         G1. Pál.

                                         G2. Imre. Táblabíró. 1838. Kászon.

                                         G3. János.

 

Siebmacher's Wappenbuch: Puskás, III. V. Ditró. Wappen: Ditrói Puskás család címere:

Botskor János († Csíkdelne, 1814. november 25.) és Θ Puskás (ditroi) Zsuzsanna († Csíkdelne, 1816 január 2.) sírja Csíkdelnén (lefotóztam 2006. nyarán a templomkertben. S. B.)

 

A Botskor családfa a családfa alapító Mártontól kezdve, 4 generáció (Gedcom 5.5)

 

 

A Pekri (Pekry, régen 1526 előtt Pewkry, petrovinai, pekrovinai, 1552 után kutyfalvi) család, szentmártoni ág.[74]

Botskor Elek: táblai considarius. Felesége Pekri (petrovinai) Mária, Pekri (petrovinai) Imre és Szeredai (szentháromsági) Kata leánya.

 

A Pekry családfa, egyeneságú ősök:

 

A1. Pekri Gábor (*1460 k.-) horvátországi bán, Pekri Lajos fia jött ki elsőnek Erdélybe.

       B1. Pekry Lajos (*1490 k. -†1552. k). Batthyány Ferencnek volt a servitora, részt vett 1526-ban

a mohácsi csatában, utána királyi zsoldoskatonákat tartott mint huszárkapitány. 1529-ben Pekry Lajos a magyar lovasság királyi főkapitánya, a harc embere, 1533-ban adja neki Ferdinánd Likava várát Liptóban. 1531.-1533. körül Báthory István (Báthory István meghalt 1530. május 8.-án) nádornak özvegyét, Masovia Zsófia (*1497.-1498. k.-†1543. november 3. előtt) mazoviai hercegnőt (III. Konrád mazóviai, lengyel herceg leányát) vette el.

               C1. Pekri Gábor II. (*1526 k.-†1589 k.) Θ Kápolnai Anna. II. János király tanácsosa, beré-

nyesi, váradi főkapitány, Bihar megye főispánja (1587.-1589.), Udvarhely és Háromszék főkapitánya volt. 1551. végén került Szolnokra. Szolnok várának 1552-es ostrománál a vár ostromára érkezett százezer főt számláló török sereg hallatán a védelemre kirendelt spanyol és német zsoldosok magára hagyták Nyáry Lőrinc várnagyot (kapitányt) és Pekry Gábor hadnagyot, (alkapitányt) mindösszesen  ötven magyar katonával. Az 1552 szeptember másodikán bekövetkezett ostromnál ez az ötvenkét ember állt ki a falakra és az első támadó hullám meg is torpant. De a második már elsöpörte őket. A várba betódult törökök felkészültek a végső összecsapásra a vár benti védőivel, de nem találtak senkit. Ekkor eszméltek fel, hogy a levágott ötvenkét ember volt a tulajdonképpeni védősereg. A török parancsnok utasítást adott, hogy  emeljék ki a még élő magyarokat a holtak közül és lássák el sebeiket, megérdemlik az ellenség tiszteletét, ha ilyen túlerővel szembe mertek szállani. A sebesült  várnagyot és Pekry  Gábort Isztambulba szállították, mondván, hogy ilyen vitéz parancsnokokért bizonyára nagy váltságdíjat fizet majd a magyar király. A magyar király, Habsburg Ferdinánd bizony nem fizetett váltságdíjat, mi több, megvádolta a foglyokat, hogy gyáván megfutottak a török elől. János Zsigmond magyar király azonban sietett kiváltani őket, Pekry Gábor hamarosan Erdélybe távozhatott és még 1552-ben Udvarhely vármegyei és háromszéki főkapitány lett és itt nősült meg. 1561-ben János Zsigmond megbízását teljesítve 1562-ben Radák Lászlóval Kisgörgénynél  a lázadó székelyeket leveri. 1573-ban I. Miksa császár (1564.-1576.) Pekry Gábort Szarvaskend birtokában, melyet János Zsigmondtól kapott adományba, megerősiti, de ő 1576-ban azt Kendy Ferencznek visszabocsátotta. 1573-ban Miksa császár Pekry Gábort Alsó-Tőki birtokában a Kendiek itteni részében, melyet János Zsigmondtól kapott adományba, megerősiti, ki azt 1576-ban Kendy Ferencznek visszaeresztette. Bihar vármegye főispánja volt Pekry Gábor: 1587-1589 között.

      D1. Pekry István I. (*1556 k.-) 1. Θ Gerendi Margit. 2. Θ Toroczkai Ilona.

     E1. Pekry Mihály I.  (*1586 k.-) Θ Súky (Zsúki) Kata.

                                  F1. Pekry István II. (*1605 k.-) Θ Apaffy Anna.

                                         G1. Pekry Mihály II (*1645 k.-) Θ Angyalosi Erzse.

                                                H1. Pekry Gábor III. (*1675 k.-†1739) 1700. 1. Θ Kabos Judit (-

                                                     †1715. május 18. után). 2. Θ Alsó Kata.

                                                     I1. Pekry Ferencz I. (*1705 k.-) 1. Θ Vas (tövisi) Ágnes  2. Θ Ba-

                                                         logh  Sára.

      J1. Pekry Imre (*1735 k.-†1783 előtt).Θ Szeredai (szenthárom-

sági) Kata[75] Báró volt; Sajómagyaroson 1786-ban birtokos volt br. Pekri Imre özvegye, akinek 1 jobbágya, 3 zsellére volt[76].

     K1. Pekry Mária (*1765 k.-) Θ: Botskor Elek.

       L1.  Botskor Imre.

 

Than Mór (1828 - 1899) Nyáry Lőrinc és Pekry Gábor II. elfogatása. Készült: 1853. Tulajdonos: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

 

Pekry Mihály I.  (*1586 k.-) Θ Súky (Zsúki) Kata felmenőit nem sikerült megtalálni, bár a Súky családnak nagy szakirodalma van.[77] Nagy Iván részletes családfa levezetése után megállapítja: „A Súky családnak tagja volt, de a közölt táblázaton nem áll azon Suky Katalin^[78] sem, ki 1610. körül Pekry Mihály nejéül íratik. A család czímere Suky Pálnak 1686. évi ércz-csatján látható véset szerint a paizs udvarában futó farkas, mely szájában bárányt visz.”

A Suky család címere, 1418.[79] A Sukyak az Ogmánd-nemzetség címerét, a farkasfejet használják

Pekry István I. (1556 k.-) 1. q Gerendi Margit. 2. q Toroczkai Ilona.

Toroczkai (toroczkó-szent-györgyi nemes, báró és gróf) Ilona ősei, családfa összefoglalás[80]: Nagy Iván szerint „Erdély legrégibb törzsökös családainak egyike, mely nevét ős birtokáról Toroczkó-váráról vette.” Nagy Iván alapján Toroczkai Ilona ősei ismertek, az alábbiak szerint.

A1. Toroczkai Venczel I. 1241 (1241-ben a tatárok a toroczkói várba szorítottak, honnan a székelyek

       szabadíták meg).

       B1. Toroczkai Venczel II. 1282.–1290. alvajda.

              C1. Toroczkai István I.

                     D1. Toroczkai Miklós I. 1373.

                            E1. Toroczkai László I. 1465. q Sombory (magyarnagyzsombori) Zsófi.

                                   F1. Toroczkai László II. 1469.

                                           G1. Toroczkai Ferencz I. 1516.

                                                  H1. Toroczkai János. I. q Szilvásy (kecsetszilvási és cseszeliczki)

                                                       Erzse.

                                                           I1. Toroczkai Ferencz III. q Paczolay Bora, a nemesi ág törzse.

                                                             J1. Toroczkai Ilona. q Pekry István.

 

Sombory (magyarnagyzsombori) Zsófi ősei[81]:

 

A1. Sombory Miklós.

      B1. Sombory János. 1438.

             C1. Sombory Zsófia. q Toroczkai László. 1465.

 

Szilvásy Erzse[82] ősei:

 

A1. Szilvássy Ambrús.

      B1. Szilvássy Ilona (Szilvássy (cseszeliczki) család leágazása) 1498. 1505. 1.q Cseszeliczky Má-

            tyás.  2. q Gyerőffy Szaláthiel.

             C1. Szilvássy (cseszeliczki) János 1516. 1532. q Hosszuaszói (peterdi) Potentiana.

                    D1. Szilvássy Erzse. q Toroczkai János.

 

 

 

Bereczkyné Máthé Judit kiegészítései.

 

Az adatok a következők: A 19. szd. elején a háromszéki Gidófalván élő (valószínűleg Ebesfalváról/Erzsébetvárosról) csak oda került id.Czetz János és felesége, Botskor Krisztina róm. katolikus, de nyomukat csak a gidófalvi református egyházi anyakönyvben találtam. Fiuk, ifj. Czetz János, "a szabadságharc legfiatalabb tábornoka" 1822-ben született, és visszaemlékezésében azt írja, hogy átvitték a szomszédos Sepsiköröspatakra, ott keresztelték meg. A köröspataki anyakönyvben nincs beírva, de szerepel a neve a sepsiszentgyörgyi r.k. anyakönyvben, utólagosan.(Kocs János családkutató közlése).

A ref. akv. adatai:1821-ben "keresztatyák: Mlgs Czetz János Huszár kapitány Ur és Botskor KATICZA asszony és ..."

1823-ban: "keresztatyák: huszár kapitán Czetz János ur és Tek. Botskor KATICZA asszony

1835-ben: keresztanya: Mlgs Czetz János májerné Botskor KRISZTINA (ekkor már özvegy)

"Béoltottak 1818-tól: 1832 Czetz Polixéna R.Cath."  Ő 1831-ben született. Katát és Krisztinát testvérnek gondolom, de nincs rá bizonyíték. 1823-ban Krisztina már Czetz Jánosné kellett legyen, ha János, első fiuk 1822-ben megszületett. De miért Katicza a keresztmama 1823-ban?

      Botskor Krisztina gyászjelentésén 1861-ben 3 gyermeke szerepel: János, Károly és "édes lánya", Polixéna, ámde én a mi családtörténetünkből tudom, hogy továbbá testvérek még Czetz Márton, Borbála, Mária, Rózsika és Teréz, és mind élnek 1861-ben. Mi okból nem szerepelnek a gyászjelentésen? Talán nem Krisztina az édesanyjuk, más magyarázatot nem tudok kigondolni. Felmerült bennem, hogy talán Botskor Katicza lenne az, de attól még szerepelniük kellene. Ennek ellene mond az, hogy - ha jól tudom - a feleség a férj titulusát viseli, tehát Cz.Jánosné is "Mlgs" 1835-ben, míg Katicza csak "Tek." Ezt a rejtélyt aligha fogjuk kibogozni, de jó lenne legalább a két nő származásáról többet tudni. A szakirodalomban egedül Kedves Gyula nevezi meg az anyát, Botskor Krisztinát, aki ha 22 évvel fiatalabb a férjénél, és ő 1861-ben 61 évesen halt meg, akkor idősebb Czetz János 1778-ban született.

A Polixéna  "Juzbasich István szd.özvegye" halálhírét közlő Vasárnapi Ujság(1909) hozzáteszi, hogy ő "néhai Czetz János 48-as tábornok testvére", aki 79 évesen hunyt el, így valóban 1830-31-ben született.

Balogh Judit tanulmánya: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. szd. első felében. Erd.Tud.Füz.254. Kvár 2005., benne Bocskorok mint jobbágytartó nemesek a 187,188, 190. lapon pld.

Benkő Levente: "Kegyeletes érzésekkel és hazafias örömökkel." 1848-49 emléke a kézdivásárhelyi sajtóban. Művelődés 2011. 3. sz.  p. 3

"...az egykori bajtársak sorából 1882. májusban elhunyt Bocskor Mihály Csík megyei ügyvéd, volt nemzetőr százados."

       

1./A hős tábornok édesapjának, id. Czetz Jánosnak kétségen kívül özvegye Bocskor Krisztina, feltehetően az a csíkdelnei születésű Christina Agnes Botskor, aki Botskor Antal és Botskor Anna lánya (ők házasságot 1798-ban kötöttek), sz. 1801. febr.22. Gyászjelentésén 61. életévében halt meg 1861 okt.-ben.

2/ A sepsiszentgyörgyi anyk. szerint azonban ő csak 1827. febr. 27-én kötött házasságot a kapitánnyal, id. Cz.J.-sal!

Kizárt dolog, hogy házasságkötésük előtt ő gyermekeket szült volna Czetznek, ezt ezredtiszti helyzete sem tűrte volna.

3./ A sepsiszentgyörgyi szül. akv. szerint B. Krisztina az édesanyja az 1828-ban született Carolusnak (meghalt), az 1829-ben szül. Carolusnak, és a sepsiköröspataki ker. akv.-ban az 1831-ben született Polixénának, ők szerepelnek a gyászjelentésen - János mellett. Azt nem értem, hogy a mindvégig császárhű, az oláh határőrezrednél százados Károly miért írta föl János bátyja nevét...

4/ Az 1822-es születésű ifj. János(a tábornok) születését utólag, hevenyészve, betoldva írták be az 1829. év végeztével (akkor juthatott eszükbe, hogy nincs bevezetve?), és szerintem automatikusan beírta a pap ugyanazt az anyai nevet, mint Károlynál.

5/ Ugyancsak utólagos betoldással szerepel az 1815-ben született Mária Amália

5/ Ugyanis a gidófalvi anyakönyvben már 1815-ben keresztanya "Botskor Katitza aszszony", uitt 1816-ban esketési tanú "Titls.Botskor Katicza", 1817-ben is tanú  "Csik Sz.Mártoni Titl. Botskor Katicza Asszony"  1820-ban ismét keresztanyaként fordul elő Katalina Botskor neve, 1821-ben pedig keresztszülők "Mlgs Czetz János Huszár kapitány ur és Botskor Katicza és

1823-ban is "Huszár Kapitány Czetz János Ur és Tek. Botskor Katitza asszony. Szóval nem lehet elírás!

1835-ben pedig keresztanya  már "Mlgs Czetz János Májerné Botskor Krisztina"

        Úgy vélem, Katica elhunyt 1823-26 között, és a sok apró gyermek mellé hamar kerített János egy alkalmas fiatal rokont, Krisztinát.  

Viszont sehogy sem találok időben alkalmas Katalint a hatalmas Botskor ágrajzon! A delnei születésű Katalin 1804-esként nem lehetett asszony 1815-ben, akit viszont látok a csíkkozmási ágon, Katalin és Krisztina testvérek (F-jelzettel), túl koraiak, a testvérük a somlyai rendfőnök(1721-1780). Egy másik Katalin hozománya 1739-ből való, ő sem időbeli.  Itt nem tudok továbblépni.

Legyen most az a következtetés, hogy A// valóban összekapcsolódik a Botskor és az örmény eredetű Czetz család.

B// Id. János özvegye Botskor Krisztina,

C// de nem ő az édesanyja a tábornoknak! Pedig ő a visszaemlékezéseiben annak hívja, környezete is annak tartja. Hát egy 4 éves kisfiú, akit szeretettel fölnevel valaki, jó is, hogy édesanyjának hívja, tartja az őt fölnevelő asszonyt!

Átböngésztem a szamosújvári m. kat. (van örmény katolikus is, de ahhoz nem találtam embert, aki olvassa) egyházi anyakönyveket, s ezekben találtam:

1/ házasság: 1778 Joannis Szakáts oriandus ex Sede Udvarhely pago Szombatfalva, pro...habitant in Pago Szent Ivany in Comitatu Dabaka. Cum Maria Névai, hic in Nostra Ecclesia,( itt a mi gyülekezetünkben)

2/ 1794 5 Octobris Dominus Spectabilis Ladislaus Pekri Commandant arcis (a vár kapitánya, irányítója), felesége Juliana Salánki 3/ az áttérők között:= Nomen et Cognomen Conversator: 1822 30 Julij, Stephanus Sípos (hosszú ékezettel!) gui...  Aetas 15.Nobilis Siculis ex Csik Szt Marton

4/  A gidófalvi református anyakönyvből: 1802-ben: temettem Sipos Annát Jantso Miklósnak divertiata(elvált) feleségét An 33

5/ 1813-ban:Prov. Tóth József ifju Legényt Udvarhely Széki Bethfalvi Szakáts Katával, Szakáts András hajadon lányával (eskettem)

         Érdeklődéssel olvastam a Botskor családról szóló írást a Matrikulában. Régóta keresem Botskor Katalin, és Krisztina=Czetz Jánosné nyomát, leszármazottjuk lévén. A szerteágazó táblázatokban egyetlen helyen fordul elő a Krisztina név, és éppen alkalmasan testvéreként Katalinét is, csakhogy az időszak nem megfelelő. A cikk 47. lapján, E1 János (1700-1760-70) gyermekei lennének (F4 és F7), de ők a gidófalvi református egyházi anyakönyvben 1821-23 és 1835-ben szerepelnek, KRISZTINA 1800-1861 élt.

           Nagyszerű lenne, ha akár a cikk megjelenése óta, vagy akárhogy is kiderülne valami több róluk. Krisztina gyászjelentése másolatban birtokomban van.

          

Bereczkyné Máthé Judit 2020 januárjában, mint a bocskor család egyik leszármazottja az alábbi adatokat küldte el, őse Botskor Krisztina, akit a Bocskor családfán nem talált meg:

A1. Czetz János I . (*1778.-†1835. előtt.)  Botskor Krisztina. (*1800.-†Orláth , 1861. október 6.)

A háromszéki Gidófalván éltek és valószínűleg Ebesfalváról  kerültek oda. Czetz János I. őrnagyként a székely-határőr huszárezredben szolgált.

       B1. Czetz János II. (Gidófalva, 1822. június 8.-Buenos Aires, 1904. szeptember 6.) Wikipédia.

Czetz János. „Czetz János vagy Juan Fernando Czetz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának (Colegio Militar de la Nación) megszervezője, alapítója és 25 éven keresztül igazgatója. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, földmérőként feltérképezte új hazája Paraguayjal és Brazíliával határos vidékét. 1822. június 22-én született a háromszéki Gidófalván, örmény-magyar-székely felmenőkkel. Családja a Czetz családnevet a szamosújvári anyakönyv szerint 1715-ben vette fel. Örmény felmenői 1672-ben Erdélybe történő beköltözésükkor még a Vártán nevet viselték, és jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak. A család Erzsébetvárosból költözött át Székelyföldre. Édesapja – szakítva a családi hagyományokkal – katonatiszt lett, és tíz huszárból álló határvédő egységet vezetett. Az ő korai halála után, hétévesen bekerült a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetbe, ahol latin és német nyelvet, földrajzot és földmérést tanult. Ezt követően a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémiát végezte el, kiváló eredménnyel, évfolyamelsőként. Első tiszti beosztásában 1842-ben a 62. gyalogezredben szolgált hadnagyi rendfokozatban. Híressé vált amiatt, hogy méltánytalannak érezte, hogy a magyar anyanyelvű katonákat is német nyelven vezényelték, és könyvet írt „Magyar Hadnyelvtan a császári és királyi osztriai hadsereg tisztjei számára” címmel. Könyvéből vett szavaival élve: „A hadsereget semmi sem bátorítja oly hatólag mint a Vezér személyes megjelente, ha azt anyai nyelvén meg tudja szólítani.” 1844-ben – huszonkét évesen – Korponay János és Mészáros Lázár mellett szóba került akadémiai levelező tagsága is, azonban nem választották meg, csupán szóbeli biztatást kapott. 1846-tól áthelyezték a bécsi Földrajzi-Térképészeti Intézethez. 1848 júliusában innen jelentkezett a szerveződő honvédseregbe, annak ellenére, hogy ez a császári hadseregben szépen induló katonai karrierjének a végét jelentette. Főhadnagyként a hadügyminisztériumba osztották be, és szeptemberben Mészáros Lázár hadügyminiszter mellett részt vett a délvidéki harcokban. A Batthyány-kormány lemondása után az Országos Honvédelmi Bizottmánynál a katonai ügyek előadója lett. 1848 októberére az erdélyi magyar csapatok helyzete válságossá vált. A honvéderők – az 1849 elejéig hősiesen ellenálló Háromszék kivételével – feladták Erdélyt, és a Csucsai-szorosig vonultak vissza. 1848. október 30-án az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnokának az őrnaggyá előléptetett Czetz Jánost nevezték ki. Feladata a mintegy tízezer főt számláló sereg újjászervezése és kiegészítése volt. Ezt példás lelkiismeretességgel el is végezte, így amikor Bem tábornok november 29-én átvette az erdélyi hadtest parancsnokságát, rövid időn belül (december 18-án) meg tudta indítani az ellentámadást. Czetz János Bem vezérkari főnöke, hadműveleti terveinek kidolgozója lett. Feltartóztatta Puchner császári tábornoknak az említett szorosnál előre nyomuló hadait. Többször is kitüntette magát, Bem 1849. február 12-én ezredessé léptette elő, majd április 8-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Jelentős érdemeket szerzett Nagyszeben bevételénél (1849. március 11.), ezért Bem tábornoki kinevezését javasolta, amit az Országos Honvédelmi Bizottmány csak májusban hagyott jóvá. Czetz János lett a honvéd haderő legfiatalabb tábornoka. Március 2-án Bem távollétében ő vezette a győztes medgyesi ütközetet. Bem bánsági hadjárata idején az erdélyi hadsereg megbízott parancsnokaként tevékenykedett. Május 29-én lovasbalesetet szenvedett, és a későbbi hadműveletekben már nem vett részt. A fegyverletétel után 1850 tavaszáig Magyarországon bujkált, majd kalandos úton Németországba menekült. Még ebben az évben Bem’s Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. címmel Hamburgban kiadott emlékirata katonai-szakmai jelentőségén túlmenően írói tehetségről is árulkodott. Az emigráció keretén belül sokáig kereste helyét, élt Párizsban, Törökországban, majd Svájcban, ahol Mont Cenis-i vasút építkezésén is dolgozott. Utazásai során Spanyolországban ismerkedett meg későbbi feleségével. Tevékenyen részt vett a 48-as magyar emigráció politikai és katonai tevékenységében. Több olyan tervben is szervező volt, amely szülőföldje szabadságának elnyerése érdekében mozgolódott. A Krími háborút akarták kihasználni Magyarország felszabadítására. Klapka György oldalán sikeresen tárgyalt a törökökkel Isztambulban az esetleges magyar légió felállításáról Oroszország ellen. Az osztrák sereg hadba lépésének elmaradása miatt ez a terv meghiúsult. Az olaszországi magyar légió szervezésében is aktív szerepet vállal, de a villafrancai békekötés (1859. július 11.) utáni csalódottság miatt családjával együtt elhagyta Európát, és véglegesen Buenos Airesben telepedett le. Évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, miután feleségének köszönhetően új hazára talált Argentínában. Nem is akárkit vett el feleségül, hiszen Sevillában Prudencio Ortiz de Rosas tábornok Basilia nevű leányával ismerkedett meg. Prudencio O. de Rosas Juan Manuel de Rosas testvére volt, aki Buenos Aires tartománynak volt a kormányzója 1835 és 1852 között, de gyakorlatilag egész Argentína vezére. Ettől kezdve már Juan Fernando Czetz néven tevékeny részt vállalt az argentin katonai-műszaki életben…Széll Kálmán kezdeményezte hazatérését, de erre betegsége miatt nem került sor… Buenos Airesben temették el a recoletai temetőben, azonban hamvait 1969-ben átszállították az általa alapított Katonai Akadémia új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó „argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.”

 

                                                                        Czetz János

 

                                                          Czetz János családja körében

 

Dombormű a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom udvarában

Életrajzát közölte Kézikönyvtár. Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. III. ÉLETRAJZI ADATOK. TÁBORNOKOK. CZECZ (CZETZ) JÁNOS. „C. János huszárszázados és Csiky N. (Botskor Krisztinát nem írja) fia. Magyar-örmény születésű, r. kat. A kézdivásárhelyi katonaiskolán és a bécsújhelyi katonai akadémián tanul. 1842- hadnagy a 62. gyalogezrednél. 1846. vezérkari vizsgát tesz, áthelyezik a Bécsi Katonai Térképészeti Intézethez. Nőtlen. (Felesége1859- Ortíz de Rovas.)”

       B2. Czetz Károly. Császári és királyi nyugalmazott százados.

       B3. Czetz Polixena. (*1831.-†1909.)  Juzbasic István. (-†1909. előtt)

              C1. Juzbasic Antal.

              C2. Juzbasic Etele.

 

A Pannon Digitális Egyesített Archivum-Gyászjelentések oldalán a Czetz nevet beírva 3932 halotti anyakönyvet találtam. Ezek közül néhányat mellékelek, ezek szerint éltek Czetzek Csicsó-Hagymáson, pl. Czetz Károly. (*1818.-† Csicsó-Hagymás, 1892. február 7.), lánya Laura, akinek férje Sófalvi Lajos. Czetzek éltek az 1800-as évek második felében továbbá Désen, Kolozsváron, Szamosújváron. 

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648

 

Botskor Krisztina és Botskor Kata valószínüleg testvérek voltak. 1804-ben és 1805-ben született egy-egy Botskor Kata.

 

Botskor Lóránt OSZK családfájában 7 -mell.jpg Botskor József. (*1777. január 12.-) felesége Bíró Róza. van Kata leánya aki 1804. március 19-én született. Botskor Mihály és (*1767.-†1839.) és Gegő Klárának, akik Csíkdelnén laktak szintén van Kata leánya, Botskor Kata született 1805. május 7.

 

                         F2. Mihály III. (Delne, 1767. május 6.-1839. február 28.) Felesége: Gegö Klára.

1790. július 4.-én Botskor Mihály és Gegő Klára házasságot kötöttek Delnén. Delne.

                                    G7. Katalin, Éva (Delne, 1805. június 17.-)

 

                                   G3. József. (1777. január 12.-) Felesége: Bíró Róza.

                                        H3. Kata (1804. március 19.-)

 

Delnei anyakönyv

Botskor Krisztina Anna (*1801. február 22.-) szülei Botskor Antal és Botskor Anna. Akik a családfán megtalálhatóak:

 

E2. János. (Delne, 1732. február 2.-Delne, 1814. november 25.) Felesége: Ditroi

Puskás Zsuzsanna (Delne, 1739. február 8.- Delne, 1816. január 2.) Esküvő: 1765. február 10. Delne. Felesége ditrói Puskás Tamásnak Zsuzsa nevű leánya, született 1739. február 8.-án, valószínűleg Ditrón, esküdtek 1765. február 10.-én, valószínűleg Ditrón, meghalt Delnén 1816. január 2.-án. 4-ik gyermekük:

                                 F4. Anna, Mária (Delne, 1773. március 26.-) férje: Botskor Antal.

                                       G1. Krisztina Anna (*1801. február 22.-)

 

         Két Czetz János van, apa és fia! Az apa felesége Botskor Krisztina, aki Orlátban meghalván nyilván nem szerepel a delnei anykv.-ben, szerintem ott nem érdemes keresni. Nincs anyakönyvi adatom, csak a gyászjelentés.

Delnén a házassági adatokban kellene keresni, valószínűleg ott kötöttek házasságot!

                  Botskor Katica már 1816-ban mint "Titt.Botskor Katicza asszony" szerepel házassági tanúként a gidófalvi REFORMÁTUS anyakönyvben, vagyis szerintem nemigen lehet 1804-05 születésű. Csak felnőttnek kellene ekkor lennie, nem?

         Találtam még adatokat, nincs erőm utánanézni, megvannak-e már a családtörténetükben:

~ Gidófalva, ref. akv. esketés 1767-1817, p.067v: Tóth József ifjúmenyasszonyát 1813-ban legény elveszi "Udvarhely széki Bethfalvi Szakáts Kata, Szakáts András leánya" 1813-ban.

~ Egyháztörténeti Szle 2014. Tamási Zsolt: A felcsíki róm. kath. papság az 1848/49-es szabharcban.: Bocskor Elek plébános ekkor Madarason, jegyzetben néhány soros életút (92.l.) - olvasható az interneten

       Nem néztem utána, de nyilván szerepel Szakáts Zoltán képviselő a családfájukon. Én találkoztam vele kétszer is, mint egykori bikafalvi birtokost édesapámmal is, egyedül is felkerestem 1968 és 1971-ben Székelyudvarhelyen élt nagy szegénységben a város szélén, kifelé a Hargita felé. Melegszívű emberre emlékszem!

        Végigbogarásztam a delnei adatokat, közöttük tehát:

             - Monica Joanna Petronilla Botskor szül. 1800.máj.20. szülei: SAMUEL Botskor és Clara Harsányi / 040v jpg

             - Christina Agnes (nem Anna!) Botskor szül. 1801. febr.22. szülei: ANTONIUS Botskor és Anna Botskor /041 jpg

             - Catherina Eva szül. ..... jan.17. szülei: MICHAEL Botskor és Clara Gegő  /045 jpg

                      (ezen a lapon nem látni az évszámot, kérem szépen megadni!!)

         ~ 1769 házasságot köt Cecilia Botskor és Philip....  /149v

         ~ 1775                          Anna Szakáts és Stephanus Jantso/Jatso? /150v

         ~ 1776                          Stephanus Botskor és Susanna Kováts, tanúk: D.Alessius Botskor és D.Franciscus Botskor /151

   A csikszentsimoni Sándor család levéltára 1. c. kötetet, abban is vannak Botskorok!

- az előbbi levélben említett Ferenczes-cikk HELYESEN: Veszedelmekről álmodom. Kortárs 2013. 7-8.sz., benne: "1763 delnei Botskor Elek és bátyja, Mihály"

- az említett Kós K. cikk: Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához. Ethnographia 1981. 2-3. 471-478.

- az említett Ferenczes-írás: Korunk

- Hazai Tudósítások 1816.5.sz. Moldvai magyarok. 1776 "Botskor István Moldvába bemehet" - B. I. r.k.pap, Zöld Péterrel, utána? járt Moldvában

- 1817 Botskor István nagyboldogasszonyi(= Csíkmadaras) káplán lett. Forrás: Pál-A.S.- Balás D. Csíkmadaras. Mvh. 2005. (Az övék, gondolom, az Endes féle Csíkszék leírása)

- Demény Lajos: A madéfalvi veszedelem krónikája. A Hét 1994. 11-12.sz. : "Bocskor Elek 48 esztendős, nemes, szék-ülő"

- Dés, 1770-73 adót nem fizető nemesek között Botskor István (helyét nem jegyeztem föl, bocs)

- Rugonfalvi Kiss I.: A nemes székely nemzet képe, Kráter 2009. "A világosi fegyverletétel után Szfdön nem az elesetteket, hanem a kegyetlenül kivégzetteket siratták..."  Bocskor Jánost Apahidán (323.l.), és  Bocskor Ferencet (Csíkszentmárton) (283.l.)   Tudták??

- SZAKÁTS-anyag: Roth.A.L.: Amíg egy templom felépül. Areopolisz Tört. és társ.tud. tanulmányok III. Székelyudvh. 2003. 88-139.

adakozók között Szakáts Sándor és f. Kolosvári Mária, és Szakáts Miska, Szakáts János

- Bethlen Béla: Visszaemlékezéseim. Scolar 2018. Ő 1945-1954 között 9 évi fogságot szenvedett el, és: "Pitestiben ...ágyastársam egy rendkívül értelmes, Csíkdelnéről való székely kisgazda volt, aki igen kellemes társam volt. ...a 70 cm széles vaságyakon kettenként háltunk.

         A CSIKI-témához: a gidófalvi REF. anykv.-ben 1815-ben egy házasságkötés "Csiki Elek és felesége jelenlétekben" (p.103v), lehetnek akár a rejtélyes Csiki N. rokonai, szülei?? Át kell nézzem emiatt a gf. anyagot újra.

         Sepsikörösről a r. k. anyk. csak 1842-től elérhető, az már késő. Jó időszak az unitárius anyakönyv (1786-1907), de nem hinném, hogy lelnék benne Czetz anyagot. Ha megvolna önnél, elküldené?? (Hogy most ne K.Jánost terheljem.)

  Elmerültem a Botskor-Czetz keresésben. (olvashatatlan, latin) erzsébetvárosi, és a kapott teljes delnei anyakönyvi anyagot. Több adatbázis Czetz tábornok édesanyját "Csiki N"-nek mondja, hiszen nem tudják a nevét. Ez utalhat arra, hogy a) egy csíki személy,  b) arra is, hogy valóságosan Csiki a neve (hiszen van ilyen család Csíkban, Gidófalván is, Désen is, Ebesfalván is), végül  c) özv. kibédi Péterfy Ferencné szül.             csíkdelnei Csiki Botskor Juliána (1845-1939), vagyis egyszerre Csiki és Botskor!! Tud még több ilyen névről?

Tüdős K. kutató azt írja, hogy "Csikiként szerepel, később csíkbánkfalvi és csíkdelnei Botskor család", vagyis lehet ugyanaz a család, kétféle névvel? (Tüdős S. Kinga:Erdélyi hétköznapok. I. Rákóczi György hadiszemléje a Székelyföldön 1635. Osiris 2001)

        A csíkbánkfalviakat Sepsiszentgyörgyön anyakönyvezték? Ha igen, megkérném, hogy juttassa el a sepsiszentgyörgyi teljes anyagot, mert szerintem Czetz Jánosnak huszárként katonai felettesi engedéllyel, alighanem Szentgyörgyön kellett házasságot kötnie!

        A szentgyörgyi keresztelési anyagban kétszer van beírva János (p. 026 és 036) egyszer sem a maga helyén! Született még Károly (p. 034) és másik Károly 1829 (p. 035), ő is Bécsújhelyen végzett, és a gyászjelentőn "cs. és kir. szd.", míg János minden cím nélkül...

Ez a Károly jóformán semmilyen egyéb családi adat között nem szerepel, csak az, hogy birtokát tőle Cz. Péter veszi meg, majd ennek fiáé lesz. De az öreg Czetzek elbújtak, Ebesfalván 1 db adat szól róluk, a désihez nem férünk hozzá, a szamosújvárihoz sem.

Egyetlen anykv. másolatom van Czetz Mária és Máthé Dénes házasságkötéséről Dés 1871-ből, ebben az atya "Martinus Czetz r.c. mercator".

       Aggódva olvasom Kocs János levelét, köszönöm, h. elküldte. Nem jó a hír!!

Tóth S.: Sáros vármegye összes nemes családjai.Bp.1919. 64.l.: "Bocskor György 1798. (Erdélyi család)" - egy betűvel sincs több róla.

További adatok: ~Tüdős S.Kinga: Erdélyi testamentumok 1. Hadviselő székelyek. Mvh.2003. (Mentor könyvek, Arc.)

Márkusfalvi Sipos István 62.sz., 77.l., Kata 178.l., Péter 86-88.l., Barabás Miklós 175.l.

     /A 2. kötet a főnemesi végrendeletekkel foglalkozik, az is nagyon érdekes./

~ Mohay Tamás: Istennek kincses tárháza. Ferences kézirat, Csíksomlyó. Bp.2015. névmutató 131.l. Benne Botskor Mihály, aki 1737 óta pap Csíkban.

~ Arc.Monumenta Hung.Hist. Scriptores 7.: Gr. Illésházy István nádor feljegyzései 1592-1603. Pest  1863.:

                                  Bocskor Bencze 1603 aug. Székely Mózes seregében

 

Benkő Levente: "Kegyeletes érzésekkel és hazafias örömökkel." 1848-49 emléke a kézdivásárhelyi sajtóban. Művelődés 2011. 3.sz. p.3

"...az egykori bajtársak sorából 1882. májusban elhunyt Bocskor Mihály Csík megyei ügyvéd, volt nemzetőr százados."

        Biztosan megvan ez mint adat, de a megemlítés elég friss.

        Nagy kérésem lenne, ha megvan, elküldené a teljes sepsiszentgyörgyi és sepsiköröspataki anyakönyvi anyagot? Ezek a Czetzek még mindig lappanganak!

        Köszönöm! Vírus- és koronamentes szép napokat kívánok!     BMJudit

Kedves Béla! Folyamatosan olvasok 17-18. századi leveleket, azokban gyönyörű beköszöntések, üdvözlések vannak Én ilyet nem tudok,de remélem, rendben vannak, jó egészségben! Mi igen, s mivel mind az 5 gyermekünk a temérdek unokával kertes házban lakik, ők is bírják még.

1/ A Szolnok-Dobokai vármegyei monográfia 4. kötet 285.l.:Keménye községben 1766 birtokos Cs.szentmártoni Bocskor Ferenc  fia, István és neje Zilahi Zsuzsa. 1770-ben Bocskor Klára, előbb Maurer Józsefné, majd várfalvi Becze Zsgné. Lányuk Maurer Mária, Rácz Józsefné.

2/ In: Deák Farkas: Gróf Thököly Imre levelezése. Bp.1890.

"28 April 1680 Illyérül datált Kd levele is kezemhez jutott és az Keczer uram Sipos István kezemhez dirigált levele is Kdnek el nem tévedtek, kikre is ez napokban töttem választ az Erdélyben beküldött követek ...által." A levél: Nemzetes vitézlő Csulyi Benedek uramnak ő kgynek adassék, 1680. máj.21..

           

Talán nem késő még a következő adatokat belevenni: 1.a) "Vezendi Bocskor Elek (ex Vezend) érhatvani árendátort fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorába."

b) Botskor József a saját telkükön lakó peéri, egyházi immunis nemesek között fordul elő."

c) Bocskor Kelemen 1811-ben zilahi esküdt.

d) Bocskor Ádám 1847-ben Közép-szolnok vármegyei esküdt. Forrás: Petri Mór:Szilágy vármegye monográfiája 5.kötet,181.

2) "...a világosi fegyverletétel után Székelyföldön nem az elesetteket, hanem a kegyetlenül kivégzetteket siratták. Halállal büntették a székelyek közül...Bocskor Ferencet (Csíkszentmárton). Forrás: Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. Kráter 2009.283.

3) A Pekri családdal mi is rokonságba keveredtünk, így: a Pekri Gábor+Kápolnai Anna pár másik fia, Gábor+Rédey Zsófia.

Fiuk P. Gábor+Kornis Zsófia, fiuk P.Ferenc+Baladfi Bora, fiuk P.Ferenc (?-1637 előtt) fejedelmi szolgáló ember, 1.felesége Gálffi Krisztina, 2. felesége Vér Anna. (Ennek a Vér Annának testvére Vér Kata, az ő leszármazottja vagyok.) A Pekri gyermekek: Zsófia, aki Teleki Mihály későbbi kancellár első felesége lett, a második Vér Judit, a dinasztia megalapítója 13 gyermekkel. A Vér lányok unokatestvérek Bornemisza Annával, Apafi Mihályné fejedelemasszonnyal. Zsófia testvére Pekri Ferenc+ fritsi Fekete Klára, az ő fiuk Pekri Lőrinc, a nevezetes kuruc ezredes Rákóczi alatt. Zsófia testvére volt még P. Gábor, tizenéves korában, enyedi diákként halt meg, édesanyjával, Vér Annával váltott levele maradt fenn.

4) Most sem találom a szabédi Fekete családban annak a Fekete Jolánnak nyomát, aki nagyapám testvérének, bikafalvi Máthé Tibornak a felesége lett, Parajdon éltek. Fiatalon meghalt, 4 gyermeket szült, 1 maradt életben, átmenekültek 1918-ban Mo.-ra

5)Sajnos az én Botskor Katalinom továbbra is rejtőzik! Aki szóba jöhet: a csíkkozmási A1 Péter-B1 András-C1 János (sz.kb.1630, ha 1657-ben katonaként fogságba esett)-D1 János- E1 Lőrinc-F1 András-G1 Katalin: nemzedékenként 30 évvel számolva is csak kb. 1750 k. születhetett, márpedig nekem olyan kellene, aki 1790 tájban született. A gidófalvi anyakönyv kifejezetten csíkszenmártoninak írta, de azt olvastam, hogy az egész család használta ezt az előnevet, más ágbeliek is.

Átböngésztem a szamosújvári m. kat. (van örmény katolikus is, de ahhoz nem találtam embert, aki olvassa - nincs ötlete?) egyházi anyakönyveket, s ezekben találtam:

1/ házasság: 1778 Joannis Szakáts oriandus ex Sede Udvarhely pago Szombatfalva, pro...habitant in Pago Szent Ivany in Comitatu Dabaka. Cum Maria Névai, hic in Nostra Ecclesia,(itt a mi gyülekezetünkben)

2/ 1794 5 Octobris Dominus Spectabilis Ladislaus Pekri Commandant arcis (a vár kapitánya, irányítója), felesége Juliana Salánki

3/ az áttérők között:= Nomen et Cognomen Conversator: 1822 30 Julij, Stephanus Sípos (hosszú ékezettel!) gui...  Aetas 15.Nobilis Siculis ex Csik Szt Marton

4/  A gidófalvi református anyakönyvből: 1802-ben: temettem Sipos Annát Jantso Miklósnak divertiata(elvált) feleségét An 33 5/ 1813-ban:Prov. Tóth József ifju Legényt Udvarhely Széki Bethfalvi Szakáts Katával, Szakáts András hajadon lányával (eskettem)

 

---

[1] Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár.  Fol. Hung.: 2921. Csík vármegyei törzsökös székely Bochkor, Botskor, Bocskor család története 1569-1950-ig.

[2] Botskor János és Botskor Elek, valamint leánytestvéreik Botskor Erzsébet és Botskor Zsuzsa közötti 22 évig (1797-1819) tartott a per, s időközben a felperesek és az alperesek is elhunytak. Özvegy Betegh Antalné, sz. Botskor Erzsébet és Akler (Aichler) Józsefné, sz. Botskor Zsuzsa, mint felperes, testvérük Botskor János ellen transzmisszionális osztályos pert indított be 1797. május 31-én. Követelésük alapja a leányokat megillető rész az Intze, Csathó, Bíró, Miklós és Botskor – családoktól örökölt ingatlanokból. A perirat 256 oldal, egyedül megmentett családi okmány. Botskor Lóránt az iratokat 1951. június 11-én a MNL OL-ban letétbe helyezte, ott a Botskor család iratai, Botskor pereskönyv címszó alatt megtalálható. A pereskönyv a birtokper tanúvallomásait, jegyzőkönyveit tartalmazza.

[3] Boldog Gyöngyi - Dr. Sipos III. Béla: A Bocskor (csíkszentmártoni, majd csíkdelnei) család. (Dr. Bocskor Lóránt OSzK 1958/28. és MNL OL P 875 Botskor család forrásanyagának feldolgozása és kiegészítése) 225. Kutatási eredményeink megtalálhatók a www.terray.hu családtörténet oldalon. Boldog Gyöngyi és Sipos III. Béla feldolgozta a szenterzsébeti Szakács család történetét is. Sipos III. Béla kutatási területe továbbá a márkosfalvi Sipos család, a Fekete-Pápay stb. családok története, ezek mind erdélyi nemes családok. A Terray-Reuss-Schulek stb. családok története eltér ettől, mert Sipos I. Béla nagyapa felesége Gömör megyéből egy evangélikus családból származik. A doc fájlok mellett a digitalizált iratok, fotók is letölthetők. A kutatási eredményeinket, az erdélyi lefotózott  anyakönyveket folyamatosan veszi át a MNL OL, személy szerint Kurecskó Mihály levéltáros.

[4] Elérhető a Terray családtörténet honlap a MACSE Családfa – online oldalról is. http:// www. macse.hu/ familiae/CsaladNevekLista.php?ABID=A&b=T (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[5] A Csíkszeredai Levéltárban őrzött katolikus anyakönyvek közül a következőket kaptuk meg Kocs Jánostól (Sepsiszentgyörgy) Csíkdelne 1765-1895, Csíkkozmás 1857-1913, Csíkrákos 1696-1950, Csíksomlyó 1715-1909, Csíkszentdomokos 1694-1884, Csíkszentgyörgy 1694-1896, Csíkszentimre 1712-1929, Csíkszentkirály 1757-1895, Csíkszentmárton 1857-1904, Csíkszentmiklós 1783-1913, Csíkszereda 1870-1908. Az anyakönyveket átnézve azt állapítottuk meg, hogy Botskor Lóránt anyakönyvi adatai pontosak.

[6] OSzK. Kézirattár / Fol. Hung.: 3325. Botskor Lóránd: Vajasdi Ajtay család története.

[7] Mártonffy György (Karcfalva, 1663 – Gyulafehérvár, 1721. szeptember 5.) erdélyi katolikus püspök.

[8] Ld. Bocskor Lóránt: a Botskor (Bochkor, Boczkor, Boczykor, Bocskor) családfa.

[9] Dosszié jelzete V-9898. 1. Dosszié tárgya Kardos József. 2014 novemberében jegyzeteltem ki a Botskor Lórántra vonatkozó iratokat az ÁBTL-ben. Az iratokat korábban még senki nem nézte át. Dr. Sipos III. Béla.

[10] http://csendor.com/konyvtar/konyvek/BL/ (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[11] http://csendor.com/konyvtar/konyvek/BL/BL-1976/BL%201976%2002sz.%20jul-dec.pdf (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[12] http://csendor.com/konyvtar/konyvek/BL/BL-1976/BL%201976%2002sz.%20jul-dec.pdf (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[13] http://www.hortobagyideportaltak.hu/nevsor_Lenintanya.htm (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[14] http://lato.adatbank.transindex.ro/?cid=1716 (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[15] OSzK Kézirattára. Jelzete: 11.134.

[16] forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marosvásárhelyi_gettó (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[17] Nem igaz állítás, 60 fő menekült meg és nem kellett hitüket megtagadni.

[18] Az idézetek forrása: http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham616.pdf.  A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldal környezetét mutatja. Ha tehát a file nevében azt látja, hogy Braham22.htm, akkor ez a szövegdarab a 21-22-23. oldal anyagát tartalmazza!   A további oldalak megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania! Tehát, ha a számot Braham25-re javítja, akkor a következő három oldalt látja majd. (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

 

[19] forrás: magyarzsido.hu / amit tudni akarsz a zsidókról / fogalomtár / flódni – minden, ami zsidó. (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[20] forrás: http : // csatomihaly.mindenkilapja.hu (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[21] http://mandarchiv.hu/cikk/2543/Elfogytak_a_szekely_zsidozok_is (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[22] Pálffy Lajos: Székely zsidózók – Bözödújfalu. Erdélyi Lajos fotói Országos Idegennyelvű Könyvtár 2014. január 23. – február 14. • Publikálva: 2014.02.10. 15:31 • Címke: fotó

[23] Botskor Lórántot nem említi.

[24] http:// csatomihaly.mindenkilapja.hu (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[25] Sipos III. Béla 2014. október 23-án kapta meg az engedélyt, hogy az ÁBTL-ben kutathasson.

[26] Felsorolva korábbi lakásai 1945. után: Bp. V. Semmelweis u. 2. Bp. II. Batthyány u. 2. Bp. I. Buzogány u. 63.

[27] Dosszié típusa: Vizsgálati-dosszié. Dosszié jelzete V-108937.  Dosszié tárgya Boldog Gyula, dr.

[28] Boldog Gyula Sz.: Budapest, 1920. szeptember 23. Meghalt: Budapesten, 2002. január 10-én. Recsken volt internáltként: 1950 -1953. ÁBTL 1953. augusztus 15. Recsk. Határozat Boldogh Gyula rendőrhatósági őrizetét (internálását) megszüntetem.

[29] A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája.3. kötet. Függelék. Főszerkesztő: Randolph L. Braham, Tibori Szabó Zoltán közreműködésével. Park Könyvkiadó. 2006.

[30] Kovács András: Mondjatok Káddist egy székely faluért. Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda. 1997.  Kovács András: Az erdélyi szombatosság nyomában. Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda. 1999.  Kovács András: Útszélen fejfa. Balasi Könyvkiadó-Kriterion Könyvkiadó. Budapest-Kolozsvár. 1995.

[31] http://lato.adatbank.transindex.ro/?cid=1716 (Letöltés dátuma: 2015. június 18.)

[32] Ld. Tanulmányunk I. részét, Matrikula-2015-1.pdf  35.  http://www.macse.hu/society/matrikula.php Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[33]  Látó - 15. évf. 7. sz. (2004. július) http://epa.oszk.hu/00300/00384/00018/23.html Letöltés dátuma: 2015. június 18.)

[34] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_Andr%C3%A1s_(%C3%BAjs%C3%A1g%C3 %ADr%C3%B3)  (Letöltés dátuma: 2015. szeptember 12)

[35] I. m. A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 2. kötet. Bözödújfalu. 1152-1154.

[36] I. m. : A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 2. kötet. 750.

[37] A teljes kutatási anyag (digitalizált iratok, anyakönyvek, halotti értesítők, fotók, doc-fájlok stb.) megtalálható az interneten: www.terray.hu/családtörténet. Tanulmányunk a következő kézirat összefoglalása: Boldog Gyöngyi-Dr. Sipos III. Béla: A Bocskor (csíkszentmártoni, majd csíkdelnei) család. (Dr. Bocskor Lóránt OSzK 1958/28. és MOL P 875 Botskor család forrásanyagának feldolgozása és kiegészítése) 225.

[38] Magyarország címeres könyve. (Liber armorum Hungariae) Arcanum DVD IV. kötet.

[39] Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár.  Fol. Hung.: 2921. Csík vármegyei törzsökös székely Bochkor, Botskor, Bocskor család története 1569-1950-ig.

[40] Az anyakönyveket jelenleg a Csíkszeredai Állami Levéltárban őrzik és 2003 óta külföldön élők is kutathatják, fotózhatják. Az említett katolikus anyakönyvek közül megvan: Csíkszentmárton 1857-1904, Csíkdelne 1765-1895. A korábbi anyakönyvek valószínűleg elvesztek.

[41] A fellebbezett perek másodfokon a derékszék (sedes generalis) elé kerültek.

[42] MNL OL P 875. 180-182.

[43] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés időpontja, †=a halál időpontja, helye, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni. Vastag betű=egyeneságú ős.

[44] Endes Miklós dr.: Csík, Gyergyó, Kászon székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. 1938. Reprint kiadás. Akadémiai Kiadó. 1994. 128.

[45] A bejárás a Thököly féle lázadással volt összefüggésben. Késmárki gróf Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) kuruc hadvezér, 1682.–1685. között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

[46] Endes Miklós i. m. 223.

[47] 1842-ben a csíkszépvízi Miklós katonacsalád nemessége újra igazoltatott. Endes Miklós i. m. 260.

[48] MNL OL. P 875 - Botskor család. 1637-1848 pereskönyv, (541/1951.02) 222.-223.

[49] Endes Miklós i. m. 126.

[50] Endes Miklós i. m. 162.

[51] Endes Miklós i. m. 170.

[52] Botskor pereskönyv. 17. 

[53] Báró Mártonffy György püspök volt 1713. február 18. - 1721. szeptember 5. Intze Erzsébet tehát az apjától elkobzott jószágot 1721. szeptember 5. előtt, valószínűleg 1720-ban, 12 éves korában kapta vissza, amikor már szülei nem éltek.

[54] „A törvények viszonylag pontosan szabályozták az utódok öröklési rendjét: az 1555-ben összeírt törvények alapjában véve az 1451-es, Marosvásárhelyen elfogadott szabályozást részletezik: a földet a fiú örökli, de köteles a leánytestvért „a maga székének törvénye szerint” kiházasítani. Abban a családban, amelyben fiú örökös nem volt, a „leány ollyan örökös az attya örökségében, mint a fiú” (ti. a maga családjában). Ez pedig nyilvánvalóan a fiú-leány intézmény törvényességére és akadálytalan működésére mutat.” Egyed Ákos: A székely örökség és jelentősége a székelyek történelmében. Korunk. 2007. Július.

http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2007&honap=7&cikk=8609 (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[55] Kézdipolyán neve 1899 óta Kézdiszentkereszt. Kovászna megyében található.

[56] Deficiált, továbbiakban Def.

[57] MNL OL P 875 - Botskor család. 1637-1848 pereskönyv. 10-12.

[58] Nagy Iván: Magyarország családai. III kötet. 117-118. Csathó (csíkdelnei) család alapján a fontosabb kiegészítések, amik összhangban vannak illetve kiegészítik a Bocskor Lóránt által összegyűjtött periratokat.

[59] Kempelen Béla III. kötet: Csató (csikdelnei)

[60] Siebm. 107., erd. 263.

[61] Ld.: https://hu.wikipedia.org/wiki/ Zöld_Péter (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[62] Endes Miklós i. m: 520-540. II. Függelék. Regestrum sedis Siculicalis Csík Superioris. 1702. 1702-ben Csík megyében összeírt szabad székelyek jegyzéke. Delne. Nobiles: Gabriel Incze (Intze Gábor), Joannes Csató (Csató János), Michael Botskor (Botskor Mihály I.), Stephanus  Csató (Csató István).

[63] MNL OL P 875 - Botskor család. 1637-1848 pereskönyv. 167-168.

 

[64] Ld.: Sándor Imre: A Gelenczei Mihálcz család (czímerrajzzal). Genealógiai Füzetek 1 (1903). 4–8. tanulmánya alapján a Mihálcz családfa, kapcsolata az Apor családdal és a Kézdi-Polyáni ág. A Mihálcz család bölcsője Gelencze, honnan Aldobollyra, Alsó-Torjára, Mihálczfalvára, Dálnokra, Ilyefalvára, Pávára és Kézdi-Polyánba származott. A családfa forrásai Halmágyi István feljegyzései, Mike Sándor adatgyűjteménye, a lustrák és okiratok.

[65] Szádeczky Lajos: SzOklTár. VI. kötet.  309.

[66] Bochkor Márton testvére Bochkor Kelemen (1569-ben lófő Tusnádszeretszegen) 1701. ápril. 7.  Tusnád: nemesség N. Bocskor Kelemen. Leszármazottait nem ismerjük.  

[67]  Székely Oklevéltár (továbbiakban: Sz. O.) IV. Demény Lajos. Székely népesség-összeírások. 1575-1627. 653.

 

[68] Minoriták a Szent Ferenc-rend egyik ága.

[69] Forrás: Halotti értesítő. Csíkszentmártoni Bochkor Mihály ….1913 november hó 12-én hajnalban, életének 67-ik évében rövid szenvedés után meghalt. 43 évig dolgozott a magyar igazságügyért. Marosvásárhely, 1913 november hó 12-én. Gyászolják Özvegy Bochkor Mihályné, született Szent- miklósy Teréz neje, Dr. Bochkor Mihály, Bochkor Adrienne (Dr. Ferencz-Mihály Zsigmondné) Bochkor Gabriella (Eperjesy Istvánné), Bochkor Etelka (Sárkány Balázsné) gyermekei, Ferencz-Mihály Juditka, Ferencz-Mihály Adika, Ferencz-Mihály Évike, Eperjesy Gábriella, Sárkány Aranka, Sárkány Fábián unokái, Szentmiklósy Jenő, Szentmiklósy  Julia (Ágotha Elekné) sógora és sógornője, Szentmiklósy Teréz testvérei, Bochkor Marcella (Bardócz Ignácné) testvére.

[70] Forrás: Halotti értesítő. Csíkszentmártoni özvegy Bochkor Mihályné, szőkefalvi Szentmiklósy Terézia, nyugdíjas curiai bíró özvegye 1944. február hó 18-án d. e. 10 órakor, életének 97-ik, özvegységének 39-ik évében elhunyt.  Gyászolják: gyermekei: Kőrösi és barátosi özvegy Dr. Ferencz Mihály Zsigmondné, ilencfalvi Sárkány Balázsné, csíkszentmártoni Bochkor Adrienne, csíkszentmártoni Bochkor Etelka.

[71] Conscriptio: vagyoni összeírás.

[72] SZ. O. i. m. IV kötet. 636-637.

[73] Farkasréti temető: 7/9. parcella. 1-7/8: Csíkszentmártoni Bocskor Antal (jogász, kúriai bíró) 1864-1937.

[74] Fontosabb források: Nagy Iván: Kilencedik kötet.  Pekry (pekrovinai vagy petrovinai) család. 199-202. Közli a részletes családfát Pekry Gábor II.-től Pekry Máriáig, akinek a férje Botskor Elek. MNL OL P 1388 Pekry család. 1683-1900. Sorszám: 26. Levéltári jegyzet: P 1388. levéltári anyag. Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Pekri család. 203-204. Az OSzK Kézirattára: Fol. Hung.1134. jelzetű kézirat, melynek címe: Az Erdélyországban lévő jószágaimat illető levelek regestruma. A Pekri familia geneológiai tabellája. 292. Pekry Gábor felesége Kápolnai Anna és nem Kápolnási Anna, amint Nagy Iván és Kővári László említi. Harsányi Zoltán: Szolnok eleste. 1552. szeptember 4. http://leletek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1140013 (Letöltés dátuma 2015. június 18.) Siebmacher's Wappenbuch. Pekry v. Petrovina. Pekry czímerek: a, c, b. Erdélyi történeti családok: Pekri de Petrovina, Pekri de Pekrovina (petrovinai Pekri, pekrovinai Pekri) Gyulai Rikárd: Petrovinai (pekrovinai) Pekri Mária leszármazása (8-as ősfa), Genealógiai Füzetek 1 (1903). 75–76. Kempelen Béla: VIII. kötet: Pekry (petrovinai) család.

 

[75] Ld.: Nagy Iván. X. kötet. Szereday család. (Szent-Háromsági) 685-686. 1770-ben Katalin Pekry Imréné Harinnán birtokos

[76] Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája. Sajó-Magyaros. http://mek.niif.hu/ 04700/04755/html/380.html (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[77] Suky de Felsőmagyarzsuk (felsőmagyarzsuki Suky) felsőmagyarzsuki Suky családi levéltár (a Petrichvich-Horváth cs lt-ban, Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, a kolozsvári Állami Levéltár őrizetében).  Daróczi Zoltán: A Suky család leszármazása a XVI. sz. közepéig, Turul 26. (1908). 139–142. Kelemen Lajos: Három régi unitárius családi följegyzés. Almási Mihály Gergely püspök, Suky László és Végh Ferenc följegyzései. Keresztény Magvető 1923. 188–194.  Kelemen Lajos: A Suky-levéltár. Kolozsvári Hírlap. 1911. 215. sz. 2–3.  Kelemen Lajos: Suky István magyar menedéklevele 1508-ból. Erdélyi Múzeum. 1912. 257–264.  Petrichevich-Horváth Emil: A Suky család cimereslevele. Turul (1936). 69–77.  Suky István magyar menedéklevele mostoha anyja özv. Suky Jánosné, Báthory Anna részéről (Hasonmásával). 1508. ápr. 2. Erdélyi Múzeum. 1912. 261–262. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Agmánd nem 2. Zsuki (Suky).

http://genealogy.euweb.cz/hung/suky1.html (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[78] Nagy Iván: Tízedik kötet. Suky család. (Felső és alsó Zsuki †) 400-402.

[79] Petrichevich-Horváth Emil: A Suky család cimereslevele. Turul (1936). 69–77.

[80] Források: A Toroczkai (toroczkó-szent-györgyi nemes, báró és gróf.) család. Nagy Iván: Tizenegyedik kötet. Toroczkay család. (Toroczkó-szent-Györgyi nemes, báró és gróf.) 266-273. Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok 1718-1784. – Bukarest, Kriterion, 1970. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV század közepéig. I. Rész. Főúri és nemesi nemzetségek. Ákos nemzetség. Toroczkay-ág. Thoroczkay Sándor: Adatok a Thoroczkay család történetéből.  Keresztény Magvető.   2004. 110. évf. 3. sz. 308-312.  http://genealogy.euweb.cz/hung/thorocz1.html (Letöltés dátuma 2015. június 18.)

[81] Nagy Iván: Tizedik kötet. Sombory család. (Magyar Nagy-Zsombori) 276-282.

[82] Nagy Iván: Tizedik kötet. Szilvássy család. (kecset-szilvási, és cseszeliczki) 723-732.

Sipos Béla: A  Terray (légrádi és szigligeti, felvidéki) család története és családfája

 

                                                                           Cuius regio, eius religio (Akié a föld, azé a vallás)

                                                                                      Az augsburgi vallásbéke alapján.[1]

 

A Terray (légrádi és szigligeti, felvidéki)  családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Wikipédia:

Terray család (légrádi és szigligeti)

www.teray.hu/családtörténet A Terray család honlapja

Terray család honlapja

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

Terray-Merényi (Weisz) családfák.

 

A Terray család története

Kutatási eredményeimet Terray Gyula és a 100 éve született fia Terray Barnabás emlékének ajánlom. (2019.)

A kutatás előzményei

        A Terray, a Reuss, a Schulek stb. és a Sipos család "találkozási pontja" Sipos Béla I., nagyapám, akit Tatusnak hívtunk (*Kézdimárkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székelyudvarhely, 1967. december 3. Sírja a Kolozsvári Házsongárdi temetőben van.) akinek felesége, szül. Fodor Malvin (*Dobsina, 1884. szeptember 16.-†Kolozsvár, 1962. november 20.) volt. Sipos Béla I. útmérnökként került Gömör megyébe, ahol megismerkedett feleségével. Fodor Malvin szülei: Dr. Fodor Béla orvos (*Mélykút, 1846. november 25.-†Rimaszombat, 1918. szeptember 29.) és Reuss Malvin Lujza (*Ratkó, 1862. december 24.-†Kolozsvár, 1941. október 7.) Fodor Malvin anyai ágon lévő nagyanyja Terray Mária Lujza (*Galsa, 1839. december 28.-†Miskolc, 1920. március 1.), akinek férje Reusz Adolf, Titusz (*Nagyrőce, 1823. december 6.-†Nagyrőce, 1902. január 21.).

      A Felvidéki anyakönyveket, ahol Fodor Malvin ősei éltek prof. Hatvany Csaba programjával töltöttem le, a Mormon egyház honlapjáról. Az FS-TOOLS 5.0.0 szoftver letölthető:

https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0

     Azt, hogy a Terray és rokon családok családfáját össze tudtam rakni Terray Gyulának és fiának Terray Barnabásnak köszönhetem elsősorban.

Terray Gyula és fia Terray Barnabás fiatalkori fényképei

     A Terray család számos felvidéki családdal állt kapcsolatban, akik közül sokan a Sipos Béla I. felesége Fodor Malvin egyenes ágú ősei, pl.: Albiny, Chluda, Coroni, Csernota, Dedinszky, Faluba, Fakla, Fodor, Frenyó, Garany, Gelech, Honétzy, Jöstelin, Kirchmayer, Knezovics, Kompanik, Latzó, Leporini, Markovics, Mikula, Pécsy, Reuss, Richter, Schramko, Schulek, Szkalos, Szoyka, Sztolár, Tiszter, Zmeskál, Vrbjan családok tagjai.[2] A Sipos (kézdimárkosfalvi) és Szakács (szenterzsébeti) család[3] tagjai Erdélyben, a Terray család (és a Vele kapcsolatban levő családok) Észak Magyarországon, a Felvidéken, elsősorban Gömör megyében éltek.[4] [5] A Fodor család katolikus, a Sipos család református, a Terray, a Reuss, a Schulek és rokon felvidéki családok evangélikus vallásúak voltak.

    Terray Gyula eredeti családtörténetét 1919 és 1937 között írta. (Miskolc, 1937. február kockás füzetbe írt kézirat, I-V. füzet, 120 lap) Számításai szerint 250 rokon és 350 „atyafi”[6] családot jegyzett fel. Ezt a kéziratot 6 példányban, kockás füzetben lemásolta és átadta gyermekeinek Istvánnak, Piroskának, Zoltánnak, Barnabásnak és Lászlónak. Egy példányt Sipos Béla I. nagyapámnak adott át dedikálva. Terray Barnabás 1961-ben úgy emlékezett, hogy édesapja még 1939-ig még két füzetet írt, de ezek Vágsellyén (Nyitra vm.) semmisültek meg. Terray Barnabás 1959-ben kezdte el folytatni édesapja családfakutatási munkáját és 1971-72-ben több példányban legépelte Terray Gyula füzeteit és kiegészítette azokat.

                                              Terray Gyula családtörténeti füzetének borítója és első oldala.  

     Ezt a kéziratot nagyapámnak Sipos Béla I.-nek ajánlotta.

Terray Gyula családtörténetét így kezdte el: „Mikor a szerbek elbocsátottak Apatinban, mert esküt nem tettem, akkor kezdtem szüleim, s nagyszüleim régi levelelezéseit, irataikat tanulmányozni. 1919. óta ez a hatodik füzet, mit családi adatokkal töltök meg, egyre bővebben. Adataim teljesen megbízhatóak, mert okleveles alapon vannak felvéve. Miskolc, 1937. február. Terray Gyula.

Terray Gyula családtörténeti fűzete, amiben leírta Sipos Béla I. nagyapám és Fodor Malvin nagymamám családi adatait.

Ismerte még unokanővérem Sipos Katalin (*1938. február 7.) születési adatát is.

Terray Barnabás családtörténeti jegyzeteinek utolsó oldala. 1972. augusztus 3. Terray Barnabás amikor kiegészítette édesapja adatait, akkor adatokkal rendelkezett szüleimen kívül gyermekeikről is, ugyanis. Sipos Béla II. és Szakács Dóra gyermekeiket is felsorolta Béla III. (*1945), mármint Én, Dóra (*1947.) és Judit (*1951.). Terray Barnabás a Sipos családra vonatkozó adatokat Reuss Mariskától szerezte be. Édesapám Terray Gyuláról és fiáról Terray Barnabásról nem beszélt, valószínűleg nem is ismerték egymást. Terray Barnabással halála előtt háromszor találkoztam, leveleztünk és az derült ki, hogy szüleimet nem ismerte. 1949 és 1953 között a „baráti szocialista országokban”, tehát pl. a Felvidéken, vagy az Erdélyben élő rokonokat nem lehetett egy átlagos állampolgárnak meglátogatnia. Erre csak Sztálin halála (1953. március 5.) után, Nagy Imre miniszterelnöksége idején (1953. július 4. után) lett lehetőség. S. B.

     Terray Barnabás 1991. január 22-én Veszprémben nekem írt levelében részletesen beszámolt édesapja és a saját családtörténeti kutatásairól. Többek között ezt írta. „Édesapám 24 évig élt szívbetegen. Hobbiként, ülő foglalkozásként végezte a családi emlékek gyűjtését, sok rokonnal beszélt, levelezett. Kedves rokonunk volt a 7 Reuss testvér, kettőjük állandó miskolci lakos volt, mi is gyerekek, gyakran voltunk náluk. Én idős rokonaim közül a váci Reuss lánnyal Mariskával-Baráthnéval[7] –beszélgettem a régi dolgokról. Adatokat adott nekem ifj. Terray Lajos, Terray Mihály-Károly unokája Pesten és dédunokája Honétzy Jolán Losoncon. Ifj. Terray Lajos fia Terray György is foglalkozott családtörténettel, ő derítette fel a pozsonyi, kassa környéki és pittsburghi ágakat. Sajnos ő már nem él, de testvérével Terray Margitkával viszonylag gyakran találkozom. Ő a „francia” rokonság szakértője.”

Merényi László Terray Gyula és Terray Barnabás kutatásai alapján megrajzolta a teljes családfát és a kiválasztott részletből látható, hogy 1951. szeptember 9. után, amikor Judit húgom megszületett ismert volt Sipos Béla I. és Fodor Malvin két fiának Bélának és Gézának továbbá az unokáiknak az adatai. S. B.

     Terray Gyula családi iratok feldolgozása, majd a rokonokkal és felvidéki lelkészekkel levelezve gyűjtötte össze a Terray családra vonatkozó adatokat, elsősorban a házassági és születési anyakönyveket kapta meg, mert ezeket könnyebb volt az anyakönyvekből kikerestetni, az 1700-as évekből egyetlen egy halotti könyvvel sem rendelkezett. Terray Gyula kutatásai során számomra már korábban a legnagyobb probléma az volt, hogy a Teray Gyula által kimutatott egyenes ágú ősöm id. Terray András (*Rédova, 1748. november 30.-[8]) legidősebb fia ifj. Terray András (*Rédova, 1764. december 30.-)[9] esetében, id. Terray András fia születésekor 16 éves volt. Az anyakönyvek feldolgozása után kiderült számomra, hogy ifj. Terray András édesapja egy másik Terray András volt, aki a halotti anyakönyvek szerint 1733-ban született és Rédován 1762-ben vette feleségül Leporini Máriát, aki 1738-ban született és a házassági anyakönyvek alapján szülei Leporini Pál és Garany Zsuzsanna. Terray Gyula forrásai szerint Leporini Mária 1750-ben, Terray András 1748-ban született, a házasságkötésnél 1762-ben ezek szerint Leporini Mária 12 Terray András pedig 14 éves volt, ami lehetetlen, ilyesmi csak az uralkodóknál fordult elő. Ezt az ellentmondást Terray Barnabás is észrevette, de a házassági és halotti anyakönyvek hiánya miatt a megoldást nem találta meg. A másik forrás Terray Gyula féle forrás is hibás, mármint, hogy Leporini Mária Nagyrőczéről az ág ev. lelkész Leporini András leánya. A pontos anyakönyvi adat Leporini Mária szülei Leporini Pál és Garany Zsuzsanna. Látható, hogy a házassági és főleg a halotti anyakönyvek feldolgozása segített a pontos családfa adatok kiderítésében. A felvidéki anyakönyvek majdnem teleskörű feldolgozása eredményeképpen sikerült Terray Gyula és fia Terray Barnabás széleskörű kutatásait kiegészítenem.  

     A Terray családnév szerencsére ritka név, akiket megtaláltam a halotti anyakönyvekben, az ARCANUM[10], a HUNGARICANA[11], a Wikipédia és más internetes forrásokban Terray néven, azok mind a Terray család tagjai voltak. Ránkon 1815 elött a Terrayakat Terraӱnak írták, utána Terraynak, Rédován 1731 óta, amióta az anyakönyvezést bevezették mindig a Terray nevet használták, kivétel azt, hogy 1752 előtt előfordult a Terraj név is. A Terray családban feltűnően sok ág. ev. tanító, iskolaigazgató, lelkész fordult elő, továbbá más értelmiségi foglalkozásúak is, pl. orvosok, mezőgazdászok, borászok, erdészek, jogászok, bölcsészek, mérnökök. A Terray és rokon családok számos tagjának kitűnő volt tanulmányai során a bizonyítványa, sokan a tudományos pályán komoly eredményeket értek el, tudományos teljesítményük ma is elismert. Fizikai foglalkozást nem folytattak, kivéve néhányan 1948 és 1956 után kényszerből, amikor állásukból büntetésként eltávolították őket. A felvidéken élő Terrayak földbirtokkal nem rendelkeztek, de a feleségek között előfordultak nemesi származásúak. A Terrayak a rendelkezésre álló források szerint 1867 előtt az igen népszerű jogi és katonai szakmai pályát nem választották. A családban nem fordult elő sem katona, sem szolgabíró, vagy más állami vagy megyei hivatalnok 1867 előtt. A Felvidéken élő Terrayak beszélték a tót (szlovák) és német nyelveket, több estben magyar nyelvet csak az elemi iskolában sajátították el, a lelkészek és tanítók latin nyelvet is megtanulták. A régebbi evangélikus anyakönyveket latinul vezették, 1844-50-től magyarul, 1850 után a felvidéki szlovák környezetben bibliai cseh nyelven.

     Az FS-TOOLS programmal elkezdtem a Felvidéki anyakönyveket letölteni, 2018-ban már minden település anyakönyvét le tudtam tölteni, ahol a Terray-Reuss-Schulek és rokon családok ősei éltek. A Terray család történetének feldolgozásával 2019-ben készültem el, 80 évvel azután, hogy Terray Gyula halála előtt a kéziratát lezárta. Terray Barnabás édesapja munkáját folytatta és több példányban legépelt kéziratát 47 évvel ezelőtt fejezte be. Abban bízom, hogy majd a család valamelyik leszármazottja folytatni fogja ezt a munkát és még teljesebb lesz a Terray családfa. 

      Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) a kutatási engedély megszerzése után 2015 és 2019 között folytattam kutatásokat a Sipos, Rédey, Bocskor, Terray, Reuss, Schulek és rokon családokra vonatkozóan. Az ún. szocialista rendszer hatalomgyakorlásának segédeszköze volt az ügynökhálozat kiépítése és működtetése. A dossziékban a kutatás előkészítését a jogosultság megszerzése után inetrneten (https://www.abtl.hu/spyOne/login) nevek szerint lehetett elvégezni, ahol a név mellett a születési idő és az anya neve, valamint a foglalkozás van feltüntetve. Ezt követően lehetett időpontot kérve kikérni a megtalált dossziét. A dossziékban három személy neve szerepel, az ügynök (a megfigyelő) fedőneve, a megfigyelt és a tartótiszt. A megfigyelt nem tudja, hogy megfigyelik, ezért, ha óvatlan olyan információkat adhatott át, aminek következtében saját magát vagy másokat bajba sodorhatott. Az ügynök jelentését a tartótiszt értékelte, majd az illetékeseknek szétküldte, további nyomozásokra is tehetett javaslatot. Ha az információ fontos volt, akkor összesítések után továbbították a felsőbb szintekre, akár a belügyminiszter is megkaphatta. A miniszter, ha úgy ítélte meg, továbbította a jelentést vagy jelentéseket az MSZMP vezetésének, intézkedést kérve. Pl. Terray Lászlót keresve: Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete: M-32404/2. Dosszié tárgya: Szamosi László. BM III/III-1/c, III/III-2/a. "Szamosi" ("Szamosi László") 1958-ban a Deák téri evangélikus lelkészi hivatalnál működött, teol. tanár volt, amikor ügynöknek beszervezték. 1967-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. Jelentései átfogják a teljes evangélikus egyházat: vezetőségi értekezletek, ökumenikus tanács ülései, gyülekezetek, lelkészek, teológiai tanárok, nemzetközi kapcsolatok.” Jelentett, nevek felsorolva: „52. Terray László Géza, anyja neve Merényi Laura, születési idő 1924-01-22. Foglalkozás evangélikus lelkész.” A dossziék feldolgozása után lehet a 6. kartont kikérni, ha ez megvan kiderül az ügynök valódi neve és személyi adatai, a beszervezés időpontja, módja, a kapcsolattartó tiszt neve stb. Kikértem „Szamosi László” 6. dossziéját és így ismertté vált az igazi neve. Fedőneve: „Szamosi László”. Valódi családi neve: Dr. Ottly Ernő (Született Bp. 1919. január 4. anyja neve Zsifkovics Erzsébet, Róza) Ev. püspök 1967–1982.

Az ÁBTL-ben iratokat találtam és feldolgoztam Terray Gyula (*1879. november 22.-) fiai közül Terray Istvánra[12], Terray Barnabásra[13] és Terray Lászlóra[14] továbbá Terray Emilre[15] (*1923. k.-), Terray Györgyre[16] (*1912. december 23.-), Terray Zoltán II.-re[17] (*Budapest, 1952. április 25.-) vonatkozóan. A Reuss család esetében jelentéseket találtam Reuss Éváról (*1903. június 16.-), Reuss Konrádról (*1929. június 6.-), Reuss Andrásról,[18] (*1938. július 11-), Reuss Zsófiáról,[19] (*1939. július 1.-). Terray Gyula feleségének Merényi Laurának a családjából Merényi Oszkárról (*1895. június 28.-) és fiáról Merényi Lászlóról[20] (*1931. június 14.-) A Schulek család tagjai 59 dossziében szerepelnek, így jelentések vannak Schulek Tiborról (*1904.-), továbbá feleségéről Majoross Editről (*1908.-), valamint két fiúkról Schulek Mátyásról (*1935.-), Schulek Ágostonról (*1943.-) és másokról.

     Azt gondoltam, hogy azok kerültek az állambiztonsáng „célkeresztjébe”, akik nemcsak, hogy ellenfelei voltak a kommunista rendszernek, de ezt nyilvánosan hangoztatták és valamit tettek is a rendszer ellen. Ez nem így volt számos esetben, elég volt ugyanis „rossz” időben „rossz” helyen lenni, pl. olyan személy társaságában, akit megfigyeltek vagy valaki beszélt találkozókról, ahol 8-10 ember rendszeresen összejön beszélgetni és nem tudta, hogy ezt a „fontos” információt egy ügynöknek mondta el, amit jelentett és beindította a gépezetet. A szocialista rendszer paranoiára jellemző volt, hogy már 8-10 ember rendszeres találkozóját veszélyesnek tartották és nyomozást, intézkedést és bomlasztást rendeltek el.

        A Sipos, Bocskor, Rédey, Terray, Reuss, Schulek és rokon családok tagjai közül azok kerültek nehéz helyzetbe, akik az 1945-ben bekövetkezett „felszabadulást”, majd az 1949-es kommunista hatalomátvételt felnőttként élték meg. A megtorlások két fontos időpontja 1945-1949 és az 1956-os forradalom utáni évek voltak. Dr. Terray István I.-t 1945-ben börtönbe zárták, 1952-ben lakását elvették, deportálták, jogi pályafutását nem folytathatta. Terray Barnabást „ellenforradalmi tevékenysége” miatt az egri pedagógiai főiskoláról 1957-ben eltávolították, adjunktusi beosztását megszüntették, majd hosszú éveken át nem publikálhatott. Merényi Lászlóról számos dossziéban olvastam jelentéseket, az egyiknek tartalma „Merényi László 1956-ban a KLTE könyvtárosaként fegyveres nemzetőr volt. 1957-58-ban egy, a debreceni Arany Bika Étteremben rendszeresen összejövő asztaltársaság tagja volt, amelyet a magyar állambiztonsági szervek felbomlasztottak. 1958-ban az egyetemről eltávolították.”     A Biblia ezt tanítja: „Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek!” (Mt 7:1) - Vagy rövidebben: Ne ítélj, hogy ne ítéltess! - „Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni.” (Mt 7:2) Ma már bebizonyosodott, hogy a BM felesleges munkát végzett 1945 és 1989 között a különböző pártutasításokra. Véleményem szerint gondolatok ellen csak gondolatokkal lehet harcolni. Nagyon sok embert tönkretettek, de legalább is különböző megalkuvásra kényszertett gyakorlatilag mindenkit az ún. szocialista rendszer. Természetesen különbséget kell tenni a tettes és az áldozat között, mert különben akkor az áldozat sem áldozat többé, hanem tettestárs. "Mindenki szem a láncban" - írta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című híres versében. Az erkölcs és a mentalitás tönkretételének eredményeit ma 2019-ben is érzékelhetjük. Véleményem szerint a Kádár korszak (1956-1988) öröksége igen súlyos Talán súlyosabb, mint a Rákosi korszaké, ami 7 évig, rövidebb ideig tartott, brutális volt és 1949 és 1953 között senki nem volt biztonságban, még Rákosi Mátyás sem. A passzivitás és közöny, a múlt meghamisítása, a múlttal való szembenézés hiánya, a teljesen abszurd címkegyártás (a politikai ellenfél nem ellenfél, hanem ellenség, aki hazaáruló vagy fasiszta, rasszista, horthysta, rákosista, antiszemita, sőt a hatalmon lévők egy maffia államot hoztak létre, stb.) az ügynöktörvény elszabotálása még 30 év elteltével is, ma is kísért minket.[21] A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyetlen a magyar közéletben, amely 2005 óta a tudományos kutatás eszközeivel a múltfeltárással foglalkozik[22]. A mentalitás, tehát az észjárás, gondolkodásmód, fölfogásmód; életfölfogás, szellemiség stb. megváltoztatásához fél évszázad is kevés idő. Az ügynökök teljes beazonosítása a mai napig nem történt meg, de a politikai zsarolás eszközeként azért megmaradt. Nagyon sok iratot néztem át az ÁBTL-ben és megállapíthattam, hogy az egyetemi és kulturális területeken 1963 után, aki ki akart térni a jelentéstétel alól, miután beszervezték, legtöbbször megtehette, semmitmondó jelentéseket írt, nem jelent meg a találkozókon, elfecsegte, hogy ügynök, dekonspiráció „bűnébe”[23] esett. A végeredmény az volt, hogy az illetőt kizárták az ügynökök közül. Volt olyan az MKKE-n dolgozó kollegám, aki azért, hogy az USA-ba kimenjen tanítani mindent megigért, hogy jelentéseket fog írni, de semmit nem írt alá, nem kereste meg az USA-ban a kijelölt elvtársakat, miután hazajött közölte, hogy írásos jelentését a minisztériumnak megírta, ahhoz többet nem tud tenni. Végül kizárták, miután be se tudták szervezni.[24] A lelkészek már, ha beszervezték őket nehezebben szabadultak meg a BM-től. A lelkészeknek nem volt lehetősége szakmán belül állást változtatni, míg egy közgazdász, egy mérnök vagy tanár stb. más területeken is dolgozhatott, ha pl. elküldték az egyetemről, elmehetett pl. vállalatnál folytathatta a munkáját. A munkahelyemen PTE KTK a kutatásaim során négy eddig be nem azonosított ügynökről találtam adatokat, ezek lehettek oktatók vagy hallgatók. A 6-os kartonja csak egy kollegám esetében került elő, nem gondoltam arról, hogy jelentett, levelet írtam Neki és fel is kerestem, megígértem és szavamat tartottam, hogy nem árulom el a nevét. Idézek hozzám írt leveléből, ami nagyon tanulságos. „Kedves Béla! Mondják, hogy nagy szervező a Sors, például most is, amikor ilyen örökre elfeledni vágyott, de valójában megemésztetlen, borzasztó emlékeket hoz vissza a múltból. Nem bántam volna, ha sohasem kell már velük találkoznom, ugyanakkor viszont furcsa módon megnyugtat, hogy rájuk leltél, hogy valaki tud róluk. Mint amikor az ember egy vizsgán kihúzza a tételt és akkor már mindegy, hogy azok jók vagy rosszak: megszűnik valami feszültség. Vége a játéknak, vége ennek a rohadt bújócskának. Talán tovább lehet lépni egy kicsivel a nagy szégyenen és lelkiismeret furdaláson, amiket nem koptattak el bennem az azóta eltelt évek, még ha makacsul szerettem volna is új életet kezdeni. Most már tudom: nincs új élet, EZ van, és EZ marad, mindennel együtt, elválaszthatatlanul mindattól, ami történt. Tulajdonképpen jó érzés, hogy megvan mindennek a következménye: ha a rossznak megvan, talán annak is, amivel nem silányítottam, hanem gyarapítani igyekeztem a világot. A "történeti hűség" kedvéért azonban megjegyzem: "túl szép" képet fest rólam ez a dosszié. Egyáltalán nem "hazafias" motívumoktól vezérelve és egyáltalán nem "szívesen", "önként, dalolva" vállaltam ezt a "szolgálatot". Volt veszítenivalóm, amire felhívták a figyelmem, ha visszautasítanám. Az viszont tény, hogy mérhetetlenül gyáva ember vagyok, és az voltam abban a helyzetben is. Nem mertem nyíltan megtagadni, amire használni akartak, nem tudtam hős lenni, bár tudom, hogy ez nem ment fel semmi alól. Nem akarok áldozat szerepben tetszelegni, és azt mondani, hogy nem tehetek semmiről. Remélem ugyanakkor, hogy nem okoztam bajt senkinek, különösen olyat, ami elronthatta volna a további életét.”

       2018 szeptemberében folytattam a kutatást, mert az FS-TOOLS-sal le tudtam tölteni mind azokat a felvidéki és magyarországi anyakönyveket, ahol a Terray és rokon családok tagjai éltek. Az internetes adatbázisok is bővültek, pl. az Arcanum Digitális Tudománytár több mint 21 millió oldalt tartalmazott 2019. március hónap közepén.

Terray Gyula által készített Gömör vármegye vázrajza. (Térkép) Kézi rajz, piros vonallal aláhúzva azon városok, falvak nevei, ahol a Terray és rokon családok laktak. Ezek: Likér, Ochtina, Osgyán, Ozdin, Rédova, Rimaszombat, Rozlozsnya, Sajógömör, Vizesrét, 1937.

Gömör és Kis-Hont vármegyék közigazgatási térképe 1910-ből.

Kutatási források

1. Anyakönyvek

A családfakutatás forrásai elsődlegesen az anyakönyvek. Az anyakönyvezés történetéről a Wikipédia szócikkében részletesen olvashatunk[25].

2. A Mormon Egyház adatbázisának használata

Internetes elérés: https://familysearch.org/ A belépéshez fiókot kell létrehozni, belépési név és jelszó megadásával.

3. FS-TOOLS program 

A programot a MACSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki, használatához az FS-TOOLS_Fontos_tudnivalok.pdf részletesen leírja a program használatát. 2019. március hónapban már az FS-TOOLS 5.0.0 változata használható. Sokat segít a Családfakutatás. Index.hu Fórum (Topic) is, ahol a téma iránt érdeklődők tapasztalatot cserélhetnek.[26] Családfák a Mormon egyház honlapján, Terray:

https://www.familysearch.org/tree/find/name?search=1&self=%7CTerray%7C0%7C0

A felvidéki[27] [28] és magyarországi anyakönyvek[29] [30] közül az FS-TOOLS-programmal a következőket töltöttem le, ahol Sipos Béla I. feleségének, Fodor Malvinnak az ősei éltek:

Evangélikus anyakönyvek: Alsósztregova[31] (1812-1899), Alsókubin[32] (1784-1897), Alsószeli[33] (1785-1896), Árvanagyfalu[34] (1785-1896), Breznóbánya[35] (1784-1934), Csetnek[36] (1683-1911), Dobsina[37] (1626-1944), Eperjes[38] (1704-1895), Felsőpokorágy[39] (1720-1896) Felsőtőkés[40] (1794-1907), Gömörpanyit (1806-1908), Jolsva[41] (1783-1889), Kassa[42] (1598-1901), Késmárk[43] (1601-1897) Klenóc[44] (1845-1895), Komlóskeresztes[45] (1724-1873), Losonc[46] (1783-1895), Merény[47] (1783-1944) Nagyrőce[48] (1783-1895), Osgyán[49] (1791-1957), Ózd (1864-1895), Ozdin[50] (1728-1950), Poltár[51] (1734-1905), Ránk[52] (1755-1896), Ratkova[53] (1708-1895), Ratkóbisztró[54] (1730-1896), Rédova[55] (1731-1896), Rimaszombat[56] (1786-1896), Rozslozsnya-Hámosfalva[57] (1782-1951), Rozsnyó[58] (1632-1905), Sajógömör[59] (1789-1839), Süvete[60] (1784-1897), Szepesolaszi[61] (1783-1951), Tiszolc[62] (1711-1895), Vizesrét[63] (1784-1913), Zsolna[64] (1704-1772). Katolikus anyakönyvek: Alsópalojta (1689-1901), Csetnek (1735-1900), Dobsina (1746-1909), Eperjes (1615-1895), Ipolygalsa[65] (1773-1892), Jolsva (1674-1889), Merény (1668-1944) Nagyrőce (1783-1895), Rákoc[66] (1827-1895), Rozsnyó (1673-1902), Süvete (1779-1898), Tiszolc (1750-1896), Vizesrét (1762-1805). Református anyakönyvek: Tardona[67] (1757-1895).

4. Az internet és a szakirodalom

Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl. a  Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT), stb. A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen. Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) (https://medit.lutheran.hu/), Családfakutatási link gyűjtemény. Az Arcanum Digitális Tudománytár[68] -ba ha beírjuk a Terray nevet 11121 találatot kapunk. Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet. Budapest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013. Háló 2. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990, Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő. Sorozatszerkesztő Mirák Katalin.Luther Kiadó. Budapest, 2014. (továbbiakban Háló II.)

5. Sírok adatai

Sok adatot gyűjtöttem a temetőkben járva, lefényképezve és feldolgozva a temetői sírkövek adatait. (Budapest, Farkasréti temető, Fiumei Úti Sírkert, Miskolc, evangélikus temető.). A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen.

6. A települések adatait a Wikipédiából vettem át.

 

A Terray és rokon családok keresztelési, illetve születési statisztikái

 

Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Találatok összegyűjtése eszközzel” is. Ez az eszköz az FS portálon lekérdezett adatokat összegyűjti, rendezi és egy MS Excel állományba rögzíti. Ha megvannak a születési anyakönyvek akkor ezeket is leválogatja. Az FS-gyűjtemény a FamilySearch portál gyűjteményei közül tartalmazza a Felvidéki (Szlovákiai) születési anyakönyveket 1592-1935 közötti időszakra. Az internet cím:

https://www.familysearch.org/search/collection/1554443

A vezetéknevek és a települések beírásával felmérhetjük az egyes felvidéki családok születési statisztikáit és leválogathatjuk a születési anyakönyveket apák és anyák szerint. Az Excel táblázat közli többek között a gyermek születési évét, hónapját és napját, a szülők neveit, a település nevét. Apák és anyák szerint csoportosítva rendezhetjük a családok gyermekeinek születési adatait. Figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik születési anyakönyv van indexelve, ezeket csak a települések anyakönyveinek letöltésével és feldolgozásával lehet megtalálni. Ez leginkább az 1800 előtti anyakönyvek esetében fordul elő. A következőkben a rédovai Terray és a rokon, feleségek születési statisztikáit közlöm. Képet kaphatunk ennek alapján az egyes családok nagyságára, kiterjedésére és földrajzi elhelyezkedésére is.

A Terray család nem volt kiterjedt család a Felvidéken 300 Terray születési anyakönyvet találtam, Rédovában ez a szám 131. A Terrayak betelepültek a Felvidékre, mint tanítók, először Ránkon, majd Rédován, Oláhpatakon, Szepesolasziban és más településeken fordultak elő. A Terray család Rédován élt mindegyik tagja Terray György I. leszármazottja.

Mikula 50294 születési anyakönyv. Terray György II. felesége volt Mikula Dorottya.

Markovics 5361 születési anyakönyv. Terray György III. felesége volt Markovics Ráhel.

Leporini 190 születési anyakönyv. Terray András felesége volt Leporini Mária.

Garan (Garany) 4681 születési anyakönyv. Leporini Mária anyja Garany Zsuzsanna volt.

Wallko (Wallko) 4991 születési anyakönyv. Terray Anna férje Wallko Mihály volt.

Olbrich 4837 születési anyakönyv. Terray Mária férje Olbrich Mátyás volt.

Suchta (Schuschta) 13076 születési anyakönyv. Terray János I. felesége Suchta Erzsébet volt.

Goldpelger 1649 születési anyakönyv. Terray János felesége Goldpelger Mária volt.

Biács 18718 születési anyakönyv. Terray Anna férje Biács András volt.

Lipták 66181 születési anyakönyv.  Terray András II. felesége Lipták Anna volt.

Szenkó 12071 születési anyakönyv. Terray Zsuzsanna férje Szenkó Tamás II. volt.

Fabriczy 24827 születési anyakönyv. Terray János I. felesége Fabriczy Katalin volt.

Klima 8124 születési anyakönyv. Terray Mária férje Klima György I. volt.

 

A Terray családfa

A1. Terray György I. (*1666. k.-†Ránk, 1740.) Ránkon volt tanító 1704-1740.

        B1. Terray György II. (*1693.-†Ránk, 1754.) Θ Mikula Dorottya.[69] 1718. k. Alsó-felső Tőkésen,[70]

1720-1740, majd Ránkon volt tanító 1740-1754[71], 1740-ben vette át apja halála után az üresedésben levő hivatáshelyét, a katedrát.

[Mikula Dorottya apja Mikula Miklós.]

C1. Terray György III.[72] (*Alsó-felső Tőkés, 1720.-†Oláhpataki, 1772. július 13.

Temették Rédova, 1772. szeptember 6.) Θ Markovics[73] Ráhel (*Dobsina, 1727. május 2.-†Rédova, 1770. augusztus 7.) Θ Rédova, 1746. június 7.

Rédova, Házasodtak (Copulati) 1746. június 7. Terraj György (Georg) iskolai tanító (praeceptor schola) és Markowicz Ráhel hajadon (virgine) Topochenből[74] származott.

                                                       

1746. január 29. Terray György (Georgio Terray) helyi tanító (praeceptore loci) személyes (coram me) első aláírása a rédovai evangélikus egyház presbiteri jegyzőkönyvében 1744. augusztus 6-án még Schmal Mihály (Θ Sztehlo Mária, Rédova, 1743. január 21.) volt a tanító Rédován. 1733 és 1750 között Schmal András volt a jegyző (notarius). Terray György tehát 26 évesen 1745-ben került Rédovára tanítónak. Terray György aláírása a rédovai jegyzőkönyvekben utoljára 1761 szeptember 29-én volt megtalálható, az 1763 június 14-ki jegyzőkönyvben már nem. 1763. január 4-én viszont még keresztelt mint rédovai evangélikus tanító. 1764. szeptember 13-án is keresztelt, mint rédovai tanító és jegyző (notarius). Zsuzsanna leányát 1766. június 4-én Rédován keresztelték.  1766. július 1-én, mint rédovai tanító keresztszülő. 1766-tól Oláhpatakban volt rektor, iskolaigazgató haláláig 1772-ig.[75] Rédova, 1769. augusztus 13. keresztanya Markovics Ráhel Oláhpatakon élő Terray György felesége. Schmal Mihály 1748-1766 között a rédovai iskola igazgatója volt.

Rezik János írta: [76]" – „idem factum esse scio Humanissimo et Doctissimo Georgio Terray felici Georgio Terray Rectoris Olach-Patakiensis Patri, qui in Felső et Alsó Tőkés possesionibus in Inclyto Comitatu Abaulyváriensi. Rectoris officio, sub compluribus Romano Catholicis Plebanis fungebantur (az áthúzott rész ott is áthúzva) existensibus germanice Ober und Unter = Beckseyffen dictis remoto Lutherano Pastore, cum 4. Plebanis Romano Catholicis serviverat." Terray Barnabás kiegészítése, aki ezt a forrást[77] megtalálta. "Egy kis magyarázat a szöveghez: Rezik János a nevezetesebb evangélikus iskolákat sorolja fel és a Rózsahegyi gimnáziumnál írja, hogy ott a tanító még akkor is helyben maradt, mikor a községbe katolikus plébános jött, mint az Terray Györggyel az oláhpataki tudós rektor apjával Alsó és felső Tőkésen történt."

             

Halotti anyakönyv. Rédova. 1770. augusztus 7. Meghalt Markovits Rachel, Terray György Rédovai és Oláhpataki iskolaigazgató (rector) felesége.

                 

Rédova, halotti anyakönyv. Meghalt Terray György Oláhpatakon, 1772. július 13. Temették Rédovában, felesége mellé 1772. szeptember 6.

[Markovics Ráhel szülei Markovics István[78] (*Radvány, 1693. december 29.-†Dobsina, 1749. június 24[79].) 1715-ben Dobsinán orgonistának választották és 34 évig, haláláig itt dolgozott és élt.[80] Θ Jöstelin Judit (-†Dobsina, 1745.) Dobsina, 1716. június 7.]  1716. június 7. Folytatás ld.: Markovics család.

D1. Terray János. (*Rédova, 1747. június 8.[81]-†Alsósztregova, 1793.) Θ Goldpelger Mária.

(*1761.-†Ránk, 1831. december 4.) Goldpelger Mária. 2. Θ Balun János. 1793. után. [Balun János apja Balun György] Terray János ág. evangélikus lelkész volt. 1766. december 30-án Rédovában keresztszülő, tehát ekkor még Rédovában élt. 1773-ban fél évig a szászországi Jénában tanult.[82] Előbb Zólyomban Osztrolukán (Zólyom vm.), majd Alsósztregován volt pap és tanító. Itt Madách Imre apját a szintén Madách Imrét tanította latin és magyar nyelvre. Hosszú és súlyos betegségben halt meg ott 1793-ban. Síremléke, amit 1843-1849 között Terray Károly még látott, jó karban volt. Idősebb Ostermann József Alsó Sztregován volt ág. ev. lelkész 1793-tól, Terray János után.

                       

Terray János születési anyakönyve. Született Rédova, 1747. június 8. Szülei Terray György rédovai tanító és Markovics[83] Ráhel. Keresztszülők Sztehlo János, Brdiar Mária, Valko Zsuzsanna, Szenko Anna.

  E1. Terray György.

  E2. Terray Mária.

D2. Terray András. (*Rédova, 1748. november 30.[84]-†Rédova, 1751. április 16.[85])

                  D3. Terray Mária. (*Rédova, 1750. december 13.[86]-) Θ Olbrich Mátyás I.

Rédova, 1771. január 15. 1764. szeptember 17-én Terray Mária, Terray György leánya, hajadon keresztanya Rédován.

[Olbrich Mátyás szülei Olbrich János Θ M. Anna.]

E1. Olbrich Mária. (*Rozsnyó, 1772. június 1.-†csecsemő korában)

E2. Olbrich Mátyás II. (*Rozsnyó, 1776. január 23.-)

E3. Olbrich János I. (*Rozsnyó, 1778. augusztus 25.-†1782. előtt.)

E4. Olbrich János II. (*Rozsnyó, 1782. április 28.-†csecsemő korában)

E5. Olbrich Zsuzsanna. (*Rozsnyó, 1785. október 9.-)

                  D4. Terray Ráhel. (*Rédova, 1755. június 22.-) Q Wandrák György.

                           Oláhpatak, 1774. október 18.

                        E1. Wandrák Zsuzsanna. (*Oláhpatak, 1778. február 24.-)

                        E2. Wandrák Mária. (*Oláhpatak, 1780. március 20.-)

                        E3. Wandrák János. (*Oláhpatak, 1785. május 17.-)

                        E4. Wandrák Mátyás. (*Oláhpatak, 1789. március 24.-†csecsemő korában)

                  D5. Terray György IV. (*Rédova, 1757. november 14.-†Rédova, 1760. december 12.)

                  D6. Terray István. (*Rédova, 1760. május 13.[87]-†Rédova, 1761. december 1.[88])

                  D7. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1766. június 4.[89]-)

              C2. Terray Anna. (*Alsó-felső Tőkés, 1721.-†Rédová, 1800. április 11[90].) Θ Vallko Mihály

Rédova, 1750. január 13. [91] 1751. január 15. Terray Anna[92] keresztszülő.

                   D1. Wallko Mária. (*1753.-) Θ Gerenskat András (*1748.-).

                          Rédova, 1771. november 26.

                        [Gerenskat András szülei Gerenskat János Θ M. Mária.]

                  D2. Wallko János.(*1756.-†Rédova, 1809. március 27.) Cipész (sartor) Θ Kowats

                          Mária. (*1760.-) Rédova, 1778.

                         [Kowats Mária szülei Kowats István Θ Gotser Mária.]

             C3. Terray Márton. (*Alsó-felső Tőkés, 1723.-†Ránk, 1808. június 12.[93]) 1. Θ Soltisz

Ilona. (*1730.-†Ránk, 1808. március 22.) Ránk. 1746. k. 2. Q Moszey Ilona. Ránk, 1748. k. Az első két gyermek anyja Soltisz Ilona. A harmadik és negyedik gyermek anyja Moszey Ilona. Terray Márton 1754-1798 között kántor és tanító, iskolaigazgató volt, továbbá keresztelt is Ránkon.[94]

         

Ránk. Evangélikus egyház halotti anyakönyve. 1808. június 12-én meghalt Terray Márton emeritus (nyugdíjas) iskola rector (igazgató) 87 éves volt és 44 évet szolgált jelesen az iskolában.

D1. Terray János I. (*Ránk, 1750.-†1835. előtt.[95]) Θ Schuschta Erzsébet. (*1757.-†

      Ránk, 1835. április 19.) 1775. k. [96]

                          E1. Terray János II. (*Ránk, 1783. március 7.-†1792. előtt.)

E2. Terray Mária. (*Ránk, 1785. január 28.-)

E3. Terray György I. (*Ránk, 1787. május 1.-) Ránkon evangélikus pap és tanító

       volt.

       F1. Terray György II. (*Kecerpeklén, 1826. július 9.-†Kecerkosztolán, 1873.

augusztus 6.[97]) Θ Hudák Mária. Kassa, 1858. k. Ránk majd Sárosófalu.[98] 1858. k. Kolozsváron gazdasági iskolát végzett, Vizimolnár. 1864-ben Bolyáron is bérelt vizimalmot.

                                    G1. Terray Gyula. (*1859. február-†1859. április 11.)

                                    G2. Terray Viktória. (*1862. szeptember-†Bollyár, 1863. május 2.)

     G3. Terray István I. (*Ránk, Bollyár, 1864. november 2. [99]-†Losonc, 1953.)

Q Örtel Ida (*Krizba, Brassó mellett, 1873.-1937. február 27.) Tanulmányait az Eperjesi Kollégiumban 1884-ben fejezte be, jó minősítéssel, vallástanító lett. Aszód 1885-ben, Vác 1886-ban, Türkös, (Brassó mellett 1886[100]-1902 között,[101] utódja Zimányi Kálmán volt) állomások után Kuntaplocán (Gömörben) volt hosszú ideig tanító, s ott is ment nyugdíjba 1927-ben, és Losoncra költözött. 1911-ben „a Gömör-Kishont vármegye területén működő s a magyar nyelv sikeres tanítása körül legtöbb érdemeket szerzett néptanítók közül a vármegye törvényhatósági bizottsága az általa kezelt alapítványokból, Pogány István kir. tanfelügyelő javaslata alapján, a következő néptanítóknak adományozott jutalmat: …Terray István kúntapolczai ág. ev. tanítónak 100 koronát.”[102] 1906-ban Kúntapolcán volt tanító 1000 korona fizetéssel.

              H1. Terray Jolán. (Tükrös, 1895. k.-)

              H2. Terray Margit. (Tükrös, 1897.)

              H3. Terray István II. (Tükrös, 1899.-)

     G4. Terray Anna, Paulina. (*Ránk, Bollyár, 1866. augusztus 26.[103]-) Q

             Marcaly János. 

             H1. Marcaly Ilona. USA-ban nyelvtanárnő volt. Férje újságíró volt.

             H2. Marcaly Anna. Q Forgács N.

             H3. Marcaly Viktória.

     G5. Terray János, Boldizsár. (*Sárosófalú, Kosztolyán, 1869. január 5.[104]-)

             USA-ba vándorolt ki. Fiatalon meghalt.

     G6. Terray György II. (*Sárosófalú, Kosztolyán, 1871. április 22. [105]-†1949.)

USA-ba vándorolt ki. 1918-ban Pittsburgban Ő írta alá a Masaryk féle egyezményt,[106] Jól játszó kántor volt. Nem nősült meg.

                            E4. Terray András. (*Ránk, 1792. május 31.-)

                     D2. Terray Anna. (*Ránk, 1754.-†Ránk, 1814. december 13.) 1. Θ Biács András[107] [108].

(*1756.-†Ránk, 1794.  július 17.[109]) Ránk. 1780. február 6. [110]. 2. Q Kostkas János. Ránk. 1797. január 22.[111]

                            [Kostkas János szülei Kostkas István és M. Anna]

                             E1. Biács János I. (*Ránk, 1781. január 21.-†1783. január 18.)

                             E2. Biács György. (*Ránk, 1784. február 21.-)

         E3. Biács János II. (*Ránk, 1788. augusztus 6.-†Ránk, 1807. április 27.)

         E4. Biács István. (*Ránk, 1792. május 15.-†Ránk, 1795. augusztus 15.)

                     D3. Terray Erzsébet. (*Ránk, 1756. október 18.-)

  

Terray Erzsébet születési anyakönyve, Ránk, 1756. október 18. Szülei Terray Márton kántor és Moszey Ilona.

                    D4. Terray Zsuzsanna. (*Ránk, 1758. október 1.-)

 C4. Terray András. (*Alsó-felső Tőkés, 1733.-†Rédova, 1812. november 15.[112]) Θ

Leporini Mária. (*1738.-†Rédova, 1820. február 6.[113]) Rédova, 1762. 1768. május Terray András baromfihizlaló (fartor) keresztszülő.

Rédova, házassági anyakönyv, 1762. Házasodott becsületes ifjú Terray András (néhai Terray György ránki tanító és M. Dorottya fia, M. Dorottya apja M. Miklós) és Leporiny Mária hajadon, (Leporiny Pál és Garan Zsuzsanna leánya, rédovai lakosok.) Eskette Terray György (III.) rédovai tanító. [114]

Rédova, halotti anyakönyv. 1812. november 15. meghalt Terray András, 79 éves volt, szülei Terray Márton (a házassági anyakönyv alapján apja Terray György. Terray Márton 1722-ben született, nem lehetett az apja az 1733-ban született Terray Andrásnak) és Mikula Dorottya (Terray András házassági anyakönyvében M. Dorottya.).

Meghaltak és eltemetettek (Mortui et sepulti.) 1820. február 6. meghalt Rédován Leporini Mária, 82 éves, Terray András özvegye, szülei Leporini Jakab (téves adat, nem Jakab, hanem Pál) és Garany Zsuzsanna.

1790. január 7-én Rédován meghalt Leporinyi Pál (aki relicta, magára maradt) felesége Garany Zsuzsanna, 64 éves volt.

Terray András neve mint adományozó említve van a rédovai presbiteri jegyző könyvekben (pro memoria, emlékezés végett) 1763-ban és 1768-ban, 1763. április 30-án keresztszülő, mint idősebb atyafi vagy rokon (natu frater) foglalkozása rédovai tanító.

[Leporini Mária szülei Leporini Pál. (*1718. k.-†1764-1789.) Θ Garany Zsuzsanna. (*1726.-†Rédova, 1790. január 7.[115]) Rédován éltek.] Leporini Pál keresztszülő volt 1745. augusztus [116], 1750. október 5. 1750 után a redovai anyakönyvekben már nem találtam bejegyzést Leporini Pálról, így nem ismert, hogy mikor halt meg, felesége Garany Zsuzsanna amikor meghalt már özvegy volt 1790-ben. (S. B.) Folytatás a Leporini család.

                      D1. Terray András II. (*Rédova, 1764. december 3.[117]-) Θ Lipták Anna.

Rédova, 1790. november 16.[118]-) [Lipták Anna szülei Lipták János Θ Palaszko Mária. (*Rédova, 1754. július 14.-†Rédova, 1809. július 1.) Pallaszko Mária szülei Pallaszko Vencel Θ Sztehlo Anna.]

E1. Terray Mária I. (*Rédova, 1792. április 30.[119]-†Rédova, 1792. május 1.)

E2. Terray Mária II. (*Rédova, 1793. október 8. [120]-†meghalt ifjan.)

E3. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1796. április 3.[121]-) Θ Szenkó Tamás II.

      (*Rédova, 1794. január 17.-) Rédova, 1814. november 15.

     [Szenko Tamás II. szülei Szenko Tamás I. Θ Nyemecz Zsuzsanna.[122]]

F1. Szenkó János. (*Rédova, 1816. október 6.-)

F2. Szenkó Zsuzsanna. (*Rédova, 1819. június 25.-)

F3. Szenkó Tamás III. (*Rédova, 1825. január 10.-†fiatalon.) András ikertest-

      vére.

F4. Szenkó András. (*Rédova, 1825. január 10.-) Tamás ikertestvére.

F5. Szenkó Anna. (*Rédova, 1827. szeptember 21.-†meghalt ifjan)

F6. Szenkó Tamás IV. (*Rédova, 1831. február 1.-) Q Strebka Mária.

      G1. Szenkó Tamás V. (*Rédova, 1869.-) Q Perte Mária. (*1877.-)

Rédova, 1894. november 19. Földészek. [Perte Mária szülei Strebka Perte András és Teslár Zsuzsanna.]

F7. Szenkó György. (*Rédova, 1834. május 6.-)

E4. Terray Mihály. (*Rédova, 1798. szeptember 28.[123]-†Rédova, 1858. augusztus

      12.) Θ Garany Katalin. Rédova, 1825. november 21. Földész.

  [Garany Katalin szülei Garany András Θ Berger Katalin]

       F1. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1826. október 19.[124]-†Rédova, 1867.

              augusztus 4.)

       F2. Terray Anna. (*Rédova, 1829. január 25.[125]-)

E5. Terray Zsófia. (*Rédova, 1801. március 24.[126]-1870. december 6.) Θ Urbán

      András I. (*Rédova, 1795. november 3.-) Rédova, 1820. november 9.

[Urbán András I. szülei Urbán Mihály Θ Tesslar Zsuzsanna]

F1. Urbán Zsuzsanna I. (*Rédova, 1823. november 9.-

      †Rédova, 1823. december 23.)

F2. Urbán András II. (*Rédova, 1825. április 8.-†fiatalon)

F3. Urbán András III. (*Rédova, 1826. július 2.-†Rédova, 1907. június 16.)

F4. Urbán Mihály. (*Rédova, 1829. május 31.-)

F5. Urbán Zsuzsanna II. (*Rédova, 1832. május 5.-

      †Rédova, 1834. október 29.)

F6. Urbán Mária. (*Rédova, 1835. december 31.-

F7. Urbán János. (*Rédova, 1838. április 6.-) Q 1. Q N. N. 2. Q Kacsala

       Zsuzsanna, özvegy. (*1852.-) Rédova, 1888. november 12.[127]

      [Kacsala Zsuzsanna szülei Kacsala András Q Lipták Zsófia. ]

F8. Urbán György. (*Rédova, 1841. február 21.-)

F9. Urbán Zsuzsanna. (*Rédova, 1844. január 6.-†Rédova, 1916. augusztus 2.)

   E6. Terray András III. (*Rédova, 1808. június 3.[128]-†Rédova, 1808. július 22.)

        Ikrek.

E7. Terray János I. (*Rédova, 1808. június 3.-†Rédova, 1808. július 27.) Ikrek.

E8. Terray János II. (*Rédova, 1810. május 23.[129]-†Rédova, 1874. március 23.) Θ

       Rogosz Zsuzsanna. Rédova, 1834. november 18.

       [Rogosz Zsuzsanna szülei Rogosz András Θ Urbán Mária.]

       F1. Terray János III. (*Rédova, 1837. augusztus 19.[130]-) Θ Fabriczy Katalin.

             (*Rédova, 1839. augusztus 5.-) Rédova, 1862. november 18.

[Fabriczy Katalin szülei Fabriczy István II. Θ Wallko Zsuzsanna III. (*Rédova, 1801. december 19[131].-)[132] Rédova, 1820. szeptember 3. Fabriczy István II. szülei Fabriczy István I. Θ Hantsko Zsuzsanna. Vallko Zsuzsanna szülei Wallko Márton Θ Garany Zsuzsanna.] Folytatás Wallko család.

            G1. Terray János II. (*Rédova, 1864. május 11.-†Rédova, 1864. május 18.)

            G2. Terray Mária. (*Rédova, 1872. március 29.[133]-) Θ Klima György I.

(*Rédova, 1864. április 28.-†Rédova, 1939. március 4.) Kerékgyártó. Rédova, 1887. november 15. [Klima György szülei Klima Márton Θ Kristyák Mária.]

                  H1. Klima János. (*Rédova, 1891. június 28.-

                         †Rédova, 1943. február 24.)

                  H2. Klima Mária. (*Rédova, 1892. május 18.-)

                  H3. Klima György II. (*Rédova, 1893. október 9.-†Rédova, 1894. augusztus

                         7.)

       F2. Terray Mária. (*Rédova, 1841. március 24.[134]-) Q Lipták Mihály. Földészek.

             G1. Lipták János. (*Rédova, 1869.-) Q Tomasik Mária. (*Rédova, 1871.-)

                    Rédova, 1893. november 22.

                   [Tomasik Mária szülei Tomasik András Q Brejcsák Zsuzsanna]

       F3. Terray Anna. (*Rédova, 1856. március 6.-)

E9. Terray András IV. (*Rédova, 1814. április 8.-†Rédova, 1880. április 14. ) 1. Θ

       Lang Zsuzsanna.  Rédova, 1839. november 19.

      [Lang Zsuzsanna szülei Lang János Θ Garany Zsuzsanna]

      F1. Terray András V. (*Rédova, 1843. június 24.[135]-)

      F2. Terray Zsuzsanna. (*Rédova, 1860. március 12[136].-) Q Teslár János I.

             (*1855.-) napszámos, földész. Rédova, 1880. november 16.

             [Teslár János szülei Teslár György Q Garany Zsuzsanna.]

             G1. Teslár János II. (*Rédova, 1882. október 29.-)

             G2. Teslár András. (*Rédova, 1887. szeptember 7.-)

             G3. Teslár Zsuzsanna. (*Rédova, 1892. március 18.-†Rédova, 1892.

                    szeptember 6.)

                          D2. Terray Mária. (*Rédova, 1767. július 18.[137]-†1841. december 5.[138]) Θ Wallko

                                 János I. (*Rédova, 1757. június 7.-). Rédova, 1784.  november 21.

  [Wallko János szülei Wallko András Θ N. Anna.]

                                 E1. Wallko Zsuzsanna I. (*Rédova, 1786. április 18.-†Rédova, csecsemő korában.)

                                 E2. Wallko János II. (*Rédova, 1787. május 7.-†Rédova, 1816. február 6.)

                                 E3. Wallko András I. (*Rédova, 1789. június 19.-†csecsemő korában.)

     E4. Wallko Mária. (*Rédova, 1791. augusztus 21.-)

     E5. Wallko Mihály. (*Rédova, 1793. február 10.-†Rédova, 1794. június 26.)

     E6. Wallko Zsuzsanna II. (*Rédova, 1795. október 13.-)

     E7. Wallko András II. *Rédova, 1796. augusztus 19.-†Rédova, 1796. augusztus 19.)

     E8. Wallko András III. (*Rédova, 1798. január 18.-†Rédova, 1800. október 20.)

     E9. Wallko Szófia I. (*Rédova, 1800. május 17.-†Rédova, 1800. november 5.)

     E10. Wallko N. (*Rédova, 1801. szeptember 14.-)

     E11. Wallko Szófia II. (*Rédova, 1803. május 31.-)

     E12. Wallko N. (*Rédova, 1806. április 3.-†Rédova, 1806. április 3.)

                      D3. Terray János. (*Rédova, 1770. január 12.[139]-) Selmecbányán tanult 1793-ban,[140]  majd a

                             Jénai Egyetemen 1795-ben[141]. Θ Fabriczky Katalin.

                             E1. Terray Mária. (*1792. április 30.-)

                             E2. Terray Zsuzsanna. (*1792. április 30.-)

                             E3. Terray Zsófia. (*1801. március 24.-) 

                       D4. Terray Mihály I.[142] (*Rédova, 1772. szeptember 10.-†Rozslozsnya, 1840. május 3.)

                           

Terray Mihály I. keresztelési anyakönyve. Rédova, Evangélikus egyház. 1772. szeptember 10. Szülők Terray András és Mária (Leporini). Keresztszülők Katalin, Laczko Tamásné, Thoma Mária, Lipták Pál, (*1711.-†Rédova, 1785. február 18.) Zsuzsanna, Szenko György felesége. Θ Honétzy Zsuuzsanna. (*Ozdin, 1780.-†1850.-1859.) Ozdin, 1800. november 17. Terray Mihály I. elemi iskolai tanulmányait Rédován 1781-1786, a középiskolát Kuntapolcán, 1787-1794, majd a teológiát Pozsonyban 1794-1796, végül a németországi Wittenbergben[143] 1796-1798 végezte, kiváló eredménnyel. Terray Mihály Rozslozsnyán volt 1800. február 9-től ág. evangélikus lelkész, majd alesperes, itt szolgált haláláig[144]. Híres szónok, több nyelvet (magyar, német, tót, latin, görög, francia nyelveken írt és beszélt) beszélő tanult ember volt. Már gyermekkorától pap akart lenni, s templomokat akart építeni, mihez gyűjtéseket rendezett, s sikerült is neki szülőfaluja (Rédova) temploma részére oly összeget gyűjteni, hogy 1794-ben felépíthette. 1801-ben építtette fel Rozlozsnyán a templomot. [Honétzy Zsuzsánna szülei Honétzy János. (*1752.-†1837.) Ozdini ág. evangélikus lelkész Q Latzo Anna.]

Irodalom: Merényi László Emlékezés Terray Mihály lelkészre.[145] Folytatás ld. Honétzy család.

E1. Terray Mihály II. (*Rozlozsnya, 1802. február 2.-†Szepesolaszi, 1869. július

21.[146]) Θ Salczer[147] Zsuzsanna. (*1807. szeptember 13.-†Szepesolaszi, 1881. november 27.) Szepesolaszi, 1833. november 13. Eperjesen jogot tanult, majd Szepesolasziban volt ügyvéd. Városi tanácsnok is volt. Salczer János halála után a felesége birtokába került rézhámort és egyéb vagyont kezelte. Rézhámora fejlesztéséhez testvérei is nagyobb pénzösszeggel járultak, de a kölcsönt nem tudta vagy nem is akarta visszafizetni, s a rokoni érzés a testvérek között meglazult.[148] Gyárában rézmozsarakat is készítettek. 1841-ben Eperjesen mint nemes fordul elő.

Szepesolaszi, házassági anyakönyv. 1833. november 13. Ifj. Terray Mihály, Timotheus nemes, légrádi és szigligeti (apja id. Terray Mihály, anyja Honétzy Zsuzsanna) és Salczer Zsuzsanna (Salczer Zsuzsanna szülei Salczer János és Roxer Zsuzsanna (*Szepesolaszi, 1779. április 22.-) akinek szülei Roxer Tóbiás és N. Zsuzsanna.) házasságot kötöttek. Esketési tanúk Roth György és felesége Glatz Zsuzsanna, Pollak János és felesége Handlovits Mária.

[Salczer Zsuzsanna szülei Salczer János György [149] szenátor. (*1763.-†Szepesolaszi, 1834. december 10.) Q Roxer Zsuzsanna. (*Szepesolaszi, 1779. április 22.-†Szepesolaszi, 1822. november 17.) Szepesolaszi, 1806. május 5.[150] Salczer János György apja Salczer György (*1734.-†Szepesolaszi, 1799. október 22.), Roxer Zsuzsanna szülei Roxer Tóbiás[151] (*Szepesolaszi, 1748. szeptember 17.-†Szepesolaszi, 1812. október 16.) Q Sculteti Zsuzsanna. (*1751.-†Szepesolaszi, 1809. szeptember 3.).] Folytatás Roxer család.

Szepesolaszi halotti anyakönyvek. 1812. október 16-án meghalt és október 18-án temették Roxer Tóbiást, polgárt, egyházi felügyelőt, aki 65 éves volt, a halál oka elvénült és magas láza volt.

F1. Terray Zsuzsanna, Johanna. (*Szepesolaszi, 1833. augusztus 28.-†1914.

       október 11.)

F2. Terray Amália Karolina. (*Szepesolaszi, 1835. február 5.-†Szepesolaszi,

       1837. január 10.)

F3. Terray Aurelie Mathilder. (*Szepesolaszi, 1836. március 13.-)

F4. Terray Manó Lajos. (*Szepesolaszi, 1839. július 21.-†Szepesolaszi, 1913.

július 8.) 1. Θ Kunay Laura, Ilona. (*Szepesolaszi, 1853. június 22.[152]-) Szepesolaszi, 1873. október 26. 2. Θ Kézsmárszky Emma. 1936-ban Ungváron élt. Terray Manó mezei gazda volt. Első házasságából 5 a második házasságából 3 gyermeke született.

   [Kunay Laura szülei Kunay Imre, kalmár Q Lechnitzky Zsuzsanna]

            G1. Terray Olga. (*Szepesolaszi, 1877. június 20.-) Θ Schultze Ottó, ág.ev.

                   lelkész Récse településen, Pozsony mellett.

                                                H1. Schultze Oszkár, Rihárd.

                                                      (*Ruszkin, Késmárk járásban, 1896. október 18.-)

                                               H2. Schultze Gyula, Márió.

                                                     (*Ruszkin, Késmárk járásban, 1896. október 18.-)

                H3. Schultze Otokár, Aladár. (*Ruszkin, Késmárk járásban, 1898. március 27.-)

            G2. Terray Viktor. (*Szepesolaszi, 1879. június 27.-)

            G3. Terray Jolán. (*Szepesolaszi, 1881. november 5.-†1923. február 21.)

            G4. Terray Elemér I. (*Szepesolaszi, 1886. november 14.-†1956. január

16.) Vas- és fűszerkereskedő volt. „19 éves, keresztény vaskereskedő segéd, ki szakmáját érti, beszél magyarul, németül és tótul, állást keres azonnali belépésre. Terray Elemér. Szepes-Olaszi” A Magyar Vaskereskedő 1905-05-21/21  számban jelent meg ez az álláshírdetés. Terray Elemérnek sikerült állást találnia, de szakmájában más területen szeretett volna elhelyezkedie, ezt bizonyítja, hogy ugyanezen lapban az 1912-04-14/15 számban ezt a hírdetést tette közzé: „26 éves, keresztény vaskereskedő, ki a magyar, német és tót nyelvben, valamint könyvelésben perfekt, s ki egy vasnagykereskedő czég irodájában már hosszabb idő óta alkalmazva van, utazói vagy irodai állást mielőbbi belépésre keres. Terray Elemér, Schopper J. G. czégnél Budapest, Városház tér 3.” 1915-ben az I. világháborúban megsérült.

H1. Terray Laura. (*Szepesolaszi, 1920. szeptember 17.-)

                     H2. Terray Elemér II. (*Szepesolaszi, 1922.-†Szepesolaszi, 1998.) Θ

Dokulil Anna. Terray Elemér a német irodalom kutatója, a Johann Gottfried Herder kutatásai révén lett európai hírű tudós. Több könyvet publikált. A pozsonyi Komenszky Egyetem Gremanisztikai Tanszékének a vezetője volt 1953 és 1990 között. Nevét Elemir Terraynak írják. Ld. pl.: Germanistik in Mittel - Und Osteuropa 1945-1992 (Trends in Linguistics) (Hardcover) ~ Christoph Konig (Editor) "Die Germanistik in Mittel- und Osteuropa seit ihren Anfängen ist für uns eine terra incognita..." Szerzők között Elemir Terray. Német-szlovák középiskolai tankönyveket is írt: Nemecká literárna čítanka.

Terray Elemér és Terray Laura. 1996. Terray Elemér, Terray Jusztina, Terray Barnabás, Földvári Mihály és Földvári Gábor. 1984. k.

                          I1. Terray Márton. (*1951.-) Atomkutató mérnök, de nép-

                                zenészként dolgozik.

        G5. Terray Béla, Manó, Gyula.

               (*Szepesolaszi, 1889. április 12.-†Pozsony, 1962. március 2.)

             G6. Terray Elza, Franciska. (*Szepesolaszi, 1892. október 23.-) Θ

                    Namyslov István I. Ungvár, kereskedő.

                    H1. Namyslov István II. (*Ungvár, 1923.-) Stockholmban élt 1961-ben.

             G7. Terray Emma, Amália. (*Szepesolaszi, 1894. május 4.-Lőcse, 1961.

k.) Postakezelőnő 1942-ben még Ungváron élt, a Magyar Királyi Postahivatalnál Ungváron segédellenör volt.

             G8. Terray Elek, Ede. (*Szepesolaszi, 1895. október 22.-)

Rendőrtisztviselő Ungváron élt 1935-ben. A Prágai Magyar Hírlap híre, 1935. március[153]: „A felsőbíróság elrendelte Terray Elek szabadlábra helyezését. Kassa, március 27. (Kassai szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Ismeretes, hogy az ungvári kerületi bíróság Terray Elek volt ungvári városi főtisztviselőt különböző hivatali szabálytalanságok miatt nemrégibe elitélte. Terray az ítélet ellen fellebbezést jelentett be s egyúttal kérte szabadlábra helyezését. A vádtanács kérését elutasította. Terray a döntés ellen felfolyamodott a kassai felső- bírósághoz, amely ma foglalkozott a felfolyamodással és elrendelte Terray szabad- lábrahelyezését. Terray Elek ennek folytán valószínűleg a közeli napokban elhagyja az ungvári fogházat.”

                    H1. Terray László. (*1918. k.-†1940. május 30. Meghalt a dunkerque-

                          i csatában.)

                    H2. Terray Vera. (*1928. k.-) 1941-ben Ungváron az

Állami Szent Erzsébet leánygimnázium II. osztályának tanulója.[154] Tanulmányi átlaga 2. (2 a jó, az 1 volt akkor a jeles) Osztályfőnök Vasáry Dalma.

                    H3. Terray Klára. (*1925. k.-)

      F5. Terray László János. (*Szepesolaszi, 1841. december 24.-† Szepesolaszi,

            1842.)

 F6. Terray Pál, András. (*Szepesolaszi, 1843. december 18.[155]-†Szepesolaszi,

1895. április 19.) Θ Maléter Matild. (-†1901. után[156]) Szepesolaszi, 1874. szeptember 27. Szepesolasziban városi főjegyző volt. Gyermekük nem volt.

  [Maléter Matild szülei Dr. Maléter Gusztáv Q Krivácsy Zsuzsanna.]

 F7. Terray Károly. (*Szepesolaszi, 1846. szeptember 29.-†Szepesolaszi, 1858.

       június 14.)

 F8. Terray Emma, Etelka. (*Szepesolaszi, 1849. május 13.-†1911. május 22.)

       Θ Weber András (tyrlingi)[157]

F9. Terray József, László I. (*Szepesolaszi, 1852. március 7.[158]-†Budapest,

1928. július 22.[159]) Θ Király Mária. (*Kassa, 1861.június 5.-†Budapest, 1911. augusztus 20.[160]) Budapest, 1901. február 11.[161] Bírósági végrehajtó volt. [Király Mária szülei Király Ede Q Szakala Anna.]

   G1. Terray Etelka. (*Szarvas, 1883. június 16.-†Szarvas, 1898. január 22.)

   G2. Terray László II. Árpád Dr.[162] (*Szarvas, 1884. május 21.-†Budapest,

1963.) Törvényszéki bíró, királyi törvényszéki jegyző 1914-ben. volt Budapesten. 1. Θ Horváth Ágnes. (*Szepesség, 1883. január 16.-†Budapest, 1928. február 21.) Budapest, 1914. február 1.[163] 2. Θ Kovács Márta. (*Szepesváralja,-†Budapest, 1964. október 12.) Tanítónő. Budapest, 1933. 2 gyermeke az első feleségétől született.

[Horváth Ágnes szülei Horváth István Q Valner Anna.] [Kovács Márta szülei Kovács Arnold (*1869.-†Budapest, 1937. október 22. Farkasréti temető.[164] [165]) Q Mihályik Júlianna. 1893.]

H1. Terray Edmunda. (*Budapest, 1918. január 23.-) Vajda Zoltán

gépészmérnök 1940. április 30-án eljegyezte Terray Edát.[166] Esküvő Budapest, 1940. július 2.[167]

       [Vajda Zoltán szülei Vajda Lajos Q Burget Róza.]

     H2. Terray Ágnes Gabriella. (*Budapest, 1919. június. 14.-) Q György

András. (*Galac, Románia, 1901. május 5.-) Budapest, 1942. március 21.[168] György András gépészmérnök volt. [György András szülei Pana György Q György Mária.]

  G3. Terray Béla. (*Szarvas, 1885. augusztus 21.-

 †Budapest, 1954. június 13.[169]) Θ Nagy Eszter (*1887. január 20.-†Budapest, 1942. május 6.[170]) Budapest, VIII. kerület, 1914. július 28.[171] Makón az Állami főgimnáziumban tanult. Bírósági végrehajtó volt. 1940-ben sikkasztásért két évi fegyházra ítélték Terray Béla bírósági végrehajtót.[172]

  [Nagy Eszter szülei Nagy János Q Szakács Lídia.[173]]

 G4. Terray Dezső I. Dr. (*Szarvas, 1887. május 23.-†Budapest, 1947. janu-

ár 16.[174]) Θ Wassung Ilonka. (*1891. március 19.-) Stanislau, 1916. január 1.[175] Tábori lelkész előtt.[176]. Ügyvéd volt Budapesten. 1903-ban Terray Dezső, mint a MAC[177] futball kapusa mindössze 16 évesen szerepelt a legjobbak között. 1907-ben a M. A. C. football-osztályának megalakulásában részt vett, ismert sportszervező volt. 1941-ben a Magyar Ipar és Kereskedelmi részvénytársaság felszámolója is volt. Terray Dezső I. fiai gyilkosát felakasztatta és az izgalmaktól ő maga is meghalt. [Wassung Ilona szülei Wassung Károly Q László Mária.]

Terray Dezső I. 1891. k.

         H1. Terray Dezső II. (*1916. szeptember 20.-†1944. február) Ikrek.

Egyszerre haltak meg, a nyilasok meggyilkolták őket. 1942-ben tartalékos címztes zászlós a tűzérségnél

        H2. Terray Pál, László. (*1916. szeptember 20.-†1944. február) Ikrek.

               1942-ben tartalékos címzetes zászlós a tűzérségnél.

G5. Terray Gyula. (*Szarvas, 1889. február 5.-†Budapest, 1948. március

31.[178]) 1. Q Mucska Júlianna. Budapest, 1918. k. 2. Θ Kádas Blanka Mária.[179] (*Temesvár, 1889. február 13.-†Budapest, 1944. április 28.[180]) Budapest, 1924. március 2.[181] 1928[182] és 1944 között biztosan, hogy Bukméker volt Budapesten[183]. Kádass Mariska.[184] „Atyja Kádass Imre színész. Iskolái elvégzése után a Színművészeti Akadémiát végezte. 1910-ben elszerződött Krecsányi Ignác buda-temesvári színtársulatához, hol három éven át a naiva szerepkört töltötte be, majd férjhez ment Hollósi Somogyi László földbirtokoshoz, kitől rövid idő után elvált és ismét visszatért a színpadra. 1919-ben a Fasor Kabaré tagja volt, onnan a Várszínházhoz szerződtette Komjáthy János igazgató. 1922-ben (házassági anyakönyv alapján 1924-ben) férjhez ment légrádi és szigligeti Terray Gyulához.” Terray Gyula fiatal korában versenyszerűen asztali teniszezett és sporszervező is volt.

[Kádas Mária szülei Kádas Imre Q Dunkl Gizellla.]

H1. Terray Emil. (*Budapest, 1919.-).[185] Anyja Mucska Júlianna.

       ÁBTL iratok.[186]

       1 M-33971/1 BM III/III 1-b. Ügynök fedőneve: Pákozdi János.[187]

Terray Emil volt Pumás vadászrepülőtiszt, most mérnök a Ganz Mávagban. 1963 VIII 20-án ezt mondta: Tito karakánul viselkedett. Igaz, hogy egészen úgy néz ki, mint Göring, de eredményesen elhárította az orosz hatalmi törekvéseket. Úgy látszik, most is jól helyezkednek, mert sok barátjuk van mindkét oldalon. Nekünk is legalább ilyen politikát kellene folytatnunk. Ami külpolitikailag Magyarországot jellemzi, az a csatlós kormány önállótlan, a szovjet kormányt majmoló magatartása.

Terray Emil lakik Bp. II kerület Bem rakpart 26. ….Családi körben tett ellenséges hangú megnyilatkozásai, gyakran lekicsinylő kijelentései jellemzik. Lakóbizottsági elnök. Adta Pákozdi János. Vette Kovács Tibor alezredes. 1963 IX 13. Tárgy: Hangulatjelentés. Bp. 1963 IX 14.

A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101-es "Puma" vadászrepülő ezredének pilótái.[188] Terray Emil szerepel a következő visszaemlékezésben. Archív NET. XX századi történeti források. 14. évfolyam (2014) 5. szám. Szerző: B. Stenge Csaba. 1944. július 8. Légitámadás a veszprémi repülőtér ellen. Egy öreg Puma vadászpilóta visszaemlékezése. A visszaemlékezés készítője, Gersy Tamás.[189] A második világháború során magyar reptereket ért ellenséges légitámadások közül az 1944. július 8-án a Veszprém-jutaspusztai repteret ért amerikai légitámadás okozta a legsúlyosabb katonai emberveszteségeket. …Az eddig magánkézben, kéziratban lévő visszaemlékezést a 101/3. vadászrepülő század egy olyan egykori pilótája, Gersy Tamás készítette, aki maga is ott volt a repülőtéren, és súlyosan megsebesült. Visszaemlékezésében kitér nemcsak a légitámadásra és annak következményeire, de az előzményekre is: az osztály megalakulására, első bevetéseire, illetve a saját repülő-pályafutásának mozgatórugóira, kezdetére. Megemlékezik Terray Emilről. Gersy Tamás balesetet szenvedett, korházba került, ezt írta: … Körülbelül ebben az időben tolta be a hordágyat egy kedves nővér egy szobába. Ott tértem magamhoz, már rendesen ágyba fektetve. Megtudtam, hogy az összes sebesültet átvitték Balatonkenesére, a katonai üdülőbe, további kezelésre. Kivéve minket, mert közben csatlakozott hozzám Terray Emil [Terray Emil tartalékos zászlós műszaki tisztként szolgált a 101. vadászrepülő osztálynál.] repülő társam is. Állítólag azért, mert mi szállít- hatatlanok voltunk. Véleményem szerint, mivel az apácák buzgólkodása folytán mi már ágyban fekvő ápoltak voltunk. Így kerültem a nőgyógyászat fölötti emeleti szobába, Terray Emil barátommal együtt. Ott csak Iván vizitelt, hosszú beszélgetésekkel tarkítva. Megtudtuk, hogy bolgár származású és állam- polgárságú, viszont magyar menyasszonya van. Később Őt is megismertük és Emillel együtt - aki különben nagy szakértője volt a női nemnek - megállapítottuk, hogy nagyon jó ízlése van Ivánnak…. Aznap éjjel csak egy bomba hullott Veszprémre. A városi kórház szülészetének padlását áttörve robbant. Az összes kár csak annyi volt, hogy a fölött az ágy fölött beszakadt a mennyezet, ahol én feküdtem tegnapig. Terray Emil már hamarább elhagyta a kórházat.

G6. Terray Laura, Olga Jolán. (*Makó, 1894. április 23.-†1945. k.) Θ

Darvas Sándor Ernő. (*1891. március 19.-) Budapest, 1920. április 25.[190] Darvas Sándor postafőnök előbb Salgótarjánban, majd Szekszárdon. Gyermekük nem volt. [Darvas Sándor szülei Darvas Lajos Q Frenyó Karolina.]

 G7. Terray Aladár Mihály. (*1901. március 27.-†1901.)

E2. Terray János, Jakab. (*Rozlozsnya, 1804. július 25.-†Rozlozsnya, 1815. február 28.)

E3. Terray Zsuzsanna. (*Rozlozsnya, 1807. február 24.-†Jolsva, 1884. május 29.)

Θ Greguss Sámuel I. (*Jolsva, 1803. október 10.-†Jolsva, 1883. november 21.) Jolsva, 1835. k.

       F1. Gregus Sámuel II. (*Jolsva, 1838. október 18.-†Jolsva, 1914. június 3.) Θ

Alexy Ida. (-†Jolsva, 1915. március 5.) 1861. k. Vizi gyári tiszt, sáfár, az evangélikus egyházban felügyelő.

G1. Greguss Malvin. (*1863. k.-) 1937-ben Rozsnyón élt.

G2. Greguss Ida. (*1865. k.-†Jolsva, 1916. szeptember 23.)

G3. Greguss Dezső, Samu. (*Jolsva, 1872. november 14.-†Jolsva, 1873.)

G3. Greguss Aladár. (*Jolsva, 1874. május 15. -) Családos, Pesten élt,

      1937-ben.

G4. Greguss Aranka. (*Jolsva, 1877. augusztus 30.-†Jolsva, 1902.

        szeptember 14.)

G5. Greguss Margit. (*Jolsva, 1881. június 8.-) Θ Bartkó Mihály. (-†1937.

       előtt) ág. evangélikus lelkész volt Gecelfalván Gömörben.

      F2. Greguss János I. (*Jolsva, 1842. június 12.-†Jolsva, 1894. augusztus 17.)

Takarékpénztárnál jegyző volt. 1. Θ Szabó Julia. (*1846.-†Jolsva, 1870. december 15.) 1866. k. 2. Θ Glósz Mária. (*Jolsva, 1851. augusztus. 20.-†Jolsva, 1921. március 21.) Jolsva, 1874. február 15. Első két gyermeke az első, harmadik gyermeke a második feleségétől született.

  [Glósz Mária szülei Glósz János Q Vietórisz Karolina.]

            G1. Greguss Aladár. (*Jolsva, 1867. július 26.-†Benesháza, Zólyom vármegye,

1902. július 10. Villámcsapás ölte meg.) 1. Θ Garlathy Elza. (*1881. október 5.-) Liptóújvár.1899. Erdőtiszt volt. 1886-89 között végezte Selmecen az erdészeti főiskolát. Garlathy Elza második férje Terray Lajos I. Dr. (*Nagyrőce, 1851. június 7.-†Rimaszombat, 1914. július 16.) Breznóbánya, 1905. december 5.[191]

[Garlathy Elza szülei Garlathy Kálmán (*1842. k.-†Nagybánya, 1913. szeptember 16.[192]) Q Hoffmann Irma. Garlathy Kálmán A Földmívelésügyi Minisztériumban vezető állású főerdőtanácsos, majd a liptóújvári erdőigazgatóság vezetője volt.]

                   H1. Greguss Klára. (*1900. június-) Tanárnő volt. 1960-ban

                          Pilisvörösváron még tanított.

                   H2. Greguss Alice. (*1902. november-) Θ Koharics Károly, Dr. Pécs.

                          Elváltak.

                          I1. Koharics Éva.

           G2. Gregus János II. (Jolsva, 1874. november 14.-†Jolsva, 1874. november

                   25.)

           G3. Gregus Ilona. (*Jolsva, 1876. augusztus 9.-) Θ Liebhardt Antal

állampénztári igazgató Breznóbányán. (*Zólyompéteri, 1867. július 5.-) Jolsva, 1894 október 21.

[Liebhardt Antal szülei Liebhardt József, vasgyárifőtiszt Q Fischer Klára. Fischer Klára apja Fischer János selmecbányai bányatanácsos]

E4. Terray Pál I. Mihály. (*Rozlozsnya, 1809. szeptember 26.-†Jolsva, 1890.

április 17.) 1. Θ Pécsy (Péchy) Mária, Lujza. (*Josva, 1816. április 21.-†Vizesrét, 1843. április 12.) Galsa[193], 1838. február 19. 2. Θ Koricsánszky Emília. (*1824.-†Süvete, 1895. február 24.[194] [195]) Nemes asszony. Vizesrét, 1844. január 20. Az első három gyermeke az első, a további négy gyermeke a második feleségétől született. Terray Pál I. Mihály hatéves koráig nem tudott magyarul, Rozsnyón járt iskolába, majd az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatója volt 1826-29 között[196], ezt követően Selmecbányán végezte az erdészeti főiskolát. Előbb Gömörben, majd Galsán (Fülek mellett, Nógrádban), végül Nagyrőcze mellett Vizesréten volt Coburg gothai herceg erdőtisztje. Kiváló munkájáért a "szász Coburg Ernesztin"[197] rendjellel kitüntette. Hercegi erdőbíró volt. Megmaradt Terray Pál végrendelete, számos életrajzi adattal. Ezeket írta: „Első iskoláztatásom Ozdinban (Nógrád várm.) volt. Anyám utáni nagyszüleimnél, onnan szülőfalum iskolájába kerültem. Helebrand Pál tanítósága mellet s csupán tót nyelveni oktatást nyertem. 1818 őszén felvittek a rozsnyói elemi iskolába, hol Keviczky András tanár a magyar betűk ismertetésével kezdte oktatásomat. A jeles tanár mellett és bátyám Mihály (ki utolsó évét töltötte Rozsnyón mint, harmadéves rhétor) segedelmével a nyári vizsgán már magyarul beszéltem, és az osztályban hatodik ültem. A rozsnyói, valamint a csetneki új épületekben volt a tanítás. A csetneki lelkész Karlovszky József Atyámat rábeszélte, hogy Csenteken adjon iskolába és oda is vitt. Ott az akkori tanár Honrizsy Mihály durva bánásmódja miatt haza jöttem kijelentendő, hogy az iskolába vissza nem megyek. 1819. Atyám mégis visszavitt és a lelkésszel, ki egyszersmind a latin nyelvtanár is volt, a dolgot kiegyenlítették, és ezek után az én sorsom valamivel jobbra fordult. Nyári vizsga alkalmával második ültem Vandrák András után. 1820. Visszamentem Rozsnyóra, s az akkori időben nevezett donatista két évet átnyervén egyenesen az I-ő gymnaziális osztályba soroztak Baska József tanár alatt. 1821 tavaszán súlyos beteg lettem meghűlés következtében, forró lázba estem. Atyám haza hozott eszméletlen állapotban, 16 heti szenvedés után újból tanultam járni, és megerősödtem, visszavittek Rozsnyóra, ott a 2, 3, 4, 5, 6-ik gymnaziális folyamot befejezve. 1826 szeptember elején szép bizonyítvánnyal Farkas András híres tanártól Eperjesre indultam. Atyám és bátyám kísértek. A filozófiai kétéves folyamot Greguss Mihály tanár alatt végeztem, mint fizikus, kaptam pedagógiát Papp Sándor gyermekeinél, de ahol iratok másolásával (mint jurátus) is foglalkoztam. [Eperjesen volt a kerületi úgynevezett districtualis tábla (kerületi közigazgatási bíróság)]. 1828 és 29-ik tanévben a jogot hallgattam Csupka Andrástól. Ennél is sok replikát másolgattam, s azáltal az ügyvédség különféle fogásait megismertem és így annak következtében ezen pálya további folytatásáról lemondtam. 1829 nyári vizsga után, haza kerültem gyalog Eperjesről, s minthogy Atyám Latinák Pálnak a ploszkói gyárban odaígért nevelőnek. Ezen állást augusztus elején elfoglaltam. Ezen év július 24-én nagy tűz volt Vizesréten és július 26-án még nagyobb Jolsván. Ploszkón nevelősködtem 1831 február közepéig, ahonnan egy kissé idomtalan szemrehányás miatt neheztelve távoztam, s májusig foglalkozás nélkül voltam. E közben meglátogattam bátyámat (Terray Mihály II.-t, felesége Salczer Zsuzsanna) Szepes Olasziban, ahol ő a Salczer féle rézhámor igazgatója volt, s ott vettem a felhívást, ha lennék hajlandó a herczegi erdészeti igazgatósághoz (forst Direktion) írnokul beállni, kaptam az alkalmon, hazajöttem és május 9-én Jolsvára tettem át lakásomat, kinevezésem azon év május 1-ről szólt. Ez év, kivált június és július havában grassált a nagy cholera Jolsván is. Írnok voltam 1833 augusztus 16-ig, ezen a napon Sumjáczra adjunktusnak mentem, 1834 októberig ott működtem, és azon év novemberben Selmeczre engedélyeztetett mennem az erdészeti tanfolyamot hallgatandó. Ezen engedély csak két évre terjedett s a második év végzete felé kineveztettem a Telgárti állomásra erdésznek, s hogy az erdészeti folyamat (ezen 1833/1836 tanévekre kineveztetett Friesmonlet Rudolf az erdészeti tanszékre) befejezhessem, a következő szünidő alatt Selmeczen maradtam s privátin tanultam a még hátralevő erdészeti tanokat és a polgári építészetet és így szept. vége felé ezen tanokból is letettem a vizsgát, s okt. elején beálltam Telgártra hivatalomat elfoglalandó. A selmeczi szünidő alatt kaptam felhívást a központi iroda vezetőjétől Joób Samueltól és ismételve a Magyarországi javak igazgatójától Arányfalvy Ádámtól, maradjak még egy évre az akadémián, miután a folyamot befejeztem feleslegesnek találtam ott maradni, annál kevésbé mivel, már a telgárti állomásom volt. Ezt ugyan adminisztráltatni akarták, de én határozottan vonakodtam. E közben történt, hogy még a Telgárti állomásomat sem foglaltam el, ki voltam nevezve a Füleki uradalomba erdőbírónak, Úgyszólván kapkodtak rajtam, de azután előléptetés nélkül hagytak tizenkét évig. Még mielőtt a Füleki uradalomba költöztem volna, utasíttattam 1835 október 14-én leutazni Borsodba, akkor vettük át a Cserépvári-Edelényi uradalmakat, s ott időztem október végéig. Onnan visszatérve már két lovam, szekerem, kocsisom volt (Mihály bátyámtól vettem 200 bankóforinton), kevés holmimat összeszedve Telgártról lejöttem Murányba éjjel november 2-án., ahonnan Greiner Lajos (*Jolsva, 1796.-†Jolsva, 1882.) akkori erdészet igazgatójánál meghálván Rimaszombaton, a rossz idő és út miatt november 4-én érkeztem Jolsvára. Hivatalom átvevése elődömtől egy hónapot vett igénybe az erdőbírói aláhagyatott állás helyre hozásához, a rendetlenség kijavításához erélyesen hozzáfogtam, emellett némi összeütközésbe akadtam, kivált azon hanyagság miatt, mely elődöm bűne volt s mely végett a szolgálatból egyszerűen elmozdíttatott. 1838 február 19-én nősültem. Pécsy Ludovicát, jolsvai orvos leányát véve nőül. Együtt éltünk öt évig. Ettől volt három gyermekem, a két fiú elhalt, legidősebb leány Terray Mária Ludovica most is él, s neje Reuss Adolfnak 1858 augusztus 1-től. 1842 október 1-én áttettek a Murányi uradalomba Vizesrétre erdőbírói állomással. 1848 júliusi folyamodványom következtében, amelyre a felsőbb köröktől kaptam utasítást, kineveztek s előléptettek erdőmesternek. 1843 április 12-én szerencsés szülés után, meghűlés következtében nőm meghalt a csecsemő mellé dajkát kellet fogadnom. Anyám egy ideig nálam időzött, de amint öcsém Károly Losoncra ment tanárnak, vele oda költözött. Foglalatosságaim, gyermekeim megkívánták, az újból nősülést, így ezen év november 1-én oltárhoz vezettem Koritsánszky Emiliát. Ezen nőmnek sok kellemetlenséget kellett kiállni, - mint mostoha anyának az elhalt első nőm szülőitől, mindenfélét kigondoltak ellene, csak hogy bosszantsák. E második házasságból 5 gyermek látott napvilágot, - egyike, Kálmán elhalt, - négy még életben van. Sorsukat, állásukat részleteznem nem kell, maguk tudják. Bokros és számos teendőim mellett a vizesréti erdészeti hivatalnál 33 évig működtem még, (1879) míg lehetett nem kíméltem magamat, végtére éreztem lábaim gyengeségét 1879 okt. 1-én nyugalomba léptem, és a második nőmmel szerzett s kölcsön felvett pénzen Gömörpanyiton vett házunkba költöztünk, ahol akkoron Béla fiam pap volt. Mint Írnok Jolsván átéltem az 1831-es nagy cholerát, Vizesréten az 1849-49- iki nagy forradalmat, mely a világosi fegyver-letétellel kedves magyar hazánkat az önkényuralom alá sodort, és csak is akkor midőn 1867 június 8-án a jelenlegi uralkodó király megkoronáztatott az ország alkotmánya visszaállítatott felelős minisztérium kineveztetett, ért véget az absolutizmus. Az 50-es években az absolut kormány az ideiglenes adó behozatalára vonatkozó különféle becslésekkel, - mely hivatalom körében 13 határban végleg elintéztetett, - közreműködtem, s nem csekély részem volt azok körül. Már nyugdíjazva voltam, számadásaim megvizsgáltatása után 1878 december 11-én, midőn Gyula Sajóarnótról Süvetére költözve nálunk időzött nejével, - vettem Ő hercegségétől elismerő medaliont aranyba a körirattal "fideliter et constanter" /hűségesen és kitartóan /. Ez miután csak személyemet illeti, halálom bekövetkeztével a diplomával egyetemben az erdészeti főigazgatóság útján visszaszolgálatandó. Néhány szót vagyonunkról, amely felől előbbi halálom esetén kedves nőm teljesen és függetlenül rendelkezend, miután szorgalma, fáradhatatlansága által lehetett ezt megtakarítani, s ennél csak a legnagyobb osztályrész esik, kívánom mégis, hogy Louiskáról is valamiben gondoskodjék, ha leend miről rendelkeznie. Van ugyanis: a jólsvai takarékpénztár Pali fiunk nevére szóló három (3) részvény, utólag szerezve 2 rész, A Gömörmegyei népbanknál Rimaszombat nevemre szóló két (2) részvény szinte ezen bank részvé-nyei Gyulától megvett négy (4) részvény // mj. beáltatott 300 Ft.ban hat részvény//. készpénzben: Gyula fiunknál adósságait törlesztendő 100 Béla takarékpénztári adósság kölcsön 200 Komoródzyaknak kölcsön 300//feleségemnek azt neki pontosan visszafizessék, ő maga azzal nem rendelkezik, - mj.// A gömörpanyiti 66 számú ház belsőséggel, mint közös szerzemény //mj. eladva 1925 Ft.// Továbbá azon esetre, ha én hamarább elhalnék, mint nőm, külön folyamodni kell ő kir. fenségéhez, - halotti bizonyítványt mellékelni -, a nyugdíjért, mely az én nyugdíjamnak 3/4 része 750 Ft. tesz ki, - a folyamodvány mintája mellékelve. - A fentebbi 1800 Ft., miután mamája Pali fiunkat orvosi pályájának befejezésére szánta, hogy az ő nyugdíjából kényelmesen élhesse egykori napjait, - abból kell reá költeni. Végtére kívánom és kérem is, hogy mint utolsó kívánságom teljesíteni is fog, temetésem egyszerűen végeztessék egy énekkel, semmi szónoklat ne legyen. Meg kell említenem a Gerlitz- Tapolcsányi társulatnál levő 1/4 részvényt, melyet 1840 évben szereztünk és 1876 évben 50 Ft. pótoltunk, mivel 1873 évben a bécsi "krach" következtében a vasipar pangásba jött, és vörösvágási telep a forgótőke apadásával épült, mely ezen befektetések mint évről-évre kisebbedett, fogyasztatott az által is, hogy a tapolcsányi hengergyár berendezése czéltalanul, - a higgasztók az olvasztó kemencéktől távol építve volt, - évenként nagyon deficittel dolgozott, annyira, hogy ezen deficit évenként 8-10 ezer Ft-ra rúgott, nem lehet csodálkozni, tehát ha utóvégre nagyobb mérvű kölcsönökhöz is kellett folyamodni, melyek a magas kamat mellett az üzlet nyereségéből nem pótolhattak, így utólagosan 1879 őszén csődöt kellett bejelenteni. Ha a gyári becsen alól adatnak el a bányák és a kohó, Úgy az erdők a tapolcsányi majorságtól (az épületek oly-kor számba se vétetnek) történhetik, hogy a betáblázott és a takarékpénztári adósság, de a többi privát hitelezők kielégítése sehogy sem telik, s ennek következtében a részvényérték teljesen elfogyna. Olyformán veszett el a Mátrabánya két részvény - 100 Ft. - utánpótlások körülbelül 26 Ft. volt. De miután az utánpótlékot (Zubuss) fizetni nem akartuk 1888 évben árverés útján a budapesti bányakapitányság ítélete alapján eladattak a részvények. 1844-49 években részvénytársulatot alapítottunk a bátyám Mihály birtokában levő rézgyárnál Szepes Olaszinál Greguss Sámuel sógorom vállalkozott igazgatónak. Ezen gyár meglehetős sikerrel működött, az 1849-i nagy forradalom befejezéséig, amidőn a magyar pénz (úgynevezett Kossuth bankó) megsemmisíttetett - beszedetett halálbüntetése alatt, amidőn a gyári pénztár 1000 Ft,-t beszolgáltattam ennek nyugtája Greguss Sámuelhez került. Ezen felül, mint a gyári forgalomnál ki nem kerülhető, - több rézműves hitelbe adott készítmény ára beszedetlen oda veszett, ennek következtében ott is károsultunk körülbelül 130 váltóforintig. A társulat fennállásának azon időben sógorom, Kozlik András közvetítője volt a gyári formák eladásának, midőn a végső részletet is eladta volna, a bevett pénzen magát teljesen kielégített, holott, csak egyharmada illette volna, így halála után nővéremmel, Carolinával egyeztünk 50 Ft.-okban, mely összeget, az özvegy többszöri ígéretei mellett ekkoráig nem fizette, azzal kecsegtetve, hogy halála bekövetkezte előtt majd gondoskodik róla. Amennyire telt, inkább szellemi becsületes neveltetésben részesültem felejthetetlen szüleimtől, - mivé lettem azt csekély erőmnek, kitartással és nem kímélt fáradsággal szereztem meg, ezzel példát akarva adni gyermekeinek, hogy a takarékosság mellett, kötelességet híven és kitartóan végezve, élhet az ember Úgy, hogy öreg napjaiban megelégedéssel, sőt örömmel visszapillanthat az elmúlt időkre. Nyugodtan halok meg, ha látom, hogy gyermekeim ezen intő szavaim után járnak, reménylém e szerént élnek. Figyelmeztetem őket mégis, hogy olyféle vállalatokba, amilyenekbe keveredtem, s oly nagyszerű veszteség mellett, lelkifurdalást s nyugtalanságot nem csak önmagamnak, - de kivált kedves feleségemnek szereztem, soha, de soha ne bocsátkozzanak. A Gerlicz-tapolcsányi vasgyári vagyon 1882 ősszel végképpen eladatván, értesülésem szerint befolyt az egészért 170 ezer Ft, s e szerint a váltók kielégítve lesznek. Veszteségünk az 1/4 gyári részvény után 840 Ft pótfizetés 50 Ft. tehát 890 váltóforint. Később, - miután Koricsánszky János részére jótállásom mellett a nagyrőczei takarékpénztár 400 Ft vesződött el, ebből Koricsánszky törlesztett 330 Ft-t maradt 70 Ft., mely összeg lefizetésére engem szorítanak. - Fizettünk 74 Ft. 50 kr. Ezen év november közepén meghűlés következtében, az itt uralkodni kezdett bárányhimlő kiütött rajtam, s szelíd lefolyása lévén, szerencsésen szenvedtem e bajtól. Óhajom sőt teljes reménységem, hogy azon esetben, ha hü feleségem és gyermekeim gondos anya özvegyen maradna, gyermeki tisztelettel és szeretettel fogtok valamennyien irányában viseltetni, ezt meghagyom kötelességül is. 1885. Látogattuk a budapesti országos kiállítást, előbb ugyan mama járt, később én Gyuláékkal, - körülbelül 100 Ft-ba került. 1886 április 1-én akadt a panyiti belsőségre vevő, bizonyos Klein Ferencz, meg is alkudtunk, 1929 Ft - midőn költözködni akartunk, a Jólsván felbérelt Glósz András féle házba, Klein Ferencz sürgönyzésére a telekkönyvből válaszoltak, hogy Csipkay János a belsőségre a Gerlicz-tapolcsányi váltót, mely a pesti takarékpénztárra szólt, 6000 Ft.-t  betábláztak, így tehát, mi csak az előpénzt 50 Ft. kaptuk, - ezen kitáblázást és az iránti dolgokért perbe kellett Csipkayt fogni, erre Hennyey Rimaszombati ügyvédnél előlegezve 20 Ft."

Terray Pál Mihály aláírása testvérének, Terray Mihály II.-nek írt levélen 1882. szeptember 18.

[Pécsy Mária, Lujza szülei Pécsy János, Ádám (*Csetnek, 1784.-†Jólsva, 1859. augusztus 20.) Θ Fakla Mária. (*Ratko, 1796. november 3.-†Jólsva, 1839. április 15.) Ratko, 1815. június 28.] Jolsvai orvos.

Jolsva. Evangélikus egyház. Halotti anyakönyvek. Pécsy János (Jan) orvos meghalt 1859. augusztus 20. Felesége néhai Fakla Mária. 76 éves volt.

[Koritsánszky Emília szülei Koritsánszky Pál, Sámuel Vizesréti evangélikus lelkész. Θ Szmik Krisztina. Szmik Krisztina szülei Szmik Márton (*1770.-) Q Latinák Zsuzsanna. (*1776.-†1836.) Latinák Zsuzsanna szülei Latinák János (*1752.-†1817. november 1. Q Benedikty Judit. (*1760.-†1824. május 2.)] Folytatás. ld.: a Pécsy (Péchy) és Fakla családfa.

     F1. Terray Mária, Zsuzsanna, Lujza. (*Galsa, 1839. december 28.[198]-

†Miskolc, 1920. március 1.) Θ Reuss (Reusz) Adolf. (*1823. december 6.-†1902. január 21.) 1858. augusztus 1.

Reuss Adolf és felesége Terray Mária, Lujza. 1891.

  Terray Mária, Lujza időskori fotója. 1910. k.

[Reuss Adolf szülei Reuss Sámuel nagyrőczei ág. evangélikus superintendes (püspök) Θ Schulek Rozália.] Folytatás ld.: Reuss és Schulek családfa, külön tanulmányban.[199]

      F2. Terray János. (*Galsa, 1841. június 8.-†Vizesrét, 1848.)

     F3. Terray András. (*Vizesrét, 1843. február 18.-†Vizesrét, 1844.)

F4. Terray István, Gyula, András[200]. [201](*Vizesrét, 1844. november 16.[202]-

†Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) 1. Θ Galánffy Emma.[203] (*Nyiregyháza, 1850.-†Budapest, 1886. szeptember 10. Süvetén van eltemetve.[204]) 1872. 2. Θ Lám Rezsin (Regina) (*1865. március 26.-†Rozsnyó, 1904. február 29. [205] [206]) Lőcse, 1891. 3. Θ Cotel Lenke[207] [208]. (*Rozsnyó, 1872-†Rozsnyó, 1959.) 1908. Terray Gyula az általános iskolát Hajdúsik Sámuel iskolamesternél 1850-1853 között Vizesréten, majd a gimnáziumot 1853-1860 között Rimaszombaton[209], 1860-ban Késmárkon, majd 1861-ben Rozsnyón végezte el, ahol érettségi vizsgát tett. A theológiát 1862-ben Pesten, majd Eperjesen, majd 2 és fél évig Tübingiában (Németország) fejezte be kitüntetéssel. 1865-ben Szécsényben lett levita. 1866-ban szentelte fel Nyíregyházán Máday püspök. Majd Nandráson volt lelkész 1867-1870 között,[210] s innen Rimaszombatba került, ahol vallástanár volt. 1872. július 16-án tanári oklevelet is szerzett Iglón. 1873-ban Salgótarjánban, 1875-ben Sajóarnótra került lelkésznek, s itt volt 1878-ig. 1878-ban Süvetére került, majd 1885-ben Rozsnyóra[211] és itt választották meg 1885-ben főesperesnek, a beiktatás 1886 július 27-én Csetneken történt. [212][213]. Rozsnyóban mint főesperes erősen folytatta elődjének magyarosító munkáját, valamint az egyházak vagyonának gyarapító munkáját is. Rozsnyón a templomot újjáépítette, az árvaházat, a leányiskolát, s egyéb egyházi épületeket nem-csak rendbe hozatta, hanem sok új épületet is emeltetett, s nívójukat a legmagasabb fokra emelte, szinte emberfeletti erővel dolgozva éjjel-nappal. Kétszer volt püspökjelölt (1890 és 1911[214]), mindkét esetben csekély szavazattal maradt el a megválasztása, a püspök törvényes helyettese lett. Érdemeinek elismeréseként 1911-ben udvari tanácsos lett, mint ilyen legelső a protestáns lelkészek között. Mint egyházi szónok kiváló volt. 1911-ben nyugdíjba vonult.[215] Számtalan beszéde között kiemelkedő az, melyet 1906 szeptember végén Késmárkon Thököly Imre fejedelem temetésén tartott, hamvainak hazahozatala alkalmából. Terray Barnabás írta 1991. január 3-án levelében, hogy édesapjától Terray Gyulától tudja, hogy Terray István Gyula volt az egyetlen evangélikus pap, aki erdélyi fejedelmet temetett. A többi fejedelem unitárius, katolikus vagy református volt. A Felvidéknek a csehek által 1918 végén történt ideiglenes megszállása után egész haláláig sokat kellett szenvednie magyar voltáért. A csehek meg is fosztották főesperesi állásától, s kémek ellenőrizték lépéseit.

Terray Gyula önéletrazának részlete[216]

Terray Gyula. Evangélikusok lapja. 1929. 21. szám. 113.

Munkái:

Gyász beszéd, melyet Erzsébet magyar királynő 1898. szept. 17. temetése napján elmondott. Rozsnyó.

Emléklapok Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulója alkalmából Rozsnyón 1902. szept. 20. és 21. tartott emlékünnepélyről. U. ott, 1902. (Réz Lászlóval).

Terray Gyula. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái.

Irodalom. Terray Gyula. Wikipédia. Borovszky Magyarország vármegyéi és városai. [217]

[Lám Rezsin (Regina) szülei Lám Lajos merényi (Szepes vm.) ág. ev. lelkész és Bölcsházy Hermin leánya.]

[Özvegy Szomor Károlyné, szül. Cotel Lenke szülei Cotel Ernő (*1836.-†Likér, 1887.] és Kolbenhayer Regina (*1837.-†Rozsnyó, 1933.)]

   G1. Terray Aladár, Gyula. (*Rimaszombat, 1873. február 3.[218]-

         †Rimaszombat, 1873. március 15.) Anyja Galánffy Emma.

F5. Terray Béla I.[219] (*Vizesrét, 1848. november 14.-†Süvete, 1898. november

11[220].[221] [222]) 1. Θ Kis Ida. (*1855.-†Dobsina, 1882. június 16.[223]) 1872. k. 2. Θ Halasy Piroska. (-†Süvete, 1886. szeptember 9.[224]) 1882. november 12. 3. Θ Meskó Ilona. (*1865.-†1939. után.) 1890. Terray Béla I. Iskoláit Rimaszombatban, Késmárkon, Rozsnyón, a teológiát Pozsonyban kitűnő eredménnyel végezte. Később a losonci állami képezdében tanítói oklevelet szerzett. Először Rozsnyón volt segédlelkész Czékus püspök mellett, s egyúttal nevelő a Néhrer Mátyás családnál. 1874-1881-ig Gömörpanyiton, majd Dobsinán hittantanár (1881-1885), majd Oláhpatakon (1885-1890)[225] lelkésznek választották meg, s végül 1890-ben bátyja utódául Süvetén (1890-1898) választották meg lelkésznek, hol haláláig maradt. Tábori lelkész is volt. Jól forgatta a tollat, ezért Gömörben egyházmegyei főjegyző is lett. Két ízben dékán volt. Első három gyermeke az első, negyedik gyermeke a második feleségétől született. [Meskó Ilona apja Meskó Dániel] [Kiss Ida apja Kiss Károly rozsnyói kékfestő. Halasy Piroska szülei Halasy Gusztáv kereskedő Θ Csipkés Sarolta. Meskó Ilona apja Meskó Dániel rozsnyói kovácsmester]

        G1. Terray Aladár, Gyula. (*Gömörpanyit, 1873. október 6.[226]-†1909. k.)

        G2. Terray Zoltán, Béla. (*Gömörpanyit, 1874. december 15.[227]-†1881.

               április 25. Dobsinán temették el.)

       G3. Terray Jolán Gizella. (*Gömörpanyit, 1876. február 12.[228]-

              †Gömörpanyit, 1877. május 28.[229]).

       G4. Terray Béla II. (*Rozsnyó, 1888. február 25.-†1928. k.) Q Mesko Ilona.

                Kiment Amerikába, farmer volt.

F6. Terray Emília. (*Vizesrét, 1858.-†Nyíregyháza, Morgoi temető, 1933.

augusztus 18.) Θ Chotvács Ágost. (*Vizesrét, 1851.-†Nyíregyháza, 1913. december 18.[230]) 1879. december 28. Chotvács Ágost ev. főgymnáziumi tanár volt Nyiregyházán 1874-1899 között, 25 éven át.

  [Chotvács Ágost szülei Chotvács Endre vizesréti ág. ev. lelkész Θ

  Kolbenhayer Honorata.]

F7. Terray Pál II. Dr.[231] [232](*Vizesrét, 1861. augusztus 27.-†Budapest, 1926.

november 20. [233] [234]  [235] [236] Sírkövét a Kerepesi úti temetőben 1928. május 20-án avatta fel utódja Dr. Engel Károly egyetemi magántanár[237]) Θ Horváth Erzsébet (*1887. szeptember 1.-†Budapest, 1964. július 17.[238]) Budapest, 1918. szeptember 21.Iskoláit Rimaszombat és Rozsnyó után a budapesti egyetemen kitüntetéssel fejezte be. 1884-ben szerezte meg az orvosi diplomát. 1884-1893. a Korányi klinikán volt tanársegéd. 1894-ben egyetemi magán-, 1904-ben rendkívüli tanár lett. 1894-től az Apponyi féle Szövetség utcai poliklinika főorvosa volt. 1902-ben a Tudományos Akadémia egyik jutalmát nyerte el könyvpályázatával. 1924-ben egészségügyi főtanácsos lett. Sok főúri családnak volt orvosa, így pl. a József és József Ágost főhercegnek, a gr. Károlyi család stb. Nagyobb munkái: Terray Pál. A levegő oxygén- tartalmának befolyása az anyagcserére. Budapest. Magyar Orvosi Archivum. VI. évfolyam. 1897. 1-61. Terray Pál-Hirschler Ágoston. A diaetetika tankönyve. Budapest, Sorozatcím: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. 1900. Terray Pál-Hirschler Ágoston. A szervetlen sók jelentőségéről, a szervezet anyagcseréjében. Akadémiai pályamunka. 1902.

[Horváth Erzsébet szülei Horváth Mihály (-†1920. előtt) Θ Pintér Erzsébet (*1859.-†1920. május 5.]

Irodalom. Borovszky Magyarország vármegyéi és városai. Gömör Kishont vármegye. Irodalom, tudomány, művészet. 1903. 400. Magyar életrajzi lexikon. Terray Pál. Arcanum.

Révai Nagy Lexikona. 20. kötet. Kiegészítés. 1927. 825. Terray Pál. Budapesti Orvosi Újság 1926. Molnár Béla Dr.: Terray Pál.[239]

Légrádi és szigligeti Dr. Terray Pál egyetemi cz. nyilvános rh. tanár (1861-1926) és felesége Horváth Erzsébet (1887-1964) A sír bal oldalán Kendeh György evangélikus lelkész (1912-2000) és felesége Bendl Mária. (1918-2002) [240]

E5. Terray Károly, András. (*Rozlozsnya, 1812. november 13.-†Losonc, 1881.

március 7.[241]) Θ Adriányi Mária Lujza. (*Nagyrőcze 1827.-†Likér 1900. augusztus 6.[242]) Nagyrőcze, 1844. december 26. Terray Károly, András tíz éves koráig otthon tanult, majd Rozsnyón, Nagyrőczén, s ismét Rozsnyón végezte a középiskoláit. Ezután Pozsonyban 3 évig a teológiát, majd két évig a philosophiát tanulta. Mivel állandóan kiváló tanuló volt, s ez utolsó négy év alatt az akkori idők legnagyobb evang. ösztöndíjat, a Róth-Teleky félét nyerte el, s ez által vált lehetővé tanulmányainak folytatása. Latin és német nyelvű önéletrajzában szépen írja le szüleinek vallásos családi életét, továbbá, hogy a magyarositás érdekében mily sokat tett atyja, s végül, hogy építette és miként gyűjtötte atyja a pénzt templomépítésre, s végül, mily hatást gyakorolt reá 1830-ban Pozsonyban V. Ferdinánd megkoronázása még Ferenc császár életében, mit közelről láthatott. Pozsonyban alkalma nyílt a 3 híres könyvtár tanulmányozására, s elsajátította anyanyelvén kívül a német, tót, francia, latin, görög és héber nyelvet is. 1835-ben tette le Pozsonyban és Tiszolcon a záróvizsgákat elsőrendű eredménnyel. Ezután 3 évig nevelő volt Harkácson, Gömörben Draskóczy Sámuel híres alispán gyermekeinél. Ezután két végi Rozsnyón volt tanár, majd Eperjesen 1 évig. 1841-ben tanulmányútra ment, s Ausztria, Bajor, Szász, Württenberg, Svájc, Poroszországban Berlinben is tanult közel 2 1/2 évig. Eljutott Franciaország keleti részébe is. Hazatérése után a losonci ág.ev. gymnázium főtanára lett 1843 januárban, s ott maradt 1849-ig. Az 1849 év nyarán Nagyrőczén voltak, amikor az oroszok átvonultak Losoncon, s bosszúból a várost 1849. augusztus 8.-án este felgyújtották. Kirabolták teljesen a várost, s aztán felgyújtották. Terray Károlyéknak mindenük elpusztult, mert még az iskolaépület is leégett lakással együtt, úgy, hogy semmi remény sem maradt annak újbóli felépítésére. Legjobban igen szép könyvtárát és iratait sajnálta, melyek pótolhatatlanok. Terray Károlyék koldusok lettek, legjobban szép könyvtárát, s nagybecsű levelezését sajnálta, mit kora hazai és külföldi tudósaival folytatott. A szabadságharc végén Görgey Artúr megbízásából fontos feladatot teljesített.[243] Az ő közvetítésével jött létre ideiglenes tűzszünet a magyar honvédség és a szlovák felkelők között. Az 1849/50 telet Nagyrőce mellett Bartován töltötték, hol Adriányi és Bartóffy rokonaik adtak menedéket nekik. Majd 1850 június 20-án[244] Osgyán városka ág. ev. gymnáziumának lett igazgatója. 1853. szeptember 1-én egyesült a rimaszombati ref. gymnáziummal az osgyáni iskola[245], amelynek alapító igazgatója volt[246] 1853-54-ben, majd ezen rimaszombati iskola tanára, majd igazgatója lett, (1857-1860, 1865-1866[247]) s emelte hírét messze földön. Rimaszombaton magyart, németet, latint és görögöt tanított. 1853-ban Körmondattan címmel nyelvtankönyvet publikált. Itt érte 14 év működés után br. Eötvös József miniszter meghívása a losonci állami tanítóképezde igazgatói állására, (1869-1881) melyet haláláig töltött be. Halála után özvegye Adriányi Lujza 350 frt. nyugdíjat kapott. Kölcsey Ferenc barátja volt, leveleztek, 1838-ban epigrammát írt a Himnusz költőjének halálakor, Kölcsey felett: „Kis Cseke! nagyszerű emlékét örökíteni pótló Sirkövet ah! ne emelj Kölcsey hantja felett. Sírköve a' haza lesz, mig a' magyar él, halad, érez, És emlékíratot vés örök érdeme rá.”[248]  Kölcsey Ferenc 1834. június 14. írt versét Terray Károly emlékkönyvébe ajánlotta. „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebledbe, s fiadnak Hagyd, ha kihúnysz örökűl, A HAZA MINDEN ELŐTT”[249]

Terray Károly eddig ismeretlen festménye, amit Földvári ifj. Mihály és Földvári Gábor, Terray Barnabás unokái Veszprémben a családi házuk (Cholnoky Jenő utca 26/C) padlásán 2019 júliusában találtak meg.

Terray Károly és felesége fotói az 1875-ben.

                                              

                                     Adriányi Lujzáról és Terray Károlyról készült festmények.

Irodalom. Szinnyei József. Kézikönyvtár. Magyar írók élete és munkái. Terray Károly. „Költeményei és czikkei az Athenaeumban (1838. költ., 1842. II. Vázlata Schelling philosophiájának s valami nevelésünk ügyében, Paedagogiai töredékek); a Nógrádi ünnepély Losonczon 1843. jún. 30. és 1844. jún. 19. cz. gyűjteményes munkában (I. A tudományosság mezején munkálkodók közti eszmecserélésnek szükségéről, II. Metaphysikai előzmények); a Sárospataki Füzetekben (IV. 1860. Értesítés a rimaszombati egyesült prot. gymnasium 1859–60. tanévről); a rimaszombati prot. gymnasium Értesítőjében (1866. Egy öreg tanár naplójából); a magy. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. Wallaszky Pál[250] emlékezete[251]). Munkái: 1. Gyászdal, melyet Zsigmondy Sámuel úrnak emlékezetére szentelt a magyar tanuló ifjuság. Pozsony, 1833. 2. Emlékbeszéd, melyet Kazinczy Ferencz évszázados születésnapján okt. 27. 1859. a rimaszombati gymnasium nagytermében felolvasott. Rimaszombat, 1859.„

Két verán. Haan Lajos. Terray Károly.[252]

Terray Károly emlékezete.[253]

Horkay László. A hegeli viták szerepe az egységes magyar filozófiai műnyelv kialakításában.[254]

Horkay László. Magyar hegeliánusok. II. Egy méltatlanul elfelejtett magyar hegelista: Terray Károly.[255]

Többek között ezt írta: „Ezek az egyezések kétségtelenné tették előttem, hogy Térey Terray Károllyal azonos, annyival is inkább, mert az életrajzi adatok is pontosan összevágtak…. Terray Károlyt a múlt század közepének filozófusai között mindenképpen jelentős hely illeti meg tudásánál, gazdag szellemi készségénél, világos látásánál fogva. A magyar filozófiai irodalom eddig nagyon méltatlanul bánt el vele, mert csak nevelésügyi és közéleti tevékenységét is merte, s nem tudta, hogy a filozófus Térey álnév mögött is ő húzódik meg - szerényen. A két név azonosítása alapján annál tisztább fényben újul meg előttünk ennek a tudós hegelistánknak az alakja és nagysága.”

Terray Károly tanítványa volt Mikszáth Kálmán, aki többször megemlékezett szeretett tanáráról. Ld.: Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. Akadémiai Kiadó, 1959. Ismertette Hangay Zoltán. Irodalomtörténet. 1960. 48. évfolyam. 220-222.

Rejtő István. Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. (29)104. Új sorozat. Budapest, 1992. Több helyen foglalkozik Terray Károly rimaszombati tanítói és iskola igazgatói munkáságával és életrajzot is közöl. 14-15.

Dr. Merényi László: Emlékezés Terray Károlyra.[256] Merényi László Terray Károly.[257]

   Terray Károly. Vasárnapi újság. 1881/4. 84.

[Adriányi Mária Lujza szülei Adriányi Károly (*1800.-†Nagyrőce, 1884. november 21.) Rimamurányi főpénztáros, bányabirtokos. 1. Θ Kindisz Julia (*Nagyrőce, 1807. február 8.-†Nyusta, 1859. május 30.) 1824. k. [258]2. Q Ferdinándy Mária. Ferdinándy Mária első férje nemes Raskó Mihály őrnagy volt, Munkács várának utolsó parancsnoka, 1837-ben lett nemes, 1847-ben halt meg. Ferdinándy Mária szülei Ferdinándy János Q Kallucz Zsuzsánna.]

F1. Terray István. (*Losonc, 1847. január 13.[259]-†Rimaszombat, 1912. május 7.)

1. Θ Mikola Izabella. (*Sajóarnót, 1856. június 1.-†Rimaszombat, 1904. május 3.) Ózd, 1877. május 15. 2. Θ Vékey Jolán. (özvegy Katona Józsefné) (*Otrokocs, 1867. november 2.-†Gömör, 1949. május 5.) Rimaszombat, 1909. december 4. Két gyermeke az első feleségétől született. Második fiúk Dezső 5 éves korában meghalt. Terray Dezső. (*Ózd, 1881. november 3.-†Ózd, 1886. december 14.) Terray István szüleivel 1849-ig Losoncon élt, 1849. augusztus 8-án Losoncot az oroszok felgyújtották és szülei a Gömör megyei Osgyánba menekültek, majd 1853-ban Rimaszombatba költöztek. Terray István iskoláit Rimaszombatban, végezte, ahol osztálytársa volt Mikszáth Kálmán. 1861-ben Losoncra került, ahol 1863-ban leérettségizett. Vácon gyógyszerészsegédnek állt be, s pár hónapig rokona, Benkár Dénes mérnökéknél lakott, de a Rimamurány salgótarjáni vasmű részvénytársaságnál kapván állást odament. Előbb Rimabrézón szolgált 1864-től, majd Nagyrőczén, 1868-ban Nádasdon, honnan 1869-ben Ózdra került, s főpénztáros lett. 1878 és 1890 között a Bánréve-Nádasdi vasúttársaság (székhelye Rima-Brezó) pénztárnoka volt. 1890-ben Likérre (Gömörben a Rimavölgyén) lett áthelyezve, s itt szolgált 1900-ig, mikor Rimaszombatba ment nyugdíjba. Ózdon egyike volt azoknak, kik a kaszinó megalapításában részt vettek, s melynek később díszelnöke lett. 1908-ban létrehozta Gyergyószentmiklóson légrádi Terray István alapítványát, mellyel az Erdélyi Kárpát-Egyesület tevékenységét támogatta. Irodalom. Tanács József. Légrády Terray István emlékezete.[260] Terray István. Wikipédia. „Nemesi családból származott. Régészeti emlékeket gyűjtött, melyeket a rimaszombati megyei múzeumnak adott át. Segítette Forgon Mihály családtörténeti kutatásait. …Az Magyarországi Kárpát Egyesület központi választmányi tagja, a magyar hegymászás és turizmus úttörője.” „A leletek legnagyobb és legérdekesebb csoportja azonban mindenesetre az, mely a rimaszombati múzeumban s Terray István gyűjteményében van elhelyezve. E csoportot - a Rimaszombatban az ev. templom építése alkalmával előkerült csiszolt kővésőt leszámítva - kizárólag a pokorágyi és mogavári leletek alkotják. A Pokorágyon előkerült mintegy húsz kőtárgy anyaga leginkább szerpentin és zöldes pala, melyek közül néhány még nincs csiszolva, csak előkészítve. Ezek között igen érdekes egy szerpentin buzogány, megkezdett fúrással, továbbá egy szemcsés homokkőből készült átfúratlan kalapácsféle eszköz, melynek fok felőli részén valószinűleg zsinórdörzsöléssel előállított hornyolás fut körül, s melyhez hasonlókat ismertet Mortillet (Musée Préhist. XCII.). A leletet agancs-csonteszközök és orsógombok egészítik ki. Hasonló tárgyakat tartalmaz a mogavári lelet is, de ennek érdekességét főleg inkább az agyagművességi tárgyak adják meg, melyek közt orsógombok, szövőszéksúlyok, átfúrt agyaggömbök vannak. Legérdekesebb egy agancskalapács utánzata; ez az agyagból készített parányi tárgy igen gondosan van megmunkálva. Érdekes még egy díszesebb átfúrt kőbaltának fok felőli darabja, mely már a fémformák ismeretét föltételezi.”[261]

Irodalom:

Dr. Merényi László: Emlékezés Terray Istvánra.[262]

Vály-völgy. Népismereti könyvtár I. szerk. B. Kovács István, Pozsony -

Rimaszombat – Felsővály. 1991. 37. l.

Kovács, Štefan [B. Kovács István]: Sto rokov budovania archeologického- zbierkového fondu Gemerského múzea. Obzor Gemera, 13 évf. (1982.), 2. szám, 88-90. l.

Slovenský biografický slovník. Martin, 1994. VI. 44. l.

Terray Istvánné, Mikola Izabella. 1874. május 14.

                                                         Terray István öregkori képe. .[263]

[Mikola Izabella szülei Mikola György II.[264] [265] (*Alsóvadász, 1817. április 21.-†Sajógömör, 1900. augusztus 27. [266]) 1859-től sajógömöri lelkész, evangélikus esperes. Q Szabó Klára (sárói) (*Miskolc, 1835. január 17.-†Sajógömör, 1894. április 10. [267]) Sajóarnót, 1854, október 15. Mikola György II.  szülei Mikola György I. (*1785-1790. k.-†1832. k.) Q Nagy Zsófia. Szabó Klára (sárói) szülei Szabó Imre Benjámin református szücsmester Q Hendel Anna Karolina (*1806. február 8.-†Miskolc, 1846. november 19.) Miskolc, 1826. augusztus 30. Szabó Imre Benjámin apja Szabó Imre Sámuel szücsmester.

Mikola Györgyné, Szabó Klára. 1878. k.

Mikola György, sajógömöri evangélikus lelkész, 1870. k.

Mikola György, 1898.

Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 10. kötet. Szabó (sárói) A címereslevelet 1698. jan. 4. Szabó András, István és Mihály kapták. Hendel Anna Karolina szülei Hendel Sámuel (*Szepesváralja, 1776.-†Miskolc, 1857. április 19.) kalaposmester. Q Domby Anna Karolina. (*1769.-†Miskolc, 1842. január 28.) Miskolc, 1801. november 1. Hendel Sámuel apja Hendel Kristóf. Domby Anna Karolina szülei Domby Sándor Q Janovitz Anna. Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 1/pótlék. Händel (szepesváraljai). A nemességet 1916. nov. 15. Händel Vilmos selmecbányai ev. főesperes kapta.] [Vékey Jolán szülei Vékey László II. (*1821.-†1877.) Q Czékus Jolán (*1838.-†1872.) Vékey László II. szülei Vékey László I. (*1792.-†1880.) Q Czikó Sarolta.]

Szarka Jánosné, Szabó Magdolna

Oravecz Mihály és feleslge Mikola Lujza. 1880. k.

     G1. Terray Gyula. (*Ózd, 1879. november 22.-Miskolc, 1940. január 31.[268][269])

Θ Merényi Laura (*Tótsórvár, 1891. június 14.-†Budapest, 1979. április 16.[270] [271]) Tótváros polgári, Eperjes egyházi, az evangélikus templomban 1908. december 15.[272] Terray Gyula Ózdon, Borsodban végezte az 1-2 elemi osztályt a 3. elemit Sajógömörön anyai nagyszüleinél, a 4. elemit Likéren, Gömörben a Rima völgyében. Az I-II gymnáziumi osztályt Iglón, hová a német nyelv elsajátítása végett ment, a III-VIII osztályokat Rozsnyón végezte az érettségivel. Majd 1897-1900 években Selmecbányán végezte az erdészeti főiskolát, mely akkor még 3 évig tartott.

Terray Gyula Miskolc, 1885. k.

Terray Gyula. Rozsnyó, Gimnázium, 8. osztály, érettségi. 1897.

Terray Gyula egyetemi oklevele. A selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti akadémia rendes erdész szakát elvégezte és így az erdőgazdaság önálló vezetésére képesítettnek találtuk. Budapest, 1902. október 31.

1900-tól különböző helyeken dolgozott, így pl. Sóváron erdőgyakornokként, Tótsóváron, Aranyidkán, Parasznyán, Varbón Borsodban és más helyeken. 1913 és -1919 között Apatinban volt erdőgondnok, Bácskában, ahol 1919-ben állás nélkül tengődik Apatinban, mert a szerb megszállóknak nem tette le az esküt. Ekkor 6 napig marhakocsiban tette meg családjával az utat Miskolcig, hol 1922-ig mint főerdőmérnök, ettől 1934-ig, mint erdőtanácsos, majd 1935 október 31-én történt nyugalomba vonulásáig, mint főerdőtanácsos szolgált az erdőigazgatóságnál. A világháborúban nem volt katona. Merényi Laura Terray Gyula özvegye Miskolcon élt 1940 és 1960 között. 1944-45-ben két fiával Istvánnal és Zoltánnal, valamint leányával Piroskával az akkor Németországhoz tartozó Szudétaföldön, Rothau faluban tartózkodott, ahol a Diósgyőri Vasgyárnak a front elől menekített fegyvergyártó részlegei működtek, mintegy 700 magyar dolgozó közreműködésével. 1945 augusztusában tudtak hazatérni, majd az 1952-ben Budapestre költözött Zoltán fiához. 1952 és 1957 között beszüntették a nyugdíját a gyermekei segítségével élt ezekben az években. 1968 és 1972 között Zoltán fia apósának, Gyenes Lajosnak a rákoscsabai családiházában lakott, majd 1972-ben Miskolcra költözött. Merényi Laura 1964. június 9-én amikor 73-ik életévének betöltését várta, vagyis június 14-t elhatározta, hogy régi vágya teljesüljön és leánykori naplóit lapozva ki-ki írjon olyan dolgokat, amelyekre szívesen és örömmel vagy bánatos szívvel gondolt.[273] A naplóból kiderült, hogy édesapja és férje is erdész volt. Evangélikus vallású volt. 17 éves volt, amikor későbbi férjét Terray Gyulát megismerte. 1906. október 29-én édesapjával Merényi Laura Kassára utaztak, ahol végignézték Rákóczi Ferenc temetését. Számos anyakönyvi adatot leírt, amit feldolgoztam.

Merényi Laura családtörténeti jegyzeteinek első oldala.

Merényi Laura, Tótsóváron, 1907.

Terray Gyula. Katona. 1904.

Terray Gyula I. és Merényi Laura három gyermekükkel 1917-ben Apatinban. A gyermekek Terray Piroska, Terray István, Terray Zoltán. 

Terray Gyula halotti értesítő. Özv. Terray Gyuláné sz. Merényi Laura gyermekeivel és özv. Terray Istvánné sz. Vékey Jolán, valamint a nagyszámú rokonság fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb férj, atya, gyermek és rokon Terray Gyula ny. m. kir. főerdőtanácsos élete 61., boldog házasságának 32. évében január 31-én reggel órakor hosszas szenvedés után Miskolcon elhunyt. Temetése február 2-án pénteken d. u. 3 órakor lesz az ev. egyház szertartása szerint a miskolci ev. temető ravatalozójából. Miskolc, 1940. január 31. Áldott emléke örökre közöttünk marad. Dr. Terray István, ifj. Csidey Lajosné, sz. Terray Piroska, Terray Barnabás, Terray László, ifj. Csidey Lajos, veje Dr. Merényi Oszkár, sógora feleségével, sz. Gottwald Júlia és kisfia Lacika.”

Terray Gyuláról megemlékezett a Magyar Jövő[274] Miskolc, c. független politikai napilap is, többek között ezt írta: „Terray Gyula főerdőtanácsos 1920-ban került Miskolcra, amikor a szerb megszállás elől menekült családjával és a miskolci erdőigatóságnál kezdte meg a szolgálatot. Már az első évben mindjárt ismertté vált a neve Miskolc közönsége előtt, mert mint emlékezetes, az akkor igen nagy tüzelőfahiány kérdését neki sikerült megoldani, amivel igen nagy szolgálatot tett a város közönségének…. Később pedig az erdőigazgatóság pénztárát kezelte…. A most elhunyt ny. főerdőtanácsos különösen Miskolc környékének történeti emlékeit, a diósgyőri várra vonatkozó adatokat gyűjtötte nagy szakértelemmel és tudással; egy újabb adatokat összefoglaló tanulmánya éppen a Magyar Jövőben jelent meg évekkel ezelőtt. …. Sok őskori földvárat, emléket kutatott fel.”

Terray Gyula és felesége Merényi Laura, és a Terray Gyula rokonainak sírja a Miskolci Evangélikus Temetőben. 2015.

Folytatás ld. a Merényi (Weisz) család

H1. Terray István I. Dr. (*Kapnikbánya (Szatmár) 1909. november 15.-

†Kazincbarcika, 1966. február 23.[275]) Θ Hubay Blanka Juliska. (*1918.-†Kazincbarcika, 1970. június 30.[276]) Miskolc, 1941. október 18. Terray István a 4 elemit Apatinben végzett, nyolc gimnáziumot a miskolci ref. főgimnáziumban. Érettségit is itt tett 1928-ban. Katona volt, tartalékos hadnagy lett. A miskolci jogakadémiára járt, tanulmányait 1932-ben fejezte be és a pécsi tudományegyetemen lett jogi doktor. 1933-1937 között Pécsett volt ügyvédjelölt, 1937 december végén Budapesten bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1938 februárjában ügyvédi irodát nyitott Miskolcon. 1942-ben katonai szolgálatot teljesített, a 2. magyar hadseregnél, mint tartalékos főhadnagy. A Doni csaták elött vesekő miatt leszerelték, így túlélte a harcokat. 1944-45-ben a Diósgyőri Vasgyárnak a németek által Szudétaföldre menekített hadi üzemében dolgozott, majd hazatért. ügyvédi praxisát nem engedték folytatni, 1945. december 8-án lefogták, miután jelentkezett az ügyészségen, fogházban volt másfél évig, a lyukóbányában dolgozott négy és fél évig, mint rab villanyszerelőként, engedéllyel otthon lakhatott. 1952 június 24-én miskolci lakását elvették, ingóságait lefoglalták és a hortobágyi állami gazdaságba kitelepítették,[277] ahol három évig traktorosként dolgozott. Egy hir a táborból, ami Hortobágyon a Borsósi Állami Gazdaságban müködött. „A mélyszántás munkaversenyét Dr. Terray István fiatal miskolci ügyvéd nyerte meg az állami gazdaságok között”[278] A Borsósi táborban mintegy ötszáz miskolci lakos raboskodott és dolgozott. Felesége és István fia Vattán a nagymamánál nyaraltak, így őket szerencsére nem deportálták a Hortobágyra.

Borsós, Bánatfalva. 1954. A házsort a rabok nevezték el Bánatfalvának. Dr. Kováts Dániel felvétele.

1955-ben a kényszerlakhelyét megszüntették és Kazincbarcikán telepedett le, kétszobás lakást és műszaki beosztást kapott, de jogi diplomájának már nem vette hasznát.

Fotók Terray István I.ről, az első két kép gyermekkorában, a harmadik kép 1930-ban készült.

Hubay Blanka 1938. k.

Terray István I. 1950. k.

Hubay Blanka fiával Terray István II.-vel. 1953. k.

[Hubay Blanka szülei Hubay Miklós pénzügyi igazgatóhelyettes Θ Göbölös Júlia.] [Hubay Miklós szülei Hubay (hubói) Sándor II. (*1831.-†1915. január 5.) Q Forray Johanna (*1833.-†1905. október 16.) 1850. 7 gyermekük született. Borsodban Felsőnyárádon laktak. Hubay (hubói) Sándor II. szülei Hubay (hubói) Sándor I. (*1800.-†1864.) Q Korláth Krisztina. Disznóshorváton éltek. Hubay (hubói) Sándor I. apja Hubay Sámuel.[279] (*1774. k.-) 1809-ben részt vett a napoleoni háborúban.]

ÁBTL iratok.

V-31885. BM Miskolc. Vizsgálati dosszié Dr. Terray István ügyében. Jegyzőkönyv, készült Miskolc, 1946. március 16. Terray István vallomásából részletek: Családom Felvidékről származik, apai nagyapám Ózdon volt pénztárnok a gyárban. Iskolai tanulmányaimat Miskolcon végeztem, érettségi után 1928-ban beiratkoztam a miskolci jogakadémiára, amikor behívtak katonának és 2 évig katona voltam Miskolcon, a Rudolf laktanyában. Tanulmányaimat folytattam, mint bejáró. Ebben az időben is az akkori propagandának és eszmének megfelelően én is revizionista álláspontot vallottam. 1928-ban a Turul egyesület egyik szakosztályába a Werbőczy bajtársi egyesületbe tagként beléptem. Az volt a szokás, hogy mindig a negyedéves hallgató volt az egyesület vezetője. Így lettem elnök. Az egyesületnek elnökségem alatt 100 tagja volt, az aktív tagok száma 25-30 tagot számlált. 2-3 hónapig voltam elnök, de amikor egy gyűlésen több társammal elénekeltük a „ne higgy magyar a németnek” c. dalt és eltanácsoltak a jogakadémiáról, de az abszolválást megengedték. Később a pécsi egyetemen ledoktoráltam. 1933-ban beléptem Dr. Láng Lajoshoz, mint ügyvédjelölt, 2 évig voltam itt. 1 évig Dr. Soltész János, majd 1 évig Rácz Gábor ügyvédnél dolgoztam. 1937 decemberében letettem az ügyvédi és bírói vizsgát és 1938. január 1-én ügyvédi irodát nyitottam. 1938. decemberében behívót kaptam a 10. lövész zászlóaljhoz, és Göncre, majd Vásárosnaményra, végül Munkácsra vonultunk, ezután leszereltem és a távbeszélőknél mint katona szolgáltam, a szabadcsapatnál, főhadnagyi rangban, mint távbeszélő kiképző tiszt voltam. 1939 augusztus 10-ig katona voltam, átvettem az irodámat, de 1940 júniusában újra bevonultam katonának és részt vettem az Erdélyi bevonuláson, Székelyudvarhelyen szereltem le november 1-én. 1940 és 1942 június között a nyilaskeresztes párt városi vezetője voltam. Az utasításokat Dr. Király Béla megyei vezetőtől kaptam. 1944 október 15 után, amikor a nyilasok átvették a hatalmat, felkértek, hogy vegyem át a párt vezetését és megbocsátanak nekem, ezt elutasítottam, Király Béla megyei főispán felajánlotta Miskolc város főispánságát is, ha a pártvezetést elvállalom. Ezt elutasítottam, mondtam az orosz csapatok közel vannak és hamarosan elfoglalják Miskolcot. 1947-tól Terray Istvánt rendőrhatósági felügyelet alá rendelték, havi egyszeri jelentkezési kötelezettség mellett. 1948-ban további ellenőrzése indokolt határozatot hozták. majd 1948. július 23-án a rendőrhatósági felügyelet alá helyezést megszüntették. A Terray István megfigyelő dossziéját 1966. július 25-én megszüntették.  Jegyzőkönyv, Miskolc, 1966. június 28. Terray István 1966. február 23-án meghalt és ezért az F-4235. sz. dossziéjában elfekvő anyagát meg kell semmisíteni. 28 pontban sorolták fel, mit semmisítették meg. Aláírta Ritterodesz Zoltán rendőr hadnagy. Néhány adatot közöltek, ami megmaradt. 1942 után miután lemondott a városi vezető tisztségről, személyi ellentétek miatt, tagja maradt a nyilaskeresztes pártnak. A Rongyos Gárda rádiós kiképzője volt. 1940-től a Nyilaskeresztes Párt jelvényt viselő tagja, a nemzetiszocialista és a nyilaskeresztes párt egyesítése érdekében tevékenységet fejtett ki és a Hungarista Mozgalom városvezetője volt Miskolcon 1941-1942-es években. Szálasi Ferenc fogadásán miskolci tartózkodása alatt részt vett. A felelőségre vonás elől 1944. év őszén Németországba menekült. Aláírta Kiss Ferenc r. alezredes pol. o. vezető. 1947. február 5. 1946-ban népellenes bűncselekmény miatt 1 év 6 hó börtönre ítélték. 1952-ben mint nemkívánatos személyt a Hortobágyra telepítették. Meghalt ezért kérem F-4235. sz dossziéját megsemmisíteni. Aláírta Ritterodesz Zoltán. Javaslom Dr. Arany László r. alezredes, alosztályvezető. Engedélyezem Dr. Kiss József r. alezredes, osztályvezető. 1964. december 2-án amikor Kazincbarcikán dolgozott. A határozat az volt, hogy alapnyilvántartásban marad. Anyaga V-25975 V-31885 és F-4235 dossziékban. 1945. december 7-től internálásban, illetve előzetes letartoztatásban volt. Perében tanúskodtak Dr. azt mondták, hogy Terray István cselekményeit jóvá tenni sorozatban törekedett. Sásdi Ernő, Országh József, Dr. Galló Pál, Vadász Ella, Erdősi János és Dr. Rácz Gábor. A per szerint 1942. június 1-én nem csak a nyilaskeresztes párt városi vezető tisztségéből mondott le, hanem a pártból is kilépett. Az ítéletet Miskolcon 1947. március hó 4-én hozták meg. Dr. Tolnay Zoltán törvényszéki tanácselnök, tanácsvezető bíró, Terray István lakik Miskolc Hunyadi u. 8. Börtönbüntetését 1947. március 4-től 1947. június 20. napjáig kitöltötte. Beszámítva előzetes letartoztatásából 1 év, 2 hó, 14 nap. A V-31885 dosszié 36 oldalszámmal 1977 március 9-én lezárva.

Terray Istvánnal a korabeli sajtó több alkalommal foglalkozott. Néhány tudósítás:

„Megalakult a Werbőczy Bajtársi Egyesület dominus törzse. Miskolc, április 29. …Terray István Dr. ügyvédet, helyettes törzsfőül választották meg.”[280]

„Borsod vármegye a múltban vármegyei tiszti alügyészi állás megszervezését határozta el, ehhez azonban a belügyminiszter nem adott engedélyt. A belügyminiszteri rendelet azonban hangsúlyozta, hogy a vármegye vagy a tb. tiszti ügyészek közül való behívással vagy szerződéssel gondoskodhat a létszámhiány enyhítéséről. Molnár József Dr. vármegyei tiszti ügyész e kérdésben előterjesztést tett és Terray István behívását javasolta. A vármegye Terray Istvánnal szerződést kötött és ennek értelmében Terray István már meg is kezdte munkásságát a vármegyén. Terray István Dr. alkalmazásával a vármegye a fiatal miskolci ügyvédek egyik legjobban képzett és kiváló ítélőképességű tagját, alkalmazta, akinek munkássága a vármegye számára is minden vonatkozásban komoly értéket jelent.”[281]  Terray István vármegyei alügyész szolgálatra történt berendelését 1941. május hónapban a Borsod vármegye főispánja Maczky Emil megszüntette.[282]

Szálasi Ferenc körútja. 1941. Szálasi Ferencet Miskolc város határában Király Béla Dr. városvezető és Terray István Dr. ügyvéd fogadta. Este 500 személy számára rendeztek terítékes vacsorát.[283]

1943-ban a miskolci evangélikus egyházközség Bruckner Gyöző Dr. egyházfelügyelő és Duszik Lajos lelkész, esperes javaslatára 1943-ban Terray Istvánt bízták meg az ügyészi teendők ideiglenes vitelével.[284]

1944 február 6-án a Miskolci Levente Egyesület Terray Istvánt a számvizsgáló bizottság tagjává választotta.[285]

„Terray István Dr. gondnoka Frank Endre Dr. és Barabás Endre Dr. zsidó ügyvédeknek.”[286]

„Letartóztatták Terray Istvánt. Dr. Terray István volt nyilas helyettes városvezetőt, aki nyugatról nemrégen szivárgott vissza, a népügyészség szabadlábra helyezte. A politikai rendőrség szabadlábra helyezése után letartóztatta és valószínű, hogy bűnügyének tárgyalásáig internálni fogják.”[287]

 „Internálják Terray István dr volt nyilas vezetőt. Már régebben hazaérkezett nyugatról Terray István Dr. a miskolci nyilasok egyik vezetője. A népügyészségnél jelentkezett s onnan ügyét az államrendőrség politikai osztályára tették át közigazgatási eljárás céljából. Az államrendőrség ennek alapján Terray István Dr.-t előállította és ellene az internálási eljárást megindította.”[288]

„Terray István Dr. népellenes bűnügyében, ki 1941 évtől 1942 nyaráig a nyilaskeresztes párt városi vezetője volt, kedden hozott Ítéletet a népbíróság. A tanuk, valamint a vád és védbeszédek meghallgatása után Terray István Dr.-t másfélévi börtönbüntetéssel sújtotta és az ügyvédi gyakorlattól eltiltotta.”[289]

„A miskolci nyilas mozgalom ismert alakja Dr. Terray István ügyvéd került kedden a népbíróság elé. Terray 1941-ben miután előzőleg a Turulban kivezérkedte magát, belépett a nyilaspártba és 1942-ig a nyilaspárt városvezetője volt. A keddi főtárgyaláson a tanúk igazolták népellenes magatartását. Kitűnt, hogy 1938-ban a ,,Rongyos gárda“ tagja volt. A népbíróság Terrayt jogerősen másfél évi börtönbüntetésre ítélte”[290]

Terray Istvánt több társával együtt a Miskolci Ügyvédi Kamara kizárta 1948-ban tagjai sorából.[291] A kizárás kezdete 1947. március 4.

I1. Terray István II. Gyula. (*Vatta, 1948. június 16.-†Budapest,

2005. szeptember 12.[292]) Θ Mezei Zsuzsanna. (*Budapest 1947. február 15.-) Szentendre, 1970. augusztus 8. Elváltak 1985. Terray István II. vegyészmérnök volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1981-ben szerzett oklevelet. „Az MSZMP Szentendre városi-járási Bizottsága 1983. október 27-i ülésén, a megyei, valamint a városi-járási párt-végrehajtóbizottság együttes javaslatára, a pártbizottság gazdaságpolitikái titkárának választotta meg Terray Istvánt, aki korábban a PEVDI lrószergyára szentendrei üzemének főtechnológusa volt.”[293] 1985-ben Szentendrén tanácstagnak választották meg.

J1. Terray István III. (*Kazincbarcika, 1972. november 5.-) Θ

Czétány Krisztina.  Nem házasodtak össze, elváltak. Terray István Gábor Móricz Zsigmond Gimnázium Szentendre 1988-1991, ELTE BTK 1997-2004 Filozófia, Filmelmélet és Filmtörténet szak.

        K1. Terray Marcell. (*Budapest, 2010. július 20.-)

J2. Terray Tamás. (*Kazincbarcika, 1974. május 16.-) Θ Relic Je-

     lena (1980. január 15.-) Belgrád, 2012, augusztus 4.

Terray Tamás és testvére Ágnes.

[Relic Jelena szülei Relic Sava Θ Topic Nada]

      K1. Terray Petar Ádám. (Budapest, 2016.április 13.)

      K2. Terray Milán Dávid. (*Budapest, 2019. május 10.-)

J3. Terray Ágnes. (*Budapest, 1977. március 24.-) Θ Bodó Attila.

Nem házasodtak össze, elváltak. Terray Ágnes Zsuzsanna Veress Péter Gimnázium (1991-1995), Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, számvitel szak (1995-2001).

Terray Ágnes.

       K1. Bodó Bálint Alex. (Budapest, 2015. szeptember 28.-)

J4. Terray László. (*Szentendre, 1982. július 24.-) Θ Terray-

      Török Katalin. Terray László az ELTE-n tanult.

                                         

Terray László, felesége Török Katalin és leányuk Emese

      K1. Terray-Török Emese. (*Budapest, 2018. augusztus 18.-)

J5. Terray András. (*Budapest, 1982. július 24.-) László ikertest-

vére. Iskolái: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (1988-2001) ELTE Programtervező Matematikus szak (2001-2009)

H2. Terray Piroska Jolán. (*Kapnikbánya (Szatmár) 1911. február

23.[294]- †Kapnikbánya, 1982.) Θ Csidey Lajos II. (*1909. május 21.-†1964. január 14.[295]) Miskolc, 1937. szeptember 11. Csidey Lajos Szegeden az Állami Klauzál gimnáziumban tanult, majd MÁVAG tiszt volt, 1945 után 9 hónapig volt vizsgálati fogságban, a vád az volt ellene, hogy a háború alatt nem bánt elég szociálisan a munkásokkal. A vádak alól felmentették, majd soförként, később müszaki beosztottként dolgozott a kenyérgyárnál. Terray Piroska a Miskolci Református Leánygimnáziumban tanult, 1923-ban, amikor III.-ik osztályos volt, eltanácsolták a gimnáziumból, majd a Miskolc Városi Női Felsőkereskedelmi Iskolában folytatta tanulmányait, 1929-ben érettségizett. Tanulmányai alatt és után is amatör színészként müködött, szindarabokban szerepelt, énekelt, verseket szavalt. Főkönyvelőként dolgozott előbb Sajószentpéteren, majd Kazincbarcikán. [Csidey Lajos II. szülei Csidey Lajos I. (*1876. június 6.-†1944.) alezredes Θ Langermann Mária. (*1884.-†Budapest, 1914. április) Langermann Mária szülei: Langermann Károly (*1859.-† Sátoraljaújhely, 1920.) Θ Géczy Erzsébet (*1866.-†Sátoraljaújhely, 1922. október.) Csidey Lajos I. szülei Csidey József (*1842.- †1925.) Q Balogh Zsuzsánna. (*1850.-†1933.) Nagyigmándon éltek. Csidey József szülei: Csidey János I. került Nagyigmándra 1840. körül, Q Szür Katalin, 4 gyermekük.: 1. Csidey János II: Dr. orvos, Szatmárban Nagykárolyban, 2. Csidey József, 3. Csidey István. 4. Csidey Sándor] Csidey Lajos II. testvére Csidey Katalin.

Csidey Katalin és völegénye

Terray Piroska és férje Csidey Lajos II. Esküvő. 1937. szeptember 11.

Terray Piroska, Terray István II. és anyja Hubay Blanka.

I1. Csidey István. (*Miskolc, 1940. november 14.-) Q Bogyó

Ágnes. (*Miskolc, 1945. november 7.-†Miskolc, 2019. április 29.) Miskolc, 1967. december 23. Csidey István épületgépész mérnök, felesége gépésztechnikus volt.

Bogyó Ágnes.

[Bogyó Ágnes szülei Bogyó Gyula Q Pancsák Erzsébet.]

     J1. Csidey Adrien. (*Miskolc, 1969. február 26.-) Középiskolai

magyar tanár. Q Bachmann Károly II. (*Miskolc, 1965. július 26.-) Villamosmérnök, informatikus középiskolai tanár.

Bachmann Károly II. és Csidey Adrien.

            K1. Bachmann Laura. (*Miskolc, 2000. december 1.-)

                   [Bachmann Károly II. szülei Bachmann Károly I.

(*Komendo, Kovászna megye, 1938. május 29.-) Q Lengyel Izabella. (*Miskolc, 1935. szeptember 5.-)]

   I2. Csidey Piroska. (*Nagyigmánd, 1944. november 10.-) Θ Dévai

László Dr. (*Miskolc, 1940. november 1.-†Miskolc, 2019. szeptember 5.) 1974. k. Dévai László, traumatológus orvos volt. 2000-ben elváltak. Csidey Piroska a Debreceni Tudományegyetemen népművelés-könyvtár szakon végzett.

         J1. Dévai Orsolya. (*Miskolc, 1975. szeptember 1.-) Angol-

földrajz-, média ismereti középiskolai tanár. A Miskolci Evangélikus Gimnáziumban tanít 2019-ben.

Dévai Orsolya keresztelője, Csidey Piroska, keresztelő lelkész Terray László. Miskolci evangélikus templom. 1975. október 1.

H3. Terray Zoltán I. Csaba. (*Apatin,1916. július 18.-†Budapest, 2006.

február 17.) 1. Θ Potenga Margit. (*Miskolc, 1919. szeptember 14.-) Budapest, 1942. április. 2.[296] 1948. szeptember 8-án elvált Potenga Margittól. 2. Θ Gyenes Olga. (*1923.-†Budapest, 2010. szeptember 24.[297]) Budapest, 1949. május 24.

Terray Zoltán I. és Gyenes Olga esküvője. Budapest, 1949. május 24.

Gyenes Olga.

Terray Zoltán I. Gyenes Olga, Terray Zoltán II. Terray Gyula. 1960. k.

Három gyermeke a második feleségétől született. Terray Zoltán tanulmányait Miskolcon az Állami Hunfalvy Gimnáziumban végezte, 1934-ben amikor érettségizett több díjat nyert, természetrajzból, fizikából, német fordításból. színészkörben tevékenykedett. Terray Zoltán 1942-ben állami vasgyári tiszteletdíjas hivatalnok. Reáliskolai érettségit tett Miskolcon 1935-ben, majd diósgyőrvasgyári hivatalnok és jogot végzett Miskolcon, tanulmányait a Pécsi Egyetemen fejezte be, ahol 1943-ban államtudományi doktorrá avatták.[298] Részt vett a Doni harcokban, mint páncélos tiszt, a fél szemét gránátrobbanás érte, 1943 januárjában sikerült hazavergődnie és Debrecenben a fél szemét kioperálták, leszerelték és a vasgyárban helyezkedett el. A Diósgyőri Vasgyár Szudétaföldre menekített hadi üzemében dolgozott, mint üzemi titkár. A csehek bevonulása után ezért Prágában 1946-ban három hónapnyi elzárásra ítélték. Helyzetét súlyosbította, hogy a hatóság megtalálta nála a Kulin György csillagásztól kölcsön kapott amatőr üstököskereső távcsövet, melyet kémkedésre alkalmas eszköznek nyilvánítottak, így kémkedéssel is vádolták. Négy hasonló sorsú munkatársával együtt csak 1946 novemberében térhetett haza. 1948-ban Budapesten telepedett le, átképezte magát műszerésznek, megszerezte a villanyszerelő és a rádióműszerész képesítést.

Terray Zoltán

Terray Zoltán. 1942.

[Potenga Margit szülei Potenga János kőművesmester Q Boros Borbála] [Gyenes Olga szülei Gyenes Lajos (*1899.-†1989.) Q N. Matild. (*1904-†1993.)]

Terray Zoltán és felesége Gyenes Olga, valamint Gyenes Olga szüleinek a sírja.

Budapest, VII. kerületi katolikus Szent Erzsébet plébániatemplom urnatemetője. 2014.

Gyenes Olga szülei. Miskolc, Kertész u. 8. (1958-ban Herman Ottó u.) Családi ház. Itt lakott Merényi Laura 1923-tól 1958.-ig, amikor Zoltán fiához Budapestre költözött. A házat 1957-ben vette meg Gyenes Lajos és felesége.

Miskolc, Kertész u. 8. (1958-ban Herman Ottó u.)  Háromszobás családi ház utcai oldala. Itt élt Terray Gyula 1923 és 1940 között haláláig családjával.

I1. Terray Katinka. (*Budapest, 1950. augusztus 17.-†Budapest,

     1950. augusztus 18.)

I2. Terray Zoltán II. (*Budapest, 1952. április 25.-) Q Polunyina

Natalja Nyikolajevna (Natasa) (*Moszkva, 1952. január 7.-). Moszkva, 1975. június 18. Moszkvában, a Moszkvai Geodéziai, Légifényképezési és Kartográfiai Egyetemen tanult. 1975-ben szerzett diplomát feleségével térképész, fotogram- méter képesítést szerzett.

[Polunyina Natalja szülei: Polunyin Nyikolaj Mitrofanovics és Aljosina Jevdokija Szergejevna]

ÁBTL iratok.[299]

Terray Zoltán. Objektum dosszié. 3.2.5.-0-8-519 /II. Lezárva 1991 04 26. „Bánk” elvtárs (lagosi nigériai hírszerzőközpont vezetője) beszámoltatása. 1982 VIII 9. Bánk elvtárs munkáját a központban erős kritika érte, amit Deák László r. főhadnagy, operatív beosztott fogalmazott meg. Bánk elismerte a bírálatok jogosságát, kijavításukra ígéretet tett. Idézet a jelentésből: Bánk elvtárs javasolta, hogy az operatív munkába vonjuk be Terray Zoltán elvtársat, a Kartográfiai vállalat küldöttét, a Mapping Co. vegyesvállalat alkalmazottját. Nevezett megbízható tagja a kolóniának, elsősorban objektum tanulmányozó és kolónia védelmi munkában lehetne hasznosítani. Másik jelentés fegyveres támadásról. 1982 I 30. Egy nappal korábban I 29-én a reptérről a nagykövet és Terray Zoltán érkeztek a Nagykövetségre. 2 kocsival jöttek, az egyiket Terray Zoltán vezette. Megjelent váratlanul egy harmadik kocsi, amiből két fegyveres merénylő ugrott ki, az éjjeli őr ordítozni kezdett, a Nagykövetség kutyája megtámadta a merénylőket, akik a kutyára lőttek, de szerencsére nem találták el. A nagykövet be tudta kapcsolni a riasztó szirénát, amire azonnal egy mobile police autó érkezett két rendőrrel. A merénylők gyorsan elhajtottak. A támadást jelentették, de a rendőrség semmi intézkedést nem tett. Terray Zoltán nyilvántartó lapja, kézírással kitöltve. Anyja neve Gyenes Olga. Született Bp. 1952 IV 25. Útlevélszáma SOO6128. Útlevél IR száma C1 586577 3. Kiadta BRFK 1980 IV 19. Magyarországi címe Bp. XIV Gizella út 47. Nigériai címe 24 Johnson Street Ilupeju Lagos. Kiküldő szerv TESCO (megjegyzés hírszerző szervezet S. B.) Nigériai partner szervezet Nigerian Mapping Company LTD. Érkezés ideje 1981 IV 23, tartós kiküldött.

Terray Zoltán Nigériában. 1985.

Terray Zoltán és Polunyina Natalja.

J1. Terray Annamária. (*Budapest, 1979. december 24.-)

     szakdiplomáciai közgazdász, idegenforgalmi közgazdász.

Terray Annamária.

J2. Terray Zsuzsa Júlia (*1982. június 4.-) idegenforgalmi

      közgazdász, természetvédelmi mérnök

J3. Terray Zoltán III. Viktor (*1984. január 19.-) informatikus.

I3. Terray Gyula. (*Budapest, 1956. május 3.-) 1970-74 Budapesten

a Szent István (akkor I. István) gimnáziumban, a fizika tagozaton tanult. Informatikus. Komlón élt, majd a Veszprémi Szakképzési Centrum Ipari Szakgimnáziuma tanára lett. 2014-ben a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Kara oktatói tevékenysége elismeréseként a "Pro Facultate Ingeniariorum Metallurgiae"kitüntetésében részesitette.

Terray Gyula. 2014.

        J1. Terray Boglárka. (*Baja, 1977. november 8.-) Q Várkonyi

Tamás. Terray Boglárka életrajza: Tanulmányok: Művészeti Szakközépiskola Pécs (Győrffy István) zeneelmélet 1992-1996. LFZE ének-zenetanár, karvezető, zeneelmélet (Komlós Katalin) 1996-2001. LFZE doktoriskola zeneelmélet program (Jeney Zoltán, Komlós Katalin) 2002-2005. DLA fokozat megszerzése 2006 (disszertáció: Verdi kései stílusának kialakulása és jegyei az Otelló-ban. DAAD poszdoktori ösztöndíj, Hochschule für Musik Würzburg (Gárdonyi Zsolt) 2008. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, egyetemi beosztás: egyetemi docens, Zeneelmélet tanszék. Oktatói tevékenység, vendégtanári állások, főbb mesterkurzusok: LFZE zeneelmélet tanszék 2001-, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, szolfézs-zeneelmélet 2006-2011.

Terray Boglárka 2018. és férje Várkonyi Tamás

              J2. Terray Orsolya. (*1988.-)

H4. Terray Barnabás I. László. (*Apatin, 1919. december 18.[300]-

†Veszprém, 1991. június 24.[301]) Θ Tamás Iréne Ilona. (*Miskolc, 1920. június 16.-†Dunakeszi, 1981. december 30.[302] [303]). Miskolc, 1942. július 30. Terray Barnabás 1933-tól a Miskolci evangélikus tanítóképzőben tanult és ott érettségizett kitünő eredménnyel 1938-ban. 1938-ban kántori oklevelet is szerzett. 1938 és 1940 között a Dimávag diósgyőri gépgyárban nevelő szolgálatot látott el. 1941-től próbaszolgálatos tanító, majd 1943-tól rendes tanító volt Tiszafüreden a Filagóriai tanyasi általános iskolában. 1942-től  katonai szolgálatot teljesített, majd 1945-ben orosz fogságba (Horn és Focsani fogolytáborban) került. 1945-ben Romániából szerencsésen megszökött és hazatért. 1951-ben általános szaktanári végzettséget szerzett. 1952-1954 között a Lenin Intézetben levelező tagozaton tanult és 1955-ben orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár lett. 1945 és 1952 között több iskolában tanított, 1945-ben Tiszaigarban a református népiskolában, 1946-ban Zsadányban az orosi-puszta állami nép- iskolában, 1947-ben Szentesen az állami általános iskolában 1952-ig, majd 1952 szeptember 15-től 1955 október 1-ig és 1957 március 16-tól 1957 július 31-ig az Egri Pedagógiai Főiskola Gyakorlóiskolájában, mint tanár, 1955 október 1-től 1957 március 16-ig a Pedagógiai Főiskolán, mint adjunktus müködött, de 1956-os forradalmai tevékenysége miatt 1957-ben innen eltávolították. Segédmunkásként dolgozott az Északmagyarországi Papír és Irodaszerértékesítő vállalatnál 1957. július 23-tól Miskolcon. Először egyhetes, majd augusztus 1-től augusztus 31-ig egy hónapos próbaidővel dolgozott itt Terray Barnabás a vállalattal kötött megállapodás alapján. 1957. szeptember 1-től Kartalon az Általános Iskolában, majd 1959-1964 között Aszódon tanított a Petőfi Gimnáziumban. Szegeden magyar nyelv és irodalom szakon újabb diplomát szerzett és 1966-ban bölcsészdoktorrá avatták.[304] 1964. augusztus 1-én Dunakeszire a Radnóti Miklós Gimnáziumba került középiskolai tanárnak, 1979-ben nyugdíjba ment, majd Veszprémbe költözött. Tudományos munkásságát 1959-ben kezdte meg, az Evangélikus Országos Levéltárban Sólyom Jenő (*1904.-†1976.) evangélikus lelkész, egyetemi tanár az EOL tudományos munkatársa, majd vezetője segítette. Tanulmányokat írt Terray Károlyról és több neveléstörténeti tanulmánya jelent meg, pl. a Magyar Pedagógia 1968/1 számában, a Könyv és Nevelés 1981. 3. számában stb. Böröcz Enikő[305] ezt írta: „1959-től az Evangélikus Országos Levéltár leggyakoribb látogatója, később pedig (1971) úgynevezett ,,külső munkatársa" Terray Barnabás (1919-1991) középiskolai tanár, pedagógia-történész volt. Sólyom Jenő fordította Terray Barnabás figyelmét a 18. és 19. századi evangélikus nevelés történetének az irányába. Terray Barnabás evangélikus nevelésről írott három munkájának a kéziratát őrzi a levéltár. Ezek a következők: a Miskolci Evangélikus Gimnázium története (1783-1885), a Miskolci Evangélikus Tanítóképzőről írt munkája (1920-1952), és a Selmecbányái Lyceum nevelői hatásáról írott műve (Petőfi, Mikszáth és tanáraik). Foglalkozott az első levéltárosnak, Schedius Lajosnak a munkásságával is. Sólyom Jenő sok segítséget adott neki a kutatásaihoz. Terray Barnabás úgy emlékezett vissza rá, hogy, Ö volt az én mentorom". Háláját Sólyom Jenő iránt azzal is kimutathatta, hogy hónapokon keresztül dolgozott személyi hagyatékán.”  A Magyar Pedagógiai Társaság 1967-ben tagjai sorába felvette. Megmaradt néhány Köpeczi Bélától kapott levele 1975-76-os évekből. Terray Barnabás több tanulmányát elküldte Köpeczi Bélának[306], aki válaszleveleiben elismerően nyilatkozott tanulmányairól. Terray Barnabást az állambiztonság figyelte, igen egyszerű dolguk volt, mert ebben az időben az összes egyház püspöke III/3-as ügynök volt. Pl.: az evangélikus egyházban Káldy Zoltán[307] püspök (1958-1967) és Ottlyk Ernő[308] püspök (1967-1982). A Háló II. részletesen és alaposan feldolgozta a két püspök állambiztonsági tevékenységet a fennmaradt iratok alapos feldolgozása alapján. Lényges különbség volt a két püspök állambiztonsági tevékenységében és jellemében, bár mindketten kiszolgálták és végrehajtoták az MSZMP vezetésének és az Állami Egyházügyi Hivatal kéréseit és utasításait, Káldy Zoltán („Pécsi”) igyekezett az evangélikus egyház lehetőségeit tágítani, Ottlyk Ernő („Szamosi”) viszont rombolta az egyház lehetőségeit, rosszindulatú és alattomos tevékenysége, valamint az hogy visszaélt mások bizalmával[309],  nagyobb károkat okozott mint Káldy Zoltáné.[310] Többek között Itzés Ádám a következőket írta Ottlyk Ernő  jelentéseiről: „Az azonban tény, hogy talán személyes érdekből vagy túlzott megfelelési vágytól hajtva – ügynöki jelentéseiben rendszeresen egyházellenes hangot ütött meg.” A következőkben látható, hogy Ottlyk Ernő hogyan élt vissza Terray Barnabás jóhiszeműségével, aki nem tudta, hogy bizalmas információit egy III/III-as ügynöknek mondta el.  Ha nem maradnak fenn az állambiztonsági iratok és nem dolgozzák fel és nem publikálják azokat, akkor a két püspökről fordított kép alakult volna ki.[311] (S. B.) ÁBTL iratok.[312] Tolna-31-147/5. Terrai Barna (Terray Barnabás) az egyházi levéltárból kimásolta és kijuttatta az Ordass püspök levéltárának bizalmas iratait. Terray Barnabás nyugdíjas pedagógus, Terray László disszidált evangélikus pap testvére. Terray László norvég pap, az egyházi emigráció egyik vezetője. Nagy befolyása van a Lutheránus Világszövetségben. A sajtóban és a SZER (Szabad Európa Rádió) adásaiban Káldy Zoltánt támadja. Terray László könyvet írt Káldy Zoltán ellen, ebben a munkájában Terrai Barna segítette. Jelentés. 1964 I 30.-án Koren Emil esperes megmutatta a Múzeumi Füzetek 1. számát, amely a Petőfi Múzeum anyagáról szólt. Cikket írt Petőfiről Terray Barnabás aszódi gimnáziumi tanár, akinek testvére Terray László, az Útitárs szerkesztője, valamint cikket írt Solyóm Jenő volt teológiai tanár is. Korennel közöltem, hogy Terray Barnabást felkértem írjon a Lelkipásztorba egy cikket, a Petőfi kutatásaival kapcsolatban. Bp. 1964 II. 3. Szamosi meghívta Terray Barnabást azért, hogy kiderítse, milyen kapcsolatban áll Terray Lászlóval. Terray Barnabást régóta ismerem, katonai reáliskolába járt, majd tanár lett. Öccsével, Terray Lászlóval bizonyára kapcsolatot tart fenn. Sólyom Jenőt reakciós maga- tartása miatt el kellett távolítani a Teológiai Akadémiáról. Ezek az elemek (!) összefognak, Koren meg propagálja őket. Varga Jenő véleménye Koren Emil szoros kapcsolatban van Terray Barnabással, akinek testvére Terray László, aki meg Dr. Prőhle Károly dékánnal tartja a kapcsolatot. Az Útitárs sértette az Állam és az Egyház jó viszonyát. Jelentés 1964 III 16. Szamosi jelenti: Vendégül láttam Terray Barnabás aszódi gimnáziumi tanárt, akinek testvére Terray László, az Útitárs szerkesztője. Koren ajánlotta, hogy kérjek cikket Koren ükapjáról Koren Istvánról a Lelkipásztor számára. Terray Barnabás elmondta, hogy testvérével Lászlóval jó kapcsolatban van, anyjuk már egyszer volt Norvégiában, sok üzenetet vitt Magyarországról, újra készül kimenni. (Látható, hogy Terray Barnabás amikor Ottlyk Ernő püspökkel beszélgetett, nem tudta, hogy egy beépített ügynökkel társalog, aki azért ajánlotta a publikálási lehetőséget, hogy Terray Lászlóról információkat szerezzen.[313] S. B.) Elmondta Ottlyk Ernő püspök, hogy 1963 nyarán, amikor Helsinkiben volt, találkozott és beszélgetett Terray Lászlóval és norvég feleségével, Terray László üdvözletét küldte a Magyarországon élő Terray családnak. A Terray családhoz tartozik Terray Zoltán is (hadapród iskolás volt a Horthy korszakban, jelenleg a Philips Gyárban dolgozik, lakik Bp. VII Nefelejcs u. 18. Megjegyzés, Terray Zoltánt meglátogattam az 1990-es évek elején, csak nagyítóval látott, második feleségével is találkoztam, a Keleti pályaudvar közelében laktak. S.B.) Terray Barnabás jó viszonyban van Sólyom Jenővel, akihez gyakran jár be az EOL-ba, így vette be a Petőfi Múzeum első füzetének cikkírói sorában. A jelentés vége azzal zárul, hogy Szamosi mellékeli a hivatkozott füzetet, mint bizonyítékot. 1956 XI 1-én Solyóm Jenő lemondatta Pálfy Miklós dékánt, és elküldte Ottlyk Ernő (Szamosi ügynök később) tanárt. (Ottlyk jelentésének további részéből látható, hogy bosszút akar állni Sólyom Jenőn, még hírszerzési kombinációt is javasolt. S.B.) 1958 nyarán viszont mert, Ordass püspököt védte, elküldték az EOL-ba, 60 éves még nem volt. Levéltárosként dolgozhatott 1800 forintért. Sólyom mindenről értesül Prőhle Károly révén, aki az információkat Terray Barnabásnak adja át, Ő meg viszi a híreket Terray Lászlónak. Terray László fel fog keresni húsvét után, a beszélgetés így folytatható. Javaslat álhírt kéne az Egyházról Sólyommal közölni, ha ez megjelenik az Útitársban, Norvégiában, akkor azt csak Terray Barnabás továbbíthatta testvérének Lászlónak. Sólyom mint beépített hírszerző lelepleződhet. Dosszié típusa ÁBTL-2.7.1. – NOIJ. Dosszié jelzete NOIJ karton Tarnai-Terzi. Dosszié tárgya NOIJ névmutató kartonok 65. Terrai Barna 66. Terray László. 1924-01-22 evangélikus lelkész. Forrás jelenti: Vető Béla az Evangélikus Egyház országos Levéltárának vezetője a kutatási engedéllyel rendelkező nyugdíjas pedagógusnak több alkalommal odaadta a levéltár kulcsait, aki így az engedélytől eltérően ellenőrzés nélkül fénymásolni tudta a következő iratokat: 1956-os események, Ordass Lajos kontra Káldy Zoltán püspökváltás, az ezzel kapcsolatos legbizalmasabb iratokat, jegyzőkönyveket stb. lemásolta és Terray Lászlónak kijutatta. Terray László az ellenforradalom 30-ik évfordulójára (1986) könyvet kíván megjelentetni, felhasználva a testvérétől kapott iratokat. A könyvet Szépfalussi István bécsi lakos tervezi kiadni. Terray László a megkapott dokumentumok alapján Káldy Zoltán püspökségét, LVSZ elnökségét törvénytelennek minősíti, s ennek bizonyítását igéri könyvében. Erről publikáció- iban és nyilatkozataiban is beszél. Preizinger Lajos rendőrnagy értékelő tiszt. Eigner György rendőr alezredes, a Tolna megyei főkapitány állambiztonsági helyettese. Ennek alapján a BM Állambiztonsági miniszteri titkárság részére napi operatív információs jelentés készült. 45/78/10/147/1986. Ideológiai politikai diverzió. A korábban leírtakat ismétli meg, az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés felterjeszteni a miniszter elvtársnak. (az iratokból az derült ki, hogy a Terray Barnabás fénymásoló munkájáról több ügynök jelentett, az egyik valószínű a Levéltárban dolgozott. Az ügyet annyira fontosnak tartották, hogy a miniszternek is jelentettek, aki Kamara János volt 1985-87 között.

Terray Barnabás 25 tanulmányt publikált, ezek között pl.:

Terray Barnabás. Ne buktassunk az általános iskola V. osztályában. Köznevelés. 1950.

Terray Barnabás-Kardos Győző. Magyar nyelven előadott tárgyak Aszódon Petőfi tanulmányai idején. Múzeumi Füzetek. Aszód. 1964.

Terray Barnabás. Adatok Kölcsey és a pozsonyi tanulóifjuság kapcsolatához. Irodalomtörténeti Közlemények. 1966. 3-4. sz.

Terray Barnabás. Az aszódi közös iskoláról. Aszód, 1968.

Terray Barnabás. Comenius szülőföldje. Élet és Tudomány. 1970.

Terray Barnabás osztályfőnök, Aszódi Gimnázium, 1962-ben végzett IV.A osztálya tablóképén.

Terray Barnabás pedagógiai doktori oklevele. József Attila Tudományegyetem, Szeged. 1966. Az értekezés címe Az iskolarendszer néhány jellemző vonása a reformkor I. felében. (Petőfi iskolaévei) JATE Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiatörténet. 1965.

Irodalom.

Dr. Merényi László: Hetvenöt éve született Dr. Terray Barnabás.[314]

Dr. Merényi László: Nyolcvan éve született Dr. Terray Barnabás.[315]

Dr. Merényi László: Emlékezés egy tdós pedagógusra. Comenius nyomdokain haladt. Terray Barnabás.[316]

Dr. Terray Barnabás, (1919-1991) In. Dunakeszi arcképcsarnok. Szerkesztette Csoma Attila. Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár. Dunakeszi, 2005. 167-168.

Terray Barnabás. Varga Béla szerkesztő. Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon. 2016.

Merényi Laura, özvegy Terray Gyuláné, Terray Jusztina, Terray Tamás, Tamás Iréne és férje Terray Barnabás. Szentes, 1949.

Terray Barnabás (középen) és családja. Terray Jusztina, Földvári Mihályné, ifj. Terray Barnabás és felesége Erdős Anna, két leányuk Magdolna és Anna. Ifj. Földvári Mihály és Földvári Gábor, Veszprém. 1989. február.

[Tamás Iréne Ilona szülei Tamás Gyula Q Bittner Jusztina. Laktak 1920-ban Miskolc Tűzér u. 16. Tamás Gyula szülei Tamás Pál Q Ferencz Anna. Bittner Jusztina szülei Bittner Simon II. Q Harmatha Zsuzsanna. Bittner Simon II. apja Bittner Simon I. építész]

Bittner Jusztina. (*Dobsina, 1892.-) 1920. k.

Tamás Iréne Ilona szülei Tamás Gyula és Bittner Jusztina. Miskolc, 1940. augusztus 7.

Bittner Jusztina és Tamás Gyula. Miskolc, 1962. 50 éves házassági évforduló.

Terray Barnabás (1919-1991) és Terray Jusztina (1945-2008) sírja a Veszprémi temetőben. Dsida Jenő: Sírfelirat. Megtettem mindent, amit megtehettem, kinek tartoztam, mindent megfizettem. Elengedem mindenki tartozását, felejtsd el arcom romló földi mását. 2019.

I1. Terray Jusztina Laura (*Ausztia, 1945. május 2.-

†Veszprém, 2008. március 19.) Θ Földvári[317] Mihály I. Dr. (*Vajdácska, 1945. január 20.-) Budapest, 1968. július 12. Terray Jusztina és Földvári Mihály a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 1969-ben fejezték be tanulmányaikat.

Földvári (eredetileg Zámba) Mihály és Terray Jusztina esküvő. Budapest, 1968. Bal szélen: Tamás Irén, ifj. Terray Barnabás, középső csoport: Merényi Laura, Terray Jusztina, Földvári Mihály, Zámba Irén (Terray Mihály nővére) mögöttük: Zámba László (Földvári Mihály testvére), Czeglédi Ildikó, Terray Tamás, jobb oldalt elöl: Zsuzsa (Zámba Irén lánya), Pletenyik Margit (Földvári Mihály édesanyja)

Terray Jusztina 2008 júliusában posztumusz Perlaky-díjban részesült Veszprémben, aki 1975 óta dolgozott gyermekorvosként a városban, a díjat férje, Földvári Mihály vette át.[318]

    J1. Földvári Mihály II. Dr. (*Kazincbarcika, 1974. december 19.-)

Θ Peregovits Nóra Dr. (*Budapest, 1984. március 24.-) Veszprém, 2010. július 24. Norvégiában élnek. Földvári Mihály II. kutatási területe a legyek világa. Egyetemistaként Papp László akadémikus munkatársa volt. PhD. 2004. Publikációk száma 48.

Földvári Mihály II. és felesége Peregovits Nóra.

     J2. Földvári Gábor Dr. (*Veszprém, 1976. október, 10.-) Θ

Kovács Éva Gabriella. (*Szeged, 1973. augusztus 17.-) Veszprém, 2004. március 20.

Földvári Gábor az Állatorvostudományi Egyetem Parazitlógiai és Állattani Tanszékén egyetemi docens. Végzettség PhD., habilitált. 2019 óta Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport munkatársa. Kutatási területe a kullancsok által terjesztett betegségek. Publikációinak a száma 92. ld.: MTMT adatbázis Földvári Gábor.

Földvári Gábor

[Földvári Kovács Éva Gabriella szülei Kovács László (*Szeged 1925. november 15.- †1980. február 3.) Θ Kondász Margit (*Szatymaz, 1935. február 22.-)

           K1. Földvári Barna Bende. (*Budapest, 2007. augusztus 3.-).

           K2. Földvári Magor (*Budapest, 2015. február 13.-)

I2. Terray Tamás, Gyula. (*Szentes, 1948. március 11.-) Θ Czeglédy

Ildikó. (*Rákosszentmihály, 1947. június 11.-), Budapest, 1970. július 4. Terray Tamás Gyula: gépészmérnök, mérnök tanár, menedzser. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1971-1972-ben szerzett diplomát. A gépiparban dolgozott, főművezetőtől – ügyvezető igazgatóig többféle beosztásban, majd az egészségügyben tevékenykedett és kórházi főmérnökként ment nyugdíjba. Terrayné Czeglédy Ildikó: ált. isk.-i földrajz-rajz szakos tanár, igazgatóhelyettes. Jelenleg már nyugdíjas.

[Czeglédy Ildikó szülei Czeglédy József. (*1916.-†2012.) Θ Kravarik Veronika. (*1915.-†1992.)] 

J1. Terray Csenge Ildikó. (*Budapest, 1974. november 12.-) Θ

Székely Magyari Hunor (*Gyergyószentmiklós, 1970. július 11.-) Budapest, 1998. k. Elvált 2018. szeptembrt 26. Székely-Magyari Csenge (Terray Csenge Ildikó) környezetgazdálkodási agrármérnök, kertészmérnök (marketing szakirány). Jelenleg egy nagyvállalat kiemelt üzleti intelligencia csoport tagjaként dolgozik.

       K1. Székely Magyari Réka. (*Budapest, 2003. július 9.-)

J2. Terray Boglárka Virág. (*Budapest, 1977. augusztus 31.) Θ

Kelemen Tamás I. (*Budapest, 1977. március 20.-) Budapest, 1998. június 27. Kelemenné Terray Boglárka Virág: okleveles óvónő, jelenleg a szolgáltatási szektorban dolgozik, üzletvezető helyettes. Kelemen Tamás autóvillamossági szerelő, gépjárműtechnikai technikus, jelenleg is ebben a szakmában dolgozik és részt vesz gépjárművédelem fejlesztésében is.

Terray Boglárka. 1996.

        K1. Kelemen-Terray Lili, Annabell. (*Kistarcsa, 2008. november

              14.-)

        K2. Kelemen-Terray Lionel Tamás. (*Kistarcsa, 2014. február 28.-

                )

I3. Terray Barnabás II. László. (*Eger, 1956. január 29.-) Θ Erdős Anna

(*1953. december 29.-) Budapest, 1982. Terray Barnabás II. László okl. tanító. Jelenleg épület-üzemeltetéssel foglalkozik. Erdős Anna keramikus.

     J1. Terray Magdolna. (*Budapest, 1982. december 18.-) Nem házasod-

tak össze, elváltak. Andrews Mark. (*Smethwick, Anglia, 1957. május16.) Terray Magdolna ELTE angol bölcsészdiplomás fordító, grafikus, tárlatvezető.

Terray Magdolna.

            K1. Andrews Ronan Michael. (*Budapet, 2013. március 18.-)

      J2. Terray Anna. (Budapest, 1986. május 12.-). Terray Anna

végzettsége romanisztika-olasz BA, Ötvös-fémműves OKJ (Jelenlegi munkakör:) HR asszisztens.

Terray Anna.

H5. Terray László Géza. (*Miskolc, 1924. január 22.-†Oslo, 2015.

augusztus 8.[319] [320])  Θ Øgaard Unni Marthea. (*Birkenes, 1926. december 5.-†1999. október 10.[321]) Rakkestad, 1953. július 21. [Unni Marthea Øgaard szülei Øgaard Karl Martin evangélikus lelkész. Q Borghild Askvig.]

 

                              Terray László, 1951.           Terray László. 2008.

Terray László középiskolai tanulmányait, az I.-V.-ik osztályt Miskolcon 1934-1939 között az Állami Hunfalvy Gimnáziumban, a VI.-VIII. osztályt pedig 1939-1942 között a miskolci királyi katolikus Fráter György gimnáziumban végezte. Tanulmányai során minden tantárgyból jelese[322] volt, kivéve a rajzot és a tornát, 1942-ben kitüntetéssel érettségit tett, teológiai hallgató lett Sopronban, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán, ahol 1946. június-július hónapokban a szigorlati vizsgákat letette. 1947-ben szentelte őt lelkésszé Balassagyarmaton Ordass Lajos püspök. 1948-ig segédlelkész 1948-ban a Lutheránus Világszövetség ösztöndíjával került Svájcba majd 1949-ben Norvégiába. ahol sikeresen folytatta tanulmányait a Menighetsfakultetet Egyetemen. 1949-ben meg- betegedett, csigolyafertozes, spondylitis betegség miatt Oszlóban korházba került, ott 9 hónapig gipszágyban feküdt, de a gondos ápolás eredményeképpen tökéletesen meggyógyult. A Magyarországon időközben megváltozott politikai helyzet miatt szerettei azt tanácsolták, hogy ne jöjjön haza, majd csak később, ha idehaza rendeződik minden. Terray László Norvégiában rekedt, de folytatta tanulmányait. Végül norvég állampolgárságért folyamodott, melyet 1956-ban meg is kapott a norvég parlament egy különbizottságától. Egyházi munkásságát a The Norwegian Sami Mission utazó titkáraként kezdte, de még jó néhány missziós szervezetnek is részt vett a munkájában. Bekapcsolódott az állam munkájába is, az '56-os magyar menekültek letelepedését segítette. Pályafutásának fontosabb állomásai. 1949. Oslo. 1953. lapp missziós lelkész. Terray László a Lappföldről visszakerült Oslóba, 1954-től kezdett dolgozni a The Egede Institute-ban. 1957-től1962-ig az evangélikus segélyintézetnél (Kirkens Nødhjelp) dolgozott. Élénk kapcsolatokat tartott fenn más európai országokkal is. 1957-ben szerkesztője lett az akkor Nyugat-Németországaban kiadott Útitársnak, amelynek kiadása Norvégiában kezdődött. 1962. májusában a közép-norvégiai partok közelében lévő Smöla szigetére került. Itt volt lelkész 1967-ig. Ebben az időszakban kezdte meg az együttműködést a Norea Rádióval és a Norvégiai Egyházügyi Minisztérium Izraeli részlegével. Heti programot szervezett a Rádiónál magyar nyelven, amit továbbított a Trans World Rádió részére. Ezt a heti rádióadást Terray László 15 éven keresztül csinálta. 1967-ben főtitkára lett a Norvégiai Egyházügyi Minisztérium Izraeli részlegének. 1981-ben lelkésze lett a Råde nevű településnek, 100 kilométerrel Oslótól. Számos könyvet publikált, köztük a „Nem tehetett mást” c. könyvében írta meg Ordass Lajos életrajzát, a könyv 1984-ben jelent meg az oslói Luther Kiadó gondozásában norvégul, majd Magyarországon a rendszerváltás után az Ordass Lajos Baráti Kör adta ki Budapesten 1990-ben, továbbá megjelent a könyv németül 1990-ben és angolul 1997-ben. You tube 1990. Terray László az Ordas Lajosról írt könyvéről beszél. 2008-ban Terray László első alkalommal kapta meg az Ordass Lajos-díjat.[323] 1992-ben a Kolozsvári Egyetemen diszdoktori oklevelet, majd 2002-ben Károli Gáspár díjat, majd 2005-ben a Norvégiai Király által adományozott Medal of Merit in Gold (Kiválósági Érem, arany fokozat) kitüntetést kapott, amit V. Harald király személyesen adott át. Egy másik könyve csak norvég nyelven jelent meg, „Élet a határvidéken” címen. A könyv Gisle Johnsonról szól, aki 1922 és 1946 között a Norvégiai Egyházügyi Minisztérium Izraeli részlegének kiküldöttjeként Budapesten dolgozott.

Irodalom. Hafenscher Károly (id.) Terray László 80 éves.[324] 90. éves születésnapján a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

„Fontos feladata volt Káldy Zoltánnak, hogy a nyugaton élő magyar evangélikus lelkészekről készítsen jelentéseket. A pontos életrajzi adatok mellett itt is lényeges szempont volt az adott lelkészek politikai beállítottságának, a magyar államhoz és a hivatalos egyházvezetőséghez való viszonyuknak a bemutatása. Káldy Zoltán írt jelentéseket …Terray Lászlóról is.”[325] Terray László és Káldy Zoltán közötti ellentét és vita a hazai nyilvánosság előtt is megjelent, pl. Káldy Zoltán (K. Z. aláírással) az Evangélikus Életben 1982-ben „Kár…Néhány megjegyzés az „Útitárs” egyik cikkéhez”[326] támadta Terray Lászlónak 1981 őszén az „Utitárs” című lapban megjelent írását, ami „Krisztus a világ reménysége” címen jelent meg. Terray László írását az akkori „szocialista” gyakorlat szerint nem közölte az Evangélikus Élet, hanem csak egyes megállapításaira reagált Káldy Zoltán.

Középen Terray László, jobbra Terray Barnabás, balra Terray Zoltán. Bp. VII. Nefelejcs u. 18. 1984. július 22-augusztus 5. A Lutheránus Világszövetség 1984-ben Budapesten rendezett világgyűlésén.

Álló sor: Eva Brantenberg, Karl Martin Terray, Heléne Terray Brantenberg, Maria Terray Brantenberg, Gisle Terray, Irén Terray, Lars Georg Terray ulo sor: Eva Borghild Terray-Haakestad, Unni Marthea Øgaard, Terray László. Råde, 1994.

Terray László mint az Ordass alapítvány titkára 2002-től adta át ajándékként az Alapítvány norvégiai anyagait  a Magyar Nemzeti Levéltárnak, ld. P 2173 Ordass Alapítvány. Hozzáférési szabályozások: 2022. július 25-ig csak az Alapítvány által megnevezett személyek engedélyével kutatható.

ÁBTL iratok Terray Lászlóról.[327] [328]

Dosszié jelzete 0023-142-0. Dosszié tárgya: Terray László Géza. Hevesi Károly r. őrnagy, BM III/III 1 c alosztály Valamennyi határszakaszra. 1977. október 20. Terray Lászlónál az állam és egyház viszonyával foglalkozó dokumentumok keresendők.  Hasonló parancs 1977 október 13. Sugár Sándor r. főhadnagy. 1977. december 16. Győri Zoltán osztályvezető, fenti okok miatt Terray Lászlónak útlevél nem adható. 1979-ben is tiltólistára került. Fülöp Péter nagykövet Terray László vízumkérelmét 1980 július 23-án előterjeszti, a Külügyminisztérium állásfoglalása ne kapjon vízumot. 1980. augusztus 30. Győri Zoltán ezredes osztályvezető Terray László panaszlevelét elutasítja, mert 1977 őszén beutazott Magyarországra, dokumentumokat kutatott a Magyar Népköztársaság Egyházpolitikájáról és ezeket az anyagokat a VÁM szervek megtalálták és elkobozták. Ezeket az anyagokat a lojális egyházvezetéssel szemben álló személyektől szerezte be. 1984. május 4 Győri Zoltán ezredes osztályvezető és Reményi Géza r. százados, alosztályvezető engedélyezik Terray László tiltónévjegyzéken szereplő norvég állampolgár egyszeri beutazását 30 napra. Az indok a lutheránus világkongresszuson való részvétel. A Hotel Stadionban szállt meg. 1987. április 29- 5 napra kap vízumot Miklós Imre elvtárs, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének kérésére, ok konferencián való részvétel, Szervezte a Lutheránus Világszövetség. Egyház és Zsidóság Európai Bizottsága. Aláírta Tóth Ferenc r. alezredes osztályvezető.

ÁBTL-2.7.1-IV 01-III-64/1987. 04. 21. BM III/III-B önálló osztály. 64. sz. Napi jelentés. A nyugati evangélikus egyházak vezetői, 10 érsek, illetve püspök Ordass Alapítványt hoztak létre. Az alapítvány burkolt célja a Magyarországi evangélikus egyház életébe való beavatkozás. Az Alapítvány 5 tagú igazgatótanácsának tagja pl. Terray László és Vajta Vilmos professzor is. Aláírta Mészáros Béláné rendőralezredes, osztályvezető. Intézkedés az információ pontosítása, az Állami egyházügyi Hivatal illetékeseit tájékoztatjuk. Ugyanez a jelentés szerepel az operatív Információs jelentések között is. 78. szám. Bp. 1987/IV. 21. Aláírta Sillai Árpád rendőralezredes.

Dosszié típusa M-dosszié. Dosszié jelzete. M-32400/6. Dosszié tárgya Papp István. Nyitás dátuma 1967.03.07 Zárás dátuma 1971.05.18. Kivonat BM III/III-1. "Papp István"[329] ügynök 1951-től Budavári lelkész, 1959-től Budavári esperes. A dosszié tartalmazza az 1956-1966-ig végzett lelkészek névsorát. Terjedelem Oldalszám 588. Elhelyezés ÁBTL.

ÁBTL-3.1.2- M-32400/6. BM Osztály III/III-1-6. Ügynök fedőneve "Papp István". Kötet 8 sz. B dosszié 10-68193. 1967 V 15.

Magyar evangélikus gyülekezetek az emigrációban. 7. Kiadványok.

Az Útitárs 4000 példányban havonta megjelenő lap. Eddigi szerkesztője Terray László norvégiai lelkész volt. Terray László egyházpolitikájában merev, vonala az Ordass (Ordass Lajost 1958 VI 19-én váltják le másodszor, mint püspököt, az első leváltása 1948 X 1-én történt, amikor 2 évi fegyházra ítélték.) és a norvég egyház vonala. Terray Lászlót, mint szerkesztőt Glatz József kölni lelkész váltotta volna fel, de Stockholmban szerzett értesüléseim szerint ez csak terv maradt, más szerkesztőt kell keresni. A lapot Európán kívül is küldik, de nem jelentős számban, mert minden kontinensnek meg van a maga egyházi, magyar nyelvű lapja. Jelentős a rádiószolgálat. Az Útitárs és a Norvég misszió közösen sugároz magyar nyelvű anyagot minden pénteken évi 26 órában. Megjegyzések. A külföldön szervezett gyülekezetek az emigrációnak legfixebb bázisai. Szolgálatuk folyamatossága és rendszeressége miatt kell az emigrációval foglakozzunk. Pozitívum: Elismerik Magyarországot hazájuknak, az itteni egyházat anyaegyháznak, ami összefügg azzal a tekintéllyel, amivel a magyar egyház a nemzetközi viszonylatban helyt áll. Javasolja a nyugaton működő evangélikus egyházakkal a kapcsolat személyessé tételét. Nyugati gyülekezetekben (London, Malmő, Köln, Bécs) még eddig egyetlen magyarországi lelkész se prédikált. Azt kell meggondolni, hogy mely lelkészeket, milyen sorrendben kéne Magyarországra meghívni. Cikkeket kéne kérni a kiválogatott lelkészektől a Magyar egyházi lapokba.

ÁBTL 3.2.4-K-1733 BM II/3 B osztály. Tárgy: Emigráns sajtófigyelő. 1961 IV 28. 1961 III 22-23 Bécsben ülésezett a magyar evangélikus lelki gondozók munkabizottságának intéző bizottsága. A bizottság öt tagú, elnök Dr. Vajta Vilmos, az egyik titkár Terray László.

Dosszié típusa M-dosszié. Dosszié jelzete M-32404/5 Dosszié tárgya Szamosi László (Ottlyk Ernő püspök fedőneve) Ország Magyarország. Nyitás dátuma 1965.09.15. Zárás dátuma 1971.05.18 Téma évkör 1965-1967. Irat évkör 1965-1967. Kivonat     BM III/III-2/a, BM III/III-1/b, BM III/III-1/c. "Szamosi" ("Szamosi László") 1967-től az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. Jelentései átfogják a teljes evangélikus egyházat: konferenciák, evangélikus teológiai akadémia hallgatói, lelkészek, nemzetközi kapcsolatok... Terjedelem Oldalszám 611.

Elhelyezés ÁBTL. B dosszié. H-21281. Kötet 6. 1965 IX 15.

Terray László Norvégiában lelkész, az Útitárs szerkesztője. 1948-ban ösztöndíjas segédlelkészként ment ki, ott nősült, nem jött haza. Rendszeresen foglalkozik magyar ügyekkel, szándéka az, hogy bírálja a magyar egyházpolitikát, mert legalább kívülről mondja meg valaki a magyar kommunistáknak azt, amit itthon nem mondanak meg. Aláírta Szamosi László. Értékelés: az ügynök jellemzése külföldön élő evangélikus lelkészről. Olvashatatlan aláírás.

1.2. Politikai hangulatjelentések. 1945 II 3.-II 26. 5 doboz. ÁBTL-1.2.1. tétel.

Terray László báseni lelkész levelet intézett Thuróczi Zoltán nyíregyházi evangélikus püspökhöz, amelyben megköszönte a küldött körlevelet, közli, hogy egy teológus rendszeresen küldi Neki a Szabad Népet és a Magyar Nemzetet, továbbá egy ismerőse a Hírlap egyházi vonatkozású cikkeit, így eléggé tájékozott.  Közli, hogy a zürichi és baseni lapok 10-15 soros rövid hírben számoltak be Ordass püspök letartóztatásáról és az ítéletről. Ezért igen hálás lenne, ha a jövőben teljes adminisztratív jellegű körleveleket is kaphatna. Közli még, hogy a genfi magyar intézet vezetője tanácsára három-négy havonként összefoglalót küld munkájáról és az intézet vezetőjén keresztül a VKM-nek. A Terray László által küldött levél másolatát mellékelem. Debrecen, Dr. Braun Miklós rendőrőrnagy.

M-32404/3/12. „Szamosi László” Az Evangélikus Élet szerkesztői ülésén Rédey Pál Bp.-i evangélikus lelkész szerint, a hívek nyugtalanok, mert a vatikáni zsinat szerint csak egy egyház lesz, a katolikus. Pröhle Károly Hit és erkölcstan könyvét 1959-ben kiadták Bécsben, Terray és Keken stb. hitkönyveivel együtt. Pröhle Terray Lászlóval levelezett. Az ÁEH-ban megrótták levelezése miatt, s ezért a levelezést abbahagyta. Azzal védekezett, hogy Terray mindig bíráló egyéniség volt, ezért nem kell tőle rossznéven venni, ha az Útitársban bírálja a magyar egyházi viszonyokat. Varga József r. őrnagy.

M-32401/3 Pécsi. 1967-1971. 48 név van a dossziéban, köztük 43. Terray László. Terray László az „Ecce homo”-ban azt a régi gondolatot melegíti fel, hogy a marxista-leninista rendszer szinte pontról pontra egy vallás struktúráját mutatja. Van dogmatikája, megváltója és paradicsoma. Ezt a „valláspótlékot kell felcserélni az igazi vallással hangzik Terray László alapgondolata. Politikai téren Terray szerint a „totális rendszerek” jeletik az ellenséget. A totális rendszer az, amelyben egy ideológia uralma alá hajt mindent a hatalom. Az ideológiák szabadságáért küzd Terray.

M-35082 Nagy György. Az ügynök evangélikus papként a környezetében élőkről jelentett.  1967-1973. 35 név van a dossziéban, köztük 29. Terray László, akit nyugatos reakciósnak minősít. 

A norvég magyar adásokat a Norvég Evangélikus Rádiómisszió magyar munkatársai, Pósfay György és Terray László emigráns evangélikus lelkészek szerkesztették.[330]

Terray László Géza *22-1-1924-†8-8-2015 és feleségének Unni Øgaard Terray *5-12-1926- †10-10-1999 a sírja. Råde. 2019. Elküldte Földvári Mihály II.

Terray László könyvei:

Terray László-Márton László-Szabó Zoltán-Gémes István: Ádám hol vagy? Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia Radevormwald. Németország. 1963. Oslo-Bécs. Kiadó Útitárs. 1964.

Terray László: Küldetésben. Oslo. Norvég Egyházi Misszió. 1993.

Terray László: Izrael és az avangélium. Budapest. Kiadó Egyház és Zsidóság. 1994.

Irodalom:

A rádiómisszió elindítója: Dr. Terray László.[331]

     I1. Terray Karl Martin. (*Sarpsborg, 1954. október 26.-) Θ

Brantenberg Éva. (*Fredrikstad, 1954. január 6.-) 1978. szeptember 9. Elvált 1996. Agrármérnök.

   J1. Terray Helene. (*Tonsberg, 1980. szeptember 1.-) Θ Olstad

Tom, Jorgen. (*Namsos, 1980. május 9.-) 2010. november 13. Légiforgalmi irányítók.

 J2. Terray-Brantenberg Mária.

      I2. Terray Irén. (*Sarpsborg, 1956. november 26.-) Könyvtáros.

      I3. Terray Lars Georg. (*Osló, 1960. január 28.-) Énekes.

      I4. Terray Éva Borghild. (*Osló, 1962. március 22.-) Pszichológus.

           Θ Haakestad Pál. (*Larvik, 1960. október 4.-) 2008. július 30.

      I5. Terray Gisle. (*Smola, 1966. március 22.-) Mérnök.

         F2. Terray Ilona, Hermina. (*Losonc, 1848. augusztus 23[332]-†Ochtina,

1900. július 7.) Θ Kármán (azelőtt Krmann) Ede (*Ratkóbisztró, 1837. február 21.-†1900. április 9.) 1867. április 23. Kármán Ede evangélikus lelkész volt Ratkóbisztrón, Gömörben. Kármán Ede 1876. június 1.-ig Rozlozsnyán volt ág. evangélikus lelkész, ekkor Ratkóbisztróra ment beteg apját helyettesíteni, s ott is maradt 1900-ban bekövetkezett haláláig. [Kármán Ede szülei Kármán János (*1800.-†1878.) Θ nemes Török Zsófia, (*1816.-†1880.)]  Folytatás ld.: a Krmann (Kármán) családfa.

        F3. Terray Lajos I. Dr.[333] (*Nagyrőce, 1851. június 7.-

†Rimaszombat, 1914. július 16. eltemetve Nyustán.) 1. Θ Freyseysen Paula (sommenbergi). (*Ipolyság, 1859. július 29.-†Zólyom, 1888. szeptember 27.) 1880. augusztus 26. 2. Θ Hoffmann Ella. (*Kőpatak, 1866. október 4.-) Bakabánya, 1891. április 30. Elváltak 1905. november 8. 3. Θ Garlathy Elza.[334] (*1881. október 5.-) Brezlóbánya, 1905. december 5. Gyermeke csak első nejétől volt.

Terray Lajos I. és felesége Freyseysen Paula 1880.

Terray Lajosné, Hoffmann Ella.

Hoffmann Ella verseket is írt. FELVIDEKI HEGYEK. Irta: Dr. Terrayné Hoffmann Ella. Mátra, Mátra, kedves Mátra, Hol a testvéred a Fátra? Hát a másik a legszebbik: A felhőkbe nyúló Tátra?  Mit csináltok sok év óta? Vágyódtok-e hozzánk vissza Ezeréves hazátokhoz: Jóságos anyátokhoz? Fáj a szívünk utánatok. Viszont ugyan mikor látunk? Szép hegyeink mivé lettek? Rabok ugyan meddig lesztek? Nem soká tart már a rabság, Virrad szépen már a határ! S mire a nagy nap felragyog, Újra miénk lesztek szép Kárpátok!

Terray Lajos I. iskoláit Rimaszombatban és Budapesten végezte. 1873-ban Nagyrőczére került, hol a kolerajárvány idejében önfeláldozással tüntette ki magát. Majd Budapesten Niedermann főorvos mellett gyakorolt 1875-1877-ben. Innen Abaujba került Aranyidára kincstári bányaorvosnak, majd pár év múlva Steffutóra, (Selmecbánya közelében), honnan Körmöcbányára került s végül a kilencvenes években Breznóbányára, az erdészethez főorvosnak, ahol 1911-ig, nyugdíjazásáig szolgált. Ezután Garamnémetfalván, majd Klenócon[335] volt pár évig körorvos. Bosznia okkupációjánál is kitüntette magát, mint katonaorvos.

Hoffmann Ella okleveles tanítónő, iskoláit a selmeczi és nyitrai apáca zárdában végezte, tanítónői képesítését Budapesten szerezte és a Felvidéken kezdte meg tanítónői pályáját. Tanított Breznóbányán, amikor férjhez ment Terray Lajos kincstári orvoshoz, majd Újpesten tanítónői állást vállalt. Hazafias verseket írt. 

[Freyseysen Paula apja Freyseysen Ádám (*1821. szeptember 6.-†Budapest, 1888. évi április 3[336]), pénzügyi titkár, anyja Szumrák Erzsébet. Freyseysen Ádám szülei Freyseysen Károly. (*1792. január 23.-†1846. augusztus 31. Q Kletten Karolin. (klettenhöfi))] [Hoffmann Ella szülei Hoffmann Sándor (*1815. k.-†Kőpatak, 1898. július 16.[337]) Q Renner Erzsébet.]

Adriányi Lujza, ifj. Terray Lajos, id. Terray Lajos. 1889. k.

G1. Terray Lajos II. Ede. (*Steffuto, 1885. február10.[338]-†Budapest, 1965.

október 18.[339]) Θ Lavotta Georgette (Györgyi) (izsépfalvi és keveházi)[340] (*Temesvár, 1892. január 28.-†Budapest, 1966. március 4.[341]) Zsolna, 1912. március 19. Terray Lajos II. elemi iskoláit otthon végezte, s már korán feltűnt nyelvtehetségével, gyermekkorában beszélt anyanyelvén kívül német, tót és francia nyelven. Középiskoláit Besztercebányán a Katolikus Gimnáziumban[342] 1895-től, majd Körmöcbányán és Rozsnyón végezte el, 1903-ban érettségizett. Ezt követően joghallgató lett, tanulmányai során Európa legtöbb államát beutazta, tanult Pesten, a Göttingeni egyetemen, majd a Kolozsvári egyetemen is, a doktorátusait 1907. évben tette le Kolozsvárott. Munkácson volt másfél évig ügyvédjelölt, majd egy évig Bécsben a Cseh Morva Iparbanknál volt banktisztviselő. Ezután 1910-ben a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium alá tartozó hegyvidéki kirendeltségre került, előbb Zsolnára, majd Budapestre 1912 körül a Kertészeti, majd a Szőlészeti-Borászati főosztályra. Itt több ügyosztályon teljesített szolgálatot, 1926 januárjától pince- felügyelő és miniszteri titkár, továbbá 1935-ig szőlészeti és borászati főfelügyelő a VI. fizetési osztályban. 1935-tól[343] 1942-ig, nyugdíjba vonulásáig a Budapesti Szőlészeti és Borászati kerületi felügyelőség vezetője. 1939-ben az országos szőlészeti és borászati főfelügyelői címet kapta. Az indoklás: „Dr. Terray Lajos főfelügyelő évek óta vezetője a budapesti kerületnek és kiváló képességeivel igen nagy szolgálatokat tett különösen a borellenőrzés ügyének. Kinevezése a borgazdaság érdekeltjei körében őszinte és osztatlan örömet keltett, mert abban egy kiváló, óriási munkabírású férfiú hosszú évek óta kifejtett önzetlen munkájának elismerését látjuk.[344]” Piacfelügyelői,  bor ellenőrzési megbízatását a földmívelésügyi miniszter megbízatásából 1942[345] után is megtartotta 1945-ig. 1942-ben saját kérésére nyugdíjba vonult. „Dr. Terray Lajos orsz. szöl. és bor. főfelügyelő nyugalomban. Dr. Terray Lajos orsz. szől. és bor. főfelügyelő, a budapesti kerület vezetője megrendült egészségi állapotára tekintettel nyugdíjaztatását kérte. Hosszú éveken át vezette a budapesti kerületet, megelőzőleg a Földmívelésügyi Minisztérium borászati osztályán működött. Különös érdemet szerzett, mint a bortörvénybe ütköző borhamisítások ellenőrzője. Igazságos, de egyben szigorú volt a bortörvény megszegőivel szemben és ugyanez az igazságosság vezette munkájában, amikor a budapesti kerület ügyeit vette át. Most, hogy hosszú, érdemes munka után abbahagyja hivatalos működését, a magyar bortermelők legjobb kívánságai kísérik a jól megérdemelt nyugalomba.”[346] Látása folyamatosan romlott, 1945-ben megvakult. Katona nem volt. Több cikket publikált, elsősorban a Borászati Lapokban, továbbá könyvet is írt „Az új bortörvény (1936. V. t.-c) és végrehajtási utasítás magyarázata.”  címen. Kiadó Dr. Bleyer Imre. Budapest, 1938.  1926-tól a különböző mulatók pezsgőhamisítási (elsősorban a Törley pezsgőt hamisították) ügyeiben bírósági szakértőként működött közre, amiről a sajtó (pl. 8 Órai Újság, Pesti Napló, Magyar Hírlap, 1927. Nemzeti Újság, Borászati Lapok, 1928. Az Est, 1930. Magyarság, Budapesti Hírlap, Est, Magyarország, 1931. Borászati Lapok, 1943.stb.) rendszeresen beszámolt. Terray Lajos ezt írta ezzel kapcsolatban:[347] „1926-ban három fővegyésszel együtt szakértői megbízást kaptam az egész ország borkészletének szakszerű ellenőrzésére, de egyenként külön-külön működve. A kiszállások költségeit az állam nem vállalta, azokat az eljáró szakértők tartoztak viselni. Kihágások esetében azonban összes költségeik megtérítését, valamint szakértői díjaikat az elitélt felek terhére bírói ítélet útján igényelhették. Az ellenőrzést csak a hivatali órákon kívüli időben volt szabad végezni. Ellenőrzésünk alá esett kb. 33000 engedélyes birtokos, vendéglős, korcsmáros, kimérő stb. tulajdonos és pincészet. Kiszállásaimról pontos könyvelést vezettem…Évente átlagosan 1000-szer szálltam ki…A hamisítás százaléka átlagosan 10 % volt. A drágább borok 75 %-ban voltak meghamisítva. Budapesten évente nagyobb mennyiségű tokaji aszbort árusítottak, mint amennyi aszúbor a Tokajhegyalján 10 év alatt megtermett! A nyilasok előretörvén az addig bevált ellenőrzést a bűnözök örömére teljesen megszüntették.” Terray Lajos Budapesten a XI. kerület Lágymányosi u. 12-ben lakott, a lakást Margit leánya örökölte. Lavotta Georgette 1912 és 1934 között a különböző bálok résztvevője volt, ahogy erről a korabeli sajtó, pl. Budapesti Hírlap, Magyarság, Nemzeti Újság, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Újság beszámolt.[348]  Tagja volt a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének 1926 és 1934 között.[349] Merényi László: Dr. Terray Lajos [350] [Lavotta Györgyi szülei Lavotta Albert[351] erdőmérnök (*1857.-†Kaltenleutgeben, 1893. szeptember 15.[352]) Q Bolváry Zahn Margit. 1888. Bolváry Zahn Margit férje Lavotta Albert halála után férjhez ment Lavotta Józsefhez. (*1871.-†Budapest, 1920. november 20.[353])1900. Lavotta Józseftől gyermeke nem született. Bolváry Zahn Margit szülei Bolváry Gellért Q Sütő Vilma (somoskői).]

                                                                                

                                                    

                                                         Terray Lajos II. Ede.

                                                     

                               Terray Lajos II., felesége Lavotta Györgyi és fiúk Terray György. Budapest, 1912.

      H1. Terray György. (*Budapest, 1912. december 23.-†Budapest, 1982.

május 31.[354][355]) Θ Cselley Margit (ürményi). Gödöllő, 1944. június. Elváltak. Cselley Margit később tanár Nyiregyházán, második férje Wágner N. Terray György Budapesten érettségizett, majd a debreceni Gazdasági Akadémiát végezte el. Azután joghallgató lett Miskolcon. Terray György okleveles szőlész egri lakos szőlészeti és borászati gyakornoki munkáját 1936-ban kezdte el, 1938-ban segédfelügyelői kinevezést nyert el, 1939-ben a Tolnai kerület vezetője volt, majd a M. kir. földmívelésügyi miniszter a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének kijelölése alapján 1941-ben kinevezte a Szolnoki kerület szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség vezetőjének, működése kiterjedt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Hajdú vármegye és Debrecen város területére.[356]

ÁBTL iratok.

Dosszié típusa 3.1.5. Dosszié jelzete O-11472. Dosszié tárgya Bugarin Horváth Gyula. Kecskemét. Nyitás dátuma 1962 Zárás dátuma 1962.04.26. Irat évkör 1957;1959-1962. Kivonat Bugarin Horváth Gyulával 1960. július óta foglalkozott a Bács- Kiskun megyei RFK, mivel tudomásukra jutott, hogy a nyugati rádiók adásait hallgatja, illetve rendszeresen szervez összejöveteleket. Cselekménye miatt bírói eljárást vele szemben nem indítottak, azonban rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették. Terray György, előadó (1960) Jelentés adta Balogh ügynök, vette Dr. Nagy József főhadnagy, 1960 október 18. 57-66 old. Horváth Gyula ezredes Budapesten 1960 október 15-én a Debrecen étteremben találkozót szervezett, ezen részt vett Terray György mérnök, A jelentés „Terray megérkezett, kíváncsian nézett körül. Balogh felhívta Horváth figyelmét arra, hogy valaki érkezett. Horváth felnézett és kijelentette, hogy nem ismeri az illetőt. Terray meghallotta, hogy Balogh Horváthot „Gyula bátyám” - nak szólította. Határozott léptekkel odajött és megkérdezte: Horváth ezredes? Igen állj ki vagy? válaszolta Horváth. Terray György mutatkozott be a vendég. Ah! Akkor rokonok vagyunk. ölelte meg az ezredes az érkezőt. Nem vagyunk rokonok – tiltakozott Terray. De kérlek Lavotta ágon. erősködött Horváth, Terray azonban közbevágott, Ismétlem nem vagyunk rokonok! Azért jöttem mert mi ketten legutoljára egyenruhában találkoztunk. Ezt követően súgott valamit Horváthnak, mire az ezredes nagyon melegen megölelte Terrayt, az azonban az ölelést csak hűvösen viszonozta. Az egész beszélgetés annyira feltűnő volt, hogy szóról szóra megjegyeztem. Horváth később ismét visszatért a rokonság kérdésére és Lavotta György egyetemi tanárra hivatkozott, Terray azonban ismét elutasította azt, hogy rokonok lennének és újból, szinte nyomatékosan hangoztatta, azért jöttem, mert mi ketten egyenruhában találkoztunk utoljára. Horváth hivatkozott arra, hogy Ő írt Terray édesapjának, Terray azonban erre is azt mondta, hogy nem rokonok. Horváth hivatkozott arra, hogy levelet kapott Terray nagybátyjától, és az is azt írta, hogy rokonok. Tudok róla - mondta Terray és olvasatlanul visszaadta a levelet. Nem vagyunk rokonok. …Terray magas, nagyon erős szemüveget viselő, feltűnően egyenes tartású, katonás mozgású, roppant energikus, halk szavú úr, arca hosszúkás, kis nyírott bajuszt növesztett. Bajusza, haja őszes. A találkozó után Balogh szóvá tette Horváthnak Terray furcsa viselkedését. Igen furcsa ember. Kellemetlen eset volt, de talpig becsületes, magyar úr. Volt katonatiszt. Rendkívül értékes ember. Mondta Horváth és másról kezdett beszélni. Horváth azt mondta Lavotta Ödön tanársegéd, Terray ingerülten kijavította Horváthot Lavotta Ödön nem tanársegéd hanem Professzor Helsinskiben lakik. BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. Adta Bakoss Mátyás fn. ügynök vette Futó L. r őrnagy. Jelentés Kecskemét, 1961. szeptember 25.  123. old. Horváth elmondta „Terray Györgyről megjegyezte, hogy Ő – Horváth – édesanyja Lavotta leány volt, s Terray ehhez a rokonsághoz tartozik. Terray érdekes képet tud festeni a mezőgazdaság átszervezéséről, mert mezőgazdasági vonalon dolgozik. Megjegyezte, hogy a családkutató munkák jó ürügy arra, hogy kapcsolatot tartsanak fel egymással.” Bakoss ügynök megjegyzi a Horváth féle társaság belső tevékenységre nem szánja rá magát, hanem egy esetleges rendszerváltozáskor aktivizálódna. Addig- úgy látszik, hogy a figyelés és a nyugati híranyag tájékoztató terjesztésén kívül aligha tesznek egyebet. Egyetlen jel sem mutat arra, hogy aktív ellenállást fejtenének ki, vagy ilyenre készülnének. BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. Adta Bakoss Mátyás fn. ügynök vette Futó L. r őrnagy. Jelentés Kecskemét, 1961. október 9. 134. old. Hely az ügynök lakása. Az ügynök beszámolt arról, a Debrecen étteremben volt egy találkozó, ahol Terray György és Horváth között családtörténeti beszélgetés folyt. Terray magával hozott egy kék füzetet, amelyben a Lavotha családdal kapcsolatos jegyzetei vannak, s ugyancsak füzetben volt meg Horváth Gyulának is a maga családtörténeti jegyzete. Tárgy Terray György. Környezet tanulmánya. Budapest, 1961. október 31. Készült BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. 165-166 old. Dr. Terray György Miklós Lajos Sámuel. Született Budapest, 1912. XII. 23. Apja Dr. Terray Lajos, anyja Lavotta Gégetha Georgette, (Temesvár, 1892. I. 28.) magyar állampolgár és nemzetiségű, iskolai végzettsége gazd. akadémia, jogi abszolutórium, foglalkozása agronómus, munkahelye, Földműves szövetkezet Pestmegyei Központja. Bp. Baross tér 19. elvált, pártonkívüli, lakik Bp. XI. Lágymányosi u. 12. sz. 1937. V. 10-től. Lakott 1941-1945 Szolnok, 1949-1951 Nyíregyháza, 1951-Badacsonyörs. Munkahelyei 1934-1948 Földművelésügyi Minisztérium főellenőr, 1948-1950 tanár Tarcal, Sopron Szőlészeti és Borászati Szakiskola, 1950-1952 FM Államigazgatási Igazgatóság vezető agronómus, 1952-1954 FM Szőlészeti Felügyelőség előadó, 1954-1955 Szerencs Járási Tanács terv csoportvezető. 1955-1957 Borsod-Abaúj Zemplén megye, Szóló oltvány és Facsemete Termelő vállalat igazgató, 1957-1958 Pest-Nógrádmegyei Tejipari Vállalat, 1958-tól szőlész borász jelenlegi munkahelyén. Józsa György osztályvezető, MSZMP titkár, Pestmegyei Szövetkezeti Központ, közvetlen főnöke elmondta lelkiismeretes, becsületes, szolgálatkész szakember. Közvetlen munkaterülete a szentendrei, szobi, esetenként a budai járás, ahol főként a telepítések szervezésével foglalkozik. Politikai pártnak tagja sohasem volt. Az 1940-es években kötött házasságot, feleségével egy évig élt együtt, de szülei kívánságára elvált. Felesége tanítónő 1961-ben Pomázon tanított, férjhez ment. Nem jól látott, katonai szolgálatot nem teljesített. Apja Terray Lajos sz. Selmecbánya, 1885. II. 10. Anyja Freyseyzen Paula, Bp. Lágymányosi u. 12. II. 2. a lakásuk Terray György velük lakik. Az adat szolgáltatók szerint politikai tevékenységet 1945 előtt sem fejtettek ki, nyilas tevékenységéről nem tudnak, az egész családra jellemző a teljes zárkózottság. 1937 óta lakik itt, jó anyagi körülmények között éltek.  Testvére Terray Margit sz. Bp. 1918. Anyja Lavotta Georgette, hajadon, ugyanott lakik. A Magyar Nemzeti Bankban dolgozik. Nem politizál. Férfi udvarlójáról nem tudnak Terray Györgyöt állítólag azért beszélte rá a válásra, hogyha Ők meghalnak Margit ne maradjon egyedül. Aláírta Németh Hugó r. alezredes, alosztályvezető. Készült BM. Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság, Politikai Nyomozó osztály. V. alosztály. Futó László, őrnagy. Összefoglaló jelentés Bugarin Horváth Gyula volt ezredes ügyében. 191-193. Született Kassa, 1891. május 29. anyja Lavottha Irma. Kecskeméten élt, 1960 óta foglalkoznak ügyével, Hidasi fn. hálózati személy és Bakoss fn. ügynök Halász ügynök, jelentette, hogy évente több alkalommal szervez Budapesten különböző helyeken összejöveteleket, a jó hazafiak részére. Nyugati adókat hallgatta, rendszerváltásra készült. Házkutatást javasoltak. Vallomása Horváth Gyulának 1962. március 10. Kecskemét, Tapodi János százados. Elmondta családi találkozókat szervezett, amin Terray György mérnök rokona is részt vett. Az a véleménye, nyugati rádiók hallgatása alapján, hogyha a megszállók kivonulnak, demokrácia és többpártrendszer lesz. Rendőr hatósági figyelmeztetésben részesítették. Terray Györggyel vallotta Budapesten 1960 október 15-én és 1961 október 7-én a Debrecen étteremben találkozott, kizárólag a Lavotha család ágazatainak felkutatásáról beszélt. Politikai ügyekre nem emlékezett. A Debrecen étteremben szervezett találkozókról fotók is készültek. Megmaradtak a Bűnügyi kérdőjegyek, személyi adatok, hálózatban szerepel- e stb.

Terray György. 1915. k. Terray Lajos levele a csatolt fotóval Terray Gyulának, Apatinba. Kedves Gyulám, már régen nem halottunk Rólatok semmit! György fiunk legujabb képét küldjük, azzal a megjegyzéssel, hogy csemeténk távolról sem oly jámbor gyermek, mint ahogy a képen látszik. Ma Kármán Margit fiát láttam az utcán, fél éve, hogy a szomszéd utcában lakik, mindazon által még nem volt nálam, nem furcsa? Tegnap volt itt Finkáné, igen emlegettünk Benneteket, egy ismerösötökkel utazott a vonaton, ha jól értettem, Blattniné (vagy leány) Aláírás Terray Lajos.

      H2. Terray Margit. (*Budapest, 1918. január 3.-†Budapest, 2014.

július 8.[357]) 1935-ben érettségizett Budapesten, az MNB-ben és a Pénzügyminisztériumban volt tisztviselő. A Terray család francia ágazatát kutatta.

Terray Margit. 1990.

       F4. Terray Rozália, Júliánna. (*Osgyán, 1853. augusztus 3.[358]-†Osgyán,

             1853. augusztus 7.) Ikertesvére Terray Mária, Ludovika.

       F5. Terray Mária, Ludovika.[359] (*Osgyán, 1853. augusztus 3.-†Budapest,

1911. március 13.). Θ Zayzon Dénes I. (uzoni) (*Barátos, Háromszékvármegyében, 1848. január 8.-†Losonc, 1928. augusztus 4.) Θ Losonc, 1879. február 22.

Zayzon Dénes és felesége Terray Irma. 1880. k.

Zayzon Dénes iskoláit mindig kitüntetéssel végezte, s utána Miskolc mellett Zsolcán (Felsőzsolcán) volt nevelő, Szathmáry Király Pál leánya Anna, (báji Patay Gyuláné) mellett, majd Losoncon lett tanítóképezdei tanár. Terray Károly halála után 1881-ben igazgatónak nevezte ki a miniszter Losoncon, majd 1882-ig Kiskunfélegyházán 1882-1893, majd Miskolcon, mint igazgató. 1893-tól újra Losoncon 1906-ig tanított, mikor köztisztelet és szeretet között ment nyugdíjba, s itt még haláláig volt egyházának buzgó tanácsosa. 1907-ben királyi tanácsos lett.

Zayzon Dénes nyugdíjba vonulásakor 1906 nyarán a losonczi állami tanítóképző intézet tanári testülete a fenti levelet írta Zayzon Dénesnek.

[Zayzon Dénes szülei Zayzon András barátosi református lelkész. (*Ikafalva, 1817. november 16.-†Barátos, 1881. május 12.) Θ Mircse Rákhel (barátosi) (*1818.-†Losonc, 1903. november 8.[360])] Folytatás Zayzon (Zajzon) uzoni család.

G1. Zayzon Elza, Erzsébet. (*1880. november 23.-†Balassagyarmat, 1930.

január 27.) Balassagyarmaton tanított, mint polgári iskolai tanárnő, éppen igazgatói kinevezése előtt halt meg. Irodalom. „Polgári iskolai tanárnő 1919-től Balassagyarmaton. Igen sokoldalúan képzett, művelt, a diákokat szerető pedagógus volt. Mennyiségtan és természettudomány szakos tanár, de tanított franciát, kézimunkát, egészségtant, önképzőköri rendezvényeket szervezett. Öngyilkos lett, mely előtt a tanári kar és a diákság is megdöbbenve állt, hiszen még egy nappal végzetes tette előtt is lelkesen végezte munkáját. Az iskola igazgatónője hosszú nekrológban méltatta rendkívüli pedagógiai és emberi értékeit:  „Elment s magával vitte élete titkát, lelke ajtójának kulcsait. Az egyenletek útvesztőiben éppen olyan könnyen el tudott igazodni, mint a francia nyelv rendhagyó igéinek használatában. A magyar remekírókból épp olyan pontosan idézett, mint a latin klasszikusokból. Egészségtani tudása vetekedett a hivatásos orvosok képzettségével. Sokoldalú tudását hatalmas emlékezőtehetsége őrizte és sziporkázó szelleme ragyogtatta. Pompás egészsége, tanítványai iránti szeretete, helyes tanítási módszere, ügyes fegyelmezési módszere a legkiválóbb tanárok sorába emelte. Tanártársai, tanítványai tanakodva, tépelődve állnak sírja mellett. ”Zonda Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai. Balassagyarmat. 2018. Zayzon Elza. 247-248.

Zayzon Elza, Erzsébet 1883. k.

G2. Zayzon Dénes II. (*Kiskunfélegyháza, 1886. április 10.-†Aszód, 1908.

      k.)

      F6. Terray Rózsa, Julia. (*Rimaszombat; 1861. december 23.[361]-

           †Rimaszombat; 1865. április 5.)

E6. Terray József, Gábor. (*Rozlozsnya, 1815. február 13.-†Rozlozsnya, 1816.

      július 24.)

E7. Terray Anna, Karolina.[362] (*Rozlozsnya, 1817. október 13.-†Nagyrőce, 1886.

       k.) Θ Kozlik András. (-†Nagyrőce, 1865. k.)

                          D5. Terray György. (*Rédova, 1776. január 5.[363]-†Rédova, 1777. november 25.)  

                                

A ránki evangélikus anyakönyvekben megtalált Terrayak, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni

 

A1. Terray András. 1. Θ Halász Zsuzsanna. (*1770.-†Ránk, 1800. április 3.)

Ránk. 1786. október 29. 2. Θ Szabó Barbara. (*1780.-†Ránk, 1804. október 1.) Ránk. 1800. k. 3. Θ Hasko Anna. Ránk. 1808. k. Első három gyermeke az első, negyedik gyermeke a második, az azutáni gyermekei a harmadik feleségétől születtek.

      B1. Terray Mária. (*Ránk, 1795. március 8[364]-†Ránk, 1795. augusztus 16.)

      B2. Terray János. (*Ránk, 1797. július 13.[365]-†Ránk, 1799. október 19.)

      B3. Terray Anna I. (*Ránk, 1800. március 27[366].-†Ránk, 1800. május 21.)

      B4. Terray Anna II. (*Ránk, 1801. augusztus 25.-)

      B5. Terray György. (*Ránk, 1809. január 22.[367]-)

      B6. Terray Mária. (*Ránk, 1811. december 8. [368]-)

      B7. Terray Anna. (*Ránk, 1814. szeptember 11. [369]-)

 

A1. Terray András. Θ Zimermann Mária. 1811. k.

       B1. Terray Anna. (*Ránk, 1812. szeptember 6.-)

 

A1. Hasko András I. (-†1823. előtt.) Θ Terray Erzsébet. (*Ránk, 1785.-

†Mudrócz, 1847. november 23.[370]) Ránk. 1803. k. 2. Özvegy Terray Erzsébet. Q Kiensium András fiatal ember. Ránk, 1823. január 12. [Kiensium András szülei Kiensium István Q Fristik Barbara.]

       B1. Hasko János. (*Sárosófalú, 1804. október 7.-)

       B2. Hasko Anna. (*Modrafalva (1899-ig Mudrócz) Ránk, 1810. április 24.-)

       B3. Hasko Barbara. (*Modrafalva (1899-ig Mudrócz) Ránk, 1815. május 27.-) András II.

             ikertestvére.

       B4. Hasko András II. (*Modrafalva (1899-ig Mudrócz) Ránk, 1815. május 27.-) Barbara

              ikertestvére.

       B5. Hasko Ilona. (*Modrafalva (1899-ig Mudrócz)Ránk, 1817. március 2.-)

 

A1. Terray András I. Q Czimerman Mária. Sárosófalú. 1810 k.

       B1. Terray Mária. (*Sárosófalú, 1811. január 28.-)

       B2. Terray András II. (*Sárosófalú, 1815. január 22.-)

       B3. Terray Mária. (*Sárosófalú. 1818. július 21.-)

       B4. Terray György. (*Sárosófalú, 1826. június 9.-)

       B5. Terray Barbara.  (*Sárosófalú, 1828. június 18.-)

 

A1. Gallo Mátyás I. Q Terray Mária.

      B1. Gallo Mátyás II. (*Rozslozsnya, 1811. november 22.-†1825. előtt.)

      B2. Gallo János. (*Rozslozsnya, 1813. május 24.-)

      B3. Gallo Mária. (*Rozslozsnya, 1817. október 15.-)

      B4. Gallo Zsuzsanna. (*Rozslozsnya, 1821. január 10.-)

      B5. Gallo Mátyás III. (*Rozslozsnya, 1825. április 20.-)

 

1870-1896 között a keresztelési anyakönyvekben csak Terray Anna neve található meg.

 

A1. Terray Anna. 1. Q Miklus István. 2. Q Lesko István I.

       B1. Miklus Anna. (*Ránk, 1877. november 10.-)

       B2. Lesko István II. (*Ránk, 1884. április 14.-)

 

1870-1896 között a ránki halotti anyakönyvekben már egyetlen egy Terray nem szerepel, tehát a Terrayak elköltöztek Ránkról.

 

Sárosófaluban és Zamutóban élt Terray család

 

Ezeket az anyakönyveket katolikus anyakönyvekből írtam ki, de ez nem jelenti azt, hogy ezek a Terray családtagok katolikusok voltak, mert az evangélikus anyakönyvezés általában 1783-ban kezdödött. [371] Ennek a Terray családnak a csatlakozását a fő ághoz nem sikerült kiderítenem. Jozef Terray Terray Barnabásnak 1962 október 10-én és 1962 november 15-én kelt leveleiben (megszólítás mindkét esetben: Kedves Barátom!) több adatot közölt Terray Gusztávról és leszármazottairól. S. B.

             

A1. Terray János I. Q Schmajda (Smajda) Anna. Sárosófalu. 1808. k.

B1. Terray János II. (*Sárosófalu, 1810. november 9.-) Szűcs. Gömör megyében Szarvason

élt.[372] 1. Q Jesztrebinyi Júlia. 1834. k. 2. Q Boros Erzsébet. (*Kozma, 1820.-) özvegy, Jakubov Mátyásné. Zamutó. 1875. november 29. [Boros Erzsébet szülei Boros István Q Ádám Borbála.]

       C1. Terray Péter. (*Sárosófalú, 1836. november 12.-)

       C2. Terray Karolina. (*Sárosófalú, 1838. február 11.-)

       C3. Terray Ludvig (Ludovicus) (*Sárosófalú, 1841. február 27.-)

       C4. Terray Gusztáv I. (*Zamutó, 1843 június 15.-) Gazdálkodó volt Zámutóvon (1899 óta

Opálhegyen). 1. Q Pisko Anna. 2. Q Bibarcsák Ilona. (*Zamutó, 1865.-†1914.) Zamutó, 1884. január 7. Az első feleségétől 2, a második feleségétől hét gyermeke született. [Bibarcsák Ilona szülei Bibarcsák János Q Rakila Erzsébet]

              D1. Terray András. (*Zamutó, 1874. szeptember 6.-) Ikrek. Elmentek Amerikába,

                     Pennsylvaniába, Clearfieldbe, s ott haltak meg.

              D2. Terray Mihály. (*Zamutó, 1874. szeptember 6.-) Ikrek. Elmentek Amerikába

                     Pennsylvaniába, Clearfieldbe, s ott haltak meg.

              D3. Terray József. (*Zamutó, 1891 augusztus 28.-†[373]) Q Strak Anna. (*1897.-)

                       Földműves és Amerikában bányász volt.

                       E1. Terray János. (*1920.-†1920.)

                       E2. Terray Erzsébet. (*1922.-) Q Schwarc János. (*1914.-) Terray Erzsébet

                              Kassán hivatalnoknő volt.

Terray Erzsébet, Schwarc Jánosné

                             F1. Schwarc Maros. (*1947.-)

                             F2. Schwarc Lubomir. (*1952.-)

                      D4. Terray Anna I. (*Zamutó, 1893. február 4.-) Q Vancsák N. Terray Anna elment

Amerikába és 1962-ben még ott élt. 1940. USA Pennsylvania, Schuylkill. Census, szerepel benne Terray Anna és férje, továbbá fiaik Terray János (*1924.-) és Terray Robert, leányuk Terray Anna.

E1. Terray János. (*Coaldale Pennsylvania, 1924.-)

E2. Terray Anna. (*Coaldale Pennsylvania, 1926.-)

E3. Terray Róbert. (*Coaldale Pennsylvania, 1935.-)

              D5. Terray Mária, Ilona. (*Zamutó, 1895. október 6.-) Amerikában halt meg 1962 előtt.

              D6. Terray János I. (*Zamutó, 1898.-) Q Plachá Mária. (*1897.-) János és két testvére

Mihály és András elmentek Amerikába, Pennsylvaniába, Clearfieldbe, s ott haltak meg.

E1. Terray János II. (*1922.-†Eperjes, 1942.)

                      E2. Terray Mária. (*1929.-) Q Dordovic Gyula. Autószerelő. Zamutóban laktak.

                             F1. Dordovic Viera. (*1953.-)

                             F2. Dordovic Mária. (*1955.-)

                      E3. Terray József. (*1937.-†1945.)

              D7. Terray György. (*Zamutó, 1901. június 13.-†1960.) Q Perzsel Mária. (*1903.-)

                     Földmüves volt.

                     E1. Terray Mária. (*1925.-†1938.)

                     E2. Terray Anna. (*1927.-) Q Jezek Mihály. Terray Anna élelmiszer bolt vezetője,

férje Jezek Mihály erdész volt. Eperjes mellett laktak, két leányuk és egy fiúk van.

                     E3. Terray János. (*1937.-) Q Berta Mária. Építész volt Zamutóban.

                           F1. Terray Jaroszlav. (*1962.-)

              D8. Terray Miklós. (*1904.-) Q Vancák Erzsébet. (*1908.-) Zamutóban éltek, Terray

                     Miklós kovács volt.  

                     E1. Terray József I. (*1929.-) Q Antol Mária. (*1932.-) Varanón sofőr volt.

                            F1. Terray Mária. (*1955.-)

                            F2. Terray József II. (*1958.-)

                    E2. Terray János. (*1935.-) Erdészeti mérnök volt.

             D9. Terray Ilka. Férjével Amerikába ment, ott élt.

    C5. Terray Károly, András. (*Ránk, 1845. november 8.[374]-) tanító. Q Resko Erzsébet.

(*1851.) Sóskút. 1870.  november 29. [Resko Erzsébet szülei Resko Pál és Gáll Anna]

    C6. Terray Anna, Jozefina. (*Sárosófalú, Remete, 1849. július 24.[375]-)

    C7. Terray András, (*Zamutó, Opálhegy, 1853. február 28.-)

      B2. Terray András. (*Sárosófalu, 1826. február 26.-)

 

Zala megyében élő katolikus Terrayak

 

Az 1700-as években csak egy katolikus Terrayt találtam Zala megyében.

 

A1. Terray Mátyás. Q Kutzin Katalin.

      B1. Terray Antal, Leopold. (*Keszthely, 1774. október 23.-)

Gömörmegyei prédikátorok az ellenreformáció második felében.[376]

 

III. Ferdinánd (uralkodott 1637-1657) után, fia I. Lipót került a trónra. I. Lipót (1657-1705) abszolutizmusa az az idő, mikor a Terrayak a porondra lépnek. A Wesselényi Ferenc (1605-1667) féle összeesküvés (1666) után katonai erővel és embertelen eszközökkel folyik az ellenreformáció. Szelepcsényi György (*1595-†1685) idejében (1673-1676) rendkívüli törvényszékek elé idézik az ország protestáns prédikátorait, közülük azokat, akik kitartottak meggyőződésük mellett 1675-ben gályaraboknak adták el .[377] [378] A súlyos bántalmazásban 19 lelkész halt meg.[379] Az életben maradt gályarabokat 1676. febr. 12-én, kormánya utasítására, de Ruyter holland tengernagy szabadította ki. A Terray és rokon családok tagjai közül gályarabságból menekült Leporini Miklós, akiről Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. könyvében ezt írta: „Leporini Miklós, ág. ev. lelkész és nógrádi egyházmegyei rendes jegyző. 1674. márcz. 5-re ő is megidéztetett Pozsonyba, hol társaival együtt fő- és jószágvesztésre ítéltetett és előbb Pozsonyban, azután Leopold-várban szenvedett fogságot. 1675. márcz. 18. elvitték Nápoly felé, hol máj. 8. eladatott a gályákra. 1676. febr. 11. Ruyter Adorján hollandi tengernagy megszabadította őt is társaival együtt és belga hajókra szállíttatta. Majd elment Zürichbe. Leírta megidéztetése és szenvedése körülményeit Lavater János bölcselettanár felhívására júl. 16. Visszatérve hazájába, bejárta előbb Szászországot, a brandenburgi őrgrófságot, a Hanza városokat, Poroszországot és Sziléziát. 1677-ben Boroszlón keresztül megérkezett Poltárra, hol megvonult és ezután Beszterczebánya közelébe Zsolnára ment papnak.”

A török kiűzése (1699. jan. 26-án kötötték meg a Karlócai békét.) után az ország egész területén igyekeztek a protestánsok jogait korlátozni. 1731-ben III. Károly a protestánsok helyzetét a Carolina Resolutio-ban szabályozta. A korlátozás enyhébb volt, mint I. Lipót idején. Cuius regio, eius religio, akié a föld, azé a vallás. (1555-ben, az augsburgi békében elismert) elve azonban fennmaradt, mivel a főurak, továbbá a nagybirtokosok birtokain a tulajdonosok legtöbbször saját vallásuk követésére kényszeríttették a birtokaikon lakókat, így katonai, egyházi segítséggel űzték el a protestáns papokat, tanítókat és foglalták el templomaikat, iskoláikat. A protestáns papok prédikátorok, tanítók, így nem a földbirtokosok területein telepedtek le és a Carolina Resolutio-ban feltüntetett artikuláris egyházközségekben fejtették ki tevékenységüket. Természetesen ezek az okok belső vándorlást idéztek elő a protestáns nemes, papi és tanítói családoknál. Egyes esetekben pedig országos vándorlást is okoztak annyira, hogy a zaklatott megyékből a nyugodtabb körülmények közé, - megközelíthetetlen településekbe, községekbe, - vándoroltak és telepedtek le. A túlságosan exponált családok legtöbbször nevet is változtattak, az akkori szokás szerint, latin, vagy latinos vezetékneveket vettek fel, s így tűntek el, és hárították el a további zaklatásokat. A nemes emberek, különösen a földnélküli, armális praedialisták (föld nélküli, egyházi nemesek) - változtattak helyet, s az új helyen vagy érvényesítették a nemességüket vagy, az armális (nemesi levél, csak címert, de birtokot nem adományozó királyi okirat) és a nemesi levél a ládafiába vándorolt, hol el is veszhetett, s végül az utódok sem emlékeztek a régiekről. 1781-ben II. József (uralkodott 1780-1790.) „a kalapos király” első intézkedései között szerepel, először a "türelmi rendelet", a felvilágosult abszolutizmus toleráns valláspolitikáját követve. „II. József egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet meghozatala volt 1781-ben, amely az unitáriusok, reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol minimum 100, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön fenntarthatták helyi gyülekezeteiket, sőt – torony és harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. 83 000 magyarországi zsidó helyzetét is rendezték. A cenzúrát kivette az egyház kezéből és egy civil intézményre bízta – ez Bécsben székelt, de vezetése meglehetősen felvilágosult volt. Így sem engedték be külföldről a „felforgató” irodalmat, viszont az egyházi szempontokat, az azt sértő tartalmat nem vették figyelembe, vagy nem olyan mértékben, mint maga a katolikus egyház.” [380]

Hazánkban valamennyi nemzeti felkelés, összeesküvés, háború, vallásüldözés stb. után úgy helyi, mint megyék, sőt országrészek közti vándorlás is volt. A családtörténeti kutatások a felsoroltak miatt igen nehéz feladat. A történelem ilyetén legnagyobb vándorlása Franciaországban volt a Szent Bertalan éj (1572. aug. 24.) után, lehetséges, hogy a francia Terrayak[381] ekkor települtek Magyarországra. Az 1789-es francia forradalom Magyarországon is éreztette hatását. A „cuius regio eius religio” elvét felváltotta a „cuius regio eius natio” (akié a föld, azé a nemzet) elve, a nemzeti és a nemzetiségi kérdések előtérbe kerültek. Az 1848-49-es szabadságharc a jobbágyságot megszünteti, majd megindul a polgári fejlődés. A vegyes házasságok gyakoribbak, a fiúgyermekek az apjuk, a leánygyermekek az anyjuk vallását követik.

Franciaországban Marianne Terraynak, az volt a véleménye, amit elmondott Terray Lajosnak, aki erről Terray Elemérnek írt levelében számolt be az 1960-as évek elején, hogy Antoine Terray, aki Boen polgára volt 1569-ben, már egy leszármazott volt, akinek ősei dél Lengyelországban, pontosabban dél Galiciában éltek.

 

A Terray (légrádi és szigligeti) család

 

Terray (légrádi) családról Forgon Mihály[382] Kempelen Béláéhoz[383]  képest részletesebb tájékoztatást és címert is ad, így közli a címert és az alábbi családfát:

A légrádi és a francia Terray címer[384] ez utóbbi Terray Barnabás hagyatékából került elő 2019-ben.

"III. Ferdinánd 1646. november 30-án adományozott nemességet és címert Terray Györgynek és Fekete Ilona nejének. Nemeslevelüket 1647. jan. 10-én hirdették ki Zala megyében. Másolatban Terray István birtokában Rimaszombaton és a Gömörmegyei múzeumban. A családnak adományos jószága volt Légrádon, melyre 1649-ben Pálffy Pál nádortól kaptak donációt (adományt). Az 1713-i zalamegyei nemesi vizsgálat alkalmával Terray János légrádi lakos igazolta nemességét s a nemességszerző Terray Györgytől való származását. Ez a Terray János, ifj. Terray János nevű fiával 1713. máj. 3-án nemesi bizonyítványt kap Zalamegyétől. A családnak egy ága a Felvidékre származott, ahol tagjai leginkább az evang. lelkészi pályán működtek. Címer: veres pajzsban, zöld halmon arany korona, melyen ezüst galamb áll, kiterjesztett szárnyakkal, csőré-ben három búzakalászt tartva. A koronás sisak dísze: növekvő, veres ruhás vitéz jobbjában kardot tart Sisakdísz: kék-ezüst (másolatban Terray István birtokában Rimaszombaton)."

A légrádi és szigligeti Terray címer, Terray Tamástól kaptam.

 

A Terray (légrádi és szigligeti) családfa:

 

A1. Terray János. 1600-as évek elején szerepel egy oklevélben.[385]

       B1. Terray György. 1600-as évek közepén élt.  Felesége Fekete Ilona. 1646-1649 nemesi

címert és birtokot nyernek Légrádon. Katolikusok és az ellenreformációt később (1673-1676) irányító Szelepcsényi György hívei, akik a nemesi címert III. Ferdinándtól kapták  1646. november 30-án. Kihirdetve 1647. január 10. Zalamegye.

               C1. Terray István I. Légrádon élt.

                      D1. Terray István II.

                      D2. Terray András.

                             E1. Terray György. Θ Markovits Ráchel. Ez hibás adat ld. a Terray családfát

                                    anyakönyvek alapján.

                                    F1. Terray András. (*1748. november 30.[386]) Θ Leporini Mária.

                                          G1. Terray Mihály. (*1772. szeptember 10.) Innen a családfa levezetés

                                             pontos.

                       D3. Terray János II. Szigligeten birtokos. Meghalt 1713-24 között. 1713. május 3.

                              nyert nemesi bizonyítványt ugyancsak Zalamegyéből.

                              E1. Terray János III.

 

Kempelen Béla Terray Mihálytól (Magyar nemes családok. 10. kötet. Terray (légrádi) 306.) Terray Mihálytól viszonylag pontos családfát[387] közölt: Terray Mihály (szül. 1772. szept. 10.) akitől a család ekképen származik le napjainkig: Mihály sz. 1772. IX/10. neje Honétzy Zsuzsanna; Mihály sz. 1795. Hámosfalva (Szepesolaszi) Salzer N.; Zsuzsa Greguss Samu; Pál sz. 1808. Hámosfalva főerdőmester Vizesrét 1. Péchy N. 2. Koritsánszky Emilia; Károly András sz. 1812. XI/13. Hámosfalva † 1881. III/7. Losonc áll. tan. képző igazgató Losonc Adriányi Lujza († 1899. VIII/6. Nyústya); Lina (Karolina) sz. 1818. Kozlik N.; Manó 1840–1913. 2. Kézsmárszky Emma; Olga Schultze Ottó; Jolán; Elemér; Béla; Elza; Emma; Zsuzsa Kúnay N.; Pál † 1895. szepesolaszii vár. főjegyző; László sz. 1852. IV/9. Király Mária († 1911. VIII/10.); Gyula udvari tanácsos Rozsnyó 1. Galánffy Emma 2. Lám Regina 3. Cotell Lenke; Lujza Reusz N.; Emma; Béla; Pál egyetemi orvostanár Budapesten; Aladár (†); Aladár † 1909.; Jolán † 1907.; Béla sz. 1888.; Istvánsz. 1843 I/13. Losonc † 1912. V/7. Rimaszombat régész 1. Mikola Izabella 2. Vékey Jolán; Ilona Kármán Ede; Lajos sz. 1851. VI/7. Nagyröce főorvos 1880. VIII/26. Bpest : Freyseysen Paula (sz. 1859. VII/29.) Ipolyság u1888. IX/27.); Irma uzoni Zayzon Dénes † 1911. III/23.; Gyula sz. 1879. XI/22. 1908. XII/15 : Merényi Laura; 1 : Lajos sz. 1885. II/10. Selmecbánya 1912. III/19. Zsolna Lavotta Gerogette (sz. 1892. I/28. Temesvár); István sz. 1909. XI/15. Kapnikbánya; Piroska sz. 1911. II/23. Kapnikbánya; György sz. 1912. XII/23. Bpest; Etelka sz. 1883., † 1899.; László sz. 1884. V/21. 1914. II/1. Bpest : Horváth Ágnes; Béla sz. 1885. VIII/21.; Dezső sz. 1887. V/21.; Gyula sz. 1889. II/5.; Laura sz. 1895. IV/23.;

Az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Abaujmegyében Terray Pál, Borsodmegyében pedig Terray Ferenc fordultak elő az igazolt nemesek között.

Tóth Sándor: Sáros vármegye összes nemrs családjai. (Budapest, 1909. 261.) c. művében a nemesek között említi Terray Mihályt, 1841. Eperjes.

Szokolóczy család

Szokolóczy család és a Terray család címere azonos. Fekete Ilona férje itt Szokolóczy György és nem Terray György. Terray Gyula és Terray Barnabás szerint a családukban levő hitelesítetlen légrádi és szigligeti Terray nemeslevél alighanem a nemes "Szokolóczy" család nemeslevelének ügyes átmásolása, s 1890 körül eredhet. Ennek ellentmond, hogy a Terray család több tagja a nemesi előnevet 1830-tól kezdve használta. Nagy Iván szerint: „Trencsin vármegye czímerleveles nemes családa, mely családbeli hagyomány szerint Ulászló király korában Lengyelországból jött sokolovi Szokolovszky nemestől származnék. Bizonyosabb az, hogy e család Nyitra megyében a Vág balpartján fekvő Szokolócz helységtől vette nevét, és bizonyos törzse azon Szokolóczy György volt, ki nejével Fekete Ilonával együtt III. Ferdinánd király által Pozsonyban 1646. évi nov. 20-án kelt czímeres levélben megnemesítetett, mely czímeres nemes levele Trencsin megye előtt 1647. évben (feria 2. ante festum Purificationis) kihirdettetett…. A nemességszerző Györgynek utódai György, és testvére János 1754-ben a nemesi vizsgálatkor fiaikkal János és Jánossal együtt származásukat a nemesség szerző Szokolóczy I. Györgytől bemutatván, a kétségtelen nemesek sorába irattak.”

Dr. Terray Lajos I. (*1851.-†1914.) birtokában lévő nemesi oklevél másolata[388] 1908. (Igazolta Dr. Merényi Béla) alapján ismert az 1713-as oklevél latin és magyarnyelvű szövege. Néhány részlet: "Mi III-ik Ferdinánd Isten kegyelméből a Rómaiknak kiválasztott mindég felséges császára és Németország, Magyarország, Csehország, Dalmátia, Horváth és Tótország, Róma, Serbia, Galiczia, Lodoméria, Kúnság, s Bulgária, stb.-nek királya,… Írásban hagyjuk a jelenlevők írásával megjelölve, kiket mindnyájukat illet, hogy mi egyrészt számos hívünk alázatos kérésére, melyeket e czélból Felségünkhöz intéztettek, másrészt pedig a mi hívünknek Terray Györgynek figyelmes, ügyes és készséges szolgálataiért és hűségéért, melyeket Ő a szent birodalom sorsának változásai között híven teljesített és véghezvitt és ígéri, hogy a jövőben is teljesíteni akarja ezeket. Egyrészt tehát ezért, másrészt pedig királyi kegyünk és bőkezűségünk folytán, mellyel mindazokat kik irányunkba és a keresztyén állam irányába kiváló eredményeik által érdemeket szereztek, Magyarország egykori kegyes királyainak példáját követik és érdemeik fejében a meghatározott adományozásokat - melyek őket nagyobb tettekre sarkalni képesek - megadni, illetve odaítélni szoktuk. Így tehát ugyancsak őt, Terray Györgyöt és az Ő révén élettársát Fekete Ilonát nem nemes származásukból és állapotukból, melyben mint mondják, eddig is voltak, Királyi hatalmunk teljessége folytán és különös kegyünkből kinevezvén Magyarország és a neki alávetett részek meghatározott nemeseinek gyülekezetébe és számába felveendőnek, odaszámítandónak és odaadandónak véljük, megengedvén és biztos tudomásunkból, s megfontolt lélekkel jóváhagyván hagyjuk az ezután következő és minden utódokra úgy az összes kegyelmekkel, tisztességekkel, kiváltságokkal, szabadságokkal, jogokkal előnyökkel, mind azon immunitásokkal (bizonyos jogszabályok alóli mentességgel), melyekkel a többi és hozzákapcsolt részek nemesei eddig bármi módon jogi megszokás szerint éltek, melyekben részesültek vagy melyekben azelőtt és most is részesülnek, ők is ezekkel élhessenek, azokat élvezzék, s azokban részesülhessenek, s bizonyságára az irántuk való kegyességünknek jóakaratunknak és bőkezűségünknek, s igazi és kétségtelen nemességüknek jeléül a szent fegyvereket illetőleg nemességüknek jelvényét engedjük használni… Kelt Pozsony városában, 1646 évi Nov. 30-án. Szeretett hívünk Szelepcsényi György Veszprémi püspök, Veszprém örökös grófja, és a mi udvarunk tanácsosa Magyarországban és kancellár kezével, uralkodásunknak Rómában 10.-ik, Magyarországnak és a többinek 21.-ik, Csehországban pedig a 19.-ik évében. Főtisztelendő Krisztusban tiszteletre méltó atyánk előtt Lippay György úr esztergomi érsek és Thelegdi Orbán zágrábi érsek. Bogdán Márton stb. zágrábi, Kis Benedek stb. ...1647. január 10.-én kihirdetve.”

    Bizonyítékok, hogy több Terray családbeli, az 1830-as évektől kezdve a nemesi előnevet és címert használta: Terray Mihály II. Timotheus házassági anyakönyvében, Szepesolaszi, 1833. november 13. a légrádi és szigligeti nemesi előnevet használta. Terray Pál I. Mihály vizesréti erdőmester 1835-45 között ugyanazt a címert használta, ami a nemeslevélen le van írva. Terray Károlynak az Erdélyi Tárban levő levelein is ugyanaz a címer van. Ránktól nyugatra Sárosban egy Terray nevű molnár volt, aki 1840-45 körül nemességét emlegette. A légrádi és szigligeti nevet használta még pl. a felvidéki Terray család tagjai közül, Terray István, (*1847.-†1912.) Terray László I. (*1852.-† 1928.), Terray Pál II. Dr. (*1861.-†1926.), Terray Dezső I. Dr. (*1887.-†1947.), Terray Gyula. (*1889.-†1948.).

    A Zala megyei Terrayak tehát katolikusok, a Habsburgokhoz hűek, míg a Sáros-Zemplén megyében, majd Gömör megyében, illetve a környező megyékben (pl. Abaúj) élt Terrayak evangélikusok voltak és szembeszegültek az ellenreformációnak. A Felvidéken viszont éltek katolikus Terrayak, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni. (S. B.)

A Ránkon 1704-től 1740-ig, haláláig tanító Terray György I. (*1666. k.-†Ránk, 1740.) származhatott a légrádi Terray családból, de erre bizonyítékunk nincsen. Valószínű, hogy Terray György I. apjával, gyermekkorában menekült el Zalából, mivel  az ellenreformáció radikális korszaka I. Lipót alatt (1657-1705) kezdődött, Magyarországon pedig 1673.-tól a Terrayaknak nemesi címert adó Szelepcsényi György vezetésével. Szelepcsényi György 1673-ban 33 lelkészt idézett, a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé. 1674-ben már az ország összes protestáns lelkészét és tanítóját megidézték a törvényszék elé, s a tárgyalásokra a Dunántúl és Felső-Magyarország lelkészei közül csaknem 400-an mentek el.[389] A Terrayak a Felvidéken már az evangélikus egyházat követték, de már Zala megyében áttérhetttek az evangélikus hitre és ezért menekülhettek el onnan. A Terray család tehát protestáns volt, e miatt üldöztetésnek volt kitéve, s egyikük (alighanem Terray György fia Terray István I.), a Wesselényi féle összeesküvésben is valamelyest részt vehetett, s 1670-ben elbujdoshatott Franciaországba. Terray Gyula 1926-ban írta a következőket: 1680-83 körül sok protestáns család menekült el Légrádból papjaikkal, s bár Rabatta gróf megígérte sérelmeik orvoslását, s sokan vissza is tértek, a Terrayak egyike (vagy talán több is) a felvidékre menekült, hol a Zrínyiek révén valamelyik Rákóczy uradalomban húzódott (húzódtak) meg. Érdekes az is, hogy a Zala megyei Terrayak eltűntek a történelem színpadáról, a Gömör megyeiek pedig megmaradtak.

Terray Gyula és részben Terray Barnabás nem fogadta el a Terrayak nemesi származását. Ennek fő oka, az eredeti iratok elvesztése. Figyelembe véve a Terrayak rokonságát (akik többségében nemesi származásúak voltak) ezt a feltételezést nem fogadhatjuk el. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtt a nemesi származásúak egymás között házasodtak. Ezt az álláspontot képviselte Terray György és testvére Terray Margit és Merényi László. Terray György szerint[390] a Terray család tagjai valószínűleg Lengyelországból (déli része) dél Galíciából származtak. Ez volt a közös hazája a Terrayaknak, s innen származtak Franciaországba, Zalába és Gömörbe. Ezt bizonyítani a források hiánya miatt eddig nem sikerült.

 

A Fodor család

 

A1. Fodor János. Q Tister Rózália. Mélykút. Fodor János földbirtokos, 1846-ban Mélykúton

       kántor volt.[391] [392] 1841. k.

       B1. Fodor István Albert. (*Mélykút, 1842. április 22.[393]-)

       B2. Fodor Kálmán Maximilián. (*Mélykút, 1843. november 11[394].-†Mélykút, 1849. február

             11.)

       B3. Fodor János, Jeromos. (*Mélykút, 1845. március. 7.[395]-†1849. február 17.)

       B4. Fodor Béla[396] I. Dr. (*Mélykút, 1846. november 21.[397]-†Rimaszombat,1918. szeptember

29.) Q Reuss Malvin Lujza. (*Tardona, 1862. december 24.-†Kolozsvár, 1941. október 7.) Tardona, 1882. szeptember 16.[398] Fodor Béla orvos volt. 1882-ben ózdi gyári orvos.

Mélykút. Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. Fodor András Béla született 1846. november 21. Szülei Fodor János és Tister Róza.

D1. Fodor Béla II. (*Baranya Selye, 1886. december 5.-†Rimaszombat 1911. november

       19.)

D2. Fodor Malvin. (*Dobsina, 1884. szeptember 16.-†Kolozsvár, 1962. november 20.)

Q Sipos Béla I. (*Kézdimárkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székelyudvarhely, 1967. december 3.

B5. Fodor Rozália. (*Mélykút, 1854. június 15.[399]-)

B6. Fodor Dániel. (*Mélykút, 1855. július 3. [400]-)

B7. Fodor Sándor. (*Mélykút, 1859. február 21.[401]-)

 

1829 és 1865 között több Fodor nevű gyermeket kereszteltek, az alábbiakat sikerült kigyüjtenem, de az adatok hiánya miatt nem lehetett kideríteni, hogy Fodor János és felesége Tister Rózália milyen rokoni kapcsolatban állt, a nagyjábból azonos korú Fodorokkal. (Ld.: Fodor Imre, Fodor Mátyás stb.)

 

A1. Fodor Imre. Q Hegyi Ágnes.

       B1. Fodor Erzsébet. (*Mélykút, 1859. október 14.-)

       B2. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1861. február 27.-)

       B3. Fodor János. (*Mélykút, 1863. december 28.-)

 

A1. Fodor Mátyás.[402] Q Tantsik Anna.

       B1. Fodor István. (Mélykút, 1850. december 1.-)

       B2. Fodor Veronika. (Mélykút, 1854. június 2.-)

 

A1. Fodor Márton. 1. Q Hornyák Ilona. 2. Q Szabó Veronika.

      B1. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1855. április 15.-) 1. feleségétől.

      B2. Fodor János. (*Mélykút, 1860. június 21.-) 2. feleségétől.

 

A1. Fodor István. .[403] (*1812.-†Mélykút, 1856. december 4.) Q Forgó Terézia.

 

A házassági anyakönyvekben 1748 és 1860 között egy Fodor nevűt találtam, ami arra utal, hogy Fodor János és Tister Rozália 1842 és 1859 között élhettek Mélykúton, nem ott házasodtak és valószínüleg 1860 után elköltöztek Mélykútról.

 

A1. Saly Pál nemes. (*1767.-) Q Fodor Erzsébet. (*1769.-) Mélykút, 1790. június 20.

 

A Wallko család

 

A1. Wallko Márton. Θ Garany Zsuzsanna. Rédova, 1789. k.

       B1. Wallko Mária. (*Rédova, 1790. január 9.[404]-)

       B2. Wallko Zsuzsanna I. (*Rédova, 1792. november 4.[405]-†csecsemő korában.)

       B3. Wallko Zsuzsanna II. (*Rédova, 1798. március 6.[406]-†csecsemő korában.)

       B4. Wallko Zsuzsanna III. (*Rédova, 1801. december 19[407].-) Θ Fabriczy István II. Rédova,

             1820. szeptember 3.

             C1. Fabriczy Katalin. (*Rédova, 1839. augusztus 5.-) Θ Terray János I. (*Rédova, 1837.

                   augusztus 19.-) Rédova, 1862. november 18.

       B5. Wallko János. (*Rédova, 1807. augusztus 23.[408]-)

 

A Leporini család

 

Terray Gyula kutatásai[409] szerint Leporini családfa:

 

A1. Leporini Miklós, aki gályarabságból 1676-ban menekült. 1677-ben Poltáron, majd Zsolnán

       evangélikus pap.

       B1. Leporini Mátyás. Q  Albiny Mária.

              C1. Leporini András. Nagyrőczén az ág ev. lelkész 1712-ig. Oláhpatakon 1711-1737

                     között lelkész.[410]

                     D1. Leporini Mária[411]

 

Szinnyei József[412]: Leporini Miklós, ág. ev. lelkész és nógrádi egyházmegyei rendes jegyző. 1674. márcz. 5-re ő is megidéztetett Pozsonyba, hol társaival együtt fő- és jószágvesztésre ítéltetett és előbb Pozsonyban, azután Leopold-várban szenvedett fogságot. 1675. márcz. 18. elvitték Nápoly felé, hol máj. 8. eladatott a gályákra. 1676. febr. 11. Ruyter Adorján hollandi tengernagy megszabadította őt is társaival együtt és belga hajókra szállíttatta. Majd elment Zürichbe. Leírta megidéztetése és szenvedése körülményeit Lavater János bölcselettanár felhívására júl. 16. Visszatérve hazájába, bejárta előbb Szászországot, a brandenburgi őrgrófságot, a Hanza városokat, Poroszországot és Sziléziát. 1677-ben Boroszlón keresztül megérkezett Poltárra,[413] hol megvonult és ezután Beszterczebánya közelébe Zsolnára ment papnak. Üdvözlő verset írt Gyöngyösi István, Disputatio Theologica ... (Tiguri, 1676.) és gyászverset Vazari Dániel halálára, Vade Dániel ... (Vitterbergae, 1677.) cz. munkákba. Sárospataki Füzetek 1863. 399. lap. Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak. 1674. 117. l.

Szinnyei József[414] Leporini János, vittenbergai tanuló volt 1690-ben; beszterczebányai származású. Munkája: Appetitum, à Ratione Triumphatum Dissertatione Ethicâ posteriore, Permissu & auctoritate ... Inclytae Facultatis Philosophicae, Senatus, In Celeberrima ad Albim Académiâ, Publico Eruditorum examini sistunt, Praeses M. Matthias Platani ... & Respondens ... Ad Diem XXX. April. M.DC.XC. Wittenbergae.  Üdvözlő verset írt Röschel János, Exercitatio Chronologica ... (Wittenbergae, 1692.) cz. munkába. Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 190. lap. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 2. r. 386. l.

Nagyrőce. Wikipédia. „A murányi uradalom 1700-ban Koháry István birtokába került. Ekkor Kohárynak, mint a protestánsok ellenségének, első dolga volt Leporini András rőczei papot 1712-ben a templomból (a mai róm. kat. templom) katonáival kiűzetni. Ez időtől számítva 71 évig a rőczei protestáns egyház pásztor nélkül maradt és a hívők Ratkóra, Bisztróra vagy Tiszolczra jártak Isten igéjét hallgatni.”

 

A1. Leporini Márton. Q Spetkius Zsuzsanna.

       B1. Leporini Ádám[415]. (*Pöstyén, 1726. szeptember 1.-) Tanult Losoncon, Kosztolánszky

Jánosnál. 1748 és 1750 között Wittenbergben folytatta tanulmányait, majd Sásomházán, Nógrád megyében volt lelkész..

 

A rédovai anyakönyvekben a Leporini család tagjairól a következő adatokat jegyzeteltem ki:

1732. október keresztanya Leporini Anna.

1766. november 19. Leporini Zsuzsanna (*Rédova, 1749.-) (17 éves, szülei Leporini Pál és Zsuzsanna) és Dowlowszky Márton (*Rédova, 1743.-) (23 éves, szülei Dowlowszky Márton és Mária) házasságot kötöttek. Rédovai lakosok.

 

A Roxer családfa

 

A1. Roxer János. Q N. Rozina.

       B1. Roxer Tóbiás I. (*Szepesolaszi, 1748. szeptember 17.-†Szepesolaszi, 1812. október 16.)

             Q Sculteti Zsuzsanna. (*1751.-†Szepesolaszi, 1809. szeptember 3.).]

             C1. Roxer Anna Mária. (*Szepesolaszi, 1773. december 3.-)

             C2. Roxer Tóbiás II. (*Szepesolaszi, 1775. szeptember 22.-) Ikrek.

             C3. Roxer Zsuzsanna I. (*Szepesolaszi, 1775. szeptember 22.-†csecsemő korában) Ikrek.

             C4. Roxer Zsuzsanna I. (*Szepesolaszi, 1779. április 22.[416]-†Szepesolaszi, 1822. november

17.) Q Salczer János György. (*1763.-†Szepesolaszi, 1834. december 10.) Szepesolaszi, 1806. május 5.

D1. Salczer Zsuzsanna. (*Szepesolaszi,1807. szeptember 13.-†Szepesolaszi, 1881. nov-

ember 27.) Q Terray Mihály II. (*Rozlozsnya, 1802. február 2.-†Szepesolaszi, 1869. július 21.) Szepesolaszi, 1833. november 13.

C5. Roxer Anna Rozina. (*Szepesolaszi, 1783. szeptember 6.-)

C6. Roxer Éva Katalin. (*Szepesolaszi, 1786. szeptember 30.-)

       B2. Roxer Mihály. (*Szepesolaszi, 1751. február 12.-)

 

A Krmann (Kármán) családfa

 

A Krmann családban az evangélikus lelkészi hivatás apáról fiúra szállt az 1600-as évek közepétől 1944-ig biztosan. A Krmann név Kármánra való névváltoztatása 1882-ben következett be. Kármán (Krmann) Ede, (*1837.) gyermekei: István (*Rozlozsnya, 1868.), Margit (*Rozlozsnya, 1874), Ernő (*Ratkó Bisztró, 1879.), Lajos (*Ratkó Bisztró, 1880.), evangélikus lelkész Rátkó- I Bisztró. BM. 36376—1882.[417] Kármán Ede felesége Terray Ilona volt.

Krmann Tamástól Krmann Dánielig és családjáig a családfa a szakirodalmi források alapján levezethető volt. Ezt követően hiányzik két generáció, majd a családfa Krmann Ede nagyapjától Krmann Károlytól anyakönyvek alapján ismert.

A miavai keresztelési anyakönyvekből ismert, hogy Krmann János I. (*1760. k.-) Q Holics Judit. 4 gyermekük született. 1. Krmann János II. (*Miava, 1785. augusztus 13.-) 2. Krmann Erzsébet. (*Miava, 1787. szeptember 17.-) 3. Krmann Katalin. (*Miava, 1791. november 24.-) 4. Krmann György. (*Miava, 1801. október 6.-) Azt, hogy Krmann János I.-nek kik voltak a szülei és Krmann János II.-nek kik voltak a gyermekei nem sikerült kideríteni.

 

A1. Krmann Tamás, privigyei (Nyitram.) polgár. Q Fábri Charitas.

       B1. Krmann János.[418] (*1580. k.-†Drietoma, (Trencsénmegye) 1646. június 7.) Tanult

szülőhelyén, Körmöczbányán, Zsolnán 5 évig, Privigyén, Tarczalon, Miskolczon, Kassán, ismét Zsolnán, végre 1610. okt. 25-től a vittenbergai egyetemen; hazájába visszatérve 1613. rector volt Privigyén, 1615. Ó-Zólyomban, honnét Bitsére ment conrectornak. 1618. február 8. papnak ordináltatott; végre Drietomába (Trencsénmegye) ment, hol atyját követte papi hivatalában, ahol haláláig szolgált. Előre megjövendölte halála napját és temetésére rövid latin gyászverset is írt, melyet Klein közöl (Nachrichten II. 299. 1.). Munkája: Partitionum Theologicarum Dispuatio XXI. De Pontificiorum Sacramentis Commentitiis. In Inclutâ & Florentissima Academia Wittebergensi proposita Praeside M. Jacobo Martini ... Respondente ... Wittebergae, M.DC.XI. Klein, Nachrichten II. 296., 300. l. Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 114. l. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 327. l.

              C1. Krmann Dániel I. evangélikus lelkész.[419] [420] (*Motesic, 1624.-†Turoluka, 1687. június 30.) Q

Masnicius Anna. (-†1687.) [Masnicius Anna apja Masnicius Dániel, testvére Masnicius Tóbiás.] Krmann Dániel I.-nek és családjának a földesuraik (Nádasdy Ferenc, majd Illésházy Gábor) rekatolizálása után többször kellett menekülniük, míg végül a Nyitra megyei Belesz településen találtak otthonra. Lelkészé avatása Csizsicen 1650. március 5. Szolgálati helyei Miava (1652-1659), Babót (1661), Bellesz (1661-), Turoluka (1664-1673), Ozor (Felső) (1682-), Miava (1683), Turoluka (1683-1687). 1663 nyarán azonban a török támadások miatt a Trencsén megyei Nagysziklásra költöztek, ahol megszületett Dániel II. fiuk. Összesen nyolc gyermekük született. Krmann Dániel I. később Túrólukán (ma Miava városrésze) lett lelkész. Az 1670-ben felgöngyölített Wesselényi összeesküvés után Magyarországon nemcsak a politikai üldözés, de az erőszakos térítés is jelentkezett. 1672-ben Turólukára érkezett Bársony János királyi ítélőmester és Bársony György nagyváradi püspök, hogy királyi leirat értelmében lefoglalja a helyi templomot. A lakosság ellenállt és megsebesítette az ítélőmestert, amiért a Krman családnak majd egy évtizedig bujdosnia kellett.

                     D1. Krman (Krmann vagy Kermann) Dániel II. (*Nagysziklás[421], 1663. augusztus

28.[422]-†Pozsony, 1740. szeptember 17. Sírhely Szent Márton-dóm Felekezet evangélikus kereszténység[423]) 1. Q N. N. 1683-1687. k.[424] 2. Q N. N. (-†1740. után.) Az ifjú Krman Boroszlóban, Lipcsében és végül Wittenbergben tanult báró Osztrosith Miklós anyagi támogatásával. 1683 őszén Johann Deutschmann professzornál nyújtotta be teológiai disszertációját. Hazatérve előbb Illaván lett tanító. Hamarosan itt lelkészkedő nagybátyját Masnicius Tóbiást elűzték, neki is távozni kellett. Ezután két évig Osztrosith báró rokonának Révay grófnak mosóci birtokán vezette a helyi iskolát. 1687-ben apja halálakor visszatér Túrólukára, ahol lelkésszé választják. Munkájában a katolikus Erdődy grófok és Majthényi bárok, mint helyi birtokosok akadályozzák. 1690-ben végül elűzik, azonban nem megy messzire, a szomszédos Miaván lesz lelkész. A földbirtokosi önkény azonban itt is utoléri, hívei ellenállnak, aminek eredményeképp Csejte várába zárják. Innen parasztruhában megszökik, végül Wittenbergben talál menedéket. Száműzetése idejében kezdődik meg a Rákóczi szabadságharc. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen vallási türelmet hirdetnek, így Zsolna városának evangélikusai is a többségi elv alapján visszakapják nagyobbik templomukat. A zsolnai gyülekezet rögtön haza is hívja Krmant lelkésznek. 1706 tavaszán a biccsei egyházkerület püspökké választja, 1729-ig volt püspök. 1707-ben a szövetséges rendek felhívást intéztek önkéntesek toborzására a császári erők ellen. A frissen jelentkezett önkéntesek számára a szepességi evangélikus Czelder Orbán nyolc új hadizászló megáldását kérte Krmantól, amit meg is kapott. 1707 áprilisában a vezérlő fejedelem kérésére összehívta a rózsahegyi evangélikus zsinatot, amelyen megszervezte a svéd királyhoz XII. Károlyhoz való kiküldetését, hogy így próbáljon a magyar szabadságharc ügyén segíteni. Bár másfél évig tartó kiküldetése politikai sikert nem hozott, utazásáról készült könyv igen értékes kordokumentum. Visszatérése után nem sokkal a szabadságharc elbukott, a zsolnai templom ismét katolikus kézre került. Így anyaközsége ismét visszahívta Miavára. Az 1715-ös országgyűlés a rózsahegyi zsinat eredményeit semmisnek nyilvánította. Krman eközben továbbra is buzgólkodott az evangélikus egyház újraszervezésében, a liturgikus rendet igyekezett megreformálni. 1720-ban formába öntötte Ágendáját, de csak 1734-ben sikerült kinyomtatnia. A latin művet később Ambrózy György tiszakerületi püspök fordította le a szlovákok által liturgikus nyelvként használt ócseh bibliai nyelvre. Ebben az időben készült el Krman cseh nyelvre fordított Bibliája is, mely fordításban Bél Mátyás segítette. A Biblia fordítása végül 1732-ben jelent meg August Hermann Francke hallei árvaházi nyomdájában. A rendkívül termékeny író még sok egyéb művet kiadott. Jelentős még a magyarországi evangélikusok történetével foglalkozó Hungaria Evangelica című munkája is. Ennek kiadására legjobb tudomás szerint máig nem került sor. A békeidők 1729-ben zárultak le, amikor Krman egy morvaországból érkező katolikust Mlinárics Vencelt (Václav Mlynárič) evangélikus hitre térített. Erre gróf Erdődy László Ádám nyitrai püspök és főispán feljelentette. Mivel Krman nem volt hajlandó a katonaság kivezénylése ellenére Mlináricsot átadni, a Helytartótanács a város feldúlásával fenyegetett. Krman így védencével együtt Jeszenák Pál rábeszélésére Pozsonyba utazott, ahol tüstént őrizetbe vették, majd Grassalkovich Antal királyi ügyész rendkívüli törvényszék elé állíttatta felségsértés és hűtlenség bűnének vádjával. A vádpontok közül néhány, melyekben elmarasztalták: "Bársony János ítélőmestert agyonlövette (ekkor csak 9 éves volt), Mlináricsot ördögűzéssel áttérítette, a klérust gyalázta, Nepomuki Szent Jánost paráznának állította". A törvényszék a hetvenéves Krmant életfogytiglani börtönre ítélte. Érdekében közbenjárt Frigyes Vilmos porosz király is, de eredménytelenül. A pozsonyi börtönben halt meg. A pozsonyi jezsuiták később azt állították, hogy élete végén katolikus hitre tért és ezért a Szent Márton dómban temették el, ahol ma is nyugszik. Sírfelirata szerint: "Natus in exilio, denatus in exilioque…" (száműzetésben született, száműzetésben halt meg). 1984-ben megjelent Krmann Dániel, Küldetésem története. Itinerarium (1708-1809). c. könyve. Ford. Szabó Zsuzsanna. Az utószót Fabiny Tibor, a jegyzeteket Fabiny Tibor és Kiss Gy. Csaba írta. A helységnévmutatót Kiss Gy. Csaba állította össze. A képanyagot válogatta Ladislav Mikulík. Bp., 1984. Európa Kiadó. 178 1. 16 t. (Bibliotheca Saeculorum) Életrajza: Szeberényi Lajos, Krman Dániel, az evang. egyház egyik vértanúja a múlt századból.[425]

          

Krman Dániel képe a miavai evangélikus templomban és a püspök képe 1710. k.

                      Első gyermeke az első, a többi gyermeke a második feleségétől született.     

                      E1. Krmann Katalin. Q Mathaesius János. Első házasságából született leánya és férje

hűtlenek lettek az evangélikus vallásukhoz és az 1730-as években a katolikus hitre tértek át.

                            F1. Mathaesius Dániel. (*Zsolna, 1706. augusztus 3.-)

                      E2. Krmann N. Q Ambróczy György. 1724-ben verbóczi lelkész, korábban neczpáli

                            iskolaigazgató, majd szuperintendens (püspök).

                      E3. Krmann Mátyás. Q Hallini Éva. Tanító volt Miaván. 1730 után Poroszországba

vándorolt ki és Potsdam melletti községben Nendorfban telepedett le és valószínűleg ott is halt meg.

Krmann Mátyás miavai rektor tanító aláírása a miavai ev. egyház keresztelési anyakönyvében, 1723-ban, amikor az anyakönyvezést megkezdték. Felesége 1723-ban Hallini Éva.

                     E4. Krman Mihály. A krajnai gyülekezet lelkésze volt.

 

A Kramm családfa levezetése itt hiányos, de Krmann Károlytól anyakönyvi forrásokkal rendelkezünk.

 

                             G1. Krmann Károly a Kraszkoviensisi parokia lelkésze. (-†1832. február 21.

                                   előtt.) Q  Manid Anna.

                                    H1. Krmann János. (*1799.-†Ratkóbisztró, 1878.) Q Török Zsófia, nemes.

(*1816. k.-†1880.) Ratkóbisztró, 1832. február 21. Ratkóbisztrón, hol ág. ev. lelkész volt. [Török Zsófia szülei néhai Török László Q Fabriczy Rozália]

       I1. Krmann Antónia. (*Ratkóbisztró, 1835.-†1905.) Q Bartholomaeides

             Gyula I. (*1830. k.-†1910. k.) Kálnón evangélikus lelkész volt.

             Folytatás Bartholomaeides család.

.                                         I2. Kármán (Krmann) Ede, János. (*Ratkó-Bisztró, 1837. február 21[426].-

1900. április 3.) Q Terray Ilona. (*Losonc, 1848. augusztus 23.-†Ochtina, 1900. július 7.) Rozlozsnya, 1867. április 23. Kármán Ede 1876. június 1.-ig Rozlozsnyán volt ág. evangélikus lelkész, ekkor Ratkóbisztróra ment beteg apját helyettesíteni, s ott is maradt 1900-ban bekövetkezett haláláig. Kármán Edéék csak családjuknak éltek, buzgó vallásosságban nevelve gyermekeiket, mint ez úgy a Kármán, mint a Terray családnál általános volt. Sajnos a végzet összegyűjtött kis vagyonukat 1889-ben nagy tűzvész martalékául dobta, melynek a kis községük is áldozatául esett.

Kármán Ede és Terray Ilona három gyermeke István I., Lajos II. és Ernő 1882. k.

                                                J1. Kármán István I. (*Rozlozsnya, 1868. augusztus 19.[427]-

†Rozlozsnya, 1938. április 30.) Q Szmik Matild. (*1869. szeptember 24.-†Nadrás, 1923. november 23.) 1891. november 25. Kármán István I. iskoláit Rozsnyón és Eperjesen végezte. Nandráson volt ág. ev. lelkész, majd 1929-ben Rozsnyóra ment nyugdíjba. Tábori lelkész is volt.

Kármán István I. 1885. k.

[Szmik Matild szülei Szmik Lajos (*1816-) Q Bolla Anna. A tizenegyedik gyermek volt.]

K1. Kármán Anna. (*1892. szeptember 9.-†1899. május 5.) Nandráson

       élt.

K2. Kármán Béla. (*Nadrás, 1894. március 16.-†Nadrás, 1894. június

       4.)

K3. Kármán István II. (*1896. július 20.-†1922. február 26.) Nandrás

       jegyző volt.

K4. Kármán Erzsébet. (*1899. november. 30.-) Q Rozlozsnyik Jenő I.

       tanító Rozsnyón. Rozsnyó, 1923. október 10.

  L1. Rozlozsnyik Erzsébet. (*Rákosbánya (Gömör megye) 1924.

       szeptember 25.-)

  L2.  Rozlozsnyik Jenő II. (*Rákosbánya, 1926. szeptember 21.-)

  L3. Rozlozsnyik László. (*Rákosbánya, 1930. március 5.-)

K5. Kármán Dezső. (*Nadrás, 1903. április 10.-) Okleveles

kohómérnök, aki Franciaországban is tanult. 1937-ben a Rimamurányi r.t.-nál volt alkalmazásban Rozsnyón.

J2. Kármán Lajos I. (*Rozlozsnya, 1872. augusztus 23.-† Rozlozsnya,

      1873. május 11.)

J3. Kármán Margit. (*Rozlozsnya, 1874. június 20.-†1949.) Q Honétzy

Pál. (*Málnapatak, 1867. november 2.-†Ochtina, 1931. június 12.) Ratkó-Bisztró 1895. július 4.

Kármán Margit 1905. k.

J4. Kármán Ernő. (*Ratkóbisztró, 1877. november 5.[428]-†Vashegy, 1906.

október 16.[429]) 1. Q Kordy Ilona. 1905. Kordy Ilona. 2. Q Szkaliczky Kálmán. (*1876.-†1937. október.) Kármán Ernő Rozsnyón végezte a gimnáziumot, mely után a Rimamurány RT-nél volt hivatalnok. .

      K1. Kármán Anna. (*1906.-†Vashegy, 1906. október 16.)

J5. Kármán Lajos II. (*Ratkóbisztró, 1880. május 23.-† Ratkóbisztró,

     1885. január 17.)

I3. Krmann Kornélia, Emma. (*Ratkóbisztró, 1839. november 17.-†1915.) Q

      Reuss Lajos (*1821.-†1905. április) Nagyrőcei evangélikus lelkész.

I4. Krmann Tekla. (*Ratkóbisztró, 1847.-†Veszverés, 1910.) Q Kellner

      Gusztáv. (-†1913.) Veszverésen evangélikus pap volt.

      J1. Kellner Irén. Q Gömöry N. Pap Nógrádban.

      J2. Kellner Károly. Gyógyszerész Sajókazán.

      J3. Kellner Irén. Q Stempel Lajos (-†1924. k.[430]). Lelkész Betléren.

      J4. Kellner Margit. Q Molnár János. Gyöngyösön (Heves vármegye)

          éltek.

I5. Krmann Konstancia. (*Ratkóbisztró, 1849.-†1915.) Q Király Kálmán I.

      (*1838.-†1912.) Liptószentistvánban volt evangélikus lelkész.

     J1. Király Boriska. Meghalt 4 éves korában.

J2. Király Kálmán II. Teológus volt, 22 éves korában meghalt.

J3. Király László. Tanár volt.

J4. Király Barna.

 

A Bartholomaeides család

 

A Bartholomaeides család tagjai a XVI. század közepétől három évszázadon és tíz nemzedéken keresztül az evangélikus lelkészi hivatást töltötték be a Felvidéken, majd a Nyírségben is..

 

A1. Eördegh (Ördög) Bertalan. Nemes.[431]

       B1. Bartholomaeides N. Először lett a családból evangélikus lelkész. Felvette a

Bartholomaeides[432] édesapja keresztnevét vezetéknévnek. A családi nevét elhagyta, úgy gondolta az Eördegh (Ördög) név lelkészi állásához és hivatalához nem illik.1580. előtt élt.

              C1. Bartholomaeides Sámuel. (-†Trebosztó, Turóc megye, 1627.) 1580 körül apja

kézírásából át másolta a szentbeszédeit. Németlipcsén, Szielnicben, Tornán és Trebosztóban volt lelkész. 

                   D1. Bartholomaeides Márton. (* Liptó, 1597.-) A nagyőri gimnáziuman tanult László

testvérével. 4 fia születertt Mátyás, Kristóf, György, János, aki lelkész volt, fia Pál Tamásfalván volt lelkész.

                   D1. Bartholomaeides László. (-†Béla, Turóc megye, 1634.) Q Paluch Katalin.[433] Turóci

származásúnak vallotta magát. A túrócszentmártoni iskola prefektusa, majd béli lelkész. Családi iratai, a nemesi címereslevél a blatnicai várban a hazai zavargások során megsemmisültek.

                           E1. Bartholomaeides János I. (*Béla, 1617. k.-Ivancsina, 1680. k.) Q Gálffy

Barbara. 1647. előtt okolicsani rektor. 1647-1657 között kispalugyai evangélikus lelkész, majd Mindszentfalván lelkész. 1674-ben Pozsonyba idézték, Komáromban közmunkára ítélték. A fogságból kiszabadulva a török megszállás alatt lévő területre távozott, majd visszatért Ivancsinába.

                                 F1. Bartholomaeides János II. Utódai Pesten élnek.

                                 F2. Bartholomaeides Sámuel. Utódai a Nógrádban élnek.

                                 F3. Bartholomaeides Tamás. (-†1683-1685. k.) Lelkészként a horvátok

                                       megölték.

                                 F4. Bartholomaeides Jeremiás. (-†1702. k.) Breznón és Jolsván élt.

                                 F5. Bartholomaeides Jónás I. (*1656.-†Klenóc, 1719. szeptember 17.) Q

Chmellius Katalin. Kövi, 1683. Bartholomaeides Jónás I. 1683-ban Kövi majd 1688-tól klenóci lelkész. [Chmellius Katalin apja Chmellius Mihály II. breznyóbányai szenátor, akinek apja Chmellius Mihály I. németlipcsei lelkipásztor fia volt.]

      G1. Bartholomaeides Márta. (*Kövi, 1685. szeptember 7.-)

      G2. Bartholomaeides Zsuzsanna. (*Klenóc, 1688.-)

                                          G3. Bartholomaeides János I. (*Klenóc, 1690. február 10.-†Klenóc, 1753.)

Q Turdélyi Zsuzsanna. (-†1735. április 20.) Kövi, porkolágyi majd klenóci evangélikus lelkész. [Turdélyi Zsuzsanna apja Turdélyi Sámuel II. szirági lelkész, akinek szülei Turdélyi Sámuel I. Q Martini Dorottya.]

                                            H1. Bartholomaeides Sámuel. (*1696.-†Késmárk, 1716. k.)

                                            H2. Bartholomaeides János II. Breznón élt, fiuutódja nem volt.

                                            H3. Bartholomaeides Dániel I. (*Klenóc, 1732. június 13.[434]-†Kraszkó,

1793. március 10.) Q Kubinyi Erzsébet. (-†Ochtina, 1802. március 8.) Klenóci, később kraszkói ág. ev. lelkész.[435]. [Kubinyi Erzsébet szülei Kubinyi István (-†1754.) ügyvéd, szolgabíró. Q Wozár Ráhel (-†Karaszkó, 1788.), akinek apja Wozár Dániel.]

                                                    I1. Bartholomaeides László I. (*Klenóc, 1754. november 16.-

†Ochtina, 1825. április 18.) Q Marton Katalin. (-†1815. január 6.) 1785. Iskoláit szülőföldjén kezdte, ahol a grammatikai osztályt elvégezvén, 1768 januárjában Dobsinára, innét 1772-ben Késmárkra ment. 1777-től kezdve iskoláit nem folytathatván, pár évet atyjánál töltött. 1779-ben Osgyánba hivatott meg elemi tanítónak. 1781 augusztusában külföldre ment és a wittenbergi egyetemen másfél évet töltött. 1783 tavaszán visszatért hazájába, majd nyolc hónap múlva pappá szentelték és Martonházára került lelkésznek. 1795-ben csetneki kerületi lelkész, 1798-ban jegyző, 1807-ben alesperes, 1822-ben főesperes lett. Irodalmi fokon bírta a szlovák, német, latin, görög nyelvet, de „jól beszélt magyarul”. E kitételből arra következtethetünk, hogy a család otthoni nyelve szlovák volt és szlovák nyelven is prédikáltak a tót lakosságnak. Tudományos munkáit részint szlovákul, részint latinul írta. Ezeket fia részletes feljegyzéseiből ismerjük. Helytörténeti munkáiban elsősorban szülőföldje, Gömör vármegye múltjával foglalkozott, ezekben értékes földrajzi, néprajzi, geodéziai és kartográfiai ismereteket közölt. Gömör történetét latinul:" Notitia Comitatus Gömör " 1808-ban adta ki. Temetésekor szónokoltak felette Madarász János és Bodiczky Ádám lelkésztársai, életrajzát pedig az oltár előtt olvasta fel fia Bartholomaeides János László.

Bartholomaeides László.

Irodalom:

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. I. Budapest, Hornyánszky. 1891. Bartholomaidesz László.

Magyar életrajzi lexikon. Bartholomaeides László.

Magyar Néprajzi Lexikon. Online hozzáférés. Bartholomaidesz László.

[Maron Katalin szülei Marton János csetneki nemes városi polgár Q Kirinyi Anna.]

J1. Bartholomaeides Apollonia. Q Györky Károly. Ochtinán

      papírmerítő volt.

J2. Bartholomaeides János László II. (*Ochtina, 1787. január 10.-

†Uhorszka, 1862. május 22.) Q Geduly Zsuzsanna.[436] (-†1865.) A wittenbergi egyetemen tanult 1806-1807-ben. Hazatérve beteg apja mellett Ochtinán lett segédlelkész, majd Köviben lett lelkész; 1810-ben Baradnán, azután Ratkóbisztrón, végül apja halála után 1825-től haláláig Uhorszkán lelkészkedett. A család történetét Ő dolgozta fel először.

Irodalom:

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. I.  Id. mű. Bartholomaeides János László.

[Geduly Zsuzsanna szülei Geduly János tamási (Nógrád megye) evangélikus pap, nógrádi esperes és táblabíró QToperczer Zsuzsanna.]

K1. Bartholomaeides Lujza. (*Kövi, 1820.-) Q Lipták János.

      (*1810. k.-) Tiszolci evangélikus lelkész.

       L1. Lipták Berta. Q Gáber Lajos. (*1826. k.-†1881.)

             Rimakokovai evangélikus lelkész.

              M1. Gáber Berta. (*1856.-†1937. február II.) Q

                      Adriányi Ernő. (*1835.-†1913. december 30.)

      L2. Lipták Júlia. Q Svehla János. Evangélikus lelkész.

      L3. Lipták Teréz. Q Reguly Pál I. Klenóci evangélikus

            lelkész.  M1. Reguly Ödön. Máv hivatalnok volt.

             M1. Reguly Margit. (*1872.-†1920. k.) Q Rösch

                   Frigyes. (*1868.-†1922. k.) Ózdon gyárigazgató

                   volt.

             M2. Reguly Pál II.

      L4. Lipták Antónia. Q Bukovszky N. Elváltak.

      L5. Lipták Matild. (*Tiszol, 1843.-†1933. október 30.) Q

Svehla Gusztáv (*1838-†1916. augusztus 27.) 1865. Svehla Gusztáv Breznyóbányán evangélikus főeseperes volt

            M1. Svehla János Dr. (*1868. k.-†1916.-1933.) Orvos.

            M2. Svehla Matild. 1. Q Hajts N. 2. Q Viczián Lajos.

                  Lelkész volt.

            M3. Svehla Lenke. Q Kuszenda József. (*1878.-) Jegyző

                    volt Péteren, Monor mellett.

            M4. Svehla Géza. Ikertestvére Lenke. Evangélikus

                   lelkész volt Lónyabányán. Nem nősült meg.

            M5. Svehla Jolán. Q Riesz János. Evangélikus lelkész

                    volt.

            M6. Svehla Mici. (*1883. k.-) Q Szelényi János.

                    Evangélikus lelkész volt Szarvason.

            M7. Svehla Margit.

K2. Bartholomaeides János.[437] (*Kövi, 1814.-†Nyíregyháza,

1900.) február 12.) Q Havas Terézia. Előbb 1837-tól Csetneken, aztán 1861-től haláláig Nyíregyházán evangélikus lelkész, majd főesperes. Két fiúk 1863-ban Bertalanra magyarosították a nevüket. Nyíregyházán gyógyszerészként dolgoztak.

       L1. Bartholomaeides Pál. (*Csetnek, 1838.-) Q Karlovszky

Margit. Gyógyszerész. [Karlovszky Margit apja Karlovszky Lajos.]

       L2. Bartholomaeides Rezső. (*Csetnek, 1841.-†1876. k.) Q

             Nikolszky Erzsébet. Gyógyszerész volt Nyiregyházán.

K3. Bartholomaeides László III. (*Kövi, 1816. október 13.-

†Jolsvatapolca, 1885. március 31.[438]) Q Nandrázsi Anna. (-†1887. k.) 1841. október 13. Jólsvatapolcán volt evangélikus pap, majd a gömöri egyházmegye főesperesének választották meg. „Neveltetett és tanult Ratkó-Bisztrón, Ozsgyánban, Lőcsén és Selmeczen, a theologiai tanfolyamot pedig Sopronban végezte. Azután két évig Nógrádban nevelősködött, innen a bécsi theologiai intézetet látogatta meg, hol egy éven át időzött. Jozéffy tiszai superintendens bizalma itt találta őt, melylyel oldala mellé káplánjául szólítá. A megtisztelő meghívást elfogadva, 1840. év aug. 15-én szenteltetett fel. De már 1841. év márczius 25-én a jolsva-taplóczi egyház hívta meg Őt papjául, ahol halála napjáig maradott, tehát teljes 44 éven át, midőn 68 éves korában tüdőlégdag vetett véget áldásos és munkás életének. Családot 1841. év okt. 13-án alapított, nőül vévén méltó társát, Nandrázsi Anna hajadont, most gyászoló özvegyét, kivel 43 és 1/2 évet töltött boldog és példás házasságban. E házasságot az Ur több gyermekkel megáldotta. Ezek közül László csetneki, Gyula ochtinai lelkészek, Klemma hajadon és Pista körjegyzői segéd, mélyen fájlalják a jó és hű apa gyászos elhunytát.”… Előbb dékáni hivatalt viselt 10 éven át, majd esperességi jegyző volt 3 évig. Később alesperes és helyettes kerületi jegyző, végre 5 évvel ezelőtt a főesperesi tisztséggel tisztelte meg, mely hivatalát önérzetes kormányzással, bölcs mérséklettel és szorgalommal betöltötte halála napjáig….”[439])

  L1. Bartholomaeidesz Ida. (*1846.-†1866.)

  L2. Bartholomaeides László IV. (*1848.-) Q Mikulás Paula.

        Csetneken volt evangélikus lelkész.

        M1. Bartholomaeidesz Anna. (-†3-4 éves korában)

        M2. Bartholomaeides László V. (-†26 éves korában)

        M3. Bartholomaeidesz Ilona. Q Pilisy Sándor.

L3. Bartholomaeidesz Gyula. (*Jolsvatapolca, 1850.-

†Ochtina. 1896. december 29.) Q Reuss Kornélia. (*Nagyrőce, 1859. május 13.-) 1884.

        M1. Bartholomaeidesz Margit. Q Lux Gusztáv. (-

†Miskolc, 1943.) Miskolc, 1938. október. Bartholomaeidesz Margit polgári iskolai tanárnő Rimaszombatban, majd Putnokon s 1936. óta Miskolcon. Lux Gusztáv tanár volt Miskolcon.

L4. Bartholomaeidesz Klema. (*1857.-†1919.) Q Geruska

        János.  Csetneken éltek.

L5. Bartholomaeidesz István. 1890. körül kiment Amerikába,

       eltűnt.

K4. Bartholomaeides Károly I. (*Baranda, 1823. k.-†Nyíregy-

háza, 1873. április 29. A Tiszába fúlt, hátramaradt bucsúlevele alapján öngyilkosságot követett el.) Q Komáromy Sarolta. Nyíregyházi lelkész volt. Károly II. fia Eördögh-re magyarosította nevét ősei után.

 L1. Eördögh Károly.

 L2. Bartholomaeides Mária. Q Incze József.

K5. Bartholomaeides Jozefin. (*1824.-†Selmecbánya, 1898.

május 25. Eltemetve Osgyánban.) Q Lucza István. (*1802. k.-†1886. k.) Osgyáni evangélikus lelkész.

L1. Lucza Vilma. Q Mohai (Molinák) Gyula. Selmeci

       bányaszámtiszt volt.

K6. Bartholomaeides Gyula I. (*1828.-†1910. k.) Q Krmann

Antónia. (*Ratkóbisztró, 1835.-†1905.). Kálnón evangélikus lelkész volt.

L1. Bartholomaeides Antónia. (*1854. k.-) Q Svehla Ede.

       Evangélikus lelkész volt Szinabányán.

       M1. Svehla Jenő.

       M2. Svehla Etelka.

       M3. Svehla Aladár.

       M4. Svehla Ilonka.

       M5. Svehla Erzsébet.

 L2. Bartholomaeides Gyula II. (*1855.-) Útbiztos volt

Losoncon. 1. Q N. Zsuzsanna. 2. Q Pokorny Irén. Első két gyermeke az első, harmadik gyermeke a második feleségétől született.

       M1. Bartholomaeides Béla.

       M2. Bartholomaeides Ilonka.

       M3. Bartholomaeides István. Katonatiszt.

L3. Bartholomaeides Irén. Q Frenyó Gyula péteri

       evangélikus lelkész volt.

L4. Bartholomaeides Adél. (*1859.-) A rozsnyói ág. ev.

polgári leányiskola és internátus igazgatónője volt, Budapesten 1937-ben még élt.

L5. Bartholomaeides Margit. (*1860.-†1876. vízbefúlt.)

L6. Bartholomaeides Lenke. Q Dobronovszky N.

                                       G4. Bartholomaeides Dániel. (*1691.-) Eperjesen volt tanuló és pestisben

                                             meghalt.

                                       G5.  Bartholomaeides Sámuel. (*1696.-†Tiszolc, 1760. k.) Először rektor

                                               Klenócon, majd ülnök, Tiszolcon lakott.

                                       G6. Bartholomaeides Jónás II. (*1704.-†Klenóc, 1778. k.) Intéző volt, majd

                                              Tiszolcon és Pilán lakott.

Irodalom:

Bartholomaeides Lászlónak, az ochtinai egyház lelkészének emlékezete. Memoria Ladislai Bartholomaeides. Írta fia Bartholomaeides János László. Írta Uhorszkán, 1827. október 1-jén. Pest. 1828.

Félegyházi Zoltánné. Pályázat. „Áldást az égből, hűséget a földből” Adalékok és epizódok a gömöri és a nyíregyházi evangélikus egyház történetéből két lelkész életútján keresztül. Níregyháza, 2017.

 

Markovics család

 

A1. Markovics Izrael. Q Knezovics Ráhel.

       B1. Markovics István I. [440]. (*Radvány, 1693. október 29.-†Dobsina, 1749. június 22.) 1. Q

Jöstelin Judit. (-†Dobsina, 1745.) Dobsina, 1716. június 7. 2. Q 1746. október 25. Purtzin Regina, Jöstel András özvegye. Markovics István I. 1701-ben és 1707-ben Besztercebányán is tanult, tanárai: Hodliko János Radványban, Kargutt Jakab Besztercebányán és Regis Márton Radványban 1709-ben orgonistának képezték. 1710-ben Selmecbányán tanúlt, tanára Zelenka Sámuel volt. Radványban orgonista, majd Selmecen tanult, 1712-től 2 évig Csetneken volt, 1714-ben Dobsinára jött tanulni, de 1715-ben Dobsinán orgonistának választották és 34 évig, haláláig itt dolgozott és élt. [Jöstelin Judit apja Jöstelin Jakab, aki bíró volt Dobsinán 1704-ben és 1714-ben.]

Markovics István I. önéletrajza. Szülei Markovicz Izrael és Knezovicz Raehel. Felesége Jöstelin Juditha, gyermekei Sámuel, István II., Jónás, Ráhel.[441]

C1. Markovics Izrael. (*1717. augusztus 28.[442] [443]-†1760.) Evangélikus lelkész. 1747 július 4-

5. Komlós-Keresztes: A komlósi Markovics Izrael lelkészt állásából felmentették és eltávolitották.[444] Orgonista Dobsinán 1749-1760.[445] Valószínűleg 1760-ban halt meg, apja István halála után hívták meg orgonistának.

C2. Markovics Sámuel.

C3. Markovics István II. Q N. Ráhel. 1746. október 25. Mindketten özvegyek voltak.

C4. Markovics Jónás. (*1724. március 21.-)

          C5. Markovics Ráhel. (*Dobsina, 1727. május 2.-†Rédova, 1770. augusztus 7.) Q Terray

                György III. (*Ránk, 1719.-†Oláhpataki, 1772. július 13.) Redova, 1746. június 7.

          C6. Markovics Eszter.

          C7. Markovics Ágnes.   

 

Zayzon (Zajzon) uzoni család

 

Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Sepsiszentgyörgy, 1901. c. munkájában (478-479) közli a Zayzon (uzoni) családfát. Ebből csak a Zayzon Dénes felmenőit közlöm.[446]

 

A1. Zayzon János. (*1600.-) 1635-ben lustrál, említve van Mihály és Pál fia.[447]

       B1. Zayzon Mihály I. (*1630.-) 1674 április 10-én Pál testvérével címeres nemes levelet nyert

              Apaffi Mihály fejedelemtől.

              C1. Zayzon Mihály II. (*Uzon, 1670.-)

                     D1. Zayzon András. (*Uzon, 1710.-)

                            E1. Zayzon Mihály. (*Uzon, 1739.-†Nagyborosnyó, 1819. július.[448]) Q Istók

Judit. (*Uzon, 1740.- †Ikafalva, 1853. június 11.[449]) Uzon, 1775. Zayzon Mihály 1769-től Nagyborosnyói református pap volt.

                                  F1. Zayzon Lajos. (*Nagyborosnyó, 1780.-†Ikafalva, 1856. január 29.[450]) Q

Török Éva. (*Ikafalva, 1790.-†Ikafalva, 1863. december 7.[451])  Ikafalva, 1806. április 30.[452] 1804-től Ikafalvi pap.

                                       G1. Zayzon András. (*Ikafalva, 1817. november 9[453].-†Barátos, 1881.

május 12.[454]) Q Mircse Rákhel[455] (*1818.-†Losonc, 1903. november 8. [456]) Református pap Barátoson.

                                               H1. Zayzon Dénes I. (uzoni) (*Barátos, Háromszékvármegyében,

1848. január 8.-†Losonc, 1928. augusztus 4.) Q Terray Mária, Ludovika. (*Osgyán, 1853. augusztus 3.-†Budapest, 1911. március 13.). Losonc, 1879. február 22.

          

Az Uzoni Zayzon család címere. Forrás: Demeter Zayzon Mária honlapja.Pálmay József is ezt a címert közölte.

 

A Honétzy család

 

A1. Honétzy András. (*1720. k.-) Q Holeczy Mária. Honétzy  András Nagypalugyán orgonista,

majd tanító volt 1766-tól Eperjesen. 5 gyermekük született, de csak János és Mátyás fiúaikról vannak adatok.

       B1. Honétzy János.[457] (*Eperjes, 1752.-†Ozdin, 1837.[458]) Q Latzo Anna. Ozdinban

             evanélikus lelkész volt.

Honétzy János önéletrajza[459] szerint apja Honétzy András (Petre Andrea Honetzy) Származási helye Liptó vármegye (Liptoviensi) Honétzy János testvére, Mátyás életrajzából derült ki, hogy anyjuk Holeczy Mária.

             C1. Honétzy Pál. (*Ozdin, 1778.-†1834.) Q Geduly Eszter. (*1788.-†1842. január) Honétzy

Pál Bécsben végezte a teológiát, s részt vett a Napóleon előtti hódoló küldöttségben, ki felhívta a szép termetű embert, hogy lépjen be a seregébe. Pap maradt, s apja János nyugdíjazása után Ozdinban volt ág. ev. lelkész. [Geduly Eszter apja Geduly János, Tamásban (Moldva) pap.]

                    D1. Honétzy Emília (*1820.-†1883.) 1. Q Kábrány István. 2. Q Plusky János.

                    D2. Honétzy Zsuzsánna. (*1821.-) Q Ostermann József II. Nagylámi ág.ev. lelkész.

                           [Ostermann József II. apja Ostermann József I. Alsósztregován volt evangélikus

                           lelkész 1793-tól Terray János után.]

                          E1. Ostermann Pál. (*1842. január 20.-†1923. április 11.) Q Nagy Anna.

(*Nyiregyháza, 1846.-†1908. május 28.) Ostermann Pál evangélikus lelkész volt Ránkon.

                                 F1. Ostermann Ernő I. (*Ránk, 1878. január 7.-†1937. után.) Bíró volt Kassán.

                                       G1. Ostermann Ernő II. (*1909. k.-)

                    D3. Honétzy Gusztáv. (*1822.-† Santiago de Querétaro, 1867. június 19.) Kapitány az

                              I. Miksa mexikói császár seregében, császárával együtt agyonlőtték.

                    D4. Honétzy László. (*1824.-†1887.) Q Szlopovszky Hermina. (*1848.-†1931. után.)

Málnapatakon jegyző. [Szlopovszky Hermina szülei Szlopovszky Péter klenóci ág. ev. lelkész. Q Kolbenhayer Júlia. (*1821.-) Kolbenhayer Júlia szülei Kolbenhayer Mihály (-†1854.) evangélikus lelkész Nyustán. Q Latinák Judit (*1803.-) Latinák Judit szülei Latinák János I. (*1752.-†1817. február 1.) Q Benedikty Judit (*1760.-†1824. május 2.) 1775. Még 5 gyermekük született. 1. Latinák Zsuzsanna. (*1776.-†1836.) Q Szmik Márton. 2. Latinák János II. (*1780.-†1821.) Q Benedikty Anna. 3. Latinák Zsófia. (*1781.-) Q Fakla János. 4. Latinák Pál. 1. Q Waigel Honoreta. 2. Q Tóth Katalin. 5. Latinák Anna. (*1790.-)  Q Heintz Frigyes.]

                            E1. Honétzy Pál. (*Málnapatak, 1867. november 2.-†Ochtina, 1931. június 12.) Q

Kármán Margit. (*Rozlozsnya, 1874. június 20.-†Losonc, 1949.) Ratkó-Bisztró, 1895. július 4. Honétzy Pál elemi iskoláit Málnapatokon kezdte 1873 és 1875 között, ezt követően szülei a Losonci állami elemi iskolába küldték, főleg a magyar nyelv elsajátítása miatt, itt 1878-ig tanult, s még ebben az évben a losonci állami főgimnáziumba ment át, ahol tanulmányait 1886-ban fejezte be. 1886-1890 között az eperjesi teológia rendes hallgatója volt, alapvizsgái és szakvizsgái jelesek voltak, 1890-ben Szirkre került segédlelkésznek Dobsinszky Pál lelkész mellé. Eperjesen evangélikus segédlelkész volt, ezután lelkész volt Vizesréten 1891-1897-ig,[460] majd Ochtinán 1897-től haláláig.

                                                  Honétzy Pál életraza[461]

                               [Kármán Margit szülei Kármán Ede és Terray Ilona]

                               F1. Honétzy László. (*Ochtina, 1898. április 4.-†Budapest, 1969. január 15.[462])

Q Turkovics Anna. (*Szombathely, 1896. január 23.-) Budapest, 1924. július 10.[463] Gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1934 körül nyugdíjba ment. Gyermekük nem született. [Turkovics Anna szülei Turkovics Lajos Q Fehér Margit.(*1868.-†Budapest, 1960. október 30.) [464][465]]

F2. Honétzy Lenke. (*Ochtina, 1900. április 15.-†Budapest, 1951.) Q Husz Béla[466]

 [467] (Poprádfelka, 1892. február 3.-†Budapest, 1954. július 15.[468][469]) 1926. július 10. Husz Béla Tanári képesítést a budapesti egyetemen szerzett biológiai szaktárgyakból. 1915–1917-ben egyetemi tanársegéd, 1926–1928-ban középiskolai tanár volt, de kutatásait folytatta. 1922-től a Növényélet- és Kórtani Intézet munkatársa. 1929-től a Kertészeti Tanintézet növénykórtani tanszékének vezetője. 1936-ban a műegyetem gazdaságtudományi karán magántanár. 1946-tól az Agártudományi Egyetemen a növénykórtani tanszék és a Növényegészségügyi Intézet vezetője volt. 1949-től a Növényvédelmi Kutatóintézetben működött. Kutatómunkája rendkívül sokrétű volt. Főleg a mikroszkopikus gombák rendszertanával és a kultúrnövényeket károsító gombabetegségekkel foglalkozott. Kiterjedt szak- és népszerűsítő irodalmi tevékenységet folytatott, több mint 400 cikke jelent meg. Főbb munkái: A beteg növény és gyógyítása (Budapest, 1941) A növénybetegségeket okozó konidiumos gombák (Budapest, 1951) A növényvédelem gyakorlati kézikönyve (többekkel Budapest, 1951)

                                     

                                          Husz Béla

                       [Husz Béla szülei Husz János Q Koch Ludmilla.]

Husz Béla (1892-1954) sírja. Farkasréti temető. 2019.[470]

F3. Honétzy Jolán. (*Ochtina, 1903. április 6.-) Q Bodnár Béla. 1950. Honétzy

Jolán igazgató tanító lett 1938.-ban Losonc-Apátfalván. Bodnár Béla tanító volt Losonc-Apátfalván.

              C2. Honétzy István.

              C3. Honétzy Zsuzsanna. (*1780.-†1859.) Q Terray Mihály I. (*Rédova, 1772.

                     szeptember 10.-†Rozslozsnya, 1840. május 3.) Ozdin, 1800. november 17.

              C4. Honétzy Timótheus.

              C5. Honétzy Gábor. (-†1878.) Losoncon bankpénztáros volt, útódai ott éltek az 1930-as

                     években.

         B2. Honétzy Mátyás. (*1763. június 29.[471]-) Q Toperczer Anna Julianna.

               C1. Honétzy Frigyes, Dániel.[472] (*1802. július 18.-)

 

A Pécsy (Péchy) és Fakla családfa

 

A1. Pécsy Mátyás I. (*1670.-) Q Richter Erzsébet. Csetneki lakosok. Pécsy család. „Ennek

nemesség szerzője Pécsy Mátyás volt, ki 1718-ban III: Károly királytól nyert czímeres nemes levelet. (Collect herald. nro. 541.) Czímere a paizs kék udvarában sötétkék golyón álló szerencse istenasszony, feje fölött piros fátyolt tartva, mely ágyékát is elfödi. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között három vörös strucztoll nyúlik fel. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.”[473] „Pécsy Mátyás csetneki lakos 1733-ban Károly király 1718. július 14-én kelt aramálisával igazolta nemességét.”[474].

B1. Pécsy Marina. (*Csetnek, 1703. március 1.-)

B2. Pécsy Jakab. (*Csetnek, 1706. április 27.-)

        B3. Pécsy Mátyás II. (*1715. k.-) Q Frenyó (Frengo) Mária.

              C1. Pécsy Mátyás III. (*Csetnek, 1738. december 18.-) Q Schramko Anna, Helena.

(*1747.-†1816. június 13.) [Schramko Anna, Helena szülei Schramko Cicatricis Mihály. (*1710.-†1784.) csetneki rektor, Idővel Kövibe kerül, hol esperes lett. Q Kirchmayer Anna. (*1747.-1816. június 13.) Rozsnyó, 1744. október 18.] [Kirchmayer Anna apja Kirchmayer Sámuel]

                    D1.  Pécsy Mihály. (-†meghalt gyermek korában)

  D2. Pécsy Johanna. (*Csetnek, 1768. november 2.-) Q Valaszky János ág. ev. lelkész

          Hisznyón (Gömör Kishont vm.).

  D3. Pécsy Zsuzsanna. Q Bocza Sámuel ág. ev. lelkész Kigatickén. 

  D4. Pécsy Mária. (*Csetnek, 1774. szeptember 16.-) Q Grösus[475] János tanító Ochtinán.

        E1. Grösus Mátyás. (*Csetnek, 1783. február 19.-)

        E2. Grösus Zsuzsanna. (*Csetnek, 1785. október 1.-)

 D5. Pécsy Judit. (*Csetnek, 1777. március-) Q Lesták András, nemes Csetneki lakos.

        E1. Lesták Júlianna. (*Csetnek, 1798. november 2.-)

        E2. Lesták Barbara. (*Csetnek, 1811. szeptember 8.-) 

 D6. Pécsy Julianna. (*Csetnek, 1780. szeptember 22.-) Q Czibur András I.

        E1. Czibur Ilona, Júlianna. (*Csetnek, 1807. július 18.-)

        E2. Czibur András II. (*Csetnek, 1809. július 9.-)    

 D7.  Pécsy Krisztina. (*Csetnek, 1783. február 26.-) Q Schmied János.

 D8. Pécsy János, Ádám (*Csetnek, 1785. december 15.-†Jólsva, 1859. augusztus 20.) Q

Fakla Mária. (*Ratkó, 1796. november 3.-†Jolsva, 1839. április 15.) Ratkó, 1815. június 26. Kóburg herceg orvosa volt előbb Ratkón, majd Jolsván. Résztvett a napóleoni háborúkban is. Kardját a miskolci muzeumnak ajándékozta. Családján utolsó férfi sarja volt.

Csetnek, evangélikus egyház, keresztelési anyakönyv. 1785. december 15. Keresztelték Pécsi Joannes, Adamust szülei Pécsi Matthias és Schramko Helena csetneki lakosok. Keresztszülők Grósius Sussanna, Abatulay Paulus, Grosa Julianna.

Ratkó, Evangélikus egyház házassági anyakönyve, 1815. június 26. Házasodott tiszteletre méltó, ifjú csetneki származású Pechy János és tiszteletre méltó hajadon, ratkó származású Fakla Mária, akinek apja Fakla András.

[Fakla Mária szülei Fakla András Q Szkalos Zsuzsanna.]

E1. Pécsy Mária, Lujza. (*Josva, 1816. április 21.-†Vizesrét, 1843. április 12.) Q

Terray Pál I. Mihály. (*Rozlozsnya, 1809. szeptember 26.-†Jolsva, 1890. április 17.) Galsa, 1838. február 19.

 C2. Pécsy Zsuzsanna. (*Csetnek, 1749. október 21.-)

 C3. Pécsy Imre. (*Csetnek, 1754. március 21.-)

 

A1. Fakla Péter. (*1665.-†Ratkó, 1715. május 20.) Q Kompanik Anna. (*1673.-

       †Ratkó, 1713. február 26.) [Hompanik Anna apja Kompanik Jakab]

       B1. Fakla Mihály I. (*1693.-†Ratkó, 1752. február 21.) Q Faluba Katalin. (*1699.-†Ratkó,

              1772. május 30.) Ratkó, 1718. január 16. [Faluba Katalin apja Faluba András]

              C1. Fakla György. (*1718.-†Ratkó, 1728. április 4.)

              C2. Fakla András I. (*1721.-†Ratkó, 1804. május 12.) Q Gelech Zsófia. (*1721.-†Ratkó,

1796. április 12.) Ratkó, 1745. január 19. [Gelech Zsófia szülei Gelech István és N. Mária]  

                     D1. Fakla Anna. (*Ratkó, 1751. november 4.-)

         D2. Fakla Zsófia. (*Ratkó, 1754. július 25.-)

         D3. Fakla András II. (*Ratkó, 1756. november 24.-) 1. Q Csernok Mária. (*1760.-

†Ratkó, 1778. február 9.[476]) Ratkó, 1776. november 26.[477] 2. Q Sztolár Zsuzsanna (1762. május 4.-). Ratkó, 1779. június 8.[478].

Ratkó, evangélikus egyház, keresztelési anyakönyv. Fakla Andrást keresztelték 1756. november 25.  Szülei Fakla András (Andreas) és M. Zsófia (Sophia) Keresztszülök Hozen Mihály, Csernok Mihály, Kredik Mária, Laszan Zsófia.

Fakla András szlovák nyelvű bibliájának 3-5-ik oldala, amibe az anyakönyvi adatokat 1796-tól beírta. Fakla András (*1756. november 24.-) Q Sztolár Zsuzsanna (1762. május 4.). 1779. 6 gyermekük született.

E1. Fakla András II. (*Ratkó, 1780. augusztus 29.-†Ratkó, 1783. március 9.)

E2. Fakla Dániel. (*Ratkó, 1784. január 1.-†1825.)

E3. Fakla Zsuzsanna. (*Ratkó, 1786. június 24.-†Ratkó, 1786. augusztus 6.)

E4. Fakla Sámuel. (*Ratkó, 1788. február 28.-)

E5. Fakla András III. (*Ratkó, 1792. április 1.[479]-†Ratkó, 1796. február 17.)

E6. Fakla Mária. (*Ratkó, 1796. november 3.-†Jolsva, 1839. április 15.) Q Pécsy

János Ádám (*Csetnek, 1785.-†Jólsva, 1859. augusztus 20.) Ratkó, 1815. június 26. Orvos.

  D4. Fakla János. (*Ratkó, 1759. július 11.-)

C3. Fakla Mihály II. (*Ratkó, 1727. június 1.-†Ratkó, 1727. augusztus 1.)

C4. Fakla Anna. (*Ratkó, 1729. február 25.-)

      B2. Fakla Katalin. (*1696. k.-) Q Smola György. Ratkó, 1716. január 3. [Smola György apja

             Smola János.]

      B3. Fakla Zsófia. (*1702.-†Ratkó, 1709. november 20.)

 

A ratkói evangélikus anyakönyvek 1708-tól vannak meg. Az 1700-as években a menyasszonyok 14-18 évesek, a völegények 17-22 évesek voltak általában. Ennek oka a születéskor várható rövid (25-30 év) élettartam volt. A születési anyakönyveknél az apa neve mellett az anyának csak a keresztnevét közölték, így az anyák vezetékneve csak akkor volt kideríthető, ha a házassági anyakönyv is előkerült. A Falka család tagjai 1708-óta Ratkón éltek, ezt bizonyítják a keresztelési, esketési és halotti anyakönyvek. Pl.: 1708 és 1730 között a következő anyakönyveket találtam meg, ahol a Falka család tagjai szerepelnek:

 

A1. Fakla Márton. (*1658.-†Ratkó, 1734. március 10.) Q Zafaya Zsófia. (*1678.-†Ratkó, 1741. január 24. -)

 

A1. Fakla György.

       B1. Fakla Ilona. (*1700.-†Ratkó, 1710. november 17.-)

 

A1. Fakla Mihály I. Q N. Anna.

       B1. Fakla Mátyás. (*Ratkó, 1718. január 30.-)

       B2. Fakla Mihály II. (*Ratkó, 1725. augusztus 31.-)

       B3. Fakla János. (*Ratkó, 1732. január 2.-)

 

A1. Falka István.

       B1. Falka Mária. Q Paulovics János. Ratkó, 1708. január 7. [Paulovics János apja Paulovics

             István]

       B2. Falka Mihály. 1. Q N. N. (-†1708. előtt) 2. Q N. Katalin. Ratkó, 1708. január 21.

 

A1. Fakla András. Q N. Anna.

      B1. Fakla Pál. (*Ratkó, 1709. január 4.-)

 

A1. Falka György.

       B1. Fakla Katalin. Q Gazo György. Ratkó, 1708. január 10. [Gazo György apja Gazo Pál.]

             C1. Gazo Mátyás. (*Ratkó, 1710. február 8.-)

       B2. Fakla András. 1. Q N. N. (-†1711. előtt.) 2. Q Koren Ilona. Ratkó, 1711. február 21. [Koren

             Ilona apja Koren András.]

 

A1. Fakla Mihály. Q N. Katalin.

       B1. Fakla János. (*Ratkó, 1710. február 22.-)

 

A1. Fakla Henrik. Q N. Ilona.

       B1. Fakla Anna. (*Ratkó, 1711. december 6.-)

 

A1. Fakla Márton.

       B1. Nebo N. Q Fakla Erzsébet. Ratkó, 1710. február 6. [Nebo N. apja Nebo Miklós.]

 

A1. Fakla Márton I. Q N. Anna.

       B1. Fakla Márton II. (*Ratkó, 1713. augusztus 13.-)

 

A1. Fakla Péter. Q N. N.

       B1. Fakla Katalin. Q Smola György. Ratkó, 1716. január 3. [Smola György apja Smola János.]

 

A1. Fakla András. Q N. Ilka.

       B1. Fakla Katalin. (*Ratkó, 1716. január 13.-)

 

A1. Fakla György.

       B1. Fakla András. 1. Q N. N. (-†1711. előtt.) Q Koren Ilona. Ratkó, 1711. február 21. [Koren

              Ilona apja Koren András]

 

A1. Fakla György.

       B1. Fakla Mihály. Q Fölzaizn Zsófia. Ratkó, 1717. január 3. [Fölzaizn Zsófia apja Fölzaizn

             András.]

 

A1. Fakla Márton.

       B1. Fakla Anna. Q N. Mihály. Ratkó, 1717. január 23.

 

A1. Fakla György I. Q N. Zsófia.

       B1. Fakla Zsófia. (*Ratkó, 1726. augusztus 8.-)

       B2. Fakla György II. (*Ratkó, 1730. július 26.-)

 

A1. Fakla György.

       B1. Fakla János. Q  Sanlogi Mária. Ratkó, 1728. január 25. [Sanlogi Mária apja Sanlogi

               András]

              C1. Fakla N. (*Ratkó, 1730. december 21.-†Ratkó, 1730. december 21.)

              C2. Fakla Pál. (*Ratkó, 1733. január 19.-)

 

A1. Fakla Mihály I. Q N. Katalin.

       B1. Fakla Mihály II. (*Ratkó, 1727. június 1.-)

       B2. Fakla Anna. (*Ratkó, 1729. február 25.-)

 

A Merényi (Weisz) család

 

A Merényi család a Szepességről, Merényből való.[480] Nevét Weiszről 1881. július 30. 424,56 belügyi rendelettelben magyarosította Merényi Gyula, ki akkor erdészjelölt volt.

 

A1. Weisz János. Q Oelschläger Mária. Merény, 1766. április 13.

       B1. Weisz János. (*Merény, 1767. május 27.-)

       B2. Weisz Mihály I. (*Merény, 1772. december 26.-) Q Czelder Zsuzsanna. (*1776.) Merény,

1795. május 17. Weisz Mihály I. mester (faber) [Czelder Zsuzsanna (*1776.) szülei Czelder János és Roth Mária]

             C1. Weisz János. (*Merény, 1796. április 24.[481]-) kovácsmester Q Sayler Sára.

                   D1. Weisz Róza. (*Merény, 1826. december 24.-†Merény, 1910. március. 30.) Q Garay

János földbirtokos, szücs mester. (*1823. november 30.-†Merény, 1888. január 9.) 12 gyermekük született, a 10-ik volt Garay Hermina. 13-ik gyermekként a teljesen árva Weisz (Merényi) Gyulát (I.) nevelték, aki unokatestvér volt.

                          E1. Garay Hermina. (*Merény, 1860. október 14.-†Apatin, 1918. november 26.) Q

Weisz (Merényi) Gyula I. (*Merény, 1853. szeptember 5. -†Apatin, 1920. január 15.) Merény, 1885. október 1.

Garay Hermina és Merényi Gyula I. 1900. k.

            C2. Weisz Mihály II. (*Merény, 1798. december 13.[482]-) Q Gura Anna, Mária. (*Merény,

1803. március 28.-†Merény, 1892. január 22.[483]) Merényi lakosok, kovácsmester (Weisz Michael faber ferrarius). Merény, 1822.  január 20. [Gura Anna Mária szülei Gura Márton és Zahorszky Judit.]

       D1. Weisz Károly. (*Merény, 1822. november 5.[484]-† Merény, 1860. k.) Q Sayler

Matild Laura (*Merény 1833. január 5.[485]-†Merény 1860. k.) 1851. május 18.[486] Weisz Károly az állatorvosi főiskolát Bécsben végezte, majd szülővárosában, Merényben (akkor még Wagendrüssel volt) telepedett le. [Sayler Matild szülei: nemes, iskolai tanító Sayler (Saller) András II. (*Merény, 1802. június 9.[487]-) Q Salczer Anna Erzsébet. (*Merény, 1803. augusztus 30.[488]-†Merény, 1876. január 18.) Merény. 1823. január 27.[489] Sayler András II. szülei Sayler András I. Q Galovits Ágnes. Salczer Anna Erzsébet szülei Salczer Frigyes Q Böhm Zsuzsanna.] Folytatás Salczer családfa.

                            E1. Weisz (Merényi) Gyula I. (*Merény, 1853. szeptember 5.[490]-†Apatin, 1920.

január 15.[491]) Q Garay Hermina. (*Merény, 1859.október 14.-†Apatin, 1918. november 26.[492]) Merény, 1885. október 1. Weisz Gyula korán árvaságra jutott, kétéves korától Garayék nevelték. Iskoláit Rozsnyón és Iglón végezte, utóbbi helyen 1872-ben tett érettségit is. Ezután egy évet a Műegyetemen töltött Budapesten, majd az Erdészeti Főiskolát végezte el Selmecbányán. Az 1877-1878. évben volt Kassán a 34. gyalogezredben egy éves önkéntes, melynek leszolgálása után Besztercebányára nevezték ki erdőgyakornoknak. 1881. évben tette le az erdészeti államvizsgát Budapesten, majd Zsarnócára került, hol erdőrendező lett 1891-ig, mikor Tótsóvárra, Eperjestől keletre helyzték át. Itt főerdész, majd 1901-ben erdőmester, 1907-ben erdőtanácsos, végül 1911-től 1914. június végén történt nyugállományba helyezéséig főerdőtanácsos. Nyugdíjazása után Apatinba költözött. Szolgálati ideje alatt sok jutalmat, kitüntetést nyert, 1900-ban a párizsi Világkiállításon aranyérmet (Grand Prix) erdőrendezési munkáiért. [Garay Hermina szülei: Garay János földbirtokos, szücs mester. (*1823. november 30.-†Merény, 1888. január 9.) Q Weisz Róza (*1826. december 24.-†1910. március. 30. Merényben laktak[493]). Merény, 1844. május 13.[494] [495]Garay János földbirtokos szülei: Garay István szabómester Q Salczer Róza. Weisz Róza szülei: Weisz János (*1796. április 24.-) kovácsmester Q Sayler Sára. Weisz János szülei Weisz Mihály Q Czelder Zsuzsanna.]

Merényi Gyula, 1914. k.

       F1. Merényi Gyula II. (*Zsarnóca, 1886. augusztus 26.-†Zsarnóca, 1886.

           augusztus 26.)

       F2. Merényi Gyula III. (*Zsarnóca, 1888. április 11.-

†Budapest, 1914. november 7.[496]) Q Rezi Etel. (-†1961.) Liptóujvári főerdőhivatal erdőszámtisztje volt. (Rézy Eta második férje Nagy József erdész)

       F3. Merényi Laura. (*Tótsóvár, 1891. június 14.-†Budapest, 1979. április 16.) Q

Terray Gyula. (*Ózd, 1879. november 22.-Miskolc, 1940. január 31.) Eperjes, 1908. december 15.

Merényi Laura és völegénye Terray Gyula 1908. nyara.

            

            Merényi Laura 60 év múlva, 1968-ban.

     F4. Merényi Ödön. (*Tótsórvár, 1893. november 26.-†Tótsóvár, 1893. december

           24.)

     F5. Merényi Oszkár[497]. (*Tótsórvár, 1895. június 28.-†Budapest, 1981. március

19.) Q Gottwald Júlia. (Munkács, 1902. május 3.-†Budapest, 1971. június 11. [498]) Budapest, 1921. október 12. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.: „Merényi Oszkár irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudomány kandidátusa (1960). Középiskolai tanulmányait Eperjesen végezte, majd 1913-tól a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. magyar-német szakos hallgatója, 1918-tól Körmöcbányán tanított. 1919 elején a kaposvári gimn.-ba került, belépett a szociáldemokrata pártba. A Tanácsköztársaság alatt gyermeknyaraltatási akciókat szervezett és politikai előadásokat tartott. Emiatt később vádat emeltek ellene, négy hónapi letartóztatás után elengedték, de az iskolát el kellett hagynia. 1920-22 között a nagykállói Magy. Kir. Áll. Főgimn. tanára, majd 1922-től 1941-ig a kaposvári városi felsőkereskedelmi isk.-ban oktatott. 1928. márc.-ban bölcsészdoktor lett a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en és 1936-1941 között ugyanitt magántanár volt. 1941. szept.-ben a nyíregyházi felsőkereskedelmi isk.-ba helyezték; 1946-1966 között a közgazdasági technikum ig.-ja. Közben 1942-ben a debreceni Tisza István Tudományegy. magántanárává habilitálták. 1966-tól az MTA Textológiai Bizottsága megbízásából jelentős Berzsenyi-kutatást folytatott, ekkor jelent meg összefoglaló Berzsenyi-monográfiája. – F. m. Virágfestő (versek, Kaposvár, 1923); Adalékok a magyar kiadástörténethez a XIX. században (Bp., 1937); Berzsenyi-tanulmányok (Bp., 1936); Kozma Andor (tanulmányok és a költő posztumusz verseskötete, Kaposvár, 1941); Berzsenyi Dániel Prózai munkái. Kiadta Dr. Merényi Oszkár, egyetemi magántanár. Kaposvár. 1941. Bessenyei György (tanulmányok, Nyíregyháza, 1943); Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok (Bp., 1961); Újabb Berzsenyi-tanulmányok (Bp., 1971); Berzsenyi Dániel összes művei (utószó és jegyzetek, Bp., 1978); Berzsenyi Dániel Összes Műveinek Kritikai Kiadása. I. Költői művei. (szerk., Bp., 1979).– Irod. Iszlai Zoltán: Életmű Berzsenyi árnyékában (Élet és Irod., 1981. 13. sz.); Katona Béla: M. D. (Szabolcs-Szatmári Szle., 1981. 2. sz.); Lukácsy Sándor: M. D. (Irod. tört. Közl., 1981. 3. sz.); Wéber Antal: M. D. (Irod. tört. 1981. 3. sz.).” Merényi Oszkár 1960. április 25-én védte meg kandidátusi értekezését az MTA-n, címe „Berzsenyi Dániel élete és művei” Gottwald Gyula I. német származású, Lengyelországból költözött Magyarországra az 1860-as években és Vereckén lett útmester. [Gottwald Júlia szülei Gottwald Gyula II. (*Verecke, 1872.-†Munkács, 1909. december 2.) Q Mátray Mária (*Tiszolc, 1877. október) Gottwald Gyula II. szülei Gottwald Gyula I. (*1842.-†Verecke, 1925.) Q Leska Júlia (*1855.-) Mátray Mária szülei Mátray Mihály (*1852.-†1915.) Q Seres Mária (*1844.-1889.)]

                                      G1. Merényi László Gyula. (*Munkács, 1931. június 14.-†Budapest, 2011.

július 11.) Q Balogh Veronika: In memoriam Merényi László. „A történettudományok kandidátusa, magyar-történelem szakos középiskolai tanár. A nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1949-ben. 1949-53 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, itt kapott magyar-történelem szakos tanári diplomát 1953-ban. 1953-58 között a debreceni egyetemi könyvtárban tevékenykedett, 1953-65 között Nyíregyházán tanított a Zrínyi Ilona Gimnáziumban és az evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. 1965-ben költözött Józsefvárosba. Itt élt egészen haláláig, 2011. július 6-ig. A IX. kerületi Dolgozók Közgazdasági Technikumában (mai nevén Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium), a felnőtt tagozaton tanított 2007-ig, azaz 76 éves koráig. Hivatása a felnőttoktatás volt. …Napi tanári tevékenysége mellett végezte tudományos-irodalmi munkásságát. Már a hatvanas években számos folyóiratban publikált. 1964-ben lett a történettudományok kandidátusa, 1966-ban avatták egyetemi doktorrá. Tudományos téren ekkor az 1912-13. évi Balkán-háborúk magyarországi visszhangjával foglalkozott. A továbbiakban kutatásait kiterjesztette az 1900-as évektől 1918-ig terjedő időszakra. Ilyen tárgykörű kutatási eredményeit különböző folyóiratokban publikálta. A ’70-es évek végétől kezdve jelentek meg könyvei a XX. század elejének történetéről. Ezek népszerű tudományos stílusban íródtak; a nagyközönség körében kedvező visszhangjuk támadt. Kezdettől fogva felismerte, milyen fontos Magyarország kapcsolata a kelet-európai népekkel. Ilyen témájú írásai nem csak hazánkban, hanem külföldön (pl. Lengyelország, Bulgária) is megjelentek. A Monarchia történetével kapcsolatos kutatásaira időközben felfigyeltek. 1964-ben Kerékgyártó-ösztöndíjjal egyhónapos bécsi kiküldetést kapott. Részt vett több tanácskozáson. Szívügyének tekintette, hogy a nagyközönséget megismertesse a történettudomány új eredményeivel. Az 1. világháború témakörében több könyve is megjelent, pl. Boldog békeidők, Pisztolylövés Bécsben, A cattarói matrózfelkelés, Amiens, 1918, Erdély védelme, 1916. Fő témája mellett családja történetét is kutatta. Emberi és fiúi kötelességének érezte, hogy foglalkozzék édesapja, Dr. Merényi Oszkár irodalomtörténész, valamint nagybátyja, Mátrai (Gottwald) Gyula,[499] kétszeres Kossuth-díjas építész életével és munkásságával. Nagybátyjáról szóló könyve 1997-ben jelent meg. Később egyéb építészettörténeti munkái is napvilágot láttak; Fellner Jakab, Fellner Ferdinánd, Hauszmann Alajos és Mokk László életét és munkásságát dolgozta fel. Gyakran publikált felnőttoktatás témájú tanulmányokat, cikkeket, számos szócikke jelent meg például a Felnőttoktatási és Képzési Lexikonban. Tudományos és irodalmi munkásságának elismeréseképpen neve több lexikonban szerepel. Beszélt, írt, olvasott németül, angolul és franciául. Ezen kívül tudott lengyelül, oroszul, horvátul és olaszul is. Turistaként gyakran járt külföldön, ahol idegennyelvi tudását alkalmazhatta.” „ A Terray család tagjairól (Terray Károlyról, Terray Károly nógrádi éveiről[500], Terray Mihályról, Terray Istvánról, Terray Barnabásról, Terray Jánosról [501]stb.) írt irásai elsősorban az Evangélikus Életben, de más szaklapokban is megjelentek.

ÁBTL iratok.[502]

Dosszié tárgya Kiss József.[503] Település: Mátészalka, Nyíregyháza. Nyitás dátuma 1957.10.31. Zárás dátuma 1960.08.17. „Kiss József" fedőnevű ügynököt a BM Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Mátészalkai Kirendeltsége foglalkoztatta 1957 és 1960 között. Az ügynök Mátészalkán volt könyvtáros, az 1956-os forradalomban részt vettekről, a megye kulturális és irodalmi életének szereplőiről (tanárokról, muzeológusokról, levéltárosokról, írókról, költőkről), különböző kulturális eseményekről (Nyírbátori Múzeumi Napok, író-olvasó találkozók, a debreceni Déry Múzeum kiállításai, a nyíregyházi Jósa András Múzeum rendezvényei) adott részletes információkat. Rendszeresen beszámolt a mátészalkai római katolikus és görögkeleti pappal folytatott beszélgetéseiről is. Merényi László „Kiss József” ügynököt 1958 február 8-án Mátészalkán a lakásán felkereste, beszámolt németországi útjáról. Merényi óvatos volt a lakásban nem mondott semmit, (nem tudta, hogy egy III/III-as ügynökkel beszél S. B.) , amikor a házakat elhagyták kint a határban azt mondta a KISZ által szervezett úton volt az NDK-ban, a németeknek elmagyarázta, akikkel találkozott, hogy Magyarországon nemzeti forradalom volt, beszámolt arról, hogy Debrecenben az Arany Bika pincéjében csütörtökön este 8 órakor rendszeresen találkoznak, egy 8-10 fős társaság tagja. Értékelik a politikai eseményeket. Kis József továbbította a jelentést, összekötő tisztje újabb adatokat kért, Merényi Lászlóról és asztaltársaságáról. Dosszié típusa: 3.1.5. Dosszié jelzete: O-16616/30 Dosszié tárgya: Merényi László. Település: Budapest, Debrecen. Nyitás dátuma 1957.01.31 Zárás dátuma 1977.01.31. Kivonat. Merényi László 1956-ban a KLTE könyvtárosaként fegyveres nemzetőr volt. 1957-58-ban egy, a debreceni Arany Bika Étteremben rendszeresen összejövő asztaltársaság tagja volt, amelyet a magyar állambiztonsági szervek felbomlasztottak. 1958-ban az egyetemről eltávolították. Kutató Határozat az operatív nyilvántartásba vételről. 1966 augusztus 3. Merényi László Gyula Sz. Munkács, 1931. június 14. Anyja Gottwald Júlia. 1945 elött tanuló, 1953-1958 Debrecen, Kossuth Lajos Tudomány Egyetem könyvtáros. Párton kívüli, 1945 előtt katona nem volt. 1951-52 mint egyetemi hallgató katona volt rendfokozata tizedes, Tapolcán, Hajdúsámsonban (Matrinkan) és Városelődön szolgált. Értelmiségi családból származott, 1953 diplomát szerzett a KLTE-n, 1953-55 segédkönyvtáros, 1955-57-ig könyvtáros, munkaviszonyát megszüntették. Az 1956-os ellenforradalom idején a KLTE-n nemzetőr lett és fegyverrel rendelkezett. Mint fegyveres nemzetőr konkrét ellenséges tevékenységet személy szerint nem fejtett ki. Az ellenforradalom leverése után azonban nem szakított zavaros nézetével, és egy asztaltársaság keretében a debreceni Arany Bika Étteremben egy jugoszláv típusú Dunai konföderáció megvalósításának gondolatával foglalkoztak, illetve erről beszélgettek. Az asztaltársaság tagjai valamennyien ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. Ezért figyelmeztetve lettek 1958-ban (bomlasztással) Megyénkből való távozása óta nem ismerjük tevékenységét. Az itt tanúsított magatartása alapján Kutató nyilvántartásba vételét indokoltnak tartjuk. Debrecen, 1966. július 11. Kiss Sándor személyzeti csoportvezető Debrecen, 1958. július 21. adatai Mernyi Lászlóról. Beszél ír olvas, németül franciául. olvas angolt oroszt. Munkahelye a könyvtár olvasóterme volt, ahol a felügyeletet és a tájékoztatást látta el. Ezt a munkáját jól végezte. Munkaidőn túl a történelemtudománnyal kapcsolatos kutatómunkát folytatott. Az utóbbi időben a lengyel-magyar századelei kapcsolatok foglalkoztatták. Az ellenforradalom alatti magatartása ellen nem merült fel kifogás. Elbocsátására azért került sor, mert a Müvelődésügyi Minisztérium utasítása szerint több állást le kellett adnia az egyetemnek. Mivel ő nőtlen fiatalember, elhelyezkedési lehetősége nagyobb, mert nincs a városhoz kötve, ami családos dolgozóknál fenn áll. A városban nem sikerült őt elhelyeznünk, vidékre viszont ő sem akart menni. Biró István r főhadnagy. Feljegyzés Debrecen, 1966. július 9. Simon Zoltánnal beszélt, aki a debreceni Megyei Könyvtár dolgozója. Merényi Lászlóval jó viszonyban volt. egy helyen dolgoztak. 1957-58-ban egy asztaltársaságot hoztak létre az Arany Bikában találkoztak. Vitáztak arról hogyan lehetne a szocialista rendszer jobb, Merényi László részt vett ezeken a beszélgetéseken, akinek 56-os cselekedetit nem ismeri, Ő a Városi Forradalmi Bizottmányban dolgozott nem járt be az egyetemre. 1958-ban a rendőrség figyelmeztette őket, ettől kezdve nem jártak a Bikába. Feljegyzés Merényi Lászlóról. Debrecen, 1966 július 11. Biró István r. főhadnagy. Az egyetemi pártbizottság titkára azt mondta, mint létszámfelettit távolították el az Egyetemről. Fábián Antal főelőadó, amig az egyetemen dolgozott az ellenforradalom után egy nacionalista dolgozatot írt, amit nem lehetett megjelentetni. Javaslat, az eddigi megállapítások alapján javaslom Merényi Lászlót kutató nyilvántartásba venni és anyagát megküldeni a Budapesti rfk. Pol osztályának. Biró István r. főhadnagy és Dr. Szalma József r. alezredes alosztályvezető.  Debrecen, 1966. július 11. A Minősítés megszűnt és Merényi László anyaga kutathatóvá vált. 2003.

        C3. Weisz Zsuzsanna. (*Merény, 1802. augusztus 15. [504]-)

    D2. Weisz Zsuzsanna. (*Merény, 1826. február 12.[505]-†1902. szeptember 17.)

    D3. Weisz Lajos. (*Merény, 1833. augusztus 11. [506]-)

 

Salczer családfa

 

A1. Salczer Mihály. Q  Faix Zsuzsanna.

       B1. Salczer Frigyes. Q Böhm Zsuzsanna. (*Merény, 1769. április 19.-) Merény, 1786.

             augusztus 23. [Böhm Zsuzsanna szülei Böhm János Q Lux Anna Mária.]

            C1. Salczer Erzsébet. (*Merény, 1789. január 29.[507]-)

            C2. Salczer Eleonóra. (*Merény, 1791. január 2.[508]-)

            C3. Salczer Náni. (*Merény, 1793. november 29.[509]-)

C4. Salczer János. (*Merény, 1796. április 5.[510]-)

C5. Salczer Károly. (*Merény, 1797. május 12.[511]-)

C6. Salczer Ludvig. (*Merény, 1800. május 23.[512]-)

C7. Salczer Anna, Eleonóra. (*Merény, 1801. november 16.[513]-)

C8. Salczer Anna Erzsébet. (*Merény, 1803. augusztus 30. [514]-†Merény, 1876. január 18.)

C9. Salczer János Károly. (*Merény, 1806. június 24. [515]-)

 

---

[1] A kék betűszín és az aláhúzás azt jelenti, hogy a CTRL billentyű lenyomása mellett a híperhivatkozásra kattintva az internetes forrás elérhető. Ha ez nem sikerül a másik megoldás hivatkozás kijelölése, jobb egérgomb kattintása és a másolás választása, utána az internetes keresőben beillesztés. Az internetes elérések a 2019. március 1.-30. közötti állapotot tükrözik. Néhány link csak az adott adatbázisra történő előfizetéssel (pl.: ARCANUM) illetve a fiók létrehozásával, regisztrációval és belépéssel érhető el, pl. a Mormon Egyház honlapja, ahol a hivatkozott anyakönyvek megnézhetők, letölthetők.  https://www.familysearch.org/search/

[2] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan, pl. a házasságkötési vagy a halálozási anyakönyvek alapján, ha az életkor meg van adva. N. a vezeték vagy keresztnév ismeretlen. Vastag betű=egyeneságú ős. 

[3] Édesanyám Szakács Dóra ősei is Erdélyben éltek. Ld.: Boldog Gyöngyi-Dr. Sipos III. Béla: Az embermentő és családfakutató Dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa. I-II. rész. Macse Matrikula. 2015. 1. és 2. szám. Boldog Gyöngyi-Dr. Sipos III. Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái. I-II-III. rész. Macse Matrikula 2017. 1. 2. és 3. szám. Letölthető:

 http://www.macse.org/society/matrikula.php

[4] Dr. Sipos III. Béla megjegyzései. 1961-ben Sipos Béla nagyapámtól kaptam meg dédanyám Dr. Fodor Béláné, Reusz Malvin 1936-ban Kolozsvárt írt családi feljegyzését és 1886-1888 között írt naplóját. A Sipos családra vonatkozó minden iratot megkaptam nagyapámtól. kivéve Terray Gyula családtörténeti füzetét, amiről nem is tudtam, ezt édesapám testvére Sipos Géza őrizte. Sipos Gézával leveleztem haláláig, többször meglátogattam Székelyudvarhelyen, ahol családjával lakott és Ő is sokszor látogatott Budapestre. Teljesen meglepődtem, amikor 1989-ben megkaptam Székelyudvarhelyen Sipos Gézától a Terray Gyula (*1879.-†1940.) által 1937. febr.-ban (Miskolc) elkészült füzetet, amelynek címe "Adatok a Terray családról 1937 IV-V."  84. old. +41 old. Terray Gyula unokája, szintén Terray Gyula mérnök-szakközgazdász szakon hallgatóm volt, a szakdolgozatának témavezetője voltam, akire még 1990-ben rákérdeztem kik az Ősei és megmutattam Terray Gyula családtörténeti füzetét. A válasza az volt, Terray Gyula a nagyapja volt. Terray Gyula megadta rokonságának elérhetőségét. Így ismertem meg édesapját, Terray Zoltánt és testvérét, Terray Barnabást, továbbá Terray Margitot. A rokonságot végig látogattam (Terray Barnabás, Terray Jusztina, Terray Tamás, Terray Margit, Terray Zoltán, Merényi László és mások) és sok fotót és számos forrásanyagot kaptam a Terray családról. Terray Gyula készített egy összefoglalót is, amit Terray Barnabás adott át, Adatok a Terray családról” 40 oldal terjedelemben, ebben a munkájában csak a Terrayakkal foglalkozik és Terray György öcsémnek dedikálta. Terray Gyula fia Terray Barnabás (*1919-†1991) 1971 és 1972 nyarán legépelte és kiegészítette Terray Gyula munkáját, amit leánya Jusztina átadott Nekem dedikálva 1991. október 10.-én Veszprémben. Ezentúl számos gépelt és kéziratos feljegyzést készített Terray Barnabás, amit halála után leánya Terray Jusztina adott át Nekem megőrzésre feldolgozásra. Apai nagyanyám, Fodor Malvin őseit, így sikerült feltárnom és kutatnom. 1991-ben az Evangélikus Országos Levéltárba (EOL-ba) eljutottam, ahol Vető Béla (Budapest, 1927. július 16.-Veszprém, 2011. augusztus 4.) lelkész, könyvtár igazgató (1975-1995) segített a kutatásban. 2013-2019 között Czenthe Miklós az EOL levéltár-igazgatója volt segítségemre, 2019-ben lefotóztam a Schulek és Terray család családtörténeti iratait. Terray Margit a francia Terrayakról és édesapjáról adott értékes adatokat. Találkoztam a Terray családdal rokon Merényi László (*Munkács, 1931. június 14.-†Budapest, 2011. július 11.) történésszel, aki a Terray ősök rehabilitálásában, a család történetének feldolgozásában nagy munkát végzett. Reuss András evangélikus egyetemi tanárral 2000-ben vettem fel a kapcsolatot, aki 2001-ben a Reuss családfáról adott át részletes adatokat. Munkám célja, hogy ne vesszen el az a sok munka, amit a Terrayak, különösen Terray Gyula és fia Barnabás végzett. Feljegyzéseik alapján irodalom feldolgozást végeztem, kutattam 2015-től az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában is. A kutatási anyag rendezését, publikálásra való előkészítését 2015-ben folytattam, majd 2018-ban az FS-TOOLS-sal le tudtam tölteni azoknak a felvidéki településeknek az anyakönyvekeit, ahol a Terray, Reuss, Schulek és rokon felvidéki családok éltek.  Terray Tamás II. (Terray István II. fia) informatikus a kutatási eredményeket felrakta a http://www.terray.hu/ családtörténet honlapra. A teljes kutatási anyag innen naprakészen letölthető. A kézirat első változatának elkészítése után több javaslatot, kiegészítést kaptam Csidey Piroskától és leányától Dévai Orsolyától, Földvári Mihálytól, Földvári Gábortól, Terray Barnabás fiától Terray Tamástól, Terray Istvá II. fiától Terray Tamástól, amit ezuton is köszönök. Terray Gyula volt tanítványommal többször találkoztam, második feleségével Komlón élt. Miután „történelmi szerepét” betöltötte, hogy megismerhettem a Terray család tagjait, egyszer csak eltűnt, később derítettem ki, hogy Veszprémbe költözött elvált és harmadszor is megnősült. Megküldtem az elkészült családtörténetet, de választ nem kaptam.

[5] Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat folyamatosan adom le a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak, a továbbiakban MNL OL.-nek. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány.. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.” A kutatási eredményeimet leadom továbbá az EOL-nak is.

[6] Terray Gyula atyafi családok közé sorolta azokat a családokat, akikkel szülei, nagyszülei tartották rokonként a kapcsolatot, de nem ismeretes milyen ágon és milyen fokon. Terray Gyula családtörténetében Sipos Béla I. és testvérei Gábor, Gyula, Etelka és László adatait is közölte.

[7] Reuss Mariska, Róza (*Tardona, 1870. július 24.-†Vác, 1966. április 28.) A 1948-tól kezdve özvegy Baráth Jánosnét, Reuss Mariskát szüleimmel többször meglátogattuk, Vácon lakott. Férje 1920-ban Vácon halt meg. Emlékszem 1948-1950 körül marhavagonokban utaztunk Vácra, lócákon ültünk.

[8] Terray András meghalt Rédova, 1751. április 16. Ez a Terray András a rédovai halotti anyakönyvek alapján Terray György III. és Markovics Ráhel fia volt, aki csecsemő korában meghalt. A halotti anyakönyvben csak az van beírva meghalt filiolus Georgi Terraӱ (tehát Terray György kisfia). A születési anyakönyvek átnézése alapján egyértelmű, hogy 1751-ben Terray György III. fia Terray András halt meg, aki még nem volt három éves. S. B.

[9] Ezt az adatot közölte Merényi László, Emlékezés Terray Mihály lelkészre című írásában. Evangélikus Élet. 1992. (57. évfolyam) 1992-11-08/45. szám.

[10] Az ARCANUM adatbázisban a Terray nevet keresve találatok száma 11517.

[11] Hungaricana adatbázisban a Terray nevet beírva a találatok száma 948.

[12] Terray István neve 4 ÁBTL dossziéban szerepel, köztük: Dosszié típusa: 3.1.9. Dosszié jelzete: V-31885. Dosszié tárgya: Dr. Terrai István. A dosszié Terray István ellen népellenes bűntett vádjával indított vizsgálati eljárás leírásait tartalmazza. Terray a nyilaskeresztes párt miskolci szervezetének volt a vezetője.

[13] Terray Barnabásról „Szamosi László” (Ottlyk Ernő) jelentett.

[14] Terray László neve 23 ÁBTL dossziéban szerepel. Jelentett róla „Papp István” (Várady Lajos lelkész, budavári esperes, 1957-1971), „Pécsi” (Káldy Zoltán püspök 1958-1987), „Szamosi László” (Ottlyk Ernő, teológiai tanár, majd püspök 1967-1982), "Egressi", (Nagy Gyula egyetemi tanár, 1950-1982, püspök, 1982-1990), „Péter” (nem sikerült beazonosítani, Szekszárdon és Budapesten működött), Fedőnév: „Kovács György” (Családi neve: Kendeh (korábban Kirchknopf) György, született Bp. 1943 II 19. Anyja neve: Bendl Mária, foglalkozása, ev. segédlelkész, gépkocsivezető püspöknél, munkahelye: Ev. Egyház déli kerülete. Lakcíme: Bp. XI. Erdőmér u. 4. II. em. 3. Iskolai végzettsége Theológiai Akadémia, pártonkívüli. Szociális származása értelmiségi. Beszervezte 1966 XI 28-án Hevesi Károly, r. hadnagy, BM. III/III/1-b, hazafias alapon, fokozatosan. A foglalkoztatás vonala egyházi. A dosszié átadásának utolsó napja 1989 VI 2O. BM. III/III/1-c). „Nagy György” (Fedőneve: „Nagy György”. Valódi családi neve: Deme Károly (Sajóháza,1922 IV 26- anyja neve Lehóczky Mária) Foglalkozása evangélikus lelkész, Békéscsaba, Evangélikus lelkészi Hivatal, lakik Békéscsaba, Szánthó Kovács János u. 11. Iskolai végzettsége theológia, értelmiségi származású, beszervezés ideje 1967 VI 5. Beszervező Szula István rendőr örnagy, Békés m. Politikai Osztály, III/III alosztály, a beszervezés fokozatosan, hazafias alapon történt. A foglalkozás vonala, belső reakció, evangélikus egyház.) (ÁBTL-2.2.2. 219491).

[15] Terray Emilről „Pákozdi János”. jelentett.  Valódi családi neve Pokorni János (Székesfehérvár, 1929 V 5- anyja Ring Anna), tervező technikus, munkahelye Bp. Erőműveket Tervező és Szerelő Vállalat. Lakcíme Bp. I. Nádorfehérvári út 1c. Nem volt katona és nem volt párttag. Iskolai végzettsége Mechanikai és Erősáramú iskola. Szociális származása: munkás, lumpen proletár. Beszervezés ideje 1961 VI 14. Beszervezte Rácz Imre, rendőr őrnagy. BM II/6-a alosztály. Osz-tályozása informátor, ügynök. A beszervezés alapja kompromittáló. A foglalkoztatás vonala objektív elhárítás. Fedőneve „Pákozdi János”. A dosszié utolsó átadása 1972 XI 30, III/III-1-a. (ÁBTL-2.2.2. 044001) Pokorni János, tervező elektromérnök. 1952-ben államellenes összeesküvés vádjával letartóztatják, majd 1953-ban 12 év börtönbüntetésre ítélik. 1956-ban a rendőrök választás elé állítják: vagy letölti a hátralévő 9 év börtönbüntetését, vagy hajlandó jelenteni az állambiztonságnak. 2002-ben a Budapest TV-ben, majd a Népszabadságban jelenik meg, hogy az egyik ellenzéki párt politikusának édesapja ügynökként tevékenykedett. Pokorni János ekkor beismeri érintettségét. Fia, Pokorni Zoltán azt nyilatkozza, hogy nem tudott apja ügynökmúltjáról, majd lemond a Fidesz elnöki posztjáról és a párt frakcióvezetőségéről.

[16] Terray Györgyről „Bakoss Mátyás” fn. ügynök, Kecskeméti lakos jelentett. Véletlenül került az állambiztonság látókörébe, mert rokona Bugarin Horváth Gyula társaságába tartozott. Dosszié jelzete: O-11472. Bugarin Horváth Gyulával 1960. július óta foglalkozott a Bács- Kiskun megyei RFK, mivel tudomásukra jutott, hogy a nyugati rádiók adásait hallgatja, illetve rendszeresen szervez összejöveteleket. Cselekménye miatt bírói eljárást vele szemben nem indítottak, azonban rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették

[17] O-8-519/2. HAUSZA - Nigériai magyar kolónia operatív védelme.

[18] 9 dossziéban is szerepel Reuss András neve, aki „Veszprémi” néven 1969-1990 között maga is III/III-as ügynök volt. Ld.: Behálózott egyház – Tisztítótűz az evangélikusoknál. Bertók T. László. Magyar Nemzet, 2011. október 22., Magyar Nemzet, 2011. október 25.   „Eredmény, hogy máris volt két ember, Reuss András teológiai tanár és Keveházi László nyugalmazott esperes, akik kiálltak a nyilvánosság elé, bevallották, hogy kapcsolatuk volt az állambiztonsággal és bocsánatot kértek érte. Én személy szerint fejet hajtok előttük, amiért volt lelki erejük hozzá. Ld.: Reuss András. Naivitás és bátorság, okosság és kereszt. 2009.

[19] Dosszié jelzete: M-31390. Dosszié tárgya: Szávai Károly. BM II/5., III/III. Az ügynök illegális hittant tanuló csoportokról (Fórumosok), valamint munkahelye, a Gyógyszerkutató Intézet munkatársairól jelentett. Reuss Éváról is jelentett.

[20] Merényi Lászlóról 3 dossziét találtam. Jelentett róla "Kiss József" fedőnevű ügynök, akit a BM Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztály Mátészalkai Kirendeltsége foglalkoztatott 1957 és 1960 között. Az ügynök Mátészalkán volt könyvtáros. Dosszié jelzete: M-21399. Dosszié tárgya: Kiss József. Az ügynök neve: Farkas József Pál pedagógus. Született Mátészalka, 1931. július 8.  Anyja neve Kerékgyártó Ilona. Az MDP tagja volt. Ellenforradalmi tevékenysége alapján, terhelő adat birtokában 1957. október 29-én beszervezte Rácz András főhadnagy Mátészalkán. Fedőneve „Kiss József” A foglalkoztatás vonala belső reakció, osztályozása ügynök, TMB. 1967-ig a Szabolcs-Szatmár megyében foglalkoztatták.

[21] Ezzel kapcsolatban ld.: Ungváry Krisztián: A szembenéztés hiánya. Felelőségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon. 1990-2017. Budapest, 2017.

[22] Ld. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról. 1945–1990. Háló I. Mirák Katalin (szerk.) Luther Kiadó, 2014. és Háló II. Id. mű.

[23] Az ügynökök még házastársuknak se mondhatták el, hogy beszervezték.

[24] Ld.: 1. Dosszié típusa 3.1.2. Dosszié jelzete M-35582. Dosszié tárgya Viktória. 2. Dosszié típusa 3.2.3. Dosszié jelzete Mt-1919/1 Dosszié tárgya "Csamangó".

[25] https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyakönyv

[26] A hozzászólók száma 1017, hozzászólások száma 19528, 2019. március 15-én. A topic 1999 óta működik.

[27] A Felvidéki egyházi könyvek adatbázisa megmutatja, hogy milyen anyakönyvek vannak meg a Felvidéken és hol őrizik azokat. http://csaladfa.palmai.eu/felvidekiak/

[28] A felvidéki települések anyakönyvek 1592-1935 letölthetők a Mormon egyház honlapjáról. Előtte létre kell hozni a fiókot (free account) és be kell lépni (sign in). Vallás (evangélikus, katolikus, református, zsidó, ortodox stb.) és megye, ezen belül települések szerint. A keresésnél a megyék és települések szlovák neveit kell használni. Települések keresésénél tudni kell, hogy a település melyik megyében található. A települések utáni évszámok mutatják azt, hogy az anyakönyvek mettől meddig állnak rendelkezésre. Sorrend pl. az evangélikus anyakönyvek: Evangelical (Evanjelícká cirkev) County (megye, illetve járás, közigazgatási terület) majd a település kiválasztása következik. A felvidéki anyakönyvek letöltési címe:

https://www.familysearch.org/search/image/index#uri=https://familysearch.org/recapi/sord/collection/1554443/waypoints

A felvidéki evangélikus anyakönyvek elérhetősége:

https://www.familysearch.org/search/image/index?owc=9P33-82S%3A107654101%3Fcc%3D1554443

[29] Magyarországi anyakönyvek megyék, települések és vallás szerint. Places within Hungary.

[30] Az állami magyarországi anyakönyvek 1895-1980 letölthetők megyék-települések szerint a Mormon egyház honlapjáról. Hungary Civil Registration 1895-1980

[31] Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában. Megye (county) Kékkő (szlovákul Modrý Kameň),

[32] Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járásának székhelye. Benyólehota, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal települések tartoznak hozzá. Megye (county) Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín)

[33] Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai (county Galanta) járásban. Mátyusföldi magyar község.

[34] Árvanagyfalu, Nagyfalu (más néven Velicsna, szlovákul Veličná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini (county Dolný Kubín) járásban.

[35] Breznóbánya (szlovákul: Brezno) város Szlovákiában. Ősi bányászváros, amely egykor arany, ezüst és vasbányászatáról volt híres. Ma a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának székhelye. Bikás (Bujakovo), Előhalni (Predné Halny), Földművesiskola (Mazorníkovo), Rohožna, Vrchdolinka és Hátsóhalni (Zadné Halny) városrészek tartoznak hozzá. (county Brezno)

[36] Csetnek (szlovákul Štítnik) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói (county Rožňava) járásában.

[37] Dobsina (szlovákul Dobšiná) város Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói (county Rožňava) járásában.

[38] Eperjes szlovákul: Prešov) város Kelet-Szlovákiában. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye. Hozzá tartozik Alsósebes, Németsóvár, Savanyúvíz, Sebeskellemes, Sebessalgó, Sóbánya és Tótsóvár is. (county Prešov).

[39] Felsőpokorágy- Vyšná Pokoradz (szlovákul Vyšná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati (county Rimavská Sobota) járásában.

[40] Felsőtőkés (szlovákul: Vyšný Klátov, korábban Vyšný Tejkeš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

[41] Jolsva (szlovákul: Jelšava) város és bányászati központ Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei (county Revúca) járásban.

[42] Kassa (szlovákul: Košice) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye.

[43] Késmárk (szlovákul Kežmarok) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki (county Kežmarok) járásának székhelye.

[44] Klenóc (szlovákul Klenovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati (county Rimavská Sobota) járásában.

[45] Komlóskeresztes, (szlovákul: Chmeľov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi (county Prešov) járásában.

[46] Losonc (szlovákul Lučenec) Rimaszombattól 26 km-re nyugatra fekszik, Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa. A Besztercebányai kerület Losonci (county Lučenec) járásának központja. Losoncapátfalva és Losonckisfalu tartozik hozzá.

[47] Merény (1887-ig Vagendrüssel, szlovákul: Nálepkovo, korábban Vondrišel, németül: Wagendrissel) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

[48] Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei (county Revúca) járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá.

[49] Osgyán (szlovákul Ožďany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati (county Rimavská Sobota) járásában.

[50] Ozdin (szlovákul: Ozdín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban

[51] Poltár város Szlovákiában, a Besztercebányai (county Rimavská Sobota) kerületben, a Poltári járás székhelye.

[52] Ránk, (szlovákul: Rankovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-(county Košice) vidéki járásában.

[53] Ratkó-Ratkova (szlovákul Ratková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei (county Revúca) járásában. Nagyrőcétől 16 km-re délre, a Turóc-patak partján fekszik, Gömörrépás és Veres tartozik hozzá.

[54] Ratkósebes (1899-ig Ratkó-Bisztró, szlovákul: Ratkovské Bystré) község Szlovákiában, a Besztercebányai (county Revúca) kerületben, a Nagyrőcei járásban.

[55] Sajóréde, (1899-ig Rédova, szlovákul: Rejdová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói (county Rožňava) járásában.

[56] Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Rimaszombati (county Rimavská Sobota) járásának székhelye

[57] Hámosfalva (1897-ig Rozslozsnya, szlovákul: Rozložná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[58] Rozsnyó (szlovákul Rožňava) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói (county Rožňava) járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely. Sajóháza tartozik hozzá.

[59] Sajógömör (szlovákul Gemer) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. Gömör vármegye egykori központja és névadója.

[60] Süvete (szlovákul: Šivetice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

[61] Szepesolaszi (szlovákul Spišské Vlachy) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

[62] Tiszolc (szlovákul Tisovec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati (county Rimavská Sobota) járásában.

[63] Vizesrét (szlovákul: Mokrá Lúka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei (county Revúca) járásban.

[64] Zsolna (szlovákul: Žilina) város Szlovákiában. A Zsolnai kerület és a Zsolnai (county Žilina) járás székhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja.

^[65] Ipolygalsa (szlovákul: Holiša) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

[66] Rákóc (szlovákul: Rakovec nad Ondavou) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 15 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján.

[67] Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

[68] 18704744 szkennelt oldalt közölt 2018. december 21. állapot szerint. Az ARCANUM-t akkor lehet elérni, ha előfizetjük vagy egy magyarországi tudományegyetem könyvtárában beiratkozunk, ekkor a könyvtárjegy adataival otthon is elérhető az adatbázis.

[69] Mikula család. A czímeres nemes levelet I. Leopold királytól 1698. sept. 18-án nyerte, és az Nógrád megyében hirdetetté ki. Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Mikula Mihály az armalis elémutatására utasítatatott. Az 1734-ki nemesi vizsgálatkor a Nagy-Libercsén lakó Mikula család a följebbi nemes levelet fölmutatva, a kétségtelen nemesek sorába íratott. 1755-ben a nemesi lajstromba írták Mikula Mihályt, Mártont és Jánost. Ez utóbbi János valószínűleg az, kinek nejétől Gedey Máriától gyermekei Márton és Anna Tarcsányi Lászlóné. Nagy Iván. Magyarország családai. Mikula. 498. Azt, hogy ennek a családnak volt-e tagja Mikula Miklós, aki 1660-1670 körül születhetett, nem találtam bizonyítékot. S. B.

[70] Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Hilyótól északra fekszik Felső-Tőkés, 56 házzal és 488 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette van Alsó-Tőkés, 49 házzal, 501 tót lakossal. Mindkét községnek régi kath. temploma volt, a felső-tőkésit Kassa városa, mint kegyur, 1868-ban ujjá épittette. Azelőtt a plébánia Alsó-Tőkésen volt, 1749-ben áttették Felső-Tőkésre. Wikipédia. Evangélikus temloma Az anyakönyvezést a katolikus egyház Alsó- és Felső Tőkésen 1794-ben kezdte el, az anyakönyvek megmaradtak. 1374-ben már község volt Due ville Twkes, majd 1395-ben Tukes végül 1491-ben Alsothewkes- Felsewthekes néven. A rendelkezésre álló források szerint evangélikus egyház nem volt csak evangélikus iskola Alsó- és Felső Tőkésen. A hívek valószínűleg a közeli Kassa városba jártak, ahol az evangélikus egyház 1598 óta működött és az anyakönyvek is megmaradtak. (S. B.)

[71] Hörk József A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa, 1885. című munkájának 367. oldalán többek közt a következőket írja az Ránk községről, Hörk József. Id. mű. 17. Ránk. 367.A canonica visitatio jegyzőkönyve ezt mondja: „1743. April 28-án jöttek ide, hogy bizton utazhassanak Abaujban Keczer András kísérte őket. A lelkész a jeles Szartoris János, 38 éves; a tanitó: Terray György, 50 éves. Kőtemplom teli szekrényekkel, a melyeken, mert lóczák nincsenek, a hallgatók ülnek, a jegyzőkönyv szavai szerint; — idegenek nagy megbotránkozására („magno spectaculo"). Két paplak van, mindkettő szűk, kicsiny s rút.  Az egyikben él, a betegsége miatt már nem lelkészkedő, egykor itteni pap: Ocsovinyi György. Matrica (anyakönyvezés) nem volt. (A megkereszteltek anyakönyvezését [matrica baptisatorum) 1755-ben kezdték el Ránkon. S. B.) A tanitólakot, maga költségén egészítette ki Terray György. (Sartoris Ocsovinyi veje, de perben élnek, a superintendens inti, dorgálja, kibékíti őket, bár Ocsovinyi neje nagyon nyelves). A tanitó kitűnő. " majd a 369. oldalon ezen 1743 és az 1806 stb. évi canonica visitatió jegyzőkönyvei alapján ezeket írja: "Az ezen egyházban működött tanítók nevei: Terray György 1704-1740, ifj. Terray György 1740-1754. Terray Márton 1754-1803.” Hörk József. Id. mű. 369. 1743. máj. 15. A ránki tanító Terray bepanaszolta papját Sartoris Jánost (vagy Györgyöt, ld. lelkészek felsorolását).  Hörk József. Id. mű. 152.„ A ránki ev. egyház mindjárt a reformátió után keletkezett. 1628-ban már ev. lelkésze is volt: Vydra Mihály. …Az ezen egyházban működött lelkészek nevei: Vydra Mihály (1628-1668), Beluszky Miklós (1668-1680), Hedry Mihály (1680-1686), Brussko Mihály (1686-1704), Gyöngyössy Gábor (1704-1709), előbb itt tanító, Hedry György (1709-1724), Ocsovinyi György (1724-1734), Sartoris György (1734-1754), Dlhányi József (1754-1755), Fabriczy András (1755-1773) Hörk József. Id. mű. 368-369.

[72] Terray Gyula közlése: Sajórédei (Ma Rédova) egyház anyakönyvében 1746-ban az van bejegyezve „Terray György III. rédovai tanítóról, hogy "Ránkon született, most 27 éves és Terray György fia”, tehát 1719-ben született. (Ezt a bejegyzést a rédovai anyakönyvekben nem találtam meg. S. B.)

[73] Markowicz).

[74] Topochen valószínű, hogy Nagytapolcsány (szlovákul Topoľčany) város Szlovákiában. A Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásának székhelye. Kisbölgyén és Nagybölgyén tartozik hozzá.

[75] Terray Juraj (György) Oláhpatak, tanító, 1767-1781. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos. Gömör megyei gyülekezetekben szolgált evangélikus lelkészek és tanulók szolgálatára vonatkozó adatok. Eltérő adta, e szerint nem 1772-ben, hanem 1781-ben halt meg, mert addig tanított. A halotti anyakönyv, ami szerint 1772-ben halt meg, Garan Katalin halotti anyakönyve, amiben le van írva Terray György halálának időpontja.

[76] Rezik János: Gymnasiologia I–II. sectio, OSzK (Országos Széchényi Könyvtár.) Quart. Lat. 29, \/2-682/683.

[77] Qart Lat. 29\/2-682/683 Id. mű.  in. Rezik Gymnasiologia. Országos Széchényi Könyvtár.

[78] Terray Barnabás kutatása alapján. Steph Markovitz, szülei Israel Markovitz és Rachele Knezovicz. Felesége Juditha Jöstelin. Evangélikus Országos Levéltár V. 38. Rezik Gimnaziológia. latin nyelven 469. EOL Bruckner Gzőző iratai. 33 Schmal: Adversaria 11. Curriculum vitae Stephani Markovicz. Igy a Markovics egyeneságú ősök nevei ismertté váltak.

[79] Meghalt Markovits István, helyi orgonista, 55 éves volt.

[80] Dobsina. Organisti: Markovits Stefan. 1716-1749. Markovics István fia Markovits Izrael. 1749-1760. Id. mű.  EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[81] Szülei Terray György rédovai tanító és Markovicz Ráhel. Keresztszülők Sztehlo János, Brdiar Mária, Vallko Zsuzsanna, Szenko Anna.

[82] Magyarországi tanulók a jénai egyetemen.-Magyarországi tanulók külföldön. Szerkeszti Dr. Ábel Jenő. 1558-1883. Budapest. MTA. 1890. 69.

[83]Markowicz.

[84] Terray András szülei Terraj György rédovai tanító és Markovicz Rahel. Keresztszülők Szhelo János, Wimmersbergi kapitány, Bodnár Mária, Vallko Szófia.

[85] 1751. április 16. meghalt Terray György kisfia, ez András volt.

[86] Keresztszülők Sztehlo János, Laczko Mária és Valko Szófia.

[87] Keresztszülők Stehlo János, Wallko János, Lacko Zsuzsanna, Mária és Senko Anna.

[88] Apja igen művelt (doctis) Terray György rédovai iskolai tanító (praeceptor).

[89] Keresztszülők Sztehlo János, Lacko György, Wallyko János.

[90] Meghalt 1800. április 11-én Terray Anna, Wallko Mihály özvegye, aki 80 éves volt. Szülei Terray György ránki iskolaigazgató (rector) és Mikula Dorottya. (Dorothea).

[91] Valko Mihály ifjú és Terraj Anna hajadon házasságot kötöttek.

[92] Terraj Anna.

[93] Meghalt Terray Márton iskola rektor, 87 éves volt, 44 éven át volt tanító.

[94] Hörk József. Id. mű. 369. Terray Márton tanító volt Ránkon 1754-1803. A halotti anyakönyv szerint 44 évig volt tanító, tehát 1754-1798 között, 87 éves korában halt meg. Ennek alapján 76 éves volt 1798-ban, amikor nyugdíjba vonult.

[95] Terray János I. halotti anyakönyvét a ránki anyakönyvekben nem találtam meg. S. B.

[96] A ránki házassági anyakönyvek 1776-tól vannak meg, de ezekben Terray János I. és Suchta (Schuschta) Erzsébet házasságáról nincs anyakönyvi bejegyzés.

[97] Kolerában halt meg.

[98] Sárosófalu (szlovákul: Opiná) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

[99] Keresztszülők Tesztrebinyi Lajos tanító és neje Lajko Julianna. Keresztelő lelkész Chotvács Endre.

[100] Türkös (Brassómegye) 1886-tól. Lelkész Deák Sándor, 789 frt 98 kr. évi fizetéssel. Felügyelő nincs. Egyházi segédkező Terray István, mint segédkező évi 120 frt évi fizetéssel. Ld.: A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára. 1899. (Miskolc, 1900) Szelényi és társa könyvnyomdája. Egyházmegyék. Brassó 12 egyháza, lélekszáma, iskolái. 36.

[101] 1890-ben a brassói esperességben Hosszufaluban ideiglenes minőségben vallástanítónak kérték fel, ahol 1891-ig tanított.

[102] Néptanítók lapja. 44. évfolyam. 1911-08-15/16. szám. 14.

[103] Keresztszülők Tesztrebinyi Lajos tanító és neje Lajko Julianna. Keresztelő lelkész Chotvács Endre.

[104] Keresztszülők Tkacsik Samu tanító és neje Tkacsik Anna. Keresztelő lelkész Benyó János.

[105] Keresztszülők Tkacsik Samu tanító és neje Tkacsik Anna. Keresztelő lelkész Benyó János.

[106] A Pittsburgi egyezmény a csehek és szlovákok közös államának létrehozását célozta meg. Az első világháború alatt, 1918. május 31-én az amerikai Szlovák Liga, a Cseh Nemzeti Egyesület és a Masaryk vezette Cseh Katolikusok Szövetsége írták alá. A szerződést maga Masaryk szövegezte. A föderatív elképzelést elvetették, az államformát köztársaságnak határozták meg. A Clevelandi egyezményhez képest a szlovákok szemszögéből visszalépést jelentett, melynek eredménye a szlovákok Csehszlovákián belüli autonómiájára való törekvés lett.

[107] Biacs András ifjú (juvenis) és Teray Anna hajadon (puella) házasságot kötöttek.

[108] Szülei valószínüleg: Biács István. (*1710.-†Ránk, 1779. november 29.) Q N. Erzsébet (*1719.-Ránk, 1777. január 11.)

[109] A halál oka végzetes baleset, lezuhant a fáról.

[110] Biacs András ifjú (juvenis) és Teray Anna hajadon (puella) házasságot kötöttek.

[111] Özvegy Biács Jánosné, született Terray Anna, akinek szülei Terray Márton és Soltisz Ilona férjhez ment ifjú Kostkas Jánoshoz. Ebből az anyakönyvből derült ki, hogy Terray Anna anyja Soltisz Ilona.

[112]  Terray András (*1733.) 79 éves volt, szülei Terray Márton és Mikula Dorottya. Ez elírás, mert a házassági anyakönyvében az apja Terray György II., anyja M. Dorottya. Terray Márton (*Ránk, 1722.) Terray András testvére volt. Nővérének Terray Annának a halotti anyakönyve alapján szülei Terray György ránki iskolaigazgató (rector) és Mikula Dorottya.

[113] Meghalt Leporini Mária, 82 éves, Terray András özvegye, szülei Leporini Jakab és Garany Zsuzsanna. A Jakab keresztnév téves, a Pál lehet a pontos, ugyanis Leporini Mária házassági anyakönyvében szülei Leporini Pál és Garany Zsuzsanna. Garany Zsuzsanna halotti anyakönyvében, mint özvegy Leporini Pálné szerepel.

[114] Terray Gyula adata tehát hibás. „Leporini Mária, Nagyrőczéről az ág ev. lelkész Leporini András leánya.”

[115] Meghalt Zsuzsanna, Leporinyi Pál özvegye, 64 éves volt. A keresztelési anyakönyvek hiánya miatt a pontos születési adatok nem ismertek, mert a halotti anyakönyvekbe beírt évszám nem mindig pontos, különösen, ha valaki magas kort élt meg.  Az ellentmondás Garany Zsuzsanna 1726-ban született, leánya Leporini Mária pedig 1738-ban. Garany Zsuzsanna ezek szerint 12 éves volt leánya születésénél. Valószínű, hogy Leporini Mária néhány évvel később, illetve Garany Zsuzsanna néhány évvel korábban született, tehát nem 64 éves korában, hanem pl. 69 évesen halt meg.

[116] Keresztszülő volt még Garan Mária.

[117] Keresztszülők Lacko András felesége Katalin, Lipták Pál felesége Zsuzsanna.

[118] Terray András II. szülei Terray András I. és Leporinyi Mária. Esketési tanúk Terray György IV. és Szenko György.

[119] Keresztszülő Cserny György alias (más néven) Zellman és Petrovics Anna.

[120] Keresztszülők Cserny György alias (más néven) Zellman és Petrovics Anna.

[121] Keresztszülők Brdiar András és Petrovics Anna.

[122] Gyermekük még Szenko János. (*Rédova, 1790. június 29.-)

[123] Keresztszülők Kricz János, Brejcsak Pál felesége Anna.

[124] Keresztszülők Kosztka Mihály és Rollik János felesége Mária.

[125] Keresztszülők Zelina Mihály és Rollik János felesége Mária.

[126] Keresztszülők Jadtzko Mátyás rektor és Petrovics Anna.

[127] Esketési tanúk Urbán András és Terray János ev. földészek.

[128] Keresztszülők Golian Pál és Petrovics Anna.

[129] Keresztszülők Jadtzko Mátyás rektor és Petrovics Anna.

[130] Keresztszülők Kratsun András és Wallko János felesége Mária.

[131] Keresztszülők Kosztka Pál és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[132] Gyermekeik még 1. Fabriczy János. (*Rédova, 1822. május 24.-) 2. Fabriczy Zsuzsanna. (*Rédova, 1824. március 11.-) 3. Fabriczy Mária (*Rédova, 1826. március 20.-) 4. Fabriczy Szófia. (*Rédova, 1828. november 19.-) 5. Fabriczy Anna. (*Rédova, 1833. május 14.-

[133] Keresztszülők Teslár András, Garany Mária.

[134] Keresztszülők Kratsum András, Vallko János feleségével Villin Máriával,

[135] Keresztszülők Hanzel János és Kracsún János felesége Teschlar Szófia,

[136] Szülők Andrej Teray és Susana Lang. Laknak Redova 49. Keresztszülők Kovács András, Kalmár Zsófia, Teslárné. Keresztelő lelkész Rántó József.

[137] Keresztszülők Lacko András felesége Katalin, Lipták Pál, Sztehlo Anna.

[138] Meghalt Terray Mária, Wallko János özvegye, 74 éves volt. Szülei Terray János és Klima Mária. Hibás adat, a születési anyakönyv alapján szülei Terray András és Leporini Mária.

[139] Keresztszülők Szenko György, Tomasik András felesége Katalin, Lipták Pál felesége Zsuzsanna.

[140] Alsó-Sztregova. V. D. M. Vir admodum reverendus ac clarissimus, Joannes Terray. In.: Anales 1793. 1.szám - Noui ecclesiastico-scholastici annales euangelicorum August. et Heluet. Confessionis in Austriaca Monarchia. Vol. 1. anni 1793. Trimestre 1. Selmecbánya 1793. 68.

[141] Magyarországi tanulók a jénai egyetemen.-Magyarországi tanulók külföldön. Szerkeszti Dr. Ábel Jenő. 1558-1883. Budapest. MTA. 1890. 83.

Haan, Ludovicus: Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Gyula 1858. PERIODUS TERTIA ab A. 1780–1817. Joh. Terray. Jéna. 1795. 110.

[142] Életrajza latinul (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 227.

[143] Wittenbergi Egyetem magyarországi hallgatói. 1796. Michael Terray Rhedova Gömörensis Hungar. In.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár I-XV. Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930. Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora, 1601—1812. 170.

[144] Rozlozná, lelkészek. Terray Michael. 1800-1840. Id. mű.EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[145] Evangélikus Élet, 57. évfolyam, 1992-11-08/ 45. szám.

[146]  Michael Terray advocat (ügvéd) Lakik Wallendorf (Szepesolaszi). A halál oka apoplexia, paralysis, agyvérzés, bénulás.

[147] Szalczer Zsuzsanna.

[148] Ezt bizonyitja Fodor Béláne, Reuss Malvin családtörténeti feljegyzése is, 1936. Terray Mihály a szepeségre ment lakni, keveset érintkezett testvéreivel.

[149] A Salczer nevet a születési anyakönyvekben különböző módon írták: Saltzer, Salzer, Szalczer.

[150] Fiúk Salzer Imre. (*Szepesolasz, 1817. január 12.-)

[151] Roxer Tóbiás szülei Roxer János és N. Rozina.

[152] Keresztszülők Lechnitzky Zsuzsanna, Lechnitzky Jakab felesége és Stephani Sándor egyházfi.

[153] Prágai Magyar Hírlap, 1935. március. 14. évfolyam, 1935-03-28/ 74. (3626.) szám. 5.

[154] A négy elemi osztály után következett a 8 gimnáziumi osztály.

[155] Apja nemes és nemzetes Terray Mihály úr, városi tanácsos.

[156] Maléter Amália halotti értesítő.Özvegy Scherfel Jonathánné, szül. Maléter Amália (*1813.) úrasszony 1901. január 17-én, 89 éves korában elhunyt. Felka. Gyászolta özvegy Terray Pálné, szül. Maléter Matild unokahúga, Dr. Maléter Róbert fivére, ifj. Maléter Róbert unokaöccse.

[157]  A tyrlingi Wéber családból 1687-ben Caraffa Eperjesen kivégeztette Wéber Frigyest és Dánielt, kinek családjából való Terray Etelka férje Wéber András. Kossuth Lajos szülei Kossuth László (*1765.-†1839.) Q tyrlingi Wéber Karolina (*Liszka, 1770.-†Brüsszel, 1852. december 28.) Monok, 1796. Wéber Karolina szülei olaszliszkai evangélikus postamester Wéber András Q Hidegkövy Erzsébet.

[158] Apja Terray Mihály hites ügyvéd.

[159] Magyarság, 1928. július. (9. évfolyam, 147-172. szám) 1928-07-25/167. szám. 12. Légrádi és szigligeti Terray László 77-ik életévében Budapesten meghalt.

[160] Pápa és Vidéke, 6. évfolyam. 1911-08-27/ 35. szám. Halálozás: Terray Lászlóné szül. Király Mária, rk. 50 éves, szívbaj.

[161] Esketési tanúl Axmann Gyula és Bodnár Pál kőfaragó, budapesti lakosok.

[162] A légrádi és szigligeti nemesi előnevet használta 1943-ban.

[163] Esketési tanúk Kiss János és Gábriel Ferenc budapesti lakosok.

[164] Kovács Arnold halotti értesítője. Magyar Gyáripar. (28. évfolyam) 1937-10-01/10 szám. 1-2. Gyászolták özvegye Mihályik Júlia és négy gyermeke: Dr. Kovács Miklós és felesége Király Henriette, Kovács Márta, Terray László Dr. kir. táblabíró felesége, Kovács Mária, özvegy Dr. Óhegyi Lajosné, Kovács Tibor és felesége Radványi Ilona. Kovács Arnold a Császári és Királyi Kassa-Oderbergi Vasút vállalat főfelügyelője volt.

[165] Kovács Arnold halotti érteítője.

[166] Pesti Hírlap. 1940. május. (62. évfolyam) 1940-05-02/99 szám. 9.

[167] Esketési tanúk Paksy Gyula és Mészáros János budapesti lakosok.

[168] Esketési tanúk György Mihály budapesti és Vajda Zoltán újvidéki lakosok.

[169] A halál oka szívgyengeség, tüdőgumókór. Halotti anyakönyv alapján.

[170] Dunántúl, (32. évfolyam) 1942-05-08/104. szám. 2.

[171] Esketési tanúk Dr. Bieber József és Klébert János budapesti lakosok.

[172] Dunántúl (30. évfolyam) 1940-04-04/75. szám. 4.

[173] Nagy Eszter halotti anyakönyve alapján. A halál oka szívizom elfajulás, érelmeszesedés.

[174] Halotti értesítő. „Dr. Terray Dezsőné szül. Wassung Ilonka felesége, Terray László, Terray Béla, Terray Gyula, Darvas Sándorné sz. Terray Laura testvérei, Dr. Terray Pálné, Dr. Terray Lászlóné sógornői úgy a maguk és a nagyszámú gyászoló rokonság nevében, mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a forrón szeretett jó férj, testvér, sógor és rokon légrádi és szigligeti Dr. Terray Dezső ügyvéd folyó hó 16-án, életének 60-ik és boldog házasságának 31-ik évében, hosszú szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 20-án, d. u. 1 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházában az evangélikus egyház szertartása beszentelni és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyezni. Budapest, 1947. január 16. Terray Dezső sírja 26/1 parcella, 12 sor, 37 sírhely 1975-ben megszünt.

[175] Esketési tanúk Dr. Urányi Jenő és László Ármin. Az esketés helye Kolomea, ezt javították 1919. április 17-én Stanislau községre.

[176] Pesti Hírlap. 1916. január. (38. évfolyam.) 1916-01-23/23. szám. 16.

[177] Magyar Athletikai Club.

[178] Halotti értesítő. „Terray Emil gyermeke, Dr. Terray László, Terray Béla, Darvas Sándorné szül. Terray Laura testvérei, Darvas Sándor, Terray Lászlóné sz. Kováts Márta, özv. Dr. Terray Dezsőné sógora és sógornői, György Andrásné, sz. Terray Gabriella, Vajda Zoltánné szül. Terray Edmonda, özv. Dr. Terray Pálné úgy a maguk, valamint az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett felejthetetlen jó férj, apa, testvér, sógor és rokon légrádi és szigligeti Terray Gyula folyó hó 31-én 59 éves korában, hosszú szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait f. hó 3-án délután ½ 2 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházából az evg. Egyház szertartása szerint megáldani és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1948 április hó 1.”

[179] Kádas Blanka Mária katolikus, elvált.

[180] Halotti értesítő. „Légrádi és szigligeti Terray Gyula férje, úgy a maga, valamint az alulírottak és az egész rokonság nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy a legjobb feleség, nevelő anya, gyermek, testvér, sógornő, nagynéni és rokon: légrádi és szigligeti Terray Gyuláné, sz. Kádas Mária, folyó hó (1944. április) 28-án, délelőtt ½ 12 órakor, boldog házasságának 20-ik évében, hosszú szenvedés után, a szentségek felvételével megerősítve, visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait május 1-én, délután 4 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházából, a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmiseáldozatot lelkének üdvéért, május 2-án, délelőtt ½ 10 órakor, a Szent Anna plébániatemplomban mutatjuk be az Egek Urának.  Budapest, 1944. április 29. Drága emlékét soha el nem múló szeretettel és kegyelettel őrizzük! Emil, nevelt fia, özv. Kádas Imréné, sz. Dunkel Gizella édesanya, Imre és Géza testvérei, Dr. Terray László és neje, Dr. Terray Dezső és neje, Terray Béla, Darvas Sándorné, sz. Terray Laura sógorai és sógornői, Terray Elemér és családja: ifj. Terray Béla, Terray Elek, Terray Emma, Namyslovné Terray Elza, Dr. Terray Lajos és családja, özv. Terray Pálné, Vajda Zoltánné, sz. Terray Edmonda, György Andrásné, sz. Terray Gabriella, ifj. Terray Dezső, Terray Pál, unokaöcsei, unokahúgai. („Nyughelyük: 28 parcella 1 sor 125/1256 duplasír, Lejárt 2003-ban) (2019-ban a következő tájékoztatást kaptam a Temető gondnokságától. Sírhelyszám:28/0/1/125-126. S. B.) A halotti anykönyv alapján a halál oka rosszindulatú hasi daganat, szívbénulás.

[181] Esketési tanúk Planer Nándor ésNyárády Károly budapesti lakosok.

[182] Terray Gyula Pintér Gyula akadémiáján sajátította el a bukméker szakmát. A Pesti Hírlap Naptára, Emlékkönyve, Kincsesháza. Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma. 1878-1928. A turf (lóversenyzés) 50 éve a Pesti hírlap tükrében. 928.

[183] Terray Gyula bookmaker. Irodája: Budapest I. Attila u. 8. Elfogad fix-, start- és totalisateur odds fogadásokat. Nimród, Magyar vadász. 32. évfolyam. 1944-09-10/26. szám. 388.

[184] Magyar Színművészeti Lexikon. Schöpflin Aladár. (szerk.) 4. Budapest, 1931. Pótlások és helyesbítések. Kádass Mariska (S)

^[185] 36. számú Honvédségi Közlöny. 1943-08-28/36. szám. 1220. Terray Emilt a repülőknél 1943. augusztus 20-ával kinevezték tartalékos őrmesternek. 1944-ben tartalékos zászlós kinevezést nyert. 14. számú Honvédségi Közlöny. 1944-04-05/14. szám. 304.

[186] Terray Emillel kapcsolatos kutatási eredményeim. A kutatást 2015-nen végeztem. S. B.

[187] Pokorni János, Pokorni Zoltánnak, [jelenleg a XII.-ik kerület Fideszes polgármestere] apja. Az ÁBTL-től kaptam meg az adatot, ami már ismert volt.) Dossziészám: H-27878. 1962 XI. 21. Vette Bodrogi László rendőralezredes. 1962 IX 20. Tárgy: Kapcsolatokról. Pákozdi jelenti: Feladatul kaptam ismeretségi körömhöz tartozó személyek rövid jellemzését. 37 oldal.

[188] http://www.pumaszallas.hu/multimedia/kepgaleria/267-puma-arckepcsarnok.html

[189] http://archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=555

[190] Esketési tanúk Tomcsányi László és Dr. Terray Pál budapesti lakosok.

[191] Pesti Hírlap, 1905. december 7. (27. évfolyam) 1905-12-13/344. szám. 9.

[192] Garlathy Kálmán halotti értesítője. Garlathy Kálmán nyugdíjas magyar királyi erdőigazgató, a III. osztályú vaskorona-rend lovagja szívszélhüdésben 1913. szeptember 16-án váratlanul elhunyt. Nagybánya. Gyászolja felesége Hoffmann Irma, gyermekei Garlathy Oszkár és neje Szabó Ida, Garlathy Elza és férje Dr. Terray Lajos, Garlathy Margit és férje Fischer Károly, unokái Gregus Klára, Gregus Alice, Fischer Edith, Fischer Károly, Garlathy Magda.

[193] Galsa (románul: Galșa) falu Romániában, Arad megyében.

[194] Halotti értesítő. „Terray Gyula nejével Lám Reginnel, Terray Béla nejével, Mesko  Ilonával és gyermekeivel, Terray Emilia férjével Chotvács Ágosttal, Dr. Terray Pál, Terray Luiz férjével, Reuss Adolffal és gyermekeivel: nemkülönben a nagyszámú közeli és távoli rokonok nevében, mély gyászba borultan jelentik, a forrón szeretett páratlan jó anyának, nagyanyának, testvér és rokonnak özv. Terray Pálné szül. Koritsanszky Emília életének 71-ik évében, folyó év február 24-én, a reggeli órákban történt gyászos elhunytát. A drága halott hamvai folyó hó 26-án, kedden d. e. 10 órakor fognak az ágost. hitv. ev. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Süvetén, 1895, febr. 24.

[195] Evangélikus Egyház és iskola. 1895. 76. Halálozások. Nagytiszteletű Terray Gyula és Terray Béla lelkésztársainkat édesanyjuk özv. Terray Pálné, szül. Koritsánszky Emilia asszony halálaval fájdalmas csapás érte. Az áldott lelkű édes anya életének 71. évében f. é. február hó 24. napján Süvetén jobb létre szenderült.

[196] Durovics Alex-Kónya Péter: Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói 1667-1850. Az Eperjesi Kollégium diákjai 1667-1850. Felsőoktatásitörténeti kiadványok, új sorozat. 11. Budapest, 2015. 282. Terray (Teray) Paulus, hungarus, evangélikus, 18 éves, született Roslosna (Hámosfalva), tanult 1826-1829.

[197] A Szász–Coburg–Gotha Hercegség (németül: Herzogtum Sachsen-Coburg-Gotha) német államalakulat volt a mai Bajorország és Türingia területén. Az uralkodó 1844 és 1893 között Coburg II. Ernő (Ernest) volt.

[198] Keresztszülők Glosz János és Watoris Terézia.

[199] A tanulmány II. és III. részében.

[200] Terray Gyula, született 1834. (hibás adat, 1844-ben született) életrajza ld.: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör- Kishont vármegye. 1903. 400.

[201] Terray Gyula. Wikipedia.

[202] Keresztszülők Terray Károly, Kozlik András, Latinák Lila, Koricsánszky Krisztina.

[203] Hat Galánffy nővér élt Nyiregyházán 1850.-1865. közt születtek.

[204] Reuss Malvin családtörténeti jegyzeteiben ezt írta Galánffy Emmáról és Terray Gyuláról: „Terray Gyula az édes anyám féltestvére volt, luthenárus theológiát végzett, felszentelt pap, és tanári oklevele volt, megnősült Galánffi Emmát vette nőül, igen szép fiatal 17 éves volt, Rimaszombatban laktak, ott tanár volt a Fábry leány intézetben és segédlelkész a parókiáján. Kis fiok született a kis Aladár, szép fejlett gyermek volt, de az anya valami ideg bajt kapott, hisztérikus lett, a kis gyermek sem részesült kellő gondozásban, rövidesen elhalt, nem is volt több gyermekük, később Süvetére választották papnak, a fiatal asszony annyira ideges volt, hogy Pesten kezeltette magát, míg idegessége vagy látva hogy nem javul, a harmadik emeletről leugrott és koponya repedésben csak hamar kiszenvedett.”

[205] Halotti értesítő. Terray Gyula, mint férj, özvegy Lám Lajosné, mint anya, Rombauer Lajos mint sógor, a nagyszámú rokonság nevében is, fájdalomtól megrendült kebellel tudatják, a példás hitvesnek, a leggyöngédebben szerető gyermeknek és nemesen szerető rokonnak Terray Gyuláné, szül. Lám Reginének Rozsnyón, folyó évi február 29-én éjjeli 11 órakor, 39 éves korában, s boldog házasságának 14-dik évében, sok éveken tartott szenvedés után, az Úrban való csendes elhunytát. Rozsnyó, 1904. márczius 1.  Evangélikus Egyház és Iskola. 1904. Temető. 118. Terray Gyuláné elhunyt. Halotti értesítő.

[206] Reuss Malvin ezt írta: „Gyula bácsit Rozsnyóra választották meg, ott már főesperes és püspök helyettes volt, másodszor is megnősült, Lám Reginát szép leányt vett feleségül, de ő vese bajt kapott, mindig betegeskedett és meghalt.”

[207] Cotel Lenke (Terray Gyuláné) öccse volt Cotel Ernő, akinek halotti értesítője alapján Cotel Ernő (*1878.-†Budapest, 1954. november 8.) aranydiplomával kitüntetett okl. vaskohómérnök, nyugalmazott egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Gyermekei Cotel Kornél (*1917.-†2011.) és Cotel Klára (férje Claus Alajos (*1908-†1988) Kossuth díjas kohómérnök). Wikipédia. Cotel Ernő (Salgótarján, 1879. április 23.- Budapest, 1954. november 8.) kohómérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1923-ban a Sopronba áttelepült Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán vállalt feladatot, a vaskohászat rendes tanára, a Vaskohászattani tanszék vezetője lett. Az 1924–25-ös tanévben a Vas- és fémkohászati osztály dékánja, az 1930–31-es és 1931–32-es tanévben a főiskola rektora volt. 1926-ban a budapesti műegyetemen magántanári képesítést szerzett a vasipari hengerlés és a kovácsolható vas gyártása témákban. 1945-ben a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, kohó- és erdőmérnöki Karának dékánja volt. 1925-től 1929-ig az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke volt. 1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, később tanácskozó tagja. 1949-ben tagságát – politikai okok miatt (1937 és 1944 között a parlamenti felsőház tagja volt) – megszüntették, és csak 1989-ben állították vissza. Cotel Kornél a szervezéstudományt művelte már 1945 előtt, 1968 és 1970 között, amikor a Varga Sándor által vezetett Üzemszervezési tanszéken dolgoztam, mint ki nem nevezett tudományos segédmunkatárs kollegám volt, Varga Sándor kifúrta a tanszékről, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó irodalmi vezetője volt 1987-ig, 1975 és 1985 között segített nekem három könyvem megjelenésében. Báró Cotel Kornélnak hívtuk, vékony magas férfi volt, az előadásain a krétát feldobta és megpörgette. A szakmai színvonalat Ő garantálta. 1979-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot és 1985-ben másodállású egyetemi tanárnak nevezték ki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

[208] Reuss Malvin ezt írta: „Gyula bácsi udvari tanácsos lett, méltóságos címmel, harmadszor is megnősült, Kotel Lenkét özv. Szomornét vette feleségül, az is szép asszony volt, öltözni, mulatni szeretett, egy fia volt, talán vasúti hivatalnok lett, Gyula bácsi elöregedett, megbetegedett és meghalt szegény.”

[209] Terray István az 1860-61 iskolai tanévben szépirodalmi dolgozatával alapítványi díjazásban részesült. Ld.: Bodor István: A Rimaszombati Protestáns Főgimnázium története. 1899. 219-220.

[210] Nandrás, lelkészek, Terray Július 1867-1870. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[211] A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára. 1899. (Miskolc, 1900) Egyházmegyék. Gömöri egyházmegye. 37.

[212] Evangélikus Egyház és iskola. 1886. 274.

[213] Új főesperessé Terray Gyula süvetei evang. lelkész választatott meg, a ki nemcsak a gömöri evang. esperességnek, de a tiszai evang. egyházkerületnek is egyik legderekabb tagja, ki mint lelkész és hazafi egyaránt a köztisztelet- és közszeretetnek tárgya! — Terray egy igazán tudományosan képzett papi fő, telve erélylyel, hitbuzgósággal és nemes előretörekvéssel! Az egyházmegye jobb választást nem tehetett volna. Evangélikus Egyház és iskola. 1886. 111.

[214] Geduly Henrik nyíregyházai lelkész 115, Terray Gyula rozynyói lelkész 83 szavazatot kapott. Budapesti Hírlap. 31. évfolyam. 1911-02-15/39. szám. 9.

^[215] Evangélikus lap. 1911. 1. évf. 1911- 05-06/19/szám. 12. A tiszakerületi ev. püspökválasztás. Eperjesről jelentik. Terray Gyula főesperes nyugalomba vonul.

[216] EOL. Matrica Ordinatorum ab anno 1836-1953. VII. NO. 2. A Tiszai evangélikus egyházkerület lelkészeinek lelkészavatási anyakönyve. Az István nevet elhagyta, a Gyulát használta.

[217] Gömör Kishont vármegye. Irodalom, tudomány, művészet. 1903. 400.

[218] Keresztszülők Kern Adolf kereskedő, Antony Ida kisasszony.

[219] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Béla (az édes anyám fél testvére volt) Gömörpanyiton lakott, theológiát végzett, felszentelt pap volt és tanári oklevele is volt, Kiss Ida volt a felesége, három gyermekük volt, Jolán, Aladár és Zoltán, a kis Zoli 6 éves korában meghalt. Aladár tüdőbajos beteges, rossz tanuló volt, fiatalon halt el. Ida is tüdőbajos volt meghalt. Béla Dobsinára ment lakni, ott tanár volt a leány polgári iskolában, másodszor nősült Halassy Piroskát vette el, kedélyesen éltek, egy Béla fiok volt az 20 éves korában megnősült, Mesko Ilonát vette el. Bélát szélhűdés érte hirtelen meghalt.”

[220] A halál oka epekiömlés, majd agyszélhűdés. A süveti temetőben Petrenko János kövi-i és Baltazár Antal jolsvai lelkész búcsúztatták.

[221] Halotti értesítő. „Özv. Terray Béláné szül. Mesko Ilona: Aladár, Jolán, Béla gyermekeivel: Terray Louise, férjével Reuss Adolffal és gyermekeivel: Terray Gyula nejével szül. Lám Regine-nel, Terray Emilia férjével Chotvács Gusztávval, Dr. Terray Pál, mint testvérek: özv. Mesko Dánielné, mint anyós gyermekeivel, valamint a nagyszámú rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik, a feledhetetlen szerető férj, gondos apa, önfeláldozó testvér, vő, sógor és rokonnak, Terray Béla ág. hitv. ev. lelkész, egyházmegyei főjegyzőnek élete 50-ik évében, boldog házassága 10-ik évében, rövid szenvedés után f. hó 11-én, reggel 5 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult kedves halott hűlt tetemei f. hó 13-án vasárnap délután 2 órakor az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint fognak a helybeli sírkertben nyugalomra tétetni. Süvete, 1898 nov. 11. Áldás és béke lengjen az igaz és hű munkás drága porai felett! Nyomtatott a „Sajó Vidék” könyvnyomdában, Rozsnyón.”

[222] Evangélikus Egyház és Iskola. 1898. 579-580. Temető. Terray Béla.

[223] Halotti értesítő. „Terray Béla a maga és gyermekei: Aladár és Jolánka, továbbá Kiss Károly és gyermeke, Emma férj. Krausz Lászlóné,- nagyanyja özv. Kiss Károlyné és a számos rokonság nevében is, jelenti a forrón szeretett s feledhetetlen nő- a legjobb anya- gyermek- kedves testvér és unokának Terray Kiss Idának élte 27-ik évében folyó évi június hó 16-án reggel 9 ½ órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Dobsina, 1882, június hó 16-án. Nyomtatott Rozsnyón.”

[224] Terray Gyuláné asszony, a sövetei evang. lelkész neje, az Orient vendéglőben történt szerencsétlen esése következtében tegnapra virradó éjjel meghalt. Fővárosi Lapok. 1886-09-10/251. szám. 1826.

[225] Oláhpatak, lelkészek Terray Béla 1886-1890. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[226] Laknak Gömör Panyit 104. Keresztszülők Terray Gyula salgótarjáni evangélikus lelkész, Kiss Emma, hajadon rozsnyói lakos. Keresztelte Terray Béla. Elsőszülött.

[227] Laknak Gömör Panyit 104. Keresztszülők Sárkány Aurél, földbirtokos és Kis Emma kisasszony.

[228] Laknak Gömör Panyit 104. Keresztszülők Terray István és Terray Emilía.

[229] A halál oka szívszélhűdés. Temette Mikola György.

[230] Nyírvidék, 1913. (34. évfolyam) 1913-12-21/ 102. szám. 6. Meghalt Chotvács Ágost.

[231] Terray Pál. Révai Nagy Lexikona 20. kötet. Kiegészítés..

[232] Reuss Malvin ezt írta „Pali (az édesanyám féltestvére) orvos volt Pesten, a Poliklinika kedvelt orvosa, idősebb korában nősült, Horváth Erzsébetet vette nőül, jó egyetértésben éltek, Palcsi udvaros tanácsos czimmel méltó-ságos úr lett, 75 éves korában meg betegedett, ő is a Poliklinikán feküdt, hol József főherceg is meglátogatta őt, rövid betegeskedése után meghalt, a klinika temette el és a kerepesi temetőben disz sírhelyet kapott.”

[233] Farkasréti temetőben van eltemetve Terray Pál II. 1-57/58: Légrádi és szigligeti Terray Pál (belgyógyász, címzetes egyetemi tanár) 1861-1926. Sírfelirata: "Nemesen érző volt jóságos hű szíved, a szenvedőkért önzetlen önfeláldozó lelkiismeretes munkád." A Kerepesi temetőben temették 1926-ban, de később a hamvait a Farkasréti temetőbe helyezték át, feleségét Horváth Erzsébetet férje mellé temették 1964-ben.

[234] Halotti értesítő. „Légrádi és szigligeti Dr. Terray Pálné, sz. Horváth Erzsébet a legmélyebb fájdalomtól lesujtva tudatja, hogy minden örömében és bánatában megértő, gyöngéden szerető felejdhetetlen jóságos élet-társa légrádi és szigligeti Dr. Terray Pál egyetemi r. k. tanár, egészségügyi főtanácsos, a Gróf Apponyi Albert poliklinika főorvosa szenvedő embertársaiért önzetlenül dolgozó áldásos életének 65-ik, s nagyon boldog házasságának 9-ik évében, hosszú és kínos szenvedés után, melyet a legnagyobb lelkierővel, Istenbe vetett törhetetlen hittel viselt el, nemes lelkét folyó évi  november hó 20-ára virradó hajnali 1 órakor visszaadta Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait folyó évi november hó 22-én, hétfőn délután ½ 4 órakor az ágostai hitvallású evangélikus egyház szertartása szerint fogjuk megáldani és a Kerepesi temető halottasházából kísérjük örök pihenőjére. Drága, felejthetetlen emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni, ki csak örömet szerzett életében! Budapest, 1926. november hó 20-án. Gyászolják Özv. Chotvács Ágostonné sz. Terray Emilía nővére, Liebhardt Antal, Sipos Béla, Dezső Dezső, Darvas Sándor, Namyslov István sógorai, özv. Terray Gyuláné, özv. Terray Béláné, özv. Terray Lajosné, özv. Terray Istvánné, sógornői. Id. Terray László unokabátyja. Terray Palika, Dezső Zsiga keresztfiai. Id. Terray Gyula családjával, ifj. Dr. Terray László családjával, Terray Béla családjával, Dr. Terray Lajos családjával, Dr. Terray Dezső családjával, Terray Gyula nejével, ifj.  Terray Dezsőke unokaöccsei. Özv. Almásy Lajosné, özv. Dr. Fodor Béláné, özv. Körtvélyesdy Péterné, özv. Faludy Károlyné, özv. Baráth Jánosné, Sipos Béláné, Dezső Dezsőné, Baráth Mária, Liebhardt Antal-né, Namyslovné, Terray Elza, Darvasné Terray Laura, Terray Edmonda, Terray Gabriella, Greguss Klára, Greguss Alice unokahúgai. (Kiegészítés, néhány hónappal halála előtt vakbéloperációt hajtottak végre, ami után tovább betegeskedett, ez okozta halálát. Temetésén Raffay Sándor evangélikus püspök búcsúztatta.)

[235] Az Est, 1926. november 7. 1926-11-21/265. szám. Meghalt légrádi és szigligeti Dr. Terray Pál egyetemi nyilvános rendkívüli tanár.

[236] Budapesti Orvosi Újság. 1926-11-25/48. szám. Molnár Béla Dr.: Terray Pál.

[237] Esti Kurir (6. évfolyam) 1928-05-19/113. szám. 6.

[238] Halotti értesítő. Mindazok nevében, akik szerették, fájdalommal tudatjuk, hogy özv. Dr. Terray Pálné, sz. Horváth Erzsébet békességben viselt hosszú szenvedés után, 77 éves korában, f. évi július hó 17-én, visszaadta lelkét teremtő Istenének. Elomló portestét 1964. július hó 23-án, csütörtökön d. u. ½ 3 órakor helyezzük szeretett férje mellé, a Farkasréti temetőben, az ev. egyház szertartása szerint. Budapest, 1964. július 20-án. Nyughelyük: 37/1 parcella I szektor 1 sor 57/58 duplasír, Lejár: 2027-ben.

[239] Budapesti Orvosi Újság. 1926-11-25/48. szám. 1473.

[240] Nyughelyük: 37/1 parcella I szektor 1 sor 57/58 duplasír, Lejár: 2027-ben. Ezt az információt kaptam a Farkasréti Temetőtől. 2019. október 13-án a sírt megkerestem és lefotóztam. S. B. Ifj. Kendeh György azt mondta, hogy valóban így van, a szülei ebben a sírban nyugszanak. 1961-ben jutottak Terray Pál lakásának a birtokába, és vele együtt rájuk szállt a sír is. A sír most az ő tulajdonuk, ők gondozzák, a sírkövet is. A történet az, hogy Terray Pál titkárnőjeként vette el, a nála jóval fiatalabb Horváth Erzsébetet feleségül. Ráhagyta a lakását, hogy legyen neki valamije. Mivel Horváth Erzsébetnek nem volt rokona, idős korában, a kelenföldi gyülekezetből ismerős Kendeh György lelkészék gondozták, akikre ráhagyta a lakását. Ifj. Kendeh György telefonszámát Czenthe Mikós az EOL igazgatója adta meg.

[241] Halotti értesítő. Özvegy Terray Károlyné, született Adriányi Louise saját, és szülői: Adriányi Károly s neje Ferdinandy Mária, és gyermekei: István és neje Mikola Izabella, s ezek gyermekei: Gyula és Dezső: - Ilona s férje Krmann Ede, s gyermekei: István, Ernő, Lajos és Margit:- Lajos és neje Freyseysen Paula: Irma s férje, Zajzon Dénes s gyermekök: Erzsi, valamint az összes rokonok, barátok, tanártársak s tanítványok nevében mélyen megszomorodott szívvel s nagy fájdalomtól lesújtva tudatják forrón szeretett férje, vejök, apjok, apósuk, illetőleg nagyatyjoknak Terray Károlynak, a losonczi m. kir. állami tanítóképezde igazgatójának hosszas szenvedés után f. hó 7-én délelőtti fél 12 órakor életének 69-ik, tanárkodásának 40-ik s legboldogabb házasságának 37-ik évében történt gyászos kimultát. A dicsőült egész életét a hazának és közvetlenül a nevelés ügyének szentelte, 40 évi fáradságos hivataloskodása alatt lankadatlan kitartással, páratlan ügyszeretettel s maradandó sikerrel igyekezett a hazának képzett és jellemes fiakat nevelni. Emlékezete élni fog a hálás utódok szívében. Nyugodjanak a sokat fáradt és életpályáját dicsően megfutott férfinak porai békével! Az üdvözült hült tetemei f. hó 9-én d. u. 4 órakor az ág. ev. hitv. szertartása szerint fognak az örök nyugalomnak átadatni. Kelt Losonczon, 1881. márczius 7. Nyom. Náray J. A. könyvnyomdájában Losonczon, 1881.” A halál oka szívbetegség volt.

[242] Halotti értesítő. „Terray István nejével Mikola Izabellával s fiával, - Terray Ilona Özv. Kármán Edéné gyermekeivel s unokáival, Dr. Terray Lajos nejével Hoffmann Gabriellával s fiával. – Terray Irma férjével Zajzon Dénessel s gyermekeivel, a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb édesanya, nagyanya, szépanya, anyós, testvér és rokonnak özv. Terray Károlyné, sz. Adriányi Lujza úrnőnek folyó év augusztus hó 6-án élte 73-ik s bánatos özvegysége 20-ik évében rövid de kínos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kiszenvedett drága halott hűlt tetemei folyó hó 8-án d. u. 3 órakor lesznek Nyustyán az ág. h. ev. Egyház szertartásai szerint az Úr házából az örök nyugalom helyére elkísérve. Szeretetben s jótékonyságban gazdag tevékeny élete után áldás és béke lengjen drága porai felett! Kelt Likéren, 1900. augusztus hó 6-ikán. Rimaszombat, 1900. Temetés-rendező: Hollósy József – Nyomtatott Rábely Miklósnál.”

[243] Ld.: Németh László élete levelekben. III. 1967-1975. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 2903. Terray Barnabástól. Dunakeszi, 1967. január 31. 24-25.

[244] Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat. 1899. 42. Terray Károly. 85.

[245] Ettől kezdve Rimaszombaton működött a rimaszombat-osgyán-sajó-gömöri prot. gymnázium. Ld. Bodor István. Id. mű. 114.

[246] Terray Károly fizetése 700 forint volt. Ld. Bodor István. Id. mű. 122.

[247] Id Bodor István. Id. mű. 197-198.

[248] Kölcsey Antónia naplója. 1838. Lázári. November 5.

[249] Szabó G. Zoltán. Egy ismeretlen Kölcsey-vers és egy versváltozat. Irodalomtörténeti közlemények. Textológia. 94. évf. 5-6. sz. 1990. 673.

[250] Wikipédia. Wallaszky Pál (Bagyan, 1742. január 29.-Jolsva, 1824. szeptember 29.) irodalomtörténész, evangélikus lelkipásztor.

[251] A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi ársulat Évkönyve. 9. 1882-1883. I. Irodalmi rész. Zsilinszky Mihály: Wallaszky Pál emlékezete. 30. Terray Károly a következő szavakban jellemzi őt mint embert és papot. „ Magas karcsú testalkata, erős de kellemes hangja s kitűnő emlékező tehetsége csak a nyolczvanas évek gyengítő befolyásának engedett….”

[252] Vasárnapi Újság. 1881/4. 83-86.  Élet- és jellemrajzok. Két veterán. Haan Lajos, Terray Károly.

[253] Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet Értesitője. Losonc, 1880-81. tanévről. XII. szám. Az Igazgató Tanács megbízásából összeállította Zajzon Dénes r. tanár, igazgató. 1881. 5-10.

[254] Magyar Filozófiai Szemle. 1970. 5. szám. 925-935. Horkay László többek között ezt írta: „A szintén hegelista Terray Károly, illetve írói nevén: Térey — a két név azonosságát végérvényesen a „Vasárnapi Újság" 1881. évfolyamának 6. számában köz ült cikk alapján sikerült megállapítanom, amely szinte Terray halála előtt emlékezett meg 40 éves gazdag tanári működéséről — szintén sokat küzd az idegen fogalmak tolmácsolásával, de már egészen más benyomást tesz ránk világos stílusával és pompás logikájával, bár az ő nyelve is egészen egyéni.”

[255] Magyar Filozófiai Szemle. 1971. 5-6. szám. 723-728. Horkay László bizonyítja, hogy a Térey álnéven megírt Elmélet és szemlélődés. Propylaeumok birálatául. c. Pest. 1843. 43. munkát Terray Károly írta.

[256] Evangélikus Élet. (62. évfolyam) 1997-11-09/45. szám 202.

[257] Honismeret. 1998-01. 31-33.

[258] Adriányi Károlynak és Kindisz Júliának 4 gyermeke született. 1. Adriányi Júlia (*Nagyrőcze, 1826. február-†Pozsony, 1917. március 21.) Q Benkár József (*Jolsva, 1802.-†Rimaszombat, 1870. február 16.) Nagyrőcze, 1844. december 26. 2. Adriányi Mária Lujza. (*Nagyrőcze 1827.-†Likér 1900. augusztus 6.) Θ Terray Károly, András. (*Rozlozsnya, 1812. november 13.-†Losonc, 1881. március 7.) Nagyrőcze, 1844. december 26. 3. Adriányi Emília (* Nagyrőcze, 1837.-†Latkó, 1910. július 23.) Q Nándory Lajos (nádori) (*1830. k.-†1890. k.) Rimamurányi főerdész. 1862. k. Nagy Iván: Magyarország családai 8. kötet. 1861. Nádory család. Nemességet Nádory István (*1755.-) 1610. május 9-én Mátyás királytól nyert. Nádorban Nógrád megyében éltek. Fia Márton, akinek fia Pál I. Bakón lakik, akinek négy fia közül a második Lajos I. Q Adriányi Emília. 4. Adriányi Ernő (*Nagyrőcze, 1835.-† Nagyrőcze, 1913. december 30.) Rimamirányi tisztviselő volt. Q Fischer Berta (*1843.-†1878.) 1866. k. [Fischer Berta szülei Fischer Antal Q Bartóffy Emília]

[259] Keresztszülők tekintetes Bartoffy András táblabíró, Svehla született Krcsméry Cecilía. Keresztelte Pekás Lajos ev. lelkész.

[260] Erdély. (22. évfolyam.) 1913-02-01/2. szám. 23-25.

[261] Dr. Márton Lajos. Gömör-Kishont vármegye őstörténete. In. Borovszky Magyarország vármegyéi és városai.

[262] Evangélikus Élet. (62. évfolyam.) 1997-02-04/5. szám. 18.

[263] Id. mű. Erdély. (22. évfolyam.) 1913-02-01/2. szám. 23.

[264] Mikola György I. első felesége Hoeck Lujza. (*London, 1826.-†Miskolc, 1852. március 6.) Miskolc, 1850. Egy kislányuk, Mikola Lujza (*1852. március 1.-†Rozsnyó. 1897. március 10.) Q Oravecz Mihály I. (1855.-1904. augusztus), a rozsnyói főgimnázium tanára, majd igazgatója volt. Rozsnyó, 1878. 5 gyermekük született, de csak Oravetz Mihály II. (*Rozsnyó, 1881. március 10.-†Aszód, 1934. augusztus 14.) fiúk élte meg a felnőtt kort. Aszódon gimnáziumi igazgató volt. Mikola Lujza édeanyja Hoeck Lujza a szülésbe halt bele. Sírfelirata, „Szült. Lőn anya. Vágya beteljesedett. De áldozat érte önélete lett.” A Miskolci evangélikus temetőben sírja még 1939-ben megvolt, Terray Gyula és Merényi Laura a sírt gondozták. Mikola Lujza

[265] Mikola György életrajzát ld.: Oravecz Ödön: Adalék a magyar nőnevelés gyermekkorához. Protestáns Tanügyi Szemle, 1929/ 4. szám. 133-135.

[266] Halotti értsítő. Mikola György sajó-gömöri ág. hitv. ev. lelkész és érd. alesperes 1900. augusztus hó 27-én, éjjeli fél egy órakor, életének 84-ik, közhasznú működésének 55-ik évében, rövid szenvedés után végelgyengülésben jobblétre szenderült. Gyászolják Mikola Izabella, férjezett Terray Istvánné, leánya, Terray István, Oravecz Mihály vejei, özvegy Szarka Jánosné, sógornője, Terray Gyula, Oravecz Ödön, ifj. Oravecz Mihály, Oravecz György unokái, özvegy Czeglédy Andrásné, unokahúga.

[267] Mikola Györgyné, sz. Szabó Klára halotti értesítője. Szabó Klára elhunyt élete 59-ik, boldog házasságának 40-ik évében 1894. április 10-én. Sajó-Gömör. Gyászolják férje Mikola György, sajó-gömöri evangélikus lelkész, továbbá gyermekei Mikola Lujza és férje Oravetz Mihály, gyermekeik Oravetz Ödön, Oravetz Mihály ifj. Oravetz György. Mikola Izabella, férje Terray István, gyermekük Terray Gyula. Egyetlen testvére özvegy Szarka Jánosné sz. Szabó Magdolna.

[268] Halotti értesítő. Terray Gyula.

[269] Terray Gyula betegségéről és haláláról ezt írta felesége Merényi Laura naplójában. „Az uramat nyugdíjazva, még inkább több ideje volt magával foglalkozni hipochondriája csak fokozódott, egészségi állapota egyre romlott. 1939 októberében influenzával ágyba került s 4 hónapi betegeskedés után, a beteg szív végül is megállt 1940 jan 31, reggel 4 órakor. Mindvégig nála voltam, sőt jeges tömlőt tartva a szívére, kezemmel éreztem mikor állt meg végkép” Terray László fiúk meg ezt írta édesanyja halála után a naplóját olvasva: „"Itt véget ér Mamiko beszámolója, azaz 1970 szeptemberében. Nagyon szórakoztató volt, de szomorú is egyúttal, újra felfrissíteni mindazt, amit korábban tudtam az összes megpróbáltatásról, amin átment. Lenyűgöző, hogy sok nehézség és szenvedés dacára megtartotta bátorságát, a kezdeményező készségét és az optimista hozzáállást. 1979. április 16‐án halt meg. Råde, 2000. február 20. (Terray László)”

[270] A temetésen Szebik Imre esperes végezte az igehirdetés szolgálatát.  „Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” Evangélikus Élet, 1979-05-27/21. szám.

[271] Özvegy Terray Gyuláné sz. Merényi Laura, a miskolci gyülekezet hosszú időn át hűséges tagja április 16-án. 88 éves korában elhunyt. Temetésén Szebík Imre esperes végezte az igehirdetés szolgálatát. „Aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” Evangélikus Élet. (44. évfolyam) 1979-05-27/21. szám.

[272] Merényi Laura esküvőjén nem volt ott édesanyja Garay Hermina mert utolsó élő testvére Dr. Garay László (*1866. szeptember 12.-†Kassa, 1908. november 24.) ezredorvos 3 héttel korábban meghalt. Az esketési tanúk Dr. Terray Lajos és Merényi Gyula voltak.

[273] Merényi Laura, Terray Gyuláné családtörténeti feljegyzéseinek a másoltát Csidey Piroska adta át Miskolcon 2015-ben.

[274] Magyar Jövő. 22. évfolyam. 1940-02-01/25. szám. 3. Terray Gyula főerdőtanácsos meghalt.

[275] Halotti értesítő. „Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy a szerető gyermek, férj, apa, testvér, sógor és rokon Dr. Terray István 1966. február hó 23-án, életének 57., boldog házasságának 25. évében, hosszú betegség után elhunyt. Drága halottunkat február hó 26-án, szombaton délután fél 3 órakor a miskolci evangélikus temető ravatalozójából, az evangélikus egyház szertartása szerint kísérjük utolsó útjára. Emlékét soha el nem múló szeretettel őrizzük. Gyászolják: Édesanyja, felesége, fia, testvérei, sógorai, sógornői és kiterjedt rokonsága. Lakcím: Kazincbarcika. Édesanyja Merényi Laura visszemlékezése szerint (1868. november 3.) a Miskolci kórházban halt meg vesebajban.

[276] Halotti értesítő. „Mély fájdalommal közöljük, hogy a mindannyiunk által forrón szeretett édesanya, testvér, sógornő és rokon özv. Terray Istvánné sz. Hubay Blanka Julia május 30-án 52 éves korában súlyos szenvedés (rák) után elhunyt. Drága halottunk kívánságára elhamvasztatjuk, urnaelhelyezési időpontját később közöljük. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Fia István és a kiterjedt rokonság. Lakás: Kazincbarcika.

[277] A hortobágy-borsosi kényszermunkatáborba elhurcolt családok névsora. Közreadta a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete.Terray István.

[278] Széphalom 14. (2004) Tükrök és tanúk. Füster Jenő: Munkatáborban a délibábos Hortobágyon. 357.

[279] Hubay (hubói) ld.: Forgon Mihály. Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Méry ratio. 1907. 307-310. Forgon szerint Hubay Sándor I. apja Hubay Miklós és nem Hubay Sámuel, ahogy Terray Gyula írta. Ld. még: Hubói Hubay család.

[280] Magyar Élet. 1940-04-30/97. szám.

[281] Magyar Élet. 1941-05-24/117. szám. 7.

[282] Miskolczi Estilap-Reggeli Hírlap. 1941-06-18/136. szám. 4.

[283] Magyarság. 1941-06-04/115. szám. 7.

[284] Magyar Élet. 1943-10-10/229. szám. 9.

[285] Magyar Jövő. 1944-02-10/32. szám. 6.

[286] Magyar Élet. 1944-05-10/105. szám. 3.

[287] Felvidéki Népszava. 1946-03-17/63. szám. 2.

[288] Miskolci Hírlap, 1946-03-21/66. szám. 4.

[289] Miskolci Hírlap. 1947-03-05/53. szám. 3.

[290] Felvidéki Népszava. 1947-03-05/53. szám.

[291] Magyar Közlöny. Hivatalos lap. 1948-03-02/51. szám.

[292] Elhunyt vesebetegségben. A Miskolci Evangélikus Temetőben nyugszik.

[293] Pest Megyei Hírlap. (27. évfolyam) 1983-10-29/256. szám. 3.

[294] Édesanyja Merényi Laura visszaemlékezése szerint, amikor István fiúknak megmutaták a kis babát, azt mondta, „pilos” így lett a keresztneve Piroska.

[295] Szívtrombózisban halt meg.

[296] Esketési tanúk Bán György budapesti és Wallner Kornék szenci lakosok.

[297] Gyenes Olga sírja a Budapest, VII. kerületi katolikus Szent Erzsébet plébániatemplom urnatemetőjében van.

[298] Dunántúl (33. évfolyam) 1943-06-27/143. szám. 2.

[299] Feldolgoztam az ÁBTL-ben 2015-ben.

[300] Református pap jött Zomborból, aki keresztelte, ugyanis az evang. pap elmenekült. Merényi Laura naplója alapján.

[301] Halotti értesítő. „Mert tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.” Jób könyve 19. 25. „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Apukánk Dr. Terray Barnabás pedagógia történész, volt főiskolai adjunktus, nyugalmazott orosz-magyar szakos gimnáziumi tanár, hősiesen viselt, súlyos betegség után, 1991. június 24-én elhunyt. Szeretett halottunkat hamvasztás után, a veszprémi Vámosi úti temetőben 1991. július 15-én 14.30 órakor, az evangélikus egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomba. Gyászolják: két testvére, három gyermeke, hat unokája és családjaik, összes rokona, barátja, munkatársa, tanítványa és ismerőse. Emléke szívünkben él tovább.

[302] Halotti értesítő. „Megtört szívvel jelentjük, hogy „Ircsi óvó néni” Dr. Terray Barnabásné, Tamás Iréne Ilona, életének hatvanegyedik, házasságának negyvenedik évében, 1981. december 30-án, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Felejthetetlen halottunk hamvasztás előtti búcsúztatása a Dunakeszi Új Köztemető ravatalozójában lesz, 1982. január 8-án, du. ½ 3 órakor. Emlékét szívünkben kegyelettel megőrizzük. A gyászoló család: Férje: gyermekei: Jusztina, Tamás, Barnabás: veje: Földváry Mihály: menye: sz. Czeglédi Ildikó: unokái: Terray Csenge és Boglárka, Földváry Mihály és Gábor„

[303] Tamás Iréné, Dr. Terray Barnabásné, a miskolci gyülekezet volt gyermekbibliakör-vezetője 61 éves korában rövid szenvedés után Dunakeszin elhunyt. „A szeretet soha el nem fogy.” Evangélikus Élet. (47. évfolyam) 1982-01-17/3. szám

[304] Terray Barnabás: Az iskolarendszer néhány jellemző vonása a reformkor I. felében. (Petőfi iskolaévei) Doktori disszertáció a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Pedagógia történetből. 1965. Kézirat. 94.

[305] Böröcz Enikő. Az Evangélikus Országos Levéltár (Budapest) kézikatalógusa. 1850 előtti kéziratok. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest. 1993. 12.

[306] Köpeczi Béla 1972-1975 között az MTA főtitkára volt. Budapest, 1975. augusztus 19. levelében ezt írta Köpeczi Béla Terray Barnabásnak: „Kedves Tanár Úr! Örömmel olvastam tanulmányát nemcsak a kommunikációs modell miatt, hanem azért is, mert a magyar történelemnek ez a korszaka külön foglalkoztat. Nemrég írtam egy kis tanulmányt a kartezianizmus politikai eszméinek hatásáról, amely ahogy megjelenik megküldöm Önnek. Hálás lennék ha megírná, kutatásai során milyen kartéziánus nyomokat talált a felvidéki gimnáziumok tananyagában a XVII. sz. végén és a XVIII. sz. elején. Szívességét előre is köszöni és szívélyesen köszönti Köpeczi Béla.” 1976. július 15-én ezt írta Terray Barnabásnak: „Kedves Terray Elvtárs! Köszönöm a megküldött dokumentumokat. Remélem, hogy lesz alkalom személyesen találkozni és megbeszélhetjük a fényképek ügyét is. Tisztelettel Köpeczi Béla.”

[307] Káldy Zoltán Pécsi fedőnéven jelentett. Ld. Háló 2. kötet „Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990 – Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő”. 2014.

[308] Fedőneve: „Szamos László”. Valódi családi neve: Dr. Ottly Ernő (Bp. 1919 I 4- anyja neve Zsifkovics Erzsébet, Róza) Foglalkozása teológiai tanár, munkahelye és lakása, Bp. Deák tér 4, Lelkészi Hivatal, értelmiségi származású, beszervezte Baji László rendőrszázados, 1958 XII 22. A foglalkozás vonala ügynök egyházi területen. (ÁBTL-2.2.2. 038287)

[309] Ld.:Háló II. Id. mű.: 517.

[310] Ld.:Háló II. Id. mű.: Kertész Botond Káldy Zoltán állambiztonsági tevékenysége. 281-435. Itzés Ádám Ottlyk Ernő állambiztonsági tevékenysége. 436-672.

[311] Ottlyk Ernő jelentései csak 1967-ig maradtak meg véletlenül, az 1967 utáni jelentéseket megsemmesítették. Káldy Zoltán jelentései pedig 1971-ig maradtak meg, a későbbiekről nem maradt fenn irat.

[312] Az ÁBTL-ben a kutatást 2015-ben végeztem. S. B.

[313] Ld.: Háló 2. Id. mű.:

[314] Evangélikus Élet. 59. évfolyam. 1994-12-18/ 51. szám. 2.

[315] Evangélikus élet. 65. évfolyam. 2000-01-02/ 1. szám. 4.

[316] Pest Megyei Hírlap. 38. évfolyam. 1994-12-17/296. 6.

[317] Eredetileg Zámba, Földvárira magyarosította a nevét 1969-ben. Szülei Zámba Mihály Q Pletenyik Margit.

[318] Az egészségügyiek napja. Veszprémi Napló. 2008-07-01/152. szám. 9.

[319] Elhunyt Terray László evangélikus lelkész. Evangélikus.hu

[320] Emlékezzünk Terray Lászlóra. Evangélikus.hu

[321] Terray Lászlóné a norvégjai Rodeban 1999. október 10-én elhunyt. Temetés október 16-án volt. Abból a templomból kísérték utolsó útjára, melyben férje egykor szolgált. „Megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.” (Zsolt 56,14) Evangélikus Élet. (64. évfolyam) 1999-10-24/43. szám.

[322] A jeles akkor az 1-es volt, a jó a 2-es, stb.

[323] Dr. Fabinyi Tibor. Elhangzott az Ordass Lajos-díj átadásán, Budapest-Fasor, 2008. november 28., II. 30. Evangélikus Élet. (73. évfolyam.) 2008-12-14/50. szám.

[324] Evangélikus Élet, 69 évfolyam. 2004-01-18 / 3 szám.

[325] Háló II. Id mű. 254.

[326] Evangélikus Élet, 1982. (47, évfolyam) 1982-04-18/ 16. szám.

[327] Terray Lászlót kiemelten figyelte az Állambiztonság. 23 dossziét találtam az ÁBTL-ben, aholt Terray László neve szerepelt. Terray László Ordass Lajos leváltott püspök híve, Káldy Zoltán püspök ellenfele volt, aki leleplezte a Kádár rendszer egyházellenes intézkedéseit. Terray László 1963-tól kezdve többször Magyarországra látogatott, de 1977 és 1984 között vízumkérelmét megtagadták, mert Terray Barnabás segítségével íratok másolatait vitte volna ki az EOL-ból, de a határon besúgás eredményeképpen az iratokat a vám szervek megtalálták. 1984-ben csak azért kapta meg a vízumot, mert  Budapesten rendezték meg a Lutheránus Világgyűlést és ezen Káldy Zoltánt a Lutheránus Világszövetség elnökévé választották, aki az 1987-es haláláig töltötte be ezt a tisztségét. Terray László minden lépését ellenörizte az Állambiztonság.  Ezt Terray Barnabás mondta nekem 1991-ben, akiről, mint sikerült kikutatnom szintén jelentettek. Ld. pl.: ÁBTL-3.1.2.-M-42184/1. Terray László 1984. 29-én Miskolcra készül menni, vendégszolgálatra, ezért Terrayt fokozottan kell ellenőrizni. Kuti Péter rendőr hadnagy. Az ÁBTL-ben a kutatást 2015-ben és 2019-ben csináltam meg. S. B.

[328] Az evangélikus egyházban az 1956-os fordulatot követően a rendszerváltásig hivatalban volt püspökök mindegyike érintett volt az állambiztonsággal való együttműködésben. Az Északi Egyházkerületben: 1) Vető Lajos (1957-1971) mint "Veres"; 2) Ottlyk Ernő (1967-1982) mint "Szamosi László"; 3) Nagy Gyula (1982-1990) mint "Egressi"; 4) Szebik Imre (1990-2006) mint "Győrvári" fn. ügynök volt tagja a hálózatnak. A Déli Egyházkerületben: 1) Káldy Zoltán (1958-1987) mint "Pécsi"; 2) Harmati Béla (1987-2003) mint "Rudas Gábor", illetve 1988-tól "Gál Lajos" fn. ügynök működött az állambiztonság kötelékében. Ld.: Háló. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról (1945-1990) I-II. Luther Kiadó, 2010. 2014.

Saját tapasztalataim a feldolgozás során: 1963-1968 között az Evangélikus Egyházra vonatkozóan 67 dossziét találtam. A dossziékban keverednek az egyházak, az egyes ügynökök a különböző egyházakhoz tartozókról is jelentettek. A jelentésekben gyakran szerepelnek az evangélikus és református egyházak püspökei, akik szintén ügynökök voltak, de őket is ellenőrizték. Egyes püspökök jelentésénél a tartótiszt mindig odaírta, hogy megbízható sokoldalúan ellenőrzött ügynökről van szó, tehát a jelentése megbízható. Káldy és Ottlyk püspökök jelentései, amiket elolvastam nagy terjedelmű, gépelt jelentések voltak, nem tudom ki gépelte az anyagokat, de látható munkaidejük jelentős részét ez a munka kötötte le. A püspökök esetében egyértelmű, hogy a beszervezés alapja a karrier lehetősége volt. Jelentéseikben arra törekedtek, hogy minél többször és több nyugati országba kijussanak, illetve az általuk kijelölt, megbízható lelkészek külföldi útjait támogatták, kezdeményezték. Figyelték, még 1988-ban is, hogy kik mennek nyugatra, az egyházaktól, egyetemektől és kutatóintézetektől kikérték a nyugatra utazó munkatársak adatait és több esetben elrendelték a KT-t, tehát a környezettanulmányt, hogy beszervezhető e az illető. ha úgy látták, hogy igen akkor elindult az akció. Arról is adatokat gyüjtöttek, hogy ki beszél kivállóan nyugati nyelveket. Az egyházi iratok nagyrészt megmaradtak, gondolom azért, hogy a kommunista rendszer üzemeltetői bizonyítsák azt, hogy az Egyház vezetése mennyire együttműködő volt a regnáló hatalommal, de itt is sejthető az adatmegsemmisítés az 1980 utáni időszakban. S. B.

[329] Váradi Lajos lelkész, esperes volt az ügynök. A Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet története. Részlet: „Danhauser Lászlót (és ugyanebben az időben több fővárosi lelkészt) Budapesten betöltött lelkészi állásáról 1958. október 23-án minden indokolás nélkül lemondatták, majd Vető püspök 1959 márciusában Bakony-csernyére helyezte őt. 1959 áprilisában az eltávolított lelkész helyére Várady Lajos budavári esperes lépett, s adminisztrátorként átvette a Budahegyvidéki Egyházközség vezetését, aki a gyülekezet egységes akarata ellenére nem engedte meg Ruttkay Elemér gyülekezeti lelkésszé történő megválasztását. A gyülekezet lelkésze 1959 novemberétől 1963 februárjáig a Káldy Zoltán püspök által idehelyezett Zoltai Gyula volt.”

[330] Majsai Tamás Egyházak és titkosszolgálatok. Mozgó Világ. (31. évfolyam) 2005/2. szám. BM III/III-1/C alosztály. Tárgy: A történelmi protestáns egyházi reakció elhárítási vonal 1982-ben végzett munkájáról. Összefoglaló jelentés, Budapest, 1982. október 22-én. 23.

[331] Evangélikus Élet, 64. évfolyam. 1999-05-02/ 18. szám. 4.

[332] Keresztszülők Bartoffy András, Svehla Cecilía, született Krcsméry Cecilía.

[333] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Lajos orvos Brennerbányán lakott, első felesége Freysysen Paula, a második Hoffman Ilonka igen mutatós asszony volt, attól elvált, harmadszor Gregus Ilonát vette feleségül, idősebb korában meghalt, az első nejétől egy fia él Terray Lajos, Pesten lakik, Ő fedezte fel, hogy dédnagyapánk gróf volt, Párizsban lakott, hol szép kastélya sok lakája volt, a családfán be van vezetve leszármazásunk.”

[334] Özvegy Greguss Aladárné. Greguss Aladár (*Jolsva, 1867. július 26.-†Benesháza (Zólyom vm.) 1902. július 10. villámcsapás folytán.) Erdőtiszt volt. 1886-89 között végezte Selmecen az erdészeti főiskolát. Q Garlathy Elza. Liptóújvár, 1899.

[335] Klenóc (szlovákul Klenovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[336] Sonnengergi Freyseysen Ádám úr, nyugdíjas magyar királyi lottóigazgató és pénzügyminiszteri osztálytanácsos, a vaskorona rend lovagja, 1888. évi április 3-án délután ½ 3 órakor, életének 67-ik évében, boldog házasságának 36-ik évében, hosszabb szenvedés után Budapesten jobblétre szenderült. Eltemették Körmöczbányán. Gyászolja felesége sz. Szumrák Erzsébet, fia Freyseysen Sámuel, leányai Dr. Pálesch Gusztávné, sz. Freyseysen Eszther és Dr. Terray Lajosné, sz. Freyseysen Paula, unokái Pálesch Erzsébet, Pálesch Pál és Terray Lajos. vejei Dr. Pálesch Gusztáv és Dr. Terray Lajos. menye Freyseysen Sámuelné, sz. enesei Torkos Ilona. Lakás Budapest, I. ker. vár, Nádor utcza 7. sz.

[337] Idősb Hoffmann Sándor halotti értesitője. Hoffmann Sándor földbirtokos, okleveles gyógyszerész, nyugdíjas postamester, megyei bizottsági tag. Kőpatakon temették el.

[338] Keresztszülők Saumrák Pál, polgármester Besztercebányán és Pálesik Gusztávné, született Freyseysen Eszter zólyomi lakos.

[339] Halotti értesítő. „Dr. Terray Lajosné Lavotta Georgette és gyermekei György és Margit mély fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett férj, a drága édesapa, a legjobb rokon és barát Dr. Terray Lajos ny. Országos Szőlészeti és Borászati főfelügyelő 1965. október 18-án, boldog házasságának 54. és életének 81. évében váratlanul elhunyt. Drága halottunkat 1965. október 23-án d. u. 1 órakor a Farkasréti temetőben, az ág. hitv. evangélikus egyház szertartása szerint kisérjük utolsó útjára. Budapest, 1965. október hó. A Farkasréti temető tájékoztatása: Dr. Terray Lajosné, sz. Lavotta Georgette meghalt 1966. március 4. Temették 1966. március 12. Temetkezési helyük megszünt család megrendelésére 1998-ban exhumálták majd kikérték az urnákat.

[340] Ld.: Nagy Iván. Magyarország családai. VIII. kötet. Lavotha család. (Izsepfalvi)

[341] Halotti értesítő. „Terray György és Margit mély fájdalommal tudatják, hogy a forrón szeretett édesanya, a legjobb rokon és barát özv. Dr. Terray Lajosné, sz. Lavotta Georgette 1966. március 4-én, életének 75. évében, hősiesen viselt rövid szenvedés után és a halotti szentségekkel megerősítve elhunyt. Drága halottunkat 1966. március hó 12. napján du. 1 órakor a Farkasréti temetőben, a római katolikus egyház szertartása szerint kísérjük utolsó útjára. Az engesztelő szentmiseáldozat 1966. március hó 15. napján este 6 órakor lesz a Kruspér utcai Szent Tádé kápolnában. Budapest, 1966. március hó. Drága emlékét soha el nem múló szeretettel őrizzük! Cím: Bp. Lágymányosi u. 12. II. 2.”

[342] Terray Lajos vallása evangélikus volt.

[343] Földmívelési Érteítő. 45. évfolyam. 1935-03-25 6. szám. 1.

[344] Borászati Lapok. 71. évfolyam. 1939-01-07. 2. sz. 10.

[345] Borászati Lapok. 1942. 74. évfolyam. 1942-08-15/33. sz. 194.

[346] Borászati Lapok. 74. évfolyam. 1942-07-18/29.s z. 172.

[347] A legépelt feljegyzést Terray Margit adta ide 1991-ben. S. B.

[348] Az ARCANUM adatbázisban 94 ujságcikket találtam, amelyekben Terray Lajos II. felesége szerepel, mint különböző bálok résztvevője.

[349] Ujság, 8 évfolyam. 1932-12-07/275. szám. 7.

[350] Kertészet és szőlészet. 1990/45 november 8.

[351] Lavotta név eredete valószínűleg az olasz-francia "boltozat" (la voûte, volta) szó, ebből magyarosodott Lavottára.

[352] Izsépfalvi Lavotta Albert halotti értesítője. Özvegy Lavotta Albertné, szül. Bolváry-Zahn Margit, mint hitves úgy saját, mint gyermekei: Lavotta Miklós (*1889-†Budapest, 1922. július 15. A halotti értesítő alapján ügyvéd volt, felesége Zlinszky Irma (gyóni) 1915-ben házasodtak, leányuk Katóka. Zlinszky Irma szülei Zlinszky János és Zlinszky Fanny.), Lavotta Margit (*1890.-†Budapest, 1963. szeptember 13. A halotti értesitő alapján autóbalesetben hunyt el. férje Szlávy Tibor (okányi) gyászolták unokái Szlávy József, New York és Szlávy Tibor München.) és Lavotta Georgette, valamint sógorai: Lavotta Kornél és Lavotta József; s végül sógornői Lavotta Irma, férj. Szabó Pálné s ennek férje Szabó Pál, és Lavotta Etelka, férj. Zmeskal Györgyné s ennek férje Zmeskal György, úgy nemkülönben számos rokonai nevében…megtört szívvel jelenti… Izsépfalvi Lavotta Albert királyi erdőfelügyelőnek, élete 37-ik, boldog házasságának 5-ik évében hosszas és kínos szenvedés után Kaltenleutgebenben, (Ausztriában) 1893. szeptember hó 15-én 4 órakor történt gyászos elhunytát. Eltemették Árva-Váralján. (Felvidéken, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.)

[353] Izsépfalvi és kevelházi Dr. Lavotta József halotti értesítője. Dr. Lavotta József a magyar királyi földmívelésügyi miniszterium miniszteri tanácsosa, a III. o. vaskorona rend tulajdonosa, a Ferencz Jozsefrend lovagja életének 49-ik, boldog házasságának 20-ik évében 1920. november 20-án Budapesten elhunyt. A Kerepesi úti temetőben nyugszik. Gyászolják felesége Bolváry Zahn Margit, gyermekei Lavotta Miklós feleségével gyóni Zilinszky Irmával és leányukkal Katinkával, Lavotta Margit (*1890.-†Budapest, 1963. szeptember 13.) férjével okányi Szlávy Tiborral és József fiúkkal, Lavotta Georgette férjével légrádi és szigligeti Terray Lajossal, gyermekeikkel Terray Györggyel és Terray Margittal. Testvérei izsépfalvi Lavotta Kornél, Lavotta Erika és férje lestini és domanoveczi Zmeskál György.

[354] Halotti értesítő. „Terray Margit úgy a maga, mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett fivére Terray György mezőgazdasági mérnök életének 70. évében, türelemmel viselt betegség és súlyos szenvedés után, 1982. május 31-én visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunk hamvasztás utáni búcsúztatása június 28-án 10 órakor lesz a Farkasréti temetőben, az evangélikus egyház szertartása szerint. „Az igaz ember a hitből él.” Cím: 1111 Bp. Lágymányosi u. 12. II. 2/b” Farkasréti temető. Sírhelyszám:7-8/0/1/752

[355] Amerikai Magyar Népszava. 1982. július. (83. évfolyam.) 1982-07-02/27. szám. 18.  Meghalt Terray György mezőgazdasági mérnök, 70 éves.

[356] Földmívelési Értesítő. (51. évfolyam.) 1941-08-10/15. szám. 376.

[357] Sírja a Szent Gellért urnatemetőben van. Katolikus volt.

[358] Laknak Osgyán 63. Keresztszülők Bartoffy András birtokos, Benkár Julianna, Lucze István lelkész, Horváth-Klaniczay Amália. Keresztelte Lucze István lelkész.

[359] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Irma Zaizon Dénes tanárhoz ment férjhez, Losonczon laktak, egy leányok volt Erzsike tanárnő, nem ment férjhez, később öngyilkos lett.”

[360] Uzoni Zayzon Andrásné, sz. barátosi Mistse Rachel asszony halotti értesítője. Gyászolta Zayzon Dénes fia és családja.

[361] Rimaszombat, Keresztszülők Bartoffy András volt megyei szolgabíró, Benkár Józsefné, született Adriányi Julianna.

[362] Reuss Malvin ezt írta: „Terray Pál nagyapámnak egy nővére és két fivére volt, Terray Karolina Kozlik főszolgabíróhoz ment férjhez, férje korán elhalt, mint özvegy Nagyröczén éldegélt, gyermekük nem volt.”

[363] Keresztszülők Teszlar Mihály ifj., Szenko Mihály, aki Szenko György fia, Tomaszik András, Lipták Pál felesége Zsuzsanna, Urbán Mihály felesége Mária.

[364] Keresztszülők Konytsny György és N. Elizabet.

[365] Keresztszülők Konytsny György és Decsman Barbara.

[366] Keresztszülők Konytsny György és Kollyar Anna.

[367] Keresztszülők Jesztrebiny Gábriel rektor (iskolaigazgató) és felesége Jakobey Zsuzsanna.

[368] Keresztszülők Jesztrebiny Gábriel rektor (iskola igazgató) és Schossa Anna..

[369] Keresztszülők Jesztrebiny Gábriel rektor (iskolaigazgató) és hajadon Precsák Terézia.

[370] 1847. november 23. Meghalt Terray Erzsébet 62 éves jobbágy asszony, született Ránkon, meghalt Mudróczon forró lázban.

[371] A keresztelési anyakönyvek feldolgozása (FS-TOOLS) Terray vezetéknevűek keresése eredményeképpen.

[372] Jozef Terray 1962 október 10-én és 1962 november 15-én kelt leveleiben (megszólítás mindkét esetben: Kedves Barátom!) adta meg Terray János családi adatait.

[373] Halotti értesitő szlovák nyelven. Jozef Terray meghalt 75 éves korában, 1966 július 28-án Kosicach-ban.

[374] Keresztszülő Bálint János lelkipásztor.

[375] Keresztszülő Hlonyk János ránki lelkész.

[376] Terray Barnabás. Gömörmegyei prédikátorok az ellenreformáció második felében. Kézirat.  Kiegészítése alapján. S. B.

[377] Makkai László. szerk. A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Magyar Helikon. 1976.

[378] Bíró Sándor-Bucsay Mihály-Tóth Endre-Varga Zoltán: A magyar református egyház története. Kosuth K. Bp. 1949. 512.

[379] A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. Magyar Helikon. 1976. 124.

[380] II. József magyar király. Wikipedia.

[381] A francia családfa 1572. előttről Antoine Terray-tól ismert. 1. Antoine Terray Boen-en-Forez polgára 1569-ben jegyzik, gyermekei: Antoine és Claudine (leszármazottait nem közlik) 2. Antoine Terray Arthun-ban kereskedő, fia Jean 1608. szept. 7-én jegyezték be az Arthun-i parókián, Boen mellett. 3. Jean Terray, fia Jean leánya Anne (leszármazottait nem közlik) Boen polgára, Essolas hűbérura, jegyezve 1638-ban. Felesége Jeanue Boulardin. 4. Jean Terray, gyermekei: Antoine (csak az Ő leszármazottjait közli), Francois, Pierre. Sail-sous-Couzan bírája. 1661. ápr. 28-án jegyezve. Montbrison-ban feleségül vette Jeanue Caze-t, a nemes Louis Caze leányát. Királyi tanácsos Forez grófságának és uradalmainak felügyelője. A francia családfa és a magyar Terray család közötti kapcsolat nem volt megállapítható. (S. B.)

[382] Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. 1907. 310-311.

[383]  Kempelen Béla. Magyar nemes családok. X. kötet. Terray (légrádi)

[384] Joseph-Marie Terray abbé (*1715.-†1778.) XV. Lajos kapzsi, erkölcstelen pénzügyi tanácsadója; fokozta a francia parasztság terheit, tönkretette az állam pénzügyeit. Joseph-Marie Terray a nemességet alapító Antoine Terray, 1569. egyeneságú leszármazottja.

[385] Merényi László adata, de a forrást nem jelölte meg.

[386] Terray András a rédovai halotti anyakönyv alapján 1733-ban született, első fia ifj. Terray András 1764-ben született.

[387] Apróbb pontatlanságok: Terray Mihály II. 1802-ben és nem 1795-ben, Terray Manó 1839-ben és nem 1840-ben, Terray Pál Mihály 1809-ben és nem 1808-ban született.

[388] Az eredeti másolat Terray István. (*1847.-†1912.) birtokában volt.

[389] Bíró Sándor-Bucsay Mihály-Tóth Endre-Varga Zoltán: A magyar református egyház története. Kossuth K. Bp. 1949. 111-112.

[390] Terray Elemérnek írt levele. Budapest, 1975. december 3.

[391] Drégely Ferenc: Szülőföldünk. Mélykút. 350 év története. I. kötet. A Mélykúti Egyházközösségekért Alapítvány Kiadása. Mélykút. 2001. 4. Kántorok.  341.

[392] Az Egybekeltek és a Kereszteltek között nem találtam meg Fodor Jánost és Tiszter Rozáliát az 1842-tőt megelőző években, illetve évtizedekben, így valószínű, hogy máshonnan érkeztek Mélykútra.  Mélykúton tehát biztos, hogy 1842 és 1859 között élt Fodor János és Tiszter Rozália. Az 1859. évet követően adatokat a Fodor családra vonatkozóan a Meghaltak évkönyveiben nem találtam. Lehet, hogy Fodor Jánost 1842-ben kántornak hívták meg Mélykútra S. B.

[393] Keresztszülő: Ekker István és Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[394] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Theodor Jurdek Tivadar.

[395] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[396] Keresztneve az anyakönyv szerint Fodor András Béla, de a Fodor Béla nevet használta.

[397] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap Bódy Ferenc káplán.

[398] Tanúk: Terray István és Rácz Endre lelkész. Eskető lelkész: Almássy Lajos barczikai lelkész. Kihirdetve háromszor.

[399] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Ferdinánd Éva, Tiszter István özvegye. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[400] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[401] Laknak Mélykút 400. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános

[402] Fodor Mátyás és Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható, lehet, hogy testvérek vagy unokatestvérek voltak.

[403] Fodor Istvánés Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható.

[404] Keresztszülők Jahoda Márton és Latzko János felesége Zsuzsanna.

[405]  Keresztszülők Jahoda Márton és Latzko János felesége Zsuzsanna.

[406] Keresztszülők Schtrobka János és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[407] Keresztszülők Kosztka Pál és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[408] Keresztszülők Kosztka Pál és Laczko János felesége Zsuzsanna.

[409] Terray Gyula a Leporini családfával kapcsolatos forrásait nem jelölte meg.

[410] Oláhpatak, lelkészek, Leporini Andrej. 1711-1737. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos. és  Oláh-Patak. A kanonika vizitáció tagjait 1713. október 25-én Leporini András evangélikus lelkész fogadta. In.: Raab Vilmos másolata és ajándéka.  Gömör-Kishont vm. Protocolon vizitatorium. 1713. 8.

[411] Férje Terray András II. szül. 1748. november 30. Redován. Ez a halotti anyakönyvek alapján, mint bizonyítottam hibás adat, ez a Terray András II. 1751-ben meghalt és egy korábban született Terray András volt Leporini Mária férje, akinek az apja Terray Pál volt.

[412] http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l13946.htm

[413] Poltár város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járás székhelye.

[414] http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm

[415] EOL. Ordinaciós anyakönyv. III. 44. Adamus Leporini életrajza latinul.

[416] Keresztszülők Schütz János és Stefanj Zsuzsanna. Keresztelő lelkész Schehovics József. Evangélikus.

[417] Szentiványi Zoltán. Századunk névváltoztatásai. 1800-1893. Budapest, Kiadja.  Hornyánszky Viktor.1895.

[418] Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Id. mű. K. Krmann János.

[419] Szinyei József. Magyar írók élete és munkái. Id. mű. Krmann Dániel.

[420] Csepregi Zoltán. Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) Proszopográfiai rész II. A zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681) II/1: Nyugat-Magyarország (a dunántúli, a bajmóci és a elsődunamelléki egyházkerület) MEDiT · Budapest, 2018. 511.

[421] Nagysziklás (1899-ig Misén, szlovákul Omšenie, korábban Mšenné) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

[422] Életirója Schmal beszéli, hogy anyja a lakóhelyéhez közelgő tatárok elől menekülvén, a msennei (Nagysziklás) paplakban hozta életre fiát. Azt, hogy felesége és családja is volt Krmann Dánielnek a következőkből tudjuk meg: „Amikor betegségektől megtört atyja nem tudta tovább folytatni lelkészi hivatalát, helyébe fiát hívták meg Turolukára. Bártfán 1687-ben avatták föl a lelkészi hivatalra. Az üldöztetések miatt nejét és vagyonát Trencsénbe küldte, maga pedig Bukócra ment, hogy ott várja be a dolog kimenetelét. A Haditanács 1688-ban biztosító levelet adott ki, így visszahívta családját Trencsénből, és újra átköltözött Turolukára. 1690-ben a sokat zaklatott miavai egyház hívta meg lelkészének.” …” Élete 1729-ben ismét tragédiába torkollott: egy morvaországból érkező katolikust Mlinárics Vencelt (Václav Mlynárič) evangélikus hitre térített. Mivel Krman nem volt hajlandó a katonaság kivezénylése ellenére Mlináricsot átadni, a Helytartótanács a város feldúlásával fenyegetett. A nagyszámú katonaság jelenlététől Krman megijededt, szolgája szűrébe burkolózva, kertje hátulsó ajtaján át éjjel elfutott a paplakból és a felső irtványokra menekült. Ezalatt a katonaság a paplakba vonult, és ott mindent elpusztított, összetört, feldúlt, széthurcolt, feleségét bántalmazta.”

[423] Schmal András, ág. evang. főesperes-lelkész. (*Neczpál, (Turóczm.) 1706. április 23.-†Ratkó, 1766. december 25.) írta meg elsőként Krmann Dániel életrajzát. Ld.: Andreas Schmal. Brevis de vita superintendentum Evangelicorum in Hungaria Commentatio. MDCCLI. Pestini, 1861. (Fabó, Monumenta evang. Aug. conf. in Hungaria I.)

[424] Krmann Dániel Turolúkáról 1688. szeptember 30-án Bukóczra ment, feleségét és családját az üldöztetés elől Trencsénbe küldte. 1688-ban tehát már nős volt és gyermekei voltak.

[425] Szeberényi Lajos: Krman Dániel. In.: Fabó András szerk. Rajzok a magyar protestantizmus történelméből. Pest. 1868. 141-163.

[426] Apja Krmann János, V. D. minister (V. D. volenti Deo, Isten akaratából, isten szolgája.) volt.

[427] Keresztszülők Bartholomaeides Gyula lelkész, Bartóffy István, Bartholomaeides Antónia, Benkár Kamilla.

[428] Keresztszülők Terray István és felesége Mikola, Izabella.

[429] A halál oka öngyilkosság.

[430] A templomnál villámcsapás áldozata volt.

[431] Bartholomaeides Lászlónak, az ochtinai egyház lelkészének emlékezete. Írta Bartholomaeides László fia Bartholomaeides János László. A Bartholomaeidák gömöri ágának leszármazási táblázata. Pest, 1828.

[432] A Bertalan keresztnév görög változata.

[433] Férje halála után Nagy-Jeszen községben egy nemesember felesége lett.

[434] Bartholomaeides Dániel. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 31.

[435] Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. 1907. Bartholomaeides. 79-80.

[436] Testvére Geduly Dániel losonci patikus volt.

[437] Bartholomaeides János életrajza: (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 458-459.

[438] Nekrolog. Idősb Bartholomaeidesz László. (1816-1885) Evangélikus Egyház és iskola. 1885. 125-126. A temetési liturgiát Terray Gyula süvetei lelkész végezte. Az életrajzi adatait itt találtam meg. S. B.

[439] Nekrolog. Idősb Bartholomaeidesz László. (1816-1885) Evangélikus Egyház és iskola. Id. mű 125-126.

[440] Terray Barnabás kutatásai alapján az E. O.L. V. 38. Rezik Gimnaziológia kivonata 469. és az EOL Bruckner Gzőző iratai. 33 Schmal: Adversaria 11. Curriculum vitae Stephani Markovicz.

[441] Terray Barnabás kutatásai alapján az E. O.L. V. 38. Rezik Gimnaziológia kivonata 469. és az EOL Bruckner Gzőző iratai. 33 Schmal: Adversaria 11. Curriculum vitae Stephani Markovicz.

[442] Izrael Markovits patre Stephan, matre Juditha Jössel, ano 1717. 28. aug. EOL V. Tom. 24. b kötet, Lanigena Eperieniszis. 1687. Markovitz 96-97.

[443] Tiszai evangélikus egyházkerület lelkészavatási anyakönyve. 1741-1836. Markovics Izrael. 21-22. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf)

[444] Hörk József: A Sáros-Zempléni esperessg története. Kassa. 1885. 153.

[445] Dobsina. Organisti: Markovics István fia Markovits Izrael. 1749-1760. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[446] A Zayzon család kutatójától Dr. Demeter Jánostól számos kiegészítést kaptam.

[447] Demény Lajos. Székely oklevéltár. Új sorozat. IV. Székely népesség–összeírások. 1575-1627. Erdélyi Múzeum–Egyesület Kiadása. Kolozsvár. 1998. Vzon (Uzon) 51-53. Zaiczon János Fiai Mihali, Pal. Említve van még özvegy Zaiczion Jánosné, Fja Deak és Zaiczion János Deak neve is. A két név Zaiczon és Zaiczion i betüben különbözik.

[448] Nagyborosnyói halotti anyakönyv, 1819. július szerda napja, vagyis 1839. július 7. Temettem tekintetes Zajzon Mihály urat, papi hivatalának 50-ik, életének 80-ik esztendőjében.

[449] Ikafalva, református egyház, halotti anyakönyvek. 1853. június 11. meghalt özvegy borosnyai tiszteletes Zajzon Mihályné, született Istok Judith. Apja uzoni Istok Pál. 113 éves volt.

[450] Ikafalvi református egyház halotti anyakönyve. 1856. január 29-én meghalt Tiszteletes Zajzon Lajos úr, egyházának 52 éve papja, 75 éves.

[451] Ikafalvi református egyház halotti anyakönyve. 1863. december 7. Özvegy tiszteletes Zajzon Lajosnő asszony, született Török Éva édesanyám. 73 éves.  A halál oka öregség. Temette a kézdivásárhelyi pap Székel János és a felsőcsernátonyi pap Vitályos György.

[452] Ikafalvi református egyház házassági anyakönyve, 1806. április 30. Én uzoni Zajzon Lajos Török Évával copultattam. Tiszteletes Arts János akkori Kézdivásárhelyi rector (iskola igazgató) által.

[453] Ikafalvi református egyház keresztelési anyakönyve. 1817. november 9-én született és november 16-án keresztelte Zajzon Andrást apja Zajzon Lajos pap, akinek felesége Török Éva.

[454] Barátos, halotti anyakönyvek. 1881. május 12. meghalt Zajzon András nyugalmazott református pap, 63 éves volt, született Ikafalván, lakott Barátoson. A halál oka sorvadás. Temette Vékás Lajos barátosi és Péter Károly szörcsi pap.

[455] Barátosi Mircse család. Adomány levelüket háborúban kitüntetett vitézségért 1631-ben I. Rákóczi György adományozza barátosi Mircse Jakabnak s fiainak András, István és Jánosnak, jószágot is adván számukra Barátoson. Bőjthe Ödön. Hunyadmegye nemes családainak a története. Budapest, 1891. Mircse (barátosi) Székely család. Pálmay József Háromszék nemes családai. Sepsiszentgyörgy, 1901. 315-316.

[456] Uzoni Zayzon Andrásné, sz. barátosi Mistse Rachel a1817. november 9-én született és november 16-án keresztelték Zajzon Andrást. Szülei Zajzon pap és sszony halotti értesítője. Gyászolta Zayzon Dénes fia és családja.

[457] Terray Gyula forrása, amit nem jelölt meg, hogy Honétzy János apja Honétzy Sámuel, Mátyás és anyja talán Ludmann lány hibás.

[458] Pesten halt meg egy operácó alatt.

[459] EOL. Matrica ordinatorum ab anno 1741-1836. LX. Joannes Honetzy. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 169.

[460] Vizesrét, lelkészek: Honéczy Pavel 1891-1897. Id. mű. EOL (Analecta) R. 6. Raab Vilmos.

[461] EOL. Matrica Ordinatorum ab anno 1836-1953. VII. NO. 2. A Tiszai evangélikus egyházkerület lelkészeinek lelkészavatási anyakönyve. 346. Honétzy Pál.

[462] Halotti értesítő. Honétzy László nyugdíjas középiskolai tanár életének 71. évében 1969. január 15-én rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják felesége Honétzy Lászlóné, sz. Turkovics Anna, testvérei özvegy Dr. Husz Béláné sz. Honétzy Lenke, Bodnár Béláné, sz. Honétzy Jolán. A Farkasréti temetőben nyugszik, sírhelyszám:41/0/1/56-57.

[463] Esketésnél tanú Husz Béla.

[464] Halotti értesitő. Özvegy Turkovics Lajosné, sz. Fehér Margit.  A Rákoskereszttúri Új Köztemetőben temették el, 1960. november 3-án. Gyászolják: Özv, Tribuszer Béláné sz. Turkovics Margit, Honétzy Lászlóné sz. Turkovics Anna, Zgólay Lajosné sz. Turkovics Ilona, Turányi Alajos gyermekei, Csiszár András, Csiszár Klára, Herbert Ottmárné sz. Turányi Mária, Turányi Gábor unokái. Csiszár Lacika, Csiszár Bandi, Herbert Gáborka dédunokái. Turányi Alajosné sz. Szálai Mária menye, Csiszár Andrásné sz. Szentmiklóssy Piroska unokamenye, Honétzy László, Csiszár Béla, Zgólay Lajos (Zgólay Lajos szülei Zgólay Ferenc és Gruska Mária.) vejei, Herbert Ottmár unokaveje, valamint a kiterjedt rokonság.

[465] Gyermekük még 1. Turkovics Margit, (*1894.-†Budapest, 1965. augusztus 13. Halotti értesítő.) Q Tribuszer Béla. (*1891.-†Budapest, 1957. május 8. Rákoskeresztúri Új Köztemetőben van a sírja. Halotti értesítő.) 2. Turkovics Ilona, Zgólai Lajosné. (*1901.-†Budapest, 1981. március 19. Farkasréti temető. Halotti értesítő.) Házasság 1928. 3. Turányi Alajos. (*1907.-†Budapest, 1965. november 10.Rákoskeresztúri Új Köztemetőben van a sírja. Halotti értesítő.) Q Szalai Mária. Gyermekei Turányi Mária, Herbert Ottmárné és Turányi Gábor. Herbert Ottmár gyermekei Gábor, Miklós és Tamás. 4. Turkovics Mária, Csiszár Béláné. (*1899.-†Budapest, 1953. február 17. Farkasréti temetőben temették el. Halotti értesítő.) Házasság 1923. Gyermekei Csiszár András és Csiszár Klára.

[466] Magyar életrajzi lexikon. Husz Béla.

[467] Husz Béla. Wikipédia.

[468] A halál oka gerincferdülés, jobb szív elégtelenség. Husz Béla lakott Budapest, XII. kerület Alkotás u. 13. Meghalt a Kútvölgyi út. 2.

[469] Husz Béla. Halotti értesitő. Gyászolja felesége Honétzy Lenke, fivére Husz Béla, sógorai és sógornői Husz Ödönné, sz. Barát Piroska, Honétzy Lászlóné, sz. Turkovics Anna, Bodnár Béláné, sz. Honétzy Jolán. Husz Bélát a Farkasréti temetőben temették el. Sírhelyszám:36-1/0/1/80.

[470] Sírhelyszám:36-1/0/1/80. Ezt az információt kaptam a Farkasréti Temetőtől. 2019. október 13-án a sírt megkerestem és lefotóztam. S. B.

[471] Id. mű. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf) 195. Honétzy (Honeczy) Mátyás szülei Honétzy András és Holeczy Mária.

[472] Honétzy Frigyes, Dániel életrajza Id. mű. (https://medit.lutheran.hu/files/1741_1836.pdf)  403.

[473] Nagy Iván: Magyarország családai. IX. kötet. Pécsy család.

[474] Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Id. mű. 521.

[475] Terray Gyula Kotzmannt írt, a csetneki anyakönyvekben a két gyermek keresztelési anyakönyvében Grösus van írva az apánál.

[476] Meghalt Fakla András felesége (uxor) 18 éves volt.

[477] 1776. november 26-án házasodott ifjú ratkói lakos Fakla András 17 éves (anyakönyv alapján 20 éves) és Csernok Mária hajadon, ratkói lakos 16 éves.

[478] A Ratkói evangélikus házassági anyakönyvekben nem találtam meg Fakla András házassági anyakönyvét. 1779. június 8-án be van írva, hogy egy özvegy feleségül vett egy hajadon leányt, de az adatok nincsenek kitöltve. Ez lehetett Fakla András második házasságának anyakönyve, mert Fakla András szülei és gyermekei is Ratkón éltek.

[479] Fakla András III. anyakönyve alapján édesanyja Szkalos Zsuzsanna és nem Sztolár Zsuzsanna, mint ezt Terray Gyula családtörténetében írta. Terray Barnabás megjegyzése: Édesapám Terray Gyula tulajdonában volt, most nálam van a Fakla család szlovák nyelvű bibliája. 1796-ban kezdte beírni a családi adatokat ebbe az öreg Fakla András, aki 1756-ban született. Lánya Fakla Mária, unokája Pécsy Mária Ludovika.

[480] A merényi katolikus anyakönyvek elérhetősége. Merény, 1729-1874. A katolikus anyakönyvek az evangélikusok anyakönyveit is tartalmazták. A merényi evangélikus anyakönyveket a mormon egyház honlapján nem találtam meg, de az FS-TOOLS 5.0 programmal le tudtam tölteni. Merény evangélikus egyház. 1783-1947.

[481] Szülők Weisz Mihály és Czelder Zsuzsanna. Keresztszülők Salczer Mihály és testvére Salczer Dorottya.

[482] Szülők Weisz Mihály és Czelder Zsuzsanna. Keresztszülők Salczer Mihály és testvére Salczer Dorottya.

[483] Özvegy Weisz Mihályné, meghalt gutaütésben, lakott Merény 154. Halálának időpontjában élt egy leánya Weisz Zsuzsanna, négy unoka és négy dédunoka.

[484] Keresztszülők Gura György és Müller Zsuzsanna.

[485] Saller Matild Laura szülei Saller András nemes, iskolai tanító és Salczer Erzsébet. Keresztszülők Frölich Tóbiás, iskolai tanító és Gömörny Mária.

[486] Esketési tanúk Salczer Vilmos ügyvéd és Oelschläger János kovács.

[487] Szülök neve Seiller András és Galovics Ágnes. Keresztszülők Kűtter Márton és Schurijan Judit.

[488] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[489] Esketési tanúk Strauch Sámuel és Sayler Menyhért.

[490] Wiesz Gyula (Julius) szülei Weisz Károly (Carl) és Sailer Matild. Keresztszülő Gura Amália és Celschlager Károly. BM 1881. augusztus 30. nevét Merényire változtatta.

[491] A halál oka szélütés.

[492] A halál oka szívbajból származó vízibetegség.

[493] Garay János szűcsmesternek és Weisz Rózának 12 gyermeke született Merényben. 1. Garay Zsuzsanna. (*1845. május 15.-†1903. szeptember 26.) Q Gura Károly. 1863. 6 gyermekük született. 2. Garay János. (*1847. szeptember 10.-†1882. július 10.) Q Soós Irma. 3. Garay Károly. (*1849. december 2.- Szombathely, 1901. február 27.) Q Bereczk Ilona.  4. Garay Mária. (*1851. október 26.-†1852. augusztus 4.) 5. Garay Mihály István (*1853. augusztus 14.-†1855. augusztus 27.) 6. Garay Lajos (Ludvig) (*1855. március 2.-†1901. február 27.) Q Tivadar Mária. 7. Garay Anna Mária (*1856. október 25.-) 8. Garay Mihály (*1857. november 18.-†1857. november 30.) 9. Garay Hermina (*1859. október 14.-†Apatin, 1918. november 26.) Q Merényi Gyula. 10. Garay László I. (*1863. július 11.-†1864. október 1.) 11. Garay László II. (*1865. szeptember 12.-†Kassa, 1908. november 24.) Q Telbisz Irma. 186. Elvált, gyermekük nem született. 12. Garay Gusztáv (*1868. augusztus 21.-†1869. szeptember 10.)

[494] Esketési tanúk Sóhalmy János ügyvéd és Gura Frigyes szabómester.

[495] Garay Károly magyar királyi főállatorvos (*1850.-†Szombathely, 1901. február 27.) halotti értesítője alapján: felesége nemesvidi Bereczk Ilona, szülei néhai Garay János és Weisz Róza, testvérei Garay Zsuzsanna, Gura Károlyné, Garay Hermina, Merényi Gyuláné, Dr. Garay László, nyugdíjas császári és királyi ezredorvos. Garay Zsuzsa, Gura Károlyné (*1846.-†Merény, 1903. szeptember 26.) halotti értesítője. Garay Zsuzsa szülei néhai Garay János és Weisz Róza, gyermekei ifj. Gura Károly, Gura János, Gura Jenő, Gura Berta, ifj. Károlyi Lajosné. menyei Fox Ilona, Gura Jánosné és Rösch Paula, Gura Jenőné.

[496] A halál oka vakbél műtét. Merényi Gyula halotti értesítője.

[497] Az ARCANUM adatbázisban Merényi Oszkár nevénél 977 találatot regisztáltam 2019 március 15. Ezek a találatok Merényi Oszkár publikációi, munáira való hivatkozások illetve megemlékezések Berzsenyi kutatásaival kapcsolatban..

[498] Dr. Merényi Oszkárné. sz. Gottwald Júlia halotti értesitője. 71 éves korában, boldog házasságának 51-ik évében folyó év, az év nincs megjelölve június 11-én elhunyt. Születés 1902. május 5.-én volt, így 1971-ben halt meg. Gyászolják Mátrai (Gottwald) Gyula testvére, ny. főmérnök, kétszeres Kossuth-díjas, Dr. Merényi Oszkár férje, kandidátus, ny. igazgató, tudományos kutató, Dr. Merényi László fia. kandidátus, tanár, tudományos kutató.

[499] Mátrai Gyula (Munkács, 1905. június 8. – Budapest, 1977. január 2.) kétszeres Kossuth-díjas építész. Testvére volt Merényi Oszkárné, sz. Gottwald Júlia. Mátrai Gyula (1945-ig Gottwald Gyula volt, ekkor édesanyja nevét Mátray vette fel.)

[500] Merényi László: Terray Károly nógrádi évei. (Pedagógus és népművelő Losoncon.) Palócföld. Szomszédság és közösség. 1991. 2. sz. 169-177.

[501] Merényi László. Házitanító a Madách-kastélyban. Emlékezés Terray Jánosra. Evangélikus Élet. 58. évf. 24. sz. 1993. június 13.

[502] A Merényi Lászlóval kapcsolatos iratokat 2019. április 8-án jegyzeteltem ki az ÁBTL-ben.

[503] Farkas József Pál pedagógus. Született Mátészalka, 1931. július 8.  Anyja neve Kerékgyártó Ilona. Az MDP tagja volt. Ellenforradalmi tevékenysége alapján, terhelő adat birtokában 1957. október 29-én beszervezte Rácz András főhadnagy Mátészalkán. Fedőneve „Kiss József” A foglalkoztatás vonala belső reakció, osztályozása ügynök, TMB. 1967-ig a Szabolcs-Szatmár megyében foglalkoztatták.

[504] Keresztszülők Salczer Mihály és testvére Salczer Dorottya.

[505] Keresztszülők Gura György és Müller Zsuzsanna.

[506] Keresztszülők Gura György és Müller Zsuzsanna.

[507] Keresztszülők Müller György és Stromph Zsuzsanna.

[508] Keresztszülők Müller György és Stromph Zsuzsanna

[509] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[510] Keresztszülők Müller György és özvegy Stromph Zsuzsanna.

[511] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[512] Keresztszülők Müller György és Ruffini Zsuzsanna.

[513] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[514] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

[515] Keresztszülők Müller György és testvére Müller Ágnes.

Sipos Béla: A Schulek (felvidéki) család története és családfája

 

A Schulek (felvidéki) családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Wikipédia:

Schulek család (felvidéki)

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

A Schulek családfa (freewb.hu)

 

 

     Czenthe Miklós, az EOL igazgatója segítségével sikerült felvennem a kapcsolatot Schulek Vilmával, akit 2019 szeptemberében felkerestem és sok fényképet és iratot fotóztam le, amiket feldolgoztam. A családfában szereplő fotókat Schulek Vilmától kaptam, ahol nem, mert internetes forrást használtam azt hivatkozással (csatolással) jelzem. Schulek Vilmától 33 rokon e-mail címét is megkaptam, akiknek a kéziratot elküldtem. A Schulek család tagjai közül korábban senkit nem ismertem. A Schulek család kutatásához sok segítséget kaptam Reuss Andrástól is. A kézirat első változatának elkészülte után igen értékes kiegészítéseket kaptam Schulek Vilmától és férjétől Thurnay Bélától, amit itt is megköszönők.

 

Kutatási források

 

1. A Schulek család tagjainak családfakutatási eredményei.

     Schulek Tibor: Tükördarabok a Schulek-család múltjából. I. A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában. (Új Magyar Múzeum, III. kötet. II. (VI.) füzet. Kassa, 1943. 289–297.)[1]

A Schulek család rokonsági táblázatai Schulek Mihály (*1745.-†1809.) kutatásain alapulnak, aki az isztebnei[2] iskola rektora s amellett Árva-Nagyfalú (Velicsna) levéltárosa volt és 1782-ben az első Geneologia Schulekiana-t állította össze. Ezt 1972-ben Schulek Tibor részletesen kidolgozta és kiegé-szítette, felhasználva az 1943-ban Kassán megjelent munkáját is.

Tóth László: Schulek Tibor: A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában. Új Magyar Múzeum, III. kötet. Kassa, 1943. 289–97. Könyvismertetés. Turul 1943-3/4 Szakirodalom. 83-84.

Tóth Zoltán: Schulek János és Gerok Lujza leszármazottjai kivonatosan, Schulek Tibor adatai alapján. Magyar és német nyelven. (Hans Schulek und Luise Gerok) Karlsruhe. 1978. márciusában. Kézirat.

Tóth Zoltán: A Tóth-Schulek családi táblázatok. Kézirat. Karlsruhe. 1981. február 13. 67.

Korompay Andor: Schulek Frigyes és Riecke Johanna leszármazottai. Schulek Tibor 1975-ben készített családfa-táblázatait további adatokkal kiegészítette és összeállította. Budapest, 1988 február 8-án. Felújítva 1999. április 1-én. Kézirat. 22.

Schulek nemzettség családfája. Schulek alias Missul János (-†1780.) ősei és utódai. Összeállította Schulek Tibor. Budapest 1980. Néhai dr. Schulek Tibor munkáját kiegészítette dr. Schulek Elemér Budapest, 2002. Rajzolta Schulek János Budapest, 2003. 2 oldalas családfa rajz. Schulek Vilmától kaptam. S. B.

Thurnayné Schulek Vilma: Édesapánk, Dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és munkássága a 20. századi Magyarországon. Ordass Lajos Baráti Kör. 2005. 299.

Thurnay Béláné Schulek Vilma. Termő csipkebokor. Egy evangélikus lelkészfeleség, családanya, festőművész, Schulek Tiborné Majoross Edit élete, szolgálata és művészete. Ordass Lajos Baráti Kör kiadó, 2009. 329.

Bereznai Tamás: Kiegészítések Schulek M. Gáspár (1788-1827) életrajzához. Szerzői kiadás. 2019. 83.

2. Felvidéki és magyarországi települések anyakönyvei.

     A Mormon Egyház adatbázisának használata, az FS-TOOLS program felhasználásával. A programot a MACSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki. A települések adatait a Wikipédiából vettem át. Az anyakönyvek letöltésénél ismerni kell a Felvidék esetében az adott település szlovák nevét is. A Schulek ősök a Felvidék különböző településein éltek, majd többen a jelenlegi Magyarország területére települtek át, különösen 1920 és 1945 után. A települések adatait lábjegyzetben közöltem és megjelöltem, ha voltak anyakönyvek, hogy milyen vallású és időtartamú anyakönyveket találtam meg és töltöttem le. 1783 előtt általában csak a katolikus anyakönyvek voltak meg, a papok jelezték, ha valaki evangélikus vallású volt. Szerencsére sok esetben az anyakönyvek az 1600-as évektől megmaradtak. Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Találatok összegyűjtése eszközzel” is. Az internet cím: https://www.familysearch.org/search/collection/1554443

A vezetéknevek és a települések beírásával felmérhetjük az egyes felvidéki családok születési statisztikáit és leválogathatjuk a születési anyakönyveket apák és anyák szerint.

A Schulek család kiterjedt volt a Felvidéken, 3470 születési anyakönyvet találtam az 1592-1935 közötti adatbázisban. Évszázados bontásban a keresztelési anyakönyvek száma: 1600-1699: 45 1700-1799: 879, 1800-1899: 2522, 1900-1935: 24. A Sulyok névnél 328 születési anyakönyv volt a találat. A Schulek családfa elkészítéséhez széleskörű, az előzőekben felsorolt forrásanyaggal rendelkeztem, új kutatási eredménynek az eredeti anyakönyvek feldolgozása és az internetes adatbázisok feldolgozása részlegesnek tekinthető. A Google-be beírva a Schulek nevet a találatok száma 106 000.

3. Az internet és a szakirodalom.

Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl. a  Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), stb. A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen. Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) (https://medit.lutheran. hu/), Családfakutatási link gyűjtemény. Az Arcanum Digitális Tudománytár[3] -ba ha beírjuk a Schulek nevet 24129 találatot kapunk. A Terrayaknál ez a szám 12576, a Reussoknál 7928. Az ARCANUM adatbázisban számos szaklap található meg, így a találatok jelentős része tudományos publikáció.

Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet. Budapest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013.

Háló 2. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990, Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő. Sorozatszerkesztő Mirák Katalin. Luther Kiadó. Budapest, 2014. (továbbiakban Háló II.)

Történetkönyv. Sorozati szám: 52. A nyíregyházi evangélikus gyülekezet története (1753-1855). Nyíregyháza. 2018. 554.

 

A Schulek (Sulek, Szulek, Sulyek, Sulyok) családfa

 

     A családi hagyomány szerint, amely azonban okmányokkal nem igazolható, a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna és a család a XVI. században a török elől húzódott volna fel Árvamegyébe, Árvanagyfaluba[4], Velicsnaba. Neve itt alakult volna át először Sulyekké, majd ebből lett a Schulek név. Mindez azonban már nem igazolható. Tény az, hogy a család nem élt nemesi jogaival, mert iratai 1683-ban tűzvész alkalmával elhamvadtak, amikor III. Sobieski János lengyel király csapatai a török által megtámadott Bécs felmentésére Árvanagyfalun átvonultak, a lakossággal támadt nézeteltérés miatt a községet felgyújtották és a templom is leégett, amelynek oltárában a nemes családok fontos iratait őrizték. A katolikus anyakönyvek is elégtek, csak 1689-től vannak meg az anyakönyvek. 1771 előtt a Schulek, Sulek, ℘ulek, Sülek és Szulek, 1771 után már csak a Schulek nevet írták be az Árvanagyfalui anyakönyvekben a katolikus papok. 1689-ben az első megmaradt keresztelési és a halotti anyakönyvekben is a Schulek nevet találtam meg.

Katolikus keresztelési anyakönyv, Árvanagyfalu, 1689. november 10. Kereszteltem Schulek György és Kubacka Anna fiát Mártont. Kubacka Anna apja Kubacka András. Keresztszülők Kuliczy Pál és Szoyka Katalin.

Katolikus halotti anyakönyv, Árvanagyfalu, 1689. október 5. Meghalt Schulek March ? Árvanagyfaluban. Az elhunyt korát csak 1690-től jegyezték fel. Lehet, hogy a családfán szereplő Schulek Márton (Martinus), aki 1667-ben halt meg a Schulek Mihály kutatásai szerint.

Az Árvanagyfalui keresztelési anyakönyvekben legtöbbször 1787-ig az apa teljes nevét, az anyának viszont csak a keresztnevét írták be, ami megnehezítette a beazonosítást, ha több azonos keresztnevű Schulek élt egyidőben. Az anya nevét csak a házassági anyakönyvek feldolgozásával lehet kideríteni. Előfordult viszont már 1689-ben is, hogy az anya nevét is beírták, mint a fenti anyakönyvben Kubacka Annát. 1787-től[5] már az anya családi nevét is beírták a keresztelési anyakönyvekbe. Nemesi összeírásokban a Sulyek- (Schulek) család nem szerepel.[6] A Terrayak a kezdetektől (1600-as évek második fele) fogva értelmiségiek, pl. tanítók, lelkészek voltak. A Reussok a kezdetekben iparosok voltak az 1600-as évek végétől az 1700-as évek végéig, majd ezt követően többségük az értelmiségi pályát választotta. A Reussokhoz hasonlóan a Schulekek is az 1600-as évek elejétől az iparos, kézműves szakmát űzték, de közéleti feladatokat (bíró, ügyész, esküdt stb.) is vállaltak. Az 1700-as évek második felétől a Schulek család tagjai közül sokan, főleg, akik lelkészek és tanítók voltak, Nagyfalut elhagyták és szétszóródtak az egész Felvidéken, majd később a jelenlegi Magyarország északi részén települtek le. Az első 7 (A-G) generáció tagjai mind Nagyfalúban (Velicsnán) születtek. A 6-ik (F) generációig nem találtunk értelmiségi foglalkozású Schuleket a családfán. A 7-ik (G) generációban viszont már 10 evangélikus lelkész [akik 1731 és 1776 között születtek, a legidősebb közülük Schulek András (*1731-1791) volt] és 1 iskolamester, levéltáros [Schulek Mihály (*1745.-†1809.)] található. A 8-ik (H) generációban már előfordulnak az orvosok, a 9-ik (I) generációban pedig a jogászok, tanárok, iskolaigazgatók is. A 8-ik (H) generációtól kezdve a Schulek család értelmiségi foglalkozásúnak tekinthető, a Terrayakhoz és Reussokhoz hasonlóan földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalokat nem vállaltak, független értelmiségiek voltak. A Schulek család tagjai közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert kutatásaik, elsősorban a természet-, az építészet, a sport- és orvostudományok terén elért sikereik révén, ami segítette életrajzaik kutatását az interneten. Ez igaz azokra is, akik a Schulek családba nősültek be, mint a Bereznai, Joób, Kováts, Krompecher, Korompay, Posewitz, Reuss, Szenczi, Tóth és más családok tagjai. Schulek István (*1565. k.-) leszármazottjait több esetben az 1900-as évek végéig, majdnem 2000-ig sikerült levezetnem, ami 15 (O) generációt jelentett. Schulek István leszármazottjainak a száma 15 generáció esetében 16384, mivel mindenkinek egy apja és egy anyja van (2^14=16384) Az egyes generációk közötti átlagos különbség 31 év. A teljes Schulek családfát nem sikerült felkutatni, mert az 1689 előtti anyakönyvek hiányoznak, az 1689 utáni anyakönyvek az 1744-ig nehezen vagy egyáltalán nem olvashatók. Az Árvanagyfalui anyakönyvekben több olyan Schulek anyakönyvet találtam, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni. A Schulek családokban általában sok gyermek született. Schulek Frigyesnek és Riecke Johannának 10 gyermeke született, ezek közül 5 élte meg a felnőttkort, egyik unokájuk Schulek Tibornak és feleségének Majoross Editnek 8 gyermeke született, akik mind megélték a felnőtt kort. Schulek Frigyes családfája már teljes egészében feldolgozott, Schulek Tibor (1975.) majd Korompay Andor (1988. 1999.), Bereznai Tamás (2019.) és mások szorgos kutatómunkája eredményeképpen. A teljes termékenységi arányszám a Schulek családoknál mindig az országos átlag felett volt, ami az 1970-es években is 3 körüli értéket mutatott. A Schulek családban, hasonlóan a Reuss családhoz sokan az átlaghoz képest magas életkort (70-90 év feletti) éltek meg. Az első Schulek, akinek a halotti anyakönyvét megtaláltam Schulek Mátyás, egyeneságú ős, aki 1732-ben 83 éves korában halt meg. Schulek Mátyás fia Schulek György I. 1753-ban 75 éves korában halt meg, felesége Szoyka Dorottya 72 évet élt. A születéskor várható átlagos becsült élettartam Magyarországon 1800-ban csak 30 év volt, a korábbi időszakokra pontos adatokkal nem rendelkezünk. Saját egyeneságú első Schulek ősöm Schulek Rozália. Schulek Rozália (*1790.-†1838.) és férje Reuss Sámuel (*1783.-†1852.) családfáját a Reuss családfa, majd a Terray[7] és végül a Sipos[8] családfa tartalmazza. A teljes családfa levezetés, amiben benne vannak édesanyám (Szakács, Fekete és Bocskor) családfái, életrajzi adatai stb. is, meghaladja az 800 oldalt. A szisztematikus családfa kutatást 1985-ben kezdtem el. A családfa adatokat folyamatosan az Ahnenblatt családfa programba viszem be és ha majd elkészülök ged formátumba teszem a családfát és így más családfakutató programokkal (Family Tree Maker, Geno Pro, My Family Tree stb.) is el tudom végezni a kutatási eredmények, a családfák megrajzolását és elemzését. Családfa kutató munkám utolsó része a Schulek családfa elkészítése. Feleségem Rédey Katalin családfáját is elkészítettem és 2018-ban publikáltam a MACSE MATRIKULA (https://www.macse.hu/society/matrikula.php) internestes szaklapban. A teljes családfa kutatási eredményem megtalálható és letölthető az interneten, naprakészen a www.terray.hu családtörténet oldalon. Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat folyamatosan adom le a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak, a továbbiakban MNL OL.-nek. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.” A kutatási eredményeimet leadom továbbá az Evangélikus Országos Levéltárnak (EOL) is, ahol Czenthe Miklós igazgató kezeli az iratokat.

    Schulek Mátyás (*1748.-†1815.) címere,[9] aki használta a griff-madaras címert, pecsétnyomója ma is megvan.

 

A Schulek családfa

 

A1. Schulek István I. (*Nagyfalu[10], 1565. k.) Feltételezések szerint.[11]

       B1. Schulek István II. (*Nagyfalu, 1590. k.) Nagyfalui bíró, 1622.

              C1. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1618. k.-) Nagyfalui bíró, 1663. N. Dorottya.

              C2. Schulek Márton. (*Nagyfalu, 1620. k.-†Nagyfalu, 1667.) Varga, Nagyfalui prokurátor

                     (jogi képviselő, ügyész) 1656.

                     D1. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1649.-†Nagyfalu, 1732 április 1.) Q Chluda[12] Zsó-

fia.[13] 1676. k. Cipész, sóhivatalnok (quaestor salis Poloniae) a Lengyelországból importált só államkincstári felügyelője. Nagyfalui esküdt, 1705.

Árvanagyfalu, katolikus halotti anyakönyvek. 1732 április 1. meghalt Schulek Mátyás, 83 éves volt.

                            E1. Schulek György I. (*Nagyfalu, 1678.-†Nagyfalu, 1753. január 25.) Q Szoyka

Dorottya. (*1676.-†Nagyfalu, 1747. október 19.) 1702. k. Csizmadia. [Szoyka Dorottya apja Szoyka János, testvére Zsuzsanna]

Nagyfalu, katolikus halotti könyv. 1753. január 25-én meghalt özvegy Schulek György (vidua                                         Georgius Szulek), 75-ik éveben (anno 75) és evangélikus (lutheranus) volt.

Nagyfalu, katolikus halotti könyv, 1747. október 19-én meghalt György felesége Szoyka Dorottya (Dorothea Soyka), 72 éves volt.

                                  F1. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1704. július 9.-†Nagyfalu, 1779. január 12.[14])

1. Q Ambrósy Anna. (-†Nagyfalu, 1751. k.) 1730. k. 2. Q Csernota Zsuzsanna. (*Alsókubin[15], 1727.-†Nagyfalu, 1793. június 24.) 1752. k. Varga, Nagyfalui tanácstag (senator). Első hét gyermeke első feleségétől, nyolcadik gyermeke a második feleségétől született.

                                        G1. Schulek András. (*Nagyfalu, 1731. november 27.[16]-†1791. március) Q

Blásy Judit. Laposfalvi[17], budikfalvi[18] [19], rimakokovai[20] evangélikus lelkész.

A Schulek családban az első, aki az értelmiségi pályát választotta.

H1. Schulek Judit.

H2. Schulek Erzsébet. Q Thorma Lajos.

H3. Schulek Zsuzsanna.

G2. Schulek Dorottya. (*Nagyfalu, 1734. augusztus 24.[21]-) Q Bohács

       Mátyás.

                                        G3. Schulek János II. Q Ország-Gazda Katalin. Varga Felsőkubinban[22].

                                               H1. Schulek János II. (*Nagyfalu, 1780. január 16.[23]-)

                                               H2. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1783. április 15.[24]-†Nagyfalu, 1787.

szeptember 18.)

                                               H3. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1785. szeptember 22. [25]-) 

                                        G4. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1742. július 5.-†1784. február 18.) Q

Medzihradszky Zsófia. Varga.

H1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1780. február 5.-)

H2. Schulek Éliás. (*Nagyfalu, 1785. július 15.-)

G5. Schulek Ilona[26]. Q Janovitz Mihály.

       H1. Janovitz Mária. (*Nagyfalu, 1783. július 27.-)

       H2. Janovitz Ezékiel. (*Nagyfalu, 1785. november 1.-)

       H3. Janovitz Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1790. augusztus 29.-)

G6. Schulek Anna. (*Nagyfalu, 1747. szeptember 6.-) Q Nichna Mihály.

G7. Schulek Mária (Marina). (*Nagyfalu, 1750. január 31.-) Q Osswald

       Sámuel. 1783. április.

       H1. Osswald Eszter. (*Nagyfalu, 1785. november 3.-)

G8. Schulek György. (*Nagyfalu, 1753. március 24.-)

                                  F2. Schulek György II. (*Nagyfalu, 1714. január 10.-†Nagyfalu, 1784. január

8.) Q Csernota Zsuzsanna. (*Nemesdedina[27], 1723. november 30.-†Isztebne, 1793. április 14.) Lesztin[28], Árvamegye, 1740. október 30. Mészáros, 1754-ben esküdt, 1766-1769 között bíró, jegyző Nagyfalun. [Csernota Zsuzsanna szülei Csernota György és Dedinszky Zsuzsanna dedinai nemesek]

Nagyfalu keresztelési anyakönyv. 1714. január 10. Kereszteltem Schulek (Szulek) Györgyöt, szülei Schulek György és (Szoyka) Dorottya. Keresztszülők Török (Töerek) Mihály és Dudás Katalin árvanagyfalui (velicsnai) lakosok.

Nagyfalui katolikus halotti anyakönyvek. Schulek György meghalt 1784. január 8-án, 72 éves volt. A születési anyakönyv alapján 70 éves volt.

Dedina, katolikus keresztelési anyakönyv. Kereszteltem Csernota Tamást és Csernota Zsuzsannát 1723. november 30-án, szüleik Csernota György és Zsuzsanna, dedinai nemesek.

Isztebne, evangélikus halotti anyakönyv, 1793 április 14-én meghalt Csernota Zsuzsanna, Dedinában született, Schulek György özvegye, 71 éves volt. A halál oka vizenyős hidegrázás, magas láz. (febris hydropica)

                                        G1. Schulek György III. (*1741. augusztus 26.-†Verbóc, 1799. július 19.)

Q Schmitz Anna. 1771-ben másodtanító Késmárkon, 1779-től Oláhpatakon[29], 1783-tól Verbócon[30] lelkész. II. József türelmi rendelete alapján Schulek György templomot építtetett, ami 1785-ben készült el.

H1. Schulek János György dr. Katona orvos a horvát határőrvidéken.

H2. Schulek Sámuel. Római katolikus plébános.

H3. Schulek Anna, Johanna. (*Verbóc, 1784. július 13.-)

H4. Schulek Mária Magdaléna. (*Verbóc, 1786. július 14.-) Q

       Trsztyenszky János. Nyíregyháza.

H5. Schulek Anna Zsuzsanna. (*Verbóc, 1788. június 4.-)

                                        G2. Schulek Pál. (*Nagyfalu, 1743. január 19.-)

                                        G3. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1745. április 4[31].-†Isztebne, 1809. január

25.) Q Kavecz Anna. (*Rajec[32], 1748. augusztus 20.-Deánfalva[33], 1812. szeptember 14.) Rajec, Trencsén megye, 1771. október 20.

Isztebne, evangélikus halotti anyakönyv. 1809. január 25-én meghalt Schulek Mihály, aki Nagyfaluban született, isztebnei iskola igazgató, 64 éves volt, a halál oka vízkórság (hydrops)

1783-1789 Nagyfaluban iskolaigazgató, levéltáros. 1789-1808 Isztebneben rektor. [Kavecz Anna szülei Kavecz Miklós rajcei mészáros Q Prileczky Anna.]

H1. Schulek János. (*Rajec, 1774. június 29.-†Szobotist[34], Nyitra

megye, 1837. december 6.) 1. Q Weber Rozina Margaréta. (*Késmárk[35], 1782. február 24.-†Szobotist, 1815. január 22.[36]) Késmárk, 1797. október 27. 2. Q Neumann Mária.[37] (*Vágújhely[38], 1786. augusztus 15.-†Szobotist, 1837. szeptember 17.) Vágújhely, 1815. június 28. Késmárkon és Debrecenben tanult, először rektor volt Hybbén[39] és Mosócon[40], majd 9 évig lelkész Prznón[41] Morvaországban (ahol II. József türelmi rendelete alapján alakultak új protestáns gyülekezetek) 1814-től haláláig Szobotiston szolgált Nyitra megyében. Mindkét felesége népi német volt: Weber Rozina, Margaréta (apja Weber Gottfried Antal tűkészítő mester, anyja Stentzei Judit) Késmárkról és Neumann Mária (apja Neumann Pál, aranyműves) Vágújhelyről. Szlovák nyelven 9 könyvet írt vallási és iskolai szükségletek kielégítésére. Schulek Jánosnak 17 gyermekéből a 8 leányon kívül 7 fiú nőtt fel, három az első anyától és négy a másodiktól.

I1. Schulek Imre. (*Mossóc[42], 1804. szeptember 3.-†Budapest,

1872. augusztus 5.) Q Schöpf Amália Terézia. (*Kőszeg, 1809. november 13.-Budapest, 1887. január 3.[43]) Nagyszombat, 1832. január 27. Schulek Imre előbb tanító volt Zsidófaluban, majd rektora a nagyszombati és selmecbányai evangélikus iskolának. Kiváló pedagógus volt, négy nyelven (németül, magyarul, szlo-vákul és latinul) tanított, családjában leginkább németül beszélt, de magyar szívvel gondolkodott és cselekedett.

[Schöpf Amália Terézia szülei Schöpf Sámuel. (*Kőszeg, 1779.-†Sopron, 1849. december 16.) és Zapf Zsuzsanna. (*Sopron, 1785.-†Sopron, 1857. december 30.) Mézeskalácsos volt Kőszegen és Sopronban.]

J1. Schulek Sándor. (*Nagyszombat, 1837. július 27.-†Vác,

1910. augusztus 7.[44]) 1. Q Kuzma Amália. (*Bát[45], Hont megye, 1843. június 9.-†Budapest, 1871. augusztus 8.[46]) Bát, 1860. 2. Q Günther Teréz. (*Miláno, 1842. június 9.-†Budapest, 1907. január 5.) 1876. Schulek Sándor sokoldalú tehetséges ifjú volt, aki a szabadságharc leverése után a Bach-korszakban egy óvatlan megjegyzést tett a Ferenc József császárra 1853 február 18-án elkövetett merényletről, egy iskolatársa beárulta, mire kitiltották az ország összes középiskoláiból. Igy csak Pesten a kereskedői pálya maradt számára nyitva. Ez a hivatás azonban sehogy sem felelt meg sem tehetségének, sem hajlamainak, így az általa alapított kereskedelmi vállalat csődbe jutott. Feleségének, Kuzma Amáliának 1869-ben varrodát kellett nyitnia, hogy hozzájáruljon a 3 kisgyermekes család eltartásához. [Kuzma Amália szülei Kuzma Sámuel (*Bagyan[47], 1807. április 13.-†Bát, 1858. február 27.) és Kuzma Cecília. (*Radvány, 1814. március 6.-†Bát, 1862.) Lelkész volt Báton 1831-től, 1852-1858 főesperes. Fia volt Kuzma Adolf (*Báth, 1839. december 12.-† Pelsöcz, 1904. május 30.) Pelsöcz lelkésze volt 38 éven át.]

K1. Schulek Amália. (*Pest, 1865. október 19.-†Pest, 1890.

május 18[48].) Q Schulek Gusztáv. (*Orsova, 1850. október 2.-†Budapest, 1915. március 20.) Pest, 1887. január 17. Hajóskapitány.

L1. Schulek Irma.

L2. Schulek György.

K2. Sulyok Imre. (*Pest, 1867. február 9.-†Vác, 1918.

augusztus 3.) Q Jagny Janka. (*Genf, 1861. augusztus 15.-†Orosháza, 1944. december 3.) 1893. június 20. MÁV főintéző, majd a Kereskedelmi Minisztérium közlekedésügyi osztályán dolgozott. 1888-ban Sulyokra változtatta a nevét. 4 gyermekük született, 2 gyermek maradt életben.

        L1. Sulyok Zoltán I. (*Vác, 1897. augusztus 21.-

†Debrecen, 1958. január 12.) Q Hencsey Márta. (*Vác, 1900. január 24.-) Budapest, 1920. szeptember 7. Orosházi mezőgazdasági középiskolai tanár és igazgató.

               M1. Sulyok Zoltán II. (*Budapest, 1935. december

15.-) Q Rosta Mariann Ágnes. (*Nagyrada[49], 1935. december 3.) Agrármérnök.

N1. Sulyok Zoltán III. Ferenc. (*Debrecen,

       1967. január 8.-) Ikrek.

N2. Sulyok Balázs László. (*Debrecen, 1965. január 8.) Ikrek.

 L2. Schulek Helén. (*Vác, 1899. március 15.-

†Valencay, Franciország, 1943.) Q Blattner Géza (*1893.-†1967.), aki festőművész volt, de első sorban, mint bábjátékos művész „Arc-an-ciel” kísérleti bábszínházával Párisban szerzett magának nagy hírnevet, 1930-ban bábszínháza volt Párizsban.

Leírás: A Theatre Arc en Ciel, Blattner Géza bábszínháza, a díszletek között áll Blattner, Fried Tivadar (Théo Fried), első felesége, Blattnerné Schulek Helén (Heléne Blattner) és egy ismeretlen férfi. A színház a Dome kávéházzal szemben, a Coupole mellett található. 1929.

K3. Schulek Vilma. (*Pest, 1868. október 16.-†Nagykanizsa,

1959. december 10.) Tóth Béla. (*Rimaszombat, 1870. március 29.-†Rimaszombat, 1939. február 16.) Budapest, 1900. augusztus 14. Tóth Béla műépítész. [Tóth Béla szülei Tóth József (*Gáva[50], 1834. március 3.-†Rimaszombat, 1892. szeptember 6.) Q Káposztás Emília. (*Rimaszombat, 1840. december 10.-†Rimaszombat, 1931. július 12.) Rimaszombat, 1860. február 21. Tóth József apja Tóth Gábor (Nagybári[51], 1806. október 12.-†Gáva, 1865. május 16.), akinek szülei Tóth József. (*Sárospatak, 1773. április 5.-) Q Szaplonczay Julianna. 1802.]

Schulek Vilma gyermekeivel, Rimaszombat, 1910.

L1. Tóth Zoltán.

L2. Tóth László.

L3. Tóth Sándor. (*Rimaszombat, 1904. április 7.-

†Zalaegerszeg, 1980. október 2.) Q Csákány Etelka. 1935. Wikipédia. „Pápai középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész. Művészi stílusa leginkább a kubizmus jegyeit mutatja. 1922 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd három évet külföldön, Londonban, Párizsban, Berlinben töltött, portrérajzolásból tartotta fenn magát. Párizsi tanulmányútján ismerkedett meg Blattner Gézával, hatására kezdett érdeklődni a bábművészet iránt, Blattner avantgárd színházának, az Arc-en-Cielnek is tagja lett. 1932-ben hazatért és a Pápai Református Gimnázium művészettanára lett, ő alakíttatta ki két tanterem egybenyitásával a gimnázium tágas és világos rajztermét (a tanterem ma az ő nevét viseli). Ezenfelül angol, német és francia nyelvet is tanított. A református gimnázium államosítása után, 1952-ben az utódintézményben, a Petőfi Sándor Gimnáziumban folytatta munkáját, itt dolgozott 1967-es nyugdíjba vonulásáig, illetve a Türr István Gimnáziumban is tanított. Tevékenysége nagy hatással volt Pápa művészeti életére. A második világháború után képzőművészeti szabadiskolát nyitott, majd 1949-ben létrehozta és évtizedeken keresztül vezette a Képzőművész Kört, ami a Jókai Művelődési Központ keretei között ma is működik. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában.”

Tóth Sándor emléktáblája a Pápai református gimnázium falán. (1904-1980) Festőművész, bábművész, tanár, cserkészparancsnok.

Pápai pedagógus lexikon.[52] Tóth Sándor. Művei megtalálhatók a Budapesti Nemzeti Galériában és a pápai A. Tóth Sándor Galériában, valamint magán- gyűjtőknél. Legismertebb képei: Rimaszombat (1926); Tanya (1927); Paraszt-madonna (1932); Metrón (1929).

Irodalom:

Csoóri Sándor: Nappali hold. (Bp., 1990).

Heitler László: A. Tóth Sándorról = Életünk 1989/2 és Művészet 1982/1. Koll. ért. 1922/32. Koll. tört. 400.

Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski Kiadó. 2000. 500.

Művészeti Lexikon 1968. IV. 570.

Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban. Új Forrás 1980/2.

Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán= Művészet 1962. III/2. Türr évk. 1988. 154.

Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski kiadása. 2000. 500.

L4. Tóth Bella. Q Werner Gyula dr.

L5. Tóth Vilmos.

 J2. Schulek Vilma. (*Nagyszombat, 1842. január 30.-†Buda-

      pest, 1927. január 20.)

Schulek Vilma. Budapest, 1880.

J3. Schulek Amália. (*Nagyszombat, 1845. augusztus 2.-

†Budapest, 1929. március 30.) Q Hankisz Jenő. Selmecbánya, 1867. június 17. Hankisz Jenő szabómester.

I2. Schulek János Mihály. (*Przno[53], 1806. július 25.-† Pozsarevác

[54], 1868. október 25.) Császári, királyi katonaorvos. Q Bozic Fanny. A bécsi József-Katonaorvosi Akadémián tanult, császári és királyi katonai szolgálatban lépett és élete végéig a horvát határőrvidéken élt fekete-sárga császárhűségben.

I3. Schulek Gottfried I. Antal. (*Przno, 1810. március 29.-† Bród[55],

1865. július 6.) Q Bogic (Bogdanovich) Vilma. Császári, királyi katonaorvos. Mihály János testvéréhez hasonlóan a bécsi József-Katonaorvosi Akadémián tanult, császári és királyi katonai szolgálatban lépett és élete végéig a horvát határőr- vidéken élt fekete-sárga császárhűségben.

J1. Schulek Gottfried II. Bogumir. (*1840.-) Kereskedő.

I4. Schulek Károly, Bogusláv. (*1816. április 20.-†Zágráb, 1895.

november 30.) Zágrábi publicista. Schulek Károly Bogusláv az előbbiek legidősebb féltestvére, Pozsonyban tanult teológiát és a Szlovák Diákegyesülethez csatlakozott. Azután beteg apját helyettesítette és annak halála után 1838-ban katonaorvos bátyjához a szlavonai Bródba került, hol megtanulta a horvát nyelvet. Nem-sokára Zágrábba költözött, ahol híres horvát közíró és Kossuth ellenlábasa lett, magát Boguslav Šuleknek nevezve. „Šulek Bogusláv különös érdemet szerzett Turgenjev regényeinek mesteri fordításaival, Šulek pedig népszerű könyveivel, minők „A horvát alkotmány”[56], „Jogaink” és „Népszerű vegytan”. Szerkesztett politikai lapokat és szakfolyóiratokat, és írt egy német-horvát szótárt, a mely ma is egyike a legjobbaknak. Noha roppant termékeny és sokoldalú volt, mégis minden műve derék és jó munka.”[57]  Testvérei Lajos a teológus és Frigyes Vilmos az aranyműves, mint Pozsonyban nevelt szlovák nacionalisták olyan ellenzői voltak az 1848/49-es magyar szabadságharcnak, hogy Lajost a magyarok bebörtönözték, Frigyes Vilmost pedig Galgócon[58] felakasztották.

I5. Schulek Lajos. (*Szobotist, 1822. szeptember 11.-†Komárom,

1849. [59]) Pozsonyban nevelkedett teológus. Pozsonyban és Hlubokán káplán. Aktív szlovák nacionalistaként az 1848/49-es magyar szabadságharc ellenzője, ezért 1848-ban a magyarok bebörtönözték, majd felakasztották

I6. Schulek Frigyes Vilmos. (*Szobotist, 1825. március 29.-

†Galgóc, 1848. október 20.[60]) Pozsonyban nevelkedett, aranyműves. Aktív szlovák nacionalistaként az 1848/49-es magyar szabadságharc ellenzője, ezért 1848-ban a magyarok Galgócon[61] felakasztották.

I7. Schulek[62] Ede I. Mátyás. (*Szobotist, 1827. május 25.-

†Prága, 1894. május 16.) Q Fischer Irma, hegyeshalmi. 1859. Schulek Ede I. Mátyás, aki már tízéves korában árvaságra jutott, legidősebb féltestvérének, Imrének a gyermekeivel nevelkedett fel. Mint honvédhuszár a Vilmos burkus huszárezredben végigküzdötte a szabadságharcot. Világos után az osztrák hadseregbe kényszerítették és hétéves felsőolaszországi szolgálat után, mint alhadnagy szerelt le. Felháborodva három édesbátyja pánszláv beállítottságán 1861-ben nevét Sulyokra magyarosította meg. A nyugat Felvidékről a magyar Alföldre Orosházára költözött, ahol gazdálkodott és takarékpénztárt vezetett. Ő lett az első Sulyok ágnak az őse.

     J1. Sulyok Ede II. (*Orosháza, 1863. július 29.-†Orosháza,

1925. október 29.) Q Rácskay Matild szentmihályúri. (*Torna[63], 1871.-) Orosházi takarékpénztár igazgató. [Rácskay Matild szülei Rácskay Sándor Q Kajtor Ilona.]

            K1. Sulyok Endre. (*Orosháza, 1896. június 25) Q Ulrsich

Irma. Győr, 1926. Budapesten miniszteri osztálytanácsos volt.

            K2. Sulyok Dénes dr. (*Orosháza, 1899. november 18.-)

1. Q Hausner Sarolta. 1926. 2. Q Kirisits Mária. 1937. 3. Q Prónay Lili. (-†1976.) Székesfehérváron korházi főorvos volt.

H2. Schulek Sámuel. (*Nagyfalu, 1777. április 22.-) 1802. kántor

Liptószentmiklóson. Verbóci, annafalvi[64], szklabinyai[65] rektor és kántor.

G4. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1747. július 31.-†Nagyfalu, 1747. augusz-

       tus 13.)

                                        G5. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc[66], Kishont

megye, 1815. június 27.) Q Zmeskall Júlianna, deményfalvi, domanoveczi és lestinei nemes[67]. (*Szrnyace[68], Árva megye, 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. november 24.) Lestin, 1776. február 29. Komlósi[69], (1772-1776) hybbei, (1776-1778) nagypalugyai[70] (1778-1791) és végül 1791-től tiszolci (Tiszolc, latinul Taxovia) lelkész. [Zmeskall Júlianna szülei Zmeskall Vince (*1721.-†1773.) Q Stephadines N.]

Schulek Mátyás.

Memoria viri plurimum reverendi Matthiae Schulek. 1815. Neosolii, typis Joannis Stephani. Schulek Mátyás emlékezete. Schulek Mátyás felesége Zmeskall Júlianna és gyermekeik: Julianna, férje Kmety Pál, Eszter, férje Biszkup Tamás, Eleonóra, férje Albini Sámuel, Rozália, férje Reuss Sámuel, Judit, 1815-ben még hajadon volt. 47.

H1. Schulek Julianna I. (*Hybbe, 1777. április 24.-†Hybbe, 1777. k.)

H2. Schulek Julianna II. (*Nagypalugya, 1778. április 6.-) Q Kmety

        Pál. Pokorágy[71], 1798. július 10.

H3. Schulek Eszter. (*Nagypalugya, 1781. augusztus 12.-†1809. január

       23.)

       Q Biszkup Tamás. 1802. Biszkup Tamás lelkész.

H4. Schulek Eleonóra. (*Nagypalugya, 1783. június 2.-) Q Albini

       Sámuel. 1803. november 8.

H5. Schulek Rozália I. (*Nagypalugya, 1785. szeptember 6.-†1790.

       előtt.)

H6. Schulek M. Gáspár. (*Nagypalugya, 1788. január 6.[72]-†Pozsony,

1827. június 20.[73]) Q Klauser Karolina. (*Eperjes[74], 1794. március 2.-†Nyíregyháza, 1849. január 19.) Eperjes, 1813. december 14. 1823-ban elváltak, Klauser Karolina második férje Posonyi János nyíregyházi főorvos volt. Tanítómester, bölcsészdoktor. Iskoláit Tiszolcon és Osgyánban kezdte, majd Késmárkon és Lőcsén folytatta. A felsőbb osztályokat Eperjesen kezdte (1805-1809), majd egy szemesztert Debrecenben, 1810 szeptemberétől kettőt Tübingenben, 1811 októberétől egyet Bécsben[75], 1812 áprilisától kettőt Wittenbergben töltött. 1812. szeptember 14-én a teológia magisztere és a filozófia doktora címeket megszerezve tiszolci lelkésznek 1813. augusztus 5-én szentelték fel Eperjesen. Tiszolcon az apja mellé segédlelkészként szolgált. Apja halála után 1815-től 1820. április 3-ig tiszolci, majd 1820. április 20-tól Schulek János[76] betegsége miatt nyíregyházi lelkész, 1824-től pozsonyi teológiai tanár. Schulek Gáspár miután elvált három fiát is Pozsonyba vitte. Fiatalon 39 éves korában 1827-ben elhunyt, csak 3 évig volt a teológiai tanszék vezetője. [Klauser Karolina szülei Klauser Károly vaskereskedő Eperjesen Q Kern Eszter.]

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Schulek M. Gáspár.

Munkája: Von dem Zusammenhange unserer öffentlichen Gottesverehrungen mit den grössten Gütern der Menschheit. Eine Kanzelrede zur Einweihung der evang. Kirche zu Miskolcz... gehalten am 15. Oct. 1820. Miskolcz.

Bereznai Tamás: Kiegészítések Schulek M. Gáspár (1788-1827) életrajzához. Szerzői kiadás. Budapest. 2019. 83. Az igen alapos könyvből néhány megállapítást közlök. Schulek M. Gáspár sajátkezű önéletrajza megtalálható a Tiszai Evangélikus Egyházkerület Ordinációs Könyvében (1741-1836) 313-314. oldalain. Leopold Sokrates Riecke volt barátjának visszaemlékezése alapján: anyanyelve a szlovák volt, latint és a német nyelveket az iskolában tanulta meg. Erősen dohányzott, pipázott, jól zongorázott. Vékony magas férfi volt, a himlő erős nyomokat hagyott arcán. A Hallei-Wittenbergi Magyar Könyvtár első, könyvtári szempontból is szinte tökéletes, ma is jól használható katalógusát csinálta meg a napóleoni háborúk idején l813 tavaszán, a munkával 1813. május 29-én készült el.

Schulek M. Gáspár. és a festmény hátoldala. Schulek Gáspár születési adatai. Festette Witkay János, Ferenc.1818. június 12.

I1. Schulek Ágoston. (*Tiszolc, 1814. október 8.-†Pest, 1869.

április 20.[77]) 1. Q Zsigmondy Auguszta. (*Pozsony, 1819. július 25.-†Pozsony, 1844. március 19.) Pozsony, 1840. július 25. 2. Q Schindler Mária. (*Prága, 1829. augusztus 2.-†Budapest, 1915. december 23.) Baktalórántháza[78], 1845. október 12. Apja halála (1827) után Rose Liedemann nevelte fel. Kereskedő, akadémiai tanár, tíz nyelven beszélt. 1848 előtt a Kossuth Lajos által megalapított „Gyáralapító társaság”[79] pénztárosa és titkára, majd az újlaki[80] szövőgyár igazgatója. 1848. március 23-án amikor Kossuth Lajost Batthyány Lajos miniszterelnök pénzügy- miniszterré nevezte ki, Schulek Ágoston lett Kossuth Lajos gazdasági tanácsadója. A forradalom leverése után Orsovára[81] menekült, egy csónak várta, hogyha szükséges, akkor tudjon Törökországba menekülni. Rövid Pesti munka után 1855-ben Debrecenbe távozott, a kereskedelmi kamarában volt titkár, továbbá a református kollégiumban tanított francia, angol és olasz nyelveket. 1860-ban az akkor felállított budapesti kereskedelmi akadémiához hívták meg tanárnak. Szabó József igazgató azért ajánlotta Schulek Ágostont tanárnak, mert úgy a magyar, mint a német nyelvben egyaránt jártas volt. A kereskedelmi tudományokat (általános kereskedelem ismerete, kereskedelmi és váltójog) adta elő. 1866 januárjában megbetegedése miatt a tanítást abbahagyta. Az első két gyermeke az első, a többi három gyermeke a második feleségétől született.

Schulek Ágoston. 1848. k.

J1. Schulek Frigyes dr. (*Pest, 1841. november 19.-†Balaton-

lelle, Visegrád, Köztemető, I/B-1-30. 1919. szeptember 5.[82]) Q Riecke Johanna. (*Stuttgárt, 1850. február 8.-†Budapest, 1944. március 25.[83]) Stuttgart, 1872. április 2. Műépítész, műegyetemi nyilvános rendes tanár. A gyermek Schulek Frigyes Orsován az újgörög iskolába járt, ahol elemi tanulmányait oláh, görög és francia nyelven kezdte. 1851-ben és 1852-ben Lőcsén tanult német nyelven. Apja a kereskedelmi kamara titkáraként Debrecenbe került, így a gimnázium öt osztályát itt végezte el Frigyes. Itt szerette meg a reál tantárgyakat. Szenvedélyesen vonzódott a rajzművészethez Életrajza a Wikipédia alapján: „Schulek Frigyes diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreáliskolában fejezte be tanulmányait. Fiatal korától fogva tudatosan készült az építészeti pályára. Az iskolai szünidőkben kőműves-segédként helyezkedett el, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét. Kőműves- gyakorlati felkészültségéről bizonyítványt is kapott 1861-ben, a budai Polytechnikumban. Akadémiai tanulmányait Bécsben Eduard van der Nüllnél, majd Friedrich von Schmidtnek, a bécsi neogótikus városháza építőjének mesteriskolájában végezte, egyebek közt barátjával Steindl Imrével, az Országház későbbi tervezőjével egyetemben. Schmidt professzor ültette el benne a középkori építő- művészet ismeretét és szeretetét. 1866-ban tanulmányútra indult. Párizsban, majd Itália-szerte, később ismét Bécsben tanulmányozta az építőművészet remekeit…. 1871-ben a Mintarajziskola tanára, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola, ún. Ékítményes és Építészeti tanszék rajztanára lett. Ott, ahol Kelety Gusztáv, Székely Bertalan és Lotz Károly festőművészek, valamint Izsó Miklós szobrász- művész tanártársaként oktathatta a művésznövendékeket. 1872-ben Henszlmann Imrének, a magyar művészettörténet nagy úttörőjének vezetése alatt létrejött Műemlékek Országos Bizottságának alapító tagja, építésze lett. E minőségében vált ő az ország első restaurátorává. Az ő tervei nyomán állították helyre egyebek mellett a visegrádi Salamon-tornyot, amelynek tervrajzait Bécsben is kiállították, és a nemzetközi zsűri művészeti érmével tüntettek ki. Számos vidéki templom helyreállítási terveit, vizsgálatát készítette el. Restaurálta a Vajdahunyadi lovagvárat, a csütörtökhelyi[84] kápolnát és sok más régi középületet. Restauráló tevékenységének egyik legkimagaslóbb alkotása, az 1893-ban befejeződő, budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatai voltak. Ehhez kapcsolódott a Halászbástya tervezése és megalkotása. Eredeti stílusához közelítve megújította a Lőcsei városházát. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1917-ben rendes tagjává választották. Steindl Imre halála után nevezték ki a Műegyetem professzorának. 1903 és 1911 között a középkori építészet tanára volt a budapesti Műegyetemen. 1913-ban nyugdíjazták, de kinevezett utód híján továbbra is tanított a Műegyetemen. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel. Testi- szellemi frissességét élete végéig megőrizte. Az utolsó éveinek javát Balatonlellén töltötte.” 5 gyermekük fiatalon meghalt: 1. Elza (*1875.-†1878.), 2. György (*1879.-†1883.), 3. Dóra (*1880.-†1883.), 4. Klára. (*1884.-†1891.), 5. Vanda (*1891.-†1894.) Schulek Dóráról készült fénykép 1882-ben. Dóra hibás végtagokkal született. Donga láb, hasonló kezek, ferde tartás. 6 hetes korában Stuttgartba vitték, ahol Dr. Róth kezelte. A kezelés nem járt eredménnyel, Dóra diftériában halt meg. 1883. január 15-én temették el Pragfriedhof-ban.

Schulek Dóra. 1882.

Riecke Emil nagyapa temette Schulek Dórát és ezt a verset írta és berakta a kéziratot a sírba 1883. január 15-én.

Schulek Frigyes fiatalkori képe.

Schulek Frigyes és felesége Riecke Johanna gyermekeikkel.

Schulek Frigyes és felesége Riecke Johanna.

A Riecke testvérek, Paul, Maria, Martha (ikrek) Albert, Johanna, Lydia. 1866.

Építészeti alkotásai:

Számos középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez:

a Budavári Nagyboldogasszony templom (Mátyás-templom) neogótikus átépítése (1873 – 1896)

a jáki templom,

a csütörtökhelyi kápolna,

a kisszebeni templom,

a lőcsei városháza,

az eperjesi Szent Miklós-kegytemplom tornyának átépítése

Tervei szerint épült:

a szegedi "Kakasos" református templom északnémet gótikus stílusban (1884);

a csabdi öreg kúria (1894);

a budapesti Halászbástya (neoromán, felavatva: 1903),

a budapesti János-hegyi Erzsébet-kilátó (1910).

Irodalom:

Schulek Frigyes. Wikipédia.

Éber László: Schulek Frigyes: Vasárnapi Újság, 1911. 58. évfolyam. 47. szám. 940-942.

Schulek Frigyes emlékünnepe. A Magyar Mérnök és Építész Egylet különkiadása, Bp., 1921. LV. kötet. 25. szám. 181-182. 213-215. 225-226.

B. Forster Gyula: Schulek Frigyes t. tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. (Felolvasta a M. T. Akadémiának 1922. március 20-án tartott összes ülésén.) Budapest. Kiadja az MTA. XIX. kötet, 6. szám. 1925. 1-41.

Farbakyné Deklava Lilla. Schulek Frigyes. Sorozat: Az Építészet Mesterei. Holnap Kiadó KFT. 2017. 224.

Magyar Szemle 2019.novemeberi-decemberi száma: A címlapon a budavári Schulek Frigyes által tervezett Szent István emlékmű talapzatán található Templomalapítás Stróbl Alajos féle domborműve látható. A füzet 112. oldalán olvasható Ludmann Mihály Schulek Frigyes, az emlékek újjá álmodója c. írása.

Schulek Frigyes halálának 100 éves évfordulója kapcsán Bécsben, a Collegium Hungaricumban Schulek-kiállítás nyílt 2019-ben "A Monarchia építésze" címmel.

Schulek Frigyesről szakközépiskolát neveztek el. 1995.-ben a korábbi Vági István szakközépiskola neve megváltozott, az iskola neve Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola lett. 2015-től az iskola a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskolájaként működik, 2016-ban pedig szakgimnázium lett.

Schulek Iskola.

Egy fia és négy lánya érte meg a felnőttkort, 4 leánya és egy fia gyermekkorukban meghaltak.

Visegrádi Schulek sír: Schulek Frigyes, Schulek János, Schulek Tibor és két fia, Schulek Mátyás és Schulek Ágoston, Schulek Tiborné Majoross Edit.

[Riecke Johanna szülei Riecke Emil (*1810.-†1888.) Q Walcher Hermine (*1821.-†1911.) Riecke Emil lelkész, a stuttgarti királyi árvaház igazgatója, udvari tanácsos.]

Riecke Emil és felesége Walcher Hermine.

K1. Schulek János. (*Pest, 1872. december 26.-†Budapest,

Visegrád Köztemető, I/B-1-31, 1948. június 7.) 1. Q Gerok Lujza. (*Göppingen, 1877. december 22.-†Budapest, 1908. július 25.[85]) Stuttgart, 1902. április 1. 2. Q özvegy Salacz Oszkárné[86], született Székács Melinda. (*Orosháza, 1869. január 23.-Budapest, 1933. február 9.[87]) Budapest, 1909. április 3. Műépítész, a Fővárosi Iparrajziskola tanára. Bérházakat, templomokat (pl. a kelenföldi evangélikus templomot és parókiát), iskolákat tervezett. Apja segítője a visegrádi Salamon torony helyreállításában. Megtalálja a visegrádi királyi palota romjait és megkezdi az ásatást. Sírja a visegrádi temetőben, később ide kerülnek apja, fia, menye és 2 unokája földi maradványai. – Gerok Lujza csellóművész Popper Dávid csellóművész, zeneakadémiai tanár mesterkurzusára jött Budapestre, ahol stuttgarti rokona, Riecke Johanna befogadta. Meghalt második szülésében.

Schulek János. Magyar Életrajzi Lexikon. 2. kötet. 602.

„Oklevelét a bp.-i műegyetemen nyerte 1894-ben. 1894-től tanársegéd. 1899-től 1902-ig a Halászbástya építésvezetője apja, Schulek Frigyes mellett. 1903-tól haláláig - rövid megszakításokkal - építészi magángyakorlatot folytatott. Kezdetben apja munkatársaként több műemlék helyreállítását vezette, majd a húszas években számos magán- és középületet (aszódi ev. gimnázium, sárospataki internátus, szadai ref. és kelenföldi ev. templom stb.) tervezett és épített. 1933-44 között a Mátyástemplom renoválását irányította. 1934-ben több méteres földhordalék alatt felfedezte Mátyás király visegrádi palotájának maradványait. Ez időtől haláláig munkásságának középpontjában e nagy jelentőségű lelet feltárása állott. 1947-48-ban a II. világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását is ő vezette. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.

F. m. Kassa és a bányavárosok műemlékei (História, 1928); Visegrád problémái és feladatai (Bp., 1936); A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.)”

Schulek János. 1920. 1940. A visegrádi ásatás cserepeit ragasztgatja.

 

Schulek János halotti értesítő.

Schulek János sírja. Visegrád, Köztemető: I/B-1-31 Varga József fotói, Eleink vidéki és külföldi temetőkben.

Schulek János emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest, XI. ker. Bartók Béla út. 78. 2003.

Emilie Gerok sz. Reusch (*1854-†1919) édesanya, Gerok Anna és Gerok Lujza csellóművész gyermekeivel. 1895. k.

Schulek János és első felesége Gerok Lujza.

Gerok Lujza nagyapja Gerok Karl I (*Vaihingen, 1815. január 30.-†Stuttgart, 1890. január 14.) stuttgarti prédikátor, költő. (Gerok Karl I. fia Gerok Karl II. Christopher orvos Stuttgartban, aki Gerok Lujza apja.)

Gerok Karl emlékmű.

Schulek János és második felesége özvegy Salacz Oszkárné, született Székács Melinda és a gyermek Schulek Tibor. 1910. k.

L1. Schulek Tibor. (*Budapest, 1904. február 3.-

†Budapest, 1989. május 14. Feleségével Visegrádon van eltemetve.) Q Majoross Edit. (*Budapest, 1908. október 9.-†Budapest, 1993. március 25.) Budapest, Kelenföldi Evangélikus templom, 1932. május 26. Folytatás: Majoross Edit felmenői. (lásd a jelen összeállítás végén)

Schulek Tibor 1924. Anglia, 1927.

Schulek Tibor és Majoross Edit esküvője. Kelenföldi evangélikus templom.1932. május 26.

Majoross Edit fiatalkorú fényképe.

Schulek Tibor családja 1942. A gyermekek Vilma, Mátyás, Gáspár, Sarolt, Majoross Edit karjában Kata.

Schulek Tibor családja 1950. június. Schulek Edit keresztelője. Schulek Tibor ölében János, Majoross Edit ölében Edit, mellett Ágoston, felső sorban Kata, Mátyás, Gáspár, Vilma és Sarolt.

Schulek Tibor és Majoross Edit aranylakodalma. Kelenföldi evangélikus templom. 1982. május 26.

Majoross Edit halotti értesítője.

Schulek Tibor és Majoross Edit sírja Visegrádon. 1959 szeptemberében Schulek Frigyes földi maradványait exhumálták és a visegrádi temetőben helyezték el Schulek János sírjába.

Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum. Schulek Tibor. „Evangélikus lelkész, esperes, irodalom- történész. 1913-tól a herrnhuti testvérek Nieskyben (Németo.) lévő pedagógiumában, 1918 tavaszától Rimaszombaton, majd Budapesten tanult; 1922-ben érettségizett. Teológiát Bp.-en (1922-24), Sopronban (1924-25) és Lipcsében (1925-26) hallgatott. Teológiai tanulmányaival párhuzamosan a bp.-i egy. bölcsészettudományi karán is tanult, s m.-német-angol szakos tanári alapvizsgát tett. 1928-ban Sopronban szerzett ev. lelkészi oklevelet. 1926-27-ben Nieskyben nevelőtanár, 1927-ben öt hónapos tanulmányutat tett Angliában és Walesben, 1927-1930 között a Magy. Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) titkára. 1938-ban Pécsett teológiai doktorrá avatták. 1930-1948 között hivatásos tábori lelkész, 1948-63-ban komáromi lelkipásztor, 1951-1953 között a Fejér-Komáromi Ev. Egyházmegye esperese. E tisztéről 1953. aug. 27-én lemondani kényszerült, 1963. jan. 1-jével pedig az egyházi bíróság kierőszakolt, hamis vádakra támaszkodó határozattal állásvesztésre ítélte. Az ítéletet csak 1988. dec.-ben nyilvánították semmisnek, és Schulek Tibort hivatalosan rehabilitálták. Lelkészi állásából való eltávolítása után az MTA Irodalomtudományi Intézete Humanizmus és Reformáció Kutatócsoport munka- társa. Főként a régi magyar irodalommal, az imádságok és énekek témakörével kapcsolatos cikkei, tanulmányai hazai és külföldi, egyházi és tudományos folyóiratokban jelentek meg. 1940-ben a Magy. Prot. Irodalmi Társ. választmányi tagja, 1934-től a Keresztyén Igazság c. folyóirat egyik szerk.-je volt…. – F. m. Bornemisza Péter 1535-1584 (Bp.-Győr-Sopron, 1939); Régi magyar imádságok (Győr, 1941); Tükördarabok a Schulek-család múltjából (Kassa, 1943); Régi Magyar Istenes Énekek (Sulyok Imrével, Győr, 1945); Cantate! Énekeljetek! … (szerk., Győr, 1950); A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek, Várad, 1566 (tanulmány, Bp., 1975); Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról (Diakonia, 1989. 1. sz.); Magyar evangélikusok Romániában (Diakonia, 1989. 2. sz.) – Irod. Botta István: Dr. S. T. 1904-1989 (Keresztyén Igazság, 1989. 3. sz.); Herényi István: Az evangélikus egyház az egyháztörténet tükrében 1945-1990 (Velem, 1991).[88]”

You Tube. 29 éve halt meg Schulek Tibor. Schulek Tibor életére emlékezik.

ÁBTL iratok.

A Schulek Tiborról feleségéről és gyermekeiről, valamint a Schulek család tagjairól, 59 dossziéban vannak jelentések. Egy jellemző jelentés, amit „Szamosi László” fedőnevű ügynök, vagyis Dr. Ottlyk Ernő püspök adott le. Dosszié jelzete: M-32404/2 „Szamosi László” 1962. július 13. „Szamosi” jelenti „Káldy szerint Schulek Tibor olyan hangon beszélt, amilyet 1956 októbere óta nem hallott, amikor egy fóti lelkészkonferencián elnökölt, mint esperes, … a szünetben Schulek Tibor magától kikelve támadt Káldyra, Hogy mered te a lelkipásztor vezércikkedben a papokat támadni? Éles hangon kifogásolta, hogy Káldy az egyházi reakcióra tesz bíráló megjegyzéseket cikkeiben. A gyűlés után Káldy írásban felszólította Schuleket, hogy ne jelenjen meg ezután lelkészi munkaközösségi üléseken. Káldyval Vető püspök közölte Balatonszárszón, hogy az ÁEH szigorú lépésre szánta el magát, megvonja Schulek kongruáját[89], valószínűleg egyházilag is fel kell függeszteni és állásából meneszteni. Az ügy elintézése folyamatban van.” Schulek Tibor „a komáromi evangélikus lelkész a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye 1962. június 7-én Tatán tartott lelkészi munkaközösségi (LMK-) gyűlésen kritikusan szólalt fel az ún. kettős nevelés és a magyarországi, illetve romániai abortuszpolitika kérdésében. A magyarság szempontjából mindkét ország születésszabályozási gyakorlatát „nemzetgyilkosságnak” nevezte.” Schulek Tibor felszólalása „olyan heves intézkedéssorozatot váltott ki az egyházvezetés részéről, amely igen jól rávilágit a korabeli egyházpolitikai vonzatú problémák egyik jellegzetes–egyházon belüli–megoldási módjára. Káldy Zoltán püspök a lelkészgyűlés másnapján levélben kérte fel Schulek Tibort, hogy az év végéig ne vegyen részt a megyei LKM ülésein.”…Káldy Zoltán az egyházmegye esperesének Selmeczi Jánosnak küldött „Bizalmas” jelzésű levelében keményebben fogalmazott. „A legkevesebb az volna, hogy törvényszéki eljárást indíttatok ellene, és állásából felfüggesztem” Egy hónappal később Káldy püspök feljelentette Schulek Tibort az illetékes északi egyházkerületi püspöknél, Vető Lajosnál.[90] A lelkész ellen fegyelmi eljárás indult, amelyben 1962 júliusában Selmeczi János esperes dr. Schulek Tibort állásából felfüggesztette…. Az ügy 1963 január 23-án fejeződött be az egyetemes törvényszék, mint harmadfokú fellebbezési bíróság ítéletével, amely egyházfegyelmi vétség miatt az 59 éves, nyolcgyermekes lelkészt lelkészi hivatalából elmozdította és nyugdíjazta.”[91]

Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete        M-28771/2. Dosszié tárgya Mecseki. Jelentés Bp. 1965. december 16. Varga József rendőr őrnagy. 1965. december 16-án „Falus” fedőnevű K lakásban találkozót hajtottam végre Mecseki fedőnevű ügynökkel. Az ügynök Kambodzsából hazatérve több hónapon át gyengélkedett. Feladata dr. Schulek Tibor nyugdíjas lelkész ellenőrzése, kértük a legközelebbi találkozón tegyen erre javaslatot.

Dosszié típusa      3.1.2. Dosszié jelzete   M-30624. Dosszié tárgya: Szántó Géza. 1963-1969. Adta Szántó kapta Ábrahám István rendőr százados. Szántó 1963 szeptember 26-án felkereste Komá-

romban Schulek Tibort Dr. Ferenczi Miklós (Ácsról jöttek kocsival) orvos társaságában, aki ismerte Schulek Tibort. A csengetésre leánya nyitott ajtót. Schulek Tibor éppen egy fiatalembert tanított. Értékelés Az ügynök feladata Schulek Tibor felkeresése, a kettőjük bizalmának elmélyítése és Schulek magatartásának jövőbeli ellenőrzése. Megjegyzés Schulek Tibor ügyével, mint VKF/2 alezredessel hírszerző gyanús magatartása végett 1960-tól foglalkozott a komáromi kirendeltség, tevékenységét megfelelő ügynökség hiányában nem sikerült megnyugtatóan felderíteni, illetve megismerni. Ügynökünk, mint lelkészek korábban ismerték egymást. (E szerint „Szántó Géza” ügynök ez időben Ácson volt lelkész.) Schulek Tibor majdnem ismeretlenként fogadta az ügynököt, arra hivatkozott, hogy éppen nyelvet tanít, de pénteki és szombati napokon bármikor szívesen látja Őt. Az ügynök feladata Schulek bizalmának elnyerése. Intézkedés. Figyelő dossziéján keresztül ellenőrzését folytatni kell. 1963. november 8. Schulek Tibort az ügynök nem találta otthon, mert Komáromban bélyegkiállításon vett részt. Feleségével 25 percet beszélgetett. Schulekné elmondta Budapestre készülnek költözni. Jelentés 1963. december 18. Az ügynök találkozott Schulek Tibor volt lelkésszel a lakásán. Megerősítették, hogy Budapestre költöznek, mélyebb beszélgetés nem alakult ki, mert Schulek elmenőben volt. (Érdekesség az ügynök nem telefonált, mindig váratlanul jelent meg Schulek Tiborék lakásán.) Megjegyzés Ábrahám István rendőr százados részéről Schulek igen óvatos, s úgy látszik bizalmatlan, így a további látogatását nem erőltetjük. B. M. Komárom megyei Rendőrfőkapitányság. III/III-1 Alosztály. Szolgálati jegy. Tatabánya, 1964. január 21. Csonka János rendőr hadnagy. Az ügynök elmondta volt Schulek Tibornál, a kölcsönzött könyvet visszaadta, de érdemi beszélgetést nem tudott folytatni.

M1. Schulek Vilma. (*Budapest, 1933. szeptember

4.-) Q Thurnay Béla II. (*Budapest, 1932. január 15.-) Kelenföld, 1956. május 6. Schulek Vilma okleveles könyvtáros. Thurnay Béla II. okleveles vegyész és szakmérnök. 2003-ban evangélikus lelkészvizsgát tett.

Schulek Vilma. Érettségi kép. 1952.

Thurnay Béla II., Schulek Vilma 3 gyermekükkel, Balázs, Borbála és Bence. 1962.

Schulek Vilma és Thurnay Béla II. 2001.

[Thurnay Béla II. szülei Thurnay (korábban Thurner) Béla I. vitéz. (*1897.-†1941.) Q Dicsőfi Kató. (*1902.-†1989.) Budapest, 1931. március 15.] Thurnay Béla I. vegyészmérnök, műegyetemi tanársegéd, műszaki főtisztviselő a Haditechnikai Intézetben Dicsőfi Kató festőművész volt, szülei Dicsőfi Kálmán mérnök, h. államtitkár. (*1865.-†1947.) Q Pohl Jolán. (*1879.-†1973.) Dicsőfi Kálmán szülei Dicsőfi (Roztomili) József (*1821.-†1888.) református lelkész. Q Borbély Karolina décsi (*1823.-†1910.) Thurnay Béla I. szülei Thurner Albert (*1868.-†1936.) Q Antal Cecilía (*1870.-†1965.) 1892.]

Thurnay Béla és Dicsőfi Kató esküvője. 1931.

N1. Thurnay Bence. (*Budapest, 1957. novem-

ber 14.-) Q Horváth Eszter. (*Budapest, 1959. szeptember 10.-) Budapest, 1981. Thurnay Bence villamos mérnök, minőségbiztosítási szakértő, nemzetközi szolgálatban. Horváth Eszter gyógytornász.

O1. Thurnay Dorottya. (*1981. november

       6.)

O2. Thurnay Dániel. (*1984. július 5.-

       -†2003. május 7.)

O3. Thurnay Julianna. (*1991. április 12.-)

O4. Thurnay Zsófia. (*1994. június 20.-)

N2. Thurnay Balázs. (*Budapest, 1959. május

20.-) Q Sánta Eszter. (*Budapest, 1960. szeptember 3.-) Budapest, 1987. Thurnay Balázs ének-zeneszakos tanító Waldorf iskolában. Sánta Eszter iparművész, divattervező, a Képzőművészeti Gimnázium tanára.

O1. Thurnay Lőrinc. (*1989. december

        28.-)

O2. Thurnay Emma Róza. (*1992. június

       24.-)

O3. Thurnay Máté. (*1995. február 9.-)

N3. Thurnay Borbála. (*Budapest, 1962.

augusztus 31.-) Q Amtmann Martin. (*München, 1952. december 11.-) Budapest. 1990. Németországban élnek. Elváltak. Budapest, 1990. Elváltak. Thurnay Borbála idegenforgalmi diplomás, Németországban él és dolgozik.

O1. Amtmann Mira. (*Budapest, 1990.

       április 4.-)

O2. Amtmann Lili Alma. (*Budapest,

       1991. december 23.-)

N4. Thurnay Barnabás. (*Budapest, 1969.

szeptember 23.-) 1. Q Sándor Zsuzsa. (*Budapest, 1967. január 16.-) Budapest, 1990. Elváltak. 2. Q Mijátovits Zorka

Krisztina. (*Budapest, 1959. december 30.-) Piliscsaba, 2010. Thurnay Barnabás villamos mérnök, építési és villamos berendezési menedzser. Mijátovits Zorka restaurátor, kiállítás tervező a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az első négy gyermek az első, az ötödik gyermek a második házasságból született.

O1. Thurnay Ábel. (*1991. január 10.-)

O2. Thurnay Viola. (*1992. június 17.-)

O3. Thurnay Laura. (*2005. szeptember

       13.-)

O4. Thurnay András. (*2007. december 5.-

       )

O5. Thurnay Frigyes. (*2010. október 3.-)

M2. Schulek Mátyás. (*Budapest, 1935. március

5.-†Budapest, 2018. október 5.) 1. Q Bede Erzsébet (Pöszi). (*Eszlár, 1935. június 5.-) Dunapataj, 1959. április 27. Elváltak 1980. 2. Q Harka Sarolta. (*Duna- szerdahely, 1944. január 9.-†Budapest, 1993. július 21.) Életrajza.[92] Elemi iskoláit Kassán és Nyíregyházán végezte, majd a Debreceni Református Kollégiumban és a Sárospataki Református Kollégiumban tanult. 1953-ban Komáromban érettségizett kitűnő eredménnyel. 1955-től a Debreceni Tudományegyetemen tanult. 1956-ban szinte akaratlanul sodródott bele a politikai eseményekbe. A debreceni egyetem forradalmi bizottsági elnökévé választották. 1957-ben öt év börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben amnesztiával szabadult, ekkor kerülhetett sor elhalasztott esküvőjére is. Szabadulása után a Kelenföldi Evangélikus Egyházközségben, mint segédharangozó és segédegyházfi dolgozott, volt villanyszerelő segédmunkás, az Április 4. Gépgyárban kitanulta a hegesztést, géplakatos szakmunkás bizonyítványt szerzett. Megbecsült szakemberként távozott a nehéziparból az ELTE bölcsészkarára 1965-ben. Hiányzó vizsgáit letette, megszerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, majd estin elvégezte az angol tanári szakot. 1965 szeptemberében kezdett tanítani a Hűvösvölgyi Nevelőotthonban, majd 21 éven át gyakorolta tanári hivatását a kőbányai I. László Gimnáziumban. Tanított esti tagozaton, felnőtt tanfolyamokon is. 1989 elején az újra induló Budapesti Evangélikus (Fasori) Gimnázium egyik alapító tanára lett. Schulek Mátyás 1992-es újraindításától 2005-ig vezette a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumot. A teológiai tanulmányainak befejeztével 1993-tól 20 éven át a Budapest-Kelenföldi evangélikus egyházközségben szolgált. 2014-ben az egyházától Ordass Lajos díjat kapott. Első feleségétől 2 lánya, a másodiktól egy fia született.

Schulek Mátyás. Evangélikus.hu 2018.10.26

ÁBTL iratok[93].

Dosszié típusa: 3.1.9. Dosszié jelzete: V-143439. Dosszié tárgya: Schulek Mátyás. Született Buda- pest, 1935. március 5. Anyja neve Majoros Edit. Foglalkozása középiskolai tanár. Budapest, 1967. augusztus 23. Kiállította Péter Ferenc alezredes. III/2-C osztály. Az 1956-os „ellenforradalom” alatt, a „Forradalmi Bizottmány” „tízek” tanácsának tagja volt. 1958 szeptember 16-án Debreceni Bíróság a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel btt. miatt 3 év börtönre és 3 év politikai jogvesztésre ítélte. 1970. évi 7. 10. § alapján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Hajdu-Biharmegyei Főkapitányság Pol. Osztálya. Schulek Mátyás Lakik Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. Korábban lakott Mártirok útja 10. Egyetemi hallgató. Milyen célból kéri beszervezést, ellenőrzést. Hálózatban szerepel e ? Igen. ÁBTL-3.1.9-V-143439/12/ 14/ 16/18 Debrecen, 1957. április 19.

Závoczki elvtársnak! Schulek Mátyás levele Sipos Gyulának, Páris. A levelet a BM 1957. április 11-én bontotta fel a 10-es postán. Kedves Gyula Bátyám! …23-a Pesten ért, ahol a Mefesz (A Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) előkészítő bizottságban dolgoztunk egy demokratikus szervezeti szabályzaton és programon. 24-én reggel már itt voltam, 25-én már szerveztem a sztrájkot stb. Eléggé benne voltam a buliban, de ennek részletezése most nem célszerű. Itt, csak 23-án folyt komolyan vér, t.i. d.u. 6-kor eldördült a sortűz, utána tárgyalásokkal diplomáciai síkra szorítottunk, mivel hátrált és hátrált a régi vezetőség minden téren addig, míg november elejére a város teljes vezetése F. B. (Forradalmi Bizottság) kezében volt. Az ÁVH le volt fegyverezve, a legénység civilben várta, hogy elengedjük, a tisztek le voltak tartoztatva, az orosz helyőrséggel szent volt a béke stb. Így ért november 4-e. Ekkor egy izgalmas menekülés következett mentőautón, majd december végéig falun voltam. Megfordult a fejemben, hogy kimegyek, de mégse tettem, bár nem esett volna nehezemre. Az öcsém a Lonvainé Műegyetemre iratkozott át. Most éldegélünk, viszonylag csendben. Tanulgatunk, felvettem az angol szakot is, harmadiknak, majd levelezőn fejezem be. Kihelyezési kilátásaink még ismeretlenek. Várom leveledet, címem a régi. B. Zs. Szeretettel üdvözöllek M. Megjegyzés Feladó Schulek Mátyás, Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. mely feladó Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. ugyanazon írással más levelen volt található. A levél fehér levéllapon, kék tintával írva, sárga boríték. Rehány Pál, rendőr főhadnagy. Utána az eredeti levél fotója szerepel a jelentésben. Szolgálati jegy. Debrecen, 1957. április 24. Kérem osztályvezető elvtársat, hogy készítsen részletes környezettanulmányt, Schulek Mátyás egyetemi hallgatóról. Nevezett adataink szerint aktívan részt vett az ellenforradalom idején az egyetemisták megmozdulásaiban, s a „forradalmi bizottmány” munkájában, így operatív feldolgozás alá vonjuk. A környezettanulmány súllyal ellenforradalmi tevékenységére terjedjen ki. Zárvoczki Vince rendőr hadnagy. Engedélyezem Szabó Sándor r. őrnagy, politikai osztályvezető.

Környezettanulmány. Debrecen, 1957. június 21. Schulek Mátyás, nős egyetemi hallgató. Akiket kikérdeztek Farkas Gáborné (pk, htb) lakik Debrecen Bajcsy Zsilinszky utca 12. Elmondta, hogy Schulek Mátyás 1954 óta lakik itt, mint albérlő. Egyetemi tanulmányaival foglalkozik. Ezt megerősítette Nagy Imréné (pk, htb) szintén ott lakó személy is. A múltban és a felszabadulás után katonai szolgálatot nem teljesített. Az adatszolgáltatók pátállására és politikai tevékenységére vonatkozóan semmi érdemleges információt nem tudtak adni. Schulek Mátyás pártonkívüli, lakókörnyezetében politikai kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik. Magába zárkózott egyén. Az ellenforradalom alatt lakókörnyezetében semmi- féle ellenséges tevékenységet vagy kijelentést részéről az adatszolgáltatók nem tapasztaltak. Schulek Mátyás az ellen- forradalom ideje alatt nagyon keveset tartózkodott az albérletében, hogy mit csinált arról nem beszélt. Erkölcsi magatartására lakó- környezetében semmi kifogás nem merült fel. 1957. május 1-én megnősült. Felesége Derecskén tartózkodik. Egy időben fog végezni feleségével és azért nősült meg, hogy egy helyre nevezzék ki őket. Jelleme: Az adatszolgáltatók egybehangzó elmondásuk alapján Schulek Mátyás lakó- környezetében feltűnően zárkózott magatartást tanúsít. Ezt bizonyítja az is, hogy senkivel nem tart fenn szoros kapcsolatot, csak albérlő társával, aki ugyancsak egyetemi hallgató. Testi vagy szellemi fogyatékossági nincsenek. Értelmes és meggondolt beszédű egyén. Káros szenvedélyei az adatszolgáltatók előtt ismeretlenek, illetve nem tudnak róla. Szeszesitalt egyáltalán nem fogyaszt, nem dohányzik. Takarékoskodó egyén. Szabad idejében állandóan tanul. Időközönként azonban moziba szeret elmenni. Az ellenőrzött személy szüleire vonatkozóan az adatszolgáltatók csak azt tudták elmondani, hogy apja Komáromban evangélikus pap, anyja saját háztartásával foglalkozik. Jelenleg Komáromban laknak. Levelezéssel tartják fenn a kapcsolatot. Felesége Schulek Mátyásné, Bede Erzsébet, egyetemi hallgató, lakik Derecske. Az adatszolgáltatók Bede Erzsébetről semmi érdemleges felvilágosítást nem tudtak adni, mivel előttük teljesen ismeretlen. Azt azonban tudják, hogy az apja Dunapatajon református pap. Schulek Mátyás barátja Turnezey Pál, egyetemi hallgató, akinek az apja Hernádvécsén evangélikus pap. Egy szobában lakik Schulek Mátyással. Az adatszolgáltatók egybehangzó elmondásuk alapján Schulek Mátyásnak külföldön sem rokoni sem baráti kapcsolatai nincsenek, címére semmiféle külföldi levél nem érkezik. Schulek Mátyás ellenforradalmi tevékenységéről lakókörnyezetében egyáltalán nem tudnak.

Jelentés. Debrecen, 1957. július 1. Schulek Mátyás IV. éves hallgatót az egyetemi fegyelmi bizottság 2 félévre eltiltotta egyetemi tanulmányainak folytatásától. A hallgatóság körében csak az ellenforradalmi eseményekben az alább közölt szerepe ismeretes: Az országos diákkonferencia egyik eszmei vezetője volt Debrecenben. Az októberi események alatt a pesti eseményekről hírszerzéseket eszközölt. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) megszüntetését, illetve a MEFESZ életre hívását az egyetemeken javasolta. De nem vett részt a tízek bizottságában. Feladat annak megállapítása, hogy a pesti útjáról visszajövet miről számolt be, utána milyen tevékenységet fejtett ki, milyen volt a kapcsolata a forradalmi bizottmánnyal. Intézkedést nem igényel. Seres Sándor rendőr főhadnagy.

B. M. Hajdu- Biharmegyei Rendőrkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának. Debrecen. Jelentem, hogy 1956. október 27-én az ellenforradalom időszakában Hajduböszörményben ott volt egy Schulek nevű magyar történelem szakos egy másik társával. A társa nevét megállapítani nem sikerült. A Forradalmi Bizottmány választása előtt Schulek a tanácsháza nagytermében tartott program- beszédet, ott a Szovjet csapatok ellen uszított, s mindenkit sztrájkra hívott fel. Hajduböszörmény, 1957. július 6. A városi kapitányság vezetője. Repinszki András.

Seres Sándor Feljegyzés. Debrecen, 1957. július 12. A korábban megállapított bűn- cselekményei alapján javasoljuk Schulek Mátyás közbiztonsági őrizetbevételét, amit három tanúvallomás támaszt alá.

Mészáros Gyula rendőrfőhadnagy jelentése. Debrecen 1957. július 25. Schulek Mátyásról ismerteti a korábban megfogalmazott vádakat, ami új információ, 1957. május 1-én nősült. Osztályidegen származású, az ellenforradalom idején fegyverrel is rendelkezett, öccse Schulek Gáspár nyugatra disszidált, jelenleg Belgiumban tartózkodik és vele levelezési kapcsolatot tart fenn. Levelez Sipos Gyula volt egyetemistával, aki jelenleg Párisban tartózkodik. Vele levélen keresztül gyalázkodó hangú dolgokat közöl a népi demokratikus rendszerrel kapcsolatban, melyben dicsekvőleg írja, hogy részt vett a sztrájkok szervezésével. A fentiek alapján javaslom nevezett előzetes letartoztatását. Engedélyezem Szabó Sándor rendőr őrnagy politikai osztályvezető. Mészáros Gyula főhadnagy, csoport vezető, Határozat a nyomozás elrendeléséről. A korábbi vádak megismétlése mellett, kiegészítő adat, hogy Schulek Mátyás az ellenforradalom idején a debreceni forradalmi bizottmány megbízásából gépkocsin járta Hajdú- Biharmegye községeit és szervezte „a forradalmi bizottmányokat”. Ezért izgatás miatt a nyomozást elrendeltem és az elrendelő határozatot a helyi ügyészségnek meg kell küldeni. Mészáros Gyula a letartoztatást el is rendelte, ami 1957. augusztus 25-ig tarthat.

Jegyzőkönyv Schulek Mátyás kihallgatásáról. Debrecen, 1957. augusztus 22-én. Kérdés mondja el életrajzát. Édesapám 1932 és 1948 között tábori lelkész volt, legutolsó rendfokozata alezredes volt. Szolgált Budapesten, 1941 és 1945 között Kassán, majd 1947-ig Debrecenben végül 1948 elejéig Pécsett volt, amikor megszüntették a tábori lelkészséget és el lett bocsájtva. 1948 júliusától apja Komáromban volt lelkész.  Hét testvére van. Vilma 24 éves Turnay Béláné, a fővárosi Szabó Ervin egyik fiókjában könyvtáros a Kálvária téren. Férje vegyész, úgy tudom a Gammában dolgozik. Gáspár 20 éves, műegyetemi hallgató, első éves, 1956 novemberében illegálisan nyugatra távozott. Jelenleg Belgiumban Lövenben tartózkodik, ott folytatja műegyetemi tanulmányait. Sarolta 18 éves szüleivel Komáromban él. Kata 16 éves. Ágoston 14 éves. János 10 éves. Edit 7 éves. Családunknak vagyona nincs. Sok német származású van a családban, akik Németországban élnek, szülei tartják velük a kapcsolatot. 1956-ban sógora Thurnai Kálmán nyugatra szökött, aki korábban Debrecenben volt egyetemi hallgató matematika-fizika szakon. Jelenleg Hamburgban folytatja egyetemi tanulmányait. Felesége apja Bede Gyula református lelkész. 1957. augusztus 23-án Schulek Mátyás a kihallgatása során beszámolt arról, amit a forradalom idején tett és amit a nyomozás kiderített. Az egyetemi forradalmi bizottmány munkájában csak november 4-ig vett részt, oda a bölcsészkar hallgatói delegálták. A kihallgatások szeptember 11-ig tartottak. Ekkor írták meg a határozatot, amiben Schulek Mátyás felelőségre vonását Horváth Boldizsár rendőrőrnagy jóváhagyta. A megyei börtönben 1957. április 25-án tanúként hallgatták ki Dede Lászlót, sz. 1932. június 2. vegyészt, egyetemi tanársegédet a Schulek Mátyás ügyben. Kihallgatták továbbá Kovács Gábort, sz. 1932. július 16. asztalost, Hajduböszörményben lakott, F. Tóth István egyetemi hallgatót sz. 1934. október 12. 1957. szeptember 11én kihallgatták Csikos Róza tanárt, sz. 1930. október 10. MSZMP alkalmazottat, Hajduböszörményi lakost, aki ezt mondta. Schulek Mátyás azt mondta: ”Uraim és hölgyeim! Végre elérkezett az a pillanat, amikor megszűnt a mezítlábas párttitkárok uralma, akik minket értelmes úriembereket eddig sanyargattak. Mi ki voltunk téve az ők szeszélyeinek, pedig még a nevüket se tudták becsületesen leírni. Ennek a mai nappal itt ebben a városban is örökre véget vetettünk.” Még több tanút meghallgattak, Schulek Mátyás a tanúvallomásokat elolvasta és azok többségét reálisnak tartotta, a tanúvallomások egy része véleménye szerint ellentmondásokat tartalmazott. 1957. szeptember 11-én a nyomozást Serföző Tibor rendőrfőhadnagy lezártnak nyilvánította. Másnap Schulek Mátyást személyi tárgyaival a Megyei Börtönbe kisérték át. 1958 február 20-ig a Megyei Börtönben volt. 1957. október 23-án Lakatos Ferenc vezette debreceni megyei bíróság 5 évi börtönre, mint főbüntetésre, 6 évi jogfosztásra és 300 ft. értékű ingóvagyon elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélte. A vád szerint már apja miatt is a rendszer ellensége volt a vádlott. A vádlott csak részben ismerte el bűnösségét. A vád elsősorban Mihályi János, Zsom Lajos és Lévai Sándor tanú vallomásait használta fel. E vád szerint a vádlott mezítlábas párttitkárokról, a kommunisták uralmának lejártáról, a párt megszűnéséről beszélt a böszörményi gyűlésen. Végső István viszont azt vallotta, hogy a vádlott nem a párt ellen, hanem a Rákosi és Gerő klikk ellen harcoltak. A bíróság Zsom Lajos vallomását fogadta el. Több bejegyzés nincs, 7 nyomozó tekintett be az iratokba 1989-ig utána 2 és lezárták az ügyet 2002 május 28-án. Nem derült ki az, hogy Schulek Mátyás mikor szabadult a börtönből és mi lett a további sorsa. Az iratcsomag 115 oldalas.

Dosszié típusa           3.1.9. Dosszié jelzete: V-145957/a. B. M. Hajdú-Bihar megye 34-5380/59 Ellenforradalmi cselekmények miatt elítéltek. Schulek Mátyás, fotó is sz. 1935. március 5. Anyja Majoros Edit. apja Dr. Schulek Tibor, Budapest. Munkahelye Április 4. Gépgyár, Budapest, XI. Budafoki út 70. Géplakatos. Munkaviszonyának kezdete 1960 szeptember 2. Felesége Bede Erzsébet tanár. Született Esztár, 1935. június 10. Házasság Debrecen, 1957. március 9. Lakás Bp. XI. Bocskai 10. Beköltözés ideje 1959. november 2. Katonai szolgálat, igen, tizedes. Schulek Mátyás, sajátkezű aláírás.

Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete: M-41768. Dosszié tárgya: Philips. Titkos megbízott. Győr-Sopron Megyei RFK. 13. old. 1971. április 21. Adta Philips fn. informátor, felvette Kőhegyi Béla r. hadnagy. A 6-os karton alapján: „Philips” Varga Lajos, sz. Sopron 1952. június 15. Anyja Szücs Gizella Mária, betanított szerelő, zenész, Sopron, beszervezte Kőhegyi Béla r. hadnagy, 1970 november 11. TMB, gazdasági kompromitálló adat alapján beszervezték. Ifjúságvédelem. Dosszié szám H-56398. Győri alosztályon foglalkoztatták.

Jelentés Győr, 1974. december 24. Ügynök jelenti, volt Budapesten Schuleknél, aki elmondta, jól érzi magát Budapesten, munkahelyén az Egyetemi Nyomdában sikerült beilleszkednie. Nem ismerik múltját, ennek köszönheti, hogy alapszervi KISZ titkárnak is megválasztották. Koncz Zsigmond intézkedési javaslata a BRFK tegyen javaslatot a mostani jelentés alapján indokolt e továbbra is Schulek F2 dossziéjának megtartása.

Dosszié típusa: 3.1.2. Dosszié jelzete: M-36800. Dosszié tárgya: „Fenyő” 1973-1976. Az ügynök tanár, gimnáziumokról („Fenyőt” terhelő adattal szervezték be tanár volt segítségével több olyan középiskolai tanárt tartottak ellenőrzés alatt, akik a B. M. nyilvántartásban szerepeltek, így Schulek Mátyásnét. Összefoglaló jelentés Bp. 1976. június 9-én „Fenyő” fedőnevű ügynök munkájáról. 117. oldal.) jelentett, Schulek Mátyásné szerepel a névjegyzékben a 48 oldalon. Jelentés Bp. 1974. április 18. Adta „Fenyő”, vette Seres Imre rendőr őrnagy. Értékelés. Utasításra részt vett 1974. április 8-án a Gyógypedagógiai Főiskolán a Budapesti Felsőoktatási Intézmények Színjátszó

Fesztiváljának területi döntőjének megtekin- tésén. „Fenyő” jelentette Petőfi verseket szavaltak. Petőfit életében nem ismerték el, halála után meghamisítottak és jelenleg is meghamisítják. Az értékelésből A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Irodalmi Szinpadának előadását lehet értékelni, amely március 15 előtt alkalmas volt hangulatkeltésre. A műsort Kövesi és Schulek Mátyásné rendezte, akik a Főiskola tanárai. Schulek Mátyásné férje a László Gimnáziumban tanárként működik és mint nyilvántartásban szereplő személyt ellenőrzésünk alatt tartjuk.

N1. Schulek Ildikó. (*Budapest, 1960. február

29.-) Q Dósa Lajos. (*Várgede, 1962. április 17.-) Budapest, 1985. Schulek Ildikó Német-angol szakos középiskolai tanár. Dósa Lajos fizikuskutató Salgótarjánban a Síküveggyárban.

O1. Dósa Katalin. (*1987. március 11.-)

O2. Dósa Péter. (*1988. december 19.-)

O3. Dósa Márton. (*1990. augusztus 9.-)

N2. Schulek Erika. (*Budapest, 1964. március

26.-) Q Bódis Pál dr. (*Balassagyarmat, 1960. január 29.-) Budapest, 1985. Schulek Erika keramikus. Bódis Pál jogász, ügyvéd Balassagyarmaton saját ügyvédi irodát vezet. Schulek Erika jogász asszisztens.

O1. Bódis Péter. (*1989. február 23.-)

O2. Bódis Dániel. (*1998. február 19.-)

O3. Bódis András. (*1999. december 26.-)

N3. Schulek Tibor. (*Budapest, 1982. decem-

       ber 7.-) Vasúti mérnök.

M3. Schulek Gáspár. (*Budapest, 1937. október 1.-

) 1. Q Dumont Danielle. (*Páris, 1943. február 23.-) Montreal, 1965. december 11. 3 gyermekük született. Elváltak 1987. 2. Q Veleglavac Maya. (*1943. május 30.-) Vancouver, 1994. március 30. Schulek Gáspár villamos mérnök, mobil átjátszó állomásokat épített és gondozott fejlődő országokban. Amatőr orgonista.

N1. Schulek Patrik. (*Montreal, 1966. decem-

ber 17.-) Q De Hoog Robin. (*1972. szeptember 17.-)

N2. Schulek Katalin. (*Montreal, 1968. május

30.-) 1. Q Varnus Xavér. (*Budapest, 1964. április 29.-) 1988. Orgonaművész, elváltak 1990-ben. 2. Q Bechtel John. (*1963. november 11.) 1991. Elváltak 1999. 3. Q Schulek-Miller Douglas (*1947.április 22.) Vancouver, 2002. április 20.

O1. Bechtel Nicolas. (*Montreal, 1987. ok-

      tóber 8.-)

O2. Bechtel Maximilien. (*London, 1993.

       január 15.-)

O3. Bechtel Spencer. (*1995. március 7.-)

O4. Schulek-Miller Pascal. (*Ottawa,

       2000. december 10.-)

O5. Schulek-Miller Adam. (*2003. aug-

       usztus 10.-)

N3. Schulek Réka. (*Vancouver, 1971. decem-

ber 31. Huneault Paul. (*1968. március 11.-) 2002. október 5. Vancouverben főnövér.

O1. Huneault Pierre. (*Vancouver, 2005.

       november 8.-)

O2. Huneault Alexander. (*Vancouver,

       2007. augusztus 27.-)

M4. Schulek Sarolt. (*Budapest, 1939. július 28.-)

Q Lányi György dr. (*Budapest, 1936. július 8.-) Budapest, 1967. július 8. Mindketten mérnökök. Schulek Sarolt gépészmérnök, a MOM szerviz vezetője volt, Lányi György vegyészmérnök, a Chinoinban dolgozott.

N1. Lányi Katalin. (*Budapest, 1968. április 9.-

) 1. Q Winterling Holger. (*Stuttgart, 1955. augusztus 16.-) Budapest, 1989. február 4. Elváltak 1995. 2. Q Heise Thomas. (*1959. április 5.-) 1999. október 9. Lányi Katalin természetgyógyász.

N2. Lányi Tamás. (*Budapest, 1969. október

17.-) és Somogyi Orsolya. (*1973. június 14.-)

O1. Lányi Flóra. (*1992. január 31.-)

N3. Lányi András. (*Budapest, 1972. július

10.-) Q Ormos Anikó. (*1974. augusztus 8.-) Budapest, 2002. június 22.

O1. Lányi Péter. (*Budapest, 2008. április

       23.-)

O2. Lányi Gergő. (*Budapest, 2011. január

       18.-)

M5. Schulek Kata. (*Kassa, 1941. június 5.-) Q

Csorba István. (*Budapest, 1935. június 1.-) Budapest, 1967. június 17. Schulek Kata okleveles gyermekápolónő Szőnyben, majd a budapesti László- és Heim Pál korházakban. Csorba István énektanár, karnagy, komponista. Középiskolai tanári szolgálata mellett gyülekezeti kórusvezető és az Evangélikus Teológián oktató volt, kórus-gyűjteményeket adott ki.

N1. Csorba Péter. (*Budapest, 1968. május 11.-

) Q Bakó Krisztina. (*Budapest, 1967. március 21.-) Budapest, 1990. június 16. Csorba Péter okleveles elektroműszerész, a MOM-ban dolgozott, felesége külkereskedő.

O1. Csorba Dániel. (*Budapest, 1994. má-

       jus 6.-)

O2. Csorba Dorottya. (*Budapest, 1996.

       március 23.-)

O3. Csorba Bence. (*Budapest, 2000. feb-

       ruár 24.-)

N2. Csorba Gábor. (*Budapest, 1970. június 4.-

) Q Kertész Kinga. (*Budapest, 1971. november 18.-) Budapest, 1995. július 1.

O1. Csorba Hanna. (*Budapest, 1997. március 1.-)

O2. Csorba Vince. (*Budapest, 1999. au-

       gusztus 15.-)

O3. Csorba Lenke. (*Budapest, 2002. ok-

       tóber 22.-)

O4. Csorba Dénes. (*Budapest, 2007. ja-

       nuár 2.-)

O5. Csorba Ágnes. (*Budapest, 2014. már-

       cius 2.-)

N3. Perl[94] Gergely. (*Budapest, 1974. szeptem-

ber 22.-) Q Tonk Réka. (*1975. december 18.-) Budapest, 2003. május 24.

O1 Perl Emese. (* 2009. január 6.-)

O2. Perl Bálint. (*2011.március 1.-)

O3. Perl Dávid (*2012. augusztus 7.-)

N4. Perl János. (*Budapest, 1978. március 21.)

Q Hrivnák Andrea (*1979. november 7.-) Tótkomlós, 2006. április 29

O1. Perl Ádám. (*2006. október 14.-)

O2. Perl Eszter. (*2012. augusztus 7.-)

M6. Schulek Ágoston. (*Kassa, 1943. augusztus 6.-

†Budapest, 2011. október 2.) Q Szkalla Edit. (Budapest, 1947. március 2.-) Budapest, 1969. augusztus 11. Szkalla Edit üzemmérnök.

Schulek Ágoston. Wikipédia. „A József Attila Gimnázium után a Testnevelési Főiskola tanári és atléta szakedzői szakán végzett. Háromszoros magyar bajnok magyar rúdugró, edző, sporttisztviselő, egyetemi docens, korábban a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, haláláig annak tiszteletbeli elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja. 1963-ig a Bp. Vasas, 1963-tól 1967-ig a TFSE, 1967-től 1969-ig a Vasas SC sportolója volt. Országos csúcstartó rúdugró. Egyéni csúcsa 490 cm. Háromszor nyert magyar bajnokságot, hétszeres országos csúcstartó, tizenötszőrös válogatott. 1965-ben kilencedik volt az Universiadén. 1970-ben 9. helyezett volt a fedett pályás Európa-bajnokságon. Oktatói tevékenysége: 1970 és 1974 között a Vasas edzője. 1974 és 2002 között a TFSE edzője, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétika Tanszékének docense, 1990 és 1994 között általános és tanulmányi rektorhelyettese volt. 1980 és 1984 között a kuvaiti atlétaválogatott ugróedzője, 1987 és 1989 között a magyar atlétikaválogatott szövetségi kapitánya volt. Mesteredző, többek között Szalma László kétszeres Európa-bajnok távolugró és Bagyula István világbajnoki ezüstérmes rúdugró edzője. 2000 és 2004 között a gödöllői Szent István Egyetem sportigazgatója, 2004 és 2007 között testnevelési tanszékvezetője, majd nyugdíjas oktatója. A TF Esték alapítója és szervezője 1993 óta. 2008. december 20. óta a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke, A Civil Összefogás Fórum alapító szóvivője. A Százak Tanácsának tagja, korábban annak elnöke.” Díjai, elismerései. Schulek Ágoston a következő elismerésekben részesült eddigi munkássága során:

1973: A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója

1991: Mesteredző

1998: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) a XVII. Atlétikai Európa-bajnokság előkészítésében és megrendezésében végzett kiemelkedő munkájáért

2002: A Magyar Atlétikáért Érdemrend aranyfokozata

2003: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség veterán jelvénye; hazai és nemzetközi kiemelkedő vezetési és szervezési munkájáért.

2006: A Vasas sportclub Örökös Tagja

2010: A Széchenyi Társaság díja; a magyarságot, a társadalmi megújulást szolgáló magatartásért.

2011: Haza Embere kitüntetés.

2011: Magyar Örökség díj a Nemzet szolgálatáért.

2012: Magyar Fair Play díj, életmű kategória.

Schulek Ágoston 2006-ban.

Schulek János, Schulek Mátyás és Schulek Ágoston.[95]

„2002 február 2-án szombaton a Schulek-dinasztia tagjaival ismerkedhettek meg közelebbről a kelenföldi evangélikus gyülekezet szeretetvendégségének résztvevői. E patinás, népes és szerteágazó rokoni szállal rendelkező evangélikus családot három tagja - Schulek Ágoston egyetemi sportigazgató, Schulek János építész. és Schulek Mátyás lelkész, iskolaigazgató - mutatta be, néhány további családtag közreműködésével. Az estét nyitó közös éneklést Csorba István[96] karnagy kísérte zongorán, akit szintén szoros rokonság fűz a Schulek családhoz, Thurnay Béla pedig (úgyis, mint egy „Schulek-sógor”) segített eligazodni a jelenlévő generáció szövevényeiben…. Érdekes előadást tartott a családról Schulek Ágoston, aki emellett  - film bejátszásokkal illusztrálva - beszélt saját munkáiról és küzdelmeiről: a „TF-estékről”, a ’98-as atlétikai Európa-bajnokság magyarországi és külföldi sikeréről stb.”

N1. Schulek Csaba. (*Budapest, 1971. május

29.-) Q Horváth Tünde. (*1983. január 13.-) Balatonfüred, 2014. augusztus 29. A Testnevelési Egyetemet végezte el 1994-ben, a DUNA TV-nél 1992-től a Híradó műsorvezetője és bemondója, Ld. Wikipédia. Schulek Csaba. „1999–2004 között a Duna TV sportosztályának főszerkesztője volt, 2004–2011 között a Telesport főszerkesztője. 2011. júliustól 2012 szeptemberig az MTVA Sportjogkereskedelmi és nemzetközi projektvezetője. 2011 októberében az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) sportbizottságának alelnökévé választották. 2013 januárjától a Magyar Vitorlás Szövetség Vitorlázás című havilapjának főszerkesztője, 2014 januárjától a BMSK Zrt. Sportlétesítmény-fejlesztési igazgatója. 2016 januárjától 2018 júniusáig a Dentsu Aegis Network sportdivíziójának magyarországi vezetője. 2018 június 1-től a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatója. 2019 júliusától ugyanitt a létesítményfejlesztésért és nemzetközi stratégiai sportkapcsolatokért felelős elnöki tanácsadó lett.”

Schulek Csaba. Csapatban gondolkodni. Evangélikus Élet. 2008-09-07/36. szám. 8.

N2. Schulek Rita. (*Budapest, 1973. május 8.-)

Q Somogyi László. (*1970. május 3.-) Budapest, 1998. szeptember 19. Somogyi László kutató vegyészmérnök. Schulek Rita nyelvtanár.

Schulek Rita.

N3. Schulek Dávid. (*Budapest, 1976. május

18.-) Q Chajnóczky Ágnes. (*1983. június 12.-) Budapest, 2010. május 8. Schulek Dávid testnevelő tanár, röplabdaedző. Tagja a Magyar Röplabda Szövetség Utánpótlás bizottságának, valamint a Budapesti Röplabda Szövetség elnökségének.

Schulek Dávid.

M7. Schulek János. (Pécs, 1947. december 17.-) Q

Reischl Andrea. (*Budapest, 1949. október 8.-) Budapest, 1971. Építőmérnök, a FŐMTERV műszaki igazgatója. A fővárosi közlekedés fejlesztésének tervező munkáit vezette, így pl. az M4 metróvonal tervezését és az M3 metróvonal felújítását. Reischl Andrea tanár, hitoktató, szervező aktivista a budapesti Szentcsalád plébánia ifjúsági szolgálatában.

Schulek János.

N1. Schulek Orsolya. (*Budapest, 1973. febr-

uár 10.-) Q Márkus Gábor. (*1973. március 11.-) Budapest, 1999. szeptember 25. Tanár.

N2. Schulek Emese. (*Budapest, 1974. április

2.-) Q Imre László. (*1977. május 19.-) Budapest, 2002. július 20. Matematika szakos középiskolai tanár.

N3. Schulek Ágota. (*Budapest, 1975. decem-

ber 27.-) Q Zimmer Márton. (*1977. április 19.-) Budapest, 1999. július 31.

N4. Schulek Gáspár. (*Budapest, 1989. már-

cius 18.-) Q Paholics Zsófia. (*1987. március 6.-) Budapest, 2018. augusztus 11.

N5. Schulek Iringó. (*Budapest, 1991. június

3.-) Q Lakatos Gergely. (*1985. április 25.-) Budapest, 2013. május 25.

M8. Schulek Edit. (*Szőny, 1950. június 17.-) Q

Fleisz István. (*Lónya,[97] 1952. június 8.) Budapest, 1976. december 29. Elváltak 1997. Schulek Edit elektroműszerész volt a MOM-ban, finommechanikai műszerész, tisztviselő volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda külügyi osztályán, férje szintén a MOM-ban dolgozott finomfém öntő volt.

N1. Fleisz Péter. (*Budapest, 1977. december

23.-) volt társa Serrano Laura (*1976. december 26.-) 3 gyermekük született Madridban.

N2. Fleisz Márton. (*Budapest, 1980. július

12.-) Q Gerencsér Ildikó. (*1973. augusztus 23.) 2011. november 19.

K2. Schulek Margit (Daisy). (*Budapest, 1874. március 31.-

†Budapest, Farkasréti temető, 1945. augusztus 29.) Q Posewitz Tivadar I. dr.[98] (*Szepesigló, 1850. december 2.-†Budapest, Farkasréti temető, 1917. június 12.[99]) Budapest, 1904. szeptember 20. Schulek Margit okleveles műkertész. Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Wikipédia. Posewitz Tivadar: 1868-ban az iglói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte el, itt 1874-ben orvosi oklevelet szerzett. Ezután három évig geológiát tanult a freibergi bányászati akadémián. 1879-ben Holland Kelet-Indiába utazott, mint hollandi szolgálatban álló katonaorvos, ahol egészen 1884-ig minden szabadidejét később jelentőssé vált földtani geológiai kutatásokkal töltötte el Borneó szigetén. Erről a munkájáról számos közleményben beszámolt, valamint 1889-ben egy könyvet is kiadott a témáról Berlinben. Miután hazatért, a Magas-Tátra vidékét térképezte. Öt éves kelet-indiai tartózkodása után hazatért. 1887-ben csatlakozott a Magyar Királyi Földtani Intézethez, mint segédgeológus. 1897-ben osztálygeológussá, majd 1908-ban főgeológussá is kinevezték. Legjelentősebb munkájának a Petróleum és aszfalt Magyarországon című tanulmányát tartják. Fontos tudományos kutatása az iglói harmadkori medence és a Máramaros vidéki homokkőterület geológiai felvételezése. Emellett jelentős érdemeket ért el a Tátra magyar és lengyel oldalának kutatásával is, figyelemmel kísérte a turistaforgalmat, valamint statisztikai adatokat közölt a menedékházak és csúcsok látogatottságáról. Továbbá kutatta a tátrai földrajzi neveket, a zergéket, valamint a régi kincskeresőkről fennmaradt legendákat. 1916-ban nyugdíjba vonult.

Főbb művei:

Borneo (Berlin, 1889)

A Szepesség, Magas Tátra és a Szepesi Középhegység (Budapest, 1898)

A Magas Tátra és a Szepesi Középhegység: gyakorlati útmutató a természet kedvelői részére (Kassa, 1904)

Petróleum és aszfalt Magyarországon (Bp., 1906)

Posewitz Tivadar.

Posewitz Tivadar I. első felesége Sina Mina, borneoi asszony volt, fiatalon meghalt. Gyermekük Posewitz Tivadar II. Henrik. Második felesége geológus kollegájának, Pap Istvánnak leánya Papp Adél (*1867.-†Budapest, Németvölgyi temető, 1901. október 18.) Budapest, 1895. volt, akitől Melitta leánya származott. [Papp Adél szülei Pap István, 1848/49. évi honvéd-főhadnagy, pénzügyi számtanácsos. (*1825.-†Budapest, Németvölgyi temető, 1908. július 5.) Q Szontágh Paula. (*1831.-†Budapest, Németvölgyi temető, 1912. április 17.) 1854.] Pap Adél korai halála után vette feleségül Schulek Margitot, akitől két fia született. Posewitz Tivadar I. testvérei Posewitz Kornél (*1852.-†Budapest, 1912. augusztus 30.), Posewitz Eugénia, Glosz Hugóné, Posewitz Bertha, Autenrieth Edmuntné, Posewitz Arthur.

[Posewitz Tivadar szülei Posewitz Sámuel (*Szepes- olaszi, 1800.-†Igló, 1871. január 16.) Q Karafiat Emeline (*Brün, 1815.-†Igló, 1896. augusztus 25.)]  [Posewitz Sámuel szülei Posewitz Jakob (*1771.-†1841.) Q Roxer Anna Mária (*Iglo, 1785.-) Roxer Anna Mária szülei Roxer Dániel (*Igló, 1760.-†Igló, 1807. november 9.) Q Mischlenitzky Mária. (*Igló, 1762.-†Igló, 1807. március 12.)]

Irodalom. Vitális György. Emlékezés dr. Posewitz Tivadar életére és munkásságára születése 150. évfordulóján[100].

L1. Posewitz Tivadar II. Henrik. (*Borneo, 1882.-†Bu-

dapest, Óbudai temető, 1944. június 7.) Q Petricsek Irén. (**1893.-†Budapest, Óbudai temető, 1967. május 18.) 1911. Posewitz Tivadar II. Henrik Kassa-Oderbergi műszaki tanácsos, hites könyvvizsgáló. Anyja Sina Mina.

M1. Posewitz Tibor.

L2. Posewitz Melitta Kornélia. (*1896.-†1944. után) Q

       Lippert Frigyes. Anyja Pap Adél. Braziliában is élt.

       M1. Lippert Gerda.

L3. Posewitz Elek Miksa Kálmán.  (*Budapest, 1905.

augusztus 3.-†Budapest, Óbudai temető, 1913. május 13.) Anyja Schulek Margit.

       L4. Posewitz Guido (Gedeon) Artúr Tamás dr. (*Buda-

pest, 1908. július 2.-†Bogota, 1981.) 1. Q Tscherkawsky Eléna. (*Kiev, 1914. június 14.-) 1941. Elváltak München, 1947. febr. 6. 2. Q Ingeborg Roethig, Pocking. 1948. 3. Q Maria Victoria Rodriges Carbozo. Caracas, Venezuela, 1955. Anyja Schulek Margit. Mérnök, geológus, hidrológus főleg Venezuelában és Mexikóban dolgozott. Venezuelában egy hatalmas völgyzárógátas víztározó viseli a nevét.

M1. Posewitz Réka. (*Budapest, 1942. ápr. 18.-)

       Anyja Tscherkawsky Eléna.

K3. Schulek Márta. (*Budapest, 1876. november 25.-

†Nagykanizsa, 1964. február 16.) Q Reuss Jenő. (*Nagyrőce, 1867. január 14.-†Budapest, Farkasréti temető, 1941. december 14.) Budapest, 1898. Gépészmérnök. Folytatás Reuss család, itt csak Schulek Márta gyermekeit közlöm. S. B.

L1.Reuss Endre. (*Budapest, 1900. július 1.-†Budapest,

1968. május10.) 1. Q Harmath Ilona. (*1905.július 15.-†1954. június 3. ) Budapest, 1936. 2. Q Chotvács-Herényi Aranka. (*Kispest 1914. június 6.-). Budapest, 1963.

L2. Reuss László. (*Resicabánya, 1901. november 3.-

†Bécs, 1996. január 10.) 1. Q Burchard-Bélaváry Anna (*Székesfehérvár, 1903. június 24.-†Budakeszi, 1946. február 1.) Budapest, I. kerület, 1927. szeptember 4. 2. Q Krafft Gertrud (*Moson. 1909. február 23.-Budapest 1989. január 8.). Budapest, 1947.

L3. Reuss Éva. (*Resicabánya, Krasso-Szörény vm. Ro-

mánia, 1903. június 16.-†Budapest, 1999. március 22.) Q Tóth László. (Rimaszombat, 1902. december 6.-Nagykanizsa 1988. december 16.) Budapest, I. kerület, 1932. december 21

L4. Reuss Pál I. (*Resicabánya, 1905. február 19.-†Bu-

dapest, 1997. november 1. ) Q Mózi Anna. (*Soltvadkert 1914. október 11.-†Budapest. 1977. november 2.). 1942.

 K4. Schulek Erika Klára Paula. (*Visegrád, 1882. augusztus

30.-†Budapest, 1975. január 13.[101]) Q Krompecher Ödön dr. (*Poprád, 1870. február 15.-†Budapest, 1926. augusztus 26.[102]) Budapest, 1904. március 15. Wikipédia. Krompecher Ödön. Magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. Édesapja Krompecher Imre (*1839–†1903) Poprádon kereskedő, 1873-tól a Poprádi-Felkai Takarékpénztár igazgatója volt. Krompecher Imre az unokatestvérét, a felkai orvos lányát, Krompecher Vilmát vette feleségül. Házasságukból hat gyermek született, a harmadik volt Ödön.

Az iglói levéltár adatai szerint 1341-ben a család tagjai Liegnitzben (mai neve Bernstadt; ez volt a család ősi fészke) töltöttek be tanácsnoki állásokat. A legősibb névváltozat a Krombach, ebből jött létre a 15. században a Krompach, később a Krompäch, a Krompächer, a 19. századtól pedig már egységesen a Krompecher névvel lehet találkozni. A Krompach család tagjai bányászok voltak, ezenkívül főleg gazdálkodással, iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. A szepességi Krompach azonos Korompával; 1944-ben Krompecher Ödön fiai a Korompay nevet vették fel. A Krompecher család leszármazottai Iglón, Mateóczon, Felkán, Lőcsén éltek, és onnan Miskolcra, Besztercebányára, Zólyomra és Budapestre is elszármaztak.

Krompecher Ödön a gimnázium első osztályát Miskolcon végezte, a második osztálytól Iglón folytatta ott érettségizett, majd 1889-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarára. Korán kitűnt tehetségével. 1893-ban Pertik Ottó professzor a II. sz. Kórbonctani Intézetbe hívta demonstrátornak. 1893. december 11-én, a sejtosztódásról szóló első tanulmányát bemutatták a Magyar Tudományos Akadémián. 1894-ben orvosdoktorrá avatták, ugyanekkor végleges állásba helyezték. Az orvoskar dékánja is volt 1918-1919-ben. Kapronczay Károly dr. 1976-ban többek között a következőket írta az ötven éve meghalt Krompecher Ödönről[103] „A rákkutatás nemzetközileg elismert művelője és szaktekintélye volt…. A nemzetközi elismerés tette indokolttá kilenc hónapos tanulmányi ösztöndíját, amelyet a párizsi Pasteur intézetben 1898-ban töltött. Az itt végzett kutatómunkája újabb figyelemre méltó eredménnyel gazdagította az orvostudományt: megállapította, hogy a tuberkulózis elölt bacilussal is előidézhető, amelyet nagyobb lélegzetű francia nyelvű közleményében részletesen is ismertetett. Az ifjú kutató elismerését jelentette, hogy 1901-ben — Beck Somával közösen írt — a bőr- sarcomáról szóló munkáját Unna-díjjal jutalmazták, míg itthon 1901-ben a kórbonctan és a bakteriológia magántanára lett. Felfelé ívelő egyetemi pályafutását jelképezi, hogy 1910-ben címzetes, 1912-ben nyilvános rendkívüli tanár lett, majd Pertik halála után az intézet élére nevezték ki, mint nyilvános rendes tanárt. E tisztséget haláláig betöltötte.” Fő műve 1903-ban Jénában jelent meg: Der Basalzellenkrebs (A basalsejtű rák). Utolsó munkája A Krompecher család története. Budapest, 1926.

Krompecher Ödön és családja.[104]

Balatonlelle, a Krompecher villa. Festette Majoross Edit. 1938.

L1. Korompay[105] György Imre. (*Budapest, 1905. ja-

nuár 3.-†Galyatető, Farkasréti temető[106], 1991. szeptember 4.) Q Várallyai (Weiszer) Edit Irén Gabriella dr. (*Nyíregyháza, 1924. augusztus 23.-†1985. után) Budapest, 1947. Építész, építészettörténész, urbanista, kandidátus, egyetemi tanár. Wikipédia: „Korompay György (1941-ig: Krompecher György) építészmérnök, városépítész, elméleti kutató és jelentős szakíró. A Toldy Főreáliskolában érettségizett, építészmérnöki oklevelét a József Műegyetemen 1928-ban szerezte meg. Féléves állami ösztöndíjjal, 1929-30-ban Rómában építészeti és várostörténeti tanulmányokat folytatott. A frissen diplomázott, 25 éves fiatal építészt 1930-ban Warga László meghívta tanársegédjének a Városépítési Tanszékre. 1940-ben doktorált az olasz városi főterek kialakulásáról írt tanulmányával. 1940-ben intézeti tanárnak, 1942-ben rendkívüli tanárnak nevezték ki. A műszaki tudományok kandidátusa (1967). A Budapesti Műszaki Egyetemen Warga László által alapított városépítési tanszék második vezetője. 1944-ben a front érkezése idején ő vállalta az építészkari hallgatók dániai „mentőakciójának” vezetését, ahol tanártársaival az oktatást is megszervezte. A háború után a Városépítési Tanszék vezetője maradt, egészen 1951-ig, az "egyetemi nagy tisztogatáskor" történt eltávolításáig. Egyetemi katedrán 1951 után nem, csak a Mérnöktovábbképző Intézetben oktathatott. 1952-ben áthelyezték az akkor megalapított Városépítési Tervező Vállalathoz (népszerű nevén: VÁTI), ahol település- tervezési munkái mellett kiemelkedő jelentőségű urbanisztikai kutató- és szakirodalmi tevékenységet folytatott. Fontos szerepet töltött be a magyarországi városépítési gyakorlatot megalapozó tervezési módszertanok, irányelvek és normatívák kidolgozásával.” …

Korompay György.

Egyetemi tanári társaival. Korompay György. Bal oldalt a felső sorban az első.

     Várallyai Edit földrajz-történelem szakos közép-

iskolai tanár.

[Várallyai Edit szülei Weiszer Gyula (*1894.-†Budapest, Farkasréti temető, 1959. augusztus 12.) Weiszer Gyula a Nyíregyházi leánygimnázium igazgatója. Q Mazán Margit. (*1897.-†Budapest, Farkasréti temető, 1985. szeptember 27.) 1923.]

M1. Korompay Katalin Erika. (*Budapest, 1948.

augusztus 21.-) Q Ágh Attila. (*Zombor, 1944. május 25.) Budapest, 1970. Korompay Katalin építészmérnök. Ágh Attila középiskolai tanár magyar-orosz szakon.

N1. Ágh Balázs. (*Budapest, 1971. november

8.-) Q Untervéger Helga. (*Budapest, 1973. augusztus 21.-) Budapest, 1992.

O1. Ágh Levente. (*Budapest, 1993. má-

       jus 8.-)

O2. Ágh Dorottya. (*Budapest, 1998. ok-

       tóber 10.-)

N2. Ágh András. (*Budapest, 1974. június 8.-

) Fényképész.

N3. Ágh Bence. (*Budapest, 1975. december

       3.)

M2. Korompay Borbála. (*Budapest, 1949.

december 3.-) Q Tóth József. (*Lovászi, 1946. április 20.-) Budapest, 1971. december 22. Korompay Borbála tanítónő, férje műszaki tanár.

N1. Tóth Ádám dr. (*Budapest, 1973. szept-

ember 23.) Ügyvéd.

N2. Tóth Ágnes. (*Budapest, 1976. augusztus

       28.-)

N3. Tóth Gergő. (*Budapest, 1984. november

       8.-)

M3. Korompay Erika. (*Budapest, 1952. novem-

ber 10.-) Q Gulácsy Horváth Zsolt. (*Budapest, 1952. április 25.-) Korompay Erika középiskolai tanár német-orosz szakon, férje szobrászművész. Judit ikertestvére.

N1. Gulácsy Horváth Ákos. (*Budapest,

       1990. szeptember 24.-)

M4. Korompay Judit. (*Budapest, 1952. novem-

ber 10.-) Q Dr. Gergely István. (*Budapest, 1954. augusztus 19.-) Budapest, 1976. Korompay Judit építészmérnök, férje villamosmérnök, számítógépes szakember.

N1. Gergely Júlia. (*Budapest, 1978. október

       30.-)

N2. Gergely Miklós. (*Budapest, 1980. októ-

       ber 20.-)

N3. Gergely Zsuzsa. (*Budapest, 1982. októ-

       ber 26.-)

L2. Krompecher Boldizsár Frigyes (*Budapest, 1906.

június 18. †Budapest, 1907. augusztus 4.)

L3. Korompay[107] Andor László. (*1908. június 24.-

†Budapest, 1999. november 5.[108]) Q Bodolay Margit. (*Pécs, 1909. május 15.-†Budapest, Farkasréti temető, 1985. január 31.) Budapest, 1935. Korompay Andor mérnök, tervező, felesége tanár.

M1. Korompay Ágnes. (*Budapest, 1936. decem-

ber 16.-†Budapest, 1981. január 10.) Q Dr. Székely Ádám György. (*1935. július 23.-) Budapest, 1958. július 19. Elváltak 1964. május 2. 2. Q Kováts Pastélyi Jenő (*Budapest, 1935. május 25.-) Budapest, 1965. július. Elváltak 1966. Korompay Ágnes szociológus, újságíró.

N1. Székely Balázs. (*Budapest, 1959. június

16.-) Q Huber Katalin. (*Budapest, 1964. május 28.-) Budapest, 1986. Székely Balázs evezős szakedző, okleveles síoktató, a Start Travel kft. cégvezetője, felesége általános iskolai tanár testnevelés-földrajz szakon, a kft. alkalmazottja.

       O1. Székely Csaba. (*Budapest, 1989.

              október 21.-)

       O2. Székely Bálint. (*Budapest, 1992.

              április 25.-)

M2. Korompay Péter Pál. (*Budapest, 1938. jú-

nius 29.-) 1. Q Szokol Erika. (*Kenderes, 1951. június 14.-) Budapest, 1974. május 14. Elváltak 1976. 2. Q Horváth Edit. (*Mosonmagyaróvár, 1947. augusztus 17.-) Budapest, 1991. Korompay Péter zenész.

N1. Korompay Ádám. (*Budapest, 1976.

március 20.-) 1993-tól karosszéria lakatos, építési vállalkozó.

M3. Korompay Zsófia Róza. (*Budapest, 1941. jú-

lius 2.-) Építész, magasépítési üzemmérnök.

M4. Korompay Géza András. (*Budapest, 1946.

szeptember 30.-†Budapest, 2019. november) Q Ozsvald Katalin. (*Léva, 1947. augusztus 20.-) Budapest, 1969. július 5. Korompay Géza villamosmérnök, felesége óvónő.

N1. Korompay Zoltán. (*Budapest, 1973.

szeptember 6.-) Okleveles informatikus mérnök és közgazdász.

N2. Korompay Enikő. (*Budapest, 1976. ok-

tóber 13.-) Építész.

L4. Korompay[109] Bertalan Ödön Dr. (*1908. június

24.-†Budapest, 1995. október 9.) Q Horváth Julianna. (*Budapest, 1918. június 20.-) Budapest, 1943. október 31. Bertalan és Andor ikrek. Korompay Bertalan etnográfus, folklorista, nyelvész, irodalomtörténész, nyelvtudományok kandidátusa, felesége a Veres Pálné gimnáziumban középiskolai tanár magyar-latin szakon. [Horváth Julianna apja Horváth János (Margitta, 1878. június 24.-Budapest, 1961. március 9.[110]) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Horváth János apja Horváth József, anyja Galgóczi Julianna.]

Horváth János irodalomtörténész. Wikipédia.

M1. Korompay Zsuzsanna. (*Budapest, 1944.

november 2.-) 1. Q Imrényi Tibor. (*Budapest, 1913. június 17.-†Veszprém, 1985. január 19.) Budapest, 1973. máj. 11. 2. Q Eastland Basil. (*1920. augusztus 4.-) 1993. Korompay Zsuzsanna angol-orosz-latin szakos tanár.

N1. Imrényi Péter. (*Budapest, 1973. novem-

       ber 5.-)

N2. Imrényi András. (*Budapest, 1981. már-

      cius 17.-)

M2. Korompay Klára Erika, Julianna. (*Budapest,

1946. június 6.-) Tanár magyar-francia szakon, doktor, az ELTE-n docens 1992-től.

M3. Korompay János Sándor. (*Budapest, 1947.

december 29.-) 1. Q Kaszás Éva. (*Budapest, 1947. május 5.-) Budapest, 1971. július 16. Elvált 1982. 2. Q Sebestyén Nóra. (*Budapest, 1955. szeptember 15.-) Budapest, 1982. Korompay János 1967-1972 francia szakos tanár, az ELTE adjunktusa 1991-ig, amikor átment az MTA Irodalomtörténeti Intézetébe.. Az irodalomtudományok kandidátusa 1982. az MTA doktora 2000. Első két gyermeke az első, harmadik és negyedik gyermeke a második feleségétől született.

Korompay János.

N1. Korompay Tamás. (*Budapest, 1973. má-

       jus 19.-) Informatikus.

N2. Korompay Bálint. (*Budapest, 1978. ja-

nuár 30.-) Magyar-francia szakon végzett.

N3. Korompay Anna. (*Budapest, 1983. ok-

       tóber 30.-) Orvos.

N4. Korompay Eszter. (*Budapest, 1991. jú-

       lius 11.-)

M4. Korompay Margit. (*Budapest, 1951. április

3.-) Q Perrin John. (*London, 1943. november 13.-) 1977. Korompay Margit magyar-angol szakos középiskolai tanár, férje tervező építész.

N1. Perrin György. (*Budapest, 1981. decem-

       ber 31.-)

N2. Perrin Júlia. (*Budapest, 1991. március

       2.-)

L5. Krompecher Judit Sarolta. (*Budapest, 1912. au-

gusztus 23.-†2005.) Q Joób Olivér I. fancsali. (*Ózd, 1910. augusztus 28.-†Szombathely, temetve Ostffyaszonyfa, 1969. október 29.[111]) Budapest, 1936. november 21. Krompecher Judit egészségügyi ápoló- és védőnő. Joób Olivér evangélikus lelkész, 1935-1940 püspöki titkár, majd lelkész Nyíregyházán és 1969. júniustól Ostffyaszonyfán[112].

M1. Joób Éva. (*Nyíregyháza, 1937. szeptember

14.-) Q Dzurányi Gyula. (*Skalica, 1928. április 22.-†Pozsony, 1976. október 14.) Budapest, 1968. május 4. Joób Éva női szabó, gépkönyvelő a csehszlovák vasútnál, férje tisztviselő a szlovák invalidusok szövetségénél.

N1. Dzurányi Márta. (Pozsony, 1969. június

11.-) Q Ispán László. (*Esztergom, 1965. július 2.-) 1989.

O1. Ispán Laura. (*1989. október 14.-)

O2. Ispán Lilla. (*1993. április 17.-)

N2. Dzurányi Katalin. (Pozsony, 1971. május

8.-) Q Egri Attila. (*Budapest, 1963. április 23.-) 1990.

O1. Egri Olívia. (*1991. június 26.-)

O2. Egri Karolina. (*1993. november 2.-

       )

O3. Egri Eduárd. (*1997. március 24.-)

       M2. Joób Klára. (*Nyíregyháza, 1939. január 6.-)

Q Bereznai Tamás Dr. (*Debrecen, 1936. november 17.-) Nyíregyháza, 1961. augusztus 6.  Joób Klára egészségügyi asszisztens izotóp laboratóriumban 1978-ig Budapesten, majd az NSZK-ban, Münchenben. Bereznai Tamás középiskolai tanár fizika, kémia szakon, 1978-ig a Műegyetem Fizikai Intézetében, majd az NSZK-ban Münchenben, később Aschaffenburg mellett atomfizikus. Bereznai Tamásról az ÁBTL-ben 10 dossziéban találtam jelentéseket. Pl.: Dosszié típusa. 3.1.9 Dosszié jelzete. V-162971. Ország NSZK. Évkör 1979-1982. Bereznai (Beczner) Tamás jogellenes külföldön tartózkodásának vizsgálati anyaga. 69. oldal. Bereznai Tamás, dr. anyja neve Bartha Ilona. Foglalkozás egyetemi tanár, kutató.

N1. Bereznai Áron. (*Debrecen, 1963. január

7.-) Péchy Ildikó. (*Budapest, 1967. január 6.-) 1992. Bereznai Áron tológus Münchenben. 4 gyermekük született 1993 és 1998 között.

N2. Bereznai Benjamin Dr. (*Debrecen,

1966. április 3.-) Q Palitzsch Anja. (*München, 1967. július 7.-) 1990. Bereznai Benjamin orvos, felesége szociálpedagógus. 3 gyermekük született 1992 és 1997 között.

N3. Bereznai Zsuzsa. (*Budapest, 1973.

       szeptember 18.-)

N4. Bereznai Márton. (*Budapest, 1975.

      szeptember 30.-)

M3. Joób Olivér II. (*Nyiregyháza, 1940. június

27.-) Q Foltin Enikő, faipari mérnök (*Magyarbóly, 1946. január 16.-) Sopron, 1968. május 5. Joób Olivér evangélikus lelkész Ostffyasszonyfa (1970-1977), Sopron (1977-1979), Borås, Svédország (1979-1985), Zürich (1985-2003) Unterengstringen (2003.-) Joób Olivérról és apjáról az ÁBTL-ben 31 dossziét őriznek.

N1. Joób Judit, angol, művészettörténet sza-

kos tanár (*Sopron, 1968. november 24.-) Q Stucki Péter francia-olasz szakos nyelvtanár. (*Richterswil, Svájc, 1960. február 2.-) 1997. Svájcban élnek, Winterthur városában.

O1. Stucki Johanna (* 2000. április 23.-)

O2. Stucki Jonathan (* 2002. november

       12.-)

O3. Stucki Magdalena *(2005. április 1.-)

N2. Joób Olivér III. lelkész, népfõiskolai ta-

nár (*Celldömölk, 1970. június 7.-) Q Burány Judit. fülész szakasszisztens (*Szeged, 1978. november 3.-) 1999. Svédországban élnek, Hjo városában.

O1. Joób Olivér IV. (*2001. március 22.-

       )

O2. Joób Oszkár (*2004. augusztus 31.-)

N3. Joób Márk, filozófus, közgazdász, címze-

tes egyetemi tanár (*Celldömölk, 1974. március 30.-) Q Dobai Krisztina (*Kaposvár 1979. április 30.-)  2000. Sopronban élnek.

O1. Joób Klára (* 2003. április 1.-)

O2. Joób János (* 2005. október 30.-)

N4. Joób Szilárd. (*Celldömölk, 1974. már-

cius 30.-) Márk ikertestvére. Gyülekezeti és tábori lelkész. Svájcban él, Unterengstringen településen.

M4. Joób Árpád. (*Nyíregyháza, 1946. február

24.-) Q Erdei Mária. (*Debrecen, 1943. szeptember 23.-) Nyíregyháza, 1968. július 7. Joób Árpád zenepedagógus, kutató, felesége énektanár.

N1. Joób Emese. (*Debrecen, 1970. június

28.-) Q Albert Gábor. (1966. március 1.-) 1996. Evangélikus lelkész Csákváron.

O1. Albert Júlia. (*1997. május 19.-)

O2. Albert Janka. (*1998. november 15.-

       )

N2. Joób Máté. (*Debrecen, 1972. március

       22.-) Lelkész Kelenföldön 1997 óta.

N3. Joób Réka. (*Debrecen, 1977. november

       22.-

 M5. Joób Márta. (*Nyíregyháza, 1951. november

6.-) Q Uzoni Péter. (*Budapest, 1952. január 1.-†Budapest, 1996. december 27.) Budapest, 1973. december 26. Joób Márta matematika-fizika szakos középiskolai tanár, férje mezőgazdasági gépészmérnök, német és angol nyelvű műszaki fordító és tolmács, lelkész a Hit Gyülekezetben.

N1. Uzoni Dávid. (*Budapest, 1976. június

       28.-)

N2. Uzoni Pál. (*Budapest, 1978. november

       21.-)

N3. Uzoni Eszter. (*Budapest, 1980. június

       18.-)

N4. Uzoni Anna. (*Budapest, 1983. április

       13.-)

N5. Uzoni Simon Péter. (*Budapest, 1986.

       február 19.-)

N6. Uzoni Sára. (*Budapest, 1987. december

       26.-)

N7. Uzoni Zsuzsanna. (*Budapest, 1991. feb-

       ruár 2.-)

 M6. Joób István. (*Nyíregyháza, 1954. július 20.-

) Q Czifra Éva. (*Szeged, 1959. június 21.-) 1973. Mindketten zenetanárok.

N1. Joób Gergely. (*Budapest, 1978. nov

       ember 7.-)

N2. Joób Márton. (*Szeged, 1982. június

       24.-)

N3. Joób Dániel. (*Szeged, 1983. szeptem-

       ber 12.-)

N4. Joób Donát. (*Szeged, 1985. október

       17.-)

N5. Joób Eszter. (*Szeged, 1990. november

       19.-)

N6. Joób Viola. (*Szeged, 1994. március

       20.-)

 K5. Schulek Irén. (*Budapest, 1888. március 20.-†Budapest,

1968. május 9.) Q Kováts (János) István dr. (*Kistelek, 1880. november 20.-†Budapest, 1965. október 4.) Budapest, 1915. június 29. Wikipédia. Kováts J. István. Református teológiai professzor, 32 éven át a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára, egyházkerületi főjegyző, dr. jur., dr phil., dr. theol., országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke.

Kováts J. István

L1. Kováts. Sarolta. (*Budapest, 1916. április 15.-) Re-

formátus hitoktató, kórházi asszisztens..

L2. Kováts Zsolt. (*Budapest, 1918. május 19.-) 1. Q

Wack Mária. (*Budapest, 1921. április 29.-†Spokane, 1992. december 7.) Budapest, 1940. december 21. 2. Q Németh-Hadnagy Judit. (*Budapest, 1916. március 9.-) Kováts Zsolt repülőfőhadnagy 1945-ig, utána Kanadában, 1976-tól USA-ban élt, ahol saját utazási irodát alapított.

M1. Kováts Eszter. (*Szombathely, 1942. február

18.-) Q Mc Kay Ronald Franklin. (*1939. augusztus 29.-) Spokane, WA USA, 1962. november 24. Kováts Eszter fodrász, kozmetikus, férje repülő altiszt, közgazdász, bank alelnök.

N1. Mc Kay Scott. (*1963. június 5.-) Q Annis

Nicole. (*1967. február 2.-) 1992.

N2. Mc Kay Lisa Mary. (*1968. augusztus 19.-

       )

M2. Dr. Kováts Zsolt István Géza. (*Szombathely,

1944. január 14.-) 1. Q Cavender Mary-Lynn. (*Seattle, USA, 1944. május 17.-) Seattle, WA USA, 1966. június 18. Elvált. 2. Q Mize Annie. (*Seattle, USA, 1947. május 14.-) Elvált. 3. Q Cameron Sandra. (*Gig Harbor, USA, 1952. április 1.-) Kováts Zsolt nemzetközi jogász, tőzsdeügynök.

N1. Kováts Mark. (*Seattle, 1969. november

7.-) Q Webster Cari. (*1969. január 21.-)

N2. Kováts Julie. (*1972. május 2.-) Q Lagace

Erik. (*1972. július 12.-) 1997.

M3. Kováts Árpád Béke. (*Ried, Ausztria, 1945.

augusztus 15.-) Q Rogen Clo-Ann. (*Fargo North Dakota, 1946. november 16.-) Spokane WA USA 1967. november 18. Kováts Árpád középiskolai tanár, gimnáziumi igazgató.

N1. Kováts Stacey. (*1970. augusztus 28.-)

N2. Kováts Dana. (*1972. április 26.-)

M4. Kováts Keresztény Andrew Paul. (*Vancouver,

1956. június 17.-) Q Gregg Leslie. (*1953. december 10.-) 1986.

N1. Kováts Maxfield. (*1988. július 17.-)

N2. Kováts Kate. (*1990. március 14.-)

L3. Kováts Kálmán György Frigyes. (*Budapest, 1919.

szeptember 6.-†Tahi, 1979. június 21.) 1. Q Majunke Magdolna. (*Kaposvár, 1922. január 27.-) Kaposvár, 1944. november 24. Elvált 1960. március 15. 2. Q Dr. Varga Hajnalka. (*Budapest, 1925. július 5.-) Budapest, 1960. április 9. Elvált 1974 június. Kováts Kálmán tisztviselő az MNB kaposvári fiókjánál, majd az Állami Pénzverőben. Varga Hajnalka orvos.

M1. Kováts Péter Árpád István. (*Klagenfurt,

Ausztria, 1945. október 1.-) Q Fujsz Anna. (*Kaposvár, 1946. április 1.-) Kaposvár, 1965. március 30. Kováts Péter elektrotechnikus, felesége gyors és gépírónő.

M2. Kováts Ágnes Mária Emília. (*Kaposvár, 1948.

június 3.-) Q Pintér Jenő. (*Nagykanizsa, 1948. november 18.-) 1976. Kováts Ágnes vendéglátó, üzemvezető.

M3. Kováts Kálmán István. (*Budapest, 1961. feb-

       ruár 26.-)

L4. Kováts Árpád. (*Budapest, 1920. december 9.-†Sá-

toraljaújhely, 1944. június 28.) Segédlelkész.

L5. Kováts Zsuzsanna. (*Budapest, 1924. március 18.-)

Q Szenczi Győző I. (*Újpest, 1919. december 15.-†Újpest, 1997. március 16.) Budapest, 1944. november 15. Szenczi Győző I. református lelkész 1948-1949 a Magyar Bibliai Társulatnál, 1949-1960 Nábrádon, 1960-1980 Nagyszéken, 1982-1986 Újpesten, 1986-1997 Rákospalotán, 1997-ben Pasaréten.

       M1. Szenczi Árpád Győző István. (*Újpest, 1945.

szeptember 11.-) Q Podhradszky Anna. (*Budapest, 1949. november 17.-) Budapest, 1971. május 15. Szenczi Árpád villamosmérnök, felesége közgazdász, piackutató.

N1. Szenczi György. (*Budapest, 1972. április

8.-) Q Török Eszter. (*Budapest, 1971. július 18.-) Budapest, 1997. Szenczi György közgazdász, felesége gyógypedagógus.

N2. Dr. Szenczi Ágnes. (*Budapest, 1973. ok-

tóber 17.-) Ügyvéd.

N3. Dr. Szenczi Eszter. (*Budapest, 1975. má-

       jus 19.-) Csecsemőápoló.

N4. Szenczi András. (*Budapest, 1983. nov-

ember 30.-)

M2. Dr. Szenczi Zsuzsanna Julianna Irén. (*Újpest,

1947. január 30.-) Q Landman Jaring. (*Borculo, Hollandia, 1942. március 29.-) Nagyszékely, 1973. november 17. Szenczi Zsuzsanna orvos, férje rajztanár. Hollandiában élnek.

N1. Landman Gábor. (*1975. május 5.-)

N2. Landman Erika. (*1976. június 6.-)

N3. Landman Márta. (*1981. március 6.-)

N4. Landman Zsuzsanna. (*1984. november

       17.-)

M3. Szenczi Ottó Ferenc István Dr. (*Újpest, 1949.

augusztus 20.-) Q Ozsvári Piroska. (*Tarnaméra, 1952. január 22.-) Tarnaméra, 1974. május 25. Szenczi Ottó 1994-től egyetemi tanár az Állatorvostudomány Egyetemen, Az MTA Doktora 1999. Felesége kertészeti üzemmérnök, az Állatorvosi Poliklinika ügyvezetője 1991-től.

Szenczi Ottó. Az MTA köztestületének tagjai.

N1. Szenczi Ildikó. (*Budapest, 1975. március

       19.-)

N2. Szenczi Krisztina. (*Budapest, 1977. feb-

ruár 5.-)

N3. Szenczi Anna. (*Budapest, 1980. április

       23.-)

M4. Szenczi Győző II. (*Nábrád, 1953. október 28.-

) Q Györki Ágnes. (*Budapest, 1955. május 20.-) 1975. Szenczi Győző II. agrármérnök, felesége kertészeti mérnök.

N1. Szenczi Gabriella. (*Budapest, 1981. július

       24.-)

N2. Szenczi Zsolt. (*Budapest, 1984. január

       12.-)

L6. Kováts Magdolna Mária. (*Budapest, 1927. július

16.-) Q Sárközy Zoltán József. (*Kompolt, 1923. november 14.-†Vancouver, 1978. november 16.) Budapest, 1944. szeptember 30. Kováts Magdolna bankfőtisztviselő Vancouverben, férje autószerelő.

       M1. Sárközy Zoltán Csaba. (*Tahi, 1945. április

22.-) Q Salmon Gwendolin Margaret. (*Vancouver, 1947. január 9.) Vancouver, Kanada, 1966. július 2.

       M2. Sárközy Ildikó Katalin. (*Budapest, 1947. feb-

ruár 3.-) Q Woodhall George Richard. (*Vancouver, 1943. július 2.-) Vancouver 1964. június 20.

              N1. Woodhall Geoffrey R. A. (*Vancouver,

1968. április 1.-) Q Napiewocki Kimsheree. (*1963. február 14.-) 1995.

N2. Woodhall Joanne M. (*Vancouver, 1970.

február 10. Q Nelson Robert. (*1970. február 10.-)

J2. Schulek Vilmos. (*Pest, 1843. április 21.-†Budapest, 1905.

március 13.[113]) Q Fuchs Melanie. (*Pest, 1857. április 23.-†Budapest, 1913. május 13.) Budapest, 1877. május 19. [Fuchs Melanie szülei Fuchs Rudolf (*1809.-†Budapest, Kerepesi temető, 1892. november 22.) nagykereskedő Q Weber Karolina (*1822.-†Budapest, 1914. december 17.)] Wikipédia.

Schulek Vilmos.[114] és felesége Fuchs Melanie.

Schulek Vilmos.

1860-tól a Bécsi Egyetemen, 1865 után a Pesti Tudományegyetemen folytatott orvosi tanulmányokat. Orvosi, sebész- és szülészdoktori oklevelét 1868-ban szerezte meg Bécsben, ahol már 1867-től Carl Ferdinand von Arlt gyakornokaként tevékenykedett az egyetemi szemészeti klinikán. 1869-ben fél évig a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen hallgatta Albrecht von Graefe szemészeti előadásait, újabb fél évig pedig Utrechtben, Londonban, Párizsban, illetve svájci és németországi egyetemeken képezte tovább magát. 1870-től 1872-ig tanársegédként dolgozott a bécsi szemészeti klinikán, időközben 1871-ben szemészmesteri képesítést is szerzett. 1872-ben a szemészet nyilvános rendes tanárává nevezték ki az akkor megnyílt kolozsvári tudományegyetemre, az 1873–1874-es tanév első félévében az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Két év elteltével, 1874-ben elhagyta Kolozsvárt, és nyilvános rendes tanári címmel átvette a Budapesti Orvostudományi Egyetem szemészeti tanszékének vezetését, illetve az egyetem szemklinikájának igazgatását. Több mint három évtizeden keresztül, 1905-ben bekövetkezett haláláig állt a tanszék és a klinika élén, emellett 1890–1891-ben az egyetem rektora is volt. 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1902-ben rendes tagjává választották. Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, alapító tagja és első alelnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, és szintén alapító választmányi tagja a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek. Tanári működésének huszonötödik évfordulós jubileumán, 1897-ben címzetes miniszteri tanácsos lett.

Főbb művei

A nézésről munkálkodás közben. Budapest. 1881.

A szembogár szűkítőnek kiszabadítása (Sphincterolisis anterior). Budapest. 1892.

Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde I–III. Leipzig–Wien: 1895–1903. (társszerkesztő)

Védőüvegek az ibolyántúli fény ellen: Fényhatástani tanulmányok alapján. Budapest. 1900.

A szempár közös működését bizonyító kísérletek. Budapest. 1904. (Akadémiai székfoglalója)

Schulek Vilmos sírja. Kerepesi temető.

K1. Schulek Alfréd dr. (*Budapest, 1878. május 9.-

†Budapest, 1960. október.) 1. Q Rajner Jolán. (*Budapest, 1889. március 23.-†Budapest, 1966. december 9.[115]) Budapest, 1911. július 1. 2. Q Kovács Anna. Budapest, 1940. MÁV korházi szemész főorvos, numizmatológus.

L1. Sulyok[116] Imre. (*Budapest, 1912. március 30.-

†Budapest, 2008. november 24.) Q Bodolay Márta. (*Pécs, 1913. április 14.-†Budapest, Farkasréti temető, 1991. február 20.) Budapest, 1940. május 3. Evangélikus Élet. 2008. december 9. Sulyok Imrére emlékezünk. „Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, orgona- művész, zenetörténész, szerkesztő, karnagy, az evangélikus egyház zenei életének kimagasló jelentőségű szereplője. Részt vett énekeskönyvek és korálkönyvek előkészítő munkáiban, tanított a Teológián, és fiatalkori óbudai egyházzenei szolgálata után 1951-től több mint ötven éven át a kelenföldi gyülekezet kántora volt…. Középiskolai tanulmányait 1922 és 1930 között a II. kerületi Érseki Katolikus Reálgimnáziumban végzi. Egy évi sorkatonai szolgálat után 1931-től 1941-ig a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanul zeneszerzés, középiskolai énektanár, orgona és protestáns egyházzene szakon. 1936-tól 1951-ig az óbudai evangélikus gyülekezet kántora. 1939-től a Magyar Rádió munkatársa, ekkor kér névmagyarosítást. 1945-ben hosszú kutatómunka után megjelenik Schulek Tiborral együtt összeállított Régi Magyar Istenes Énekek című gyűjteményük. Közben 1944. októberében tartalékos tisztként behívják, a háború vége Ausztriában éri. Hazatérésekor orosz hadifogságba kerül, kiviszik a Szovjetunióba, és csak 1947. júniusában térhet haza. 1950-ben elbocsátják a Rádióból. 1951-ben a kelenföldi gyülekezet kántora lesz, ahol a karvezetői munkát 1980-ig, a kántori munkát 2008-ig végezte. 1956-tól 11 tanéven át az Evangélikus Teológiai Akadémián tanít egyházi zenét. Külső munkatársi megbízások után 1958-tól a Zeneműkiadó Vállalat szerkesztője, 1967-től főszerkesztője. 1972-ben nyugdíjba megy, és azóta az új Liszt-összkiadás szerkesztője. 1994-ben Liszt Ferenc-díjat kap. A már említett egyházzenei munkái mellett részt vett az énekeskönyv 1955-ös Új része, az 1982-es új Evangélikus Énekeskönyv és a hozzájuk tartozó korálkönyvek szerkesztésében. Számos világi és egyházi zenemű szerzője, illetve közreadója, cikkek írója.”

Sulyok Imre.

M1. Sulyok Balázs dr. (*Budapest, 1941. április

17.) Q Szabó Beáta (*Budapest, 1943. december 7.) Budapest, 1966. július 30. Sulyok Balázs baleseti sebészorvos, klinikai tanársegéd, felesége gyógyszerész. 2 leányuk Orsolya és Réka.

M2. Sulyok Zoltán dr. (*Budapest, 1943.

augusztus 14.-) Q Péterffy Nóra (*Szatmárnémeti, 1949. március 3.) Budapest, 1972. július 6. Sebészorvos, onkológus felesége laborasszisztens. Két leányuk Petra és Emese.

M3. Sulyok András dr. (*Budapest, 1944.

november 23.-) Q Tamás Amarylis (*Kalocsa, 1949. december 25.-) Budapest, 1972. október 7. Kutató, körzeti orvos. Egy fiúk Máté.

M4. Sulyok Boróka dr. (*Budapest, 1951. július

25.-) Q Torma Tibor. Budapest, 1978. december 5. Korházi orvos, férje ácsmester.

L2. Schulek Dóra. (*Budapest, 1918. január 2.) Q

Opfermann Ernő Budapest, 1943. október 29. Opfermann Ernő evangélikus lelkész és teológiai tanár Kolozsváron. Schulek Dóra a Bibliaolvasó Kalauzt fordította le évekig németből.

M1. Opfermann Annamária.

M2. Opfermann Klára.

M3. Opfermann Katalin.

 K2. Schulek Inesz.  (*1883.-†1946. március 6.) Hajadon

        volt.

J3. Schulek Gusztáv. (*Orsova[117], 1850. október 2.-†Budapest,

1915. március 20.) 1. Q Schulek Amália. (*Pest, 1865. október 19.-†Pest, 1890. május 19.) Pest, 1887. január 17. 2. Q Roxer Emilía. (*Tokaj, 1858. május 26.-†Budapest, 1941. június 2.) Pest, 1892. február 16. Dunai hajóskapitány. Első két gyermeke az első, harmadik gyermeke a második feleségétől született. Roxer Emiliától született még 3 fia, ezek fiatalon meghaltak.

K1. Schulek Irma. (*Budapest, 1887. október 30.-

†Budapest, 1982. szeptember 15.[118]) Q Ujágh Árpád. (*Szepesmerény[119], 1876. október 4.-†Budapest, 1934. április 28.) Kereskedő.

K2. Schulek György. (*Budapest, 1890. április 16.-†Buda-

pest, 1960. május 10.[120]) Q Liptay Karola. (*Szombathely, 1886. február 23.-†Zürich, 1971. augusztus 16.) Budapest, 1919. augusztus 1. Szobrász.

   L1. Schulek Ildikó. (*Budapest, 1922. augusztus 1.-)

1. Q Pogány Géza dr. (*1909. szeptember 3.-) 2. Q Nau Andor. 3. Q Gentry Mark. (*Kansas City, USA, 1922.-†1972.)

M1. Pogány Ildikó. (*Zürich, 1945. január 19.-) Q

        Lasskorn Werner. (*1941. május 15.-)

K3. Schulek Gáspár. (*Budapest, 1896.-†Budapest, 1920.

      február 6.[121]) Okleveles kertész.

K4. Schulek Erzsébet. (*Budapest, 1898. szeptember 26.-

†Budapest, Farkasréti temető, 1966. július 2.) Q Zsigmondy Hugó. (*Bécs, 1890. augusztus 24.-†Budapest, Farkasréti temető, 1974. február 28.) Budapest, 1929. március 23. Zsigmondy Hugó bányamérnök.

L1. Zsigmondy Árpád. (*Ózd, 1930. április 19.-)

1. Q Kozma Éva Mária. (*Budapest, 1936. július 22.-) Budapest, 1965. szeptember 29. 2. Q Boldoghy Ágnes. Zsigmondy Árpád[122] evangélikus lelkész, kutató levéltáros, nagy tudású amatőr nyelvész. 1948-ban kezdte evangélikus teológiai tanulmányait Sopronban és Budapesten fejezte be 1953-ban, mivel a teológia Budapestre került. Tíz évig tíz helyen szolgált segédlelkészként az ország különféle pontjain: Miskolc, Ózd, Putnok, Olcsva, Tordas, Fehérvárcsurgó, Kissomlyó, Veszprém, Debrecen, Soltvadkert. Az akkor feszült egyházpolitikai légkörben ismételten, főleg Ordass püspök 1958-as eltávolításakor szembekerült az egyházvezetéssel: 1963-ban kivált az egyházi szolgálatból, világi munkahelyen vállalt állást. Így került az EGyT (ma EGIS) gyógyszergyárba segédmunkásnak. Ott szerzett vegyésztechnikusi képesítést. Madocsai Miklós[123], aki szintén, mint lelkész kényszerűségből vegyész volt segítette, majd levéltárosként folytatta pályafutását. 1967-től sikerült az MTA mikrobiológiai laboratóriumába kerülnie, ahol 1977-ig dolgozott. Vető Lajos püspökségtől való megválása után újra vállalt nemhivatalos egyházi szolgálatot: a 60-as évek végétől a budavári evangélikus gyülekezet németnyelvű szolgálatát látta el. A budavári német szolgálatát fizetés nélkül végezte a 90-es évekig Ebből a tevékenységből nőtt ki az 1990-es évek közepén a Budapesti Német Evangélikus Gyülekezet. A Magyar Országos Levéltár latinul és németül tudó, humán képzettségű munkatársat keresett, így 1977-től a levéltár reprográfiai osztályára került, ahol 1986-ig működött. Nyelvtudása miatt az országos levéltár kiküldetésében több külföldi kiküldetése volt. 1986-1991 között nyugdíjazásáig a budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárában dolgozott. Zsigmondy Árpád „Egy felvidéki honorácior család genealógiája” című levéltárosi diploma- munkáját folytatva 1986-ban írta meg „Zsigmondy Sámuel genealógiája” címmel a bölcsészdoktori disszertációját a Zsigmondy-családról. You tube. 2018. február 13. Budapest – „Zsigmondy Árpád 87 évesen is még mindig feladatának és szolgálatának érzi egyházi és világi ismereteinek hozzáférhetővé tételét. Nem túlzás polihisztorként tekinteni rá: amikor lelkészi szolgálatát a politikai erők ellehetetlenítették, világi pályán is tiszteletre méltón megállta a helyét. Élettörténetét adjuk most közre.”

         

        Zsigmondy Árpád. 87 éves. 2018.

Felesége Kozma Éva Mária evangélikus lelkész, kutató.

M1. Zsigmondy Ákos Pál. (*Budapest, 1970.

        május 19.-)

M2. Zsigmondy Szabolcs János. (*Budapest,

       1972. május 23.-)

K5. Schulek Gábor. Q Bragyova Anita.

J4. Schulek Emma. (*1853.-†Sepsiszentgyörgy, 1878. március

28.) Q Fülöp Géza. Sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész. 1874.

Fülöp Géza és Schulek Emma.

K1. Fülöp Ferenc. (*Sepsiszentgyörgy, 1877.-)

J5. Schulek Lajos. (*Debrecen, 1859. október 2.-†Pozsony,

1916. március 29.) Q Gazsó Anna. (*Nagyszombat, 1869. július 8.-†Nagyszombat, 1943. november 21.) Pénzügyi titkár Pozsonyban. 1901. k.

K1. Schulek Zsófia. (*Nagyszombat, 1902. augusztus 22.-)

Q Borovánzky Antal dr. Nagyszombat, 1930. auguszt- us 23.

I2. Schulek Jenő. (*Tiszolc, 1816. május 13.-†Kamenici csatában,

1849. június 4.) Apja halála (1827) után Fabriczy Sámuel (*Poprád, 1791. március 18.-†Lőcse, 1858. március 18.) gyermektelen lőcsi ügyvédhez került. Honvédfőhadnagy, Perczell Mór hadsegéde, királyi mérnök.

I3. Schulek Lipót. (*Nyíregyháza, 1820. július 8.-†Ókér[124], 1848.

október) Apja halála (1827) után Joseffy Pál (*Verbóc, 1775.-†Tiszolc, 1848.) püspök nevelte. Honvéd.

H7. Schulek Rozália. (*Nagypalugya, 1790. augusztus 18.-†Nagy-

rőce[125], 1838. október 9.) Q Reuss Sámuel. (*Zólyomlipcse[126], 1783. szeptember 8.-†Nagyrőce, 1852. december 22.) Kraszkó[127], 1810. november 21. Folytatás: Reuss családfa az alapmű II. részében.

Nagypalugya, evangélikus keresztelési anyakönyv. 1788-tól keresztelt Schulek R. Mátyás evangélikus lelkész. Schulek Rozália keresztelve, 1790. augusztus 18.-án Szülők Schulek R. Mátyás és Zmesskall Julianna. Keresztelte Schramko Pál. Keresztszülők Csemitzky András, Berzeniczky Imre, Platthy Karolina, Platthy Rozália.

Folytatás Reuss családfa a II. részben.

H8. Schulek Nátániel. (*Tiszolc, 1793. szeptember 5.-†1801.)

H9. Schulek Judit. (*Tiszolc, 1798. december 9.-) Q Kollmann Sámuel

II. (*Gölnicbánya[128], 1796.-) 15 éves koráig Gölnicbányán tanult, majd Eperjesen folytatta tanulmányait. Sárospatakon Kazinczy István fiát tanította, majd Nyirgyházán tanítói hivatalba lépett. Nyiregyházán volt rektor. 5 gyermekük született. [Kollmann Sámuel II. szülei Kollmann György Sámuel I. Q Eliser Erzsébet.]

                                        G6. Schulek András. (*Nagyfalu, 1755. december 6.-†1805. február 1.) Q

Szinyey Merse Klára Krisztina. Lelkész 1783-1787 között Komlóskeresztesen[129], majd 1787-1805 között Hanusfalván[130] és Sárosi esperese.

1788. november 28-án Eperjesen jegyzővé választották.[131] 1819. július 6. Eperjes, özvegye Szinyey Krisztina segélyt kért.

H1. Schulek Károly. (*1790. január 24.-)

H2. Schulek Péter. (*1795. július 15.-)

H3. Schulek Johanna. (*1798. december 28.-) q Deák András.

       (*Vámosatya, (Bereg megye) 1800. október 25.-)

       I1. Deák János q Hartman Amália

            J1. Deák Ilona q Herpay Ferenc.

                  K1. Herpay Ilona Borbála q Dohos Ferenc István.

                         L1. Dohos Éva q Lilienberg Sándor I.

                                M1. Lilienberg Sándor II.

G7. Schulek János. (*Nagyfalu, 1756. december 8[132].-†Nyíregyháza, 1820.

október 26.[133]) Q Zmeskall Anna, déményfalvi. (*Sztrnyace, 1763. augusztus 6.-)

Árvanyagyfalu, Velicsna. Katolikus keresztelési anyakönyv. 1756. december 8-án keresztelték Schulek Jánost, szülei Schulek György és N. Zsuzsanna. Keresztszülők Panovics János és felesége Katalin.

1783-ban papi hivatalra felszentelték. lestini, 1784. szeptember 7. 1783-ban felsőkemencei[134], 1785-ben kúntapolcai[135], 1789. október 20-tól haláláig nyíregyházi lelkész. Gyümölcstenyésztő, matematikus és latin költő is volt.

[Zmesskall Anna szülei Zmesskall Vince (*1721.-†1773.) Q Stephanides Anna.]

                                        G8. Schulek József I. (*1760. november 16.-†Libetbánya, 1813. október

13.) Q Eördögh Anna, lászlófalvi. Komlóskeresztes, 1790. január 25. 1787-ben rektor Liptószentivánon[136], 1793-ban bocabányai[137], 1795-ben libetbányai[138] lelkész. [Eördögh Anna apja Lászlófalvi Eördögh András, rektor Komlóskeresztesen.]

H1. Schulek József II. Sámuel. (*Libetbánya[139], 1795. július 9.-

†Kisfeketepatak, 1855. június 11.) Q Nagy Teréz Anna. Nyiregy- háza, 1819. Tiszolcon, Lőcsén, majd az Eperjesi Kollégiumban bölcsészeti és hittudományi tanulmányait végezte el. 1817-ben segédlelkész Nyíregyházán, 1819-ben rektor Felsőlehotán[140], 1821-ben rektor és segédlelkész Nagyrőcén, 1824-ben lelkész Nandráson[141]. 1842-ben segédlelkész Ratkón, 1845-től Lipcseben[142], 1847-től lelkész Vizesréten, 1850-től lelkész Ratkón. [Nagy Teréz Anna apja Nagy Sámuel lelkész. (*Kisszeben, 1771.-†1820.), akinek szülei Nagy Pál Q Kulman Anna]

I1. Schulek Sámuel Ágoston. (*Kokava, 1820. május 29.-†Ratkó,

     1890. szeptember 21.) Q Lovcsányi Emilia. 1854.

H2. Schulek Dániel. (*Libetbánya, 1807. november 22.-†Királylehota,

1870. augusztus 10.[143]) 1832-ben lelkész Komlóson, 1833-ban Királylehotán.

                           E2. Schulek Dorottya. (*Nagyfalu, 1692. augusztus 9.-)

                   

Árvanagyfalu, keresztelési anyakönyv. 1692. augusztus 9-én kereszteltem Schulek Dorottyát (Dorothea-t), szülei Schulek Mátyás (Matthias) és Zsófia (Sophia).

                           E3. Schulek Barbara. (*Nagyfalu, 1695. október 26.-)

                           E4. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1696. június 2.-) Q Dauda Zsuzsanna. Varga.

                                 F1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1720. március 21.-)

                                 F2. Schulek András. (*Nagyfalu, 1724. szeptember 27.-) Ikrek.

F3. Schulek Ádám. (*Nagyfalu, 1724. szeptember 27.-) Ikrek. Q Fabricius Marinka.

Nagyfalu, 1752. február 13. [Fabricius Marinka apja néhai Fabricius András.]

F4. Schulek János II. (*Nagyfalu, 1729. június 19.-)

F5. Schulek Mária. (*Nagyfalu, 1731. november 15.-)

              C3. Schulek Pál.

              C4. Schulek István. (-†Nagyfalu, 1696.)

                     D1. Schulek Zsófia. Q Sebery István. Nagyfalu, 1692. február 17. [Sebery István apja

                            Sebery György]    

       B2. Schulek[144] Mihály. Nagyfalui bíró, 1628. 1629. 1634.

              C1. Schulek Pál.

                    D1. Schulek János. Q Kirek Zsófia.

                           E1. Schulek András. Q Marcsek Zsófia.

              C2. Schulek István. Nagyfalui prokurátor. 1697.

                     D1. Schulek Mátyás I. Jegyző, kőműves. 1705.

                           E1. Schulek Jakab. Q Lomász Zsuzsanna. Varga.

                           E2. Schulek Mátyás II. Q Zasskaliczky Katalin. Kovács.

                                  F1. Schulek Mihály. Q Zgúth Zsófia. Szücs.

                                  F2. Schulek György. Q Fabricius Zsuzsanna. Kovács.

                                  F3. Schulek[145] János I. (-†1780. augusztus 19.) Q Schulek Zsuzsanna.

                                       Szabó.

                                        G1. Schulek[146]  János II. (*Nagyfalu, 1762. július 17.-†Abos, Sáros

megye, 1816. július 17.) Q Saltzer Zsuzsanna. Abosi[147] lelkész. 1811. szeptember 26. Eperjes. „Az abosi Schulek János tanítóját és rosszul fizető egyházát panaszolván be, oda bizottság küldetett Meliorisz Dániel és Szinyey Sándor, Czabkay Illés és Csorba András tagokból.” [148]Gyermekei Abosban születtek.

                                                H1. Schulek János III. Sámuel. (*Abos, 1796. március 1.-) Császári és

királyi ezredorvos. Meghalt Trevisoban[149].

H2. Schulek Károly Lajos. (*Szepesolaszi[150], 1798. augusztus 1.-)

                                                H3. Schulek Pál. (*Abos, 1799. november 20.-)

                                                H4. Schulek Julianna.

                                                H5. Schulek Anna.

                                                H6. Schulek Karolina.

                                                H7. Schulek Lajos I. (*Abos, 1805.-†Szepesolaszi, 1831.) Q

                                                       Stavinczky Told Zsuzsanna. Jegyző, ügyvéd.

                                                       I1. Schulek Lajos II. Tivadar. (*Szepesolaszi, 1831. június 20.-

†Szepesolaszi, 1908. november 13.[151]) Q Posewitz Julianna. (*Szepesolaszi, 1838. június 15.-†Budapest, 1918. február 23.) Földbirtokos. [Posewitz Julianna apja Posewitz János. (*1795.-†1852.)]

J1. Schulek Emma. (*Szepesolaszi, 1859.-†Eperjes, ?) Q

Szutorisz Frigyes. (*Eperjes, 1854.-) Eperjesi kollégiumi tanár.

J2. Schulek Kálmán dr. (*Szepesolaszi, 1862. március 17.-

†Budapest, 1929. szeptember 30.) Q Kalchbrenner Emma. (*Helpa[152], 1869.-†Budapest, 1932.) Helpa, 1891. Kúriai bíró. [Kalchbrenner Elma nagyszülei Dr. Kalchbrenner Húgo (*1838.-†Polonka, 1905. április 5.[153]) Q Styavinczky Mathild. (*1849.-†Helpa, 1899. június 18.) 1869. Coburg hercegi vasgyárak orvosa, Gömör-Kishont vármegye főorvosa.]

A Schulek család síremléke. 1929-től. Az óbudai temető 7. parcellája közelében levő kriptasorban, a Pomázi utca felöli kerítés mellett. Schulek Kálmán dr. (1862-1929) és felesége Kalchbrenner Emma (1869-1932) Schulek Tildus (1893-1919) Schulek Gizus (1906-1930)… Gerelyes Andorné született Schulek Piri (1896-1963) Gerelyes Andor (1896-1974) Dr. Göttche Ervinné született Schulek Viktória. (1899-1984)

K1. Schulek Elma. (*Pancsova[154], 1892.-†Orosháza, 1950.)

1. Q Krén István II. (*1887.-†Pálmatér, 1927. január 3.) 1921. 2. Q Sterbetz István. Schulek Elma énektanár.

[Krén István II. szülei Krén István I. Q Hászmann Teréz. (*1863.-†Cegléd, Budapest, Óbudai temető. 1931. január 30.)]

K2. Schulek Matild. (*Pancsova, 1893.-†Budapest, 1919.

       december 17.) Postatisztviselő.

K3. Schulek Irén (Piri). (*Nagykikinda[155], 1896.-†Buda-

pest, Óbudai temető, 1963. október 30.) Q Gerelyes Andor. (*1897.-†Budapest, Óbudai temető, 1974. március 8.) 1925. MÁV műszaki főtanácsos.

K4. Schulek Viktória. (*Nagykikinda, 1899.-†Budapest,

Óbudai temető, 1984. március 18.) Q Göttche Ervin dr. (*Kula[156], 1896.-†Budapest, Óbudai temető, 1961. május 11.) 1927. Schulek Viktória gyógyszerész, Göttche Ervin ügyvéd, jogtanácsos. [Göttche Ervin szülei Göttche Károly (*1864.-†Budapest, Óbudai temető, 1935. május 20.) Állampénztári igazgató. Q Ritter Anna. (*1874.-†Budapest, Óbudai temető, 1973. december 29.) 1895.]

L1. Göttche Éva. Q Zábrák Dénes.

      M1. Zábrák Piroska.

L2. Göttche Lívia. Q Binder István I.

      M1. Binder Magdolna.

      M2. Binder István II. Az Állami Számvevőszék

             szóvivője.

K5. Schulek Gizella. (*Szeged, 1906.-†Budapest, 1930.)

       Orvostanhallgató volt, amikor meghalt.

J3. Schulek Béla I. (*Szepesolaszi, 1863. május 2.-†Pozsony,

1932. április 16.) Q Schwarz Ilona. (*Késmárk, 1870. június 7.-†Budapest, Pozsony, 1942. december 16.[157]) [Schwarz Ilona szülei Schwarz János Dr. Q Fűhrer Ilona (*1833.-†Késmárk, 1899. június 22.)] Pozsonyi gyógyszerész.

K1. Schulek Béla II. (*Ólubló[158], Szepes megye, 1890.

május 1.-†Budapest, 1954. július 2.[159]) Budapesti

gyógyszerész.

K2. Schulek Ilona. (*1892.-†Pozsony, 1914. január 20.[160])

K3. Schulek Elemér I. (*Késmárk, 1893. szeptember 3.-

†Budapest, 1964. október 14.[161]) Q Bernáth Ilona. (*Budapest, 1900. február 22.-†Budapest, 1988. február 29.[162]) Budapest, 1927. június 26. Gyógyszerész, az OKI kémiai analitikai osztályának vezetője, a budapesti tudományegyetemen az analitikai kémia egyetemi tanára, akadémikus, kétszeres (1949. 1951.) Kossuth díjas.

Schulek Elemér.

Gyógyszerészetet tanult ő is a budapesti egyetemen, tanulmányait 4 évre megszakította az első világháború. 1920-ban doktorált. 1927-ig az egyetemen dolgozott, mint asszisztens, Winkler Lajos mellett. Közben hosszabb amerikai tanulmányutat tett. 1927-ben az Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztályán vállalt állást, később az osztály vezetője lett. 1944-ben a budapesti egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke professzorának hívták meg. 1941-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választották. 1949-ben és 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya elnöke (1951–1956). Az Országos Aspirantúra Bizottság (1951–1952), az MTA–TMB elnöke (1952–1958). Az Acta Pharmaceutica főszerkesztője (1953–1965). A VI. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztőbizottságának elnöke. Schulek Elemér a klasszikus kémiai analízis nagynevű művelője volt. Eredményes működéséről 481 magyar, német és angol nyelven megjelent tudományos dolgozata tanúskodik. Különösen megemlítendők gyógyszer analitikai, továbbá halogénvegyületeket alkalmazó metodikái.

Irodalom:

Laszlovszky József. Schulek Elemér. A múlt magyar tudósai. Akadémiai kiadó, Budapest, 1997.

Schulek Elemér önéletrajza (kézirat, 1964. január 22.).

Végh A.: In memory of Elemér Schulek. Acta Chimica Hung. 41, 5–36 (1964). 1-2. szám.

Végh A.: Előszó „A VII. Magyar Gyógyszerkönyv új szempontjai” c. kiadványból. Magyar Gyógyszerészeti Társaság, Budapest 1987.

Laszlovszky József: Megemlékezés Dr. Schulek Elemér professzorról, születésének 100. évfordulóján. Gyógyszerészet 37, 619–638 (1993).

Bayer István. Emlékezünk Schulek Elemér professzorra, a hatósági gyógyszerellenőrzési rendszer kialakításának vezéralakjára, halála 50. évfordulója alkalmából. Gyógyszerészet. Gyógyszerésztörténeti közlemények. 58. 2014. 625-627.

Dr. Schulek Elemér emléktáblája Budapest XI. kerületében, a Bartók Béla út 10-12. alatt. Állította születésének 110. évfordulóján az MTA és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság.

L1. Schulek Elemér II.[163] (*Budapest, 1929. január 16.-

) Q Lassányi Zsuzsa. (*Budapest, 1929.-) 2. Q Pethő Jolán. (*Kemenespálfa, 1941. május 14.-).

L2. Schulek Nóra dr. (*Budapest, 1930. november 1.-)

Q Tóth Ferenc. dr. II. (*Budapest, 1927. március 29.-) Schulek Nóra gyermekszakorvos, Tóth Ferenc okleveles gépészmérnök, kandidátus.

[Tóth Ferenc. dr. II. szülei Tóth Ferenc. I. (*1899-†Budapest, 1981. december 28.) Q Virányi Teréz. (*1906.-†Budapest, 1977. szeptember 7.)]

M1. Schulek-Tóth Ferenc III. (*Budapest, 1959.-)

        Q Nagy Katalin. (*Budapest, 1961.-) 1988.

N1. Schulek-Tóth Balázs. (*Budapest, 1989.-)

N2. Schulek-Tóth Kinga. (*Budapest, 1991.-)

N3. Schulek-Tóth Virág. (*Budapest, 1994.-)

N4. Schulek-Tóth Zsófia. (*Budapest, 1997.-)

M2. Tóth Zoltán. (*Budapest, 1962.-†München,

       1992.) Q Fodor Rita. (*Pécs, 1964.-)

       N1. Tóth Bence. (*Saratoga, USA, 1989.-)

       N2. Tóth Bálint. (*München, 1992.-)

K4. Schulek[164] Lajos I. Kálmán. (*Kunszentmiklós, 1899.

augusztus 17.-†Budapest, 1974. április 18.) 1. Q Tallatschek Katalin. 2. Q Gyene Klára, etyektyukodi. [Tallatschek Katalin szülei Tallatschek Ferenc Q Sárffy Katalin.]

L1. Selmeci Lajos II. Béla Károly. (*Kunszentmiklós,

1936. május 10.-†Budapest, 1999.) Q Varga Ilona. (*Budapest, 1940. április) Budapest, 1960. július 30.

       M1. Selmeci Enikő. (*Budapest, 1964. december

26.-) Q Havasy Tamás. (*Budapest, 1965.-)

L1. Havasy Orsolya. (*Budapest, 1990.-)

L2. Havasy Bernadett Dóra. (*Budapest, 1992.-

      )

M2. Selmeci Zsolt. (*Budapest, 1967. október 9.-)

Q Tóth Orsolya. (*Balassagyarmat, 1971.-)

L1. Selmeci András. (*Budapest, 1992.-)

L2. Selmeci Balázs. (*Budapest, 1997.)

L2. Selmeci Béla I. Károly Lajos. (*Kunszentmiklós,

1940. július 31.-) 1. Q Sándor Mária. (*Budapest, 1939. május 13.-) Budapest, 1962. október 20. 2. Q Bálint Éva. (*Budapest, 1947.-) Műszerész.

M1. Selmeci Béla II. (*Budapest, 1967. május 30.-)

Q Hatvani Krisztina. (*Budapest, 1966.-)

N1. Selmeci Laura. (*Budapest, 1998.-)

L3 Selmeci Károly Béla Lajos. (*Kunszentmiklós, 1946.

július 18.-) Q Szörényi Reischl Emőke. (*Budapest, 1950. január 11.-) Budapest, 1972. szeptember 22. Kárpitos.

M1. Selmeci Szabolcs. (*Budapest, 1973. november

8.-) Q Mányoki Mária. (*Budapest, 1980.-)

N1. Selmeci Zsófia. (*Budapest, 2001.-)

M2. Selmeci Géza. (*Budapest, 1975. január 26.-)

J4. Schulek Gyula I. Ede. (*Szepesolaszi, 1873. május 23.-

†Edelény[165], 1925. augusztus 4.) Q Téchy Bella, Erzsébet. (*Kunszentmiklós, 1875. június 9.-Edelény, 1952. május 23.) Edelényi gyógyszerész. [Téchy Bella szülei Dr. Téchy József vernikai és técsői, (*Nagykörös, 1830.-†Kunszentmiklós, 1908. február 1.) kunszentmiklósi vármegyei főorvos. Q Buday Berta, pethendi. (*1842. május 1.-†1923. szeptember 7.) 1861.] Dr. Téchy József 1848-49. honvéd, nemzetőr volt; a pesti egyetemen 1856. tett szigorlatot és letelepedett 1855-ben Kunszentmiklóson, mint községi orvos, később járási, majd vármegyei tb. főorvos és a budapesti tudom. egyetem díszdoktora. Ld. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Téchy József (vernikai és técsői)

Téchy József.

Dr. Téchy József síremléke. ITT NYUGSZIK vernikai és técsői

DR. TÉCHY JÓZSEF VOLT 1848-49.IKI NEMZETŐR. A BUBAPESTI KIR. MAGY. TUDOMÁNYEGYETEM DÍSZDOKTORA. KUNSZENTMIKLÓSI JÁRÁSI, VÁRMEGYEI TB. FŐORVOS ÉS MÁV. ORVOSI TANÁCSADÓ. ÉLT 77 ÉVET MEGHALT 1908. ÉVI FEBRUÁR 1-ÉN. Áldott legyen emléke. E SÍRKÖVET EMELTETTE BÁNATOS ÖZVEGYE DR. TÉCHY JÓZSEFNÉ SZÜL. pethendi BUDAY BERTA SZÜLETETT 1842. MÁJ. 1-ÉN MEGHALT 1923. SZEPT. 7.-ÉN.

K1. Schulek Gyula II. (*Edelény, 1902. április 28.-

†Rudabánya, 1980.) Q Vadászy Ilona. (*Edelény, 1912. június 1.-†Rudabánya, 1991.) Edelény, 1930. augusztus 23. Schulek Gyula gyógyszerész, felesége gyógyszerész asszisztens volt.

L1. Schulek Éva. (*Miskolc, 1931. június 26.-) Q Tóth

Kálmán dr. Rudabánya, 1955. február 12. 1963-ban elváltak. Schulek Éva gyógyszerész volt.

L2. Schulek Ilona. (*Miskolc, 1939. január 5.-) Q Nagy

Sándor. Budapest, 1961. február 18. 1977-ben elváltak.

                                        G2. Schulek András. (Nagyfalu, 1767.-†Kükemező[166], 1836. április 21.[167])

Q Fábry Borbála. Kükemező, 1797. július 30. Lelkész 1793-tól Kükemezőn. 1827. július 6. Eperjes. Schulek András beteg volt, eperjesi dékáni feladatáról lemondott[168]. 1832. május 16. Eperjes. Schulek Andrást újólag seniorrá választották. Schulek András senior volt 1821-1824 és 1831-1836 között. 5 lányuk (Karolin, Anna, Borbála, Amália, Vilma) és 3 fiúk élték meg a felnőtt kort.

Kükemező, az evangélikus templom falán Schulek András emléktáblája. Lefotózta és elküldte Bereznai Tamás. a felvétel dátuma 2019.07.18

H1. Schulek Imre. (*Kükemező, 1809.-) Q Schreck Sarolta. Zára[169],

1829. [Schreck Sarolta szülei Schreck Márton és Schmutzier Magdolna] Teológus Pozsonyban, katona, őrmester, a Sándor gyalogezrednél, gazdatiszt Csallóközben, erdőmester Bonyhádon. 8 lányuk (Franciska, Adél, Amália I. 1 éves korában meghalt, Amália II. Teréz, Hermina, Sarolta és Mária) és 7 fiúk született, József, Hugó és József nem élték meg a felnőtt kort.

I1. Schulek Ottó. (*1839. március 10.-†Zomba[170], 1886. január 9.)

Q Farkas Anna. (*1848.-†Pécs, 1934. december 4.[171]) Zombán postamester volt.

     J1. Schulek Ida. Q Steib Mihály. (1873.*-Pécs, 1931. június

          22.[172]) 1905. Zomba község főjegyzője.

          K1. Steib Ida.

          K2. Steib Ottó.

I2. Schulek Gusztáv. (*1840. szeptember 13.-†Szekszárd, 1882.

      február 3.[173]) Q Simon Janka. Szekszárdi könyvkereskedő.

I3. Schulek János. (*Lengyel, Tolna megye, 1846. december 26.-

†Hőgyész, 1905.) Q Tiegelmann Margit. (*Hőgyész, 1850.-) Hőgyészen női szabó.

J1. Schulek Károly. (*Hőgyész, 1872.-†Rákosszentmihály,

1944. március 4.) Q Kováts Amália. Földművelési minisztérium levéltárának igazgatója, rákosszentmihályi községi bíró.

J2. Schulek Ödön. (*Hőgyész, 1881. február 25.-) Kereskedő.

J3. Schulek István. (*Hőgyész, 1881. február 25.-) Q Dudás

      Mária. Kalocsai vendéglős.

[Dudás Mária szülei Dudás Károly Q Greif Mária. (*1687.-†Kalocsa, 1944. március 16.)]

I4. Schulek Jenő. (*Pálfa, 1848.-Budapest, 1895.) Q Rummel Juli-

anna. Zomba, 1873. október 7. Vasutas. [Rummel Julianna apja Rummel József]

J1. Schulek József.[174] (*Zomba, 1880. március 19.-†Sopron,

1952. november 25.) 1. Q Harka Anna. (*Hőgyész, 1880. április 21.-†Sopron, 1908.) Hőgyész, 1903. 2. Q Nagy Ilona. (*Sopron, 1891. december 24.-†Budapest, 1968. augusztus 11.) Sopron, 1932. augusztus 13. [Harka Anna szülei Harka József kovács Q Zólyomi Mária.] [Nagy Ilona szülei Nagy Lajos Q Borbély Ágnes.]

K1. Schulek Gyula. (*Zomba, 1904. szeptember 9.-†Sop-

ron, 1973.) 1. Q Sallay Anna. 2. Q Kovács Ilona. (*Sopron, 1920. május 22.-†Sopron, 1966. december 16.) 1945. augusztus. [Kovács Ilona szülei Kovács János Q Nagy Ilona.] Schulek Gyula könyvelő, postai műszaki felügyelő.

L1. Schulek Klára. (*Sopron, 1946. augusztus 10.-†

       Budapest, 1999.)

L2. Schulek Sándor Tibor. (*Sopron, 1948. április 11.-

) Q Budai Erzsébet. (*Budapest, 1956. január 7.-) Budapest, 1975. december 31. [Budai Erzsébet szülei Budai János Q Galambos Magdolna.] Könyvkötő.

M1. Schulek István Tibor. (*Budapest, 1978. október 19.-)

K2. Ságvári Valéria Magdolna. (*Sopron, 1933. augusztus

23.-) Q Patyi Sándor Elemér. (*Kemenesszentmárton, 1928. június 26.-†Budapest, 2011. március 20.) Felsőgöd, 1954. november 23. Ságvári Valéria tanár, tisztviselő. Patyi Sándor okleveles tanár, irodalomtörténész, az MTA főosztályvezetője, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának titkára. [Patyi Sándor szülei Patyi László, igazgató, tanító Q Szabó Margit]

Patyi Sándor könyvei:

Varga Rózsa-Patyi Sándor: A népi írók bibliográfiája. Művek, irodalom, mozgalom. 1920-1960. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 940. Az MTA akadémiai díjában részesült 1974-ben.

A népi írók bibliográfiája. Borító.

H2. Schulek Frigyes. (*Kükemező, 1809.-†Eperjes, 1850.) Q Dietz

       Karolina Johanna. Eperjesi kollégiumi tanár.

H3. Schulek Gusztáv. (*Kükemező, 1820. április 21.-†Eperjes, 1905.

december 17[175].) Q Balla Sarolta. (*Nyíregyháza, 1835. szeptember 4.-†Budapest, 1909. december 16.) 1852. Eperjesi ügyvéd és az Eperjesi ág. h. ev. kollégium jogakadémiai tanára. 1844-ben Eperjesen az Evangélikus Egyház jegyzőjévé és ügyészévé választották, ezen hivatalát ingyen látta el. 1856-ban még ügyész volt. [Balla Sarolta apja Balla Sámuel.]

I1. Schulek Géza dr. (*Eperjes, 1853. július 31.-†Budapest, 1917.

július 7.[176]) Csáthy Szabó Anna. (*Miskolc, 1869. február 1.-†Budapest, 1962. október 19.) Miskolc, 1885. Budapesti ügyvéd.

Schulek Gézáné, született Csáthy Szabó Anna.

Schulek Géza és gyermekei (Gizella, István, György) sírja.

[Csáthy Szabó Anna szülei Csáthy Szabó István dr. (*1836.-†Miskolc, 1903. május 4.) Q Benczúr Gizella jasszenovai. (*1843.-†Miskolc, 1912. október 11.) 1863.]

J1. Schulek Ilona. (*Budapest, 1887. január 23.-†Budapest,

1962.) Q Mikuleczky István II. (*1882.-†Budapest, Farkasréti temető, 1956. február 15.) 1902. december 29. Gépészmérnök volt. [Mikuleczky István II. szülei Mikuleczky István I. Q Kúun Ilona, kisujszállási (*1852.-†Miskolc, 1911. január 30.)]

K1. Mikuleczky Anna. Q Penkert Mihály.

       L1. Penkert Sándor.

J2. Schulek Gizella. (*1889.-†Budapest, 1890. szeptember 26.[177])

J3. Schulek István. (*1891.-†Budapest, 1893. március 26[178].)

J4. Schulek György. (*Budapest, 1894. május 22.-†Babin, 1915.

február 28[179].) Joghallgató, tartalékos huszárhadnagy, hősi halott.

I2. Schulek Jenő I. dr. (*Eperjes, 1855.-†Petrozsény[180], 1919.

szeptember 19.) Q Waltherr Ilona, nemes. (*1869.-†Petrozsény, 1903. január 3.[181]) 1890. február 22. Petrozsényben tiszti főorvos volt. [Waltherr Ilona szülei Waltherr Lóránd és Czagányi Berta.]

J1. Schulek Márta. (*Orosháza, 1890. december 22.-) 1. Q

      Bátori Lajos. 2. Q Kenessey Ernő.

J2. Schulek Béla I. Jenő II. (*Orosháza, 1892. január 21.-

†Budapest, 1971. november 26.[182]) Q Kozmai Kún Ilona. (*Budapest, 1900. január 12.-†Budapest, Farkasréti temető, 1966. május 11.) 1921. Okleveles mérnök. Nevét 1945-ben Sulyokra változtatta. [Kozmai Kún Ilona szülei Kozmai Dr. Kún Béla (*1861.-†Budapest, Kerepesi temető, 1934. szeptember 19.) igazságügyi államtitkár. Q Küllei Rhorer Anna. 1891.]

K1. Sulyok Béla II. (*Budapest, 1924. augusztus 21.-

†Budapest, 1996. szeptember 29.) 1. Q Okányi Magda. (*Kálóz[183], 1926. október 17.-) Budapest, 1948. június 12. Elváltak 1970. 2. Q Kodó Piroska. (*Kisvárda, 1954.-) Budapest, 1979. [Kodó Piroska szülei Kodó István és Jónás Piroska.] Villamosmérnök.

L1. Sulyok Richárd. (*Budapest, 1953. május 22.-) Q

Rezes Molnár Eszter. (*Budapest, 1956. március 31.-) Budapest, 1977. június 29. Sulyok Richárd építészmérnök, Rezes Molnár Eszter fényképész. [Rezes Molnár Eszter szülei Rezes Molnár Mihály Q Kari Irén, grafikusok.]

M1. Sulyok Mihály. (*Budapest, 1985. június 14.-)

M2. Sulyok Dávid. (*Budapest, 1989. május 9.-)

L2. Sulyok Miklós. (*Budapest, 1956. június 4.-) 1. Q

Ács Eszter. (*Budapest, 1952. december 25.-) 1978. 2. Q Nagy Gabriella Noémi. (*Budapest, 1967. július 26.-) 1992. [Ács Eszter szülei Ács Ernő Q Máhr Ilona.] [Nagy Gabriella szülei Nagy Géza Q Lambert Mária.]

M1. Sulyok Márton Péter. (*Budapest, 1981. január

       19.-)

M2. Sulyok Bálint Tamás. (*Budapest, 1983. június

        4.-)

M3. Sulyok Ábel. (*Budapest, 1993. január 20.-)

M4. Sulyok Bendegúz. (*Budapest, 1994. augusztus

       4.-)

M5. Sulyok Kamilla. (*Budapest, 1996. március 5.-

        )

M6. Sulyok Natasa. (*Budapest, 1997. augusztus

        21.-)

K2. Sulyok Tamás. (*Budapest, 1930. május 19.-) Q Bende

Helga. (*Budapest, 1932. május 17.-) Budapest, 1954. február 15. Karmester Németországban.

L1. Sulyok Márta. (*Budapest, 1957. február 26.-) Q

Krug Wolfgang Hermann. (*Haigerloch[184], 1951. augusztus 4.-) Konstanz[185], 1979. március 26.

Greskovits Zoltán I. (*Kecskemét, 1923. október 2.-†Budapest, 1988. október 26.) 1953. március 26. Elváltak 1964.

L1. Greskovits Zoltán II.

K3. Sulyok Mária. (*Gyoma, 1933. február 27.-) Q Gerskov-

its Zoltán. (*Kecskemét, 1923. október 2.-†Budapest, 1988. október 26.) 1953. március 26.

J3. Schulek Ágnes. (*Orosháza, 1893. január 31.-) Q Martius

      Viktor.

J4. Schulek Dénes Gábor Menyhért. (*Petrozsény, 1894.

március 27.-†Nagybánya, 1955. március 25.) 1. Q Striffler Irén. (-†1949.) 2. Q Szontagh Emilía. Nagybánya, 1952. július 2. Schulek Dénes tisztviselő a Petrozsényi Bányatársulatnál.

K1. Schulek Jenő. (*Petrozsény, 1943. szeptember 4.-†

       Petrozsény, 1998. augusztus 2.

       L1. Schulek Éva. (*Petrozsény, 1973.-)

       L2. Schulek Júlia. (*Petrozsény, 1977.-)

J5. Schulek Eszter. (*Petrozsény, 1896. február 11.-) Tisztviselő

      a Petrozsényi Bányatársulatnál.

I3. Schulek Thea. (*Eperjes, 1859.-) Q Melitskó Frigyes[186].

(*1849.-†Kolozsvár, 1914. augusztus 27.) Eperjes, 1890. Okleveles gépészmérnök, magyar királyi államvasuti főfelügyelő.

     J1. Melitskó Sarolta.

     J2. Melitskó Margit.

G3. Schulek György. (*Nagyfalu, 1769. k.-†Kurima[187], Sáros megye,

      1833.) Kurimáni plébános.

                                        G4. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1776.-†Krompach, Szepes megye, 1818.)

Gölnicbányai[188] rektor 1808-ban, korompai[189] lelkész 1818-ban, rövid ideig, haláláig.

H1. Schulek Sándor dr. (*Gölnicbánya, 1800. k.-†Dayton, Ohio, USA,

1877. előtt.) Würtenbergi kivándorló. 1846-ban kivándorolt Amerikába. Orvos, San Galetti tanársegéde.

                                  F4. Schulek Tamás. Q Pantocha Zsuzsanna.

                           E3. Schulek Mihály. Q Bohács Dorottya. Citerás, kőműves.

                                  F1. Schulek Ádám. (*Nagyfalu, 1735. augusztus 6.-) N. Mária.

                                        G1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1757. március 27.-)

                           E4. Schulek György. Q Osszvald Dorottya.

       B3. Schulek Pál. Q Janovicz Katalin. Nagyfalui prokurátor (jogi képviselő, ügyész) 1632.

              C1. Schulek János. Nagyfalui prokurátor. 1661.

              C2. Schulek Mátyás. Nagyfalui prokurátor. 1673.

                    D1. Schulek András.

              C3. Schulek Jakab. Q Osszvald Katalin. Suszter. Nagyfalui esküdt és prokurátor. 1683.

                     D1. Schulek Márton. Q Grossovycz Zsusanna.

                            E1. Schulek György. Q Kubacka Anna. (*1653.-†Nagyfalu, 1697. február 20.)

                                  [Kubacka Anna apja Kubacka András]

                                  F1. Schulek Márton. (*Nagyfalu, 1689. november 10.-) 

                     D2. Schulek János. Q Hustafa Dorottya.

                     D3. Schulek András I. Q Kupiss Barbara.

                            E1. Schulek András II. Q Komornik Zsuzsanna.

                                   F1. Schulek János. (*Nagyfalu, 1732. december 7.-)

                                   F2. Schulek Tamás. Q Csutka Katalin.

                                         G1. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1774. június 2.-)

                                         G2. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1776. december 16.-)

                                         G3. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1780. október 30.-†Nagyfalu, 1798.

                                                január 15.)

                                         G4. Schulek Mária. (*Nagyfalu, 1784. augusztus 3[190].-) 

                                   F3. Schulek András III. (*Nagyfalu, 1738. április 7.-)

                             E2. Schulek Zsófia. (*Nagyfalu, 1717. augusztus 12.-)

                             E3. Schulek Marianna. (*Nagyfalu, 1729. október 2.-)

                             E4. Schulek János.

       B4. Schulek Anna. Nagyfaluban élt az 1600-as évek első felében.

 

Schulekek a Nagyfalui anyakönyvekben, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni.

 

    A nagyfalui anyakönyvekben, többek között az alábbi Schulekeket találtam meg, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni. Azoknak a keresztelési és halotti anyakönyveit dolgoztam fel, akik 1750 előtt születtek. Akiket el tudtam helyezni a családfán, azokat oda írtam, a nehézséget az okozta, hogy 1787-ig az anyáknak csak a keresztnevét tüntették fel a keresztelési anyakönyvekben, az apák vezeték és keresztnevét viszont közölték. Az anyák vezetéknevét csak a házassági anyakönyvekből lehetett megállapítani. Az anyakönyvek leválogatásához az FS-TOOLS programot használtam.

 

A1. Schulek András. (*Nagyfalu, 1656.-†Nagyfalu, 1730. január 10.)

 

A1. Csurka Márton. (*Nagyfalu, 1718.-†1794. április 13.[191]) Q Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1706.-†Nagyfalu, 1793. szeptember 1.[192])

 

A1. Schulek Ádám. Q N. Katalin.

       B1. Schulek György. (*Nagyfalu, 1705. július 25.-)

 

A1. Schulek Ádám. Q N. Dorottya.

       B1. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1710. szeptember 7.-)

 

A1. Schulek János I. Q N. Dorottya.

       B1. Schulek János II. (*Nagyfalu, 1710. január 19.-)

       B2. Schulek Ádám. (*Nagyfalu, 1711. november 7.-)

 

A1. Schulek Mihály I. Q N. Zsuzsanna.

       B1. Schulek Mihály II. (*Nagyfalu, 1717. június 24.-)

 

A1. Schulek Mihály. Q N. Dorottya.

       B1. Schulek György. (*Nagyfalu, 1722. január 15.-)

 

A1. Schulek Mihály I. Q N. Anna.

       B1. Schulek Anna. (*Nagyfalu, 1733. augusztus 2.-)

       B2. Schulek Mihály II. (*Nagyfalu, 1738. május 4.-)

       B3. Schulek Barbara. (*Nagyfalu, 1741. július 25.-)

 

A1. Schulek János. Q N. Dorottya.

      B1. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1747. február 5.-)

 

A1. Schulek János. Q N. Zsófia.

       B1. Schulek György. (*Nagyfalu, 1747. április 15.-)

       B2. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1748. december 12.-)

 

A1. Schulek András. Q N. Zsuzsanna.

       B1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1747. július 17.-)

 

A1. Schulek János. Q N. Anna.

       B1. Schulek Anna. (*Nagyfalu, 1747. szeptember 6.-)

 

A1. Schulek György. (*Nagyfalu, 1652.-†Nagyfalu, 1697. február 20.)

 

A1. Schulek György I. (*1650. k.-†Nagyfalu, 1699.)

       B1. Schulek György II. (*1677. k.-) Q Flajs Anna. Nagyfalu, 1697. november 17. [Flajs Anna

              apja Flajs Márton.]

       B2. Schulek Katalin. (*1678. k.-) Q Feder András. Nagyfalu, 1697. november 17. [Fedor András

              apja Fedor György.]

       B3. Schulek Zsófia. Q özvegy Naiyngak Mihály. Nagyfalu, 1700. november 9.

 

Schulekek Nagybobrócon, Gyetván[193] Hibben [194] és Szentivánon[195].

 

Az FS-TOOLS program használatával sikerült kiderítenem, hogy Nagybobrócon 1777 és 1834 között 51 Schulek gyermeket kereszteltek meg. A legnépesebb Schulek család:

 

A1. Schulek András I. Q Blahunka Zsuzsanna.

       B1. Schulek Anna.  (*Nagybobróc, 1781. május 1.-)

B2. Schulek Mária. (*Nagybobróc, 1784. június 27.-)

B3. Schulek József. (*Nagybobróc, 1788. február 29.-)

B4. Schulek János. (*Nagybobróc, 1791. május 19.-)

B5. Schulek András II. (*Nagybobróc, 1793. december 23.-)

B6. Schulek György. (*Nagybobróc, 1797. április 23.)

 

Gyetván[196] 1799-1874 között 35 Schulek keresztelés történt.

Hibben 1791 és 1892 között 16 Schulek keresztelés történt.

Szentivánon 1787 és 1848 között 70 Schulek keresztelés történt.

 

Ez a néhány adat is arra utal, hogy a Schulek család az 1700-as évek végétől Árvanagyfalut elhagyva szétszóródott a Felvidéken.

 

Majoross Edit, Dr. Schulek Tiborné felmenői.

 

Thurnay Béláné Schulek Vilma. Termő csipkebokor id. mű alapján.

 

A1. Kunder György Konrád. Q Zsákovits Ludovika Eleonora.

       B1. Kunder Irma. (*Somorján, 1854.-†1935.) Q Kasper Gusztáv. (*Bécs, 1843.-†Budapest,

1915.) 1878. [Kunder Irma szülei Kunder György Konrád pékmester Q Zsákovits Eleonóra (*1828.-†1901.). Kasper Gusztáv szülei Kasper Adolf (*1809.-†1869.) Q Hatzinger Franciska (*1814.-). Kasper Adolf szülei Kasper Anton (*1778.-†1836.) Q Montz Anna. (*1787.-†1811.) Hatzinger Franciska szülei Hatzinger Paul (*Bécs, 1783.-) Q Ferro Mária. (*1790.-†1875.)]

             C1. Kasper Sarolta. (*Budapest, 1883. április 6.-†Budapest, 1951. január 12.[197]) Q Majoross

Ottó. (*Lemes, 1878. május 17.-†Budapest, 1942. június 4.) Majoross Ottó postahivatali igazgató. 1907. október 26. [Majoross Ottó szülei Majoross Antal dr. (*Kassa, 1838. november 22.-†Kassa, 1888. január 3.) Q Holicsek Paula (*Zágráb, 1845.-†Marburg, 1914.). Majoross Antal katonaorvos volt. Holicsek Paula szülei Holicsek János[198] Q Maretic Amális. Holicsek János szülei Holicsek József Q Szaitl Anna. Majoros Antal szülei Majoross Mihály II. Q Frank Franciska Anna. (*1812.-†1842.) Kassa, 1837.) Majoross Mihály II. apja Majoross Mihály I. (*Kassa, 1805. k.-†Kassa, 1849.[199]) Felcser, illetve katonaorvos Kassán, 1848-ban nemzetőr volt. A bevonuló orosz katonák behurcolták a pestist és ebben halt meg.]

 

     Majoross Mihály II. Festmény.

     Majoross Antal és felesége Holicsek Paula.

            

                      Holicsek János

     

          Hatzinger Paul és felesége Ferro Mária.

 

 Kasper Gusztáv és felesége Kunder Irma.

                   

                          Kasper Sarolta

                   

Majoross Ottó és Kasper Sarolta esküvő.

Majoross Ottó. Majoross Edit rajza. 1942. Majoross Ottó felesége Kasper Sarolta. 1938.

                    D1. Majoross Edit. (*Budapest, 1908. október 9.-†Budapest, 1993. március 25.[200]) Q

Schulek Tibor. (*Budapest, 1904. február 3.-†Budapest, 1989. május 14.) Budapest, 1932. május 26. (Bővebben ld. a főrészben.)

Majoross Edit festményei. Schulek Tibor, 1941. Önarckép 1928.

D2. Majoross Olivér. Q Riegler Mária. 5 gyerekük született.

 

A Farkasréti temetőben eltemetett Schulek családtagok adatai

 

Schulek Margit (Daisy). (†Budapest, Farkasréti temető, 1945. augusztus 29.) és férje  Posewitz Tivadar (†Budapest, Farkasréti temető, 1917. június 12. )  lejárt

Korompay György Imre. (†Galyatető, Farkasréti temető, 1991. szeptember 4.)   21-A/0/1/28

Weiszer Gyula (-†Budapest, Farkasréti temető, 1959. augusztus 12.) és felesége Mazán Margit.-(†Budapest, Farkasréti temető, 1985. szeptember 27.)  22/0/2/128

Korompay  Andor László. (†Budapest, Farkasréti temető, 1999. november 5. ) felesége Bodolay Margit. (†Budapest, Far-kasrétitemető, 1985. január 31. ) 22/0/4/31

Sulyok Imre. (Budapest, 2008. november 24.) felesége Bodolay Márta. (-†Budapest, Farkasréti temető, 1991. február 20.) Sulyok Imre is valószínűleg a felesége mellé van temetve.  933-3/0/0/1

Schulek Erzsébet. (-†Budapest, Farkasréti temető, 1966. július 2.) férje Zsigmondy Hugó. (-†Budapest, Farkasréti temető, 1974. február 28.)   lejárt

Schulek Ilona. (†Budapest, 1962.) férje Mikuleczky István II. (-†Budapest, Farkasréti temető, 1956. február 15.)     Farkasréti kiadás volt:2007

Salacz Pál Dr. (†Budapest, Farkasréti temető, 1971. július 3.     1-B/0/1/1-2

Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona (†Budapest, Farkasréti temető, 1954. június 3.),    Farkasréti kiadás volt:2012

Krompecher Ödön dr. (-†Budapest, Farkasréti temető, 1926. augusztus 26.)     21-A/0/1/28

Majoross Ottóné, sz. Kasper Sarolta. (†Budapest, Farkasréti temető, 1951. január 12)    6-9/0/1/149

Sulyok-Schulek Béla. (†Budapest, Farkasréti temető, 1971. november 26)  5-0/1/246

Özvegy Dr. Schulek Elemérné, sz. Bernát Ilona. (†Budapest, Farkasréti temető, 1988. február 29) és férje Dr. Schulek Elemér.(†Budapest, 1964. október 14)   20 –as körönd/0/1/7-8

 

A Krompecher  - Joób család családfája,

2020[201] augusztus

 

0.       Krompecher Judit Sára (*Budapest, 1912.08.23 - † Kistarcsa, 2005.06.30); & Budapest, 1936.11.21 védőnő	férje: Joób Olivér István Imre (*Ózd, 1910.08.28. -   †Szombathely, 1969.10.29.) ev. lelkész
1. Joób Éva (* Nyíregyháza, 1937.09.14 – †Budapest, 2008.04.03.) & Budapest,1968.05.04	férje: Dzurányi Gyula (* Pozsony, 1928.04.12.. - †Pozsony, 1976.10.14.)
1.1. Dzurányi Márta (* Pozsony, 1969.06.11.-)  & 1989.06.13. dekoratőr	férje: Ispán László (*1965.07.02.-)
1.1.1.  Ispán Laura (*Budapest, 1989.10.14.-)	férje:Kirschner Dávid[202]
1.1.1.1. Kirschner Borisz	:
1.1.1.2. Kirschner Milan
1.1.1.3. Kirschner Nadin
1.1.1.4. Kirschner Dusán
1.1.2.  Ispán Lilla (*Budapest, 1993.04.17.- )	férje: Kormos Ádám
1.1.3. Ispán Filip (*Budapest, 1999.05.13.-)
1.1.4.  Ispán Frank (*Budapest, 2003.03.15.-)
1.2. Dzurányi Katalin (*Pozsony, 1971.05.08.-) &1990.08.18	férje: Egri Attila (*Budapest,1963. április 23.-)
1.2.1. Egri Olivia (*Budapest, 1991.06.26.-)	férje: Nagy Levente
1.2.1.1. Nagy Milan
1.2.1.2. Nagy Eliot
1.2.1.3. Nagy Erik Levente
1.2.2 Egri Karolina  (*Budapest, 1993.11.02.-)	férje: Halápi Máté
1.2.2.1. Halápi Ármin
1.2.2.2. Halápi Kamilla
1.2.3. Egri Eduárd (*Budapest,1997.03.24.-)	felesége: Somogyi Dóra
2. Joób Klára (*Nyíregyháza, 1939.01.06.-) &Nyíregyháza, 1961.08.06.	férje: Bereznai (Beczner) Tamás dr. (*Debrecen, 1936.11.17.-)  radiokémikus
2.1. Bereznai Aron (*Debrecen, 1963.01.07.-) &Budapest,1992.09.04 német tolmács és fordító	felesége: Péchy Ildikó (*Budapest, 1967.01.06.-)
2.1.1. Bereznai Olivér (*Budapest, 1993.02.28.-) & Budakeszi, 2012.06.12	felesége: Németh Johanna (*Budapest, 1991.01.16.-)
2.1.1.1.Bereznai Joel (*Budapest, 2015.02.05.-)
2.1.1.2. Bereznai Noé (*Budapest, 2016.05.24.-)
2.1.1.3. Bereznai Teo (*Budapest, 2018.06.05.-)
2.1.2. Bereznai Miklós (*Budapest, 1995.07.03.-) & 2017.07.29	felesége: Tóth Glória (*Budapest, 1996.04.02.-)
2.1.3. Bereznai Sztella (*Budapest, 1996.08.15.-)
2.1.4. Bereznai Viktória (*Budapest, 1998.01.14.-)
2.1.5. Bereznai Rebeka (*Budapest,1999.07.22.-9
2.1.6. Bereznai Sámuel (*Budapest, 2001.02.17.-)
2.1.7. Bereznai Virginia (*Budapest, 2002.07.30.-)
2.1.8. Bereznai Jessica (*Budapest, 2004.05.08.-)
2.1.9. Bereznai Blanka (*Budapest, 2006.07.19. -)
2.1.10. Bereznai Dominik (*Budapest, 2007.08.13.-)
2.2.  Bereznai Tamás Benjamin (*Debrecen, 1966.04.03.-)  PhD, ideggyógyász főorvos & Eching, 1990.05.19	felesége: Palitzsch, Anja (1967.07.07.-), szociológus, nyelvész
2.2.1. Bereznai Dávid (*Würzburg, 1992.09.21.-)
2.2.2 Bereznai Jákob (München, 1995.09.26.-)
2.2.3 Bereznai Judith (*München, 1997.06.10.-)
2.3. Bereznai Zsuzsa (*Budapest, 1973.09.18.-) &Freiburg, 1999.07.02 szoprán énekesnő, tanárnő, Lübeck	férje: Kleinheins, Tilman Peter (*Erlenbach, 1965.02.26 –  † Lübeck, 2013.07.09.) térkép- és könyvkereskedő volt
2.3.1. Kleinheins Anton István (*Freiburg,1999.11.06.-)
2.3.2. Kleinheins Klara Margareta (*Lübeck. 2005.07.27.-)
2.4. Bereznai Márton Imre (*Budapest,1975.09.30.-) &Aachen, 2006.12.02. gimnáziumi zenetanár, csellista	felesége Werner, Vanessa (*Würselen, 1974.07.15.-), gimnáziumi angol-francia nyelvtanár
2.4.1. Bereznai Emma Mathilda (*Würselen, 2008.10.07.-)
2.4.2 Bereznai Greta Viola (*Würselen 2010.11.24.-)
2.4.3. Bereznai Tammo Béla Bertalan (*Würselen, 2016.05.26.-)
3. Joób Olivér Sándor Ödön (*Nyíregyháza, 1940.06.27.-)  &Sopron, 1968.05.02. ev. lelkész	felesége: Foltin Enikő Eszter (*Magyarboly, 1946.01.16.-) faipari mérnök
3.1. Joób Judit Gyöngyvér (*Sopron, 1968.11.24.-) & Nemeskér, 1997.08.04 gimnáziumi angol nyelv-, és múvészettörténet tanár	férje: Stucki Péter (*Richterswil, Svájc, 1968.02.01.-) gimnáziumi nyelvtanár
3.1.1. Stucki Johanna Ibolya (* Zürich, 2000.04.23.-)
3.1.2. Stucki Jonathan Jácint (* Zürich, 2002.11.12 -)
3.1.3. Stucki Magdalena Liliom (*Zürich, 2005.04.01.-)
3.2. Joób Olivér Dávid (*Celldömölk, 1970.06.07.-) & Sopron, 1999.08.07, ev. lelkész és író	felesége: Burány Judit (*Szeged,1978.11.03.-) fülész szakasszisztens
3.2.1. Joób Olivér Sándor Márk (*Skövde,2001.03.22.-)
3.2.2. Joób Oszkár Dávid Brunó (* Skövde, 2004.08.31.-)
3.3. Joób Márk Győző (*Celldömölk,1974.03.30.-) &Kaposvár, 1999.01.02. filozófus, közgazdász, dr., címzetes egyetemi tanár	felesége: Dobai Krisztina (*Kaposvár, 1979.04.30.-)
3.3.1. Joób Klára Kamilla (*Budapest, 2003.04.01.-)
3.3.2. Joób János Theofil (*Szombathely, 2005.10.30.)
3.4. Joób Szilárd Krisztián (*Celldömölk,1974.03.30.-) ev. lelkész
4.Joób Árpád dr. (*Nyíregyháza, 1946.02.24.- †Debrecen, 2016.05.09.), zenetanár, népzenész és népzene-gyűjtő	felesége: Erdei Mária (*Debrecen,1943.09.23.-)   zongora-tanárnő
4.1. Joób Emese (*Debrecen, 1970.06.28.-) & Budapest, 1996.08.10. zenetanár	férje: Albert Gábor (*Budapest, 1966.03.01.-) ev. lelkész
4.1.1. Albert Júlia (*Csákvár, 1997.05.19.-)
4.1.2. Albert Janka (*Gödöllő, 1998.11.15.-) &Gyöngyös, 2020.08.22[203]. oboaművész	férje:Várallyay Simon (* ?, 1997.07. 29.-)   zongoraművész
4.1.3. Albert Anna (*Gödöllő, 2000.12.26.-)
4.1.4. Albert János (*Gödöllő, 2007.12.21.-)
4.2. Joób Máté Árpád dr. (*Debrecen, 1972.03.22.-) & Budapest, 2001.11.03 ev. lelkész,	felesége: Imrik Eszter (*Sopron, 1977.09.17.–) gyógypedagógus
4.2.1. Joób Ambrus (*Budapest, 2004.02.20.-)
4.2.2 Joób Ágoston (*Budapest, 2006.05.20.-)
4.2.3 Joób Jana (*Budapest, 2009.06.11.-)
4.3. Joób Réka Virpi (*Debrecen, 1977.11.22.–) & Budapest, 2004.12.31 logopedus-pszichológus	férje: Lénárt Viktor (* Gyöngyös, 1972.09.29.–)   ev. lelkész, közgazdász
4.3.1. Lénárt Áron (*Budapest, 2007.01.23.-)
4.3.2. Lénárt Leila Sára (*Budapest, 2008.09.27.-)
4.3.3. Lénárt Hanna Zoé (*Budapest, 2011.04.12.-)
4.3.4. Lénárt Márton (*Budapest, 2013.04.15.-)
4.3.5. Lénárt Julia (*Budapest, 2020.07.16.-)
5. Joób Márta (*Nyíregyháza,1951.11.06.-) & Budapest, 1973.12.26	férje: Uzoni Péter (*Budapest, 1952.01.01.- †Budapest, 1996.12.27)
5.1. Uzoni Dávid. (*Budapest, 1976.06.28.-)
5.2. Uzoni Pál. (*Budapest, 1978. 11.21.-)
5.3. Uzoni Eszter. (*Budapest, 1980.06.18.-)
5.4. Uzoni Anna. (*Budapest, 1983.04.13.-)
5.5. Uzoni Simon Péter. (*Budapest, 1986.02.19.-)
5.6. Uzoni Sára (*Budapest, 1987.12.26.-)
5.7. Uzoni Zsuzsanna. (*Budapest, 1991.02.02.-)
6. Joób István (*Nyíregyháza,1954.07.02.-) & Szeged, 1978.04.18 Oboaművész, teológus	felesége: Czifra Éva (*Szeged, 1959.06.21.-)   zenetanár
6.1. Joób Gergely Jonatán (* Szeged, 1978.11.07.-) gordonkaművész, zeneigazgató, karmester	felesége: Meleg Viktória (*Paks,1979.07.27.-)  agrármérnök, gazdasági szakfordító
6.1.1. Joób Kristóf (*Budapest, 2007.07.10.-)
6.1.2.   Joób  Joel (*Budapest, 2011.05.29.- )
6.2. Joób Márton (*Szeged ,1982.06.24.-) & 2003.05.31 vállalkozó, lokálpolitikus	felesége: Gaál Dóra (*Szeged,1980.05.29.-) német nyelvtanár
6.2.1. Joób Gréta Olívia (*Szeged, 2005.01.22.)
6.2.2. Joób Martin Márk (*Szeged, 2006.09.07.)
6.2.3. Joób Noel Benjamin (*Szeged, 2008.09.05.)
6.2.4.Joób Kevin Dániel (*Szeged, 2010.05.26.-)
6.2.5.Joób Doroti Zoé (* Szeged, 2011.10.17.-)
6.2.6 Joób Golda Emili (*Szeged, 2013.07.30.-)
6.2.7. Joób Melodi Emma (*Szeged, 2014.12.14.-)
6.2.8. Joób Molli Frida (*Szeged, 2016.05.18.-)
8.2.9. Joób Lotti Liza  (*Szeged, 2017.09.11.-)
6.2.10. Joób Gordon Olivér  (*Szeged, 2019.02.14.-)
6.2.11. Joób  Jordán Jonatán (*Szeged, 2020.05.18.-)
6.3. Joób Dániel (*Szeged, 1983.11.12.-) & Budapest, 2008.11.04. építőmérnök	felesége: Gál Rhode (Brassó, *1982.11.04.-) filozófus
6.3.1. Joób Hajnal (*Budapest, 2009.09.08.-)
6.3.2. Joób Tilda (*Budapest, 2012.01.17.-)
6.3.3. Joób Albert (*Budapest, 2014.11. 24.-)
6.3.4. Joób Vivien (*Budapest, 2017.05.09.-)
6.4. Joób Donát István (*Szeged, 1983.11.12.- ) & Budapest, 2007.07.07.   ügyfélkapcsolati menedzser	felesége: Lengyel Réka (Budapest, 1985.08.16.-)   építészmérnök
6.4.1. Joób Milla (*Budapest, 2010.05.25.)
6.4.2. Joób Edvin (*Budapest, 2012.07.25.)
6.4.3. Joób Mendel (*Budapest, 2014.05.14.)
6.4.4. Joób Dolli (*Budapest, 2016.09.14.)
6.4.5. Joób Eliot (*Budapest, 2018.07.27.-)
6.5. Joób Eszter Kincső (*Szeged, 1990.11.19.-) & Szeged, 2020.04.18 programszervező menedzser	férje: Kristóf Áron (*Budapest, 1990.01.07. -) agrármérnök
6.6. Joób Viola Kitti (*Szeged 1994.03.20. -) & Szeged, 2017.09.02.) pénzügyi asszisztens	férje: Héjja Ádám (*Budapest. 1986.08.26.-) pénzügyi menedzser
6.6.1. Héjja Ruben (*Budapest, 2019.07.12.-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

[1] A tanulmányt 2002. szept. 30-án Reuss András egyetemi tanár, (rektor, az Ev. Hittudományi Egyetemen) küldte el másolatban, megküldte továbbá Korompay Andor táblázatát a Schulek családról, aki Schulek Tibornak a 70-es években készített táblázatát 1988-ban kiegészítette, majd 1999-ben felújította. Reuss András az említett iratokat az EOL-ban találta meg és megemlíti, hogy a katalógusban meg kéne nézni a Genealogia Schulekina címen is az adatokat.

[2] Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

[3] Az ARCANUM 24428316 szkennelt oldalt közölt 2019. november 15 állapot szerint. Az ARCANUM-t akkor lehet elérni, ha előfizetjük vagy egy magyarországi tudományegyetem könyvtárában beiratkozunk, ekkor a könyvtárjegy adataival otthon is elérhető az adatbázis. Az internetes hivatkozások időpontja 2019 november 1.-november 30.

[4] Röviden Nagyfalu.

[5] II. József rendelete alapján. Az 1787-es udvari dekrétum értelmében megjelentek a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előnyomtatott anyakönyvek. II. József rendelete szerint az anyakönyvnek tartalmaznia kellett a születés évét, hónapját és napját, a gyermek nevét, nemét és azt, hogy törvényes vagy házasságon kívüli-e, a szülők kereszt- és vezetéknevét, vallását, a keresztszülők teljes nevét, a házasságon kívüli gyermek apjának a nevét, ha elismerte az apaságot. A házassági anyakönyvnek tartalmaznia kellett az esküvő évét, hónapját, napját, a házszámot, a vőlegény kereszt- és vezetéknevét, vallását, életkorát, családi állapotát (nőtlen, özvegy), a menyasszony keresztnevét, vallását, korát, családi állapotát (hajadon, özvegy), a tanúk kereszt- és vezetéknevét, családi állapotát. A tanúknak mindig alá kellett írni az anyakönyvet. A halotti anyakönyveknek hat oszlopban tartalmaznia kellett a halál évét, hónapját és napját, a házszámot, a vallást, a halott nevét és korát, a halál okát.

[6] Id. mű. Tóth László: Schulek Tibor. Turul. 1943.-3/4.

[7] Reuss Sámuel egyik fia Reuss Adolf Titus (*1823.-†1902.) akinek felesége Terray Mária Lujza (*1839.-†1920.)

[8] Reuss Adolf Titus egyik unokája Fodor Malvin (*1884.-†1962.), akinek férje kézdimárkosfalvi Sipos Béla I. (*1875.-†1967.) nagyapám volt.

[9] Schulek Tibor: Tükördarabok a Schulek-család múltjából. Id. mű. 297. A színes címert Schulek Vilma gyűjteményében fotóztam le 2019-ben.

[10] Árvanagyfalu, Nagyfalu (más néven Velicsna, szlovákul Veličná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. A katolikus anyakönyvek (1689-1890) az evangélikus anyakönyvek (1757-1896) meg vannak. 1757-ig az evangélikusokat katolikus papok keresztelték és az anyakönyvben beírták, hogy lutheranus rövidítve luth.

[11] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan.

[12] A Chluda kiterjedt család volt Nagyfaluban.

[13] Chluda Zsófia halotti anyakönyvét nem találtam meg a Nagyfalui katolikus anyakönyvekben. Az első Chluda keresztelési anyakönyv a következő: Chluda György és felesége Katalin leányát Zsuzsannát 1697. január 20-án keresztelték Nagyfaluban. A keresztelési anyakönyvek alapján 1740. után lett kiterjedt a Chluda család. 1740 és 1799 között 37 Chluda keresztelési anyakönyvet találtam Nagyfaluban, az FS-TOOLS program felhasználásával.

[14] Evangélikus, 75 éves volt.

[15] Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járásának székhelye. Benyólehota, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal települések tartoznak hozzá.

[16] Keresztszülők Krayczyowicy Mátyás és Marczek Dorottya.

[17] Lapos, (szlovákul: Lopúchov), korábban Laposfalva község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

[18] Bugyikfala (szlovákul: Budikovany), korábban Budikfalva, község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

[19] Budikfalván lelkész volt 1770 és 1784 között.

[20] Rimakokova (szlovákul: Kokava nad Rimavicou) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. A 20. század elején nevét Rimakókára magyarosították, de 1906-ban visszakapta a korábbi nevét.

[21] Keresztszülők Ozvald János és Marczek Dorottya.

[22] Felsőkubin (szlovákul Vyšný Kubín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

[23] Keresztszülők Huba András és Liska Katalin.

[24] Keresztszülők Schulek Mihály és Liska Katalin.

[25] Keresztszülők Huba András és Liska Katalin.

[26] A három gyermekének keresztelési anyakönyvében 1783-ban, 1785-ben és 1790-ben Helena Schuleknek írták a nevét.

[27] Nemesdedina (szlovákul Zemianska Dedina) település Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban, 1985. január 1. óta közigazgatásilag Nizsna községhez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt Árva vármegye Vári járásához tartozott. A katolikus anyakönyvek (1692-1895) meg vannak.

[28] Lestin (szlovákul Leštiny) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

[29] Oláhpatak (szlovákul: Vlachovo) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[30] Verbóc (szlovákul Vrbovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Miavai járásban.

[31] Szülei Sülek Georgy, keresztszülők Dávid György és Zsuzsanna.

[32] Rajec (szlovákul Rajec) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Suja tartozik hozzá.

[33] Deánfalva (szlovákul Ďanová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[34] Ószombat (1899-ig Szobotist, szlovákul Sobotište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.

[35] Késmárk (szlovákul Kežmarok) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki járásának székhelye.

[36] Weber Róza meghalt 33 éves korában, amikor kilencedik gyermekét világra hozta.

[37] Schulek Jánosnak 8 gyermeke született második feleségétől.

[38] Vágújhely (szlovákul Nové Mesto nad Váhom) város Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásának székhelye.

[39] Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[40] Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

[41] Pržno település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Pržno Janovice, Metylovice, Baška és Frýdlant nad Ostravicí településekkel határos.

[42] Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

[43] Schöpf Amália. Halotti értsítő, német nyelven. Amália Schulek, született Schöpf Budapesten 1887. január 4-én fél 12-kor 78 éves korában elhunyt. Gyászolják Alexander Schulek, Vilma Schulek és Amália Schulek. A Kerepesi temetőben temették el.

[44] Schulek Sándor. Halotti értesítő. Schulek Sándor 1910. augusztus 7-én reggel 2 órakor, életének 74-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A váci középvárosi evangélikus temetőben temették el. Gyászolják fia Sulyok Imre, leánya Schulek Vilma, Tóth Béláné, menye Sulyok Imréné, sz. Jagny Janka, vejei Tóth Béla és Schulek Gusztáv. Nővérei Schulek Vilma és Schulek Amália, Hankisz Jenőné. Unokái Sulyok Zoltán, Helén, Irma és György, Tóth Zoltán, László, Sándor és Bella.

[45] Bát (korábban Asszonyvásár, szlovákul: Bátovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Elesfalu tartozik hozzá.

[46] Tüdővészben halt meg.

[47] Bagyan (szlovákul: Baďan) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

[48] Schulek Amália. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv úgy maga, mint gyermekei Irma és György nevében megtört szívvel jelenti szeretett neje, illetve édesanyjuk Schulek Amáliának 1890. május hó 18-án életének 25-ik és boldog házasságának 4-ik évében történt gyászos elhunytát. Lakás, Budapest, VI. Nagy-János utcza 7.

[49] Nagyrada község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

[50] Gáva település volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrányi járásban.

[51] Nagybári (szlovákul: Veľká Bara) Bári településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában

[52] Főszerkesztő Tungli Gyula. Kiadta: Pápai Művelődéstörténeti Társaság. 1997.

[53] Pržno település Csehországban, Vsetíni járásban.

[54] Pozsarevác (szerbül Пожаревац, régi magyar nevén: Passaróc vagy Pozsaróc) város Szerbiában, a Branicsevói körzet központja.

[55] Bród, régi magyar nevén Nagyrév[vagy Szlavon-Bród, horvátul: Slavonski Brod) Horvátország hatodik legnagyobb városa, Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye.

[56] Ez a munkája német, szlavon és olasz fordításokban is megjelent és alapja lett az 1867-es kiegyezési tárgyalásoknak.

[57] ARCANUM. Kézikönyvtár. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Horvát-Szlavonország. Szellemi élet. A horvát irodalom történetének kiegészítése. Andrić Miklóstól, fordította Hodinka Antal. Budapest, 1886.

[58] Galgóc (szlovákul Hlohovec) város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye.

[59] A magyarok felakasztották.

[60] A magyarok felakasztották.

[61]Galgóc (szlovákul Hlohovec) város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye.

[62] Sulyok.

[63] Torna (szlovákul: Turňa nad Bodvou, korábban Turnianske Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 1881-ig az egykori Torna vármegye székhelye.

[64] Annafalva (1899-ig Hankova, szlovákul: Hanková) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[65] Szklabinya (szlovákul Sklabiňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[66] Tiszolc (szlovákul Tisovec, latinul Taxovia) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. A tiszolci evangélikus anyakönyveket (1711-1895) letöltöttem.

[67] Ld.: Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 11. kötet. Zmeskall (domanoveczi és lestinei). Árvam.-i régi család. Sziléziából származott Magyarországba a XVI. század első felében. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Árva-, Győr-, Hont- és Liptóm.-ben vétettek fel tagjai a kétségtelen nemesek közé.

[68] Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. Alsókubin evangélikus anyakönyvek (1784-1895) megvannak.

[69] Komlós (ukránul: Хмільник, magyar átírásban: Hmilnik) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.

[70] Nagypalugya (szlovákul Veľká Paludza): megszűnt falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Nagypalugyát és Gálfalut a 19. században egyesítették. Evangélikus anyakönyveit (1736-1948) letöltöttem.

[71] POKORÁGY. Alsó, Felső Pokorágy. Két tót falu Hont Vármegyében. Alsópokorágy (szlovákul Nižná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Felsőpokorágy (szlovákul Vyšná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[72] Keresztszülők Platthy Gaspar, Platthy Karolina, Schramko Pál és Desseusty Zsófia. Lelkész Schulek Mátyás.

[73] A halál oka tuberkulózis tbc. volt.

[74] Eperjes (szlovákul: Prešov) város Kelet-Szlovákiában. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye. Hozzá tartozik Alsósebes, Németsóvár, Savanyúvíz, Sebeskellemes, Sebessalgó, Sóbánya és Tótsóvár is. Evangélikus (1827-1895) és katolikus (1615-1895) anyakönyveit letöltöttem.

[75] Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott.

[76] Schulek János (*1757.-†1820.) Schulek Gáspár édesapjának Mátyásnak az öccse és haláláig nyíregyházi lelkész volt.

[77] Schulek Ágoston. Halotti értesítő. Alulírottak szomorodott szívvel jelentik Schulek Ágoston tanár úrnak Pesten 1869 április 20-án d. e. 9 órakor életének 55-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. Gyászolják felesége szül. Schindler Mária, saját és gyermekei Gusztáv, Emma és Lajos nevében. Fiai Schulek Frigyes építész és Schulek Vilmos orvostudor. Lakás, Pest, Gyapju-utcza 3. sz.

[78] Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

[79] A „Védegylet” hozta létre, aminek Kossuth Lajos volt az igazgatója.

[80] Újlak (horvátul Ilok) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

[81] Orsova (románul Orșova, egykor Rușava) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében. A Duna bal partján fekszik.

[82] Dr. Schulek Frigyes. Halotti értesítő. Dr. Schulek Frigyes műépítész, ny. műegyetemi nyilvános rendes tanár, a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora, az MTA tiszteletbeli tagja, a „Pro Litteris et Artibus” tulajdonosa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteleti tagja stb. életének 78-ik, házasságának 48-ik évében 1919. szeptember hó 5-én alkotó lelkét visszaadta a Mindenség Alkotó Urának. A Balatonlellei temetőben temették el. Budapest, I. Ménesi út 19. gyászolják: özvegy Schulek Frigyesné, sz. Riecke Johanna, gyermekei, Schulek János, Schulek Margit, özvegy Dr. Posewitz Tivadarné, Schulek Mártha, Reuss Jenőné, Schulek Erika, Dr. Krompecher Ödönné, Schulek Irén, Dr. Kováts J. Istvánné. unokatestvére Schulek Vilma. Menye Schulek Jánosné, szül. Székács Melinda. Vejei Reuss Jenő, Dr. Krompecher Ödön, Dr. Kováts J. István. Unokái, Schulek Tibor, Salacz Oszkár, Salacz Pál Dr. (*1898.-†Budapest, Farkasréti temető, 1971. július 3. Q Walla Edit. (*1906.-†Budapest, 1989. szeptember 28.)), Posewitz Guido, Posewitz Melitta, Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, Reuss Pál, Krompecher György, Krompecher Andor, Krompecher Bertalan, Kováts Sárika, Kováts Zsoltika, Kováts Kálmánka.

[83] Özvegy Dr. Schulek Frigyesné, sz. Riecke Johanna. Halotti értesítő. Riecke Johanna 1944. március hó 25-én, 94 éves korában hazatért Urához és Megváltójához, akit egész életén át szeretett és szolgált. Gyászolják gyermekei, Schulek János, Schulek Margit, özvegy Dr. Posewitz Tivadarné, Schulek Márta, özvegy Reuss Jenőné, Schulek Erika, özvegy Dr. Krompecher Ödönné, Schulek Irén, Dr. Kováts J. Istvánné. Veje Dr. Kováts J. István. Unokái Schulek Tibor, Dr. Posewitz Guido, Posewitz Melitta, Lippert Fritzné, Dr. Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, Tóth Lászlóné, Reuss Pál, Dr. Korompay György, Korompay Andor, Dr. Korompay Bertalan, Krompecher Judit, Joób Olivérné, Kováts Sarolta, Kováts Zsolt, Kováts Kálmán, Kováts Árpád, Kováts Zsuzsánna, Kováts Magda. Dédunokái Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter, Korompay Ágnes, Korompay Péter, Korompay Zsófia, fancsali Joób Éva, fancsali Joób Klára, ifj. fancsali Joób Olivér, Kováts Eszter, ifj. Kováts Zsolt. Unoka menyei és vejei Dr. Schulek Tiborné, Majoross Edit, Dr. Posewitz Guidoné, Tscherwasky Eléna, Lippert Fritz, Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona, Reuss Lászlóné, Burchard Bélaváry Anna, Dr. Reuss Pálné, Mózi Anna, Tóth László, Korompay Andorné, Bodolay Margit, Dr. Korompay Bertalanné, Horváth Julianna, fancsali Joób Olivér, Kováts Zsoltné, Wack Mária, Schulek Vilma, Schulek Mátyás, Schulek Gáspár, Schulek Sarolt, Schulek Kata, Schulek Ágoston, Posewitz Réka, Lippert Gerda, Reuss Zsófia, Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Reuss Piroska, Reuss Kata, ifj. Reuss Pál. A Farkasréti temetőben temették el.

[84] Spišský Štvertok

[85] 6 évet éltek együtt, azután bekövetkezett a tragédia. Gerok Lujza ismét gyermeket várt, mint kiderült, ikreket, amikor vesegörcs és koraszülés lépett fel. Lujza vérzékeny lehetett, és nem tudták elállítani a vérzést. 1906. július 25-én meghalt. Így maradt Schulek Tibor fiuk két évesen anyátlan árva.

[86] Salacz Oszkárnénak első házasságából három fia született, Salacz Oszkár II. (*1892.-), Salacz István (*1894.-†1909.) és Salacz Pál (*1898.-).

[87] Schulek Jánosné szül. Székács Melinda. Halotti értesítő. Schulek Jánosné szül. Székács Melinda, azelőtt Dr. Salacz Oszkár özvegye 1933. február 9-én, 64 éves korában, boldog házasságának 24-ik évében nemes, nagy lelkét visszaadta Teremtőjének. Kerepesi úti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei, Schulek János, mint férje, Salacz Oszkár feleségével, szül. Blasovich Vilmával, Dr. Salacz Pál feleségével szül. Walla Edithel, Schulek Tibor feleségével szül. Majoross Edittel. Testvére Székács Juliska, özvegy Bartóky Józsefné. 

[88] MEK OSZK Schulek Tibor. 2017.

[89] A kongrua a lelkészeknek az egyházi jövedelem kiegészítéseűl folyósított állami támogatás.

[90] Káldy Zoltánról ezt nyilatkozta Zsigmondy Árpád szintén eltanácsolt lelkész 87 éves korában „Káldynál idővel paranoiás küldetéstudat alakult ki” Tény, hogy két kritikus megjegyzésért nyugdíjazták Schulek Tibort. A két ügynök püspök Káldy (fedőneve Pécsi) és Ottlyk (fedőneve Szamos László) működéséről ld. Háló II. című id. művet, továbbá Majsai Tamás: Öt évtizeden át ügynökök az evangélikus egyház élén IV. Sófár. 2006. S. B.

[91] Háló II. Id. mű 151-153.

[92] Gadóné Kézdy Edit: Schulek Mátyás, a Deák Téri Evangélikus gimnázium alapító igazgatója. 2016. február 15. Blogarchívum.

[93] Feldolgoztam 2019. szeptember 16-án. S. B.

[94] Perl Gergelynél névváltozás volt Csorbáról Perl-re.

[95] Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam) 2002-02-10 /. szám. 3.

[96] Felesége Schulek Kata. (*Kassa, 1941. június 5.-)

[97] Lónya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

[98] Posewitz Tivadarnak harmadik felesége volt Schulek Margit.

[99] Farkasréti temetőben nyugszik.

[100] Földtani Közlöny. 131/3-4, 561-567. (2001)

[101] Farkasréti temetőben nyugszik.

[102] Gyógyíthatatlan betegsége tudatában öngyilkos lett. Farkasréti temetőben nyugszik.

[103] Kapronczay Károly dr. Krompecher Ödön. Orvosi Hetilap. 1976-10-17 / 42. szám. 2561-2562.

[104] Korompay Anna: Dr. Krompecher Ödön élete és munkássága (magyar nyelven). Lónyay Utcai Református Gimnázium, Budapest. [2005. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 5.) Korompay Anna dédapja volt Dr. Krompecher Ödön.

Kategória: Magyar orvosok

[105] 1941-ig Krompecher.

[106] Édesapjával a családi sírban nyugszik.

[107] 1941-ig Krompecher.

[108] A Farkasréti temetőben nyugszik.

[109] Korompay Bertalan és két bátyja 1941-ben módosította nevét Krompecherről Korompayra, akkor, amikor a baráti szerződés ellenére Magyarország német nyomásra megtámadta Jugoszláviát és Teleki Pál öngyilkos lett. A magyarosításnak tehát tiltakozó jelentősége volt.

[110] Farkasréti temető. 20. körönd-1-13/14

[111] Szolgálati úton elszenvedett motorbaleset okozta a halálát.

[112] Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

[113]  Schulek Vilmos. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Vilmosné szül. Fuchs Melanie úgy a saját, mint gyermekei: Schulek Alfréd Dr. és Schulek Inesz, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy forrón szeretett férje Schulek Vilmos Dr. a budapesti és kolozsvári egyetemek volt nyilvános rendes tanára és Rector Magnificusa, az MTA rendes tagja, címzetes miniszteri tanácsos életének 62-ik évében, 1905. március hó 13-án csendesen elhunyt. A Kerepes úti sírkertbe temették el.

[114] Vasárnapi Ujság. 44. évfolyam. 8. szám. 1897. Budapest, február 21. Schulek Vilmos.

[115] Dr. Schulek Alfrédné, Rajner Jolán. Halotti értesítő. Rajner Jolán hosszú, de végtelen türelemmel viselt szenvedés után, 1966. december 9-én, életének 78. évében megtért Teremtőjéhez. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják gyermekei Sulyok Imre és Schulek Dóra, Opfermann Ernőné, menye Sulyok Imréné, Bodolay Márta, veje Opfermann Ernő, unokái Dr. Sulyok Balázs, Sulyok Zoltán, Sulyok András, Sulyok Boróka, Opfermann Annamária, Opfermann Klára, Opfermann Katalin. Unoka menye Dr. Sulyok Balázsné, szül. Szabó Bea. Édesanyja Rajner Kálmánné, szül. Burchard Bélaváry Dóra. Testvérei Rajner Ella, Dr. Piufsich Oszkárné, Rajner Ella, Marcsek Jánosné, Rajner Paula.

[116] 1939-ben nevét Schulekről Sulyokra változtatta.

[117] Orsova (románul Orșova, egykor Rușava) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.

[118] Özvegy Ujágh Árpádné, szül. Schulek Irma. Halotti értesítő. Schulek Irma életének 95. évében, 1982. szeptember 15-én Budapesten elhunyt. A Farkasréti temetőben férje mellé temették el.

[119] Merény (1887-ig Vagendrüssel, szlovákul: Nálepkovo, korábban Vondrišel, németül: Wagendrissel) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

[120] Schulek György. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Györgyné, szül. Liptay Karola, leánya Ildikó és unokája Pogány Ildikó nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy szeretett férje Schulek György életének 71. és házasságának 41. évében Budapesten, 1960. május 10-én csendesen elhunyt. A Farkasréti Temetőben nyugszik.

[121] Schulek Gáspár. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Gusztávné, szül. Roxer Emília és gyermekei megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett fia, illetve testvérük Schulek Gáspár okl. kertész ma reggel, Budapesten, 1920. február 6-án ¾ 7 órakor, rövid, de súlyos szenvedés után, élete 24-ik évében örökre elaludt. Gyászolják testvérei, Schulek Irma, Ujágh Árpádné, Schulek György, Schulek Gábor, Schulek Erzsébet. Sógornői Schulek Györgyné, szül. Liptay Carola, Schulek Gáborné, szül. Bragyova Anita. Sógora Ujágh Árpád. A Farkasréti temetőben nyugszik.

[122] Életrajzának forrása: „Vörös püspökök fekete báránya” Dr. Zsigmondy Árpád laudációja. Elhangzott a pécsi Dómmúzeumban, 2011. július 4-én, a MELTE 2011. évi Kormos László-díjának átadásakor. Czenthe Miklós (2011) Levelezőlista. Czenthe Miklós: Egy kivételes tehetségű evangélikus család nyomában. generációkat átívelő beszélgetés dr. Zsigmondy Árpád nyugalmazott lelkész-levéltárossal, in: Evangélikus Élet, 2010.ápr.18.

[123] Madocsai Miklós esketett Rédey Katalinnal 50 éve 1970. szeptember 26-án, majd keresztelte két fiunkat Bélát (*1971.) és Balázst (*1972) és fiaink nála konfirmáltak az 1980-as évek elején.

[124] Ókér (szerbül Змајево / Zmajevo) település Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományának Dél-bácskai körzetében, a verbászi községben.

[125] Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá. Az evangélikus (1783-1896) és katolikus (1783-1896) anyakönyveket letöltöttem.

[126] Zólyomlipcse (szlovákul Slovenská Ľupča) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában. Az evangélikus (1706-1880) és a katolikus (1658-1896) anyakönyveket letöltöttem.

[127] Karaszkó (szlovákul Kraskovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Az evangélikus (1787-1891) anyakönyveket letöltöttem.

[128] Gölnicbánya (szlovákul Gelnica) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye. A Szepesség egyik legfontosabb bányavárosa.

[129] Komlóskeresztes, (szlovákul: Chmeľov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Az evangélikus (1766-1873) anyakönyveket letöltöttem.

[130] Hanusfalva (szlovákul Spišské Hanušovce, németül Henschau) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

[131] Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa. 1885. 158. 171.

[132] Sajátkezű latinnyelvű életrajzában (Tiszai Evangélikus Egyházkerület Ordinációs Könyve (1741-1836) 145-146.) születési dátumként 1757-t írt, más források szerint, ld. Nyíregyházi történetkönyv szerint 1754-ben, az árvanagyfalui katolikus egyház anyakönyve szerint 1756 december 8-án keresztelték.

[133] Temette Farbaky Dániel nyíregyházi evangélikus lelkész.

[134] Felsőkemence (szlovákul: Vyšná Kamenica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

[135] Kuntapolca (szlovákul: Kunova Teplica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

[136] Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[137] Királyboca (más néven Bóczabánya, szlovákul Vyšná Boca) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

[138] Libetbánya (szlovákul: Ľubietová) község, egykor jelentős bányaváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

[139] Libetbánya (szlovákul: Ľubietová) község, egykor jelentős bányaváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

[140] Felsőlehota (szlovákul Horná Lehota) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

[141] Nandrás (szlovákul: Nandraž) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

[142] Lipcse (ukránul: Липча [Lipcsa]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

[143] A halál oka öngyilkosság.

[144] Missul.

[145] Missul.

[146] Missul.

[147] Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Az evangélikus anyakönyveket (1787-1895) letöltöttem.

[148] Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa. 1885. 167-168.

[149] Treviso (velencei nyelvjárásban Trevixo) olasz város Veneto régióban.

[150] Szepesolaszi (szlovákul Spišské Vlachy, latinul Latina Villa) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. A 16 egykori szepesi koronaváros egyike.

[151] Schulek Lajos. Halotti értesítő. Schulek Lajos úr 1908. november 13-án munkás és tevékeny életének 78-ik évében jobblétre szenderült. Szepesolaszi. Gyászolják özvegy Schulek Lajosné, szül. Posevicz Julia, Schulek Emma és férje Szutorisz Frigyes gyermekeikkel, vejökkel és unokájukkal, Dr. Schulek Kálmán és neje Kalchbrenner Elma gyerekeikkel, Schulek Béla és neje Schwarcz Ilona gyermekeikkel, Schulek Gyula és neje Téchy Izabella gyermekeikkel.

[152] Helpa (szlovákul: Heľpa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

[153] Dr. Kalchbrenner Húgó. Halotti értesítő. Kalchbrenner Elma és férje dr. Schulek Kálmán gyermekeikkel, Elma, Mathild, Irén és Vikivel, Kalchbrenner Irén és férje Okolicsányi Lajos gyermekeikkel Erzsi, Lajos és Sárival, dr. Kalchbrenner Hugó, Kalchbrenner Jozefin férjezett Förster Frigyesné mint gyermekei, vői, unokái és nővére tudatják, hogy Dr. Kalchbrenner Húgo úr a Coburg herczegi vasgyárak nyugdíjas orvosa, Gömör-Kishont vármegye vólt tiszti főorvosa, a Ferencz-József rendjel lovag keresztjének tulajdonosa stb. buzgó és áldásteljes életének 68-ik évében 1905. április hó 5-én délelőtt 11 órakor rövid és kínteljes szenvedés után jobblétre szenderült. Polonka. Eltemették Szepesolasziban.

54] Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

[155] Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Az Észak-bánsági körzet közigazgatási központja.

[156] Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Kúla község központja.

[157] Özvegy Schulek Béláné. Halotti értesítő. Özvegy Schulek Béláné fáradhatatlan és munkás életének 73-ik évében 1942. december hó 16-án reggel 10 órakor visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. A farkasréti temető halottasházában áldották meg és Pozsonyban a kecskekapui evangélikus temetőben, a családi sírboltban temették el. Gyászolják: menyei, Dr. Schulek Elemérné, sz. Bernát Ilonka, Selmeci Lajosné, sz. Gyene Klárika, etyektyukodi, gyermekei, Dr. Schulek Béla, Dr. Schulek Elemér, Selmeci Lajos, unokái, ifj. Schulek Elemér, Schulek Nóra, Selmeci Elemér, ifj. Selmeci Lajos, Selmeci Béla, sógornői, özvegy Dr. Schwarz Aladárné és özvegy Schulek Gyuláné.

[158] Ólubló (szlovákul Stará Ľubovňa, latinul Lublovia) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. A Szepesség északi részének központja. Lublófüred és Lublóváralja tartozik hozzá.

[159] Schulek Béla. Halotti értesítő. Dr. Schulek Elemér és Selmeczi Lajos, úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy Dr. Schulek Béla gyógyszerész 1954. július hó 2-án, életének 65-ik évében csendesen elhunyt. Sírja a Farkasréti temetőben van.

[160] Schulek Ilonka. Halotti értesítő. Schulek Ilonka hosszabb szenvedés után 1914. január 20-án, életének 22-ik évében Pozsonyban elhunyt.

[161] Schulek Elemér. Halotti értesítő. Az MTA és az ELTE tudatja, hogy Schulek Elemér az MTA rendes tagja elhunyt. Sírja a Farkasréti Temetőben van.

[162] Özvegy Dr. Schulek Elemérné, sz. Bernát Ilona. Halotti értesítő. Bernát Ilona okleveles fizika-kémia tanárnő életének 89. évében, 1988. február 29-én csendesen eltávozott közülünk. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják veje Dr. Tóth Ferenc, menye Pethő Jolán, gyermekei Dr. Schulek Elemér, Dr. Schulek Nóra, Dr. Tóth Ferencné, unokái Tóth Ferenc és Tóth Zoltán.

[163] http://www.kfki.hu/chemonet/hun/mvm/arc/schulek.html

[164] 1935-től Selmeci.

[165] Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járás központja.

[166] Kükemező, (szlovákul: Kuková) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

[167] 1836. május 17. Eperjes. Csorba András és Szulyovszky András elnöklő felügyelő emlékbeszédet mondott a elhalt Schulek András, mint fáradhatatlanul buzgó, jeles, tudós senior felett. Hörk József. Id. mű. 182.

[168] Hörk József. Id. mű. 176. 180.

[169] Zára (horvátul: Zadar, olaszul: Zara, latinul: Iader) város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

[170] Zomba (németül: Sumpa) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

[171] Schulek Ottóné szül. Farkas Anna, nyugdíjas főjegyző özvegye. Halotti értesítő. Farkas Annát áldásos és nemes életének 87-ik évében Pécsett 1934. december 4-én magához szólította a Mindenható. Gyászolják leánya Schulek Ida, özvegy Steib Mihályné, unokái Steib Ida és Steib Ottó.

[172] Steib Mihály. Halotti értesítő. Steib Mihály életének 58-ik, boldog házasságának 27-ik évében Pécsett 1931. június 22-én elhunyt. Gyászolják neje, Steib Mihályné, szül. Schulek Ida, gyermekei Ida és Ottó, anyósa özvegy Schulek Ottóné szül. Farkas Anna, testvére Steib Ádám.

[173] Schulek Gusztáv. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv Szekszárdon 1882. február 3-án reggeli 1 órakor, élete 42-ik, boldog házasságának 10-ik évében gégesorvadás következtében elhunyt. Gyászolják özvegy Schulek Gusztávné, szül. Simon Janka, az elhalt testvérei özvegy Fülöpné, Schulek Ottó főjegyző és neje Farkas Anna (*1848.-†Pécs, 1934. december 4.), Schulek János és neje Tiegelmann Margit, Schulek Jenő és neje Rumel Julia, Schulek Mária és férje Hadzsi Achil, Schulek Adél és Schulek Lotti, nemkülönben ipa Simon Ferenc és neje Hann Erzsébet, sógorai Simon Miklós és neje Hann Mari. Rabolt Róbert és neje Simon Lenke, Majdán Miklós és neje Simon Szylveszter, Simon Gyula és Pál.

[174] 1935-ben nevét Ságvárira változtatta.

[175] Schulek Gusztáv. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv, köz- és váltóügyvéd s váltójegyző, nyugállományú jogtanár 1905. december 17-én, délután 2 órakor, életének 86-ik, s boldog házasságának 54-ik évében Eperjesen meghalt. Gyászolják özvegy Schulek Gusztávné, szül. Balla Sarolta, Dr. Schulek Jenő s gyermekei: Márta, Béla, Ágnes, Dénes és Esztike. Schulek Géza és felesége csáthi Szabó Anna s gyermekeik Ilonka és ifj. György, Melitskó Frigyesné, szül. Schulek Thea és férje Melitskó Frigyes és gyermekeik Melitskó Sarolta és Melitskó Margit.

[176] Schulek Géza. Halotti értesítő. Schulek Géza ügyvéd, a „Részvénytársaság a Közlekedési Vállalatok számára” nyugalmazott jogtanácsosa és igazgatóságának tagja, Budapesten, 1917 augusztus 7-én reggel 6 órakor, 64 éves korában, házasságának 32-ik évében, súlyos lelki és testi szenvedések után meghalt. A Kerepesi temetőben nyugszik. Budapest, II., kerület Trombitás út 21. Gyászolják özvegye Schulek Gézáné, szül. Csáthy Szabó Anna. Leánya Schulek Ilona, Mikuleczky Istvánné, veje Mikuleczky István, unokája Mikuleczky Anna. Testvérei Dr. Schulek Jenő és gyermekei, Schulek Thea, özvegy Melitskó Frigyesné. Sógornője és sógorai, Csáthy Szabó Margit, kókai Kun Bertalanné, kókai Kun Bertalan és gyermekeik, Dr. Rácz György.

[177] A Kerepesi Úti Temetőben nyugszik.

[178] A Kerepesi Úti Temetőben nyugszik.

[179] Schulek György. Halotti értesítő. Schulek György huszárhadnagy, a III. Frigyes Vilmos porosz király nevét viselő 10. cs. és kir. huszárezred tisztje, virágzó szép ifjú életének 21-dik évében, a Stanislau körűli ütközetek egyikében, a Lomnica partján fekvő Babin faluban, 2015. február 28-án, az ellenség golyójától szíven találva, hősi halált halt. Gyászolják egyetlen jó testvére Schulek Ilona, sógora Mikuleczky István. A Kerepesi temetőben nyugszik.

[180] Petrozsény (románul Petroșani) megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.

[181] Dr. Schulek Jenőné, szül. Waltherr Ilona. Halotti értesítő. Dr. Schulek Jenőné, szül. Waltherr Ilona élete 34-ik, boldog házasságának 13-ik évében Petrozsényben, 1903. január 7-én elhunyt. Gyászolják Dr. Schulek Jenő, mint férj, gyermekei Mártha, Béla, Ágnes, Dénes, Eszti. Édesanyja Waltherr Lóránté, szül. Czagányi Berta, testvérei Waltherr László és neje Meczner Margit, Waltherr Mariska és férje Mandl Lajos, unokahúgai Waltherr Margit, Waltherr Marianne.

[182] Sulyok-Schulek Béla. Halotti értesítő. Sulyok-Schulek Béla aranydiplomás mérnök, életének 80-ik esztendejében, 1971. november 26-án, rövid szenvedés után nemes lelkét visszaadta a Teremtőjének. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják, testvére Schulek Ágnes, Martius Victorné, gyermekei, Sulyok Béla, Sulyok Tamás, Sulyok Mária, Greskovits Zoltánné, sógora Martius Victor, menye Sulyok Tamásné, Okányi Magda, veje Greskovits Zoltán, unokái Sulyok Richárd, Sulyok Márta, ifj. Greskovits Zoltán.

[183] Káloz (korábban Kaluz) község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. A település a Sárvíz-malomcsatorna mellett, nem messze a Sárvíztől, a Mezőföldön található.

[184] Haigerloch település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.

[185] Konstanz egy több mint 80 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

[186] Melitskó Frigyes első felesége Ákeszman Ida. (*1855.-†Kolozsvár, 1886. január 5.) Gyermekeik Melitskó Miklós, Melitskó Aladár (felesége Kovács Rózsi, fiuk György), Melitskó Ida (férje Dr. Nagy Lajos, leányaik Tilda és Ilona). Ákeszman Ida apja Ákeszman Sámuel.

[187] Kurima, (szlovákul: Kurima) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

[188] Gölnicbánya (szlovákul Gelnica) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye. A Szepesség egyik legfontosabb bányavárosa.

[189] Korompa (szlovákul: Krompachy) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában

[190] Keresztszülők Török András és Oszvald Zsuzsanna.

[191] Csutka Márton nemes, meghalt 76 éves korában. Felesége 12 évvel idősebb volt, valószínűleg ez nem igaz, a halottak korát gyakran pontatlanul írták be a halotti anyakönyvekben, feltételezhető, hogy Schulek Zsuzsanna nem 87 éves volt, amikor meghalt, hanem 12-14 évvel fiatalabb és 1720. körül születhetett. A családfán elképzelhető, hogy Schulek Zsuzsanna azonos az 1720. március 21-én született Schulek Zsuzsannával. E4. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1696. június 2.-) Q Dauda Zsuzsanna. Varga. Leányuk F1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1720. március 21.-) S. B.

[192] Meghalt 87 éves korában.

[193] Nagybobróc (szlovákul Bobrovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

[194] Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe, németül Geib) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[195] Szentiván (szlovákul Liptovský Ján) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[196] Gyetva (szlovákul Detva) város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Gyetvai járásának székhelye.

[197] Majoross Ottóné, sz. Kasper Sarolta. Halotti értesitő. Majoross Ottóné elhunyt Budapesten, 1951. január 12-én. Gyászolják dr. Schulek Tiborné, sz. Majoross Edit, Kasper Béla, Kasper Róbert, Kasper Róbertné, sz. Borics Irén. Majoross Olivérné, sz. Réthelyi Mária, Majoross  Mihály, Majoross  Mária, Majoross Judit, Majoross Klára, Majoross László. Dr. Schulek Tibor, Schulek Vilma, Schulek Mátyás, Schulek Gáspár, Schulek Sarolta, Schulek Kata, Schulek Ágoston, Schulek János, Schulek Edit. Kolozs Zsófia, Haffner Zoltán, Haffner Zoltánné, Bub Klára, Dr. Muzsnai József. Bp. I. Alsóhegy utca 20. Komárom, Ország út 10.A Farkasréti temetőben temették 1951. január 17-én.

[198] Zágrábban élt, Holitseknek írta a nevét, szűcsmester, majd nagykereskedő lett, három feleségétől 24 gyermeke született.

[199] Pestisben halt meg.

[200] Majoross Edit. Halotti értesítő. Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik szerették, hogy Schulek Tiborné Majoross Edit 1993. március 25-én, életének 85. évében, csendes békességben megtért Teremtőjéhez. A számára oly kedves kelenföldi evangélikus templomban (Budapest, XI. Bocskai út 10.) veszünk tőle búcsút 1993. április 16-án 3 órakor. Végső nyughelyére férje mellé Visegrádon helyezzük el, családi körben. ÁLDOTT ÉLETÉÉRTISTENNEK HÁLÁT AD GYÁSZOLÓ CSALÁDJA. Schulek, 1121 Budapest, Járőr u. 13.

[201] A táblázat a születési neveket tartalmazza ill. veszi figyelembe.

[202] Itt és minden további esetben a hiányzó adatokat az adatközlőktől eddig nem sikerült beszereznem (Budapest, 2020. augusztus 18.)

[203] Az egyházi esküvő dátuma

 

Sipos Béla: A Reuss (szepesbélai, felvidéki) család története és családfája

 

A Reuss (szepesbélai, felvidéki) családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Wikipédia:

Reuss család (felvidéki)

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

A Reuss családfa (freewb.hu)

 

A Reuss (felvidéki) család története

 

     A Reuss családfa elkészítéséhez sok segítséget kaptam Terray Barnabástól (*1919.), Reuss Andrástól (*1938.) és Reuss Gézától (*1944.).

A Felvidéki anyakönyveket, ahol Fodor Malvin nagymamám édesanyjának Reuss Malvinnak az ősei éltek prof. Hatvany Csaba programjával töltöttem le, a Mormon egyház honlapjáról. Az FS-TOOLS 5.0.0 szoftver letölthető:

https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0

Az eredeti felvidéki anyakönyveket le tudtam tölteni és így ellenőrizni és kiegészíteni tudtam a megkapott forrásanyagot. Az anyakönyvek letöltésénél a települések szlovák neveit kell használni. A Reuss ősök a következő településeken éltek, ahol a rendelkezésre álló anyakönyvek adatai az alábbiak:

Késmárk[1] evangélikus (1601-1893), katolikus (1674-1902), Kraszkó[2] evangélikus (1787-1891), Nagyrőce[3] evangélikus (1783-1896), katolikus (1783-1898), Ochtina[4] evangélikus (1721-1925), Ratkó[5] evangélikus (1708-1895), Ratkóbisztró evangélikus[6] (1730-1896), Rimaszombat[7] evangélikus (1786-1896), Szendrőlád[8] református (1798-1895), Szepesbéla[9] evangélikus (1783-1950), katolikus (1609-1897), Tardona[10] református (1757-1895), Tiszolc[11] evangélikus (1711-1895), katolikus (1711-1895), Zólyomlipcse[12] evangélikus (1706-1880), katolikus (1658-1897).

     Terray Gyula (*1879.) kutatásai szerint a Reussok először Szepesbélán éltek. A Reussok először a Reisz, (Reiss, Reiß) illetve Reusz (Reuß), majd a Raisz, (Raiss, Raiß) neveket használták. Egységesen a Reuss nevet használom, de lábjegyzetben jelzem, ha másképpen írták az anyakönyvekben a nevüket.

     A családi emlékezet szerint a Reussok a német Reuss (Reuß) hercegi családból származnak. Az Országos Széchényi Könyvtárból beszereztem 1991-ben a Berthold Schmidt: Die Reussen. Schleiz. F. Webers Nachfolger. 1903. c. művét, amit lefotóztam. A XII. századból származó német hercegi Reuss családdal[13] való kapcsolatra nincs adat, de szinte biztos, hogy a Reussok Németországból származnak és még 1600 előtt települtek át Magyarországra. A Reuss ősök Szepesbélán[14] illetve később Zólyomlipcsén éltek[15] tehát a Felvidéken, a mai Szlovákiában. Fodor Béláné, sz. Reuss[16] Malvin 1936-ban írt visszaemlékezése szerint a Reussok Németországból hercegi családból származnak. „Mondják, hogy családunk Reusz herceg leszármazottjai, édes Apámék nem kutatták, nagyobb gondjuk is volt annál, lehet, hogy még egyszer kiviláglik.”  Nagy Iván szerint a Reuss János ősünk és leszármazottjai nemesek voltak.

     A Reussok többsége a Terrayakhoz és a Schulekekhez hasonlóan az értelmiségi pályát választotta, evangélikus lelkészek, tanárok, egyetemi oktatók, egyetemi tanárok, mérnökök, kutatók, orvosok, jogászok, közgazdászok, gazdászok stb. voltak, továbbá többségük külföldön, nyugati országokban is tanult, több nyelven írt és beszélt. A Felvidéken az iskolai oktatás 1918-ig három nyelven folyt, magyarul, szlovákul vagy csehül és németül. A Reussok földbirtokkal nem rendelkeztek, a Terrayakhoz hasonlóan állami hivatalt ritkán töltöttek be, független értelmiségiek voltak. A Reuss család tagjaira vonatkozóan, mivel sokan jelentős tudományos eredményeket értek el, számos internetes forrást találtam, a forrásokat csatolással, hiperhivatkozással elérhetővé tettem.[17] A Reuss a Terrayhoz és a Schulekhez hasonlóan ritka név. Érdekesség, hogy a Reussok között sokan magas kort (70-90 év feletti) éltek meg. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 1800-ban 30 év, 1900-ban 37 év, 1950-ben 63 év, 2000-ben 74 év volt. A nők várható élettartama mindig magasabb volt a férfiakénál.

     Egy Reusz András, Pozsony első evangélikus lelkésze. Ő az ismereteink szerint az első evangélikus lelkész, aki Németországból Magyarországra áttelepült. A másik Reuss Dávid lelkész rokona lehetett Reuss Andrásnak, nagyjából egy időben éltek, szászországi Querfurtból származtak, Magyarországra telepedtek át a XVI-ik század végén, de Magyarországon Nagybánya területén, tehát Szepesbélától jóval távolabb működött Reuss Dávid.

     Reusz András. (*1554. k.-†1629.) A Protestáns Honlap többek között ezt írta Reusz Andrásról: „ A wittenbergai felavatottak könyvében és a pozsonyi kontubernium törvényei alatt igy írja nevét, ez tehát a helyes írása. A "Reisz" féle alak abból támadt, ahogy e nevet Ausztriában és Magyarország nyugati részében kiejtik. Reuss András volt Pozsony első lutheri lelkésze. A szászországi Querfurtból származott. Legelőször szülővárosa iskolájába járt, később a salzwedeli gimnáziumba, azután valahol Magyarországon-nem tudjuk hol-rektor (Hogy Reusznek nem volt főiskolai képzettsége, kitűnik a pozsonyi tanácsnak Heilbrunner Fülöphöz 1606 augusztus 2-iki kelttel írott leveléből, ahol az olvasható, hogy Reusz nem tanult akadémiákon ("nicht in den Akademiis studieret"). Valami Raff Lénárt Steinichenbe (?) hívta lelkésznek és 1579 április elsején avatta föl Leyser Polikárp Wittenbergben. Kollonich Siegfried már valószínűleg 1581-ben udvari papjává fogadta és ilyen minőségben működött 1590 óta Récsén. Már akkor annyian jártak ki Pozsonyból gyónni és Reusz beszédeinek hallgatására, hogy a helytartó megüzente a tanácsnak, szüntesse be a récsei prédikációhoz való vándorlásokat. Reusz is eljött Pozsonyba titokban, hogy egyeseknek az úrvacsorát kiszolgáltassa. Nyilvános istentiszteletet itt, mint Kollonich udvari papja, a Kamper féle, majd a Balassi féle nemesi házban tartott. Igy eléggé megismerte a gyülekezet és mikor ez 1606-ban forma szerint is berendezkedett, Reuszt hívta meg első rendes lelkészének. 1606 július 26.-án kelt levélben kérték el Kollonichtól, ki augusztus 7.-én küldte el beleegyező feleletét. Beköszöntő beszédét Reusz 1606 október 8.-án (szentháromság után való 20. vasárnapon) mondta el, miután október 2.-án nyilvánosan beiktatták és az úgynevezett Armbruster féle házat ("a kék éggolyóhoz") az evangélikusok istentisztelete számára berendezték. Még ez év decemberében Tettelbach Ádámban állandó segítő társat kapott. De a békés munka nem tarlott sokáig. A katholikusok a következő évben már felségsértéssel vádolták Reuszt, mire a tanács, felsőbb nyomásnak engedve, 1607 november 13.-án, megtiltotta neki a prédikálást. Hogy Reusz most a külvárosban, az úgynevezett Schnupfer féle házban (Széplak-utca) prédikált-e, csak gyanítható. Bizonyos, hogy Illésházy István sürgetésére 1608 tavaszán Szentgyörgy meghívását elfogadta. A pozsonyi kontubernium létesítésével Reuszt dékánná választották és ebben az állásában írta alá 1612-ben a törvényeket. Szentgyörgyben maradt haláláig. Reusz egyszerű, de szilárd jellemű, hű ember volt. Kollonich ezt írja róla (A fentemlitett, 1606 aug. 7-iki keltű levélben.) Reusz András egyéniségében, aki keresztyéni, tapasztalt és értelmes ember, nem kételkedem; tudom, hogy hivatalát híven végzi el. A gyülekezet dicsérettel említi meg, hogy hosszas gyakorlás által szép donum concionandi-t (szónoklási képességet) szerzett. (A Heilbrunner Fülöphöz irt, fentemlített levélben.) Reuszé a felejthetetlen érdem, hogy Pozsonyban ő hirdette először rendszeresen a tiszta evangéliumot az igazi lutheri hitvallás alapján.” Reuss András leszármazottait nem ismerjük.

     Reuss Dávid.[18] Ez időben élt Reuss Dávid is, aki, mint Reusz András Querfurtból származott. Reuss Dávid 1580 októberéig másodpap volt Körmöcbányán, Felvidéken, ahonnan ekkor visszatért Németországba. Életéről ld.: Bobory Dóra: Felician von Herberstein (1540-1590) stájer főúr rövid életrajza és magyar kapcsolatai. „Az alábbiakban közölt két gyász- és vigasztaló beszéd szerzője[19] a querfurti származású David Reuss, aki éveken át Felician von Herberstein udvari lelkésze volt, így megbízható krónikásnak tekinthető. ….Reuss és Herberstein családja az igaz tanítást követte, vagyis Luther egyházának tagjai voltak, és nem hagyták, hogy a Magyarország egyes részein és Erdélyben elharapózott eretnekség megfertőzze őket.” Az egyik lábjegyzet szerint Németországban és Szatmáron „Felician szorgalmasan tanulmányozta a Szentírást és az igaz tanításokat, és Reuss-szal gyakran beszélgetett hitkérdésekről. Igazi házi kápolnát tartott fenn, és gyermekei, udvarnépe, de még a bányásznép helyes lelki oktatására is nagy figyelmet fordított.” Azt, hogy Reuss Dávid Magyarországon is működött az alábbi lábjegyzetben írt magyarázat is bizonyítja: „Felician von Herberstein beruházásai: építtetett malmokat, kohókat, és rengeteget áldozott a bányák rendbetételére. Megerősítette Nagybányán és Felsőbányán a tárnákat, a bányaművek mellett pénzverdét is felállított. Feketebányán, ami jövetele előtt alig 200 lakossal rendelkező falucska volt, szintén épített kohókat, és vízművet, bányaművet alakított ki. Reuss a munkásoknak adott fizetésről is beszámol.  …Reuss Dávid Felician von Herberstein halálakor ott volt, leveleket jegyzetelt, tehát bizonyított, hogy Magyarországon élt.” Reuss Dávid Frőlich Tamás először selmecbányai (1554-től), majd kassai (1561-től) evangélikus lelkész halála után annak selmeci prédikációját 1581-ben kiadta és előszót írt a könyvhöz.

Irodalom: Szinnyei József Magyar írók élete és munkái: Reussius Dávid, ág. ev. lelkész Körmöcz- bányán, querfurti származású. Munkája: Fünffzehen Trostreiche Predigten, über die Seuche der Pestilenz vor der Haubt Obern in der Bergstadt Cremmitz im 80-ten Jahre als die Seuche regierte. Nebst Sermon von weiland Thomas Froelichii zu Kaschau, Leipzig, 1581. Szinnyei Könyvészete. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 206. l.

Reuss András és Reuss Dávid rövid életrajzát közli Csepregi Zoltán Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) I. A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/2: M-R. MEDiT, Budapest, 2015. 411-412.

      Raisz család (kassai) Dalibor Mikulík (Elfelejtett birtokosok Lubló várában 1825-1880 között) alapján[20]: „1609. október 12-én II. Mátyás király Abaúj megye székhelyének szülöttjét Raisz Jánost címeres oklevéllel nemesi rangra emelte. Raisz János a „kassai” előnevet kapta.  Raisz János felesége Ugróczi Borbála volt.”

     Nagy Iván szerint: „A XVII. század elején Raisz János a szepesi kir. kamarai igazgatóságnál szolgált, s a törökök és Bocskai elleni hadjáratok alkalmával hadi biztosúl alkalmaztatván, ezen téren szerzett érdemeiért II. Mátyás király által 1609. évi octob 12-én kelt czímeres levélben, mint Abauj megyei születésű „Kassai” előnévvel, hitvesével Ugróczi Borbálával együtt nemességgel jutalmaztatott. (Családi közlés szerint.) …Raisz nevű család Gömör vármegye nemessége sorában is áll; sőt Baranya megyében is honos, hol Raisz Dániel 1832-ben a mohácsi járásban alszolgabiró volt. Egyébiránt ez valószínűleg a következő Raisz családból eredhetett. Ily nevű család a múlt század végén is nemesíttetett meg. Ugyan is Raisz Nep. János 1792-ben I. Ferencz királytól kapott czímeres nemes levelet. Czímere négyfelé osztott paizs, melynek azonban közepén vízirányosan egy ezüst pólya vonul által, azon három piros rózsa van. Az 1. és 4. osztálynak vízirányosan metszett alsó felét hat fehér és hat fekete koczka foglalja el, felső vörös felében pedig két aranycsillag ragyog; a 2. és 3-ik kék udvarban pedig ezüst grif ágaskodik, első jobb lábával három szál arany búzakalászt tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén az előbbiekhez hasonló ezüst grif emelkedik ki, a három búzakalászt tartva. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. A czímer némi hasonlatosságánál fogva valószinű, hogy a két család némi vérségi összeköttetésben áll. Raisz néven ismeretesek Miklós beszterczei születésű, ki 1600-ban Wittenbergában tanúlt. Gáspár, ki Szepes-Sz.-Györgyön született 1704. febr. 9-én, 1727-ben Jenában tanúlt, 1729-ben lett pappá. Raisz Sámuel, kinek atyja János, anyja Coroni Mária volt, született Zólyom-Lipcsén 1783. sept. 8-án, Nagy-Rőczén volt ev. pap és kishonti senior, meghalt 1853-ban. Forrás: Bartholomaeides László: Memoriae Ungarorum.[21] Pest, 1817. p. 103. – Haan, Jena Hung. p. 50. és 130. Ezek közűl Gáspár tán a szepesi Raisz családból származott.

 

A Raiss (kassai) család címere) Siebmacher's Wappenbuch.

 

A Raisz (kassai) családfa részletek (Nagy Iván és Kempelen Béla Raisz alapján)

 

A1. Raisz János. (*1579. k.) Q Ugróczy Borbála. Nemességet kap II. Mátyás királytól 1609. októ-

        ber 12.

       B1. Raisz György. Q Nuss Mária. 1646. Szepesszombat.

             C1. Raisz János I. (*1662.-)

                   D1. Raisz János II.

                          E1. Raisz András. 1760. 1781.

             C2. Raisz Gergely. (*1672.-†1745.)

 

    Összehasonlítva a Raisz kassai nemesi és a szepesbélai Reuss családfát csak egy azonosság van, Jánosnak a fia szintén János. A Szepesbélai anyakönyvek alapján Reuss János II. apja Reuss János I., akinek az apja Reuss Tóbiás III., akinek az apja Reuss Tóbiás II., akinek az apja valószínüleg Reuss Tóbiás I. A kapcsolódás itt tehát nem igazolható.

 

A Reussok a Felvidéken

 

      A Reussok az 1600-as évek elejétől, közepétől, vagyis az anyakönyvezés kezdetétől több településen is előfordultak, így pl. Besztercebányán[22], Felkán[23], Kassán, Lőcsén[24], Poprádon[25], Pozsonyban, Selmecbányán[26], Szepesújfalúban[27], Szepesszombaton[28], Zólomlipcsén, továbbá Szepesbélán, ahol anyakönyvileg bizonyíthatóan egyeneságú őseink először letelepedtek. A települések többsége, ahol a Reussok letelepültek a Felvidék Eperjesi kerületében volt. Néhány – a lerégebbi - keresztelési anyakönyvet kiírtam, ezekből látható, hogy a Reussok Felvidék több településén már az anyakönyvezés kezdetén előfordultak, az 1700-as években már kiterjedt család volt a Reuss család. Azt a következtetést levonhatjuk, hogy a Reussok 1600 előtt települtek a Felvidékre.

Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Találatok összegyűjtése eszközzel” is. Ez az eszköz az FS portálon lekérdezett adatokat összegyűjti, rendezi és egy MS Excel állományba rögzíti. Ha megvannak a születési anyakönyvek akkor ezeket is leválogatja. A következőkben a felvidéki Reis, Rais, Reuss család születési statisztikáit közlöm. Képet kaphatunk ennek alapján az egyes családok nagyságára, kiterjedésére és földrajzi elhelyezkedésére is. A Reis névre (1592-1935)[29] 3057, a Reus és Rais névre 1525-1525 találatot kaptam. A Reuss tehát tízszer kiterjedtebb család volt, mint a Terray, ahol a találatok száma csak 300 volt.

 

A1. Reuss Simon. Selmecbányán élt, 1580 körül születhetett.

       B1. Reuss Katalin. (*Selmecbánya, 1604. február 2.-)

       B2. Reuss János. (*Selmecbánya, 1609. május 14.-)

 

A1. Reuss [30]Antal I. Q N. Madlen. Szepesszombaton élt. Cipész, varga (sutor) volt.

       B1. Reuss János. (*Szepesszobat, 1616. július 2.-)

       B2. Reuss Antal II. (*Szepesszobat, 1624. március 24.-)

       B3. Reuss Lukács. (*Szepesszobat, 1626. április 18.-)

       B4. Reuss Zakariás. (*Szepesszombat, 1631. augusztus 29.-)

 

A1. Reuss Endre. Selmecbányán élt.

       B1. Reuss János. (*Selmecbánya, 1620. június 22.-)

 

A1. Reuss János. Q N. Lúcia. Pozsonyban éltek.

       B1. Reuss Anna. (*Pozsony, 1626. január 22.-)

 

A1. Reuss Tamás. Szepesszombaton élt. Cipész, varga (sutor) volt.

       B1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesszombat, 1627. november 9.-)

       B2. Reuss Antal. (*Szepesszombat, 1631. január 20.-)

       B3. Reuss Anna. (*Szepesszombat, 1635. március 4.-)

       B4. Reuss Margaréta. (*Szepesszombat, 1639. november 19.-)

 

A1. Reuss György. Lőcsén élt.

       B1. Reuss Mária. (*Lőcse, 1633. január 1.-)

 

A1. Reuss[31] János. Felkán élt.

       B1. Reuss Szófia. (*Felka, 1648. május 24.-)

 

A1. Reuss Ádám[32]. Poprádon élt.

       B1. Reuss Mihály. (*Poprád, 1651. március 31.-)

 

A1. Reuss János. Q N. Dorottya. Szepesújfalúban éltek.

       B1. Reuss Dorottya. (*Szepesújfalú, 1651. szeptember 6.-)

 

A1. Reuss János. Kassán élt.

       B1. Reuss Lukrécia. (*Kassa, 1654. február 20.-)

 

A1. Reuss János I. Q N. Katalin. Zólyomlipcsén éltek.

       B1. Reuss Zsuzsanna. (*Zólyomlipcse, 1668. január 30.-)

       B2. Reuss János II. (*Zólyomlipcse, 1670. szeptember 24.-)

 

A1. Reuss Tamás. Q N. Hedvig. Besztercebányán élt.

       B1. Reuss Magdaléna. (*Besztercebánya, 1676. december 22.-)

 

Reussok Szepesbélán

 

      A Reuss őseink az 1600-as évek elejétől, inkább közepétől már Szepesbélán éltek, tehát már az 1500-as évek végétől Németországból áttelepülhettek a Felvidékre. Az utolsó két Reuss bejegyzés a Szepesbélai halotti anyakönyvekben: Reuss[33] Viktor. (*1869.-†Szepesbéla, 1922. január 23.) és felesége Reussné[34], Lingsch Emma (*1876.-†Szepesbéla, 1940. január 12.).

     Szepesbélán a katolikus anyakönyvezés kezdő éve 1609. Az anyakönyveket latin nyelven írták 1636-ig, 1637-től pedig németül. Az evangélikus anyakönyvezést 1783-ban kezdték el II. József magyar király türelmi rendelete (1781. október 25.) alapján és 1840-ig németül anyakönyveztek, majd 1841-től magyarul, 1851 és 1883 között németül, majd 1884-től 1950-ig magyarul. Az evangélikus anyakönyvek 1950-ig megvannak. Ezen a nyomon elindulva az 1783 előtti szepesbélai katolikus anyakönyvekben megtaláltam a Reussokra vonatkozó anyakönyvi adatokat. Sikerült visszafelé haladva az egyeneságú Reuss ősök és feleségeik adatait megtalálnom és a családfát pontosabb adatokkal kiegészítenem. Az 1600-as évek második felében Szepesbélán két nagyobb Reuss család élt, Reuss Bertalan három gyermekével és később Reuss János három gyermekével. Az 1700-as évek kezdetétől lett kiterjedt család Szepesbélán a Reuss család, 1700 és 1750 között Hatvany Csaba FS-TOOLS 5.0.0 programjával 64 keresztelési anyakönyvet találtam. Az apák keresztnevei: Jakab, Tóbiás, János, Bertalan, Mátyás, Krisztián, György, Mihály. Mindegyik apának több gyermeke született. 1609 és 1714 között az anyáknak a keresztnevét nem közölték. 1715-től 1789-ig az anyáknak csak a keresztnevét adták meg, 1790-től pedig már az anyák vezetéknevét is rögzitették. Az 1600-as években a születési anyakönyvekben csak az apa kereszt-, majd vezetéknevét, valamint a keresztelt gyermek keresztnevét, végül a keresztszülők nevét közölték. Az anyakönyvek nehezen olvashatóak, neheziti továbbá az is, hogy az 1600-as évek elejétől gyakran előfordultak a Reuss névhez hasonló nevűek, pl. Weisek, Reichek. Terray Gyula és Reuss András kutatásai alpján annyit tudtunk, hogy Reuss (Raisz) Tóbiás (III.) 1700. körül születhetett, akinek a fia Reuss János I., akinek a fia Reuss János II. volt. Reuss János II. fia volt Reuss Sámuel és innen ismert volt a családfa. A Szepesbélai anyanyakönyvek feldolgozása alapján sikerült Reuss Tóbiás I.-ig visszavezetnem a családfát. A halotti anyakönyvek feldolgozása során találtam még Reussokat az 1600-as években, valószínű, hogy ezek a Reussok Szepebélán születtek és házasodtak. Szepesbélán a katolikus egyház halotti anyakönyvei 1674-től meg vannak és szemben a keresztelési anyakönyvekkel olvashatóak, ez is oka lehetett, hogy több Reusst találtam a halotti, mint a keresztelési anyakönyvekben.

 

Néhány Reuss (Reisz) családfa részlet a szepesbélai evangélikus anyakönyvek feldolgozása alapján

 

Reuss János. (*1602.-†Szepesbéla, 1682. szeptember 28.[35])

 

A1. Reuss[36] Bertalan. (*1635. k.-) Q N. N. Szepesbéla, 1657. előtt.

       B1. Reuss János I. (*Szepesbéla, 1657. szeptember 23.-†Szepesbéla, 1658. k.)

       B2. Reuss Anna. (*Szepesbéla, 1660. március 18.-)

       B3. Reuss János II. (*Szepesbéla, 1662. december 13.-)

 

A1. Reuss János I. (*1648.-†Szepesbéla, 1793. november 11.) Q N. Anna. (*1650.-†Szepesbéla,

       1709. május 12.) 1669. k.

      B1. Reuss János II. (*1670.-†Szepesbéla, 1696. július 26.[37])

      B2. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1675. november 17.-†Szepesbéla, 1677. július 1.)

      B3. Reuss Dorottya. (*Szepesbéla, 1677. július 1.-†Szepesbéla, 1677. július 1.)

 

A1. Reuss Lőrinc. Q N. Anna.

       B1. Reuss Jakab. (*1609.-†Szepesbéla, 1684. december 3.)

 

A1. Reuss Tamás. (*1613.-†Szepesbéla, 1697. december 17.) Q N. Anna. (*1629.-†Szepesbéla,

      1698. április 14.)

 

A1. Reuss János. Q N. Zsuzsanna.[38]

       B1. Reuss Jakab. (*1679.-†Szepesbéla, 1681. december 27.)

 

A1. Reuss Mihály. Q N. Ágnes. (*1640.-†Szepesbéla, 1698. január 29.)

 

A1. Reuss Mátyás. (*1641.-†Szepesbéla, 1699. január 3.)

 

A1. Reuss[39] Mihály I. Q Frank Mária.

       B1. Reuss Mihály II. (*Szepesbéla, 1783. szeptember 1.[40]-) Q Maurer Zsuzsanna. Szepesbéla,

             1805. november 18.[41] [Maurer Zsuzsanna szülei néhai Maurer Mihály és Weisz Katalin]

       B2. Reisz János (*1786.-†Szepesbéla, 1792. május 22.)

 

A1. Reuss[42] András I. Q Lahm Dorottya. (*1765.-†Szepesbéla, 1805. január 5.) Szepesbéla, 1783.

      november 9.[43]

      B1. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1786. k.-†Szepesbéla, 1787. december 20.)

      B2. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1787. április 25.-†Szepesbéla, 1787. április 25.[44])

      B3. Reuss Dorottya. (*Szepesbéla, 1789. augusztus 15.-)

      B4. Reuss János. (*Szepesbéla, 1792. augusztus 23.-)

      B5. Reus N. (*Szepesbéla, 1797. április 31.-†Szepesbéla, 1797. április 31.)

 

A1. Reuss János[45]. (*1736.-†Szepesbéla, 1797. május 9.) Q Hunydorfer Anna Zsuzsanna (*1737.-

       -†Szepesbéla, 1809. március 30.).

       B1. Reuss András I. Q Schütz Anna. Szepesbéla, 1789. november 19.[46] [Schütz Anna, apja

              Schütz János]

             C1. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1790. október 18.-†Szepesbéla, 1791. szeptember 1.)

             C2. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1791.-) Q Spitko Zsuzsanna. (*1796.-) Szepesbéla, 1816.

                    november 10.[47] [Spitko Zsuzsanna szülei Spitko Jakab és Frenczell Zsuzsanna.]

             C3. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1793. május 28.-)

             C4. Reuss János. (*Szepesbéla, 1797. május 6.[48]-) Q Ambrosy Mária. (*1802.-) Szepesbéla,

                   1820. november 27.[49] [Ambrosy Mária szülei Ambrosy Mihály és Schmeisz Mária.]

A1. Reuss János. Q Atatis Anna.

       B1. Reuss Katalin. (*1677. július 6.-†Szepesbéla, 1677. július 9.)

 

A Reuss (szepesbélai) családfa

 

A1. Reuss Tóbiás I. ? Q N. Dóra.

       B1. Reuss Tóbiás II. (*1683. augusztus 21.[50]-) Q Sutóris Mária. (*Szepesbéla, 1688. március 21.-) 1703. november 18.[51] Reuss Tóbiás II. cipész, foltozó varga volt. [Sutoris Mária szülei Sutoris Tamás (*1654.-†Szepesbéla, 1722. október 30.[52]) és N. Ágnes.[53]]

            

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. 1683. augusztus 21-én kereszteltem Reuss Tóbiás[54] fiát Tóbiást, anyja Dóra, keresztszülők Meyer Györy, Grefes Zsuzsanna.

           

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. 1688. március 21. Kereszteltem Sutoris Máriát (Marinam) Máriát szülei Sutoris Tamás (Thomas) és N. Ágnes (Agnétha). Keresztszülők Reis János (Hans), Reich Jakab (Jakob), Schűtz Zsuzsanna és Schűtz Szófia.

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Házassági anyakönyv. 1703. november 18. Házasodott Reuss Tóbiás (Tobiás Reis) és Sutoris Mária, akinek apja Sutoris Tamás (Thomas) Esketési tanúk: Vemiáni János és Strumph Bálint (Valentino).

  C1. Reuss[55] Tóbiás III. (*Szepesbéla, 1704. október 21.[56]-) Q Meyer Katalin. (*Szepesbéla, 1707.

 április 4.-) Szepesbéla, 1725. november 25. [Meyer Katalin apja Meyer András, anyja N. Katalin.]

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Házassági anyakönyv. 1725. november 25. Házasodott Reuss Tóbiás (Tobiás Reis) fia Reuss Tóbiás és Meyer András leánya Meyer Katalin. (Catharina) Esketési tanúk: Lumszer György és Hermel Salamon.

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv, 1707. április 4-én kereszteltem Meyer Andrásnak és N. Katalinnak Mayer Katalint, aki törvénytelen gyermek volt. Keresztszülők Weis András és Galli Márton.

D1. Reuss Tóbiás IV. (*Szepesbéla, 1727. április 28.-†Szepesbéla, 1728. június 27.)

D2. Reuss Tóbiás V. (*Szepesbéla, 1728.-†Szepesbéla, 1802. január 24.)

D3. Reuss Mária I. (*Szepesbéla, 1729. augusztus 24.-†Szepesbéla, 1732. november

      18.)

D4. Reuss[57] János I. (*Szepesbéla, 1730. július 9.-†1796. k.) Q Dirr Zsuzsanna.

       (*1732. k.-) Szepesbéla, 1750. július 27.

                

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Házassági anyakönyv. 1750. július 27. Reuss (Reis) János és Dirr Zsuzsanna hajadon (*1732. k.). Tanúk Maurer János és Mejer András.

   E1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1752. augusztus 26.[58]-)

   E2. Reuss[59] János II. (*Szepesbéla, 1754. szeptember 6.-†ZólyomLipcse 1822.

november 27.) q Corony Mária. (*Zólyom-Lipcse, 1757.-†Zólyom-Lipcse, 1834. április 2. [60] 1782. k.

Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyvek. 1754. szeptember 6. Keresztelték Reuss Jánost (Joannes Reis-t) Szülei Reuss János és Marer Zsuzsanna. (Joannes Reis és Marer Susanna.) Keresztszülők

Reuss János mezőgazdasági gazdálkodó (sator) és Augusztin Mária.

A hagyomány szerint 97 medvét ölt meg, az utolsó őt ölte meg[61]. Gyermekeik Zólyom-Lipcsén születtek és ott éltek.

Zólyom-Lipcse, Evangélikus Egyház, Halotti anyakönyvek. 1822. november 27-én meghalt Reuss János (Joh. Raisz) 68 éves és 3 hónapos volt. Tanácstag és egyházi felügyelő volt. A halál oka A halál oka: Obstructio Hepatis, ez máj elzáródást jelent, esetleg epekő következtében stb. Ezek szerint nem medve (ursus) ölte meg. Szülei Reuss János (Johanes Raisz) és Marer Zsuzsanna.

Zólyom-Lipcse, Evangélikus Egyház, Halotti anyakönyvek. 1834. április 2-án meghalt özvegy Reuss Jánosné (Joannis Raisz-né) született Corony Mária, 77 éves volt.[62]

F1. Reuss[63] Sámuel. (*Zólyom-Lipcse, 1783. szeptember 8.[64]-†Nagyrőce,

      1852. december 22.)

Zólyom-Lipcse, Evangélikus Egyház, Keresztelési anyakönyvek. 1783. szeptember 8. Kereszteltem Raisz Sámuelt, szülei Raisz János (Joannes) és Mária. Keresztszülők Nikolay Pál (Paulus) és Prani Judit (Juditha)

Halotti anyakönyvek. Nagyrőce, Evangélikus Egyház. Reuss Sámuel szuperintendens (administrator superintendent) meghalt 1852. december 22-én, 69 éves volt. A halál oka gyengeség. Született Zólyom-Lipcsén (L’upca-n).

Q Schulek Rozália. (*Nagypalugya, 1790. augusztus 18.-†Nagyrőce, 1838. október 9.) Kraszkó, 1810. november 21.

Nagypalugya. Evangélikus keresztelési anyakönyv. Schulek Rozáliát keresztelte Schramo Pál pap, Keresztszülők Csemitzky András, Berzenitzky Imre, Platthy Karolina, Platthy Rozália.

Kraszkó. Evangélikus egyház házassági anyakönyv. 1810. november 21. Házasodott Reuss Sámuel (szülei Reuss János és Corony Mária, Zólyom-Lipcsén született) és hajadon Schulek Rozália (szülei Schulek Mátyás és Zmesskál Júlia.) Esketési tanúk Szonthág Sámuel, Görber Barbara, Daxner Anna. Eskető pap Kortsek János, Kis-Hont megyéből.

Halotti anyakönyvek. Nagyrőce, Evangélikus Egyház. Schulek Rozália meghalt 1838. október 9-én. A halál oka magas láz és gyomorbetegség. 48 éves volt. Szülei Schulek Mátyás (árvanagyfalusi) és nemes (nobilis) Zmesskál Julianna (deményfalui).

[Schulek Rozália szülei Schulek Mátyás, árvanagyfalusi (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc, 1815. június 27.) és Zmesskál Julianna, deményfalui és domanoveci (*Szrnyace[65], 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. október 2.) Lestin, 1776. február 29.]

Schulek Mátyás.

Reusz Sámuel tanulmányait[66] [67]  Osgyánban (Gömör-Kis·Hont m.) kezdette, felsőbb osztályokban Késmárkon folytatta, a theologiai szaktanfolyamot pedig Pozsonyban az Evangélikus Líceumban 1802 és 1805 között végezte.[68] Azután 1805. október 16-án a jénai egyetemen[69] folytatta tanulmányait. Külföldön Griesbach és Eichstädt tanárokkal, Herderrel[70] és Goethevel[71] a weimári miniszterrel megismerkedvén, a mineralógiai társulatnak titkára és a latin társaságnak rendes tagja lett. Az 1806-iki okt. 14-én I-ső nagy Napóleon ellen vívott ütközetben a porosz-németekkel jelen volt. 1806-ban a Jénai Ásványtani társaság magyar tagjának választották meg. Németországból hazatérvén, Besztercebányán 1806. november 1-én conrectornak[72] nevezték ki. 1807. szeptember 10-én iskolaigazgató és segédlelkész (káplán) lett Tiszolcon[73] 1809 decemberéig. 1810 január 1-től a kis-honthi esperességbeli Kraszkón mint lelkész 3 évig működött. Kraszkón Tomka László volt az evangélikus lelkész, Őt váltotta a kraszkói keresztelési anyakönyvek alapján 1810 januárjában és 1812 május 7-ig szolgált itt. Ezt bizonyítják a következő bejegyzések a Kraszkói evangélikus anyakönyvekben.

Kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyv. 1810. január. Reuss (Reisz) Sámuel aki Zólyom-Lipcséből származik, mint meghívott Kraszkón az Eklézsián hivatalból segédlelkész és iskolaigazgató, keresztelte a következőket. Reuss Sámuel kézirása.

1812 április 19-én a nagyrőcei egyházba ment át rendes lelkészül. Itt 30 évig működött, kitartó erővel, erélyesen. Utolsó alkommal Reuss Sámuel 1842-ben keresztelt Nagyrőcén. A kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyvekben ezt a bejegyzést találtam: Kraszkón az utoljára Reuss Sámuel 1812. május 7-én keresztelt. Ezt követően Krmann János lett a kinevezett lelkész. Az alábbi bejegyzés 1812. április 19-én történt.

Tiszteletreméltó lelkész Reuss (Reisz) Sámuel lelkészségének 1812 április 19-i napján elfogadta a nagy-rőcei evangélikus gyülekezet meghívását.

Nagyrőcei evangélikus egyház keresztelési anyakönyve. 1812. Reuss Sámuel szakmai életrajza. Reuss Sámuel Zólom-Lipcsén született, a Jénai Egyetemen tanult, 1806. november 1-én Besztercebányán (Neosolium-ban) a gimnáziumban segédtanárnak (conrector-nak) nevezték ki, 1807. szeptember 1-én iskolaigazgató (rectoris schola) és segédlelkész (diaconia) lett Tiszolcon (Taxovia-ban) 1809 decemberéig, 1810 január 1-től 1812 április 26-ig a kraszkói evangélikus gyülekezet lelkésze

volt, majd a nagyrőcei gyülekezet hívta meg Lehotzky Márton után lelkésznek.

Az esperesség (Gömör) al-, majd 1824-ben főesperesévé választotta őt meg.^[74]  Főesperesi hivataláról 1836 körül lemondott. Egy ideig kerületi jegyző is volt. Reuss Sámuel régészként is dolgozott. Kutatott Kőjankóban, ami egy látványos természeti képződmény, a Pokorágyi Dombság része. Az itt talált, kőlappal fedett, bronzkori urnás sírokat már a 19. század elején felfedezték és kutatták, Reuss Sámuel 1813-ban ásott ki belőlük többet.[75] 1822-ben Nagyrőcén megallapította a Szlovák Könyvtárat. Jénai tanulmányai következtében széleskörű kutatásokat végzett az egyházi témakörön kívül a történelem, a régészet, a néprajz, a szlovák népmesék, az ásványtan, és a madártan területein is. Publikációi magyar, német és szlovák nyelven jelentek meg. A szlovákok őskori történelmét a népmesék segítségével próbálta megmagyarázni, amit Szlovákiában elsőként elemzett. Terray Barnabás kiegészítése: Reuss Sámúelről ld. Pavol Dobsinszky[76] Az elvarázsolt erdő c. mesegyűjteményt. Móra Ferenc Könyvkiadó Bp. 1960. 165-270. Eugen Pauliny Pavol Dobsinszky és szlovák népmesegyűjteménye ..:„A leglelkesebb gyűjtő … az idősebb generáció tagja, Samuel Reuss Gömör megyei, Velká Revúca-i lelkész volt. Három fiával, Gustavval, Adolffal és L’udovíttal (Lajossal) együtt ő kezdi meg a szlovák népmesék rendszeres gyűjtését, átdolgozza azokat és elméletileg is foglalkozik velük. A népmesék gyűjtése és értékelése terén ő volt Stúr követői fentebb említett csoportjának a tanítómestere. Fiai már természetesen a Stúr-féle generációhoz tartoztak.” Tanulmányai befejezése és az 1848-1849-es szabadság-harc lezajlása után Dobsinszky Samuel Reuss lelkész titkáraként Velká Revúcára kerül. Itt jut hozzá a szlovák népmesék hatalmas gyűjteményéhez – mert az összegyűjtött népmesék túlnyomó része akkoriban éppen Sámuel Reuss birtokában volt. Pechány Adolf: A Magyarországi tótok. Felsőmagyarországi Kiadó. Miskolc, 2010. 51. ezt írta: „A múlt század első felében Stúr Lajos és a köréje csoportosuló tót írógárda, mely a tótirodalmi nyelv megalapítását céljául tűzte, szorgalmasan gyűjtötte a népdalokat ésnépmondákat. E téren nagy munkásságot fejtettek ki, főképpen Škultéty Ágost és Francisci János (írói néven Jankó Rimavsky). Sok népmondát gyűjtött össze Reusz Sámuelis, kéziratának a „Rőcei kódex" címet adván.” Reuss Sámuel népmesékkel kapcsolatos kutatási eredményei csak több mint másfél évszázad múlva jelentek meg könyv formájában Szlovákiában.

Reuss Sámuel Régi szlovák népmesék. (Rozprávky starých Slovákov) Átírta és magyarázatokkal látta el Jana Pácalová. A rajzokat készítette David Ursiny. Tatran Kiadó. 2016. 2018. Szlovák nyelven.

„Ez a kiadvány tizenegy Reuss mesét mutat be, még eddig nem publikált formában. Ezek sok részletben különböznek a Dobšinský szövegektől, közülük némelyek más néven és módosított formában ismertek. Különösen Reuss észrevételei az összegyűjtött történetekről nagy kulturális érték. Ezek tükrözik történelmi jelentőségüket, tükrözve az idő gondolkodását.” A könyv rezüméje: „Samuel Reuss a szlovák folklór és a szlovák mese úttörője. Nagyra értékelte a népi meséket. Jól megőrzött ősi műemlékek, amelyek a vallás, az országok és az erkölcs, az előítéletek és a babona, a szokások, a szokások és a családi élet ősi felfogását ábrázolják. Reuss meg volt győződve a szlovák kultúra régiségeiről, és a szlovák meséket hiteles történelmi forrásoknak tartotta. Munkája létrehozta a Codex Revolutionary A, B, C kéziratokat[77] 1840-1845 között. A jegyzőkönyvek közzétételét Tatriňban 1847-ben vitatták meg, de nem tették közzé. A Reuss meséinek teljes kiadása 2016-ban 171 év után jelent meg a TATRAN kiadójában. Jana Pácalová, a szerző kiegészítette a meséket kommentárokkal, amelyek a gondolkodás és a gondolkodás idejét tükrözik. Hasznosnak tartottuk, hogy azokat eredeti formában tegyék közzé, mert ez egy érdekes és figyelemre méltó olvasás a mai olvasó számára. A mese varázsát a történet mellett az emlékekben rögzített illusztráció is erősíti. David Ursiny mágikus mese illusztrációi a Reuss szövegének tisztaságát mutatják be és hangsúlyozzák. Egy kivételesen érzékeny illusztrátor ábrázolja a fantasztikus mítikus témákat a legszebb részletekben, mint középkori mesterek.”[78]

Fővadász volt a 2. honvéd vadászezrednél Erdélyben, 1849. június 12. Bem tábornok hadnaggyá nevezi ki a "Nagyszebenben alakuló honvédzászlóaljhoz"[79]. Júl.14. áthelyezik a 67. (bánsági német) zászlóaljhoz, amely a délvidéki hadszíntéren szolgált. 1848. május 18. Jolsva. A gömöri ág. h. ev. egyházmegye papjainak és tanítóinak nyilatkozata Stúr bécsi kiadványa és a kormányellenes tót agitáció ellen. Az aláírók között volt Reuss (Raiss) Sámuel tót író és fia Reuss Lajos tót író. 1849 november 3-án Reuss Sámuelt fiával Reuss Adolffal a tiszolci zavargások miatt[80] dorgálással büntették.

Reuss Sámuel etnográfus. (Ethnographer Samuel Reuss) 66 éves korában. Bohun Péter Mihály festette. Mérete: 76,5x57,5. 1849. Örzés helye Szlovákia, Pozsony. (Slovenská národná galéria)

Wikipédia.

Reuss Sámuel bronz mellszobra. Készítette Anna Kisaková 2018-ban. Rimaszombat, Daxner téri emlékpark, amit 2006-ban alakítottak ki.

A forradalom után 1850-ben f'ebruár 15-én az osztr. császári királyi kormány által, a Haynau féle rendelettel Tisza-kerületi administratorrá[81] neveztetett ki. Pákh Mihályt a korábbi superintendenst felmentették.[82] Ezen hivatalában 1852. decz. 22-ig működött, midőn is bevégezte földi pályafutását. Nagy hajlama volt az írói pályára. Kitűnik az a következő dolgozataiból is: „Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten.” „Das Privilegium-fori bei den Protestanten.” „A garamiak egyháztörténete” (tót nyelven) „Ornithologie” „Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter” „Ueber Alterhümer” stb. stb. Jegyzet: Jelen életrajzi jegyzeteket Reusz Sámuel fia t. Reusz Lajos lelkész úr, a jelenlegi n.-rőczei ev. lelkésznek és Czékus István püspök úr rendelkezésre bocsátott feljegyzéseiből vettük.” Munkái:[83]

1. Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten ...

2. Das privilegium-fori bei den Protestanten in Ungarn ...

3. A garamiak egyházi története (tótul).

4. Ornithologie ...

5. Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter ...

6. Ueber Alterhumer ...

Irodalom:

Sat. (Ily hiányosan adja Hörk a munkáinak czímét.)

Haan, Jena Hungarica, Gyulae, 1858. 130. l. (Nevét Reisznek írja).

Hörk József, Az ev. Tisza-kerület püspökei. Kassa, 1888. 90. l.

Slovenské Pohlady 1888. 1. sz.

Abel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 92. l.

Reuss Sámuel munkáiról publikációk:

Hammel Robert: On the problem of the quotations in Samuel Reuss[84] commentaries on his Codexy revúcke. SLOVENSKÁ LITERATÚRA. 2018. 65, No. 4, p. 264 - 277. Hammel Robert tanulmánya a Reuss idézeteit vizsgálja kritikus kiadásuk szempontjából, és három kategóriát különböztet meg: 1.a forrásai helyesen szerepelnek; 2. a forrásokra való utalások hibásak ezért azokat helyesbiti: 3. az eredeti szöveg szabad átdolgozása, mely az érthetőséget tartja céljául. A cikk a Reuss által idézett források azonosításának lehetőségeit tárgyalja, és a kritikus kiadásban szereplő idézetek lehetséges megoldásait javasolja.

Reuss Sámuel jénai diplomájának a másolata. 1806. Dr. Reuss Annától kaptam. (Reuss Géza).

Reuss Sámuel és feleségének Schulek Rozáliának a sírja. Nagyrőcei sírkert. Felirat: Carae Matri. Rosaliae Reiss Natae Schulek. Nat. 1790. 18. Aug. Mor. 1838. 9. Oct. Patri Optimo Samueli Reiss Adm. Sup. Tibisc. Nat. 1783. 8 Sep. Mor. 1852. 22 Dec. A két sír között illetve mögött Reuss Gusztáv fiúk sírkövét helyezték el, miután sírját felszámolták. Dr. Gusztáv Reuss. *4.1.1818-†14.1.1861. Nagyrőcei sírkert. Sírkővét nemzeti kulturális emlékműnek nyilvánították. Wikimédia.

Itt éltek és alkottak a szlovák népmesekincs első gyűjtői Reuss Sámuel és fiai: Gyula, Gusztáv, Adolf és Lajos. Nagyrőce. Evangélikus paplak. A fényképet Dr Reuss Annától kaptam. (Reusz Géza)

G1. Reuss Emília Karolina. (*Kraszkó, 1811. szeptember 17.-†Nagyrőce, 1817.)

Kraszkó. Evangélikus keresztelési anyakönyv. 1811. szeptember 17-én Reuss (Reisz) Emilia Karolinát. Szülei Reuss (Reisz) Sámuel és Schulek Rozália. Keresztszülők: Roth Lajos, szolgabíró (judex nobilium) és felesége Mária, továbbá Malatinszky János.

G2. Reuss Karolina Ludovika. (*Nagyrőce, 1813. augusztus 25.[85]-†Nagyrőce,

1886. k.) Q Lovcsányi Gyula I. (*1805.-†1869. k.)  1840. k. Főszolgabíró Nagyrőcén.

        H1. Lovcsányi Gyula II. (*1842.-†1876.) Q Törék Malvin (orlai és bakos-tö-

            réki[86])[87]. (*1847.-†1921.)

            I1. Lovcsányi Gyula III. (*1870.-†1908) Q Pokorny Júlia (*1866.-)

            I2. Lovcsányi Malvin. (*1873.-) Q Bartel János Dr. (*1862.-)

                 J1. Bartel Adrienne. (*1902.-†Budapest, 1984. október 24.[88]) Q Klani-

czay László II. (*1889.-) [Klaniczay László II. szülei Klaniczay

László I. és Duda Friderika (*1865.-†Rimaszombat, 1944. április 24.[89])]

                     K1. Klaniczay Sára. Q Dr. Marcsek Zoltán.

                            L1. Dr. Marcsek Zoltán.

                            L2. Dr. Marcsek Péter.

                            L3. Marcsek Gábor.

                 J2. Bartel Margit. (*1904.-) Q  Dr. Lehel László orvos.

            I3. Lovcsányi Adél. (*1874.- †1904.) Q Hesp Lajos tüzérezredes.

                  J1. Hesp Walter (Lovcsányi-ra magyarosította a nevét) (*1900.-

                       †Budapest, 1968. szeptember 29.[90]) Q  Reichelt Márta.

      H2. Lovcsányi Lipót.

      H3. Lovcsányi Gusztáv.

      H4. Lovcsányi Emilía Adél. Q Schulek Ágoston. (*1820.-†1890.) Ratkói lel-

kész. [Schulek Ágoston szülei Schulek József (*1794.-) nandrási lelkész Q Nagy Teréz.]  

G3. Reuss Gyula I. Gusztáv. (*Nagyrőce, 1816. június 7.[91]-†Nagyrőce, 1872. április

21.) Q Mihalik Karolina. Reuss Gyula 1833 és 1835 között a Pozsonyi Evangélikus Líceumban[92] tanult. Reuss Julius Gustav „Tanulmányait követően a Muran Unió vasiparának mérnöke lett. Apjával és testvéreivel együtt részt vett a szlovák népmesék gyűjtésében és szerkesztésében, amelyek közül több a Codex Revúcky A, B, C kéziratgyűjteményének részévé vált. Reuss Lajos testvérével együtt kiadták az Unison alapszabályait, amelyekben matematikai törvényeket alkalmaztak a zene és a harmónia számára. Amikor úgy határoztak, hogy az 1870-es évek elején megkezdődik a Nagyrőcei (Revúca) szlovák evangélikus és gimnáziumának új földszintes épületének megépítése, megtervezte a kétszintes épületet. Oktatási tevékenységét elsősorban a szlovák egyesületekben, a kölcsönös segítségnyújtásban és a Revúca Élelmiszer Egyesületében fejlesztette ki. A Revúcka temetőjébe temették, sírját, amely még mindig fennállt az 1960-as években, nem tartották meg.”

Reuss Gyula I. Gusztáv 1870. k.

       H1. Reuss Gyula II. Kereskedő volt, fiatalon meghalt.

       H2. Reuss Klementina. (*1856.-) Q Bottó Gyula. Ügyvéd volt, Nagyrőcén él-

             tek.

             I1. Bottó Milán I. (*1877. október 28.-†1938. k.) Q Dedinszky Elza.

                  J1. Bottó Milán II. (*1908.-)

                  J2. Bottó László.

                  J3. Bottó Iván. (-†1938. k.) jogász, egyház-felügyelő Nagyrőcén.

Öngyilkos lett mert 1938-ban Nagyrőcét nem csatolták Magyarországhoz.

               I2. Bottó Mariska. (-†fiatalon)

               I3. Bottó Anna. Q Jeszenszky János cseh miniszter.

G4. Reuss Gusztáv Márton Sámuel Dr. (*Nagyrőce, 1818. január 4.[93]-†Nagyrőce,

1861. január 14.[94]) Q Sándor Teréz. (*1820.-†1865.) Orvos és botanikus volt Nagyrőcén. Reuss Gusztáv[95], orvosdoktor, született 1818. jan. 4. Nagy-Rőczén (Gömörm.), hol atyja Reuss Sámuel ág. ev. lelkész és természetbúvár volt, ki fiát a füvészet ismereteiben oktatta s előkészítette az orvosi pályára; Reuss Rozsnyón tanult, azután a humaniorákat Pozsonyban[96] (1833-1836) utána 1840-ben Bécsben bevégezve, Pestre jött az egyetemre, hol az orvosi tudományokat hallgatta, mellesleg azonban a botanikában is képezte magát. Diákként 4000 növényt gyüjtött össze és több mint 2000 vadon élő növényt azonosított a Felvidéken. Ezzel a munkával a szlovák botanikai terminológia első alkotói közé tartozott. Bécsben folytatta orvosi tanulmányait, hol orvosdoktori oklevelet nyert. Hazájába visszatérve, az orvosi gyakorlat mellett szenvedélylyel foglalkozott hazája florájával. 1844-ben Moskoweczre ment orvosnak. 1848-49-ben a sűrűn jelentkező sebesültek gyógyításával volt elfoglalva. 1851-ben Nagy-Rőczére hívták meg városi tiszti orvosnak, hol súlyosan beteg atyját is ápolta; e mellett folytonosan foglalkozott füvészeti tanulmányaival és számos ezen tudomány- ágra vonatkozó czikket közölt. Meghalt 1861. január 12. Nagy-Rőczén. Munkája: Kveta slovenska čili opis všech jevnosnubných na slovenska divorostaucich a mnohý zachradnich zrostlin podlé saustavy De Candolle-ovy. S. připojeným zrostlinárřskym násvoslovím, slovnikem a návodem k určitbe zrostlin podlé saustavy Linné-ovy. Selmeczbánya, 1853. (Tót Flóra, az az a felső megyékben vadon termő 2000-nél több növénynek ismertetése.) Kéziratban tót etymologiai szótárhoz bő anyagot hagyott hátra, úgyszintén gazdag növénygyűjteményt. Kaniz, Aug., Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 229. l. Berich über die österr. Literatur der Zoologie, Botanik... Wien, 1855., 93., 115., 177. l. Slovenské Pohlady 1888. 1. szám. Petrik Bibliogr. Vliček, Jaroslav, Dejiny Literatury Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 116., 183., 271. l.

Reuss Gusztáv Márton Sámuel dr.

G5. Reuss Lajos. (*Nagyrőce, 1822. április 18.[97]-†Nagyrőce, 1905. szeptember 25.)

[98] Q Krmann Kornélia (Nelli). (*1839.-†1915. október 23.) 1858. Nagyrőcén volt evangélikus pap haláláig, 57 éven át. Először 1848-ban mint segédlelkész keresztelt. Zeneművészettel is foglalkozott, könyvet is írt.

Reuss Lajos és Krmann Kornélia. 1865. k.[99]

Reuss Lajos. 1895. k.

H1. Reuss Kornélia Olga. (*Nagyrőce, 1859. május 23.-) Q Bartholomaidesz

      Gyula (*1850.-†1896. december 29.) 1884. Ochtinai lelkész.

      I1. Bartholomaidesz Margit. Q Lux Gyula. Miskolcon tanárnő volt.

H2. Reuss Emil. (*Nagyrőce, 1860. október 23.-†1915. április 10.) Q Schokket

       Anna (Nina).  Gépészmérnök Vajdahunyadon.

       I1. Reuss Lajos. (*1895. k.-†Belgrád.)

       I2. Reuss Anna. (*1896. k.-) Q Bibó Imre I. Kiskunhalason éltek.

             J1. Bibó Anita. (*1918.-)

             J2. Bibó Imre II. (*1921.)

H3. Reuss Ödön, László. (*Nagyrőce, 1862. április 20.-)

H4. Reuss Aranka. (*Nagyrőce, 1863. április 4.-†Nagyrőce, 1941. március

31.[100]) Q Simkovics Lajos I. (*1855.-†1928.) MÁV hivatalnok Pelsőcön.

       I1. Simkovics Lajos II. (*1894.-†1920.) Katona volt.

H5. Reuss Irén. (*Nagyrőce, 1865. január 28.-) Q Dedinszky Gyula (-†1913.)

      Nagyrőcei gyógyszerész.

      I1. Dedinszky Elza. Q Bottó Milán. (*1877. október 28.-†1938. k.)

      I2. Dedinszky Anna.

      I3. Dedinszky Irén. Q Gedeon László.

H6. Reuss Jenő. (*Nagyrőce, 1867. január 14.-†Budapest, 1941. december 14.

[101]) Q Schulek Márta. (*Budapest, 1876. november 25.-†Nagykanizsa, 1964. február 16.[102]) 1898. október 13. Gépészmérnök volt, 1890-ben kapta meg a diplomát. 1898.-1908. a resicabányai Államvasutak Gépgyára mérnöke, 1909.-től a Fővárosi Gázművek főmérnöke, majd műszaki tanácsosa.

[Schulek Márta szülei Schulek Frigyes (*Pest, 1841. november 19.-†Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) a híres építész, Q Riecke Johanna. (*1851.-†Budapest, 1944. március 25.]

Reuss Jenő és Schulek Márta.

        I1.Reuss Endre.[103] (*Budapest, 1900. július 1.-†Budapest, 1968. május

10.[104] [105][106][107]) 1. Q Harmath Ilona. (*1905.július 15.-†1954. június 3.[108]) Budapest, 1936. 2. Q Chotvács-Herényi Aranka. (*Kispest 1914. június 6.-). Budapest, 1963. Harmath Ilona tesnevelési tanár volt a Deák téri evangélikus gimnáziumban 1937-től. Az Evangélikus Gimnáziumot 1883-ban alapították, címe IV. kerület Deák tér 4. 1938. január 20-án a Testnevelési Tanárok Egyesületének választmánya rendes tagnak felvette Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona testnevelési tanárt. „Reuss Endre gépészmérnöki oklevelét 1922-ben a budapesti Műegyetemen kitüntetéssel szerezte meg. Itt 1932-ben műszaki doktori oklevelet, 1942-ben magántanári képesítést nyert. 1952-ben a Tudományos Minősítő Bizottság a műszaki tudományok doktorává nyilvánította. Az egyetem elvégzése után 1922-24-ben a budapesti Műegyetem Műszaki Mechanikai Tanszékén tanársegédként működött. Innen 1924-ben a Fővárosi Gázművek szolgálatába lépett, ahol 26 éven át fejtett ki értékes mérnöki tevékenységet. 1950-ben a Vegyiműveket Tervező Vállalathoz helyezték át, majd 1953-ban a Budapesti Műszaki Egyetem tanárává nevezték ki. Itt tanári tevékenysége mellett az 1955/56 és az 1956/57 tanévekben a gépészmérnöki kar dékáni tisztét is ellátta.”[109]) Tanulmányainak többsége német nyelven jelent meg. „A kontinuum- technika problémaköréből a Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik c. folyóiratban 1930-ban megjelent tanulmánysorozatát a szakirodalom, mint „Reuss-Prandtl-elméletet” tartja számon. Későbbi kutatási terveinek megvalósítását váratlan halála megakadályozta. Az International Union of Theoretical and Applied Mechanics (IUTAM) m. nemzeti bizottságának elnöke, az MTA Elméleti Mechanikai Bizottságának alelnöke volt. – F. m. Berechnung der Fliessgrenze von Mischkristallen auf Grund der Plastizitätsbedingung von Einkristallen (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1930); Fliesspotential oder Gleitebenen (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1932); Über Lüders-Hartmannsche Linien (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1938); Die Stoffgleichung hochviskoser Flüssigkeiten und ihre Anwendung auf den Ultraschall (Acta Technica, 1953); Theoretische Untersuchung der inneren Spannungskonzentrationen (Acta Technica, 1961); A képlékenységtan módszerei (Bp., 1962).”[110] A Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik c. folyóiratban 1930-ban publikált tanulmánysorozatával jelentősen hozzájárult a képlékenységtan matematikai megalapozásához. Az itt kifejtett alapvető jelentőségű, széles körben hivatkozott elméletet a szakirodalom, mint "Reuss-Prandtl-modellt" tartja számon. 50 évvel a halála után 2018. november 22-én az MTA-n Reuss Endre Emlék- konferenciát rendeztek. Az előadók között Reuss Pál II. (*1943.) Reuss Endre, az ember címen tartott előadást. Hivatkozás: V. Sz. Lenszkij. A Reuss-féle képlékenységelmélet egy változta. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 43. kötet. 1970. 1-2. sz. 131-136.

Reuss Endre. Hivatali esküokmány. 1922. Forrás: BME Levéltár

Reuss Endre

J1. Reuss Éva. (*Budapest, 1937. május 23.-†Budapest, 2003. július

25.). Reuss Éva középiskolai tanár földrajz, biológia szakon. 1984.-től a Kistenyésztők Lapja szerkesztői munkatársa.

J2. Reuss Zsófia. (*Budapest, 1939. július 1.-) Q Móró Géza (*Kisúj-

szállás 1934. július 27.-) Budapest, 1961. március 4. Reuss Zsófia látszerész 1974-1982 OFOTÉRT vevőszolgálatában. 1984-től autóabroncs szakértő a családi GMK-ban. Móró Géza gépészmérnök, 1964-1971 a Műegyetem Gépelemek tanszékén adjunktus, 1971-1982 az Interrag Rt.-nél mérnök üzletkötő, gumiipari szakértő, saját GMK-ban tanácsadó.

ÁBTL iratok.

Dosszié jelzete M-31390. „B” dossziészám: H-28019. Megnyitva 1961 VII 4. Dosszié tárgya „Szávai Károly” 1964 II 13. „Szávai Károly” jelentése Papanek Gáborról, a Fórum volt tagjáról. Máhr Géza baráti körében elmondta, hogy március közepén Papanek Gáborral, Tóbis Ferenccel, Reuss Zsófiával és férjével elmentek a Tátrába egy hétre síelni. A Fórummal kapcsolatban az ügynök semmit nem tudott jelenteni Papanek Gáborral kapcsolatban. Bak István rendőr százados. Feladat Papanek és baráti körének további figyelése.

       K1. Móró Gábor. (*Budapest, 1963. február 15.-) Q Hock Márta

(*Budapest, 1967. április 4.-) Budapest, 1989. szeptember 16. Móró Gábor Dunabogdány faszobrász. Faipari Szakközépiskola, síoktató GMK-ban. Műasztalos-ipari vállalkozó. Hock Márta tanítónő, könyvelő.

L1. Móró Katalin. (*Budapest, 1991. január 6.-)

L2. Móró Balázs. (*Budapest, 1996. január 15.-)

       K2. Móró Klára. (*Budapest, 1965. január 9.-) Q Golyha Tamás

(*Budapest, 1963. szeptember 13.-) Budapest, 1993. június 26. Móró Klára kertészmérnök, üzletkötő. Golyha Tamás Budapesten hídépítő technikus, építésvezető.

            L1. Golyha Noémi. (*Budapest, 1993. október 19.-)

            L2. Golyha Zita. (*Budapest, 1999. február 6.-)

I2. Reuss László. (*Resicabánya, 1901. november 3.-†Bécs, 1996. január

10.[111]) 1. Q Burchard-Bélaváry Anna (*Székesfehérvár, 1903. június 24.-†Budakeszi, 1946. február 1.) Budapest, I. kerület, 1927. szeptember 4. 2. Q Krafft Gertrud (*Moson. 1909. február 23.-Budapest 1989. január 8.[112]). Budapest, 1947.

Reuss László és Burchard-Bélaváry Anna állami házassági anyakönyve.

[Krafft Gertrud szülei Dr. Krafft János és Fessler Hermin (*1876.-†Budapest, 1960. augusztus 30.[113])]

Reuss László Okl. gépészmérnök. A Magyar Kábelművek főmérnöke, 1963-1973 a Posta Kisérleti Intézet műszaki főtanácsosa, valamint 1983-ig a jászberényi Műszeripari Szövetkezet tanácsadója. Első 5 gyermeke az első, 6-ik gyermeke a második feleségétől született.

Reuss László.

ÁBTL iratok

Dosszié jelzete M-39086 „B” dossziészám: H-48365. Dosszié tárgya „Horváth János” 98.       Reuss Lászlóné. Jelentés 1967 IV 8. Garamvölgyi családról jellemzés, Kraft család rokonairól kiegészítés.  Garamvölgyi Géza a szécsényi MNB-nél dolgozik mint főkönyvelő. Garamvölgyi Gabi a balassagyarmati gimnáziumban tanult. A Krafft család rokonai Magyarországon (egy kollegája mondta el Horváth János ügynöknek) Reuss Lászlóné, Krafft János édesapjának másik leánytestvére, német nyelvet kitűnően beszéli, otthon német nyelvet tanít. 1945 előtt ment férjhez, egy leánygyermeke van, aki idén érettségizik. Férje nyugdíjas mérnök, aki jelenleg nyugdíját szünetelteti, dolgozik. Férje korábban a Kábelgyárban dolgozott, onnan került nyugdíjba. Horváth János a következő rokonokról közölt adatokat: Jeszenői Gyuláné, Krafftné húga, Ungvári Lászlóné, Krafft János édesapjának testvére. Kovács István r. hadnagy. Megjegyzi az ügynökkel másodszor találkozott. Pontos, rokoni, baráti köréről adjon folyamatosan tájékoztatást.

Folytatás ld.: Burchard-Bélaváry családfa.

               J1. Reuss Konrád. (*Budapest, 1929. június 6.-) Q Beuthe Anny

(*Forest-Brüsszel 1929. április 8.-) Brüsszel, 1959. Reuss Konrád, Jogász és közgazdász. A Bank de Brüsszel tanulmányi osztály- vezetője 1970-1974. Ligue de Cooperration Economique főtitkárhelyettese volt.

ÁBTL iratok.

Objektum dosszié. Szám: 15-00-4192/F. Az objektum megnevezése: „Eurocoop” VII kötet. Megnyitva 1983. Archív szám: O-8-485/7. 4/7//5/86 SZT jelentés. 5-nek! ÁBTL-3.2.5.-0-8-485/7. Szigorúan titkos! Különösen fontos! Lévai elvtársnak. Kézírással Nyitrai et. Bp. Tárgy: Találkozó Conrad Reuss úrral a BBL tanácsosával. Jelentés. Brüsszel. 1986 V 24. Reuss úrral hónapokkal ezelőtt egy fogadáson találkoztam, majd egy ügy kapcsán március 25-én meghívtam ebédre. Elmondta, hogy az 1950-es években hagyta el Magyarországot, egyetemre még Budapesten járt. Azóta itt él, pénzügyi szakember, a legnagyobb magánbank a BBL tanácsosa. Kifejezetten az ECU szakembere, erről cikkeket jelentet meg, előad egyetemeken esetenként. Reuss úr igen udvariasan viselkedett. Elmondta, hogy családi kapcsolatai miatt nem igen jár össze itt magyarokkal, bár személyesen ismeri a legtöbb itteni híres magyar közgazdászt. Reuss úr az ECU szerepe ügyében nagyon részletes információt adott és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is bármiféle információt ezen a téren szívesen megad. A kapcsolatról a jövőben folyamatosan jelentek, mert itteni ismertsége, szakértelme, különösen az alakuló magyar-EGK kapcsolatainkban nagy segítségünkre lehet. Aláírta Lajtai.

                      K1. Reuss Annick. (*Brüsszel, 1960. március 21.-) Q Borckmans

Christian (*1961. július 22.-). 1984. február 4. Reuss Annick ápolónő. Borckmans Christian kereskedelmi képvíselő.

                           L1. Borckmans Benoit. (*Brüsszel, 1985. december 28.-)

                           L2. Borckmans Antoine. (*Brüsszel, 1988. január 14.-)

                           L3. Borckmans Valentine. (*Brüsszel, 1992. augusztus 17.-)

                     K2. Reuss Benoit. (*Brüsszel, 1961. június 5.-) Q Sandra Victoria

Rodriguez Balaguera. 1999. Mezőgazd. technikus. 10 rue Victor Vanderhoeft, 1030 Brüsszel.

                           L1. Reuss Ilona. (*Brüsszel, 2000. szeptember 25.-)

                           L2. Reuss Matéo. (*Brüsszel, 2003. október 22.-)

                     K3. Reuss Emmanuel. (*Brüsszel, 1962. július 29.-) Q Loiseau

Ingrid. (*1957. szeptember 21.-) Reuss Emmanuel házrenováló és festőművész.

                           L1. Reuss (Loiseau) Kim. (*1984. november 5.-) Reuss

                                Emmanuel örökbe fogadott gyermeke.

                           L2. Reuss Clovis. (*1986. január 27.-)

                           L3. Reuss Virgile. (*1990. október 29.-)

                           L4. Reuss Loiseau Alwine. (*1992. február 14.-)

                    K4. Reuss Vinciane. (*Brüsszel, 1966. január 24.-) Q Coppé Bruno (*1963.

                           december 7.-) 1989. július 1. Reuss Vinciane Brüsszelben közgazdász.

                          L1. Coppé Jehan. (*1992. szeptember 2.-)

                          L2. Coppé László. (*1994. június 21.-)

                          L3. Coppé Vianney. (*1996. szeptember 26.-)

                    K5. Reuss Michel. (*Brüsszel, 1969. május 2.-)

              J2. Reuss Mátyás. (*Budapest, 1931. február 10.-†Budapest, 2007.

augusztus 7.) 1. Q Schneider Márta[114] (*Budapest, 1938. szeptember 2.-†1994.) Budapest, 1958. 2. Q Fekecs Éva (*Pécs, 1939. november 30.-) Budapest, 1968.

[Schneider Márta szülei Schneider Károly II. (*1906.-†Budapest, 1967. december 31.[115]) és Bertók Gizella, akinek apja Bertók Károly. Schneider Károly II. szülei: Schneider Károly I. és Heuffel Mária. (*1785.-†Budapest, 1858. november 2.[116])]

Reuss Mátyás építészmérnök, a TTI tervező intézet osztályvezetője volt. Első gyermeke az első, második és harmadik gyermeke a második feleségétől született.

                      K1. Reuss Erika. (*Budapest, 1961. július 2.-) Q Holman Attila

(*Érsekvadkert, 1961. július 21.-) 1983. július 30. Reuss Erika építőmérnök az Ipartervben 1985-1990. Holman Attila kivitelező vállalkozó a saját Konfektor Kft.-ben. 1028 Budapest Tárkony u. 9. Tel.:06-1-275-8957.

                            L1. Holman Anna. (*Budapest, 1985. november 9.-)

                            L2. Holman Péter. (*Budapest, 1987. szeptember 6.-)

                            L3. Holman Ágoston. (*Budapest, 1992. szeptember 11.-)

                       K2. Reuss Gabriella. (*Budapest, 1970. április 5.-) Q Bors Attila.

1995. október 14. Reuss Gabriella egyetemi adjunktus egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte magyar és angol szakon, több évben Köztársasági Ösztöndíjjal; kétszakos MA diplomáját 1995-ben szerezte. Diplomázása óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének előbb óraadó, majd 1999-től főállású oktatója, 2005 óta adjunktusa. 1997-98-ban Soros/FCO/ Chevening kutatói ösztöndíjjal 9 hónapot töltött az Oxfordi Egyetemen, ezen kívül egy egyhónapos Soros-ösztöndíj (Oxford, 2000), a Society for Theatre Research (London, 2003) ösztöndíja, a Pázmány BTK két oktatás nélküli kutatói féléve, valamint a Nanovic Institute, University of Notre Dame (Indiana, USA) egyhónapos Summer Grantja segítette munkáját. PhD fokozatát az ELTE Angol Reneszánsz és Barokk Doktori Programjának elvégzése után 2004-ben szerezte summa cum laude minősítéssel. 2017-ben jelent meg könyve Shakespeare Londonban és Pest Budán. Színházi előadások emlékezete címmel (Budapest: L'Harmattan) Reuss Gabriella. Személyi adatlap. Publikációinak száma 40. Reuss Gabriella. MTMT. 2019.

3 gyermeke született.

      Reuss Gabriella és Bors Attila 3 leánya, Bors Luca, Júlia és Emma.

Reuss Gabriella

                            L1. Bors Luca Éva. (*Budapest, 1999. május 3.-)

                            L2. Bors Júlia Kinga. (*Budapest, 2002. október 1.-)

                            L3. Bors Emma Erzsébet. (*Budapest, 2005. május 13.-)   

                      K3. Reuss Dániel. (*Budapest, 1972. március 18.-) Segédmunk-

                             ás.

              J3. Reuss András I. Dr. (*Budapest, 1938. július 11.-) 1. Q Urbán

Emma (*Budapest, 1940. szeptember 17.-†Budapest, 2006. november 1.) 1965. szeptember 12. 2. Q Belák Erzsébet. Dr. (*Budapest, 1946. július 27.-) Budapest, 2008. január 24.

[Urbán Emma szülei Dr. Urbán Ernő és Balikó Eszter. (*1913.-†Sopron, 1980. január 10.[117])]

Reuss András I. evangélikus lelkész, Dr. teol. 1970-1974, Bp. kelenföldi lelkész, 1973-1984 a Magyar Evangélikus Egyház külügyi titkára, 1985-1989, Bp. angyalföldi lelkész. 1989- Teol. Egyetemi tanár, 1992- dékán, 1992-1998 rektor, 1999- rektorhelyettes, a zsinat egyházi elnöke. Urbán Emma közegészségügyi- és járványügyi ellenőr.

Reuss András és Urbán Emma.

Reuss András.

[Belák Erzsébet apja Belák András Dr. (*Devecser, 1914. október 6.-†Budapest, 1997.) A Medve utcai általános iskolában rajzot tanított, tanárom volt 1956-1959 között. S. B.]

ÁBTL iratok.

Dosszié jelzete     M-42184 „B” dossziészám H-48390. Megnyitva 1967 III 28. Dosszié tárgya „Kovács György” (6 kartonja meg van, Fedőnév: „Kovács György” Családi neve: Kendeh (korábban Kirchknopf) György, született Bp. 1943.) Kovács György” jelenti 1967 II 13-án. A Deáktéri gyülekezetben működik az ország területén a legnagyobb és legaktívabb gyülekezeti ifjúsági kör. Keken András és Hafenscher Károly a fő szervezők. A résztvevők névsorának gyűjtését, személyi adatokkal kiegészítve elkezdtem. Reuss András Csöglei lelkész a Bp.-i Kelenföldi gyülekezetből is származik. Teológus évei alatt ismertem meg. Tanárai és a hallgatók elbeszéléseiből is az derül ki, hogy viszahúzodó életet élt. Ez vonatkozik magánéletére, de elsősorban egyházpolitikai szereplésére is. A politikai kérdéseket minden esetben elválasztotta – és ma is – az egyháztól. „Nem politizálunk” jelszóval végezte tanulmányait. Ma is úgy tartják számon: jobboldali ember. Segédlelkész Sopronba, Ózdón és Rudabányán volt. Egyik bátyja nyugaton él, akinél volt már látogatóba. Járt ezenkívül NDK-ba is. Hevesi Károly r. hadnagy a jelentésből többek között kiemeli: Reuss András Csöglei lelkészt személyesen ismeri és így ad véleményt. Fontos információ Reuss Andrásról, egyik bátyja nyugaton él, akinél volt már látogatóba. Feladat: a Deák téri gyülekezet tagjainak beazonosítása. Kapja: Deák téri papka. Reuss András papka (valószínűleg Reuss András kapcsolattartója Hevesi Károly hadnagy, akihez Kovács György ügynök is tartozott). 1970 VIII 31. Kovács György jelenti kézírással: Az elmúlt évben külföldön volt Reuss András, hazaérkezéséről még nem halottam semmit.

Reuss András Fedőneve: „Veszprémi”

Dosszié típusa 3.1.2. Dosszié jelzete          M-32400/6. Dosszié tárgya „Papp István”. (Váradi Lajos 1951-től Budavári lelkész, 1959-től esperes volt az ügynök) 1967-1968. Javaslat ösztöndíjasokra nyelvi csoportosítás szerint. Német nyelvterületen Indoklás, 1945 óta mindössze 5 lelkész kapott ösztöndíjat, a német nyelvtudásban való lemaradás katasztrofális. Az első négy lelkészt (Cserháti Sándor, Dóka Zoltán, Muntáng Andor, Keveházi László) kimondottan támogatja az előterjesztő, komoly tanulmányokat folytatnak, Reuss András az 5-ik helyen szerepelt. 1956 év óta végzett fiatal lelkészek névsora és helyzete. Részletek: Reuss András, (*1938) gyülekezeti lelkész Csöglén, nős.

Dosszié jelzete M-42184/1. „B” dossziészám H-48390. Megnyitva 1976 XI 12. Dosszié tárgya Kovács György. Kovács György” jelenti Békéscsaba, 1985 X 11. Reuss András volt egyházi külügyi titkár, jelenleg angyalföldi lelkész november 3-án Gyulára látogat. Reuss az LVSZ idején a szervezőbizottság irányítója volt, Káldy püspökhöz közelálló személy, akinek ugyanakkor jelentős kapcsolatai és ismerete van az egyházvezetéssel nem mindenben egyetértő lelkészekkel. Értékelés Kuti Péter r. főhadnagy: A Reuss látogatástól az egyházi ellenzék és a fiatal lelkészeket befolyásoló személyekre várható információ. További feladat a Reuss féle látogatás során szerezzen információt, elsősorban a teológián tevékenykedő, egyházvezetéssel szembenálló lelkészekről.

Dosszié jelzete O-13523 Szám: CS-741. Megnyitva: 1969 II 11. Szolgálati jegy, Bp. 1969 I 22. Kiss Ervin r. alezredes kéri az alább felsorolt személyek utlevélanyagának kiadását 1969 I 23-tól 25-ig tanulmányozás céljából. A listán 6 név szerepel. Dosszié tárgya"Hittevők" Reuss András. Anyja neve Buchard-Bélaváry Anna. Bp. I Táncsics Mihály u. 28 sz. alatti lakos, útlevél – anyagának a száma 72.326.

O-20023. Budapesti Evangélikus Teológia területén jelentkező ellenséges tevékenység felderítése. Irat évkör: 1983;1985-1986;1988-1989. Kivonat. A dossziéban található többek között: az Evangélikus Egyház 1981-es név és címtára. 145 személyről található jelentés, köztük: 102. Reuss András evangélikus lelkész, külügyi titkár.

Dosszié típusa      3.1.2. Dosszié jelzete    M-31390 Dosszié tárgyaSzávai Károly. Adta „Szávai Károly” ügynök, vette Simon József rendőr főhadnagy. 1961. június 18- Az ügynök kapcsolatai akikről jelenteni tud. Gimnáziumi osztálytársak között Reuss András.

Dosszié típusa      3.1.5. Dosszié jelzete    O-13523 Dosszié tárgya Hittevők" Ágoston Sándor volt a mozgalom elindítója. Szolgálati jegy. Budapest, 1969. január 22. Kérjük engedélyezni az alább felsorolt személyek útlevél anyagának kiadását 1969. január 23-tól 25-ig tanulmányozás céljából. Reuss András, született 1938. július 11. Anyja neve Burchard-Bélaváry Anna. Lakik Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály u. 28. Útlevél anyagának a száma 72.326. Geréb Sándor rendőr alezredes, osztályvezető, Kiss Ervin rendőr alezredes, alosztályvezető. Adta „Veszprémi”- Reuss András ügynökjelölt. Vette Hevesi Károly rendőrfőhadnagy. 1969. március 14. „Alba Regia” fn. T 1. Tárgy Ágoston Sándor kiadványa. Jelentés: A „Pénzt vagy életet” című gépelt anyag és külön elkészített vázlata tulajdonképpen fő menetét és egyes kifejezéseit tekintve a Biblián alapul. Az egész írás alig más, mint hivatkozás bibliai mondatokra, némi összekötő szöveggel. Nincs benne az írásban, de tartalmát nézve az lehet a szándéka, hogy keresztény hit- és erkölcstant adjon. Jellemzője általában a Biblia primitív és naiv értelmezése, melynek során teljesen figyelmen kívül hagyja a történeti összefüggést és a szöveg összefüggését. Hasonlónak tűnő helyzeteket minden további gondolkodás nélkül mai körülményekre ért. Kifejezetten nem mondja meg, hogy kit vagy kiket ért „Anti-Krisztusokon, hamis profétákon” (71. oldalon pl.) de ezekre sokkal nagyobb hangsúly esik, mint más felekezeteknél. Szektáknál pedig régtől fogva hagyomány, hogy ezeket a kifejezéseket konkrét személyekre értelmezzék (Hitler, pápa.) vagy konkrét mozgalmakra (egyházak, kommunizmus) értelmezzék. Ez a kifejezés (Anti-Krisztus) csak egy jele a mindennapi élettel kapcsolatos felfogásuknak. Az életet, a világot nagyon kevésre becsülik. „Minden testi és lelki kapcsolat megszűnik” (81. old.) stb. Ez önmagában igaz, mindenki tudja, de ezzel ezeknek ők hátat fordítani igyekeznek és erre szólítanak fel. Az emberi élet dolgait minden további nélkül az állatvilág jelenségeiben hasonlítják. (82. old.) Itt még a Bibliára se hivatkoznak, nem is tudnának és itt komolyan eltérnek az egyházak felfogásától. Ezek a szavak mai körülményekre utalnak, társadalmi élet, gazdasági tevékenység, konferenciák. Az élet dolgainak pl. „Fészekrakás” pozitív értékelése teljesen hiányzik. Az intelmekre és tanításokra hallatlan szigorúság és keménység jellemző. Derűnek, örömnek nyoma alig tapasztalható. Élesen szemben állnak a hivatalos egyházzal. Kimondatlanúl is magukat tartják az igazi egyháznak. „Veszprémi” Reuss András. Értékelés „Veszprémi” fn. ügynökjelöltünk, theológiai szempontból értékelte Ágoston Sándor által szerkesztett Pénzt vagy életet című sokszorosított, ágostonos szektáns irányú tanítás értelmezését, és a ezzel összefüggő bibliai vázlatot. Jelentősége abban van, hogy a Biblia primitív és naiv értelmezésén keresztül szándékosan eltekint a történeti összefüggésektől, ezeket viszont a mai helyzetre vonatkozóan alkalmazzák és felhasználják „a társadalmi helyzetünk” elleni izgatásra, lejáratásra, szovjetellenesség, szocializmus ellenesség… Ezt bizonyítják a III/e rendszabály útján nyert anyagok, melyek az egyes témák bibliai kapcsolódása során kifejtenek. Feladat más irányú. Hevesi Károly rendőr főhadnagy. Nyitószám 1/14-375. Kapja „Hittevők” M. d. Tájékoztatás. 1969. április 17. „Veszprémi” ügynökjelölt értékelte az Ágoston Sándor által írt „Állj ki vagy” tanulmányt, ami az Evangélikus Belmissziói Munkaprogramban jelent meg. A tartótiszt véleménye szerint „Veszprémi” bemutatja az ágostoni tanok szembenállását a hivatalos evangélikus egyház tanításával. A bibliát primitíven értékelik. Az Ágoston Sándor elleni nyomozást 1969. december 12-én lezárták. Javaslat az Állami Egyházi Hivatalnak az volt hogy bomlasszák az „ágostonista” szektás irányzat résztvevőit, akik az egyház lojális vezetőit lejáratták, maguk köré tömörítették az evangélikus egyházból kivált reakciós elemeket. Összejöveteliik során államrendünk, pártunk, kormányunk vezetőire ellenséges és gyűlöletre alkalmas kijelentéseket tettek. Az ÁEH a bomlasztást sikeresen végrehajtotta. (A bomlasztás a résztvevők megfenyegetését jelentette az akkori szóhasználatban. Ha ez nem járt eredménnyel, akkor jött az állásvesztés, börtönnel való fenyegetés stb. S. B.)

                       K1. Reuss Annamária. (*Celldömölk, 1966. augusztus 29.-) 1. Q

Bognár Zoltán (*1958. március 1.-) 1985. 2. Q Kupovits Attila. (*Budapest, 1969. március 7.-) Budapest, 2001. május 18. Bognár Zoltán lakatos. Reuss Annamária Euronetnél operatőr.

                            L1. Bognár Benedek. (*Budapest, 1986. január 13.-)

                            L2. Bognár András. (*Budapest, 1987. december 28.-)

                            L3. Bognár Olga. (*Budapest, 1989. szeptember 19.-)

                            L4. Kupovits Dóra. (*Budapest, 2004. június 15.-)

                            L5. Kupovits Laura. (*Budapest, 2005. augusztus 12.-)

                      K2. Reuss András II. (*Celldömölk, 1968. január 13.-) Q Kame-

nik Klaudia. (*Budapest, 1970. október 21.-) Budapest, 2006. október 16. Reuss András II. középiskolai tanár francia-portugál szakon. Tertainstal Kft.

Kamenik Klaudia.

  L1. Reuss Timur. (*Telki, 2002. október 24.-)

Reuss Timur.

                     K3. Reuss Péter. (*Budapest, 1972. november 26.-) Q Hambek

Aranka (*Győr, 1974. július 15.-) Ravazd/Sikátor, 2000. július 1. Reuss Péter informatikus mérnök a Kereskedelmi Bankban.

L1. Reuss Míra. (*Budapest, 2002. február 26.-)

L2. Reuss Barnabás. (*Budapest, 2004. január 29.-)

L3. Reuss Domonkos. (*Kerepestarcsa, 2006. június 3.-)

              J4. Reuss Piroska. (*Budapest, 1940. január 13.-) Q Schőn Ervin.

(*Gallenfens, Jugoszlávia, 1943. augusztus 2.-†Bécs, 2003. június 10.) 1978. Reuss Piroska külkereskedelmi levelező. Schőn Ervin műfordító, Távirati Irodai tisztviselő Bécsben.

              J5. Reuss Katalin. (*Budapest, 1942. július 23.-) Q Nagy Miklós

(*Békéscsaba, 1936. szeptember 2.-) 1962-1977. Reuss Katalin óvónő, a Látóhatár c. folyóirat technikai szerkesztője. Nagy Miklós villamosmérnök, a Duna Bizottság alkalmazottja.

                       K1. Nagy Katalin. (*Budapest, 1966. március 11.-) Q Csány End-

re (*1965. november 11.-) Budapest, 1990. szeptember 8. Nagy Katalin nyelvtanár. Csány Endre magyar-német tanár a kecskeméti piarista gimnáziumban.

                              L1. Csány Zsófia. (*Budapest, 1992. szeptember 9.-)

                              L2. Csány Bálint. (*Budapest, 1994. június 3.-)

                              L3. Csány Júlia. (*Kecskemét, 1996. augusztus 3.-)

                              L4. Csány Ambrus. (*Kecskemét, 1998. augusztus 20.-)

                      K2. Nagy Ákos. (*Budapest, 1967. december 29.-) Q Turgyán

Zsuzsanna. (*1975. k.) Budapest, 2007. Gépészmérnök.

Informatikus a Plaut Hungária Kft.-nél. 1026 Budapest, Guyon Richárd utca 19.

              J6. Reuss Judit. (*Budapest, 1948. június 21.-†Tahi, 1998. január 28.)

1. Q Koch Helmer (*Klosterlausnitz, NDK, 1944. május 17.-) 1973-1982. 2. Q Zickert Hans-Peter. (*Rodersdorf, 1953.-) 1982. Reuss Judit óvónő, könyvesbolti eladó Nieskyben (NDK) Zickert Hans-Peter technikus, épülettatarozást végző kisiparos. Elvált.

                    K1. Zickert Claudia. (*Annahütte (Németország), 1975. június 22.-)

Q Kühne Detlef. Neu-Anspach, 2008. május 10.

       I3. Reuss Éva. (*Resicabánya, Brasso-Szörény vm. Románia, 1903. június

16.-†Budapest, 1999. március 22.[118]) Q Tóth László. (Rimaszombat, 1902. december 6.-Nagykanizsa 1988. december 16.[119]) Budapest, I. kerület, 1932. december 21. Reuss Éva gyors- és gépíró tanár 1929.-1932. Vas. U.-i Felsőkereskedelmi Iskolában. Tóth László gépészmérnök, 1945-ig téglagyáros Rimaszombaton. 1949-1959 a Zala Megyei Téglagyári Egyesülés főmérnöke.

[Tóth László szülei Tóth Béla (*Rimaszombat 1870. március 20.- †Rimaszombat, 1939. február 16.[120]) Q Schulek Vilma. (*Budapest, 1868. október 16.-†Nagykanizsa, 1959. december 10.)]

ÁBTL iratok.

Dosszié jelzete. M-31390. „B” dossziészám: H-28019. Megnyitva 1961 VII 4. Dosszié tárgya „Szávai Károly” (az ügynök 6 dossziéját kikértem) „Szávai Károly” 1962 III 21 jelentése Kohányi László 30 éves gépészmérnökről, aki az Autóközlekedési Kutató Intézetben dolgozik. Kohányi a Krisztina téri templom kórusának tagja volt. Kispolgáriasság jellemző rá, politikai nézeteiről nem beszél. Kohányi László kapcsolatba állt a Reuss, Veress stb. családokkal. Kohányit ügynöknek akarták beszervezni, de ettől elálltak, nem alkalmas operatív munkára. Simon József r. főhadnagy. Jelentés Bp. 1962 III 21. „Szávai Károly” Tárgy Bánszky Balázs. 1962 II 17-19-re Simon József r. főhadnagy. a Nagyhideghegyre síelésre hívta több barátját, ismerősét, köztük volt pl. Papanek Gábor, Reuss Éva, Reuss Zsófi és férje de Ők nem mentek el. A társaság tagjai sétáltak, beszélgettek. Megjegyzés a volt „Fórum” újból elkezdte tevékenységét, egyelőre kirándulások keretében. Ennek nem volt tagja Reuss Éva és Zsófi. (A Fórum miatt ellenőrizték Bánszky Balázst és barátait, de nem derült ki mi a Fórum bűne. S. B.) Simon József r. főhadnagy.

             J1. Tóth Eszter. (*Zalaegerszeg, 1933. november 16. -) Q Petheő Endre

re (*Szombathely, 1933. február 5.-) 1960. Tóth Eszter építészmérnök, vízellátási, csatornázási és egészségügyi szakmérnök, Zala Megyei Tervező Vállalatnál, majd KÖJÁL főmérnök. Petheő Endre épületgépész technikus, munkahelyek: Zalaterv, MESZÖV Tervező Vállalat.

                K1. Petheő András. (*Nagykanizsa, 1960. december 8.-)

                       Szerszámkészítő, vitorlás és szörf oktató.

                K2. Petheő Csilla. (*Nagykanizsa, 1962. december 3.-) 1. Q Sipos Csaba.

(*Zalaegerszeg. 1958. január 29.-) 1982-1987. 2. Q Fischer László. (*1964.-) Sipos Csaba szobafestő és mázoló, gépkocsivezető. Fischer László esztergályos.

                       L1. Sipos Ilka. (*Zalaegerszeg, 1983. január 24.-)

                       L2. Sipos Ákos. (*Zalaegerszeg, 1986. március 1.-)

                       L3. Fischer Adél. (*Zalaegerszeg, 1993. április 6.-)

                       L4. Fischer Anett (Panci). (*1994. október 3.-)

            J2. Tóth Márta. (*Budapest, 1935. július 23.-) Középiskolai tanár,

matematika, fizika szakon, női szabó, 1962-1973 a 15. sz. Szakmunkásképző tanára, 1973-1980 Országos Ruhaipari szakfelügyelő.

            J3. Tóth Péter. (*Százhalombatta, 1938. július. 23.-) Q Pocsai Mária

(*Békés. 1936. november 10.-) 1963-1998. Tóth Péter vegyipari gépészmérnök, közgazdasági mérnök, a Százhalombattai Szénhidrogén Kutató-intézet osztályvezetője, a Magyar Olaj Rt. főmunkatársa. Pocsai Mária vendéglátóipari technikus, a Százhalombattai Kőolajipari V. titkárnője.

                          K1. Tóth Kinga. (*Budapest, 1964. szeptember 1.-) Q Fülöp

Antal. 1986. Fülöp Antal Mosonmagyaróváron szerszám- lakatos.

                               L1. Fülöp Szandra (Alexandra). (*Budapest, 1987. december 7.-)

                               L2. Fülöp Dia (Dianna). (*Budapest, 1990. július 5.-)

                         K2. Tóth Gergely. (*1968. szeptember 1.-) Q Beringer Krisztina. 1994.

                                Tóth Gergely elektroműszerész.

                               L1. Tóth Lídia. (*1996. május 23.-)

              J4. Tóth Bence. (*Nagykanizsa, 1944. december 28.-) Q Bátki Judit

(*Nagykanizsa, 1948. december 2.-) 1969. Tóth Bence vegyipari gépészmérnök a Tungsram Rt. Nagykanizsai Gyáregységénél.

Bátki Judit óvónő.

                         K1. Tóth Hajnalka. (*Nagykanizsa, 1971. december 8.-) Német

                            tolmács a Cipőipari Kft.-nél.

                         K2. Tóth Zsombor. (*Nagykanizsa, 1973. július 3.-) Kőműves a

                             ZAÉV Rt.-nél

                       K3. Tóth Veronika. (*Nagykanizsa, 1987. szeptember 16.-)   

       I4. Reuss Pál I. (*Resicabánya, 1905. február 19.-†Budapest, 1997. nov-

ember 1.[121]) Q Mózi Anna. (*Soltvadkert 1914. október 11.-†Buda- pest. 1977. november 2.). 1942. Reuss Pál középiskolai tanár német, francia és olasz szakon, az aszódi Petőfi gimnáziumban 1931-1957 között szakfelügyelő. Mózi Anna tanárnő.

Reus Pál I. Reuss Lajos (†Nagyrőce, 1905.) síremléke előtt

              J1. Reuss Pál II. (*Kiskunhalas, 1943. október 7.-) Q Molnár Rozália

(*1947. január 12.-†Budapest, 2005. június 27.) 1972. Reuss Pál II. gépészmérnök, Dr. techn. műszaki tud. kandidátusa, a Műegyetem Vegyiparigépek tanszékén docens.

                       K1. Reuss Péter. (*Budapest, 1973. március 13.-) Angol-magyar fordító.

                      K2. Reuss Ágnes. (*Budapest, 1976. március 25.-) Külkereske-

delmi főiskolát végzett. 1999-ben a Miniszterelnöki Hivatalban kezdett el dolgozni, 2000-ben családi segítséggel megalapította az első cégét, (Business Provider Group) amelynek jelenleg is társtulajdonosa és ügyvezetője. Reuss Ágnes. Példakép blog.

              

                Reuss Ágnes 2013.

              J2. Reuss Anna. (*Budapest, 1947. január 12.-) Építészmérnök, Dr.

techn., a Középület Tervező Vállalatnál, majd az Építéstudományi Intézetben Szentendrén dolgozott.

H7. Reuss Vilma. (*Nagyrőce, 1869. január 25.-†1874.)

H8. Reuss N. (*Nagyrőce, 1871. július 23.-†Nagyrőce, 1871. július 23.)

H9. Reuss Valéria. (*Nagyrőce, 1872. december 23.-†1937. április 6.) Q Balc-

      zó Lajos Ozdini lelkész.

       I1. Balczó Erzsébet. Q Kisfaludy Lajos I.

             J1. Kisfaludy Endre.

             J2. Kisfaludy Lajos II.

       I2. Balczó Miklós. (*Komárom, 1903.-†1996. december 19.) Q Balczó

              Edit.

              I1. Balczó Edit.

                          G6. Reuss[122] Adolf Titus. (*Nagyrőce, 1823. december 6.[123]-†Nagyrőce, 1902.

január 21.[124]) Q Terray Mária Lujza. (*Galsa, 1839. december 28.-† Miskolc, 1920. március 1.[125]). Kézsmárk, 1858. augusztus 1.

Reuss Adolf születési anyakönyve. Nagy-Rőcze. Szülei Samuel Reisz és Rosalia Schulek. Kiállítva 1853. február 18.

Reuss Adolf Lőcsén, Pozsonyban, Halle-ban, Württembergben, Hohenheimben is tanult 2 évig főiskolán, kitüntetéssel. Okl. gazdász és jogász. 1843 és 1845 között édesapja munkáját segítette, szlovák tündérmeséket gyüjtött. Bach absolutizmusa idején 1850-1858 között jurátusként tevékenykedett Jólsván. 1858.-1859. Kézsmárkon, (Szepes megye) 1860. Nagyrőcén, majd Tornallján, 1861-1867, Ratkón volt szolgabíró. Nagyrőcén 1862-ben nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A gimnázium egyik alapítója volt és pénzügyileg is hozzájárult a gimnázium megalapításához. Nyugdíjba 25 évi szolgálat után 1867-ben Tartdonára (Borsod megye) vonult, kis birtokot vett, onnan 1893-ban vissza Nagyrőczére.

Reuss Adolf Titus 1849. k.

Terray Mária Lujza és férje Reuss Adolf Titus. Mögöttük leányuk Reuss Kornélia. Faludi Károlyné. Aranyos.[126] 1901. május 24.

Reuss Adolf és Terray Mária Lujza, valamint gyermekeik anyakönyvi adatai. Tardona, 1892. szeptember 14. Kiállította Rácz Endre evangélikus lelkész.

Reuss Adolf Tituszné, sz. Terray Lujza 6 gyermekével. Első sorban: 1. Almássy Lajosné, sz. Reuss Anna Terézia, 2. Reuss Adolf Tituszné, sz. Terray Lujza, 3. Dr. Fodor Béláné, sz. Reusz Malvin Lujza. A második sorban: 1. Kökényesdy Pálné, sz. Reuss Hermin, Lujza, 2. Baráth Jánosné, sz. Reuss Mária, 3. Faludy Károlyné, sz. Reuss Kornélia Emília 4. Reuss Gusztáv Adolf. 1919. k.

H1. Reuss Emma Mária. (*Késmárk, 1859. június 7.-†Szilvás (Borsod m.)

1879. október 1.) Q Feyr József I. (szatmári és kékedi[127]) (*1847. december 6.-†1915. április 10.) Tardona, 1875. Feyr József I. 2. Q Valkó Erzsébet. (*1850.-†1936. augusztus 29.) 1881. Feyr József I gyógyszerész Szilváson. Első két gyermeke az első, harmadik és negyedik gyermeke a második feleségétől született.

       I1. Feyr Gyula. (*Szilvás, 1876. augusztus 3.-†Nádudvar, 1884. december

           17.)

      I2. Feyr Géza. (*Szilvás, 1877. december 8.-†Nádudvar.1884. december

            10.)

      I3. Feyr József II. (*1883. k.-)

      I4. Feyr Jolán. (*1884. december 17.-)

H2. Reuss Anna Terézia. (*Nagyrőce, 1861. január 29.-†Miskolc 1948.) Q

Almássy Lajos I. (szentkereszti) (*1844.-†1906. december 12.) Tardona 1882. március 1. Almássy Lajos I. lelkész és földbirtokos Szendrőládon. 1906 után özv. Reuss Anna Terézia Miskolcon lakott, előbb a Kont utcában, majd a Kartács utcai házban.

Almássy Lajos I. és felesége Reuss Anna Terézia 1885. k.

Almássy Lajosné, sz. Reuss Anna, Anna és Gizella leányaival. 1906. k.

Almássy Anna és Gizella. 1918. k.

I1. Almássy Ilona. (*Szendrőlád, 1882. december 31.-†Szendrőlád 1898.

       április 6.)

I2. Almássy Lajos II. (*Szendrőlád, 1884. november 13.-) Q Szücs Ilon-

ka. 1907. október 28. Ref. lelkész Meszesen, borsod megye északi részén, neje Debrecenből származik.

        J1. Almássy Ilonka. (*Meszes, 1908. szeptember 28.-)

        J2. Almássy Olga. (*Meszes, 1910. november 25.-)

        J3. Almássy Lajos III. (*Meszes, 1912. december 12.-)

        J4. Almássy Árpád. (*Meszes, 1920. január 10.-)

        J5. Almássy Béla. (*Meszes, 1922. március 10.-)

I3. Almássy Béla I. (*Szendrőlád, 1886. január 18.-†Nekézseny[128], 1953.

február 15.[129]) Q Fazekas Irén. (*1889.-†Budafok, 1977. augusztus 18.[130]) 1913. Állatorvos volt előbb Sajószentpéteren, majd Kassán és Budapesten.

Almássy Béla I. 1906 március 23.

Almássy Béláné, sz. Fazekas Irén. Miskolc, 1913. k.

[Fazekas Irén szülei Fazekas József (*1856.-†Nekézseny, 1919. október 8.) mucsonyi jegyző Q Négyessy Erzsébet. 1888.]

       J1. Almássy Béla II. (*1914. június 10.-†1921. március 11.)

       J2. Almássy Irén. (*1916. december 28.-†Budapest, 2010. április 15.)

Q Jávor[131] Alajos. (*1910.-†1981. október 13.[132][133]) Szikszó, 1938. augusztus 22. Jávor Alajos bányamérnök Sajószentpéteren és az ózdi járásban. A Műszaki Tudományok Doktora (1941), vezető főmérnök az Ózdi Szénbányászati Trösztnél majd Budapesten, végül a Miskolci Műszaki Egyetemen a Bányaműveléstani Tanszék professzora.

Könyve:

Dr. Jávor Alajos. Bányaművelés II. Szellőztetés, Műszaki, Budapest. 1977.

K1. Jávor Zoltán. (*Sajószentpéter. 1939. május 17.-) Q dr. Ko-

lozsváry Judit. (*Szenc,1943.-) Budapest, 1966. Jávor Zoltán 1965-ben zenetanár, 1970-től főiskolai adjunktus, majd docens, majd tanár Baja, Kecskemét, Zsámbék, Esztergom, 1999-től főiskolai oktató. Szeleczky Zita művésznő szellemi hagyatékának gondozója. dr. Kolozsváry Judit pszichológus.

Könyve:

Jávor Zoltán. Hit és magyarság. Szeleczky Zita élete és művészete. Délvidék Ház. Szeged. 2012. 368.

      L1. Jávor Barbara Judit. (*Budapest, 1967. november 7.-) Lak-

             hely: Baja, Kecskemét. Budaörs, Bázel.

      L2. Jávor Nóra Anna. (*Budapest, 1969.-). 1. Q Váradi Tibor,

katonatiszt. 2. Q Singer Péter. 3. Q Lisztes László, énekművész. Jávor Nóra élt Kecskeméten, Budaörsön, Piliscsabán. Külkereskedelmi Főiskola (1990) Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi kapcsolatok szak (2000) Open University Uk Master of Business Administration stratégiai specializáció. Képesített pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szakértő, (2012) Munkahelyei: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, UK Trade und UNHOR. Lakhely: Kecskemét, Budaörs. Piliscsaba, Tinnye.

M1. Váradi Márk. (*Eger, 1991.-)

       L3. Jávor Adrienn Katalin. (*Budapest, 1978. október 19.-)

2001 Szociálpedagógia és művelődés szervezés NYMA. 2003-tól Franciaországban él (Párizs) 2005 Franciára honosítása a szociális diplomának (Ens fr.o). 2007. Színművész diploma (Conservatorie de 2019.) Caferuis Szociális és egészségügyi intézményvezető.

K2. Jávor Eszter. (Putnok, 1943. augusztus 7.-) Q Schmidt Ferenc.

Budapest, 1966. Iskolái: 1966 Studienkolleg für ausländische studierende der Universität Heidelberg Studium in Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg (Biologie, Chemie, Physik) Staatesexamina in 1972 (Bio, Phy, Che) Referendarzeit 2 Jahre 1974 Pädagogische Prüfung für das Lehramt in Gymasium 1987 Beamtin auf Lebenszeit.

L1. Schmidt Oliver Béla. (*Manneim, 1971. június 22.-)

L2. Schmidt März Daniel, Christoph. (*Manneim, 1976. már-

cius 31.-) Q Kovalovszky Dóra. 1997.

M1. Schmidt Felix, Vinzent. (*Manneim, 2006. okóber 10.-)

M2. Schmidt Florian, Alexander. (*Manneim, 2014. au-

       gusztus 7.-)

       J3. Almássy Barna. (*1923. június 23.-) Q Ruzsa Emmy.

I4. Almássy Anna. (*Szendrőlád, 1894. december 31.-†Sárospatak 1923.

december 12. Eltemetve Miskolcon) Q Tatár Lajos[134] I. (*1883.-†Sárospatak, 1946. november 8.) 1919. február 1. Tatarékpénztári tisztviselő volt. Első két gyermeke az első, harmadik és negyedik gyermeke a második, ötödik gyermeke a harmadik feleségétől született.

Almássy Anna, Tatatár Lajosné. 1919. k.

J1. Tatár Béla. (*Sárospatak, 1909.-) Q Kollonay Klára.

J2. Tatár Lajos II. (*Sárospatak, 1911.-†Debrecen, 1980. augusztus 27.)

Q Aczél Erzsébet. A Kossuth Lajos Tudományegyetem gazdasági rektorhelyettese, illetve főigazgatója volt.

J3. Tatár Zoltán. (*Sárospatak, 1920. október 8.-)

J4. Tatár Géza. (*Sárospatak, 1923. április 7.-)

Tatár Géza. 1927. k.

J5. Tatár László. (*1927. k.-)

I5. Almássy Gizella. (*Szendrőlád, 1896. június 25.-†Miskolc, 1921.

        április 6.) Q Molnár István I. 1916. február 1. MÁV hivatalnok volt.

 

Almássy Gizella. 1905. k. 1916. k.

        J1. Molnár István II. (*Miskolc, 1916. december 5.-)

H3. Reuss Malvin Lujza. (*Ratkó, 1862. november 28.-†Rimaszombat 1941.

október 7. Sírja Kolozsváron a Házsongárdi temetőben van.[135]) Q Fodor Béla I. Dr. (*Mélykut, 1846. november 25.-†Rimaszombat, 1918. szeptember 29.) Tardona 1882. szeptember 26. Fodor Béla Dr. orvos volt Ózdon, Dobsinán, Baranyaselyén, majd Rimaszombaton.

Fodor Béla I. és felesége Reuss Malvin Lujza 1885. k.

Mészáros Anna festménye Reuss Malvin. Kolozsvár, 1932.

      I1. Fodor Malvin. (*1884. szeptember 16.-†Kolozsvár 1962. november

20. Férjével, édesanyjával a Házsongárdi temetőben van a sírja) Q Sipos Béla I. (márkosfalvi) (*Márkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székely udvarhely, 1967. december 3. Sírja a Házsongárdi temetőben van) Rimaszombat, 1903. szeptember 16.

Sipos Béla I. Sipos Géza I. Sipos Béla II. Fodor Malvin és testvére Fodor Béla II. 1907. körül.

J1. Sipos Béla II. Dr. (*Rimaszombat, 1904. augusztus 8.-†Buda-

pest, 1980. szeptember 17.) Θ Szakács Dóra (*Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. május 28.) Sajóudvarhely 1944. május 25.

J2. Sipos Géza. (*Rimaszombat, Gömör megye, 1905. november 8.

-†Székelyudvarhely, 1993. április 16.) Θ Csató Irén (*Székely- udvarhely, 1911. július 14.-†Székelyudvarhely, 1992. január 4.) Θ Székelyudvarhely. 1934. szeptember 23.    

H4. Reuss Hermina Ludovika. (*Ratkó, 1864. december 8.-†Miskolc 1932.

január 3.[136]) Q Kökényesdy Pál II. (*1860.-†Vadna, 1911. április 7.) Tardona, 1887. május 2. Kökényesdy Pál református tanító volt Vadnán.

[Kökényesdy Pál II. apja Kökényesdy Pál I. pap.]

H5. Reuss Kornélia, Emilía. (*Ratkó, 1866. október 24.-†Miskolc, 1948. szep-

tember) Q Faludy Károly. (*1860. november 4.-†1918. december 8.) Miskolc. 1914. június 20. Faludy Károly pénzügyi számtanácsos volt. 1917-ben elváltak. Reuss Kornélia 1918-ban visszaköltözött Miskolcra és édesanyját ápolta.

H6. Reuss Mária Róza (Mariska). (*Tardona, 1870. július 26.-†Vác 1966. ápri-

lis 28.[137]) Q Baráth János I. (szentmártoni) (*1856.-†Vác, 1920. március 7.) Tardona, 1887. május 2. Baráth János I. posta szállítása volt majd betegsegélyezőben pénztáros lett.

Reuss Mária Róza (Mariska)

I1. Baráth Katalin. (*1890. szeptember 18.-) Dezső Dezső. Vác, 1917.

       június 2. Dezső Dezső állatorvos volt Vácon.

Fodor Malvin és Baráth Katalin.

       J1. Dezső Katinka. (*Vác, 1916. július 14.-) Bartos Imre I. Dr.

              K1. Bartos Katalin. (*1942.-) Főápolónő.

              K2. Bartos Zsófia. (*1944.-)

              K3. Bartos Imre II. (*1946.-)

       J2. Dezső Zsiga. (*Vác, 1920.-) Q Hohshasser Erzsébet.

             K1. Dezső Zsigmond. (*Pécel, 1946.-)

             K2. Dezső Viktor. (*Pécel, 1958.-)

       J3. Dezső Klára. (*Vác, 1923.-) Q Váczy-Hübschl Antal II. (*1915.-

†Esztergom, 1975. február 12.) Okleveles építészmérnök, régész. [Váczy-Hübschl Antal II. szülei Váczy Hübschl Kálmán I. építészmérnök. (*Esztergom, 1877.-Vác, 1946.) Q Váczy Anna. (*1883.-†Vác, 1928. június 14.) 1905. Hübschl Kálmán apja Hübschl Alajos, telekkönyvvezető Esztergomban, akinek apja Hübschl Antal szürszabó mester volt Vácon.]

Vác, a Hübschl villa. Az építés éve 1909-1910. Tervezte Váczy Hübschl Kálmán I. egykori városi főmérnök.

Váczy Hübschl Kálmán I.

               K1. Hübschl Ildikó. (*1943.-) Q Oroszlán Ádám. (*1941.-†2015.)

                      Hübschl Ildikó okleveles mérnök tanár volt.

                      L1. Oroszlán Zsolt Dr. Q Vitos Krisztina.

                      L2. Oroszlán Dóra. Q Tóth.

    K2. Hübschl Kálmán. (*1945.-) Építészmérnök.

 K3. Hübschl István I. (*Esztergom, 1946.-)[138]

        L1. Hübschl István II. (*Karcag, 1972.-)

       J4. Dezső György. (*Vác, 1925.-) Q Payer Ilona.

             K1. Dezső Gyöngyi. (*1955.-)

             K2. Dezső Enikő. (*1959.-)

I2. Baráth János II. Dr. (*1903.-) Q Éder Márta. Baráth János II. Budapes-

ten jogot végzett, pénzügyi fogalmazó volt.

I3. Baráth Mariska. (*1904.-)

H7. Reuss Gusztáv Adolf. (*Tardona, 1872. június 18.-†Miskolc, 1920. szept-

tember 6.) Q Holubek Zsófia Borbála Róza. (*Végles, 1877. május 7.-†Miskolc, 1959. április 1.) 1905. k. Reuss Gusztáv Rozsnyon járt gimnáziumba, majd a Kassai gépészeti iskolát végezte el, ezután tengerész önkéntes volt. A MÁV-nál szolgált Miskolcon 27 évig.

 

Reuss Gusztáv Adolf és felesége Holubek Zsófia. 1910. k.

[Holubek Zsófiaszülei Holubek Lambert (*1850.-†1936. július 11.) Q Beze Rozália]

 

Holubek Lambert és felesége Beze Rozália

       I1. Reuss László Adolf. (*Miskolc, 1906. május 25.-†Miskolc, 1945.

             február 13.)

       I2. Reuss Sarolta Róza. (*Miskolc, 1907. augusztus 29.-†Miskolc, 1928.

              május 8.)

       I3. Reuss Géza I. (*Miskolc, 1913. július 25.-†Miskolc, 1988. október 22.

[139]) Q Oránszky Ilona (*Miskolc, 1917. június 3.-†Miskolc, 2011. december 28.) Miskolc, 1940. június 15. Reuss Géza I. a Magyar. Királyi Állami Felső-Ipariskolában Szegeden tanított 1937-1959 között. Ezt követően a Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc Gépgyártás- technológiai Szakon volt tanár. A MÁV-nál a 424-es gőzmozdonyok reszortfelelőse volt. A gőzmozdonyvezetői tanfolyamoknak több éven keresztül előadója volt. Oránszky Ilona Polgári Leányiskolában és a Női Ipariskolában tanult. 

[Oránszky Ilona szülei Oránszky Emil (*Zólyom-Lipcse 1865. október 18.-†Miskolc, 1955. november 12.) Q Kovács Erzsébet (*Sajóvámos, 1876. szeptember 7.-Miskolc, 1950. május 14.)]

Reuss Géza I. és felesége Oránszky Ilona

              J1. Reuss Géza II. Emil. (*Miskolc, 1944. október 20.[140]-) Q Peiszer-

le Zsuzsanna. (*Halmaj, 1941. február 16.-†) Miskolc, 1971. március 31. Reuss Géza II. Vegyipari automatizálási üzemmérnök (Kazincbarcika) 1969-1983. Gépészmérnök Gépgyártástchnológia Szak (NME Miskolc) 1977. Borsod-Abauj-Zemplén megyei Moziüzemi Váll. műszaki osztály vezetője 1983 -1990 között. Borsodi Vegyi Kombinát 1969-2002. üzem- mérnök; gyáregységtechnológus, karbantartás szakértő; kompresszor szakértő; gépszerelő üzem részleg vezetője; Kompaund Gyár; Szolgálati Igazgatóság gépészeti berendezéseinek létesítmény főmérnöke. 2002-ben nyugdíjba ment. Peiszerle Zsuzsanna középiskolai tanár (magyar; történelem; pedagógiai szak) Tanulmányok Debreceni Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Munkahely Kossuth Lajos Gimnázium és Óvónő képző Szakközépiskola Miskolc.  óvónőképző szakmai részlegvezető.

Reuss Géza II. és felesége Peiszerle Zsuzsanna. 1972. k.

                   K1. Reuss Géza III. Dr. (*Miskolc, 1971. október 11.[141]-) Q Molnár

Márta Dr. (*Tiszafüred, 1974. március 19.-) Eger, 1999. június 19. Minketten orvosok.

Reuss Géza III. Dr. és felesége Molnár Márta Dr. 2000. k.

L1. Reuss Dóra. (*Eger, 2000. február 8.-)

           

             Reuss Dóra

                       L2. Reuss Réka. (*Eger, 2006. október 25.-)

    

   Reuss Réka

                  K2. Reuss Gábor. (*Miskolc, 1974. március 11.[142]-) Q Orosz Krisz-

tina. (*1972. július 19.-) Kisterenye, 1996.augusztus 24. Reuss Gábor bölcsész, Orosz Krisztina angol szakos középiskolai tanár.

Reuss Gábor

L1. Reuss Anna Zorka. (*Pásztó, 2000. július 12.-)

                                     

                                          Reuss Anna

F2. Reuss[143] János III.  (*Zólyom-Lipcse, 1785. március 24.-† Zólyom-Lipcse,

      1815. augusztus 31.[144])

F2. Reuss[145] Pál. (*Zólyom-Lipcse, 1787. február 19.-)

F3. Reuss[146] Mátyás. (*Zólyom-Lipcse, 1789. február 21.-†Zólyom-Lipcse, 1825.

       március 20.[147])

F4. Reuss[148] Dániel. (*Zólyom-Lipcse, 1791. március 16.-†Zólyom-Lipcse, 1804.

       április 22.[149])

F5. Reuss[150] Benjamin I. (*Zólyom-Lipcse, 1795. január 2.-†Zólyom Lipcse,

       1795. augusztus 3.[151])

F5. Reuss[152] Benjamin II. (*Zólyom-Lipcse, 1797. január 4.-)

F6. Reuss[153] Anna. (*Zólyom-Lipcse, 1800. március 12.-) Mária ikertestvére.

F7. Reuss[154]  Mária. (*Zólyom-Lipcse, 1800. március 12.-) Anna ikertestvére.

E3. Reuss Jakab. (*Szepesbéla, 1755. május 5.[155]-)

E4. Reuss Dániel. (*Szepesbéla, 1757. október 31[156].-)

E5. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1758. november 9.[157]-)

E6. Reuss Mária. (*Szepesbéla, 1761. január 12.-)

        D5. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1732. szeptember 24.-)

        D6. Reuss Mihály. (*Szepesbéla, 1736. szeptember 27.-†Szepesbéla, 1787. június 15.)

        D7. Reuss Mária II. (*Szepesbéla, 1742. augusztus 29.-)

      C2. Reuss Krisztián. (*Szepesbéla, 1707. október 23.-†Szepesbéla, 1789. november 15.)

      C3. Reuss György. (*Szepesbéla, 1710. február 20.-)

      C4. Reuss Mária. (*Szepesbéla, 1712. április 11.-†Szepesbéla, 1713. április 23.[158])

      C5. Reuss Sámuel. (*Szepesbéla, 1715. október 23.-)

   B2. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1685. június 24.[159]-).

   B3. Reuss János. (*Szepesbéla, 1687. november 17.[160]-†Szepesbéla, 1741. december 3.[161])

 

Burchard-Bélaváry családfa[162] [163], Reuss László feleségének ősei

 

Bélaváry György (Georges) Dévény (ma Devin, Felvidék) várkapitánya volt 1550-ben.

 

A1. Burchard János Vilmos. (*Lubin Lengyelország, 1795. január 6.-†Bécs, 1881.[164]) Q Wiemuth

Charlotte (Karolina) (*Lubin, 1801.-†Bécs, 1879. június 23.) „Burchard Vilmos János lengyel feleségével az oldalán 1825 táján érkezett Eperjesre (Sáros vármegyébe) Lengyelország Porosz Királysághoz csatolt részéből. A feleség, Wiemuth Sarolta a családtörténetek szerint egy lengyel költő húga volt, „igen művelt nő, aki németül, franciául, lengyelül - valószínűleg később magyarul - egyformán tudott, és tanította a gyerekeit is". Német tudásáról és műveltségéről hátrahagyott gót betűs naplója is tanúskodik. A férj, Burchard János Vilmos bort termelt, a hulladék anyagokból pedig ecetet gyártott. Családja megélhetését több forrásból biztosította, hiszen a szesz- és ecetgyártás mellett termékeivel feltehetően kereskedett is, és Livohután üveghutát létesített.”[165]

Burchard János Vilmos és felesége Wiemuth Charlotte.

       B1. Burchard-Bélaváry Konrád. (*Eperjes, 1837. március 23.-†Budapest, 1916. július 2.[166]) Q

Fuchs Auguszta (Ágota). (*1847. október 13.-†Budapest, 1903. november 6.[167]) Elvégezte az Eperjesi Kollégiumot, 1854-ben külföldre ment, a kereskedelmi pálya érdekelte. Berlinben a Kereskedelmi Akadémián tanult, majd Danzigban egy gabonakereskedő- és hajóvállalkozási cégnél dolgozott, beutazta Német-Franciaországot. 1862-ben hazatért Magyarországra és a Pesti Hengermalomnál volt alkalmazott. Itt 1876-tól igazgatóvá nevezték ki. 1868. január 11. Brazilia főkonzul (1884-1898), 1885. június 21-től a malomipar fejlesztésében szerzett érdemeiért királyi kinevezéssel lett a főrendiház tagja. A régi Bélaváry nevet testvéreivel 1891-ben vehette fel. 1906-tól haláláig a Hengermalom elnöke. [Fuchs Auguszta szülei Fuchs Rudolf (*1809. február 5.-†Budapest, 1892. november 22.) kereskedő és Weber Karolina (*1822. december 9.-†Budapest, 1914. december 17.). Fuchs Rudolf szülei Fuchs Keresztély, Lőcséről származott és dohánygyártással, dohánykereskedéssel foglalkozott és Szepessy Johanna (*1787.-†1869.).]

Burchard-Bélaváry Konrád és felesége Fuchs Auguszta. 1900.

Fuchs Rudolf és Weber Karolina leányai. N. N. Fuchs Rudolf (*1809-†1892), Fuchs Rudolfné, Weber Karolina (*1822-†Budapest, 1914. december 17.), Fuchs Karolina, Glatz Henrikné[168] (*1844. július 19.-†1905. december 12.), Fuchs Melánia, Schulek Vilmosné[169] (*1857. április 23.-†1913. május 13.), N. N. Fuchs Auguszta, Burchard-Bélaváry Konrádné (*1847-†1903), Schulek Inesz (*1882.-), Fuchs Melánia leánya, Fuchs Henrietta, Dr. Koller Gyuláné[170] (*1841. március 20.-†1924. december 24.), N. N. (középen ülő fiú)

Székely Bertalan: Fuchs Keresztélyné, szül. Szepessy Johanna arcképe. 1860-as évek. Magyar Nemzeti Galéria 1999.

              C1. Burchard-Bélaváry Rezső Dr. (*Pest, 1870. július 30.-†1947. június) Q Török Mária

(*1877. április 10.-†1945. november) Fejér vármegye és Székesfehérvár sz. kir. város főispánja mellé főispáni titkárnak osztották be, Siófok Balatonfürdő Rt. igazgatója (1907-1918), miniszteri tanácsos. [Török Mária szülei Dr. Török Béla ügyvéd Q  Fabiny Mária (*1852.-†1900.)]

Burchard-Bélaváry Rezső és Török Mária. 1903. k.

Burchard-Bélaváry Rezső.

Dr. Török Béláné sz. Fabiny Mária.

                     D1. Burchard-Bélaváry Anna. (*Székesfehérvár, 1903. június 24.-†Budapest 1946.

február 1.) Q Reuss László. (*Resicabánya, 1901. november 3.-†Bécs, 1996. január 10.) 1927.

Burchard-Bélaváry Anna

                       

 A Burchard-Bélaváry család címere. Burchard Bélavary de Sycava. 1557.

 

A Fodor család

 

A1. Fodor János. Q Tister Rózália. Mélykút. Fodor János földbirtokos, 1846-ban Mélykúton

       kántor volt.[171] [172] 1841. k.

       B1. Fodor István Albert. (*Mélykút, 1842. április 22.[173]-)

       B2. Fodor Kálmán Maximilián. (*Mélykút, 1843. november 11[174].-†Mélykút, 1849. február

             11.)

       B3. Fodor János, Jeromos. (*Mélykút, 1845. március. 7.[175]-†1849. február 17.)

       B4. Fodor Béla[176] I. Dr. (*Mélykút, 1846. november 21.[177]-†Rimaszombat,1918. szeptember

29.) Q Reuss Malvin Lujza. (*Tardona, 1862. december 24.-†Kolozsvár, 1941. október 7.)

Tardona, 1882. szeptember 16.[178] Fodor Béla orvos volt. 1882-ben ózdi gyári orvos.

Mélykút. Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. Fodor András Béla született 1846. november 21. Szülei

Fodor János és Tister Róza.

D1. Fodor Béla II. (*Baranya Selye, 1886. december 5.-†Rimaszombat 1911. november

       19.)

D2. Fodor Malvin. (*Dobsina, 1884. szeptember 16.-†Kolozsvár, 1962. november 20.)

Q Sipos Béla I. (*Kézdimárkosfalva, 1875. szeptember 16.-†Székelyudvarhely, 1967. december 3.

B5. Fodor Rozália. (*Mélykút, 1854. június 15.[179]-)

B6. Fodor Dániel. (*Mélykút, 1855. július 3. [180]-)

B7. Fodor Sándor. (*Mélykút, 1859. február 21.[181]-)

 

1829 és 1865 között több Fodor nevű gyermeket kereszteltek, az alábbiakat sikerült kigyüjtenem, de az adatok hiánya miatt nem lehetett kideríteni, hogy Fodor János és felesége Tister Rózália milyen rokoni kapcsolatban állt, a nagyjábból azonos korú Fodorokkal. (Ld.: Fodor Imre, Fodor Mátyás stb.)

 

A1. Fodor Imre. Q Hegyi Ágnes.

       B1. Fodor Erzsébet. (*Mélykút, 1859. október 14.-)

       B2. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1861. február 27.-)

       B3. Fodor János. (*Mélykút, 1863. december 28.-)

 

A1. Fodor Mátyás.[182] Q Tantsik Anna.

       B1. Fodor István. (Mélykút, 1850. december 1.-)

       B2. Fodor Veronika. (Mélykút, 1854. június 2.-)

 

A1. Fodor Márton. 1. Q Hornyák Ilona. 2. Q Szabó Veronika.

      B1. Fodor Júlianna. (*Mélykút, 1855. április 15.-) 1. feleségétől.

      B2. Fodor János. (*Mélykút, 1860. június 21.-) 2. feleségétől.

 

A1. Fodor István. .[183] (*1812.-†Mélykút, 1856. december 4.) Q Forgó Terézia.

 

A házassági anyakönyvekben 1748 és 1860 között egy Fodor nevűt találtam, ami arra utal, hogy Fodor János és Tister Rozália 1842 és 1859 között élhettek Mélykúton, nem ott házasodtak és valószínüleg 1860 után elköltöztek Mélykútról.

 

A1. Saly Pál nemes. (*1767.-) Q Fodor Erzsébet. (*1769.-) Mélykút, 1790. június 20.

 

---

[1] Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki járásának székhelye. Poprád-folyó partján, Poprád városától 15 km-re északkeletre fekszik. Neve a német Käsemarkt (= sajtvásár) főnévből ered.

[2] Karaszkó (szlovákul Kraskovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

[3] Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá. Rimaszombattól 50 km-re északkeletre, a Murány-folyó bal partján fekszik. A városkát német telepesek alapították a 13. században. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése 1357-ből származik „Nagy Reucze” alakban. 1435-ben „Rewcze”, 1453-ban „Noghrewche” néven említik. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint (részletek): A murányi uradalom 1700-ban Koháry István birtokába került. Ekkor Kohárynak, mint a protestánsok ellenségének, első dolga volt Leporini András rőczei papot 1712-ben a templomból (a mai róm. kat. templom) katonáival kiűzetni. Ez időtől számítva 71 évig a rőczei protestáns egyház pásztor nélkül maradt és a hívők Ratkóra, Bisztróra vagy Tiszolczra jártak Isten igéjét hallgatni. II. József türelmi parancsa a rőczei protestánsokat is életre hívta. De Koháry az elfoglalt templomot nem adta vissza. Más templom építését határozták el, de e templom helye miatt Koháry özvegyével elegyedtek vitába s csak a megyebeli buzgó nemességnek köszönhető, hogy a rőczei protestánsok az egyesektől felajánlott telken és adományokból 1785-ben a mai lutheránus templomot felépíthették. E templomban az első istentisztelet 1785 okt. 16-án volt. Még ebben az évben nagy tűzvész pusztított Rőczén. Leégett 179 ház, az összes melléképületekkel, a városház és a plébánia. Az egész lakosság fedél nélkül maradt. Ekkor égett el a város levéltára másodizben.

[4] Martonháza (1899-ig Ochtina, szlovákul: Ochtiná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Rozsnyótól 18 km-re, északnyugatra fekszik.

[5] Ratkó (szlovákul Ratková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. Nagyrőcétől 16 km-re délre, a Turóc-patak partján fekszik, Gömörrépás és Veres tartozik hozzá. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásának székhelye volt.

[6] Ratkósebes (1899-ig Ratkó-Bisztró, szlovákul: Ratkovské Bystré) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Nagyrőcétől közúton 21 km-re, de légvonalban csak 6 km-re, délkeletre fekszik. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

[7] Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota, németül: Gross-Steffelsdorf) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának székhelye. Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik.

[8] Szendrőlád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

[9] Szepesbéla (szlovákul: Spišská Belá, németül: Zipser Bela) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A Bélai-havasok névadó települése. Nagyőr tartozik hozzá. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

[10] Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

[11] Tiszolc (szlovákul Tisovec, németül Theissholz, latinul Taxovia) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[12] Zólyomlipcse (szlovákul Slovenská Ľupča, németül Slowakisch Liptsch) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában. A település első írásos említése 1250-ben történt "Lypcsa" alakban, amikor a Zólyomból Lipcsébe menő fontos középkori utat („via magna”) említik. 1255-ben "Lyppcha", 1263-ban "Lipche", 1272-ben "Lypsche", 1361-ben "Lypche Solienses", 1516-ban "Lypcz Sclavonicalis", 1524-ben "Thotlypcha" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

[13] A Reuss hercegi család először Weida településen (Németországban, azon belül Türingiában) fordult elő. Az első Reuss, akit Berthold Schmidt könyvében okiratok alapján megemlít, a családfa alapító Reuss Erkenbert, aki 1143-ban halt meg. A másik ág megalapítója Reuss Heinrich, 1274-ben halt meg és Gera (Németországban, azon belül Türingiában) a vár ura volt. A könyv 19 családfa táblát ismertet a részles magyarázatokkal együtt, anyakönyvek és okiratok feldolgozása alapján.

[14] Szepesbéla (szlovákul Spišská Belá, németül Zipser Bela) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A Bélai-havasok névadó települése. Nagyőr tartozik hozzá.

[15] Zólyom-Lipcse (szlovákul Slovenská Ľupča, németül Slowakisch Liptsch) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában.

[16] Reusz.

[17] Az időpont, amikor az internetes forrásokat megtaláltam 2019. január és augusztus közötti hónapok.

[18] Szinyei József: Magyar írók élete és munkái c. könyve szerint Reussius Dávid.

[19] A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, jelzete 543.127. A könyv minden bizonnyal kis példányszámban látott napvilágot, mert az Akadémia könyvtárában fellelhető példányon kívül nem találtam belőle sem a nagyobb itthoni (Országos Széchényi Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára), sem a bécsi Österreiche Nationalbibliothek, a párizsi Bibliothèque nationale de France, illetve a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek gyűjteményében.

[20] Ld.: Kempelen Béla: Raisz (kassai) és Nagy Iván: Raisz (kassai) 584-588.

[21] Bartholomaeides János László II. (*Ochtina, 1787. január 10.-†Uhorszka, 1862. május 22.) Joannes Ladislaus Bartholomaeides: Memoriae Ungarorum, qui in alma condam universitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confi rmarunt. Trattner, Pest, 1817. c. munkájában a wittenbergi egyetemre 300 év alatt beiratkozott magyar tanulók névsorát s életrajzát is közli.

[22] Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye; 1920-ig Magyarország része volt, vármegyeszékhely.

[23] Felka (szlovákul Veľká) egykor önálló város, 1945 óta Poprád településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

[24] Levoča.

[25] Poprád (szlovákul Poprad) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.

[26] Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

[27] Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásának székhelye. A Szepesség második legnagyobb városa (Poprád után), híres iskolaváros

[28] Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában.

[29] A Reis névre a keresztelési anyakönyvek gyakorisága évszázadonként a következőképpen alakult: 1600-1699 77, 1700-1799 576, 1800-1899 534. A Rais név esetében 1600-1699 25, 1700-1799 181, 1800-1899 358. A legtöbb keresztelés összesítve (Reis és Rais együtt) ezek szerint 1800-1899 között volt, ami 892 keresztelést (534+358=892) jelentett.

[30] Reiß.

[31] Reisz.

[32] Reiß.

[33] Raisz.

[34] Raisz.

[35] 80 éves volt. A Reussok tehát az 1600-as években már Szepesbélán éltek.

[36] Reiß.

[37] 1696. július 26. meghalt Reuss (Reisz János) (*1670) 26 éves volt szülei Reisz János takács (textoris) és Anna.

[38] Lehetséges, hogy Reuss János második felesége volt Zsuzsanna.

[39] Reisz.

[40] Keresztszülők Schütz György, Korinni Zsuzsanna, Witchm Zsuzsanna.

[41] Esketési tanúk Kornel Mihály és Simonis Jakab.

[42] Reisz.

[43] Esketési tanúk Reisz János, Majer Tóbiás, Roth Jakab.

[44] 2 órát élt.

[45] Reisz.

[46] Esketési tanú Schütz Jakab.

[47] Esketési tanú Reisz Mihály.

[48] Keresztszülők Krausz Sámuel, Schütz Anna.

[49] Esketési tanú Ambrosy Tóbiás.

[50] Keresztszülők Meyer György és Grechs Zsuzsanna.

[51] Esketési tanúk: Vemiáni János és Strumph Bálint (Valentini).

[52] Sutoris Tamás 68 éves volt.

[53] Gyermekük még Sutoris Bálint (*Szepesbéla, 1685. január 3.-)

[54] Itt nem vagyok biztos a név kibetüzésében, lehet, hogy Weiss Tóbiás és nem Reuss Tóbiás az apa neve.

[55]  Reis.

[56] 1704. október 21-én keresztelték Reuss (Reis) Tóbiást, szülei Reuss Tóbiás és Mária.

[57]  Reis.

[58] Keresztszülők Reuss János és Auguszt Éva.

[59]  Reis.

[60] Coroni, Corony, Coronyi nevű személyek a szepesbélai anyakönyvekben nem fordunak elő. A Coroni család Zólomy-Lipcsén élhetett, ezt bizonyítják az anyakönyvek, ahol sok Coronyi, Corony található. Pl.: Zólyom-Lipcsén élt Coronyi János, a halotti anyakönyv alapján meghalt 1799. november 17. 69 éves volt, született 1730-ban. Coronyi János apja János, anyja Ilona. Testvére lehetett Coronyi Jusztina, Bruchány Pálné, (*1722.-†Zólomy-Lipcse, 1801. március 29.), akinek a szülei szintén János és Ilona. További Coronyi nevüek a halotti anyakönyvek alapján pl.: Coronyi Pál (*1730.-† Zólomy-Lipcse, 1803. február 2.) Szenátor volt. Szülei Coronyi Menyhért szenátor és Gaugecz Mária. Coronyi András felesége Polonyi Mária. (*1735.-†Zólomy-Lipcse, 1795. november 14.) Polonyi Mária szülei Polonyi Mátyás és Zsuzsanna. Azt, hogy Corony Mária apja Coronyi János (*1730.) vagy Coronyi Pál (*1730.) volt-e nem találtam adatot.

[61] Miután megtaláltam Reuss János halotti anyakönyvét, amiből kiderült, hogy 68 éves volt, amikor meghalt, kétlem, hogy ebben a korban medvére vadászot. A halál oka nehezen olvasható, talán így: obstrue (megakadályoz) tiotte patis, amit nem tudtam latinról magyarra fordítani. S. B.

[62] 1831-ben Zólyom-Lipcsén is kolerajárvány volt, sokan meghaltak, de Corony Mária ezt túlélte.

[63]  Raisz.

[64] Reuss Sámuel keresztelési anyakönyvét a katolikus anyakönyvek (1658-tól meg vannak) között találtam meg, mert az evangélikus keresztelési anyakönyvek csak 1783. novemberétől vannak meg Zólyom-Lipcsén. Mindegyik gyermek esetében az anyánál csak az van beírva, hogy Mária.

[65] Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

[66] Hörk József: Az Ev. Tisza-Kerület püspökei. (superintendensek) Kassa. 1888. Reusz Sámuel. Megjegyzés: Jegyzet: Jelen életrajzi jegyzeteket Reusz Sámuel fia t. Reusz Lajos lelkész úr, a jelenlegi n.-rőczai ev. lelkésznek, főt. Czékus István püspök úr rendelkezésére bocsátott feljegyzéseiből vettük. 90-91.

[67]  Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Budapest, 1791. Reuss Sámuel.  

[68] Ld.: 3706. Reisz, Samuel, ev, 19 éves, sz: Zólyomliptse (Zólyomlipcse 45, Slovenská L’upca SK) be:1802. Prima, univ: Jena. 1805.10.16. (333) Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat. 15. Szerkeszti: Szögi László. Budapest, 2018. 244.

[69] A Jénai Egyetemet 1558-ban alapították.

[70] Johann Gottfried von Herder, (*Mohrungen, 1744. augusztus 25.-†Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt.

[71] Johann Wolfgang von Goethe. (*Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28.-†Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.

[72] Conrector, az iskolaigazgató mellett működő tanító, másodtanító.

[73] Schulek Mátyás tiszolci lelkész hívta meg, akinek leányát Schulek Rozáliát Kraszkón 1810. november 21-én vette el feleségül.

[74] „ Hű támogatói az esp. felügyelőknek voltak az esperességi főesperesek: .Reisz Sámuel nagyrőczei lelkész, 1825-1831.” Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu. Budapest. 418.

[75] Új szó online. 2015. november 18.

[76] Dobsinszky Pál (Pavol Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16. – Derencsény, 1885. október 22.) evangélikus lelkész, szlovák író, műfordító, néprajzkutató.

[77] Reuss Sámuel munkájának a „Rőcei kódex" nevet adta.

[78] Samuel Reuss. Tatran.

[79] Közlöny 1849/153., Nagy: Háromszék LXIX., MOL: Hm. Ált.1849. 24735. Ld.: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi stabadságharcban. R. Reuss Sámuel.

[80] 1849. szeptember végén Gömör megye északi részében, Tiszolcon és környékén Daxner István Márkus és többen mások működtek abban az irányban, hogy az ott lakó tót népet visszarettensék a honvédszolgálattól és a nemzetőrséget magyarellenes szellemben neveljék és vezessék. A megtorlás viszonylag enyhe volt.

[81] Ld.: Hörk József: Az Ev. Tisza-kerület püspökei. (Superintendensek.) Eredeti források alapján. Kassa, Nyomtatott  Bernovits Gusztáv kő- és könyvnyomdájában. 1888.VI. szakasz. Reusz Sámuel. 90-91.

[82] Hörk József: Az Ev. Tisza-Kerület püspökei. (superintendensek) Kassa. 1888. 84. Reusz Sámuel. 90-91.

[83]  Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Reuss Sámuel.  

[84] Codex revúcky A. Slawische Volkssagen. Gesammelt in V. Revúca 1843. Codex revúcky B. Alt-slavische Sagen aus Pannonien. 1840. Codex revúcky C. Slawische Sagen. Rukopisy sú uložené v Literárnom archíve Slovenskej národnej knižnice v Martine (signatúra B465).

[85] Keresztszülők Bartófy András, nemes, Schulek Gáspár, Janko Zsuzsanna, nemes.

[86] Tőrék István, Mátyás, Gáspár, Márton, András, György és másik István 1650. június 19-én kaptak III. Ferdinádtól nemességet. …A család a nemességszerzés idejében már Gömörben szerepel. Mihályfalusi Forgon Mihály. Gömör-Kishont vármegye családjai. I-II. Kolozsvár, 1909. Méry Ratio. 2001. Reprint kiadás. 661. Áldásy Antal szerint a nemességet Törék István és felesége Mária, továbbá gyermekeik Mátyás, Gáspár, Márton, András, György és István kapták. Kihirdetve Zólyom vármegyének 1651. március 30-án Zólyomban tartott közgyűlésén. Ezzel az armálissal Törék Gáspár fia Márton, Törék András fia id. János fia János és Miklós, István fia István fia N. nemességüket Gömör megyében igazolták.

[87] Testvére volt Greiner Lajosné, Törék Adél. Halotti értesítő alapján: (*1845.-†Ipolynyék, 1912. május 18.) Gyászolták nővérei özvegy Márton Bertalanné, sz. Törék Irma és özvegy Lovcsányi Gyuláné, sz. Törék Malvin.

[88] Halotti értesítő. Klaniczay Lászlóné, sz. Bartel Adrianne. Gyászolják lánya Dr. Marcsek Zoltánné, sz. Klaniczay Sára, unokái Dr. Marcsek Zoltán, Dr. Marcsek Péter, Marcsek Gábor. Testvére Dr. Lehel Lászlóné, sz. Bartel Margit. Sógora Dr. Lehel László. Dégunokái Bálint, Zsófi, Ingrid, Áron, Eszter. A Farkasréti temetőben nyugszik.

[89] Halotti értsítő. Özvegy Klaniczay Lászlóné, sz. Duda Friderika 80-ik évében örökre elszenderült. Gyászolják gyermekei Klaniczay Sándor, özvegy Bartholy Gyuláné, sz. Klaniczay Anna, Klaniczay László, Dr. vitéz Klaniczay Gyula, Valaszkay Rezsőné sz. Klaniczay Jolán, Klaniczay Jenő. Menyei és vejei Klaniczay Sándorné sz. Horn Rózsi, Klaniczay Lászlóné sz. Bartel Adrien, Dr. vitéz Klaniczay Gyuláné sz. Heyszl Gizi, Valaszkay Rezső, Klaniczay Jenőné sz. Kiss Anikó. Unokái Surányi Gyuláné sz. Bartholy Klára, Ferjentsik Béláné sz. Bartholy Edit, Dr. Thaly Tiborné sz. Klaniczay Magda, Vozáry Dénes, Vozáry Tibor, vitéz Klaniczay Tibor, Klaniczay Sárika, Klaniczay Juditka, Klaniczay Eszterke. Dédunokái Thaly Réka, Thaly Koppány, Ferjentsik Miklósa, Ferjentsik Évike. Unokavői Dr. Thaly Tibor, Surányi Gyula, Ferjentsik Béla.

^[90] Halotti értesítő. Dr. Lovcsányi Walter. Gyászolják felesége sz. Reichelt Márta, fia Hernádi Sándor és felesége, testvérei özvegy. Klaniczay Lászlóné, sz. Bartel Adrienne, Dr. Lehel Lászlóné, sz. Bartel Margit. Unokahúga Dr. Marcsek Zoltánné, sz. Klaniczay Sarolta, sógora Dr. Lehel László. A Farkasréti Temetőben nyugszik.

[91] Keresztszülők Bartofy András, Kozlik Dániel, Janko Zsuzsanna.

[92] Ld. Id. mű. Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. 385. 5899. Reisz, Julius, ev. 18 éves, sz. N. Röcze (Nagyrőce 15, Revúca SK) apja Reisz Samuel, be: 1833. Prima 1; 1834. Prima 2; 1835 Prima 3.

[93] Keresztszülők Baroffy Andrásés Kardosch Zsuzsanna.

[94] Sírját felszámolták, de sírköve a szülei sírjára került.

[95] Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Reuss Gusztáv. 

[96] Ld. Id. mű. Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. 385. 5898. Reisz, Gustavus, ev, 17 éves, sz. N. Röcze (Nagyrőce 15, Revúca SK) apja Reisz Sámuel, be: 1833. Prima 1; 1834. Prima 2; 1835. Prima; 3; 1836 Prima 4, univ: Wien M 1840.

[97] Keresztszülők Baroffy AndrásAndrás, Kozlik Dánie, Janko Zsuzsanna, nemes.

[98] Halotti értesitő. Reuss Lajos 52 évi lelkészi működése után életének 84-ik, boldog házasságának 48-ik évében 1905 szeptember 25-én Nagyrőcén elhunyt. Gyászolják felesége özvegy Reuss Lajosné sz. Krmann Kornélia, gyermekei Reuss Kornélia, özvegy Bartholmaedisz Gyuláné, Reuss Emil és neje sz. Schokket Anna, Reuss Aranka, Simkovics Lajosné, Reuss Irén, Dedinszky Gyuláné, Reuss Jenő és neje sz. Schulek Márta, Reuss Valéria Balczó Lajosné.

[99] Tóth Lászlóné, sz. Reuss Éva küldte Reuss Andrásnak 1982-ben. Lefotóztam Reuss Andrásnál 2019-ben. S. B.

[100] Halálának időpntja a keresztelési anyakönyvében van beírva.

[101] Reuss Jenő halotti értesítője. Özvegy Reuss Jenőné szül. Schulek Márta tudatja, hogy szeretett férje Reuss Jenő okl. gépészmérnök, Bp. Szfőv. Gázművei ny. műszaki tanácsosa, 1941. december hó 14-én, életének 75-ik, boldog házasságának 44-ik évében, türelmes megadással viselt hosszas betegség után békességben elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el az evangélikus egyház szertartása szerint. Gyászolják gyermekei: Dr. Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, férj Tóth Lászlóné, Dr. Reuss Pál. Testvére özv. Bartholomaeidesz Gyuláné szül. Reuss Kornélia. Menyei: Dr. Reuss Endréné szül. Harmath Ilona, Reusz Lászlóné szül. Burchard-Bélaváry Anna, veje: Tóth László. Unokái: Reuss Éva, Reuss Zsófia, Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Reuss Piroska, Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter.

[102] Özvegy Reuss Jenőné szül. Schulek Márta halotti értesítője. Áldásos életének 88. évében 1964. február 16-án csendesen elhunyt. A Nagykanizsai városi temetőben nyugszik. Gyászolják: testvérei: özv. Dr. Krompeder Ödönné szül. Schulek Erika, Dr. Kováts I. Istvánné szül. Schulek Iréne. Gyermekei: Dr. Reuss Endre, Reuss László, Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva, Dr. Reuss Pál és családjaik 14 unokával és 7 dédunokával.

[103] Reuss Endre. Magyar Életrajzi Lexikon. 3. Kiegészítő kötet. 1981. Reuss Endre. 654-655.

[104] Dr. Reuss Endre halotti értesítő.Dr. Reuss Endre okleveles gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, az MTA Elméleti Mechanikai Bizottságának alelnöke elhunyt. A Budapesti Műszaki Egyetem a képlékenységtan – elmélet világhírű tudósát, mérnöknemzedék önzetlen nevelőjét saját halottjának tekinti. A Farkasréti temetőben nyugszik.

[105] Megemlékezés német nyelven Reuss Endréről: Acta Technica. 64. (1969) 3-4. szám. 257-258. Endre Reuss† 1900-1968

[106] Sírja a Nemzeti Sírkert része. Sírkert: Református temető, Dunabogdány. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: bal, N/A, 5, 6

Védett: HÉ 2012/56

[107] Megemlékezés magyar nyelven Reuss Endréről: Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 41. kötet. (1968.) 1-2. szám. Nekrológok. 9-10. Reuss Endre. 1900-1968.

[108] Reuss Endréné szül. Harmath Ilona halotti érteítője. 49 éves korában, 18 évi igaz szeretetben eltöltött házasság után csendesen elhunyt. Gyászolják férje Reuss Endre és gyermekei Éva és Zsófia. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják testvérei: Harmath István és felesége Beretvás Erzsébet, Harmath Sándor és felesége Schmidt Mária.

[109] Id. mű. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 41. kötet. (1968.) 1-2. szám. Nekrológok. 9-10. Reuss Endre. 1900-1968.

[110] Id. mű. Reuss Endre. Magyar Életrazi Lexikon. 1981.

[111] Reuss László gyászjelentése.Reuss László aranydiplomás gépészmérnök 94. életévét betöltve, 1996. január 10-én elhunyt. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják testvérei: Tóth Lászlóné, sz. Reuss Éva, Dr. Reuss Pál. Gyermekei: Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Schön (Reuss) Piroska, Nagy Miklósné, sz. Reuss Katalin, Zickert Hans-Péterné, sz. Reuss Judit. Menyei: Anny Reuss (Beuthe), R. Fekecs Éva, Reuss Andrásné, (Urbán) Emma. Veje Erwin Schön. Unokái: Annick Borckmans, Benoit Reuss, Emmanuel Reuss, Vinciane Coppé, Michel Reuss, Holmanné, Reuss Erika, Reuss Gabriella, Reuss Dániel, Bognárné Reuss Annamária, Reuss András, Reuss Péter, Csányné Nagy Katalin, Nagy Ákos, Zickert Claudia. Dédunokái: Benoit, Antoine, Valentine Borckmans, Kim, Clovis, Virgil, Alvin Reuss, Jehan, László Copé, Holman Anna, Péter, Ágoston, Bognár Benedek, András, Olga, Csány Zsófia, Bálint.

[112] Reuss Lászlóné, sz. Krafft Gertud halotti értesítője. Önfeláldozó életének 80., házasságának 42. évében, hosszú betegség után, 1989. január 8-án elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el a római katolikus egyház szertartása szerint. Gyászolják férje Reuss László, leánya Zickert Hans-Péterné Reuss Judit, gyermekei Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Schön (Reuss) Piroska, Nagy Miklósné, sz. Reuss Katalin. Menyei: Anny Reuss (Beuthe), R. Fekecs Éva, Reuss Andrásné, (Urbán) Emma. Vejei Zickert Hans-Péter, Erwin Schön. …Testvére Ungvári Lászlóné Krafft Ilse. Sógornői Koppány H. Jánosné Somody Klára, Krafft Walterné Decker Auguszta…..

[113] Özvegy Dr. Krafft Jánosné szül. Fessler Hermin halotti értesítője. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei: Koppány H. János, Reuss Lászlóné és Ungvári Lászlóné. Veje Reuss László. Menyei özvegy Krafft Walterné és Koppány H. Jánosné és unokái.

[114] Egyik nagyapja Bertók Károly. (*1886.-†Budapest, 1971. december 8.) Bertok Károly halotti értesítője. Bertók Károly az MNB szombathelyi fiókjának nyug. főnöke 85 éves korában Budapesten elhunyt. Sírja a Farkasréti temetőben van. Gyászolják, gyermekei: özvegy Schneider Károlyné szül. Bertók Gizella és Wyss Antalné szül. Bertók Márta. Veje: Wyss Antal. Unokái: Reuss Mátyásné szül. Schneider Márta, Schneider György, Erika Gallay-Wyss, Thomas Wyss. Dédunokái: Reuss Erika, Schneider Zoltán, Anne-Laure Gallay. Unokamenyei: Schneider György szül. Szabó Vera, Heléne Wyss-Hámory. Unokaveje Gerald Gallay.

[115] Schneider Károly halotti értesítője. Schneider Károly életének 62., boldog házasságának 31., évében 1967. december 31-én, hosszú betegség után nemes lelkét visszadta Teremtőjének. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják felesége Schneider Károlyné szül. Bertók Gizella. Gyermekei: Schneider Márta, Reuss Mátyásné és Schneider György. Testvérei: Dr. Sellei Sándor és Dr. Selley Lajos. Apósa Bertók Károly.Menye Schneider Györgyné szül. Szabó Vera. Sógornője Wyss Antalné szül. Bertók Márta.

[116] Özvegy Schneider Károlyné szül. Heuffel Mária halotti értesítője.73 éves korában elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el. Gyászolják. Fiai: Schneider Károly, Dr. Sellei Sándor, Dr. Selley Lajos. Testvére: Heuffel Andor. Unokái: Schneider Márta, Reuss Mátyásné, Schneider György, Sellei Klára, Sellei Gusztáv, Sellei János. Menyei: Schneider Károlyné szül. Bertók Gizella, Dr. Sellei Sándorné szül. Ballassa Edith, Dr. Selley Lajosné szül. Tóth Eszter.

[117] Özvegy Dr. Urbán Ernőné szül. Balikó Eszter halotti értesítője. Nyugdíjas tanár, életének 68. évében elhunyt. Sírja a soproni Evangélikus Temetőben (Balfi u. 135) van. Gyászolják testvérei Itzésné, Balikó Erzsébet, Balikó Zoltán, Balikó Ágnes. Gyermekei Magassyné Urbán Margit, Némethné Urbán Ágnes, Reussné Urbán Emma, Urbán Eszter. Unokái: Szepesfalvyné Magassy Márta, Sándor, Zoltán, Éva, Gergely, Németh Ernő, Ágnes, Enikő, Ede, Reuss Annamária, András, Péter. Vejei: Magassy Sándor, Németh Ede, Reuss András.

[118] Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva halotti értesítője. Rövid betegség után Budapesten, 1999. március 22-én, életének 96. évében csendesen elhunyt. A Nagykanizsai temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei: Eszti és Bandi, Márti, Péter, Bence és Jutka. Unokái: András, Csilla, Kinga, Gergő és Kriszta, Hajnalka, Zsombi, Roni. Dédunokái: Ilka, Ákos, Adél, Panci, Szandra, Dia, Lídia.

[119] Tóth László halotti értesítője. Tóth László ny. téglagyári főmérnök, az Építőipar Kiválló Dolgozója és a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa 86 éves korában, 56 éves boldog házasság után elhunyt. A Nagykanizsai temetőben nyugszik. Gyászolják. Felesége Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva. Testvére Tóth Zoltán és Anelise Tóth sógornője (Karlsuha, NSZK) Gyermekei: Petheő Endréné szül. Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter, Tóth Bence. Menyei: Tóth Péterné szül. Pócsai Mária, Tóth Bencéné szül. Bátki Judit. Unokái Petheő András, Siposné Petheő Csilla, Fülöpné Tóth Kinga, Tóth Gergely, Tóth Hajnalka, Tóth Zsombor, Tóth Veronika. Dédunokái Sipos Ilka, Sipos Ákos, Fülöp Alexandra.

[120] Tóth Béla halotti értesítője. Tóth Béla nyugdíjas városi mérnök életének 69-ik, boldog házasságának 39-ik évében Rimaszombaton váratlanul elhunyt. Gyászolják. Felesége Schulek Vilma. Gyermekei: Tóth Zoltán, Tóth László, Tóth Sándor, Dr. Werner Gyuláné szül. Tóth Bella, Tóth Vilmos. Veje Dr. Werner Gyula. Menyei: Tóth Zoltánné szül. Technau Annelise, Tóth Lászlóné szül. Reuss Éva, Tóth Sándorné szül. Csákány Etelka, Tóth Vilmosné, szül. Zsiak Annikó. Unokái Werner Osztwald, Tóth Eszter, Tóth Zsuzsanna, Tóth Márta, Tóth Pál, Tóth Péter.

[121] Reuss Pál I. halotti értesítője.Id. Dr. Reuss Pál rövid betegség után 1997. november 1-én, 92 éves korában csendesen elhunyt. A Farkasréti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei Dr. Reuss Anna, Dr. Reuss Pál és felesége Molnár Rózsa; testvére Tóth Lászlóné, unokái Péter és Ágnes.

[122] Reusz.

[123] Keresztszülők Kozlik Dániel és Kardosch Zsuzsa nemes.

[124] Reusz Adolf Titus hamvai a Nagyrőczei sírkertben, felesége hamvai a Miskolci Evangélikus temető T.f.j. (I/II. 9/3-4 TK 23) sírkertjében nyugszanak. Ezen a miskolci síhelyen Terray Mária Lujza, és a lányai özv Faludi Károlyné sz.: Reusz Nelli. Kökényesdi Pálné sz.: Reusz Hermina, fia.: Reusz Gusztáv, unokája: Reusz László hamvai is nyugszanak. (A temetési nyilvántartás adatai is ezt bizonyítják. S. B.) Reuss Adolf halotti értesítője. Reuss Adolf hites ügyvéd és nyugalmazott főszolgabíró példás és boldog házassága 44-ik, munkás élete 79-ik évében rövid szenvedés után 1902 január 21-én Nagyrőcén elhunyt. Gyászolják felesége özvegy Reuss Adolfné, sz. Terray Lujza, gyermekei Anna, férjével Almásy Lajossal és gyermekeivel, Malvin, férjével Dr. Fodor Bélával és gyermekeivel, Hermin férjével Kökényesdy Pállal, Mariska férjével Baráth Jánossal és gyermekeivel és Gusztáv. Testvére Reuss Lajos.

[125] A halál oka stroke.

[126] Aranyos valószínüleg: Csallóközaranyos (szlovákul Zlatná na Ostrove, latinul Aureus) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

[127] Kempelen Béla szerint: Feyr Czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól 1653. ápr. 15. Feyr Pál, testvérei és fia kaptak. Kihirdette 1654. máj. 7. Tornamegye.

[128] Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

[129] Dr. Almássy Béla. Halotti értesítő. Gyászolják özvegye Fazekas Irén, gyermekei Almássy Barna, Jávor Alajosné, született Almássy Irénke, veje Jávor Alajos, unokái Jávor Zoltán és Jávor Eszter.

[130] Dr. Almássy Béláné, született Fazekas Irén. Halotti értesítő.

[131] Jávor eredetileg Jirasek (lengyel származású) volt, Jávorra magyarosított. Jávor Alajos dédapja Alois Jirásek cseh iró volt. Alois Jirásek (*Hronov, 1851. augusztus 23.-†Prága, 1930. március 13. cseh regényíró. Történelmi regényei tették ismertté. Számos művét megfilmesítették. A cseh realista dráma megteremtőjének tartják.

[132] Jávor Alajos Dr. techn. Halotti értesitő. Gyászolják felesége Almássy Irén, gyermekei Zoltán és Eszter, menye Jávorné dr. Kolozsváry Judit, veje Schmidt Ferenc, unokái Jávor Barbara, Jávor Nóra, Schmidt Olivér, Schmidt Dániel, Jávor Adrien. Testvérei Ugray Béláné, Jávor Antal és Jávor Ernő. Sógora Almássy Barna és családja.

[133] Dr. Jávor Alajos. Halotti értesítő. A Budafoki temetőben nyugszik.

[134] Tatár Lajos I. első felesége Dobozy Berta, harmadik felesége Óváry Ilona.

[135] Halotti értesítő. Özvegy Dr. Fodor Béláné, sz. Reuss Malvin életének 80-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Gyászolják leánya márkosfalvi Sipos Béláné sz. Fodor Malvin, veje , márkosfalvi Sipos Béla nyugdíjas műszaki főtanácsos, unokái Dr. márkosfalvi Sipos Béla királyi ügyész, márkosfalvi Sipos Géza református lelkész, dédunokái, Sipos Géza gyermekei Gézu és Kati,  testvérei özvegy Almássy Lajosné, sz. Reuss Anna, özvegy Baráth Jánosné, sz. Reuss Mária, özvegy Faludi Károlyné, sz. Reuss Nella. Sógornője özvegy Reuss Gusztávné, sz. Holubek Zsófia. Unoka menye márkosfalvi Sipos Gézáné, sz. Csathó Irénke. A sírt 2000-ben kiváltottam, 2016-ban felújitattam, most intézem, hogy 2020-ban is 20 évre kiváltva legyen.

[136] Szélhüdés, stroke volt a halálának az oka.

[137] Özvegy Baráth Jánosné szül. Reuss Mária halotti értesítője. 1966. április 28-án 96 éves korában meghalt. Gyászolják gyermekei Dezső Dezsőné szül. Baráth Katalin és Dr. Baráth János. A Váci alsóvárosi temetőben nyugszik.

[138] vaczy.istvan@dunamuzeum.hu

[139] Reuss Géza és feleségének a hamvai a miskolci katolikus temető XV.07.06 sorszám alatti sírhelyen nyugszanak.

[140] Keresztszülők Szikszai Dezsőné, sz: Oránszki Mária és Szikszai Dezső.

[141] Keresztszülők Peiszerle Pálné sz: Fridinger Teréz és Peiszerle Pál.

[142] Keresztszülők Komárominé Dr. Oláh Katalin és Oláh István.

[143]  Reisz.

[144] Szülei Johannes Raißz senator és Mária.

[145]  Reisz.

[146]  Reisz.

[147] Meghalt Mathias Raisz, szülei Johannes Raisz és Mária Corony.

[148]  Reisz.

[149] Szülei Johannes Reisß és Mária.

[150]  Reisz.

[151]  Szülei Johannes Reisß és Mária.

[152]  Reisz.

[153]  Reisz. Az anya Korony Mária.

[154]  Reisz.

[155] Keresztszülők Roth Jakab és Meyer Mária.

[156] Keresztszülők Reisz János és Oczowsk Katalin.

[157] Keresztszülők Meyer Jakab és Frank Zsuzsanna.

[158] Reuss (Reis) Mária egy éves volt. Apja Reuss Reuss (Reis) Tóbiás, sutorius, cipész, foltozó varga.

[159] Anyja N. Márta (Martha). Keresztszülők Meyer György és Roch Anna.

[160] Anyja N. Márta (Martha).

[161] Lutheránus, evangélikus vallású.

[162] Ld. Bárczay Oszkár: A Burchard-Bélaváry család. (két rajzzal) c. tanulmányát. Turul. 12. évf. 1894. 1. szám. I. Értekezések és önálló cikkek. 34-38.

[163] Wikipédia Burchard-Bélaváry család cikke alapján: „Családja történetét (Both néven) a 12. századra vezetik vissza a genealógiák, Bars (Zsikva – Sikava) és Bihar (Bélavár) vármegyei birtokokról és 1461-ben szerzett nemesi címről számolnak be, melyet 1557-ben I. Ferdinánd szikavai Bélaváry György számára megújított. A 16. századtól Bélaváryként szereplő család 1575 után több ágra szakadt.”

[164] Bécsben temették el őket, a matzleinsdorfi evangélikus temetőben.

[165] Klement Judit: Apák és fiúk gazdasági stratégiái: egy magyar család a 19. és 20. században. Ateas. 2005. 20. évfolyam. 1-2. szám. 69-92.

[166] Halotti értesítő. Burchard-Bélaváry Konrád. A Magyar Főrendiház tagja, a Pesti Hengermalom Társaság elnöke stb. A Kerepesi temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei: Rezső, Dóra, Pál és Andor. Unokái: Dr. Schulek Alfrédné, Rajner Jolán, Rajner Ella, Marcsek Jánosné, Rajner Paula, Rajner Dezső, Burchard-Bélaváry Erzsébet, Burchard-Bélaváry Anna. Menye: Dr. Burchard-Bélaváry Rezsőné, Török Mariska, Unokavejei: Dr. Schulek Alfréd és Marcsek János. Dédunokái: Schulek Imre, Schulek Klárika, Marcsek Sárika.

[167] Halotti értesitő. Burchard-Bélaváry Konrádné, született Fuchs Auguszta. A Kerepesi temetőben nyugszik. Gyászolják férje valamint  gyermekei: Dóra és férje Rajner Kálmán, gyermekeik Jolán, Ella, Paula és Dezső, Rezső és neje Török Mariska, gyermekeik: Erzsébet és Anna, Pál és neje Pallavicini Teréz őrgrófnő és Andor.

[168] Glatz Henrik. (*1844. június 4.-†1905. augusztus 9.)

[169] Schulek Vilmos Dr. (*1843. április 21.-†1905. március 13.)

[170] Koller Gyula Dr. (*1828. október 17.-†1912. május 30.)

[171] Drégely Ferenc: Szülőföldünk. Mélykút. 350 év története. I. kötet. A Mélykúti Egyházközösségekért Alapítvány Kiadása. Mélykút. 2001. 4. Kántorok.  341.

[172] Az Egybekeltek és a Kereszteltek között nem találtam meg Fodor Jánost és Tiszter Rozáliát az 1842-tőt megelőző években, illetve évtizedekben, így valószínű, hogy máshonnan érkeztek Mélykútra.  Mélykúton tehát biztos, hogy 1842 és 1859 között élt Fodor János és Tiszter Rozália. Az 1859. évet követően adatokat a Fodor családra vonatkozóan a Meghaltak évkönyveiben nem találtam. Lehet, hogy Fodor Jánost 1842-ben kántornak hívták meg Mélykútra S. B.

[173] Keresztszülő: Ekker István és Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[174] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Theodor Jurdek Tivadar.

[175] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap: Békes László plébános.

[176] Keresztneve az anyakönyv szerint Fodor András Béla, de a Fodor Béla nevet használta.

[177] Keresztszülő: Ekker István hitvese Varga Anna. Keresztelő pap Bódy Ferenc káplán.

[178] Tanúk: Terray István és Rácz Endre lelkész. Eskető lelkész: Almássy Lajos barczikai lelkész. Kihirdetve háromszor.

[179] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Ferdinánd Éva, Tiszter István özvegye. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[180] Laknak Mélykút 364. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános.

[181] Laknak Mélykút 400. Keresztszülők Klein Anna, Ekker István felesége. Keresztelő lelkész Lacko Antal plébános

[182] Fodor Mátyás és Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható, lehet, hogy testvérek vagy unokatestvérek voltak.

[183] Fodor Istvánés Fodor János közötti rokoni kapcsolat az adatok hiánya miatt nem volt megállapítható.

Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája

 

A Rédey (Ritter)-Murár családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Macse Matrikula 2018. 1. sz. 2018. 2-4. sz.

 Dr. Sipos III. Béla. A Murár-Rédey (Ritter) családfa. MATRIKULA 2018. 1. szám.

MATRIKULA 2018. 1. szám.

Dr. Sipos III. Béla. A Murár-Rédey családfa. 2. rész. MATRIKULA 2018. 2-4. szám.

MATRIKULA 2018. 2-4. szám.

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:

A Ritter (Rédei)-Murár családfa (freewb.hu)

Wikipédia:

Ritter-Rédey család

 

Bevezető gondolatok

 

        A rendszerváltás után a családfa-kutatás egyre népszerűbb lett. A politikai akadályok megszűnése mellett mindezt elősegítette az informatikai környezet (személyi számítógépek, digitális fényképezőgépek, lapolvasó- vagy szkennergépek, internet stb.) kifejlesztése. Az adatok elsődleges forrásai az anyakönyvek. Egyszerűbb a családfa-kutatás, ha nemesek az ősök, és rendelkezésre áll a szakirodalom. Saját őseim egy kivétellel Erdélyben éltek (nagyapám Sipos Béla I. felesége, Fodor Malvin, felvidéki evangélikus családból származott), nemesek voltak. Sok adat állt a rendelkezésemre, mégis a teljes családfákat csak akkor tudtam elkészíteni, amikor az erdélyi levéltárakban is elkezdhettem az anyakönyveket fotózni. Mindez 2003-ban következett be. A levéltárosok mind Magyarországon, mind Romániában és Szlovákiában is udvariasan és érdemben válaszoltak leveleimre.

                A családfa-kutatás nem csak a múltról és a holtakról szól, hanem az élőkről is. Saját kutatásom során 1989 óta 40 olyan rokonommal kerültem kapcsolatba, akiket korábban nem ismertem. Harminc rokonnal találkoztam személyesen is, hat másod-unokatestvérem került elő. A rokonok többsége segítőkész volt, teljes családfarészleteket, iratokat, családi fotókat kaptam tőlük.

                Feleségem, Rédey Katalin őseinek a kutatását 2007-ben kezdtem el. Olyan családról van szó, amelynek ősei a jelenlegi Magyarország területén éltek, legalább is a XIX. század elejétől, így az anyakönyveket a Magyar Nemzeti Levéltár Lángliliom utcai épületében (Óbuda) mikrofilmeken meg lehetett tekinteni (a fotózást nem engedélyezték). 2013-tól kezdve digitalizálták a mikrofilmeket és a vidéki levéltárakban is lehetett az anyakönyveket kutatni. A következő és lényeges fordulatot az hozta, hogy a mormon egyház (Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza) a familysearch.org honlapon letölhetővé tette a digitalizált anyakönyveket. Ehhez a prof. Dr. Hatvany Béla Csaba által kifejlesztett FS-TOOLS programot használtam. Hatvany professzor önzetlen segítségét ezúton is megköszönöm.

                A munka során 46 élő rokont találtunk meg, akikkel találkoztunk is 2016. szeptember 14-én Parádfürdőn az unokatestvér találkozón, amit Papp László szervezett. 4 unokatestvért othonukban kerestünk fel. A fellelt rokonok többsége leveleimre nem válaszolt, de akik segítettek, azoktól sok iratot, családfa részletet, fotót stb. kaptam. A részletes kutatómunka során kiderítettem, hogy az ősök többsége Németországból, Csehországból és Szlovákiából, a Felvidékről származott és közülük több is nemesi család volt. Feleségem őseinek nagy része evangélikus volt jól jött tehát, hogy az evangélikus egyház anyakönyvei is kutathatók már az otthoni számítógépeken (Őskereső)  viszonylag csekély költségtérítés ellenében.

                A szakmámat tekintve közgazdász vagyok, főleg prognosztikával, ökonometriával foglalkoztam. Meglehetősen fiatalon, 43 éves koromban, 1988-ban védtem meg az MTA doktori címet (DSC), első voltam Magyarországon, aki ökonometriából szerezte meg a tudományos fokozatot. Az ökonometria és a családfa-kutatás látszólag meglehetősen távol áll egymástól. Az igazság azonban az, hogy a prognosztikában a legtöbb esetben a múltbeli folyamatokat vizsgáljuk, és ennek alapján fogalmazunk meg következtetéseket a jövőre vonatkozóan. Több publikációm a két világháború között működött legjelentősebb polgári közgazdász professzor, Heller Farkas, valamint iskolájának tagjai életéről és szakmai munkásságáról szólt. E munka során ismertem meg az életrajzi kutatás módszertanát, a levéltári kutatás, a családtagok megkeresésének, az iratok, a forrásanyag felkutatásának és feldolgozásának stb. gyakorlatát.

                Mindig is volt bennem érdeklődés az ősök iránt. 1963-ban érettségiztem az Óbudai Árpád Gimnáziumban, és ettől kezdve próbáltam a forrásanyagokat összeszedni. Leveleztem Erdélyben élő rokonaimmal, ha valaki meghalt, az iratokat, fényképeket hoztam el, az anyagi javak nem érdekeltek. A családfa-kutatással 1989 óta foglalkozom intenzívebben. A Boldog Gyöngyi unokahúgommal írt első tanulmányunk 2015-ben jelent meg a MACSE Matrikula c. folyóiratában.

                Miért fontos a családfakutatás? Bár nem vagyok genetikus, a szakirodalomból és saját tapasztalataimból is kiderült, hogy a lehetőségeinket és a korlátainkat jó részt őseinktől örököljük. Szondi Lipót írta: „Minden ős családi tudattalanunkban egy bizonyos sorslehetőséget képvisel. Sorsunk belső tervében – amit mi családi tudattalannak nevezünk – számos különböző őst hordozunk sok, gyakran ellentétes sorslehetőséggel. A családi tudattalan minden ősfigurája az utód sorsához példaként szeretne szolgálni. Ebben áll az ősök kényszere a szerelem-, a barátság, - a foglalkozás, - a betegség- és a halálnem megválasztásában. A sorsnak az ősöktől függő és ránk kényszerített darabját nevezzük kényszersorsnak….A sorsnak az én által választott, illetve integrált részét nevezzük választott sorsnak…. Véleményünk szerint a sors szabad része az, amelyet az én az ősök életéből szabadon választ.”[1] Szondi Lipót a Sorsanalízis és önvallomás című[2], a halála után megjelent tanulmányában[3] ezt írta: „A saját családomban már egész fiatalon láttam, hogy a választást gyakran a család, vagyis az öröklődés irányítja, és ez a választás alakítja a sorsot.”

 

Kutatási források[4]

 

1. Anyakönyvek

A családfakutatás forrásai elsődlegesen az anyakönyvek. Az anyakönyvezés történetéről a Wikipédia szócikkében részletesen olvashatunk[5]. Az un. második zsidótörvény[6] miatt feleségem, Rédey Katalin szülei 1939 és 1944 között beszerezték a származási adatokat, ezek az anyakönyvi kivonatok képezték a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Mint a Bevezetőben is említettük, a Mormon Egyház az 1960-as években mikrofilmre vette mind az 1895 előtti egyházi, mint az 1895 utáni polgári anyakönyveket. Az anyakönyveket a MNL OL-ben mikrofilmen őrizték, az elmúlt években pedig digitalizálták. Azt, hogy milyen anyakönyvek vannak meg, település illetve vallás bontásban, az MNL OL honlapján lehet megnézni.[7]

 

2. A Mormon Egyház adatbázisának használata

Internetes elérés: https://familysearch.org/ A belépéshez fiókot kell létrehozni, belépési név és jelszó megadásával.

 

3. FS-TOOLS program 

A szoftver letölthető: https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0

A programot a MACSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki, használatához az FS-TOOLS_Fontos_tudnivalok.pdf részletesen leírja a program használatát. Sokat segít a Családfakutatás. Index.hu Fórum (Topic) is, ahol a téma iránt érdeklődők tapasztalatot cserélhetnek.[8]

 

4. Evangélikus anyakönyvek

A Bevezetőben említettem, hogy az evangélikus anyakönyvek Őskereső honlapon érhetők el előfizetés ellenében. Jómagam 2005-ben a Balassagyarmati Evangélikus Egyházban (Bartha István lelkész segítségével) lefotóztam az 1826-1959 közötti anyakönyveket, 2017-ben pedig Orosházán az Evangélikus Egyház Levéltárában (Koszorús Oszkár levéltáros szakmai támogatásával) az 1744-1895 közötti anyakönyveket.

 

4. Az internet és a szakirodalom

Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl.az Arcanum adatbázis, a  Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT), stb. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Plakát- és Kisnyomtatvány tárában hatalmas gyűjtemény található 1840-től 1990-ig terjedő időszakra. A szakirodalmi, levéltári és internetes források keresésében nagy segítségemre volt a következő szakkönyv: Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet. Budapest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013.

 

5. Sírok adatai

Sok adatot gyűjtöttem a temetőkben járva, lefényképezve és feldolgozva a temetői sírkövek adatait. (Balassagyarmat, Budapest, Orosháza, Pécs.). A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen.

 

6. A települések adatait a Wikipédiából vettem át.

 

Köszönetnyilvánítás

 

A kutatás legfontosabb dokumentumai feleségem, Dr. Rédey Katalin szüleinek, Dr. Rédey Sándornak és Murár Valériának, valamint nagynénjének Murár Kornéliának a hagyatékából került elő, amit feleségem és testvérei Rédey Zsuzsanna és Rédey Marianna gondosan megőriztek. Munkámat sokan segítették a feleségem rokonságából, így – többek között - Antal Éva, Antal Zsuzsa, Fazekas Mária, Fazekas Zsuzsanna, Harnóczy Eőrs, Papp László, Rédei Géza, Szabó Gábor, Szemerády Miklós, akik fotókat, anyakönyveket, családfa részleteket küldtek el. Az anyakönyvek többségének a megkeresését – mint említettem – Dr. Hatvany Csaba programja az FS-TOOLS tette lehetővé. A levéltárosok, mint mindig igen segítőkészek voltak, így Koszorús Oszkár, az Orosházi Evangélikus Levéltár munkatársa, aki számos kutatási eredményének átadása mellett a kéziratot áttanulmányozta, és értékes észrevételeit 2018 júniusában elküldte.  Czenthe Miklós az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója, Lóczi Ágnes az MNL OL Baranya Megyei Levéltárának levéltárosa, Dr. Wencz Balázs, MNL Komárom-Eszergom Megyei Levéltár igazgatója, Fehérné Hajdú Mónika a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára kutatótermi felügyelője, Csuthy András régész, muzeológus ugyancsak értékesen segítették munkámat.  A Marthon nemességigazoló per iratait Csuthy András régész, muzeológus fotózta le Nyitraivánkán a helyi levéltárban. Végezetül köszönetet mondok Hirschler András lektornak a kézirat alapos átnézésért, szerkesztéséért és módosítási javaslataiért.

                Kutatásaimat 2018. július 10.-én zártam le. 2007 óta igen sok anyakönyvet néztem át, de annak, aki majd folytatja a munkámat, bőven lesz még feladata. Bizonyos, hogy az anyakönyveket feldolgozva valamennyi őst még nem találtam meg, a levéltárakban, különösen a nyitrai levéltárban is lehet még számos forrásanyag.

                Az ősök közül többen Németországból és Csehországból, illetve a Felvidékről származtak. Pl. a Pikl család származási helye Abensberg, a Szemerády (eredetileg Semerád) család származási helye Jenikau városa. Az ősök között szép számmal voltak nemesek, illetve értelmiségiek, főleg lelkészek, jogászok és tanítók. A következőkben felsorolom a nemesi családokat, zárójelben a nemesség vagy birtokszerzés éve látható. Valamennyi család Turóc megyéből származott (ma Szlovákia), kivéve a Marthon (Marton) családot, amelynek tagjai Komárom megyében éltek.

- Buocz de Nagy Rákó (1754 előtt)

- Jeszenszky de Nagy-Jeszen (1489)

- Lacsny, majd Folkusházy de Folkusfalvi (1528)

- Marthon alias Zsido (1622)

- Thomka (Tomka) de Tomkaháza, Folkusfalva (1527)

- Tomtsanyi de Tomtsin (1389)

A Buócz család a Murár család női ágán, a többi nemesi család a Rédei-Rédey (Ritter) család női ágán volt az eredeti anyakönyvek alapján bizonyítható. Lelkészek, jogászok illetve tanítók voltak, pl.: Rédei Károly I. (*1782) és Rédei Károly II. (*1905) evangélikus lelkész, Folkusházy László (*1744) tanító, Szemerády Miksa (*1845) községi főjegyző, Ritter János (*1846) tanító. Ritter, (Rédey) Sándor I. (*1878) nagyközségi aljegyző, Dr. Rédey Sándor II. ügyvéd (*1909), akinek négy unokája lett jogász, mindegyikük a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezték meg diplomájukat, Dr. Sipos Béla IV. (*1971) ügyvéd, Dr. Sipos Balázs (*1972) bíró, Dr. Lászay György (*1973) ügyvéd, Dr. Enzsöl Péter (*1979) ügyvéd, Rédei Géza I. (*1935) fia Dr. Rédei Géza II. (*1963) bíró, Rédei András (*1937), főiskolai tanár. Az ősök többsége viszont valamilyen szakmát gyakorolt, pl. Szemerády József (*1819) pék, ispán, Murár Lajos (1883) építész, Novák László I. (*1804) kovács, Ritter János (*1846) apja Ritter Sámuel (*1814) szőlőműves, Pikl Katalin (*1816) gazdasszony, Tomka Károly kovács, (*1825) Benkó Károly (*1858) molnár, Szikora Amália (*1854) cipész, Simkó Mihály és felesége Szlankó Mária fiákeres, stb.

 

A Rédey- Murár családfák [9]

 

A Rédey és Murár család ősei az elvégzett anyakönyvi kutatás alapján az 1700-as évek elejétől Magyarországon illetve a Felvidéken (ma Szlovákia) éltek. Az említett FS-TOOLS programmal az elérhető anyakönyveket települések és nevek szerint a születésiket (katolikusok, reformátusok, felvidéki evangélikusok) letöltöttem és feldolgoztam. A csak az MNL OL-ben kutatható anyakönyveket az MNL Baranya Megyei Levéltárában néztem meg. Az evangélikus ősök esetében, ha nem volt meg a település anyakönyve, az Őskeresőt használtam. A következő települések anyakönyveit néztem át:

Katolikus ősök: Balassagyarmat (1706-1895), Bártfa (Sáros vármegye -1592-1928), Bátorfalu (Nenince) -1700-1896), Heréd (1747-1895), Kapuvár (1684-1895), Kesztölc (1787-1895), Kőtelek (1735-1895), Kunhegyes (1820-1895), Nagykörű (1697-1895), Sáp-alsó és -felső (1787-1895), Tiszafüred (1776-1895), Kapuvár (1684-1895).

Reformátusok: Tiszaroff (1736-1895)

Evangélikus ősök: Balassagyarmat (1785-1895), Blatnica (1785-1898), Dengeleg (1712-1895), Galgaguta (fiókegyházak: Felső- és Alsó-Sáp, Kövesd, Berczel, Becske (1742-1895), Jeszen-Felső, Körmend (1783-1895), Kőszeg (1725-1895),  Lapujtő, Karancslapujtő (1798-1895), Lucfalva (1782-1895), Nagyszalanta (1623-1895), Necpál (fiókegyház Folkusháza - 1689-1917), Orosháza (1744-1895), Sámsonháza (1809-1987), Szák (1710-1987), Szend (1786-1987), Szécsény (1869-1895), Szirák (1697-1987), Nagy-Jeszen (1718-1900), Turócszentmárton (1776-1900), Turócremete (1787-1898), Vanyarc (1749-1987), Ruttka (1690-1895), Zaturcsány (1783-1895).

 

Ritter (Rédey, Rédei) családfák

 

     A Ritterek német származásúak és evangélikus vallásúak voltak, az anyakönyvek alapján az 1700-as évek elejétől Kőszegen éltek. Az evangélikus gyülekezet megalapítását II. József türelmi rendelete (1781. október 25.) tette lehetővé Kőszegen is. A templom 1783-ban készült el. A kőszegi evangélikus anyakönyvek 1725-1895 közötti időszakra állnak rendelkezésre. (FS-TOOLS, Mormon egyház, MNL OL.) Vélhető tehát, hogy itt 1725. és 1781. között is működött valamilyen formában evangélikus gyülekezet. Az evangélikus születési, a házassági és a halotti anyakönyveket 1725 és 1841 között németül, 1842-től magyarul írták. A kőszegi katolikus anyakönyvek az 1633-1895 közötti időszakra állnak rendelkezésre. (MNL OL.) Névmutatót az 1697-1799 közötti időszakra készítették el. A katolikus anyakönyveket 1841-ig latin nyelven vezették, utána tértek át a magyar nyelvre. Az anyakönyvekből kiderült, hogy éltek katolikus Ritterek is 1725 előtt. A keresztneveket is 1842 előtt németül illetve latinul, 1842-től magyarul anyakönyvezték. A keresztneveket a családfákon a magyar változatban tüntettük fel, az 1842 előtti esetekben is. 1841-ben névregisztert csinált Frigyes Mihály pozsonyi származású evangélikus lelkész és ennek köszönhető, hogy az anyakönyvi adatok beazonosíthatóak, mert a lelkészek gót betűkkel, régi németnyelven és legtöbbször nehezen olvashatóan írták az adatokat.

 

Az egyeneságú ősök családfája a Ritter-Rédey családnál

 

A1. Ritter Frigyes. (*1722.-†Kőszeg, 1811. december 9. 40 évi házasság után halt meg.) Q Floris Erzsébet. 1771. Nem

       Kőszegen születtek és nem ott házasodtak.

      B1. Ritter Mihály I. (*1786.-†Kőszeg, 1832. szeptember 6.) Θ Brunner Mária. (†1823.) Θ Kőszeg,

1814. február 20. Kőszegen [10] éltek. [Brunner Mária nem Kőszegen született, apja Brunner István.]

Folytatás ld. a Brunner család Kőszegen. (Brunner Mária férje Ritter Mihály) A másodszülött gyerekük meghalt gyermekkorában: Ritter Mihály II. (*Kőszeg, 1817. május 21.-†Kőszeg, 1824. július 14.) A harmadszülött gyermeküknek leszármazottai nem voltak. Ritter János, István. (*Kőszeg, 1823. november 27.-) Mészáros. q Celler-Meyerhofer Zsuzsanna, (*1817.) született Meyerhofer Zsuzsanna, 45 éves, özvegy. Kőszeg, 1862. szeptember. 11. Az elsőszülött gyermek családfája a következő:

C1. Ritter Sámuel I. (*Kőszeg, 1814. szeptember 18.[11]-†Kőszeg, 1863. február 18. A halál oka tüdővész.) Θ

Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1814. július 5.-†Kőszeg, 1875. december 10.) Kőszeg, 1839. július 2.

[Zwaller Mária szülei Zwaller Sámuel (*1780. május 22.-) és Heinnich Zsuzsanna. Zwaller Sámuel szülei Zwaller Pál és Szefor Mária.]

Folytatás ld. a Zwaller családfák (Zwaller Mária férje Ritter Sámuel I.)

      D1. Ritter Mihály I. (*Kőszeg, 1840. augusztus 22.[12]- ) Szőlőműves Q Weber Katalin. (*Kőszeg, 1842.-

†Kőszeg, 1880. március 24.) Kőszeg, 1862. május 14.[13]

[Weber Katalin szülei Weber Mihály, kőműves és Huber Terézia, mindketten élnek 1862. május 14-én.]

E1. Ritter Mihály II. (*Kőszeg, 1864. április-†Kőszeg, 1864. június 17.)

E2. Ritter János (*Kőszeg, 1865.-†Kőszeg. 1867. március 18.)

E3. Ritter Lujza. (*Kőszeg, 1866.-†Kőszeg, 1884. március 24.)

   D2. Ritter Sámuel II. Szőlőműves. (*Kőszeg, 1842. augusztus 22.[14]- ). Θ Papot Katalin (*1845.-) Kőszeg,

          1865. október 19. [15]

D3. Ritter Dániel (*Kőszeg, 1850.-december 8.[16]-†Kőszeg, 1894. február 27. A halál oka tüdőbetegség) Mé-

száros. Θ Freyler Erzsébet (*1853.-†1894. február 27. után.) Kőszeg, 1876. május 30.[17] [Freyler Erzsébet szülei Freyler Todor postás és Hamerschmidt Erzsébet. Mindketten éltek 1876. május 30-án]

E1. Ritter Mária. (*Kőszeg, 1880. április-†Kőszeg, 1883. november 4.)

E2. Erzsébet. (*Kőszeg, 1882. június-†Kőszeg, 1883. január 1.)

   D4. Ritter (Rédei) János. (*Kőszeg, 1846. május 16.-†Orosháza, 1911. január 23.[18]) 1896-tól Rédei[19]

tanító. Orosházán élt, ág. hitv. evang. vallású, evangélikus néptanító 1865-1900. 1866-1869 között segédtanító, 1869-től tanító[20]. Θ Tomcsányi Ida. (*1851. március 8.[21]- †Orosháza, 1923. január 1.[22]) Orosháza, 1870. szeptember 27.[23]

[Tomcsányi Ida szülei Tomcsányi (tomtsinfalvi) József, evangélikus, nagyszénási tanító és Folkusházy Erzsébet. Lakhely Orosháza.]

Ritter-Rédei János életéről a következőket tudjuk: [24] ipariskolai igazgató[25], karnagy. „Az úgynevezett boldog békeidőkben élt. A kiegyezés előtt jött Orosházára, Művészember volt, azonban a helyi néppel: földművesekkel, iparosokkal, kereskedőkkel fennálló napi kapcsolata, életük megismerése, az évek folyamán reálisan gondolkodó, tenni akaró értelmiségivé érlelte. Tudta azt, hogy csak kiművelt emberfők szerezhetnek megbecsülést Orosházának, bizonyára azért is vállalta elsőként a megalakuló tanonciskola igazgatói tisztét. Szülei: Ritter Sámuel és Zwaller Mária gazdálkodók voltak. Ritter János útja a soproni tanítóképzőből 1865-ben[26] egyenesen Orosházára vezetett, ahol segédtanítói állást kapott az evangélikus egyháznál. Egyszer engedett a csábításnak, amikor 1 hónapra a Szepes megyei Gölnicbányára ment, valószínű, hogy csak ijesztgetni próbálta munkaadóit, mert aztán haláláig választott falújában, Orosházán maradt. 1868-ban itt is rendes tanító lett, visszafoglalta állását. Díjlevele szerint szabad lakást kapott, évente 70 köböl búzát, 50 font húst, 30 font faggyút, 50 font sót, 2 akó bort, 3 öl fát, 37 hold szántóföldet és készpénzben 79 forintot. A belterületi iskolában 140-160 gyereket tanított egy tanteremben. A napi munka mellett a pedagógia elméleti kérdései is érdekelték, például az Orosháza című lap 1878-as évfolyamában három részes vezércikket írt Fegyelemtartás a népiskolában címmel. Plusz feladatokat is vállalt: egy feljegyzésből megtudjuk, hogy 1883-ban „Ritter úr tanítja saját termében a földműves ismétlőket, míg az iparos ismétlősök oktatására a Kotsondi-féle iskolát jelölték ki." A tanítási idő szombat délután 1-4-ig, vasárnap délelőtt 8-10-ig tartott, majd istentiszteletre mentek a tanulók. Ideérkezése után egyik első dolga volt, hogy 1865-ben 22 férfi taggal létrehozta az Orosházi Dalegyletet, főként fiatal iparosokból. Gyakran szerepeltek dalestélyeken, a templomban, temetéseken. Többször viselte az Orosházi Tanító Fiókegylet elnöki, (pl. 1883-1884) alelnöki tisztségét, első könyvtárosa volt az 1867-ben alakult Orosházi Polgári Olvasókörnek, tevékenyen munkálkodott az Orosházi Kaszinó vezetőségében is. Néhányszor írtak a helyi lapok arról, hogy a pusztaföldvári kincstári földek megvásárlása után rendezett hatalmas ünnepség egyik fő szervezője volt. 1870-ben házasságot kötött egy tekintélyes orosházi család, Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet lányával, a 17 éves Idával. Sorban születtek gyermekeik: János, Károly, Mária, Elemér, Sándor, Béla. Életének külön fejezetét jelenti az, hogy 1884-ben Orosházán megindult az iparostanonc iskola, amelynek alapító igazgatója lett.[27] Az iskolarendszerű tanoncoktatásban a gyakorlati képzés kapott nagyobb teret, Ritter azonban mindig fontosnak ítélte meg az elméleti tárgyak tanítását is. Négy szakmai csoportot alakítottak ki, mégpedig a szabó, a csizmadia. a fémipari és az építőipari tagozatot. Kezdetben munkatársai voltak még Podsztrelen György, Varga István és a fiatalon elhalt Erőss Sámuel. 1896-ban nevét Rédeire magyarosította. Fiatalon, 1900-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Terényi (ma Dózsa György) utcai házában töltötte családi körben, tüdőgyulladás vetett véget életének. Fiai közül Rédei Károly 1910-ig pusztaföldvári evangélikus lelkész volt, majd Nagykárolyba került, tucatnyi népszerű vallásos könyvet írt.”

                                    

Balogh Örse rajza az 1878-ban épült Zombai (volt: Megye) utcai Evangélikus Elemi Népiskoláról. Orosházi Harangszó. XXII. évfolyam 1. szám. 2015. húsvét. 5.

2004-ben Koszorús Oszkár levéltáros kezdeményezésére Rédei (Ritter) János neve is az Orosházi Evangélikus templom (H-5900 Orosháza Thék Endre utca 2.) kertjében elhelyezett lelkészek és tanítók emléktáblái közé került. A döntést a presbitérium hozta. Ld. Koszorús Oszkár cikkét: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve.[28]

                                                    

                            Ritter-Rédei János. Orosháza. Templomkert[29]. 2017. november 7.[30]

                                                                            

Ritter-Rédei János Q Tomcsányi Ida. 1890. k. Készítette Békés Gyula (1866–1944) aradi fényképész. A Rédei János és felesége fotóit közölte az Orosházi Harangszó. XXIV. évfolyam 4. szám-2017. advent – karácsony. Koszorús Oszkár Fotóalbum. 11. 

Csete Ilona: Márványba vésve az elődök neve. Lelkészekre és tanítókra emlékeznek az evangélikus templomkertben. Békés Megyei Hírlap. 2004. július 26. (59. évfolyam, 173. szám. 6. oldal) „Az orosházi városalapítók emlékére 10 évvel ezelőtt emeltek az evangélikus templom kertjében márvány obeliszket. A presbitérium döntése alapján akkor egy hajdani lelkész és egy tanító nevét vésték a márványba. Orosháza. A városalapítás 260. évfordulója tiszteletére immáron a 19. és a 20. emlékkő avatásán is túl van az egyházközség. Horváth András, Szimonides János, Ágoston István, Szigethy János, Mikolay István, Balassa Pál, Torkos Károly, Győry Vilmos és Harsányi Sándor lelkészek, illetve Dénes Sándor, Folkusházy László, Skolka Sámuel, Kovács Timóteus, Gottstag István, Gólián Mihály, Molnay Károly, Kovács János, valamint Kotsondi József tanítók kövei díszíti az egyháztörténeti emlékparkot. 2004-ben Veres József lelkész és Rédei-Ritter János tanító emléke előtt adózott az utókor. Koszorús Oszkár helytörténész emlékezett meg a városalapító evangélikusság 10. beiktatott lelkészéről, Veres Józsefről, aki kiemelkedő képességű, országosan is elismert és tisztelt orosházi volt és Rédei-Ritter Jánosról. Ritter János adományozott is jövedelméből, pl. 1883. Karácsonyi ajándékok az orosházi protestáns árvaház részére. Ennek eredményeképpen Harsányi Sándor evangélikus lelkész beküldött 72 forintot, amit 100 adományozótól kapott, közülük Ritter János tanító 2 forint 32 krajcárt adományozott. 1882-ben az z Eötvös-alapra 5 forintot, majd a következő években is pl. 1887-ben az Eötvös-alapra, 1892-ben, 1894-ben is az 1 illetve 2 forintos tagsági díjat befizette. A Budapesti Hírlap 1896. (16. évfolyam. 09-06. 245. szám. 15.) Névmagyarítások. Ritter János orosházi illetőségű lakos, valamint kiskorú Károly és Sándor nevű gyermekei Rédeire magyarosították meg nevüket….”

                             

Ritter János 1880. február 28-án kelt önéletrajza. Orosházi Evangélikus Levéltár. Is 6. Tanítók életrajza.

Rédei János halotti értesítője. Rédei János az orosházi evangélikus egyház nyugalmazott tanítója, az orosházi Ipariskola első s 13 éven át igazgatója, az orosházi Dalárda megalakítója és évek során át első karnagya, az orosházi járás Tanítóegyesületének több éven át elnöke, az általános iskolai gondnokság tagja, stb. tevékeny, áldásos életének 65-ik, boldog házasságának 40-ik évében 1911. január 23-án délelőtt 9 órakor néhány heti szenvedés után az Urban elhunyt. Az orosházi alvégi temetőben[31] a családi sírhelyen helyezték nyugalomba. Gyászolják özvegy Rédei Jánosné, sz. Tomtsinfalvi Tomcsányi Ida neje, Rédei Károly és neje Schuster K. Hermin, Rédei Sándor és neje Szemerédei Szemerédy Vilma, fiai és menyei. Tomtsinfalvi Tomcsányi József nejével és gyermekeivel sógora. Rédei Béla, Rédei Károly és Rédei Sándor unokái.

Ritter-Rédei János hat gyermeke közül, négy nem élte meg a felnőtt kort: 1. Ritter János, Soma. (*Orosháza, 1871. augusztus 4.-†Orosháza, 1871. augusztus 26.) 2. Ritter Mária. (*Orosháza, 1874. július 19.-†Orosháza, 1875. augusztus 27.) 3. Ritter Elemér, Lajos. (*Orosháza, 1876. május 13.-†Orosháza, 1877. szeptember 26.) 4. Ritter Béla. (*Orosháza, 1880. november 12.-†Orosháza, 1887. március 25.)

E1. Rédei Károly I.[32] [33](*Orosháza, 1872. november 1.[34]-†Nagykároly, 1952. november 3.)[35]. Q Schuster

Katalin, Hermin. (*Pozsony, 1879.-†Nagykároly, 1948. június 15.) 1896. 78052/V-b belügyminiszteri rendelettel Ritter Károly nevének Rédeire Káolyra változtatása megengedett. Lutheránus egyházi író, lapszerkesztő. Középiskoláit Pozsonyban, Békéscsabán, Újverbászon és Szarvason végezte; a pozsonyi evangélikus teológián szerzett lelkészi képesítést (1895.). Tiszaföldváron segéd, Pusztaföldváron rendes lelkész, majd 1910-től nyugdíjazásáig (1945.) a nagykárolyi (carei, Románia) gyülekezet lelkésze; 1920. és 1923. között a Szatmárnémeti evangélikus gyülekezet adminisztrátora, mivel 1920-ban Irányi Kamill lelkésznek bátor magatartása miatt el kellett távoznia a gyülekezetből. (1928. decemberétől fia ifj. Rédei Károly volt a szatmárnémeti gyülekezet lelkésze, aki 1934. júniusáig szolgált itt.[36]) 1947-től haláláig nyugdíjasként is tovább szolgál. 1912.-1917. között Nagykárolyban hitoktató. Cikkei, prédikációi, vallásos elbeszélései 1893-tól jelentek meg többek között a Nagykároly, az Érmellék, a Nagykároly és Vidéke, 1918 után a szatmárnémeti Egyházi Híradó, a máramarosszigeti Jó Pásztor, a zilahi Lelkipásztor, a Szatmármegyei Közlöny hasábjain. Ez utóbbinak 1931-ben főszerkesztője, 1932-33-ban főmunkatársa. Lefordította Arnold Scheller, Louis Harms, Theodor Harms, Ernst Siedel, Karl Gerock több hitépítő munkáját; írt evangélikus népiskolai és középiskolai valláskönyveket; több prédikációja és alkalmi beszéde [többek között A harangok című szabadelőadása (Nagykároly 1923.)] önálló kiadásban nyomtatásban is megjelent. 1904-ben Scheller Arnold: „Hasonlatok a kátéhoz” c. német nyelven megjelent segédkönyvét lefordította magyarra, amit mint pusztaföldvári (Békésmegye) lelkész forgalmazott. A Corvina, a Magyar könyvkereskedők egyletének közlönye 1904 és 1917 között rendszeresen beszámolt Rédei Károly publikációiról, fordításairól. Pl. Rédei Károly. Mit köszönhetünk az áldott reformációnak ? Ünnepi szentbeszéd. (8-r. 15 I.) Debrecen, 1917. Hegedűs és Sándor 80 f.[37]  A dunántúli protestáns lap 1905. és 1918. közötti számaiban számolt be Rédei Károly publikációiról. 1907-ben jelent meg Rédei Károly. A keresztyén anyaegyház története. Orosháza. 1907. c. munkája. Művei:[38] Hasonlatok a kátéhoz (Scheller után ford.). (Orosháza, 1905.) Pál apostolnak Filemonhoz írott levele (Harms után ford.). (Uo. 1905.) Szent János evangelista élete. (Uo. 1905.) A magvetőről szóló példázat (Prédikáció). (Szekszárd, 1905.) Az apostoli hitvallás (Magyarázat Harms után). (Orosháza, 1907.) Bibliai történetek (Tankönyv). (Uo. 1907.) Bibliaismertetés (Tankönyv). (Uo. 1907.) A ker. anyaszentegyház története (Tankönyv). (Uo. 1907.) A pogányok megtérítésének nagy és fenséges tana (Prédikáció). (Uo. 1908.) Jövel Uram Jézus! (Adventi prédikációk Siedel után). (Uo. 1908.) Íme, az Istennek ama báránya! (Böjti prédikációk Siedel után). (Uo. 1908.) Húsvéti szentbeszéd (Gerok után ford.). (Uo. 1910.) Keresztelési beszéd a nagybányai templomszentelésen. (Nagybánya, 1912.) Hű mindhalálig. (Nagykároly, 1912.) Főgimnáziumi tanár özvegye felett. (Uo. 1916.) Nemzetünk megújulása (Gyámintézeti prédikáció). (Uo. 1916.) Mit köszönhetünk az áldott reformációnak (Prédikáció). (Uo. 1917.) A harangokról. (Uo. 1923.) Emlékkönyv (Siedel után ford.). (Uo. 1925.)

Koszorús Oszkár írta 2019. május 12-én. Édesapám, Koszorús Oszkár alesperes vendégkönyve 1950-től című kötetben találtam egy bejegyzést, ideiktatom: "Evangélikus árváinknak gyűjtöttem a gyülekezetben. Boldogan hiszem, hogy a hirdetett igében - Máté ev. 25. r. 31 - 46. v. - Isten kegyelmesen cselekedett a gyülekezetben. Legyen érte Neki hála és dicséret!"

1949. február 19. Rédei Károly ócsai lelkész.

                                

Rédei Károly II.-né sz. Martini Varga Berta, Rédei Károly I.-né sz. Schuster Katalin, Rédei Károly I. ölében Rédei Géza unokája, hátul állnak Rédei Károly II. és Rédei Pál Béla. 1938. k.

F1. Rédei Endre. (*Orosháza, 1899. január 12.-†Orosháza, 1899. január 22.[39])

F2. Rédei Pál Béla. (*1903. k.) Orosháza. Q Mogyorós Julianna.

      G1. Rédei Katalin.

F3. Rédei Károly II. (*Pusztaföldvár, Orosháza közelében, Békés megye, 1905. december 2.-†Ócsa,

1988. március 12.[40]) Q Martini-Varga Berta. (*Szatmárnémeti, 1908. február 23.-†Kistarcsai Evangélikus Otthon, 1997. július 12. Ócsai Temető.) Nagykároly, 1931. április 7.[41] [Varga Berta szülei Varga János és Fodor Julianna, 1931. április 7.-én már nem éltek. Martini-Varga Berta Varga Bertaként született, de középiskolás korában árván maradt és Martini Móric és felesége, egyik tanárnője fogadták örökbe. A nevükre akarták íratni, de Varga Berta ragaszkodott eredeti nevéhez is.] Rédei Károly II. 1924-ben érettségizett, majd a Kolozsvári református theológiai fakultáson 1928-ban végzett, az első lelkészképesítő vizsgálaton jeles eredményt ért el és 1928. október 18-án segédlelkészi szolgálatra alkalmasnak nyilvánították. Az erdélyi Nagykárolyban szentelték lelkésszé, Szatmárnémetiben (Satu-Mare Románia) és Nagybányán (Baia-Mare, Románia) volt lelkész. A II. világháború idején a magyar honvédség tényleges állományában 1940. november 1. és 1946. szeptember 28. között tábori lelkészként szolgált, ebből az időből 1944. január 14. és szeptember 30. között hadmüveleti területen. 1945. május 10-én amerikai hadifogságba került, szolgálati beosztása megszünt, de lelkészi szolgálatát folytatta. Nemzetvédelmi kereszt kitüntetést kapott. Fegyelmi eljárás alatt nem állott és nem áll, a Honvédelmi Minisztérium állandó igazoló bizottsága 647/1948. szám alatt 1948. július 31.-én igazolta. Rövid soproni segédlelkészi szolgálat után (1946. augusztus 9. és 1947. november 30.) Ordass Lajos püspök kinevezésével, 1947. december 1.-én került mint helyettes lelkész Ócsára, a missziói egyházközség gondozására. Az ócsai evangélikus családok 1942-ig Gyónhoz tartoztak. Az önálló evangélikus lelkészség a községben 1942-ben jött létre, első papjuk Sáfár Lajos gyóni segédlelkész lett, 1947. december l-jétől őt követte Rédei Károly. Imaterem és lekészi lak számára 1949. október 17-én megvásárolták a Damjanich utca 33. alatti házat, melyet 1950. február 12-én avattak fel új funkciójában. 1969. szeptember 24-én kelt levelében Káldy Zoltán püspök engedélyezi, hogy Rédei Károly az Ócsa és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetnél főállást vállaljon és ennek következtében az egyháznál másodállásban szolgáljon. 1971. január 7.-én nyújtotta be nyugdíjazási kérelmét, hivatkozva meggyengült egészségi állapotára. 25 éven keresztül vonattal és kerékpárral látogatta a kicsiny gyülekezeteit Pusztavacstól 5-6 községen keresztül Gyálig. Rédei Károly 25 évi szolgálat után, 1972. január 1.-én ment nyugdíjba, nyugdíja havi 1300. forint volt, mely összegben a házassági pótlék is bennfoglaltatott. Rédei Károly nyugdíjba vonulásával az ócsai Egyházközség, mint önálló egyház megszűnt. A Damjanich utcai volt imaterem és lekészi lak ismét új fukciót kapott, az imaterem mellett ifjúsági szállót alakítottak ki. A megújult épületet Dr. Fabiny Tamás püspök szentelte fel 2010. október 9-én. Az északi egyházkerület anyagi hozzájárulásával átalakított épület a gyülekezet egykori, egyedül helyben lakó lelkészéről, Rédei Károlyról kapta nevét.

                                                 

                                                         Az ócsai Rédei Károly imaház. 2016.

Rédei Károly ócsai lelkész bár több helyen szerepel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvántartásában, de jelentéseket Róla nem találtam. Rédei András 2012-ben írt visszaemlékezése szerint: „Édesapám Nagybányán 1939-ben egy csírájában elfojtott, szerencsétlen románellenes szervezkedésbe keveredett (Lásd Földi Pál: A Rongyos Gárda. Alternatív Kiadó, Budapest, 2012. 192. old.), és elfogása után Kolozsváron volt vizsgálati fogságban. Társaival együtt ki akarták végezni, de Hitler (érlelődött a II. bécsi döntés), vagy a pápa (több katolikus pap is részes volt) közbenjárására végül megúszták vagyonelkobzással (szüleimnek nem volt vagyona) és kiutasítással, családostul. Ekkor kerültem én is Magyarországra és édesapám visszahonosítási kérelmének elfogadása után ötévesen, 1942-ben lettem magyar állampolgár. Hogy édesapám hogyan szerveződött be ebbe az összeesküvésbe, arról soha egyetlen szóval se tett említést. Csak azt mesélte el, hogy Kolozsváron vallatáskor a talpukat verték gumibottal. ...Édesanyám említette egyszer, hogy egy barátja kérte meg, hogy segítsen neki robbanóanyagot eldugni. A temetőbe vitték egy üres kriptához, de már követték őket a román nyomozók.... Az 1950-es évek elején történt valami a családunkban: az ÁVH (valószínűleg a HM irattárában) megtalálta édesapám egykori ajánló levelét, amelyben az volt: „szolgálatokat tett a nemzetnek”. Kíváncsiak lettek, hogy ezek miféle szolgálatok voltak? Édesapám idézést kapott az Andrássy út 60-ba, az ÁVH központjába (ma Terror háza a neve), egy napot töltött ott, váltott kihallgatók elmondatták vele többször az élettörténetét, szerencsére nem hallgatta el egykori romániai kalandját, erre megnyugodtak és elengedték, de előbb be akarták szervezni, hogy néha számoljon be a falu, hívei hangulatáról… Édesapám nem vállalta, mondván, hogy ilyesmire alkalmatlan. Gondoljon a fiaira, mondták, biztosan tovább akarnak tanulni. Rájuk gondolok, és nem vállalhatom, volt édesapám válasza. Szerencsére erőszakot nem alkalmaztak, de később is szemmel tartották, és elsőre sem engem, a bátyámat később se vették fel egyetemre. "

                                         

        Rédei Károly II.-né, sz. Martini Varga Berta két fiúk András és Géza Rédei Károly II. 1943. k.

G1. Rédei Géza I. (*Nagybánya, 1935. február 3.-) Q Opóczki Iona. (*Alsódabas, 1939.

február 19.-) Dabas, 1962. április 28. Rédei Géza I. Kolozsváron, Farádon, Sopronban, Budapesten és Ócsán végezte elemi, illetve általános iskolai tanulmányait. A jogi egyetemre jelentkezett, de nem vették fel. 20 évig esztergályosként, majd nyugdíjazásáig az ÁFOR-nál csoportvezetőként dolgozott.  

     H1. Dr. Rédei Géza II. Dr. (*Budapest, 1963. február 15.-) Bíró Budapesten. Q Balázs Erika

            (*1965. április 27.-) bírósági ügyintéző. Ócsa, 1988. február 13.

            I1. Rédei Balázs Dr. (*Budapest, 1988. december 7.-) Jogász.

            I2. Rédei Éva Dr. (*Budapest, 1990. december 19.-) Jogász.

G2. Rédei András. (*Nagybánya, 1937. február 7.-) 1. Q Éva Olga. (*1942.-) Éva Olga magyar-

könyvtár szakos bölcsész. Dabas. Budapest, XII. kerület. 1963. 1972-ben elváltak 2. Q Meszlényi Rózsa[42]. (*Bősárkány, 1946. december 21.-) Dunaújváros, 1973. Meszlényi Rózsa 1997 után mérnök-tanári, majd közgazdasági diplomát és PhD fokozatot is szerzett és a közben a miskolci egyetemről levált főiskolai karból lett önálló Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézetének a vezetőjévé is kinevezték. Majd Kalocsán megszervezte és megalapította a Tomori Pál Főiskolát, és annak rektora lett. Rédei András Kolozsváron, Farádon, Sopronban, Budapesten és Ócsán végezte elemi, illetve általános iskolai tanulmányait általában kitűnő vagy jeles eredménnyel. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult tovább, de az első osztály elvégzése után a Gimnázium megszűnt és Budapest IX. kerületébe, a Mester utcába került a Fáy András Gimnáziumba. Ott is érettségizett 1955-ben, kitűnően. 1956 és 1961 között a Miskolci Egyetemen folytatta tanulmányait, először a Gépészmérnöki Karon, majd másodévesen átiratkozott a Kohómérnöki Karra. 1961 és 1968 között a Vasipari Kutató Intézetben (VASKUT-ban) majd a Csepel Vas- és Fémművek Anyagvizsgáló és Technológiai Intézetében dolgozott 1970-ig, ekkor megpályázta a dunaújvárosi Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karon létrehozott Alakítástechnológiai Tanszék docensi állását, amit elnyert. Főiskolai tanár volt Dunaújvárosban 1970-1997 között, amikor nyugdíjazták.

      H1. Rédei Éva. (*Budapest, 1964. majus 19.-). Első feleségétől. 1. Q Száraz Péter. Elvál-

            tak. 2. Q Gyenes Tamás. Elváltak. 3. Q Szabó István.

            I1. Száraz Dorottya. (*Budapest, 1986. július 29.-) Q Primierani Emanuel. (olasz ál-

                 lampolgár)

J1. Primierani Dávid Marko. (*2007. szeptember 19.-)

J2. Primierani Dália Azzurra. (*2010. október 11.-)

  I2. Gyenes Márton. (*Budapest, 1998. k.)

  I3. Szabó Ágoston. (*Budapest, 1999.-)

       H2. Rédei Csaba. (*Dunaújváros, 1974. augusztus 9.-) Második feleségétől. 1. Q Genáhl

             Krisztina. Elváltak. 2. Q Stelcer Ágnes. Elváltak.

       H3. Rédei Andrea. (*Dunaújváros, 1975. december 29.-). Második feleségétől.

                    E2. Rédey Sándor I. (*Orosháza, 1878. november 4.[43]-†Nagyszécsény, 1915. július 19.) Θ Szemerády Vilma,

Erzsébet, Mária. (*Kőtelek. 1887. január 18.[44]-†Jászberény, 1976. április 6.) Ipolyvarbó, 1908. augusztus 8.[45] Rédey Sándor I. Szécsény városában adóügyi jegyző volt 1904-től haláláig, 1915-ig. Szemerády Vilma férje halála után Balassagyarmatra, majd Szécsénybe végül Jászberénybe költözött. 1915. augusztus 1-től özvegyi nyugdíjat kapott férje után, amit a Nógrád vármegye közsgjegyzői nyugdíjalapja folyósított.

                                                                               

                                                             Ritter (1896-tól Rédey) Sándor I. Q Szemerády Vilma.

                      

                          Ritter (1896-tól Rédey) Sándor I.

                  

              Özvegy, Rédey Sándor I.-né, Szemerády Vilma gyermekeivel,

              Rédey Sándor II. és Rédey Vilma.

                                Rédey Sándor I. halála után két gyermek maradt árván, az 5 éves Rédey Sándor II. és a 3 éves Rédey

                                Vilma. 

                           F1. Dr. Rédey Sándor II. (*Szécsény, 1909. október 18.[46]-†Budapest, 1975. május 27 Farkasréti teme-

                                 tő.) Θ Murár Valéria (Balassagyarmat, 1922. december 17.-†Budapest, 1998. október 28. Farkasréti

temető). Hamvaikat három leányuk, 2017. október 26-án áthelyezte a Budapest, Deáktéri Evangélikus urnatemetőbe. Folytatás ld. A Murár családfa.

Rédey Sándor II. tanulmányait a balassagyarmati ág. hitv. evang. elemi iskolában 1916-ban kezdte el, eredménye jó. Az elemi iskola II.-IV. osztályát a balassagyarmati róm. kath. elemi fiúiskolában folytatta és fejezte be. 1920-1928 között a balassagyarmati magyar királyi állami Balassi Bálint főgimnázium tanulója, 1928. június 13-án letett érettségi eredménye jó.

                                           

Rédey Sándor II. és Rédey Vilma.  Rédey Sándor II.

                                                               

                                                     Rédey Sándor II. érettségi képe. 1928.

Elméleti képzettség: Jogtudományi doktorátus a szegedi székhelyű Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán, a diploma kelte: 1934. december 15. Egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten, 1939. június 27-én, 311/1939. sz. Személyi táblázata alapján[47]: Ügyvédjelölt 1935. január-tól 1939 júliusáig balassagyarmati Weisz Emil és Holló Dezső ügyvédeknél volt. 1939. július 7-én a balassagyarmati ügyvédi kamara tagjai közé felvette, ügyvédi esküt tett 1939. július 17.-én. 1939. december 31-én aljegyzővé lett kinevezve. A háborús évek alatt a balassagyarmati törvényszéknél, a budapesti itélőtáblánál, valamint a szécsényi járásbíróságon, mint járásbíró dolgozott. 1945. április 28-án a szécsényi igazoló bizottság határozata alapján (104/1945. szám. Aláírta Bögözi Antal, az igazoló bizottság elnöke és az igazoló bizottság 6 tagja.) igazoltnak tekintették. A szécsényi bírósági állásáról lemondott és 1945. június hó 29. napjával felmentést nyert. Ezt követően ügyvédként dolgozott Balassagyarmaton. A Budapesti ügyvédi kamara Rédey Sándort 1948. április 4-én vette fel az ügyvédek névjegyzékébe a 9187-ik lapon. (Hivatalos igazolvány alapján.) 1950. március 14-én mint ügyvéd a rendeletben (13.400/1950./II/25. Igazságügyi Minisztérium rendelete) előírt esküt a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára a Balassagyarmati Járásbíróságon letette. Ettől kezdve a balassagyarmati ügyvédi munkaközösségben dolgozott. 1958. augusztus 25.-én az Ügyvédeket Felülvizsgáló Bizottság határozata alapján ügyvédi hivatása gyakorlására alkalmatlannak minősítik. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1958. augusztus 27.-én kelt levelében közölte, hogy Rédey Sándort az ügyvédek névjegyzékéből augusztus 31. napjával törölte. Felhívják figyelmét arra, hogy 15 napon belül panasszal élhet az Igazságügyi miniszternél. A határozat ellen az Igazságügy miniszterhez beadott panaszában előadta és igyekezett bizonyítani, hogy származás, politikai pártállás, ügyvédi szakképzettség, magatartás, munkadíj felszámítás, és szociális helyzetem tekintetében kifogás alá nem eshettem.” Az alkalmatlanná minősítés ugyanis indokolás nélkül történt. Személyes utánjárás után tudta meg, hogy a vád ellene az volt, hogy Nagy Imrével tárgyalt. A panasz megtétele eredményes volt. Az igazságügyi miniszter Nezvál Ferenc 1958. november 21-én kelt levelében ugyanolyan szükszavúan, mint az alkalmatlanná minősítést, a felülvizsgáló bizottság alkalmatlanná minősítésre vonatkozó határozatát megváltoztatta és nevezetett az ügyvédi kamarai tagságában megerősítette. (Édesapám, Dr. Sipos Béla II. (*1904.-†1980.) nem volt ilyen szerencsés, véglegesen kizárták az ügyvédi kamarából és halála után 1998-ban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter rehabilitálta.) Balassagyarmati házukat 1965-ben eladták (a házat a Munásőrség vette meg) és Budapestre költöztek. Rédey Sándor 1967-ben egy éves betegeskedés után rokkantnyugdíjas lett.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Rédey Sándor II.-re vonatkozó iratok feldolgozása során számos iratot találtam, amelyekből az derült ki, hogy a beszervezett ügynökök a környezetükben élőktől információkat próbáltak megszerezni Rédey Sándor II.-ról és baráti társaságáról. [48] A baráti társaság tagjai közül első helyen Szabó József nyugdíjas evangélikus püspök említhető meg, ezen kívül még néhány név, akiket a család baráti köréhez tartoztak, Dr. Huber Jenő ügyvéd, Okolicsányi György bíró, Dobó József volt horthysta százados, gimnáziumi testnevelő tanár stb. A találkozók helyszíne vagy a lakás, vagy a város határában lévő homoki szőlőben lévő pince és ház volt. A jelentések szerint lakáson a társaság a magyar televízíó adásait nézte, megjegyzendő, hogy a balassagyarmati lakásban televizió nem volt. A homoki szőlőben a baráti találkozók meglétén, borozgatáson kívűl semmi érdemlegesről az ügynökök nem tudtak beszámolni. A megfigyelések célja a Szabó püspök környezetében szereplő személyek ellenőrzése volt, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki az egyház részére, hogyan segítik elő az evangélikus egyház működését. A baráti társaságból senkit nem sikerült a III/III. ügyosztálynak beszervezni. Rédey Sándorról pl. ezt írta az egyik ügynök: „Igen jó menetelű ügyvédi irodája volt. Különösen a vidékiek halmozták el megbízásaikkal, bízva ravasz és gyors észjárású ügyintézésében. Később az ügyvédi szövetkezet tagja lett, de egy időben ismét szabaddá tette magát. Jelenleg ismét az ügyvédi közösség tagja. Legérdekesebb jellemvonásai közé tartozik, hogy nagyon tetszeleg magának az Evangélikus Egyház egyik leghívebb világi vezetője szerepében.  Ennek kapcsán a legközvetlenebb kapcsolatot tartja fenn a helyi egyházközség vezetőjével, a volt püspökkel, Szabó Józseffel.”

                                             

Rédey Zsuzsanna, Rédey Katalin, Rédey Marianna, Rédey Sándor II.-né, sz. Murár Valéria, özvegy Rédey Sándor I.-né, sz. Szemerády Vilma és két felnőtt gyermeke Rédey Sándor II. és Dr. Fazekas Ágostonné, sz. Rédey Vilma, Szécsény. 1961.

G1. Rédey Valéria, Zsuzsanna, Mária. (Balassagyarmat, 1945. október 30.[49]-) Θ Dr. Lászay György

(*Székesfehérvár, 1931. július 26.-†Budapest, 2002. május 18. Deák téri ev. urnatemető) Θ Budapest, 1972. május 8.[50]  Rédey Zsuzsanna biológia-kémia szakos középiskolai tanár, mikrobiológus. Dr. Lászay György okleveles kertészmérök, egyetemi docens, Kertészeti Egyetemen, az egykori Kertészeti Kutatóintézet, majd a Kertészeti Egyetem Dísznövény- és Dendrológiai Tanszékének munkatársa volt. Kertész generációk oktatásával a dísznövény szakma kiemelkedő szintű művelőit nevelte ki. Német és angol nyelvű könyvfordításai, a hazai viszonyokhoz való adaptációk méltán emelték a szakma legnagyobbjai közé.

                                         

                                                Rédey Zsuzsa és Dr. Lászay György esküvő, 1972. május 8.

[Lászay György I. szülei Dr. Lászay Géza, Fejér vármegye volt főjegyzője. (*1895.-†Székesfehérvár, 1976. június 20. Sírja a székesfehérvári Szenthármasság (Hosszú) temetőben nyugszik.) és Krause Márta. (*1908. szeptember 11.-†Székesfehérvár, 1995. május 18. Sírja a férje mellett van.)] Dr. Lászay György I. nagyapja volt Dr. Lauschmann Gyula. (*Székesfehérvár, 1861. szeptember 23.-†Székesfehérvár, 1918.) Doktori diplomáját 1884-ben szerezte a pesti egyetemen. Az egyetem élettani intézetében gyakornok volt, 1885-től a Rókus, illetve az Üllői úti kórházban alorvosként működött 1888-ig. Ezután Székesfehérváron telepedett le, ahol 1889-ben a megyei kórház alorvosa, 1891-ben főorvosként dolgozott, 1900-ban a Szt. György Kórház osztályos főorvosa lett. Számos cikke, orvosi értekezése jelent meg a szaklapokban. Munkálkodott a székesfehérvári múzeum létrehozásában is. Dr. Lauschmann Gyula írta a város első monográfiáját. A székesfejérvári színészet múltja, Kreskay Imre pálos költő, Virág és Ányos viszonya Székesfehérvárhoz írások is Dr. Lauschmann Gyula nevéhez fűződnek. 2007. október 10. „Felavatták Dr. Lauschmann Gyula emléktábláját a Szent István téren Dr. Lauschmann Gyula orvos és helytörténész tiszteletére avatták fel a Szent István tér 10-es számú ház homlokzatán azt a márványtáblát, amit szerdán délután a város polgármestere leplezett le. Dr. Lauschmann Gyula orvosként Székesfehérvár helytörténetét is kutatta, és elsőként írta meg a város monográfiáját. Az emléktábla előtt a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai emlékeztek meg Dr. Lauschmann Gyuláról…”[51]

                                           H1. Lászay György II. Dr. (*Budapest, 1973. június 22.-) Θ Vajnai Zsuzsanna. (*Hódmezővá-

sárhely, 1973. szeptember 6.-) Visegrád. 2008. október 11. Lászay György II. Dr. ügyvéd Budapesten. Vajnai Zsuzsanna angol-történelem szakos középiskolai tanár, közgazdász Budapesten. Szentendrén élnek.

   I1. Lászay Lili. (*Budapest, 2009. november 12.-)

   I2. Lászay Laura. (*Budapest, 2014. január 24.-)

G2. Dr. Rédey Katalin, Emese, Alexandra. (*Balassagyarmat, 1947. január 14.[52]-) Θ Dr. Sipos

Béla III. (*Sopron, 1945. április 7.-) Budapest, 1970. szeptember 26. Bécsikapu téri ev. templomban.[53] 1971 óta Pécsett élnek. Mindketten közgazdászok, egyetemi oktatók.

                                        

                                     Rédey Zsuzsanna és Rédey Katalin. 1951. k.

Sipos Dóra, Sipos Béla III. Rédey Katalin, Lederer Lajos. Esküvő, 1970. szeptember 26.

Sipos Béla IV. Dr., gyermekei Sipos Bertalan (apja előtt), Sipos Béla V. Máté, Sipos Dóra, Mária anyja ölében és második felesége Göncz Krisztina. Sipos Balázs és második felesége Hámori Tímea, Fábián Rebeka bal oldalon és jobb oldalon Sipos Hédi.

Abaliget, unokatestvér találkozó, 2018. Első sorban ülnek Berczi Melinda, Sipos Dóra Mária, Tóth Fanni, Sipos Hédi, Tóth Franciska, második sorban ülnek Berczi Károlyné, szül. Gere Szilvia, ifj. Dr. Sipos Béláné, Göncz Krisztina, ifj. Dr. Sipos Béla, Sipos Bertalan, Tóth Gáborné, Dr. Enzsöl Mariann, harmadik sorban állnak Dr. Sipos Béla, Dr. Sipos Béláné, sz. Dr. Rédey Katalin, Dr. Sipos Dóra, Tóth Gábor, Dr. Enzsöl Péter, Sipos Béla, Máté, Lászay Zsuzsa, mögötte egyedül Dr. Sipos Balázs.

H1. Sipos Béla IV. Dr. (Budapest, 1971. szeptember 12.-) 1. Θ Herédi Erika Dr. (*Pápa, 1973.

szeptember 29.-) Pápa. 2000. július 8. Elváltak 2012. 2. Θ Göncz Krisztina. (*Zalaegerszeg, 1982. december 21.-) Győr. 2015. május 30. Dr. Sipos Béla IV. Ügyvéd, Győrött.

      I1. Sipos Béla V. Máté. (*Győr, 2003. június 24.-) Anyja Herédi Erika.

      I2. Sipos Bertalan. (*Győr, 2009. október 31.-) Anyja Herédi Erika.

      I3. Sipos Dóra, Mária. (*Győr, 2016. február 8.) Anyja Göncz Krisztina.     

H2. Dr. Sipos Balázs Dr. (Budapest, 1972. október 17.-) 1. Q Kész Lívia. Pécs, 2006.

október 28. Elváltak. 2009. 2. Θ Hámori Tímea. (*1972. október 11.-) Pécs, 2011. június 25. Sipos Balázs Dr. bíró, Pécsett.

I1. Fábián Rebeka. (*Pécs, 2007. március 21.-) Édesapja Fábián Márk.

              I2. Sipos Hédi. (*Pécs, 2010. október 27.-) Édesapja Sipos Balázs.   

 G3. Rédey Erzsébet, Judit. (*Balassagyarmat, 1953. június 1.[54]-†Balassagyarmat, 1953. október

        2.)

                                      G4.  Rédey Marianna. (*Balassagyarmat, 1955. március 21.[55]-) 1. Θ: Enzsöl Csaba Dr. Budapest,

1977. június 30. Bécsikapu téri ev. templomban. Elváltak. 2. Θ Sepsey György Dr. Rédey Marianna és Dr. Sepsey György közgazdászok.

[Dr. Enzsöl Csaba szülei Enzsöl János honvédőrnagy. (*1919.-†Budapest, 1989.[56]) és Józsa Magdolna (*1925.-†Budapest, 2004.)]

H1. Enzsöl Péter Dr. (*Budapest, 1979. november 11.-) Ügyvéd Budapesten.

H2. Enzsöl Mariann Dr. (*Budapest, 1982. február 5.-) Θ Tóth Gábor. (*Cegléd, 1983. ápri-

lis 14.-) Budapest, 2013. szeptember 28. Deák téri evangélikus templomban.  Enzsöl Mariann Dr. gyógyszerész, Tóth Gábor közgazdász.

                                                   I1. Tóth Fanni. (*Budapest, 2015. január 13.-)

                                                   I2. Tóth Franciska. (*Budapest, 2017. június 20.-)

    F2. Rédey Vilma. (*Szécsény, 1911. december 12.-†Jászberény, 1985. január 7.) Θ Fazekas Ágoston III.

Dr. (*Jászberény, 1913. március 28.-†Jászberény, 1985. április 5. A Jászberényi Fehértói temetőben nyugszanak.) Halotti értesitője: Dr. Fazekas Ágoston ny. járásbíró 1985. április 5-én Jászberényben hirtelen elhunyt.) [Fazekas Ágoston III. szülei Fazekas Ágoston II. (*Kiskunfélegyháza, 1880. szeptember 4.-†Jászberény, 1963. január 28.) és Bakos Franciska. (*Szabadka, 1888.-†Jászberény, 1964. május 19.) Kiskunfélegyháza, 1908. (Halotti értesítő. Bakos Franciska 1964. május 19-én elhunyt. Gyászolják gyermekei: Dr. Kartal Béláné, sz. Fazekas Mária, Császár Lászlóné, sz. Fazekas Piroska, Dr. Fazekas Ágoston, menye: Dr. Fazekas Ágostonné, sz. Rédey Vilma, unokái: Dr. Kartal Béla, Kartal Sári, Fazekas Ágoston, Fazekas Zsuzsanna, Fazekas Mária.)] Fazekas Ágoston II. a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, történelem, latin szakos tanár volt, 1903 és 1910 között különböző városokban helyettes, illetve rendes tanár volt. 1911-1940 között Jászberényben az Állami Főgimnáziumban tanárként szolgált, újságírással is foglalkozott, politizált. 1919-ben részt vett a Keresztény Kisgazda és Földműves Párt megalapításában, amely elnökének választották. 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesületének az elnöke. Világi elnöke volt a Központi Katolikus Körnek és tagja volt számos politikai és egyházi testületnek. A Jász Hírlap c. politikai hetilap alapító felelős szerkesztője 1919-1945 között. 1940-ben nyugdíjazásakor Horthy Miklós kormányzó a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi címet adományozta neki. Irodalom: Uferné, Sárközi Ágnes: Fazekas Ágoston (II). Gimnáziumi tanár és főszerkesztő emlékezete. Örökségünk. Jászsági Évkönyv. 2016. (273-281.) Fazekas Ágoston II. apja Fazekas Ágoston I. (*1858. május 27.-†Budapest, 1928. december 13. Halotti értesítő. Fazekas Ágoston I. Kiskunfélegyháza diszpolgára, országgyülési képviselő, tizenkét esztendeig alispán volt.)]

Fazekas Ágoston II. 1933-ban és 1960. k.

                                                                                         

               Fazekas Ágoston III. Dr.-né sz. Rédey Vilma, és két gyermekük Zsuzsa és Ágoston IV. 1946.

Fazekas család. Fazekas Zsuzsanna Dr. Fazekas Ágoston III. feleségével, Rédey Vilmával. Fazekas Ágoston IV. a szülők között Fazekas Mária. 1951. k.

Fazekas Zsuzsa, Rédey Vilma és Dr. Fazekas Ágoston III. Fazekas Ágoston IV. középen Fazekas Mária. 1954.

Fazekas Zsuzsa és nagymamája Rédey Vilma. 1970. k.

Rédey Vilma és Fazekas Ágoston III. Dr. 1980. k.

                                   G1. Fazekas Ágoston IV. Dr. (*Balassagyarmat, 1942. május 6.-†Budapest, 2002. május 12. Bp.

Szent József templom urnatemetője, Wekerle) Címzetes fővárosi bírósági bíró. 1. Q Borsányi Katalin. 2. Q Jánoky Szilvia Dr. (-†2014.)

                             

Fazekas Ágoston II. Fazekas Ágoston III. Fazekas Ágoston IV.1957. augusztus.

                                           H1. Fazekas Lívía. (*1970. január 16. -) Anyja Borsányi Katalin. 1. Θ Hegedűs Tamás. 2. Θ

                                                  Rudl Ferenc. Θ 2005. április 30.

  I1. Hegedűs Norina. (*1996. január 20.-)

  I2. Hegedűs Bernát. (*1998. december 29.-)

  I3. Rudl Hilda.

                                          H2. Fazekas Sándor. (*1979. július-) Anyja Jánoky Szilvia Dr.

                                   G2. Fazekas Zsuzsanna Dr. (*Balassagyarmat, 1946. július 14.-) Intézeti szemész főorvos.

Fazekas Mária, Fazekas Ágoston IV. Fazekas Zsuzsa, Fazekas Ágoston III. és Rédey Vilma. 1970.

                                   G3. Fazekas Mária. (Balassagyarmat,1949. szeptember 8.-). Θ Czakó György. (*Jászberény, 1950.

                                          február 15.) Θ 1975. július 19.

  H1. Czakó Henriett. (1980. április 23.-) Θ Szilágyi Gábor. (*Jászberény,1976. július 10.-) Θ

         2008. augusztus 16.

        I1. Szilágyi Dóra. (*2011. június 17.-)

        I2. Szilágyi Zsófia. (*2014. február 21.-)

                                 

Czakó Henriett és Szilágyi Gábor gyermekeikkel Szilágyi Zsófiával Szilágyi Dórával.  

 H2. Czakó Hedvig. (1983. november 23.-) Θ Horváth Krisztián. (*Budapest, 1979. október 22.-)

        Θ 2009. július 10.

                                               I1. Horváth Vilmos (*Budapest, 2011. augusztus 22.-)

                                               I2. Horváth Nimród. (*Budapest, 1915.november 6.-)

         

Czakó Hedvig Horváth Nimróddal és Horváth Krisztián Horváth Vilmossal.

  

Fazekas Mária és Czakó György négy unokája. Horváth Vilmos, Horváth Nimród, Szilágyi Dóra, Szilágyi Zsófia. 2017.

                               

A Riiter-Rédey családfa végén közöljük azokat, az azonos nevű személyeket, akiket az előbbi családfán nem tudtunk elhelyezni, de a kőszegi anyakönyvekben szerepelnek. 

A születési anyakönyvekben csak két katolikus vallású Ritter nevű család szerepelt az 1700-as évek elején.

 

A1. Ritter György I. Q Miller Éva. Katolikusok. Nem Kőszegen házasodtak.

       B1. Ritter György II. (*Kőszeg, 1712. október 9.-) A további leszármazottakról nincs adat.

 

Katolikus Millerek éltek az 1700-as évek elején Kőszegen. Pl.:

 

A1. Miller János. Q Bider Erzsébet.

       B1. Miller István. (*Kőszeg, 1718. május 11.-) Ikrek.

       B1. Miller Sámuel. (*Kőszeg, 1718. május 11.-) Ikrek.

 

A1. Ritter János I., Leonárd. Q Ampor Anna, Erzsébet. Nem Kőszegen házasodtak.

       B1. Ritter János II. Teofil. (*Kőszeg, 1716. október 11.-) A további leszármazottakról nincs adat.

 

Az evangélikus Ritter és rokon családok családfái Kőszegen. Az anyakönyvezést 1725-ben kezdték meg.

 

A1. Ritter István. Q Schaffler Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1782. december 29.-) Kőszeg, 1806. április 20. [Schaffler Zsuzsanna

       szülei Schaffler Pál és Tunot Erzsébet.] Folytatás ld. Schaffler Pál családja.

       B1. Ritter Frigyes. (*Kőszeg, 1809. május 19.-†Kőszeg, 1811. december 17.)

       B2. Ritter János, György. I. (*Kőszeg, 1811. július 18.-†Kőszeg, 1813. május 18.)

       B3. Ritter Erzsébet. (*Kőszeg, 1815. október 10.-†Kőszeg, 1818. január 26.) 1815. október 12. keresztelték Ritter

              Erzsébetet.

       B4. Ritter János, György II. (*Kőszeg, 1823. június 25.-†Kőszeg, 1824. május 21.) 

 

Schaffler Pál családja.

 

 A1. Schaffler Pál. (*Kőszeg, 1750.-†Kőszeg, 1830. április 3. Michaelis pap temette.) Q Tunot Erzsébet.

        (*1755.-†1801. június 5. Nem Kőszegen született.) Kőszeg, 1779. október 17.

B1. Schaffler Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1782. december 29.-) Q Ritter István. Kőszeg, 1806. április 20.

B2. Schaffler Sámuel. (*Kőszeg, 1789. március 19.-†Kőszeg, 1797. április 11.)

B3. Schaffler János. (*Kőszeg, 1791. december 31.-†Kőszeg, 1811.)

B4. Schaffler Éva. (*Kőszeg, 1795. december 16.-†Kőszeg, 1795. december 21.)

 

A1. Ritter István. (*1755.-†Kőszeg, 1833. június 3. Nem Kőszegen született.) Q Artner Judit. (*Kőszeg,

       1761. június 26.) 1790. k. [Artner Judit szülei Artner András (†1791.) és Szembalasch Katalin.]

 B1. Ritter Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1791. július 29.-)

 B2. Ritter József. *Kőszeg, 1795. január 7.-†Kőszeg, 1813. december 10.)

 

A1. Ritter Márton (Martin). Q Musfer Rozália. Kőszeg, 1775. augusztus 19.

 

A1. Ritter Mátyás, vendégfogadós. (-†Körmend, 1816. január 19.) Származási hely: Rádóckölked község Vas megyében,

      a Körmendi járásban. Q Orling Barbara.

      B1. Ritter Márton. (*1779. k.-†Körmend, 1831. február 2. után.) nemtelen (nem nemes) tímár, helyes ember. 1. Q

Salamon Terézia. (*Kőszeg, 1783. október 30.-†Körmend, 1831. február 2. előtt.) Kőszeg, 1801. szeptember 28. Körmenden laktak. [Salamon Terézia apja Salamon István.]

           Folytatás ld. a Salamon családfák. (Salamon Terézia férje Ritter Márton)

           C1. Ritter József. (*Körmend, 1804. k.-†Kőszeg, 1807. március 13.)

           C2. Ritter Katalin. (*Körmend, 1810. k.-) Q Kaky István II. Körmend, 1831. február 2. [Kaky István II. szülei

                  Kaky István I. és N. Júlia.]

           C3. Ritter Sámuel. (*Kőszeg, 1825. január 4.-†Körmend, 1825. január 18.)

      B2. Ritter Judit. (*Kőszeg, 1783. november 24.-†Kőszeg, 1806. február 5.)

      B3. Ritter Katalin. (*Kőszeg, 1786. k.-†Kőszeg, 1812. december 31.)

                 

 A1. Ritter János I., nemtelen, (nem nemes) mészáros, majd vendégfogadós, körmendi lakos. Q Leithner Jozefa, Sál, vas-

        megye, 1823. február 10. (Leithner Jozefa apja Leithner Sámuel élt csak a házasságkötés időpontjában)

        Folytatás ld. a Leihtner családfák. (Ritter János I. felesége Leithner Jozefa.)

B1. Ritter József. (*Sál, 1823. július 18.-)

B2. Ritter Terézia (*Sál, 1824. december 11.-†1825. január 1.)

B3. Ritter Sámuel. (*Sál, 1825.-†Sál, 1831. február 28.)

B4. Ritter Sándor, Vilmos. (*Sál, 1826. március 30.-)

B5. Ritter Károly (*Sál, 1827. július 12.-)

B6. Ritter János II. (*Sál, 1829. július 15.-)

 

A1. Domján Ferenc. Fuvaros. (*Kőszeg, 1776.-†Kőszeg, 1848. május 8. Özvegy volt. Temette Schneller lelkész.) Q Ritter

       Mária. (*1809. k.) Kőszeg, 1834. május 12. Apja Ritter Mihály.

 

A1. Ude András. Q Ritter Veronika. Kőszeg, 1775. augusztus 12. 

 

A Brunner család Kőszegen. (Brunner Mária férje Ritter Mihály)

 

Brunner Szófia. (*1749.-†Kőszeg, 1826. augusztus 8.)

 

Brunner Veronika. (*1757.-†Kőszeg, 827. november 3.)

 

A1. Brunner György. Sárvári[57] származású. Q Augustin Rozina. Kőszeg, 1747. június 13.

 

A1. Brunner Mihály. Q Saurer Veronika. Kőszeg, 1747. november 1. [Saurer Veronika szülei Saurer István és Borin

       Mária.] 

 

A1. Simon Mihály. Q Brunner Mária. Kőszeg, 1766. január 27.

 

A1. Brunner György Q Lurtfu Margaréta.

      B1. Brunner Barbara. 1. Q Hatvagner Kristóf II. Kőszeg, 1769. június 17. 2. Q Kleinrath Mihály. Kőszeg, 1783. júni-

            us 6. [Hatvagner Kristóf szülei Hatvagner Kristóf I. és Szuicfiu Mária.]

 

A1. Brunner Farkas. (Wolfgang) Q Szifegl Szófia.

      B1. Brunner Terézia I. (*Kőszeg, 1784. február 23.-†1784. május 2.)

      B2. Brunner Terézia II. (*Kőszeg, 1785. június 5.-†1790.)

      B3. Brunner Szófia. (*Kőszeg, 1788. február 3.-†1789.)

      B4. Brunner József. (*Kőszeg, 1790. december 9.-)

 

A1. Brunner György. Q Rumfl ? Szófia.

      B1. Brunner Erzsébet. (*Kőszeg, 1792. július 12.-) Q Meyer Ferdinánd. Kőszeg, 1810. szeptember 9.

 

A1. Brunner György I. Q Hram ? Katalin.

      B1. Brunner János, György II. (*Kőszeg, 1794. június 23.-)

      B2. Brunner Mária. (*Kőszeg, 1801. február 2.-) Q Glatz István II. (*Kőszeg 1800. április 19.-†Kőszeg, 1831. március

            19.) Kőszeg, 1820. január 9. [Glatz István II. szülei Glatz István I. és Brunner Erzsébet.]

 

A1. Brunner Ádám. (*1765.-†1800. október 9.) Q Brüchurin Erzsébet.

       B1. Brunner József. (*Kőszeg, 1796. április 23.-)

 

A1. Brunner György. Sárvári származású. Q Augustin Rozina. Kőszeg, 1747. június 13.

 

A1. Brunner János. Q Ratz Anna. Kőszeg, 1780. május 3.

 

A1. Brunner Mihály. (*Kőszeg, 1782.-†Kőszeg, 1806. október 17.) Q Berghofer Mária. [Brunner Mihály szülei

      Brunner Mátyás és Q Sz. Terézia.]

 

A Zwaller családfák. (Zwaller Mária férje Ritter Sámuel I.)

     

 A1. Zwaller Mihály. Q Szoinnr Barbara.

        B1. Zwaller Pál. (*Kőszeg, 1735.-†Kőszeg, 1806. május 24.) Q Flesch Mária. Kőszeg, 1761. november 23. [Flesch

              Mária szülei Flesch György. és Hajnár Erzsébet.]

C1. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1763. szeptember 20.[58]-).

C2. Zwaller Rosina. (*Kőszeg, 1766. k.-) Q Kappel Hans. Kőszeg. 1786. május 29. [Kappel Hans szülei Kappel

      József és Martin Zsuzsanna)]

C3. Zwaller János. (*Kőszeg, 1769. június 27.[59]-)

C4. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1776. augusztus 8.[60]-)

C5. Zwaller Sámuel I. (*Kőszeg, 1780. május 22.-†Kőszeg, 1848. március 20. A halák oka idegláz.) Q Hein-

rich Zsuzsanna. (*1775.-†Kőszeg, 1846. január 8. Zwaller Sámuel polgári szöllőműves felesége. A halál oka aggkor. Temette Michaelis.) Nem Kőszegen született. Kőszeg, 1800. november 10.

      D1. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1801. október 6. -)

      D2. Zwaller Sámuel II (*Kőszeg, 1804. február 29.-) 1. Q N. N. (-†Kőszeg, 1848. előtt.) 2. Q Stobel Judit,

            Grimmné, özvegy. Kőszeg, 1848. február 20.

      D3. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1806. június 7.-†Kőszeg, 1825. december 24.)

D4. Zwaller András, szöllőműves, gazda. (*Kőszeg, 1808. március 26.-†Kőszeg, 1862. március 2. előtt.)

Q Hermann Terézia. (*1810. k. nem Kőszegen-†Kőszeg, 1868. február 23. után és 1871. április 23. előtt.) Kőszeg, 1833. február 3.

   E1. Zwaller Sámuel. (*Kőszeg, 1838. március 25.[61]-) Keresztelték március 26. Q Glatz Katalin. (*1836.

          október 30.-) Kőszeg, 1862. március. [Glatz Katalin szülei: néhai Glatz János és Domján Teréz.]

         F1. Zwaller Karolina. (*Kőszeg, 1865.-†Kőszeg, 1867. március 28. A halál oka agygyulladás.)

         F2.  Zwaller Sámuel. (*Kőszeg, 1868. május-†Kőszeg, 1868. július 3. A halál oka agygyulladás.)

   E2. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1841. január-†Kőszeg, 1842. július 8. A halál oka köhögés, hurut.)

   E3. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1842. december 5.[62]-) Keresztelték december 5.  Q Zobcsják János II.

(*Radvány, Zolyóm vármegye, 1830.-) lakatosmester. Kőszeg, 1861. január 21. Esketési tanúk Schöll Gusztáv, polgári bognár, Wallner Pál gazda, Wenczel Sámuel olgári bognár, Schwahofer János gazda. [Zobcsják János II. szülei néhai Zobcsják János I. és néhai Hallama Zsuzsa]

   E4. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1844. augusztus 11.[63]-) Keresztelték augusztus 12. Q Baldauf János II.,

szíjgyártó mester, rohonci lakos, (*Rohonc,[64] 1835.-) Kőszeg, 1868. február 23. Esketési tanúk Szép Mihály polgári kalmár, Höfler János Rohoncon lakik. [Baldauf János II. szülei néhai Baldauf János I. szíjgyártó mester és Antmam Terézia. Rohonzon éltek.]

   E5. Zwaller Zsuzsanna (*Kőszeg, 1846. december 27.-†Kőszeg, 1846. december 28. A halál oka nehéz

         szülés. A bába keresztelte.)

   E6. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1848 április 1[65].-) Keresztelték április 2. Q Kappel Mihály II.

(*1839.-) gazda, Kőszeg, 1871. április 23. Esketési tanú Zwaller Sámuel szöllőműves. [Kappel Mihály II. szülei Kappel Mihály I. és Binder Anna]

E7. Zwaller András. (*Kőszeg, 1849. december 13.-†Kőszeg, 1849. december 13. 2 órát élt, a halál oka

      nehéz szülés. Temette Schneller.)

E8. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1850. szeptember-†Kőszeg, 1850. október 4. A halál oka nyavallya.)

E9. Zwaller András. (*Kőszeg, 1851. július 7.-†Kőszeg, 1851. július 8. A halál oka gyengeség.) János

      ikertestvére.

E10. Zwaller János. (*Kőszeg, 1851. július 7.-†Kőszeg, 1851. július 8. A halál oka gyengeség.) András

        ikertestvére.

   D5. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1810. április 15.-)

   D6. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1814. július 11.-†1875. december 10.) Q Ritter Sámuel I. (*Kőszeg, 1814.

         szeptember 18.-†Kőszeg, 1863. február 18.) Kőszeg, 1839. július 2 

 

A1. Zwaller András, szöllőműves. (*1783.-†Kőszeg, 1847. január 21. A halál oka tüdővész. Temette Michaelis.)

1. Q Kappel Jozefa. (-†1814. előtt.) Kőszeg, 1807. július 26. 2. Q Böhm Borbála. (-†Kőszeg, 1844. január 28. előtt) Kőszeg, 1814. szeptember 18.

B1. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1809.-†Kőszeg, 1846. február 9.) Anyja Kappel Jozefa. Q Schwahofer János. Kő-

      szeg, 1830. május 24.

        B2. Zwaller Mihály. Szöllőműves. (*Kőszeg, 1820. május 6.-†Kőszeg, 1851. március 6. A halál oka tüdőbénulás.)

Anyja Böhm Borbála. Q Ringhofer Anna. 1844. január 28. [Ringhofer Anna szülei Ringhofer János Günsecki földműves és Hottlinger Erzsébet.]

C1. Zwaller János, Mihály. (*Kőszeg, 1844. augusztus 29.-†Kőszeg, 1851. április 10. A halál oka hurut.)

C2. Zwaller Mária. (*Kőszeg, 1847.-†Kőszeg, 1851. március 23. A halál oka hurut.)

C3. Zwaller Mihály. (*Kőszeg, 1849. †Kőszeg, 1851. február 24. A halál oka hurut.)  

        B3. Zwaller János. (*Kőszeg, 1828. április 19.-†Kőszeg, 1884. február 24. után.) Anyja Böhm Borbála. Q Janich

              Zsuzsanna. (-†Kőszeg, 1884. február 24. után.)

              C1. Zwaller Johanna. (*Kőszeg, 1861.-) Q Korzor József, köműves legény. (*Kőszeg, 1856.-) 1884. február 24.

Esketési tanúk Korzor János szöllőműves és Zwaller Sámuel szöllőműves. [Korzor József, szülei Korzor János fuvaros és Baar Mária.]

 

A1. Zwaller Mihály.

 B1. Zwaller Tamás. (*Kőszeg, 1774.-†Kőszeg, 1836. szeptember 23.) Q Jost Eleonóra. (*Kőszeg,

       1788. március 2.-) Kőszeg, 1806. szeptember 21. [Jost Eleonóra szülei Jost Mihály I. és Weber Erzsébet]

       Folytatás ld. Jost Mihály I. családja. (Zwaller Tamás felesége Jost Eleonóra.)

C1. Zwaller János, György. (*Kőszeg, 1811. november 26.-†Kőszeg, 1824. november 13.)

C2. Zwaller János, Mihály. (*Kőszeg, 1813. július 4.-†Kőszeg, 1814. március 24.)

C3. Zwaller Katalin. (*Kőszeg, 1821. április 12.-)

C4. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1823. augusztus 26.-)

 

A1. Zwaller András. Q Hermann Rozina. Kőszeg, 1833. február 3.

      B1. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1835. július 10.-)

 

A1. Zwaller András. Q Raggul Jozefa.

      B1. Zwaller Erzsébet. (*Kőszeg, 1809. március 21.-)

      B2. Zwaller Zsuzsanna. (*Kőszeg, 1810. április 16.-†Kőszeg, 1884. november 14.) Q Schovahofer János. Kőszeg.

           1830. k.

      B3. Zwaller József. (*Kőszeg, 1811. március 7.-)

      B4. Zwaller Terézia. (*Kőszeg, 1813. március 10.-†Kőszeg, 1813. augusztus 19.-)

 

Jost Mihály I. családja. (Zwaller Tamás felesége Jost Eleonóra.)

 

A1. Jost Mihály I. Q Weber Erzsébet. Kőszeg, 1783. június 2.

       B1. Jost Erzsébet. (*Kőszeg, 1783. október 20.-)

       B2. Jost Eleonora (*Kőszeg, 1785. március 12.-) q Zwaller Tamás. (*Kőszeg, 1774.-†Kőszeg, 1836. szeptember 23.)

       B3. Jost Mihály II. (*Kőszeg, 1787. január 30.-†1793. előtt.)

       B4. Jost Eleonora (*Kőszeg, 1788. március 2.-)

       B5. Jost Sámuel (*Kőszeg, 1790. január 8.[66]-)

       B6. Jost Barbara (*Kőszeg, 1791. december 4.-)

       B7. Jost Mihály III., János. (*Kőszeg, 1793. augusztus 27.-)

       B8. Jost József. (*Kőszeg, 1795. március 19.-)

 

A Leihtner családfák. (Ritter János I. felesége Leithner Jozefa.)

 

A1. Leihtner Sámuel. (1824. április 26. özvegy.)

       B1. Leithner István. (*Körmend, 1791.-†Kőszeg, 1812. március 13.)

       B2. Leithner András I. Kőműves mesterember, nem nemes. Q Schuszter Terézia. Kőszeg. 1824. április 26. [Schuszter

              Terézia apja Schuszter András özvegy, kőműves mesterember Kőszegen, nem nemes.] Körmend.

              C1. Leithner Terézia. (*Körmend, 1825. március 11.-)

C2. Leithner Jozefa. (*Körmend, 1826. augusztus 7.-)

C3 Leithner Károly. (*Körmend, 1828. május 22.-)

C4. Leithner András II. (*Körmend, 1829. november 24.-) Q Prey Jozefa. Körmend házszám 266.

        D1. Leithner Károly, Frigyes, János.  (*Körmend, 1858. február 12.-†Körmend, 1858. szeptember 25.) Ke-

               resztszülők: Prey János vendéglős és felesége Vogt Anna, Prey Sándor.

D2. Leithner Sándor, János. (*Körmend, 1859. március 6.-†Körmend, 1863. november 12.) Keresztszülők

       Prey János vendéglős és felesége Vogt Anna, Prey Sándor.

D3. Leithner Anna, Kornélia. (*Körmend, 1861. január 13.-†Körmend, 1861. március 24.) Keresztszülők:

        Prey János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D4. Leithner Anna, Vilma. (*Körmend, 1862. július 19.-†Körmend, 1883. június 19.) Keresztszülők: Prey

       János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D5. Leithner András Sándor. (*Körmend, 1864. március 14.-†Körmend, 1885. július 8. A halál oka tuber-

kolózis) Keresztszülők: Prey János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D6. Leithner Malvin. (*Körmend, 1868. október 29.-) Keresztszülők: Prey János vendéglös és Vogt Anna.

D7. Leithner Gizella, Jozefa. (*Körmend, 1870. május 13.-†Körmend, 1870. június 14.) Keresztszülők:

       Prey János és Vogt Anna. Lelkész Turcsányi Andor.

 C5. Leithner Rózália. (*Körmend, 1837. augusztus 7.-) Keresztelte Kalmár József evangélikus pap.

         B3. Leithner Jozefa. Sál, vasmegye. Q Ritter János I. 1823. február 10. (Leithner Jozefa apja Leithner Sámuel élt

               csak a házasságkötés időpontjában)

 

A1. Leithner János. (*1793.-†Körmend, 1831. március 6.) nemtelen, (nem nemes) árendás (haszonbérlő) pallér Q Lente-

       mann Anna (-†Körmend, 1852. február 8. után.). Körmend. 1820. k.

       B1. Leithner József.  (*Körmend, 1821.-) Kőműves. Szalai Zsuzsanna. (*1824.-) néhai Hollman József özvegye.

             Körmend. 1852. február 8.

              C1. Leithner Lajos I. (*Körmend, 1849. augusztus 11.-) Törvénytelen volt a született gyermek, de 1852. február

 8. összeházasodtak és törvényes lett a született Leithner Lajos. csizmadia mester Q Höffler Alojzia (Alosia).

 Körmend 208.

                     D1. Leithner Lajos II. (*Körmend, 1877. július 19.-†Körmend, 1877. augusztus 20.) Körmend 125.  Ke-

                           resztszülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

                     D2. Leithner Sándor. (*Körmend, 1879. április 25.[67]-)

                     D3. Leithner Anna. (*Körmend, 1882. június 26.-†Körmend, 1882. szeptember 7.)

                     D4. Leithner Károly. (*Körmend, 1884. október 23.-†Körmend, 1885. március 26.) Körmend 92. Kereszt-

                            szülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

                     D5. Leithner Julianna. (*Körmend, 1887. február 4.-) Körmend 92. Keresztszülők Leithner András építő-

                            mester és felesége Prey Jozefa.

                     D6. Leithner András, Lajos. (*Körmend, 1888. április 17.-†Körmend, 1894. április 7. A halál oka tüdőlob.

Temette Turcsányi.) Keresztszülők Leithner András építész és Prey Josefa. Szülésznő: Fogasiné. Pap Turcsányi. 

       B2. Leithner Nanni, Terézia. (*Körmend, 1824. március 19.-)

       B3. Leithner Mihály, Károly. (*Körmend, 1826. január 24.-†Körmend, 1826. január 31.)

       B4. Leithner Ágnes. (*Körmend, 1830. június 20.-)

 

A1. Leihtner Sámuel. (1824. április 26. özvegy.)

      B1. Leithner István. (*Körmend, 1791.-†Kőszeg, 1812. március 13.)

      B2. Leithner András I. Kőműves mesterember, nem nemes. Q Schuszter Terézia. Kőszeg. 1824. április

26. [Schuszter Terézia apja Schuszter András özvegy, kőműves mesterember Kőszegen, nem nemes.] Körmend.

              C1. Leithner Terézia. (*Körmend, 1825. március 11.-)

C2. Leithner Jozefa. (*Körmend, 1826. augusztus 7.-)

C3. Leithner Károly. (*Körmend, 1828. május 22.-)

C4. Leithner András II. (*Körmend, 1829. november 24.-†1887. február 4. után) Építőmester. Q Prey Jozefa. (-

†1887. február 4. után) Körmend házszám 266. 1887. február 4. született Leithner Júliánna. Szülei: Leithner Lajos, csizmadia és Höffler Aloisa, Lujza. Keresztszülők: Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

         D1. Leithner Károly, Frigyes, János.  (*Körmend, 1858. február 12.-†Körmend, 1858. szeptember 25.) Ke-

                resztszülők: Prey János vendéglős és felesége Vogt Anna, Prey Sándor.

D2. Leithner Sándor, János. (*Körmend, 1859. március 6.-†Körmend, 1863. november 12.) Keresztszülők

       Prey János vendéglős és felesége Vogt Anna, Prey Sándor.

D3. Leithner Anna, Kornélia. (*Körmend, 1861. január 13.-†Körmend, 1861. március 24.) Keresztszülők:

       Prey János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D4. Leithner Anna, Vilma. (*Körmend, 1862. július 19.-†Körmend, 1883. június 19.) Keresztszülők: Prey

      János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D5. Leithner András Sándor. (*Körmend, 1864. március 14.-†Körmend, 1885. július 8. A halál oka tuber-

kolózis) Keresztszülők: Prey János vendéglős és Vogt Anna. Prey Sándor ifjú legény és Leithner Róza kisasszony.

D6. Leithner Malvin. (*Körmend, 1868. október 29.-) Keresztszülők: Prey János vendéglös és Vogt Anna.

D7. Leithner Gizella, Jozefa. (*Körmend, 1870. május 13.-†Körmend, 1870. június 14.) Keresztszülők:

       Prey János és Vogt Anna. Lelkész Turcsányi Andor.

C5. Leithner Rózália. (*Körmend, 1837. augusztus 7.-) Keresztelte Kalmár József evangélikus pap.

     B3. Leithner Jozefa. Sál, vasmegye. Q Ritter János I. 1823. február 10. Leithner Jozefa apja Leithner Sámuel élt csak

            a házasságkötés időpontjában)

 

A1. Leithner János. (*1793.-†Körmend, 1831. március 6.) nemtelen, (nem nemes) árendás (haszonbérlő) pallér Q Len-

      temann Anna (-†Körmend, 1852. február 8. után.). Körmend. 1820. k

      B1. Leithner József. (*Körmend, 1821.-) Kőműves. Szalai Zsuzsanna. (*1824.-) néhai Hollman József özvegye. Kör-

            mend. 1852. február 8.

            C1. Leithner Lajos I. (*Körmend, 1849. augusztus 11.-) Törvénytelen volt a született gyermek, de 1852. február

8. összeházasodtak és törvényes lett a született Leithner Lajos. csizmadia mester Q Höffler Alojzia (Alosia). Körmend 208.

                    D1. Leithner Lajos II. (*Körmend, 1877. július 19.-†Körmend, 1877. augusztus 20.) Körmend 125.  Kereszt-

                           szülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

                    D2. Leithner Sándor. (*Körmend, 1879. április 25.-) Keresztszülők Leithner András építőmester és felesége

                           Prey Jozefa. Özvegy Höffler Györgyné, született Lehenna Erzsébet.

                   D3. Leithner Anna. (*Körmend, 1882. június 26.-†Körmend, 1882. szeptember 7.)

                   D4. Leithner Károly. (*Körmend, 1884. október 23.-†Körmend, 1885. március 26.) Körmend 92. Kereszt-

                         szülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa.

                   D5. Leithner Julianna. (*Körmend, 1887. február 4.-) Körmend 92. Keresztszülők Leithner András építő-

                          mester és felesége Prey Jozefa.

                   D6. Leithner András, Lajos. (*Körmend, 1888. április 17.-†Körmend, 1894. április 7. A halál oka tüdőlob.

Temette Turcsányi.) Keresztszülők Leithner András építész és Prey Josefa. Szülésznő: Fogasiné. Pap Turcsányi. 

       B2. Leithner Nanni, Terézia. (*Körmend, 1824. március 19.-)

       B3. Leithner Mihály, Károly. (*Körmend, 1826. január 24.-†Körmend, 1826. január 31.)

       B4. Leithner Ágnes. (*Körmend, 1830. június 20.-)

 

A Kauner családfák

 

A1. Kauner Mihály. Q Marton Katalin. (Kőszeg, 1717. november 7.-) Kőszeg. 1743. szeptember.

      [Marton Katalin szülei Marton György és Ponta Judit. Nem Kőszegen házasodtak. Katolikusok voltak.]

      B1. Kauner Mátyás. (*Kőszeg, 1758. november 27.-)

      B2. Kauner Sámuel. (*Kőszeg, 1764. június 28.-)

      B3. Kauner Róza. (*Kőszeg, 1769. szeptember 23.-)

 

A1. Kauner Mátyás. Q Vnöerin Katalin.

       B1. Kauner Sámuel. (*Kőszeg, 1759. május 7.-)

       B2. Kauner András. (*Kőszeg, 1765. május 8.-)

 

A1. Kauner Mihály. Q Marton Eszter.

       B1. Kauner Róza. (*Kőszeg, 1779. június 8.-)

       B2. Kauner Zsuzsanna, Katalin. (*Kőszeg, 1783. január 13.-)

       B3. Kauner Erzsébet. (*Kőszeg, 1784. június 2.-)

 

A Salamon családfák. (Salamon Terézia férje Ritter Márton)

 

A1. Salamon György.

        B1. Salamon József. Mézárus. (*1760.-†Kőszeg, 1835. január 23.) Q Seybold (Seibold) Mária. (*Kő-

szeg, 1779. június 10.-†Kőszeg, 1847. március 28. A halál oka tüdőbénulás. Temette Schneller.) Kőszeg, 1803. január 16. [Salamon József. apja Salamon György. Katolikus. Seybold Mária, szülei Seybold János I. és Palliseh Mária. Kőszeg, 1765. november 19. Evangélikusok.] 

              C1. Salamon Judit. (*Kőszeg, 1803. november 16.-)

              C2. Salamon János. (*Kőszeg, 1805. április 28.-)

              C3. Salamon Sámuel. (*Kőszeg, 1805. április 28.-)

              C4. Salamon Kristóf, gazda. (*Kőszeg, 1821. február 28.-) Keresztelték március 1. Q Wölfel Julianna. (*1830.)

Kőszeg, 1867. január 29. Esketési tanúk Salamon Sámuel, polgári tímár, Rosh Sándor, polgári bőrkereskedő, Wölfel István, polgári szitás (molnár)[68]. Eskető lelkész Schneller. [Wölfel Julianna szülei Wölfel Pál, polgári csizmadia és Erkinger Katalin]

        B2. Salamon János. Q Paus Erzsébet. Kőszeg, 1803. május 10. [Salamon János apja Salamon György. Paus Erzsé-

              bet, apja Paus György.]

             C1. Salamon József. (*Kőszeg, 1805. március 1.-)

 

Salamon József felesége Seybold (Seibold) Mária

 

A1. Seybold János I. Q. Palliseh Mária. Kőszeg, 1765. november 19.

       B1. Seybold János II. (*Kőszeg, 1771. január 6.-)

       B2. Seybold Sámuel. (*Kőszeg, 1773. január 20.-)

       B3. Seybold Katalin. (*Kőszeg, 1777. március 27.-) Katalin és János, György ikrek.

       B4. Seybold János, György. (*Kőszeg, 1777. március 27.-) Keresztszülő Szép János.

       B5. Seybold Mária. (*Kőszeg, 1779. június 10.-†Kőszeg, 1847. március 28.) Q Salamon József. (*1760.-†Kőszeg,

             1835. január 23.) Kőszeg, 1803. január 16.

       B6. Seybold Judit. (*Kőszeg, 1781. december 15.-)

 

A1. Salamon János. Q Balogh Zsuzsanna. Katolikus.

       B1. Salamon Erzsébet. (*Kőszeg, 1704. május 25.-)

       B2. Salamon Mihály. (*Kőszeg, 1706. február 19.-)

       B3. Salamon János. (*Kőszeg, 1709. május 9.-)

       B4. Salamon József. (*Kőszeg, 1715. március 7.-) Q Pintér Judit. (*Kőszeg, 1719. április 6.-) Katolikusok voltak

amikor születtek, de evangélikus vallásra tértek át amikor összeházasodtak. Kőszeg, 1740. február 16. [Pintér Judit szülei Pintér Pál. és Német Erzsébet. Katolikusok.]

             C1. Salamon Sámuel. (*Kőszeg, 1745. november 27.-)

             C2. Salamon Pál. (*Kőszeg, 1748. június 6. -)

             C3. Salamon János, György. (*Kőszeg, 1751. április 22.-)

             C4. Salamon István. (*Kőszeg, 1753. december 23.-) Keresztszülő Sarlai Pál az eklézsia kurátorra és felesége

                    Zeller Regina. Q Littig Katalin. Kőszeg, 1779. február 15. [Littig Katalin apja Littig Sámuel]

D1. Salamon Terézia. (*Kőszeg, 1783. október 30.-) Q Ritter Márton. (*1779. k.-†Körmend, 1831. február

      2. után.)

             C5. Salamon Judit. (*1756. november 27.-) Keresztszülő Sarlai Pál és felesége Zeller Regina, továbbá Kerling

                   András és felesége Autner Katalin.

 

A1. Salamon Sámuel. Q Stet Mária, Erzsébet.

      B1. Salamon Mária, Katalin. (*Kőszeg, 1750. május 27.-)

      B2. Salamon Terézia. (*Kőszeg, 1751. október 11.-)

 

A1. Pintér Pál I. Q Német Erzsébet. Katolikusok.

      B1. Pintér József. (*Kőszeg, 1709. március 4.-)

      B2. Pintér Rozina. (*Kőszeg, 1714. május 6.-)

      B3. Pintér Éva. (*Kőszeg, 1716. december 2.-)

      B4. Pintér Judit. (*Kőszeg, 1719. április 6.-) Q Salamon József. (*Kőszeg, 1715. március 7.-) Kőszeg. 1740. február

            16.

      B5. Pintér Katalin. (*Kőszeg, 1724. október 4.)

      B6. Pintér Pál II. (*Kőszeg, 1727. május 17.-)

 

A Tomcsányi (tomcsányi)-Thomka (Tomka, tomkaházi, folkusfalvi és bisztricskai), a Folkusházy-Lacsny (folkusfalvi), a Jároli és a Marthon- (Zsido[69] községbeli) családfák

 

     A Tomcsányi és Folkusházy család kutatásához csak azt tudtuk, hogy Ritter Jánosnak ki volt a felesége, és kik voltak feleségének szülei. A családfakutatáshoz fel kellett dolgoznom az orosházi evangélikus egyházak anyakönyveit. A feldolgozást az segítette, hogy meg voltak a névregiszterek. A családi emlékezet szerint, özvegy Rédei Sándorné, Szemerády Vilma 1915-ben férje halála miatt két kis gyermekével, Sándorral és Vilmával Orosházára ment Szécsényből, remélve hogy rokonai a Tomcsányiak segíteni fogják, mivel a Tomcsányi család gazdag volt. Elutasításban részesült (az anyakönyvi források alapján valószínűen Tomcsányi József II. tanító részéről) és a család tagjai többé nem mentek Orosházára. Feleségem Rédey Katalin édesapja, Rédey Sándor II. soha nem járt Orosházán, bár emlegette, hogy van egy Tomcsányi kripta az Orosházi evangélikus temetőben. Százkét év elmúltával, kutatva feleségem családfáját elhatároztuk elmegyünk Orosházára, megkeresni a temetőben Ritter-Rédei János dédapa és a Tomcsányi család sírját[70]. Telefonon érdeklődtem az Orosházi Evangélikus Egyháznál és azt a választ kaptam Csehi Józseftől, az Orosházi Evangélikus Egyház hivatalvezetőjétől, hogy nincs meg a sír, felszámolták. Ezt követően találtam meg az interneten az Orosházi Evangélikus Egyház levéltárosának, Koszorús Oszkárnak az e-mail címét, aki sokat segített, nem csak az anyakönyvek és iratok fotózásánál, hanem a korábbi kutatási anyagjainak átadásával is. A Ritter-Rédei ősök esetében pl. publikált Ritter Jánosról, Folkusházy Lászlóról és Marthon Péterről is, akik mindnyájan Rédey Katalin egyeneságú ősei. Folkusházy László és Ritter János tanítók emlékét kő jelzi az Evangélikus lelkészek és tanítók emlékparkjában, az Orosházi Evangélikus Templom kertjében, a két követ Koszorús Oszkár kezdeményezésére helyezték el 1996-ban illetve 2004-ben. (S. B.)

                                                   

                                   Evangélikus lelkészek és tanítók emlékparkja, Orosházi Evangéliku templomkert. 2016.     

„Orosháza újkor-i története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna megyei Zombáról érkezett telepesek költöztek. Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést, s a 70 áttelepülő család 1744. április 24-én – Szent György napján – tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével megszállta az orosházi pusztát. Hat héttel ezután megérkezett a telepesekhez nemes Horváth András evangélikus lelkész is, s vesszőből, sárból hamarosan felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak.” Az evangélikus egyházban az anyakönyvezést Horváth András (testvére volt Horváth György) lelkész 1744.-ben kezdte el. Az Orosházi evangélikus anyakönyv: Matricula Ecclesie Orosháziensis anno salutaris teknogoniae 1744. confecta. A keresztelési anyakönyvben az első bejegyzés 1744. szeptember 4.-én történt, Fekete István leányát, Fekete Ilonát keresztelték. 1786-ig a keresztelési anyakönyvekben csak az apa nevét közölték, 1787-től már az anya nevét is megadták. A házassági anyakönyveket 1745. március 3. óta vezetik, ekkor Rajki Pál második feleségével Lövei Mihály Évával (valószínűleg Lövei Mihály Éva leányával) házasodott. Az anyakönyvet 1744 óta folyamatosan vezetik. A halotti anyakönyvek viszont csak 1771. január hónap 1.-tól, vannak meg, ez az első bejegyzés Bolla Mihály (Bolla Mihal) leánykáját temettem. A lévita tanítók is temettek és vezették a halotti anyakönyveket és valószínű ezért vesztek el ezek a feljegyzések. 1744-től meg vannak az anyakönyvek és a névmutatók az Orosházi Evangélikus Gyülekezet Levéltárában, amiket lefotóztam, s ez sokat segített a családfák összeállításában. A levéltári anyag mennyisége: 82,64 ifm. Évköre: 1744–1999. Az Orosházi Evangélikus Egyházának jegyzőkönyveit (protocollumait) 1818-től vezetik és digitalizálva a Hungaricana közgyűjteményi portálról letölthetök.

Molnár Imre: Az orosházi evang. egyház rövid története. Orosháza 1930. c. mukájában ismerteti az Evangélikus Egyház kialakulását Orosházán, de pl. a lelkészek neveit nem közli. Veres József. Orosháza. Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján. Orosháza. Veres Lajos könyvnyomdája. 1886. c. alapos munkájában ismerteti az Orosházán működött evangélikus lelkészek, a néptanítók, az egyház felügyelői és gondnokai, a levita tanítók, a bírák, a jegyzők stb. neveit, működési idejüket és több esetben életrajzukat is. 1886-ig a következő evangélikus lelkészek működtek Orosházán: Horváth András (1744-1784), Szimonides János (1783-1823), Ágoston István (1795-1814), Szigethy János (1817-1838), Mikolay István (1823-1862), Balassa Pál (1838-1849), Torkos Károly (1850-1878), Győry Vilmos (1862-1876), Harsányi Sándor (1879-), Veres József (1879-). Azt, hogy az anyakönyvek milyen adatokat tartalmazzanak uralkodói rendeletek döntötték el. Pl. a születésnél megadták-e az apa neve mellett az anya nevét, a keresztszülők (komák) neveit, az elhunytnál közölték-e az életkort, a szülők, illetve a házastárs nevét, a halál okát stb. A protestáns egyházaknál az anyakönyvek vezetésének teljes körű jogát 1785-ben adta meg II. József., de több helységben, így Kőszegen és Orosházán már ennél az időpontnál korábban megkezdték az anyakönyvezést. A családfakutató számára fontos továbbá, hogy olvashatók legyenek az anyakönyvi bejegyzések és legyen névmutató. Ebből a szempontból igen fontos tény volt, hogy készültek névmutatók a kőszegi, az orosházi és a balassagyarmati evangélikus egyházakban és az orosházi anyakönyvek többsége jól olvasható még több mint 200 év elteltével is. Ritter-Rédei János (Rédey Katalin dédapja) ugyanis, Kőszegen született, ősei Kőszegen éltek, Orosházán élt és házasodott, így feleségének Tomcsányi Idának ősei Orosházán éltek, még ha nem is Orosházáról származtak, mint mindenki, aki 1744. után telepedett le Orosházán. Végül Ritter-Rédei János leszármazottjainak egy jelentős része Balassagyarmaton telepedett le.

Erostyák Zoltán András: Az orosházi armalista nemesek egy evangélikus móringkönyv bejegyzéseiben (1788-1833)[71] c. tanulmányában megállapította, hogy az armalista nemesek 1760. után a Dunántúlról és a Felvidékről települtek át Orosházára. A nemes családokat a mórning bejegyzések száma szerint rangsorolta, (ld. az első számot, zárójelben) ennek alapján a Ritter-Rédei családdal rokoni kapcsolatban lévő családok (11.) Latsnyi (Folkusházy) 1795. (21.) Tomka Túrócz megye, 1819. (23.) Vági, Szele, Tápiószele, 1823. (24.) Márton, 1823. (25.) Hlaváts, 1823.

 

A Tomcsányi családfa, Ritter János II.-né, Tomcsányi Ida ősei

 

A1. Tomcsányi Mihály. (-†1843. január 10. előtt, nem Orosházán.) Q Vági Zsuzsanna. (-†1843. január 10. után, nem

       Orosházán.) 1810. k. A Vági család kiterjedt család volt Orosházán, ld. Vági családfák.

       B1. Tomcsányi József I. (*1812.-†Orosháza, Puszta-Szent-Tornya, 1874. július 9. A halál oka szélhüdés. Temette

Győry Vilmos.) Q Folkusházy Erzsébet III. (*Orosháza, 1822. január 6.-†Orosháza, 1887. március 12.) Eljegyzés, Orosháza, 1842. december 25. Tanúk Vághy István és Hlaváts N. Tomcsányi József foglalkozása székárendás társ, tehát valamilyen szolgáltatás (húsmérés, kocsma, halászat stb. ezek földesúri kiváltságok voltak.) bérlője. Esküvő, Orosháza, 1843. január 10. Esketési tanúk Vághy István és Marthon Károly. Folytatás ld. a Folkusházy (Lacsny de Folkusháza) családfa.

A Budapesti Közlönyben 1880. február 15-én (14. évfolyam, 37. szám.1220.) megjelent 4402. hirdetés fontos családi adatokat közöl: „A b.-gyulai királyi törvszék[72] részéről közhírré tétetik, miszerint Tomcsányi Sándor, Tomcsányi József és Tomcsányi Ida, Ritter Jánosné az iránt folyamodtak, hogy az 1874. évi július hó 9-én[73] Orosházán elhalt Tomcsányi József utáni örökség tárgyát képző következő ingatlanokra u. m. az orosházi 768. sz. tjkvben (939-40) hrsz. a. felvett beltelkes ház, 6615. hrsz. kenderföld és 7185/2. hrsz. szőlőnek, úgy az orosházi 2594. sz. tjkv-beli 7186/b. hrsz. szőlőnek fele részére nézve a tulajdonjoguk bekebeleztessék, minélfogva az 1868. LIV. t. cz. 580. §-a értelmében felhívatnak mindazok, kik a fent megjelölt ingatlanokra netán örökösödési joggal bírnak, hogy e hirdetménynek a hivatalos lapban való egyszeri közzétételétől számított 45 nap alatt igényüket e királyi törvényszéknél bejelenteni ne mulasszák, mert ellenkező esetben a tulajdonjog a fennebb megjelölt ingatlanokra a fentnevezett örökösök javára fog bekebeleztetni. Kelt B.-Gyulán, a b-gyulai kir. tvszéknek 1880. évi január 16-án tartott üléséből” Orosházán még ma is 2018-ban van egy Tomcsányi düllő nevű utcanév. [Folkusházy Erzsébet szülei Folkusházy Sámuel és Marthon Erzsébet. Q 1801.] Folytatás ld. a Marthon (Marton, Márton) családfa.

              C1. Tomcsányi Sándor. (*Orosháza, 1843. november 4.-†1911. január 23-án elhunyt Ritter Jánosnak a halotti

értesítőjében nem említik, itt csak Tomcsányi József II. és felesége Szilágyi Ágnes neve szerepel) Keresztszülők Balassa Pál és Nagy Róza.

 C2. Tomcsányi József II., Pál. (*Orosháza, 1845. január 22.-†Orosháza, 1924. március 4. Meghalt végelgyengü-

         lésben).

1. Q Görbe Róza. (*Ambrózfalva, 1855. április 23.-†Ambrózfalva, 1874. június 22.) Ambrózfalva, 1870. szeptember 27.[74]) [Görbe Róza szülei Görbe Ferenc református gazda (egyúttal a dohánykertész falu haszonbérszedője és felesége, Gyöngyösi Terézia római katolikus.]

2. QTóth Viktória. (-†Orosháza, Nagyszénás, 1879.)

3. Q Szilágyi Ágnes. (*1862.[75]-†1924. márc. 5. után) Szentes. 1880. február 9.[76] Esketési tanúk Farkas Be-

nedek ügyvéd és Ritter János tanító. Eskette Masznyik Gyula szentesi evangélikus lelkész. Feloldott házasságok jegyzőkönyve. Orosháza. 1888. szeptember 10-én.[77]

Tomcsányi József II., Pál evangélikus levita-tanító[78], tanult Szarvason és Nyiregyházán[79], aki 1870. március 11.-től lelki szolgálatot végzett, így keresztelt a keresztelési anyakönyvek adatai alapján, a következő orosházi fiókegyházakban: Csákó, Homokhát, Malmos, Nagyszénás, Pusztaszenttornya.[80] [81]. Mint tanító 1870-től 1915. végéig Nagyszénáson szolgált, a halotti anyakönyvek alapján, ekkor még temetett.[82]  „Tomcsányi József és neje Szilágyi Ágnes békétlentek. Nősültek 1880. február 9-én. Esküdtek Szentesen az evangélikus templomban.  Gyermekök egy van, neve: Mária. 4 éves. A panasztevő a férj, aki kívánja házasság felbontását. A férj előadja, hogy nincsenek egy akaraton. A férj állítja, hogy az ő akarata ellenére elment Szentesre és Orosházára. Vádolja továbbá, hogy a társaságot nem válogatja meg, gyanús asszonyokkal társalog,…. A nő azt mondja, hogy az egyetértés azért nem volt meg köztük, mert férje részeges, durva. ….Az iskolában részegen aludt, a tanítóné ébresztette fel. Háztartásra nem ad semmit, részeg mindig. A nő szintén óhajtja az elválást. A második békéltetés 1888. szeptember 24-én volt. A férj megmarad váló szándéka mellett. A nő kész a kibékülésre, de ha férje úgy akarja, a válásba is bele egyezik. A békéltetés be van fejezve, a bizonyítványok kiadatnak.” Végül is nem válltak el, még két gyermekük születetett. Tomcsányi József II. alkoholizmusa ellenére a 79 éves kort megélte, amikor elhunyt. (S. B.)

D1. Tomcsányi Vilma. (*Orosháza, 1872. július 21.-†Orosháza, Nagyszénás, 1873.) Keresztszülők Szalay

József tanító és Pekárik Katalin. Keresztelte Tomcsányi József levita. Görbe Rózától.

D2. Tomcsányi László, Gyula. (*Orosháza, 1874. március 4.-†Orosháza, Nagyszénás, 1874.) Keresztszülők

Szalay József tanító és Szalay Kornélia. Keresztelte Kéri István tanító. Görbe Rózától.

D3. Tomcsányi József III. (*Orosháza, 1877. március 21.-†Orosháza, Nagyszénás, 1877. június) Keresztszü-

lők Szalai József, evangélikus tanító és Kiss Vilma. Keresztelte Kéry István evangélikus tanító. Tóth Viktóriától.

D4. Tomcsányi Erzsébet, Mária. (*Orosháza, 1878. augusztus 14.-†Orosháza, Nagyszénás, 1879. április)

Keresztszülők Szalai József, evangélikus tanító és Kiss Vilma. Keresztelte Kéry István evangélikus tanító. Tóth Viktóriától.

D5. Tomcsányi Erzsébet. (*Orosháza, 1882. június 18.-†Orosháza, Nagyszénás,1882. június 29.) Nagyszé-

       nás. Szilágyi Ágnestől.

D6. Tomcsányi Mária. (*Orosháza, 1884. február 3.-) Szabadszenttornya. Szilágyi Ágnestől.

D7. Tomcsányi József, Antal. (*Orosháza, 1889. május 16.-) Nagyszénás. Szilágyi Ágnestől.

D8. Tomcsányi Sándor. (*Orosháza, Nagyszénás, 1892. május. †Orosháza, Nagyszénás, 1893. március 22.)

        Szilágyi Ágnestől.

C3. Tomcsányi Ida I. (*Orosháza, 1847. december 10.-†Orosháza, 1849. július 7.) Keresztszülők Balassa Pál és

       Nagy Róza.

C4. Tomcsányi Rozália. (*Orosháza, 1849. április 28.-†Orosháza, 1855. november 27.) Keresztszülők Balassa

       Pál[83] és felesége Nagy Róza.

C5. Tomcsányi Ida II. (*1851. március 8.-†Orosháza, 1923. január 1. A halál oka agyszélhüdés) Keresztszülők

Balassa Pál és Nagy Róza. Q Ritter János[84] tanító. Ritter (Rédei) János (*Kőszeg, 1846. május 16.-†Orosháza, 1911. január 23.) Orosháza, 1870. szeptember 27. Esketési tanuk helyesen Golián Mihály és Kovács János tanítók.

C6. Tomcsányi Vilma. (*Orosháza, 1853. március 13.-1880. február hó előtt.) Keresztszülők Balassa Pál és fe-

      lesége Nagy Róza.

 

A Folkusházy (Lacsny de Folkusháza) családfa. Ritter (Rédei) Jánosné, sz. Tomcsányi Ida II. anyai ősei

 

A1. Lacsny (Folkusházy) Mátyás. (*1685. k.) Q Tomka Katalin[85]. (*1687. k.)

       B1. Lacsny (Folkusházy) János. (*1710.-†Orosháza, 1788. október 28.) Q Jeszenszky Anna. (*Necpál-Folkusháza,

1716. k.- †) 1736. november 25. [Jeszenszky Anna apja Jeszenszky Mátyás de Kis-Jeszen. (*1682.-†Necpál-Folkusháza, 1767. március 28. Apja Jeszenszky János.)] (Az orosházi anyakönyvekben egy Jeszenszkyt találtam. 1837. február 28. Meghalt Jeszenszky Katalin, (*1760.) 77 éves volt, szülei Jeszenszky János és Libertinyi Zsuzsanna.)

Necpál-Folkusfalva. Házassági anyakönyvek. 1736. november 25. Házasságot kötött Folkusfalván Johannis Lacsny Matthias fia, juvenis és Anna Jeszenszky Matthias lánya, Kis-Jeszeni, virgine. [Ifjú legény, Lacsny János (Lacsny Mátyás fia Lacsny János) és hajadon Jeszenszky Anna. (Jeszenszky Mátyás de Kis-Jeszen leánya Jeszenszky Anna) házasságot kötöttek.]

              C1. Lacyny (Folkusházy) László.[86]. [87] (*Folkusfalva-Necpál. 1744. január 17.-†Orosháza, 1821. október 20.

                    genellarum do uno mecififsimus) Praeceptor, (tanító).

Folkusfalva-Necpál. Keresztelési anyakönyv. Folkusházán 1744. január 17-én keresztelték Lacsny Lászlót (Ladislaus Lacsny). Szülei Lacsny János (Johannes Lacsny) és Jeszenszky Anna. Keresztszülő Hanyetz Mátyás.

1. Q N. N. (-†Orosháza, 1773. előtt.)

2. Q Valentinyi Anna. 1773. [Valentinyi Anna nem Orosházán született. Az orosházi születési anyakönyvekben egy Valentinyi bejegyzés van Valentinyi Jakabnak a fia Valentinyi János (*Orosháza, 1774. május 30.) Komák[88] Hanyesi Mátyás, Gulyás Mátyás, Spissiak Jakab.]

Az első gyermeke az első feleségétől, további nyolc gyermeke a második feleségétől született.

Az orosházi evangélikus egyház 1744-ben először Dénes Sándort, aki a tolna megyei zombaiakkal jött, 1759-ben másodikként Vitéz Jánost illetve Mihalik Jánost, harmadikként pedig 1766-ban Lacsny (Folkusházy) Lászlót, alkalmazza tanítóként. A három tanítónak 620 gyermeket kellett oktatnia[89]. 1797-ben még biztos, hogy néptanító volt Folkusházy László[90] Pintér Józseffel együtt. Lacsny, vagyis Folkusházy László több mint fél évszázadon keresztül volt iskolai tanító (schola docens) Orosházán. A lányok tanítója is volt. A Felvidékről, Turócz vármegyéből mint nemes Lacsny (Latsny) László érkezett, majd a Folkusházy László nevet használta.

Az evangélikus templom első orgonája 1786-ban készült el, egyik orgonista valószínüleg Folkusházy László volt.[91] Koszorús Oszkár írása[92]: „Folkusházy László (1744–1821) 1797-es „híványát” közöljük betűhív formában. … Nemes Folkusházy László Tanító Úrnak Fizetése az Alább meg írottak 1.) Kész pénzben ötven, az az 50 frt, ebben értvén az őrlésnek és a Szántásnak váltságát is. 2.) Búzában ötven az az 50 köböl. Ezt pedig Bírák Uram Gergely napig ki fizetik. 3.) Egy és fél akó bor. 4. Hús 70 font az az hetven font. 5. Faggyú 20 font. 4.) Só ötven az az 50 font. 7. Fa 2 öll, ezen Bévül Szalma fűteni való elegendő. 5.) Széna 2 Szekérel –9. Egy fertály földnek Szabad használlása mellyet maga munkál. 6.) Fél véka Bab, fél véka Lencse és fél véka Kása. 7.) A Tanításért fognak a Szülők fizetni, minden gyermektől 30×-kat (krajcárokat). Orosháza, 12.Martii, 1797. Nemes Kis Ferencz Bíró – Győri István Tör. Bíró” Koszorús Oszkár írása[93]: „Az 1821 október 31-ei eklézsiagyűlés igen szomorú bejelentéssel kezdődött: „Nemes Folkusházy László Oskolabeli tanító Úrnak a folyó október 15-én lett megbetegedése után 20-dik Octoberben ez árnyékvilágból lett ki múlása és 23-kán a Földnek Gyomrába lett eltakaríttatása. Aki is mint, hogy ezen Orosházi Evangelika Ecclesiát 55 Esztendeig híven, igazán, és szorgalmatosan szolgálta. Akivel sohasem az Elöl Járóságnak, sem a közönséges Lakosoknak bajok nem volt. Avégett, hogy ezen Nemes Ecclesia eránta való tiszteletét, Szeretetét holta után is megmutassa, önként Jó indulatokból azt ajánlotta és határozta: –„hogy ezen megboldogult Érdemes Hív Oskolabeli tanítónak tisztességes eltakaríttatására tett Halotti költségeket a Nemes Ecclésia acceptálni és azokat az Ecclesia Curátora Sárközi András ő kegyelme az Ecclesia Cassájából kifizetni fogja.«”  A mai gyülekezet is számon tartja Folkusházy László (1744–1821) tanító úr emlékét, hiszen 1996-ban egyháztörténeti parkunkban, a templomépítő Szimonides Jánossal[94] együtt emeltünk követ tiszteletére.”

                                                                      

                                         Folkusházy László emlékköve. Orosháza, Evangélikus templomkert. 2017.

D1. Folkusházy Erzsébet (Örzse). (*Orosháza, 1772. október 31.-†Orosháza, 1773. május 21.) Komák: Szalai

       János, Sitkei Ferencz, Zabrag Ferenc.

D2. Folkusházy Sámuel I. (*Orosháza, 1774. március 1.-†Orosháza, 1831. A halál oka kolera. A halotti

anyakönyvben az van írva, hogy notárius, apja Folkusházy László.) (Komák: Szalai János, Tót Mihály, Zabrag Ferenc.) Q Marthon Erzsébet. (*Orosháza, 1784. szeptember 4.-†Orosháza, 1844. február 21.) Komák Horváth András Tiszt. Úr, Simonides János akkori Predikátor, Pusztay Adam akkori Bíró Úr. Q Nem Orosházán esküdtek. 1801.

A község jegyzője (notarius communitatio) volt, továbbá hites jegyző (notárius), az eklézsia jegyzője (pl. 1818.-1822. között. A protocollumot jegyzőkönyvet az Orosházi Evangélikus Egyházban csak 1818-ban kezdték vezetni, „Lejegyezte a Nemes Ecclesiának Jegyzője, Nemes Folkusházy Sámuel”).

„Orosháza. Folkusházy Sámuel nemesi bizonyságlevelét 1826. január 13-án, Folkusházy Józsefét (Sámuel fia) 1833. április 26-án hirdették ki Békés vármegyében. A Folkusházy (alias Lacsny) bizonyságlevelét 1844-ben küldte meg Nyitra vármegye Marthon Erzsébetnek.”  20 gyermekük született, közülük 10 megélte a felnőtt kort. [95] [Marthon Erzsébet, szülei Marthon Péter notárius. és Lichtenstein Erzsébet.]

E1. Folkusházy Erzsébet I. (*Orosháza, 1802. január 11.-†Orosháza, 1805. október 21.) Keresztszülők

       Szimonides János lelkész (*1753.–†1822.) és Peltzer Zsuzsanna.

E2. Folkusházy Sámuel II. (*Orosháza, 1803. december 3.-†Orosháza, 1825. december 21.) Keresztszülők

       Szimonides János és Peltzer Zsuzsanna.

E3. Folkusházy Pál. (*Orosháza, 1805. január 10.-†Orosháza, 1805. február 7.) Keresztszülők Szimoni-

      des János és Peltzer Zsuzsanna.

E4. Folkusházy József, Pál. (*Orosháza, 1806. január 11.-†1833. után.) Keresztszülők Szimodines János

       és Peltzer Zsuzsanna.

E5. Folkusházy János I. (*Orosháza, 1807. szeptember 1.-†1809. előtt.) Johanna ikertestvére. Keresztszü-

      lők Szimodines János és Peltzer Zsuzsa.

E6. Folkusházy Johanna. (*Orosháza, 1807. szeptember 1.-) János I. ikertestvére. Keresztszülők Szimodi-

nes János és Peltzer Zsuzsa.) Q Fehér János II. (*Orosháza, 1799. április 29.) Orosháza, 1824. május 31. [Fehér János II. szülei Fehér János I. (*1773.-1848. március 14.) és Sonkoly Anna.] [Fehér János I. szülei Fehér Mihály és Csapó Judit.]

E6. Folkusházy Mária. (*Orosháza, 1808.-†Orosháza, 1854. március 29.)

E7. Folkusházy János II. (*Orosháza, 1809. május 12.-†Orosháza, 1840. január 28.) Keresztszülők Szi-

modines János és Peltzer Zsuzsa. Q Jánoki Julianna. (*1819. előtt) Orosháza. 1836. május 10. Esketési tanú Vági István. [Jánoki Julianna szülei Jánoki Mihály, vendégfogadós. és Benkő Judit. (*1800. előtt) és 1818. előtt)]

F1. Folkusházy Sándor. (*Orosháza, 1837. augusztus 3.-) Keresztszülők Fábry Mihály és Kontsek Zsó-

      fia.

F2. Folkusházy Zsuzsanna. (*Orosháza, 1839. k.-†Orosháza, 1885. február 6.)

F3. Folkusházy Teréz. (*Orosháza, 1840. k.-†Orosháza, 1888. szeptember 18.)

E8. Folkusházy Károly. (*Orosháza, 1810.-†Orosháza, 1811. december 14.-)

E9. Folkusházy Erzsébet II. (*Orosháza, 1812. február 24.-†Orosháza, 1818. előtt.) Keresztszülők Szimodi-

       nes János és Peltzer Zsuzsa.

E10. Folkusházy Zsuzsanna. (*Orosháza, 1814. január 9.-†Orosháza, 1885. február 6. A halál oka végel-

gyengülés. 11 éve özvegy. Temették február 8.) Keresztszülők Szimodines János és Peltzer Zsuzsa. Q Milovics Ede. (*1811.-†Orosháza, 1873. augusztus 18.) görögkeleti vallású.

E11. Folkusházy Karolina I. (*Orosháza, 1814. december 24.-†1816. előtt.) Keresztszülők Szimodines

         János és Peltzer Zsuzsa.

E12. Folkusházy Karolina II. (*Orosháza, 1816. január 14.-†Orosháza, 1841. november 19. A halál oka

idegláz.) Keresztszülők Szimodines János és Peltzer Zsuzsa. Q Gólián Mihály [(*Mezőberény,[96] 1806.-) Mezőberényben tanult, majd 1827-től volt Orosházán oskola tanító.[97]] Orosháza, 1835. május 6. Esketési tanú Feyér János. Móring könyv. 1835. „Tudós Gólián Mihály úr, helybeli felvégi lánykák Tanítója néhai Gólián János volt Mező-Berényi lakos, néhai Zacharidesz Erzsébet fia, jegyzette el magának Nemes Folkusházy Karolina kisasszonyt, 1835. február 21.” [98]

[Gólián Mihály szülei Gólián János Mező-Berényi[99] lakos és Zacharides Erzsébet.]

        F1. Gólián Gyula. (*1836.-†Orosháza, 1841. december 18. Kora 6 év, a halál oka görcsök.)

        F2. Golian Sándor. (*1841. július.5.-†Orosháza, 1844. február 7. A halál oka görcsök.)

E13. Folkusházy László. (*Orosháza, 1817. június 25.-†Orosháza, 1822. november 16.) Keresztszülők

        Szimodines János és Peltzer Zsuzsa.

E14. Folkusházy Terézia. (*Orosháza, 1818. augusztus 3.-†Orosháza, 1888. szeptember 18. A halál oka

végelgyengülés.) Q Gólián Mihály. (*1806.-†Orosháza, 1887. október 9.) Orosháza, 1844. május 1. Esketési tanúk Tomcsányi Mihály és Vághi István. Gólián Mihály, miután első felesége Folkusházy Karolina II. 1841-ben elhunyt, húgát Folkusházy Teréziát vette el feleségül.

E15. Folkusházy Anna, Mária. (*Orosháza, 1820. augusztus 24.-†1831. előtt. A halotti anyakönyvekben

1895-ig nincs adat arról mikor halt meg, valószínű, hogy az 1831-ben pusztitó kolerajárvány áldozata volt.) Keresztszülők keresztszülők: Szimonides János VDM (Verbi Divini Minister = az isteni szó szolgája) és Plavetz Anna.

E16. Folkusházy Károly. (*Nagykőrös,1821.-†Orosháza, 1898. január 13. Meghalt végelgyengülésben.)

Q Molecz Karolina. (-†1898. január 13. után.) Szentes. 1857.

1832-ben a mezőberényi gimnázium tanulója lett. Iskolai pályája végeztével, 1843. október 3-án felvették vármegyei írnoknak, az esküt még ezen a napon letette. 1846. június 30-án mutatta be ügyvédi oklevelét. Gr. Károlyi György 1846. július 28-án tiszteletbeli alügyésznek nevezte ki, a tisztújítás alkalmával a mezőberényi esküdti posztra is jelölték.”[100] Benó Imre: Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt. (Nagykőrös, 1908. ) 96. ezt írta: „Folkusházy. Turócz vármegyei eredetű család, mely Heves vármegyébe is átszármazott. Talán a Heves vármegyei ágból való volt azon Folkusházy Sámuel, aki 1821 évben mint gazdatiszt vagy bérlő Pótharasztja[101] pusztán lakott s nejétől Nagyságos Marthon Erzsébettől ez évben ott született fia Károly egyházunk anyakönyvében van bejegyezve. A családról városunkban ez az egyetlen adat”.[102] .

E17. Folkusházy Erzsébet III. (*Orosháza, 1822. január 6.-†Orosháza, 1887. március 12. A halál oka

szélhüdés. Temette Harsányi Sándor evangélikus lelkész.) Q Tomcsányi József I. (*Orosháza, 1813.-†Orosháza, Puszta-Szent-Tornya, 1874. július 9.) Orosháza, 1843. január 10. Ötödik gyermekük:

         F5. Tomcsányi Ida II. (*1851. március 8.-†Orosháza, 1923. január 1.) Keresztszülők Balassa Pál

és Nagy Róza. Q Ritter (Rédei) János tanító. (*Kőszeg, 1846. május 16.-†Orosháza, 1911. január 23.) Orosháza, 1870. szeptember 27.

E18. Folkusházy Róza. (*Orosháza, 1823. január 13.-†Orosháza,1899. szeptember 18. a halál oka szívszél-

hűdés) Q Tavaszi János III., ügyvéd. (*Orosháza, 1818. október 19.-†Orosháza, 1891. szeptember 22. A halál oka aszkór. Temette Okályi Adolf segédlelkész.) Orosháza, 1849. augusztus 30. Esketési tanúk Neumann József és Jároli József. Részt vett Tavaszi János az 1848-as forradalomban.[103] Tavaszi János III. 1871-1878. között, majd 1885-től haláláig az orosházi evangélikus egyház felügyelője és az egyháztanács tagja volt[104]. [Tavaszi János III. szülei Járolics János II. és Argai Mária, Járolics János III. nevét a kormány engedelmével először Járolira, majd Tavaszira változtatta. A család eredeti neve Jároli volt, ld. a Jároli családfát.]

E19. Folkusházy Julianna. (*Orosháza, 1824. február 13.-†Orosháza, 1826. március 21.) Keresztszülők

Mikolay István és N. János.

E20. Folkusházy Sámuel III. (*Orosháza, 1828. július 1.-†Orosháza, 1831. A halál oka kolera.) Kereszt-

        szülő Szabó Mihály.

D3. Folkusházy Zsuzsanna I. (*Orosháza, 1776. március 16.-†Orosháza, 1778. március 16.) Komák Szalai

       János, Tót Mihály, Zabrag Ferenc.

D4. Folkusházy Júlia. (Julinka). (*Orosháza, 1777. február 15.-) Komák Szalai János, Tót Mihály, Zabrag

       Ferenc, Kéri István.

D5. Folkusházy Zsuzsanna II. (*Orosháza, 1779. március-†Orosháza, 1831. augusztus. A kolerajárványban

halt meg.) Komák Bokor János, Tóth Mihály, Szalai János. Q Galovits András. (*1767.-†Orosháza, 1830. augusztus 28. Meghalt kolerában.) Orosháza, 1797. november 14. Esketési tanúk Szimodines János és Mihályik János. [Galovits András szülei Galovits András és Martinyi Zsuzsanna.]

E1. Galovits Anna. (*Orosháza, 1801.-†Orosháza, 1829. május 10.)

E2. Galovits Pál. (*Orosháza, 1810. november 23.-†Orosháza, 1826. március 7.) Keresztszülők Szimodi-

      nes János és Peltzer Zsuzsa.

E3. Galovits Sámuel. (*Orosháza, 1813. október 16.-†Orosháza, 1827. szeptember 7.) Keresztszülők

       Szimodines János és Peltzer Zsuzsa.

E4. Galovits Mihály I. (*Orosháza, 1816. szeptember 25.-†Orosháza, 1819. január 7.) Keresztszülők

       Szimodines János és Peltzer Zsuzsa.

E5. Galovits Zsuzsanna. (*Orosháza, 1818. január 5.-) Keresztszülők Szimodines János és Peltzer Zsuzsa.

E6. Galovits Mihály II. (*Orosháza, 1819. március 6.-) Keresztszülők Szimodines János vidim (hitelesítő)

      és Peltzer Zsuzsa.

D6. Folkusházy Mária. (*1783.-†Orosháza, 1853. november 1.) Q Rosta Ferenc (*Orosháza, 1785. augusztus

30.-) Orosháza, 1813. július 24. Esketési tanúk Szimonides János. „Rosta Ferentz iff.l. Kerék jártó Mester Ember jegyzette el magának Folkusházi László Úrnak Oskolánk egyik Tanítójának h.l. Máriát, ígérvén nekie Móringul: mind aztat amivel bír, és amit szereznek magoknak. 18. juny. 1813. Simonides János Prédikátor és Rector előtt.”[105]

[Rosta Ferenc szülei Rosta István és Ravasz Erzsébet. (*Orosháza, 1753. szeptember 21.-†Orosháza, 1816. október 1.)]

      E1. Rosta Johanna. (*Orosháza, 1814. december 1.-) Q Sárdi Mihály[106]. Orosháza. 1831. május 5. „Sárdi

Mihály ifjú legény, vékony szabó mesterember, szentesi lakosnak Sárdi Mihály szabó mesterembernek a fia, el jegyzette magának Rosta Ferentz kerékgyártó mesterembernek hajadon leányát Johannát, Szakáts János tímár mesterember és Marton Erzsébet, Nemzetes Folkusházi Sámuel Úrnak hitesse előtt. A móring[107]: 200 frt. váltóban.”[108]

       E2. Rosta Sára. (*Orosháza, 1817. március 9.-)

D7. Folkusházy János I. (*Orosháza, 1785. április 27.-†Orosháza, 1787. november 20.) Komák Szalai János,

       Tóth Mihály, Kéri István.

D8. Folkusházy János II. (*Orosháza, 1788. július-†Orosháza, 1790. december 17.) Keresztszülők (komák)

       Tóth Mihály és Baronyai Katalin.

D9. Folkusházy Pál. (*Orosháza, 1790. augusztus 5.-) Keresztszülők Tóth Mihály, Baronyai Katalin. Folkus-

házy Pál 1805. szeptember hónaptól a Mezőberényi Gimnázium tanulója volt. „Paulus Folkusházy, Orosháza, c. Békés. 15 éves. Parens Folkusházy Ladislaus, nobilis, Rector”. (Apja Folkusházy László, nemes, iskolaigazgató)

 

 

Kolerajárványok Orosházán[109]

 

A Ritter-Rédei János több anyai ágon lévő őse 1831-ben a kolerajárványban halt meg, pl. Folkusházy Sámuel I. Kolera pusztított még Orosházán, 1836-ban, 1855-ben, 1866-ban és végül 1873-ban.

A kolerajárvány 1831. július 6-tól szeptember 2-ik tartott. Orosházán 1406 evangélikus vallású halt meg. Az elhalálozások pontos dátumát ezért a lelkész nem tudta feljegyezni.

                                                      

                                  Emlékmű a kolerajárvány áldozatainak emlékére Orosházán

„E gyászos emlékkő emelésével siratja az Orosházi evangélikus ágostai vallástételt tartó magyar Sion, azon 1406 atyafiakat, kiket a cholera pestis 44 napok alatt az 1831-ik esztendőnek július és augusztus hónapjaiban ide temetett.” Az emlékművet először a koleratemetőben 1832-ben állították fel, 1931-ben az evangélikus egyház felújitatta, majd az emlékművet a templomkertbe hozták át és Orosháza városalapításának 225 éves jubileuma alkalmából készítették el 1969-ben és 1970-ben avatták fel.

 

A Jároli családfa. Folkusházy Róza férje volt Tavaszi János III. ügyvéd, a Tavasziak korábban Jároliak illetve Járolicsok voltak

 

A1. Jároli Mihály. (*1703.-†Orosháza, 1783. április 13.) Q N. N.

       B1. Jároli István I. (*1738.-†Orosháza, 1827. október 17.) Q Szabó Judit. (*1755. november 26.-†Orosháza, 1811.

október 29.) Orosháza. 1773. október 19. Esketési tanúk Varga Ádám és Oskó János. [Szabó Judit szülei Szabó István és Molnár Judit. Orosháza, 1753. május 22.]

C1. Jároli István II. (*1776.-†Orosháza, 1830. október 2.)

C2. Jároli Sára. (*Orosháza, 1781. június 4.-†Orosháza, 1831. június 6. Meghalt kolerában. Q Daubner András,

       Orosháza, 1800. november 5.

C3. Jároli János I. (*Orosháza, 1783. december 27.-†Orosháza, 1784. október 10.)

C4. Járolics János II. [110]) (*Orosháza, 1784. július 27.-†Orosháza, 1836. március 15.) Q Argai Mária. (*1795.-

†Orosháza, 1845. január 12.) Orosháza. 1817. november 25. Tanúk Argai János II. (*Orosháza, 1786. október 28. [Argai Mária szülei Argai Márton és Baranyi Zsuzsanna.)]

D1. Járolics János III. (Tavaszi János) ügyvéd. (*Orosháza, 1818. október 19.-†Orosháza, 1891.szeptember

22. A halál oka aszkór. Temette Okályi Adolf segédlelkész.) Keresztszülők Szepesi János és Horváth Éva. Q Folkusházy Róza. (*Orosháza, 1823. január 13.-†Orosháza,1899. szeptember 18.) Orosháza, 1849. augusztus 30. Esketési tanúk Neumann József és Jároli József[111].

(Állami halotti anyakönyv. 1899. szeptember 18. Rédei János népiskolai tanító bejelentette a következő halálesetet: özvegy, Tavaszi Jánosné, született Folkusházy Róza, ágostai hitvallású, evangélikus földbirtokos. Orosháza, 1899. szeptember 18-án délelőtt 6 órakor szívszélhűdésben elhunyt.  Rédei János kijelentette, hogy a halálozásról közvetlen tudomással bír, s hogy a bejelentést, mint sógor teljesítette, mivel az elhunytnak a bejelentésre kötelezhető más rokonai nincsenek. Aláírta Nevery József, anyakönyvvezető helyettes.)

D2. Járolics István. (*Orosháza, 1820. szeptember 12.-†Orosháza, 1843. április 15. A halál oka aszkórság.)

D3. Járolics József I. (*Orosháza, 1822. március 13.-†Orosháza, 1822. október 26.)

D4. Járolics András. (*Orosháza, 1823. december 16.-†Orosháza, 1823. december 25.)

D5. Járolics Katalin. (*Orosháza, 1824. november 24.-) Q Ilovszki Pál. Orosháza, 1842. február 1. Esketési

       tanúk Bokor Mihály és Ilovszki János. [Ilovszki Pál szülei Ilovszki Mátyás és Bokor Judit]

D6. Járolics Julianna. (*Orosháza, 1827. július 4.-†Orosháza, 1849. február 7.)

D7. Járolics József II. (*Orosháza, 1829. december 8.-†Orosháza, 1888. augusztus 30.) Q

Ilovszky Julianna (*1834.-) Orosháza, 1853. december 27. Esketési tanúk Jároli József földész és Zalai Ferenc csizmadia. Járolics József II. foglalkozása szűrszabó[112].

[Ilovszky Julianna szülei Ilovszky János és Harsányi Erzsébet.]

E1. Jároli József III. (*Orosháza, 1868. május 29.-)

C5. Jároli Mihály I. (*Orosháza, 1788. február 1.-†Orosháza, 1841. augusztus 9.) Q Benkő Judit. 1810. k.

       D1. Jároli Mihály II. (*Orosháza, 1811. október 10.-) 

       D2. Jároli Judit. (*Orosháza, 1814. február 6.-) Keresztszülő Szakáts Zsuzsanna.

       D3. Jároli Zsuzsanna. (*Orosháza, 1816. január 31.-) Keresztszülők Baranyai János és Tukeh Zsuzsanna.

       D4. Jároli Julianna. (*Orosháza, 1818. november 30.-)

       D5. Jároli József I. (*Orosháza, 1819.-†Orosháza, 1821. március 25.)

       D6. Jároli Erzsébet. (*Orosháza, 1824. augusztus 31.-)

       D7. Jároli József II. (*Orosháza, 1826.-†Orosháza, 1847. január 4.)

       D7. Jároli István. (*Orosháza, 1828. augusztus 26.-)

       D8. Jároli Sándor. (*Orosháza, 1836. december 4.-†Orosháza, 1842. január 2.)

C6. Jároli József I. (*Orosháza, 1790. március 21.-) Q Németh Éva. Orosháza, 1813. október 25. „1812. Járolyi

József iffjú legény Csizmadia Mester Ember, Járolyi Istvánnak a fia, jegyzette el Néhai Nagy Jánosnak özvegyét, Németh Éva Asszonyt úgy, mint Törvény Bíró Lányát. Móring: 200 forint Váltóczédulában.” [113]

D1. Jároli József II. (*Orosháza, 1814. május 15.-) Keresztszülők Fehér Sámuel és Jankó Erzsébet.

D2. Jároli István I. (*Orosháza, 1817. január 23.-†Orosháza, 1817. február 25.) Keresztszülők Kiss Ferenc

       és Jankó Erzsébet.

D3. Jároli Julianna. (*Orosháza, 1818. május 25.-†Orosháza, 1859. május 1. A halál oka vérfolyás.) Kereszt-

       szülők Fehér Sámuel és Jankó Erzsébet. Q Szendi Horváth Pál. Orosháza, 1837.

D4. Jároli Zsuzsanna. (*Orosháza, 1821. augusztus 26.-†Orosháza, 1855. augusztus 24.) Q Horváth József,

Orosháza, 1839. október 22. Esketési tanú Fehér János. [Horváth József szülei Horváth György és Pusztai Erzsébet.]

D5. Jároli Éva. (*Orosháza, 1824. január 15.-†Orosháza, 1824. január 15.)

D6. Jároli András. (*Orosháza, 1824. november 26.-) Q Kotsondi Julianna. (*Orosháza, 1825. október

16.-) Orosháza, 1842. október 2. Esketési tanúk Németh Mihály és Lörintzy Istvánné.

[Kotsondi Julianna szülei Kotsondi Mihály és Pataki Éva. A Kotsondi család a kezdetektől, tehát 1744-től Orosházán élt, ezt bizonyítja, hogy 1747. november 21-én házasságot kötött Kotsondi Ferenc és Szokodi Kata, akinek apja Szokodi György. Kotsondi (Kocsondi) József 1879-től lelkésztanító volt Orosházán]

E1. Jároli József I. (*Orosháza, 1845. október 12.-) Keresztszülők Molnay Károly oktató és Felix Anna.

Q Németh Sára (*1850.) Orosháza, 1867. október 29. Esketési tanúk Kotsondi Mihály és Horváth Pál. [Németh Sára szülei Németh András és Baranyai Zsuzsanna]

F1. Jároli Julianna. (*Orosháza, 1868. július 19.-) Keresztszülők Horváth Imre és Hegedüs

      Zsuzsanna.

F2. Jároli József II. (*Orosháza, 1869. október 14.-) Keresztszülők Németh József és Németh Ka-

      talin.

F3. Jároli Zsuzsanna. (*Orosháza, 1871.-)

F4. Jároli András. (*Orosháza, 1871.-)

F5. Jároli Júlia. (*Orosháza, 1874.-)

F6. Jároli Sándor. (*Orosháza, 1879.-)

E2. Jároli Bálint. (*Orosháza, 1847. január 10.-) Keresztszülők Molnay Károly és Felix Anna.

E3. Jároli Zsuzsanna. (*Orosháza, 1848. június 1.-) Keresztszülők Molnay Károly és Felix Anna.

E4. Jároli Erzsébet. (*Orosháza, 1850. június 17.-) Keresztszülők Molnay Károly és Felix Anna.

E5. Jároli Éva. (*Orosháza, 1851. december 21.-) Keresztszülők Molnay Károly és Felix Anna.

 D7. Jároli István II. (*Orosháza, 1827. augusztus 2.-) Q Németh Julianna. Orosháza, 1845. október

30. Esketési tanúk Németh Mihály és özvegy Németh Jánosné. [Németh Julianna szülei Németh Ferenc és Horváth Erzsébet] Mint unokatestvérek királyi engedéllyel házasodtak.

E1. Jároli Mihály. (*Orosháza, 1847. szeptember 19.-†Orosháza, 1847. szeptember 26.) Keresztszü-

      lők Balassa Pál és Nagy Róza.

E2. Jároli Zsuzsanna. (*Orosháza Nagyszénás, 1849. október 16.-)

E3. Jároli Lajos. (*Orosháza, 1851. július 8.-) Keresztszülők Torkos Károly és Zsoldos N. Q Horváth

       Zsuzsanna. Orosháza, 1874.

       F1. Jároli Julianna. (*Orosháza, 1878. március 6.-†Orosháza, 1911. április 5.) Keresztszülők Mikó

             Lajos házas és Kabódi Julianna.

       F2. Jároli Mihály. (*Orosháza, 1880. május 27.-). Keresztszülők Kapus János házas és Jároli Juli-

             anna.

      F3. Jároli Etelka. (*Orosháza, 1886. december 14.-)

E4. Jároli János. (*Orosháza, 1864.-)

E5. Jároli Mária. (*Orosháza, 1866. szeptember 21.-)

E6. Jároli József. (*Orosháza, 1870. május 15.-) Keresztelte Kotsondi József tanító. Keresztszülők Tor-

       kos Károly lelkész és Zsoldos Terézia.

E7. Jároli Éva. (*Orosháza, 1873. június 16.-) Keresztszülő és keresztelte Torkos Károly lelkész.

C7. Jároli Julianna. (*Orosháza, 1794. február 1.-†Orosháza, 1831. Meghalt kolerában.)

C8. Jároli András. (*Orosháza, 1796. október 27.-†Orosháza, 1796. november 6.)

 

A Marthon (Marton, Márton) családfa. Marthon Erzsébet férje Folkusházy Sámuel I.

 

Czímeres levelet II. Ferdinándtól Marthon István nyert 1622. július. 21. Felesége N. Borbála. (Vas- és Komárom It.) Marthon István déd- vagy ükunokája lehetett Marthon János I.

 

A1. Marthon János I. Q Györgyi Erzsébet. Sikátor,[114] 1741. április 19. [Györgyi Erzsébet apja Györgyi János]

1741. április 19. Házasodott, nemes (nobilis) Marthon János[115], nemes szendi lakos és Györgyi János hajadon leánya Györgyi Erzsébet.

        B1. Marthon Ana. (*Szák, 1741. december 4.-) Keresztszülők Szabó Péter és felesége, Korsmajer Mihály és felesé-

               ge.

        B2. Marthon György. (*Szend, 1742. november 17.-) Keresztszülők feleségeikkel, Szabó Péter Korsmajer Mihály,

               Kováts Mihály és Pálfi István.

        B3. Marthon János II. (*Szend, 1744. március 17.-)

       B4. Marthon Péter. (*Szák, 1748. augusztus 30.-†Orosháza, 1824. szeptember 3.) Keresztszülők feleségeikkel Szabó

Péter és Kováts Mihály. 1. Q Lichtenstein Erzsébet. (*1756. k.-†1790.) 1774. k. 2. Q Abraham Erzsébet. 1790. Marthon Péter orosházi lakos 1802. ápr. 9. legfelső helyen igazolja nemességét. Első feleségétől kilenc, másodiktól egy gyermeke született.

Marthon Péter születési anyakönyve. 1748. augusztus 30. Szák. Kereszteltés. Marthon Péter, Petrus Marthon, szülei Marthon János, Joanes Marthon és Györgyi Erzsébet, Elisabeth Györgyi. Keresztszülők Szabó Péter, Petrus és Kováts Mihály, Michael. Őskereső. A Magyarországi Evangélikus Egyház anyakönyvei.

Marthon Péter meghalt 1824. szeptember 3. Orosháza.

Koszorús Oszkár: Egyházközségünk egykori kiváló felügyelője: nemes nemzetes vitézlő Marthon Péter.[116] c. tanulmányában részletesen feldolgozta Marthon Péter életét és egyházi munkásságát. A tanulmány következő megállapításait emelem ki: Marthon Péter, a környező Károlyi-uradalom gazdatisztje lett az Orosházi Evangélikus Egyházközség első felügyelője, az akkori szóhasználattal az eklézsia inspektora.[117] Marthon Péter neve a Marton és Márton változatban is szerepelt a korabeli anyakönyvekben. A neve előtt viselte a nemes, nemzetes és vitézlő címet is, ami régebben a nemeseket megillette. A gróf Károlyi László által kiadott „A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története” című könyvben megtalálható Marthon Péter rövid életpályája. „1771-től két és fél éven át Pesten szolgált kulcsárként báró Rudnyánszky Sándornál, majd 1774-ben jött Orosházára, s 13 és fél évig, 1787-ig jegyzőként tevékenykedett. 1787-től 1809-ig a gyulai, s a szentesi uradalmakban adószedő, majd 1809–1815-ig számtartó volt.” Marthon Péternek jelentős szerepe lehetett az orosházi templomépítésnél, nevét említi a templom oldalában talált kőládikában elhelyezett okirat is és együttműködött az első öt lelkésszel (Horváth András, Szimonides János, Ágoston István, Szigethy János, Mikolay István) is. 1819. január 8-án Marthon Péter számadó úr inspektori megbízatásáról lemond, gyengülő erejére hivatkozva. A lemondás teljes szövegét az 1819. január 19-i „Ecclesia Gyűlés” jegyzőkönyvében olvashatjuk. Ebből idézünk: „Az 1774. Esztendőben januárius hónapban, most 45 esztendeje, hogy engemet ezen B. helységnek akkori Elöljárói Pestről lehoztak nótáriusnak, mely Hivatalban 13 esztendőt töltöttem el. Annak utána szintén itt Helyben Uradalmi tisztté tétettem, ezen hivatalt pedig 30 esztendőkig viseltem. Ennyi számos esztendőkig általam folytatott terhes kötelességek annyira meggyengítették egészségemet, hogy az 1816-ik esztendőben az Uradalmi hivatalomról is végképpen lemondanom kelletett ... – mint Számtartó nyugodalomra tettem magamat, ezen időközben volt szerencsém ezen ágostai vallást tartó Ecclesiának Inspectorságát 12 esztendeig viselnem, de mivel tapasztalom, hogy az elgyengült egészségem és naponként nevekedő fejem szédülése miatt már ezen kötelességemnek sem felelhetek meg, ezennel lemondok.” Helyére Dedinszky István[118] lépett, aki azonban rövidesen Makóra költözött, s Marthon Péter az 1821. július 18-iki gyűlésen „közönséges megegyező akarattal ismét Inspectornak tétetődőtt.” Skolka Sámuel tanító 1813-ban megjelent „Orosháza topográfiája” c. írásában Marthon Péter uradalmi főhivatalnok és számtartó úr tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy sokat tett azért, hogy Orosháza levegője egészséges legyen, a „szélesebb utcák mindkét oldalán vízelvezető árkokat ásatott, amelyek az állóvizeket összegyűjtik és kivezetik a falu elé; és ezzel Marthon örök, maradandó szolgálatot tett, hogy az Orosháza levegője egészségessé váljék” Az 1818-as, legrégibb harangunkon is rajta van a neve Szimonides és Szigethy lelkészek mellett, mint „inspector P. Marthon” vagyis Marthon Péter felügyelő. Az orosházi templom tatarozása során 1985-ben egy kőládikát találtak, benne volt a latin nyelven írt alapító okirat. Az irat alapján „Az 1786-os alapozásnál a Károlyi birtokosok képviseletében Marthon Péter volt jelen”[119]. Marton Péter egykor népes családja férfi ágon kihalt. Utoljára egyik férfi unokája, Marthon Lajos halt meg, 27 éves korában, 1843. augusztus 30.-án, aki nőtlen volt.

              C1. Marthon Károly. (*Orosháza, 1775. október 29.-†Orosháza, 1775. november 1.) Komák Pamer Pál, Kunos

                     János, Tót Mihály.

C2. Marthon Zsuzsanna I. (*Orosháza, 1777. november 13.-†1787. előtt.) Komák magam Pámer Pál, Tót Mi-

       hály, Jennos János.

C3. Marthon Mihály. (*Orosháza, 1779. október 13.-) Komák Bokor János és Tót János.

C4. Marthon Mária. (*Orosháza, 1781. október 28.-)

C5. Marthon Péter II. (*Orosháza, 1782. augusztus 27.-)

C6. Marthon József I. (*Orosháza, 1783. szeptember 8.-†Orosháza, 1786. előtt)

C7. Marthon Erzsébet. (*Orosháza, 1784. szeptember 4.-†Orosháza, 1844. február 21. A halál oka szélhüdés.) Q

       Folkusházy Sámuel I. (*Orosháza, 1774. március 1.-†Orosháza, 1831. A halál oka kolera.) Orosháza, 1801.

17-ik gyermekük: Folkusházy Erzsébet III. (*Orosháza, 1822. január 6.-†Orosháza, 1887. március 12. A halál oka szélhüdés. Temette Harsányi Sándor evangélikus lelkész.) Q Tomcsányi József I. (*Orosháza, 1813.-†Orosháza, Puszta-Szent-Tornya, 1874. július 9.) Orosháza, 1843. január 10. Ötödik gyermekük: Tomcsányi Ida II. (*1851. március 8.-†Orosháza, 1923. január 1.) Keresztszülők Balassa Pál. Ld. Folkusházy családfát.

és Nagy Róza. Q Ritter (Rédei) János tanító. (*Kőszeg, 1846. május 16.-†Orosháza, 1911. január 23.) Orosháza, 1870. szeptember 27.

C8. Marthon József II. (*Orosháza, 1786. április 5.-†Orosháza, 1822. február 28.) Komák Szimonidesz János,

Német János, Tot Mihály, Bokor János. Q Hlaváts Judit. Orosháza, 1808. március 2. Hlaváts Judit 2. Q Vági István[120]. Orosháza, 1823. február 2. Mórning könyv: „1823. Ebben az évben megszaporodik az ezüstben móringolók száma. Összesen 13 férfi ajánlott fel a mátkájának nemesfém fizetőeszközt. …Minden más felajánlott összeg váltócédulában értendő. Az ezer forintos móring[121] is, amelyet Nemes Vági István „mészáros és helybélli Szék álló” ajánlott fel Ns. Nemzetes Márton József özvegyének, Ns. Hlaváts Judit asszonynak.”[122]

      D1. Marthon Johanna, Judit. (*Orosháza, 1811. október 19.-†Orosháza, 1812. augusztus 29.)

      D2. Marthon József III. (*Orosháza, 1810. április-†Orosháza, 1811. június 15.)

      D3. Marthon József IV. (*Orosháza, 1814. április 5.†Orosháza, 1814. április 6.)

      D4. Marthon Lajos. (*Orosháza, 1816. augusztus 12.-†Orosháza, 1843. augusztus 30. Nőtlen, a halál oka

            tüdővész.)

C9. Marthon Zsuzsanna II. (*Orosháza, 1788. április 27.-) Keresztszülők Szimonides János és Peltzer Zsuzsan-

      na.

C10. Marthon László. (*Orosháza, 1791. június 11.-†Orosháza, 1792. július 28.) Keresztelve június 23. Komák

         Szimonides János és Peltzer Zsuzsanna.

B5. Marthon Zsuzsanna. (*Szák-Szend, 1750. november 9.-) Keresztszülők feleségeikkel Kots Mihály, Szabó Péter,

Pálfi István, Pálfi Benedek, Kováts Mihály. Q Liptaj István. Szák, 1768. február 16. [Liptaj Istvá apja Liptaj Márton.]

 

A Marthon család Zsido[123] falutól eredeztette a nevét, tehát Zsido (Sido) Marthonok voltak. A Száki születési, halotti és házassági anyakönyvekben több Zsido (Sido) nevű található 1710.-1736. között. 1736. után nem találunk Zsido (Sido) nevüeket, viszont megjelentek a Marthon (Martony, Marton) nevüek, akik 1736 elött az anyakönyvekben nem fordultak elő. Ezt az alábbi kigyűjtéssel lehet bizonyítani.

Szák. Vegyes anyakönyvek. Keresztelési anyakönyv. 1710-1737.

Sido Kata. (*1716. december 30.-) Szülei Sido Márton és Tobiás Kata.

Sido Zsuzsanna. (*1717. december 16.-) Szülei Sido Márton és Tobiás Kata.

Sido János. (*1718. május 6.-) Szülei Sido György és Takács Ilona.

Sido Éva. (*1719. május 27.-) Szülei Sido György és Takács Ilona.

Sido Zsuzsanna. (*1720. szeptember 26.-) Szülei Sido György és Takács Iona.

Sido Márton. (*1725. december 1.-) Szülei Sido György és Takács Ilona.

Sido György. (*1728. április 5.-) Szülei Sido György és Takács Ilona.

Sido Mihály. (*Szend, 1731. március 6.-) Szülei Sido György és Takács Ilona.

Menyhart Erzsébet. (1737. december 9.-) Szülei Menyhart János és Martony Erzsébet. (Ez az első Marthon név.)

Szák. Vegyes anyakönyvek. Halotti anyakönyvek. 1710-1737.

1712.  Szendi Zsido Mártony leánykája halt meg.

1718. Szenden Sido Mártony leányát temettük.

1721. május 5. Szenden Sidó György leányát, Zsuzsannát temettük.

1724. január 4. Szenden Sido Péternét, Toselya Rebekát temettük.

1724. Szenden Sido Péter leánykáját temettük.

1727. május 6-án Szenden Sido Péter második feleségét Csík Évát temettük.

1727. május 21. Szenden Sido Péter árva fiacskáját Mihályt temettük.

1728. Szenden Sido Márton leánykáját temettük.

1729. Szenden Sido Márton fiát temettük.

1733. Szenden Sido Márton Márton nevű fiacskáját temettük.

1734. december 25. Sido Benedeket temettük.

Marthon nevű nem volt 1710-1737. között a száki halotti anyakönyvekben.

Szák. Vegyes anyakönyvek. Házassági anyakönyvek 1710-1737.

1711. április 3. Kakula István Szákon házasodott Sido Ferenc megmaradt árva hajadon leányával Sido Zsuzsannával.

1716. Szendi Sido György Örsön Takács György hajadon leányával házasodott, Takács Ilonával.

1720. február 6. Házasodott Szendi Sido Péter és Toselya Rebeka. Meghalt 1724. január 4.

1722. Szenden. Házasodott Nagy Ferenc és Sido Rebeka.

Marthon nevű nem volt 1710-1737. között a száki házassági anyakönyvekben.

 

A1. Marthon Péter, nemes. Q Horváth Erzsébet, nemes. Szák. 1740. január 12. Esketési tanúk: Marthon Márton és Nagy

György. 1755. április 6. keresztszülők (született Konszkay Zsuzsanna, apja Konszkay Márton, anyja Horváth Katalin, valószínűleg Horváth Erzsébet testvére.).

      B1. Marthon István. (*Szend, 1740. november 21.-) Keresztszülők feleségeikkel Komáromi János, Kováts Mihály.

      B2. Marthon Julianna. (*Szend, 1742. február 8.-)

      B3. Marthon Paula. (*Szend, 1743. december 26.-)

 

A1. Marthon Ferenc. Q Joanides Judit. Szend, 1737. július 16. 1759. december 1. Szák. Keresztszszülő nemes Marton

       Mihály feleségével, Marton Ferenc feleségével.

      B1. Marthon György. (*Szend, 1744. április 22.-)

      B2. Marthon Zsuzsanna. (*Szend, 1746. október 22.-)

      B3. Marthon Rebeka. (*Szák, 1749. augusztus 10.-)

      B4. Marthon Júlia. (*Szend, 1751. július 20.-)

 

A1. Marthon János.

       B1. Marthon Márton. (*Szend, 1749. k.-†1807. után.) Q Szabó Zsuzsanna. Szák, 1768. február 16. Marthon Márton

1807. január hónapban még élt, esküvőnél tanú volt. Marthon Mártonról vannak irodalmi források is. Szák-Szendi Társult Evangélikus Egyházközség. A szendi társegyház. Az egyházközség a feljegyzések szerint valójában 1786-ban alakult meg. Addig a száki anyaegyházhoz tartozott, tanítója nem volt, az iskolás gyermekek a római katolikus iskolába jártak. „Őfelsége 1786. év júl. 14-én kelt 28.145 sz. elhatározásában legkegyelmesebben megengedte, hogy az evangélikusok külön iskolaépületet építsenek és tanítót tartsanak." [Szabó Péter leánya Szabó Zsuzsanna.]

           B1. Marthon Éva. (*Szák, 1773. július 31.-) Keresztszülők Takáts János, Kellnberger Sámuel.

           B2. Marthon Júlia. (*Szák, 1776. február 8.-) Keresztszülők Vitek György és Takács János.

           B3. Marthon Péter. (*Szák, 1778. május 13.-) Keresztszülők feleségeikkkel Vitek György és Takáts János.

           B4. Marton Anna. (*Szák, 1781. június 5.-)

           B5. Marthon János. (*Szák, 1783. január 1.-)

 

A1. Marthon Mihály Q Kováts Éva. 1772. k. (1780. július 4. *Szabó Márton II., apja Szabó Márton I. Keresztszülők

       nemes Marton Mihály és Kováts Éva.)

       B1. Marthon János. (*Szend, 1774. május 11.-) Keresztszülők Kis György, Szabó Márton, Szabó Péter, Nemes Már-

             ton.

      B2. Marthon Zsuzsanna. (*Szend, 1775. december 9.-) Keresztszülők Szabó Péter, Kis György, Nemes Márton, Kis

            András.

 

A Vági családfák. Vági Zsuzsanna férje Tomcsányi Mihály volt

 

A1. Vági György I.

       B1. Vági Katalin I. (*Orosháza, 1746. július 17.-†csecsemő)

       B2. Vági Éva. (*Orosháza, 1749. június 12.-)

       B3. Vági Katalin II. (*Orosháza, 1751. március 4.-)

       B4. Vági György II. (*Orosháza, 1754. március 22.-) Q Darók Kata. (*Orosháza, 1756. augusztus 13.-) 1773. február

             9. Esketési tanúk Vági Ferenc, Csizmadia János. [Darók Kata apja Darók István.]

             C1. Vági István. (*Orosháza, 1778. július 31.-†Orosháza, 1849. augusztus 23.) Q Tóth Erzsébet. Orosháza, 1798.

                    október 23. Esketési tanúk Folkusházy László és Varga Mihály. [Tóth Erzsébet apja Tóth István]

             C2. Vági Katalin. (*Orosháza, 1793. július 27.-†Orosháza, 1837. május 22.)

             C3. Vági Éva. (*Orosháza, 1795. október 3.- †Orosháza, 1839. december 23.)

             C4. Vági György III. (*Orosháza, 1797. december 7.-)

       B5. Vági Ferenc I. (*Orosháza, 1757. május 22.-) Q Német Judit. Orosháza, 1776. november 29. Esketési tanú Vági

Ferenc. [Német Judit apja Német András]

C1. Vági András. (*Orosháza, 1780. július 12.[124]-†Orosháza, 1847. március 9. A halál oka sínylődés, betegség

      miatt elgyengülés.). Q Lesetár Erzsébet. 1797. október 31. [Lesetár Erzsébet apja Lesetár Mihály.]

D1.Vági Erzsébet. *Orosháza, 1803.-†Orosháza, 1849. július 21.

D2. Vági Mihály. (*Orosháza, 1809.-†Orosháza, 1849. augusztus 9.)

D3. Vági Zsuzsanna. (*Orosháza, 1819.-†1819. Orosháza, július 19.)

C2. Vági Ferenc II. (*Orosháza, 1789. szeptember 18.-†Orosháza, 1790. november 9.)

C3. Vági György. (*Orosháza, 1792. április 29.-†Orosháza, 1836. március 16.)

              C4. Vági Ferenc III. (*Orosháza, 1795. szeptember 12.-†Orosháza, 1797. szeptember 28.)

              C5. Vági Judit. (*Orosháza, 1798. július 30.-)

 

A1. Vági Ferenc I. (*1732. k.) Q Kovács (Baranyai) Éva. (*1736. k.-) Orosháza, 1754. június 11. Esketési tanúk a lelkész

és Szokodi György. [Kovács Éva apja Kovács (Baranyai) Mihály.] Valószínűsíthető, hogy Vági Ferenc I. testvére az előző családfában lévő A1. Vági György I. volt.

 B1. Vági Erzsébet. (*Orosháza, 1756. november 5.-) Komák Nagy Mihály, Nagy Sándor, Kováts Mihály.

 B2. Vági Ferenc II. (*Orosháza, 1757. november 26.- †Orosháza, 1823. június 14.) Komák Nagy Sándor, Nagy Mihály,

Magyar Márton, Kováts Mihály. Q Iványi Éva. (*Orosháza, 1762. augusztus 22.[125]-†Orosháza, 1829. december 28.) Orosháza, 1779. november 2. Esketési tanúk Pintér József és Vági György. [Iványi Éva, szülei Iványi István II. és Vas Katalin. Iványi István II. apja Iványi István I.]

      C1. Vági János I. (*Orosháza, 1780. szeptember 29.-†Orosháza, 1780. október.) Komák Pintér József preceptor,

            tanító, Kováts Mihály.

      C2. Vági István I. (*Orosháza, 1782. március 6.[126]-†Orosháza, 1831. Kolera.) Q Lutsánszki Júlia. Orosháza, 1800.

             október. 2. [Lutsánszki Júlia apja Lutsánszki János.]

             D1. Vági István II. (*Orosháza, 1802. augusztus 18.-)

             D2.Vági Mihály. (*Orosháza, 1804. november 12.-)

             D3. Vági Julianna I. (*Orosháza, 1807. november 19.-†1817. előtt.)

             D4. Vági János. (*Orosháza, 1809. szeptember 25.-)

             D5. Vági Zsuzsanna. (*Orosháza, 1812. február 1.-)

             D6. Vági Katalin. (*Orosháza, 1814. május 21.-)

             D7. Vági Julianna II. (*Orosháza, 1817. április 30.

     C3. Vági Katalin. (*Orosháza, 1783. november 18.[127]-†Orosháza, 1855. augusztus 16.) Q Szabó István II. (*Oros-

háza, 1768. április 17.-†Orosháza, 1831. Kolera.) Orosháza, 1800. október 14. [Szabó István II. apja Szabó István I. Az 1700-as évek végén a Szabó család sok tagja élt Orosházán.] Móringkönyv „1800. Szabó Istvány iff. l. Szabó Istványnak a Bírónak a fia, jegyzette el magának Vági Ferentznek h.l. Katalint, ígérvén nékie Móring fejében 40 Rft. Triznyai Istvány és Székáts Jánosné előtt.”

      C4. Vági Erzsébet. (*Orosháza, 1786. július 10.-†Orosháza, 1850. augusztus 22.) Komák Csete János, Folkusházy

            László, tanító úr, Pintér József tanító úr.

C5 Vági János II. (*Orosháza, 1788. július. 4.-†Orosháza, 1788. július 28.) Keresztszülők Pintér József és Mazúr

       Erzsébet.

C6. Vági Zsuzsanna. (*Orosháza, 1789.-†Orosháza, 1790. szeptember 23.)

           C7. Vági János III. (*Orosháza, 1791. július 27.-†Orosháza, 1821. május 28.) Komák Pintér József, Mazur Er-

      zsébet.

C8. Vági Julianna. (*Orosháza, 1793. szeptember 5.-†Orosháza, 1847. október 6.) Keresztszülők Pintér József és

       Mazur Erzsébet.

C9. Vági Ferenc III. (*Orosháza, 1796. január 31.-†Orosháza, 1797. február 22.) Keresztszülők Pintér József és

       Mazur Erzsébet.

C10. Vági Erzsébet. (*Orosháza, 1798. február 19.-†Orosháza, 1850. augusztus 22.) Keresztszülők Kováts Mihály

         és Lányi Zsuzsa.

C11. Vági Ferenc IV. (*Orosháza, 1800. december 14.-†Orosháza, 1850. július 9.)

C12. Vági Éva. (*Orosháza, 1803. június 16.-†Orosháza, 1831. Kolera.) Q Sós Pál.

C13. Vági Pál. (*Orosháza, 1807. január 23.-)

B3. Vági Éva. (*Orosháza, 1760. június 1.-) Komák Magyar Márton, Nagy Sándor, Kováts Mihály, Basai Ádám.

B4. Vági Zsuzsanna. (*Orosháza, 1762. december 6.-) Komák Csizmadia János, Kováts Mihály, Magyar Márton,

       Nagy Sándor, Bolla Ferenc. Zsuzsa és Katalin ikertestvérek.

B5. Vági Katalin. (*Orosháza, 1762. december 7.-) Komák Csizmadia János, Kováts Mihály, Magyar Márton,

       Nagy Sándor, Bolla Ferenc. Katalin Zsuzsa ikertestvérek.

B6. Vági Erzsébet I. (*Orosháza, 1764. április 21.-) Komák Csizmadia János, Magyar Márton, Nagy Sándor, Kováts

        Mihály, Bolla Ferenc

B7. Vági János. (*Orosháza, 1765. október 19.-) Komák Nagy Sándor, Kováts Mihály, Csizmadia János, Bolla Fe-

     renc, Magyar Márton.

B8. Vági Judit. (*Orosháza, 1766. december 30.[128]-†Orosháza, 1809. szeptember 15.) Q Isatzki István. (*Orosháza,

1763. március 12.-†Orosháza, 1836. június 5.) Orosháza, 1782. november 19. [Isatzki István szülei Isatzki János I. (*1732.-†Orosháza, 1786. július 28.) és Pusztai Éva.[129])]

C1. Isatzki János. (*Orosháza, 1783.- †Orosháza, 1836. május 13.)

C1. Isatzki Zsuzsanna. (*Orosháza, 1787. szeptember-)

C2. Isatzki István I. (*Orosháza, 1790. augusztus 6.-†Orosháza, 1790. augusztus 14.)

C3. Isatzki István II. (*Orosháza, 1791. július 23.-†Orosháza, 1794. augusztus 6.)

C4. Isatzki Ferenc. (*Orosháza, 1795. augusztus 10.-†Orosháza, 1798. szeptember 7.)

C5. Isatzki Erzsébet. (*Orosháza, 1798. február 10.-†Orosháza, 1802. február 5.)

B9. Vági Erzsébet II. (*Orosháza, 1771. április 7.-†Orosháza, 1820. június 6.) Komák Fábri István, Kováts István,

        Kováts Mihály.

B10. Vági Mihály. (*Orosháza, 1775. augusztus 29.[130]-†Orosháza, 1847. május 9. A halál oka öregségi elgyengülés.)

 1. Q Szemenyei Ilona (-†1799. előtt.). Orosháza, 1793. október 28. Tanúk Simonics János és Pusztai Ádám. 2. Q Kertész Zsuzsanna. Orosháza, 1799. október 28. Tanúk Varga Mihály és Iványi István. [Kertész Zsuzsanna apja Kertész György.]

B11. Vági Éva. (*Orosháza, 1778. szeptember 26.-†Orosháza, 1779. június 25.) Komák Pintér József, Folkusházi

         László, Szente János.

 

Folkusházy és a rokon Jeszenszky, Tompa, Tomcsányi stb. családok, Necpál-Folkusháza

 

    Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját. Folkusfalva (szlovákul Folkušová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Fényes Elek szerint "Folkusfalva, (Folkussova), tót falu, Thurócz vm., Neczpál filiálisa. A Folkusfalvy család XIV. század elejétől itt élt. 1331-ben "villa Folkus" említik először, amikor Doncs mester első birtokosának a Folkus családnak adja. A falu nevét is róluk kapta. A család a 18. század végéig maradt a község birtokosa. 1335-ben "Villa Folci", 1359-ben "Folkusfalua", 1391-ben "Folkasfalwa", 1552-ben "Folkusovalva" alakban szerepel az írott forrásokban. Az evangélikus anyakönyveket le tudtam tölteni az FS-TOOLS programmal a Mormon egyház honlapjárol, a necpáli evangélikus anyakönyvek az 1689-1917 közötti időszakra vannak meg. A Folkusfalvi evangélikus egyház a Necpálinak volt a fiókegyháza, ezért a folkusfalvi anyakönyveket latin nyelven Necpálban vezették. A folkusfalvi Folkusházy család a Felvidékről származik, és a XVII. században, a török utáni évtizedekben széledt szét az országban. Ezt a keresztelési anyakönyvek is bizonyítják.

A Folkusházyak a Lacsny nevet használták, ezt a keresztelési anyakönyvek is bizonyítják.

„Nemes Folkusházy" annyi mint nobilis de Folkusháza, tehát Folkusházára való nemes, folkusházi nemes.

Folkusházy nevűek pl.:csak 1759. után jelentek meg, majd hosszú kihagyás után,  80 év elteltével fordultak elő nagyobb számban.

 

A1. Folkusházy György. Q Szopotzy Anna. Folkusfalva.

       B1. Folkusházy Anna. (*Folkusfalva, 1760. december 29.-) Keresztszülő Simko György.

 

A1. Folkusházy Gyurgyik Dániel, nob., nemes. Q Tomka Terezia, nemes. Folkusfalva.

      B1. Folkusházy Gyurgyik Terézia. (*Folkusfalva, 1841. május 21.-) Keresztszülők Lehoczky János, nemes és

             Jeszenszky Zsuzsanna.

      B2. Folkusházy Gyurgyik Mária, Barbara. (*Folkusfalva, 1845. május 1.-†1847. előtt.) Keresztszülők Lehoczky

             János, nemes és Jeszenszky Zsuzsanna.

      B3. Folkusházy Gyurgyik Mária. (*Folkusfalva, 1847. március 23.-) Keresztszülők Lehoczky János, nemes és

             Jeszenszky Zsuzsanna.

 

A1. Lacsny Mátyás. Q Tomka Katalin.

       B1. Lacsny János. (*1710.-†Orosháza, 1788. október 28.) Q Jeszenszky Anna. Necpál-Folkusfalva. Házassági anya-

könyvek. 1736. november 25. Házasságot kötött Folkusfalván Johannis Lacsny Matthias fia, juvenis és Anna Jeszenszky Matthias lánya, Kis-Jeszeni, virgine. [Ifjú legény, Lacsny János a Lacsny Mátyás fia és hajadon Jeszenszky Anna, Jeszenszky Mátyás de Kis-Jeszen leánya házasságot kötöttek.]

   C1. Lacsny Zsuzsanna. (*Folkusfalva, 1740. szeptember 21.-) Keresztszülők Vissovszky Andrea és Ivánka

          Anna.

   C2. Lacsny László. (*Folkusfalva, 1744. január 17.-†Orosháza, 1821. október 20.) Keresztszülők Jeszenszky

Zsigmond és Ivánka Anna. Orosházán az Evangélikus Egyház 1766-ban Lacsny (később Folkusházy) Lászlót, alkalmazza tanítóként.

 

Lacsny nevűek még pl.:

 

A1. Lacsny János I. Q Tomka Zsuzsanna. Folkusfalva-Necpál. 1735. november 6. (Tomka Zsuzsanna apja nemes Tomka

      András)

      B1. Lacsny János II. (*Folkusfalva, 1736. október 10.-) Keresztszülők Just János és Jeszenszky Zsuzsanna.

B2. Lacsny Pál. (*Folkusfalva, 1739. május 10.-) Keresztszülők Jeszenszky Pál és Tersénszky Anna.

B3. Lacsny Sámuel. (*Folkusfalva, 1743. augusztus 10.-) Keresztszülő Jeszenszky Zsuzsanna.

B4. Lacsny Dániel. (*Folkusfalva, 1746. január 1.-) Keresztszülők Just János és Jeszenszky Zsuzsanna, Lacsny

       Mátyás özvegye.

 

A1. Lacsny Mátyás. Q Davko Judit. Folkusfalva-Necpál.

       B1. Lacsny András. (*Folkusfalva, 1738. május 24.-) Keresztszülők Gyurgyik András és Jeszenszky Szófia.

 

A1. Lacsny Dániel. Q Gyurkovics Mária. Folkusfalva-Necpál.

       B1. Lacsny Zsuzsanna. (*Folkusfalva, 1739. július 26.-)

 

A1. Lacsny Mátyás. Q Durdik Katalin. Folkusfalva-Necpál.

       B1. Lacsny János. (*Folkusfalva, 1745. október 15.-) Keresztszülők Jeszenszky Anna, Tomka Pál.

 

A1. Lacsny György Q Tompa Mária.

       B1. Lacsny Pál. (*Folkusfalva, 1714. augusztus 10.-) Q Gyurgyik Anna. Folkusfalva-Necpál. 1735. november 6.

             [Gyurgyik Anna apja Gyurgyik György]

             C1. Lacsny Zsuzsanna. (*Folkusfalva, 1746. augusztus 27.-) Keresztszülő Gyurgyik Katalin.

 

A1. Lacsny György Q Jeszenszky Anna.

       B. Lacsny Mátyás (*Folkusfalva, 1707.-† Folkusfalva, 1795. április 22.) Q Gyurgyik Katalin.

            C1. Lacsny Pál. (*Folkusfalva, 1753. március 25.-) Keresztszülők Jeszenszky Mihály, Jeszenszky Anna.

 

A1. Lacsny János. Q Hulej Barbara. Folkusfalva-Necpál.

      B1. Lacsny Péter. (*Folkusfalva, 1754. július 1.-)

      B2. Lacsny Sámuel. (*Folkusfalva, 1758. november 1.-)

 

A1. Lacsny János. Q Lehoczky Anna. Folkusfalva-Necpál.

       B1. Lacsny Zsuzsanna. (*Folkusfalva, 1769. augusztus 24.-)

       B2. Lacsny Barbara. (*Folkusfalva, 1771. március 1.-)

       B3. Lacsny Mária. (*Folkusfalva, 1773. július 4.-)

 

A1. Tomka Dániel. QTomcsány Éva. 1712. november 18.

       B1. Tomka Jusztina. (*Folkuafalva, 1718. március 16.-) keresztszülők Jeszenszky Jozefa és Dobay Krisztina.

 

A1. Tomka János. Q Lacsny Katalin. Folkusfalva-Necpál.

       B1. Tomka András. (*Folkusfalva, 1733. április 27.[131]-)       B2. Tomka Mihály. (*Folkusfalva, 1737. április 13.-)

 

Házassági anyakönyvek, további Lacsny vezeték nevű vőlegények. 1689-1737.

1712. november 18. Lacsny Dániel. Q Tomka Judit.

1721. november 2. Lacsny Márton. Q Jeszenszky Erzsébet.

1726. február 24. Gyurgyik Mátyás Q Jeszenszky Erzsébet, Lacsny Márton özvegye, nemes, özvegy J.

1721. november 2. Lacsny Mátyás Folkusfalvi Q Jeszenszky Zsuzsanna.

1724. május 28. Lacsny Illés. Q özvegy Jeszenszky Éva.

1724. május 28. Lacsny Illés. Q özvegy Jeszenszky Éva.

1727. november 23. nemes özvegy Lacsny János de Folkusfalva. Q nemes, hajadon Jeszenszky Zsuzsanna, de Nagy-Jeszen.

1730. október 29. Lacsny György. Q özvegy Corda Szófia. [Lacsny Mátyás fia Lacsny György, de Folkusfalva, nemes. Corda János de Alsó Rutka leánya Corda Szófia.]

1735. május 1. Lacsny András. Q Jeszenszky Katalin. [Lacsny Mátyás de Folkusfalva Q Pavlik Zsuzsanna fiai 1. Lacsny András. Jeszenszky János Q Coryli Ilona leánya Jeszenszky Katalin. 2. Lacsny János. (*Folkusfalva, 1721.-†Folkusfalva, 1732. december 14.)]

 

Házassági anyakönyvek, Lacsny vezeték nevű menyasszonyok. 1689-1737.

1723. január 31. Gyurgyik Dániel Folkusfalvi nemes. Q Lacsny Anna hajadon.

1726. november 10. Tomka Imre nemes. Q Lacsny Anna nemes.

1724. július 16. Tomka János nemes. Q Folkusházi Lacsny Katalin.

 

Házassági anyakönyvek, Tomka vezeték nevű vőlegények. 1689-1737.

1698. június 22. Tomka János. Q Elásovich Zsuzsanna, özvegy.

1712. május 16. Tomka Mátyás. Q Gyurdio Katalin.

1718. október 16. Tomka János, ifjú, Folkusfalvi. Q Zatureczky Mária, hajadon.

1719. október 8. Tomka György, Folkusfalvi, fiatal ember. Q Jámbor Judit, hajadon Kisjeszen.

1724. október 29. Tomka Sámuel de Folkusfalva, nemes. Q Tomka Zsuzsanna nemes hajadon.

1724. október 29. Tomka András, nemes. Q Jeszenszky Anna, nemes hajadon.

1727. február 16. Tomka János de Folkusfalva Q Lacszanszky Zsuzsanna, nemes hajadon.

730. május 21. özvegy Tomka Mihály. Q Straka Magdaléna. [Tomka György Q Tomka Marinka fia Tomka Mihály. Straka Mihály Q Iznczky Magdaléna leánya Straka Magdaléna.]

1730. július 16. Tomka Sámuel de Folkusfalva, özvegy. Q Jeszenszky Zsuzsanna, de Nagy-Jeszen, hajadon.

1731. október 7. Tomka Pál. Q Kossuth Anna.

1738. január 19. Tomka Mátyás de Folkusfalva, özvegy. Q Pongrácz Katalin, Draskony N. özvegye.

 

Házassági anyakönyvek, Tomka vezeték nevű menyasszonyok. 1689-1737

1724. junius 5. Bulovszky Pál, özvegy nemes. Q Tomka Zsuzsanna, özvegy Folkusfalvi.

 

Házassági anyakönyvek, Tomcsányi vezeték nevű vőlegények. 1689-1737.

1721. november 6. Tomcsány Ferenc Q Tomcsányi Tomcsány Zsuzsanna.

1722. június 21. Tomcsányi Tomcsány János, nemes (generosus) özvegy Q Tarnóczy Anna, nemes (nobilis) hajadon.

1722. november 11. Lehotzky de Kis-Rakó, nemes. Q, Bulovszky Zsuzsanna, nemes özvegy. Thomcsányi László özvegye. derelicta, cserben hagyó.

1724. február 7. Schuch Mátyás Q Tomcsányi Zsuzsanna, hajadon.

1728. november 14. Tomcsányi Miklós. Q Özvegy Cseper Szófia. [Özvegy Tomcsányi András Q Kuzma Szófia fia Tomcsányi Miklós. Cseper Tobiás Q Kossuth Éva leánya özvegy Cseper Szófia]

1731. november 17. Tomcsányi Márton, Q Ivánka Éva.

1735. november 20. Tomcsányi Mátyás Q Haaci Katalin. [Tomcsányi András fia Tomcsányi Mátyás]

 

Házassági anyakönyvek, Tomcsányi vezeték nevű menyasszonyok. 1689-1737

1726. november 10. Lamos János Q Tomcsányi Erzsébet.

1732. február 15. Schuh György, özvegy. Q Tomcsányi Zsuzsanna, özvegy.

 

Házassági anyakönyvek, Jeszenszky vezeték nevű vőlegények. 1689-1737.

1718. október 16. Jeszenszky Mátyás, Nagy-Jeszen. Q Zatureczky Zsuzsanna.

1725. július 8. Jeszenszky János de Kis-Jeszen, nemes, úr. Q Buzicz Zsuzsanna, nemes, hajadon.

1725. október 21. Jeszenszky Dávid. Q nemes, hajadon Jeszenszky Anna.

1725. október 21. Jeszenszky György. Q Jeszenszky Ilona, nemes, hajadon.

1725. október 21. Jeszenszky Dániel. Q Jeszenszky Zsuzsanna, nemes, hajadon.

1727. július 6. Jeszenszky Tamás de Nagy Jeszen. Q Jeszenszky Anna de Kis-Jeszen.

1727. október 5. Jeszenszky Mihály de Kis-Jeszen. Q Jambor Zsuzsanna.

1727. november 23. Jeszenszky János de Kis-Jeszen, nemes, özvegy. Q Jambor Zsuzsanna, de Kis-Jeszen, nemes hajadon. [Jambor Mátyás leánya Jambor Zsuzsanna.]

1728. november 7. Jeszenszky György. Q Jeszenszky Zsuzsanna. [Jeszenszky János de Kis-Jeszen fia Jeszenszky György. Jeszenszky Mátyás Nagy-Jeszen. Q Tomka Dóra leánya Jeszenszky Zsuzsanna]

1728. május 17. Jeszenszky Pál de Kis-Jeszen. Q Jeszenszky Éva de Kis-Jeszen.

1728. október 3. Jeszenszky Mihály de Kis-Jeszen. Q Jeszenszky Anna.

1728. november 11. Jeszenszky Mihály. Q Pawlovics Dóra, [Jeszenszky Mátyás Nagy-Jeszen Q Tomka Dóra fia Jeszenszky Mihály. Pawlovics Pál de Kis-Jeszen, nemes. Q Pawlovics Zsuzsanna leánya Pawlovics Dóra.]

1729. szeptember 25. Jeszenszky József de Nagy-Jeszen. Q Jeszenszky Judit de Kis-Jeszen.

1730. október 1. Jeszenszky János de Kis-Jeszen. Q Jambor Anna de Kis-Jeszen, hajadon.

1732. november 15. Jeszenszky Ádám de Kis-Jeszen. Q Jeszenszky Anna. [Jeszenszky Pál leánya Jeszenszky Anna.]

1734. február 22. Jeszenszky Mátyás. Q Jámbor N. özvegy.

1734. június 15. Jeszenszky György de Nagy-Jeszen, özvegy. Q Jeszenszky Zsuzsanna, özvegy.

1736. január 15. Jeszenszky Pál, Nagy-Jeszen, özvegy. Q Lehoczky Éva, özvegy Ivanka Ádámné.

1737. február 27. Jeszenszky Pál. Q N. Erzsébet. [Jeszenszky Mátyás de Kis-Jeszen fia Jeszenszky Pál, Folkusfalva.]

 

Házassági anyakönyvek, Jeszenszky vezeték nevű menyasszonyok. 1689-1737

1720. február 4. Erdegh Imre, lászlófalvi. Q Jeszenszky Sófia, Nagy-Jeszen.

1723. február 11. Badon Dániel, nemes, özvegy. Q Jeszenszky Zsuzsanna, özvegy Vhzik Ádámné.

1727. november 9. Itgo Mátyás Q Jeszenszky Anna.

1731. május 19. Michalovicz Pál II. Q Jeszenszky Szófia de Nagy-Jeszen.[ Michalovicz Pál I. fia Michalovicz Pál II.]

1731. szeptember 23. Jámbor Ádám, apja Dániel anyja Lacsny Zsuzsanna Q Jeszenszky Anna, [Jámbor Dániel Q Lacsny Zsuzsanna fia Jámbor Ádám. Jeszenszky György Q Pawlovicz Ilona leánya Jeszenszky Anna.]

1732. október 7. Jambor Dániel, nemes. Q Jeszenszky Mária, de Nagy-Jeszen.

1735. november 6. Gyurgyik András. Q Jeszenszky Szófia. [Gyurgyik György fia Gyurgyik András. Jeszenszky János de Kis-Jeszen leánya Jeszenszky Szófia.]

 

Halotti anyakönyvek[132]. Lacsny nevűek, 1689-1795.

Lacsny Anna. (*Folkusfalva, 1636.-†Folkusfalva, 1712. szeptember 25.)

Lacsny György. (*Folkusfalva, 1635.-†Folkusfalva, 1714. augusztus 8.)

Lacsny Márton. (*Folkusfalva, 1686.-†Folkusfalva, 1725. május 22.)

Lacsny János. (*Folkusfalva, 1695.-†Folkusfalva, 1732. december 14. Szülei Lacsny Péter és Tomka Katalin.)

Lacsny Dóra. (*Folkusfalva, 1655.-†Folkusfalva, 1735. november 6. Danidos János özvegye)

Lacsny János. (*Folkusfalva, 1668.- †Folkusfalva, 1735. november 20.)

Lacsny Ádám. (*Folkusfalva, 1692.- †Folkusfalva, 1735. november 30.)

Lacsny Anna. (*Folkusfalva, 1724.-†Folkusfalva, 1746. szeptember 12. Q Jeszenszky György, de Nagy Jeszen.)

Lacsny Katalin. (*Folkusfalva, 1692.-†Folkusfalva, 1757. március 27.)

Lacsny Ádám. (*Folkusfalva, 1690.-†Folkusfalva, 1758. július 31.)

Lacsny János. (*Folkusfalva, 1701.-†Folkusfalva, 1765. szeptember 18.)

Lacsny György. (*Folkusfalva, 1666. k.-†Folkusfalva, 1766. június 13.)

Lacsny Zsuzsanna. (*Folkusfalva, 1715.-†Folkusfalva, 1779. szeptember 12. Q Tomka József.)

Lacsny András de Folkusfalva. (*Folkusfalva, 1708.-†Folkusfalva, 1779. december 12.)

 

Halotti anyakönyvek. Tomka nevűek[133]., 1689-1795.

Tomka Katalin. (*1661.-†Folkusfalva, 1723. március 24.)

Tomka Anna. (*1673.-†Folkusfalva, 1724. december 3. Q Bulovszky György.)

Tomka Sámuel. (*1657.-†Folkusfalva, 1725. október 14.)

Tomka Katalin. (*1664. -†Folkusfalva, 1727. január 29. Gyurgyikné, apja Tomka Mátyás.

Tomka Anna. (*1653-†Folkusfalva, 1729. november 13., özvegy, férje Gyurgyik Márton. (*1658. †Folkusfalva, 1728. szeptember 21.)

Tomka Zsuzsanna. (*1702.-†Folkusfalva, 1730. június 24.)

Tomka János. (*1679.-†Folkusfalva, 1732. szeptember 14.)

Tomka Katalin (*1654. -†Folkusfalva, 1734. március 21. Özvegy Lacsny Danielné.

Tomka János. (*1676.-†Folkusfalva, 1736. augusztus 1.)

Tomka Katalin. (*1656.-†Folkusfalva, 1736. szeptember 14. QTomka Ferenc.

Tomka Szófia. (*1660.-1747. március 5.özvegy.)

Tomka György. (*1660.-†Folkusfalva, 1753. február 20.)

Tomka Katalin. (*1664. -†Folkusfalva, 1762. július 20. Lacsny Tobiás özvegye.)

Tomka György. (*1687.-†Folkusfalva, 1762. november 12.)

Tomka Szófia. (*1704.-†Folkusfalva, 1764. október 26.)

Tomka Katalin. (*1703.-†Folkusfalva, 1765. április 24. 62 éves, Lacsny Ádám özvegye.)

Tomka Pál. (*1695.-†Folkusfalva, 1765. június 12.)

Tomka Zsuzsanna. (*1693.†Folkusfalva, 1773. február 19. Lacsny Dániel özvegye.)

Tomka János. (1717.-†Folkusfalva, 1779. szeptember 5.), Szülei Tomka János és Zaturecky Mária.)

Tomka József. (*1717.-†Folkusfalva, 1781. március 2. Szülei Tomka György és Tomka Zsuzsa.)

Tomka András. (*1714.-†Folkusfalva, 1783. január 27. Apja Tomka János.)

Tomka Sámuel. (*1723.-†Folkusfalva, 1783. július 15. Apja Tomka György.)

Tomka Pál II. (*1706.-†Folkusfalva, 1787. augusztus 29. Apja, Tomka Pál I.)

 

Halotti anyakönyvek. Jeszenszky nevűek[134]., 1689-1795

Jeszenszky József de Nagy-Jeszen. (*Folkusfalva, 1674.-†Folkusfalva, 1723. február 15.)

Jeszenszky Mária. (*1703.-†Folkusfalva, 1723. március 31. Q Schluch Dániel.)

Jeszenszky Zsuzsanna. (*1697.-†Folkusfalva, 1723. június 15. Q Jeszenszky Mihály.)

Jeszenszky Éva. (*1667.-†Folkusfalva, 1730. december 24. Szülei Jeszenszky István és Éva.)

Jeszenszky Anna de Nagy-Jeszen (*1660.-†Folkusfalva, 1732. november 7. Özvegy.)

Jeszenszky Gábor de Nagy-Jeszen. (*1670.-†Folkusfalva, 1733. január 11.)

Jeszenszky Anna. (*1707.-†Folkusfalva, 1733. szeptember 6.)

Jeszenszky Zsuzsanna. (*1712.- †Folkusfalva, 1733. december 11. QTomka Sámuel felesége.

Jeszenszky Mihály de Nagy-Jeszen. (*1685.-†Folkusfalva, 1734. május 16.)

Jeszenszky Katalin. (*1716.-†Folkusfalva, 1779. december 5. Apja talán Jeszenszky János, anyja Coryh Ilona.

Jeszenszky Dániel. (*1702.-†Folkusfalva, 1780. április 6. Szülei Jeszenszky Pál és Ivánka Éva.)

Jeszenszky Anna. (*1720.-†Folkusfalva, 1781. augusztus 3. Q néhai Thurzo János Necpáli.)

Jeszenszky Zsuzsanna. (*1698.-1782. január 4. Q Wladár Imre.)

Jeszenszky János, idősebb. (*1712.-†Folkusfalva, 1782. február 26. Kostyánban élt.)

Jeszenszky Szófia. (*1723.-†Folkusfalva, 1783. január 11. Férje Gyurgyik András. Folkusfalva.)

 

A Thomka, Tomcsányi, Folkusházy, Marthon nemes családok

 

Hajdú Mihály tanulmányában: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei. 7. sz. Békéscsaba. 1983. többek között a következőket írta: Családi nevek eredete Orosházán, az evangélikus anyakönyvek (1744-től) feldolgozása alapján:

Folkusházy; 1772: Folkusházy, 1773: Folkusházy, 1775: Fokushazi, 1783: Folkushazy, 1789: Folkushazi, 1800: Folkusházy. Biztosan meg nem határozott helynévből. Talán a volt Túróc vármegyei Folkusfalva névváltozatából. (Id. mű. 54.) A IV. időszak (1771—1780) új családnevei a következők. …Folkusházy, …(Id. mű 78.) Márton: 1748: Márton, 1785: Marthon, 1788: Marton, Márthon. Keresztnév. (Id. mű 63.) Az I. időszak (1744-1751) a település megalapításának a kora. Ekkor települtek le Orosházán a Marthonok. (Id. mű.)

Tomcsányi; 1787: Tomtsani. Talán a volt Turóc vármegyei Tomcsány[135] helynévből. Tomka; 1754: Tomka. Keresztnévből. (Id. mű 72.) Az V. időszak (1781-1790) alatt a következő új nevek fordultak elő az anyakönyvekben: ….Tomcsányi (Id. mű 79.)

Először tehát a Marthonok, aztán a Folkusházyak, végül a Tomcsányiak települtek le Orosházán, de mindez 1744 és 1800 között történt. Igen gyakoriak még az azonos időpontú följegyzésekben is a kettős névalakok, mind a családi, mind a keresztneveknél. (Az egyszerübb kezelés és keresés biztosítása miatt egyfajta névalakot használtam minden esetben. S. B.)

 

Thomka család

 

Folkusházy Mátyás. (*1685. k.) felesége Thomka (thomkaházi) Katalin. (*1687. k.) volt. Thomka Katalint nem találtam meg a szakirodalomban, bár a Thomka családról részletes családfák jelentek meg. Annyit lehetett megállapítani, hogy Thomka Katalin Thomka Istvánnal egy időben élt, aki a békésmegyei Thomka ág megalapítója volt Turócz vármegyében.

 

Tomkák, akik 1800 előtt születtek, az Orosházi anyakönyvekben.

A1. Tomka Pál Q Breziansky Zsuzsanna. [Breziansky Zsuzsanna, apja Breziansky Mátyás.]

       B1. Tomka Katalin. (*Orosháza, 1761. szeptember 18.)

 

A1. Tomka Alex Q Triznyay Judit. Orosháza. 1819. október 26.

A1. Tomka Sándor I.

       B1. Tomka Sándor II. (*1793.-†Orosháza, 1849. április 12.)

 

       Thomka (Thomka, tomkaházi, folkusfalvi és bisztricskai) Kempelen Béla szerint[136]. [137]Turócm.-i család, mely a Tomcsányi családdal közös eredetű. Tomcsányi (tomcsányi). Turóc vármegye törzsökös régi családja, amely az újabb levéltári kutatások adatai szerint közös eredetű a Thomka családdal. A család neve a Thomka, Thomkaházi, Thomcsánszky, Tomchányi, Thomtsányi, Tomcsány és legvégül Tomcsányi alakzatokban fordul elő.[138]

Nagy Iván Magyarország családai. 11 kötet. 174-179. „Thomka család. (Thomkaházi és folkusfalvi) Turócz vármegye régiebb családainak egyike. Eredetét oklevelek és egyéb hiteles adatok hiányában nem ismerjük, azt sem tudjuk, nem e család ősei közül volt e azon paxi Thomka László, kinek magvaszakadtán javai 1527-ben eladományoztattak. (Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. p. 53.) A Thomka család emléke hiteles oklevél nyomán eddig csak a XVI. század második feléig vihető fel. Ugyan is a család Turócz megyében Folkusfalván és Bisztricskán ősi örökség utján – úgy látszik – az I. Ferdinand királytól ezekre adományt vitt néhai Folkusfalvi Miklós után birtokolt. Történt azonban, hogy a Folkusfalvi határhoz tartozó Mocsilapataki földekre és írtványokra (jobban cserjés helyekre) Beniczky Benedek és Ferencz Folkusfalvi Miklós magszakadtán Nádasdy Tamástól nádori adományt szerezvén, abban beiktattatni igyekeztek, azonban e beiktatásnak Thomkafalvi Thomka Tamás és István ellen mondtak, ennek folytán a peres felek egymás közt nabojszai Gergely itélőmester előtt 1571-ben abban egyeztek meg, hogy a mocsilapataki földek és cserjék fele részét a rokon Beniczkyek Thomka Tamásnak és Istvánnak átengedték, viszont azonban ezek is Folkusfalván és Bisztricskán a néhai Folkusfalvi Miklós utáni birtok fele részét a Beniczkyek tulajdonának elismerték. (Oklevél szerint.) Időjártával a Thomka család ősi fészkében Folkasfulván, hol egy nemesi kuriát, a helység egy negyed részét birta, (Bel. M. Notitia nova Hung. II. 340.) és Bisztricskán (Bel. M. Notitia nova Hung. II. 331.) elszaporodván, egyes ágai Borsod, Gömör, Nyitra, Torna, majd Zólyom, Nógrád, Békés s több megyébe terjedtek szét, és adataink szük volta miatt csak is ezen egyes ágak nemzékrendjét ismerjük kisebb, nagyobb terjedelemben. Ezen kiköltözések nagyobbára a mult század első felében történtek, azonban a kiköltözött ágak nemességökről Turócz megyétől bizonyítványt kapván, azokban származások nagyobbára a XVII. század derekáig felterjed. Ilyen a család egyik ága, melynek ivadéka jelenleg nagyobbára Zólyom vármegyében él. Ezek törzs-atyja Thomka Máté a XVII. században (1660. körűl) élt Folkusfalván és nejével a Ruttkay család Miklan ágából vett Ilonával alapította a Thomka ágat.”  Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. (Pécs, 1909. Nemes családok) ezt írta:„Tomka de Tomkaháza et Folkusfalva István, 1754. évben Turócvármegyében igazolta ősi adományos nemességét; fia: Mátyás, ennek fia: János, ennek fiai: György id., Pál ifj. 1. Mihály és Sámuel, n. b. Turócvármegyétől. Szent Márton, 1774. jun. 6. — 1. Mihály Békésvármegyébe. Komlósra költözött s itt n. b. 1791. jul. 14. ; fia : 2. Mihály, a ki Orosházán (Békésvm.) született innen Baranyába, Hercegszőllősre jött, a hol a bellyei urodalom másod földmérője,...”

A Békésmegyei Thomka ág Nagy Iván és Kempelen Béla szerint:

A1. Thomka István. 1754. Turóczvármegyében igazolta nemességét.

      B1. Thomka Mátyás.

             C1. Thomka János, Turóczban. 1755.

                    D1. Thomka György I. 1774.

                    D2. Thomka Sámuel I. 1774.

                    D3. Thomka Mihály I. (*Folkusfalva, 1730. október 8.-†Tótkomlós, 1818. május 14.) Békés megyébe köl-

tözött 1774. körül. egyik rokona Dániel közbenjárása, ugy Folkásfalván maradt I. György, I. Sámuel, I. Pál és Thomka György beismerése és tanúsága folytán Folkusfalvi birtokrészét testvéreinek bérletben hagyva, és származását igazolva, 1774. jun. 6-án mint már Tót-Komlóson megtelepedett evangélikus tanitó Turócz megyétől nemesi bizonyítványt vett ki, melyet 1791. jul. 14-én Békés megyében kihirdettetett. (Békes megyei jegyzőkönyv 1791. évi 679. sz. a.) Tótkomlósi rektor (iskola igazgató) volt 1774-1791. Q Vörös Rozália. (*1744.-†1790.)

                            E1. Thomka Mihály II. (*Orosháza, 1760. április 14.-) Baranyába, Hercegszőllősre költözött.

                            E2. Thomka Sámuel II. (*1765. november 27.- †1832.) Gróf Zichy tiszttartó, Zsélyen. (Zsély község

                                   Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.)

                           E3. Thomka Zsigmond. (*1768. május 1.-) Ügyvéd Nógrádban.

                           E4. Thomka Eszter. (*1770. október 30.-) Q Mihalik János.

                           E5. Thomka Mária. Q Nagy Pál.

                           E6. Thomka Pál II. (*1783. március 24.-†1834.) Kétegyházán (Kétegyháza nagyközség Békés megyé-

ben, a Gyulai járásban.) Békési alszolgabíró. Thomka II. Pál nejétől Urbányi Katalintól nemzett fiaival együtt 1824. april. 30-án hirdetteté ki Békes megyében nemességét. (Békes megyei jegyzőkönyv. 1824. évi 551. szám.) Kétegyházán lakott, ahol gyermekei is születtek, Békes megyének rendszerinti esküdtje, tiszteletbeli alszolgabirói ranggal köz megelegedésre haláláig szolgálta a megyét. Q Urbányi Kata (*1793.-Q1872.). Tiszainoka. (Tiszainoka község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni járásában.) 1812. május 16.

F1. Thomka Alajos. (*Kétegyháza, 1815. május 24.-†Békéscsaba, 1875. november 30.) Ügyvéd Bé-

      késcsabán. Q Omazta Amália (-†1893.) 1843.

F2. Thomka László. (*1822. november 13.- †Tiszainoka, 1895. június 25.) Q Frecska Erzsébet.

(*1837.-†1875.) Inokán (Tiszainoka, nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vmegye tiszai alsó járásban.) lakott.

                 D4. Thomka Pál I. 1774.

 

A Thomka család czímere a vért udvarában zöld téren álló magyar vitéz (vörös ruhában) bal kezét csípőjére helyezve, jobb kezében pedig kivont kardhegyén levágott törökfejét tartva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar kivont kard hegyén szintén törökfejet tart. A paizst foszladék veszi körűl.

Géza von Csergheö: Siebmacher's Wappenbuch. Nürberg. 1893. 462. Der Adel von Ungarn Thomka, v. Thomkaháza, Folkusfalva

                                                                    

Szluha Márton: Felvidéki nemes családok. I-II. [elektronikus dokumentum]: Árva, Trencsén, Zólyom - Sáros, Túróc. Budapest. Arcanum, 2007. A következőket írta a Thomka családról: „Thomka (Tomka), Tomkaházi és Bisztricskai ill. Tomkaházi és Folkusfalvi. Megyénk ősi családja, mely közös törzsből származik a Tomcsányi családdal. Őse Thoma királyi várjobbágy, ki testvéreivel, Matiával (Mátyás) és Benával (Benedek) 1249 május 22-én (octavo Idus maji) adományt kap IV. Béla királytól a Turóc megyei Jordánfölde területen 3 ekényi földre, hol a Thoma által alapított községet Tomkaházának nevezik (Turócszentmártontól 5 kilométerre délre, később Tomcsány, ma Tomcin, Szlovákia), honnan a család az előnevét veszi. 1467-ben Mátyás király új adományt ad Tomkaházára Thomka János és Márton testvéreknek. 1527-ben I. Ferdinánd király a Folkusházy család kihalásával, adományt ad Thomka Lászlónak a Turóc megyei Folkusfalva és Bisztricska községekre (mindkettő Turócszentmártontól 5 kilométerre nyugatra, ma Folkusová ill Bistricka, Szlovákia), honnan a család második előneveit veszi. Thomka László utódai elköltöznek Tomkaházáról és megőrzik a család régi nevét, míg a család többi, Tomkaházán maradt tagjának neve a község nevének változásával Tomcsányira alakul. A Thomka család az adományos községekben idővel igen elszaporodik. Megyénk többször ad bizonyítványt az elköltözőknek. Így 1659 június 19-én igazolja a Nyitra megyébe költözött András nemességét, ki László fia, György unokája. Fiai András, István és Márton szerepelnek Nyitra megye 1731 évi, valamint András fia, András és Ádám, továbbá István fiai, János és István, végül maga Márton csejtei lakosok az 1754/55 évi összeírásban. Megyénkben pedig ugyanakkor Bisztricskán két György, két János, András, Mihály, Tamás, Sámuel, Dániel és Mihály özvegye, Folkusfalván pedig öt János, három András, három Mátyás, három Sámuel, két Pál, két György, Márton, Imre, Gábor, Máté és József, végül Tarnón András szerepel. Ugyanakkor Borsodban György, Ferenc özvegye és László szerepel, kiknek atyja, György megyénk 1706 május 10-i bizonyítványát 1714 április 17-én kihirdeti Borsodban. Gömörben György szerepel, ki megyénk 1719 február 19-i bizonyítványával igazolja nemességét, végül Nógrádban János szerepel, ki megyénktől később 1781 szeptember 20-án kap bizonyítványt. Megyénk 1774 június 6-én kelt bizonyítványát Mihály 1791 július 14-én Békésben, Simon az 1791 évit 1792-ben Beregben hirdeti ki. Zsigmond 1806 április 12-án Nógrádtól kap bizonyítványt, János az 1808 június 23-it 1814 március 14-én Barsban, Ferenc az 1808 szeptember 5-it 1808 december 15-én Gömörben, István az 1813 május 12-it 1813 július 28-án Sárosban, János pedig megyénk bizonyítványát 1828 szeptember 15-én Baranyában hirdeti ki. A család nemességét a magyar királyi belügyminszter Tomkaházi és Folkusfalvi előnévvel 17298/1901 és 732/1903 számon, Tomkaházi és Bisztricskai előnévvel pedig 68075/1890 számon, majd később többször igazolta.

Címer: Kékben zöld földön álló vörös ruhás vitéz jobbjában török fejes görbe kardot tart. Sisakdísz: könyöklő páncélos kar török fejes görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Irodalom: Kempelen Béla: X. 323, Nagy Iván XI. 174, Siebmachers Wappenbücher, Csergheő Géza: Die Wappen des Adels in Ungarn, Nürnberg 1885. 667., Andretzky József: Baranya vármegye nemesei, Pécs 1909. 78., Csoma József: Abaúj-Torna vármegye nemes családjai, Kassa 1897. 590., Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében, Bp 1899. 399., Gerő József: Igazolt nemesek, Bp 1938. 369.”

A Thomka (Tomka) Tomkaházi és Folkusfalvi családfa:

A1. Thoma Tamás. 1249. Királyi adomány.

       B1. Ludány Lonanus.

             C1. Thonka (Tenk) de Jordán.

                    D1. György, Péter. 1391. 1404/10. homo regius

                           E1. György 1405.

                                 F1. György de Tomkaháza.

                                        G1. György de Tomkaháza. 1437.

                                                H1. János, 1467. új királyi adomány. Tomcsányi család.

                                                H2. Márton. 1467. új királyi adomány.

                                                       I1. Miklós. Tomcsányi család. 1511.

                                                       I2. György. Tomcsányi család. 1511.

                                                       I3. László. 1503/27 túrói szolgabíró, 1527 adomány Folkusfalvára és Bisztricskára. 1.

Θ Raksai Raksányi Zsófia (Lőrinc leánya) 2. Θ Folkusfalvi, Folkusházy Kata (Péter turóci alispán leánya.)

J1. Miklós. Tomcsányi család.

J2. Thomka Tamás, Tamás vonala. 1571.

      K1. János.

      K2. István.

             L1. Márton.

             L2. István.

                    M1. Márton.

                            N1. Mátyás. Θ Folkusfalvi Gyurgyik Kata.

      K3. Miklós.

             L1. János. 1676. Θ Simkovics Dóra.

             L2. Máté. 1679. Θ Markó Zsuzsanna.

             L3. András. Θ Folkusfalvi Gyurgyik Dóra.

                   M1. Mátyás. 1693.

                          N1. János. 1658.

J3. Thomka László. László vonala.

       K1. Kristóf I. Θ Kiszellői Zeley Zsófia.

              L1. Kristóf II.

              L2. Máté. (*Folkusfalva, 1674.-†Folkusfalva, 1774. május 3.) Θ Skopecz

Dóra. Θ Kisjeszeny Jeszenszky Kata. [Jeszenszky Kata szülei Jeszenszky János és Lacsny Dóra.]

J4. Thomka Bálint. Bálint vonala.

      K1. István. 1626.

             L1. Mátyás.

                   M1. György. (*1675.-†Folkusfalva, 1743. augusztus 15.) Θ Thomkaházi

                           és Bisztricskai Zsuzsa.

             L2. György. (*1649.-†Folkusfalva, 1729. május 15.) Θ Thomkaházi és Bisz-

tricskai Thomka Kata. (*1651.-†Folkusfalva, 1736. szeptember 19.)

                                                                 K2. Mátyás I.

                                                                         L1. Mátyás II.

 

Tomcsányi család

 

A Tomcsányi címer: „kék mezőben zöld pázsiton vágtató (vagy lépő) fehér lovon ülő vörös ruhás, sárga csizmás, vörös leffentyűs fekete prém kalpagos magyar vitéz, ruhája zöld övvel átkötve s ezen lógó kardtok, a lovon zöld sabrak (lótakaró). A vitéz felemelt jobbjában görbe kardot tart, baljával a ló kantárát fogja. A pajzs felső sarkában jobbról ezüst félhold.”[139]

                                                                      

      A Tomtsanyi de Tomtsin Impetrata, címere 1389 március, az eredeti után másolva 1894., megőrizve lakásunkban, Pécs.

Címer: kék mezőben zöld földön ágaskodó fehér lovon, aranyos szegélyü zöld takarón, aranysujtásos vörös ruhás magyar vitéz ül, oldaláról lelógó kardhüvellyel, fején barnaprémes vörös kucsmával, baljában a kantárszárat, felemelt jobbjában pedig aranymarkolatu görbe kivont kardot tartva, melyre levágott vérző török fej van tűzve; a pajzsfőben jobbról ezüst félhold, balról arany csillag lebeg; sisakdisz: növekvőleg a pajzsbeli vitéz; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Címerpecsét Heves-, Pest-, Szatmár- stb. megyék levéltárában. (Forrás Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet. Tomcsányi (tomcsányi) család.)

 

Az anyakönyvek alapján Tomcsányi Mihály (*1793. előtt.-†Orosháza, 1856. előtt.) és Vági Zsuzsanna (*1795. előtt-†Orosháza, 1856. előtt.) fia volt Tomcsányi József, akinek a felesége Folkusházy Erzsébet, leányuk pedig Tomcsányi Ida, akinek a férje Ritter-Rédei János II. tanító Orosházán. Nagy Iván és Kempelen Béla részletes Tomcsányi családfákat közöltek az 1700-as évek közepétől, de ezeken nem találtam meg Tomcsányi Mihályt és fiát Józsefet.

Nagy Iván (11. kötet. 239.) szerint: „Tomcsányi család. (Tomcsínyi) Turócz vármegye régi tősgyökeres családa, és Tomcsin helységnek, melyről nevét vette…..Turócz megyében a XVII. század második felében élt Tomcsányi György, ennek fia volt András, ennek fia volt Sámuel, ki Békés megyébe költözött, hol nemességét 1736-ban kihirdetteté. Fia János a Békés megyei ágnak lett terjesztője. Ezen János még atyja életében 1731-ben Békés megye esküdtje lett, a midőn e hivatalára felesküdtetett. 1732-ben törvényszéki ülnök lett. 1735-ben a Péró-féle lázadás elnyomatásában kitünő részt vévén, ezen érdemeiről 1736-ban Békés vármegye elismerő levelet adott.[140] Ez időben a Gyulai urodalom törvényszéki jegyzője is volt, mint egy, az urodalmi oklevelek átadásáról szóló okmány tanusítja. Úgy látszik, ez idő után Pestre vagy Pest megyébe tette át lakását, mert 1740-ben Turócz megyétől nyert nemesi bizonyítványát 1742-ben Pest megyében hirdettetvén ki, ekkor már Pest megye főpénztárnoka s táblabirája volt. 1767-től 1772-ig a Gyulai urodalomnak igazgatója volt. Meghalt 1777-ben, eltemettetett Gyulán a sz. háromságról nevezett kápolnában, hol vörös márvány emléke olvasható, melyen „castri gyulensis rector“-nak neveztetik.  Fia maradt: Kristóf (*1755.-†1833.) Békés megyénél hosszú ideig 40 éven felűl viselt késő aggkoráig különböző hívatalt, és főleg a Békési járásban főszolgabiróságot. Nemességét Pest megyétől 1792-ben kivett nemesi bizonyítványával Békés megyében 1793-ban hirdetteté ki[141], majd ismét 1815-ben már fiai Mihály, József és Károly neveikre is.[142] Meghalt Békésen 1833. febr. 2-án kora 78. évében. Három neje volt, …Harmadik nejétől Szathmáry Annától; született 6.-ik gyermeke  F. Mihály szül. Békésen 1805-ben, mint cs. kir. lovas százados, utód nélkül halt el. (Ennek alapján, ha az adatok pontosak, ez a Mihály nem azonos azzal a Tomcsányi Mihállyal, akinek a fia Tomcsányi József volt. ) 1985-ben is meg volt Orosházán a Tomcsányi-dűlő.[143], ami arra utal, hogy a Tomcsányi családnak birtoka volt Orosházán.

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet. Tomcsányi, többek között ezt írta a Tomcsányi családról: „Tomcsányi (tomcsányi). Turóc vármegye törzsökös régi családja, amely az ujabb levéltári kutatások adatai szerint közös eredetü a Thomka családdal. Mindenekelőtt előre kell bocsátanunk, hogy a levéltári adatok igazolása szerint az a terület, melyen jelenleg Tomcsány, Draskócz, Dolina, Deákfalu, Ivánkaföld, Bohunya, Jahodnik, Alsókálnok és Felsőkálnok feküsznek, a XIII. század elején Jordán földnek – villa Jordan, terra Jordannak – neveztetett és hogy a Turóczi Registrum tanúsága szerint ebből a kerületből IV. Béla király több, részben ma is viruló családok adományozott birtoktesteket, melyek azután az idők folyamán községekké alakultak és az adományos családok nevét vették fel. Ilyen birtoktestek, illetve községek: Draskócz, Ivánkaföld, Bohunya s ezek közé tartozik Tomcsány is. A családra nézve már most legrégibb adatnak a Turóczi Registrumban levő s az 1391. évből származó az az eredeti bejegyzés tekinthető, mely szerint Tenk fia György, az 1249. évben kelt királyi adománylevél bemutatásával igazolta, hogy Thoma, Matia és Bena királyi jobbágyfiuk a Jordánföldből birtokadományban részesültek; a bemutató György bizonyára egyenes leszármazottja volt a három adományos valamelyikének. Nagy fontosságu adat továbbá Mátyás királynak 1467. évben kelt és Turócz vármegye levéltárában őrzött decretuma, mely szerint Thomkaházi Thomka János és Márton testvérek Thomkaházán birt ősi birtokukban megerősíttetnek. Jogos ugyanis az a feltevés, hogy az 1249. adományt nyert Thoma, Matia és Bena az 1467. nemesi megerősítésben részesült két Thomkának az ősei és hogy a Jordánföldnek az a része, melyet 1249. a nevezett három ős adományul kapott, az adományosok legidősebbikének, Thomának neve után neveztetett el Thomka-házának; továbbá beigazolható az is, hogy Thomkaháza község azonos Tomcsány községgel, amennyiben hiteles adatok tanusítják, hogy ezt a községet a régmult századokban az imént említett Thoma nevéből kiinduló és a különböző nyelvi hatások alatt képződött variációkkal vegyesen Thomkaházának, Thomkafalvának, Thomchynak, Thomcsinnak, Tomcsánynak is nevezték, aminthogy a család neve is a Thomka, Thomkaházi, Thomcsánszky, Tomchányi, Thomtsányi, Tomcsány és legvégül Tomcsányi alakzatokban fordul elő. De nemcsak a család – illetőleg a község – nevének szóban lévő két-két főalakja között volt meg a vegyes használat (pl. Thomka aliter Tomcsánszky, Thomkaháza aliter Tomcsin), hanem a család és a község nevét egymással is vegyesen kombinálták, pl. ilyenformán: Thomka de Thomchyn (1521.), Thomka de Thomtsány (1574.), Thomcsánszky aliter Thomka de Thomkafalva (1592.) Hogy régente egyazon községet, igy Tomcsányt is, többféle névvel jelölték, ezt még abból is láthatjuk, hogy Tomcsányt ezen a néven kívül nemcsak Tomkaházának és Tomkafalvának hívták, hanem – az eredete nyomán – Jordánnak, Jordánföldnek is, miről több okirat tanuskodik. Ami végül a Tomcsányi és a Thomka családoknak egymáshoz való későbbi viszonyát, vagyis a közös eredetü családnak erre a két főágra és immáron hosszú idők óta két külön családra szakadását illeti, erre nézve itt elég annyit megjegyezni, hogy az 1528. évben Thomka László Folkusfalván és Bisztricskán uj birtokadományt kapván, a nevezett Tomkaházából vagyis Tomcsányból elköltözött és megalapítója lett a mai Thomka családnak. Az ehhez az elszakadt ághoz tartozó leszármazók ugyanis később kizárólag a Thomka névvel éltek, thomkaházi és folkusfalvi praedicatummal, míg a család ősi fészkében maradottak és az innen származó ágakhoz tartozók viszont kizárólag a Tomcsányi nevet használták, de a község is a Tomcsány nevet tartotta meg és ez a Tomcsányiak praedicatuma is. Ezek szerint tehát a Tomcsányi család multja visszavezethető az 1249. évig, de minden kétséget kizárólag egy 1410. évben élt Jordánföldi Thomka fiáig, Péterig, aki 1410. mint »homo regius« szerepel s aki az 1467. kelt donációban királyi megerősítést nyert János és Márton testvéreknek közeli rokona lehetett, talán épen atyjuk vagy nagyatyjuk amazoknak. A most említett két testvéren kezdve azután a leszármazás szakadatlanul és hitelesen levezethető a mai napig. Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörmegyében János, János özv. és fia János; Nógrádmegyében János; Pestmegyében János; Sárosm.ben János, Pál, Trencsénm.-ben György, 2 János; Ungm.-ben István; Zalammegyében György szerepelnek a kétségtelen nemesek között. Jánosnak Sámuel fiának, 1740. Turócmegye állít ki nemesi bizonyítványt, 1742. megválasztatván Pestmegyében adószedőnek; András bácsmegyei esküdt és Kristóf (János fia) pedig 1792. Pestmegyétől nyertek nemességükről tanusítványt. ….A család leszármazása izről-ízre a XV. század első felében élt Pétertől hozható le napjainkig. Fiai, János és Márton két ágon vezetik tovább a leszármazást. János ágazata fiaiban ismét 3 ágra szakadt. Az egyik ágnak őse Gáspár, a másiké Jeromos, a harmadiké pedig András. Gáspárnak fiai János és György (1600. Sissón) további 2 ágat alapítanak. János fia András, ezé László…. A fennebb említtet Jeromos (1498., 1547.) fia Dániel, ezé Miklós, akinek 3 fia Sámuel, András és Márton további 3 ágazatot alapitanak. Ezek közül Sámuelnek fia az alábbi Tomcsányi Zsigmond I. (*1730.-† 1829.) Q folkusfalvi Lacsny (Folkusházy) Éva. 5 gyermekük született: 1. Zsuzsanna, (*1764.) 2. László, (*1769.- †1852.) Q Führer (sonnenfeldi) Erzsébet, 3. Zsigmond II. (*1772.) 4. Ferenc, (*1776.), 5. Sámuel, (*1780.)” A Tomcsányi és a Folkusházy család között van egy másik házassági kapcsolat: Tomcsányi Pál (1750. k. élt) Q folkusfalvi Lacsny Erzsébet. Tomcsányi Pál szülei Tomcsányi Mátyás (apja László) és Kecskeméthy Ilona.

Szluha Márton: Felvidéki nemes családok. I-II. [elektronikus dokumentum]: Árva, Trencsén, Zólyom - Sáros, Túróc. Budapest: Arcanum, 2007. A következőket írta a Tomcsányi családról: „Megyénk ősi családja, mely közös törzsből származik a Thomka családdal. Őse Thoma királyi várjobbágy, ki testvéreivel, Matiával (Mátyás) és Benával (Benedek) 1249 május 2-én (octavo Idus maji) adományt kap IV. Béla királytól a Turóc megyei Jordánfölde területen három ekényi földre, mely területen Thoma által alapított községet Tomkaházának (Turócszentmártontól 5 kilométerre délre, később Tomcsány, ma Tomcin, Szlovákia), honnan a család a nevét veszi. 1467-ben Mátyás király új adományt ad Tomkaházára Thomka János és Márton testvéreknek. 1527-ben I. Ferdinánd király a Folkusházyak kihalásával adományt ad Thomka Lászlónak a Turóc megyei Folkusfalva és Bisztricska (mindkettő Turócszentmártontól 5 kilométerre nyugatra, ma Folkusová ill Bistricka, Szlovákia), községekre, kinek utódai az adományos birtokra költöznek és megtartják a Thomka családnevet. A család Tomkaházán maradt tagjainak neve a község nevével a XVI. században Tomcsányira változik. A kiterjedt család egyes ágai mellékneveket vesznek fel. Így az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor megyénkben Tomcsányi Medvegy András, Sámuel, Péter és Mátyás, Tomcsányi Gyurgyovje Ferenc és János, Tomcsányi Mikulasovje két György, két Mihály, Ferenc és Mátyás szerepel. Ugyanakkor Gömörben János, János özvegye és fia, János, Nógrádban János, Pest megyében János, Sárosban János és Pál, Trencsénben György, két János, Ungban István, Zalában pedig György kerül a listára. Megyénk 1712 szeptember 26-án kiadott bizonyítványát János ugyanazom évben Szatmárban, János 1742-ben Pest vármegyében, az 1799 július 29-én kiadott bizonyítványát Alajos és János 1800-ban Baranya vármegyében kihirdetik, majd Alajos főhadnagy 1817 június 19-én Baranyától kap bizonyítványt. A család nemességét a magyar királyi belügyminiszter 83165/1898 zámon, majd később többször igazolta. Címer: Kékben zöld földön jobbra ágaskodó fehér lovon vörös ruhás, prémszegélyű vörös süveges vitéz jobbjában török fejes görbe kardot tart, felette jobbról fogyó ezüst félhold, balról arany csillag. Sisakdísz: növekvő pajzsbeli vitéz. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Források: Kempelen Béla: Nemes családok, Bp 1911/32  X. 373.,  Nagy Iván: Magyarország családai, Pest 1857/68 XI. 238., Siebmachers Wappenbücher, Csergheő Géza: Die Wappen des Adels in Ungarn, Nürnberg 1885. 673., Kempelen Béla: Családkönyv, Bp é, n, Andretzky József: Baranya vármegye nemesei, Pécs 1909. 78., Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai, Nagykároly 1910. 126., pk. 30, Orosz Ernő: Heves és Külső-Szolnok vármegye nemes családai, Eger 1906 293., Gerő József: Igazolt nemesek, Bp 1938. 371.”

 

A Folkusházy, Lacsny nemes család

 

A Folkusházy (Lacny) családnál a legrégebbi ős akiről adataink vannak:  Lacsny Mátyás Θ  Tomka Katalin. Fiúk Lacsny János. (*1710.-†Orosháza, 1788. október 28.) Θ Jeszenszky Anna. Necpál-Folkusfalva. Házassági anyakönyvek. 1736. november 25. Házasságot kötött Folkusfalván Johannis Lacsny Matthias fia, juvenis és Anna Jeszenszky Matthias lánya, Kis-Jeszeni, virgine. A szakirodalomban a csatlakozást nem találtam meg.

 

Folkusházy család.[144] Thurócz megyei régi család. Már 1300-ban birtak Bisztricskán. Törzsük Folkus, kitől a család nevét vette. 1528-ban élt László, kinek neje Beniczky Miklósnak leánya volt[145]. Folkusházy-Lacsny (folkusfalvi)[146]. A család egyik ága előbb Orosházára, majd Hevesbe származott. János fia Pál, fiai József és András Turóczmegyének bizonyítványa alapján 1808. Hevesmegyében hirdettetnek ki. Nemességét Nógrádmegyében is igazolta a család. — 1814. Komárommegyétől nyert nemesi bizonyítványt. Jelenleg Nógrád megyében is Füleken és Szécsényben laknak. Czímerpecsét Heves-, Nógrád- és Pestmegye levéltárában.

                                                                              

A Folkusházy címer.[147] Wappen: Gespalten; vorne in B. aus gr. Hügel sich erhebend, ein gr. belaubter Baum, begleitet v. einem linksgekehrten Halbmonde; hinten in R. auf gekröntem Hügel mit dem Ellbogen gestützt, ein geharnischter Arm mit Krummsäbel. – Kleinod: Geharnischter Mann wachsend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit Parirstange haltend, die Linke in die Hüfte gestützt. – Decken: bg. – rs. Thúróczer Adelsgeschlecht, auch im Neograder Ctte. ansässig. (Gemaltes Todtenwappen). Czímer: hasított pajzs. Elől kékben, zöld halomból kiemelkedő ezüst félholdtól kisért zöld lombos fa. Hátul, veresben zöld halmon nyugvó leveles koronán könyöklő, görbe kardot tartó pánczélos kar. Sisakdísz: görbe kardot tartó kinövő pánczélos sisakos vitéz. Takarók: kékarany-vörösezüst.

„A Kiss Pál Múzeumban őrzött 69. 57. 1. leltári számú, 46 x 64 cm-es méretű irat a folkusfalvasi Folkusházy család címeres levele. A folkusfalvi vagy foklusfalvasi Folkusházy család a Felvidékről származik, és a XVII. században, a török utáni évtizedekben széledt szét az országban. A család képviselői így kerültek Komárom, Heves, Békés, Pest vármegyékbe. Tiszafüreden az 1830-as és az 1840-es években éltek Folkusházyak: a 45 éves haszonbérlő Folkusházy András 1848-ban nemzetőr is volt. A címerlevelet 1877-ben vagy 1878-ban adományozta a család egy tagja a Tiszafüred Vidéki Régészeti Egyletnek. A pergamenhez hasonló finomságú oklevél valójában úgynevezett Whatman papírra van rajzolva. Ez a papírféleség az 1700-as évek legvégének találmánya volt, és a merített papír “ősének” tekinthető. A felfedezés idején Nyugat-Európában és Észak-Amerikában igen kedvelt papír volt: Napóleon például igen gyakran írta leveleit ilyen papírra. Ezen az okmányon is szépen látható az angliai papírmalom vízjele (J. Whatman). A Nemzeti Kulturális Alapprogram 2008. évi támogatása tette lehetővé, hogy ezt az értékes dokumentumot restaurálva kiállítsuk. A címeres levél felirata a következő: “Nemes és Nemzetes folkusfalvásy Folkusházy Pál és Nemes Nemzetes folkusfalvásy Folkusházy Joseph, Nemes és nemzetes folkusfalvásy Folkusházy András, Ns NZ=s F. F. Emanuel Familiának Czímere. 10. December 1798-ik Evben”. Dr. Vadász István.

„Folkusházi—Lacsny (folkusfalvi). A család túróczmegyei eredetű, egyik ága előbb Orosházára, majd Hevesbe származott. János fia Pál fiai József hevesmegyei kanczellista és András testvérek Túróczmegye bizonyítványa alapján 1808. évben kihirdettettek. (1808. év 708. sz. 1094. jkl.)”[148]

Nemeségvizsgálatok. Lacsny György és Sámuel, Lacsny vagy Folkusházy Pál fiai, Komárom. 1814. (biz. lev.) Alapi Gyula.[149]

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 6. kötet. (1913.) Lacsny. 321-322.  Lacsny. — Ignácz és Miklós (Turóczm.) 1806. máj. 16. legf. helyen igazolják nemességüket. {LR. LXI/1842.)  Lacsny. — Élt ily nevü család Komárommegyében is. — Vö. Alapi 97., 226. Lacsny (folkusfalvi). — Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Turóczmegyében 2 Mihály, 4 János, Mátyás, Ádám, Pál özv., György, András fordulnak elő az igazolt nemesek között. — Vö. NI. VII/5—6. és Folkusházy: L.

Nagy Iván: Magyarország családai. 7. kötet. (1860.) Lacsny család. (Folkusfalvi.) 5-6. Mint előneve is sejteti, Turócz vármegyei nemes család, elterjedve Zemplin vármegyébe is, hol e század elején Máczán, Hegyiben és Füzesséren a közbirtokosok sorában áll.

 

A Marthon nemesi család Szenden és Orosházán

 

Dr. Alapi Gyula: Komáromvármegye nemes családai. Komárom 1911. c. munkájában a nemességigazolásokkal is foglalkozik. A Szenden és Orosházán élő Marthonok közül illetve az ehhez tartozó családtagok közül a következőket említi: 

Marthon alias (máskép) Zsidó leszármazás. 1792. 1813. 1824.

Marthon Adám, Tabajd[150], Marthon János, Felcsut[151], Marthon István fiai. 1812. (tanuvallomás.)

Marthon alias (korábbi nevén) Zsidó Ferenc, Marthon Márton fia, Szend; Marthon János és Marthon Mihály, Marthon Györgynek fiai, Marthon Péter, Marthon Péter fia, Kömlőd[152], gyermekeikkel. 1795. Tanúvallomás.

Marthon aliter (másképp) Zsidó Márton, Marthon György, Marthon Péter, Marthon Benedek fiai, Szend. Marthon Mihály, Marthon Mihálynak fia, Aranyos[153]. 1736, 1737. (Tanúvallomás.)

Marthon abusive (sértegető) Zsidó Márton, Marthon Ferenc, Marthon István, Marthon Ferencnek fiai, Szend. Marthon Péter Kömlőd, Marthon Márton, Marthon Péter, Marthon János, Orosháza, Marthon György és Marthon Ferenc, Szend, Marthon Jánosnak fiai; Marthon György, Marthon Márton, Marthon Ferenc, Marthon János, Marthon Mihálynak fiai, Szend. 1802. (biz. lev.) Imp. Márton István.

Marthon alias Zsidó Márton, Marthon György fia, Marthon Márton fiával. 1824. (biz. lev.)

Marthon Péter, Marthon Péter, Marthon György, Marthon János, Marthon Mihály fiaival, Győrujváros. 1735. (biz. lev.)

Marthon alias (korábbi nevén) Zsidó Péter, Marthon László fiával, Szend, Marthon János, Marthon Bozsok[154], Marthon Ferencnek fiai. 1813. (biz. lev.)”

Marthon és Márton családdal kapcsolatos nemesi levelek. „Címer nemesitő levelek: Marthon Pál, felesége Erzsébet, gyermekei István, János, Zsuzsánna; sógora Panda Bálint, gyermekei János, György, Gergely, Katalin, Ilona. Bécs, 1609. I. 24. Marton István, felesége Borbála. Sopron, 1622. VII. 21. Nemesi bizonyságlevelek: Marthon alias Zsidó Márton, György, Péter, Benedek fiai; Mihály, Mihály fia. (Imp. M. István. 1622.) Marton Mihály és Péter. 1730.

Nemességhirdetések, bizonyságlevelek (Id. Id. mű 231.) Marthon másként Zsidó Márton, Marthon Ferenc, Marthon István, Szend; Marthon Péter, Marthon János, Orosháza, Marthon György, Marthon Ferenc, Marthon Jánosnak fiai; Marthon György, Marthon Márton, Marthon Ferenc, Marthon János, Marthon Mihálynak fiai; Marthon Péter 1802. Marthon János és Marthon Péter 1813. Marthon Márton, Marthon György fia, Marthon Márton fiával, Szend 1824 (biz. lev,) Imp. Marthon István 1622 VII. 21. Pótlások. (Id. Id. mű. 291.) Marthon György, de Berethe, testvére Péter. Pozsony, 1655. VI. 25.”

Marthon Péter (*Szend, 1748.-†Orosháza 1824.) és Marthon János orosházi lakosok tehát nemességüket 1802-ben igazolták, a pert megnyerték.

Illésy János-Pettkó Béla: A Királyi könyvek. Bp. 1895. 137. szerint: Marthon alias Zsidó család. (Komárom, Vas m.) n. i. Bécs 1802 ápr. 9. LX. 921. Zsidó alias Marthon. (Komárom, Vas m.) L. Marthon alias Zsidó. LX. 921.

Nagy Iván: Magyarország családai. 7. kötet. 1860. 247. a Marthon család címerét is leírja: „Marthon család. Marthon István 1622-ben II. Ferdinánd királytól nyerte czimeres nemes levelét. Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felső keskenyebb osztály kék udvarában két kinyílt fehér liliom látszik, az alsó vörös udvarban zöld téren fölemelt szárnyakkal fehér galamb áll, lábai és csőre pirosak. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a leírthoz hasonló galamb áll, csőrében zöld galyat tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-fekete.” Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 7. kötet. Bp. 1913. 96. is megerősití, hogy 1802-ben nemességüket Marthonok, így Marthon Péter is ezt igazolta. „Marton (alias Zsidó). — Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1622. jul. 21. Marton István nyert. (Vas- és Komáromm. It.) — A család 1802. ápr. 9. legf. helyen igazolja nemességét. LR. LX/921.)”

                                                                             

Marthon család nemesi czimere. Wappen: Unter einem b. Schildeshaupte welches mit zwei w. Lilien belegt erscheint, in R. auf gr. Boden eine flugbereie w. Taube. – Kleinod: Die Taube, hier einen gr. Blätterzweig im Schnabel haltend. – Decken: rs. – #s. Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand II., d. d. 1622 für Stefan Márthon. (Adami, Scuta.) Géza von Csergheö: Siebmacher's Wappenbuch. Nürberg. 1893. 405. Marthon István tehát 1622-ben II. Ferdinánd királytól nyerte nemesi címét.

 

Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Második bővített kiadás. (Szombathely, 1901.) 224-225.  Marthon, máskép Zsidó. Adta: II. Ferdinánd, Sopron, 1622. Július 21. Kapta: Marthon István és neje: Borbálya. Czimer: a paizsudvar keresztben két részre oszlik, az alsó vörös, a fölső kék; a vörösben zöld mezőn kiterjesztett szárnyu fehér galamb áll; a kék részben mindenik szegletben egy liliom. A sisak koronáján az alsóhoz hasonló galamb, mely azonban itt csőrében zöld ágat tart. Foszladék: j. vörös-ezüst, b. arany-fekete.

A Királyi Könyvekben a Marthon-Zsido család adatlapja. Adatbázisok > A 57, K 19 Libri Regii. Királyi Könyvek 1527-1918. Rekord adatlapja. Típus: K. Név: Marthon-Zsido. Kiadó: Ferenc 1 | Bécs | 1802.04.09 | nemességigazolás. Jelzet: A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 60. kötet - 921. oldal. A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1802 - N°. 3020. Honos: Komárom. Vas. Birtok: N/A. Sorszám: 60.518. Azonosító HU MNL OL A 57-60-0518. Megjegyzés Zsido község, ma Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest megyében, az Aszódi járásban.

A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1802 - N°. 3020. 

Márton Ferenc. Illéssy János-Petkó Béla: A Királyi Könyvek. 137.  (Vas megye) Bécs, 1763. október 12. XLVI. 457. lap 4. sor.

 

A Marthon-Zsido család adatlapja. (Komárom, Vas megye.) Bécs, 1802. április 9. LX. 921. Aláírta Jászvits Lajos (Ludovicus) levéltáros.

 

Ennek alapján a Szenden élő Marthonok családi kapcsolatai:

 

A1. Marthon (Zsidó) István. (*1590. k.) Q N. Borbála (Borbálya). Sopron. Nemességet szerzett 1622. július 21-én II.

      Ferdinándtól.

 

A1. Marthon (Zsidó) Mihály I. 1730. Nemességigazolási per.

      B1. Marthon (Zsidó) Mihály II.

 

A1. Marthon (Zsidó) Benedek. Szend. 1730. 1736, 1737. (Tanúvallomás.)

       B1. Marthon (Zsidó) Márton.

       B2. Marthon (Zsidó) György.

       B3. Marthon (Zsidó) Péter.

 

A1. Marthon (Zsidó) Márton. Szend. 1795. Tanúvallomás.

       B1. Marthon (Zsidó) Ferenc.

 

A1. Marthon (Zsidó) Ferenc I. Szend. 1802. április 9. Bécs. Nemességigazolási pert nyert Ferenc I. (Habsburg Lotaringiai

       Ferenc József Károly) magyar királynál.

       B1. Marthon (Zsidó) Márton.

       B2. Marthon (Zsidó) Ferenc II.

       B3. Marthon (Zsidó) István.

 

A1. Marthon (Zsidó) János. Szend. 1802. április 9. Bécs.

      B1. Marthon (Zsidó) György.

      B2. Marthon (Zsidó) Ferenc.

 

A1. Marthon (Zsidó) Mihály. Szend. 1802. április 9. Bécs.

      B1. Marthon (Zsidó) György.

            C1. Marthon (Zsidó) Márton. Szend. 1824.

      B2. Marthon (Zsidó) Márton.

      B3. Marthon (Zsidó) Ferenc.

      B4. Marthon (Zsidó) János.

 

A Marthon család nemességigazolási pere. 1736-1738.

 

Esztergom. 2018. január 15. A Marthon-zsidó család irat anyaga, a Komárom vármegye irat anyagának részeként, így a megmaradt nemességi iratok is a szlovákiai Nyitrai Állami Levéltárban, Nyitra Ivánkán találhatók. Címük Novozámocká 273 951 12 Ivánka pri Nitre. E-mail címűk archiv@sanr.vs.sk Aláírta Dr. Wencz Balázs, MNL Komárom-Eszergom Megyei Levéltár igazgatója. A Marthon nemességigazoló per iratait Fehérné Hajdú Mónika a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára kutatótermi felügyelőjének[155] kérésére Csuthy András régész, muzeológus fotózta le Nyitraivánkán a Levéltárban.

MV SR - ŠA Nitra, Komárňanská župa (KŽ), Nobilitaria, 141-3.-24. szám a fasc. borítón és név (Marthon al. Sidó)

Martony vagyis Zsidó Márton fia volt Martony Benedek, akinek ugyanazon anyától való fiai voltak Martony Márton, Martony György és Martony Péter. Kérdés a tanú ismeri-e valamely Martonyokat, akik különböző helyen birtokokkal rendelkeztek. Tudja-e a tanú vagy halott-e arról, hogy néhai Martony István volt az, aki armálist hozott magának és ezen Martony Istvánnak a fiai voltak Martony György és Martony Márton, kiket más néven Zsidónak is neveztek az emberek ? Martony György és Martony Márton származhattak-e Budára, nemes Győr, azután Komárom vármegyékbe ? Tudja-e a tanú, hogy néhai Martony Zsigmond, igazi nemes ember volt és Nemes Vass Vármegyének a bíróságát is viselte, Martony Zsigmond édesapja Martony Boldizsár volt-e ? A tanú azt is hallotta, hogy Martony Boldizsárnak egy testvére volt, Martony István. Komárom. 1736. július 1. Tanú vallatás. Martony György és Martony Péter nemességigazolási pere. Tudja-e a tanú vagy halott-e arról és kitől halott arról, hogy néhai Martony Mártonnak, vagyis Zsidó Mártonnak édes fia volt Martony Benedek, aki Szenden, Komárom Vármegyében lakott ? Tudja-e a tanú vagy halott-e arról hogy, Martony Benedek édes fiai, Martony György és Martony Péter, akik most is (1736-ban) Szenden, Komárom Vármegyében laknak ? Tudja-e a tanú vagy halott-e arról, hogy a nevezett Martony György és Martony Péter vérszerinti Atyafijai az ugyan Komárom vármegyében, Aranyoson lakó Martony Mihállyal, és ennek öreg Atya a fentnevezett testvérek öreg Atya testvérek voltak? (Martony György és Martony Péter apai nagyapjának a testvére, tehát Martony Mihály nagyapja volt, Martony Mihály 1736-ban Aranyoson élt. Martony György és Martony Péter másod unokatestvére tehát Marony Mihály volt, ugyanis nagyapjuk testvérek voltak, a közös ős a Martony dédapa volt.) Az első tanú, Szeődej ? László (*1671.), körülbelül 65 éves, Szendi földbirtokos, néhai Martony Zsigmond utolsó feleségének a gyermeke volt, aki igazolta azt, hogy Martony Zsigmond nemes ember volt, a Nemes Vass-Vármegyének a bíróságát is viselte, továbbá, hogy édesapja Martony Boldizsár volt, akinek egy testvére volt Martony István. A második tanú Szép István, (*1632.) körülbelül 104 éves, ismerte a Martony Zsigmondot, aki Vass-Vármegyében szolgabíróságot viselt, a tanú édesanyja és Martony Zsigmond testvérek voltak. Martony István almárist hozott, akinek testvére Martony Boldizsár volt. Harmadik tanú Horváth Mátyás, (**1662.) meghallgatás Eszterházi József előtt, 1737. február 1. körülbelül 75 éves, vallotta, néhai Martony Benedektől sokszor hallotta, hogy a Martony alias Zsidó nevet mostoha apja használta és így vették át ezt a nevet bérmálás után. (Ezek szerint eredetileg katolikusok voltak a Martonyok és nem evangélikusok. A szendi katolikus anyakönyvek az 1772-1895 közötti időszakra vannak meg, az FS-TOOLS használatával.) Martony Benedek fiai Martony György és Martony Péter, akik Szenden, Komárom Vármegyében laknak. Kérdés, nyilván tudja, hogy Martony György és Martony Péter vérszerinti rokonai lehetnek az Aranyoson, Komárom Vármegyében élő Martony Mihálynak ? Toőrg István, (*1655.)  körülbelül 84 éves tanú vallomása. 1739. február 1. Toőrg István felesége néhai Martony, másként Zsidó Erzsébet volt, akinek édesanyjától, úgymint Mártától sokszor hallotta, hogy a Martony másként zsidó família nagy família lett volna, és nem Zsidók volnának, hanem Martonyok, és ha tudnának keresni nemességet megtalálják úgy, mint a Rába túlsó felén Vass Vármegyében. Martony Erzsébet édesanyjától tudja a tanú, hogy Martony Benedek, akinek ugyanazon anyától való fiai voltak Martony Márton és Martony György. Martony György édes leánya volt Martony Erzsébet, a tanú Toőrg István felesége, továbbá a most Aranyoson lakozó Martony Mihálynak édes atya Martony Mihály egy testvér volt. 1737. február 7. Pallér István, (*1659.) 78 éves tanú vallomása. Pallér István elmondta, édesapjától Pallér Mártontól sokszor, számtalanszor hallotta, hogy Marton, másként Zsidó Benedek Szenden lakott. Zsidó Katalin, (*1675.) kb. 62 éves Márki Ferencné özvegy asszony vallomása. Nem csak néhai Marton Benedeket, hanem édesapját Marton másként Zsidó Mártont, mely öreg szakállas ember volt igen jól ismerte. 1736. július 1. Marton György, aki Szenden és Császáron lakott és egy testvére volt a Szenden lakó Marton Benedeknek, akiknek apja Marton Márton volt. Ifj. Marton Mihály Aranyoson lakott 1736-ban és édesapja id. Marton Mihály egy testvér volt Marton Györgynek a leányával Marton Erzsébettel. Az említett három testvér, Marton György, Marton Péter és az Aranyoson lakó Marton Mihály.

A Marton István nemesi oklevele, kiállította Ferdinánd II. király. Habsburg Ferdinánd vagy Ausztriai Ferdinánd (Graz, 1578. július 9. – Bécs, 1637. február 15.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki II. Ferdinánd néven német-római császár, német, magyar és cseh király, valamint Ausztria uralkodó főhercege 1619-től haláláig. Marthon István felesége az okirat szerint Borbára van írva, mint feleség. Marton István fiai Marton György és Marton Márton. Marton Zsigmondnak apja volt Marton Boldizsár, akinek testvére Marton István volt. Marton Ferenc 45 éves tanú mondta, hogy családja Vas Vármegyéből származik, Győr és Komárom megyében települtek le, Marton György és néhai Marton Istvánnak a fiai. Bödey László, 65 éves tanúvallomása, nyilván, hogy néhai Marthon Zsigmond igaz nemes ember volt, a Vasvármegye bíróságát is viselte, az utolsó felesége néhai Marthon Zsigmondnak a tanúnak édesanyja volt, mint mostoha fia tudja, hogy Marthon Zsigmondnak édesapja volt Marthon Boldizsár, akinek egy testvére volt Marthon István. Marthon Benedeknek édes fia volt Marthon György és Marthon Péter, akik Komárom megyében Szenden laktak. A tanúnak a kezében is volt az armális, Vas-Vármegyében volt nevezett Marton István, és ennek voltak a fiai Marton György és Marton Márton, kiket más néven Zsidó Györgynek és Zsidó Mártonnak is hívtak az emberek, akik Győr és Komárom vármegyébe származtak.  

Ennek alapján a Marthon (Martony, Marton) más néven Zsidó (Sido) családfa, dőlt betűvel a más forrásokból kapott vagy becsült adatokat jelöltem. (S. B.). A családfa adatok az 1622 és 1737 közötti időszakra álltak rendelkezésre. Egységes családfát, egy őstől, Marthon Istvántól. aki a nemességet 1622-ben megszerezte, nem sikerült összeállítani, a felépített két családfa közötti kapcsolatot az adatok hiánya miatt nem sikerült egységesíteni. Anyakönyvek alapján ismert, hogy Marthon Péter (*Szák, 1748. augusztus 30.-†Orosháza, 1824. szeptember 3.) szülei Marthon János I. (*1718. k.) Szendi lakos és Györgyi Erzsébet. Sikátori lakos. Házasság Sikátor, 1741. április 19. [Györgyi Erzsébet apja Györgyi János] Marthon János I.-ről több adattal nem rendelkezünk, bár 1736-ban, a nemességigazolási per idején 18 éves lehetett.

Nyitraivánkán a Nyitrai Állami Levéltárban a Marthon családra vonatkozóan a következő iratok vannak még, amelyeket célszerű lenne lefotózni, a válaszlevelet kérésemre PhDr. Milan Belej levéltárvezető írta 2018. május 23-án: a Levéltárban megnézték Komárom vármegye Nobilitaria ezen tételeit: -elench invesztigációkhoz, -nemesi családok indexe -kongregációs jegyzőkönyvek indexe, mindegyikben vannak Marthon családra iratok. Ezeket a jelzeteket emlitik a nemesi családoknál: KŽ I nob., cell. 141 fasc. 3 No. 22, 23 a 24. A Csuthy András kutatói lapjából azt vették ki, hogy a KŽ I nob., cell. 141 fasc. 3 No. 24-t kutatta. Azt kérik jelezze, ha szüksége van a másik kettő -KŽ I nob., cell. 141 fasc. 3 No. 22 a No. 23. másolataira is. Az invesztigációkban a következő évekből vannak bejegyzések: 1732, 1755, 1756. a közgyűlési jegyzőkönyvekben pedig az 1800, 1803, 1824-es években szerepelnek. Egyben értesítjük Önt, hogy az 1803-as Komárom megyei közgyülési jegyzőkönyv csak leiratban maradt fenn és az oldalai nincsenek megszámozva, ezért a Marthon családdal kapcsolatos bejegyzéseket úgy kell kikeresni benne. Ez azonban 1-2 órás összetett kutatást igényel.

 

A1. Marthon N. (*1565. k.)

      B1. Marthon István. (*1590. k.) Sopron. Nemességet szerzett 1622. július 21-én II. Ferdinándtól. Q N. Borbála.

             C1. Marthon György.

             C2. Marthon Márton.

      B2. Marthon Boldizsár.

            C1. Marthon Zsigmond. Igazi nemes ember volt és Nemes Vass Vármegyének a bíróságát is viselte. 1. Q N. N. 2.

                  Q N. N. Második férje Szeődej N.

                  D1. Bödey László (*1671.) 1736-ban tanú, körülbelül 65 éves, Szendi földbirtokos, néhai Marthon Zsigmond

utolsó feleségének a gyermeke volt, aki igazolta azt, hogy Marthon Zsigmond nemes ember volt, a Nemes Vass-Vármegyének a bíróságát is viselte, továbbá, hogy édesapja Marthon Boldizsár volt, akinek egy testvére volt Marthon István.

            C2. Marthon N. Q Szép N.

                   D1. Szép István, (*1632. körül.) Körülbelül 104 éves, 1736-ban tanú volt, ismerte Marthon Zsigmondot.

 

A1. Marthon N.

      B1. Marthon Erzsébet.

      B2. Marthon Mihály. I. 1730. Nemességigazolási per.

            C1. Marthon Márton.

                   D1. Marthon Benedek. (-†1736. előtt) Szenden, Komárom Vármegyében lakott. Szend. 1730. 1736, 1737.

                          (Tanúvallomás.) Q N. N. (Második férje Horváth N.)

                          E1. Marthon Márton. Azonos anya.

                          E2. Marthon György. 1736-ban Szenden lakott. Azonos anya. Q N. Márta.

                                F1. Marthon Erzsébet. Q Toőrg István,(*1655.) 1739. február 1. Toőrg István körülbelül 84 éves tanú

                                      vallomása.

                                F2. Marthon Mihály I.

                                      G1. Marthon Mihály. 1736-ban Aranyoson, Komárom vármegyében élt.

                          E3. Marthon Péter. Azonos anya. 1736-ban Szenden lakott.    

                          E4. Horváth Mátyás, (*1662.) mostoha gyermek. Horváth Mátyás, (*1662.) tanú meghallgatása

Eszterházi József előtt, 1737. február 1. körülbelül 75 éves, vallotta, néhai Marthon Benedektől sokszor hallotta, hogy a Marthon alias Zsidó nevet mostoha apja használta és így vették át ezt a nevet bérmálás után. (Ezek szerint eredetileg katolikusok voltak a Marthonok és nem evangélikusok.)

C2. Marthon Mihály. II.     

             Marthon István 1622-ben II. Ferdinánd királytól nyert czimeres nemes levelének első oldala. Forrás: 141-3.-24. szám

             a fasc. borítón és név (Marthon al. Sidó)

            Marthon-Zsidó család nemességigazolási pere. 1736. Forrás: 141-3.-24. szám a fasc. borítón és név (Marthon al. Sidó)

 

A Jeszenszky család

 

Folkusházy János. (*1710.-†Orosháza, 1788. október 28.) Q Jeszenszky Anna. (*1716. k.) 1736. november 25. [Lacsny (Folkusházy) János apja Lacsny Mátyás. Jeszenszky Anna apja Jeszenszky Mátyás de Kis-Jeszen. (*1690. k.)]

Folkusházy János és Jeszenszky Anna Turócz megyéből származott. A Folkusházyak Necpálból származtak. Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. (Ezt a fontos adatot Keresztesi János adta meg, aki a Folkusházy család kutatója. A Folkusházy és a Jeszenszky családfák ismertek a szakirodalomban, részletes családfa levezetések találhatóak, de Folkusházy Jánost és Jeszenszky Annát illetve apját Jeszenszky Mátyást nem találtam meg.

Nagy Iván. Magyarország családai. 5. kötet. részletesen ismerteti a Jeszenszky család (Nagy-jeszeni) családfát, bár a szakirodalom több megállapítását vitatja. A Nagy-jeszeni család címere:

                                                                                

 Czímer: jobbharánt pólyával vágott paizs; a felső vörös mezőben ágaskodó fehér lovon pánczélos vitéz, jobbjában egyenes karddal, az alsó kék mezőben zöld halmon lombos fa alatt term. szinü medve, visszafelé forditott fejjel, hátába egy felhőből kinyuló pánczélos kar harántékosan jobbról-balra kopját döf be; bárói korona: kék sisak; a joboldalinak disze: befelé fordult koronás fekete sas, takarók: kék-arany; a baloldalié: befelé fordult növekvő medve zöld lombos fát tart maga előtt, takarók: vörös-ezüst; paizstartók: két oroszlán. (Kempelen Béla és Nagy Iván: a Jeszenszky (nagy-jeszeni) család címere. 1741.)

A Kis-Jeszeni család címere. (Kisjeszent régebben Járdánnak nevezték. Folkusháza közelében van.) 1521-ből.

                                                                 

1. kép. A kései renaissance stilusban festett czimer kék pajzsa zöld pázsiton álló favágót tüntet fel, a mint baljával az előtte balra elfutó özet nyakánál fogva megragadja, jobbjával pedig baltáját ütésre emeli. Sisak és sisaktakaró nincsenek, helyettük a czimer keretét (11 X 13 cm.) aranynyal futtatott bibor alapra festett virágdisz tölti ki. Függő pecséttel ellátott eredetije Jeszenszky Gyula birtokában Kisjeszenben őriztetik. Dr. Dőri Ferenc. A Kisjeszeni Jeszenszky család czimereslevele. Turul. I. Értekezések és önálló cikkek. 1909. 28. 2. kép. Szluha Márton. Felvidéki nemes családok. I-II. Jeszenszky Kisjeszeni 1521. Címer. 

 

Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 5. kötet. Jeszenszky. Többek között ezt írta: Jeszenszky. Czímeres levelet II. Ferdinándtól 1631. ápr. 29. J. Miklós, Menyhért, Lőrincz, Dániel és János nyertek…. Jeszenszky (nagyjeszeni), nemes és báró. Turóczmegyei eredetü, régi család; már 1271. részesül Jeszenre kir. adományban. A családból Jeszenszky István fiai, Dániel, Menyhért, Simon, Lőrincz, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós és György s néhai György fia Isván I. Ferdinánd részéről 1563. máj.7. czímeradományban részesülnek….. Jeszenszky (kisjeszeni). Turóczmegyei régi család a nélkül, hogy – amint ezt Nagy Iván is állitja – a nagyjeszeni Jeszenszky-családdal csak valamiféle törzsközösségben is állna.[156] A rendelkezésünkre álló szük keretek között nem terjeszkedhetünk ki azokra az okmányokra és bizonyitékokra, melyek fenti állitásunkat igazolják, miért is csak röviden foglalkozunk a család régebbi történetével is. – György fiai: Mátyás, János és György 1489. kisjeszeni birtokukra uj adományt nyernek, melybe őket a turóczi conv. vezeti be. A család már a XV. század végén több ágra szakadt. Ebben leli magyarázatát az a körülmény is, hogy a család egyes tagjai Paulovics vagy Pavlovics, Simkovics stb. néven is előfordulnak s egyes ágak birtokaik után más és más előnévvel is éltek. Kempelen Béla családfa részletesebb levezetése megegyezik Miskolczy-Simon János által publikált családfával.

Miskolczy-Simon János. A kisjeszeni Jeszenszky család nógrádi ágazatai. c. tanulmányában megállapítja: „Turóczmegyében a Kálnok-patok partján fekvő Kisjeszen, régi nevén Járdán birtokot Temérdek András és fia nyerték adományba 1255. előtt IV. Béla királytól. A patak másik partján szemben fekvő Nagyjeszen-t, régi nevén Jeszen-t IV. László adományozta 1271-ben Madya fiainak. Ezektől és a fentebbiektől származott a két család, melyeknek azonos neve a XVI. század folyamán szilárdul meg. A kisjeszeni törzsből a középkor végén több különnevü esalád vált ki: úgymint a kis jeszeni Jeszenszky család, melynek három ágazata a Simkovics, Piatrovics és Matyasovics ági névvel is megkülönböztette magát az 1700-as évekig; továbbá a kisjeszeni Pavlovics, kisjeszeni Jámbor s az Erdélybe szakadt kisjeszeni Thuróczy; úgyszintén a nagyrákói Rakovszky és a nagyrákói Feja családok….. Jeszenszky János alias Sinkovits de Kisjeszen 1739. február 20-án nyert Túróczmegyétől nemesi bizonyítványt, melynek alapján Nógrádmegye 1753. szeptember 28-án igazolta a család nemességét. Ez az ág Losoncon lakott…” 

„A Nagyjeszniek őse, Madya, az adomány idejében, 1274-ben már aligha lehetett életben, mert különben bizonyára ő magát is az adományosok közt találnók felsorolva. Fiai saját szolgálataikért kapták a turócmegyei Jeszen földjét és akkor nem lehettek többé kiskorúak. Életkorukat 25–30 évnek véve, a XIII. század közepén születhettek. Leszármazóik középkori nemzedékrendjének felderítését nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a család, a fentebbi két oklevelet leszámítva, nem őrzött meg más középkori oklevelet, miért is kizárólagos néhány szomszédbirtokos család levéltári anyagának gyér adataira vagyunk utalva. Ezek szerint: Mihálynak fia Tamás 1347. XII. 4. királyi ember, ez utóbbinak fia Miklós 1360. X. 21. szintén királyi ember, 1374. X. 13. választott bíró. Neje Zaárdi Péternek Chala nevű leánya volt. – Péternek egyik fia, István 1357-ben szintén fogott bíró, másik fia, Michk 1360. X. 21. birtokos szomszéd.* Ennek fia, János 1391-ben megjelenik Bebek előtt, 1396. V. 25. és 1406. IV. 17. királyi ember. Jánosnak két fiát ismerjük: Bertalant (†1441. előtt) és Pétert, (†1445 előtt.). Bertalan leánya, Veronika, Detrichfalvi Jakabnak, Benedek fiának volt neje. Péter, kit testi fogyatkozása miatt Sántha Péternek neveztek, Neczpáli Jánosnak Borbála leányát vette nőül; 1382-ben királyi ember, 1391-ben ő is megjelent az országbíró előtt. Zsófia leánya Váraljai Györgyhöz, Jakab fiához ment feleségül. Madya harmadik fiának, Istvánnak István nevű fia 1360-ban birtokos szomszéd. A felsorolt adatokból az alábbi nemzedékrend alakul ki, mely lényegesen eltér attól, melyet Nagy Iván közöl.[157]

Madya (Magya) 1274 előtt; Mihály 1274. 1293.; Péter 1274. 1293.; István 1274. 1293; Tamás 1347; István 1357; Michk 1360; István 1360; Miklós 1360. 1374. ~ Chala Zaárdi Péter leánya 1378; János 1391. 1406.; Bertalan; Sántha Péter 1382. 1391. ~ Neczpáli Borbála János leánya 1378; Veronika 1441 ~ Detrichfalvi Jakab Benedek fia 1443; Zsófia 1445 ~ Váraljai György Jakab fia.

 

„Itt aztán körülbelül egy emberöltőre megszakad a leszármazás fonala s ezt csupán a XV. század végén tudjuk újból felvenni, mert a közbeeső kor szórványos adatai nem illeszthetők be a családfába. Ez időben találjuk Györgyöt és Pétert, továbbá Miklós és László testvéreket. Mivel azonban egyiküknek sincs atyja megnevezve, sőt ők maguk is csak «de Jeszen» előnévvel vannak megjelölve, nem tudjuk, hogy a Nagyjeszeni, vagy a teljesen más eredetű Kisjeszeni családból valók-e? Kivétel egyedül Mihály «Holecz vocatus de Magna Jezen», aki 1441-ben hat jobbágy és egy kúria visszaváltása ügyében jelenik meg a turóci konvent előtt. A leszármazás a XV. század végén élő Miklóstól vezethető le a család néhány ágán szakadatlan sorban napjainkig. Miklós több ízben volt Turóc megye alispánja, okleveleink gyakran említik mint királyi embert, arbitert és birtokos szomszédot. Neje, Dolinai Boócz Veronika, György leánya, 1496. I. 11-én végrendelkezett. Két fia, György és István 1563-ban már nem él. Gyermekeiket I. Ferdinánd király címerújító oklevele névszerint felsorolja. A XVII. század végéig terjedő leszármazás ezen az ágon a következő”[158]:

 

Miklós alispán 1488. 1502. Dolinai Boócz Veronika 1496; István szolgabíró † 1563 előtt; György † 1563 előtt; Dániel alispán; János; Menyhért; Simon; Lőrinc kitől a kihalt sziléziai és ausztriai ág; Boldizsár; János 1621-ben Prágában lefejezik; Gáspár; Péter; István; Miklós; János; György; György; Tamás; János; István kitől a trencsén-, bars-, nógrád- és tolnamegyei, majd bárói ág.

 

„Az a leszármazási tábla, melyet Nagy Iván közül és amelyet azután mások tőle változatlanul átvettek, annak a XIX. század elején készült családfának a másolata, melyet Nagyjeszenben őriz a család. Ennek hibáit Nagy Iván még azzal tetőzte, hogy az azon sehol sem található Temérdek Andrást, Bél és Lehoczky teljesen téves állítása alapján, megtette a Nagyjeszeni Jeszenszky-család ősének.”[159]

 

Kisjeszeni Jeszenszky Lajos. Járdáni Temérdek András ivadékai. (A Nagyrákói Rakovszky, Nagyrákói Feja, Kisjeszeni Jeszenszky, Kisjeszeni Pavlovics és Kisjeszeni Zámbor családok.)[160]  c. tanulmányában számos kiegészítést tett. Ennek alapján Jeszenszky család családfája.

 

A1. Járdáni (Temérdek) András. 1255. 1263. 1287. Turóczi konvetnek 1374. október 13-án kelt osztálylevele alapján is-

mert, hogy Kisjeszent (amiből a Jeszenszky név származik) régebben Járdánnak (1255-ben) nevezték, s a Kisjeszeniek őse, a Turóczi Registrumban említett Járdáni András, kit Achilles fiával együtt, mint turóczi jobbágyfiakat IV. Béla Járdán nevű birtokukban megerősített. (Két és fél ekényi földről szóló saját adományát IV. Béla király megerősítette.) Járdán közelében volt Szoboszló, ma Folkuafalva. Egy 1255-iki oklevélből ismert Járdáni (később kisjeszeni, majd Jeszenszky) András, aki valószínüleg hatalmas testalkata miatt kapta a temérdek (régebben óriás) melléknevet. Kis Jeszen először a középkori oklevelekben 1360-ban van említve. IV. László király 1287. január 28-án kelt oklevelében említi Járdáni Andrást, akinek földjét a Kálnok (Kalnich) patak választja el Mátyás (Madya) fiainak Jeszen (a mai Nagyjeszen) nevű birtokaitól.

         B1. Járdáni Achilles. 1255. Közvetlen leszármazottai nem ismertek. Fia vagy unokája kisjeszeni (Járdáni) Miklós,

akinek három fia Lőrinc, Bertalan és István. Szluha Márton pontosabb adata szerint Járdáni Achilles fia Miklós, akinek fia Bertalan. Miklós testvérei Péter, Endre és Mihály.

                C1. Járdáni Bertalan. Testvérei Lőrincz és István, akiknek leszármazottai nem ismertek. 1374. október 13-án

kelt a turóczi konventnek az oklevele, amiben a testvérek és több rokon az örölt vagyont felosztja. A Regisztrum 1391-ben készült el.

                       D1. Jeszenszky (kisjesznei) György. 1415. 1445.

                              E1. Jeszenszky (kisjesznei) János. 1489. 1495. Testvérei Mátyás (Q Rákói Anna, apja Rákói György)

és György, ld. a következő családfa rajzon. Kisjeszeni Mátyást nevezték elöszőr Jeszenszkynek, II. Ulászlónak 1512. június 14-én a turóczi konventhez intézett iktatóparancsában. A három testvér 1489. június 15-én uj adományt (nova donatio Kisjeszen) kapott Mátyás királytól, ezt követően a Kisjeszeni család három fő ágra oszlott, majd ez a szétválás folytatodott. Kisjeszeni Mátyás megalapította a Kisjeszeniek nagyrákói ágát, amelynek egyik alága a nagyrákói Rakovszky, a másik pedig a nagyrákói Feja néven virágzott tovább. Jeszenszky (kisjesznei) János és Jeszenszky (kisjesznei) György voltak az ősei a következő családoknak: Simkovics, Matyasovics, Petrovics, Pavlovics és Jámbor. A birtokok megosztása 1489 és 1521 (II. Lajos király Kisjeszen helység felét a Jeszenszkyeknek adományba adta.) között mehetett végbe és azóta a Pavlovics és Jámbor családok bírják Kisjeszeny egyik felét, a Simkovics, Matyasovics és Petrovics ágak a másikát. A XVI. században ezek az ágak használták a Jeszenszky nevet is. A XVIII. század elején a Simon, Mátyás és Péter leszármazói újra Felvették a Jeszenszky nevet, a Pavlovics (kivétel a baranyamegyei ág, ők a Jeszenszky nevet használták.) és a Jámbor család tagjai megörizték nevüket. A Kisjeszeni és a Nagyjeszeni család között a Jeszenszky név használatáért Turócz vármegye közgyülése előtt 1726. és 1742. között hosszú per folyt, ami eredménytelenül végzödött.[161]

                                      F1. Jeszenszky (kisjeszni) István.

                                            G1. Jeszenszky Simon. 1493. 1522. Turóci főjegyző. Koromházi Korom Bálint Turócz vár-

megye előtt panaszt tesz, hogy Jeszenszky István fia Simon szklabinyai gyalogosokkal hatalmasodtak, birtokairól marhákat hajtottak el. 1522-ben mint birtokos szomszéd szerepel Pavlovics Miklós és Jámbor Ádám beiktatásánál Kisjeszen felerészébe. Jeszenszky Simontól származik a Simkovics ág. Kempelen Bélánál 3 fia, Miklós, István és Péter. Kisjeszeni Jeszenszky Lajos tanulmányában még László is szerepel.

                                                   H1. Jeszenszky Miklós I. 1558. 1579.

                                                           I1. Jeszenszky Miklós II. 1574.

                                                                 J1. Jeszenszky Miklós III.

                                                                       K1. Jeszenszky András. Q Simetty Katalin.

          L1. Jeszenszky János. 1739. február 20-án nyert Túróczmegyétől nemesi

bizonyítványt. 1753. Nógrád megyétől nyert nemesi bizonyítványt. Q Vachlács Mária.

                 M1. Jeszenszky Mihály. (*Losonc, 1742. július 23.-) Q Lovcsányi

                         Anna.

                 M2. Jeszenszky János. (*Losonc, 1740. szeptember 24.-†Kiskörős,

1792.) Evangélikus pap Nagy-libercsén, majd Kiskörösön. Q Ambrózy Borbála. (-†Kiskörős, 1810.)

                                                   H2. Jeszenszky (kisjeszeni) István I. 1559. 1581.

                                                          I1. Jeszenszky Máté I. 1580. 1617.

                                                                J1. Jeszenszky Máté II. Folkusháza. (-†1674. előtt.) Q Lacsny, Folkusházy Anna.

                                                                      K1. Jeszenszky Mátyás I. (-†1676. előtt.) Q Friedrich Dorottya.

                                                                             L1. Jeszenszky Mátyás II. 1674. 1695. Θ Pruszkay Kata. Gyermekeikben

                                                                                    kihalt.

                                                                             L2. Jeszenszky János I. (-†1732.) 1674. 1695. Q Folkusfalvy Lacsny Do-

rottya. nyitrai ág. 1727. szeptember 20. Turóci nemességigazolási per.

                                                                                    M1. Jeszenszky János II. (-†Csejte, 1782.) Nyitramegyei Csejtére

költözött. 1747. július 12. Nyitrai nemességigazolási per. Θ Zelendub Anna.

                                                                                    M2. Jeszenszky Márton. (-†1767.) Nógrádmegyében telepedett le. Q

                                                                                            Simonyi Zsuzsanna.  

                                                                             L3. Jeszenszky András. 1674. 1695. Θ Palla Zsuzsa. Gyermekeikben ki-

                                                                                    halt.

                                                         I2. Jeszenszky István II.

                                                               J1. Jeszenszky István III.

                                                                    K1. Jeszenszky György.

                                                                         L1. Jeszenszky István.

                                                H3. Jeszenszky Péter. Q N. Katalin.

                                                       I1. Jeszenszky Boldizsár.

                                                            J1. Jeszenszky Mátyás. (-†1696.)

                                                                 K1. Jeszenszky István. (-†1725.)

                                                                        L1. Jeszenszky Zsigmond. 1725.

                                                H4. Jeszenszky László. 1559. 1564. (-†1579. előtt.) 

                                                       I1. Jeszenszky Tamás. 1598.

                                                       I2. Jeszenszky Mihály.

                                                           J1. Jeszenszky Menyhért.

 

Kisjeszeni Jeszenszky Lajos. Járdáni Temérdek András ivadékai. (A Nagyrákói Rakovszky, Nagyrákói Feja, Kisjeszeni Jeszenszky, Kisjeszeni Pavlovics és Kisjeszeni Zámbor családok.)[162]  c. tanulmányában részletes családfát közölt, ahol feltünt, folkusfalvi Lacsny Anna (Folkusházy Anna), akinek a férje kisjeszeni Jeszenszky Máté II. (-†1674. előtt.) volt, aki a Simkovics ág megalapítója volt és a közeli Folkusházára költözött. A szakirodalomban ez az első bizonyíték, hogy a Jeszenszky és a Fokusházy család között rokoni kapcsolat volt Folkusházán.

 

A Szemerády (Semerad) családfa, Rédey Sándor I.-né, Szemerády Vilma ősei

 

Az egyeneságú ősök családfája a Szemerády (Semerad) családnál

 

A1. Semerad Antal. (Semerad Antn, Anton, Antonius: Antal) Katolikus. (*Jenikau, 1790. k.) Θ Bakman Terézia.

Származási helyük: Jenikau városa[163].

       B1. Semerád József. (*1819.-†Kúnhegyes, 1871. december 5. Temette Fábry János plébános.) Pék, ispán[164], nőtlen,

római katolikus. Θ Pickl (Pieckl) Katalin, hajadon, római katolikus. (*Németország, 1816.-†1871.-1881.) Tiszafüred, 1841. április 19. [165]  Pickl Katalin nevét különböző módón írták, általában Pickl, de előfordult Pikl, Pieckl, Phikl, Puickl is. Nem tudni hogyan került Németországból Magyarországra, Tiszafüredre. Keresztanya volt Tiszafüreden több alkalommal: 1837. március 31. Phikl Katalin leányzó, 21 éves volt. 1837. július 27. Phikl Katalin. 1838. május 20. Tekintetes Jósa György szobalánya Puickl Catherina. 1839. október 2. Tekintetes Jósa György úr szobalánya Pikl Katalin. 1840. június 5. Tekintetes Jósa úr gazdasszonya Pickl Katalin. 1840. augusztus 4. Pieckl Kata, nagyságos Jósa György úr cselédje. 1840. augusztus 4. Pieckl Kata, nagyságos Jósa György úr cselédje. 1841. március 15. Pickl Katalin, Tekintetes Jósa György úr gazdasszonya. (1841. április 19-én férjhez ment Semerád Józsefhez.) 1842. január 9. Pieckl Katalin, Semerád Józsefné. 1842. február 28. Pickl Katalin helyett Rofa Mária. 1842. október 10. Pickl Katalin, Semerád Józsefné. 1842. október 16. Semerád Józsefné, Pickl Katalin. 1844. augusztus 8. Semerád Józsefné, Pickl Katalin. 1844. szeptember. Semerád Józsefné, Pickl Katalin. 1846. július 15. Semerád Józsefné, Pickl Katalin. 1850. április 27. Pickl Katalin, Semerádi (és nem Semerád) Józsefné. 1851. november 4. Pieckl Katalin, Szemerády (és nem Semerád) Józsefné. Pickl Katalin nem Tiszafüreden született, de 21 éves korától biztosan Tiszafüreden élt. Pickl Katalin Szemerády Józseffel kötött házassága (1841. április 19.) előtt 1838. május 20. és 1841. március 15. között, (22 éves korától 25 éves koráig) Jósa (Józsa) György (1789.-1849.) a híres és bohém, az irodalomból is ismert földbirtokos szobalánya, cselédje, zsellére, majd 1841-ben gazdasszonya volt. Józsa György felesége Csomay Anna volt. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vármegye egyik leghíresebb-leghírhedtebb alakjának, fia, Pankotay Jósa Györgynek Tiszafüreden volt kúriája. A földbirtokos bizarr tréfáiról országszerte beszélték, és mindenki csak Jósa (Józsa) Gyuri néven emlegette. Jókai Mór róla mintázta az "És mégis mozog a föld" című regényének Csollány Bertijét, de egyes vonásaiban az "Egy magyar nábob" Kárpáthy Jánosában is ráismerhetünk. Jósa György rokona lehetett Jósa Julianna, akinek férje volt Ördög Alajos (*1801.-†1841. április 4.) Jósa Julianna özvegyasszonynak két törvénytelen gyermeke született férje halála után és mindkettő keresztanyja Pickl Katalin volt. 1846. július 15. Született Nemes Jósa Julianna özvegy, törvénytelen fia István. Kócs. Keresztanya: Pickl Katalin, Semerád Józsefné. 1850. április 27. Született Özvegy Eördögh Lajosné, Jósa Julianna leánya Mária. Törvénytelen. Keresztanya: Pickl Katalin, Semerádi (és nem Semerád) Józsefné. 1841. április 4. Ördög Aloyz, (Aloysius – Alajos) Jósa Julianna nemes, birtokos, férje meghalt 40 éves korában. Ördög Alajos született 1801-ben.

[Pickl Katalin szülei Pikl Alajos (Pikl Aloyz, Aloysius. Münchenben orvos volt, Szemerády József II. testvérei emlékeztek erre.) és Szimán Karolina (Karola). Származási helyük Németország Abensberg.

              C1. Szemerády Miksa József I. Községi jegyző, majd főjegyző, római katolikus birtokos és földbérlő, (*Tisza-

füred, 1845. április 9.[166]-†1897. február 24.-1908. augusztus 8. A halál oka öngyilkosság, gyomorrákja volt, levelet hagyott.) Θ Német Zsuzsanna II. (*Tiszaroff, 1844. szeptember. 22.-†Balassagyarmat, 1921. május 31.[167] A halál oka vakbélgyulladás.) Θ Tiszafüred. 1866. április 11. [Német Zsuzsanna szülei Német Ferenc és Hamza Judit.] Folytatás ld. Németh Zsuzsanna (férje Szemerády Miksa József I.) családfája.

D1. Szemerády József II. Miksa.[168] (*Nagy Körű, 1869. október 14.[169]-†Balassagyarmat, 1935. október 1.

agyonlőtte magát. Sírja Szandán van.[170]) Balasagyarmaton élt. 1902-ben Galántán[171] lakott, később Szandára költözött. Királyi járásbírósági írnok (1903-ban), törvényszéki irodaigazgató, jegyző.

1. Q Erdős Mária (Mariska) (*Hajdu Szoboszló, 1871. február 1.-†Kőtelek, 1897. november 14.[172]) Karcag, 1897. február 24. [173]1897. április 1. A karcagi királyi járási bíróság 1454/1897 számú végzése alapján[174] a férj neve Szemerédyről Szemerádyra kiigazitattik.

[Erdős Mária szülei Erdős Antal, református földbirtokos, rézműves mester, lakott Hajdu Szoboszlón és Jebreczeni Mária, Hajdu Szoboszló.]

2. Q Zipera Heléna, Ilona. (*Csíkszereda, 1881. július 30.[175]-†1960. november 24. után. Sírja a Mátranovák-Bányatelepi temetőben, itt nyugszik testvére Zipera Stefánia is.) 1902. április 19.[176] [Zipera Heléna szülei Zipera József. (Czipera) (*Brád, Horvátország, 1846.-) királyi tartalékos hadnagy, telekkönyvezető, lakik Csíkszereda, római katolikus. és Sprencz Mária (*Csíkszereda, 1852.-) római katolikus. Csíkszereda, 1871. szeptember 21[177]. [Zipera József szülei Zipera Ferenc és Samek Magdolna, római katolikusok. Sprencz Mária (*Csíkszereda, 1852. augusztus 12.-) szülei Sprencz Pál, római katolikus kereskedő és Mánya Ilona. Római katolikus. Zipera Heléna másik testvére Zipera Paula, Kiss Ferdinándné Nógrád megyében Szanda községben lakott.] Szemerády József II. Miksa gyermekeinek az anyja Zipera Heléna.

                        

Zipera Heléna, Szemerády Margit és Szemerády József II. Miksa. Abbázia, (Horvátország) 1906. k.

                        

Zipera József, Szemerády Margit, Zipera Heléna és hátul Szemerády József II. Miksa. Lovrana[178], 1910. február.

                           

Ülnek, balról jobbra Szemerády Dóra, Szemerédy Lajosné, özvegy Szemerády József II.-né, sz. Zipera Heléna és Szemerády Lajosné, sz. Pap Margit, Szemerády Zoltánné, sz. Unger Manci. Állnak Szemerády Miklós, Szemerády Zoltán, Szemerédy (Tichy) Lajos, Szemerády Lajos, Szemerády Zoltán ifj. a fekvő gyermek Szemerády Tamás 1958.

                                               

                              Szemerády József II. Miksa és felesége Zipera Heléna. 1960. k.

                                           

                                                       Zipera Heléna két testvére Zipera Paula és Zipera Stefánia.

E1. Szemerády Margit. („Manci néni”) (*Galánta[179], 1903. április 9.-†1989. május 12. Mátranovák-bánya-

telepi temető.) Q Tichy Lajos János II. (*Radvány, 1894. június 22.-†1960. november 24.) Balassagyarmat, 1920. március 10. Folytatás ld. Tichy (Szemerédy) Lajos János II. (felesége Szemerády Margit) családfája.

                                   

Szemerédy Jolán és Szemerédy Margit. Balassagyarmat. 1926.

                                

Állnak: Szemerédy Lajosné (szül. Szemerády Margit) és Szemerédy Tichy Lajos. Ülnek: Szemerády Józsefné (sz. Zipera Heléna) és Szemerády József. Elöl: Szemerédy Jolán és Szemerédy Margit. 1930-as évek eleje.

E2. Szemerády Zoltán I. (*Galánta, 1907. január 25.-†Alexandria, Egyiptom, 1966. május 18.

Halotti értesítő „Szemerády Zoltán hj. tengerészkapitány 1966. május hó 18-án, életének 59., boldog házasságának 29. évében, Alexandriában hirtelen elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el.”) Q Unger Margit. (*Gárdony, 1911. június 10.-†Budapest, 1988. május 21. Farkasréti temető.) Veszprém, 1937. június 12. [Folytatás ld.: Unger Margit, Szemerády Zoltánné családfája.] Egy hír 1933-ból. Huszadik Század. 1946. Bulvár. 1933. Október. „Az elsüllyedt Magyar gőzös megmenekült tisztjeit és legénységét ünnepélyesen fogadták vasárnap a Délivasút pályaudvarán….Vasárnap reggel érkezett haza a délivasúti pályaudvaron az a huszonkilenc magyar tengerész, akik a portugál partoknál elsüllyedt Magyar nevű tengeri gőzösről szerencsésen megmenekültek. Civil ruhában áll a kis csoport előtt az elsüllyedt hajó parancsnoka: Sághy Ödön tengerészkapitány, tömött aktatáskát szorongat a hóna alatt, abban tartja a hajó összes adatait. Körülötte állnak Szemerády Zoltán távírdásztiszt, Szemerády József kadét,… Sághy kapitány ezt mondja: Szárazföldi ember nem is tudja elképzelni, hogy ezek a derék magyar fiúk milyen hősiesen viselkedtek a hajó elsüllyedésekor. A Figurera-foknál, ahol a szerencsétlenség ért minket, már nagyon sok hajó pusztult el. Nagy viharban haladtunk célunk felé és ott, lehet, hogy egy elsüllyedt hajóroncs ütődött hajónkhoz, amely a csavartengely közelében léket kapott. A hajót el kellett hagyni, megmentéséről szó sem lehetett...”

                                                               

                              Szemerády József és Szemerády Zoltán I. Ravenna, 1933. március 24.

                             

                                     Unger Margit, Szemerády Zoltán I. Esküvő, 1937.

 

 

                   

          Tóth Aranka és Szemerády József. New York, 1944.

             

    Szemerády Zoltán II. Szemerády Miklós, Szemerády Tamás, Unger Margit, Szemerády Zoltán I.

                  

                                                        Szemerády Zoltánné, Unger Margit.

                                                                    

                                                                     Szemerády Zoltán

    Folytatás ld. Unger Margit (férje Szemerády Zoltán I.) családfája.

    F1. Szemerády Zoltán II. János. (*Veszprém, 1940. január 28.-†Pécel, 2005. június 23. Sírja a Farkas-

réti temetőben van.) Q Glück Mária. (*1944. május 3.-) 1965. k. [Glück Mária szülei Glück Ferenc, József II. (*Budapest, 1910. április 28.-†Budapest, 1983. április 25. Budapest, Óbudai temető.) és Simon Júlianna. (*Szabolcsveresmart, 1914. április 1.-†Budapest, 1984. június 13. Budapest, Óbudai temető.) Budapest, Újpest, 1939. szeptember 29. Glück Ferenc, József II. szülei Glück József I. és Zborony Mária. Simon Júlianna szülei Simon István és Simon Júlianna. Simon Julianna első férje Bernát János.]

Szemerády Zoltán II. Szemerády Miklósné, Szemerády II. Zoltánné, Szemerády I. Zoltánné, Szemerády Miklós II. Szemerády Katalin, Szemerády Zoltán III. Szemerády Judit.

Glück Mária

         G1. Szemerády Judit. (*Budapest, 1966. január 17.-) Q Jéger Tibor. (*Budapest, 1963. október 1.-)

               Elváltak.

Szemerády Judit.

               H1. Jéger Csaba. (*Budapest, 1992. június 12.-)

Jéger Csaba.

               H2. Jéger Dániel. (*Budapest, 1995. február 2.-)

Jéger Dániel.

               H3. Jéger Dávid. (*Budapest, 1998. december 12.-)

Jéger Dávid

        G2. Szemerády Katalin. (*Budapest, 1967. május 28.-) Q El-Ghor Ibrahim I. (*Anout, Libanon,

              1965. május 2.-) 1990. június 7.

Szemerády Katalin.

El-Ghor Ibrahim I.

              H1. El-Ghor Laura. (*Budapest, 1999. december 25.-)

El-Ghor Laura

              H2. El-Ghor Marcell. (*Budapest, 2005. március 14.-)

El-Ghor Marcell.

  F2. Szemerády Miklós I. (*Veszprém, 1942. szeptember 24.-) Q Szurovi Mária. (*Salgótarján, 1942.

május 6.-) Budapest, 1965. július 31. [Szurovi Mária szülei Szurovi Béla (*Salgórarján, 1911. június 29.-†Salgótarján, 1970. október 9.) és Válóczi Ilona (*Ecseg, 1911. november 1.-Mizserfa, 2000. szeptember 12. Salgótarján, Központi temető.)]

Szurovi Béla és felesége Válóczi Ilona.

Szemerády Miklós és Szurovi Mária. Esküvő. 1965.

Szemerády Judit, Zoltán, Katalin, Miklós II.

Szurovi Mária, Szemerády Miklós, Kelemen Gábor, Gregorits Mária, Gregorits Mária Ágnes, Kelemenné, Szemerády Dóra.

   G1. Szemerády Zoltán. (*Pásztó, 1967. október 11.-) Q Pálvölgyi Zsuzsanna. (*Salgótarján, 1967.

szeptember 23.) Salgótarján, 1990. december 1. [Pálvölgyi Zsuzsanna szülei Pálvölgyi Nádor és György Zsuzsanna.]

Pálvölgyi Zsuzsanna és Szemerády Zoltán. 1990. december 1.

Szemerády Zoltán, Szemerády Dóra, Pálvölgyi Zsuzsanna, Szemerády Enikő.

              H1. Szemerády Enikő. (*Salgótarján, 1992. december 17.-)

Szemerády Enikő, Szemerády Dóra.

              H2. Szemerády Dóra. (*Salgótarján, 1994. szeptember 27.-)

        G2. Szemerády Miklós II. (*Salgótarján, 1969. január 6.-) Q Póczos Csilla. (*Salgótarján, 1969.

március 7.) Salgótarján, 1990. december 15. [Póczos Csilla szülei Póczos József és Kvacsek Erzsébet.]

Póczos Csilla és Szemerády Miklós II. Salgótarján, 1990. december 15.

Szemerády Miklós II.

Szemerády Miklósné, Szemerády Zoltán III. Szemerády Miklós II. Szemerády Miklós.

Póczos József.

Szemerády Nikolett, Szemerády Enikő, Szemerády Dóra, Szemerády Péter.

Kvacsek Erzsébet.

              H1. Szemerády Nikolett. (*Salgótarján, 1992. október 22.-)

Szemerády Nikolett.

              H2. Szemerády Péter. (*Salgótarján, 1997. január 1.-)

Szemerády Miklós, Szemerády Péter, Póczos Csilla, Szemerády Nikolett.

  F3. Szemerády Tamás I. (*Veszprém, 1945. szeptember 9.-) Q Vattamány Mária. (*Tímár, 1946.

         november 29.-) 1970. június 23.

Szemerádyné Vattamány Mária és Szemerády Tamás I.

        G1. Szemerády Tamás II. (*Tiszalök, 1971. május 18.-) Q Rimóczi Mariann (*1970. április 20.-)

Szemerády Tamás II. és felesége Rimóczi Mariann.

                 H1. Szemerády Balázs. (*1996. november 21.-)

Szemerády Balázs

                 H2. Szemerády Zsanet. (*2004. szeptember 8.-)

Szemerády Zsanet

        G2. Szemerády Tünde. (*Tiszalök, 1972. december 23.-) Q Szász Zoltán.

Szemerády Tünde, Szász Niklolett.

               H1. Szász Niklolett.

E3. Szemerády Lajos. (*Galánta, 1911. november 30.-†Pásztó, 1982. szeptember 11. A halál oka szívelégte-

lenség. Temetve Pásztó, Felsőtemető.) Q Papp Margit. (*Barót, Erdély, 1909. október 4.-†Salgótarján, 1997. november 19. A halál oka érszűkölet.) Sepsiszentgyörgy, 1942. [Pap Margit szülei Pap András. és Czirmai Erzsébet. 8 gyermekük született]

Szemerády Lajos.

Pap Margit

Szemerády Lajos és unokái Kelemen Judit és Kelemen Beáta

Szemerády Lajos felesége, Papp Margit és lányuk, Szemerády Margit Dóra

F1. Szemerády Margit, Dóra (*Sepsiszentgyörgy, 1943. május 14.-) Gimnáziumi érettségi, adminisztrá-

tor. Q Kelemen Gábor. (*1936. április 12.-) Gépészmérnök, vállalati igazgató. Pásztó, 1961. augusztus 24.

                                                                         

                                Szemerédy Margit, Dóra és Kelemen Gábor. Esküvő. 1962. augusztus 24.

Kelemen Gábor és felesége Szemerády Dóra

Szemerády Margit Dóra és lányai, Kelemen Beáta és Kelemen Judit, férje, Kelemen Gábor 80. születésnapján. 2016.

       G1. Dr. Kelemen Judit. (*Pásztó, 1964. március 19.-) Gyógyszerész. Q Dr. Kovács Zoltán, állatorvos.

             Salgótarján, 1989. augusztus 7. Laknak, Kiskunfélegyháza.

Dr. Kelemen Judit, lánya Kovács Fanni, férje Dr Kovács Zoltán.

             H1. Kovács Fanni. (*Szeged, 2000. március 27.-) Gimnáziumi tanuló 2017-ben.

       G2. Kelemen Beáta. (*Pásztó, 1966. december 28.-) Pedagógus. Q Veres Ervin, volán dolgozó. Vác,

            1989. június 10.

 

A képen balról jobbra Kelemen Beáta családja látható: Veres Zsanett, Kelemen Beáta, Veres Dániel, Veres Ervin Veres Dávid.

Kelemen Beáta, lánya Zsanett, férje Veres Ervin, fia Veres Dávid, Veres Zsanett vőlegénye Dániel, Kelemen Judit férje Kovács Zoltán, Szemerády Dóra férje Kelemen Gábor.

      G1. Veres Dávid. (*Salgótarján, 1992. március 2.-) Műszaki egyetemi hallgató 2017-ben.

      G2. Veres Zsanett. (*Salgótarján, 1993. november 30.-) Kriminológus Londonban.

E4. Szemerády József III. (*1915.-†Komló, 2005. január 19. Sírja a Komlói temetőben.) Tengerész. 1. Q

Szemerády Aranka. (-meghalt 1988. előtt) 2. Q Szemerédy Margit. (*1923.-†2013. december.)

                       

                            Szemerády József  III. és első felesége Szemerády Aranka.

D2. Szemerády Ilona, Zsuzsanna, Gabriella. (*Nagy Körű, 1872. január 17. [180] –†Balassagyarmat, 1945.[181] Balassa-

       gyarmati temető, sírhelye VI. parcella 135.sz.)

D3. Szemerády Vilmos  Imre. I. (*Tiszafüred, 1874. június 23.[182]-†1874.)

D4. Szemerády Vilmos Imre II. (*Kőtelek, 1875. október 13.[183]-†Kőtelek, 1876. július 12.)

D5. Szemerády Júlianna, Piroska, Margit. (*Kőtelek, 1878. október 17.[184]-†Balassagyarmat, 1963. Balassagyar-

       mati temető, VI. parcella 135.sz. mellett.) Hajadon.

D6. Szemerády Róza, Szeréna, Izabella. (*Kőtelek, 1880. november 3.[185]-†Balassagyarmat, 1968. február 12.

A halál oka tüdőgyulladás. Balassagyarmati temető, VI. parcella 135.sz. mellett.) Hajadon, nyugdíjas.

D7. Szemerády Béla, Gyula, Szilárd. (*Kőtelek, 1883. február 14.[186]-†Balassagyarmat, 1960. július 15. A halál

oka gyomorrák, testszerte rákos áttételek.[187] Balassagyarmaton van eltemetve.) Halotti értesítője: „özvegy Szemerády Béláné, sz. Zrinyi Margit maga és az egész kiterjedt rokonság nevében tudatja mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy szeretett jóságos férje Szemerády Béla hosszas szenvedés és a halotti szentségek felvétele után 1960. július 15-én délelőtt 10 órakor életének 77., boldog házasságának 40. évében az Úrban csendesen elhunyt.” Q Zrinyi Margit, Anna. (*Budapest II. kerület, 1883. március 23.-†Balassagyarmat, 1970. december 1.) [Zrinyi Margit, Anna szülei Zrinyi József[188] és Russ Ilona[189]. Budapest, IX. kerület, Ferencvárosi templom, 1921. április 6.[190] Özvegy Szemerády Béláné, sz. Zrinyi Margit halotti értesítője. „Életének 84. évében 1970. december 1-én rövid szenvedés után csendesen elhunyt.”]

 

                      

                              Zrinyi Margit, Szemerády Béláné. Balassagyarmat. 1930. k.

                      

                       Szemerády Béla. Balassagyarmat. 1930. k.

D8. Szemerády István, Dezső, Bertalan. (*Kőtelek, 1885. augusztus 3.[191]-†Kúnhegyes, 1894. február 14.[192])

D9. Szemerády Vilma, Erzsébet és Mária. (* Kőtelek 1887. január 18.[193]-†Jászberény, 1976. április 6. A Jász-

berényi Fehértói temetőben nyugszik.) Θ Rédey Sándor I. (*Ritter Sándor, 1896-tól Rédey Sándor[194] Orosháza, 1878. november 4.-†Nagyszécsény, 1915. július 19.[195]) ev. vallású, Θ Ipolyvarbó, 1908. augusztus 8. Folytatás ld. Ritter (Rédey, Rédei) családfák. (Szemerády Vilma, Erzsébet, Mária férje Rédey Sándor I.)

 

Szemerády családok Csehországban

 

A Semerády család Jenikau városából származik.  Golčův Jeníkov, (németül: Goltsch-Jenikau, magyarul Jenikau) város Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban, Vysočina kerületben. Történetileg Csehország (Bohémia) és Morvaország határán feküdt, a cseh oldalon. A Mormon egyház honlapján csak Jenikau város 1910-es censusa található meg.

Semerád József. (*Jenikau, 1819.) szülei Semerad Antal (Antn Semerad, Anton, Antonius: Antal) Katolikus. (*Jenikau, 1790. k.) és Bakman Terézia, (Theréz).

A Mormon egyház honlapján Semerad nevű férfiak az 1700-as években Csehországban a következő községekben fordultak elő: Cerekev, Trebic. Azt, hogy Semerad Antal rokonai voltak-e a felsorolt Semeradok, az adatok hiánya miatt nem tudtam megállpítani. (S. B.)

Cerekev, Horní Cerekev település Csehországban, a Pelhřimovi járásban. Horní Cerekev Rohozná, Švábov, Batelov, Nová Buková, Nový Rychnov, Počátky, Horní Ves, Černov, Pelhřimov és Bělá településekkel határos.

Semerad Symon. Q Czyhal Lucye. Cerekev, Pelhrimov, Czechoslovakia. 1722. június 2.

Semerad Symon. Q Hromatkova Anna. Cerekev, Pelhrimov, Czechoslovakia. 1726. január 28.

Semerad Mataus. Q Stiepankova Marketa. Cerekev, Pelhrimov. Csehország. 1728. október 26.

Trebic. Třebíč város Csehországban, Morvaország nyugati részén, Vysočina délkeleti táján, egykori járási székhely. Trebicben sok Semerad élt az 1700-as években, néhány házaspár adatát közlöm.

A1. Semerad Martin. Q Nowaczkova Marianna. Trebic. 1725. november 20.

      B1. Semerad Anna, Maria. (*Trebic, 1726. július 27.-)

      B2.Semerad Paulus. (*Trebic, 1729. május 15.-)

      B3. Semerad Josephus. (*Trebic, 1734. január 28.-)

      B4. Semerad Maria. (*Trebic, 1735. május 25.-)

      B5. Semerad Catharina. (*Trebic, 1738. július 1.-)

A1. Semerad Waclaw. Q Pokorna Zofie. Trebic. Csehország.

      B1. Semerad Elisabeth. (*Trebic. 1743. október 8.-)

      B2. Semerad Anna, Mária. (*Trebic. 1746. június 2.-)

      B3. Semerad Antonin. (*Trebic. 1749. március 20.-)

A1. Semrad Petr. Q Rypkova Josefa.

       B1. Semrad Antonin.  (*Trebic. 1722.-)

A1. Semerad Jirik. 1. Q Novotna Marie. Trebic. 1740. november 13.

      B1. Semerad Mária. (*Trebic. 1745. március 1.-)

      B2. Semerad Anna, Marie. (*Trebic. 1747. május 3.-†1753. előtt.)

      B3. Semerad Anna, Katerina. (*Trebic, 1753. október 9.-)

      B4. Semerad Marie Agata. (*Trebic. 1761. február 5.-)

 

A1. Semerad Tomas. Q Doczekalova Anna. Trebic. 1754. június 30.

       B1. Semerad Marie. (*Trebic, 1755. július 12.-†1768. előtt.)

       B2. Semerad Marie, Anna. (*Trebic, 1768. június 27.-)

       B3. Semerad Rosina. (*Trebic, 1771. február 26.-)

 

A1. Semerad Pavel. Q Kopeczna Anna. Trebic. 1757. november 20.

       B1. Semerad Marie. (*Trebic, 1765. január 5.-)

       B2. Semerad Terezie. (*Trebic, 1767. szeptember 21.-)

 

A1. Semerad Josef. Q Hotaczkova Magdalena. Trebic. 1764. február 14.

       B1. Semerad Marie. (*Trebic, 1766. december 3.-)

 

Semerad Thomas. Q Chalupova Catharina. Trebic. 1784. február 10.

 

Unger Margit (férje Szemerády Zoltán I.) családfája

 

A1. Unger N. János I. (*Kohfidisch, Németország, 1807. június 18.-) Q Simon Rozália.

       B1. Unger János II. (*Felsőrajk, 1842. szeptember 2.-) Q Jandó Vilma. (*Sümeg, 1854. október 8.-) Sümeg, 1872.

augusztus 21. [Jandó Vilma szülei Jandó Ferenc (*Sümeg, 1823. március 8.-) és Kiss Borbála. (*Zsid[196], 1821. május 27.-) Zsid, 1848. február 13.]

              C1. Unger János III. (*Felsőrajk, 1875. május 16.-†1937. március 21.) Q Laky Ilona. (*Kisbér, 1880. augusz-

tus 5.-†1946. május 23.) Kisbér, 1904. december 4. [Laky Ilona szülei Laky László (Keszthely, 1849. január 17.-) és Marton Mária. (*Vécs, 1859. május 30.) Mezőhegyes, 1876. szeptember 4. Marton Mária szülei Marton József és Tvedy Mária. Iszkaszentgyörgy, 1851. január 5. Laky László szülei Laky József (*Keszthely, 1817. január 10.-) és Horváth Zsófia. (*Keszthely, február 14.-) Keszthely, 1842. május 29.]

                                 

          Unger János III. és felesge Laky Ilona.

Unger Margit, Unger Ilona, Unger Vilma, Unger János III-né Laky Ilona, Unger János III.

D1. Unger Vilma. (*Kisbér, 1905. november 19.-†Kaposvár, 2003. augusztus 21. Budapest, Farkasréti temető.)

Q Gregorits Jakab. (*Klingenbach, 1903. július 8.-†Budapest, 1974. február 24. Farkasréti temető.) Szanda, 1935. február 2.

Gregorits Jakab és felesége Unger Vilma.

                           E1. Dr. Gregorits János. (*Berzence, Somogy megye, 1937. január 19.-) ügyvéd. 1. Θ Farkas Ilona.

(*Budapest, 1941. szeptember 19.-†Budapest, 2014. december 17.) Budapest, 1961. április 1. Elváltak. 2. Θ Fuksz Gabriella (Sztálinváros, 1953. január 8.) Budapest, 1987. december 5.

                                  F1. Gregorits Gabriella. (*Budapest, 1967. április 11.-) Farkas Ilonától.

                                  F2. Gregorits Erik. (*Budapest, 1986. január 27.-) Fuksz Gabriellától.

                                  F3. Gregorits Nóra. (*Budapest, 1988. június 15.-) Fuksz Gabriellától. Θ Timár Szabolcs.

                                        (Budapest, 1976. július 8.-) Fonyód, 2013. szeptember 7.

                                        G1. Timár Luca. (*Budapest, 2015. május 22.-)

                                        G2. Timár Róza. (*Budapest, 2017. október14.-)

                           E2. Gregorits Ágnes. (*Berzence, 1940. december 23.-) Agrárközgazdász.

                         

                     Gregorits Ágnes.

                           E3. Gregorits Mária. (*Keszthely, 1944. június 12.-) Mezőgazdasági szakmérnök. Q Sólyom Barnabás.

  (*Budapest, 1942. november 6.-) 1966. december 24. Mezőgazdasági mérnök.

Gregorits Mária és férje Sólyom Barnabás.

                                  F1. Sólyom Emese. (*Dombovár, 1968. február 13.-) Szolfézstanár. Θ Nemes József. (*Újfehértó,

                                      1968. november 8.-) Budapest, 1991. július 19. Csellótanár.

                                      G1. Nemes Domonkos. (*Budapest, 1992. július 14.-)

                                      G2. Nemes Barnabás. (*Budapest, 1994. május 17.-)

                                      G3. Nemes Anna Rebeka. (*Budapest, 1996. május25.-)

                                      G4. Nemes Gáspár. (*Budapest, 2002. április 4.-)

                   D2. Unger Ilona. (*Agárd, 1908. május 21.-)

                   D3. Unger Margit. (*Gárdony, 1911. június 10.-†Budapest, 1988. május 21. Farkasréti temető.) Q

                          Szemerády Zoltán I. (*Galánta, 1907. január 25.-†Alexandria, Egyiptom, 1966. május 18.)

 

Tichy (Szemerédy) Lajos János II. (felesége Szemerády Margit) családfája

 

A1. Tichy Sámuel, késmíves, késcsináló. 1. Q Bakoss Zsuzsanna. (*Mezőköz[197], 1830. március 2.-†1870. előtt.) 2. Q

      Klimo Zsuzsanna. 1- 5 gyermeke az első feleségétől, a 6-8 gyermeke a második feleségétől született.

      B1. Tichy Sámuel. (*Radvány, 1855. augusztus 20.[198]-)

B2. Tichy Dániel. (*Radvány, 1859. február 17.[199]-†Radvány, 1859. március 1.)

B3. Tichy Lajos I. (*Radvány, 1864. szeptember 17[200].-†Radvány, 1927. január 4.) Késgyártó, kézmíves. Q Klimo

      Emília. (*1874. március 8.-†Radvány, 1945. december 4.)

                                           

                                     Tichy Ludovit (Lajos I.) Q Klimová (Klimo) Emília és fiuk Tichy Sámuel sírja. Radvány.

C1. Tichy Lajos János II. [201] (*Radvány, 1894. július 22.[202]-†1960. november 24. Mátranovák-bányatelepi te-

mető. Halotti értesítő, „Szemerády Lajos nyugalmazott telekkönyvi főelőadó életének 71. évében rövid szenvedés után elhunyt”) Evangélikus. Községi aljegyző 1920-ban. Q Szemerády Margit. („Manci néni”) (*Galánta[203], 1903. április 9.-†1989. május 12. Mátranovák-bányatelepi temető.) Balassagyarmat, 1920. március 10.[204]  [Szemrédy Tichy Lajos testvérei 1. Tichy Jolán Q Petelen János. (*1895.-†Zójomlipcse, 1969. június 8.) és 2. Tichy Géza.] [Szemerády Margit szülei Szemerády József II. Miksa. (*Nagykörű, 1869. október 14.–†Balassagyarmat, 1935. október 1.) és Zipera Heléna, Ilona. (*Csíkszereda, 1881. július 30.-†1960. november 24. után.)]

                           

Állnak: Harnóczy Eörs, Jolka Petelen, Harnóczy Csaba. Ülnek: Harnóczy Györgyné (sz. Szemerédy Margit), Ján Petelen, Petelenné (sz. Tichy Jolka), özv. Szemerédy Lajosné. Ülnek: Harnóczy Emese, (Jolka Petelen gyermekei). Besztercebánya, 1963 k.

                                                           

                                                         Szemerády Margit

                                      

                                             Szemerédy Tichy Lajos. Mátranovák, 1959 k.

Szemerédy Tichy Lajos, Szemerády Margit, Szemerády Zoltán I. Zipera Helén.

             

Halotti értesítő. Szemerédy Tichy Lajos 1960. november hó 24-én, rövid szenvedés után, életének 66-ik, boldog házasságának 41-ik évében hirtelen elhúnyt. Gyászolják: özvegy Szemerédy Lajosné, sz. Szemerédy Margit felesége, Petelen Jánosné, sz. Tichy Jolán és Tichy Géza testvérei, Papp Győzőné, sz. Szemerédy Jolán és Harnóczy Györgyné, Szemerédy Margit leányai, Papp Győző és Harnóczy György vejei, Papp László és Papp Judith, Harnóczy Csaba, Eőrs és Emese unokái, özvegy Szemerády Józsefné anyósa, Zipera Stefánia nagynénje.

                                          

                                  Szemerády Margit és Szemerédy Lajos II. János sírja, Mátranovák.

D1. Szemerédy Jolán, Margit, Mária. (*Balassagyarmat, 1921. február 15.[205]-†2013. március 22. Balasa-

gyarmati temetőben nyugszik) Q Papp Győző, Tibor. (*Nógrád, 1916. október 18.-†Balassagyarmat, 2004. február 28. Balassagyarmati temetőben nyugszik). Állami tanító. Evangélikus. Szanda, 1947. augusztus 3. [206] Folytatás, ld. Papp Győző (felesége Szemerédy Jolán, Margit, Mária) családfája.

                                                                       

                                Papp Győző és Szemerédy Jolán sírja a Balassagyarmati temetőben.

    E1. Papp László. (*Balassagyarmat, 1949. augusztus 15.-) Q Haron Ildikó. (*Szentes, 1958.

szeptember 14.-) Szentes, 1986. július 5. Elváltak Eger, 2009. május 4. [Haron Ildikó anyja Jenei Eszter]

Papp László, Papp Dániel és Haron Ildikó. 1987.

A Papp László által Parádfürdőn 2019. szeptember 14-én szervezett családi találkozó képe. A találkozón részt vettek száma 46 fő, ott voltunk feleségemmel, Rédey Katalinnal és két testvérével Zsuzsával és Mariannal. S. B.

A találkozón tájékoztatást adtam arról, hogyan lehet családfát kutatni. S. B.

                                                    

Rédey Zsuzsa, Papp László, Rédey Katalin. Parádfürdő 2019. szeptember 14.

       F1. Papp Dániel. (*Eger, 1987. június 23.-)

                                           

                                                     Papp Dániel. 2015.

   E2. Papp Judit. (*Terény, 1951. február 18.-) Q Szlezák József. (*Balassagyarmat, 1950.október 12.-)

Budapest, 1973. október 24. Elváltak Balassagyarmat, 1981. július 23. [Szlezák József anyja Kukkel Erzsébet. (-†Balassagyarmat, 2003. aug. 16.)]

Papp Judit és Papp László 1952

                                

                                                        Papp Judit és Szlezák József.

        F1. Szlezák Zoltán. (*Balassagyarmat 1975. augusztus 14.-) Q Kuris Adrienn. (*Salgótarján, 1979.

              június 1.-) [Kuris Adrienn anyja Kasza Mária]

                                                                   

                                      Szlezákné Papp Judit fia Szlezák Zoltán és barátnője Gárdonyi Lili

             G1. Szlezák Balázs. (*Balassagyarmat, 2014. július 22.-)

D2. Szemerédy Margit, Mária. (*Balassagyarmat, 1923. május 5.[207]-†2013. december 16-án temették a Kom-

lói temetőben.) 1. Q Harnóczy György, Gyula, Károly. (*Budapest, 1915. december 18.-†Komló, 1988. július 15. A Komlói temetőben nyugszik.) Katolikus. Honvédfőhadnagy. Bányatisztviselő. Szanda, 1944. július 15. 2. Q Szemerády József. (*1913.-†Komló, 2005. január 19. [Harnóczy György szülei Harnóczy Károly és Varga Ilona]

                                      

                                                  Szemerédy Margit és Harnóczy György. Budapest, 1942.

                                         

                                                Harnóczy Eőrs, Harnóczy Emese és Harnóczy Csaba. Salgótarján,1949.

Szemerédy Margit, férje Harnóczy György és gyermekeik Harnóczy Csaba, Harnóczy Emese és Harnóczy Eőrs. 1952. k.

                                 

 Harnóczy Csaba, a szülők Szemerády Margit, és Harnóczy György, Harnóczy Eörs és Harnóczy Emese. Komló, 1965.

                                                         

      Harnóczy György (1915-1988), Szemerády József és Harnóczy-Szemerédy Margit sírja a Komlói temetőben

E1. Harnóczy Csaba, György, Károly, Lajos. (*Budapest, Belváros, 1945. május 11.[208]-1995. április 29.)

      Q Gungl Márta.

                                    

                                                        Gungl Márta és Harnóczy Csaba. Komló, 1968.

E2. Harnóczy Eőrs, Károly, Lajos. (*Terény, Nógrádmegye, Kiskérpuszta, 1947. május 13.-) Q Szántó

      Sarolta. (Szolnok, 1962. március 6.-) Pécs, 2007. november 24.

                        Harnóczy Emese, Harnóczy Eörs, Rédey Katalin és Papp László. Ül: Papp Judit. Mátranovák, 1952. k.

                                    

                                            Harnóczyné Szántó Sára és Harnóczy Eörs. Pécs, 2015.

E3. Harnóczy Emese, Mária, Vilma, Ilona. (*Budapest, 1948. november 6.-) Salgótarjánban él.

 C2. Tichy Géza Sámuel. (*Radvány, 1897. május 27.-)

 C3. Tichy Jolán. (*Radvány, 1898. május 29.-)

 C4. Tichy Sámuel. (*Radvány, 1899. augusztus 12.-†Radvány, 1925. január 15.) Mérnök.

B4. Tichy Zsuzsanna. (*Radvány, 1867. szeptember 22.[209]-†Radvány, 1867. szeptember 23.)

B5. Tichy Pavlina. (*Radvány, 1867. szeptember 22.[210]-†Radvány, 1867. szeptember 23) Zsuzsanna ikertestvére.

B6. Tichy Kornélia. (*Radvány, 1871. augusztus 6.[211]-†Radvány, 1877. november 11.).

B7. Tichy Pauline, Mária. (*Radvány, 1872. szeptember 1[212].-†Radvány, 1878. október 31.)

B8. Tichy János. (*Radvány, 1874. március 8.-)

 

A1. Tichy András. Posztókészítő. 1. Q Hoch Rebeka. Katolikusok. 2. Q Hoch Rozália.

       B1. Tichy Zsuzsanna. (*Radvány, 1854. június 1.[213]-) Hoch Rebekától.

       B2. Tichy Matild. (*Radvány, 1869. december 13.-) Hoch Rozáliától.

 

A1. Bakos Mátyás. (Mathias) Q Miklós Anna.

       B1. Bakos Zsuzsanna. (Susanna) (*Mezőköz[214], 1830. március 2.[215]-)

 

Papp Győző (felesége Szemerédy Jolán, Margit, Mária) családfája

 

A1. Pántyik (Pántik) Sámuel. Q Chalupka Mária.

       B1. Pántyik Pál. (*Sása[216], 1848. október 20.-†1906. január 11. előtt.) Q Sutóris (Szútoriszová) Emília. (*Potor,

1858. június 17.-1906. január 11. után.) Evangélikusok. Turom Poli, 1880. március 16.[217] [Sutóris Emília szülei Sutóris István és Roznyai Emília.]

C1. Papp (Pántyik) János. (*Turopolya[218], 1883. augusztus 10.[219]-†Nógrád, 1974.) Q Jankó Irén (*Mlágya, 1884.

október 21.-†Nógrád, 1941.). Öskü, 1906. január 11.[220] Kelt, Öskü, 1909. augusztus 7-én a bejegyzett Pántyik János a családi nevének Pappra változtatása a B. M. 6053/1909. sz. a. rendeletével engedélyezett. Papp János levita igazgató volt.

[Jankó Irén szülei Jankó Dániel, Sámuel II. (*Babinec, 1851. december 29.-) Iskolabeli tanító. és Kalanda Mária, Irma. (*Lipovec, 1854. október 31.-) Evangélikusok, Driencany, 1874. augusztus 12. Jankó Dániel, Sámuel II. szülei Jankó Sámuel I. és Genetay Terézia. 1851. március 26. Jankó Sámuel I. szülei Jankó András és Bugázova Zsuzsanna. Genetay Terézia szülei Genetay János és Kovácova Judit. Kalanda Mária szülei Kalanda Sámuel és Liszkay Terézia.]

                                    

                                   Papp János.

  

Papp Jánosné, sz. Jankó Irén (*1883.-†1941.), Papp János levita igazgató (*1883.-†1974.) és leánuk Kiss Benőné, sz. Papp Irén. Nógrád, bógrádi temető.

D1. Papp László. (*Gácsliget, 1908. július 8.-†Budapest, Farkasréti temető, 1967.) Q Horváth Róza.

A három Papp testvér, László, Tibor és Zoltán, 1940.

D2. Papp Zoltán, László. (*Gácsliget, 1907. június 26.-†Budapest, 1987.) Q Shrőeder Margit (*Budapest,

        1913. március 6.-†Budapest (ujköztemető), 1992. december 2.) 1933.

        E1. Papp Márta. (*Budapest, 1935. október 16.-† Budapest, 2012. szeptemner 4.) Q Kápolnás Konrád

               (*Budapest, 1931. június 2.-†2009.) 1977.

        E2. Papp Zoltán. (*Budapest, 1939. május 14.-† Budapest, 2017. november 16.) Q Gulyás Margit (*Buda-

              pest, 1944. január 18.-) Budapest, 1963.

              F1. Papp Ildikó. (*Budapest, 1967. augusztus 7.-) Q Turány Péter. (*Budapest, 1960. április 31.-)

                    G1. Turány Bence. (*Budapest, 1990. november 19.-)

              F2. Papp Erika. (*Budapest, 1970. július 15-.) Q Füzér Róbert. (*Budapest, 1968. június 24.-)

                    G1. Füzér Jázmin. (*Budapest, 2002. december 9.-)

.                   G2. Füzér Boglárka. (*Budapest, 2004. június 18.-)

                    G3. Füzér Júlia. (*Budapest, 2007. január 19.-)

        E3. Papp Gábor Gyula. (*Budapest, 1946. január 12.-) Q Báti Ágnes. (*Budapest, 1950. január 04.-)

              1973.

               F1. Papp Tamás Gábor. (*Budapest, 1974. május 9.-) Q Militár Judit. (*Budapest, 1978. május 17.-)

                     Budapest, 2006.

                    G1. Papp Marcell. (*Budapest, 2009. május 3.-)

                    G2. Papp Laura. (*Budapest, 2011. január 19.-)

D3. Papp Irén Edit Ilona (Baba) (*Nógrád, 1913. március 15.-†Budapest, 2003. január 20. Eltemetve Nógrád-

ban) Q Kiss Benjámin (Benő) I. (*Tótaradác, 1897. március 11.-† Pusztaottlaka, 1963. december 20. Eltemetve Békéscsabán.) 1939. Kiss Benjámin Pusztaottalkán volt evangélikus lelkész.

                                       

                                          Papp Irén

                                                

Kiss Kálmán, Kiss Benőné, Kiss Benő I. Kiss Benő II. Elől: Kiss János. 1950.

                                      

                                              Kiss Kálmán, Kiss Benőné, Kiss Katalin, Kiss Benő I. Kiss János, Kiss Benő II. 1954. k.

         E1. Kiss Benjámin (Benő) II. (*Békéscsaba, 1940. szeptember 11.-) 1. Q Papp Ilona (Ila) (*Szemenye,

               1939. június 20.-†Budapest, 2019. február 5.). 1965. Elváltak. 1970. 2. Q Nagy Vera.

               F1. Kiss Mónika. (*Budapest, 1967. május 25.-) Q Varga Miklós. (*Budapest, 1966. október 29.-)

                    1986.

                    G1. Varga Szilvia. (*Budapest, 1986. november 4.-) Q Baricsa Zoltán. (*Budapest, 1986. decem-

                           ber15.-)

                           H1. Baricsa Natasa, Nati. (*Budapest, 2015. június 10.-).

                    G2. Varga Krisztina (Tina) (*Budapest, 1992. április 24.-)

        E2. Kiss Kálmán János. (*Békéscsaba, 1942. január 15.-) 1. Q Tószegi Gabriella Ella (Kati) (*1948. feb-

ruár 13.-†Budapest, Óbudai temető, 2008. november 6.) 2. Q Boér Ágnes. (*Csorvás, 1947. január 22.)

               F1. Kiss Kálmán. (*Budapest, 1980. július 17.-) Q Kondor Mónika. (*Kistarcsa, 1982. március 11.-)

                     G1. Kiss Mira Katalin. (*Új Zéland 2016. február 20.-).

                     G2. Kiss Emma. (*Ausztrália, 2019. március 14.-)

               F2. Kiss Miklós. (*Budapest, 1985. május 13.-). Q Ábrahám Ágnes. (*Budapest, 1989. április 21.-)

                     2018.

        E3. Kiss János. (*Békéscsaba, 1948. június 8.-) Q Pásztori Gabriella. (*Balassagyarmat, 1952. július 10.-

              ) 1974.

Kiss János és Kiss Jánosné.

               F1. Kiss Gabriella Kinga. (*Szügy, 1978. május 27.[221]-) Q Szucsik Lóránt István.  (*Székesfehérvár,

                     1979. április 4.-) 2006.

Szucsik Lóránt, Szucsik-Kiss Gabriella, Szucsik Ábel.

                     G1. Szucsik Ábel. (*Kistarcsa, 2009. március 9.[222]-).

               F2. Kiss Edit Réka. (*Budapest, 1979. november 6.[223]-) Q Lehotsky Ákos. (*Komárno, 1975. január

                      28.-). 2012.

Balról hátul Lehotsky Ákos (hátán Lehotsky Száva), mellette ifj Kiss Kálmán felesége (Monika) és néhány hónapja született gyermeke (Emma). (Ők most tértek vissza Ausztráliából) Mellette még mindig hátul Kiss Jánosné. Elől: Ifj. Kiss Kálmán nagyobbik gyermeke (mellette Lehotsky Ákos és Kiss Edit gyermekei (Máté és Tomi)

Lehotsky Ákos, Lehotsky Száva, Lehotsky Máté, Kiss Edit Réka, Lehotsky Tamás.

Gárdonyi Lili fia: Levente és Lehoczky Ákos és Kiss Edit gyermekei: Máté és Tomi.

                     G1. Lehotsky Máté. (*Budapest, 2014. február 19.[224]-),

 G2. Lehotsky Tamás. (*Budapest, 2015.- december 14.[225]-)

 G3. Lehotsky Száva. (*Budapest, 2018. július 24.[226]-).

                                                     

Lehotsky Máté, Kiss Edit Réka, Lehotsky Száva, Lehotsky Tamás.

        E4. Kiss Katalin (Katinka). (*Békéscsaba, 1953. december 16.-†1989. március 23. Autóbalesetben halt

             meg Csehországban, Csepelen temették el) Q Pesztericz László I. (*Budapest, 1953. október 19.-)

             1979.

              F1. Pesztericz László II. (*Budapest, 1979. október 7.-)

              F2. Pesztericz Ildikó. (*Budapest, 1983. április 8.-). Q Bartuska Zoltán.

                    G1. Bartuska Bendegúz. (*Budapest, 2015. június 24.-)

                    G2. Bartuska Boldizsár. (*Budapest, 2015. június 24.-)

D4. Papp Győző, Tibor. (*Nógrád, 1916. október 18.-†Balassagyarmat, 2004. február 28.) Állami tanító. Q

Szemerédy Jolán, Margit, Mária. (*Balassagyarmat, 1921. február 15.-†2013. március 22. Balassagyarmati temetőben nyugszik) Szanda, 1947. augusztus 3.

Papp Gyöző és Szemerédy Jolán, esküvő, 1947.

                                             

                                      Papp László, Papp Irén, Papp János, Papp Zoltán, Papp Győző. 1954. k.

                         

Balrtól jobbra Papp Gábor, Papp László, Kiss János, Papp János (Nagyapa), Kiss Katalin, Papp Judit, Kiss Benő, Kiss Kálmán, Papp Márta. Nagyapa és az unokái

                                            

Felső sor: Harnóczy Károly, Papp Győző, Papp Győzőné, Szemerédy Lajos, Szemerédy Lajosné, Harnóczy György, Harnóczy Györgyné, Harnóczy Csaba Alsó sor: Papp László, Harnóczy Emese, Papp Judit, Harnóczy Eörs. 1959. k.

                            

Szemerády Miklós, Szemerády József, Szemerády Józsefné, Szurovi Mária, Papp Gyöző és felesége Szemerédy Jolán.

            C2. Pántyik Július I. (*Túrmező[227], 1885. szeptember 13.-†Alsópalojta[228], 1968. január 15.) Θ Pántiková Malvína.

                  (*Alsópalojta, 1902. szeptember 8.-†Pusztafödémes[229], 1983. június 4.)

 

Papp (Pántyik) Július I.  és felesége Pántiková Malvína.

                  D1. Pántyik Július II. (*Középpalojta[230], 1922. január 15.-† Felsőpalojta (szlovákul: Horné Plachtince) Pozsony,

2002. augusztus 25.) 1. Θ Buzalkova Magdalena. (*Alsópalojta, 1919. szeptember 13.-) 2. Θ Pántiková Jolana. (*Bolesó[231], 1920. július 3.-†Pozsony, 1992. január 23.)

 

Pántyik Július II. szinész

    

Pántyik Július II. és Pántiková Jolana

                         E1. Pántiková Zuzana. (*Pozsony, 1947. augusztus 26.-) 1. Q Pántik. 2. Q Hriesik. Mindkét férjétől elvált.

                                F1. Pántik. Stefan. (*Pozsony, 1975. január 21.-)

                                F2. Hriesik Jan. (Pozsony, 1981. augusztus 1.-) Q Nepsinska Mária. (*Brezno, 1977. november 10.-)

                                       G1. Hriesiková Luna. (*Pozsony, 2014. március 11.-)

                                       G2. Hriesiková Zoja. (*Pozsony, 2016. június 14.-)

                         E2. Pántiková Anna (*Pozsony, 1951. július 3.-) Q Cinzer Peter. (*Bolesov, 1949. január 3.-†Pozsony,

                               1992. január 23.)

                                F1. Cinzer Matus. (*Pozsony, 1974. augusztus 24.-) Q Cinzerová Jana.

                                       G1. Cinzer Nina. (*Pozsony, 2001. január 8.-)

                                F2. Cinzer Michael. (*Pozsony, 1976. december 12.-) Q Kovaciková Nada.

                                       G1. Cinzer Leo. (*Pozsony, 2016. március 14.-)

 

Németh Zsuzsanna (férje Szemerády Miksa József I.) családfája

 

1698 és 1895 között Kapuváron 48324 katolikus vallású, Németh vezetéknevű gyermek született az anyakönyvek alapján, a Németh család tehát kiterjedt család volt.[232]

 

A1. Németh György. (*1768.-) özvegy, aki Kapuvárról származik, Osliban laktak. Θ Bider Erzsébet (*Osli,[233] 1769.-)

        özvegy, Kapuvár, 1797. június 18.[234]

B1. Németh Ferenc I. (*Kapuvár, Osli, 1801. február 8.[235]-†Kunhegyes, 1853. május 12. Eltemették Tiszaroffon[236])

Θ Hamza Judit. (*Tiszaroff, 1814. december 21.[237]-†Kunhegyes, 1853. május 12. után és 1858. előtt) Θ Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1834. április 7.[238] Tisza-Roffi lakosok. [Hamza Judit szülei: Hamza József, aki Tiszaroffról származik és Csete Mária, aki Kapuvárról származik.]

C1. Németh Erzsébet. (*Tiszaroff, 1838. március 29.[239]-) Θ Tóth András (*1813.-) Tiszaroff, 1855. augusztus

       12.[240] [Tóth András szülei: Tóth János és Czeglédi Szívos Helena Tisza Roffi lakosok.]

C2. Németh Ferenc II. (*Tiszaroff, 1841. november 19.[241]-)

C3. Németh Zsuzsanna I. (*Tiszaroff, 1843. július 15.[242]-†Kúnhegyes, 1843. szeptember 29.)

C4. Németh Zsuzsanna II. (*Tiszaroff, 1844. szeptember. 22.[243]-†1895. után) Θ Szemerády Miksa József I.

       (*Tiszaroff, 1845. április 9.[244]-†1895. után). Tiszafüred. 1866. április 10.[245]

C5. Németh Imre. (*Tiszaroff, 1846. július 29.[246]-)

C6. Németh István. (*Tiszaroff, 1847. március 23.[247]-)

C7. Németh Mária, Rózália (*Tiszaroff, 1850. május 18.[248]-†csecsemő korában)

C8. Németh Heléna. (*Tiszaroff, 1853. március 28.-)

B2. Németh Anna. (*Kapuvár, Osli, 1804. december 26.[249]-) Osliban laktak.

B3. Németh Éva. (*Kapuvár, Osli, 1806. december 8.[250]-) Osliban laktak.

 

Néhány katolikus Németh család Kapuváron, akiket a családfán nem tudtunk elhelyezni.

 

A1. Németh György. Q Mészáros Éva.

      B1. Németh Mihály I. (*Kapuvár, 1701. augusztus 5.-)

             C1. Németh Mihály II. (Michael) (*Kapuvár, 1732. augusztus 24.-) Q Áder Katalin (Catharina) Kapuvár, 1771.

                   június 16.

D1. Németh József. (*Kapuvár, 1774. március 18.[251]-)

D2. Németh Anna. I. (*Kapuvár, 1776. január 29.-†Csemő korában)

D3. Németh Julianna. (*Kapuvár, 1778. március 19.-)

D4. Németh Vendel. (Vendelinus) (*Kapuvár, 1780. március 2.-)

D5. Németh Ferenc. (Franciscus) (*Kapuvár, 1781. július 8.-)

D6. Németh Márton. (Martinus) (*Kapuvár, 1782. november 3.-)

D7. Németh Anna II. (*Kapuvár, 1788. december 26.-)

D8. Németh Katalin (Catharina) (*Kapuvár, 1792. február 17.-)

 

A1. Németh Mihály. Q Ader Katalin.

        B1. Németh József. (*Kapuvár, 1774. március 18.-)

B2. Németh Anna I. (*Kapuvár, 1776. január 29.-†1778. előtt.)

B3. Németh Julianna. (*Kapuvár, 1778. március 19.-)

B4. Németh Vendel. (*Kapuvár, 1780. március 2.-)

B5. Németh Ferenc. (*Kapuvár, 1781. július 8.-)

B6. Németh Márton. (*Kapuvár, 1782. november 3.-)

B7. Németh Anna II. (*Kapuvár, 1788. december 26.-)

B8. Németh Katalin. (*Kapuvár, 1792. február 17.-)

 

A1. Németh József I. Foglalkozása földműves, gőbölös (a hízott ökrök gondozója, pásztora) Q Bider Ilona.

B1. Németh József II. (*Kapuvár, 1835. május 23.-)

B2. Németh István. (*Kapuvár, 1838. január 25.-)

B3. Németh Borbála. (*Kapuvár, 1841. szeptember 20.-)

 

A1. Hamza József. (Josephus Hamza, aki Tiszaroffról származik) Q Csete Mária. (Kapuvárról származik)

B1. Hamza Borbála I. (*Tiszaroff, 1810. augusztus 28.[252]-)

B2. Hamza Borbála II. (*Tiszaroff, 1812. december 3.[253]-)

B3. Hamza Judit. (*Tiszaroff, 1814. december 21.[254]-)

B4. Hamza Lídia. (*Tiszaroff, 1817. július 27.[255]-)

 

Néhány katolikus Németh család Tiszafüreden, az 1800-as évek elején

 

A1. Németh Imre. Θ Berta Klára. (*1784.-†Tiszafüred, 1849. március 11.)

      B1. Németh József. (*Tiszafüred, 1818. február 13.-)

      B2. Németh Klára. (*Tiszafüred, 1821. május 22.-)

      B3. Németh János. (*Tiszafüred, 1825. november 16.-)

 

A1. Németh István. q Palitz Katalin.

       B1. Németh Imre. (*Tiszafüred, 1799. október 12.-)

       B2. Németh Anna. (*Tiszafüred, 1802. augusztus 12.-)

       B3. Németh Éva. (*Tiszafüred, 1802. augusztus 12.-) Anna ikertestvére.

       B4. Németh István. (*Tiszafüred, 1811. március 24.-)

 

A1. Németh György Θ Csiszár Erzsébet. Zsarnó, Torna megye, Felvidék.

       B1. Németh Mátyás I. (*1816.-1826.-†Tiszafüred, 1854. április 8.) szabó, nőtlen. Θ Viola Borbála, (*1829.) özvegy.

               Tiszafüred. 1850. február 10.[256] [Viola Borbála szülei Viola Gábor és Bartfai Borbála]

              C1. Németh Mátyás II. (*Tiszafüred, 1851. február 25.[257]-†Tiszafüred, 1851. március 2.)

              C2. Németh Julianna. (*Tiszafüred, 1852. március 2.-)

 

A Murár, a Buocz (Buotz), a Prokssa (Prokscha) és a Chorváth (Horvát) családok (Felvidék, Turóc vármegye)

 

A családfa korábban Murár Pálig volt ismert, aki 1847-ben született és 1901-ben halt meg. Felesége Sinkó (Simkó) Amália (*1854-†1921) volt, Balassagyarmaton éltek. Az FS-TOOLS program tette lehetővé, hogy a Murár ősöket kikutassam. Murár Pál szülei Murár János II. (*1808.-) és Buocz (Buocz) Mária (*Laszkár. Blatnica, 1818. május 17.-†Nagy-Rákó, 1848. október 7.) Házasság Blatnica, 1837. június 25. Murár János II. szülei Murár János I. és Prokscha (Prokssa) Zsuzsanna. Buocz Mária szülei Buocz János és Chorváth (Horvát) Zsuzsanna. Folytatás ld. Chorváth (Horvát) családfák. Ennek alapján kutatásokat végeztem a Nagyrákói (1783-1928) és Blatnicai (1785-1929) evangélikus anyakönyvekben. (S. B.)

 

A Murár család tagjai anyai ágon 1839 előtt rokonságba voltak a Buocz, a Prokssa és a Chorváth családokkal. 

A születési anyakönyvekben a Felvidéken, evangélikus vallásúaknál 1700-1917 között a Murár nevű kereszteltek száma 4399.

A születési anyakönyvekben a Felvidéken, evangélikus vallásúaknál 1700-1917 között a Buocz nevű kereszteltek száma 30988.

A születési anyakönyvekben a Felvidéken, evangélikus vallásúaknál 1700-1917 között a Chorváth nevű kereszteltek száma 8440.

A születési anyakönyvekben a Felvidéken, evangélikus vallásúaknál 1700-1917 között a Prokssa nevű kereszteltek száma 11546.

A Felvidéken 1700 és 1917 között Buocz tehát a keresztelési anyakönyvek alapján hétszer kiterjedtebb család volt, mint a Murár család. A Chorváth és a Prokssa családok esetében ez a különbség nagyjából kétszeres.

A Murár egyeneságú ősők 1839-től Nagy-Rákón éltek, de más Murárok már korábban ott éltek, a Turócszentmártoni járás különböző falvaiban. Nagy-Rákó Turócszentmártontól (Martin-tól) 13 km-re délre, a Turóc jobb partján, a Zsolnai kerületben fekszik.

                                                                                         A Felvidék térképe.

Turóc megye térképe. Szluha Márton. Felvidéki nemes családok I-II.

A Murár családfa

 

A1. Murár János I. Q Prokscha (Prokssa) Zsuzsanna. (-†1821. után.) Nagy-Rákó.

       B1. Murár Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1806.) Q Chorváth János I. (*Bodorfalu[258], 1804. május 31.) Nagy-Rákó, 1826.

november 19. Esketési tanúk Hrivnak György, Ursinyi András és Pál, Keniczky Zsuzsanna. [Chorváth János II. szülei Chorváth János I. és Hrivnak Zsuzsanna, Bodorfaluiak.]

       B2. Murár János II. (*Nagy-Rákó, 1808.-) Θ Buocz (Buocz) Mária[259]. (*Laszkár. Blatnica, 1818. május 17.-

             †Nagy-Rákó, 1848. október 7.) Blatnica, 1837. június 25. Esketési tanúk Prokscha György és Wallowsky András.

             [Buocz Mária szülei Buocz János és Chorváth (Horvát) Zsuzsanna.]

            C1. Murár Mária. (*Pribóc, Nagy-Rákó, Turóc vármegye, 1839. augusztus 6.-) Keresztszülők Pinko János,

                  Szilágyi Katalin, Waloczky Andrásné. Q Brocko Pál. Pribóc, Nagy-Rákó, 1878.

            C2. Murár János III. (*Pribóc, Nagy-Rákó, Turóc vármegye, 1842. március 25.-) Keresztszülők Pinko János,

                  Szilágyi Katalin, Waloczky Andrásné.

           C3. Murár Zsuzsanna. (*Pribóc, Nagy-Rákó, Turóc vármegye, 1845. január 7.-) Keresztszülők Pinko János,

                Szilágyi Katalin, Waloczky Andrásné.

   C4. Murár Pál I.  (*Pribóc[260]-Nagy-Rákó, [261], Turóc vármegye[262], 1847. január 22.[263]-†Balassagyarmat, 1901.

június 24. A halál oka tüdővész. Temette Vitéz Lajos lelkész. Az anyakönyvvezetőnél a bejelentő Murár János ácssegéd, az elhunyttal egy ház közösségben élő nagy korú fia volt, akit Balás Ferenc anyakönyvvezető személyesen ismert.  Lakott Balassagyarmat, István utca 12. Anyakönyvvezető Balás Ferencz.) Keresztszülők Pinko János Nagy Rákói lakos és Szilágyi Katalin, Waloczky András hitvese. Keresztelő lelkész N. János. Az anyakönyvet 1866. augusztus 20-án állították ki Pribovce[264] községben. Murár Pál I. cipészmester.

       

Murár Pál születési anyakönyve. Nagy Rako. Evangélikus Egyház. Született 1847. január 22. Keresztelték 1847. január 24. Szülei Murár János és Buocz Maria.

Ө Sinkó (Simkó) Amália[265] római katolikus, szolgáló, cipész, magánzónő. (*Balassagyarmat, 1854. július 3.[266]-†Balassagyarmat, 1921. november 10. Délelőtt 8 óra. [267] A halál oka gutaütés. Sírja a Balassagyarmati temetőben. Lakott Balassagyarmat, István utca 9.). Keresztszülők Hiniliczay Mihály (Michael) aurgia conf. és Pintér Barbara. Keresztelte Munlay. Θ Balassagyarmat, 1874. november 1.[268] Esketési tanúk: Laurcisz József csizmadia mester, Polónyi József cipész. Balassagyarmat. Eskető helybeli lelkész: Draskóczy Gusztáv.

          

                 1874. november 1. Murár Pál és Sinko Mária házassági anyakönyve. Balassagyarmat. Evangélikus Egyház.

[Sinkó Amália szülei: Sinkó Mihály katolikus (*Jolsva, 1817.[269]-†Balasagyarmat, 1884. március 4. A halál oka vízkor. Temette Dolák balassagyarmati plébános.) és Szlanko Mária. (*Kesztölc,[270] 1826.-†Balassagyarmat, 1890. február 25.) Sinkó Mihály kocsis volt, konflist illetve fiákert vezetett. Balassagyarmat, 1850. július 21.[271] Balassagyarmati kocsis. Sinkó Mihály született Jolsván, Gömör megyében, Szlanko Mária született Kesztölcön. Esketési tanúk Motyovszky János és Isbánik Mátyás. Eskető lelkész Kiss Jona plébános.]

                                                                     

                                       Murár Pálné, Simkó Amália sírja a Balassagyarmati temetőben.

Murár Pálné (1854-1921) és unokája Szabó Péter (1948-2019) felújított sírja Balassagyarmaton.

  D1. Murár János. (*Balassagyarmat, 1870.[272]-) ács. Q Hrivnyák Veronika. (*Kékkő[273], 1871.-) Római katolikus.

Balassagyarmat, 1894. június 10. Esketési tanúk, Zsiros Mihály, kékkői, Spisák József, teherkubikusok. [Murár János szülei Murár Pál és Sinkó Mária. Hrivnyák Veronika szülei Hrivnyák András és Mozer Júlia.]

             D2. Murár Ilona. (*Balassagyarmat, 1876. október 25.-) Balassagyarmat 468. Keresztszülők Skvarka István és

                    neje Lastyonszky Borbála. Keresztelte Simko Frigyes ev. lelkész.

             D3. Murár Sámuel. (*1879. március 29.-) Keresztszülők Skvarka István és neje Lastyonszky Borbála. Keresztelte

Simko Frigyes ev. lelkész.) 1919. április 7.-én a balassagyarmati községi Munkás- Katona- és Főldműves szegények tanácsába, többek mellett beválasztották Murár Samut és testvérét Murár Lajost. [274] Murár Sámuel börtönben volt 1920-ban.

             D4. Murár Lajos. (*Balassagyarmat. 1883. október 24.[275]-†Balassagyarmat, 1945. december 30. d. e. 3 óra. A

halál oka agyvérzés.) Q Benkó Petronella, Kornélia. (*Nógrádsáp, 1889. július 29.-†Budapest, 1976. március 3. Sírja Balassagyarmaton) Felsősáp, 1920. augusztus 21.[276] Folytatás ld. a Benkó-Benkő családfa.

Murár Lajos az első világháború előtt építész-vállalkozó, kisiparos, ács- és kőműves-mester volt.

 

Murár Lajos iparengedélye, amit 1908. április 2-án állították ki Balassagyarmaton.

1914. októberében bevonult a 60. királyi gyalogezredhez. 1915. januárban az orosz frontra került, a 34. királyi gyalogezred kötelékében résztvett az uzsokiszorosi és egyéb harcokban, ahol 1915 májusában hadifogságba esett. 1915. május 1-től 1918. szeptember 15-ig a Kolomeai járási vidéki önkormányzati szerv építési osztály hivatalban illetve a kancelláriában Murár Lajos mint építész dolgozott, az igazolás szerint munkáját becsületesen és pontosan végezte, így semmi akadályát látják annak, hogy saját kérésére hazájába irányítsák, s ezt aláírásukkal és állami bélyegzővel igazolják.[277] Az orosz nyelvet hamarosan elsajátította és élénk figyelemmel kísérte az eseményeket. Hadifogsága idején belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. Építőmesterként dolgozott. „ A Tanácsköztársaság idején a Nógrád megyei direktórium elnöke volt. A Horthy-korszakban rendőri felügyelet alatt élt.”[278]  A nógrád megyei direktórium március 23-án alakult meg, amelynek tagja lett Dr. Somló József ügyvéd, Murár Lajos ács, Révész Gábor szabó…[279]. Murár Lajos 1919. április 25. és 1919. augusztus 6. között Balassagyarmaton a vármegyei direktórium elnöke volt.[280] Nagy gondot fordított a közutak, hidak és középületek karbantartására. A Tanácsköztársaság megdöntése után, 1919. augusztus 14-én letartoztatták, azonban rövid időre szabadlábra helyezték. 1920. május 19-én hat havi börtönre, továbbá 3 év hivatal- és jogvesztésre ítélték 4 rendbeli sikkasztás miatt, ugyanis direktóriumi elnöksége idején 275 ezer koronát utalt ki a város és a községi tanácsok alkalmazottainak fizetésére és az épület-karbantartási munkálatok elvégzésére. Szabadulása után sokáig nem kapott építkezésekre megbízást. A politizálástól visszavonult.[281]  [282]1929-től 1939-ig a Balassagyarmati Közgazdasági Bank Rt. Alakult 1911. felügyelő bizottságának a tagja volt Murár Lajos.[283] 1940-től 1944-ig pedig Murár Lajos a Nógrádmegyei Italmérők Árubeszerzési Rt. Balassagyarmat igazgatósági tagja volt.[284] Az István utca, ahol családjával először lakott 1969. és 1991. között a Murár Lajos utca nevet kapta, amit 1991-ben Szent István névre változtattak. Lombos Márton a Balassagyarmati Városi Tanács V. B. elnöke 1969. március 10-én arról tájékoztatta a családot, hogy Murár Lajosnak a Nógrád megyei Direktórium elnökének tiszteletére emléktáblát helyeznek el a József Attila utca 3. sz. épületén (a „Murár” házon), ahol haláláig lakott. Az emléktábla leleplezésére 1969. március 20-án került sor. Élterajza megtalálható: Kmetty Kálmán: Balassagyarmati utcanevek. Balassagyarmat, 1980. Reiter László: Hirdesse e márvány. Balassagyarmat, 1998. Murár Lajos[285] életrajzi adatait közölte a Magyar életrajzi lexikon.

                           

                     Murár Lajos és felesége, három leányuk, Valéria, Kornélia és Márta. 1928. k.

                                         

                                   Murár Lajos 1913-ban és felesége Benkó Kornélia. 1920-ban.

                                       

A „Murár” ház. Itt élt Murár Lajos családjával és Rédey Sándor II. 1945 után családjával 1965-ig.

                                                         

        A „Murár” ház. 2015-ben.   Sipos III. Béláné,  Rédey  Katalin 50 éves érettségi találkozója  idején.

                                              

      Murár Lajos aláírása 1944. september 25-én egy a Balassagyarmat várossal kötött szerződésen.

Özvegy Murár Lajosné és két unokája Rédey Katalin és Zsuzsa.

                                   

Murár Lajos és felesége Benkó Kornélia, valamint unokájuk Rédey Juditka sírja a Balassagyarmati temetőben. 2015.

                    E1. Murár Márta. (*Balassagyarmat, 1921. május. 22[286].-†Balassagyarmat, 1994. február 3.) 1821. június 4-

én keresztelték. Keresztszülők Murányi Imre építész és Benkó Anna, Alsósápról. Keresztelő lelkész Kardos Gyula Q Dr. Szabó József. (*1912.-†Balassagyarmat, 1988. november 10.) Adony, 1947.

               

Szabó József és Murár Márta esküvő. 1947. Szabó József és Murár Márta fiai, Péter, György és Gábor. 1958. k.

                                                  

                          Szabó József és Murár Márta sírja a Balassagyarmati temetőben.

F1. Szabó Péter. (*1948.-†Balassagyarmat, 2019. szeptember 12.)

F2. Szabó Gábor. (*Balassagyarmat, 1951. október 17.-) Q Salamon Éva. (Aszód, 1957. február 16.)

       Balassagyarmat, 1975. október 18. [Salamon Éva anyja Varga Judit.]

       G1. Szabó Máté Balázs. (*Hatvan, 1979. július 12.-)

F3. Szabó György. (*Balassagyarmat,1955.-†Érd, 2006. május 20.)

                                                

                                            Szabó fiúk. Péter, Gábor és György.

                     E2. Murár Valéria. (*Balassagyarmat, 1922. december 17.-†Budapest, 1998. október 28. Farkasréti temető,

majd 2017. Deák téri Evangélikus urnatemető.) 1922. december 30-án keresztelték. Keresztszülők Andrási Pál és és Benkó Anna, Alsósápról. Keresztelő lelkész Kardos Gyula.) Θ Rédey Sándor II. (*Szécsény, 1909. október 18.-†Budapest, 1975. május 27. Farkasréti temető, majd 2017. Deák téri Evangélikus urnatemető.) Balassagyarmat, 1945. február 18.

                           

               A három Murár lány, Márta, Kornélia és Valéria. 1929. k.

                     E3. Murár Kornélia (Babus). (*Balassagyarmat, 1925. május. 12.-†Pécs, 2012. február 17. Budapest, Deák-

téri evangélikus urnatemető, férjével Papp Barnabással.) 1925. május 23-án keresztelték. Keresztszülők Szuchovszky Pál és Benkó Anna. Keresztelő lelkész Kardos Gyula alesperes lelkész.)

Θ Papp Barnabás. (*Vámosfalva, 1922. június 11.-†Salgótarján, 1974. szeptember 27.) 1962. november 13.

                                                         

                                       Papp Barnabás és Murár Kornélia. (Babus) 1963.

D5. Murár Mária, Zsuzsanna. (*Balassagyarmat, 1886. július 7.-). Keresztszülők Kram György és neje Varga

       Mária, valamint Latoronszkiné született Slanko Zsuzsanna.

             D6. Murár Margit Zsuzsanna. (*Balassagyarmat, 1890. április 9.-†Balassagyarmat, 1892. január 29. A halál

oka influenza. Keresztszülők Hummel Viktor és Simko Mária balassagyarmati lakosok.

             D7. Murár Gizella. (*Balassagyarmat, 1893. július 1.-†Balassagyarmat, 1969. július 23. A halál oka szívizomel-

fajulás.) Keresztszülők: Hummer Viktor ácsmester és neje Simkó Mária. (valószínű, hogy Simkó Amália testvére) Római katolikus. Keresztelte Lányi Gusztáv lelkész. Q Szurovecz Pál II. Római katolikus. MÁV állomás felvigyázó. (*Bátorfalu[287], pontosabban Lukanénye, 1886. május 1.-†Balassagyarmat, 1971. január 28. A halál oka tüdőérelzárodás.) Balassagyarmat, 1916. október 22. Esketési tanúk Ebenführer Lajos és Kápolnai János Balassagyarmati lakosok. Anyakönyvvezető Szebeni László.

[Szurovecz Pál II. szülei Szurovecz Pál I. zsellér. és Hajnár Anna. (*Bátorfalu, 1854. február 2.-) Evangélikusok. Hajnár Anna szülei Hajnár Mihály és Stanovics Anna, Nenincei lakosok.] Folytatás A Hajnár család.

E1. Szurovecz Ilona. (*Balassagyarmat, 1919. február 25.- †Budapest, 2004. június 2. Balassagyarmaton van

eltemetve.) Q Lorbert Antal. (*Felsőgalla, 1914. április 12.-†Balassagyarmat, 1992. december 1.) Balassagyarmat, 1944. június.

   F1. Lorbert Ágnes. Q Vincze András. (*Beszterce, Erdély, 1941. november 24.-) Budapest, 1968. október

         5.

         G1. Vincze Balázs. (*Balassagyarmat, 1974. december 7.-)

         G2. Vincze Gábor. (*Salgótarján, 1979. január 19.-)

E2. Szurovecz Gizella. (*Balassagyarmat, 1928. február 21.-) Q Házy János.

E3. Szurovecz Jolán. Q Nagy Lajos I.

    F1. Nagy Lajos II. Szombathely.

             D8. Murár Margit II. (*Balassagyarmat, 1895. július 24.-†Balassagyarmat, 1895. augusztus 14. A halál oka gyen-

geség.) Keresztszülők: Hummer Viktor ácsmester és neje Simkó Mária. (valószínű, hogy Simkó Amália testvére)

             D9. Murár Amália. (*Balassagyarmat, 1899. szeptember 3.-†Balassagyarmat, 1950.) Keresztszülők: Hummer

Viktor ácsmester és neje Simkó Mária. Keresztelte Dr. Tirtsch Gergely püspöki titkár. 1920. szeptember 5. az evangélikus vallásra áttért. Q Szomor Pál II. (*Szécsény, 1885. január 22.-†Balassagyarmat, 1973. október 26. a halál oka általános érelmeszesedés, temette Garami Lajos igazgató lelkész.) Balassagyarmat, 1920. október 30. Esketési tanúk Murár Lajos építész, balassagyarmati és Szomor György szabó, szécsényi lakosok. Eskető lelkész Kardos Gyula.

[Szomor Pál II. szülei Szomor Pál I. (*N. Szalatnya[288], 1855.) molnár és Szlávik Mária (*Borosznok[289], 1862.) Szécsény, 1882. szeptember 24. Pöstényi lakosok. Esketési tanúk Krista István, földbirtokos, Szomor János, földműves, eskette Simonides János szécsényi evangélikus lelkész.)

                    E1. Szomor Ilona. (*Balassagyarmat, 1923.-†Balassagyarmat, 1995.) Q Vaczó Lajos. (*Balassagyarmat,

1913.-†Balassagyarmat, 2013.) Balassagyarmat, 1944. április 10. Esketési tanúk Handel István városi iroda főtiszt és Szomor Lajos földbirtokos. Egyházi esküvő, eskette Rónay Zoltán ev. másodlelkész. [Vaczó Lajos szülei Vaczó Sándor nyugdíjas máv tiszt és Kozma Erzsébet.]

       B3. Murár György. (*1819.-) Q Flak Zsuzsanna. Pribócz. (*1824.-). Nagy-Rákó, 1841. június 27. Esketési tanúk

Feja József, Buocz Anna, Csjerny János és György [Flak Zsuzsanna szülei Flak János és Kovács Katalin Pribócziak.]

  B4. Murár Mária. (*1821.-) Q Schallath János.  (*Pribócz, 1818.) Nagy-Rákó, 1841. június 27. Esketési tanúk

Stephanik András, Paulik Mátyás, Schallath Anna. [Schallath János szülei Schallath Mátyás és Kovács Anna, Pribócziak]

 

A1. Buocz János I. Q Chorváth (Horvát) Zsuzsanna. Laszkár.[290] Blatnica. [291] 1814. k.

 B1. Buocz János II. (*Laszkár, Blatnica, 1815. október 18.-)

 B2. Buocz Mária. (*Laszkár, Blatnica, 1818. május 17.-†Nagy-Rákó, 1848. október 7. A halál oka bélköszvény,

miserere[292]. meghalt Buocz Mária, lakik Nagy-Rákó, Buocz János és Horvát Zsuzsi leánya, Murár János Nagy-Rákói jobbágy felesége.) Keresztszülők Prokscha Mihály és Prokscha Zsuzsanna. Q Murár János II. (*Nagy-Rákó, 1808.-) Blatnica, 1837. június 25.

 B3. Buocz Mátyás. (*Laszkár, Blatnica, 1820. október 29.) Q Polonecz Mária. (*Kostyány, 1824.-) Nagy-Rákó.

1844. június 16. Esketési tanúk Prokssa György, Horvath Mátyás, Buocz Mária, Kovacs Janos, Horvath Mihály. [Polonecz Mária szülei Polonecz János és Kovacsik Katalin. Kostyány.]

 B4. Buocz Mihály I. (*Laszkár, Blatnica, 1828. március 29.-†1837. előtt.)

 B5. Buocz Zsuzsanna. (*Laszkár, Blatnica, 1834. május 6.-)

 B6. Buocz Mihály II. (*Laszkár, Blatnica, 1837. március 5.-)

 B7. Buocz József. (*Laszkár, Blatnica, 1839. március 28.-)

 

A Murár és rokon családok, akiket a családfán nem tudtunk elhelyezni.

 

A1. Murár Jakab. Q N. Barbara. 1663. k.

       B1. Murár Márton. (*Znióváralja,[293] 1664. február 4.-)

 

A1. Murár György I. Q Dowakege Anna. Szócoc.[294] 1727. k.

       B1. Murár Rozina. (*Nagy-Rákó, 1728. november 18.-)

       B2. Murár György II. (*Nagy-Rákó, 1730. július 30.-) Keresztszülő Buocz Miklós.

       B3. Murár András. (*Nagy-Rákó, 1735. december 11.-) Keresztszülő Buocz Miklós.

       B4. Murár Katalin. (*Nagy-Rákó, 1737. augusztus 11.-)

 

A1. Murár János. Q Skorka Zsuzsanna. 1786. k.

       B1. Murár Pál. (*Nagy-Rákó, 1787. május 27.-) Keresztszülők Vidra Mihály, Tiasky Zsuzsanna, Buocz Ferenc-

             né, Nagy-Rákói lakosok.

 

A1. Murár András, Nagy-Rákói bérlő, zsellér. Q Murár Anna. 1811. k.

      B1. Murár Mária. (*Nagy-Rákó, 1812.-) Q Feja György I. (*Nagy-Rákó, 1809.-) Nagy-Rákói nemes. Nagy-Rákó,

            1832. július 29. [Feja György II. szülei Feja János és Csaplonics Ilona, Nagy-Rákói földbirtokosok. Feja György

             I. (*Nagy-Rákó, 1805. április 13.-†1809. előtt.)]

            C1. Feja Károly. (*Nagy-Rákó, 1834.-))

            C2. Feja György II. (*Nagy-Rákó, 1836.-)

            C3. Feja Johanna. (*Nagy-Rákó, 1841.-)

            C4. Feja Boldizsár. (*Nagy-Rákó, 1849.-)

 

A1. Murár György I. Q Flak Zsuzsanna. 1844. k.

      B1. Murár György II. (*Pribóc, Nagy-Rákó, 1845. április 10.-) Keresztszülők Pallusch József és Cerny János özve-

           gye, Brocko Mária. Folytatás ld. Brocko családfák.

 

A1. Murár György. Q Trizna Anna. Nagy-Rákóiak.

       B1. Murár András, özvegy. (*1777.-) Q Parinya Anna. (*Nagy-Rákó, 1792. október 23.-) Keresztszülők Vidra

Mihály, Buocz Ferenc. Nagy-Rákó, 1813. június 7. [Parinya Anna szülei Parinya János és Kmet Zsuzsanna, Nagy-Rákóiak] Esketési tanúk Feja Imre, de Nagy-Rako, Murár Mária, Brotsko Mátyás és Feja Zsuzsanna, Nagy-Rákóiak. Folytatás ld. Parinya János családja.

              C1. Murár Mária. (*Pribóc, Nagy-Rákó, 1816. március 6.-) Keresztszülők Hitsko György és Hlannya Jánosné,

                    Fatzuna Anna.

 

Parinya János családja

 

A1. Parinya János. Q Kmet Zsuzsanna. Nagy-Rákó.

       B1. Parinya János I. Q Prokssa Zsuzsanna. Pribóc, Nagy-Rákó, 1802. október 24. [Prokssa Zsuzsanna szülei Prokssa

              György és Hrusz Anna.] Folytatás ld. Prokssa családfák.

              C1. Parinya János II. (*Nagy-Rákó, 1804. december 9.-) Keresztszülők Buocz János és Csjerny Katalin. Keresz-

                     telő pap Mojzissovits János.

              C2. Parinya Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1808. május 22.-) Keresztszülők Termentinyi Ferenc és Csjerny György

                    felesége Krkossa Katalin. Keresztelő pap Mojzissovits János.

              C3. Parinya Anna. (*Nagy-Rákó, 1811. január 20.-† Nagy-Rákó, 1873. március 27.) Keresztszülők Termentinyi

                    Ferenc és Csjerny György felesége Krkossa Katalin. Keresztelő pap Mojzissovits János.

              C4. Parinya György. (*Nagy-Rákó, 1814. február 20.-) Keresztszülők Buocz János és Csjerny György felesége

                    Krkossa Katalin. Keresztelő pap Mojzissovits János.

              C5. Parinya Mária. (*Nagy-Rákó, 1819. május 4.-) Keresztszülők Termentinyi Ferenc és Csjerny György fele-

                    sége Krkossa Katalin.

              C6. Parinya Katalin. (*Nagy-Rákó, 1826. június 16.-) Keresztszülők Termentinyi Ferenc és Csjerny György

                    felesége Krkossa Katalin.

 

A1. Murár András. Q Szomora Anna. Nagy-Rákó.

       B1. Murár Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1801.-) Q Holko Pál. (*Kostyán[295], 1798.) Nagy-Rákó, 1825. május 23. Eske-

tési tanúk Holka András, és felesége Csernek Anna, Mayer Anna, Feja Imre, Feja Zsuzsanna. [Holko Pál szülei Holko András és Mayer Zsuzsanna, Kostyáni lakosok.]

 B2. Murár Anna. (*Nagy-Rákó, 1805.-) Q Faczuna Pál. (*Nagy-Rákó, 1801.-) Nagy-Rákó, 1825. május 23. Esketési

Tanúk Rebro Mátyás, Kovács Mihály, Szomora Anna, Feja Imre, Marcsek Anna, Faczina Mária. [Faczuna Pál szülei Faczuna János és Kovács Katalin Nagy-Rákói.]

 

 A1. Murár György I. Q Flak Zsuzsanna. 1844. k.

        B1. Murár György II. (*Nagy-Rákó, 1845. április 10.-) Keresztszülők Pallusch József és Cerny János özvegye,

               Brocko Mária.

   

    A1. Murár György (Jiri). Q Samec Zsuzsanna. 1854. k.

       B1. Murár Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1855. augusztus 19.-) Keresztszülők Pales József és Cerny Mária.

             Q Gyurkovics György.

             C1. Gyurkovics N. (*Nagy-Rákó, 1889.-)

 

A Murár anyák

 

A1. Buocz Gábriel. Q Murár Mária. Nagy-Rákó. 1797. k.

       B1. Buocz Mária. (*Necpál, Folkusháza, 1798. szeptember 16.-) Keresztszülő Jeszenszky János.Q Halama János.

(*Szenmárton,[296] Liptó vármegye, 1799.-) Nagy-Rákó, 1819. október 24. [Halama János szülei Halama János és Gyungyal Anna, Szentmártoniak] Esketési tanúk Hagara Mihály, Zaborszky Sándor, Ludi-rektor Szentmártonban, Hagara Mária.

      B2. Buocz József. (*Nagy-Rákó, 1810.-) Q Murár Anna. (*Nagy-Rákó, 1812.-) Nagy-Rákó, 1832. július 22. Esketési

tanúk Busfy Ferenc és felesége Buocz Anna, Murar Mária, Prokssa György. [Murár Anna szülei Murár János, bérlő, zsellér és Prokssa Anna. (*Blatnica, Laszkár, 1793. február 22.-) Nagy-Rákóiak. Prokssa Anna szülei Prokssa Mihály és Balko Zsuzsanna.]

              C1. Buocz Mária. (*Nagy-Rákó, 1834. március 28.-†Pribóc, Nagy-Rákó, 1876. július 31.) Keresztszülők

                    Faczuna Andrásné, Faczuna Mária.

              C2. Buocz József II. (*Nagy-Rákó, 1839. június 16.- †Pribóc, Nagy-Rákó, 1874. július 26.)

                    Keresztszülők Schewola János, Faczuna Andrásné, Faczuna Mária.

              C3. Buocz János. (*Nagy-Rákó, 1849. május 24.-†Pribóc, Nagy-Rákó, 1874. május 30.) Keresztszülők

                    Hlaunya János, Kuzma Zsuzsa, Faczuna Andor felesége.

              C4. Buocz Anna. (*Nagy-Rákó, 1855. március 4.-) Keresztszülők Hlaunya János és Faczuna Anna.

 

A1. Tomka Andor. Nemes. Q Murár Johanna. Tarnoban[297] éltek. Tarno. 1836. k. Folytatás ld. Tomka család.

       B1. Tomka János. (*Tarno, 1837. december 4.-) Keresztszülők Jurányi Péter, Tomcsányi Johanna, nemes, hajadon.

       B2. Tomka Johanna. (*Tarno, 1840. április 24.-) Keresztszülők Tomcsányi János, Tomcsányi Johanna.

       B3. Tomka Károly. (*Tarno, 1841.- november 11.-†csecsemő korában) Keresztszülők Tomcsányi János, Tomka

              Johanna.

       B4. Tomka Mária. (*Tarno, 1843. január 22.-) Keresztszülők Tomcsányi János, Tomka Johanna, nemes, hajadon.

       B5. Tomka Ferninánd I. (*Tarno, 1845. április 15.-) Keresztszülők Tomcsányi János, tarnoi közbirtokos

              és felesége Tomka Johanna.

       B6. Tomka Terézia. (*Tarno, 1847. szeptember 8.-) Keresztszülő Murár Mária.

       B7. Tomka György. (*Tarno, 1849. április 15.-) Keresztszülők Facuna Pál és Tomcsányi Anna.

       B8. Tomka Katalin. (*Tarno, 1850. október 9.-) Keresztszülők Facuna Pál és Tomka Anna.

       B9. Tomka Gábriel. (*Tarno, 1855. augusztus 26.-) Keresztszülők Facuna Pál és Murár Anna.

       B10. Tomka Maximilian. (*Tarno, 1858. május 28.- †Tarno, 1860. március 23.) Keresztszülők Facuna Pál és Murár

                Anna.

       B11. Tomka József. (*Tarno, 1860. január 7.-†Tarno, 1870. július 5.) Keresztszülők Facuna Pál és Murár Anna.

       B12. Tomka Péter. (*Tarno, 1863. november 25.-) Keresztszülők Facuna Pál és Murár Anna.

 

A1. Parinya András. Q Murár Katalin. 1788. k.

       B1. Parinya Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1789. november 18.-) Keresztszülők Chlpko János és Bizik Zsuzsanna,

             Kovács Jánosné.,

 

A1. Paradics András I. Q Murár Katalin. 1790. k.

       B1. Paradics Anna I. (*Nagy-Rákó, 1791. május 29.- †Pribóc, Nagy-Rákó, 1795. előtt)

       B2. Paradics Anna II. (*Nagy-Rákó, 1795. május 25.-†Pribóc, Nagy-Rákó, 1795. május 25.)

 B3. Paradics András II. (*Nagy-Rákó, 1796. május 15.-) Keresztszülők Kovács András, Kovács Szófia.

 

A Brocko családfák

 

A Brocko apák

 

A1. Brocko Mátyás I. Q Tatár Katalin.

       B1. Brocko Mátyás II. (*1780. k.) Q Parinya Mária. Nagy-Rákó. 1802. szeptember 5. Esketési tanúk: Rebro Mátyás,

             Kelnitzky Anna, Schálát János. [Parinya Mária szülei Parinya György és Trizna Anna]

             C1. Brocko Mária. (*Nagy-Rákó, 1814.-† Nagy-Rákó, 1851. január 25.) Q Buocz. N. Nagy-Rákó.

       B2. Brocko Katalin. (*Nagy-Rákó, 1786. december 30.-†Nagy-Rákó, 1786. december 30.)

       B3. Brocko András. (*Nagy-Rákó, 1789. szeptember 20.-)

       B4. Brocko János. (*Nagy-Rákó, 1792. február 20.-)

       B5. Brocko György. (*Nagy-Rákó, 1794. április 15.-)

 

A1. Brocko Mátyás. Q Murár Mária.

       B1. Brocko Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1806.-) Q Pinko György. (Benic[298], 1796.-) Nagy-Rákó, 1824. február 1.

Esketési tanúk Murár András, Pinko Anna, Kossa Mária. [Pinko György szülei Pinko János és Sztaricska Katalin Benicen lakók.]

      B2. Brocko Mária. (*Nagy-Rákó, 1816.-) Q Buocz János. (*Nagy-Rákó, 1815.) Nagy-Rákó, 1837. augusztus 13.

Esketési tanúk Feja József, Murar Anna és férje Buocz József, Pinko György. [Buocz János szülei Buocz Gábriel és Murar Mária, Nagy-Rákói földbirtokosok]

  B3. Brocko Anna. (*Nagy-Rákó, 1825.-) Q Bartko József. (*Kosztolis, 1824.-) Nagy-Rákó, 1844. május 27. Esketési

tanúk Csjerny József és felesége Pinko Mária, Brocko Katalin, Feja József, Puko György. [Bartko József, szülei Bartko János és Csjernyi Anna, Kosztolisiek.]

 

A1. Brocko (Brocko) Máté I. Q Murár Mária. Földmüves. 1859. k.

       B1. Brocko Mária. (*Nagy-Rákó, 1860. január 10.-) Keresztszülők Pales András és Cerny Zsuzsanna.

       B2. Brocko Máté II. (*Nagy-Rákó, 1863. március 2.- †Pribóc, Nagy-Rákó, 1865.) Keresztszülők Pales András és

             Cerny Zsuzsanna.

       B3. Brocko Anna. (*Nagy-Rákó, 1865. március 22.-) Keresztszülők Pales András és Cerny Zsuzsanna.

       B4. Brocko János (Jan). (*Nagy-Rákó, 1867. juár 14.-) Keresztszülők Pales András és Cerny Zsuzsanna.

       B5. Brocko Máté III. (*Nagy-Rákó, 1869. január 10.-) Keresztszülők Pales András és Cerny Zsuzsanna.

       B6. Brocko Dóra (Durka). (*Nagy-Rákó, 1872. november 22. -) Keresztszülők Pales József és Cerny Mária. Pál iker-

            testvére.

       B7. Brocko Pál (Pawko). (*Nagy-Rákó, 1872. november 22.-) Keresztszülők Pales József és Cerny Mária. Dóra iker-

             testvére.

       B8. Brocko Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1874. december 10.-) Keresztszülők Pales József és Cerny Mária.

       B9. Brocko Pavlina. (*Nagy-Rákó, 1877. május 1.-†Pribóc, Nagy-Rákó, 1877. május 27.) Keresztszülők Murár Pál

            (Pável) és Murár Zsuzsanna.

       B10. Brocko Pál. (*Nagy-Rákó, 1878. december 26.-†Pribóc, Nagy-Rákó, 1881. január 18.) Keresztszülők Murár Pál

               és Staszny Zsuzsa.

       B11. Brocko József. (*Nagy-Rákó, 1882. március 15.-)

       B12. Brocko Judit. (*Nagy-Rákó, 1885. április 18.- ) Keresztszülők Brocko Zsuzsa és férje N. János.

 

A Buocz apák

 

A1. Buocz János. Nemes. Q Thomka Katalin, nemes. (*Tarnó, 1775.-†Tarnó, 1856. január 5. Tarnó, 1793. k.

      B1. Buocz Ferenc. (*Tarnó, 1794.-) Q Drozdik Anna, özvegy. (*Tarnó, 1798.) 1822. február 3. Esketési tanúk Droz-

dik István, Buocz Imre, Bulyonszky Anna, Buocz Anna, Thomka Rozália. [Drozdik Anna szülei Drozdik Péter és Danidisz Anna]

      B2. Buocz Simon, (*Tarnó, 1805.-) Q Drozdik Zsuzsanna, özvegy Belanyi Károlyné. (*Tarnó, 1805.-) Tarnó, 1828.

április 21. Esketési tanúk Belanyi Sámuel, Kiszely András, Zolich Zsuzsanna, Thomka Rozália, Tomcsányi Anna, Drozdik Mária. [Drozdik Zsuzsanna szülei Drozdik Péter és Davidisz Anna. Tarnóiak.]

      B3. Buocz Zsuzsanna, (*Tarnó, 1809.-) Q Huszár Lőrinc (Tarnó, 1807.-) Tarnó, 1829. november 1. Esketési tanúk

Bohunka Károly, Ivanka Anna, és férje Buocz Ferenc, Thomka János, Tomcsányi Anna. [Huszár Lőrinc szülei Huszár István és Lehoczky Erzsébet, tarnói birtokosok.]

 

A1. Buocz András I. Q Schuttka Ilona. Tarnó, 1780. k.

       B1. Buocz János. (*Tarnó, 1781.-) Q Rogik Mária. (*1788.) Tarnó, 1804. január 10. [Rogik Mária szülei Rogik János

             és Huntz Mária.] Esketési tanúk Buocz László, Kiszely András, Tarnói nemesek.

             C1. Szopoczy Ádám II. (*1787.) özvegy, Folkusfalva. Q Buocz Katalin. (*1808.-) nemes, tarnói.

Esketési tanúk Pocstarik Pál, Koncsek Julianna, férje Gyurgyik János, Folkusfalvi, Belanyi Sámuel, Thomka Anna. 1827. február 25. [Szopoczy Ádám II. szülei Szopoczy Ádám és Lucsanszky Mária, Folkusfalva.]

   B2. Buocz Zsuzsanna (*Tarnó, 1786.-) Q Jeszenszky András (*1780.-) nemes, ifjú, de Kis-Jeszen. 1805. október 6.

      [Jeszenszky András szülei Jeszenszky Jónas és Wissnyoszky Anna.)]

        B3. Buocz Pál. (*Nagy-Rákó, 1784. február 27.-)

        B4. Buocz Zsuzsanna. (*Nagy-Rákó, 1785. december 31.-)

        B5. Buocz András II. (*Nagy-Rákó, 1787. november 8.-)

        B6. Buocz József. (*Nagy-Rákó, 1790. március 6.-) 1. Q Drozdik Anna. (*Tarnó, 1794.-†1813. előtt.) Tarnó, 1809.

november 19. Esketési tanúk Drozdik Gábriel, Schuttka Anna, Rojik János, Kiszely András. [Drozdik Anna szülei Drozdik József és Lamos Zsuzsanna, tarnói nemesek.] 2. Q Tomtsányi Katalin (*1795.), nemes, tarnói. 1813. november 1. Esketési tanúk Buocz Sámuel és felesége Kiszely Zsuzsann, Lehotzky Anna, Drozdik István, Rojik János. [Tomtsányi Katalin szülei Tomtsányi Sándor és Gallo Anna, tarnóiak.]

        B7. Buocz Sámuel. (*Nagy-Rákó, 1792. február 1.-†Tarnó, 1864. április 28.) Q Kiszely Zsuzsanna. (*Tarnó, 1791.)

Tarnó, 1811. október 29. Esketési tanúk Rojik János, Buocz László, felesége Zolich Zsuzsanna, Belányi Sámuel, Kiszely Julianna, tarnóiak. [Kiszely Zsuzsanna szülei Kiszely András és Walonitz Barbara, tarnóiak.]

        B8. Buocz Katalin I. (*Nagy-Rákó, 1794. október 26.-)

        B9. Buocz Katalin II. (*Nagy-Rákó, 1795.január 30.-)

        B10. Buocz Sándor. (*Nagy-Rákó, 1796. március 28.-)

        B11. Buocz Katalin III. (*Nagy-Rákó, 1797. augusztus 6.-)

        B12. Buocz Katalin IV. (*Nagy-Rákó, 1799. november 25.-)

 

A1. Buocz Sámuel Q Miklian Magda.

       B1. Buocz József. (*Tarnó, 1791.-†Tarnó, 1862. június 7.) Q Drozdik Johanna. (*Tarnó, 1798.-) Tarnó, 1817.

december 28. Esketési tanúk Belanyi Sámuel, Kerk Terézia, Buocz János felesége, Drozdik Péter, Tomkay Ignác, Drozdik Zsuzsanna. [Drozdik Johanna szülei Drozdik István és Lehotzky Johanna. Tarnóiak.]

           C1. Buocz Zsuzsanna. (*Tarnó, 1831.) Q Drozdik József. (*Tarnó, 1828.-) Tarnó, 1852. december 26. [Drozdik

                József szülei Drozdik János és Koniek Barbara. Tarnóiak.]

 

A1. Buocz János I. Q Lamos Zsuzsanna. *Pribóc.1787. k.

      B1. Buocz Sámuel. (*1788. július 10.-)

      B2. Buocz János II. (*1789. október 13.-)

      B3. Buocz Zsuzsanna. (*1794. március 2.-)

      B4. Buocz Johanna. (*1800. június 15.-)

      B5. Buocz József. (*1802. március 3.-)

 

A1. Buocz János I. Q Feta Anna. Pribóc. 1794. k.

       B1. Buocz János II. (*1795. január 18.-)

 

A1. Buocz János I. Q Kiszely Katalin. Tarnó. 1789. k.

      B1. Buocz Zsuzsanna. (*1790. április 4.-)

      B2. Buocz Imre. (*1791. november 30.-) Nemes. Q Belanyi Erzsébet. (*Tarnó, 1796.) Tarnó, 1814. április 11.

Esketési tanuk Belányi Pál, idősebb Buocz Sámuel, Kiszely Zsuzsanna, Drozdik Johana. [Belanyi Erzsébet szülei Belányi Simon és Buocz Zsuzsanna. Tarnóiak.]

      B3. Buocz János II. (*1794. május 18.-)

 

A1. Buocz László. Q Paraszkay Anna. Pribóc. 1798. k.

       B1. Buocz János. (*1799. május 28.-)

 

A1. Buocz Antal (Anton). Q Paraszka Mária. Nemesek.

       B1. Buocz Anna I. (*Tarno, 1799. június 30.-†1783.)

       B2. Buocz Katalin. (*Tarno, 1799. június 30.-)

       B3. Buocz Anna II. (*Tarno, 1785. május 8.-)

 

A1. Buocz József I. Q Buocz Anna, Nagy-Rákói földbirtokosok, nemesek. Nagy-Rákó, 1815. k.

       B1. Buocz József II. (*Nagy-Rákó, 1816.-) Q Hicsko Katalin. (* Nagy-Rákó, 1824.-) Nagy-Rákó, 1844. május 30.

 Esketési tanúk Jeszenszky Pál, Brocko Mária, Buocz János özvegye, Czubuch János, Jeszenszky Franciska.

 [Hicsko Katalin szülei Hicsko György és Maly Katalin]

       B2. Buocz Károly. (*Nagy-Rákó, 1821.-) Q Bada Johanna. (*Nagy-Rákó, 1818.-) Nagy-Rákó, 1844. május 30.

             [Bada Johanna szülei Bada Dániel és Zatureczky Mária, Bodokfalui földbirtokosok.]

 

A1. Buocz Ferenc. Nemes. Q Paraszka Erzsébet. Nagy-Rákó. 1800. k.

       B1. Buocz Anna. (*Nagy-Rákó, 1801. július 20.-) Keresztszülők ifj. Buocz András, nemes, Danidisz Katalin.

 

A Prokssa családfák

 

A Prokssa apák

 

A1. Prokssa Mihály I. Q Balko Zsuzsanna. Laszkár, 1788. k.

       B1. Prokssa Mihály II. (*Blatnica, Laszkár, 1790. április 15.-)

       B2. Prokssa Anna. (*Blatnica, Laszkár, 1793. február 22.-)

       B3. Prokssa János. (*Blatnica, Laszkár, 1797. február 12.-)

 

A1. Prokssa János I. Q Kovács Mária. Laszkár, 1792. k.

B1. Prokssa János II. (*Blatnica, Laszkár, 1793. szeptember 15.-)

B2. Prokssa Anna. (*Blatnica, Laszkár, 1796.-†1820.) 1. Q Rajeczky Mihály. (*1790.-) 1819. július 11. [Rajeczky

Mihály szülei Rajeczky János és Prokssa Anna. Blatnica.] Rajeczky Mihály. 2. Q Djurisz Anna. (*1796.) [Djurisz Anna szülei Djurisz György és Kiszel Anna.] Prokssa Anna a házassága után meghalhatott, mert férje egy év múlva újra nősült.

B2. Prokssa József I. (*Blatnica, Laszkár, 1798. április 2.-† Blatnica, Laszkár, 1805. június 26.)

B3. Prokssa András. (*Blatnica, Laszkár, 1800. március 18.-)

B4. Prokssa György. (*Blatnica, Laszkár, 1802. február 4.-)

B5. Prokssa Zsuzsanna. (*Blatnica, Laszkár, 1804. október 30.-)

B6. Prokssa József II. (*Blatnica, Laszkár, 1807. január 19.-†Laszkár, 1807. február 21.) Keresztszülők Chorváth

       András és Prokssa Anna.

B7. Prokssa Mária. (*Blatnica, Laszkár, 1808. március 10.-) Keresztszülők Lupták György és Prokssa Anna.

B8. Prokssa Katalin. (*Blatnica, Laszkár, 1810. június 2.-) Keresztszülő Prokssa Anna.

B9. Prokssa Rozina. (*Blatnica, Laszkár, 1812. július 11.-) Keresztszülő Prokssa Anna.

B10. Prokssa Mátyás. (*Blatnica, Laszkár, 1814. december 24.-) Keresztszülő Prokssa Anna.

 

A1. Prokssa János. Q Cserny Anna. Laszkár, 1793. k.

       B1. Proksa Mária. (*Laszkár, 1794. április 14.-†Laszkár, 1795. július 22.)

   B2. Prokssa Mátyás. (*Laszkár, 1796.-) Q Kubjn Zsuzsanna. (*Bodorfalva, 1799.-) Laszkár, 1818. október 25.

        [Kubjn Zsuzsanna szülei Kubjn András és Palusih Zsuzsanna.]

   B3. Prokssa Zsuzsanna. (*Laszkár, 1797.-) Q Szoltisz János. (*1796.-) Laszkár, 1818. április 20. [Szoltisz János

        szülei Szoltisz János és Mesika Zsuzsanna]

 

A Chorváth (Horvát) családfák

 

A Chorváth (Horvát) apák

 

A1. Chorváth György. Q Hlavatsch Zsuzsanna. Blatnica. 1791. k.

       B1. Chorváth Zsuzsanna. (*1792. november 18.-)

       B2. Chorváth János. (*1803. szeptember 27.-)

 

A1. Chorvath Mátyás és Kosma Anna.

       B1. Chorváth András I. Q Szelko Mária. Blatnica. 1790. november 17. [Szelko Mária szülei Szelko András és Csillo

             Katalin.]

             C1. Chorváth András I. (*Blatnica, 1792. április 2.-)

             C2. Chorváth Zsuzsanna I. (*Blatnica, 1794. június 9.-† Blatnica, 1795. június 24.)

             C3. Chorváth Mária I. (*Blatnica, 1796. április 25.-†Blatnica, 1796. június 10.)

             C4. Chorváth Mária II. (*Blatnica 1799.-) Q Kovács János II. (*1798.-) 1821. október 1. Esketési tanúk Lupták

                    Mihály és Szomor György [Kovács János II. szülei Kovács János I. és Lupták Anna.]

             C5. Chorváth Zsuzsanna II. (*Blatnica, 1804. október-†Blatnica, 1808. június 30.)

 

A1. Chorváth János I. Q Penyastek Katalin.

       B1. Chorváth János II. Q Lodnan Zsuzsanna. Blatnica. 1791. október 23. [Lodnan Zsuzsanna szülei Lodnan András

              és Voska Dorottya.]

     C1. Chorváth Mátyás. (*Blatnica, 1792. augusztus 13.-) Q Urban Zsuzsanna. (*1799.-) Blatnica, 1822. szeptem-

            ber 29. [Urban Zsuzsanna szülei Urban Márton és Cserven Mária.]

     C2. Chorváth Zsuzsanna I. (*Blatnica, 1794. december 19.-†1808. előtt)

     C3. Chorváth Anna. (*Blatnica, 1797. február 13.-) Q Povazan János. (*1798.-) [Povazan János szülei Povazan

            Mátyás és Lisska Katalin]

     C4. Chorváth János III. (*Blatnica, 1799. szeptember 29.-)

     C5. Chorváth György. (*Blatnica, 1802. április 19.-†Blatnica, 1806. október 15.)

     C6. Chorváth József. (*Blatnica, 1805. március 2.-)

     C7. Chorváth Zsuzsanna II. (*Blatnica, 1808. február 4.-)

 

A Chorváth (Horvát) anyák

 

A1. Prokssa György I. Chorváth Mária. Laszkár. 1812. k.

       B1. Prokssa György II.  (*Blatnica, Laszkár, 1814. december 12.-)

       B2. Prokssa Mária. (*Blatnica, Laszkár, 1817. március 6.-)

       B3. Prokssa Anna. (*Blatnica, Laszkár, 1820. május 20.-)

       B4. Prokssa Zsuzsanna. (*Blatnica, Laszkár, 1827. május 28.-)

       B5. Prokssa András. (*Blatnica, Laszkár, 1830. március 9.-)

 

A Szurovecz család

 

A Szurovecz apák

 

A1. Szurovecz András és Szurovecz Mari.

B1. Szurovecz József I. (*Tiszolc, 1771. február 22.-) Szülei Szurovecz András és Knasko Mária. Egyházasbást-

      ból[299] származnak.

 C1. Szurovecz József  II. (Josephus) (*Ocsava, 1795. április 13.-) Keresztszülők Trajtler József és Végles Sári-

        ka.  Q Duricza Mária. (*Očová, Zvolen megye. Szlovákia.)

D1. Szurovecz Mátyás. (*Ocsova[300]). 1823. szeptember 14.-†1888. után.) zsellér, bátorfalvi. Q Rados Zsuzsanna (*Kőkeszi[301], 1825. június 11.-†Bátorfalu, 1883. december 4. A halál oka sorvadás.) gyüki, nényei származásúak. Katolikusok. 1844. november 17.  Esketési tanúk Németh György zsellér és N. Mátyás jobbágy. Eskető pap Kovács János nényei plébános. [Rados Zsuzsanna szülei valószínüleg Rados János III. (*Nagycsalomja, Veľká Čalomija, 1799. július 27.-) akinek a szülei Rados János I. és Gyürki Terézia.] Folytatás ld. a Rados család.

E1. Szurovecz István. (*Bátorfalu, 1845.-augusztus 27.-†Bátorfalu, 1873. augusztus17.)

E2. Szurovecz János. (*Bátorfalu, 1847. június 13.-)

E3. Szurovecz Zsuzsa. (*Bátorfalu, 1849. március 31.-)

E4. Szurovecz Mári. (*Bátorfalu, 1851. szeptember 28.-)

E5. Szurovecz Pál I. (*Bátorfalu, 1855. január 12.-†1888. után[302]) Bátorfalusi születésű, zsellér. császári

és királyi szabadságolt katona. Q Hajnár Anna. (*Bátorfalu, 1854. február 2.-†1888. után.) Bátorfalusi születésű, Szabó Pál I. özvegye. Római katolikusok. Bátorfalu, 1880. január 18. Esketési tanúk Bozsik István és Hajnár Mihály zsellér. Eskette Tirk József plébános. Háromszor voltak kihírdetve. [Hajnár Anna szülei Hajnár Mihály I. és Sztankovics Anna (*Bátorfalu, 1827. november 23.-†Bátorfalu, 1873. július 22. A halál oka kolera.) Keresztszülők Farkas Márton (Martin) és Nasrati Barbara. Sztankovics Anna szülei Sztankovics József (Jozephus) és Kosék Anna, Házasnényei[303] származásúak.] Hajnár Anna első férje Szabó Pál I. (*Illés[304], 1850.-†Bátorfalu, 1877. október 4.) és Hajnár Anna. Bátorfalu, 1873. május 11. Esketési tanúk Péter János és Kovács Mihály. Szabó Pál, Illési, Balassagyarmati származású, szarvasmarha kereskedő, földműves, katona, szülei Szabó Mihály (Michael) és Vasko Erzsébet. (Elisabeth) Egy fiúk született, aki 2 éves korában meghalt. Szabó Pál II. (*Bátorfalu, 1877. március 8.-†Bátorfalu, 1879. május 1. A halál oka forróláz.) Keresztszülők Kosik András és Orem Zsuzsanna.]

F1. Szurovecz Mária. (*Bátorfalu, 1881. március 4.-) Keresztszülők Bosik István jobbágy és Tót Anna

      bátorfalusi lakosok. Keresztelte Tirh József plébános.

F2. Szurovecz Anna. (*Bátorfalu, 1883. augusztus 2.-†Bátorfalu, 1887. szeptember 5.). Keresztszülők

      Bosik István jobbágy, községi bíró és Gál Anna, bátorfalusi lakosok.

F3. Szurovecz Pál II. (*Bátorfalu, 1886. május1.-†Balassagyarmat, 1971. január 28.) Keresztszülők

Kotsik András, bátorfalusi gazda és Ocsovai Györgyné, Tóth Anna. Keresztelő lelkész Gonda Béla. Q Murár Gizella. (*Balassagyarmat, 1893. július 1.-†Balassagyarmat, 1969. július 23.) Balassagyarmat. 1916. október 22.

 

A1. Szurovecz György. Q Pintrig Ilona.

       B1. Szurovecz Erzsébet. (*Bátorfalu, 1756. október 28.-) Keresztszülők Tóth András és Krizan Erzsébet

 

A1. Szurovecz Marting. Q Surava Zsuzsanna.

      B1. Szurovecz Anna. (*Bátorfalu, 1778. január 5.-) Keresztszülők Szabó György és Petrik Anna Katolikus. Keresz-

            telte Bátory.

 

A1. Szurovecz György. Q Zsiros Mária (Maria)

       B1. Szurovecz Mihály. (*Bátorfalu, 1784. december 22.-) Katolikus. Keresztszülők Rongyik János és Vasko Ilona.

       B2. Szurovecz Barbara. (*Bátorfalu, 1786. március 24.- ) Keresztszülők Rongyjik János és Siket Erzsébet.

 

A1. Szurovecz János. Zsellér, bátorfalusi. Q Bartos Mária. Lukanényei születésű, római katolikus.

       B1. Szurovecz István. (*Bátorfalu, 1886. december 28.-) Keresztszülők ifj. Poés György, bátorfalusi gazda és Vlka-

             lauszky Rozália, hajadon, római katolikus. Keresztelte Hattoviuszky Károly, balassagyarmati plébános.

 

A Szurovecz anyák

 

A1. Koza János. Q Szurovecz Ilona.

      B1. Koza Mária. (*Bátorfalu, 1771. május 15.-) Keresztszülők Mészáros Mátyás és Pedrigni Magdeléna.

      B2. Koza Anna. (*Bátorfalu, 1772. június 4.-) Keresztszülők Mészáros Mátyás és Kovács Éva. Keresztelte Bátory.

      B3. Koza Barbara. (*Bátorfalu, 1775. május 12.-)

 

A1. Miskai István. Zvalléti születésű, zsellér. Q Szurovecz Zsuzsanna, lukanényei születésű.

       B1. Miskai Mária. (*Bátorfalu, 1838. december 9.-) Keresztszülők Ohajda János és Kis Rózsi. Keresztelő pap Kováts

             János nényei plébános.

       B2. Miskai József. (*Bátorfalu, 1841. május 16.-) Keresztszülők Ohajda János, inquilinus colonus (földbérlő, zsellér)

              és Nemcsok Anna. Keresztelő lelkész Kováts János nényei plébános.

       B3. Miskai Pál. (*Bátorfalu, 1858. január 26.-) Keresztszülők Ohajda János, inquilinus colonus és Nemcsok Anna.

             Keresztelő lelkész Steiger Imre (Emericus)

 

A1. Auriak Tamás. Q Szurovecz Mária.

       B1. Auriak Mihály. (*Bátorfalu, 1790. szeptember 4.-)

       B2. Auriak László. (*Bátorfalu, 1796. szeptember 27.-)

 

A Hajnár család

 

A1. Hajnár Mihály I. Q Lőcse Zsuzsanna. Zsellérek. (*1801.-† Bátorfalu, 1843. január 25. Hirtelen halál.)

      B1. Hajnár Zsuzsanna. (*Bátorfalu, 1817. január 19.-)

      B2. Hajnár Erzsébet. (*Bátorfalu, 1821. július 30.-)

      B3. Hajnár Mihály II. (*Bátorfalu, 1824. október 4.-) Q Sztankovics Anna. Zsellérek. (*Bátorfalu, 1827.-†Bátor-

falu, 1873. július 22. A halál oka kolera.) Bátorfalu, 1846. november 22. Esketési tanúk Hajnár György zsellér és Ohajda József zsellér.

           C1. Hajnár Mihály II. (*Bátorfalu, 1848. szeptember 27.-) Θ Gyuris Zsuzsanna. (*1855.-) Bátorfalu, 1875. január

31. Esketési tanúk Kovács Mihály molnár és Hajnár János zsellér. [Gyuris Zsuzsanna szülei Gyuris János és Sztenko Anna]

                 D1. Hajnár Mihály III. (*Bátorfalu, 1876. október 6.-)

                 D2. Hajnár Mária. (*Bátorfalu, 1883. szeptember 14.-)

                 D3. Hajnár János. (*Bátorfalu, 1886. október 10.-)

C2. Hajnár Mária. (*Bátorfalu, 1851. augusztus 14.-)

C3. Hajnár Anna. (*Bátorfalu, 1854. február 2.-) Θ Szurovecz Pál I. (*Bátorfalu, 1855. január 12.-†1888. után)

C4. Hajnár Zsuzsanna. (Susanna) (*Bátorfalu, 1856. szeptember 28.-)

C5. Hajnár József. (*Bátorfalu, 1858. július 23.-)

C6. Hajnár János I. (*Bátorfalu, 1860. szeptember 17.-†1863. előtt.)

C7. Hajnár János II. (*Bátorfalu, 1863. június 30.-)

C8. Hajnár Rozália. (*Bátorfalu, 1865. augusztus 28.-)

C9. Hajnár István. *Bátorfalu, 1868. augusztus 20.-)

      B4. Hajnár János. (*Bátorfalu, 1825. december 24.-)

      B5. Hajnár Mária. (*Bátorfalu, 1830. március 12.-)

      B6. Hajnár Barbara. (*Bátorfalu, 1831. november 19.-)

 

A1. Hajnár János. Q Krocska Anna.

       B1. Hajnár Mihály. (*Bátorfalu, 1763. augusztus 2.-)

 

A1. Hajnár János I. Zsellér. (*Bátorfalu, 1826.-) 1. Q Nyéky Veronika. Bátorfalu, 1846. november 22. Esketési tanú

Hajnár György zsellér. 2. Θ Babocsay Mária. (*Lukanénye, 1848.-) (Özvegy, 1. Θ Poldánf József) Θ Bátorfalu, 1876. június 11. Esketési tanúk Hajnár Mihály és Babócsay Márton.

     B1. Hajnár Apollonia. (*Bátorfalu, 1849. december 28.-) Nyéky Veroniktól.

     B2. Hajnár János II. (*Bátorfalu, 1855. július 29.-) Nyéky Veroniktól.

     B3. Hajnár Zsuzsanna. (*Bátorfalu, 1859. augusztus 29.-) Nyéky Veroniktól.

     B4. Hajnár Veronika. (*Bátorfalu, 1862. február 8.-) Nyéky Veroniktól.

     B5. Hajnár Rozália I. (*Bátorfalu, 1868. augusztus 20.-†Bátorfalu, 1868. október 10. A halál oka született gyengeség.)

           Nyéky Veroniktól.

     B6. Hajnár Rozália II. (*Bátorfalu, 1878. február 12.-) Keresztszülők Groszman György balassagyarmati lakos és

           Pásztor Mária bátorfalusi lakos. Babocsay Máritól.

     B7. Hajnár Pál. (*Bátorfalu, 1879. november 15.-†1925. február 15.) Keresztszülők Groszman György balassagyar-

           mati lakos és Gyuricska Mária. Keresztelte Birk József adminisztrátor. Babocsay Máritól.

     B8. Hajnár Anna. (*Bátorfalu, 1884. július 13.-) Keresztszülők Fábri Antal kovács és Mészáros Verona balassa-

           gyarmati lakos. Keresztelte Beredi József plébános. Babocsay Máritól.

     B9. Hajnár Antal. (*Bátorfalu, 1887. május 16.-) Keresztszülők Fábri Antal kovács és Mészáros Verona, Groszman

             György özvegye. Keresztelte Gonda Béla plébános. Babocsay Máritól.

 

A1. Hajnár György I. Q Sztankovics Mária. (*1806.-†Bátorfalu, 1837. november 12. A halál oka száraz betegség.) Bá-

       torfalu, 1822. január 28. [Sztankovics Mária apja Sztankovics János]

      B1. Hajnár Mária. (*Bátorfalu, 1824. március 27.-)

      B2. Hajnár György II. (*Bátorfalu, 1826. április 2.-)

      B3. Hajnár Mihály. (*Bátorfalu, 1828. szeptember 12.-) Keresztszülők Német György és Nyéki Erzsébet.

      B4. Hajnár Anna. (*Bátorfalu, 1830. augusztus 25.-) Keresztszülők Német György és Nyéki Erzsébet.

 

A1. Hajnár József I. Gazda. (*1840.-) Q Vlkolenszky Maria. (*1847.-†Bátorfalu, 1885. szeptember 13. Meghalt szív-

szélhüdésben, hirtelen elhalt, papot nem hívhattak, temette Pollák István, segédlelkész.) Bátorfalu, 1866. november 19. Esketési tanúk Hajnár Mihály zsellér és Tót Mihály zsellér. [Hajnár József I. apja elhunyt Hajnár György. Vlkolenszky Maria apja élő Vlkolenszky István.] 

      B1. Hajnár Mária. (*Bátorfalu, 1868. február 22.-)

      B2. Hajnár József II. (*Bátorfalu, 1876. április 8.-) 

 

A Rados család

 

Rados Zsuzsannáról tudjuk, hogy Kőkesziben, (szlovákul: Kamenné Kosihy) született 1825. június 11-én. Rados Zsuzsanna szülei Rados János és Vagner Anna. Ennek alapján Rados János 1805 elött születhetett. A születési anyakönyveket áttekintve Rados János 1799-ben születhetett és szülei Rados János I. és Gyürki Terézia.  Ez a Rados János 1825-ben 26 éves volt. Ennek alapján feltételezhető, hogy ez a Rados János volt Rados Zsuzsanna apja. A másik Rados János 1807-ben született, szülei Rados István I. és Bolgár Erzsébet. Ez a Rados János 1825-ben 18 éves volt, nem lehetett az apja Rados Zsuzsannának.

 

A1. Rados János I. Q Gyürki Terézia.

       B1. Rados Barbara. (*Kőkeszi, 1781. április 12.-)-)

       B2. Rados János II. (*Kőkeszi, 1783. december 2.-†1799. előtt)

       B3. Rados Mária. (*Nagycsalomja, Veľká Čalomija, 1790. április 6.--)

       B4. Rados István. (*Nagycsalomja, Veľká Čalomija, 1797. február 24.-)

       B5. Rados János III. (*Nagycsalomja, Veľká Čalomija, 1799. július 27.-)

 

A1. Rados István I. Q Bolgár Erzsébet.

       B1. Rados István II.  (*Kőkeszi, 1794. május 11.-)

       B2. Rados Mária. (*Kőkeszi, 1796. július 9.-)

       B3. Rados Mihály. (*Kőkeszi, 1798. április 23.-)

       B4. Rados János I. (*Kőkeszi, 1800. május 9.-†1804. előtt.)

       B5. Rados Barbara. (*Kőkeszi, 1802. július 20.-)

       B6. Rados János II. (*Kőkeszi, 1804. szeptember 16.-†1804. előtt)

       B7. Rados Katalin. (*Kőkeszi, 1806. november 22.-)

       B8. Rados János III. (*Kőkeszi, 1807. december 20.-)

 

A Benkó-Benkő családfa

 

A1. Benkó István. (*Alsó Bodony[305], 1793.-†Alsósáp, 1846. november 21. A halál oka idegláz, temette Zbell Lajos, tanító)

Q Uhliar Borbála. (*1796. k.-†1852. február 23. után.) Nógrádsápi lakosok. Volt egy leányuk, aki két és fél éves korában elhunyt. Benkó Vilma. (*1837.-†Alsósáp, 1840. március 27.)

      B1. Benkó János. (*Acsa, 1828[306].-†Alsósáp, 1884. december 29. Származási helye Acsa[307]. A halál oka sorvadás.

Temette Fényes Lajos lelkész.) evangélikus molnár. 1. Θ Lányi Karolina. (*1834.-†Felsősáp, 1856. december 22. Meghalt aszkórban[308]. Temette Geduly Bogyo László lelkész. [309]) Felsősáp, 1852. február 23. Tanúk Kithka János legendi lelkész és Sztebel Mihály mészáros. Legénd (szlovákul: Legínd) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban. Eskette Geduly Bogyo László. Két gyermekük született: 1. Benkó Etelka, Johanna. (*Felső-Sáp, 1853. május 22.-) Keresztszülők Tuppany Ferenc, sápi tanító, Warga Pál molnár, Sztebel Zsuzsanna. 2. Benkó János, András. (*1854. október-21.-†Felsősáp, 1855. február 28. Temette Geduly Bogyo László lelkész.) Keresztszülők Tuppany Ferenc, sápi tanító, Csupka Emilía, szakácsné, Skulovics Anna. Keresztelő pap Geduly Bogyo László

2. Θ Macsiska (Maticska) Apollónia. (*Szügy, 1835.[310]-†Alsó-Sáp, 1885. február 2. Benkó János után özvegy. A halál oka bélgyulladás. Temette Fényes Lajos lelkész.) Evangélika. A galgagutai 1856-os esketési anyakönyvek hiányoznak, az 1855-ös anyakönyvek után az 1857-es következik. A házasságkötés meg valószínüleg 1856-ban történt. [A Galgagutai anyakönyvben megtalálható Macsicska János (*1840.-†Galgaguta 1898. november 10. Mészáros, felesége Szabó Amália. Halál oka vasúti elgázolás.) Macsicska János lehet, hogy Macsicska Apollónia testvére vagy unokatestvére volt.]

C1. Benkó Ferenc, János. (*Alsósáp-Galgaguta, 1857. szeptember 26.-†Alsósáp, 1857. szeptember 26. Temette

Geduly Bogyo László lelkész) Keresztszülők Tupán Ferenc tanító, Sztehel Teréz hajadon. Keresztelte Geduly Bogyó László.

C2. Benkó Károly, János.[311] [312] (*Alsósáp-Galgaguta, 1858. augusztus 27.-†Nógrádsáp, 1934. július 17.

Meghalt aggkori végelgyengülésben Eltemették a Balassagyarmati evangélikus temetőben. Bucsúztatta Ottmár Béla segédlelkész, majd Balassagyarmaton Szilárd Gyula vallástanár. A halottat Nógrádsápról szállították be Balassagyarmatra eltemetés végett.) Keresztszülők Tupán Ferenc tanító, Niederland Apollónia tanárnő. Keresztelte Geduly Bogyó László. Θ Tomka Terézia (*Szirák, 1861. október 8.[313]†Nógrádsáp, 1930. április 21. de. ½ 9 órakor. Meghalt szervi szívbajban. Eltemették a Balassagyarmati evangélikus temetőben 1930. április 22-én. Temette Kardos Gyula evangélikus lelkész. Bejelentő Murár Lajos. Halotti anyakönyvvezető Kassay Károly.) Θ Vannyarc, 1881. május 1.[314] Benkó Károly molnár volt, neve szerepel a Nógrád–Hont vármegye története /1934/ c. könyvben is. Benkó Károly és Tomka Terézia házasságából 1882. és 1903. között 12 gyermek született, 10 lány és 2 fiú, de a két fiú és két lány kisgyermek korban meghalt, így 8 lányt neveltek fel. [Tomka Terézia szülei Tomka Károly kovács és Novák Anna] Folytatás ld. a sziráki evangélikus anyakönyvekben a Novák család tagjai.

                                                                   

                                                                         Benkó Károly 1930. k.

Benkó Károly halotti értesítője. Nógrádsáp. 1934. július 17. Benkó Károly hosszas szenvedés után életének 76. évében csendesen elhunyt. A megboldogultat július 19-én délután 3 órakor fogják az evangélikus szertartás szerint Nógrádsápon beszentelni és ugyanaznap délután 6 órakor Balassagyarmaton a Forgács utca 1. sz. gyászházból a balassagyarmati evangélikus temetőben örök nyugalomra helyezni. Gyermekei és vejei: özvegy Skúczy István, Benkó Jolán és Banó Ignác, Benkó Nelly és Murár Lajos, Benkó Berta és Szuchovszky Pál, Benkó Anna és Lederer Lajos, Benkó Margit, Benkó Teréz és Podlipszki Lajos, Benkó Erzsébet és Szuchovszky Bertalan. Öccse Benkó Béla. Nővérei: Benkó Karolina, Murányi Istvánné, Benkó Ilka, özvegy Pauló Jánosné és Benkó Janka, özvegy Kiss Istvánné. Unokái: Szuchovszky Éva és Szuchovszky Tamás. (Szuchovszky Bertalan gyermekei) Murár Márta, Murár Vali és Murár Kornélia (Murár Lajos gyermekei). Lederer Győző. Podlipszki Ervin és Podlipszki Márta. Bánó Tibor. Skúczy Ilona, Skúczy Károly, Skúczy Masrgit. Szuchovszky Aranka, Szuchovszky Margit, Szuchovszky Pál.

                                                 

Nógrádsáp, a malomhoz tartozó lakóház előtt. Ülő sor balról: Benkó Ilonka, Benkó Berta, Benkó Teréz, Benkó Károlyné, Benkó Erzsébet, Benkó Károly, Benkó Jolán, Benkó Kornélia. Álló sor balról Skuczy Károly, Benkó Ilonka férje, Benkó Anna, Benkó Margit. 1906. k.

 

                                                        

                            A Benkó lányok. Benkó Margit, Benkó Anna, Benkó Erzsébet, Benkó Kornélia, Benkó Teréz. 1922. k.

            D1. Benkó Ilona, Örzsébet. (*Galgaguta, 1882. május 10.-†Galgaguta, 1931. január 25. d. u. ½ 2 órakor. a halál oka

vesebaj.) Keresztszülők ifj. Tupán Ferenc, Tupán Örzsébet, Laubáth Lajos, Macsicska Rozália. Keresztelte Purz Lajos lelkész. Θ Skúczy István II. kovácsmester és presbiter. (*Galgaguta, 1882. április 18.-†Galgaguta, 1961. szeptember 4. A halál oka érelmeszesedés, szervi szívbaj. Temette Gerhát Sándor.) Galgaguta, 1905. október 22. Esketési tanúk Hornyák János és Asztalics Pál. Eskette Fényes Lajos lelkész. Polgári esküvő 21/1903. Szirák. [Skúczy István szülei Skúczy József (*Acsa község Pest megyében, a Váci járásban, 1852.) kovácsmester. és Bartos Teréz. (*1858.-† Galgaguta, 1931. július 11.) Galgaguta, 1879. május 8. Skúczy József szülei Skúczy István I. kovácsmester. és Ocsenás Mária. Bartos Teréz szülei Bartos Pál és Imró Erzsébet.]

E1. Skúczy Pál, József. (*1906.-†Galgaguta, 1929. március 10. A halál oka gümőkor. Temette

       Szokej András dengelengi lelkész.)

                 E2. Skúczy Ilona. Q Nándori Ignác. Molnár, malma volt. Vác.

                        E1. Nándori Irén. (*1932.-†Vác, 2011. április 27. Vác alsóvárosi temetőben a Római Katolikus Egyház

                               szertartása szerint búcsoztatták.) Θ Dr. Kenéz Tibor. Vácon ügyvéd volt.

                 E3. Skúczy Károly. Galgagután élt.

                 E4. Skúczy Margit (Manyi). (*Alsósáp, 1919. január 21.-) Bercelen élt. Q N. N.

                        F1. N. Zsuzsa. Zsuzsa Galgagután élt férjével és 2 gyermekével.

                        F2. N. Margit. Margit Bercelen élt a lányával.

                 E5. Skúczy Teréz. Galgagután élt. Θ Pártos István.

                       F1.  Pártos N. Gyermekkorában meghalt.

                       F2.  Pártos N.  Gyermekkorában meghalt.

           D2. Benkó Jolán, Apollónia. (*Nógrádsáp, 1885. április 23.-†Nógrádsáp, 1945. november 2. a halál oka sérv. Te-

mette Gerhát Sándor.) Keresztszülők Bendik János, ifj. Tupán Ferenc, Macsicska Rozália, Benkó Paulina. Keresztelte Fényes Alajos lelkész. Θ Bánó Ignác. (*1875.-†Nógrádsáp, 1950. június 12. A halál oka végelgyengülés. Temette Gerhát Sándor.) Malom gépész volt, aki a malomban dolgozott haláláig. Életük végéig Nógrádsápon éltek.

                 E1. Bánó Tibor. (*Nógrádsáp, 1924.-†Nógrádsáp, 2015.) Feleségével Nógrádsápon éltek.

                       F1. Bánó Mária. Bánó Tibor idősebb lánya, aki születési traumából kifolyólag szellemileg gyenge.

                       F2. Bánó N. ovónő. Q Hugyecz Tibor szobafestő. 2 leányuk van. Nógrádsápon élnek.

          D3. Benkó Kornélia. (Nelly) (*Nógrádsáp, 1889. július 29.-†Budapest, 1976. március 3. Sírja Balassagyarmaton.)

Keresztszülők Jeszenszky József és Jeszenszkyné, Kovács Ida. Keresztelő pap Fényes Lajos. Θ Murár Lajos. (*Balassagyarmat. 1883. október 24.-†Balassagyarmat. 1945. december 30.) építész, vállalkozó. Alsó-Sáp, Galgaguta. 1920. augusztus 21. Esketési tanú ifj. Szuchovszky Béla. Eskető lelkész Meskó Károly.

                                                                    

Balról jobbra, Murár Kornélia (Babus), Benkó Margit (Mandi), Rédey Zsuzsa, Rédey Katalin, Murár Lajosné, született Benkó Kornélia, Murár Márta, Szuchovszky Aranka (Babi), hátul Mátyási Ernő, Benkó Margit férje, Murár Valéria és férje Rédey Sándor, Szabó József, Murár Márta férje. 1953.

                    E1. Murár Márta. (Balassagyarmat, 1921. május. 22.-†Balassagyarmat, 1994. február 3.) Q Szabó József.

                    E2. Murár Valéria. (Balassagyarmat, 1922. december 17.-†Budapest, 1998. október 28.)

 Θ Dr. Rédey Sándor II. (*Szécsény, 1909. október 18.-†Budapest, 1975. május 27.).

E3. Murár Kornélia (Babus). (Balassagyarmat, 1925. május 12.-†Pécs, 2012. február 17.) Θ Papp Barnabás. (*Vámosfalva, 1922. június 11.-†Salgótarján, 1974. szeptember 27.) 1962. november 13.

             D4. Benkó Berta, Ida. (*Alsó-Sáp, 1891. augusztus 8.-†Budapest,1974. augusztus 4. Kispesti új temető ben nyug-

szik.) Keresztszülők Jeszenszky József és Kovács Ida. Keresztelő pap Fényes Lajos. Θ Szuchovszky Pál I. (*Vác-kisújfalu,1883. július 18.-†Etyek, 1984.) gazdatiszt. Felsősáp. 1913. május 6. Bercelen és többfelé éltek.

E1. Szuchovszky Aranka (Babi). (*Félfalu a Csallóközben, ma Szlovákia, 1914. április 9.-†Cegléd, 2013.

február 12.) Θ Bakos Gergely volt százados, (*1903. március 12.-†1973. június 12.) Nyergesújfalu.1944. december 20.

                                           

        Szuchovszky Aranka (Babi), Szuchovszky Margit (Manci) és Szuchovszky Pál II. 1926. k.

F1. Bakos Klára pedagógus. (*Reichsbach, Ausztria, 1945. szeptember 28.-)

                   E2. Szuchovszky Margit (Manci). (*Félfalu, 1915. december 25.-†Etyek, 1998. október 7. Az Etyeki refor-

mátus temetőben nyugszik.) Θ Herbay Gyula I. (*Budaőrs, 1914. november 6.-1994. Etyek.) Encs, 1942. március 15.

                          F1. Herbay Gyula. II.

                   E3. Szuchovszky Pál II. (*1920.-†Budapest, 1954. április 8. Halotti értesítő. Sírja a Kispesti Újtemetőben van.)

             D5. Benkó Béla. (*Alsósáp, 1893.-† Alsósáp, 1894. június 24.

             D6. Benkó Anna. (Keri, Nusi). (*Alsósáp, 1895. augusztus 21[315].-†Budapest, 1988. október 28.[316]) Θ Lederer Lajos

I. (*Újpest, 1885.-†Budapest, 1972. április 10. Mindketten a Deák téri urna temetőben nyugszanak.) Balassagyarmat, 1928. szeptember 30.[317] Lederer Lajos Újpesten végezte a faipari iskolát, majd Ferenc József ösztöndíjjal Svájcban, Németországban és Olaszországban tanult. 1923-ban vette át apja faszobrász üzemét a Nyár utca 31-ben Budapesten. Miután megnősült 1929-től Benkő Annával Balassagyarmaton éltek, majd Budára költöztek a Várba. 1945 után nyugdíjazásáig tisztviselő volt.  Keri néni volt a családi központ, a találkozó hely. [Lederer Lajos I. szülei Lederer Győző Henrik (*Újpest, 1853.-†Újpest, 1930.) szobrász és Orbán Mária (*Vármellék, ma Sárvár része, 1846. október 24.-†Balassagyarmat, 1944. május 22.[318] Orbán Mária szülei Orbán Ferenc és Hoffmann Zsófia.) Lederer Győzőné és Lederer Lajos, valamint felesége Benkő Anna sírja Budapest, Deák téri evangélikus templom urnatemetőjében van. Lederer Győző Henrik apja Lederer Henrik II. (*Nagyvárad, 1814. augusztus 2.-) akinek az apja Lederer Henrik I. kovácsmester a 18. század második felében vándorolt Erfurtból Nagyváradra.)]

                                                       

                                                             Benkó Anna és Lederer Lajos I. 1940. k.

Nagyváradi Ágostoni Evangélikus Egyház Kereszteltek Anyakönyvének kivonata, amelyben 1814. augusztus 2-i kelettel a következők olvashatók. Lederer Henrik, aki Erfurtból a Római Birodalomból származott, foglalkozásra nézve itteni kovácsmester, feleségével Kolner Erzsébettel nemzett fiacskája megkereszteltetett, és a szent keresztségben a Henrik nevet kapta. Keresztszülők voltak Blumenstok György Mihály itteni polgári fehérsütő mester, feleségével Michlmann Zsuzsannával. A vallásért tanusittatik jelen kivonat hitelessége. Nagyvárad, 1834. június 10. Lányi Sámuel, a nagyváradi ág. hitvallásu ev. egyház adminisztrátora.

Ülő sor balról: Bantsukné, szül. Orbán Karolina (Lina néni) Orbán Ferencné, szül. Hoffmann Zsófia, ifj. Orbán Ferenc, Orbán Mária. Álló sor balról Polinszky Gyuláné, szül. Buntsuk Zsófia, Polinszky Gyula, Lederer Gyöző Henrik, Drexlerné, Dely Ernő nagyanyja. 1880. k.

A Pesti Evangélikus Egyház, Deák téri ev. templom urnaterme. Petzke Lipótné[319] (1876-1965), Kálmán József (1888-1968) és felesége Petzke Margit (1900-1989), Lederer Győzőné (1845-1944), Lederer Lajos (1935-), Lederer Lajos (1885-1972) és felesége Benkő Anna (1895-1988) A hamvak áthelyezésének időpontja 2011. szeptember 3. A Lederer Gyözőné hamvai a Balassagyarmati, a többi elhalálozott hamvai a Budapest Farkasréti temető urnafülkéiből került át a család óhajának megfelelően a Reák téri ev. templom urnatermébe.

E1. Lederer Győző. (*1930. november 29.-†Budapest, 2015. április 19.) tengerész volt. Q Rubinstein Lea (Lau-

ra) (*Alőr, Déstől 3 kilométerre, 1929. december 10.-†Budapest, 2019. március 1.[320]) Budapest, 1956. május 26. Laura 22 hónapig Auschwitzi fogoly volt, s mint tulélő 2006-ban megírta élettörténetét. (Hajasbaba. Bp.) Rubinstein Laura férjével 1954. szeptember hónapban Constancában ismerkedett meg. 1956 áprilisában Magyarországra települt, férjével Budapesten élt. 1956 és 1985 között idegenvezető volt az Ibusznál. [Rubinstein Laura szülei Rubinstein Herman és Malek Ilona, Heléna, Máramarosról származtak.]

                                                                     

                                         Lederer Győző és Rubinstein Laura esküvői kép. 1956.

                                                                

                                                              Lederer Győző 1950. k.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Lederer Győzőre vonatkozó iratok feldolgozása.[321]  Dosszié típusa 2.2.1. Dosszié jelzete. II/4. 4.doboz. Dosszié tárgya. Operatív kartonok L-C-R-től M-C-B-ig. 184. Lederer Győző, anyja Benkő Anna. Született 1930-11-29. tengerész. O-14963/6a. "Canale". 289. Lederer Győző. 290. Apja Lederer Lajos. Bp. Rendőrfőkapitányság, Politikai Osztály, III/c csoport. Kivonat „Viktor” (eredeti nevét nem sikerült beazonosítani, hiányzik a 6. kartonja) fn. ügynök 1964. június 18-án adott jelentéséből. Verney Kornél rákosszentmihályi plébános 1964. május 22-én turista útlevéllel külföldre utazott. A Pázmáneumban szállt meg. Útitársa Lederer Lajos építész technikus volt, lakott Bp. Kertész u. 26. Lederer Lajos nagybátyja Kálmán József levelet küldött ki vele Bécsbe Detre Pál nevű építészhez. aki a Kardinál Nagl téren lakik. Lederer Lajos fel is kereste 1964. május 23-án és június 8-án. A levelet átadta és négy kötet könyvet hozott be, újakat a bécsi szoc. dem. kiadványokat a világpolitikaikat és gazdasági kérdésekről Kálmán József részére. Kálmánt várják ki Bécsbe és nagyon szeretne kimenni, hogy felvegye a kapcsolatot az osztrák szoc.demokratákkal illetve a disszidens szoc.demokratákkal. Lederer Lajos felkereste sógornőjét, bátyjának Lederer Győzőnek a feleségét, aki a Széles és Ts. cégnél kiszolgál a Grabenen. A Széles még egy éve pesti belvárosi kesztyűs volt. Jól menő üzlete van. Lederer Laura azért maradt kint, mert így állítólag megkapja a német jóvátételből a ráeső részt. Közben azonban küldi haza az árukat férjének Lederer Győzőnek, mindenkivel akit el tud kapni. Aláírta Várkonyi Bálintné, 1964. június 20-án. O-9878/4. 22. Lederer Győző. Benkő Anna. 1930-11-29. tengerész. Vezető állású személyekkel kapcsolatos levelezések. Ács Ferenc r. ezredes osztályvezető küldi Perényi Gyula r. alezredes elvtárs, a BM. II/4 Osztály vezetőjének. Bp. 1960. augusztus 22. Mint vezető állású személyt osztályunk ellenőrizte Lederer Győzőt (Balassagyarmat 1930. anyja Benkő Anna) a Magyar Duna Tengerhajózási RT I. géptisztjét. Nevezett leváltását javasoltuk a kapott vélemény alapján. Dr. Csanádi György elvtárs miniszterhelyettes mentességét kéri, melynek másolatát mellékelten megküldjük. Nevezett leváltásával az V. kerületi Pártbizottság egyetért. Kérjük Osztályvezető elvtársat, hogy mérlegelve a terhelő adatokat és a mentesítési kérelemben foglaltakkal, ismételten foglaljanak állást Lederer Győző ügyében. Döntésüket kérem sürgősen közöljék osztályommal, mivel a Személyügyi Titkárságot tájékoztatnunk kell. Dr. Csanádi György (Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, a miniszter első helyettese) levele Molnár János elvtárs részére, Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány Személyügyi Titkársága. Bp. 1960. augusztus 10. Leírja az előzőekben megfogalmazott vádakat, ennek ellenére kérik azt, hogy Lederer Győzőnek a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez szükséges hozzájárulást megküldeni szíveskedjék. A MAHART vezérigazgatója és pártszervezete szerint Lederer Győző, aki 1951. óta dolgozik a MAHART-nál munkás származású, igen jó szakember és eddigi beosztási helyein mindenhol szerették és megbecsülték. Ellene soha kifogás nem merült fel. Az 1956-os ellenforradalom alatt minden nap bejárt munkahelyére és ottani magatartása ellen kifogás nem merült fel. Az ellenforradalom után a külföldön tartózkodó hajók disszidált személyzet helyére küldték ki azzal, hogy a hajókat az árukkal együtt hozzák haza, amely feladatot kifogástalanul teljesítette. A BM majd egy évig vizsgálta Lederer Győző 1956-os cselekményeit és a vizsgálat után útlevelét visszakapta és azóta is rendszeresen utazik külföldre és munkáját mindig kifogástalanul látja el. Vele szemben sem szakmai sem politikai téren kifogás nem merült fel. A másolat hiteléül: Török Mihályné f.  Bp. 1960. augusztus 18. Molnár János elvtárs részére, Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány Személyügyi Titkársága. Bp. 1960. augusztus 16. Küldi Maros Józsefné P. B. titkár. Mellékelten küldjük Kossa István miniszter elvtársnak írott levelünket Lederer Győző Mahart ügyében. A levél tartalma: Lederer Győzőt az V. ker. PVB nem tartja alkalmasnak fontos és bizalmas állás betöltésére. Kérjük Kossa elvtársat, ha egyetért véleményünkkel, a szükséges intézkedéseket ilyen irányban tegye meg. Elvtársi üdvözlettel Maros Józsefné. Tárgy Lederer Győző operatív nyilvántartásban való meghagyására. Lederer Győző tengerész budapesti lakos operatív nyilvántartásban szereplő anyagát felülvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: Nevezett az 1956-os ellenforradalom alatt beállt fegyveres nemzetőrnek, ahol azonban csak egy alkalommal teljesített szolgálatot. Tagja lett a munkahelyén az ellenforradalmi munkástanácsnak. Lakóhelyén, ahol albérletbe lakott főbérlőjével összeütközésbe került. Ennek az összeütközésnek az alapja az volt, hogy nevezett szerette volna a lakás egészét vagy egy részét megszerezni és ehhez kedvezett az ellenforradalmi helyzet, mert a főbérlő az ÁVH-nál teljesített szolgálatot. Lederer Győző ezen kívül tett ellenséges kijelentéseket, a lakóházban kirakta a nemzeti színű zászlót és Ő vágta ki a zászlóból a címert, részt vett tüntetéseken. 1956. végén kiküldetése alkalmával 4 levelet vitt ki nyugatra megbízásból, amit fel is adott odakint. Ezt a tényt Ő maga is elismerte, azonban tagadta, hogy a levelek tartalmát vagy célját ismerte volna. 1959. április 16-án nevezett ellenforradalmi magatartása miatt rendőri figyelmeztetésben részesült. A fentiek alapján javasolom, hogy nevezett maradjon kutató nyilvántartásban. Dosszié száma: 10-11565 és O-9878/4. Aláírta Őrsi Miklós r. százados és Tóth István r. őrnagy alosztályvezető h. V-150360/1 721. Lederer Győző. Benkő Anna. 1930-11-29. tengerész. Jelentés Bp. 1959. augusztus 8. DETERT ideiglenes munkástanácsának 23 tagja volt köztük Lederer Győző. Aláírta Papp Sándor r. százados, aloszt. vezető.

F1. Lederer Robert. (*Budapest, 1965. május 12.-)

F2. Lederer Viktor. (*Budapest, 1967. május 5.-)

E2. Lederer Lajos II. (Móki). (*Balassagyarmat, 1935. november 30.-) Régiségekkel, festményekkel, bu-

torokkal foglalkozik, szakértő és ismert gyüjtő. Ld.: Pollák Imre és Lederer Lajos képző- és iparművészeti gyűjteménye. Budapest, 2018. c. könyv több családtörténeti adatot közöl. 9-21.

                  D7. Benkó Margit, (Mandi). (*Alsósáp-Nógrádsáp, 1897. július 27.-†Pécs, 1982. március 11. Sírja a Pécsi

temetőben) Keresztszülők ifj. Murányi István, Tomka Károlyné. Keresztelte Fényes Lajos lelkész. Édesapja halála után a családi malmot vezette Nógrádsápon. Θ Mátyásy Ernő molnár. Túrkevére költöztek, ott vettek malmot. Gyerekük nem volt. Elváltak, élete utolsó éveiben húgánál Erzsébetnél (Bözsinél) Pécsett élt.

                                        

Benkó Margit, (Mandi)

                  D8. Benkó Teréz. (Csicsi néni). (*Alsó-Sáp, 1899. július 31.-†Balassagyarmat, 1992. január 19. A Balassa-

gyarmati temetőben nyugszik.) Keresztszülők ifj. Murányi István, Benkó Éva. Keresztelte Fényes Lajos lelkész. Θ Podlipszky Lajos. (*Bercel, 1899. július 4.-†Balassagyarmat, 1965. július 11.) Felsősáp. 1923. Podlipszky Lajos kántortanító és iskolaigazgató volt Bercelen, nyugdíj után Balassagyarmatra költöztek.

[Podlipszky Lajos szülei Podlipszky József és Percze Zsuzsanna]

                          E1 Podlipszky Ervin. (Balassagyarmat, 1927. szeptember 12.–Balassagyarmat, 2005. május 15.) „Kultúra-

szervező, a Madách Imre Városi Könyvtár volt igazgatója, lokálpatrióta. Középiskoláit Balassagyarmaton, „szalézis” növendékként kezdte, majd Aszódon folytatta, tanítói oklevelet Jászberényben szerzett. 1948-ban Bercelen indult pályája, ahol tanítói állást kapott. A falu kulturális életében mint népművelési ügyvezető és a kultúrcsoport irányítója vett részt. 1952-től tizenkét évig Nógrádmarcal községben az iskola igazgatását látta el és szervezte a falu közművelődését. 1966-tól művelődési felügyelőként irányította Balassagyarmat szellemi, művészeti életét. 1972-től 1988-ig a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatói posztját töltötte be. A szakmai előrelépésen túl a könyvtár kapcsolatrendszerét építette, közösségek létrejöttét segítette, és a város szellemi életének központjává fejlesztette a bibliotékát. Ösztönözte a Honismereti Kör életre hívását, megtervezte a Csillagház működési rendjét, és az épületet alkalmassá tette kiállítások rendezésére. Az ő idejében gazdagodott a gyűjtemény például Esze Tamás professzor és Megyery Sári írónő hagyatékával. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság megalakítása, az írással, képzőművészetekkel foglalkozó alkotók intézménybe fogadása, műhelyfoglalkozásaik, alkotótáboraik megszervezése, a Bőrünkön a betűk c. antológia megjelentetése is nevéhez fűződik. D.: Kiváló Népművelő kitüntetés (1980); Balassagyarmatért Emlékérem (1996). BHH 2004 (Oroszlánné Mészáros Ágnes)” Podlipszky Ervin munkásságáról néhány információ: „Harminc évvel ezelőtt, 1978. szeptember 25-én Podlipszky Ervin könyvtárigazgató hívására id. Arató János, Bacsur Sándor, Ethei Lajos, Farkas András, Kmetty Kálmán, Kovalcsik András, Lombos Márton, Dr. Molnár Pál, Nagy Imre, Németh Béla, Reiter László, Réti Zoltán, Dr. Szabó Károly, id. Vojtkó István és Zólyomi József megalakították a Balassagyarmati Honismereti Kört. Ők választották elnökükké Kovalcsik Andrást, aki ezt a tisztséget haláláig, 2007. február 9-ig betöltötte…. Az alapítástól kezdve a Madách Imre Városi Könyvtár működteti a Helytörténeti Gyűjteményt,  így természetesen az eddigi igazgatóknak - Podlipszky Ervin, Oroszlánné Mészáros Ágnes, Pálinkás Katalin - fontos szerep jutott a feltételek megteremtésében, de természetesen  a mindenkori városvezetés támogatásán keresztül valósult ez meg. A város elismerte tevékenységüket, 2003-ban Lombos István polgármester Pro Urbe kitüntetést is átadott a Körnek.”  A Balassagyarmati Honismereti Híradó repertóriuma 1979–2015. alapján Podlipszky Ervinnek számos tanulmánya jelent meg 1979 és 2004 között. 

                                                            

                                                           Podlipszky Ervin 1967. k.

                    E2. Podlipszky Márta. (*Balassagyarmat, 1930.-) Q Lisztes István. (*1925.-† Balassagyarmat, 2002.) Bala-

                          sagyarmaton él.

             D9.   Benkó Gizella. (*Alsósáp, 1901. március-†Alsósáp, 1901. szeptember 14. A halál oka szamárhurut.)

             D10. Benkó Erzsébet (Bözsi néni) (*Alsósáp, Nógrád megye, 1903. január 5.-†Pécs, 1985. november 5..) Kereszt-

szülők Jeszenszky József és neje Kovács Ida. Keresztelte Fényes Lajos lelkész. Θ Szuchovszky Bertalan (*Vác-kisújfalú, 1900. szeptember 5.-†Salgótarján, 1980. szeptember 10. Cím. Pécs Szabadság út 29. Sírjuk a Pécsi Köztemetőben van) Balassagyarmat, 1927. március 15. Esketési tanúk ifj. Szuchovszky Béla tanító és Murár Lajos építész. Eskető lelkész Kardos Gyula. Szuchovszky Bertalan testnevelő tanár volt Kaposváron, Nagyváradon majd, Pécsett az Állami és Jogtudományi Kar testnevelés tanszékének a vezetője volt. A Dunánttúli Naplóban 1965. decemberében jelent meg egy beszélgetés (négy évtized) Szuchovszky Bertalannal.[322] Ebben többek között elmondta, hogy a Testnevelési Főiskoláról elsőízben kikerült tanári évfolyam tagjai nemrég tartották meg negyvenéves találkozójukat. Harmincan végeztek, de csak tizennégyen jöttek el a találkozóra. Ketten maradtak a tanári pályán. Szuchovszky Bertalan tagja volt az országos Egyetemi- és Főiskolai Tanácsnak. „A legemlékezetesebb sportemlékek és sportsikerek azonban Nagyváradhoz fűzik, ahol három évig tanított és közben a Nagyváradi AC labdarúgó szakosztályában edzőként és szaktanácsadóként működött….A csapatunk 1943-ban egyedülálló sikert ért el. Akkor nyert először vidéki csapat országos bajnokságot!” Kaposváron kezdett dolgozni mint tanító 1919-ben, majd dolgozott Nagyváradon (Szent László Gimnázium 1942-1944.), Balassagyarmaton, Turkevén (1947-ben) és 1949-ben került Pécsbányatelepre, majd még ebben az évben kinevezték Pécsett, az Állami- és Jogtudományi Kar Testnevelési Tanszékének vezetőjévé. 12 évig volt. a PEAC társelnöke. „Fáradhatatlan sportember, aki három pedagógust nevelt a családjában, közülük kettő az apa „szakmáját” választotta.  A Sportérdemérem arany fokozatával tüntették ki.

[Szuchovszky Bertalan szülei Szuchovszky Béla I. (-†1926.) evangélikus kántor tanító Váckisújfalun és Nagy Anna (-†1932. k. Budapesten van eltemetve.). Szuchovszky Béla I. másik fia, Bertalan öccse Szuchovszky Béla II. az utolsó tanító volt a családban. A tanítói hivatás a Szuchovszky családban apáról fiúra szállt, több generáción, 98 éven át.]

                                                

Balról jobbra, Benkó Margit, ölében Murár Valéria, Murár Lajos és felesége Benkó Kornélia, ölében leánya Murár Kornélia, Tomka Teréz és férje Benkó Károly, köztük ül Murár Márta, Benkó Erzsébet és férje Szuchovszky Bertalan. Benkó Károly mögött Lederer Lajos és felesége Benkó Anna. 1928.

                                                   

                     Szuchovszky Bertalan, felesége Benkó Erzsébet és leányuk Szuchovszky Éva. 1928.

                                                           

              Szuchovszky Bertalan, felesége Benkó Erzsébet és leányuk Szuchovszky Éva. Kaposvár. 1931.

                                             

Szuchovszky Bertalan edző, (a kép jobb oldalán áll) Nagy Imre, Bracsok Pál, Arany Sándor, Daróczi Imre, Vass Imre, Finta Péter, Nánási István, Soós Sándor, Borók Imre, Rácz János.  1947. november 2.

                      E1. Szuchovszky Éva. (*Kaposvár, 1928. május 20.-) Θ Dr. Antal Elemér. (*1926. szeptember 5.-†Buda-

pest, 2010. április 27. A Deák téri Evangélikus Templom urnatermében nyugszik) Budapest. 1951.

Antal Elemér Balassagyarmaton érettségizett 1944-ben, felvették a debreceni orvosi egyetemre, de a háború miatt nem indult el az oktatás. Amikor a front Balassagyarmathoz közeledett, az Antal és a Szuchovszky család nyugat felé indult, hogy elkerülje az orosz frontot. Antal Elemért Németországban behívták, de katona nem volt, csak amerikai hadifogoly. 1945 szeptemberében beiratkozott a budapesti orvosi egyetemre, 1952-ben orvosi diplomát kapott. Antal Elemér és Szuchovszky Éva 1954-ig Budapesten laktak, akkor Várpalotára költöztek, ahol Antal Elemér az ottani kórház röntgenorvosa lett. Onnan 1961-ben Komlóra mentek, majd 1973-ban Salgótarjánba, Antal Elemér megpályázta a megyei kórház röntgenfőorvosi állását, onnan is ment nyugdíjba. A röntgen mellett más is foglalkoztatta, munkája közben felfigyelt a betegek egyéb bajaira is. Így Komlón a szilikózist kutatta, cikkei jelentek meg, német nyelven is, majd Salgótarjánban az tűnt fel neki, hogy egy-egy faluból azonos betegségekkel jönnek emberek, a elkezdte kutatni a belházasságokat, ami jellemző volt ott. Ebben a témában is dolgozott, cikkei jelentek meg. 1996-ban Budapestre költöztek, Antal Elemér 1984 óta nyugdíjas volt, de a röntgenes hiány és munkabírása miatt 78 éves koráig Budapesten dolgozott a csepeli kórházban.

[Antal Elemér édesapja Antal Zoltán (eredetileg az Antalok Sulacsikok voltak, 1933 előtt, régi komáromi család, városi tisztviselők voltak az ősök. Antal Zoltán nagyanyja Antal Lídia vezetéknevét vette fel 1933-ban). Antal Zoltán [323](Komárom 1900.–Pécs 1988. február 29.) Q Kontz Ida. (*Budapest, 1902.-†Komló, 1969. április 22. Csokonyavisontai Temetőben nyugszik.) Koncz Ida is teológiát végzett, de mint papné dolgozott a férje mellett az egyház ügyeiben, állásban nem volt, háziasszony volt. [Antal Zoltán költő, református lelkész és hitoktató. Kaposváron a teológia elvégzése után hitoktató volt, ott ismerkedtek meg a feleségével Koncz Idával, majd Balassagyarmatra választották meg parókus lelkésznek, s 1945-ig ott dolgozott. A háború után Csokonyavisontára helyezték (Somogy megyei falu), s onnan ment nyugdíjba 1971-ben. Élete végét a pécsi Baldauf Otthonban töltötte. Antal Zoltánt 1947-ben letartóztatták, a Csehkiverés története c. könyve[324]  és több megjelent verse miatt, de aztán nem ítélték el, hanem elhelyezték Csokonyavisontára. Tagja különböző művészeti és műkedvelő társaságoknak. (Nógrádvármegyei Madách, salgótarjáni Balassa, losonci Kármán, esztergomi Balassi és a budapesti Gyóni Géza Társaságnak.) Kossaczky Arnold betegsége alatt a Madách Társaság titkári teendőit is ellátta, Andreánszky Imre halála után egy évig a gimnáziumi zenekart is vezette. Tagja volt a Dalegyletnek és a zenekarban nagybőgőzött. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, Antal Zoltán: Gyarmati éveimből. = Balassagyarmati Honismereti Híradó 1985/2. sz., Gyászhírek. = Balassagyarmati Honismereti Híradó 1988. 14. Aradi György (Balassagyarmat)]

                                                                           

Antal Elemér (felül jobb szélen) és családja, felesége Szuchovszky Éva, (második sor jobb szélen) ölében két gyermekük Antal Zsuzsa és Antal Gábor. Antal Elemértől balra Szuchovszky Bertalan apa és fia Szuchovszky Tamás áll. Tamás előtt első felesége és annak leánya. Elől guggol Szuchovszky Bertalan kisebbik fia Szuchovszky Zoltán.

F1. Antal Zsuzsa. (Budapest, 1952. június 23.-) Θ Gyerjabin Vlagyimir. 1976. április 3. Válás 1985.

       őszén.

                                  G1. Gyerjabin Péter. (*Pécs, 1984. november 15.-)

.                          F2. Antal Gábor. (*Várpalota, 1956. február 28.-) A budafoki Művelődési Ház igazgatója volt, felesége

                                 meghalt.

                                 G1. Antal Balázs.

                    E2. Szuchovszky Tamás. (*Kaposvár, 1932. január 23.-†Pécs, 2011. január 30.) Q Ijjász Anna. (*Kémes, 1938.

február 23.-) Pécs, 1963. július 4. Szuchovszky Tamás Pécsett élt, testnevelő tanár volt, két fia is Pécsett él, s a felesége is ott lakik. Ijjász Anna rajztanár volt.

Ijjász Anna és férje Szuchovszky Tamás unokájukkal, Szuchovszky Hannával. 2004.

F1. Szuchovszky Zsolt. (*Pécs, 1964. augusztus 26.-) Q Vranesics Mária. (*Pécs, 1973. december

      25.-) Pécs, 2003. július 7. Mindketten tanítók.

Szuchovszky Zsolt, Vranesics Mária és két gyermekük Hanna és Áron.

     G1. Szuchovszky Hanna. (*Pécs, 2004. április 9.-)

     G2. Szuchovszky Áron. (*Pécs, 2006. május 10.-)

F2. Szuchovszky Tamás. (*Pécs, 1966. december 8.-) Q Sasvári Zsuzsanna. (*Pécs, 1969. december 23.-)

      Pécs, 2000. szeptember 2.

      G1. Szuchovszky Bertalan. (*Pécs, 2003. június 30.-)

      G2. Szuchovszky Barnabás. (*Pécs 2005. március 9.-)

E3. Szuchovszky Zoltán Miklós. (*Klessberg, Bajorország, 1945. július 17.-†Marcali, 2009. augusztus 16.) Q

Lakatos Magdolna Veronika. (*Sepsiszentgyörgy, 1944. augusztus 25.-†Budapest, 2018. december 4.). Pécs, 1965. április 12. Fonyódon, majd Budapesten éltek. Mindketten tanárok voltak, Szuchovszky Zoltán testnevelés-biológia szakosként vitte tovább a családi hagyományt.

Szuchovszky Zoltán és Lakatos Magdolna esküvői fotója. Pécs, 1965. április 12.

Szuchovszky Zoltán és Lakatos Magdolna esküvői fotója a családdal. Melletük jobbra állnak két oldalt a szülők, jobbra Szuchovszky Bertalan és felesége Benkó Erzsébet, balra Lakatos Magdolna szülei Lakatos Károly és Gránitz Margit. Lakatos Magdolna előtt Antal Gábor (Szuchovszky Éva és Antal Elemér fia). Szuchovszky Zoltán mögött látszanak még a testvérei (Éva és Tamás), Szuchovszky Tamás karjában fia Zsolt. Pécs, 1965. április 12.

                               

Jobbról balra hátsó sor: Lakatos Magdolna és férje Szuchovszky Zoltán, Szuchovszky Tünde Lippai Balázs fiával, Szilágyi Anita fiával Szuchovszky Andrással. Jobbról balra első sor: Szuchovszky Endre Bogi lányával, Lippai József Réka lányunkkal. 2006.

F1. Szuchovszky Tünde. (*Pécs, 1969. február 28.-) Q Lippai József. Budapest, 1994. július 9. Mindketten

      tanárok, Szuchovszky Tünde angolt tanít, történelem-orosz-angol szakos diplomával rendelkezik.

      G1. Lippai Balázs. (*Budapest, 1995. szeptember 21.-)

      G2. Lippai Réka. (*Budapest, 2002. február 17.-)

F2. Szuchovszky Endre. (*Kaposvár, 1975. augusztus 13.-) Q Szilágyi Anita. Budapest, 2002. június 22.

      Szuchovszky Endre közgazdász. Elváltak 2019-ben.

      G1. Szuchovszky Boglárka. (*Budapest, 2004. február 24.-)

      G2. Szuchovszky András. (*Budapest, 2006. október 28.-).

       C3. Benkó János, Mihály. (*Alsó Sáp, 1860. november 2.-) Keresztszülők Tupány Ferenc iskolatanító, Niederland

             Apollónia tanítónő, keresztelte Geduly Bogyó László.

       C4. Benkó Béla. (*Alsó Sáp, 1865. február 5.-†Benkó Károly testvére halála, 1934. után) Keresztszülők Tupán Ferenc

              tanító, Szuchovszki József molnár, Benkó Appolónia[325], Maticska Zsuzsanna, keresztelte Boros segédlelkész.

       C5. Benkó Karolina, Paulina, Mária. (*Alsó Sáp, 1868. július 5.-†Benkó Károly testvére halála, 1934. után) Kereszt-

szülők Tupán Ferenc tanító, Szuchovszki József molnár, Benkó Appolónia, tanítónő, Maticska Zsuzsanna, molnárnő, keresztelte Drottner segédlelkész. Q Murányi István.

       C6. Benkó Janka Ida. (*Alsó Sáp, 1870. szeptember 1.-†Benkó Károly testvére halála, 1934. után) Keresztszülők Tu-

             pán Ferenc tanító, Szuchovszki Zsuzsanna, molnárnő, keresztelte Geduly Bogyó László. Q Kiss István.

       C7. Benkó Ilka, Mária. (*Alsó Sáp, 1875. augusztus 18.-†Benkó Károly testvére halála, 1934. után). Keresztszülők

             Tupán Ferenc tanító. Szuchovszki Zsuzsanna, molnárnő, keresztelte Brottner segédlelkész. Q Pauló János.

 

A sziráki evangélikus anyakönyvekben a Novák család tagjai, Benkó Károlyné, Tomka Teréz ősei

 

A1. Novák László I. (*1804.-†Szirák, 1842. március 24. A halál oka tüdőgyuladás. Temette Walentinyi János.) Q Hama-

ridesz Borbála. (Hamar, Hamari, Hamaridy). (*1803.-†Szirák, 1868. július 11. Meghalt vizibetegségben (tüdővizenyőben) Temette Wladár Miksa helybéli evangélikus lelkész.) Novák László I. sziráki kovács volt.

      B1. Novák Borbála. (*Szirák, 1824.-†Szirák, 1900. június 13. A halál oka aggkor.) Q Koruhely János I. (*Dólya[326],

1822.-†Szirák, 1869. február 6. Meghalt hátgerincsorvadásban. Temette Wladár Miksa helybéli evangélikus lelkész.) Szirák, 1850 november 28. Koruhely János I. csizmadia volt.

[Koruhely János szülei Koruhely István, csizmadia és Klátyik Borbála Dolnyáni lakosok.]

           C1. Koruhely János II. (*Szirák, 1851. szeptember 10.-) Keresztszülő: Novák Teréz.

           C1. Koruhely Lajos. (*Szirák, 1865.-†Szirák, 1873. augusztus 30. Meghalt kolerában, Temette Wladár Miksa.)

       B2. Novák László II. (*1829.-†Szirák, 1899. december 8. A halál oka idült veselob. Temette Wladár Miksa lelkész.)

Q Rozsnyai Júlianna. (*Heréd, 1832.-1837.-†Szirák, 1905. február 7. A halál oka bélrák.) Szirák, 1855. február 20. [Rozsnyai Júlianna szülei: Rozsnyai János, herédi földművelő és Aranyi Zsuzsanna]

              C1. Novák Mária. (*Szirák, 1857. április 9.-). Keresztelte Valentinyi János[327].

              C2. Novák Juliska. (*Szirák, 1858.-†Szirák, 1858. október 11. A halál oka vérhas. Temette Valentinyi János)

             C3. Novák László III. (*Szirák, 1864. november 6.-). Keresztelte Velly János, sziráki segédlelkész. Q Petrovics

Etel. (*1867.-) Szirák. 1889. február 14. Esketési tanúk Thomka Pál és Spisják Pál. Novák László III. kovács volt.

                   D1. Novák Ferenc, János. (*Szirák, 1889. december 25.-†Szirák, 1891 december 7. Meghalt torokgyíkban.)

                   D2. Novák Mária. (*Szirák, 1891. november 15.-†Szirák, 1891 november 28. A halál oka gyengeség.)

  D3. Novák Margit, Ilona. (*Szirák, 1892. október 20.-)

  D4. Novák Ilona, Ágnes. (*Szirák, 1893. október 26.-)

       B3. Novák Anna. (*1831.-†Szirák, 1920. április 3. Meghalt végelgyengülésben, Relicza András temette.) 2. Q Tomka

Károly II. (*Lapujtő, Karancslapujtő, 1824. november 3.-†Vanyarc, 1868. január 4. Meghalt tüdőlobban.) özvegy vanyarczi kovácsmester, nemes (nobilis) Szirák. 1855. április 29. (Tomka Károly II. 1. Q Tulipánt Anna.)

C1. Tomka Károly III. (*Dengeleg, 1856.-†Dengeleg, 1861. július 19. maszlagot evett, ami növény, erősen mér-

gezők a magjai. A gyógyászati, illetve halálos adag között sokszor alig van különbség; gyermekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. 5 éves volt.)

             C2. Tomka Lajos. (*Vanyarc, 1865.-†Dengeleg, 1894. október 3. A halál oka aszkór.) Q Rákóczy Erzsébet.

(*1874.-) Szirák, 1892. december 27. Esketési tanúk Rákóczy István és Török János. (*Szirák, 1867. augusztus 19. Török János szülei Török János (*Szirák, 1832.-† Dengeleg, 1881. augusztus 1. A halál oka aszkór.) iparűző, csizmadia és Novák Terézia. (*Kisterenye, 1837.-†Szirák, 1911. január 22. A halál oka vese lob, szívtágulás. Eltemette Belicza András evangélikus lelkész.) [Rákoczy Erzsébet szülei: nemes Rákoczy N. és Hujder Karolina]

             C3. Tomka Teréz. (*Dengeleg, 1861. október 8.†Nógrádsáp, 1930.) Keresztszűlők: Krekáts Márton és Jambrich

Mihály földművelők. Keresztelő pap Valentinyi János.) Q Benkó Károly. (*Nógrádsáp, Galgaguta, Nógrád vármegye, Sziráki járás, 1858. augusztus 27.-†Nógrádsáp, 1936. június 17.) Molnár. Vanyarc, 1881. május 1. Esketési tanúk Spányik István és Hlavács János iparosok. Eskető lelkész Marosky Emil.

B4. Novák Terézia. (*Sámsonháza[328], 1833. május 19.-) Szülei Ladislaus Novaki (Novák László) és Barbara Hamaridy

       (Hamaridy Barbara)

      B5. Novák Pál. (*Szirák, 1836. január 31.-†1843. február 27. A halál oka vörös himlő.) Keresztszülők Marko György,

            Danko György, Marko Barbara, Danko Zsuzsanna és Thúróczi Mária.

      B6. Novák János. (*Szirák, 1841.-†1843. február 27. A halál oka vörös himlő.)

 

A Novák apák, akiket a családfán nem tudtunk elhelyezni

 

A1. Novák György I. Martiny Anna.

       B1. Novák György II. (*Szirák, 1779. március 25.-)

 

A1. Novák János. (-†1837. december 2. elött) Q Dropa Zsuzsanna. Szarvasgedei[329] lakosokDropa Zsuzsanna, özvegy. 2. Q

       Faláj Márton, Falta Zsuzsanna özvegye, molitor (molnár) Erdőtarcsa[330], 1837. december 2.

       B1. Novák Károly I. (*Palotás[331], 1833.-) Molnár. Q Turák Anna. (*1839. október 20.-) Szirák, 1854. június 5. [Tu-

rák Anna szülei Turák Pál kökényesi molnár és néhai Kalmár Anna. Turák Anna testvére Turák József. (*1835. április 6.-) Turák Pál özvegy második felesége Juhos Erzsébet. Házasság Kökényes 1845. január 6. Juhos Erzsébet szülei Juhos János és Dudok Erzsébet.] (Novák Anna, Tomka Károlyné és Novák Károly egymás melletti házban laktak, Dengeleg 30 és 29, valószínűleg testvérek voltak)

              C1. Novák Mária I. (*Szarvasgede, 1855. február 12.-†1860. előtt.) Keresztelő Gedei bába.

              C2. Novák János I. (*Dengeleg, 1856. január 12.-†1869 előtt.) Keresztszűlők: Krekáts Márton földművelő és

                    Krekáts Judit.

             C3. Novák Károly II. (*Dengeleg, 1858. november 21.-†Dengeleg, 1866. december 30. A halál oka forróláz.

                   Temették Tarcsán.) Keresztszűlők: Krekáts Márton és Krekáts Judit.

             C4. Novák Mária II. (*Dengeleg, 1861. szeptember 1.-) Keresztszűlők: Krekáts Márton és neje Duchony Judit.

             C5. Novák N. (*Dengeleg, 1864. május 21. Fiú, halva született.)

             C6. Novák Isván. (*Dengeleg, 1866. május 24.-)

             C7. Novák János II. (*Dengeleg, 1869. december 18.-) Keresztelte Walentinyi Samu dengelegi lelkész.

             C8. Novák Teréz. (*Dengeleg, 1872. szeptember 18.-†Dengeleg, 1872. december 19. Meghalt 3 hónapos korá-

ban, torokgyíkban.) Keresztelte Sárkány Dezső segédlelkész. Keresztszülők Kovács Ferenc és Tekenős Verona.

 

A Novák anyák

 

A1. Jaráts György, szabó. Q  Novák Zsuzsanna. (*1805.-†Vanyarc, 1869. augusztus 31. Meghalt aszkórságban.)

       [Novák Zsuzsanna szülei Novák János és Zsabornky Éva.]

       B1. Jaráts József. (*Szirák, 1827. március 7.-)

       B2. Jaráts Zsuzsanna. (*Szirák, 1831. november 23.-)

       B3. Jaráts István. (*Szirák, 1833. november 16.-)

 

A1. Marko György szabómester. (*1805.-†Szirák, 1851. január 22. Meghalt tüdőgyuladásban.) Q Novák Borbála. (*1800.-

      †Szirák, 1858. április 23. Meghalt, influenzában. Temette Valentinyi János ev. lelkész.)

 

A1. Králik Sámuel. Q Novák Ilona. Sámsonháza. 1825. k.

       B1. Králik Terézia. (*Sámsonháza, 1826. november 9.-†Sámsonháza, 1827. április 10.)

       B2. Králik Mária. (*Sámsonháza, 1829. augusztus 16.-)

       B3. Králik István. (*Karancsalja[332], 1837. április 2. ) Keresztszülők Számely András és Szikora Mária. Keresztelte

             Blaho Sámuel levita.

 

A1. Bacsa Ádám. Q Novák Mária. Garáb[333]. 1829. k.

       B1. Bacsa Terézia. (*Garáb, 1830. szeptember 21.-)

 

A Tomka család, Benko Károlyné, Tomka Teréz ősei

 

A Tomka család származási helye Lapujtő, Karancslapujtő, Salgótarjáni evangélikus egyházközség fiókegyháza

 

A1. Tomka Sámuel. Q Ján Zsuzsanna. Nemesek. Származási helyük Lipót. Lakhelyük Lapujtő.

      B1. Tomka Károly I. (*Lipót[334], 1786.-†Lapujtő, 1825. január 9. A halál oka tífusz.) Nemes, iskola rektor, igazgató,

lapujtői tanító. Q Lőrintsik (Lőrincsik) Klára (*1797.-†Lapujtő, 1851. november 3. A halál oka gutaütés. Zsellér. Temette Turcsányi János, levita.) lapujtői[335] lakosok. Lapujtő, 1817. április 12. [Lőrintsik Klára szülei Lőrintsik Sámuel. (*1746. július 14.-†Lapujtő, 1811. november 16.) és Komlós Mária. (*Lapujtő, 1774.-†Lapujtő, 1828. július 28.) Másik leányuk Lőrintsik Anna. Q Mallik György. Lapujtő, 1820. július 10.]

C1. Tomka Sámuel I. (*Lapujtő, 1818. január 9.-†Lapujtő, 1818.)

C2. Tomka Sámuel II.  (*Lapujtő, 1819. február 10.-†Lapujtő, 1825. január 9.) Iker.

C3. Tomka Nátánael. (*Lapujtő, 1819. február 10.-†Lapujtő, 1823. január 1.) Iker. Temette Tomka Károly rektor.

C4. Tomka Mária, Eszter. (*Lapujtő, 1821. augusztus 29.-†Lapujtő, 1821. szeptember 22.) Temette Tomka Károly

       rektor.

C5. Tomka János. (*Lapujtő, 1823. január 27.- †Lapujtő, 1823. április 29.) Temette Tomka Károly rektor.

C6. Tomka Károly II. (*Lapujtő, Karancslapujtő, 1824. november 3.-†Vanyarc, 1868. január 4. Meghalt tüdő-

lobban.) özvegy vanyarczi kovácsmester, nemes (nobilis) Szirák. 1855. április 29. 1. Q Tulipánt Anna. 2. Q Novák Anna. (*1831.-†Szirák, 1920. április 3. Relicza András temette.) Szirák. 1855. április 29. Harmadik gyermekük Tomka Teréz.

D3. Tomka Teréz. (*Dengeleg, 1861. október 8.†Nógrádsáp, 1930.) Q Benkó Károly. (*Nógrádsáp, 1858. augusztus 27.-†Nógrádsáp, 1936. június 17.) Vanyarc, 1881. május 1.

C7. Tomka Pál. (*Lapujtő, 1833. október 15.-†Lapujtő, 1835. január 7.) Az anyakönyvi bejegyzésben az van be-

írva, Pál anyja Lőrincsik Klára, Tomka Károly özvegye (vidua Caroli Tomka), a halotti anyakönyv szerint Tomka Károly 1825. január 9.-én halt meg, így nem lehetett a gyermek apja.

 

A Tomka család tagjai, akiket a családfán nem tudtunk elhelyezni

 

A1. Tomka Lajos. (*Vanyarc, 1865.- †Heréd, 1894. október 3. A halál oka aszkór.) Q Rákóczy Erzsébet.

 

A1. Tomka Károly. (*Vanyarc, 1857.-) cipész, Szirákon élt. Q Gyurik Zsuzsanna, (*Dengeleg, 1860.-) Egyházasdenge-

       leg, 1886. május 17.

 

A1. Tomka Pál I. (*Vanyarc, 1854.-†Heréd, 1932. április 28. A halál oka aggkori elgyengülés.) Kovács, gépész, harmadik

ezredbeli tüzér. Q Szikora Zsuzsanna, (*Heréd, 1857.-†Heréd, 1941. december 24. A halál oka aggkori elgyengülés.) Heréd, 1877. november 29. Esketési tanúk Balicsok Pál és Tary Imre. Eskette Valentinyi Sámuel, helybeli lelkész.

      B1. Tomka Erzsébet. (*Heréd, 1881. május 16.-) Keresztszülők Baláss Imre és Baláss Róza. Keresztelte Walentinyi

            Samu dengelegi lelkész.

     B2. Tomka Julianna. (*Heréd, 1883. július 3.-) Keresztszülők Baláss Imre és Baláss Róza. Keresztelte Walentinyi

Samu dengelegi lelkész. Q Sulcz Gyula (*Nyiregyháza, 1883.-) Heréd, 1909. augusztus 29. Esketési tanúk Sándor Ferenc és Mester Ferenc. Eskette Walentinyi Samú dengelegi lelkész. [Sulcz Gyula Budapesten élt, szülei Sulcz Lajos és Láng Kornélia, római katolikusok]

      B3. Tomka Zsuzsanna. (*Heréd, 1885. június 20.-†Heréd, 1885. augusztus 17.) Keresztszülők Baláss Imre és Baláss

            Róza. Keresztelte Walentinyi Samu dengelegi lelkész.

      B4. Tomka Mihály. (*Heréd, 1887. szeptember 14.-†Heréd, 1893. július 2.) Keresztszülők Baláss Imre és Baláss

            Róza. Keresztelte Walentinyi Samu dengelegi lelkész.

      B5. Tomka Pál II. (*Heréd, 1888.-†Heréd, 1893. július 2.)

      B6. Tomka Pető I. (*Heréd, 1890. november 7.-†Heréd, 1890. december 29.)

      B7. Tomka János. (*Heréd, 1890. november 7.-†Heréd, 1890. december 29.) Keresztszülők Baláss Imre és Baláss

            Róza. Keresztelte Walentinyi Samu dengelegi lelkész. Tomka Pető ikertestvére.

     B8. Tomka Pető II. (*Heréd, 1891.-†Heréd, 1895. április 5. A halál oka agylob.)

     B9. Tomka Irén. (*Heréd, 1892. március 16.-†Heréd, 1895. április 3.) Keresztszülők Baláss Imre és Baláss Róza.

           Keresztelte Walentinyi Samu dengelegi lelkész.

     B10. Tomka Pepi, Vilma. (*Heréd, 1894. január 4.-) Keresztszülők Baláss Imre és Vladár Rozália. Krekács Pál.

     B11. Tomka Péter, Árpád. (*Heréd, 1896. február 9.-) Keresztszülők Baláss Imre és felesége Vladár Rozália.

     B12. Tomka Károly, Pető. (*Heréd, 1897. október 17.- †Vanyarc, 1965. július 12. A halál oka szívelégtelenség.)

              Keresztszülők Baláss Imre és felesége Vladár Rozália. Tanító. Q Pauló Anna. Vanyarc, 1950.

     B13. Tomka Pál III. (*Heréd, 1899. április 12.-†Heréd, 1902. június 27.) Keresztszülők Baláss Imre és felesége Vladár

             Rozália.

 

A dengelegi evangélikus gyülekezet 1865-ben nyerte vissza önállóságát. „A nógrádi esperességi gyülekezet 1865. május 11-én mondta ki Dengelegnek Sziráktól való elszakadását és anyásítását. Ettől a dátumtól kezdődik az egyházasdengelegi gyülekezet önálló élete, máig is tartó története. A gyülekezet neve ebben az időben: "Dengelegi ágostai hitvallású evangélikus egyház." Az önállóságot nyert gyülekezet Valentinyi Sámuelt 1865. május 21-én avatta fel. A nagy tudású férfi, aki a hallei egyetem diákja is volt, anyanyelvi szinten beszélt és írt magyarul, szlovákul és németül. 1909-ig volt lelkész. Gyülekezete új parókiával várta, amelyet a régi evangélikus iskola helyén építettek. Ma is ezen a helyen áll a dengelegi evangélikus parókia. A jó pásztor 44 évig gondozta nyáját. Szolgálata alatt új iskola és tanítói lak, magtár és újabb paplak épült fel. Türelmes és megértő emberként él ma is az emlékezetben, …Évente tíz alkalommal tartott magyar nyelvű istentiszteletet, a többi az szlovák nyelvű volt. A század utolsó negyedében minden szlovák nemzetiségű családot ellátott magyar nyelvű énekeskönyvvel, és ettől kezdődően a szlovák nyelvű istentiszteleteken is felhangzott egy-egy magyar zsoltár. Igaz volt ez fordítva is, a magyar nyelvű istentiszteleteket meg mindig szlovák nyelvű zsoltárral zárták. A Valentinyitől kapott zsoltárkönyvek egy része ma is megtalálható a dengelegi családoknál….1909-től Szekej András volt Egyházasdengeleg evangélikus lelkésze”

                                       

 

---

[1] Szondi Lipót. Ember és sors. Kossuth Könyvkiadó, 1996. 14.

[2] A kék betűszín és az aláhuzás azt jelenti, hogy a CTRL billentyű lenyomása mellett a híperhivatkozásra kattintva az internetes forrás elérhető. Az internetes elérések a 2018. szeptember 1.-30. közötti állapotot tükrözik. Néhány link csak az adott adatbázisra történő előfizetéssel érhető el.

[3] Ponticulus Hungaricus. XI. évfolyam 12. szám. 2007.

[4] A teljes kutatási anyag, a digitalizált iratok letölthetők a www.terray.hu családtörténet oldalról a Családtörténet menüpontra kattintva. (Családfa kutatási iratok: Murar-Redeycsaladinternetre.zip). Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak (a továbbiakban MNL OL) adom át. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képállomány. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.” Ld. még: Sipos család története III. rész. (S. B.)

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyakönyv

[6] A második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el. A törvény nagyrészt faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak, bár a vallási hovatartozás is fontos viszonyítási alap maradt. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt.

[7] AdatbázisokOnline Béta v1.6 Adatbázisok - Genealógia, családtörténet - Anyakönyvek-Mikrofilm anyakönyvek.Az 1960-as években készült anyakönyvi mikrofilmmásolatokat 2013-2016 között digitalizálták és ezekre a digitális képfájlokra épül a Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisa. Döntő többségében a gyűjtemény egyházi anyakönyveket tartalmaz 1895-ig, azonban bizonyos esetekben előfordulnak 20. század első feléig vezetett kötetek, illetve állami- és egyházi anyakönyvek másodpéldányai is.

[8] A hozzászolók száma 996. 2018. október 24-én. A topic 1999 óta müködik.

[9] Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan, a házasságkötési vagy a halálozási anyakönyvek alapján. N. a vezeték vagy keresztnév ismeretlen. Vastag betű=egyeneságú ős.

[10] Keveházi László. Szegletkő, 2004. Karácsony. 450 éve alakult a Kőszegi evangélikus gyülekezet.

[11] Keresztszülő: Zwaller Tóbiás. Szőlőműves.

[12] Keresztszülők Ulrich oktató és hites társa Freyler Mária. Keresztelő pap Michaelis.

[13] Esketési tanúk Rigler János gazda és Weber János, kőműves. Eskette Schneller.

[14] Keresztszülők Ulrich oktató és hites társa Freyler Mária. Keresztelő pap Michaelis.

[15] Esketési tanúk Ritter Mihály és Weigl Ferenc szöllőművesek. Eskette Michaelis segédlelkész.

[16] Keresztszülők Kanher Dániel és felesége Krug Erzsébet. Keresztelte Schneller.

[17] Esketési tanúk Ritter János gazda és Beyer János helybeli tanár Eskette Michaelis.

[18] Állami anyakönyv. 1911. január 23. délelőtt 9 órakor meghalt Rédei János, tanító, a halál oka tüdőlob, (tüdőgyulladás) Temették 1911. január 23. Bejelentő Paulovics József. Anyakönyvvezető Jávorcsik Pál. Veres József esperes búcsúztatta 1911. január 24-én

[19] A Macse adatbázisa alapján a Ritter-Rédei névváltozás iratai: Felvett vezetéknév: Rédei Eredeti (alias) vezetéknév: Ritter. Utóneve(k): János. Vallása: ev. Lakhelye: Orosháza. Polgári állása: igazgató tanító. Születési helye: Kőszeg. Születési éve: 1846. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 78052/1896. A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: igen. Forrás: MNL-OL 30803. mikrofilm 738. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 24. oldal 46. sor. 78052/V-b belügyminiszteri rendelettel Ritter Jánosnak és két fiának, Károlynak és Sándornak névváltoztatása Rédeire megengedett.  

[20] Jegyzőkönyve a bányai ágost. hitv. evang. egyházkerület Pesten 1869. aug. 11-14-ik napjain, mélt. báró Podmaniczky Frigyes egyházkerületi felügyelő es főtiszt. Székács József Superintendens urak ikerelnöklete alatt tartott közgyűlésének.

[21] 1911. év-138. szám. Kivonat az orosházi ág. hitv. evangélikus egyház keresztelési anyakönyvéből, Folyószám: 121. Kiállította nyugdijügyben Veres József lelkész. Orosháza. 1851. március 8. Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet leánya Tomcsányi Ida 1851. március 8.-án lett Orosházán megkeresztelve. Keresztszülők: Balassa Pál és Nagy Róza. Kiállítva Orosházán Veres József lelkész által 1911. február 11. és Orosházán ev. lelkész által, olvashatatlan aláírás. 1618-1944. 1944. április 24.-én.

[22] Eltemették Orosházán 1923. január 2-án. A halál oka agyszélhüdés.  Bejelentő Tomcsányi József, Tomcsányi Ida testvére. Anyakönyvvezető Zilahy Sándor.

[23] 1911. 138. szám. Kivonat az orosházi ág. hitv. evangélikus egyház 1870-dik évi esketési anyakönyvéből. 1870. szeptember 27.-én Ritter János tanító (születési és lakhely a ház számával: Kőszegen született, Orosházán élt, ág. hitv. evang. vallású, született 1846. május 16-án, szülei: néhai Ritter Sámuel és Zwaller Mária) és Tomcsányi Ida (születési és lakhely a ház számával: Orosházán született és élt, ág. hitv. evang. vallású, született 1851-ben, szülei: Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet) házasságot kötöttek. Tanúk: Golián Mihály, Kovács János tanítók. Eskető lelkész: Torkos Károly. Kiállítva: Orosháza, 1911. február 14. Aláírta: Veress József lelkész. A másik hasonló tartalmú kivonat kiállítva Orosháza 1619-1944 szám. 1944. április 27. Az eredeti anyakönyvet is lefotóztam Orosházán 2017-ben. (S. B.)

[24] Koszorús Oszkár. Orosháza jelesei. a XIX. század végéig. I. Orosháza Város Önkormányzata. 1994. 147-148.

[25] Koszorús Oszkár. Rédei (Ritter) János, tanító, az első orosházi ipariskolai igazgató. In.: Dr. Szabó Ferenc, szerkesztő. 120 éves az Orosházi Ipartantestület. 1885-2005. Orosháza, 2005. 276-277.

[26] Torkos Károly és Győry Vilmos voltak az evangélikus lelkészek Orosházán 1865-ben.

[27] Az ipariskolai oktatást az 1884-5-i tanévben kezdte meg a község, a tanítást Ritter János igazgatása alatt Podsztrelen György, Varga István, Erőss Samu evangélikus tanítok végzik. Ld. Veres József. Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján. Orosháza. Veres Lajos könyvnyomdája. 1886. 133. Ritter János 1896-ban lemondott tanonciskolai megbizatásáról.

[28] Orosházi Harangszó. XI. évfolyam 3. szám. 2004. pünkösdje. 4-5.

[29] Orosházi Evangélikus Templom. 5900, Orosháza Thék Endre u. 2.

[30] Sipos Béla és felesége Rédey Katalin, akinek dédapja Ritter János 2017. november 7-én első alkalommal mentek Orosházára. A Tomcsányi család síremlékét kerestük, melyet mint megtudtuk már felszámoltak. Koszorús Oszkár levéltárossal sikerült a kapcsolatot felvennünk, aki nagy segítséget nyújtott az anyakönyvek fotózásában és ide adta kutatási eredményeit, amit Folkusházy Lászlóval, Marthon Péterrel és Ritter Jánossal kapcsolatban elvégzett. Az Orosházi anyakönyvek névregisztere elkészült (1744-1895) ami nagy segítséget nyújtott a családfák (Ritter, Tomcsányi, Folkusházy stb.) felépítésében.

[31] Orosháza, Alvégi temető címe: 5900 Orosháza, Báthory u. 453, 454. Fenntartó Orosházi Evangélikus Egyházközség. Alvégi temető: 06-30-442-6489.

[32] Rédei (Ritter) Károly. In.: Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002.

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9dei_K%C3%A1roly_(%C3%ADr%C3%B3)

[33] Rédei Károly I. publikációi illetve a Róla írt irások száma 229 a Magyar Evangélikus Digitális Tárban (MEDiT-ben)

[34] Keresztszülők Ritter János gazdálkodó és Mayerhofer Zsuzsanna. Keresztelte Torkos Károly

[35] Zoványi Jenő. Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Rédei (előbb Ritter) Károly.

[36] Evangélikus Élet, 1941. (9. évfolyam.) 1941-01-04/ 1. szám. 5.

^[37] Corvina, 1917-12-30. 40. évfolyam. 36. szám. 9.

[38] Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. Elektronikus Könyvtár. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Rédei (előbb Ritter) Károly. 2347.

[39] A halál oka vele született gyengeség. Temette 1899. január 24-én Harsányi Sándor lelkész.

[40] 1988. március 15. temette Keveházi László esperes és Koczor Tamás ócsai lelkész.

[41] Esketési tanúk Rédei Pál, Béla községi jegyző, Csaroda, Bereg megye, Varga János városi tisztviselő, Szatmár.

[42] A Meszlényi családról ld.: pl. Nagy Iván. Magyarország családai. 7. kötet. (1860) Meszlény család. (Meszlényi).457-458. Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 7. kötet. Meszlény (meszlényi) 172-173. Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig. Bölcsészdoktori disszertáció Budapest. 1993

[43]  Lakhely: Orosháza 1157. Keresztszülők: Harsányi Sándor lelkész tanító és Torkos Zsuzsánna, keresztelő lelkész: Harsányi Sándor. Jegyzet: 78052/V-b belügyminiszteri rendelettel Ritter Sándor nevének Rédeire változtatása megengedett. Kiállítva: Orosháza, 1944. április 24. Evangélikus lelkész.

[44] Keresztlevél. Egri érseki egyházmegye, Törökszentmiklósi esperesi kerület, Szolnok vármegye. Kőteleki rkath. egyház keresztelési anyakönyve IX. kötet, 176. január 6. folyószám (numerus currens) szerint: Szemerády Vilma, Erzsébet és Mária született 1887. január 18. Keresztelő 1887. január 22. Szülők: Szemerády Miksa községi jegyző és Németh Zsuzsanna. Lakóhely Kőtelek 1. Keresztszülők: Dr. Koncz Bertalan orvostudor és Virágh Erzsébet hajadon jegyese. Keresztelő lelkész: Berzeviczy Antal helybéli lelkész. Kiállította: Kőtelek. 1922. február 5. Radványi Béla lelkész. Kiállítva még 134-1939. 1939 Kőtelek. 1939. július 9.-én Radványi Béla plébános. MNL OL mikrofilmtár: X 2461 Kőtelek Katolikus. A 852. Katolikus. 6 Band. 1836-1883. 1-54 Paginas (oldalak). 55-141 Folios (levelek).

[45] Házassági anyakönyvi kivonat másolat. Bélyegmentes, 1939. IV. t. c. Nógrád vármegye, Ipolyvarbó (Nógrád vm. Balassagyarmati járás). 1908. Folyószám 6. Házasságkötés helye és ideje: Ipolyvarbó 1908. augusztus. 8. Rédei Sándor nagyközségi aljegyző (ág. hit. ev. született 1878. november 4., lakik Szécsény, szülei: Rédei János és Tomcsányi Ida) és Szemerády Vilma, Erzsébet, Mária (róm. kath. sz. 1887. január 18. lakik Ipolykér, (Nógrád vm. Balassagyarmati járás) szülei néhai Szemerády Miksa és Németh Zsuzsanna) házasságot kötöttek. Tanúk: Konrád Ödön és Kiss Nándor szécsényi lakosok. Anyakönyvvezető: Babik István. Kiállítva a másolat: Ipolyvarbó, 1944. április 21. (Megjegyzés: megegyezés szerint a születendő gyerekek az ág. ev. vallást, vagyis az apa vallását követik. Tanúk: Konrád Ödön, Kiss Nándor. Aláírta Redei Sándor férj és Rédei Sándorné feleség.) Kiállítva Ipolyvarbó, 1944. április 1.

[46] Rédey Sándor születési anyakönyvi kivonata alapján. Azonossági szám: 1409-09-0169. 1944. április 2. Nógrád vármegye, Szécsény, Folyószám: 169. A bejegyzés ideje: 1909. október 30. A születés ideje: Rédey Sándor született 1909. október 18. Keresztelték 1909 október 30. Szülők: Rédey Sándor, ev. vallású, 30 éves (született tehát 1879-ben) nagyközségi aljegyző és Szemerády Vilma k. vallású 22 éves (született tehát 1887-ben), Szécsényben lakik. Aláírások: Rédey Sándor bejelentő és Konrád Ödön anyakönyvvezető. Szécsény, Kiállítva: 1917. okóber 25. és 1944. április 2.

[47] Dr. Rédey Sándor. Személyi táblázat. Balassagyarmat, 1955. február hó 23. Alírta Sebők Lajosné, irodakezelő.

[48]  Dr. Sipos III. Béla részére: Értesítjük, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója a 2003. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése alapján 2014. október 17-én az Ön számára a tudományos kutatási engedélyt kiadta. A feleségem, Dr. Rédey Katalin rokonságára vonatkozó kutatást 2015-ben készítettem el.

[49] Keresztszülők Szemerády Lajos körjegyző és Murár Kornélia. Keresztelő lelkész Szilárd Gyula.

[50] Házassági értesítő. Rédey Zsuzsa és Dr. Lászay György házasságot kötnek 1972. május 8.-án 3 órakor a XII. ker. Tanács Házasságkötő Termében (Bp. XII. Bösszörményi út 23-25.) Lakás. Bp. XII. Bösszörményi út 9-11. Egyházi esküvő a Szent Család plébánia templomban volt.

[51] http://www.szekesfehervar.hu/felavattak-dr-lauschmann-gyula-emlektablajat-a-szent-istvan-teren.

[52] Keresztelték 1947. február 2-án. Keresztszülők Dr. Fazekas Ágoston államügyész és Murár Kornélia. Keresztelő lelkész Szilárd Gyula.

[53] Házassági értesítő. Dr. Rédey Sándor és felesége Murár Valéria és Dr. Sipos Béla és felesége Szakács Dóra örömmel tudatják, hogy gyermekeik Kati és Béla 1970. szept. 26.-án de. fél 11 órakor a XII. ker. Tanács Házasságkötő Termében (Bp. XII. Böszörményi út 23-25.) házasságot kötnek. Sürgönycím: Dr. Rédey Sándor, Bp. Böszörményi út 9-11. Egyházi esküvő a Bécsikapu téri evangélikus templomban volt, eskető lelkész Madocsai Miklós. Az esketésről hangfelvétel készült.

[54] 1953. augusztus 18-án keresztelték. Keresztszülők Dr. Holcsek Béla salgótarjáni ügyvéd és Murár Kornélia gyarmati hajadon. Keresztelő lelkész Szilárd Gyula.

[55] 1955. május 4-én keresztelték. Keresztszülők Lederer Lajos és Murár Kornélia. Keresztelő lelkész Szabó József püspök.

[56] Feleségével a Farkasréti temetőben nyugszanak.

[57] Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári járás székhelye.

[58] Keresztsszülők Seiller Dániel és Salamon Judit.

[59] Keresztszülők Seiller Dániel és Wloka Judit.  

[60] Keresztsszülők Seiller Dániel és Wloka Judit.

[61] Keresztszülők Ritter Sámuel és Ringler Zsuzsanna

[62] Keresztszülők Glatz Sámuel és neje Riegler Zsuzsanna. Keresztelte Schneller.

[63] Keresztszülők Glatz Sámuel és neje Riegler Zsuzsanna. Keresztelte Michaelis.

[64] Rohonc (németül: Rechnitz) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

[65] Keresztszülők Glatz Sámuel ésneje Riegler Zsuzsanna. Keresztelte Michaelis.

[66] Keresztszülő Weber Mihály.

[67] Keresztszülők Leithner András építőmester és felesége Prey Jozefa. Özvegy Höffler Györgyné, született Lehenna Erzsébet.

[68] Az 1860-as évektől megjelentek a pitlés, azaz szitás malmok, amelyek finomabb lisztet őröltek. A pités tehát molnár volt.

[69] Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest megyében, az Aszódi járásban.

[70] Az orosházi temetők történetével kapcsolatban ld.: Verasztó Antal. Visszaszámlált évek. (Az orosházi temetők története) Orosháza. Orosházi Evangélikus Egyházközség. 1996.

[71] Erostyák Zoltán András: Az orosházi armalista nemesek egy evangélikus móringkönyv bejegyzéseiben (1788-1833) 41-56. In.: A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 6. kötet. Orosháza, 2003.

[72] Békési Gyulai Királyi Törvényszék. Gyula város Békés megyében, a Gyulai járás központja 1851-ben Békés és Csanád vármegyéket egyesítették, majd 1860 végéig Gyuláról irányították.

[73] Tomcsányi József I. halt meg 1874. július 9-én. Ennek alapján az örökség tárgyát képző ingatlanok Tomcsányi József birtokában voltak, végrendelete nem volt, valószinű, hogy mórning se volt, ezért nem említették az örökösök között az özvegyet, Folkusházy Erzsébetet, csak három gyermekét, Sándort, Józsefet és Idát. Jelenleg 2018-ban más az öröklés rendje. „A mai jogrendszerekben az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg. A törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó örökösnevezési jogával egyáltalán nem élt, vagy örökösnevezése a hagyatékot nem meríti ki. Ebben az értelemben a törvényes öröklés rendje szubszidiárius. A Ptk. legfontosabb újításai: a túlélő házastárs a leszármazók mellett állagörökös lesz”. Ld.: A törvényes öröklés általános rendje (Új Ptk.) (S. B.)

[74] A házassági anyakönyvet megtalálta Koszorús Oszkár 2018. január 22-én.

[75] A szentesi katolikus keresztelési anyakönyveket átnéztem, de 1861 és 1863 között nem találtam meg Szilágyi Ágnes keresztelési anyakönyvét.

[76] Szentes. Evangélikus egyház házassági anyakönyvei. 1880.

[77] Orosházi Evangélikus Levéltár. Koszorús Oszkár levéltároa 2017. november 13-án adta át az iratot, amit lefotóztam. S. B.

[78] A lévita régies szó, a jelentése: tanító, aki lelkészi szolgálatot is végez.

[79] Veres József. Orosháza. Id. mű. 125.

[80]  Sólyom Jenő szerk. A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete az ezredfordulón. 2000-2001. Luther Kiadó. Budapest, 2002. 179.

[81] Az ág. hitv. ev. egyház Egyetemes Névtára. 1913. 30.

[82] Az evangélikus levita tanítók keresztelhettek és temethettek, de nem eskethettek.

[83] Balassa Pál (*1812.-†Orosháza, 1858.) 1838-tól 1858-ig, haláláig szolgált lelkészként Orosházán. Ld. Koszorús Oszkár: Orosháza hatodik beiktatott evangélikus lelkésze. Balassa Pál. In.: A Balassák hagyatéka. Szerkesztette: Bakay Péter, Karl Jánosné, Csepregi Erzsébet. Kiadja: Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség. Sárszentlőrinc. 2017. 113-150. A könyvet Koszorús Oszkártól 2017. november 7-én kaptuk meg Orosházán. (S. B.)

[84] 1896-tól Rédei.

[85] A Tomkák (nagyságos) Nógrád megyéből származtak. Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Id. mű. 117.

[86] A Folkusházy család születési és halotti anyakönyvi adatait az Orosházi evangélikus egyház anyakönyveiből Koszorús Oszkár jegyzetelte ki 2003. január 28-án. Az anyakönyvi adatokat Horvai úr kérte. Ennek alapján Folkusházy Lászlótól a családfa levezethető volt. Az anyakönyvek feldolgozását folytattam 2017 november hónapban. S. B.

[87] A móringkönyvben szereplő nemes családok az előfordulás sorrendjében. Latsny (Folkusházy) (1795) Felvidék. Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Id. mű. 139.

[88] Komák jelentése keresztszülők.

[89] Pintér János. Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében. 1995. 15-16.

[90] Veres József. Orosháza. Id. mű. 114.

[91] Koszorús Oszkár: Orgonánkat Komornyik Benedek készítette. Orosházi Harangszó. X. évfolyam 4. szám. 2003. advent-karácsony.  11.

[92] Levéltárunk kincseiből VI. Orosházi Harangszó. XXI. évfolyam. 1. szám. 2014. húsvét.

[93] Levéltárunk kincseiből XVI. Válogatás az 1818-ban elkezdett protokollum 1821. évi bejegyzésiből. Orosházi Harangszó. XXIII. évfolyam 4. szám. 2016. advent-karácsony. 10.

[94] Szimonides János. (*1753.-†1822.) Horváth András (*1715.- †1785.) volt az első lelkész Orosházán, Őt követte Szimonides János 1786-tól 1822-ig, haláláig, aki 1786-1822 között esperes is volt.

[95] Közlemények Békés megye és környéke történetéből. 11. sz. Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. (Gyula. 2009.) 279.

[96] Mezőberény város Békés megyében, a Békési járásban.

[97] Veres József. Orosháza. Id. mű. 115.

[98] Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Id. mű. 61.

[99] Mezőberény város Békés megyében, a Békési járásban.

[100] Közlemények Békés megye és környéke történetéből. 11. sz.  Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848.  (Gyula. 2009.) 279.

[101] Nagykőrös város 1642-ben vásárolta meg Pótharaszt pusztát, s ennek birtoklását maga I. Lipót 1693-ban megerősítette. A mezőváros kiváltságos helyzetét ismerte el s erősítette meg I. Lipót 1697-ben is, amikor engedélyezte a vásártartást Nagykőrös mezőváros számára.

[102] Közlemények Békés megye és környéke történetéből. 11. sz. Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. (Gyula. 2009.) 279.

[103] Veres József. Orosháza. Id. mű. 44.

[104] Veres József. Orosháza. Id. mű. 117.

[105] Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Kiadja: Orosházi Evangélikus Gyülekezet Levéltára. Orosháza. 2006. 11. 

[106] Sárdi Mihály Szentesen született 1812. körül. A szentesi evangélikus keresztelési anyakönyvek csak 1853-tól vannak meg.

[107] A móringolás, hitbér megállapodás, ami a középkor házassági vagyonjogának volt az intézménye, a nő vételára, amit azonban már nem a nő tényleges átvételekor kellett fizetni, hanem a férj vagyonát zálogjog erejével terhelte, és halála után vált esedékessé a nő javára. „A Móring német Morgengabe után alakult szó, melynek szoros jelentése… azon ajándék, melyet a vőlegény első elhálás utáni reggel a menyasszonynak ad, vagy legalább ígér; máskép: nászajándék. Szélesebb értelemben azon ingó vagy ingatlan, vagy mind kétféléből álló ajándék, melyet eljegyzéskor a vőlegény menyasszonyának, vagy ez amannak lekötelez; máskép: jegyajándék, menyasszonyi ajándék. Még szélesebb értelemben értetik alatta a hozomány is.”

[108] Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Id. mű. 152.

[109] A kolerajárványokról ld. Pl.: Kolera. Wikipédia. Dr. Mádai Lajos. Kolerajárványok és az általános halandóság trendjei Európában a XIX. században. Demográfia.hu Kiadványok. Közlemények. 1983. 330-351.A kolera Magyarországon. Sulinet Hírmagazin. 2014/02/04. Szabó Előd: Az 1873-as kolerajárvány Csengerben és környékén. Macse Matrikula. 2013. 4. sz. 34-35.

[110] Az Argaiak Liptó vármegyéből származtak. Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Id. mű. 116.

[111] Jároli József 1839-40 az Orosházi ev. egyház gondoka volt.

[112] Szűrszabó durva, kallott gyapjúposztóból kabátféle felsőruhát készítő mesterember.

[113] Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Id. mű. 55.

[114] Sikátor aPannonhalmi kistérséghez tartozik. A törökök a községet 1542-ben elpusztítják, melyet a kisszámú őslakosság és az új telepesek 1720 után építenek fel ismét. Az anyakönyvek csak 1821-től vannak meg. A száki anyakönyvek 1710-től vannak meg, de Marthon János születési anyakönyvét nem találtam meg. (S. B.)

[115] Joannes Maroson vagy Marothon, János fiánál is Maroson, de Péter fiánál már Marthon az apa neve. Zsuzsa lányánál megint az apa Maroson Joannes. A Marthon család tagjait 1723-ban Martonynak, 1740-től Marthonnak, 1759-től Martonnak írták a száki anyakönyvekben. Egységesen a Marthon nevet használjuk. S. B.

[116] Orosházi Harangszó. X. évfolyam 1. szám. 2003 böjtje. 6.

[117] Ld.: Koszorús Oszkár: Kezdetben volt az ecclesia inspectora…Orosházi Harangszó. IX. évfolyam. 5. szám. 2002. advent-karácsony.  5.

[118] Marthon Péter helyébe ketten jelöltették magukat. Folkusházy Sámuel és Dedinszky István, „ezen Helységnek érdemes Jegyzője”, Ágoston István lelkész Anna Teréz nevú leányának a férje. Ld.: Koszorús Oszkár: Levéltárunk kincseiből XIV. Válogatás az 1818-ban elkezdett protokollum 1819-es bejegyzésiből.  4. Orosházi Harangszó. XXIII. évfolyam 2. szám. 2016. pünkösd.

[119] Koszorús Oszkár: Ki tervezte az orosházi templomot ? Orosházi Harangszó. VIII. évfolyam 4. szám. 2001. augusztus. 8.

[120] Nemesi származás. Vági (1823) Szele, Tápiószele.

[121] Az egész időszak (1788-1835) alatt a megajánlott móring összegek közül 15 rénes forint volt a legkevesebb és 1000 rénes forint a legmagasabb.

[122] Verasztó Antal. Móringkönyv. 1788-1835. Orosháza kézírásos emlékezete. Id. mű. 96.

[123] Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest megyében, az Aszódi járásban. A település első okleveles említése Sydo néven ismert. A Zsidó-nemzetség, illetve a nemzetségből származott Csáky-család ősi birtoka. A török időben sem néptelenedett el a község, csak az 1686-os felszabadító háború idején futottak szét lakói, ám 1695-96-ban ismét benépesült, római katolikus magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1943-ig a település neve Zsidó volt. Nevét Endre László, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának akaratából változtatták át Vácegresre, mely nevet 1943. május 1-jén vette fel.

[124] Komák Pintér József, Latsni László, (Folkusházi László) preceptorok, falusi tanítók, Szendi Kovács János.

[125] Komák Szalai János, Gabnai János, Ádász György, Szalai György, Horvát János, Takáts János.

[126] Koma Pintér József.

[127] Komák Pintér József, tanító, Keresztes György.

[128] Komák Fábri István, Csizmadia János, Kováts Mihály, Kováts István, Nagy Sándor.

[129] Isatzki János és Pusztai Éva 4 gyermeke még: 1. Isatzki Éva. (*Orosháza, 1765. június 10.) 2. Isatzki János II. (*Orosháza, 1766. december 20.-) 3. Isatzki Erzsébet. (*Orosháza, 1768. november 25.-) 4. Isatzki Ferenc. (*Orosháza, 1770. július 28.-†Orosháza, 1776. október 3.

[130] Komák Kéri István, Kováts Mihály, Pusztai Ádám.

[131] Keresztszülők Lacsny János, Rohony Katalin, és Jeszenszky Szófia.

[132] Akik a felnőtt kort megélték.

[133] Akik a felnőtt kort megélték.

[134] Akik a felnőtt kort megélték.

[135] Tomcsány (szlovákul: Tomčany) Turócszentmárton városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Turócszentmártoni járásban. Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.

^[136] Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 10.kötet. Thomka. 22. tábla.Id. mű. 323-342.

[137] Nagy Iván. Magyarország családai. 11. kötet. Thomka család. Id. mű. 174-179.

[138] Kempelen Béla: Id. mű. 10. kötet. Tomcsányi. 376.

[139]  Tomcsányi (Tomcsinyi) Nemesi évkönyv. Szerkesztő Daróczy Zoltán. 1925-1926. 304-306.

[140] Békes megye Jegyzőkönyv 1735. évi 520. sz. alatt.

[141] Békes várm. jegyzőkönyv 1793. évi 500. sz. a.

[142] Békes várm. jegyzőkönyv 1815. évi 398. sz.

[143] Magyarország történeti helységnévtára. 3. Békés megye. 1993. III. Békés megye településének adatai. 1985. Orosháza. Lakóterületek. Tomcsányi dülő. 108.

[144] Nagy Iván. Magyarország családai. 4. kötet. Id. mű. 192. Folkusházy család.

[145] Tahy István: Tahyak és az azokkal rokon családok. (Budapest, 1904.) X. Fejezet. Beniczky Miklós felesége Folkusházy Ágnes. Fiúk Beniczky Gáspár. 1562. Beniczky Miklós szülei Beniczky Tamás és Micsinszky Mártha. 1478. Kubinyi Ferenc: A felső-kubini Kubinyi család története és leszármazása 2. (Budapest, 1906.) Nagyolaszi fővonal. (IX. tábla) 230. Folkusházy Ágnesről több új adatot közöl: Beniczky Miklós, túróczi alispán és Znió várkapitányának felesége Folkusházy Ágnes. Leányuk volt Beniczky Borbála, aki mint özvegy 1587-ben még élt. Férje Kubinyi Jakab (*1545-†1580) I. 8 gyermekük született, 5 leány és 3 fiú. Mind a 8 gyermekük megérte a felnőtt kort.

[146] Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 4. kötet. Id. mű. 157. Folkusházy.

[147] Géza von Csergheö: Siebmacher's Wappenbuch. Nürberg. 1893. Siebmacher's Wappenbuch. Der Adel von Ungarn. Családok. Folkusházy. ArcanumIV. Családtörténet. DVD.

[148] Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. (Eger, 1906.) Folkusházy-Lacsny. (folkusfalvy) 87.

[149] Dr. Alapi Gyula Komárom vármegye nemes családjai, (Komárom, 1911.) 97.

[150] Tabajd község Fejér megyében, a Bicskei járásban. Vál és Alcsútdoboz között fekvő település.

[151] Felcsút község Fejér megyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 39 km-re északkeletre.

[152] Kömlőd község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban. Hozzá tartozik Parnakpuszta is.

[153] Aranyos (románul: Arănieș), falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

[154] Bozsok község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

[155] E-mail cím: kemarchiv@mail.iif.hu

[156] Ld. Kisjeszeni Jeszenszky Lajos. A kisjeszeni és nagyjeszeni Jeszenszky-család viszálya azonos családnév használata miatt. Turul.  I. Értekezések és önálló cikkek. 1936. 77-80.

[157] Kj. J. L.. A nagyjeszeni Jeszenszky – család XIII-XVI. századbeli leszármazása. Turul. 1941-I/2. 32-34

[158] Kj. J. L.. A nagyjeszeni Jeszenszky – család XIII-XVI. századbeli leszármazása. Id. mű. 34.

[159] Kj. J. L.. A nagyjeszeni Jeszenszky – család XIII-XVI. századbeli leszármazása. Id. mű. 34.

[160] Kisjeszeni Jeszenszky Lajos. Járdáni Temérdek András ivadékai. (A Nagyrákói Rakovszky, Nagyrákói Feja, Kisjeszeni Jeszenszky, Kisjeszeni Pavlovics és Kisjeszeni Zámbor családok.) I. Értekezések és önálló cikkek. Turul. 1915. 57-64.

[161] Ld.: Kisjeszeni Jeszenszky Lajos. A kijeszeni és a nagyjeszeni Jeszenszky-család viszálya azonos családnév használata miatt. Turul. 1936. 77-80.

[162] Kisjeszeni Jeszenszky Lajos. Járdáni Temérdek András ivadékai. (A Nagyrákói Rakovszky, Nagyrákói Feja, Kisjeszeni Jeszenszky, Kisjeszeni Pavlovics és Kisjeszeni Zámbor családok.) I. Értekezések és önálló cikkek. Turul. 1915. 57-64.

 

 

[163] Jenikau városa. (németül: Goltsch-Jenikau) város Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban, Vysočina kerületben. Történetileg Csehország (Bohémia) és Morvaország határán feküdt, a cseh oldalon.

[164] Az ispán (latinul comes) legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

[165] Eskető pap: Fekete Mátyás, kihirdetve háromszor. Tanúk: Tekintetes Dévay Istvány kapitány és Tekintetes Sárközi Mihály úr.

[166] Tiszafüred. 340-1939. Keresztlevél, tiszafüredi (Heves vármegye, Tiszántúli esperesi kerület, Egri érseki főegyházmegye) római katolikus anyaegyház kereszteltek anyakönyve I. köt. 250. 1845. április 9. Semerádi Miksa, József 1845. április 9.-én született, szülei: Semerádi József pék és Pickl Katalin. Mindketten római katolikus vallásúak. Keresztelő lelkész: Fekete Mátyás plébános. Keresztszülő: Dévay Istvánnő asszony, született Elek Antónia. Tiszafüred 1939. július. 3. Lázár Géza, érseki tanácsos, plébános. Kiállítva: Tiszafüred.  315-1944. 1944. április 24.-én is hasonló szöveggel, aláírta Rozsáli Menyhért, káplán. Megegyezik az eredeti anyakönyvvel.

[167] Sírja a Balassagyarmati temetőben van, VI. parcella 147. sz. 1921. június 1.

[168] Az öngyilkosságot bejelentette Szemerády Lajos. Anyakönyvvezető Tárnok József.

[169] Lakik Nagykörű, forrásparti tanya. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye. Keresztszülők Tóth Endre jegyző ur és neje Németh Erzsébet. Római katolikus. Keresztelő pap Horek József, mint érsekileg kinevezett helybeli káplán.

[170] Szanda község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

[171] Galánta (szlovákul: Galanta, németül: Gallandau) város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá.

[172] Szemerédy József jelentette be Kőteleken az anyakönyvi hivatalban 1897. november 14.-én, hogy felesége november 11-én holt leánygyermeket szült. Felesége ezt követően halt meg az anyakönyv szerint vesebántalomban.)

[173] Szemerády József II. személyazonosságát Nikolies Gábor igazolja, mint egyik tanú.

[174] Karcag. Medgyessy Zsigmond anyakönyvvezető helyettes.

[175] Római katolikus. Keresztszülők Vitális Károly és Mánya Anna. Szülésznő (bába) Bartos Orsolya. Lakik Alsószeli. Keresztelő lelkész Vitális Károly tordos lelkész. Alsószeli.

[176] Házasságkötés tanúk Hettlényi Lajos Alsószeli és Leszich Gyula Galánta. Vörös István anyakönyvvezető. Római katolikus.

[177] Esketési tanúk Wattek József és Vitális Károly. Eskető pap Domokos János.

[178] Lovrana település az Isztriai parton, Horvátországban.

[179] Galánta (szlovákul: Galanta) város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá.

[180] Keresztszülők Magyar Erzsébet úrhölgy, Magyar János gazdatisztnek a neje. Keresztelte Divéky Nándor plébános, tiszántúli esperes. Lakik Nagykörű, forrásparti tanya. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

[181] A balassagyarmati halotti állami anyakönyvekben 1944-1946 között adatot nem találtam haláláról. S. B.

[182] Keresztszülők Tór Erzsébet és Toth Endre. Keresztelő pap Göcze Aladár..

[183] Keresztszülők Tóth Endre és neje Németh Erzsébet. Keresztelte Berzeviczy Antal lelkész.

[184] Keresztszülők Német Erzsébet, Tóth Endre úr neje. Keresztelte Berzeviczy Antal lelkész. Kőtelek, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

[185] Keresztszülők Tóth Erzsébet, Blay Gusztáv jegyző, neje. Keresztelte Berzeviczy Antal lelkész. Kőtelek, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

[186] Keresztszülők Német Erzsébet, Tóth Andor községi jegyző neje. Törvényszéki irodatiszt, irodaigazgató.  Vallás római katolikus. Lakik Kőtelek, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

[187] A halált bejelentette Rédey Sándor, Anyakönyvvezető Antal Sándor.

[188] A házassági anyakönyvben viszont Zimmorl, valószínűleg Zrinyire magyarosított.

[189] Aláírta Sebők Lászlóné, anyakönyvvezető.

[190] Esketési tanúk Nagy Ernő és Tichy Lajos lakik Balassagyarmat. Anyakönyvvezető Dr. Holtzipaek Ödön.

[191] Keresztszülők Tóth Erzsébet, Blay Gusztáv jegyző, neje. Kőtelek, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

[192] Keresztelte és temette Berzeviczy Antal lelkész.

[193] Keresztszülők Dr. Koncz Bertalan orvos-tudor és Virágh Erzsébet hajadon, jegyese. Keresztelte Berzeviczky Antal helybeli lelkész. Kőtelek, Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye.

[194] A magyar kiráályi belügyminisztérium 1896.78.058/v.b. sz. alatt kelt engedéllyel Ritter Jánosnak a neve Rédeire változtatott.

[195] 154/1929. Balassagyarmat r. tan. város polgármesterétől. Szegény jogon bélyeg - és díjmentes. Bizonyitvány. Balassagyarmat r. tan. város polgármestere bizonyítom, hogy Szécsényben 1909. év október 18-án Rédey Sándor és Szemerády Vilma szülőktől született Rédey Sándor édesatyja Nagyszécsény községben 1915. július 19-én elhalálozott, amely idő óta fent nevezett gyermek eltartásáról édesanyja gondoskodik. Balassagyarmat. 1929. január 17. Aláírta a jegyző.

[196] Zsid, ma Várvölgy község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, Keszthelytől országúton mintegy 15 km-re. A Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetének része.

[197] Mezőköz (1899-ig Medzibrod, szlovákul: Medzibrod) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

[198] Keresztszülők Jeszensky János és Klimo Julianna kézművesek.

[199] Keresztszülők Jeszensky János és Klimo Julianna. Kézművesek, iparosok.

[200] Keresztszülők Jeszensky János és Klimo Emilía, iparosok. Kersztelő Braxatórisz András evangélikus lelkész.

[201] 30.303/1934 szám. III. Magyar Királyi Belügyminiszter. Igazolás. Tichy Lajos, János Radványban, 1894-ben született ág. h. evangélikus vallású, körjegyző, szandai lakos kérésére családi nevét „Szemerédy” névre változtatom át. E névváltoztatás hatálya Jolán, Margit (*1921.) és Margit, Mária (*1923.) nevű gyermekeire is kiterjed. Budapest, 1934. június 20.

[202] Keresztszülők Tichy János és Klimo Anna. Keresztelő lelkész Hodzó József.

[203] Galánta (szlovákul: Galanta) város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá.

[204] A házasságkötési tanúk Svirbély Lajos, Balassagyarmat, Klapka utca 17. és Szemerády Béla, Balassagyarmat, Bercsényi utca 20. Katolikusok. Hummer Ferenc anyakönyvvezető.

[205] Keresztszülők Petelen Jánosné, született Tichy Jolán zólyomlipcsei lakosnő evangélikus és Szemerády Ilona balassagyarmati lakosok, római katolikusok. Keresztelő Csály Vilmos káplán, római katolikus tanító.

[206] A házasságkötési tanuk Papp László, Budapest, I. Miko u. 4. Harnóczy György, Terény, Kiskérpuszta. Megegyezés szerint a születendő gyermekek valamennyien az apa vallását (evangélikus) követik. Balassagyarmati járási főjegyző 2760/947 szám.

[207] Katolikus. Keresztszülők Tichy Géza radványi lakos, evangélikus, Petelen Jánosné, sz. Tichy Jolán zólyomlipcsei lakos, evangélikus, Szemerády Ilona, balassagyarmati lakos, római katolikus. A keresztelő pap Csáky Vilmos káplán. Bérmálkozott Balassagyarmat, 1933. szeptember 23. Bej Ferenc papnál. Szandai lakos.

[208] Keresztelő tanúk Kományi Béla és Harnóczy Klára.

[209] Keresztszülők Jeszensky János és Klimo Julianna. Kézmívesek.

[210] Keresztszülők Jeszensky János és Klimo Julianna. Kézmívesek.

[211] Keresztszülők Turzo Lajos és Klimo Julianna.

[212] Keresztszülők Turzo Lajos és Klimo Julianna.

[213] Keresztszülők Rupza Dániel és Stritzy Mária. Keresztelő katolikus pap Vozány Károly.

[214] Mezőköz, 1899-ig Medzibrod, szlovákul: Medzibrod) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

[215] Keresztszülők Juvenis József és Janchiák Zsuzsanna. Keresztelte Khern Ignác helyi, mezőközi parókus.

[216] Szász (szlovákul: Sása) Lég község része, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

[217] Esketési tanúk Pántyik Sámuel és Petrás Sámuel.

[218] Turopolya, (Turopole), kisközség Nógrád vármegye balassagyarmati járásában.

[219] Keresztszülők Petrás Samu, bérlő, Pántyik Katalin, húsárusnő. Kántortanító.

[220] Esketési tanúk Jankó Gyula, kántortanító, Maskova és Pántyik Gyula, kántortanító.

[221] Keresztszülők Pásztori Klára, Kiss Benjámin.

[222] Keresztelve ev., 2009. június 21. Maglód, keresztszülők: Dr. Szucsik Emese, Kiss Edit Réka, Szucsik András.

[223] Keresztelve ev., Budapest, keresztszülők Pesztericz Lászlóné (sz. Kiss Katalin), Pesztericz László.

[224] Keresztelve ev., 2014., Budapest, keresztszülők: Szucsik-Kiss Gabriella, Csáki István.

[225] Keresztelve ev., 2016., Budapest, keresztszülők: Szucsik-Kiss Gabriella, Csáki Tamás.

[226] Keresztelve ev, 2019., Budapest, keresztszülők: Szucsik-Kiss Gabriella, Csáki Tamás.

 

[227] Túrmező (1899-ig Turopolje, szlovákul: Turie Pole) Lest településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

[228] Alsópalojta (szlovákul Dolné Plachtince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

[229] Pusztafödémes (szlovákul Pusté Úľany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

[230] Középpalojta (szlovákul: Stredné Plachtince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

[231] Bolesó (szlovákul Bolešov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

[232] A Mormon egyház honlapjáról letöltve, (Last Names Németh, Residence Place Kapuvár) Hatvany Csaba FS-Toolsprogramjának alkalmazásával.

[233] Osli község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban, Kapuvártól északkeletre, 10 km távolságban helyezkedik el.

[234] Esketési tanúk Horváth György és Doros Johanna. A házasságkötésnél Németh György 29 éves, Bider Erzsébet 28 éves volt. Németh György első felesége, aki meghalt 1797 előtt: Horváth Anna. 1795. május 3. házasodott Németh György (*1770.) 25 éves és Horváth Anna (*1774.), 21 éves.

[235] Keresztszülők Horváth Ferenc és Bordosi Anna. Nobilis (nemes), másutt nemtelen ispány (nem nemes, az uradalom gazdasági vezetője). Születésekor Osliban laktak, Kapuvártól 8 kilométer távolságra. Amikor megnősült Lakik Tiszaroff.

[236] Temette Tamás Imre plébános.

[237] Keresztszülők Koczik Mihály és Bizony Eszter.

[238] Esketési tanúk Simon Pál és Bittmen Ágoston.

[239] Keresztszülők Horváth Apolonia és Binner Ágoston.

[240] Eskette Kegyes József.

[241] Keresztszülők Urbán Terézia és Binner Ágoston.

[242] Keresztszülők Pója Eszter és Kegyes József. Keresztelő pap Jeness Ambrus plébános.

[243] Kunhegyes, 356-1939. Keresztlevél. (Jásznagykun-Szolnok, vármegye, Karcagi esperesi terület, Eger érseki főegyházmegye, kunhegyesi római katolikus anyaegyház) kereszteltek anyakönyve, I. kötet, 68. lap. 1844. szeptember 22. Folyószám: 61. Németh Susánna (Zsuzsanna) született 1844. szeptember 22. Szülei Németh Ferentz és Hamza Judit Tisza-Roffi lakosok Keresztszülők: Pója Eszter és Kegyes József. Keresztelő lelkész: Jeness Ambrus plébános. Kiállítva Kunhegyes. 1939. június 11. aláírta Kocsis Sándor, rk. lelkész,  és  azonos tartalmú kivonat 351-1944. Kunhegyes. 1944. IV. 24. Aláírta Berény János plébános.

[244] Tiszafüred. 340-1939. Keresztlevél, tiszafüredi (Heves vármegye, Tiszántúli esperesi kerület, Egri érseki főegyházmegye) római katolikus anyaegyház kereszteltek anyakönyve I. köt. 250. lap 1845. április 9. Semerádi Miksa, József 1845. április 9.-én született, szülei: Semerádi József pék és Pickl Katalin. Mindketten római katolikus vallásúak. Keresztelő lelkész: Fekete Mátyás plébános. Keresztszülő: Dévay Istvánnő asszony, született Elek Antónia. Tiszafüred 1939. augusztus. 3. Lázár Géza, érseki tanácsos, plébános. Kiállítva: Tiszafüred.  315-1944. 1944. április 24.-én is hasonló szöveggel, aláírta Rozsáli Menyhért, káplán.

[245] Kunhegyes. 357-1939. Kivonat az egri érseki főegyházmegye, karcagi esperesi kerület, Jásznagykun-szolnok vármegye kunhegyesi róm. kat. anyaegyház házasultjainak anyakönyvéből. 1866. április 10. II. kötet, 13.  Folyószám: 8. Szemerády Maximilius  [Miksa], (21 éves, született tehát: 1845-ben, az anyakönyv szerint 1845. áprlis 9-én, (tisza)füredi származású, születési és lakhely a ház számával: T. Füred, T. Roff, szülei: Szemerády Josephus [József] és Piekel Catharina [Katalin]) és Németh Zsuzsanna (21 éves, született tehát: 1845-ben, anyakönyv szerint Kunhegyesen, 1844. szeptember 22-én, N. kürü (Nagykörű) származású (szülei: Németh Franciscus, [Ferenc] és Hamza Juditha [Judit]) házasságkötésének időpontja 1866. április 10. Tanúk: Takács Alexander [Sándor] és Székely Aloysius, [Alajos] eskető pap: Fábry Joanes [János]. Kiállítva: Kunhegyes 1939. június 11. Kocsis Sándor rk. lelkész és hasonló tartalmú kivonat: 352-1944. Béres János plébános. Kunhegyes 1944. április 24.

[246] Keresztszülő Nagy Therézia.

[247] Keresztszülők Pósa Eszter és Kegyes József.

[248] Keresztszülők: Szalter Mária, Schmizánszky Józsefné és Tóth András.

[249] Keresztszülők Pámer István és Borzoki Katalin.

[250] Keresztszülők Pámer István és Borzoki Katalin.

[251] Keresztszülők Házog Mihály és Gájzli Anna.

[252] Keresztszülők Puki Simon és Borbély Borbála.

[253] Keresztszülők Bizony Eszter és Nagy Bálint.

[254] Keresztszülők Koczik Mihály és Bizony Eszter.

[255] Keresztszülők Simon Pál és Illés Anna.

[256] Esketési tanúk Koos János és Németh János.

[257] Keresztszülő Kelemen Teréz, Rózsa Ferencné. Tiszafüred.

[258] Bodorfalu. (Bodorova) Paraszkafalu, Turócz vármegye, mosóczzniói járás. Bodorfalva (szlovákul Bodorová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

[259] Buocz de Nagy Rákó. Nemesi család.

[260] Pribóc (szlovákul Príbovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Pribóc filiája volt Nagy-Rákó. A Mormon egyház honlapján Murár Pál született 1847. szülei Murár János és Buocz Mária. A születés helye Pribovce, Martin, (Turócszentmárton szlovákul Martin), Szlovákia.

[261] Nagyrákó (szlovákul Rakovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Fényes Elek szerint "Rákó, (Nagy és Kis), két egymásmellett levő tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett.” A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A halotti anyakönyv szerint Murár Pál születési helye Rakócz, Turócz megye. Rákóc (szlovákul: Rakovec nad Ondavou) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 15 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján. Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.

[262] Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.

[263] Murár Pál 1866. augusztus. 20.-án kiállított születési anyakönyve alapján. Született Rákó. 1847. január. 22. Keresztelő: 1847. január 24. Szülei Murár János és Buotz Mária. Az eredeti anyakönyvben is ugyanezen adatok szerepelnek. 

[264] Pribóc (szlovákul Príbovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Az FS-TOOLS 2.0.1 programmal az eredeti anyakönyvet is megtaláltam. S. B.

[265] Murár Lajos születési és házassági anyakönyvében is édesanyja Szikora Amália. A pontos adat Murár Lajos édesanyja Sinkó (Később Simkó) Amália.

[266] 897-1942. Simkó Amália keresztlevele. Esztergom főegyházmegye, Nógrád vármegye, Balassagyarmat, római katolikus plébánia kereszteltek anyakönyve, 1854. VIII. kötet, 115. alapján Sinkó Amália 1854. július 3.-án született. Észrevételek, meghalt 1921. november 10. Szülei: Simkó Michael, (Simkó Mihály, auriga legy conf, kocsis, konflist illetve fiákert vezetett. A konflis egylovas fogatú, könnyű bérkocsi, egyetlen kétszemélyes utasüléssel, amelyet harmonikaszerűen leereszthető ernyővel szerelnek fel. Kövezett utcákon való közlekedésre volt alkalmas, személyszállításra használták. A XX. század második felében a taxik szorították ki.) és Szlankó Mária, uis eius consors conf, szintén fiákeres, üzlettárs a férjével. Keresztszűlők: Hniliczay Michael (Mihály) auriga conf, kocsis, konflist vezetett és Pintér Barbara, consors coth. üzlettárs. Balassagyarmat, 1942. augusztus 26.-n kiállítva. Aláirta káplán, olvashatatlan aláírás. Az eredeti anyakönyvet is megtaláltam a Mormon egyház honlapján. Sinko Amália szülei Sinko Mihály (Michael) és Szlanko Mária.  Bejegyzés, meghalt 1921. november 10.

[267] A halotti anyakönyv szerint Sinkó Amália szülei néhai Sinkó Mihály és néhai Szikora Mária. A házassági (Sinko Mihály Q Szlanko Mária, Balassagyarmat, 1850. július 21. Katolikus anyakönyv) és a születési (Sinko Amália, *Balassagyarmat, 1854. július 3. Katolikus anyakönyv) anyakönyv szerint viszont Szlanko Mária.

[268] 312-1942. Kivonat a balassagyarmati ág. hitv. evangélikus egyház esketési anyakönyvéből, 1874. III. kötet, 35 lap. Megegyezik az eredeti házassági anyakönyvvel. Murár Pál és Simkó Amália 1874. november 1.-én házasságot kötöttek. Lakhely: Balassagyarmat 468. Murár Pál 27 éves (született tehát 1847-ben) építész szülei: Murár János és Kusnjar Mária. (Muár Pál édesanyja nem Kusnjar Mária, hanem Buocz Mária, Murár Pál I. születési anyakönyve alapján.) Simkó Mária (megjegyzés az anya neve helyesen Amália) 21 éves (született tehát 1854.) foglalkozása szolgáló szülei: Simkó Mihály és Szlankó Mária (Amália). Tanúk: Laurcisz József csizmadia mester, Polónyi József cipész. Balassagyarmat. Eskető helybeli lelkész Draskóczy Gusztáv. Kiállítva Balassagyarmat. Evangélikus lelkészi hivatal. 1942. augusztus 26.

[269] Sinko Mihály születési anyakönyvét kerestem a Jólsvai katolikus anyakönyvekben (1808-1832), de nem találtam meg. A Szamko név viszont gyakran előfordult. (S. B.)

[270] Kesztölc község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

[271] Sinko Amália testvérei:

1. 1852. november 22. született és november 22. keresztelték Sinko Zsuzsannát (Susannát), szülei Sinko Mihály (Michael) és Szlanko Mária, katolikus. Keresztszülők Demeter János (Joannes) és Buday Júlia.

2. 1856. augusztus 17. született, augusztus 17. keresztelték Sinko Marit, szülei Sinko Mihály (Michael) aurgio (kocsis) és Szlankó Mari, katolikus, equis consoros. Keresztszülők Hiniliczay Mihály (Michael) hajtó, aurgia conf. és Pintér Barbara, equis consoros. Keresztelte Draxler.

3. 1859. május 1. született, május 1. keresztelték ifj. Sinko Mihályt (Michaelt), szülei Sinko Mihály (Michael) aurgio (kocsis) és Szlankó Mari, katolikus, equis consoros. Keresztszülők Keresztszülők Hiniliczay Mihály (Michael) hajtó, aurgia conf. és Pintér Barbara, equis consoros. Keresztelte C.

[272] Murár János születési anyakönyvét nem találtam meg a balassagyarmati evangélikus születési anyakönyvekben, átnéztem az 1868-1876 éveket. Szüleinek házasságkötése 1874. november 1-én volt, Murár János 1870-1871. körül születhetett, mert 1894-ben, amikor házasodott 24 éves volt, tehát törvénytelen gyermek volt. Apja, Murár Pál I. elhaltát Ő jelentette be 1901. június 24.-én és a házassági anyakönyvében is az van bejegyezve 1894. június 10.-én, hogy szülei Murár Pál és Sinko Mária.

[273] Kékkő (szlovákul Modrý Kameň, németül Blauenstein) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában.

[274] Balassagyarmat története. 896-1962. Balassagyarmat városi tanácsa. 1977. 297-298.

[275] Kivonat a balassagyarmati evangélikus keresztény egyházközség keresztelési anyakönyvéből. III. kötet. 187. lap. 1883. október 24-én született és október 25-én keresztelték Murár Lajost. Szülei Murár Pál cipész és Szikora Amália. Lakóhely Balassgyarmat 468. Keresztszülők Skvarka István cipész és Varga Aualia hajadon. Keresztelő lelkész Sinko Frigyes. Kiállítva 1944. július 11.

[276] Házassági anyakönyvi kivonat. Felsősáp, 1920. augusztus 21. A völegény Murár Lajos építész, ág. h. ev. vallású, született 1883. október 24. Lakik Balassagyarmaton. Szülei néhai Murár Pál és Szikora Amália. (tévedés, anyja Sinkó (Simkó) Amália, aki 1920-ban még élt) A menyasszony Benkó Kornélia, ág. h. ev. vallású, született 1889. július 29. lakik Alsósáp. Szülei Benkó Károly és Thomka Teréz. Tanúk Szuchovszky Béla, Galgagyörk és Munk Dezső Balassagyarmat. Nográdsáp. Aláírta Kovács Pál anyakönyvvezető. Az eredeti anyakönyv másolata. 1944. november 8.

[277] Az igazolást 1918. szeptember 15-én adták ki. 12. sz. Kolomea város. Magyar nyelvű fordítás. A családi irattárban.

[278] Murár Lajos. Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. Id. mű. 254.

[279] Leblancné, Kelemen Éva. Adatok a pásztói munkástanács működéséhez. Levéltári Szemle. 29. 1979. 1-2. szám. 81-87.

[280] Balassagyarmat története. 896-1962. Balassagyarmat városi tanácsa. 1977. 296-298.

[281] Murár Lajos. Nics élőbb holtjainknál! Életrajzok. A nógrád megyei munkásmozgalom harcosairól. Szerk. Belitzky János, Szabó Béla. Kiad. az MSZMP Nógrád m. Biz. - Nógrád m. Munkásmozgalmi Múzeum. Salgótarján. 1971. 72-73.

[282] Murár Lajos itt közölt életrajzi adatait, a Tanácsköztársaság alatti és utáni tevékenységét 1958. szeptember 15-én Dr. Fenyves Samu állami közjegyző előtt Györgyffy Sándor nyugdíjas, balassagyarmati lakos igazolta, aki az 1919. évi tanácsköztársaság alatt a Nógrádmegyei Direktórium egyik tagja volt.

[283] Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 1930-1931. 1-2. kötet. 6. évfolyam. Vidéki bankok és takarékpénztárak. 351.

[284] Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 1941. 3-4. kötet. 16. évfolyam. Vidéki ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. 738.

[285]  Magyar élerajzi lexikon. 2. kötet. L. Z. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1969. és 1982. 254.

[286] Értesítés születésről, az A. U: 82., 127., 128. §-a alapján. Balassagyarmati anyakönyvi kerület 1921. évi születési anyakönyvébe bejegyzett a következő szülés: Murár Márta szül.: 1921. május 22. Szülők: Murár Lajos és Benkó Petronella. Lakhely Balassagyarmat, István u. Kiállította: Balassagyarmat. 1921. május 29. anyakönyvvezető.

[287] Szurovecz Pál II. a halotti anyakönyv szerint Bátorfaluban született.  Bátorfalu (szlovákul: Bátorová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. A születési anyakönyv szerint Szurovecz Pál II Neninceben született.  Lukanénye (szlovákul: Nenince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

[288] Szalatnya (szlovákul Slatina) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Lévai járásban.

[289] Borosznok (szlovákul: Brusník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

[290] Laszkár (szlovákul Laskár) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Bálintfalva (szlovákul Valentová) tartozik hozzá. Blanicában volt az anyakönyvezés.

[291] Blatnica község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában.

[292] Bélsárhányás, (ileus, miserere), azon állapot, midőn a bélsár nem a végbelen át távolodik a testből, hanem a szájon át. E kínzó és igen undorító betegségi tünet mindig a bél elzáródása és pedig vagy 1. a bél ürterét szűkítő és elzáró idegen test, bél- vagy epekő által, v. 2. álképletek, hegek, a bél hossztengelye körüli csavarodás, bél betüremlés, külső és belső sérv kizáródás által.

[293] Znióváralja (szlovákul Kláštor pod Znievom) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában. Lazány tartozik hozzá. A znióváraljai katolikus anyakönyvek 1653-1895. megtalálhatóak a Mormon egyház honlapján és az FS-TOOLS programmal letöltöttem. S. B.

[294] Szocóc (1899-ig Nagy-Szoczócz, szlovákul Socovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[295] Kostyán (szlovákul Košťany nad Turcom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[296] Szentmárton (szlovákul Martinček, korábban Svätý Martin) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában, Rózsahegytől 3 km-re északkeletre a Vág jobb partja feletti Barát-hegy északi tövében.

[297] Tarnó (szlovákul Trnovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

[298] Benic (szlovákul: Benice) Liptószentmiklós város része Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

[299] Egyházasbástból más néven Újbást, szlovákul Nová Bašta, korábban Kostolná Bašta község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

[300] Ocsova Nagyócsa 1899-ig Ocsova, szlovákul: Očová. község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

[301] Kőkeszi (szlovákul: Kamenné Kosihy) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Rados János és Vagner Anna származási helyük Gyürki (szlovákul: Ďurkovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

[302] Szurovecz Pál és felesége Hajnár Anna halotti anyakönyve nem található meg a bátorfalui katolikus halotti anyakönyvekben, amik 1888-ig vannak meg.

[303] Lukanénye (szlovákul: Nenince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. A mai falu Lukanénye és Házasnénye egyesítéséből keletkezett. Házasnénye 1409-ben tűnik fel a történeti forrásokban. Többek között a Luka, a Palásthy és a Fekete családok birtoka volt.

[304] Illés (1891-ig Illia, szlovákul Ilija) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában.

[305] Bodony, Alsó Bodony. Magyar falu Nógrád Vármegyében, birtokosa Muslay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Romhánynak szomszédságában, mellynek filiája. Romhányban a katolikus anyakönyvek vannak csak meg 1702-1895. közötti időszakra, MNL OL-ben a számítógépnél kutatható. Az FS-Tools használatával letölthető, kivéve a halottak 1847-1895. anyakönyveket.

[306] Az acsai evangélikus anyakönyvek 1721-1977. az őskeresőben elérhetőek. Az MNL OL-ben az 1721-1895. közötti időszak a gépteremben megnézhető. Az acsai evangélikus anyakönyvekben Benkó János keresztelési anyakönyvét nem találtam meg. S. B.

[307] Acsa község Pest megyében, a Váci járásban. A község mai neve Acha személynévből származik, amely az ótörök aca (rokon) szóból ered.

[308] Aszkór: (régies) Minden olyan, pontosan meg nem határozott betegség (pl. tüdővész, sorvadás), amely nagyfokú legyengüléssel, lesoványodással, elsorvadással jár.

[309] Galgaguta, halotti anyakönyv. 1878. július 25. Meghalt Geduly Bogyo László, 76 éves lelkész, Benczúr Zsuzsanna (*1809.-†Guta, 1874. június 23. A halál oka vízkor.) után özvegy. Tamásiban született, Gután meghalt. A halál oka végelgyengülés.

[310] Macsicska Apollónia születési anyakönyvét nem találtam meg a szügyi keresztelési anyakönyvekben az 1802-1843 közötti éveket átnézve. S. B.

[311] Antal Éva családtörténeti adatai (2014. július 18.) alapján az anyakönyvek kiegészítve.

[312] 162-1942. Kivonat a galgagutai (Nógrád vm. Sziráki járás) ev. ker. egyház születési és keresztelési anyakönyvéből. 1858. Kötet: IV. lap: 49. 1858-iki évfolyam. Benkó Károly, János született 1858. augusztus 27., keresztelő augsztus 29. Szülők: Benkó János evangelikus molnár és Macsicska Apollonia evangelika. Lakhely: Sáp. 8. Keresztszülők: Tuppan Ferencz tanító és Viederlant Apollonia tanítónő. Keresztelő lelkész Geduly Bogyoszló.  Kiállította: Galgaguta, 1942. augusztus. 25. Gerhó Sándor ev. lelkész.

[313] Kivonat a sziráki evangélikus keresztény egyház keresztelési anyakönyvéből. XIII. kötet. 2. szakasz. 41-42 lap. 1861. október 8-án született és október 11-én Szirákon keresztelték Tomka Terézt, szülei: Tomka Károly kovács és Novák Anna evangélika. Keresztszűlők: Krekáts Márton és Jambrich Mihály földművelők. Keresztelő lelkész Valentinyi János. (Novák Anna és Novák Károly egymás melletti házban laktak, Dengeleg 30 és 29, valószínűleg testvérek voltak). Kiállítva Szirák, 1942. október 21. Kiállította Révész Alfréd lelkész. Az eredeti anyakönyvvel megegyezik. Őskereső. Szirák. Keresztelési anyakönyv. 1861. Folyószám. 44.

[314] 1141-1942. Kivonat a Vanyarci (Nógrád vm. Sziráki járás) evangélikus egyház esketési anyakönyvéből, év: 1881, kötet V. 56, 57. lap. Benkó Károly molnár, 23 éves (született tehát 1858-ban, Sápon), és Tomka Teréz, 19 éves, (született tehát 1861.) Vanyarczi (59 sz.) lakós 1881. május 1.-én házasságot kötöttek. Benkó Károly szülei: Benkó János (Sáp Guta) és Macsicska Apollónia, Tomka Teréz szülei: néhai Tomka Károly kovács és Novák Anna. A tanúk Spányik István és Hlavács János iparosok. Eskető lelkész: Maróthy Emil ev. lelkész. Kiállította: Vanyarc. 1942. október 20. Kertész Ferencz ev. lelkész.

[315] Keresztszülők Jeszenszky József mészáros és neje Kovács Ida. Keresztelte Fényes Lajos lelkész.

[316] A halál oka sorvadás. Temette Fényes Lajos lelkész.

[317] Lederer Lajos I. Ábrahám Ilonától törvényesen elvált szobrász. Eskető evangélikus lelkész Kardos Gyula. Esketési tanúk Maschluliz Jenő máv főintéző és Murár Lajos építész.

[318] Orbán Mária az 1944. március 19-i német megszállás utáni angol-amerikai bombázások miatt került Balassagyarmatra legfiatalabb gyermekéhez Lederer Lajoshoz.

[319] Petzke Lipótné leánya Petzke Margit, akinek férje Kálmán József könyvtáros, müfordító. 1949-ben bebörtönözték, 1953-ban rehabilitálták. Tagja volt a Magyar Pen Clubnak.

[320] A Farkasréti temetőben van a sirja.

[321]  A Lederer Győzőre vonatkozó kutatást 2015-ben készítettem el. (S. B.)

[322] Dunántúli Napló. (22. évfolyam, 304. szám.) 1965. december 25. 3.

[323] NÓGRÁD-HONTI ARCKÉPCSARNOK A MADÁCH IMRE VÁROSI KÖNYVTÁR HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBŐL. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VAS ÁGNES HELYISMERETI KÖNYVTÁROS.

[324] 1933-ban Antal Zoltán, a Nógrádvármegyei Madách Társaság tagja írta A balassagyarmati csehkiverés története c. 122 oldalas könyvet, amely 2012-ben a Polgárok Balassagyarmatért Alapítvány révén reprintkiadásként jelent meg. A 11 fejezetből álló könyv részletesen bemutatja az 1919-es események történetét, korabeli dokumentumokkal, fotókkal, térképkivonattal, halottak, sebesültek névlistájával kiegészítve. A kötet végén az eseményekre emlékező ünnepi ódákat találunk, vagyis azokat a verseket, amelyeket a városi eseményeken szavaltak, és a korabeli sajtóban megjelentek.

[325] Benkó Appolónia Felsősápi lakos. (*Acsa község Pest megyében, a Váci járásban, 1835.) Q Niderland Mihály (*Selmecbánya, 1828.) tanító, Galgaguta, 1852. január 12.[Niderland Mihály apja néhai Niderland Márton, ács, anyja Feldczári Anna.]

[326] Dólyapuszta (Dolea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Neve a falutáblán magyarul Dólya.

[327] Walentiny János I. (*1821.-†Szirák, 1864 november 8. Meghalt szívbajban, 1852 óta sziráki lelkész) Q Szabó Ilona. Több gyermekük született, közülük Walentiny János II. szintén lelkész volt Szirákon.

[328] Sámsonháza (szlovákul: Šámšonház) község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

[329] Szarvasgede község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

[330] Erdőtarcsa község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

[331] Palotás község Nógrád megye déli részén, a Pásztói járásban.

[332] Karancsalja község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban. Salgótarján evangélikus fiókegyháza Karancsalja.

[333] Garáb község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Az anyakönyvezés Sámsonházán történt.

[334] Lipót község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

[335] Lapujtő, Karancslapujtő község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.